MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK
39/2017. (XII.5.) önkormányzati rendelete
Miskolc Megyei Jogú Város területén végzett távhőszolgáltatásról, annak díjáról, valamint a díjalkalmazási és díjfizetési feltételekről
(Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 3/2018. (IV.19.) önkormányzati rendelettel)
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII törvény 60. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,
a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 10. §-ban biztosított jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Közlekedési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya,
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2014. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 1. melléklet
1.1.1. pontjában biztosított jogkörében eljáró Jogi és Ügyrendi Bizottsága, valamint
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2014. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 1. melléklet
3.1.11. pontjában biztosított jogkörében eljáró Városgazdálkodási és –üzemeltetési Bizottsága
véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. Fejezet Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1.§ (1) Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.), valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) alapján a távhőszolgáltató hatáskörébe utalt feladatokat közszolgáltatási tevékenységként a MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: Szolgáltató) köteles és jogosult ellátni.
(2) E rendelet hatálya kiterjed a Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén a Szolgáltatóra, valamint a távhőszolgáltatást igénybevevő felhasználóra, díjfizetőre.
(3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Tszt., a Kormányrendelet, valamint a Szolgáltató mindenkori Üzletszabályzatának (továbbiakban: Üzletszabályzat) rendelkezései az irányadók.
2. Értelmező rendelkezések
2.§ E rendelet alkalmazásában:
1. ellátó épület: az a lakossági, vagy egyéb felhasználó tulajdonában, vagyonkezelésében lévő épület, amelyben elhelyezett szolgáltatói hőközpont üzemeltetése útján a Szolgáltató más épület felhasználóját is ellátja a távhőszolgáltatási közszolgáltatási szerződésben meghatározott mennyiségű távhővel;
2. ellátott épület: az az épület, amelynek felhasználóit a Szolgáltató a 1. pont szerinti
épületben elhelyezett szolgáltatói hőközpont üzemeltetése útján látja el a távhőszolgáltatói közszolgáltatási szerződésben meghatározott mennyiségű távhővel;
3. elszámoló ár: árváltozás előtti, vagy árváltozás utáni szolgáltatási ár, vonatkozó naptári napok szerinti számtani átlaga;
4. elszámoló mérő: a mérőhelyen elhelyezett, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság által hitelesített
a) a hőközponti, vagy hőfogadó állomási mérőhelyen elhelyezett hőmennyiségmérő,
b) a hőközpontban a használati melegvíz elszámolására elhelyezett fővízmérő,
c) az épületrészekben (lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek) a vételezett használati melegvíz mérésére szolgáló melegvíz mellékmérő(k);
5. tulajdonosok közössége: a felhasználói közösség, a társasház, a lakásszövetkezet, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak;
6. tulajdonosok közösségének megbízottja: a tulajdonosok képviselője (fűtési megbízott);
7. hőelvonás: ha a lakás, helyiség használója a távhőszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződést úgy mondja fel, vagy oly módon kívánja igénybe venni, hogy nem teljesíti a Tszt.-ben foglalt kötelezettségét;
8. hőközponti helyiség: a felhasználói, vagy szolgáltatói hőközpontot magában foglaló
épület, vagy épületrész, melynek tulajdonosa a földhivatalnál nyilvántartott jogi, vagy természetes személy;
9. hőmennyiségmérés: a Szolgáltató által átadott és a felhasználó és a tulajdonosok közössége által átvett hőmennyiség mérése a mérésügyi hatóság által igazolt hitelességű hőmennyiségmérő berendezéssel;
10. költségmegosztás: a fűtés előállításához felhasznált hőmennyiség felosztása a
tulajdonosok közössége tagjai között a tulajdonosok közössége által elfogadott mérőeszköz vagy költségosztó készülék adatai, vagy az érdekeltek egyéb megállapodása szerint, ezek hiányában a felosztás alapja a fűtött légköbméter;
11. lakossági/háztartási cél:
a) a természetes személyek háztartási, fűtési, használati melegvíz-szolgáltató és hűtési berendezéseinek,
b) a lakóépületben a lakások rendeltetésszerű használatához tartozó helyiségek
-lépcsőház, folyosó, mosókonyha, szárító, gyermekkocsi-tároló, gépkocsi tároló, kapualj, központi berendezések helyiségei - fűtését szolgáló berendezések távhőfogyasztása;
12. távhőszolgáltatással azonos komfortfokozatú hőellátás: olyan fűtési mód, amely a
távhőellátásból kivált épület, vagy épületrész fűtöttségét – az időjárási viszonyokhoz igazodva – automatikusan a mindenkori előírásoknak a jelenleg az MSZ 04-140/2. szabványnak megfelelő értéken képes tartani, és adott hely környezetében szennyezőanyag kibocsátása a távhőellátásnál nem okoz nagyobb környezeti terhelést;
13. távhőszolgáltatói rendszer: a távhő termelő berendezés, szolgáltatói berendezés és a felhasználói berendezés összessége.
14. távhőszolgáltatói vagyon:
a) a Szolgáltató tulajdonában lévő szolgáltatói berendezés, kivéve a más gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő hőtermelő létesítményt, a geotermikus energiát kitermelő létesítményt, amelyből származó hő nem a Szolgáltató közreműködésével jut el a felhasználóhoz;
b) a Tszt. hatályba lépésekor a Szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói hőközpont,
hőfogadó-állomás;
c) az a Szolgáltató tulajdonában lévő épület, építmény, amely az a) pont szerinti szolgáltatói vagyon elhelyezésére szolgáló szolgáltatói épület.
II. Fejezet
Szolgáltató és felhasználó, díjfizető közötti jogviszony
3. Csatlakozás
3.§ (1) Új vagy növekvő távhő igénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától az igényének kielégítését szolgáló hőteljesítmény rendelkezésre állásához szükséges szolgáltatói tulajdonú berendezések létesítése, bővítése, átalakítása céljából a Szolgáltató csatlakozási díjat kérhet.
(2) A csatlakozási díj a csatlakozással összefüggésben felmerülő szolgáltatói tulajdonú bekötővezeték létesítési díjat, valamint a szolgáltatói tulajdonú hőfogadó állomás vagy hőközpont létesítési, bővítési, átalakítási díját foglalja magában, továbbá tartalmazza a távhőtermelő és a távhőszolgáltató megállapodásában szereplő fejlesztési költségeket is.
(3) A Szolgáltató üzletpolitikai okból eltekinthet a csatlakozási díj megfizetésétől, vagy annak összegét mérsékelheti.
(4) A bejelentett új vagy növekvő távhőteljesítmény-igény kielégítésére, a fizetendő csatlakozási díj megfizetésére az igénybejelentőnek és a Szolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie.
(5) A csatlakozási díj mértékét az 1. melléklet tartalmazza.
(6) A lakossági és külön kezelt intézményi felhasználók által befizetett csatlakozási díj teljes összegét a Szolgáltató a felhasználónak kiállított első díjszámla kibocsátás időpontjától kezdődően részletekben, a havonta kiszámlázandó alapdíjon keresztül, a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról szóló 50/2011. (IX.30.) NFM rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) szerinti alapdíjnak megfelelő mértékben köteles jóváírni.
4.§ A meglévő vagy létesítésre engedélyezett távhővezeték-hálózat nyomvonalának 200 m- es körzetében az épületek, létesítmények hőellátó rendszerének megvalósításakor vizsgálni kell a távhőszolgáltatással való hőenergia-ellátás lehetőségét A város azon területeinek jegyzékét, ahol helyi légszennyező anyag kibocsátást nem eredményező fűtési célú energiahordozóként a Városi Távfűtési Rendszer rendelkezésre áll, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról szóló önkormányzati rendelete melléklete tartalmazza, utcahatáros felsorolással és térképi megjelenítéssel.
5.§ (1) Meglévő épület új távhőigénnyel csak akkor látható el, ha abban az épület tulajdonosa bejelentett új vagy növekvő távhőigény kielégítésére vonatkozóan kötött közszolgáltatási szerződésnek megfelelően, mérés szerinti távhőszolgáltatásra alkalmas felhasználói hőközpont létesítését kezdeményezi a Szolgáltatónál. A felhasználói hőközpont kialakítása és abban távhőmennyiség-mérő felszerelése akkor is szükséges, ha az épületrészek távhőfogyasztásának külön-külön mérését tervezik.
(2) Távhővel már ellátott épületnek a hőközponti, vagy a hőfogadó állomáson történő hőmennyiség méréséhez szükséges szolgáltatói berendezés átalakítása a Szolgáltató, a felhasználói berendezés átalakítása az épülettulajdonos, vagy a tulajdonosok közösségének feladata, kivéve, ha a felhasználói hőközpont a távhőszolgáltatói vagyon része. Ez esetben a felhasználói hőközpont átalakítása a Szolgáltatót terheli.
(3) Ha a távhővel már ellátott épület meglévő távhőszolgáltató rendszerének átalakítása egyúttal növekvő távhőigénnyel jár, vagy a növekvő távhőigény miatt szükséges a távhőszolgáltató rendszer átalakítása, a Szolgáltatónak és az igénybejelentőnek az (1) bekezdésben meghatározott külön szerződést kell kötnie, melyben meg kell határozni a csatlakozási díj fizetésének és a távhőszolgáltatói rendszer létesítésének, bővítésének, átalakításának, befejezésének határidejét.
