Szerződésszegés. 1. A jelen szerződés szempontjából szerződésszegésnek minősülnek az alábbi körülmények:
Szerződésszegés. 1. Szerződő felek a Vállalkozó nem teljesítése, késedelmes teljesítése, illetve hibás teljesítése esetére kötbérfizetésben állapodnak meg. A kötbér alapja a szerződésszegéssel érintett nettó szerződési érték (vállalkozói díj). A kötbérről kiállított számviteli bizonylat a terhelőlevél.
Szerződésszegés. A Felek a Szerződésben vállalt kötelezettségeinek megszegése, így különösen a teljesítés elmulasztása, késedelme kötbér és kártérítés fizetési kötelezettséget keletkeztet, illetve a szerződés másik Fél által történő rendkívüli felmondását alapozza meg. A Xxxxx mentesülnek a szerződésszegés jogkövetkezményei alól, ha bizonyítják, hogy az Vis Maior miatt következett be. A jelen pontban rögzített szerződésszegési esetek és azok itt előírt következményei nem zárják ki a szerződés bármely más pontjában meghatározott szerződésszegési eseteket, illetve az azokhoz fűzött jogkövetkezményeket.
Szerződésszegés. 5.1. Szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha
Szerződésszegés. 7.1. Szerződésszegésnek minősül minden olyan magatartás vagy mulasztás, amelynek során bármely Fél a jelen szerződéses kötelezettségét megsérti.
Szerződésszegés. 9.1. A jelen szerződésben foglalt kötelezettségek súlyos megszegése esetén – amennyiben szerződő felek a szerződésszegés megítélésének tekintetében 30 napon belül tárgyalásos úton nem tudnak megegyezni – a sérelmet szenvedett fél jogosult – kártérítési igényének fenntartása mellett – a szerződésnek még nem teljesített részétől azonnali hatállyal elállni a másik félhez intézett ajánlott levél útján.
Szerződésszegés. A Szolgáltató jogosult az Előfizetői Szerződés megszegése esetén az Előfizetői Szerződést 15 napos határidővel felmondani, ha: 🢭 az Előfizető akadályozza, vagy veszélyezteti a Szolgáltató hálózatának rendeltetésszerű működését, és az Előfizető ezt a szerződésszegést a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítéstől számított 3 napon belül sem szünteti meg; 🢭 az Előfizető a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítését követően sem teszi lehetővé a Szolgáltató számára, hogy a bejelentett vagy a Szolgáltató által felderített hiba kivizsgálásához és elhárításához szükséges helyszíni ellenőrzéseket elvégezze; 🢭 az Előfizető a Szolgáltatást törvénybe ütköző módon vagy célokra használja; 🢭 az Előfizető az igénybe vett szolgáltatást a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítését követően is harmadik személy részére tovább értékesíti; 🢭 Előfizető a 3.1.6. pontban meghatározott bérleti készülékeket nem az ott szabályozott módon használja, vagy tovább értékesíti. Ha a felmondás indoka az Előfizető szerződésszegése, és az Előfizető a felmondási idő alatt a szerződésszegést megszünteti, az Előfizetői Szerződés nem szűnik meg a Szolgáltató felmondásával.
Szerződésszegés. 9.1. Szerződésszegésnek minősül minden olyan magatartás vagy mulasztás, amelynek során bármelyik Fél jogszabály, illetve jelen szerződés alapján őt terhelő bármely kötelezettségének teljesítését elmulasztja, illetve késedelmesen teljesíti.
Szerződésszegés. 23.2.1. Szerződésszegésnek minősül különösen:
Szerződésszegés. Szerződésszegésnek minősül minden olyan magatartás vagy mulasztás, amelynek során bármelyik fél jogszabály, illetve a szerződés alapján őt terhelő bármely kötelezettségének teljesítését elmulasztja. Amennyiben az Eladó a szerződést megszegi, kötbér és kártérítési felelősséggel tartozik, kivéve, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. A fenti szerződésszegés következményei alól nem menetesít az a körülmény, hogy a szerződésszegést az Eladó, mint gazdálkodó szervezet irányítására, felügyeletére jogosult szerv intézkedése okozza. Eladó a szerződésben rögzített kötelezettségének késedelmes teljesítése esetén, ha az olyan okból következik be, amelyért felelős, (ideértve azt az esetet is, ha a Termék nem, vagy nem teljeskörűen rendelkezik az ajánlatkérési dokumentációban, műszaki leírásban, vagy a nyertes ajánlatban meghatározott valamely tulajdonsággal) a késedelemmel érintett nettó ellenszolgáltatásra , mint vetítési alapra (a Termékek ára) tekintettel a késedelem minden napja után 0,5%/nap késedelmi kötbért fizet a Ptk. 6:186. § alapján, a késedelmi kötbér maximuma a napi kötbér 30-szorosa. A kötbér összegét Vevő az ellenszolgáltatás összegéből jogosult véglegesen visszatartani. Eladó kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződés Xxxxx érdekkörében felmerült okból beálló meghiúsulása esetén (például 30 napot meghaladó késedelem, ebben az esetben nem szükséges Vevőnek érdekmúlást bizonyítani, és jogosult a szerződést felmondhatja. Ez esetben Xxxxx a késedelmi kötbéren felül a teljesítés nettó ellenszolgáltatására, mint vetítési alapra tekintettel 15% meghiúsulási kötbért tartozik fizetni Vevő részére. Eladó hibás teljesítése esetén köteles a hibát Vevő által megjelölt póthatáridőn belül kijavítani. Ha felhívás ellenére Xxxxx nem javítja ki a hibát, vagy az elvégzett javítás nem megfelelő, Vevő jogosult – Eladó költségére - mással kijavíttatni és a jelen szerződésben és a hatályos jogszabályokban foglalt egyéb igényeit érvényesíteni. Abban az esetben, ha Eladó a jótállás alá eső hibák kiküszöbölésével késlekedik, a Vevőnek a szerződésből eredő egyéb jogainak sérelme nélkül jogában áll bizonyítottan felmerülő kárai megtérítését követelni, illetve Eladó köteles azt Vevő részére megtéríteni. Eladó a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos vevői igények biztosítékaként (a továbbiakban: teljesítési biztosíték) a szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 5 százalékával megegyező mértékű biztosítékot ad a Kbt. 1...