AHE-27434/5

xxx.xxxxxxx.xx

Kiegészítő életbiztosítás kötelező gépjárműfelelősség- vagy casco biztosításhoz

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek

AHE-27434/5

Ügyfél-tájékoztató

a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz vagy casco biztosításhoz köthető kiegészítő életbiztosításról

Tisztelt leendő Partnerünk!

Engedje meg, hogy néhány szóban bemutassuk a gépjármű- felelősségbiztosításhoz vagy a casco biztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) köthető kiegészítő életbiz- tosítási termékünket.

Ez a tájékoztató, amelyet most a kezében tart, nem helyettesíti a biztosítási feltételeket, pusztán az Ön bővebb előzetes informálását szolgálja.

A kiegészítő életbiztosítás szerződője csak az a természe- tes személy lehet, aki társaságunkkal alapbiztosítási szerződést köt, vagy társaságunknál 3 hónapnál nem régebben megkötött és díjjal fedezett alapbiztosítással rendelkezik. A kiegészítő életbiztosítást az alapbiztosítás szerződőjével azonos természetes személy ügyfeleink köthetik meg. Xxxx személyek nem köthetnek kiegészítő életbiztosítást.

A kiegészítő életbiztosítás a szerződő életbiztosítási védelmén túl baleset-biztosítási fedezetet is nyújt a gép- jármű utasaira és vezetőjére. Termékünk négy kockázati (két baleseti és két életbiztosítási) elemből épül fel. A szerződés minden esetben tartalmazza a baleseti halálra és a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra vonatkozó elemet, míg a két életbiztosítási elemből (koc- kázati életbiztosítás, illetve hitelfedezeti életbiztosítás) egyet a szerződő – az ajánlaton megjelölve – választhat. A hitelfedezeti életbiztosítás csak a casco biztosítás mellé, a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás viszont mindkét alapbiztosítás mellé választható, azzal a feltétellel, hogy egy alapbiztosítás mellé csak egy kiegé- szítő életbiztosítás köthető meg.

A biztosítási esemény

A kiegészítő életbiztosítás feltételei alapján társaságunk az alábbi biztosítási események bekövetkezte esetén nyújt szolgáltatást:

a) A szerződő biztosítottnak

AHE-27434/5

· bármely okból bekövetkezett halála. A kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttétől számított 2 éven belül bekövetkezett halál akkor biztosítási ese- mény, ha a szerződő biztosítottnak a kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejötte időpontjában

nem volt olyan diagnosztizált betegsége, melynek a halál közvetlen következménye. A 2 éven belüli, a szerződés létrejöttekor már diagnosztizált beteg- ségből eredő halál is biztosítási esemény, ha a halál napját megelőző 2 évben a szerződő biztosított folyamatosan rendelkezett társaságuknál díjjal fedezett gépjármű-felelősségbiztosításhoz vagy casco biztosításhoz kötött kiegészítő életbiztosítás- sal. A 2 éves időszak több, egymást követő szerző- dés esetén is folyamatosnak tekintendő, ha az egyes szerződések között legfeljebb 60 nap telt el.

· gépjármű üzemeltetése közben bekövetkezett bal- esetből eredő halála,

· gépjármű üzemeltetése közben bekövetkezett bal- esetből eredő, 10%-ot meghaladó mértékű mara- dandó egészségkárosodása.

b) A gépjármű vezetőjének és utasainak

· gépjármű üzemeltetése közben bekövetkezett bal- esetből eredő halála,

· gépjármű üzemeltetése közben bekövetkezett bal- esetből eredő, 10%-ot meghaladó mértékű mara- dandó egészségkárosodása.

A gépjármű üzemeltetése közben történt balesetnek a gépjárműben történő utazás vagy annak vezetése során, a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső behatás minősül, amelynek következtében a biztosított legkésőbb egy éven belül meghal, vagy legkésőbb két éven belül maradandó egészségkárosodása alakul ki, azzal a kikötéssel, hogy a biztosítási eseményhez vezető balesetnek a kockázatviselési időszakban kell bekövet- keznie.

A gépjárműbe történő be- és gépjárműből történő kiszál- lás alatt, valamint a gépjármű parkolása közben bekövet- kezett baleset nem minősül biztosítási eseménynek.

A biztosítási szolgáltatás

Társaságunk a szerződési feltételekben foglalt biztosítási események bekövetkezte esetén a következő egyösszegű szolgáltatásokat nyújtja:

a) Bármely okból bekövetkezett halál esetén; a kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttétől számított 2 éven belüli halál esetén akkor, ha a szerződés létrejötte idő- pontjában a szerződő biztosítottnak nem volt olyan

diagnosztizált betegsége, melynek a halál közvetlen következménye:

· ha a biztosítási szerződés kockázati (halál esetére szóló) életbiztosításra jött létre, akkor 100 000 Ft egységnyi összegnek a szerződésben rögzített egy- ségszámmal szorzott összegét (rögzített biztosítási összeg),

· ha a biztosítási szerződés hitelfedezeti életbiztosí- tásra jött létre, akkor 100 000 Ft egységnyi összeg- nek a szerződésben rögzített egységszámmal meg- szorzott összege (kezdeti biztosítási összeg) kerete- in belül a biztosított halála időpontjában fennálló hiteltartozása összegét (beleértve a tőkét és az ügy- leti kamatokat), de legalább a kezdeti biztosítási összeg 50%-át.

A hitelfedezeti életbiztosítási kockázati elem csak az alapbiztosításban szereplő gépjármű vásárlásá- hoz igénybe vett hitelszerződés alapján fennálló hiteltartozásra nyújt fedezetet.

Ha a szerződés megkötésekor a kezdeti biztosítási összeg kisebb a fennálló hiteltartozás összegénél, társaságunk a biztosított halála időpontjában fenn- álló hiteltartozás összegét (beleértve a tőkét és az ügyleti kamatokat) olyan arányban téríti, ahogy a kezdeti biztosítási összeg a szerződés megkötése- kor fennálló hiteltartozáshoz aránylik, azzal a felté- tellel, hogy legalább a kezdeti biztosítási összeg 50%-át kifizeti.

A megadott egységnyi összeg (100 000 Ft) 1 egységnek tekintendő, mely a szerződő választásától függően több- szörözhető. Az egységnyi összeg annyiszorosára nő, ahány egységre a biztosítást megkötik. A megszorzott összeget a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítási elem esetén rögzített biztosítási összegnek, míg a hitelfe- dezeti életbiztosítási elem esetén kezdeti biztosítási összegnek nevezzük. Társaságunk a szerződés megköté- sekor minimális és maximális egységszámot határoz meg.

b) Xxxxxxx okból bekövetkezett halál esetén; a kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttétől számított 2 éven belüli, a szerződés létrejöttekor már diagnosztizált betegségből eredő halál esetén, ha a halál időpontját megelőző 2 évben a szerződő biztosított folyamatosan rendelkezett a biztosítónál díjjal fedezett kiegészítő életbiztosítással: a halál napját 2 évvel megelőző idő- pontban érvényben volt kiegészítő életbiztosítás biz- tosítási összegét;

c) Baleseti eredetű halál esetén: 500 000 Ft-ot (rögzített biztosítási összeget).

d) Baleseti eredetű, maradandó teljes, 100%-os egészség- károsodás esetén: 1 000 000 Ft-ot (rögzített biztosítási összeget).

AHE-27434/5

e) Baleseti eredetű, 10%-ot meghaladó mértékű mara- dandó egészségkárosodás esetén a teljes (100%-os) rokkantságra érvényes rögzített biztosítási összegnek az egészségkárosodás mértékével arányos részét.

A baleset-biztosítási szolgáltatások nem többszörözhetők.

Ha a szerződő több kiegészítő életbiztosítással is rendel- kezik, társaságunk szolgáltatási kötelezettsége valameny- nyi szerződésre összesen legfeljebb 30 egységnyi biztosí- tási szolgáltatásra áll fenn.

A baleset-biztosítási elemek vonatkozásában, ha a bal- eset időpontjában a biztosított gépjárműben a hatósági- lag engedélyezettnél többen utaztak, társaságunk a biz- tosítottat a feltételek alapján egyébként megillető bizto- sítási szolgáltatást olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítottként meghatározott személyek száma közül a legmagasabb aránylik a ténylegesen utazó személyek számához.

A biztosítási esemény bejelentése és a biztosító teljesítése

A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak.

A biztosító részére a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mér- tékének meghatározásához szükséges dokumentumokat be kell mutatni. A szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok listáját a szerződési feltételek részlete- sen tartalmazzák.

