Biztosítás 6.1 Az Adós – választása szerint – biztosítottként akár írásbeli csatla- kozási nyilatkozattal, akár a Cofidis vagy regisztrált közvetítői alvállal- kozói által rögzített telefonbeszélgetés során tett szóbeli csatlakozási nyilatkozat megtétele útján kérheti az ACM VIE SA francia részvény- társaság (cégjegyzékszáma RCS Strasbourg 332377597) és az ACM IARD SA francia részvénytársaság (cégjegyzékszáma RCS Strasbourg 352406748, mindkettő székhelye: 0, xxx Xxxxxxxx-Xxxxxxxxx Xxxxxxx- sen 67906 STRASBOURG cedex 9 – kapcsolattartás címe: 00 xxxxxx Xxxxxxx Xxxxxx 00000 TASSIN CEDEX. Franciaország, a továbbiakban együttesen: Biztosító(k)) és a Cofidis között létrejött Csoportos Hitel- fedezeti Biztosítási Szerződés hatályának rá történő kiterjesztését, választva a különböző kockázatokra fedezetet nyújtó biztosítási cso- magok között az Általános Biztosítási Feltételek szerint.
Betétbiztosítás A Számlavezető hely által kezelt valamennyi természetes személy Számlatulajdonos névre szóló betétje (a látra szóló számla pozitív egyenlege, illetve az elkülönítetten kezelt, lekötött betétként nyilvántartott pénzeszköz) a 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 212. §-a értelmében az Országos Betétbiztosítási Alap (a továbbiakban: OBA) által – a betétek számától és pénznemétől függetlenül – biztosított. Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik. Számlatulajdonos tudomásul veszi, hogy a kártalanítás kezdő időpontját megelőzően a Bankkal szemben fennálló lejárt tartozása(i) erejéig a Bank él beszámítási jogával, így ezen banki követesék(ek) összege csökkenti az OBA kártalanítás összegét. A biztosítottak esetében az OBA a kártalanításra jogosult Számlatulajdonos részére a befagyott betét(ek)nek előszőr a tőke, majd a kamat összegét Számlatulajdonosonként és számlavezető hitelintézetenként összevontan, legfeljebb a Hpt. 214. §-ának (1) bekezdésében meghatározott összegig – azaz legfeljebb százezer euróig – forintban fizeti ki kártalanításként. A kártalanítási összeghatár forintösszege a kártalanítás kezdő napját megelőző napon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kerül meghatározni. Közös betétek esetén az OBA a Hpt. 214. §-ának (1) bekezdésében rögzített - azaz legfeljebb százezer euró - összeghatárt Számlatulajdonosonként (Számlatulajdonost, Társ- számlatulajdonost külön-külön) veszi figyelembe. A kártalanítási összeg számítása szempontjából - eltérő szerződési kikötés hiányában - a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg. A természetes személy által elhelyezett betét - elhelyezésének időpontjától függetlenül - az ugyanazon személy által egyéni vállalkozó által elhelyezett betéttől külön betétnek minősül. A Számlatulajdonos elhalálozása esetén - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - külön betétnek tekinteni az OBA, ezért a kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem vonja össze ezen betéteket az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó Számlatulajdonos betétje után az OBA a kártalanítási összeget a Hpt. 214. §-ának (1) bekezdésében rögzített - azaz legfeljebb százezer euró – összeghatár figyelembe vételével állapítja meg, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést alkalmazza a közös betétekre is. A Hpt. 214. § (1) bekezdésben meghatározott - azaz legfeljebb százezer euró – összeghatárt meghaladóan az OBA a kártalanításra jogosult természetes személy Számlatulajdonos részére további legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig fizet kártalanítást azon betétek esetén, amelyeket a kártalanítás kezdő napját megelőző három hónapban elkülönített számlán helyeztek el és a betét forrása:
a) lakóingatlan eladása, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog eladása,
b) munkaviszony megszűnéséhez, nyugdíjazáshoz kapcsolódó juttatás,
c) biztosítási összeg vagy
d) bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítés.
a) lakóingatlan eladása, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog eladása esetében: 30 napnál nem régebbi adásvételi szerződés vagy tulajdonjog, bérleti jog, használati jog átruházására irányuló egyéb okirat másolata,
b) munkaviszony megszűnéséhez, nyugdíjazáshoz kapcsolódó juttatás esetén: 30 napnál nem régebbi munkáltatói, kifizetői igazolás,
c) biztosítási összeg esetén: a biztosító 30 napnál nem régebbi igazolása,
d) bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítés esetén: a bíróság 30 napnál nem régebbi határozata.