(4) Távhővel már ellátott épületek az épületrészek távhőellátását szolgáló felhasználói vezetékhálózat, az azon elhelyezett egyedi hőmennyiség-mérők, valamint az egyéb felhasználói berendezésen lévő, vagy arra szerelendő szabályozók, költségmegosztók költségei a Szolgáltatót nem terhelik.
4. Bekapcsolás
6.§ (1) A Szolgáltatónak a Tszt.-ben meghatározott üzembehelyezési eljárásban való közreműködéséért díj nem számolható fel.
(2) A bekapcsolás során a Szolgáltató a hőközponti mérőeszközök esetében a hőmennyiségmérő-kör elemeit (elektronikus számláló egység, vízmérő és hőérzékelő pár) és a használati melegvíz felhasználást mérő hőközponti vízmérőt a mérőeszköz e célra kialakított helyén illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából zárjeggyel köteles ellátni.
(3) A mérőműszerek szükséges adatainak és a zárjegyek számainak feltüntetésével a Szolgáltató az Üzletszabályzata szerinti jegyzőkönyvet köteles kiállítani.
(4) A (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit az épületrészenkénti mérés esetén az épületrészek hőmennyiségmérőire is alkalmazni kell.
(5) Távhőszolgáltatásba bekapcsolni kívánt épület vagy épületrész esetében, a bekapcsolás előtt a tulajdonos, felhasználó az épület vagy épületrész fűtés és használati melegvíz ellátó rendszerének komplett épületgépészeti tervdokumentációját köteles a Szolgáltató részére szolgáltatói felülvizsgálatra benyújtani. A Szolgáltató által jóváhagyott tervek szerint elkészült rendszerek üzembe helyezése előtt műszaki átadás-átvételi eljárást kell tartani, melyre a Szolgáltatót annak tervezett időpontja előtt 8 nappal meg kell hívni.
(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a meghívóhoz csatolni kell a megvalósult fűtési és használati melegvíz rendszerek műszaki átadás-átvételi dokumentációját, melynek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) tervezői nyilatkozatot az esetleg tervtől eltérő kivitelezés elfogadásáról;
b) kivitelezői nyilatkozatot;
c) beépített főbb anyagok listáját (hőleadók, radiátor szelepek, szabályozó szelepek műszaki adatlapját, és minőségi bizonylatait; csővezetékek anyagát, stb.);
d) megvalósulási „D” tervet;
e) beszabályozási jegyzőkönyvet;
f) nyomáspróba jegyzőkönyvet,
g) hőszolgáltatás bekapcsolásának írásos igénylését.
(7) A (6) bekezdésben foglaltakon túlmenően hőközpont esetében - amennyiben felhasználó kivitelezésében valósult meg- a következő dokumentumok benyújtása szükséges:
a) MSZ HD 60364-6:2007 első felülvizsgálat szerinti érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyvek
b) Hőközponti villamos és automatika szekrény megvalósulási tervei,
c) hőközponti kapcsolási rajz a főbb berendezések adatlapjaival, minőségi bizonylataival, rendszer hidraulikai adataival, névleges teljesítmény adatokkal.
(8) A bekapcsolás feltétele a felhasználó és Szolgáltató között a közszolgáltatási szerződés megkötése.
(9) Az (5)-(8) bekezdésekben felsorolt feltételek hiánya esetén a Szolgáltató megtagadhatja a bekapcsolást.
5. Vételezés
7.§ A Szolgáltató a szolgáltatói berendezések az Üzletszabályzatban meghatározott csatlakozási feltételei szerinti, az adott területre vonatkozó, a külső hőmérséklet változását követő primer előremenő hőhordozó közeg hőmérséklet-változásának, (menetrendnek) megfelelően olyan mennyiségű távhőt köteles szolgáltatni, amennyi a felhasználói berendezések üzemképes és biztonságos állapota mellett a felhasználó igénye szerint a közszolgáltatási szerződésben rögzített szolgáltatási célok kielégítéséhez szükséges.
8.§ Ha a felhasználónak a hőhordozó közegre bármilyen esemény bekövetkezése miatt szüksége van, a Szolgáltató tényleges költségeinek megfizetése ellenében és a Szolgáltató közreműködésével azt a Szolgáltató által engedélyezett mértékben igénybe veheti.
9.§ (1) Szolgáltatói hőközpontból való hőellátás esetén, ha a hőfogadó állomáson szabályozásra nincs lehetőség, a Szolgáltató a vételezni kívánt távhő mértékére, az annak változtatására, a fűtési célú távhőszolgáltatásának megkezdésére és a befejezésére vonatkozó igényeket a hőközpontban, valamennyi érintett felhasználóra kiterjedően azonos módon és mértékben elégíti ki.
(2) Szolgáltatói hőközpontból ellátott felhasználók az (1) bekezdésben foglaltakról a Szolgáltatóval kötött megállapodásban csak egységesen, a közösen kijelölt megbízottjuk útján rendelkezhetnek.
10.§ Amennyiben a felhasználó a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, a szolgáltatás mértékével kapcsolatos igényét nem adja meg, vagy szolgáltatói hőközpontból ellátott épületekben lévő hőfogadó állomáson szabályozásra nincs lehetőség, és a felhasználók a 7.§ - 9.§-ban foglaltakról egyhangú megállapodásra nem jutnak, és erről nem rendelkeznek, a Szolgáltató – ha a felhasználói berendezés állapota ezt lehetővé teszi – a következők szerint szolgáltat:
a) a fűtési célú távhőszolgáltatást a fűtési időszakban a hőközponti fűtésszabályozó működtetésével folyamatosan teljesíti;
b) a használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatást folyamatosan teljesíti.
11.§ (1) A 10.§ a) pontja esetében a Szolgáltató annyi hőmennyiséget szolgáltat - ha a tulajdonosok közösségének megbízottja másképpen nem rendelkezik - amennyi az üzemképes, az épület eredeti tervezési állapota szerinti felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett az MSZ 24140:2015 szabvány szerint
a) lakószobákban, iroda helyiségekben minimum +20°C;
b) a lakószobának nem minősülő, és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekben átlagosan a szabványban rögzített tervezői előírásokban meghatározott belső hőmérséklet
eléréséhez szükséges.
(2) Szolgáltatónak az egyes épületrészek helyiségeinek léghőmérsékletére vonatkozóan hőfoktartási kötelezettsége nincs. A szolgáltatás paramétereit, azaz a fűtőtestekben keringtetett előremenő fűtővíz hőmérsékletét a hőközpontban a külső hőmérséklet függvényében kell szabályozni.
12.§ A 10.§ b) pontja esetében a használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás keretében a Szolgáltató annyi hőmennyiséget szolgáltat, amennyi az üzemképes felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett, folyamatos vételezésnél, a kifolyóknál mérve, legalább +40°C használati melegvíz-hőmérséklet eléréséhez szükséges.
6. Szüneteltetés
13.§ (1) A Szolgáltató a Tszt.-ben foglaltak szerint jogosult a távhőszolgáltatást szüneteltetni. A távhővételezés szüneteltetését a felhasználó a tulajdonában, üzemeltetésében lévő felhasználói berendezések terv szerinti karbantartásának, felújításának idejére vagy váratlan meghibásodás miatt szükséges fenntartási munka elvégzése idejére jogosult igényelni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti munkákat a tárgyév május 16. napja és szeptember 14. napja közötti időszakban, eltérő megállapodás esetében 8 napon belül kell elvégezni. A munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a felhasználó és a Szolgáltató egymást legalább 8 nappal korábban köteles az Üzletszabályzatban meghatározott módon tájékoztatni.
(3) A váratlan meghibásodásról, a meghibásodás okáról és a hiba kijavításának kezdetéről a felhasználó és a Szolgáltató egymást 8 órán belül kötelesek tájékoztatni az Üzletszabályzatban meghatározott módon. A hibát a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül kell megszüntetni.
(4) Ha a szolgáltatás szüneteltetésére a Szolgáltatónak felróható, váratlan meghibásodás miatt kerül sor, és a szolgáltatás 48 órát meghaladóan szünetel, vagy nem a közszolgáltatási szerződés szerint történik, a felhasználót a 65. § (1) bekezdés szerint megfelelő díjvisszafizetés illeti meg.
14.§ (1) A felhasználó, díjfizető kérésére épület, vagy épületrész szolgáltatás igénybevételének szüneteltetésére indokolt esetben kerülhet sor, amennyiben az épület tulajdonosa, épületrész esetében az épületrész tulajdonosa és az épület tulajdonosa, tulajdonosok közössége közösen kezdeményezi a közszolgáltatási szerződés módosítását a pontos határidő megjelölésével, a szükséges igazolásokkal és hozzájáruló nyilatkozatokkal együtt. Indokolt esetnek minősül az igazolt, huzamosabb használaton kívüli állapot.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti szüneteltetés épületrészre vonatkozik, a felhasználónak a szüneteltetés időtartama alatt mérsékelt fűtési hődíjat kell fizetnie, melynek mértéke az épületrészre eső hőmennyiség 40%-a szerint kiszámított hődíj.
(3) A szüneteltetés időtartama alatt a miniszteri rendelet szerint meghatározott alapdíjat a felhasználó köteles megfizetni.
