Átvételi késedelem mintaszakaszok

Átvételi késedelem. 19.1. Ha az Ügyfél a készre jelentéstől számított 8 napon belül sem veszi át a gépjárművet, illetve a megrendelt árut, a szerződés teljesítéséhez való ragaszkodás esetén jogosultak vagyunk a járművet magunknál vagy harmadik személynél, illetve az árut (pl.: gumiabroncsokat) nálunk akként tárolni, hogy az üzlethelyiségben feltüntetett vagy az Ügyféllel közölt tárolási díjat számítunk fel. Ez nem érinti azon jogunkat, hogy a teljesített szolgáltatások ellenértékét követeljük, és észszerű türelmi idő után elálljunk a szerződéstől, valamint azon jogunkat, hogy a jogi képviselő bevonásának költségeit az Ügyfélre hárítsuk.
Átvételi késedelem. A Megrendelő köteles a Szerződésnek megfelelően elszállított, vagy átvételre késznek jelentett árut, haladéktalanul átvenni. A Megrendelés azon a napon teljesítettnek minősül, amelyen az átvételnek Szerződés szerint meg kell, vagy meg kellett volna történnie. Ezzel az esetleges elvesztés kockázata átszáll a Megrendelőre. A Szerződés szerinti teljesítést követő 3. naptól a Szállítónak joga van az el nem szállított terméket leszámlázni, és tárolási díjat felszámítani.
Átvételi késedelem. (1) A Vevő köteles az Eladó szállításait és szolgáltatásait a megállapodásnak megfelelően fogadni. Ha a Vevő az átvétellel késedelembe esik, az Eladó jogosult az árut saját telephelyén tárolni. Ezen felül az Eladó jogosult naptári naponként a vonatkozó számlaösszeg 0,1%-át (ÁFA nélkül) vagy annak egy részét raktározási díjként felszámítani. Az Eladó továbbá jogosult az árut harmadik félnél is tárolni. A tárolási díjakat a Vevő viseli. (2) Ezzel egyidejűleg az Eladó jogosult ragaszkodni az Adásvételi szerződés teljesítéséhez, vagy ésszerű türelmi idő meghatározását követően elállni az Adásvételi szerződéstől, és az érintett árukat máshol hasznosítani.
Átvételi késedelem. Ha az Ügyfél átvételi késedelembe esik, az INTERSPORT jogosult az árukat minden megkezdett naptári napra a számlaösszeg 0,1%-ának megfelelő mértékű raktározási költség felszámítása mellett beraktározni és követelni a szerződés teljesítését, vagy egy méltányos póthatáridő kitűzése után a szerződéstől elállni és az árut az elállást követően továbbértékesíteni. II.7.1. Az INTERSPORT szerződéstől való jogos elállása esetén az Ügyfél köteles a számlaösszeg értékének 25%- ában megállapított mértékű lemondási díjat fizetni.
Átvételi késedelem. 12.4.1. Az Ügyfél a termékek átvételének lehetőségéről elektronikus úton kap értesítést, amelynek időpontjától számított 10 munkanapon belül köteles a terméke(ke)t átvenni. Amennyiben az Ügyfél a terméke(ke)t a fenti időszak alatt nem vette át, úgy ezt követően a Szolgáltató a terméke(ket) az Ügyfél költségére és felelősségére tárolási díj ellenében őrzi, amelyért jogosult a termékekre 1500 Ft + ÁFA/nap tárolási díjat felszámítani. Ha a termékek vételára előre utalással került kifizetésre, úgy a Szolgáltató jogosult a tárolási díj megfizetéséig a termék átadását visszatartani. 12.4.2. Amennyiben a tárolási díj már meghaladja a rendelt termék(ek) árát, vagy ha az Ügyfél az áru átvételével 30 napot meghaladó késedelembe esik, Szolgáltató jogosult a jelen szerződéstől elállni és a terméke(ke)t 3. személy részére értékesíteni. 12.4.3. A 13. pont szerinti elállási jog gyakorlása esetén a Szolgáltató jogosult az Ügyféllel szemben a 12.3.1. szerinti tárolási díjat érvényesíteni a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontját figyelembe véve.
Átvételi késedelem. A Megrendelő köteles a szerződésnek megfelelően leszállított vagy átvételre késznek jelentett árut haladéktalanul átvenni. Amennyiben a Megrendelő az árut a megállapodott szállítási határidőt követő 3 napon belül, az annak szállításra kész állapotáról szóló tudomásszerzés ellenére nem veszi át, úgy a TERC Kft. jogosult a számlát kiállítani valamint tárolási díjat felszámítani és leszámlázni. Az áru tárolásával vagy őrzésével kapcsolatban a TERC Kft-nél felmerülő költségeket a Megrendelő köteles megtéríteni.
Átvételi késedelem. 3.5.1 Amennyiben a Megrendelő a GEP készre-jelentését követő 3 (három) munkanapon belül nem veszi át a megrendelt terméket, a GEP legfeljebb további 7 (hét) naptári napig gondoskodik a termék tárolásáról, melynek felmerülő költségeit (napi 5.000.- (ötezer) Ft+ÁFA/raklap) a Megrendelő köteles számla ellenében megfizetni. 3.5.2 Ha a Megrendelő a 3.5.1 pont szerinti tárolási határidő elteltéig sem veszi át a terméket, a GEP ezt követően köteles megkísérelni a termék harmadik személynek történő értékesítését. Ha a termék a rendeltetése vagy tartalma folytán vagy más okból harmadik személy számára termékként nem értékesíthető, a GEP jogosult azt újrahasznosítható anyagként értékesíteni vagy ha ez sem lehetséges, a terméket megsemmísíttetni. A GEP jogosult a kárenyhítési intézkedései kapcsán felmerült költségeit - az esetleges értékesítési bevételekkel csökkentve - a Megrendelőtől követelni.

