Common use of Összefoglaló Clause in Contracts

Összefoglaló. A Pp. 369. § a) pontjában szabályozott, a követelés érvényes létre nem jöttére alapított végrehajtás megszüntetési (korlátozási) per önálló jogintézmény, a magyar jogrendszer szerves része. Lényege, hogy ha az adós a végrehajtási záradékkal ellátott okiratra alapított követelést jogtalannak tartja, a megindítandó végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perben minden vitás kérdést felvethet, így különösen a követelés jogalapját is vitathatja: ilyenkor gyakorlatilag a végrehajtási eljárás megindítását követően, utólagosan bonyolódhat le az a jogvita, amelyre a végrehajtási lap alapjául szolgáló határozatban foglalt követelés esetén a végrehajtandó határozat meghozatalát megelőzően kerül sor. Az átalakítási koncepció (értelmezés függvényében) a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perek részbeni vagy teljes felszámolásához vezethet, amely igen súlyosan érintené az adósok jogérvényesítési és védekezési lehetőségét. Az összefoglaló vélemény is rögzíti, miszerint a jogszabály-módosítási javaslatokat a Kúria az általa „párhuzamos” perindításnak nevezett, érvénytelenség megállapítási és végrehajtás megszüntetési (korlátozási) per egyidejű megindításából fakadó anomáliák orvoslása végett dolgozta ki, amely anomália – mintegy 70 évet követően - a devizaalapú kölcsönökkel kapcsolatos perlési hullám okán került úgymond, a joggyakorlat látókörébe. Ebből értelemszerűleg következik, hogy a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perekre vonatkozó jogszabály-módosítási javaslatok leginkább a devizaalapú kölcsönök adósainak (akik jellemzően fogyasztók) jogérvényesítési lehetőségeire lehetnek kihatással. A módosítási javaslatok adósokra nézve kedvezőbb értelmezése szerint a Kúria a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) pereket soron kívül tárgyalandó olyan vagyonjogi perré javasolja átalakítani, ahol az érvénytelenség megállapítása esetén – további jogkövetkezmények alkalmazhatósága híján – kizárólagos jogkövetkezményként végrehajtás megszüntetése (korlátozása) jogkövetkezmény alkalmazására kerülhet sor. A módosítási javaslatok adósokra nézve kedvezőtlenebb értelmezése szerint a Kúria a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) pereket kvázi felszámolni javasolja azáltal, hogy a végrehajtás megszüntetése kizárólag egyéb, a felek közötti összegszerű elszámolásra is kiterjedő jogkövetkezmény egyidejű alkalmazása mellett lehetne kérhető, ezzel megfosztva az adósokat azon jogérvényesítési lehetőségtől, hogy a követelés érvényes létrejötte hiányában egyidejű elszámolási kötelezettség nélkül kezdeményezhessék peres úton a velük szemben foganatosított végrehajtási eljárás megszüntetését. Az összefoglaló vélemény a módosítási javaslatokat egyetlen jogelvre, a jogbiztonságra vezeti vissza. Az összefoglaló vélemény jogbiztonság elvét szolgáló módosítási javaslatai által elérni kívánt célok („párhuzamos” perindítási anomália felszámolása, kellő mélységű bizonyítás lehetőségének biztosítása, gyakorlatban is tartható határidők előírása) alapvetően helyesek, mindazonáltal azok egyrészt a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perek részbeni vagy teljes felszámolása nélkül is elérhetőek, másrészt az összefoglaló vélemény számos egyéb figyelembe veendő jogelvet és azok által védett értéket negligált, amelyek a következők: (1) fogyasztók jogainak magas szintű védelme; (2) igényt hazai bíróság ésszerű határidőn belől tárgyalja és bírálja el; (3) hatékony jogorvoslathoz való jog. 0000 Xx., Xxxxxxx Xxxxxx xxxx 27. I/12.; Tel.: +00-0-000-0000; Fax: +00-0-000-0000; xxxxxx.xxxxxxx@xxxxxxxx.xx Az összefoglaló vélemény I. sz. melléklete igen szigorú hitelező-védelmi szabályozást vetít előre, ahol