Tevékenységi körök mintaszakaszok

Tevékenységi körök. 1.1. Az OPEN CREDIT Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1118 Xxxxxxxx, Xxxxxx xx 00., a továbbiakban: OPEN CREDIT Zrt.) a Fővárosi Törvényszék Cégírósága által Cg. 01 10 048517 számon bejegyzett, zártkörűen működő részvénytársasági formában működő pénzügyi vállalkozás. 1.2. Az OPEN CREDIT Zrt. tevékenységét a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) és az egyéb jogszabályok alapján végzi. 1.3. Az OPEN CREDIT Zrt. az alábbi pénzügyi szolgáltatások nyújtására a Magyar Nemzeti Bank H-EN-l-381/2015. számú, 2015.07.03-án kelt engedélye alapján, illetve a H-EN-I- 432/2016. számú, 2016.05.06-án kelt, engedélye alapján jogosult, amely engedélyek az alábbi tevékenységekre jogosítják fel: a. a Hpt. 3.§. (1) bek. b) pontjában meghatározott, hitel és pénzkölcsön nyújtása, amelyen belül a Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. a) pontja, b) pont ba) alpontja szerinti ▪ hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére, ▪ pénzkölcsön nyújtás: a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni.
Tevékenységi körök. 1.1. Az AXE CAPITAL Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0., a továbbiakban: AXE CAPITAL Zrt.) a Fővárosi Törvényszék Cégírósága által Cg. 00-00-000000 számon nyilvántartott, zártkörű részvénytársasági formában működő pénzügyi vállalkozás. 1.2. Az AXE CAPITAL Zrt. tevékenységét a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) és az egyéb az egyes tevékenységekhez kapcsolódó jogszabályok alapján végzi. 1.3. Az AXE CAPITAL Zrt. pénzügyi szolgáltatások nyújtására a Magyar Nemzeti Bank (jogelődje a PSZÁF) 2001.01.29.-én kelt, I-78/2001. számú határozatába foglat engedélye alapján jogosult, amely engedély a társaságot az alábbi tevékenységek végzésére jogosítja fel: a. a Hpt. 3.§. (1) bek. b) pontjában meghatározott, hitel és pénzkölcsön nyújtása, amelyen belül a Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. a) pontja, b) pont ba) alpontja, és a c) pontja szerinti
Tevékenységi körök. A támogatási szolgáltatás keretében az ajánlatkérő az alábbi tevékenységek elvégzését várja el az ajánlattevőtől: Reaktív (hibaelhárító) szolgáltatások, javítás Alkatrész biztosítás - A meghibásodott alkatrészek biztosítása a magyarországi tartalék alkatrész raktárból kell, hogy történjen, mely az ajánlattevő számára közvetlenül hozzáférhető. A felhasznált alkatrészek után az ajánlattevő külön díjat nem számolhat fel. A kijavított/kicserélt alkatrészekre az ajánlattevő által biztosított, de legalább 12 (tizenkettő) hónapos jótállási időt köteles vállalni a javítás elvégzésének időpontjától. Külön telefonszám és elektronikus elérhetőség - Az ajánlattevő a hét minden napján üzemelő telefonszámo(ka)t biztosít az ajánlatkérő szerződésben meghatározott kapcsolattartói számára, amelyen azonnal el tudják juttatni az ügyféltámogató központhoz az ajánlatkérő számítástechnikai környezetében felmerült problémákat. A hibabejelentéseket az ajánlatkérő részéről elektronikus úton is meg kell erősíteni, az ajánlattevőnek pedig írásban vissza kell igazolni. Garantált helyreállítás - Azt követően, hogy megérkezett az ajánlatkérő szék- vagy telephelyére, a szervizmérnök a hiba prioritásának megfelelő határidőre köteles helyreállítania az ajánlatkérő rendszerének hiba nélküli, üzemképes állapotát.

Related to Tevékenységi körök

  • Fő tevékenység Fő tevékenység: Egészségügy

  • Az ajánlatkérő tevékenységi köre Általános közszolgáltatások Lakásszolgáltatás és közösségi rekreáció I.4.1) A Kbt. IV. fejezete/VI. fejezete szerinti ajánlatkérők esetén Víz [Kbt. 163. § (1) bek. a) pont] Villamos energia [Kbt. 163. § (1) bek. a) pont] Gáz- és hőenergia termelése, szállítása és elosztása [Kbt. 163. § (1) bek. a) pont]

  • Alkalmasság szakmai tevékenység végzésére Válasz Be van jegyezve a letelepedés helye szerinti tagállamának vonatkozó szakmai vagy cégnyilvántartásába32: Ha a vonatkozó információ elektronikusan elérhető, kérjük, adja meg a következő információkat: […] (internetcím, a kibocsátó hatóság vagy testület, a dokumentáció pontos hivatkozási adatai): [……][……][……]

  • Minőségi követelmények A Szolgáltató szavatolja, hogy az általa nyújtott szolgáltatás megfelel a rá vonatkozó, illetve irányadó műszaki előírásokban meghatározott, és az erre alapozott Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság által kiadott műszaki megfelelőségi követelményrendszerben foglalt minőségi előírásoknak. A minőségi célértékek teljesülésének mérési módszere az alábbi szabványokban leírtak alapján történik: MSZ EN 50083-7:1998, MSZ EN50083-7:1996/A1:2002 . Minőségi mutató neve és meghatározása Minőségi mutató mérése/származtatása Célértékek IPTV szolgáltatás esetén

  • Kivel szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét? Ön az Eladóval szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét.

  • Értékelési szempontok Minőségi kritérium – Költség kritérium – x Ár – Súlyszám:

  • Szektorális kitettség nem koncentrált A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található) Az eszközalap célja, hogy a közepes kockázatot vállalva a kockázatmen- tes hozamot hosszú távon érdemben meghaladó teljesítményt nyújtson. Az eszközalap eszközmegoszlását – tőke- és pénzpiaci eszközök, vala- mint befektetési alapok alkalmas kombinációjával – a vagyonkezelő be- fektetési szakemberei határozzák meg az aktuális értékpapír-piaci viszo- nyokhoz alkalmazkodva. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 50%-ban részvény befektetések alkossák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendelkező részvények, to- vábbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvények és a fentiekbe fek- tető befektetési alapok is megtalálhatók. A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke ha- sonló nagyságrendű – mintegy 50%-os – részét kibocsátó szerint meg- felelően diverzifikált, jellemzően magyar államkötvényekből álló köt- vénybefektetésekben tartja. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra. Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére. A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli befektetések egy része más pénznemben kerül be- fektetésre, mely esetben a forinttal szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.

  • Kárenyhítési költségek A biztosító a biztosítási összeg keretei között megtéríti a kárenyhítés költségeit, abban az esetben is, ha a kárenyhí- tés nem vezetett eredményre. Kárenyhítésnek minősülnek különösen, de nem kizárólago- san az alábbi tevékenységek: tűzoltás, mentés, ideiglenes tetőépítés, aládúcolás. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítési költségeket a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányá- ban téríti meg.

  • Kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intéz- kedést megtenni a kár enyhítése érdekében. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításai- nak megtartását ellenőrizni.

  • Milyen határidőben érvényesítheti Ön kellékszavatossági igényét? Ön köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Ugyanakkor felhívom a figyelmét, hogy a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti.