SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II.
Üzleti jog VI.
SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II.
a szerződési jog anyagának földolgozása
Szerződési jog – általános rész I.
Szerződési jog – általános rész II.
Szerződési jog – különös rész: egyes szerződéstípusok
a mai előadás
I. Szerződéskötés
II. A szerződés hatálya és érvényessége/érvénytelensége
III. Szerződési mellékkikötések: megerősítés és biztosítás
IV. A szerződés módosítása és megszűnése
V. A szerződés teljesítése
VI. Szerződésszegés
a szerződéskötés
menete
szerződéskötési kötelezettség, előszerződés
szerződéskötés versenyeztetési eljárás során, általános szerződési feltételek (blankettaszerződés), elektronikus úton történő szerződéskötés
menete: ajánlat és elfogadása
ajánlat: egyoldalú, címzett, a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozat, célja:
szerződéses kapcsolatba lépés
ajánlati kötöttség: aki ajánlatot tesz, nyilatkozatához kötve marad: nem léphet vissza, nem módosíthat
tartamát maga az ajánlattevő határozza meg ha nem határozza meg
jelenlevők között azonnal megszűnik
távollevők között akkor szűnik meg, amikor az ajánlattevő – a szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel – várhatta
az ajánlat elfogadása: az ajánlattal való egyetértés kifejező jognyilatkozattal felhívás ajánlattételre: ha az ajánlat nem tartalmaz minden lényeges elemet a szerződés
létrejön: az ajánlat változatlan tartalommal történő elfogadásával nem jön létre, ha az elfogadás
az ajánlati idő leteltét követően érkezik meg (= új ajánlat)
megváltoztatott tartalommal érkezik meg
szerződéskötési kötelezettség, előszerződés szerződéskötési kötelezettség
főszabály: szerződési szabadság kivétel: szerződéskötési kötelezettség
89 előtt: gyakori
egyes termékek központi gazdálkodása kötelező kontingensek
89 után: kivételes közszolgáltatásoknál
speciális közérdek érvényesítése érdekében: fogyasztóvédelem, piacvédelem
lényege
az ügyfél fölhívja a kötelezettet az 30 napon belül ajánlatot tesz
ha az ajánlat nem elfogadható az ügyfél számára: bírósághoz fordulhat, amely létrehozhatja
a szerződést
előszerződés
szerződéskötési kötelezettség a felek megállapodása alapján: piacszervező intézmény
szerződés arra nézve, hogy a felek egy későbbi időpontban szerződést fognak kötni
előszerződés alapján: követelhető a szerződés megkötése, a körülírt tartalommal
pl:
hitelszerződés szindikátusi szerződés
keretszerződés (az új szerződés megkötése után is hatályban marad és segíti az együttműködést
szerződéskötés versenyeztetési eljárás során
ilyen értelmű ajánlati fölhívás esetén
a fölhívást tevő felet szerződéskötési kötelezettség terheli a meghatározott követelményeknek megfelelő
legkedvezőbb ajánlat tevőjével szemben
a szerződés megkötését akkor tagadhatja meg, ha a fölhívásban ezt a jogot kikötötte
a fölhívás visszavonható, de csak a benne megjelölt határidő lejártáig
általános szerződési feltételek (blankettaszerződés)
a múltban: a szerződéskötés individuális modellje
manapság: igény a tömeges-standardizált szerződéskötésre
= általános szerződési feltételek = blankettaszerződés
cél:
gyorsaság: a szerződéskötés megkönnyítése
szakszerűség: az adott szakma szakmai sajátosságainak összefoglalása jellemzői:
nincs lehetőség kölcsönös konszenzus kialakítására, mert a feltételeket a szolgáltató dolgozza ki, következésképp
a gyengébb fél jogvédelméről a jogalkotó kell gondoskodjék
elektronikus úton történő szerződéskötés