a közvetlenül végrehajtható okirattal bíró hitelező közvetlen végrehajtáshoz való joga már-már mintegy sérthetetlen alanyi jogként jelenik meg. Az összefoglaló vélemény I. sz. melléklete továbbá igen negatív feltételezésekkel él az adósok motivációit illetően. Az adósokat követelés alól kibújni akaró, fedezetelvonást végrehajtani kívánó személyeknek tünteti fel. Álláspontunk szerint a szabályozási környezet átalakításának nem lehet motívuma egy olyan általánosító és egyoldalú állásfoglalás, miszerint az adósok rosszhiszeműek és jogelkerülők. Továbbá nem áll módunkban eltekinteni attól a ténytől, miszerint egy esetleges jogszabályi koncepcióváltás elsődlegesen a devizaalapú kölcsönök jellemzően fogyasztó státuszú adósaira lennének kihatással. Ezen körülményre tekintettel a vonatkozó jogszabályi környezet akként alakítandó, hogy az – a hitelezői érdekek aránytalan sérelme nélkül - fogyasztóvédelmi célokat is szolgáljon. Alapvető koncepcionális hiba, hogy az összefoglaló vélemény a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) adósi igényt járulékos és nem elsődleges igényként kezeli, így figyelmen kívül hagyja azon eminens jelentőségű tényt, miszerint a jogintézmény létének az oka az, hogy míg a végrehajtási lap kiállítása esetén a végrehajtandó határozat kontradiktórius eljárásban, bizonyítás eredményeként születhet csupán meg, az okirat záradékolását megelőzően ilyen eljárásra, a felek nyilatkozatainak vizsgálatára, értékelésére nem kerül sor, a záradékolt okiratba foglalt követelés jogosságát bíróság nem vizsgálja, illetve az közvetlenül végrehajtható. Végezetül rögzítjük, hogy meglátásunk szerint a jogintézmény az elmúlt hetven évben be tudta tölteni szerepét, arra a jövőben is alkalmas. A hatályos szabályozás álláspontunk szerint a fogyasztóvédelmi célokat megfelelően szolgálja a hitelezői érdekek aránytalan sérelme nélkül, ezen egyensúlyi állapot hitelezői érdekek mentén történő megtörése elfogadhatatlan - mindazonáltal kisebb módosításoknak helye lehet, azt maga a lenti B./ fejezet is hivatkozza. 0000 Xx., Xxxxxxx Xxxxxx xxxx 27. I/12.; Tel.: +00-0-000-0000; Fax: +00-0-000-0000; xxxxxx.xxxxxxx@xxxxxxxx.xx

Összefoglaló. Az összefoglalók az „Elemek” néven ismert közzétételi kötelezettségekből épülnek fel. Az egyes Elemeket az A-E szakaszok tartalmazzák (A.1 – E.7). A Ppjelen Összefoglaló tartalmazza az összes Elemet, amelyet az összefoglalókban erre az Értékpapír típusra és a Kibocsátóra vonatkozóan szerepeltetni kell. 369Mivel egyes Elemekre az Összefoglalónak nem kell kitérnie, az Elemek pontjainak számozási sorrendjéből egyes pontok hiányozhatnak. § a) pontjában szabályozottAdódhatnak olyan Elemek, amelyeket az adott Értékpapír típusra és a Kibocsátóra vonatkozóan az összefoglaló tájékoztatóban szerepeltetni kell, azonban nem áll rendelkezésre ezekre vonatkozó releváns információ. Ilyen esetekben az Összefoglaló az adott Elemre vonatkozó rövid leírást ad, és a „Nem alkalmazandó” megjegyzést tartalmazza. A.1 Bemutatás és figyelmeztetések: A jelen Összefoglaló az Alaptájékoztató bevezetőjének tekintendő. A befektetőknek az Értékpapírokba történő befektetésre vonatkozó döntésüket minden esetben az Alaptájékoztató egészét mérlegelve kell meghozniuk. Abban az esetben, ha az Alaptájékoztatóban szereplő információkra vonatkozóan bírósági keresetet terjesztenek be, a követelés érvényes létre nem jöttére alapított végrehajtás megszüntetési (korlátozási) per önálló jogintézményfelperes befektetőnek a jogi eljárás megindítása előtt az adott Tagállam vonatkozó nemzeti jogszabályai alapján esetleg viselnie kell az Alaptájékoztató lefordításának költségét. Polgári jogi felelősség csak azon személyek vonatkozásában merül fel, a magyar jogrendszer szerves része. Lényegeakik az Összefoglalót – ideértve annak fordításait is – felhasználták, hogy és csak abban az esetben, ha az adós Összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy az Alaptájékoztató más részeinek ellentmondó, vagy az Alaptájékoztató más részeivel együtt olvasva nem adja meg azokat a végrehajtási záradékkal ellátott okiratra alapított követelést jogtalannak tartja, a megindítandó végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perben minden vitás kérdést felvethet, így különösen a követelés jogalapját is vitathatja: ilyenkor gyakorlatilag a végrehajtási eljárás megindítását követően, utólagosan bonyolódhat le az a jogvita, amelyre a végrehajtási lap alapjául szolgáló határozatban foglalt követelés esetén a végrehajtandó határozat meghozatalát megelőzően kerül sor. Az átalakítási koncepció (értelmezés függvényében) a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perek részbeni vagy teljes felszámolásához vezethet, amely igen súlyosan érintené az adósok jogérvényesítési és védekezési lehetőségét. Az összefoglaló vélemény is rögzíti, miszerint a jogszabály-módosítási javaslatokat a Kúria az általa „párhuzamos” perindításnak nevezett, érvénytelenség megállapítási és végrehajtás megszüntetési (korlátozási) per egyidejű megindításából fakadó anomáliák orvoslása végett dolgozta ki, amely anomália – mintegy 70 évet követően - a devizaalapú kölcsönökkel kapcsolatos perlési hullám okán került úgymond, a joggyakorlat látókörébe. Ebből értelemszerűleg következik, hogy a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perekre vonatkozó jogszabály-módosítási javaslatok leginkább a devizaalapú kölcsönök adósainak (akik jellemzően fogyasztók) jogérvényesítési lehetőségeire lehetnek kihatással. A módosítási javaslatok adósokra nézve kedvezőbb értelmezése szerint a Kúria a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) pereket soron kívül tárgyalandó olyan vagyonjogi perré javasolja átalakítani, ahol az érvénytelenség megállapítása esetén – további jogkövetkezmények alkalmazhatósága híján – kizárólagos jogkövetkezményként végrehajtás megszüntetése (korlátozása) jogkövetkezmény alkalmazására kerülhet sor. A módosítási javaslatok adósokra nézve kedvezőtlenebb értelmezése szerint a Kúria a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) pereket kvázi felszámolni javasolja azáltal, hogy a végrehajtás megszüntetése kizárólag egyéb, a felek közötti összegszerű elszámolásra is kiterjedő jogkövetkezmény egyidejű alkalmazása mellett lehetne kérhető, ezzel megfosztva az adósokat azon jogérvényesítési lehetőségtől, hogy a követelés érvényes létrejötte hiányában egyidejű elszámolási kötelezettség nélkül kezdeményezhessék peres úton a velük szemben foganatosított végrehajtási eljárás megszüntetését. Az összefoglaló vélemény a módosítási javaslatokat egyetlen jogelvre, a jogbiztonságra vezeti vissza. Az összefoglaló vélemény jogbiztonság elvét szolgáló módosítási javaslatai által elérni kívánt célok („párhuzamos” perindítási anomália felszámolása, kellő mélységű bizonyítás lehetőségének biztosítása, gyakorlatban is tartható határidők előírása) alapvetően helyesek, mindazonáltal azok egyrészt a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perek részbeni vagy teljes felszámolása nélkül is elérhetőek, másrészt az összefoglaló vélemény számos egyéb figyelembe veendő jogelvet és azok által védett értéket negligáltkulcsfontosságú információkat, amelyek a következők: (1) fogyasztók jogainak magas szintű védelme; (2) igényt hazai bíróság ésszerű határidőn belől tárgyalja és bírálja el; (3) hatékony jogorvoslathoz való jog. 0000 Xx., Xxxxxxx Xxxxxx xxxx 27. I/12.; Tel.: +00-0-000-0000; Fax: +00-0-000-0000; xxxxxx.xxxxxxx@xxxxxxxx.xx Az összefoglaló vélemény I. sz. melléklete igen szigorú hitelező-védelmi szabályozást