Adminisztratív terheket befolyásoló hatások mintaszakaszok

Adminisztratív terheket befolyásoló hatások. A rendelet-tervezet elfogadásának nincs adminisztratív hatása.
Adminisztratív terheket befolyásoló hatások. Nem mérhető. A jogszabály megalkotását a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (6) bekezdése kötelezővé teszi a települési önkormányzatok részére. Ennek elmaradása jogszabálysértést eredményez. A személyi, tárgyi, szervezeti, pénzügyi feltételek az önkormányzat által kiválasztott közszolgáltatónál adottak. Az önkormányzatra ezek többlet terhet nem rónak.
Adminisztratív terheket befolyásoló hatások. A rendelet miatt az adminisztratív teendők nem növekednek.
Adminisztratív terheket befolyásoló hatások. Nem mérhető. A jogszabály megalkotását a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (6) bekezdése kötelezővé teszi a települési önkormányzatok részére. Ennek elmaradása jogszabálysértést eredményez. A személyi, tárgyi, szervezeti, pénzügyi feltételek az önkormányzat által kiválasztott közszolgáltatónál adottak. Az önkormányzatra ezek többlet terhet nem rónak. Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény 3/F. § (7) bekezdése alapján a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó nem rendszeres közszolgáltatás ellátása során felmerülő, közszolgáltatás díjából meg nem térülő indokolt költségeket a központi költségvetés fedezi. Az indokolt költségek elszámolásával kapcsolatos feladatok ellátásában az ellátásért felelős települési önkormányzat közreműködik. A kijelölt közérdekű szolgáltató az ideiglenes begyűjtési ellátás teljes idejére számított indokolt többletköltségei iránti igényét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapján szereplő dokumentumok kitöltésével elkészítette és benyújtotta önkormányzatunkhoz. Felsőlajos Önkormányzatának Képviselő-testülete 2018. január 19-i soros testületi ülésén megtárgyalta, elfogadta és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (továbbiakban: MEKH) általi támogatásra javasolta az anyagot. A BMÖGF/699-2/2018. iktatószámú támogatói okiratban a Belügyminisztérium a MEKH javaslata alapján Felsőlajos Község Önkormányzatát a 2018. június 27. napján kelt, BMÖGF/699-1/2018. iktatószámú miniszteri döntésnek megfelelően a központi költségvetés terhére 174 060 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesítette. A miniszteri döntés alapján nyújtott támogatás teljes összegét az önkormányzat a beérkezést követő 5 munkanapon belül, 2018. július 18-án tovább utalta a közérdekű szolgáltatónak, egyúttal támogatási szerződésben rögzítésre került a támogatás felhasználásának feltételei, továbbá az elkülönített elszámolásra vonatkozó szabályok. )
Adminisztratív terheket befolyásoló hatások. A rendelet-tervezet elfogadásának nincs többlet adminisztratív hatása.
Adminisztratív terheket befolyásoló hatások. A rendeletben foglaltak végrehajtása nem növeli az adminisztratív terheket. A rendelet megalkotása a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. § (4) bekezdésében foglaltak alapján szükséges. A rendelet megteremti a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 34/2012. (XI. 30.) önkormányzati rendeletnek a törvényi és egyéb magasabb szintű szabályozással az összhangját. A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.

Related to Adminisztratív terheket befolyásoló hatások

  • A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök) a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

  • Milyen korlátozások vannak a biztosítási fedezetben? A Biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha:

  • A biztosítási szerződés területi hatálya 18. § A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.

  • Az előfizető által kezdeményezett szerződésmódosítás esetei, feltételei, a módosítás teljesítésének határideje 12.2.1. Az Előfizető átírás címén kérheti a Szolgáltatótól az egyedi előfizetői szerződés módosításaként az Előfizető személyének módosítását, ha személyében szerződés, vagy egyéb jogcímen történő jogutódlás következtében változás történik. Az átírás iránti kérelem akkor minősül alaki és tartalmi szempontból megfelelőnek, ha tartalmazza: - a jogelőd Xxxxxxxxx és jogutód Előfizető által aláírt együttes nyilatkozatát az átírás kérelmezésére, és - a jogutód Előfizető mindazon adatait, melyek az előfizetői szerződés megkötéshez szükségesek, és - mellékletként az átírás alapjául szolgáló tények vagy az átírás okának hitelt érdemlő dokumentummal való igazolását (pl. szerződéssel, bírósági végzéssel, ítélettel vagy más dokumentummal). Átírásra – a Szolgáltató eltérő nyilatkozata hiányában – csak abban az esetben kerülhet sor, ha a meglévő esetleges díjtartozást a felek valamelyike illetve a jogutód az átírással egyidejűleg rendezi. Az átírás időpontját az átírást kérő felek az átírási kérelemben határozzák meg azzal a feltétellel, hogy az átírási kérelmet legalább 15 nappal a kért időpont előtt kell benyújtani. E rendelkezésektől a Szolgáltató az Előfizető kérésére eltekinthet, ha azt nyilvántartási rendszere lehetővé teszi. Az átírás teljesítésének határideje nem lehet több mint a Szolgáltató által meghatározott alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő átírási kérelem beérkezésétől számított 15 nap. A Szolgáltató az Előfizető kérésére köteles az általa az átírás teljesítésére általa vállalt határidőn belül az átírást teljesíteni, vagy az átírás elutasításáról az Előfizetőt értesíteni. Amennyiben a szolgáltató az átírást az ÁSZF-ben vállalt határidőn belül nem teljesíti, kötbért köteles fizetni a 7.4. pont szerint. Az átírási kérelmet a Szolgáltató az alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő (beleértve a szükség szerinti mellékletekkel való ellátottságú) kérelem benyújtásától számított 15 napon belül köteles teljesíteni. Ha az átírás során a régi és új Előfizetők előfizetői kategóriája (egyéni/üzleti) megváltozik, akkor az átírás időpontjától az új Előfizetőnek az új előfizetői kategóriára vonatkozó előfizetési díjakat kell megfizetnie. Amennyiben az Előfizető előfizetői minőségét üzleti előfizetőre olyan csomag vonatkozásában igényli, melyben levő szolgáltatás vonatkozásában a Szolgáltató nem jogosult üzleti előfizetők felé történő értékesítésre, úgy a szerződésmódosítás nem jön létre, vagy az Előfizető által egyidejűleg módosított csomag igénybevételre vonatkozó módosított tartalommal jön létre. Az Előfizető az előfizetői hozzáférési pont kiépítése előtt kérheti igénybejelentése átírását is. Ha a régi és új Előfizető által a hatályos ÁSZF szerint fizetendő díjak eltérnek, a díjkülönbözetet az átíráskor kell rendezni. Az átírás díját a 4. sz. melléklet tartalmazza. A Szolgáltató átírás esetén az Előfizető nem kötelezheti belépési díj fizetésére. A jelen pontban írtak nem alkalmazhatók, ha az átírással egyidejűleg az előfizetői hozzáférési pont helye is megváltozik (áthelyezés).

  • A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási ügylet összefüggésben van

  • A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események A biztosító jelen biztosítás esetében az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben mente- sül a baleseti műtéti térítésre vonatkozó szolgáltatás telje- sítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.

  • A biztosítás terjedelme Sürgős szükség esetén a biztosítás kiterjed:

  • A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok 13. § (1) Biztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

  • A biztosítási kockázat jelentős növekedése 2.9.1. Amennyiben a Biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a Szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a Szerződés módosítására vagy a Szerződést harminc napra írásban felmondhatja.