Biztosíték Szolgáltató a jelen Melléklet tárgyát képező Szolgáltatás, vagy annak valamely kiegészítő szolgáltatásának nyújtását az ÁSZF Törzsszöveg 2.3.1 pontja alapján biztosíték megfizetéséhez kötheti.
Alulbiztosítás Ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan arány- ban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i)hez aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés). A biztosító épület(ek), melléképület(ek), szilárd falazatú medencék, tároló(k), valamint a háztartási ingóságok esetén nem alkalmaz arányos kártérítést, ha a biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre.
Poggyászbiztosítás (kárbiztosítás) Jogtalan eltulajdonítás, közlekedési baleset és gépjármûben mûszaki tûz, elemi kár, és személy súlyos balesetével összefüggô károk esetén összesen, ezen belül: 000 000 000 000 200 000 150 000 200 000 Légi- vagy hajótársaság kezelésében igazolt eltûnés vagy sérülés összesen, ezen belül: (R) 500 000 (R) 350 000 (R) (F) 225 000 (R) (F) 50 000 Bármely biztosítási eseményre érvényes limitek: – tárgyankénti limit 100 000 80 000 50 000 25 000 25 000 – csomagonkénti limit 000 000 000 000 70 000 50 000 50 000
Biztosítékok 16.1. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt a Lízingbeadó kérésére a Lízingbevevő köteles megfelelő biztosítékot nyújtani vagy a már adott biztosítékot kiegészíteni olyan mértékben, amilyen mértékben a Lízingbeadó megítélése szerint a már fennálló, vagy valamely, a Lízingbeadó kötelezettségvállalására tekintettel a jövőben esetleg keletkező követelései megtérülésének biztosítékául szükséges. A biztosítékok nyújtására vonatkozó kötelezettséget a Lízingbeadó a finanszírozás elbírálása során, a Lízingbevevő hitelképessége, a finanszírozott összeg és a Lízingtárgy futamidő alatt várható mindenkori fedezeti értéke alapján állapítja meg és a biztosítéki szerződések aláírására a Lízingszerződés aláírását megelőzően, vagy azzal egyidejűleg kerül sor. Amennyiben a Lízingbevevő hitelképessége vagy a Lízingtárgy fedezeti értéke a futamidő alatt megváltozik, a Lízingbeadó jogosult a meglévő biztosítékok kiegészítését, vagy új biztosíték nyújtását kérni. A fenti kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. A biztosítékok a pénzügyi lízing jogi jellegére tekintettel különösen, de nem kizárólagosan az alábbiak lehetnek: kezesség, garancia (beleértve a bankgaranciát is), engedményezés, vételi kötelezettség vállalása harmadik fél részéről, felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás a Lízingbevevő összes bankszámlájára. A biztosítékok érvényesítésének módját és következményét a megkötött biztosítéki szerződések szabályozzák.
16.2. A biztosíték nyújtásáig, illetve a nyújtott biztosíték Lízingbeadó által kért kiegészítésének megtörténtéig a Lízingbeadó jogosult a Lízingbevevővel szembeni kötelezettségei teljesítését felfüggeszteni.
16.3. A biztosíték kikötésekor a Lízingbeadó belső szabályzatai alapján jogosult meghatározni, hogy az egyes biztosítékokat milyen értéken fogadja el.
16.4. A Lízingbeadó javára biztosítékba adott valamennyi vagyontárgy, jog és követelés a Lízingbeadónak a Lízingbevevővel szembeni valamennyi követelésére biztosítékul szolgál, tekintet nélkül arra, hogy a követelés milyen pénzügyi szolgáltatásból vagy egyéb üzleti kapcsolatból ered. Ugyanez a szabály érvényes azokra a követelésekre is, amelyeket harmadik személy ruházott át a Lízingbeadóra.
16.5. A Lízingbevevő köteles gondoskodni a Lízingbeadó számára biztosítékul szolgáló valamennyi vagyontárgy, jog és követelés fenntartásáról és értéke megőrzéséről. Köteles gondoskodni továbbá a követelések érvényesíthetőségéről és arról, hogy azok teljesítése a Lízingbeadó részére esedékességkor megtörténjen.
16.6. A Lízingbevevő jogosult és köteles a használatában levő, a Lízingbeadó javára biztosítékba adott vagyontárgyakat rendeltetésszerűen használni, kezelni, üzemeltetni, megőrzésükről gondoskodni.