vetít előre, ahol a közvetlenül végrehajtható okirattal bíró hitelező közvetlen végrehajtáshoz való joga már-már mintegy sérthetetlen alanyi jogként jelenik meg. Az összefoglaló vélemény I. sz. melléklete továbbá igen negatív feltételezésekkel él befektetőket segítik az adósok motivációit illetően. Az adósokat követelés alól kibújni akaró, fedezetelvonást végrehajtani kívánó személyeknek tünteti fel. Álláspontunk szerint a szabályozási környezet átalakításának nem lehet motívuma egy olyan általánosító és egyoldalú állásfoglalás, miszerint az adósok rosszhiszeműek és jogelkerülők. Továbbá nem áll módunkban eltekinteni attól a ténytől, miszerint egy esetleges jogszabályi koncepcióváltás elsődlegesen a devizaalapú kölcsönök jellemzően fogyasztó státuszú adósaira lennének kihatással. Ezen körülményre tekintettel a arra vonatkozó jogszabályi környezet akként alakítandódöntés meghozatalában, hogy befektessenek-e az – a hitelezői érdekek aránytalan sérelme nélkül - fogyasztóvédelmi célokat is szolgáljonÉrtékpapírba. Alapvető koncepcionális hiba, hogy A.2 Hozzájárulás(ok): [Amennyiben az összefoglaló vélemény a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) adósi igényt járulékos és nem elsődleges igényként kezeli, így figyelmen kívül hagyja azon eminens jelentőségű tényt, miszerint a jogintézmény létének az oka az, hogy míg a végrehajtási lap kiállítása esetén a végrehajtandó határozat kontradiktórius eljárásban, bizonyítás eredményeként születhet csupán meg, az okirat záradékolását megelőzően ilyen eljárásra, a felek nyilatkozatainak vizsgálatára, értékelésére nem Értékpapírokra vonatkozóan olyan nyilvános ajánlatra kerül sor, amelyhez az Alaptájékoztatónak a záradékolt okiratba foglalt követelés jogosságát bíróság nem vizsgáljaProspektus Direktíva szerinti előzetes nyilvánosságra hozatala szükséges („Nem-mentesülő Ajánlat”), illetve a Kibocsátó hozzájárul az közvetlenül végrehajtható. Végezetül rögzítjük, hogy meglátásunk szerint Alaptájékoztatónak a jogintézmény pénzügyi közvetítő(k) („Engedélyezett Értékesítő(k)”) általi felhasználásához az elmúlt hetven évben be tudta tölteni szerepét, arra a jövőben is alkalmas. A hatályos szabályozás álláspontunk szerint a fogyasztóvédelmi célokat megfelelően szolgálja a hitelezői érdekek aránytalan sérelme nélkül, ezen egyensúlyi állapot hitelezői érdekek mentén történő megtörése elfogadhatatlan - mindazonáltal kisebb módosításoknak helye lehet, azt maga a lenti B./ fejezet is hivatkozza. 0000 Xx., Xxxxxxx Xxxxxx xxxx 27. I/12.; Tel.: +00-0-000-0000; Fax: +00-0-000-0000; xxxxxx.xxxxxxx@xxxxxxxx.xxajánlati időszak alatt az alábbi feltételekkel:

Összefoglaló. A Pp. 369. § a) pontjában szabályozott, a követelés érvényes létre nem jöttére alapított végrehajtás megszüntetési (korlátozási) per önálló jogintézmény, a magyar jogrendszer szerves Az Összefoglaló az Alaptájékoztató kötelező bevezető része. LényegeMegalapozott befektetési döntést csak az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek egészének ismeretében lehet hozni. Ez fokozottan vonatkozik a Kibocsátó gazdasági helyzetének és a befektetés kockázatainak megismerésére. A jelen Xxxxxxxxxxxxxxx tartalmáért a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó egyetemlegesen felel. Ha az Alaptájékoztatóban foglaltakkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy más államok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárást megelőzően az Alaptájékoztató fordításának költségeit. Az Összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az Összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az adós Összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban az Alaptájékoztató más elemeivel. A Kibocsátónak, illetve a végrehajtási záradékkal ellátott okiratra alapított