Common use of Tőkeszerkezeti politika, osztalékpolitika Clause in Contracts

Tőkeszerkezeti politika, osztalékpolitika. A Kibocsátó és Cégcsoport tőkeszerkezeti és osztalékpolitikája: A Kibocsátó a 2019. üzleti év eredménye után 90 millió forint osztalék kifizetéséről határozott, a 2020. és 2021. üzleti évek eredményéből a Kibocsátó nem fizetett osztalékot, a 2022. június 20-i fordulónapra készített záró beszámoló alapján pedig 214 millió forint osztalék kifizetéséről határozott. A Kibocsátó tehát a múltban a megtermelt eredmény jelentős részét nem fizette ki osztalékként, hanem azt a fejlesztési célok és működés erősítése érdekében visszaforgatta, lekötött tartalékba helyezte. Figyelemmel arra, hogy a Leányvállalatok működésének beindítását jellemzően a Kibocsátó finanszírozta, a Leányvállalatok a közeljövőben a megtermelt eredményük terhére túlnyomórészt nem osztalékkifizetéseket fognak teljesíteni a Kibocsátó részére, hanem a kapott tulajdonosi kölcsönöket fogják visszafizetni. A Kibocsátó és Leányvállalatai jelenleg nem rendelkeznek ugyan elfogadott osztalékpolitikával, de a tőzsdei bevezetést követően tervezik annak kialakítását. A Kibocsátó jelenlegi főrészvényesei a jövőre nézve olyan osztalékpolitika kidolgozásában érdekeltek, ami lehetővé teszi a fejlődéséhez szükséges források cégben tartását, így is segítve a megfogalmazott stratégiai célok elérését, ugyanakkor mindent megtesz annak érdekében, hogy bizonyos mértékű rendszeres osztalék kifizetését biztosítsa a befektetői igények kielégítésére érdekében. A Kibocsátó Xxxxxxxxxxxx szerint a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményből a részvényest a részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. Osztalékfizetésre a Kibocsátónál tehát a Ptk. és a Számviteli törvény vonatkozó rendelkezései szerint kerülhet sor. A Cégcsoport a tevékenységét részben saját forrásból, részben bankhitelből és állami támogatásból finanszírozza, kötvénykötelezettséggel nem rendelkezik. A tőkeszerkezet tekintetében a Kibocsátó célja, hogy a jövőben ezen saját és külső források mellett növekvő mértékben tudjon támaszkodni a tőzsde által lehetővé tett tőkeági finanszírozásra.

Tőkeszerkezeti politika, osztalékpolitika. A Kibocsátó és Cégcsoport jelenleg nem rendelkezik elfogadott tőkeszerkezeti és osztalékpolitikája: A Kibocsátó a 2019. üzleti év eredménye után 90 millió forint osztalék kifizetéséről határozott, a 2020. és 2021. üzleti évek eredményéből a Kibocsátó nem fizetett osztalékot, a 2022. június 20-i fordulónapra készített záró beszámoló alapján pedig 214 millió forint osztalék kifizetéséről határozottpolitikával. A Kibocsátó tehát jelenlegi tőkeáttételi mutatója mintegy 46%-os (D/E mutató, a múltban számításnál a megtermelt eredmény jelentős részét nem fizette ki osztalékként, hanem azt a fejlesztési célok és működés erősítése érdekében visszaforgatta, lekötött tartalékba helyezte. Figyelemmel arra, hogy a Leányvállalatok működésének beindítását jellemzően Leányvállalat kötvénytartozását