A biztosítási szolgáltatások teljesítésének módja és ideje

Társaságunk a biztosítási összeget a szolgáltatás iránti igény igazolásához szükséges utolsó irat kézhezvételét követő 15 napon belül fizeti ki.

Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke az I. fokú orvos szakértői elbírálás során nem állapítható meg vég- legesen, akkor a biztosító az orvos szakértője által vélel- mezett egészségkárosodás mértékének megfelelő bizto- sítási összeget fizeti. A végleges maradandó egészségká- rosodás mértékét legkésőbb a balesetet követő 2 éven belül meg kell állapítani.

A biztosító a maradandó egészségkárosodás végleges mértékének megfelelő biztosítási összeget a már koráb- ban kifizetett nem végleges maradandó egészségkároso- dás biztosítási összegének levonása után a végleges maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítá- sától számított 15 napon belül teljesíti.

Tekintettel arra, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosításhoz, vagy casco biztosításhoz köthető kiegészítő életbiztosítás kockázati, és nem befektetési jellegű élet- biztosítási kockázatot tartalmaz, a biztosító nem vállal tőke-, illetve hozamgaranciát.

Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól

Tájékoztatjuk, hogy a biztosított bármely okú halálával kapcsolatban a biztosítási esemény fogalma, valamint a biztosítási szolgáltatás eltér a biztosító által korábban (2004. június 1-ig) alkalmazott idevonatkozó szerződéses rendelkezésektől. Szintén eltér a korábbi szerződéses gyakorlattól az, hogy az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkö- tő természetes személy szerződő a szerződés létrejöttéről és a szerződő felmondási jogáról szóló tájékoztatás kéz- hezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – fel- mondhatja.

A biztosítás területi és időbeli hatálya

Társaságunk kockázatviselése kiterjed a biztosítás hatá- lya alatt a világon bárhol, bármikor bekövetkező biztosí- tási eseményekre.

A biztosítási szerződés létrejötte

A szerződés úgy jön létre, hogy a szerződő ajánlatot tesz, amelyet társaságunk elbírál. Döntésünket az ajánlat átadásától számított 15 napon belül kell meghoznunk. Ha a rendelkezésünkre álló kockázat-elbírálási határidőn belül nem nyilatkozunk, az az ajánlat hallgatólagos elfo- gadását jelenti. Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító kötvényt állít ki.

A biztosítás tartama, a díjfizetési tartam, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló

A kiegészítő életbiztosítás határozatlan tartamú. A kiegé- szítő életbiztosítás biztosítási időszaka és évfordulója megegyezik az alapbiztosításéval. A díjfizetési tartam kezdete a kockázatviselés kezdetével azonos. A biztosítót a díjfizetési tartam kezdetétől illeti meg a biztosítási díj.

A kockázatviselés kezdete

Társaságunk kockázatviselése a szerződés hatálybalépé- sével kezdődik meg, feltéve, hogy a szerződés már létre- jött, vagy utóbb létrejön.

A biztosítási szerződés hatálybalépése

Ha a felek másként nem állapodnak meg, a kiegészítő életbiztosítás hatályba lépése:

AHE-27434/5

a) abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítás az alap- biztosítással egyidejűleg jön létre, megegyezik az alapbiztosítás hatálybalépésének dátumával.

b) abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítás az alap- biztosítást követően, annak tartalma alatt jön létre, azonnal, az ajánlat aláírásának (év, hó, nap, óra, perc

megjelölésével) időpontjában lép hatályba, ha a szer- ződő felek az első díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg.

A biztosítási díj

A díjfizetés módja és gyakorisága megegyezik az alap- szerződésével. A biztosítási díj havi, negyedéves, féléves vagy éves rendszerességgel fizethető. Ha a díjfizetés nem éves gyakoriságú, pótlékkal állapítjuk meg a díjat.

Ha a felek másként nem állapodnak meg, a kiegészítő életbiztosítás első díjának megfizetésére az alábbi előírá- sok vonatkoznak:

a) abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítás az alap- biztosítással egyidejűleg jön létre, a kiegészítő biztosí- tás első díja az alapbiztosítás első díjával megegyező időpontban esedékes ,és az alapbiztosítás díjával egyi- dejűleg kell megfizetni.

b) abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítás az alap- biztosítást követően, annak tartalma alatt jön létre, akkor a biztosítás első díja az ajánlat aláírásakor ese- dékes, amelyet díjhalasztás esetén az esedékességtől számított 30. nappal bezárólag kell a biztosító részére megfizetni.

Minden későbbi díj azon díjfizetési gyakoriságnak megfe- lelő időszak első napján esedékes, amelyre a díj vonatko- zik.

Az első díj tartalmazhat töredék (30 napnál rövidebb) időszakra járó díjat is. Ilyenkor az első díj a töredék díj és a következő gyakoriság szerinti díj összege.

Mentesülések

Társaságunk mentesül a bármely okú haláleseti életbiztosí- tási szolgáltatás kötelezettsége alól, ha a biztosított (szerző- dő) halála

a) a kedvezményezett vagy kedvezményezett nevezés hiányában a biztosított örököse szándékos magatar- tásának a következménye,

b) a biztosított (szerződő) szándékosan elkövetett, súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüg- gésben, vagy

c) a szerződés létrejöttét követő 2 éven belül elkövetett öngyilkosság miatt következett be.

Társaságunk a balesetből eredő haláleseti, illetve rokkantsá- gi baleset-biztosítási szolgáltatás kötelezettsége alól akkor mentesül,

a) ha a biztosított halála a kedvezményezett vagy ked- vezményezett nevezés hiányában a biztosított örököse szándékos magatartásának a következménye,

b) ha a biztosítási esemény a biztosított olyan baleseté- vel függ össze, amelyet jogellenesen a biztosított, a szerződő vagy a szerződővel, illetőleg a biztosítottal

közös háztartásban élő hozzátartozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott.

Alkalmazott kizárások

Társaságunk nem teljesít élet- és baleset-biztosítási szolgál- tatást akkor, ha a biztosítási esemény a biztosítottnak

a) harci eseményekkel, háborús vagy polgárháborús cselekményekkel, felkeléssel, lázadással, zavargással, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmoz- dulással, vagy terrorcselekményekkel közvetlen vagy köz- vetett okozati összefüggésben, valamint

b) atommag szerkezeti módosulása, illetőleg radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás hatása miatt (ha azt nem terápiás célból alkalmazták)

következett be.

Társaságunk nem teljesít baleset-biztosítási szolgáltatást a gépjármű utasának minősülő biztosítottra vonatkozóan akkor sem, ha a biztosítási eseményt a gépjármű utasaként biztosított személy

a) súlyosan ittas (2,5 ezreléket meghaladó alkoholos befolyásoltság) vagy kábító-, illetve bódítószerek hatása alatti állapotával,

b) elme- vagy tudatzavarával, bármilyen okú eszmélet- vesztésével, illetve öngyilkosságával vagy annak kísérle- tével

közvetlen okozati összefüggésben maga idézte elő.

Társaságunk baleset-biztosítási szolgáltatási kötelezettsége abban az esetben sem áll fenn a gépjárművet vezető bizto- sítottal kapcsolatban, ha a biztosítási esemény a gépjármű- vet vezető biztosított

a) orvosi javaslat nélküli vagy nem az előírt adagolásban való gyógyszerszedése miatt,

b) ittas (0,8 ezreléket elérő alkoholos befolyásoltság, illet- ve 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkoholszint) vagy kábító-, illetve bódítószerek hatása alatti állapota miatt,

c) elme- vagy tudatzavarával, bármilyen okú eszmélet- vesztésével, illetve öngyilkosságával vagy annak kísér- letével okozati összefüggésben,

d) jogosítvány vagy érvényes forgalmi engedély nélküli gépjárművezetése miatt

következett be, feltéve, hogy a gépjárművet vezető bizto- sított a fentiek elkövetése mellett a közúti közlekedés rendjének egyéb más (pl. az előzésre, a sebesség megvá- lasztására stb. vonatkozó) szabályát is megsértette, és ez okozati összefüggésben van a bekövetkezett balesettel.

Társaságunk kockázatviselése nem terjed ki a

AHE-27434/5

a) baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervekre és testrészekre,

b) a gépjárművet eltulajdonítóra, illetőleg azt önkénye- sen elvevőre és az általuk szállított személyekre.