15.§ A szüneteltetés időtartama minimum egy fűtési időszak, maximum 1 év lehet, amely a lejárat előtt legalább 30 nappal korábban történő írásbeli bejelentés alapján egy alkalommal további 1 évvel meghosszabbítható.
16.§ A szüneteltetés újraindítás költségei a felhasználót, díjfizetőt terhelik, amennyiben a szüneteltetést a felhasználó, díjfizető kérte. A szüneteltetés megkezdése előtt esetleges díjhátralékát a felhasználónak, díjfizetőnek egy összegben meg kell fizetnie.
7. Korlátozás
17.§ (1) A Szolgáltató jogosult
a) országos tüzelőanyag-hiány miatt nála vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél fellépő termeléskiesés esetén, vagy
b) környezetvédelmi érdekből a szolgáltatást korlátozni.
(2) A távhőszolgáltatás korlátozásával elérni kívánt felhasználói csúcsterhelés csökkentése érdekében a felhasználói távhőfelhasználási-érdek figyelembevételével a Szolgáltatónak korlátozási fokozatokat kell meghatároznia és a korlátozási sorrend tervezetet annak figyelembevételével kell elkészíteni. A korlátozási fokozatokat úgy kell kialakítani, hogy a korlátozással a lehető legkisebb kár keletkezzék.
(3) A Szolgáltató a korlátozási sorrend tervezetet úgy köteles elkészíteni, hogy a korlátozással elérhető legyen a felhasználó csúcsterhelésének legalább a 75%-os csökkentése.
18.§ (1) A korlátozási fokozat elkészítéséhez a Szolgáltató a felhasználóktól adatokat kérhet. Az adatot nem szolgáltató felhasználót a Szolgáltató a legnagyobb korlátozási fokozatba sorolhatja be.
(2) A legenyhébb korlátozási fokozatba kell sorolni azokat a felhasználókat, akik műszaki berendezéseiket úgy alakítják ki, hogy a felhasználói korlátozás miatt a legkisebb káruk keletkezzék.
19.§ A korlátozási fokozat lehet általános, amikor az minden felhasználó teljesítmény igényét érinti, és lehet részleges, amikor a korlátozási fokozat csak a Szolgáltató által távhővel ellátott egyes területrészekre vonatkoztatható.
20.§ (1) A korlátozási fokozatok figyelembevételével a Szolgáltató által elkészített korlátozási sorrend-tervezetet a korlátozással érintett felhasználók rendelkezésére bocsátja, akik ahhoz 15 napon belül a saját korlátozási fokozatuk és a korlátozási sorrend tervezetben elfoglalt helyük vonatkozásában véleményt nyilváníthatnak. A korlátozási sorrend-tervezet elkészítésénél a felhasználói véleményekre tekintettel kell lenni.
(2) A távhőszolgáltatás korlátozási sorrend-tervezet elkészítésénél figyelemmel kell lenni a távhőtermelőt érintő korlátozásra is.
21.§ (1) A korlátozási sorrend-tervezetet és a Szolgáltató által el nem fogadott felhasználói véleményeket Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűléséhez (a továbbiakban: Közgyűlés) kell benyújtani, aki dönt a végleges korlátozási sorrendről.
(2) A Közgyűlés által megállapított korlátozási sorrendről a felhasználókat a Szolgáltató tájékoztatja.
(3) A távhőtermelőnél vagy a Szolgáltató hőtermelő létesítményénél országos tüzelőanyag- hiány miatt fellépő termelés kiesésről, a korlátozás szükséges mértékéről és területi kiterjedéséről a Szolgáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármesterét, továbbá a korlátozással érintett felhasználókat az Üzletszabályzatban rögzített módon.
(4) A távhőszolgáltatás környezetvédelmi okból történő korlátozását és a korlátozás feloldását Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere rendeli el a hatályos füstköd-riadó tervről szóló önkormányzati rendelet alapján. A korlátozás elrendeléséről a Szolgáltató értesíti a felhasználókat az Üzletszabályzatban rögzített módon. A korlátozás végrehajtása a Szolgáltató feladata.
22.§ A korlátozási terv célja, hogy meghatározza az országos tüzelőanyag hiány, vagy környezetvédelmi érdekből fellépő távhő hiány, távhő ellátási zavar esetében a szükséges intézkedéseket, azok elrendelésének és végrehajtásának szabályait.
23. § (1) Korlátozást kell elrendelni, ha Miskolc város folyamatos és biztonságos távhő ellátása a Kormány döntése szerinti országos tüzelőanyag hiány miatt, vagy környezetvédelmi okból veszélybe kerül.
(2) A korlátozás fokozatai a következők:
a) I. fokozat,
b) II. fokozat.
24.§ Az egyes fokozatok elrendelésének alapját tüzelőanyag hiány esetén a Kormány, környezetvédelmi ok esetén a füstköd-riadó tervről szóló önkormányzati rendelet határozza meg.
8. Korlátozás elrendelése
25.§ (1) Az indokolt fokozatú korlátozást Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere rendeli el és szünteti meg.
(2) A felhasználókat a Szolgáltató a korlátozás elrendelése előtt és alatt a tömegtájékoztatás minden eszközével tájékoztatja a korlátozás elrendeléséről.
26.§ A felhasználókat az alábbi korlátozási kategóriákba kell besorolni:
a) I. kategória: korlátozható egyéb felhasználók,
b) II. kategória: korlátozható lakossági felhasználók,
c) III. kategória: nem korlátozható felhasználók.
27.§ (1) Az I. fokozat elrendelése során az I. kategóriában felsorolt egyéb felhasználók esetében a lekötött hőteljesítmény külső átlaghőmérséklethez tartozó arányos részének 10%- os csökkentését kell végrehajtani. Amennyiben ezen intézkedések nem elegendőek a biztonságos és folyamatos távhőszolgáltatáshoz, úgy az I. kategóriába sorolt felhasználók lekötött hőteljesítményének 75%-os csökkentésével kell a távhőszolgáltatást biztosítani.
(2) Amennyiben további korlátozás szükséges, a lakossági felhasználók lekötött hőteljesítményének külső hőmérséklethez tartozó arányos részének 10%-os csökkentésével kell a távhőszolgáltatást biztosítani.
(3) Hírközlő eszközökön keresztül kérni kell a felhasználókat a távhőfogyasztás csökkentésére.
28.§ A II. fokozat elrendelésére akkor kerül sor, amennyiben a 27.§-ban meghatározott – megelőzést szolgáló – intézkedések ellenére a közvetlenül fenyegető távhőhiány, távhőellátási zavar nem, vagy nem kellő időben hárítható el, vagy a folyamatos és biztonságos távhőszolgáltatás nem biztosítható. A Szolgáltató az I. fokozat előírásain túl a lakossági felhasználók lekötött összhőteljesítményének maximum 75%-os csökkentésével biztosítja a távhőszolgáltatást, ami magában foglalja a használati melegvíz szolgáltatás szüneteltetését is.
29.§ (1) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozás feloldásáról a Szolgáltató tájékoztatja a felhasználókat és ezzel egyidejűleg a közszolgáltatási szerződés szerinti távhőszolgáltatást megkezdi.
(2) A Közgyűlés által megállapított korlátozási sorrend szerinti fokozatba sorolásról a felhasználókat a Szolgáltató tájékoztatja.
9. Felhasználói berendezés működtetése, fenntartása, átalakítása
30.§ (1) A nem a Szolgáltató tulajdonában lévő szolgáltatói hőközpont fenntartása és üzemeltetése - eltérő megállapodás hiányában - a hőközpont tulajdonosának feladata.
(2) A szolgáltatói hőközpontból kiinduló, a hőhordozó közeget az ellátott épületekbe továbbító távhővezetéknek, összekötő vezetéknek az egyes épületeken átmenő szakaszai által az épületekből elfoglalt térrészlet után Szolgáltatót fizetési kötelezettség nem terheli.
31.§ A felhasználó a távhővel ellátott felhasználási helyen a felhasználói berendezések átalakítását köteles a Szolgáltatónak előzetesen írásban bejelenteni.
32.§ (1) A 31.§ szerinti bejelentést meg kell tenni abban az esetben is, ha a felhasználó, díjfizető olyan építészeti, vagy épületgépészeti átalakítást kíván végezni, amely a távhővel ellátott felhasználási hely díjfizetés alapját képező légtérfogatát, vagy a hőteljesítmény igényét csökkenti, vagy növeli. A megnövekedett távhőigény kielégítéséről a felhasználónak a Szolgáltatóval előzetesen meg kell állapodnia.
(2) Az átalakításról arra jogosult által készített olyan tervet kell a Szolgáltatóhoz benyújtani, amely figyelembe veszi az épületet ellátó hőközpont műszaki adottságait, tartalmazza az épület megváltozott hőszükségletével kapcsolatos számításokat. Az átalakítás befejezését írásban be kell jelenteni a Szolgáltatónak.
(3) A munkálatok elvégzése után a felhasználási hely ellátására érvényben lévő közszolgáltatási szerződést a megváltozott légtérfogatnak és hőteljesítmény igénynek megfelelően, épületrészenkénti díjmegosztás esetén a díjfizetőkre és a hődíj új megosztási arányaira is kiterjedően módosítani kell.