16.7. Amennyiben a Lízingbevevő a fenti kötelezettségeinek nem tesz eleget és ezáltal a biztosítékok fennállását, értékét, érvényesíthetőségét veszélyezteti, akkor a Lízingbeadó jogosult kezdeményezni a szükséges hatósági vagy bírósági eljárást.
16.8. Ha valamely biztosítékul szolgáló jog gyakorlása vagy követelés érvényesítése a biztosítékba adás tartama alatt esedékessé válik, a Lízingbeadó jogosult a jogot gyakorolni, illetve a követelést érvényesíteni. Az érvényesítés során befolyt összegeket a Lízingbeadó jogosult óvadékként kezelni.
16.9. Amennyiben a Lízingszerződésben másként nem rendelkeznek, a Lízingbevevő köteles a biztosítékba adott vagyontárgyakat minden kár esetére teljes értékben biztosítani, a biztosítékba adott vagyontárgyak biztosításának a szabályaira a továbbiakban a Felek eltérő rendelkezése hiányában jelen ÁSZF 10. pontjában foglalt rendelkezések az irányadóak.
16.10. Amennyiben a biztosítási szerződést a Lízingbevevő köti, a biztosítási szerződést - amíg a vagyontárgyak a Lízingbeadóval szembeni fizetési kötelezettségének biztosítékául szolgálnak - a Lízingbeadó hozzájárulása nélkül nem módosíthatja és nem szüntetheti meg.
16.11. A Lízingbevevő a Lízingbeadó felhívására haladéktalanul köteles a biztosítási kötvényt és a biztosítási díj megfizetését igazoló okmányokat a Lízingbeadó részére bemutatni, illetve átadni.
16.12. Ha a Lízingbevevő a Lízingbeadóval szemben fennálló fizetési kötelezettségeit esedékességkor nem teljesíti, a Lízingbeadó jogosult érvényesíteni a Lízingbeadónak bármely biztosítékból fakadó jogát. A biztosítékok érvényesítésének módját és következményét a megkötött biztosítéki megállapodások szabályozzák.
16.13. Ha a Lízingbevevő valamely esedékessé vált fizetési kötelezettségének a Lízingbeadó írásbeli felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határidőn belül nem tesz eleget, a Lízingbeadó jogosult valamennyi fennálló követeléséhez kapcsolódó jogviszonyt azonnali hatállyal felmondani és az azokból származó követelését esedékessé tenni.
16.14. A Lízingbevevő haladéktalanul köteles tájékoztatni a Lízingbeadót a biztosítékok értékében, értékesíthetőségében bekövetkezett, illetve bekövetkező kedvezőtlen változásról.
16.15. A Lízingbeadó - vagy megbízottja - bármikor jogosult ellenőrizni - akár a helyszínen is - a biztosítékok meglétét és azt, hogy a Lízingbevevő a biztosítékkal kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tesz-e. Az ellenőrzés során a Lízingbevevő köteles a Lízingbeadóval mindenben együttműködni és az ellenőrzéshez minden szükséges tájékoztatást megadni és az okmányokba betekintést engedni.
16.16. A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével és érvényesítésével kapcsolatos minden költség a Lízingbevevőt terheli.
Biztosított Biztosított az a személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt. A biztosítási érdek fennállásának igazolására a biztosító az ajánlat megtételekor okirat bemutatását és/vagy csatolását írhatja elő. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
Biztosító A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
BALESETBIZTOSÍTÁS Baleset, vagy súlyos baleset következményeként a Biztosított elhalálozik, vagy megrokkan, a Biztosító a Különös feltételekben meghatározott biztosítási összeget fizeti ki a Kedvezményezett részére. A rokkantsági kártérítést a rokkantság százalékában fizeti ki a Biztosító (100 százalékos rokkantsági fok esetében a teljes biztosítási összeget, 70 százalékos rokkantsági fok esetén a biztosítási összeg 70 százalékát). A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkeztekor érvényben lévő biztosítási összegének az egészségkárosodás fokával megegyező százalékát fizeti ki a Kedvezményezett részére. A baleset folytán bekövetkezett megrokkanás, vagy állandó egészségkárosodás mértékét - tekintet nélkül a Biztosított foglalkozására - szervek, illetve végtagok elvesztése esetén az alábbi táblázat szerint kell megállapítani:
Biztosítottak A jelen kiegészítô biztosítás Biztosítottjai a Kárbiztosítás különös feltételeinek I. 2. pontjában meghatározott Biztosítottak lehetnek.