követelést jogtalannak tartjaVezető Forgalmazónak az Alaptájékoztatóért való felelőssége nem állapítható meg kizárólag a jelen Összefoglaló alapján – ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is –, kivéve, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy az Alaptájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz. A Kibocsátó és a megindítandó végrehajtás megszüntetési Vezető Forgalmazó köteles haladéktalanul az Alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje, illetőleg a szabályozott piacon való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely az Alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi. A Kötvényprogram keretében történő forgalomba hozatalra megfelelően irányadó a Tpt. 33.§ (korlátozási1) perben minden vitás kérdést felvethetbekezdése, így különösen amely szerint, ha az Alaptájékoztató a követelés jogalapját is vitathatja: ilyenkor gyakorlatilag forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt, vagy a végrehajtási eljárás megindítását követőenszabályozott piacon történő kereskedés megkezdése előtt kiegészítésre kerül, utólagosan bonyolódhat le az a jogvitabefektető, amelyre aki a végrehajtási lap alapjául szolgáló határozatban foglalt követelés kiegészítés közzététele előtt a Kötvényre aukciós vételi nyilatkozatot tett, jogosult nyilatkozata visszavonására, illetőleg a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő 15 napon belül gyakorolhatja. A befektető elállása esetén a végrehajtandó határozat meghozatalát megelőzően kerül sorKibocsátó és a Vezető Forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek az ügylettel kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. Az átalakítási koncepció (értelmezés függvényében) A Kibocsátó nyomatékosan felhívja a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perek részbeni vagy teljes felszámolásához vezethet, amely igen súlyosan érintené az adósok jogérvényesítési és védekezési lehetőségét. Az összefoglaló vélemény is rögzíti, miszerint a jogszabály-módosítási javaslatokat a Kúria az általa „párhuzamos” perindításnak nevezett, érvénytelenség megállapítási és végrehajtás megszüntetési (korlátozási) per egyidejű megindításából fakadó anomáliák orvoslása végett dolgozta ki, amely anomália – mintegy 70 évet követően - a devizaalapú kölcsönökkel kapcsolatos perlési hullám okán került úgymond, a joggyakorlat látókörébe. Ebből értelemszerűleg következikKötvényekbe befektetni szándékozók figyelmét arra, hogy a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perekre vonatkozó jogszabály-módosítási javaslatok leginkább Kötvények forgalomba hozatala következtében a devizaalapú kölcsönök adósainak (akik jellemzően fogyasztók) jogérvényesítési lehetőségeire lehetnek kihatással. A módosítási javaslatok adósokra nézve kedvezőbb értelmezése szerint a Kúria a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) pereket soron kívül tárgyalandó olyan vagyonjogi perré javasolja átalakítani, ahol az érvénytelenség megállapítása esetén – további jogkövetkezmények alkalmazhatósága híján – kizárólagos jogkövetkezményként végrehajtás megszüntetése (korlátozása) jogkövetkezmény alkalmazására kerülhet sor. A módosítási javaslatok adósokra nézve kedvezőtlenebb értelmezése szerint a Kúria a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) pereket kvázi felszámolni javasolja azáltal, hogy a végrehajtás megszüntetése kizárólag egyéb, a felek közötti összegszerű elszámolásra is kiterjedő jogkövetkezmény egyidejű alkalmazása mellett lehetne kérhető, ezzel megfosztva az adósokat azon jogérvényesítési lehetőségtől, hogy a követelés érvényes létrejötte hiányában egyidejű elszámolási kötelezettség nélkül kezdeményezhessék peres úton a velük szemben foganatosított végrehajtási eljárás megszüntetését. Az