Átadás-átvétel 9.1. Vállalkozó köteles a kivitelezés befejezéséről a műszaki átadás-átvétel tervezett megkezdése előtt legalább 1 héttel értesíteni a Megrendelőt. Vállalkozó a készre jelentéssel egyidejűleg írásban nyilatkozik, hogy a jelen szerződésben meghatározott valamennyi tevékenységet a Szerződésben foglaltaknak megfelelően, a hatályos jogszabályokban meghatározott előírások és szabványok, valamint a szakma általánosan elfogadott szabályai és szokásai betartásával végezte el.
9.2. Vállalkozó készre jelentése alapján a Megrendelő kitűzi a műszaki átadás-átvételi eljárás kezdeti napját. Megrendelő köteles gondoskodni arról, hogy a műszaki átadás- átvételen az adott hatósági képviselet - amennyiben szükséges - jelenléte biztosítva legyen. Felek rögzítik, hogy a teljesítési határidőbe az átadás-átvételi eljárás időtartama nem számít bele. Felek az átadás során közösen elvégzik azokat az ellenőrzéseket, amelyek a teljesítés megfelelő minőségének megállapításához szükségesek. Megrendelő köteles az átadás-átvételi eljárás során felfedezett hiányokat, hibákat, azok kijavításának, illetve pótlásának határidejével (póthatáridő) együtt jegyzőkönyvben rögzíteni. Vállalkozó a jegyzőkönyvben rögzített hiányokat, hibákat az abban meghatározott határidőn belül köteles pótolni, kijavítani.
9.3. Felek kikötik, hogy Vállalkozó akkor teljesít szerződésszerűen, ha a műszaki átadás- átvételi eljárás eredményes, és annak során megállapítható, hogy sem mennyiségi, sem minőségi hiány vagy hiba nincs. Megrendelő jogosult az átvételt mindaddig megtagadni, míg Vállalkozó hiány, illetve hiba nélkül nem teljesít. Megrendelő az átadás-átvételt nem tagadhatja meg a kivitelezett munkák olyan jelentéktelen hibái, hiányai miatt, melyek más hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot.
9.4. A műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdésének feltétele az alábbi dokumentumok Megrendelő részére történő átadása jegyzék kíséretében:
a) Kivitelezői nyilatkozat és felelős műszaki vezetői nyilatkozat (3 eredeti példányban)
b) Üzemeltetési és karbantartási kézikönyvek.
9.5. A sikeres átadás-átvételi eljárás befejezésének feltétele az üzembe helyezési eljárásokhoz szükséges alábbi dokumentumok Megrendelő részére történő átadása jegyzék kíséretében:
a) Építési napló (3 példányban)
b) Beszerelt eszközök és anyagok minőségi és megfelelőségi tanúsítványai (1 eredeti és 2 másolati példányban)
c) Az építkezés főbb szakaszairól – a kivitelezés megkezdésétől (a meglévő állapot dokumentálásával) a teljes munka befejezéséig, – valamint az eltakart szerkezetekről készített fotódokumentáció (1 példány nyomtatott formában és 3 példány digitális adathordozón)
d) Bármely más, az átadás-átvételi eljárás eredményes lezárásához szükséges dokumentum. Megrendelő köteles a fenti dokumentumok beszerzése érdekében a Vállalkozóval együttműködni és a szükséges segítséget megadni.
9.6. Vállalkozót az 1. pontban meghatározott kivitelezés hibátlan és hiánytalan teljesítéséért a nyertes ajánlata szerinti vállalkozói díj (előleg kifizetése esetén a kifizetett előleggel csökkentett összege), mint átalánydíj illeti meg. A vállalkozói díj magában foglalja a Vállalkozó adott munkavégzéssel összefüggő valamennyi díját, költségét, Vállalkozó a vállalkozói díjon felül költségtérítési, illetve egyéb, más jogcímen keletkezett díjigénnyel nem léphet fel.
9.7. Vállalkozónak kell viselnie minden olyan köz és egyéb terhet, melyek a Szerződésben foglalt munkák kivitelezésével kapcsolatban felmerülnek.