is beszámítva a Kibocsátó finanszíroztakötelezettségei közé, valamint a Leányvállalatok saját tőke és a közeljövőben a megtermelt eredményük terhére túlnyomórészt nem osztalékkifizetéseket fognak teljesíteni a Kibocsátó részére, hanem a kapott tulajdonosi kölcsönöket fogják visszafizetni. A Kibocsátó és Leányvállalatai jelenleg nem rendelkeznek ugyan elfogadott osztalékpolitikával, de a tőzsdei bevezetést követően tervezik annak kialakításátkötvénytartozás értékét egyaránt könyv szerinti értéken véve). A Kibocsátó jelenlegi főrészvényesei a jövőre nézve olyan osztalékpolitika tőkeszerkezeti politika kidolgozásában érdekeltek, ami lehetővé teszi a fejlődéséhez szükséges külső források cégben tartását, így is segítve a megfogalmazott stratégiai célok elérésétigénybevételét, ugyanakkor mindent megtesz annak érdekébennem vezet olyan mértékű adósságszolgálati kötelezettség kialakulásához, amely érdemi kockázatot jelenthetne a Kibocsátó rövid vagy hosszú távú pénzügyi teljesítőképességére nézve. A Kibocsátó sem a 2020., sem a 2021. év után nem határozott osztalék kifizetéséről. Figyelemmel arra, hogy bizonyos mértékű rendszeres osztalék kifizetését biztosítsa a befektetői igények kielégítésére érdekébenKibocsátó a Leányvállalat egyedüli tagja, a Leányvállalatán keresztül – annak felosztható és a Kibocsátó által felosztani rendelt eredményéből – osztalékbevételre lehet jogosult. A Kibocsátó Leányvállalata a 2022. januári, Növekedési Kötvényprogram keretében végrehajtott kötvénykibocsátáshoz kapcsolódóan készített, 2022. április 5. napján kelt Információs Dokumentumban vállalta, hogy a kötvények futamideje alatt a Leányvállalat a 2022. üzleti évben várható adózás utáni eredmény legfeljebb 75 százalékát, a további évek tekintetében az adott üzleti évben várható adózás utáni eredmény legfeljebb 50 százalékát fizeti ki osztalékként. A Kibocsátó Xxxxxxxxxxxx szerint a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményből a részvényest a részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. Osztalékfizetésre a Kibocsátónál tehát a Ptk. és a Számviteli törvény az Szt. vonatkozó rendelkezései szerint kerülhet sor. A Cégcsoport Jelenleg sem a tevékenységét részben saját forrásbólKibocsátó, részben bankhitelből és állami támogatásból finanszírozzasem a Leányvállalat nem rendelkezik elfogadott osztalékpolitikával, kötvénykötelezettséggel nem rendelkezikde a tőzsdei bevezetést követően tervezik annak kialakítását. A tőkeszerkezet tekintetében Kibocsátó jelenlegi főrészvényesei a Kibocsátó céljajövőre nézve olyan osztalékpolitika kidolgozásában érdekeltek, hogy ami lehetővé teszi a jövőben ezen saját és külső fejlődéséhez szükséges források mellett növekvő mértékben tudjon támaszkodni Kibocsátóban, illetve Leányvállalatban történő megtartását, így is segítve a tőzsde által lehetővé tett tőkeági finanszírozásramegfogalmazott stratégiai célok elérését, ugyanakkor bizonyos mértékű rendszeres osztalék kifizetését biztosítja a befektetői igények kielégítése érdekében.

