Tass. 75. Tiszaalpár
A biztosító kockázatviselése 19. § (1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - kezdődik.
A biztosító kockázatviselésének kezdete 52. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés létre- jöttének időpontjában kezdődik.
Információ az elektronikus katalógusokról Az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, vagy azoknak elektronikus katalógust kell tartalmazniuk
Mikortól meddig tart a kockázatviselés? A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét és a szerződés megszűnéséig tart. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor sze- repel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak. Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára: • A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti. • A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve. • Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisz- sziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkal- mazkodás ráfordításokat igényel. • A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon. • A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát. • Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat. • Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.
Fizetési feltételek A szagosítási díj havonta, utólag fizetendő. A Termelő a tárgyhónapot követő hó 10. (tizedik) munkanapjáig megküldi a jelen Szerződés 7. pontja szerint számított szagosítási díjról a számlát Megrendelőnek, melynek melléklete a havi szagosító anyag felhasználásáról készített jegyzőkönyv. Az elszámolás, számlázás és fizetés pénzneme: magyar forint (HUF). A Felek időszakonkénti elszámolásban állapodnak meg, az elszámolási időszak egy naptári hónap. Felek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. számú törvény 58. § alapján határozzák meg a számlán feltüntetendő teljesítési időpontot. Termelő a számláján köteles feltüntetni az elszámolási időszakot. Megrendelő a Szerződésben foglaltaknak és a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak maradéktalanul megfelelő számla ellenértékét annak kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül banki átutalással egyenlíti ki. Termelő a számlát a kiállítást követő 5 (öt) munkanapon belül köteles Megrendelő részére benyújtani. A számla késedelmes benyújtása esetén Megrendelőt a késedelmes benyújtásnak megfelelő időtartamig késedelmi kamatfizetési kötelezettség nem terheli. Amennyiben a fizetési határidő napja banki munkaszüneti napra esik, abban az esetben a fizetés határideje az azt követő első banki munkanap. Felek a bankszámlák közötti elszámolás útján foganatosított elszámolást akkor tekintik teljesítettnek, amikor a Megrendelő bankszámláját a bank megterhelte. Amennyiben a fizetésre kötelezett Félnek a jogosult Féllel szemben határidőn túli kötelezettsége keletkezik, a jogosult Fél jogosult a szerződésből vagy más jogviszonyból eredő fizetési kötelezettségébe a fizetésre kötelezett Fél lejárt tartozását beszámítani, és erről a fizetésre kötelezett felet egyidejűleg tájékoztatni. Számlakifogásolás: Amennyiben a számla a Szerződés előírásainak nem felel meg, továbbá a Szerződésben a fizetés előfeltételeként előírt egyéb rendelkezések nem teljesülnek, a Megrendelő a hiányok pótlására írásban szólítja fel a Termelőt és a számlát teljesítés nélkül részére visszaküldi. Ebben az esetben a Szerződésben előírt fizetési határidő a hiányok maradéktalan pótlásának napján kezdődik.
A kockázatviselés kezdete 3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete: • az ajánlaton feltüntetett időpont, vagy • ennek hiányában az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc. A kockázatviselés kezdetét a biztosító által kiállított kötvény tartalmazza.
Árukockázat Likviditási kockázat Devizakockázat • Ország / politikai kockázat •
Fizetési késedelem 5.1. A Takarékbank az Adós fizetési késedelme esetén jogosult a késedelem Szerződésben, ÁSZSZ-ben és a hatályos jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeit érvényesíteni.
Visszakapcsolási díj Amennyiben a szolgáltatás az Előfizető kérésére, vagy egyéb, az Előfizető érdekkörébe eső okból kifolyólag szünetelt, vagy korlátozásra került és az Előfizető a szolgáltatás helyreállítását kéri, visszakapcsolási díj fizetendő, ha a visszakapcsoláshoz a Szolgáltató helyszíni intézkedése szükséges.