33.§ (1) Annak érdekében, hogy a Szolgáltató a szolgáltatást egész évben, megfelelő minőségben biztosítani tudja, szükséges, hogy a szolgáltatói és felhasználói berendezések a Szolgáltató Üzletszabályzatában foglaltaknak megfeleljenek.
(2) A tulajdonosok közössége a felhasználói berendezéseket köteles folyamatosan megfelelő biztonságos működésre alkalmas műszaki állapotban tartani.
(3) A felhasználói rendszeren végzett munkálatokat (radiátor leszerelés, ürítés, kizárás) a felhasználó, vagy képviselője mindenkor köteles előre bejelenteni a Szolgáltatónak.
(4) A zavartalan üzemeltetéshez szükséges légtelenítéseket mind a melegvíz, mind a fűtési rendszeren a felhasználó köteles a szükséges gyakorisággal rendszeresen elvégeztetni.
34.§ A távhőellátó-rendszerre a rendelet hatálybalépése előtt csatlakoztatott berendezések továbbra is üzemben tarthatók, de átalakításukat legkésőbb az első felújítás, vagy átépítés alkalmával a Szolgáltató Üzletszabályzatában foglaltaknak megfelelően el kell végezni. Az átalakítás költségei a létesítőt terhelik.
35.§ (1) A távhőellátó-rendszer szolgáltatói berendezéseit, valamint a Szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói berendezéseket létesíteni, és azokon átalakítási munkálatokat végezni csak a berendezés tulajdonosa, vagy a Szolgáltató beruházásában lehet.
(2) A felhasználó tulajdonában lévő berendezéseket létesíteni, valamint azokon átalakítási, bővítési munkálatokat végezni – ideértve a használati meleg víz elszámoló mérőket is – továbbá a szolgáltatói berendezések közvetlen környezetének eredeti állapotát megváltoztatni csak a Szolgáltató előzetes hozzájárulásával és feltételeinek betartásával lehet.
10. Tulajdonosok közösségére vonatkozó rendelkezések
36.§ (1) Az egy hőátadó egységről ellátott épület(ek)ben lévő - épületrészek, lakások és nem lakás céljára szolgáló - helyiségek tulajdonosainak közössége, akik a Szolgáltatóval a távhő mérés szerint történő szolgáltatására vonatkozóan közszolgáltatási szerződéses jogviszonyban állnak.
(2) A tulajdonosok közössége a Szolgáltatóval történő kapcsolattartásra és a közösség képviseletére megbízottat választ. A megbízott feladatai különösen:
a) a szolgáltatási paraméterek igénylése
b) távhőszolgáltatás megkezdésének, vagy befejezésének írásbeli megrendelése.
(3) A tulajdonosok közösségének megbízottját – eltérő megállapodás hiányában – az egy hőátadó egységről ellátott felhasználók választják. A megbízott megválasztásáról, visszahívásáról a tulajdonosok közösségének kell dokumentáltan tájékoztatnia a Szolgáltatót.
(4) A tulajdonosok közösségének megbízottja által a (2) bekezdésben foglalt kérdésekben hozott döntései és annak következményei kötelezőek a tulajdonosok közösségének minden tagjára.
(5) Amennyiben a tulajdonosok közössége nem választ megbízottat, annak hiányában a szolgáltatási paramétereket – a műszaki körülményekhez igazodva –a Szolgáltató állapítja meg, és dönt a szolgáltatás megkezdéséről, vagy befejezéséről a külső hőmérsékleti adatok figyelembevételével.
11. Mérés
37.§ (1) Új felhasználó csatlakozása esetén felhasználói hőközpontot kell létesíteni a mérés helyétől függetlenül.
(2) A szolgáltatói hőközpontból való távhőellátás esetén az ellátott épületben a hőmennyiségmérő vagy költségmegosztó mérőműszerek helyét és üzemeltetésének lehetőségét a tulajdonosok közössége köteles díjmentesen biztosítani.
38.§ A Szolgáltató a Tszt.-ben előírt feltételeken túlmenően felhasználói hőközpont létesítését abban az esetben valósítja meg, ha a felhasználó:
a) vállalja, hogy az üzembehelyezéstől számított legalább hét évig nem mondja fel a közszolgáltatási szerződést,
b) vállalja, hogy amennyiben a közszolgáltatási szerződés az üzembe helyezéstől számított hét éven belül a felhasználónak felróható okból megszűnne, vagy a felhasználó a közszolgáltatási szerződést felmondja, a hőközpont felmondáskori nyilvántartási értékét a szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül egy összegben megfizeti a Szolgáltatónak.
39.§ (1) Hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hőmennyiség mérés helye:
α) a hőközponti primer hőfogadó egysége (fűtés és használati melegvíz hőmennyiségének együttes mérése), vagy
β) a hőközponti fűtési hőcserélő primer oldala (fűtési hőmennyiség mérése), vagy
χ) hőfogadó állomás (költségosztó szekunder oldali hőmennyiségmérő), vagy
δ) azon hőellátó rendszerek esetében, ahol nem került külön hőközpont kiépítésre a kazán egység vízoldali kilépő és belépő vezetéke,
amelybe a mérőeszközt a forgalmazó, vagy szállító által megadott, a mérő hitelesítési engedélyében előírt beépítési követelmények betartásával kell beszerelni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak vonatkoznak a 37.§ (1) bekezdése szerinti hőközponti hőmennyiség mérő beépítésére is.
40.§ (1) A hőfogadó állomáson hiteles hőmennyiségmérést, és a költségmegosztást szolgáló egyéb mérő műszereket az alkalmazott mérőeszközre vonatkozó beépítési követelmények betartásával kell felszerelni.
(2) Épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hőmennyiség mérőt az épületen belül elhelyezve, a mérőre vonatkozó beépítési követelmények betartásával úgy kell felszerelni, hogy az az adott épületrész egészének hőfelhasználását mérje.
(3) Az illetéktelen beavatkozás és leszerelés megakadályozása érdekében a 6. §(2)-(4) bekezdést az épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén értelemszerűen alkalmazni kell.
(4) A hőfogadó állomásokon felszerelt hőmennyiségmérők a szolgáltatói hőközpont primer hőfogadó egysége hőmennyiségmérőjének költségosztói.
12. A Szolgáltató és a felhasználó, díjfizető közötti jogviszony szabályai
41.§ A Szolgáltató és a felhasználó, díjfizető közötti jogviszony általános szabályait a Kormányrendelet mellékleteként kiadott Távhő Közszolgáltatási Szabályzat (továbbiakban: TKSz.) tartalmazza.
42.§ (1) A közszolgáltatási szerződésnek a TKSz-ben meghatározott tartalmi elemeken túl tartalmaznia kell annak a személynek a nevét, címét és elérhetőségét, akivel a Szolgáltató a felhasználó megbízottjaként az üzemvitellel, a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, az épület fűtési- és használati melegvíz-igényével összefüggő kapcsolatot tarthatja.
(2) A közszolgáltatási szerződés megkötésekor, valamint a Szolgáltató kérésére a díjfizetők személyét és adatait a felhasználó közli a Szolgáltatóval.
(3) A szolgáltatás igénybevételével létrejött közszolgáltatási szerződések tartalmára a TKSz előírásai és a Szolgáltató Üzletszabályzatában meghatározottak az irányadóak.
43.§ A Szolgáltató a felhasználó igénybejelentését követően legkésőbb 60 napon belül megküldi a módosított közszolgáltatási szerződés tervezetét, és - egyéb rendelkezés hiányában
- a mindkét fél általi aláírást követően alkalmazza a módosított szerződés szerinti számlázást.
44.§ (1) Abban az esetben, ha a közszolgáltatási szerződés a távhőszolgáltatási díj díjfizetők közötti megosztását tartalmazza, a felhasználó a Szolgáltatónál kezdeményezheti a hődíj megosztási arányainak megváltoztatását.
(2) A Szolgáltató a módosított arányok szerinti megosztást legkésőbb a bejelentés hónapját követő második hónaptól kezdődően teljesíti.
45.§ (1) A felhasználási helyen valamely épületrész távhő ellátásának megszüntetéséhez a közszolgáltatási szerződés módosítása szükséges. Ebben az esetben a Tszt.-ben foglalt együttes feltételeknek teljesülnie kell.
(2) A Szolgáltató a felhasználó írásos bejelentésére 15 napon belül köteles a közszolgáltatási szerződés módosításának feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót írásban tájékoztatni. A Szolgáltató a Tszt.-ben előírt feltételek meglétét jogosult vizsgálni.
(3) A közszolgáltatási szerződés (1) bekezdés szerinti módosítása iránti igény - eltérő megállapodás hiányában - mind a fűtési célú, mind a használati melegvíz-szolgáltatási célú hőellátás megszüntetésére vonatkozik.
(4) A Tszt.-ben meghatározott leválással kapcsolatos költségviselési kötelezettség a Szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói hőközpont átalakításának költségeire is vonatkozik.