online szerződés esetén az elektronikus utat biztosító felet
a szerződéskötésre vonatkozó jognyilatkozatok megtételét megelőzően
széleskörű tájékoztatási kötelezettség terheli
a szerződési feltételeket meghatározott, azok elmentését biztosító módon kell
közzétennie
az adatbeviteli hibák kijavítására megfelelő eszközöket kell biztosítania
létrejöttének jellemzői:
az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor a
másik fél számára hozzáférhetővé válik
az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél szerződési jognyilatkozatának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni
ha a visszaigazolás a másik félhez nem érkezik meg késedelem nélkül, a fél mentesül
az ajánlati kötöttség alól és nem kötelezhető a szerződés teljesítésére
hatály/hatálytalanság
hatály: érvényesség + alkalmazhatóság időbeli
személyi
területi
hatálytalanság: a szerződés érvényes, de még vagy már nem áll be a joghatása, pl.: a szerződéshez a harmadik személy beleegyezése vagy a hatóság jóváhagyása hiányzik
általános: mindenkivel szemben
relatív: csak meghatározott személyekkel szemben: csak azok
igényérvényesítését zárja ki
érvényesség/érvénytelenség érvényesség: hibátlanság érvénytelenség: hibás jelleg
fogyatékosság: alkalmatlanság a célzott joghatás kiváltására
„látszatszerződés”: valójában nem is létezik
két alakzata:
semmisség: feltétlen érvénytelenség
megtámadhatóság: feltételes érvénytelenség
a hiba oka:
a felek akaratában
az akarat kinyilvánításában
a célzott joghatásban
SEMMISSÉG | MEGTÁMAD HATÓSÁG | |
AKARATI HIBÁK | cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség kényszer színlelt szerződés | tévedés megtévesztés jogellenes fenyegetés |
NYILATKOZATI HIBÁK | alaki hiba álképviselet | ------------------------------------------ |
A JOGHATÁS HIBÁI | tilos (jogszabályba ütköző, vagy jogszabály megkerülésével kötött) jóerkölcsbe ütköző uzsorás lehetetlen fogyasztói jogot csorbító feltétel | feltűnő értékaránytalanság tisztességtelen szerződési feltétel |
semmisség
feltétlen érvénytelenség, súlyos hiányosság esetén bárki és bármeddig hivatkozhat rá
a hatóságok hivatalból is kötelesek észlelni visszamenőleges hatállyal – a szerződéskötés időpontjáig
– érvénytelen
megtámadhatóság
feltételes érvénytelenség, kisebb súlyú hiányosság esetén ha a sérelmet szenvedett fél vagy akinek ehhez jogi
érdeke fűződik, meghatározott időn belül (a szerződés
megkötésétől: 1 évig) a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtt megtámadja, és
a bíróság az érvénytelenséget megállapítja visszamenőleges hatállyal érvénytelen a szerződés
az érvénytelenség jogkövetkezményei: „in integtum restitutio”
a szerződéskötés előtti eredeti állapot visszaállítása (mintha a szerződés
létre sem jött volna)
ha van rá lehetőség (pl.: adásvétel: dolog és pénz vissza)
ha nincs rá lehetőség (pl.: bérlet), a bíróság a szerződést határozatáig
hatályossá nyilváníthatja
a teljesített szolgáltatásokért az ellenszolgáltatásokat teljesíteni kell
a feleknek el kell számolniok egymással
ha a szerződés érvényessége – a hiba orvoslásával – helyreállítható, a bíróság – az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével – szerződést érvényessé nyilvánítja
a szerződés teljesítése
a felek érdeke
állami kényszereszközök is
+ egyéb eszközök: a jogosult esélyének növelésére, hogy kielégüljön a szerződési érdeke
két veszély
a teljesítési készség hiánya (nem akar teljesíteni) = a szerződés megerősítése
a teljesítőképesség hiánya (nem tud teljesíteni) = a szerződés biztosítása