összefoglaló vélemény a módosítási javaslatokat egyetlen jogelvre, a jogbiztonságra vezeti vissza. Az összefoglaló vélemény jogbiztonság elvét szolgáló módosítási javaslatai által elérni kívánt célok („párhuzamos” perindítási anomália felszámolása, kellő mélységű bizonyítás lehetőségének biztosítása, gyakorlatban is tartható határidők előírása) alapvetően helyesek, mindazonáltal azok egyrészt a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perek részbeni vagy teljes felszámolása nélkül is elérhetőek, másrészt az összefoglaló vélemény számos egyéb figyelembe veendő jogelvet és azok által védett értéket negligált, amelyek a következők: (1) fogyasztók jogainak magas szintű védelme; (2) igényt hazai bíróság ésszerű határidőn belől tárgyalja és bírálja el; (3) hatékony jogorvoslathoz való jog. 0000 Xx., Xxxxxxx Xxxxxx xxxx 27. I/12.; Tel.: +00-0-000-0000; Fax: +00-0-000-0000; xxxxxx.xxxxxxx@xxxxxxxx.xx Az összefoglaló vélemény I. sz. melléklete igen szigorú hitelező-védelmi szabályozást vetít előre, ahol a közvetlenül végrehajtható okirattal bíró hitelező közvetlen végrehajtáshoz való joga már-már mintegy sérthetetlen alanyi jogként jelenik meg. Az összefoglaló vélemény I. sz. melléklete továbbá igen negatív feltételezésekkel él az adósok motivációit illetően. Az adósokat követelés alól kibújni akaró, fedezetelvonást végrehajtani kívánó személyeknek tünteti fel. Álláspontunk szerint a szabályozási környezet átalakításának nem lehet motívuma egy olyan általánosító és egyoldalú állásfoglalás, miszerint az adósok rosszhiszeműek és jogelkerülők. Továbbá nem áll módunkban eltekinteni attól a ténytől, miszerint egy esetleges jogszabályi koncepcióváltás elsődlegesen a devizaalapú kölcsönök jellemzően fogyasztó státuszú adósaira lennének kihatással. Ezen körülményre tekintettel a vonatkozó jogszabályi környezet akként alakítandó, hogy az – a hitelezői érdekek aránytalan sérelme nélkül - fogyasztóvédelmi célokat is szolgáljon. Alapvető koncepcionális hiba, hogy az összefoglaló vélemény a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) adósi igényt járulékos és nem elsődleges igényként kezeliKibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja saját tőkéjének összegét, így figyelmen kívül hagyja azon eminens jelentőségű tényt, miszerint a jogintézmény létének az oka az, hogy míg kockázat a végrehajtási lap kiállítása esetén a végrehajtandó határozat kontradiktórius eljárásban, bizonyítás eredményeként születhet csupán meg, az okirat záradékolását megelőzően ilyen eljárásra, a felek nyilatkozatainak vizsgálatára, értékelésére nem kerül sor, a záradékolt okiratba foglalt követelés jogosságát bíróság nem vizsgálja, illetve az közvetlenül végrehajtható. Végezetül rögzítjük, hogy meglátásunk szerint a jogintézmény az elmúlt hetven évben be tudta tölteni szerepét, arra a jövőben is alkalmas. A hatályos szabályozás álláspontunk szerint a fogyasztóvédelmi célokat megfelelően szolgálja a hitelezői érdekek aránytalan sérelme nélkül, ezen egyensúlyi állapot hitelezői érdekek mentén történő megtörése elfogadhatatlan - mindazonáltal kisebb módosításoknak helye lehet, azt maga a lenti B./ fejezet is hivatkozza. 0000 Xxszokásostól eltér., Xxxxxxx Xxxxxx xxxx 27. I/12.; Tel.: +00-0-000-0000; Fax: +00-0-000-0000; xxxxxx.xxxxxxx@xxxxxxxx.xx