Tőkeszerkezeti politika, osztalékpolitika. A Kibocsátó és Részvények Xtend piacon történő regisztrációját követően a Cégcsoport tőkeszerkezeti és osztalékpolitikája: A Kibocsátó a 2019. üzleti év eredménye után 90 millió forint osztalék kifizetéséről határozotttevékenységét a tőkepiacról, a 2020. és 2021. üzleti évek eredményéből Kibocsátó által a Kibocsátó nem fizetett osztalékot, a 2022. június 20-i fordulónapra készített záró beszámoló alapján pedig 214 millió forint osztalék kifizetéséről határozottkésőbbiekben végrehajtott alaptőke- emeléseken keresztül kívánja hosszabb távon finanszírozni. A Kibocsátó tehát a múltban a megtermelt eredmény jelentős részét jelen Információs Dokumentum elkészítésekor nem fizette ki osztalékkéntrendelkezik hivatalos, hanem azt a fejlesztési célok és működés erősítése érdekében visszaforgatta, lekötött tartalékba helyezte. Figyelemmel arra, hogy a Leányvállalatok működésének beindítását jellemzően a Kibocsátó finanszírozta, a Leányvállalatok a közeljövőben a megtermelt eredményük terhére túlnyomórészt nem osztalékkifizetéseket fognak teljesíteni a Kibocsátó részére, hanem a kapott tulajdonosi kölcsönöket fogják visszafizetni. A Kibocsátó és Leányvállalatai jelenleg nem rendelkeznek ugyan elfogadott osztalékpolitikával, de a tőzsdei bevezetést követően tervezik annak kialakítását. A Cégcsoport befektetési tevékenységének eredményességét a Kibocsátó jelenlegi főrészvényesei által negyedévente publikált, a jövőre nézve olyan osztalékpolitika kidolgozásában érdekeltekportfólióra vonatkozó nettó eszközértékelések, ami lehetővé teszi illetve ezeken keresztül a fejlődéséhez szükséges források cégben tartását, így is segítve a megfogalmazott stratégiai célok elérését, ugyanakkor mindent megtesz annak érdekében, hogy bizonyos mértékű rendszeres osztalék kifizetését biztosítsa a befektetői igények kielégítésére érdekében. A Kibocsátó Xxxxxxxxxxxx szerint a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményből a részvényest a részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. Osztalékfizetésre a Kibocsátónál tehát a Ptk. és a Számviteli törvény vonatkozó rendelkezései szerint kerülhet sorRészvények árfolyama fogja tükrözni. A Cégcsoport a tevékenységét részben saját forrásbólsikeres Exitek által realizált pénzügyi eredményt elsősorban további befektetések finanszírozására, részben bankhitelből és állami támogatásból finanszírozzailletve egyéb tevékenységei fejlesztésére tervezi felhasználni, kötvénykötelezettséggel az előzetes tervek szerint osztalékfizetésre abban az esetben kerülne sor, ha a Cégcsoport nem rendelkeziktud befektetésre alkalmas céltársaságot azonosítani. A tőkeszerkezet tekintetében a Kibocsátó céljaFontos kiemelni, hogy a Kibocsátó kiterjedt oktatási és mentorálási tevékenysége révén a jövőben is árbevételt fog realizálni, mely javarészt fedezheti a Kibocsátó működési költségeit. (Az STRT Invest oktatási és mentorálási árbevétele 2022-ben 58,6 m Ft árbevételt realizált.) Hosszabb távon a Leányvállalatokban, illetve magában a Kibocsátóban keletkező osztalék, de még nagyobb valószínűséggel az esetleges Exitekből származó bevétel lesz a Kibocsátó legjelentősebb árbevételi forrása. Mivel a Kibocsátó 100%-ban tulajdonosa a Leányvállalatoknak, ezért ezen saját Exit árbevételek osztalékként való kifizetése a Kibocsátó kizárólagos döntési kompetenciája. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a Kibocsátó működésének első pár évében az oktatási és külső források mellett növekvő mértékben tudjon támaszkodni Exit árbevétel nem tudja fedezni a tőzsde által lehetővé tett tőkeági finanszírozásraKibocsátó működési költségeit. Ebben az esetben a működési költségeket a BÉT-en keresztüli tőkebevonások segítségével tudja a Kibocsátó fedezni. (Természetesen ezen tőkebevonási összegek töredéke kerül csak felhasználásra a működési költségek fedezésére.) Jelenleg a Cégcsoport nem rendelkezik idegen forrással (pl.: bankhitellel), a Kibocsátó részére korábban nyújtott tulajdonosi hitelek 2022. végén teljes egészében visszafizetésre kerültek.