Related to Átvételi késedelem

  • Késedelem 19.5.1. A minimális törlesztés meg nem fizetése esetén a Bank késedelmi díjat számít fel a Számlatulajdonossal szemben a türelmi időszak lejáratát követő 2. (második) napon, a Kondíciós Listában meghatározott mértékben. 19.5.2. Késedelmes fizetés esetén a Bank jogosult a hitelkártya használatát felfüggeszteni.

  • Fizetési késedelem A biztosítási szerződés rendszeres díját a szerződő a szerző- dés díjfizetési gyakoriságának megfelelőn köteles megfizetni, a jelen szerződési feltételek 5.2. pontjában leírtak szerint. A biztosító díjjal fedezettnek tekinti azt az időszakot, amikor a díjfizetési gyakoriság szerint teljes díj a díjfize- tési időszak első napjáig, amelyre az adott díj vonatkozik megfizetésre került. Ezen időpont után következő idősza- kot a biztosító díjjal nem fedezett időszaknak tekinti. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fi- zeti meg, a biztosító a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével írásban hívja fel a teljesítésre. A rendszeres díjfizetés elmaradása esetén a biztosító fizetési felszólítás formájában értesíti a szerződőt az elmaradt díjak rendezésének módjáról és határidejéről. Amennyiben a szerződő a díjfizetési kötelezettségét az érte- sítések után továbbra sem teljesíti, és a szerződés díjszüne- teltetésére vonatkozóan kérelem nem érkezett a szerződő ré- széről, és a szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, akkor akkor a póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Amennyiben a szerződő a díjfizetési kötelezettségét az értesíté- sek ellenére továbbra sem teljesíti, és a szerződés díjszünetelte- tésére vonatkozóan kérelem nem érkezett a szerződő részéről, és a szerződésnek van visszavásárlási értéke, akkor a biztosító a póthatáridő eredménytelen elteltét követő időszak végétől számí- tott 30. napon belül a szerződést díjmentesíti az első elmaradt díj esedékességére visszamenőleges hatállyal. Ebben az esetben a szerződő írásbeli nyilatkozatával bármikor kérheti a szerződés teljes visszavásárlást a 13.1. pontban leírtak szerint. Írásbeli nyilatkozatával a szerződő bármikor kérheti a rendsze- res biztosítási díj tekintetében fennálló adott díjhátralék eseti befektetési egységek terhére történő rendezését. Amennyi- ben a szerződő élni kíván ezen jogával, úgy tudomásul veszi egyben azt is, hogy az egységek visszaváltásából és újbóli megvételéből többletköltsége, és a vonatkozó adójogszabá- lyok szerinti fizetési kötelezettsége származik. A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.

  • Honvédelem Közrend és biztonság Környezetvédelem Gazdasági és pénzügyek Egészségügy Lakásszolgáltatás és közösségi rekreáció Szociális védelem

  • Be- és kifeszítés elleni védelem Olyan műszaki megoldás, amelyik hatásosan késlelteti, illetve megakadályozza a nyílászáró külső oldal felőli be- vagy kifeszítését. Alapvető megoldás a minél jobb zárás- pontosság, de megfelelő pl. a keret és az ajtólap éleinek vasalása és a hevederzár is.

  • Fúrás elleni védelem Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zárcilinder, amelyet a beépített vagy a fúrás ellen utólag felszerelt védelmi elemek miatt nem lehet megfúrni, illetve a zárszerkezet fúrás esetén sem lesz nyitható.

  • Általános közszolgáltatások Honvédelem Közrend és biztonság Környezetvédelem Gazdasági és pénzügyek Egészségügy Lakásszolgáltatás és közösségi rekreáció Szociális védelem

  • Reteszhúzás elleni védelem A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai reteszhúzás ellen akkor vannak védve, ha a szárny reteszei (csúszó-, áthajtó- vagy elfordítós rigli) ellenállnak a külső feszítést követő elmozdításnak. (Ilyen pl. facsavar egy furaton keresztül a reteszen át, vagy akár egy belülről beszorított és lecsava- rozott ék a nem nyíló szárny alá stb.). Megfelel a reteszhú- zás elleni védelemnek a billenőkaros szerkezet.

  • Hangfelvétel másolat kiadása adathordozón Amennyiben az Előfizető az általa és a Szolgáltató között folytatott telefonbeszélgetésről másolatot kér, hangfelvétel másolati díjat köteles megfizetni. A Szolgáltató hangfelvételenként egy alkalommal ingyenesen biztosítja a hangfelvétel másolatot az Előfizető részére.

  • Törés elleni védelem Letörés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külső oldalon (rácsajtók, üvegezett ajtók esetében – ahol a zárbetét belső oldala is hozzáférhető – a belső oldalon is) az ajtólap sík- jából – vagy a kívülről csak roncsolással eltávolítható nem könnyűfémből készült zárcímer, szintezőfém, rozetta stb. síkjából – nem nyúlik ki 2 mm-nél hosszabban.

  • Kiemelés elleni védelem Az ajtóra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan műszaki megoldás, amely kívülről történő támadás esetén meg- akadályozza a zárt ajtónak a zsanérról való leemelését.