Nem minősül kizárási, illetőleg a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülési oknak a gépjárművezetői engedély nélküli vezetés, ha

a) a biztosított (szerződő) természetes személy vagy hozzátartozója, továbbá a gépjármű-vezetői képzésre, vizsgáztatásra használt gépjárművet vezető személy nem rendelkezett gépjármű-vezetői engedéllyel, de a baleset az engedély megszerzése érdekében folytatott gyakorlás (vizsga) során következett be, feltéve, hogy a gépjárművezetés (vizsga) hatósági engedéllyel rendel- kező oktató (vizsgáztató) jelenlétében történt;

b) a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették, de azt a biztosítási esemény után 30 napon belül, változatlan feltételekkel meghosszabbították. Az orvosi vizsgálat alóli indokolt akadályoztatás (pl. személysérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszű- nésétől kell számítani.

A szerződés módosulásának esete

Abban az esetben, ha a – az azonos biztosítási szolgálta- tást tartalmazó szerződések alapján – teljesített szolgál- tatások összege tartósan (két egymást követő naptári évben) meghaladja azt az összeget, amellyel társaságunk a biztosítási díj megállapításakor a termék díjkalkuláció- jában előre számolt, a biztosító az egyes konkrét szerző- désekre vonatkozóan – a következő biztosítási év első napjától – módosíthatja a fizetendő díj mértékét anélkül, hogy a biztosítási szolgáltatás mértéke változna. A díj- módosításról a biztosítási évforduló előtt legalább 60 nappal írásban értesítjük a szerződőt. Ha a szerződő az értesítésben foglalt díjat nem fogadja el, a biztosítási évfordulóra – 30 napos felmondási idővel – írásban fel- mondhatja a szerződést.

A szerződés átmeneti szünetelésének esete

Abban az esetben, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosítási szerződésre, mint alapbiztosításra a díjfizetés – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló jogsza- bályi rendelkezésben foglaltaknak megfelelően – átme- netileg szünetel, az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő életbiztosítási szerződésre vonatkozóan is átmenetileg szüneteltetésre kerül a szerződő díjfizetési kötelezettsége az alapbiztosítással megegyező időtartamra. A kiegészítő életbiztosítási szerződésre vonatkozó díjfizetés szünetel- tetésének időtartama alatt a biztosító kockázatviselése nem áll fenn.

Az alapszerződésben biztosított gépjármű ismételt forga- lomba helyezését követően a kiegészítő életbiztosításra vonatkozóan is automatikusan érvénybe lép a szerződő díj- fizetési kötelezettsége. A díjfizetés esedékessége az ismételt forgalomba helyezés napja. A biztosító ismételt kockázatvi- selése a biztosítási díj befizetésével kezdődik meg.

Tekintettel arra, hogy a kiegészítő életbiztosítás átmeneti díjszüneteltetésével a szerződés nem szűnik meg, a szü- netelést követően a díjfizetés újraindításával és a biztosí- tó kockázatviselésének újbóli megkezdődésével a kiegé- szítő életbiztosítási szerződés nem tekintendő új szerző- désnek.

A szünetelési időszak a szerződő biztosított bármely okból bekövetkezett halála esetén a szerződés létrejötté- től számított két éves időszakba beleszámít.

A szerződés megszűnése

Az alapbiztosítási szerződés bármely okból történő meg- szűnésével egyidejűleg, valamint a szerződő halála hónapjának utolsó napján a kiegészítő életbiztosítás megszűnik. Xxxxxxxxxxxxx miatt a kiegészítő életbiztosí- tási szerződés akkor szűnik meg – az ideiglenes szünetel- tetési időszakot kivéve –, ha a szerződő a biztosítási díjat annak esedékességekor, illetve az azt követő 30. napig nem egyenlíti ki, feltéve, hogy a szerződő nem kapott halasztást a díj megfizetésére, illetőleg társaságunk a díj- követelést bírósági úton nem érvényesítette. A kiegészítő életbiztosítási szerződés megszűnésével a biztosító koc- kázatviselése is megszűnik.

A szerződő a kiegészítő életbiztosítást – az alapszerződés fenntartása mellett – a biztosítási évfordulóra írásban külön is felmondhatja, a felmondási idő 30 nap. A fel- mondással társaságunk kockázatviselése a biztosítási évfordulón szűnik meg.

Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a szerződés létrejöttéről és a szerződő felmondási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni.

A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

Amennyiben a szerződő a biztosítási szerződés létrejöt- téről szóló, társaságunk által nyújtott tájékoztatás kéz- hezvételétől számított 30 napon belül felmondja a szer- ződést, akkor társaságunk a szerződésre addig befizetett díjat visszautalja.

AHE-27434/5

Az ügyfelet ezen felmondási jog nem illeti meg akkor, ha a jelen kiegészítő biztosítás a szerződési feltételek 25. a) pontjában foglaltak szerint meghatározott hitelfedezeti életbiztosításra jön létre.

A biztosításnak nincsenek maradékjogai, azaz a szerző- désnek nincs visszavásárlási értéke és díjnemfizetés miatti díjmentesítésre sincs lehetőség.

A biztosítási titokról és a biztosítási titoknak minősülő adatok továbbíthatóságáról

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) értelmében a biztosítót és ügynökét titoktartási kötelezettség terheli minden olyan rendelkezésre álló adat tekintetében, amely ügy- feleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy társaságunkkal kötött szer- ződéseire vonatkozik.

A biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosító csak akkor adhat ki harmadik személynek, ha

· a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megje- lölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy;

· a törvény alapján nem áll fenn titoktartási kötele- zettség.

A titoktartási kötelezettség a Bit. 157. § értelmében bizo- nyos szervezetek esetében nem áll fenn. E szervezetek- nek a biztosító az ügyfelek adatait adott esetekben továb- bíthatja az ügyfelek erre vonatkozó írásos hozzájárulása nélkül is. E szervezetek a következők:

· a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete;

· a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozóhatóság és ügyészség;

· büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíró- ság, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bíró- sági végrehajtó;

· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző;

· adóügyben az adóhatóság, ha annak felhívására a biz- tosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozat- tételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződés- ből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről szóló törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötele- zettség terheli;

· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat;

· a verseny-felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal;

· a feladatkörében eljáró gyámhatóság;

· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatóság;

· a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, tit- kos információ gyűjtésre felhatalmazott szerv;

· a viszontbiztosító, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók;

· az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz- tosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosító;

· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végző;

· a feladatkörében eljáró országgyűlési biztos;

ha a fent felsorolt személyek vagy szervek olyan írásbeli megkereséssel fordulnak a biztosítóhoz, mely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés, illetőleg megjelölése is. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretein kívül a fent felsorolt szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szol- gálat, valamint az ügyészség írásbeli megkeresése esetén akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer- rel való visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbanószerrel való visszaéléssel, lőfegy- verrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekményével van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedé- sek végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az által kezelt az adott üggyel összefüggő biztosítás titoknak minősülő adatokról.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnül- döző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biz- tosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyi- ben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.

Társaságunk a működésével kapcsolatban tudomására jutott biztosítási titoknak is minősülő üzleti titkot köteles megtarta- ni, azt harmadik személynek nem adhatja ki. Az üzleti titok megtartásának kötelezettsége – a Bit. 157. §-ban felsorolt szerveken túl – nem áll fenn: I. a feladatkörében eljáró

· Magyar Nemzeti Bankkal,

· Állami Számvevőszékkel,

AHE-27434/5

· a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásá- nak szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal,

· vagyonellenőrrel, szemben.

II. az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan a feladat- körében eljáró

· nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a felje- lentés kiegészítése keretében,

· bírósággal szemben az önkormányzati adósságrende- zési eljárás keretében.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatke- zelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosí- tó ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a har- madik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelke- zik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesí- tett adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek sze- mélye vagy üzleti adata nem állapítható meg, továbbá a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása. Az ilyen adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivat- kozva nem tagadhatja meg.

Társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a szol- gáltatás nyújtásához szerződéses partnerünk speciális szakértelmére van szükség, vagy ha külső cég igénybevé- telével szolgáltatásunkat azonos minőségben, ám kisebb költségekkel és alacsonyabb árakon nyújthatjuk.

Ügyfeleink tájékoztatása céljából ezért az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeinkben kifüggesztjük szer- ződéses partnereink listáját, akik közreműködnek a biz- tosítási tevékenység végzésében, s ezáltal személyes és biztosítási adatokat is megismernek. A társaságunk meg- bízása alapján eljáró e cégekről és vállalkozásokról infor- mációt kérhet telefonos ügyfélszolgálatunknál is a 06-40- 421-421-es telefonszámon.

