Sémák és Pszichopatológia mintaszakaszok

Sémák és Pszichopatológia. Xxxxxx (1969, idézi Bosmans és mtsai., 2010) eredetileg a kötődés egész életen át tartó érzelemszabályozó funkcióját a belső munkamodellekkel magyarázta. Mai kötődés vizsgálatok azonban nem tudták egybehangzóan bizonyítani, hogy a belső munkamodellek változatlanok maradnak illetve a kötődéselmélet a BMM tartalmát sem volt képes pontosan meghatározni. Emiatt többen javasolták, hogy a kötődéselmélet nyisson más modellek felé, elsősorban a kognitív elmélet felé (Main, 2002). Ha a BMM-eket kognitív struktúraként tekintjük, akkor azokra is elmondható, hogy információszűrő funkciójuk van és hogy addig látensek maradnak, amíg a stresszben bekövetkező növekvés vagy egy sémakongruens helyzet nem aktivizálja azokat. Ez a diatézis-stressz modell megmagyarázná a kötődési mintázatok egész életen át tartó stabilitását (Bosmans és mtsai., 2010). Ezenkívül, mivel a kognitív sémák gyermekkorban alakulnak ki a korai tapasztalatok hatására, ezért feltételezhető, hogy tartalmuk ugyanaz mint a BMM-eknek, mivel azok is a korai szülő-gyermek interakciók eredményei (Xxxxx, Platts és Xxxxx, 2005). Xxxxx (2003) továbbfejlesztette a BMM és a Beck féle kognitív séma fogalmát és egy 18 sémából álló rendszert alkotott. Young hangsúlyozza, hogy a kognitív tartalom mellett a korai maladaptív sémák (KMS) tartalmaznak emlékeket, érzelmeket, testi érzékleteket is illetve befolyásolják a viselkedést. A KMS-ek pervazívak, egy életen át stabilak marad(hatnak). Legfrissebb KMS kutatások bizonyítják, hogy az elsődleges gondozóval való interakciók alapján kialakított belső munkamodellek vagy korai maladaptív sémák képesek magyarázni a mentálisan egészséges vagy mentálisan betegségre hajlamos személyiségek eltérő fejlődését. 2.1 A sémák szerepe mentális zavarokban: empirikus kutatások