AHE-12921

xxx.xxxxxxx.xx

Allianz Online Otthonbiztosítás Alapcsomag

Ügyfél­tájékoztató és szerződési feltételek

Otthon­ biztosítások

AHE-12921

Tartalomjegyzék

Ügyfél-tájékoztató 3

A biztosítási csomagokhoz kapcsolódó biztosítási események, kiegészítő biztosítások és azok választható vagy fix biztosítási összege 4

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok 5

Az Allianz Hungária Zrt. panaszkezelési elvei és gyakorlata 5

A panaszügyintézésről 6

Szerződési feltételek 7

Általános Szerződési Feltételek

az Allianz Online Otthonbiztosítás Alapcsomaghoz 7

Általános biztosítási feltételek 7

Különös biztosítási feltételek 13

I. Állandó biztosítási fedezetek 13

Vagyonbiztosítás 13

Általános és épülettulajdonosi

felelősség-biztosítás 22

II. Kiegészítő fedezetek (kiegészítő biztosítások) 23

Kiegészítő személybiztosítások 23

Családi baleset-biztosítás 24

Családi életbiztosítás 26

Díjmentes Allianz Orvosi Call Center xxxxxxxxxxxx 00

1. számú Vagyonvédelmi függelék -Vagyonvédelmi rendszerek és fogalmak, tárolási szabályok 29

2. számú függelék - Egységszámtól függő kezdeti biztosítási összegek 33

Ügyfél-tájékoztató‌

az Allianz Online Otthonbiztosításról

Tisztelt Ügyfelünk!

Az „Allianz Online Otthonbiztosítás” kizárólag nem vállalkozás célú családi házak, társasházi és lakásszövet- kezeti lakások biztosítására szolgáló, interneten és telefo- nos távértékesítéssel köthető biztosítási termék.

Az otthonbiztosítási termékünket úgy alakítottuk ki, hogy az eltérő biztosítás igényeket is ki tudja elégíteni. Ebből a célból három „csomagot” állítottunk össze:

· Alap

· Optimum és

· Komplex csomagot.

AHE-12921

Az egyes csomagokban biztosítható vagyontárgyak és a fedezetbe vont biztosítási események köre eltérő: a

csomagok állandó biztosítási fedezetei egyre szélesebb körűek és csomagonként különböző összetételben kiegé- szítő fedezetekkel bővíthetők.

Az Alap és az Optimum csomag a szerződési feltételek- ben meghatározott biztosítási eseményekkel szemben nyújt biztosítási védelmet. A Komplex csomag all risks (összkockázati) fedezete valamennyi kockázatra kiterjed a kizárt kockázatok kivételével.

Kérjük, tekintse meg a biztosítási feltételeinket is, amely a biztosítással kapcsolatos részletes szabályokat tartal- mazza!

Az állandó és a választható kiegészítő fedezetekről, vala- mint a biztosítási összegekről és az emelésének lehetősé- géről az alábbi táblázat ad áttekintést.

A biztosítási csomagokhoz kapcsolódó biztosítási események, kiegészítő biztosítások és azok választható vagy fix biztosítási összege‌