Ezek a szolgáltatók a biztosítási tevékenységre vonatkozó törvény, valamint az adott szakmára vonatkozó speciális titokvédelmi jogszabályok szerint, továbbá a biztosítótár- saságunkkal kötött megbízási szerződések alapján köte- lesek a tudomásukra jutott biztosítási titkot időbeli kor- látozás nélkül megőrizni, azt harmadik személyeknek nem adhatják át.

A szerződésre vonatkozó adójogszabályok

A mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény, valamint ha a társasági- és osztalékadóról szóló

törvény hatálya alá tartozó vállalkozó szervezet köti meg a biztosítást, akkor a mindenkor hatályos társasági- és osztalékadóról szóló törvény.

Tájékoztatjuk, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbizto- sításhoz vagy casco biztosításhoz köthető kiegészítő élet- biztosításra a magyar jog rendelkezései az irányadók.

Az Allianz Hungária Zrt. panaszkezelési elvei és gyakorlata

Társaságunk célja, hogy Ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézé- sünkkel.

Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ezáltal Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés – legyen az pozitív vagy akár negatív –, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egé- szével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben.

A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:

· A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy Ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink, termékeink minő- ségét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyama- tosan növeljük Ügyfeleink elégedettségét. Ehhez pana- szaik gyors és hatékony orvoslása is hozzájárul.

· Panaszügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövidebb időn belül kivizsgáljunk, az Ügyfélnek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. Ügyfélszolgálati osztályun- kon belül centralizált panaszkezelést működtetünk, ahol munkatársaink kiemelt figyelemmel járnak el a panasz- ügyek rendezése kapcsán.

· Ehhez az is hozzájárul, hogy Ügyfeleink panaszát – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, hibáinkat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásához hosszabb időre van szükség, akkor Ügyfeleinket az ügyintézés során is tájékoztatjuk arról, hogy a panaszkezelési folyamat hol tart, és mikorra várható végső válaszunk.

· Bár az erre vonatkozó jogszabályok 30 napot biztosíta- nak a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megvála- szolására, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél lényegesen rövidebb idő alatt választ kapjanak.

· Ügyfeleink visszajelzéseihez számos kommunikációs csatornát biztosítunk, hogy véleményüket minél köny- nyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthessék élő- szóban, telefonon, elektronikus úton, vagy akár levélben.

Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:

Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján, vagy szerződött partnerénél kollegáink, partnereink meghall- gatják, és a panaszt írásban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap. Társaságunk székhelyén Központi Ügyfélszolgálati irodát működtetünk, ahol sze- mélyesen is leadhatják panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. – a telefonos ügyfélszolgála- ton időpontot is foglalhat).

Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a 06-40-421-421- es számon érhető el.

Faxon: 06-1-269-2080-as számon.

Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx – oldalon keresztül, vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen.

Levélben: Leveleiket Ügyfeleink a 1368 Budapest, Pf. 191 címre küldhetik, az Ügyfélszolgálati osztály nevére (az Ügyfélszolgálati osztályon belül működik a centralizált panaszkezelés).

A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadatai- ra, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos ada- tokra (pl. kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám, kár- szám). Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalma- zott jár el a panaszügyben, a fentieken túl érvényes meg- hatalmazás benyújtása is szükséges.

Amennyiben elégedetlen azzal, ahogyan panaszát kezel- tük, akkor az alábbi szervekhez fordulhat:

Felügyeleti szervünk: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

A szerződésből eredő fogyasztói jogvita esetén a Pénzügyi Békéltető Testülethez is fordulhat: 1525. Budapest, BKKP, Pf.: 172. vagy választhat bírósági utat.

Néhány szó az Allianz Hungária Zrt-ről

Társaságunk az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja. Az Allianz Hungária Zrt. Magyarország piacvezető biztosító- jaként sokéves hazai és nemzetközi tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére. Társaságunk 1990-től részvény- társasági formában működik.

Székhelyünk: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191 Cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság

Cg. 00-00-000000

Székhely állama: Magyarország

AHE-27434/5

Felügyeleti szervünk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (címe: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.)

További információk

További információk telefonszolgálatunktól a 06-40-421- 421-es számon kaphatók, valamint honlapunkon a www. xxxxxxx.xx címen érhetők el.

Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődé- sét termékünk iránt, s így hamarosan Önt is ügyfeleink között üdvözölhetjük.

Budapest, 2011. augusztus 15. Tisztelettel

AHE-27434/5

Allianz Hungária Zrt.

Szerződési feltételek

a gépjármű-felelősségbiztosításhoz vagy casco biztosításhoz köthető kiegészítő életbiztosításhoz

(módozati kód: 87)

1. A jelen szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött, határozatlan tartamú kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosításhoz, vagy casco biztosításhoz mint alapbiztosítá- sokhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítő életbiztosítási szerződésekre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozva kötötték meg. A jelen szerződési feltételek szerint létrejött kiegészítő életbiztosítási szerződésekre az alapbiztosítás szerződési feltételei nem alkalmazhatók.

A biztosítás tárgya

2. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekö- vetkezte esetén, a jelen szerződési feltételek szerint a biz- tosítási szerződésben meghatározott szolgáltatásokat teljesíti. A jelen szerződési feltételek szerinti kiegészítő életbiztosítás a szerződő választásától függően a kiegé- szítő életbiztosítás kockázati (halál esetére szóló) élet- biztosítási elemére, vagy hitelfedezeti életbiztosítási ele- mére jöhet létre. A szerződés mindkét esetben tartalmaz- za a baleseti eredetű halálra és a baleseti eredetű mara- dandó egészségkárosodásra szóló kockázati elemeket is.

A kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítási, illetőleg a hitelfedezeti életbiztosítási kockázati elem egy alapbiz- tosításhoz együttesen nem választható. A hitelfedezeti életbiztosítási kockázati elem csak a casco biztosításhoz köthető meg.

A biztosítási szerződés alanyai

A szerződő

3. A kiegészítő életbiztosítás szerződője csak az a termé- szetes személy lehet, aki a biztosítóval alapbiztosítási szerződést köt, vagy a biztosítónál 3 hónapnál nem régebben megkötött és díjjal fedezett alapbiztosítással rendelkezik.

AHE-27434/5

A kiegészítő életbiztosítás szerződője az az alapbiztosítás szerződőjével azonos természetes személy lehet, aki a kiegészítő életbiztosítási szerződés megkötésére ajánla-

tot tett, és a biztosítás díját fizeti. A szerződői pozícióban csak egy személy szerepelhet. A szerződő jogosult a szer- ződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.

A biztosított

4. A kiegészítő életbiztosításban biztosítottak a következő személyek:

a) a kiegészítő életbiztosítás szerződője, valamint

b) az alapbiztosítási szerződéssel biztosított

· 1-5 férőhellyel rendelkező személygépkocsi vagy terepjáró vezetője és xxxxxx,

· 6-9 férőhellyel rendelkező személygépkocsi vezetője és xxxxxx,

· autóbusz, tehergépkocsi, különleges felépítményű gépjármű, közúti vagy mezőgazdasági vontató vezető- je és legfeljebb két fő kísérője. Ezen járművek utasaira nem terjed ki a biztosítás.

Jelen feltételek értelmében biztosított az a gépjármű, melyre az alapcasco biztosítást megkötötték, vagy amely- nek üzemben tartója az alapbiztosításnak minősülő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezik.

A szerződés létrejötte

5. A biztosítási szerződés a szerződő felek írásbeli megál- lapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ha a kötvény tartalma a szerződő aján- latától eltér, és az eltérést a szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhív- ja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartal- mának megfelelően jön létre.

6. Ha a kötvény kibocsátása az ajánlat átadásától számí- tott 15 napon belül megtörténik, a szerződés a biztosítási kötvény kiállításának napján jön létre.

7. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen eset- ben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselő- je részére történt átadása időpontjára visszamenő

hatállyal jön létre.

8. A biztosító az ajánlatot az átadásától számított 15 napon belül írásban elutasíthatja. Az elutasítást nem köteles megindokolni.

A biztosítás területi és időbeli hatálya

9. A biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosítás hatá- lya alatt a világon bárhol, bármikor bekövetkező biztosí- tási eseményekre.

A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

10. Ha a felek másként nem állapodnak meg, a kiegészítő életbiztosítás hatályba lépése:

a) abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítás az alap- biztosítással egyidejűleg jön létre, megegyezik az alapbiztosítás hatályba lépésének dátumával.

b) abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítás az alap- biztosítást követően, annak tartalma alatt jön létre, azonnal, az ajánlat aláírásának (év, hó, nap, óra, perc megjelölésével) időpontjában lép hatályba, ha a szer- ződő felek az első díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg.

11. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálybalé- pésével kezdődik meg, feltéve, hogy a szerződés már lét- rejött, vagy utóbb létrejön.