a szerződés megerősítése
szankciók bekapcsolása foglaló
kötbér
jogvesztés kikötése tulajdonjog-fenntartás
a kötelezettség fennállásának vitathatatlanná tétele
tartozáselismerés
a szerződési érdek kielégülésének biztosítása
dologi biztosíték
zálogjog (kézi, követelésen és más jogokon, jelzálogjog, keretbiztosítéki zálogjog)
óvadék
személyi biztosíték kezesség bankgarancia
a szerződés módosítása
a felek közös egyező akaratával, diszpozitivitás
két változata
megegyezés: szerződéses jognyilatkozat az eredeti szerződés tartalma kötelezettségvállalásuk jogcíme
egyezség: a vitás kérdések
kölcsönös engedéssel való rendezése
a szerződés eredeti jogcíme azonban nem módosítható az alakiságok ugyanazok, mint az eredeti szerződés esetén
a szerződés módosítással nem érintett része változatlan marad
a bíróság
„clausula rebus sic stantibus”
kivételes eset: ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskövetést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti
megszűnése teljesítés nélkül
két esete
a jövőre nézve: ex nunc
a felek nem tartoznak további szolgáltatásokkal
visszamenőleges hatállyal (a szerződéskötés időpontjáig): ex tunc
az eredeti állapot visszaállítása
a teljesített szolgáltatások visszajárnak a visszafordíthatatlan szolgáltatások
ellenértékének megtérítése
típusai
közös megegyezéssel
megszüntető szerződés: a jövőre nézve (ex nunc)
felbontó szerződés: visszamenőleges hatállyal (ex tunc)
egyoldalú jognyilatkozattal
xxxxxxxxx: a jövőre nézve (ex nunc)
rendes: a felmondási idő leteltével
rendkívüli/szankciós: a másik fél súlyos szerződésszegése nyomán
elállás: visszamenőleges hatállyal (ex tunc)
rendes: tv. alapján, a körülményekben beállott változásra hivatkozva: kártérítési kötelezettség
rendkívüli/szankciós: a másik fél szerződésszegése (pl: xxxxx
teljesítése) nyomán, kártérítési jogosultság
szerződésszerűen
a szerződés megszűnik: a kötelezett szabadul a kötelemből főszabálya
a szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni
a teljesítéssel a kötelem megszűnik
tárgyalandó kérdések: a teljesítés ideje, helye illetve a pénztartozás teljesítése
a teljesítés ideje
határnap vagy határidő szerint
határnap tűzése esetén: a szolgáltatást ezen a napon kell teljesíteni
határidő megjelölése esetén:
a szolgáltatás a meghatározott időtartamon belül bármikor teljesíthető, kivéve
ha az eset körülményeiből az következik, hogy
a jogosult választhatja meg a teljesítés időpontját
az olyan szolgáltatásokat, amelyeknek teljesítési ideje azok rendeltetéséből állapítható
meg, e szerint az idő szerint kell teljesíteni
ha mindezek alapján nem állapítható meg a teljesítés ideje, a kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szüksége idő elteltével köteles teljesíteni
előteljesítés: a kötelezett idő előtt is teljesíthet:
ezt a jogosult – ha ez lényeges jogi érdekét nem sérti – köteles elfogadni
a kötelezettnek azonban viselnie kell az ezzel járó költségeket
a teljesítés helye
főszabályként: a kötelezett
a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye, ennek hiányában székhelye (több kötelezett telephely esetén a kötelemmel legszorosabb kapcsolatban álló hely)
természetes személy esetén: lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye
a kötelem keletkezését követően a teljesítés helye változhat
ha erről a kötelezett értesíti a jogosultat,
az új hely szerint teljesíthet,
a változásból eredő esetleges többletköltségeket azonban neki kell előlegeznie és viselnie
pénztartozás teljesítése: megfizetés
a pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházásával (fizikai értelemben vett átadásával) – ideje: a pénz átvételének időpontjában, helye: a jogosult telephelye/székhelye, lakóhelye/tartózkodási helye
banki művelet útján (a jogosult fizetési számlájára való befizetés, átutalás) – ideje: abban az időpontban, amikor a jogosult számlavezető bankja jóváírta, vagy jóvá kellett volna írnia, helye: jogosult bankjának telephelye/székhelye
megengedett az idő előtti teljesítés: a jogosult köteles elfogadni a teljesítési idő előtt fölajánlott teljesítést
a szerződés
a felek érdekeinek kielégítését szolgálja
az állam pedig jogi védelemben részesíti ezeket az érdekeket,
azaz
szankciókkal ösztönöz a szerződésszerű teljesítésre
érvénytelenség – szerződésszegés
érvénytelenség: az állami kényszer meggátolja a szerződésben célzott joghatás beálltát
szerződésszegés: az állami kényszer kikényszeríti a szerződésben célzott joghatás beálltát
a szerződésszegés fogalma:
a szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása
minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely
szerződésbe ütközik, vagy
egyébként sérti valamely félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait
két típusa
objektív (nincs felróhatóság)
szankciók
a teljesítés kikényszerítése
a szolgáltatás-ellenszolgáltatás értékegyensúlyának biztosítása
a jogviszony felszámolása
szubjektív (van felróhatóság)
szankció: felelősségrevonás (pl.: kártérítés)
a szerződésszegés jogkövetkezményeinek rendszere: több szinten, az általánostól a különösig haladva épül ki a Ptk-ban
minden szerződésszegésre alkalmazhatók → a szerződésszegés általános szabályai
között; ezek
a teljesítés követelése visszatartási jog gyakorlása
meghatározott feltételek beállta esetén azonnali hatályú elállás, felmondás
meghatározott feltételek beállta esetén: kártérítés
a szerződésszegés nevesített esetei
késedelem hibás teljesítés lehetetlenülés
a kötelezett a teljesítést megtagadja
egyes szerződéstípusokhoz kapcsolódó speciális szabályok
több, egymást ki nem záró jogkövetkezmény is érvényesíthető, de csak arányosan
a teljesítés követeléséhez való jog: a sérelmet szenvedett fél szerződésszegés esetén jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére.
visszatartási jog: a jogosult
a saját esedékes szolgáltatása arányos részének teljesítését
a kötelezett teljesítéséig vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatarthatja,
ha megfelelő határidőt szabott, és
ez alatt a másik fél a szerződésszegést nem szüntette meg, vagy
a teljesítésre megfelelő biztosítékot nem nyújtott
a teljesítés visszatartására jogosult fél
elállhat a szerződéstől, vagy ha
az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, jogosult azt felmondani.
elállás és felmondás
a szerződés egyoldalú megszüntetésére adó kivételes lehetőségek
a polgári jog alakító hatalmasságnak nevezi őket
felmondás
a rendes felmondás: a tartós szerződések megszüntetésének általánosan elfogadott eszköze
a rendkívüli vagy szankciós felmondás: alkalmazására súlyos szerződésszegés
esetén kerülhet sor.
elállás
a másik félhez címzett egyoldalú jognyilatkozat,
melynek eredményeként a szerződéskötés előtti állapot áll helyre
esetei
rendes (objektív) elállás – bizonyos szerződéstípusoknál - a megrendelőt megillető egyoldalú, a teljesítésig gyakorolható jog
rendkívüli, szankciós elállás – ugyancsak – a súlyos szerződésszegés jogkövetkezménye.
