Mérés. A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott vízmennyiség alapulvételével állapítható meg. Az ingatlanon keletkező szennyvízmennyiség szempontjából, szennyvízmennyiség mérés hiányában alapesetben a bekötési vízmérő az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözet esetén a bekötési vízmérő szerinti felhasználó köteles a Szolgáltatónak megfizetni. A víziközmű-szolgáltató az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérőkön mért fogyasztásról nyilvántartást vezet. Amennyiben az elszámolás a bekötési vízmérőn mért mennyiség alapján történik, úgy az ÉTCS Kft. a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők aktuális és az ezt megelőző állásáról, valamint a mérési különbözetről a szolgáltatói leolvasást követően kiállított számla mellékletében tájékoztatja a bekötési vízmérő szerinti felhasználót. A mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező elkülönített vízhasználók az ivóvíz-szolgáltató ÉTV Kft- től kérhetik, hogy a szolgáltatási díj elszámolásának alapja kizárólag a mellékvízmérőkön mért fogyasztás legyen. Az eljárás részleteit az ÉTV Kft. Üzletszabályzata rögzíti, az ÉTCS Kft. az eljárás eredményeképpen az ÉTV Kft. által szolgáltatott ivóvíz mennyiségi adat alapulvételével állítja ki a szolgáltatási díjról a számlát. A felhasználó által felhasznált nem víziközműből származó víz mennyiségének - amennyiben a felhasznált víz közüzemi szennyvízhálózatba kerül - mérésére a felhasználónak telki vízmérőt kell felszerelnie.
Mérés. 9.1 A felhasznált távhő mennyiségének elszámolás alapjául szolgáló mérése a hőközpontban, épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén ezen túlmenően az épületrész ellátását szolgáló felhasználói vezetékhálózaton elhelyezett hiteles hőmennyiségmérőkkel történik.
9.2 Az elszámolás céljára szolgáló hőmennyiségmérők és a szolgáltatói hőközpontban mért hőmennyiségnek az onnan ellátott Felhasználók közötti költségmegosztása céljára az egyes felhasználási helyek hőfogadójában felszerelt mérőműszerek a BKM Nonprofit Zrt. tulajdonát képezik. Fenntartásuk, időszakonkénti hitelesíttetésük, szükség szerinti cseréjük a BKM Nonprofit Zrt. feladata, amelynek költségeit saját maga viseli. Az elszámolás alapját képező mérők leolvasása a BKM Nonprofit Zrt. kötelezettsége. A BKM Nonprofit Zrt. biztosítja, hogy a Felhasználó vagy annak képviselője a hőmennyiségmérők időszakonkénti leolvasását ellenőrizhesse.
9.3 A Felhasználó köteles lehetővé tenni, hogy a BKM Nonprofit Zrt. az elszámolás céljára szolgáló mérők és a hőfogadókban felszerelt költségmegosztók fenntartási munkálatait elvégezhesse és a mérők adatait leolvashassa. A leolvasás meghiúsulása esetén a BKM Nonprofit Zrt. jogosult a felhasznált távhő mennyiségét a TKSZ 23.1. pontjában előírt módon megállapítani.
9.4 Az elszámolási mérők és az egyéb mérőeszközök beépítésére vonatozó előírásokat az Önk. Rend. 16.§ (4)-(5) bekezdései tartalmazzák.
9.5 A Felhasználó kérésére a BKM Nonprofit Zrt. az elszámolás céljára szolgáló mérő és annak beépítése megfelelőségét mérésügyi felülvizsgálatra feljogosított szervvel köteles megvizsgáltatni. Ha a vizsgálat eredménye szerint a beépítés vagy a mérő nem felelt meg az előírásoknak, a vizsgálat és a mérőcsere minden költsége a BKM Zrt-t terheli, ellenkező esetben a BKM Nonprofit Zrt. jogosult a vizsgálat költségét a Felhasználóra áthárítani.
9.6 Az elszámolási mérő meghibásodása esetén a felhasznált hőmennyiséget az előző év azonos időszakában mért, a TKSZ 23.1. pontja szerint korrigált mennyiség, ennek hiányában a meghibásodást megelőző vagy az azt követő időszak legalább egy hónapi hőfelhasználása és korrekciója alapján kell megállapítani.