Tőkeszerkezeti politika, osztalékpolitika. A Kibocsátó tevékenységét szinte teljes egészében saját forrásból finanszírozza. Bankhitellel, lízing kötelezettséggel, kötvény kötelezettséggel nem rendelkezik. Rövid lejáratú kötelezettségei között megszavazott osztalék miatti kötelezettség, illetve kisebb összegű adófizetési kötelezettség volt (a 6.9 fejezetben részletezettek szerint). A tőkeszerkezet tekintetében a Kibocsátó célja, hogy a jövőben is szinte teljes egészében saját forrásból folytatja működését, bankhitel, lízing vagy más hosszú lejáratú idegen forrás bevonása nélkül, azonban forrásigénytől függően előfordulhat külső forrás bevonása. Az időszaki eredmény felhasználása, az osztalékfizetésről történő döntés során a Kibocsátó fejlődéséhez és Cégcsoport tőkeszerkezeti és osztalékpolitikája: stratégiai céljai eléréshez szükséges forrásokat a jövőben is a társaságban tervezi tartani. A Kibocsátó a 20192020. üzleti év eredménye után 90 778 millió forint osztalék kifizetéséről határozottkifizetéséről, míg a 2020. és 2021. üzleti évek eredményéből a Kibocsátó nem fizetett osztalékot, a 2022. június 20-i fordulónapra készített záró beszámoló alapján pedig 214 év után 690 millió forint osztalék kifizetéséről határozott. A Kibocsátó tehát a múltban a megtermelt eredmény jelentős részét nem fizette ki osztalékként, hanem azt a fejlesztési célok és működés erősítése érdekében visszaforgatta, lekötött tartalékba helyezte. Figyelemmel arra, hogy a Leányvállalatok működésének beindítását jellemzően a Kibocsátó finanszírozta, a Leányvállalatok a közeljövőben a megtermelt eredményük terhére túlnyomórészt nem osztalékkifizetéseket fognak teljesíteni a Kibocsátó részére, hanem a kapott tulajdonosi kölcsönöket fogják visszafizetni. A Kibocsátó és Leányvállalatai jelenleg nem rendelkeznek ugyan rendelkezik elfogadott osztalékpolitikával, de a tőzsdei bevezetést követően tervezik tervezi annak kialakítását. Osztalékfizetésre a Kibocsátónál a Ptk. és a Számviteli törvény vonatkozó rendelkezései szerint kerülhet sor. A Kibocsátó jelenlegi főrészvényesei a jövőre nézve olyan osztalékpolitika kidolgozásában érdekeltek, ami lehetővé teszi a fejlődéséhez szükséges források cégben tartását, így is segítve a megfogalmazott stratégiai célok elérését, ugyanakkor mindent megtesz annak érdekében, hogy bizonyos mértékű rendszeres osztalék kifizetését biztosítsa biztosítja a befektetői igények kielégítésére kielégítése érdekében. A Kibocsátó Xxxxxxxxxxxx szerint a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményből a részvényest 10 darab „B” sorozatú osztalékelsőbbségi részvény tulajdonosát osztalékfizetési elsőbbség illeti meg. Erre figyelemmel minden osztalékelsőbbségi részvény a részvénye tulajdonosát – a Részvények tulajdonosait megelőző rangsorban – rögzített 10.000.000 forint osztalékra, azaz a 10 darab „B” sorozatú osztalékelsőbbségi részvény a tulajdonosát összesen 100.000.000 forint osztalékra jogosítja. A „B” sorozatú osztalékelsőbbségi részvények tulajdonosai részére kifizetett osztalék után fennmaradó eredményből a Részvény tulajdonosát a részvényei névértékével arányos osztalék illeti meg. Osztalékfizetésre a Kibocsátónál tehát a Ptk. és a Számviteli törvény vonatkozó rendelkezései szerint kerülhet sor. A Cégcsoport a tevékenységét részben saját forrásból, részben bankhitelből és állami támogatásból finanszírozza, kötvénykötelezettséggel nem rendelkezik. A tőkeszerkezet tekintetében a Kibocsátó célja, hogy a jövőben ezen saját és külső források mellett növekvő mértékben tudjon támaszkodni a tőzsde által lehetővé tett tőkeági finanszírozásra.