46.§ (1) Épületrész leválása esetén meg kell szüntetni az épületrészben a távhő igénybevételének lehetőségét úgy, hogy
a) a hőleadó berendezéseket le kell választani az épület felhasználói rendszeréről,
b) a leváló épületrészben az átmenő vezetékeket hőszigeteléssel kell ellátni,
c) az épületrész leválása miatt bekövetkező, az épület többi épületrészét érintő bármilyen költségnövekedés a hozzájáruló felhasználót, díjfizetőt terheli,
d) az épület üzemben maradó felhasználói berendezésein - beleértve a hőközpontot is - az annak megfelelő működését biztosító, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, beszabályozásokat is el kell végezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti munkálatokat az ingatlantulajdonos tulajdonában lévő felhasználói berendezéseken a felhasználó köteles elvégeztetni. A Szolgáltató tulajdonát képező felhasználói hőközpontban az épületrész leválása miatt szükséges átalakítást a felhasználó költségére a Szolgáltató végzi el.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt munkálatokról a felhasználó a tervező által készített tervet köteles a Szolgáltató rendelkezésére bocsátani, amelynek az épület teljes fűtési rendszerére ki kell terjednie. Az épület üzemben maradó fűtési rendszerét - beleértve a hőközpontot is - érintően a tervnek tartalmaznia kell:
a) a megváltozott hőszükséglet mértékére vonatkozó számításokat;
b) a leválasztás miatt szükséges átalakításokat;
c) a beszabályozási tervet.
(4) Amennyiben a terv szerinti átalakítás jogszabályba, műszaki előírásba ütközik, vagy az más felhasználó, díjfizető részére való szolgáltatást akadályozza, a Szolgáltató 15 napon belül köteles - az Üzletszabályzatában meghatározott módon - a felhasználóval írásban közölni ennek tényét, és annak megszüntetésére a felhasználót felszólítani.
(5) Az (1) bekezdés szerinti munkálatok befejezését a felhasználó köteles a Szolgáltatónak írásban bejelenteni, mellékelve a kivitelező, valamint a kivitelezést ellenőrző műszaki ellenőr nyilatkozatát arról, hogy az átalakítás a Szolgáltatónak benyújtott és a Szolgáltató által elfogadott terveknek megfelelően és szakszerűen készült el.
(6) A Szolgáltató a bejelentést követő 8 munkanapon belül a munka terv szerinti megvalósítását a helyszínen ellenőrzi, az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben rögzíti.
(7) A Szolgáltató a (6) bekezdés szerinti jegyzőkönyv alapján a felhasználó kezdeményezését követő 8 napon belül megküldi az érintett felhasználó közszolgáltatási szerződés módosításának tervezetét.
(8) A felhasználó, díjfizető díjfizetési kötelezettsége abban az időpontban szűnik meg, amikor a felhasználó a távhőellátás igénybevételének lehetőségét a jogszabályi előírások betartásával teljes egészében megszüntette, továbbá a Szolgáltató és a felhasználó a közszolgáltatási szerződést az épületrész leválásának megfelelően módosította.
(9) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti munkálatok a Szolgáltató által elfogadott kiviteli tervtől eltérően, vagy nem szakszerűen készültek el, az elégtelen szolgáltatás alapján a Szolgáltatóval szemben igény nem érvényesíthető. Az elégtelen szolgáltatás és a kivitelezés közötti okozati összefüggést a Szolgáltatónak kell bizonyítania.
47.§ (1) A felhasználó, díjfizető a Tszt.-ben foglaltak szerinti szerződésszegése esetében a Szolgáltató a fűtési célú hőellátásához szükséges hőmennyiséget legfeljebb 50%-kal csökkentheti, a használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatást pedig teljes mértékben megszüntetheti a Tszt.-ben meghatározott közszolgáltatási szerződés felmondása alóli mentesség eseteinek figyelembe vételével.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a Szolgáltató - 48. §-ban meghatározott - közszolgáltatási szerződés felmondására vonatkozó jogosultságát.
(3) A Szolgáltató az (1) bekezdés szerinti szolgáltatást olyan műszaki megoldásokat alkalmazva valósítja meg, hogy annak következményei csak a szerződésszegést elkövető díjfizetőket terheljék.
(4) Ha a Szolgáltató az (1) bekezdések szerinti munkálatok elvégzéséről dönt, akkor azokat a felhasználói berendezéseken is elvégezheti.
(5) Amennyiben a felhasználó, vagy a díjfizető az (4) bekezdés szerinti munkálatok elvégzését nem teszi lehetővé, a Szolgáltató jogosult a Tszt.-ben foglaltak szerinti nem peres eljárást kezdeményezni.
48.§ (1) A Szolgáltató a közszolgáltatási szerződést a Tszt.-ben meghatározott esetekben mondhatja fel.
(2) Az egyedi közszolgáltatási szerződés 6 hónapos felmondási idővel, a fűtési időszak végére mondható fel. A felmondáshoz szükséges a Tszt.-ben szabályozott együttes feltételek az egyedi közszolgáltatási szerződés felmondására is irányadóak.
(3) A Szolgáltató a felhasználó írásos bejelentésére 15 napon belül köteles a felmondás feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót írásban tájékoztatni. Felmondás esetén a Szolgáltató a Tszt.-ben felsorolt előírt együttes feltételek meglétét jogosult vizsgálni.
(4) A felhasználó viseli azokat a költségeket, amelyek a Szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói hőközpont megszüntetésével és a hőközpont Szolgáltatónál nyilvántartott könyv szerinti értékével kapcsolatosak.
(5) A felmondás miatt szükséges munkálatokat a tulajdonát képező hőközpontban a Szolgáltató végzi el.
(6) Ha a felhasználási helyet magában foglaló ingatlannak több tulajdonosa van, a felhasználó köteles biztosítani a Tszt.-ben meghatározott hozzájárulások meglétét, és erről köteles a Szolgáltató részére nyilatkozatot tenni.
13. Széndioxidkibocsátás-különbözet utáni díjfizetés szabályai
49. § (1) Díjfizetési kötelezettség keletkezik a közszolgáltatási szerződés Tszt. 38. § (2) és
(4) bekezdésének megfelelő felmondással, valamint a Tszt. 38. § (5) bekezdésének megfelelő módosítással történő megszüntetése esetén, a szerződés megszűnését követő naptól. A díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnését követő ötödik naptári év utolsó napjáig áll fenn.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően megszűnik a kötelezettség:
a) ha a kötelezett a kötelezettség időtartamának leteltét megelőzően új közszolgáltatási szerződést köt, a közszolgáltatási szerződés megkötésének napjától,
b) az épület, épületrész megszűnésével.
(3) Az épület, épületrész használatának szünetelése a díjfizetési kötelezettséghez kapcsolódó, az 53. § (1) bekezdése szerinti bevallási, bejelentési kötelezettséget nem érinti.
50.§ (1)A díjfizetési kötelezettség alanya annak az épületnek, épületrésznek a tulajdonosa, vagy tulajdonosok közössége (a továbbiakban együtt: díjfizetésre kötelezett), amelyben a távhőszolgáltatás igénybevételét megszüntették.
(2) A tulajdonos személyében a díjfizetési kötelezettség időtartama alatt bekövetkezett változás a tulajdonszerzés ingatlan-nyilvántartási bejegyzése napjától kerül figyelembe vételre. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az önkormányzati adóhatósághoz (továbbiakban: adóhatóság) benyújtott megállapodásban a tulajdonosok a díjfizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
51.§ A díj alapja a más hőellátás igénybevétele és a távhőszolgáltatás igénybevétele közötti, a 2. melléklet alapján számított pozitív előjelű - egész számra kerekített - széndioxid kibocsátás különbözete, kilogrammban kifejezve.
52.§ Az 51. § alapján megállapított díj alapja után a díj mértéke: 15.- Ft/kg.
53.§ (1) A díjfizetési kötelezettség keletkezését a díjfizetésre kötelezett a keletkezés napját követő 15 napon belül bejelenti az adóhatóság részére. Az adóhatóság a díjfizetésre kötelezettet nyilvántartásba veszi.
(2) A Szolgáltató a közszolgáltatási szerződés megszűnését vagy módosítását, valamint a közszolgáltatási szerződést megszüntető fél adatait (tulajdonos neve, lakcíme, székhelye, épület címe, képviselője) 15 napon belül bejelenti az adóhatóság részére.
(3) A más hőellátáshoz felhasznált energiahordozó fajtájáról és adott évi mennyiségéről a díjfizetésre kötelezett a tárgyévet követő év március 15. napjáig, az erre rendszeresített nyomtatványon szolgáltat adatot az adóhatóság részére.
(4) A Szolgáltató az adott év távhő előállítására felhasznált tüzelőanyagainak átlagos fajlagos széndioxid kibocsátási értékét a (3) bekezdésben megjelölt időpontig közli az adóhatósággal.
54.§ (1) A díjfizetési kötelezettség összegének megállapításával, kivetésével, nyilvántartásával, beszedésével és ellenőrzésével kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatokat az adóhatóság látja el.
(2) Az 53.§ (2)-(4) bekezdése szerint közölt adatok alapján az adóhatóság minden év április 15-ig határozattal értesíti a díjfizetésre kötelezetteket a díjfizetési kötelezettség összegéről.
(3) A díjat a díjfizetésre kötelezett a tárgyév május 15. napjáig köteles megfizetni az adóhatóság által megadott számla javára.
