Common use of Titokvédelem Clause in Contracts

Titokvédelem. 1. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. 2. A Bank és az Ügyfél, az e szervezetekben tulajdoni részesedéssel rendelkező, illetve részesedést szerezni kívánó személy, a Banknál, illetve az Ügyfélnél a vezető állású személyek, továbbá alkalmazottak vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, – az alábbi kivétellel – köteles a másik fél működésével kapcsolatban tudomásukra jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani. A birtokába jutott üzleti titkot nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a Banknak vagy Ügyfeleinek hátrányt okozzon. A Bank az üzleti kapcsolatok megszűnését követően is megőrzi az üzleti titkokat. 3. Amennyiben a titoktartási kötelezettséget a jogszabályok korlátozzák, illetve amennyiben az információ harmadik személy részére való átadására a Bankot jogerős hatósági határozat kötelezi, az információ átadásából eredő következményekért a Bank nem felelős. 4. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében törvény felhatalmazása alapján eljáró a) felügyeleti hatósággal, b) Befektető-védelmi Alappal, c) MNB-vel, d) Állami Számvevőszékkel, e) állami adóhatósággal, f) Gazdasági Versenyhivatallal, g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző kormányzati ellenőrzési szervvel, h) nemzetbiztonsági szolgálattal, i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel és j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal szemben. Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B. §-a szerinti adattovábbítás. 5. A titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) nyomozó hatósággal a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében, továbbá a feladatkörében eljáró ügyészséggel szemben; b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal és c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), szemben.

Titokvédelem. 1. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. 2. A Bank és az Ügyfél, az e szervezetekben tulajdoni részesedéssel rendelkező, illetve részesedést szerezni kívánó személy, a Banknál, illetve az Ügyfélnél a vezető állású személyek, továbbá alkalmazottak vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, – az alábbi kivétellel – köteles a másik fél működésével kapcsolatban tudomásukra jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani. A birtokába jutott üzleti titkot nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a Banknak vagy Ügyfeleinek hátrányt okozzon. A Bank az üzleti kapcsolatok megszűnését követően is megőrzi az üzleti titkokat. 3. Amennyiben a titoktartási kötelezettséget a jogszabályok korlátozzák, illetve amennyiben az információ harmadik személy részére való átadására a Bankot jogerős hatósági határozat határozatot kötelezi, az információ átadásából eredő következményekért a Bank nem felelős. 4. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében törvény felhatalmazása alapján eljáró a) felügyeleti hatósággal, b) Befektető-védelmi Alappal, c) MNB-vel, d) Állami Számvevőszékkel, e) állami adóhatósággal, f) Gazdasági Versenyhivatallal, g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző kormányzati ellenőrzési szervvel, h) nemzetbiztonsági szolgálattal, i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel és j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal szemben. Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B. §-a szerinti adattovábbítás. 5. A titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) nyomozó hatósággal a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében, továbbá a feladatkörében eljáró ügyészséggel szemben; b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal és c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), szemben.

Titokvédelem. 1. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. 2. A Bank és az Ügyfél, az e szervezetekben tulajdoni részesedéssel rendelkező, illetve részesedést szerezni kívánó személy, a Banknál, illetve az Ügyfélnél a vezető állású személyek, továbbá alkalmazottak vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, – az alábbi kivétellel – köteles a másik fél működésével kapcsolatban tudomásukra jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani. A birtokába jutott üzleti titkot nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a Banknak vagy Ügyfeleinek hátrányt okozzon. A Bank az üzleti kapcsolatok megszűnését követően is megőrzi az üzleti titkokat. 3. Amennyiben a titoktartási kötelezettséget a jogszabályok korlátozzák, illetve amennyiben az információ harmadik személy részére való átadására a Bankot jogerős hatósági határozat határozatot kötelezi, az információ átadásából eredő következményekért a Bank nem felelős. 4. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében törvény felhatalmazása alapján eljáró a) felügyeleti hatósággal, b) Befektető-védelmi Alappal, c) MNB-vel, d) Állami Számvevőszékkel, e) állami adóhatósággal, f) Gazdasági Versenyhivatallal, g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző kormányzati ellenőrzési szervvel, h) nemzetbiztonsági szolgálattal, i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel és j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal szemben. Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B. §-a szerinti adattovábbítás. 5. A titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) nyomozó hatósággal a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében, továbbá a feladatkörében eljáró ügyészséggel szemben; b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal és c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), szemben.

