A kedvezmény mértéke A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló és kísérőik a 90 %-os, kiemelt kedvezményű menetjegy használatára jogosultak. A 90 %-os, kiemelt kedvezményű menetdíjakat a „Díjtermékek, díjtételek” fejezet tartalmazza. Feláras besorolású országos személyszállítást végző autóbuszjárat igénybevételekor a fizetendő díj a kedvezményes menetdíj és a kiegészítő díj együttes összege (II. Fejezet 1.2. pont). A kiegészítő díjból kedvezmény nem vehető igénybe. A kötelező helybiztosítással közlekedő járat igénybevételekor a helybiztosítás díja a menet- díjon, kiegészítő díjon (I. Fejezet 1.2 pont) felül 150 Ft. A helybiztosítás díjából kedvezmény nem vehető igénybe.
Érvényesség A Biztosítási szerződés csak akkor jön létre érvényesen, ha a Biztosított a biztosítás megkötésének időpontjában Magyarországon tartózkodik. Az a biztosítás, amelyet a Biztosított külföldi tartózkodása során kötöttek, azaz a biztosítás megkötésekor a Biztosított nem tartózkodott Magyarországon, érvénytelen. Az így kötött biztosítás alapján a Biztosító nem visel kockázatot, a Biztosítottnak pedig semmilyen szolgáltatás nem jár. Az így kötött biztosítás díja visszajár.
Fő szójegyzék Kiegészítő szójegyzék Fő tárgy: 66113000-5 További tárgyak:
Szektorális kitettség nem koncentrált A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található) Az eszközalap célja, hogy a közepes kockázatot vállalva a kockázatmen- tes hozamot hosszú távon érdemben meghaladó teljesítményt nyújtson. Az eszközalap eszközmegoszlását – tőke- és pénzpiaci eszközök, vala- mint befektetési alapok alkalmas kombinációjával – a vagyonkezelő be- fektetési szakemberei határozzák meg az aktuális értékpapír-piaci viszo- nyokhoz alkalmazkodva. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 50%-ban részvény befektetések alkossák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendelkező részvények, to- vábbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvények és a fentiekbe fek- tető befektetési alapok is megtalálhatók. A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke ha- sonló nagyságrendű – mintegy 50%-os – részét kibocsátó szerint meg- felelően diverzifikált, jellemzően magyar államkötvényekből álló köt- vénybefektetésekben tartja. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra. Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére. A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli befektetések egy része más pénznemben kerül be- fektetésre, mely esetben a forinttal szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.
A helytállási kötelezettség és annak mértéke A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.
Értékelési szempontok Minőségi kritérium – Költség kritérium – x Ár – Súlyszám:
Közlési kötelezettség A szerződőt és a biztosítottat egyaránt terhelő kötelezettség, mely szerint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszukban minden – a biztosítási szerződés elvállalása szempontjából – lénye- ges körülményt közölniük kell, melyet ismertek vagy ismerniük kellett. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás tel- jesítése alól, és a szerződés megszűnése mellett a visz- szavásárlási összeget fizeti ki.
AJÁNLATTEVŐ NYILATKOZATA a Kbt. 66. § (6) bekezdésben foglaltakra vonatkozóan – nyilatkozat alvállalkozókról ……………………………….…………. (nyilatkozattevő neve) mint Ajánlattevő képviseletében nyilatkozattételre jogosult …………………………………….. (Ajánlattevő neve) …………………………………………… (Ajánlattevő székhelye) ……………………………………………. (Ajánlattevő adószáma)
Kárenyhítési költségek A biztosító a biztosítási összeg keretei között megtéríti a kárenyhítés költségeit, abban az esetben is, ha a kárenyhí- tés nem vezetett eredményre. Kárenyhítésnek minősülnek különösen, de nem kizárólago- san az alábbi tevékenységek: tűzoltás, mentés, ideiglenes tetőépítés, aládúcolás. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítési költségeket a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányá- ban téríti meg.
Biztosított költségek Biztosítottnak számítanak az üdülőhelyre történő késedelmes, közvetlen odautazás költségei a lefoglalt és biztosított utazás típusa és minősége szerint, legvégső esetben az üdülőhelyre történő közvetlen odautazás fiktív repülési költségei turistaosztályon.