Háztartási ingóságok a) azok a vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak (pl.: bútorok, beépített szekrények, beépített konyhabútor a konyhagépekkel, háztartási és híradástechnikai készülékek, világító testek, berendezések, ruházat, élelmiszerek, stb.), valamint
b) a kerti berendezési és felszerelési tárgyak,
c) szaunák, jakuzzik (kereskedelmi forgalomban kapható, szerkezetileg nem beépített),
d) hobbieszközök, sportfelszerelések, barkácsfelszerelések a háztartási ingóság vagyoncsoport biztosítási összegének 40%-áig,
e) egy háztartásban általánosan elfogadott gépjármûvek (személygépkocsi, motorkerékpár) napi üzemeltetéséhez használt alkatrészei és tartozékai – a fôdarabok kivételével – a háztartási ingóság vagyoncsoport biztosítási összegének 10%-áig,
f) a kockázatviselés helyén tartott, a saját szükségletre termesztett és már betakarított termények, még lábon álló növények, illetve saját szükségletre tartott háziállatok, a háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének maximum 5%-áig,
g) az idegen tulajdonú vagyontárgyak (például vendégek vagyontárgyai, vagy a Biztosított munkáltatójától munkavégzés céljából átvett vagyontárgy) a háztartási ingóság biztosítási összegén belül max. 50.000 Ft értékig biztosítottak a feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén.
h) Amennyiben eltérô címen lévô melléképület is biztosított, akkor az ott elhelyezett háztartási ingóságokra vonatkozóan a háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének 5%-áig terjed ki a Biztosító kockázatviselése.
Biztosítási események és szolgáltatások BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY a szerződéshez tartozó különös feltéte- lekben ekként meghatározott esemény.
Ellenőrzések és vizsgálatok A Szerződésben részes felek kötelesek az Európai Bizottság, a Tempus Közalapítvány, illetve az Európai Bizottság, vagy a Tempus Közalapítvány által meghatalmazott más külső szerv részére az általuk kért részletes információt átadni annak ellenőrzése érdekében, hogy a mobilitási időszak és a Szerződés megfelelően teljesültek-e.
Reteszhúzás elleni védelem A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai reteszhúzás ellen akkor vannak védve, ha a szárny reteszei (csúszó-, áthajtó- vagy elfordítós rigli) ellenállnak a külső feszítést követő elmozdításnak. (Ilyen pl. facsavar egy furaton keresztül a reteszen át, vagy akár egy belülről beszorított és lecsava- rozott ék a nem nyíló szárny alá stb.). Megfelel a reteszhú- zás elleni védelemnek a billenőkaros szerkezet.
Ingóságok 3.1. Jelen feltételek szerint ingóságok azok a nem az épület részét képezô (szerkezetileg nem beépített) vagyontárgyak, amelyek a háztartás mindennapos mûködéséhez szükségesek, és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, illetve a keresôtevékenység kockázatviselés helyén használt vagy tárolt eszközei, és nem tartoznak a kockázatviselésbôl kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé.
3.2. A Biztosító kockázatviselése a Biztosítottak tulajdonát képezô, továbbá az általuk saját használatra bérelt, lízingelt, kölcsönvett, más biztosítási szerzôdés keretében nem biztosított ingóságokra terjed ki.
3.3. A Biztosító kockázatviselése szempontjából az ingóságok a következô vagyoncsoportokba kerülnek besorolásra:
Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat • a szerződés kezdetekor adatközlési illetve díjfizetési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség terheli.