12. A biztosító a szerződésnek a biztosított halála esetére szóló életbiztosítási elemére várakozási időt köt ki, mely- nek tartama 3 hónap.

13.Ha a biztosítási esemény a kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttét követő 3 hónapon belül (a várakozá- si időn belül) következik be, a biztosító a biztosítási szol- gáltatás helyett az addig befizetett díjat téríti vissza, kivé- ve, ha a biztosítási esemény a kiegészítő életbiztosítási szerződés kockázatviselési kezdetét követően bekövetke- zett baleset következménye. Ez utóbbi esetben, ha nem állnak fenn a jelen feltételekben foglalt kizáró körülmé- nyek, a biztosító teljesíti a biztosítási szolgáltatást.

A biztosítási esemény

14. A jelen szerződési feltételek szerint biztosítási ese- mény

AHE-27434/5

a) a 4. a) pontban szereplő szerződő biztosítottnak a kockázatviselési időszakban bármely okból bekövetke- zett halála. A kiegészítő életbiztosítási szerződés létre- jöttétől számított 2 éven belül bekövetkezett halál akkor biztosítási esemény, ha

aa) a szerződő biztosítottnak a kiegészítő életbiztosí- tási szerződés létrejöttének időpontjában nem volt olyan diagnosztizált betegsége, melynek a

halál közvetlen következménye, vagy ha

ab) a halál a kiegészítő életbiztosítási szerződés létre- jöttekor már diagnosztizált betegségből eredt, és a halál napját megelőző 2 évben a szerződő biztosí- tott folyamatosan rendelkezett a biztosítónál díj- jal fedezett gépjármű-felelősségbiztosításhoz vagy casco biztosításhoz kötött kiegészítő életbiztosí- tással. Több, egymást követő szerződés esetén is folyamatosnak tekintendő a 2 éves időszak, ha az egyes szerződések között legfeljebb 60 nap telt el,

b) a 4. a) pontban szereplő szerződő biztosítottnak az alapbiztosítási szerződéssel biztosított gépjármű üze- meltetése közben bekövetkezett balesetből eredő halála,

c) a 4. a) pontban szereplő szerződő biztosítottnak az alapbiztosítási szerződéssel biztosított gépjármű üze- meltetése közben bekövetkezett balesetből eredő,

10%-ot meghaladó mértékű maradandó egészségkáro- sodása,

d) a jelen feltételek 4. b) pontjában meghatározott biztosított(ak)nak az alapbiztosítási szerződéssel biz- tosított gépjármű üzemeltetése közben bekövetkezett balesetből eredő halála,

e) a jelen feltételek 4. b) pontjában meghatározott biztosított(ak)nak az alapbiztosítási szerződéssel biz- tosított gépjármű üzemeltetése közben bekövetkezett balesetből eredő, 10%-ot meghaladó mértékű mara- dandó egészségkárosodása.

15. A gépjármű üzemeltetése közben történt balesetnek a gépjárműben történő utazás vagy annak vezetése során, a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső behatás minősül, amelynek következtében a biztosított

a) legkésőbb egy éven belül meghal, vagy

b) legkésőbb két éven belül maradandó egészségkároso- dása alakul ki, azzal a kikötéssel, hogy a biztosítási eseményhez vezető balesetnek a kockázatviselési idő- szakban kell bekövetkeznie.

A gépjárműbe történő be- és a gépjárműből történő kiszállás alatt, valamint a gépjármű parkolása közben bekövetkezett baleset nem minősül biztosítási esemény- nek.

A biztosítás tartama, a díjfizetési tartam, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló

16. A kiegészítő életbiztosítás határozatlan tartamú.

17. A kiegészítő életbiztosítás biztosítási időszaka és évfordulója megegyezik az alapbiztosításéval.

a) A casco biztosítással egy időben kötött kiegészítő élet- biztosítási szerződés biztosítási évfordulója minden évben a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja, feltéve, hogy a kockázatviselés kezdetének napja nem a hónap első napjára esik. Ha a kockázatvi-

selés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap első napjával, akkor a biztosítás évfordulójának ez a nap minősül. A casco biztosítással egy időben kötött kiegé- szítő életbiztosítás biztosítási időszaka egy biztosítási év, amelynek kezdete az első évben a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja, vagy ha a kockázat- viselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap első napjával, akkor a kockázatviselés kezdetének napja, az első évet követően pedig a biztosítás évfor- dulója.

b) A gépjármű-felelősségbiztosítás mellé kiegészítőként kötött életbiztosítási szerződés biztosítási évfordulója az alapszerződés évfordulójához igazodik, a biztosítá- si időszak pedig egy év.

18. Ha jelen biztosítást az alapbiztosítás hatálybalépése után kötötték, az első biztosítási év töredék év, amely a biztosító kockázatviselésének kezdetétől az alapbiztosí- tás évfordulójáig tart.

19. A díjfizetési tartam kezdete a kockázatviselés kezde- tével azonos. A biztosítót a díjfizetési tartam kezdetétől illeti meg a biztosítási díj.

A biztosítás díja

20. A biztosítási díjat a szerződő felek a szerződésben rögzítik.

21. A biztosítási díj a felek megállapodása szerint éves, féléves, negyedéves vagy havi részletekben fizetendő (díj- fizetési gyakoriság). A biztosító éves gyakoriságtól eltérő díjfizetés esetén a biztosítás díját pótlékkal állapítja meg.

22. A biztosítási díj fizetésére nem választható az alap- biztosításétól eltérő díjfizetési gyakoriság és díjfizetési mód..

23. Ha a felek másként nem állapodnak meg, a kiegészítő életbiztosítás első díjának megfizetésére az alábbi előírá- sok vonatkoznak:

AHE-27434/5

Minden későbbi díj azon – a felek megállapodása szerinti (évi, félévi, negyedévi vagy havi) díjfizetési gyakoriságnak megfelelő – időszaknak az első napján esedékes, amelyre

a díj vonatkozik.

24. A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetének időpontjától az alapbiztosítási szerződés következő díj- esedékességének időpontjáig illeti meg a biztosítót, kivé- ve, ha ez az időtartam 30 napnál rövidebb. Ez utóbbi esetben a következő díjfizetési gyakoriság szerinti idő- szakra megállapított díjat is meg kell fizetni. A 30 napnál rövidebb időtartamra a díj időarányosan illeti meg a biz- tosítót.

A biztosító szolgáltatása

25. A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási eseménynek a biztosítás hatálya (a kockázatviselés ideje) alatti bekövetkezte esetén biztosítottanként az alábbi egyösszegű szolgáltatásokat nyújtja a szolgáltatásra jogosultnak, tekintettel a 26. pontban foglalt rendelkezésekre is:

a) a 14. aa) pont alapján biztosítási eseménynek minő- sülő, bármely okból bekövetkező halál esetén

A jelen szerződési feltételek szerint hiteltartozás a szerződő által az alapbiztosításban szereplő gépjármű vásárlásához igénybe vett hitelszerződés alapján fennálló hiteltartozás.

Amennyiben a szerződés megkötésekor a kezdeti biz- tosítási összeg kisebb a fennálló hiteltartozás összegé- nél, a biztosító a biztosított halála időpontjában fenn- álló hiteltartozás összegét (beleértve a tőkét és az ügy- leti kamatokat) olyan arányban téríti, ahogy a kezdeti biztosítási összeg a szerződés megkötésekor fennálló hiteltartozáshoz aránylik, azzal a feltétellel, hogy leg- alább a kezdeti biztosítási összeg 50%-át kifizeti.