szerződésszegésen alapuló szankciós elállásra, illetve a jövőre nézve történő felmondásra azért kerülhet sor, mert
a jogosult a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke nem teljesült, vagy
nagy valószínűséggel nem fog teljesülni amennyiben az érdek fennmarad
annak kielégítésére más utat kell keresnie,
a szükséges szolgáltatást más forrásból, más szerződés keretei között kell megszereznie
fedezeti szerződés
a szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas szerződést köthet és
a kártérítés szabályai szerint
követelheti a kötelezettől a szerződésben és a fedezeti szerződésben kikötött ellenértékek közötti különbség, továbbá
a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek megtérítését
a szerződésszegés talán legfontosabb jogkövetkezménye a kártérítési kötelezettség beállta aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést
ellenőrzési körén kívül eső,
a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
a kártérítés mértéke:
teljes egészében meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt (ún. tapadó kár)
a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt
olyan mértékben kell megtéríteni,
amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár, mint a szerződésszegés lehetséges következménye
a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt
szándékos szerződésszegés esetén azonban a jogosult teljes kárát meg kell téríteni
a szerződésszegés nevesített esetei
késedelem
hibás teljesítés
lehetetlenülés
a kötelezett a teljesítést megtagadja
késedelem: kötelezetti, jogosulti
ha a kötelezett a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti
jogkövetkezménye
objektív
a jogosult továbbra is követelheti a teljesítést a jogosult elállhat
ha érdekmúlást bizonyít;
ha a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva a meghatározott teljesítési időben - és nem máskor - kellett volna teljesíteni; vagy
ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött és a póthatáridő eredménytelenül telt el)
szubjektív (felróhatóság a késedelemben)
kártérítés: a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő, pénztartozás esetén a késedelmi kamatot meghaladó kárát, kivéve, ha a késedelmét kimenti
a jogosult akkor esik késedelembe, ha a felajánlott teljesítést nem
fogadja el (átvételi késedelem)
jogkövetkezménye objektív
a kötelezett a dolog őrzésére a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint köteles, a kárveszély pedig a jogosultra száll át
a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja
szubjektív kártérítés
hibás teljesítés: „A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.”
fajtái
materiális hiba mennyiségi minőségi
aliud szolgáltatás
használati utasítás, címke, védjegy hiánya
jogi hiba
a jogosult nem szerzi meg mindazon jogokat, amelyek őt a szerződés
jogcímén, jogszabály alapján megilletnék
jogkövetkezménye
objektív
materiális hiba
kellékszavatosság (a kötelezett objektív helytállási kötelezettsége)
termékszavatosság (vállalkozó és fogyasztó között)
xxxxxxxx (a szerződés teljesítéséért jótállást vállaló vagy a jótállásra
jogszabály alapján kötelezett) jogi hiba
jogszavatosság (tulajdonjog, jog vagy követelés visszterhes átruházására
irányuló szerződések esetében)
szubjektív
kártérítés
kellékszavatosság
kijavítás vagy kicserélés követelése (kivéve ha ez lehetetlen vagy a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne)
az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat (ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, annak nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt)
termékszavatosság
a vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (termék) hibája esetén a
fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy
a termék hibáját javítsa ki, vagy
ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, a terméket cserélje ki
a termék akkor minősül hibásnak, ha
nem felel meg a termék a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy
nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal
a gyártó mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy
a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy
forgalmazta
a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető vagy
a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta
jótállás
a hibás teljesítés miatti helytállás
objektív
jogszabállyal vagy szerződéssel biztosított eszköze
az (általában önként vállalt) jótállási kötelezettség alól a fél kizárólag abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett
jogszavatosság: a szolgáltatás tárgyán harmadik személynek joga van, amelyet a kötelezett nem szüntetett meg, és amelyről a jogosult nem tudott és nem is kellett tudnia
egyáltalán nem szerez jogot felszólítás
elállás
kártérítés
korlátozott jogot szerez tehermentesítést követelhet tehermentesíthet
elállás + kártérítés
vételárcsökkentés
lehetetlenülés: a szolgáltatás – a szerződés megkötése után bekövetkezett okból – nem teljesíthető
esetei
fizikai: a szolgáltatás egyedileg meghatározott tárgya megsemmisül jogi: a szolgáltatást jogszabály tiltja
érdekbeli: aránytalan áldozat (clausula rebus sic stantibus)
jogkövetkezménye
objektív: a szerződés megszűnik szubjektív: felróható
a kötelezettnek teljes kártérítés
elállás + kiadások követelése a jogosultnak: a kötelezett
szabadul a kötelezettsége alól, vagy
követelheti az ellenszolgáltatást és az azt meghaladó kárának megtérítését
a teljesítés megtagadása
ha valamelyik fél a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a másik fél választása szerint
a késedelem
vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit kell alkalmazni