III. Fejezet
Távhőszolgáltatás díja, valamint a díjfizetési és díjalkalmazási feltételek
14. Szolgáltatás elszámolása, az árképzések rendje 55.§(1) A távhőszolgáltatást igénybevevő felhasználónak, díjfizetőnek:
a) szolgáltatói alapdíjat,
b) mérés alapján történő fűtési hőmennyiség elszámolás esetén a kazánházban, hőközpontban, hőfogadóban mért hőmennyiségért hődíjat,
c) mérés alapján történő használati meleg víz hőmennyiség elszámolás esetén a kazánházban, hőközpontban, hőfogadóban mért hőmennyiségért hődíjat,
d) a használati hidegvíz felmelegítésért a felhasználási helyen felszerelt hiteles vízmérőn mért fogyasztási adatai alapján felmelegítési díjat
kell fizetni.
(2)A felmelegítési díj a felhasznált hidegvíz mennyiség díját nem tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerint fizetendő legmagasabb hatósági díjakat a miniszteri rendeletben rögzítettek szerint kell alkalmazni, a már megkötött közszolgáltatási szerződések esetében is.
(4) Amennyiben a felhasználó, aki vállalja, hogy a Szolgáltatóval olyan közszolgáltatási szerződést köt, melynek értelmében az alapdíj és épület hőfelhasználásának elszámolása nem az egyéni tulajdonosoknak külön-külön kiállított számlával, hanem a tulajdonosok közössége, mint felhasználó részére egy számla kibocsátásával történik, díjkedvezményre jogosult, melynek mértékét az Üzletszabályzat tartalmazza.
15. Alapdíj
56.§ (1) Az alapdíj a távhőszolgáltatás folyamatos igénybevételének lehetőségéért és a távhőszolgáltatás igénybevételéért fizetendő, egy légköbméter (lm3) vagy egy megawatt (MW) egységre megállapított éves díj.
(2) Az alapdíjat a lakossági felhasználónak a használatában lévő helyiségek – a közös használatú helyiségek légtérfogata figyelmen kívül hagyásával megállapított – légtérfogata után kell megfizetni (Ft/légköbméter/év).
(3) Az alapdíjból a felhasználót az Üzletszabályzatban meghatározott mértékű kedvezmény illeti meg, ha a hőközpont a felhasználó tulajdonában, kezelésében és üzemeltetésében áll.
(4) Az egyéb felhasználók és külön kezelt intézmények az általuk használt helyiségek légtérfogata (Ft/lm3/év), vagy a Szolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény (Ft/MW/év) után fizetnek. A lekötött hőteljesítményt a közszolgáltatási szerződésben kell meghatározni.
16. Távhő díjak
57.§ (1) Fűtési hődíj:
a) Lakossági felhasználók és külön kezelt intézmények esetén a felhasználó által vételezett, méréssel, gigajoule-ban meghatározott hőmennyiség és a miniszteri rendelet szerint megállapított díjtétel (Ft/GJ) szorzata.
b) Egyéb felhasználók esetén a felhasználó által vételezett, méréssel, gigajoule-ban meghatározott hőmennyiség és a Szolgáltató által alkalmazott díjtétel (Ft/GJ) szorzata.
(2) A használati hidegvíz felmelegítési díja:
a) Lakossági felhasználók és külön kezelt intézmények esetén a felhasználó által vételezett, méréssel, köbméterben meghatározott, felmelegített használati hidegvíz mennyisége és a miniszteri rendelet szerint megállapított díjtétel (Ft/m3) szorzata. A felmelegítési díj a felhasznált hidegvíz díját nem tartalmazza.
b) Egyéb felhasználók esetén a felhasználó által vételezett, méréssel, köbméterben meghatározott, felmelegített használati hidegvíz mennyisége és a Szolgáltató által alkalmazott díjtétel (Ft/m3) szorzata.
(3) Hőmennyiségmérés alapján történő használati melegvíz díja:
a) Lakossági felhasználók és külön kezelt intézmények esetén a hőközpontban, hőfogadóban mért használati melegvíz hőmennyiség felhasználási helyre felosztott hőmennyisége és a miniszteri rendelet szerint megállapított díjtétel (Ft/GJ) szorzata.
b) Egyéb felhasználók esetén a hőközpontban, hőfogadóban mért használati melegvíz hőmennyiség felhasználási helyre felosztott hőmennyisége és a Szolgáltató által alkalmazott díjtétel (Ft/GJ) szorzata.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti mérés a szolgáltatói vagy felhasználói hőközpontban, a
(2) bekezdés szerinti mérés a felhasználási helyen, valamint e bekezdés szerinti mérés elszámolása mérésügyi hatóság által hitelesített mérővel történik.
17. A díjtételek változása
58.§ (1) A Szolgáltató jogosult a szolgáltatás díjaként havi árat, árváltozáshoz kapcsolódóan pedig elszámoló árat alkalmazni.
(2) Lakossági, háztartási célú távhőszolgáltatási díjat kell alkalmazni a távhőszolgáltatással ellátott lakásra, valamint a lakóépületben és a lakást is magában foglaló vegyes célra használt épületben lévő, a lakások rendeltetésszerű használatára szolgáló és ezen rendeletetésnek megfelelően használt épületrészekre.
(3) Nem lakossági, háztartási célú távhőszolgáltatási díjat kell alkalmazni a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó, távhőszolgáltatással ellátott épületekre, épületrészekre.
(4) Annak eldöntése, hogy az épület vagy az épületrész a (2) vagy (3) bekezdés hatálya alá tartozik-e, a 2. § 11. pontjában foglaltak az irányadók.
(5) A Szolgáltató csatlakozási díjának megállapítását, megváltoztatását a Szolgáltató kezdeményezi biztosítva a költségek átláthatóságát, valamint a kiadások és bevételek összhangját.
18. Díjtételek alkalmazása
59.§ (1) A felhasználó, díjfizető az alapdíj 1/12-ed részét a tárgyhónapot követő hónapban fizeti meg a Szolgáltatónak a számla benyújtáskor, a számlán szereplő fizetési határidőre.
(2) Ha a felhasználó, díjfizető tulajdonában vagy kezelésében lévő felhasználói berendezések hibája vagy alkalmatlansága miatt nem teljesíthető a szolgáltatás, a felhasználónak, díjfizetőnek az adott szolgáltatásra vonatkozó alapdíjat meg kell fizetnie.
(3) Ha a felhasználó, díjfizető év közben köt vagy mond fel közszolgáltatási szerződést, a szerződéskötés és a felmondás évében a naptári évre számított alapdíjnak csak az arányos részét kell megfizetnie.
(4) A felhasználó, díjfizető a közszolgáltatási szerződésben lekötött hőteljesítménynek vagy a felhasználási hely légtérfogatának megfelelő éves alapdíjat akkor is köteles a Szolgáltató részére megfizetni, ha távhőt nem vételezett. Meg kell fizetni az alapdíjat akkor is, ha a Szolgáltató a Tszt.-ben meghatározott szerződésszegésnek minősülő esetekben a távhőszolgáltatást felfüggesztette, továbbá a szerződés megszűnéséig abban az esetben is, ha a Szolgáltató a közszolgáltatási szerződést a Tszt.-ben meghatározottak alapján felmondta.
(5) A közszolgáltatási szerződés felmondása miatt az alapdíj hányad megfizetése és visszafizetése nem mentesíti a szerződő feleket a szerződésben meghatározott kötbér megfizetése és az okozott kár megtérítése alól.
60.§ A fűtési hődíjat és a használati hidegvíz felmelegítés díját a felhasználó, díjfizető:
a) a közszolgáltatási szerződésben meghatározott feltételek szerint, vagy
b) ennek hiányában, a tárgyhóban, a számla benyújtásakor, a számlán szereplő fizetési határidőig,
köteles a Szolgáltatónak megfizetni.
61.§ 1 (1) A fűtési hődíj számlázása történhet:
a) havi elszámolás szerint vagy,
1Módosította a 3/2018. (IV.19.) önkormányzati rendelet, hatályos 2018. április 20. napjától.
b) költségmegosztás alapján történő fűtési időszak végi elszámolás szerint, fűtési időszakban havi részszámlázás mellett vagy,
c) költségmegosztás alapján történő éves elszámolás szerint, egyenletes ütemezésű éves részszámlázás mellett vagy,
d) éves elszámolás szerint, egyenletes ütemezésű éves részszámlázás mellett.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti havi elszámolási mód alapján a felhasználási helyek által ténylegesen, havonta felhasznált hőmennyiség a hődíj részszámla figyelembevételével utólag, havonta kerül elszámolásra az egy mérési ponthoz (hőközponthoz, hőfogadóhoz) tartozó felhasználási helyek légköbméterének arányában. A felhasználó vagy a díjfizető október és április hónapban az előző fűtési időszak adott felhasználási helyre jutó tényleges hőmennyiség felhasználásának 1/12-ed részét, novembertől márciusig pedig az adott felhasználási helyre jutó hőmennyiség 1/6-od részét tartalmazó részszámlák alapján részfizetést teljesít. Egyéb felhasználók, és külön kezelt intézmények esetén az egyedi közszolgáltatási szerződésben foglaltaknak megfelelően történik a részszámlázás.
(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti elszámolási mód alapján a ténylegesen felhasznált hőmennyiség a hődíj részszámla figyelembevételével, a fűtési időszak végén, utólag július hónapban kerül elszámolásra a közös képviselő által megadott mennyiségi adatok szerint.