Mérés. A közműves ivóvízellátásba bekötött ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A Szolgáltató által elvezetett szennyvíz mennyisége mennyiségi mérővel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott (számlázott) vízmennyiség alapulvételével állapítandó meg. Amennyiben az ingatlanon a Fogyasztó csak csatornaszolgáltatást vesz igénybe a szennyvíz mennyiségének megállapítása, a saját vízbázisra telepített, vagy más vezetékes megoldással beszerzett víz mérésére szolgáló hiteles mérő alapján történik. A Fogyasztónak lehetősége van az ingatlanán található bekötési vízmérő mérőállásának telefonon, elektronikus levél formájában (az Üzletszabályzat III. fejezetében található elérhetőségeken), vagy személyesen az 1. számú mellékletben felsorolt Ügyfélszolgálati Irodákban történő közlésére. Amennyiben a Fogyasztó nem teszi a Szolgáltató számára lehetővé a bekötési vízmérő ellenőrzését, ill. elmulasztja a mérőállás közlését a fogyasztott víz mennyiségét a megelőző 365 nap összes fogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás és a szerződésszegés időpontját megelőző legutolsó leolvasás napjától eltelt napok számának szorzataként kell megállapítani. Amennyiben a fogyasztási hely fogyasztásmérő berendezéssel nem rendelkezik, az elfogyasztott ivóvíz, illetőleg csatornaszolgáltatás mennyiségét az állami, vagy önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló hatályos ármegállapító rendeletek alapján – a Fogyasztónál kialakított vízvételi helyek előzetes felmérési adatait figyelembe véve – átalány formájában kell megállapítani. Jogszabályban meghatározott általány mennyiségek hiányában, a szolgáltató műszaki becslése alapján kerül sor az általány mennyiségek megállapítására. Ha a díjelszámolás alapjául szolgáló bekötési vízmérő nem mér, rendellenesen vagy hibásan működik, illetőleg nem olvasható le, a fogyasztott víz mennyiségét a megelőző 365 nap összes fogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás napjának elfogadott határnapot megelőző legutolsó leolvasás napjától eltelt napok számának szorzataként kell megállapítani. A vízmérők leolvasását a szolgáltató a következő periódusokban végzi: Állandó fogyasztóknál: közületnél havonta, lakosságnál hat havonta. Idényfogyasztóknál: közületnél az idény időtartama alatt havonta, lakosságnál évente egyszer. Az idényfogyasztóknak módjuk van évközi vízmérőállás ...
Mérés. A víziközmű hálózatba történő első vagy ismételt bekötés, továbbá az ivóvíz-bekötővezeték átépítése, cseréje vagy felújítása esetén bekötési vízmérőt kell felszerelni. A mellékvízmérők beépítésének lehetőségét és a szennyvízmennyiség mérésére vonatkozó előírásokat a Rendelet és jelen Üzletszabályzat szabályozza. Több Felhasználó közös bekötése esetén a nem lakossági Felhasználók ivóvízhasználatát külön bekötési vízmérővel, vagy mellékvízmérővel kell mérni.
Mérés. (1) Új felhasználó csatlakozása esetén felhasználói hőközpontot kell létesíteni a mérés helyétől függetlenül.
(2) A szolgáltatói hőközpontból való távhőellátás esetén az ellátott épületben a hőmennyiségmérő vagy költségmegosztó mérőműszerek helyét és üzemeltetésének lehetőségét a tulajdonosok közössége köteles díjmentesen biztosítani.
Mérés. 4.1 A díjfizetés alapjául szolgáló villamosenergia-mennyiség meghatározása: a mérés általános szabályai
a) idősoros elszámolású Felhasználó: naponta
b) profilos elszámolású elhasználó: évente, kivéve, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult Felhasználó a VET 40.§ alapján ettől eltérő leolvasást kér, ekkor: negyedévente, illetve amennyiben a hálózathasználati szerződés ettől eltérően rendelkezik, annak megfelelően. A mérő nélküli (méretlen) felhasználási helyek vonatkozásában mennyiségi adatot havonta küld MSCONS üzenetben az Elosztó a Ke- reskedő részére. A mérésre vonatkozó további előírásokat az Elosztói Szabályzat és az Elosztó Üzletszabályzata tartalmazza.