Honvédelem Közrend és biztonság Környezetvédelem Gazdasági és pénzügyek Egészségügy Lakásszolgáltatás és közösségi rekreáció Szociális védelem
A Biztosított kárenyhítési kötelezettségei A bekövetkezett poggyászkár felfedezése után a Biztosított köteles:
(1) a lehetô legrövidebb idôn belül a bûncselekmény elkövetésének vagy a baleset bekövetkezésének tényét és körülményeit a bekövetkezés helye szerint illetékes külföldi rendôrségnél, vagy az esemény helye szerint illetékes egyéb hatóságnál (pl. tûz esetén tûzoltóságnál) bejelenteni, valamint – ha menetrendszerû jármûvön történt a biztosítási esemény
(2) a feljelentésben minden lényeges adatot rögzíteni kell, így különösen az esemény részletes leírását (idôpont, helyszín, egyéb lényeges körülmények), a kár tételes felsorolását (vagyontárgyak tételes listája, azok értékének feltüntetésével együtt), a lopás, rablás, baleset, elemi kár során bekövetkezett fizikai sérüléseket (pl. ablak, ajtó betörése, felfeszítése, egyéb sérülések),
(3) légitársaság vagy valamely közlekedési vállalat illetve fuvarozó kezelésében eltûnt vagy megsérült poggyászra vonatkozóan az adott társaság által a kárrendezés illetve kártérítés feltételeként elôírt – pl. a bejelentés idôpontjára, módjára, vagy helyére vonatkozó – elôírásokat betartani.
(4) mobiltelefon eltulajdonítása esetén az érintett telefonszám letiltását igényelni a telefontársaságnál az esemény bekövetkezését követôen haladéktalanul, de legfeljebb az azt követô 2 munkanapon belül,
(5) Légipoggyász-kár esetén:
Környezetvédelem 8.1.Külső vállalkozó telephelyen belül végzett munkái során köteles betartani minden, a környezetvédelme érdekében érvényben lévő törvényt és jogszabályt. 8.2.A külső vállalkozó vezetőjét vagy megbízottját a MÁV-START Zrt. környezetvédelmi megbízottja vagy az általa megbízott személy köteles a tevékenységhez kapcsolódó környezetvédelmi szabályokról kioktatni, ezt a generálkivitelezői naplóba rögzíteni. 8.3.A vállalkozás munkavégzése során sem tevékenységével, sem a tevékenysége során felhasznált anyagokkal nem veszélyeztetheti a környezet elemeit (különösen: talaj, felszíni és felszín alatti vizek, levegő, zaj). 8.4.Tevékenysége során keletkező hulladékokat fajtánként elkülönítve, a környezeti elemek veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjtenie, telephelyről történő kiszállítását úgy kell megszervezni és végezni, hogy az a lehető legkisebb környezeti kockázatot jelentse. 8.5.A kivitelezési munkák megkezdése előtt a külső vállalkozók kötelesek bemutatni a bontási-építési hulladékok tervlapját (az átvevők jogosultságának igazolásával együtt).
8.6.A kivitelezési munkák során keletkező bontási-építési hulladékok telephelyen belül történő ideiglenes deponálását a kijelölt helyen a környezetvédelmi jogszabályokban előírtaknak megfelelően, talajszennyezést kizáró módon (alsó és felső takarással) kell végezni. 8.7.A hulladékot a kijelölt útvonalon szóródás mentesen kell elszállítani.
8.8.A környezet elemeit veszélyeztető, esetleg károsító rendkívüli eseményekről haladéktalanul értesítést kell adnia vagy közvetlenül, vagy kapcsolat tartóján (pl. műszaki ellenőr) keresztül a Társaság Biztonságvédelem szervezetének. 8.9.A biztonsági intézkedések betartásának elmaradása esetén - ha az a környezetet károsíthatja - a munkavégzést azonnal le kell állítani. 8.10.A Társasággal közvetlen szerződéses jogviszonyban álló külső vállalkozótól a munkaterületet és a hulladékok deponálására kijelölt területet hulladékmentes, tiszta állapotban lehet csak visszavenni a munkálatok befejezését követően. A terület elszennyeződése esetén a terület kármentesítéséről a külső vállalkozónak saját költségére kell gondoskodni. 8.11.A munka befejezésekor az építési-bontási ténylapot a vállalkozónak be kell mutatni, majd a szerződési megállapodás szerint az illetékes környezetvédelmi hatóságnak megküldeni.