(3a) A költségmegosztás alapján történő hődíj számlázása az alábbiak szerint történik:
a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti fűtési időszakban történő részszámlázás esetén a felhasználó vagy a díjfizető október és április hónapban az előző fűtési időszak adott felhasználási helyre jutó tényleges hőmennyiség felhasználásának 1/12-ed részét, novembertől márciusig pedig az adott felhasználási helyre jutó hőmennyiség 1/6-od részét tartalmazó részszámlák alapján részfizetést teljesít, vagy
b) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti éves részszámlázás esetén a felhasználó vagy a díjfizető augusztustól júniusig az előző fűtési időszak adott felhasználási helyre jutó tényleges hőmennyiség felhasználásának 1/12-ed részét tartalmazó részszámlák alapján részfizetést teljesít.
(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti éves részszámlázás esetén a felhasználó vagy a díjfizető az elszámolási időszak első hónapjától, júniustól áprilisig tartó hónapokra az előző fűtési időszak az adott felhasználási helyre jutó tényleges hőmennyiség felhasználásának 1/12-ed részét tartalmazó részszámlák alapján részfizetést teljesít. A Szolgáltató az elszámolási időszak hónapjainak számánál eggyel kevesebb számú részszámlát bocsát ki. Szolgáltató minden év májusában, az előző év május 1-től tárgyév április 30-ig felhasznált GJ mennyiséggel számol el.
(5) A (2)-(4) bekezdésekben meghatározott részszámlákban szereplő hőmennyiség egy elszámolási időszakon belül egy alkalommal módosítható a díjfizető írásos bejelentése alapján. A távhőszolgáltató a módosítást legkésőbb a bejelentés hónapját követő második hónaptól kezdődően teljesíti.
(6) Szolgáltató az (1) bekezdés a) pontja szerinti elszámolás helyett 2018. június 1-től az
(1) bekezdés d) pontja szerint számol el a felhasználóval vagy díjfizetővel, amennyiben a
felhasználó vagy díjfizető a 61/A. § (1) bekezdésben meghatározott határidőig nem nyilatkozik az elszámolás módjáról.
(7) Szolgáltató az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolás helyett 2018. augusztus 1-től az (1) bekezdés c) pontja szerint számol el a felhasználóval vagy díjfizetővel, amennyiben a felhasználó vagy díjfizető a 61/A. § (1) bekezdésben meghatározott határidőig nem nyilatkozik az elszámolás módjáról.
61/A.2 § (1) A választott elszámolási módról a felhasználóknak, díjfizetőknek legkésőbb a tárgyév május 15. napjáig írásban kell nyilatkozniuk a Szolgáltató felé, amely elszámolási mód a nyilatkozat visszavonásáig érvényes. Amennyiben a felhasználó vagy a díjfizető nem rendelkezik, hogy mely elszámolási módot választja, úgy a Szolgáltató a 61. § (6)-(7) bekezdésben meghatározottak szerinti jár el.
(2) A 61. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti elszámolási mód egy elszámolási időszakon belül egy alkalommal módosítható a 61. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti elszámolási módra a díjfizető írásos bejelentése alapján. A távhőszolgáltató a módosítást legkésőbb a bejelentés hónapját követő második hónaptól kezdődően teljesíti.
(3) A 61. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elszámolási módról a 61. § (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolási módra, valamint 61. § (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolási módról a 61. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elszámolási módra egy elszámolási időszakon belül áttérni nem lehet.
(4) A 61. § (1) bekezdés c) pontja szerinti elszámolási módról a 61. § (1) bekezdés d) pontja szerinti elszámolási módra, valamint a 61. § (1) bekezdés d) pontja szerinti elszámolási módról a 61. § (1) bekezdés c) pontja szerinti elszámolási módra egy elszámolási időszakon belül áttérni nem lehet.
(5) A 61. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti elszámolási módról egy elszámolási időszakon belül nem lehet áttérni más elszámolási módra.
(6) Egy mérési ponthoz (hőközponthoz, hőfogadóhoz) tartozó összes felhasználási hely csak:
a) a 61. § (1) bekezdés a) vagy d) pontjában vagy
b) a 61. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában rögzített elszámolási módhoz tartozhat.
(7) A hődíj számlázása esetén az elszámolási időszakok között a Szolgáltató jogosult részszámlát kiállítani a 61. § (2)-(4) bekezdése szerint. Amennyiben az elszámolási időszakot megelőző fűtési időszakra vonatkozóan nem áll rendelkezésre tényfelhasználás – díjmegosztás esetén abból az épületrészre jutó mennyiség –, az elszámolási időszakra a fűtési hődíj részszámla mértékét a felek megállapodásban rögzítik.
(8) Az elszámolási és a költségosztó hőmennyiség mérőeszköz meghibásodása esetén, a meghibásodott mérőeszközt a meghibásodás észlelésétől számított 30 napon belül a Szolgáltató köteles kicserélni.
(9) A díj kiegyenlítése a felhasználónak minősülő tulajdonosi közösség tagjainak egymással történő megállapodása szerint egy összegben is történhet. A felhasználó erre vonatkozó jognyilatkozata alapján a Szolgáltató a távhőszolgáltatás díjait egy összegben számlázza ki.
2 Beiktatta a 3/2018. (IV.19.) önkormányzati rendelet, hatályos 2018. április 20. napjától.
(10) Amennyiben a díj kiegyenlítésére a tulajdonosok között nem jön létre megállapodás, a Szolgáltató e rendelet alapján köteles szétosztani az épületben lévő lakások, és nem lakás céljára szolgáló helyiségek díjfizetői között az alapdíjakat és fűtési hődijat a fűtött lm3 arányában, figyelmen kívül hagyva a közös használatú helyiségek lm3 adatait.
(11) Amennyiben a felhasználó a távhőszolgáltatási díj díjfizetők közötti felosztását kéri, a hőközpontban, hőfogadó állomáson mért fogyasztás hődíját a felhasználó (képviselője) és a Szolgáltató közötti megállapodásban foglalt felosztási arányoknak megfelelően, a felhasználónak minősülő tulajdonosi közösség tagjai egymás közötti megállapodása alapján kell a díjfizetőknek megfizetni. Ezen megállapodást minden év május 15-ig a Szolgáltatónak be kell jelenteni a következő fűtési időszakra vonatkozólag, melyet a Szolgáltató a felhasználónak visszaigazol. Megállapodás hiányában a mért fogyasztás hődíját az épületben lévő épületrészek légtérfogata arányában kell a díjfizetőknek megfizetni.
62.§ (1) A használati hidegvíz felmelegítési díját a felhasználási helyen felszerelt hiteles vízmérőn mért vízmennyiség alapján kell a felhasználónak, díjfizetőknek megfizetni. A mért adatok elszámolása 2 havonta történik. A két elszámolási időszak között a felhasználó, díjfizető havonként, az előző elszámolási időszak átlag fogyasztása alapján részfizetést teljesít.
(2) A hidegvíz felmelegítéséhez felhasznált hő mennyiségének megállapítása történhet:
a) felhasználó által felhasznált használati melegvíz mennyiségének épületrészenkénti hiteles mérésével, amennyiben a hiteles vízmennyiség-mérés az épület valamennyi épületrészében megvalósul. Ebben az esetben a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiséget az épületrészben beépített hiteles vízmérőn mért használati melegvíz mennyiség és a hőhordozó közeg egységnyi mennyiségének felmelegítéséhez (230 MJ/m3) szükséges hőmennyiség szorzata adja, vagy
b) a felhasznált használati melegvíz mennyiség épületrészenkénti hiteles mérésének hiányában a felhasználási helyhez legközelebb eső hiteles mérés alapján a felhasználók megállapodása szerint, vagy
c) a felhasználó hőközpontjában, hőfogadójában felszerelt hőmennyiségmérővel.
(3) A használati hidegvíz felmelegítési díja csak hiteles vízmérőn mért adatok alapján számlázható, így azon felhasználók, díjfizetők, akik vízmérővel nem rendelkeznek, vagy a vízmérő nem hiteles, saját költségükre kötelesek vízmérőt beszereltetni. Ennek hiányában az elkülönített vízfelhasználók a 3. melléklet szerinti vízmennyiségek után kötelesek a felmelegítési díjat megfizetni.
(4) Hőmennyiségmérés alapján történő használati melegvíz elszámolása hiteles hőmennyiségmérő alapján történik, melyet Szolgáltató minden hónap utolsó napján köteles leolvasni, melyet megküld az érintett felhasználó képviselője részére. A közölt adatok birtokában a társasház közös képviselője kötelezettséget vállal arra, hogy a társasház egyes felhasználóinak a tárgyhónap 1. napjától, a hónap utolsó naptári napjával bezárólag a ténylegesen elfogyasztott melegvíz mennyiség alapján számított felhasználási helyenkénti hőfelhasználást - 3 tizedesjegy pontossággal számított arányok szerint - GJ-ban meghatározza, és azt legkésőbb a tárgyhónapot követő 5. naptári napig Szolgáltató rendelkezésére bocsátja. A rendelkezésre bocsátott adatok alapján a Szolgáltató a számlát kiállítja.
(5) A fűtési hőmennyiség és a használati melegvíz felmelegítéséhez felhasznált hő mennyiségének az elszámolásánál, az elszámolási különbözet után sem a Szolgáltató sem a felhasználó kamatfizetésre nem köteles.
63.§ A felhasználó személyében bekövetkezett változást a korábbi és az új felhasználó köteles 15 napon belül bejelenteni a Szolgáltatónak. Ennek alapján a Szolgáltató a korábbi felhasználó részére elszámoló számlát készít.
19 . Eljárási rend a mellékvízmérők meghibásodása, leolvasásának meghiúsulása esetén
64. § (1) Amennyiben a vízmérő rendellenesen működik, nem mér, nem lehet leolvasni vagy a hitelesítési ideje lejárt, a mérőeszköz adatai a számlázás alapjául nem szolgálhatnak. Ezen esetekben a vízfelmelegítési díj számlázási alapjául szolgáló vízmennyiség meghatározásához az alábbiak szerint kell eljárni:
a) meg kell állapítani az igazoltan mért időszak - két tényleges a Szolgáltató vagy megbízottja által leolvasott mérőállások különbözete - utolsó vízóra leolvasási időpontját, és
b) ez alapján meg kell határozni az igazoltan mért időszak 1 napi átlagos vízfogyasztását,
és
c) ki kell számolni, hogy a meghibásodásról felvett jegyzőkönyv dátumától - elfogadott
határnap - visszafelé a legutolsó vízóra leolvasás napjáig hány nap telt el, és
d) az ily módon számított napok számát kell szorozni az egy napra számított átlagos vízfogyasztással.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vízmennyiség-meghatározás a melegvíz mellékmérő(k) meghibásodásáról felvett jegyzőkönyv dátumától számított 30 napig alkalmazható.
(3) Az elkülönített felhasználó, díjfizető saját költségén köteles gondoskodni a saját tulajdonában lévő melegvíz mellékmérő(k) cseréjéről, javíttatásáról a meghibásodásáról felvett jegyzőkönyv dátumától számított 30 napon belül. A javíttatásról, cseréről szóló jegyzőkönyvet a Szolgáltató részére be kell mutatni. Ha a meghibásodásáról felvett jegyzőkönyv dátumától számított 30 napon belül nem történik meg igazolható módon a mellékmérő(k) cseréje, javíttatása, akkor mérés nélküli, szabálytalan vételezés esete áll fenn és a 3. melléklet szerint történik a vízfelmelegítési díj számlázása.
(4) Három elszámolási időszakot követő hónap első napjától, amennyiben a felhasználó, díjfizető nem biztosítja a mellékvízmérő(k) leolvasását, vagy nem gondoskodik annak javíttatásáról, plombázásáról és hiteles vízmérővel nem rendelkezik, köteles a 3. mellékletben szereplő vízmennyiség alapul vételével a felmelegítési díjat megfizetni.
20. Díjvisszafizetés és pótdíj
65. § (1) Ha a Szolgáltató a felhasználóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének folyamatosan 48 órát meghaladóan, neki felróható ok miatt nem tesz eleget,
a közszolgáltatási szerződésben meghatározott alapdíj - a szünetelés időtartamával arányos részének - kétszeresét köteles visszafizetni.
(2) Amennyiben a víz hőmérséklete a kifolyócsapnál alacsonyabb, mint 40 Co, akkor a felhasználó bejelentésétől,- feltéve, ha ez a Szolgáltatónak felróható okból következett be és ennek jogossága megállapítást is nyert- a hibaelhárításig a felmelegítési díjból a felhasználót Co-onként 20 % díj visszatérítés illeti meg.
(3) Ha a teljesítménydíjas felhasználó a szerződés szerint lekötött hőteljesítményt bármely naptári napon folyamatosan 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi, annyiszor kell az esetenként vételezett hőteljesítmény többlet után pótdíjat fizetnie.
(4) A pótdíj mértéke a jogosulatlanul felhasznált többlet teljesítmény után a vonatkozó közszolgáltatási szerződésben rögzített, szerződött teljesítményt meghaladóan igénybe vett többletteljesítményre jutó éves alapdíj 1/6 része. Ismételt túllépés esetén a Szolgáltató a teljesítmény túllépés pótdíját annyiszor számíthatja fel, ahány esetben jogosulatlan igénybevétel történt.
(5) Ha a felhasználó, díjfizető a Tszt.–ben rögzített szerződésszegést vagy egyéb módon szabálytalan vételezést valósít meg, a szolgáltatás díján felül pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke a felhasználóra, díjfizetőre vonatkozó éves alapdíj háromszorosának időarányos része.
IV. Fejezet Záró rendelkezések
66.§ Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
67.§ Jelen rendelet a hatálybalépéskor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.
68§ (1) Hatályát veszti
a) a távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 40/2006. (XII.06.) önkormányzati rendelet
b) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek Miskolc város területén történő végrehajtásáról szóló 41/2008. (XII. 22.) önkormányzati rendelet, valamint
c) a széndioxidkibocsátás-különbözet utáni díjfizetési kötelezettségről szóló 1/2011. (II.9.) önkormányzati rendelet.
M i s k o l c, 2017. november 30.
Xx. Xxxxxxxx Xxxxxx Xx. Xxxxx Xxxx
jegyző polgármester
1. melléklet a 39/2017. (XII.5.) önkormányzati rendelethez A csatlakozási díj mértéke
1. A szolgáltatói tulajdonú bekötővezeték létesítéséért fizetendő díj
A | B | |
1. | Csatlakozni kívánó felhasználó által igényelt hőteljesítmény nagysága | Szolgáltatói tulajdonú bekötővezeték létesítési díja |
2. | (kW) | (Ft/nyomvonal folyóméter) |
3. | 0 – 800 között | 55 000 |
4. | 800 – 1.500 között | 73 000 |
5. | 1.500 fölött | 142 000 |
2. A szolgáltatói tulajdonú hőfogadó állomás létesítéséért, bővítéséért, átalakításáért
fizetendő díj meghatározása
D Pr fogadó = 850.000 [Ft] + 320 [Ft/KW] x Q [KW]
ahol
D Pr fogadó = A szolgáltatói tulajdonú primer hőfogadó állomás létesítéséért, bővítéséért, átalakításáért fizetendő díj
Q = felhasználó által igényelt hőteljesítmény
3. A szolgáltató tulajdonú hőközpont állomás létesítéséért, bővítéséért, átalakításáért
fizetendő díj meghatározása
D HKP = 2.500.000 [Ft] + 7.500 [Ft/KW] x Q [KW]
ahol
D HKP = A szolgáltatói tulajdonú hőközpont létesítéséért, bővítéséért, átalakításáért fizetendő díj
Q = felhasználó által igényelt hőteljesítmény
Az 1., 2. és 3.pontban részletezett díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák.
2. melléklet a 39/2017. (XII.5.) önkormányzati rendelethez
A széndioxid kibocsátás különbözete és a fizetendő díj számítása
1. A széndioxid kibocsátás különbözetét, a díjalapot a Szolgáltató adott hőmennyiségre jutó fajlagos széndioxid kibocsátási értékének és a más hőellátás során felhasznált tüzelőanyag, az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Kormány rendeletben rögzített fajlagos CO2 kibocsátási értékének különbözete adja az alábbiak szerint:
1.1. A kötelezett e rendelet 53. § (3) bekezdése alapján adatot szolgáltat a felhasznált tüzelőanyag mennyiségéről "m3", vagy "kg" mértékegységben.
1.2. Az éves tüzelőanyag felhasználás és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Kormány rendeletben meghatározott, az adott tüzelőanyaghoz tartozó feltüntetett fűtőérték szorzata képezi az ingatlan hőmennyiség-szükségletét. Az így kapott „MJ” (megajoule) értéket 1000-el osztva „GJ” értékre kell átszámítani a kerekítés szabályai szerint.
1.3. Az adott tüzelőanyaghoz tartozó kibocsátási tényezőnek a 1.2. pont szerinti hőmennyiséggel való szorzata adja meg a kötelezett ingatlana által kibocsátott széndioxid éves értékét „kg” mértékegységben.
1.4. Az adott évben távhő előállítására felhasznált tüzelőanyagok átlagos fajlagos széndioxid kibocsátási értékének a 1.2. pont szerinti hőmennyiség-értékkel való szorzata adja meg az ingatlan kibocsátását kilogrammban távhőszolgáltatás igénybevétele esetén.
2. Az 1.3. pont és az 1.4. pont alapján kiszámított értékek különbözete adja meg a díj alapját. Amennyiben az így kiszámított, kilogrammban kifejezett különbözeti érték pozitív, a fizetendő díj összegét a különbözetnek a 15.-Ft/kg díjmértékkel való szorzata képezi. Nulla, vagy negatív érték esetén nincs fizetendő díj.
3. melléklet a 39/2017. (XII.5.) önkormányzati rendelethez
Lakossági és egyéb felhasználók esetében a felmelegítési díj alapját képező havi vízmennyiség szabálytalan, mérés nélküli vételezés esetén
1. Lakossági felhasználók szabálytalan, mérés nélküli vételezés esetén a vízfelmelegítési díj megállapításához a következő táblázatban meghatározott felhasználási hely alapterülethez tartozó vízmennyiséget kell figyelembe venni a vízszolgáltatóval összhangban:
B | ||
2. Egyéb felhasználók szabálytalan, mérés nélküli vételezése esetén a vízfelmelegítési díj megállapításához a felhasználási hely alapterülete alapján számított 0,25 m3/m2 vízmennyiséget kell figyelembe venni a vízszolgáltatóval összhangban.