A jelen szerződési feltételek szerint a szerződés meg- kötésekor fennálló hiteltartozás összegének a kiegé- szítő életbiztosítási szerződés kockázatviselési kezde- tekor fennálló hiteltartozás minősül.

b) a 14. aa) pont alapján nem, de a 14. ab) pont alapján biztosítási eseménynek minősülő, bármely okból bekövetkező halál esetén a 25. a) pont szerinti biztosí- tási összeg a biztosítási esemény bekövetkezésének napját 2 évvel megelőző időpontban érvényben volt

A testrészek egészségkárosodása		Térítési %
mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar – alkar vagy kéz – elvesztése, egyik kar vagy kéz, valamint comb vagy lábszár együt- tes elvesztése (felsô végtag + alsó végtag cson- kolása), mindkét comb elvesztése		100
mindkét lábszár elvesztése		90
egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése		80
egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, beszélőképesség teljes elvesztése, mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése		70
jobbkezes jobb kezének, xxxxxxxx bal kezének elvesztése (csuklón alul)		65
jobbkezes bal kezének, xxxxxxxx jobb kezének elvesztése (csuklón alul)		50
egyik láb teljes elvesztése (boka alatt)		40
egyik szem látóképességének teljes elvesztése		35
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése		25
Égési sérülés:
Fok	Kiterjedés	Egészségkárosodás mértéke
I. fokú: (bőrt, nyálkahártyát épen hagyó égés)	1–20%	0%
	21–30%	15%
	31–50%	30%
	51%-tól	50%
II/1. fokú: (felületes mélységű égés)	1–15%	0%
	16–20%	15%
	21–30%	30%
	31–50%	60%
	51%-tól	100%
II/2. fokú: (átmeneti mélységű égés)	1–5%	0%
	6–10%	15%
	11–20%	30%
	21–30%	60%
	31%-tól	100%
III. fokú: (mélyre terjedő égés)	1–2%	0%
	3–5%	20%
	6–15%	40%
	16–25%	60%
	26%-tól	100%
IV. fokú (roncsoló égés):	A térítés a szervekre, végtagokra kiterjedő károso- dás alapján, a jelen szerződési feltételekben a szervek, végtagok elvesztésére, bénulására, illető- leg funkciókiesésére megállapított egészségkáro- sodási mértékeknek megfelelően történik.

gépjármű-felelősségbiztosításhoz vagy casco biztosí- táshoz köthető kiegészítő életbiztosítás biztosítási összegével egyenlő.

c) a 14. b) és d) pontok alapján biztosítási eseménynek minősülő baleseti eredetű halál esetén: 500 000 Ft-ot (rögzített biztosítási összeget). Jelen szolgáltatás a 4.

a) pontban meghatározott szerződő biztosított esetén a 25. a) pontban leírt szolgáltatást meghaladóan értendő.

d) a 14. c) és e) pontok alapján biztosítási eseménynek minősülő baleseti eredetű, maradandó teljes, 100%-os egészségkárosodás esetén: 1 000 000 Ft-ot (rögzített biztosítási összeget).

e) a 14. c) és e) pontok alapján biztosítási eseménynek minősülő, baleseti eredetű, 10%-ot meghaladó mérté- kű, maradandó egészségkárosodás esetén a teljes (100%-os) rokkantságra érvényes, rögzített biztosítási összegnek az egészségkárosodás mértékével arányos részét.

26. A biztosító a szerződés megkötésekor jogosult a szer- ződő által választható minimális és maximális, 25. a) pontban szereplő egységszám meghatározására.

A szerződőnek a jelen szerződési feltételek szerint létre- jött több kiegészítő életbiztosítása tekintetében a biztosí- tó szolgáltatási kötelezettsége valamennyi szerződésre összesen legfeljebb 30 egységnyi biztosítási szolgáltatás- ra áll fenn.

27. A baleset-biztosítási elemek vonatkozásában [25. c)

d) e)], ha a baleset időpontjában az alapbiztosítási szer- ződéssel biztosított személygépkocsiban, terepjáróban a hatóságilag engedélyezett utasszámnál többen utaztak, illetve ha az alapszerződéssel biztosított autóbuszon, tehergépkocsin, közúti vagy mezőgazdasági vontatón, különleges felépítményű gépjárművön a vezetőn és két kísérőjén kívül további kísérőnek minősülő személy is tartózkodott, a sérült személyeket (haláluk esetén ked- vezményezettjüket, illetőleg annak hiányában örökösü- ket) a jelen kiegészítő biztosítás alapján egyébként meg- illető baleset-biztosítási összeget olyan arányban téríti meg a biztosító, ahogyan a 4. b) pontban biztosítottként meghatározott személyek száma közül a legmagasabb aránylik a ténylegesen utazó személyek számához.

A baleseti maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása

AHE-27434/5

28. A baleset folytán bekövetkezett maradandó egészség- károsodás mértékét a szervek, végtagok elvesztése, bénu- lása, illetőleg funkciókiesése, valamint a testfelület, a légzőrendszer égési sérülése esetén, az alábbi táblázat szerint kell megállapítani:

Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mértéke az e pontban szereplő térítési százalékok megfelelő hányada.

A biztosító a biztosított egy biztosítási eseményből eredő, többféle fokozatú és kiterjedésű égési sérülése esetén a maradandó egészségkárosodás mértékét a különböző fokozatú égésekre külön-külön megállapított egészség- károsodási százalékok összeadásával állapítja meg.

29. A maradandó egészségkárosodás mértékét a 28. pont táblázatában felsorolt szervek, illetve végtagok elveszté- se, valamint a testfelület, a légzőrendszer égése esetén a szükséges iratok bemutatásától számított 15 napon

belül, egyébként legkésőbb a balesetet követő 2 éven belül meg kell állapítani. A táblázatban fel nem sorolt esetekben a maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg, ideértve az egyes szervek, illetve végtagok olyan funkciókiesését, amely nem jár azok elvesztésével. Az egészségkárosodás mértékének megállapításánál nem a foglakozással összefüggő mun- kaképesség-csökkenést, hanem a bármely munka végzé- sénél egyaránt figyelembe vehető általános funkcióki- esést kell értékelni.

A biztosító orvos szakértőjének megállapítása a baleseti egészségkárosodás mértéke tekintetében más orvos szakértői testület döntésétől független.

30. Ha a biztosított a maradandó egészségkárosodásnak a biztosító I. fokú orvos szakértője által megállapított mértékével nem ért egyet, a biztosító II. fokú (felülvizsgá- ló) orvos szakértőjéhez fordulhat. A vizsgálat díját a biz- tosító viseli. Amennyiben a felülvizsgáló orvos szakértő nagyobb mértékű egészségkárosodást állapít meg, mint az I. fokú orvos szakértő, vagy ha a vizsgálatot a biztosító kezdeményezte, a biztosítottat, illetőleg kísérőjét – ha a kíséret orvosilag indokolt – költségátalány vagy az igény- be vett helyközi tömegközlekedési eszköz viteldíja illeti meg a biztosított lakhelye és a vizsgálat helye között.

31. A kiegészítő életbiztosítás alapján kifizetett összeg független a társadalombiztosítási szervek megállapítása- itól és szolgáltatásaitól.

32. Egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban, egy biztosí- tottra vonatkozóan a baleseti eredetű maradandó egész- ségkárosodás térítése a 100%-os egészségkárosodás ese- tén járó szolgáltatási összeget nem haladhatja meg.

A biztosító szolgáltatására jogosultak köre

33. A 25. d) és e) pontban a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra vonatkozó biztosítási összeg felvé- telére a biztosított jogosult. A 25. a) és a 25. b) pontban a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosításra, valamint a 25. c) pontban a baleseti eredetű halálra meghatáro- zott haláleseti rögzített biztosítási összeget a biztosító

· a 4. a) pont szerinti biztosított (szerződő) esetében a biztosított örökösének fizeti ki, feltéve, hogy nem jelöl- tek meg kedvezményezettet.

· a 4. b) pontban meghatározott biztosítottak esetében a biztosítottak örökösének fizeti ki.

AHE-27434/5

A 25. a) pontban szereplő hitelfedezeti életbiztosítás alapján a biztosító szolgáltatására a gépjárművásárlás- hoz igénybe vett hitelt folyósító pénzintézet (pl. bank, takarékszövetkezet, lízingcég stb.) jogosult. Ha a biztosí- tott halála időpontjában az aktuális hiteltartozás alacso- nyabb a kezdeti biztosítási összeg 50%-ánál, akkor a hiteltartozás és a kezdeti biztosítási összeg 50%-a közötti

különbözetet a biztosító a biztosított örökösének fizeti ki, feltéve, hogy nem jelöltek meg kedvezményezettet.

A biztosító mentesülése

34. A biztosító mentesül a bármely okú haláleseti életbiz- tosítási szolgáltatás kötelezettsége alól, ha a biztosított (szerződő) halála

a) a kedvezményezett vagy kedvezményezett nevezés hiányában a biztosított örököse szándékos magatar- tásának a következménye,

b) a biztosított (szerződő) szándékosan elkövetett, súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüg- gésben, vagy

c) a szerződés létrejöttét követő 2 éven belül elkövetett öngyilkosság miatt következett be.

35. A biztosító a balesetből eredő haláleseti, illetve rok- kantsági baleset-biztosítási szolgáltatás kötelezettsége alól akkor mentesül,

a) ha a biztosított halála a kedvezményezett vagy ked- vezményezett nevezés hiányában a biztosított örököse szándékos magatartásának a következménye,

b) ha a biztosítási esemény a biztosított olyan baleseté- vel függ össze, amelyet jogellenesen a biztosított, a szerződő vagy a szerződővel, illetőleg a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott.