Összefoglaló. Az összefoglalók az „Elemek” néven ismert közzétételi kötelezettségekből épülnek fel. Az egyes Elemeket az A-E szakaszok tartalmazzák (A.1 – E.7). A Ppjelen Összefoglaló tartalmazza az összes Elemet, amelyet az összefoglalókban erre az Értékpapír típusra és a Kibocsátóra vonatkozóan szerepeltetni kell. 369Mivel egyes Elemekre az Összefoglalónak nem kell kitérnie, az Elemek pontjainak számozási sorrendjéből egyes pontok hiányozhatnak. § a) pontjában szabályozottAdódhatnak olyan Elemek, amelyeket az adott Értékpapír típusra és a Kibocsátóra vonatkozóan az összefoglaló tájékoztatóban szerepeltetni kell, azonban nem áll rendelkezésre ezekre vonatkozó releváns információ. Ilyen esetekben az Összefoglaló az adott Elemre vonatkozó rövid leírást ad, és a „Nem alkalmazandó” megjegyzést tartalmazza. A.1 Bemutatás és figyelmeztetések: A jelen Összefoglaló az Alaptájékoztató bevezetőjének tekintendő. A befektetőknek az Értékpapírokba történő befektetésre vonatkozó döntésüket minden esetben az Alaptájékoztató egészét mérlegelve kell meghozniuk. Abban az esetben, ha az Alaptájékoztatóban szereplő információkra vonatkozóan bírósági keresetet terjesztenek be, a követelés érvényes létre nem jöttére alapított végrehajtás megszüntetési (korlátozási) per önálló jogintézményfelperes befektetőnek a jogi eljárás megindítása előtt az adott Tagállam vonatkozó nemzeti jogszabályai alapján esetleg viselnie kell az Alaptájékoztató lefordításának költségét. Polgári jogi felelősség csak azon személyek vonatkozásában merül fel, a magyar jogrendszer szerves része. Lényegeakik az Összefoglalót – ideértve annak fordításait is – felhasználták, hogy és csak abban az esetben, ha az adós Összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy az Alaptájékoztató más részeinek ellentmondó, vagy az Alaptájékoztató más részeivel együtt olvasva nem adja meg azokat a végrehajtási záradékkal ellátott okiratra alapított követelést jogtalannak tartja, a megindítandó végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perben minden vitás kérdést felvethet, így különösen a követelés jogalapját is vitathatja: ilyenkor gyakorlatilag a végrehajtási eljárás megindítását követően, utólagosan bonyolódhat le az a jogvita, amelyre a végrehajtási lap alapjául szolgáló határozatban foglalt követelés esetén a végrehajtandó határozat meghozatalát megelőzően kerül sor. Az átalakítási koncepció (értelmezés függvényében) a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perek részbeni vagy teljes felszámolásához vezethet, amely igen súlyosan érintené az adósok jogérvényesítési és védekezési lehetőségét. Az összefoglaló vélemény is rögzíti, miszerint a jogszabály-módosítási javaslatokat a Kúria az általa „párhuzamos” perindításnak nevezett, érvénytelenség megállapítási és végrehajtás megszüntetési (korlátozási) per egyidejű megindításából fakadó anomáliák orvoslása végett dolgozta ki, amely anomália – mintegy 70 évet követően - a devizaalapú kölcsönökkel kapcsolatos perlési hullám okán került úgymond, a joggyakorlat látókörébe. Ebből értelemszerűleg következik, hogy a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perekre vonatkozó jogszabály-módosítási javaslatok leginkább a devizaalapú kölcsönök adósainak (akik jellemzően fogyasztók) jogérvényesítési lehetőségeire lehetnek kihatással. A módosítási javaslatok adósokra nézve kedvezőbb értelmezése szerint a Kúria a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) pereket soron kívül tárgyalandó olyan vagyonjogi perré javasolja átalakítani, ahol az érvénytelenség megállapítása esetén – további jogkövetkezmények alkalmazhatósága híján – kizárólagos jogkövetkezményként végrehajtás megszüntetése (korlátozása) jogkövetkezmény alkalmazására kerülhet sor. A módosítási javaslatok adósokra nézve kedvezőtlenebb értelmezése szerint a Kúria a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) pereket kvázi felszámolni javasolja azáltal, hogy a végrehajtás megszüntetése kizárólag egyéb, a felek közötti összegszerű elszámolásra is kiterjedő jogkövetkezmény egyidejű alkalmazása mellett lehetne kérhető, ezzel megfosztva az adósokat azon jogérvényesítési lehetőségtől, hogy a követelés érvényes létrejötte hiányában egyidejű elszámolási kötelezettség nélkül