4.2 Fogyasztásmérő-állás megállapítása kereskedőváltáskor vagy a Felhasználó változásakor profilos elszámolású mérési pont esetén A villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésekor, az előző kereskedővel való elszámolás érdekében, illetve a Felhasználó személyének változásakor a Hatálybalépés Napjára vonatkozóan meg kell állapítani a fogyasztásmérő állását, amely az alábbiak szerint történhet:
a) Kereskedőváltás esetén: a korábbi villamosenergia-kereskedő, az új villamosenergia-kereskedő és a felhasználó megegyez- hetnek a záró mérőállásról. Megegyezés esetén a korábbi villamosenergia-kereskedő az Elosztót a megegyezés tényéről és a záró mérőállásról a kereskedőváltás Elosztónál történő bejelentésével egyidejűleg értesíti.
b) Kereskedőváltás esetén: az a) pont szerinti megegyezés hiányában az Elosztó kereskedőváltással kapcsolatos feladatai köré- ben a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnéséig gondoskodik a mérőállás leolvasásáról.
c) A felhasználási helyen a felhasználó személyében bekövetkező változásra vonatkozó bejelentés esetében a hálózati engedélyes a bejelentés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a csatlakozó- és mérőberendezés állapotának helyszíni ellenőrzésére és az ellenőrzés eredményének – ideértve a mérőállást is – jegyzőkönyvben történő rögzítésére. (VET Vhr. 2. sz mell. 13.2 alapján) Az Elosztó a nem távleolvasható mérővel rendelkező felhasználó esetében a záró mérőállást a leolvasás alapján arányosítással határozza meg.
Mérés. Hőhordozó közeg: Maximum 80 °C előremenő, - a külső hőmérséklet függvényében szabályozott - hőmérsékletű melegített víz.
1.1. Épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a szolgáltatott fűtési hőfelhasználás elszámolásának alapja az épületrészenként felszerelt hőmennyiségmérő, mely az épületrész egészének fűtési hőfelhasználását méri.
1.2. Vízfelmelegítés céljára felhasznált hőmennyiséget a hőközponti hőmennyiségmérővel mért hőmennyiség és az épületrészenkénti hőmennyiségmérőkkel összesen mért fűtési célú hőmennyiség különbsége határozza meg.
Mérés. Hőhordozó közeg: Maximum 80 °C előremenő, - a külső hőmérséklet függvényében szabályozott - hőmérsékletű melegített víz.
1.1. Épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a szolgáltatott fűtési hőfelhasználás elszámolásának alapja az épületrészenként felszerelt hőmennyiségmérő, mely az épületrész egészének fűtési hőfelhasználását méri.
1.2. Vízfelmelegítési hődíj az épületrészenkénti (lakásonként) mért összes melegvíz mennyiség és a vízfelmelegítés rendszerre jellemző átlagos hőfelhasználás szorzata.
1.3. Szolgáltató a vízfelmelegítési hődíjat az épületrészenként felszerelt hitelesített vízmérők alapján az évente 1-2 alkalommal számolja el.
Mérés. A Felhasználók esetében a mérés a jogszabályokban és az illetékes szállítási rendszerüzemeltetői, illetve elosztói engedélyes által előírt feltételeknek megfelelő gázmérővel történik. A gázmérő rendszernek tartalmaznia kell a gáztechnikai normál állapotra való átszámító egységet (korrektor), valamint teljesítmény regisztert. Az elszámolási méréseket, az elszámoláshoz szükséges gázmérő leolvasást az illetékes szállítási rendszerüzemeltetői, illetve elosztói engedélyes, továbbá a Felhasználó végzi el és a mérési adatokat az Üzletszabályzatában meghatározott módon kötelesek a PPD Hungária Kft. és a Felhasználó számára biztosítani.
Mérés. Hőhordozó közeg: Maximum 80 °C előremenő, - a külső hőmérséklet függvényében szabályozott - hőmérsékletű melegített víz.
1.1 Felhasználói hőközpontban (önálló fűtési blokkban) történő hőmennyiségmérés esetén a szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a hőközpontban hiteles mérőeszközzel mért hőmennyiség. A fűtési célú hőfelhasználás a hőközponti főmérő által megmért hőmennyiség és a felhasználói közösség által az épületrészenkénti vízmérőkön vételezett összes használati melegvíz mennyiség, és a melegvíz készítés rendszerre jellemző átlagos fajlagos hőfelhasználás szorzatának a különbsége.