Titokvédelem. 15.1. Üzleti Bérlő kijelenti, és kötelezettséget vállal arra, hogy a Társasággal történő teljes együttműködésük során a Társasággal, valamint annak tevékenységével kapcsolatban tudomására jutott és rendelkezésére bocsátott valamennyi tényt, körülményt, adatot, információt, szigorúan bizalmasan, üzleti titokként kezel, azokat – Társaság előzetes, írásbeli hozzájárulásának hiányában – harmadik félnek semmilyen körülmények között nem hozza tudomására, továbbá semmilyen médiumon keresztül nem teszi közzé. Ennek körében Xxxxx kijelentik, hogy Bérlő a részére átadott valamennyi tényt, körülményt, adatot, információt, illetve dokumentumot (ez alatt értve különösen, de nem kizárólagosan a üzleti terveket, elképzeléseket is) kizárólag a szerződés szerinti cél, valamint a Felek közötti együttműködés szerinti teljesítés előmozdítása érdekében, az ahhoz szükséges mértékben jogosult felhasználni. 5.2. Felek tudomással bírnak arról, hogy a hatályos jogi szabályozás értelmében üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné. 5.3. Bizalmas információ az, amely a közlő felet leszámítva nem ismert széles körben; valamint mindazon információ, terv, adat, tény, megoldás fejlesztés, folyamat, eljárás, know-how, fejlesztési terv vagy egyéb anyag, különösen bármely üzleti, kereskedelmi vagy technikai információ vagy adat, amit az egyik Fél hoz a másik Fél tudomására. 5.4. Bérlő kijelenti, hogy tudomása van arról, miszerint az üzleti és bizalmas információk a jelen titoktartási kötelezettség részét képezik, mivel azoknak titokban tartásához Társaságnak gazdasági és piaci érdeke fűződik, és nyilvánosságra kerülésük a jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné. 5.5. Bérlő tudomásul veszi, hogy a titoktartási kötelezettség alá eső információknak Társaság érdekkörén kívül eljáró, bármely harmadik személlyel való – akár csak szóbeli, vagy interneten keresztül történő – közlése, illetve Társaság érdekkörén kívül eljáró harmadik személy részére bármely módon történő hozzáférhetővé tétele is a titoktartási kötelezettség megszegésének minősül. 5.6. Amennyiben Bérlőt bírósági, választottbírósági vagy közigazgatási eljárásban kötelezik arra, hogy feltárja a Bizalmas Információt vagy azt az információt, melyen a Társaságnak kizárólagos joga áll fenn, akkor köteles a Társaságot késedelem nélkül, írásban tájékoztatni. A Bérlő a Társasággal együttműködik és számára minden segítséget megad annak érdekében, hogy az eljárásban a Bizalmas Információt zártan kezeljék. 5.7. Jelen megállapodásban rögzített titoktartási kötelezettség nem terjed ki Bérlő és a vele munka-, vállalkozói és/vagy munkavégzésre irányuló egyéb vagy tagsági viszonyban álló magánszemélyek közötti kommunikációra, feltéve, hogy az információ átadása a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. 2szerződés szerinti Szolgáltatás teljesítése érdekében elengedhetetlenül szükséges és arányban áll. A Bank és az Ügyfél, az e szervezetekben tulajdoni részesedéssel rendelkező, illetve részesedést szerezni kívánó személy, a Banknál, illetve az Ügyfélnél a vezető állású személyek, továbbá alkalmazottak vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, – az alábbi kivétellel – köteles a másik fél működésével kapcsolatban tudomásukra jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani. A birtokába jutott üzleti titkot nem használhatja fel Bérlő ugyanakkor kötelezi magát arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzenaz előbb említett személyekkel olyan szerződést köt, továbbá, hogy a Banknak vagy Ügyfeleinek hátrányt okozzon. A Bank amely – jelen megállapodással egyező tartalommal – kötelezi e személyeket az üzleti kapcsolatok titok megtartására a munka- és munkavégzésre irányuló egyéb vagy tagsági viszony megszűnését követően is megőrzi az üzleti titkokatis. 35.8. Amennyiben Bérlő a titoktartási kötelezettséget jelen megállapodásban vállalt kötelezettségeit megszegi, úgy köteles megtéríteni a jogszabályok korlátozzákTársaság ebből eredő valamennyi kárát, illetve amennyiben ez alatt értve az információ harmadik személy részére való átadására a Bankot jogerős hatósági határozat kötelezi, az információ átadásából eredő következményekért a Bank nem felelősesetlegesen felmerült elmaradt haszon összegét is. 4. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében törvény felhatalmazása alapján eljáró a) felügyeleti hatósággal, b) Befektető-védelmi Alappal, c) MNB-vel, d) Állami Számvevőszékkel, e) állami adóhatósággal, f) Gazdasági Versenyhivatallal, g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző kormányzati ellenőrzési szervvel, h) nemzetbiztonsági szolgálattal, i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel és j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal szemben. Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B. §-a szerinti adattovábbítás. 5. A titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) nyomozó hatósággal a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében, továbbá a feladatkörében eljáró ügyészséggel szemben; b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal és c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), szemben.