kezdeményezhessék peres úton a velük szemben foganatosított végrehajtási eljárás megszüntetését. Az összefoglaló vélemény a módosítási javaslatokat egyetlen jogelvre, a jogbiztonságra vezeti vissza. Az összefoglaló vélemény jogbiztonság elvét szolgáló módosítási javaslatai által elérni kívánt célok („párhuzamos” perindítási anomália felszámolása, kellő mélységű bizonyítás lehetőségének biztosítása, gyakorlatban is tartható határidők előírása) alapvetően helyesek, mindazonáltal azok egyrészt a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perek részbeni vagy teljes felszámolása nélkül is elérhetőek, másrészt az összefoglaló vélemény számos egyéb figyelembe veendő jogelvet és azok által védett értéket negligáltkulcsfontosságú információkat, amelyek a következők: (1) fogyasztók jogainak magas szintű védelme; (2) igényt hazai bíróság ésszerű határidőn belől tárgyalja és bírálja el; (3) hatékony jogorvoslathoz való jog. 0000 Xx., Xxxxxxx Xxxxxx xxxx 27. I/12.; Tel.: +00-0-000-0000; Fax: +00-0-000-0000; xxxxxx.xxxxxxx@xxxxxxxx.xx Az összefoglaló vélemény I. sz. melléklete igen szigorú hitelező-védelmi szabályozást vetít előre, ahol a közvetlenül végrehajtható okirattal bíró hitelező közvetlen végrehajtáshoz való joga már-már mintegy sérthetetlen alanyi jogként jelenik meg. Az összefoglaló vélemény I. sz. melléklete továbbá igen negatív feltételezésekkel él befektetőket segítik az adósok motivációit illetően. Az adósokat követelés alól kibújni akaró, fedezetelvonást végrehajtani kívánó személyeknek tünteti fel. Álláspontunk szerint a szabályozási környezet átalakításának nem lehet motívuma egy olyan általánosító és egyoldalú állásfoglalás, miszerint az adósok rosszhiszeműek és jogelkerülők. Továbbá nem áll módunkban eltekinteni attól a ténytől, miszerint egy esetleges jogszabályi koncepcióváltás elsődlegesen a devizaalapú kölcsönök jellemzően fogyasztó státuszú adósaira lennének kihatással. Ezen körülményre tekintettel a arra vonatkozó jogszabályi környezet akként alakítandódöntés meghozatalában, hogy befektessenek-e az – a hitelezői érdekek aránytalan sérelme nélkül - fogyasztóvédelmi célokat is szolgáljonÉrtékpapírba. Alapvető koncepcionális hiba, hogy A.2 Hozzájárulás(ok) [Amennyiben az összefoglaló vélemény a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) adósi igényt járulékos és nem elsődleges igényként kezeli, így figyelmen kívül hagyja azon eminens jelentőségű tényt, miszerint a jogintézmény létének az oka az, hogy míg a végrehajtási lap kiállítása esetén a végrehajtandó határozat kontradiktórius eljárásban, bizonyítás eredményeként születhet csupán meg, az okirat záradékolását megelőzően ilyen eljárásra, a felek nyilatkozatainak vizsgálatára, értékelésére nem Értékpapírokra vonatkozóan olyan nyilvános ajánlatra kerül sor, amelyhez az Alaptájékoztatónak a záradékolt okiratba foglalt követelés jogosságát bíróság nem vizsgáljaProspektus Direktíva szerinti előzetes nyilvánosságra hozatala szükséges („Nem-mentesülő Ajánlat”), illetve a Kibocsátó hozzájárul az közvetlenül végrehajtható. Végezetül rögzítjük, hogy meglátásunk szerint Alaptájékoztatónak a jogintézmény pénzügyi közvetítő(k) („Engedélyezett Értékesítő(k)”) általi felhasználásához az elmúlt hetven évben be tudta tölteni szerepét, arra a jövőben is alkalmas. A hatályos szabályozás álláspontunk szerint a fogyasztóvédelmi célokat megfelelően szolgálja a hitelezői érdekek aránytalan sérelme nélkül, ezen egyensúlyi állapot hitelezői érdekek mentén történő megtörése elfogadhatatlan - mindazonáltal kisebb módosításoknak helye lehet, azt maga a lenti B./ fejezet is hivatkozza. 0000 Xx., Xxxxxxx Xxxxxx xxxx 27. I/12.; Tel.: +00-0-000-0000; Fax: +00-0-000-0000; xxxxxx.xxxxxxx@xxxxxxxx.xxajánlati időszak alatt az alábbi feltételekkel: