Vízveszteség térítés mintaszakaszok

Vízveszteség térítés. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított épületben vagy annak ingatlanán bekövetkezett csőtörés miatt vezetékes víz folyik el, amely- nek értékét a biztosítottnak ki kell fizetnie. A biztosító az elfolyt vezetékes víz igazolt értékét téríti meg.

Related to Vízveszteség térítés

  • Előzetes tájékoztatás A Hitelintézet a mindenkor hatályos Bankkártya ÁSZF-ben tájékoztatja Ügyfeleit az egyes szolgáltatások mindazon lényeges jellemzőiről, amit az egyedi szerződés nem tartalmaz. A Bankszámlákra – mint a Bankkártya használat alapjául szolgáló jogviszonyra – vonatkozó rendelkezéseket a Hitelintézet számlavezetésről szóló általános szerződési feltételei tartalmazzák, az egyéb általános rendelkezéseket a Hitelintézet Üzletszabályzata tartalmazza, melynek rendelkezései kiterjednek a Bankkártyákhoz kapcsolódó, de itt nem szabályozott kérdésekre is. Az egyes szolgáltatások Díjai, kamatai, késedelmi kamatai fajtáiról, mértékéről, Esedékességéről, az egyes szolgáltatások átvétele, illetve teljesítési határideje szempontjából figyelembe vehető munkanap záró és végső időpontról, a szolgáltatások teljesítésének időtartamáról a mindenkor hatályos számlavezetésről szóló Általános Szerződési Feltételei, a Teljesítési rend és a Hirdetmény ad tájékoztatást. A hivatkozott Üzletszabályzat, Általános Szerződési Feltételek, Teljesítés rend és Hirdetmény a Hitelintézet bankfiókjaiban azok nyitvatartási ideje alatt, valamint a Hitelintézet internetes honlapján keresztül áll az Ügyfelek rendelkezésére, illetve internetbanki szolgáltatással rendelkező Ügyfelek az internetbankon keresztül is elérhetik azokat. Az Ügyfél bármilyen módon eljuttatott kérésére (postai úton, e-mailen, telefonon keresztül) a Hitelintézet azok bármelyikét az Ügyfél kérésére bármikor – postai úton, papíron rendelkezésre bocsátja. A Hitelintézet Ügyfél tájékoztatási kötelezettségeinek magyar nyelven tesz eleget. Az egyes Fizetési megbízásokra vonatkozó jognyilatkozat előtti tájékoztatási kötelezettségének a Hitelintézet a bankfiókjaiban, a Magyar Posta Zrt. közvetítésével létrejött bankkártya szerződések alapján kibocsátott bankkártyák esetén a Postahelyen és honlapján közzétett Teljesítési rendben és Hirdetményben tesz eleget, illetve a TeleBank hozzáféréssel rendelkező Ügyfelek esetében a Telefonos Ügyfélszolgálaton keresztüli ezirányú megkeresés esetén Telefonos Ügyfélszolgálaton keresztül is tájékoztatást ad. Takarék Netbank szolgáltatás igénybevevői ezen előzetes tájékoztatás alapjául szolgáló Hirdetményeket a Takarék Netbank rendszer megbízás megadására alkalmas menüpontjaiban is elérhetik.

  • Részletes kifejtések [2] A hivatkozott MNB tv. (B.2.2. pont): • a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény [3] A fogyasztó fogalma a panaszkezelés szempontjából (B.2.2. pont): • Az MNB tv. alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozásán és gaz- dasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. A panaszkezelés szempontjából nem minősül fogyasztónak többek között a gazdasági társaság, a szövetkezet, a társasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező szervezet, továbbá a biztosításközvetítő, illetve a Biztosító vagy biz- tosításközvetítő alkalmazásában álló/képviseletében eljáró személy. [4] A Pénzügyi Békéltető Testület részletes adatai (B.2.2. pont): • székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55. • ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6. • levelezési cím: H-1525 Budapest Pf. 172 • telefonszám: +00-00-000-000 • internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx • e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx • levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Pf. 777 • telefon: +00-00-000-000 • internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx • e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx [6] A fogyasztókra vonatkozó hivatkozott EU rendelet megfelelő pontja (B.2.2. pont): • Az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták online rendezéséről 4. cikk (1) be- kezdés a) pont [7] Az adatvédelemre vonatkozó hivatkozott EU rendelet (B.3. pont): • Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú Általános Adat- védelmi Rendelete [8] A hivatkozott Info. tv. (B.3. pont): • Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény [9] A hivatkozott Bit. (B.3. pont): • A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény

  • Előzetes tájékoztató Felhasználói oldalon közzétett hirdetmény A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap) Eljárást megindító, illetve meghirdető felhívás Dinamikus beszerzési rendszerben használt egyszerűsített hirdetmény A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap) Egyéb korábbi közzététel (adott esetben) A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap) A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap)

  • VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ-E ALVÁLLALKOZÓK IGÉNYBEVÉTELE A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉHEZ? Igen jelölje meg a szerződésnek harmadik felek részére valószínűleg alvállalkozásba adandó értékét vagy az ilyen munkák arányát Nem ismert

  • A MEGRENDELÉSEK FELDOLGOZÁSA ÉS TELJESÍTÉS 6.1. A megrendelések feldolgozása nyitvatartási időben történik. A megrendelés feldolgozásaként megjelölt időpontokon kívül is van lehetőség a megrendelés leadására, amennyiben az a munkaidő lejárta után történik, az azt követő napon kerül feldolgozásra. Szolgáltató ügyfélszolgálata minden esetben elektronikus úton visszaigazolja, hogy mikor tudja teljesíteni a megrendelését. 6.2. Általános teljesítési határidő, a visszaigazolástól számított 5 munkanapon belül. 6.3. Az adásvételi szerződés alapján a Szolgáltató dolog tulajdonjogának átruházására, a Felhasználó a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. 6.4. Ha az eladó vállalkozás és a vevő fogyasztó, és az eladó vállalja a dolog vevőhöz történő eljuttatását, a kárveszély akkor száll át a vevőre, amikor a vevő vagy az általa kijelölt harmadik személy birtokba veszi a dolgot. A kárveszély a fuvarozónak történő átadáskor átszáll a vevőre, ha a fuvarozót a vevő bízta meg, feltéve, hogy a fuvarozót nem az eladó ajánlotta. 6.5. Ha az eladó vállalkozás és a vevő fogyasztó, a felek eltérő megállapodásának hiányában, az eladó (jelen ÁSZF szerint: Szolgáltató) a szerződés megkötését követően késedelem nélkül, de legkésőbb harminc napon belül köteles a vevő (Felhasználó) rendelkezésére bocsátani a dolgot. 6.6. Az Szolgáltató késedelme esetén a Felhasználó jogosult póthatáridőt tűzni. Ha az eladó a póthatáridőn belül nem teljesít, a vevő jogosult a szerződéstől elállni. 6.7. A Felhasználó póthatáridő tűzése nélkül jogosult a szerződéstől elállni, ha a) a Szolgáltató a szerződés teljesítését megtagadta; vagy b) a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva a meghatározott teljesítési időben - és nem máskor - kellett volna teljesíteni. 6.8. Ha Szolgáltató a szerződésben vállalt kötelezettségét azért nem teljesíti, mert a szerződésben meghatározott termék nem áll rendelkezésére, köteles erről Felhasználót haladéktalanul tájékoztatni, valamint Felhasználó által fizetett összeget haladéktalanul visszatéríteni.

  • A számhordozással, a szünetmentes szolgáltatóváltással, a közvetítőválasztással kapcsolatos eljárások részletes szabályai 41 8.1. A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai 41 8.2. Internet-hozzáférés szolgáltatók esetében a szünetmentes szolgáltatóváltással kapcsolatos 8.3. A közvetítőválasztással kapcsolatos eljárás részletes szabályai a közvetítőválasztást biztosító hálózati szerződésekben foglaltakkal összhangban 42

  • A számhordozással, a szünetmentes szolgáltatóváltással, a közvetítőválasztással kapcsolatos eljárás részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • Szakasz a Szerződés Teljesítése V.1 A szerződést kötő fél (felek) V.1.1) A szerződést kötő fél (felek) 1

  • ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére

  • Szektorális kitettség nem koncentrált A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található) Az eszközalap célja, hogy a közepes kockázatot vállalva a kockázatmen- tes hozamot hosszú távon érdemben meghaladó teljesítményt nyújtson. Az eszközalap eszközmegoszlását – tőke- és pénzpiaci eszközök, vala- mint befektetési alapok alkalmas kombinációjával – a vagyonkezelő be- fektetési szakemberei határozzák meg az aktuális értékpapír-piaci viszo- nyokhoz alkalmazkodva. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 50%-ban részvény befektetések alkossák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendelkező részvények, to- vábbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvények és a fentiekbe fek- tető befektetési alapok is megtalálhatók. A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke ha- sonló nagyságrendű – mintegy 50%-os – részét kibocsátó szerint meg- felelően diverzifikált, jellemzően magyar államkötvényekből álló köt- vénybefektetésekben tartja. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra. Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére. A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli befektetések egy része más pénznemben kerül be- fektetésre, mely esetben a forinttal szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.