Kizárások

36. A biztosító nem teljesít biztosítási szolgáltatást, ha a biztosítási esemény

a) harci eseményekkel, háborús vagy polgárháborús cse- lekményekkel, felkeléssel, lázadással, zavargással, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmeg- mozdulással, vagy terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben, valamint

b) atommag szerkezeti módosulása, illetőleg rádioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás hatása miatt (ha azt nem terápiás célból alkalmazták) következett be.

37. A biztosító a 36. pontban foglaltakon túl nem teljesít baleset-biztosítási szolgáltatást a gépjármű utasának minősülő biztosítottra vonatkozóan akkor sem, ha a biztosítási eseményt a gépjármű utasaként biztosított személy

a) súlyosan ittas (2,5 ezreléket meghaladó alkoholos befolyásoltság) vagy kábító-, illetve bódítószerek hatá- sa alatti állapotával,

b) elme- vagy tudatzavarával, bármilyen okú eszmélet- vesztésével, illetve öngyilkosságával vagy annak kísérletével

közvetlen okozati összefüggésben maga idézte elő.

38. A biztosító a 36. pontban foglaltakon túl a gépjármű- vet vezető biztosítottal kapcsolatban nem teljesít baleset- biztosítási szolgáltatást abban az esetben sem, ha a bizto- sítási esemény a gépjárművet vezető biztosított

a) orvosi javaslat nélküli vagy nem az előírt adagolásban való gyógyszerszedése miatt,

b) ittas (0,8 ezreléket elérő alkoholos befolyásoltság, illet- ve 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkoholszint) vagy kábító-, illetve bódítószerek hatása alatti állapota miatt,

c) elme- vagy tudatzavarával, bármilyen okú eszmélet- vesztésével, illetve öngyilkosságával vagy annak kísér- letével okozati összefüggésben,

d) jogosítvány vagy érvényes forgalmi engedély nélküli gépjárművezetése miatt

39. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a

a) baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervekre és testrészekre,

b) a gépjárművet eltulajdonítóra, illetőleg azt önkénye- sen elvevőre és az általuk szállított személyekre.

40. A jelen feltételek szerint nem minősül kizárási, illető- leg a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülési oknak a gépjármű-vezetői engedély nélküli vezetés, ha

b) a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették, de az engedélyt a biztosítási esemény után 30 napon belül, változatlan feltételekkel meghosszabbították. Az orvosi vizsgálat alóli indokolt akadályoztatás (pl. személysérülés, kór- házi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az aka- dály megszűnésétől kell számítani.

A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése

41. A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak.

AHE-27434/5

42. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a bizto- sító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az irato- kat, amelyek a szolgáltatás iránti igény bizonyításához és elbírálásához szükségesek, a biztosító által kért felvilágo-

sításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelen- tés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A biz- tosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő, biztosí- tott, vagy a biztosítási szolgáltatásra jogosult személy e kötelezettségének nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

43. A biztosító szolgáltatása iránti igény bizonyításához és elbírálásához az alábbi iratok bemutatása szükséges:

a) a biztosítási esemény leírását tartalmazó részletes kárbejelentés,

b) halál esetén a halotti anyakönyvi kivonat másolata és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány másolata,

c) biztosítási kötvény, ennek hiányában kötvényelveszté- si nyilatkozat,

d) a kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttétől szá- mított 2 éven belül bekövetkezett biztosítási esemény esetén a haláleset utáni orvosi jelentés (a kezelőorvos által adott tájékoztatás a halált okozó betegségről és az ahhoz vezető kórelőzményekről),

e) ha a biztosított halálával kapcsolatban rendőrhatósá- gi vagy bírósági eljárást is folytattak, a nyomozást megszüntető vagy megtagadó határozat, illetve a bírósági határozat,

f) egyéb hatósági eljárás esetén a hatósági értesítés, iga- zolás vagy határozat,

g) baleseti eredetű egészségkárosodás esetén az azt iga- zoló orvosi dokumentumok, azaz az egészségkároso- dás bejelentését megelőző utolsó, valamint a baleset bekövetkeztének időpontja után készült összes orvosi dokumentum,

h) hitelfedezeti életbiztosítási elem esetén a szerződés megkötésekor, és a biztosítási esemény bekövetkezte- kor fennálló hiteltartozást hitelt érdemlően igazoló irat,

i) a szolgáltatás igénybevételére jogosult személy azo- nosságát igazoló okirat,

j) a szolgáltatás igénybevételére jogosult természetes személy szerződő adóazonosító jele (ha azt korábban nem adta meg a biztosítónak),

k) a gépjárművet vezető személy vezetői engedélye vagy ennek hiányában a Belügyminisztérium által kiadott hivatalos igazolás, továbbá a gépjármű érvényes for- galmi engedélye,

l) ha kijelölt kedvezményezett hiányában az örökös a kedvezményezett, az öröklésről szóló jogerős közjegy- zői vagy bírósági határozat, illetőleg öröklési bizonyít- vány,

m) ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy kisko- rú, akkor a képviseletében eljáró személy törvényes képviselői jogosultságának igazolása,

n) ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy gond- nokság alatt áll, akkor a képviseletében eljáró gond- nok személyazonosságát igazoló gyámhivatali hatá- rozat,

o) ha külön jogszabály előírja, gyámhivatali engedély a kifizetéshez

p) minden olyan más, a biztosító által kért dokumen- tum, amely a tényállás további tisztázásához, illetve az igény megalapozottságának igazolásához és a jog- alap tisztázásához szükséges.

A biztosítási szolgáltatás iránti igény elbírálása során szükségessé válhat más okiratok bemutatása is (például a haláleseti orvosi jelentés, a háziorvosi törzskarton és a kezelőkartonok másolata, a zárójelentések és ambuláns kezelőlapok másolata, boncolás esetén a boncjegyző- könyv, a műtét(ek) részletes leírását tartalmazó zárójelentés(ek) másolata, az ittassági vizsgálat eredmé- nyének hivatalos igazolása, kábító, illetve egyéb bódula- tot keltő szer hatásának vizsgálatáról készített hivatalos orvosi irat, vagy határozat, baleset és betegség esetén az orvosi kezeléssel kapcsolatos valamennyi irat, meghatal- mazott eljárása esetén meghatalmazás).

44. A biztosító a biztosítási összeget a szolgáltatás iránti igény igazolásához szükséges utolsó irat, okmány kéz- hezvételét követő 15 napon belül fizeti ki az arra jogo- sultnak.

45. Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke az I. fokú orvos szakértői elbírálás során nem állapítható meg véglegesen, akkor a biztosító az orvos szakértője által vélelmezett egészségkárosodás mértékének megfelelő biztosítási összeget fizeti. A végleges maradandó egész- ségkárosodás mértékét legkésőbb a balesetet követő 2 éven belül meg kell állapítani.

46. A biztosító a maradandó egészségkárosodás végleges mértékének megfelelő biztosítási összeget a már koráb- ban kifizetett nem végleges maradandó egészségkároso- dás biztosítási összegének levonása után a végleges maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítá- sától számított 15 napon belül teljesíti.

A szerződés módosulásának esete

47. A biztosítási évfordulótól kezdődően a biztosító a korábban fizetett díjhoz képest új díjat állapíthat meg.

AHE-27434/5

48. A szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosító valamennyi, a jelen szerződési feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésre vonatkozóan évente felülvizsgálja az általa kalkulált (várt) és a ténylegesen nyújtott biztosí- tási szolgáltatásokat.

49. Ha a biztosító által – az azonos biztosítási szolgálta- tást tartalmazó szerződések alapján – teljesített szolgál- tatások összege tartósan (két egymást követő naptári évben) meghaladja azt az összeget, amellyel a biztosító a biztosítás díjának megállapításakor a termék díjkalkulá- ciójában előre számolt, a biztosító az egyes konkrét szer- ződésekre vonatkozóan – a következő biztosítási évfordu- ló első napjától – módosíthatja a szerződő által fizetendő díj mértékét anélkül, hogy a biztosítási szolgáltatás mér- téke változna.

50. A biztosító a díjmódosításról a biztosítási évforduló előtt legalább 60 nappal írásban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő az értesítésben foglalt díjat nem fogadja el, a biztosítási évfordulóra – 30 napos felmondási idővel – írásban felmondhatja a szerződést.

A szerződés átmeneti szünetelésének esete

51. A szerződő felek megállapodnak, hogy abban az eset- ben, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerző- désre, mint alapbiztosításra a díjfizetés – a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendelke- zésben foglaltaknak megfelelően – átmenetileg szünetel, az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő életbiztosítási szerződésre vonatkozóan is átmenetileg szüneteltetésre kerül a szerződő díjfizetési kötelezettsége az alapbiztosí- tással megegyező időtartamra. A kiegészítő életbiztosítá- si szerződésre vonatkozó díjfizetés szüneteltetésének időtartama alatt a biztosító kockázatviselése nem áll fenn.

52. Az alapszerződésben biztosított gépjármű ismételt forgalomba helyezését követően a kiegészítő életbiztosí- tásra vonatkozóan is automatikusan érvénybe lép a szer- ződő díjfizetési kötelezettsége. A díjfizetés esedékessége az ismételt forgalomba helyezés napja. A biztosító ismé- telt (újbóli), kockázatviselése a biztosítási díj befizetésé- vel kezdődik meg. Tekintettel arra, hogy a kiegészítő élet- biztosítás átmeneti díjszüneteltetésével a szerződés nem szűnik meg, a szünetelést követően a díjfizetés újraindí- tásával és a biztosító kockázatviselésének újbóli megkez- dődésével a kiegészítő életbiztosítási szerződés a jelen feltételek 14. aa) és 13.) pontjai szempontjából nem tekintendő új szerződésnek.

A szünetelési időszak a szerződő biztosított bármely okból bekövetkezett halála esetén a 14. ab) pont szerinti két éves időszakba beleszámít.

A szerződés megszűnése

53. Az alapbiztosítási szerződés bármely okból történő meg- szűnésével (pl. a szerződés felmondása, díjnemfizetés, a gépjármű eladása, forgalomból való végleges kivonása) egyidejűleg a kiegészítő életbiztosítás is megszűnik.

54. A szerződő kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett halála hónapjának utolsó napján a szerződés megszű- nik.

A biztosító kockázatviselése megszűnik a szerződő – koc- kázatviselés ideje alatt bekövetkezett – halálának napján.

55. Ha a szerződő a biztosítási díjat annak esedékessége- kor nem egyenlíti ki, – a díjfizetésnek a jelen feltételek 51. pontja szerinti átmeneti szüneteltetése kivételével – a biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 30 napig viseli, amely idő alatt a szerződő az elmaradt díj befizetését pótolhatja. Az elmaradt díj esedékességétől számított 30 nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizetik meg, és a szerződő ezen 30 napon belül halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítet- te. Halasztott első díj esetén a biztosítás a halasztott első díj befizetésére megállapított határidő lejártától számí- tott 30 nap elteltével szűnik meg díjnemfizetés miatt. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási alapszerződés esetén a biztosítás a díj az esedékességtől számított 60 nap elteltével (türelmi idő) szűnik meg díjnemfizetés miatt.

56. A szerződő a kiegészítő életbiztosítást – az alapszer- ződés fenntartása mellett – a biztosítási évfordulóra írás- ban külön is felmondhatja, a felmondási idő 30 nap. A felmondással a biztosító kockázatviselése a biztosítási évfordulón szűnik meg.

57. Az életbiztosítási szerződést a szerződő a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal felmondhatja a jelen szerződési feltételek 70. pontjában foglaltak szerint. Az ügyfelet ezen felmondási jog nem illeti meg akkor, ha a jelen kiegészítő biztosítás a szerződési feltételek 25/a pontjában foglaltak szerint meghatározott hitelfedezeti életbiztosításra jött létre.

58. A biztosításnak nincsenek maradékjogai, azaz a szer- ződésnek nincs visszavásárlási értéke, és díjnemfizetés miatti díjmentesítésre sincs lehetőség.

Egyéb rendelkezések

59. A szerződő köteles a szerződés tartama alatt bekövet- kezett címváltozását a biztosítónak 5 napon belül beje- lenteni. A bejelentés elmulasztása esetén a biztosító az általa ismert utolsó címre joghatályosan küldhet nyilat- kozatot.

AHE-27434/5

60. A biztosító ügynöke kizárólag az ajánlatok és a díjak átvételére jogosult. Szerződéskötésre nem jogosult, és a szerződő (biztosított) nem intézhet hozzá érvényesen jognyilatkozatot.

61. A biztosítóhoz intézett jognyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha írásban teszik, és az a bizto- sító valamelyik szervezeti egységének a tudomására jut.

62. A biztosítónak a szerződéssel kapcsolatos jognyilat- kozata abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor a posta azt az érdekeltnek levélben kézbesítette, illetve – személyesen átadott nyilatkozat esetén – az átvételt az érdekelt írásban elismerte, illetőleg akkor is, ha a fenti esetekben az átvételt a címzett igazolhatóan megtagadta.

63. A biztosítási díj azon a napon tekintendő megfizetett- nek, amikor az a biztosító számlájára megérkezik.

64. A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékes- ségtől számított két év elteltével elévülnek.

65. Az igények esedékességének időpontja:

a) azonnali halál, illetve végtagok, szervek azonnali elvesztése esetén a biztosítási esemény napja,

b) később bekövetkezett – egy éven belüli – halál esetén az elhalálozás napja,

c) maradandó, teljes vagy részleges egészségkárosodás esetén a biztosítási esemény napja.

66. A biztosítással összefüggő iratokat, valamint a bizto- sító által elvégeztetett orvosi vizsgálatok leleteit a bizto- sító jogosult megőrizni.

67. A szerződő tudomásul veszi, hogy a szerződéses kap- csolat fennállása alatt a megadott adataiban bekövetke- zett változásokról a tudomásszerzésétől számított 5 munkanapon belül a biztosítót értesítenie kell.

68. A biztosító és a szerződő fél között a jelen szerződési feltételek alapján létrejött szerződésre az itt nem szabá- lyozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezé- sei, valamint a hatályos magyar jogszabályok idevonat- kozó rendelkezései az irányadók.

Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól

69. A jelen feltételek szerint a szerződő biztosított bár- mely okú halálával kapcsolatban a 14.a) pontban meg- határozott biztosítási esemény fogalma, valamint a 25.b) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatás eltér a biztosító által korábban (2004. június 1-ig) alkalmazott idevonatkozó szerződéses rendelkezésektől.

70. Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a szerződés létrejöttéről és a szerződő felmondási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja.

A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető fel- mondási jogról. Az ügyfelet ezen felmondási jog nem ille- ti meg akkor, ha a jelen kiegészítő biztosítás a szerződési feltételek 25. a) pontjában foglaltak szerint meghatáro- zott hitelfedezeti életbiztosításra jött létre.

A személyes adatok kezelése

71. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatá- rozott (azonosított vagy azonosítható) természetes sze- méllyel (továbbiakban: érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgál- tatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adato- kat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: új Bit.) értelmé- ben az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra a személyes ada- tokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különle- ges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenve- délyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az ügyfél a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az ajánlat tartalmazza.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthető.

AHE-27434/5

A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával

– a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyomtatása vonatkozásában – a biztosítási törvények megfelelő kiszervezési szerződés keretében az Állami

Nyomda Zrt-t (Cg.00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u.5.) bízza meg. A biztosítási szolgáltatás teljesítésé- hez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosult- ja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a meg- bízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minőség- ben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbí- zott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titok- tartás kötelezi.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik sze- mélynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által fel- sorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

Az új Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen Szerződési Feltételekhez tartozó ügyfél-tájékoztató tartalmazza.

Tekintettel arra, hogy az Avtv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a Szerződési Feltételekben foglal- tak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján meg- adott hozzájárulást az ajánlat tartalmazza.

Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattovábbí- tási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében.

A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetí- tők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet a biztosí- tó kapcsolata.

Annak érdekében, hogy a biztosító ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja, az ügyfél-adatokat – az ügyfél hozzájárulása esetén – a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.

Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelé- séről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbíté- sét, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivéte- lével– törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biz- tosító köteles helyesbíteni.

Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:

a) az általa kezelt adatokról, illetve

b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,

c) az adatkezelés céljáról,

d) az adatkezelés jogalapjáról,

e) az adatkezelés időtartamáról,

f) az adatfeldolgozó

· nevéről,

· címéről (székhelyéről),

· adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy

g) kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.

Az adatvédelmi kérdésekben történő tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédel- mi felelőséhez (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx Xxx.

48-52., Compliance osztály) kérjük eljuttatni.

A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékozta- tási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.

A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvénye- síthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kap- csolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.

Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.

Budapest, 2011. augusztus 15.

Allianz Hungária Zrt.

AHE-27434/5

1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg: 00-00-000000

Document Metadata

Table of Contents

AHE-27434/5

Document Metadata