Allianz Online Otthonbiztosítás
Biztosítási fedezetek	Alapcsomag			Optimum csomag			Komplex csomag
Tűzkár	✓			✓			🗹
Villámcsapáskár	✓			✓			🗹
Villámcsapás indukciós hatása kár	✓			✓			🗹
Árvízkár	✓			✓			🗹
Földrengéskár	✓			✓			🗹
Viharkár	✓			✓			🗹
Felhőszakadáskár	✓			✓			🗹
Jégveréskár	✓			✓			🗹
Hónyomáskár	✓			✓			🗹
Földcsuszamláskár	✓			✓			🗹
Kő­ és földomláskár	✓			✓			🗹
Robbanás­ és robbantáskár	✓			✓			🗹
Csőtöréskár	✓			✓			🗹
Beázáskár	✓			✓			🗹
Üvegtöréskár	✓			✓			🗹
Zárcserekár	✓			✓			🗹
Épületrongáláskár	✓			✓			🗹
Betöréses lopáskár	✓			✓			🗹
Rabláskár	✓			✓			🗹
Lopáskár	✓			✓			🗹
Tető­ és panelhézagbeázáskár	­			✓			🗹
Vandalizmuskár	­			✓+	Alapfedezetben Bővíthető	200 000 Ft 1 000 000 Ft­ig	🗹
Fagyasztott élelmiszerek megromlása miatti kár	­			✓			🗹
Általános felelősségbiztosítás	✓+	Alapfedezetben Bővíthető	5 000 000 Ft 20 000 000 Ft­ig	✓+	Alapfedezetben Bővítehető	10 000 000 Ft 20 000 000 Ft­ig	✓+	Alapfedezetben Bővíthető	10 000 000 Ft 20 000 000 Ft­ig
Épülettulajdonosi felelősségbiztosítás	✓+	Alapfedezetben Bővíthető	5 000 000 Ft 20 000 000 Ft­ig	✓+	Alapfedezetben Bővíthető	10 000 000 Ft 20 000 000 Ft­ig	✓+	Alapfedezetben Bővíthető	10 000 000 Ft 20 000 000 Ft­ig
Assistance	­			✓	Assistance Optimum		✓	Assistance Komplex
Üveg+ biztosítás	­			o	Választható 100 000 ­1 000 000 Ft		🗹
Kert és klíma biztosítás	­			o	Választható 250 000 ­2 500 000 Ft		✓+	Alapfedezetben Bővíthető	500 000 Ft 2 500 000 Ft­ig
Otthonon kívül biztosítás	­			o	Választható 100 000 ­1 000 000 Ft		o	Választható 100 000 ­ 1 000 000 Ft
Családi balesetbiztosítás	o	Választható 200 000 ­2 000 000 Ft		o	Választható 200 000 ­2 000 000 Ft		✓+	Alapfedezetben Bővíthető	1 000 000 Ft 2 000 000 Ft­ig
Családi életbiztosítás	o	Választható 200 000 ­2 000 000 Ft		o	Választható 200 000 ­2 000 000 Ft		o	Választható 200 000 ­2 000 000 Ft

✓ - alapfedezet a csomagban

🗹 - all risks (összkockázati) fedezet alapján térül a csomagban

AHE-12921

✓+ - az alapfedezet bővíthető o - választható fedezet

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok‌‌

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő – a biztosító, a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni hely- zetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

A Bit. 157. §-a alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

· a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével;

· a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel;

· a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal;

· a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíró- sággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;

· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel;

· adóügyben az adóhatósággal;

· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

· ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábító- szer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegy- verkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekmé- nyével van összefüggésben – a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal;

· a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

· a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal;

· a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel;

· a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

· a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal,

· az állományátruházás keretében átadott biztosítási szer- ződés-állomány tekintetében az átvevő biztosítóval;

· a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban, a levelezővel, a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé-

hez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, az információs központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízot- tal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyi- ben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegy- zőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni;

· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel;

· az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni kor- látozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése;

· a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása;

· fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval;

· a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;

· a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;

· a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval;

· a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben sza- bályozott esetek a biztosítóval szemben.

Az Allianz Hungária Zrt. panaszkezelési elvei és gyakorlata

Társaságunk célja, hogy Ügyfeleink minden szempontból elé- gedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel.

Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ezáltal Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés, legyen az pozitív vagy akár negatív, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egé- szével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben.

A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:

AHE-12921

· A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy Ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink, termékeink minő- ségét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyama- tosan növeljük Ügyfeleink elégedettségét. Ehhez pana-

szaik gyors és hatékony orvoslása is hozzájárul.‌

· Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövidebb időn belül kivizsgáljunk, az Ügyfélnek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. Fogyasztóvédelmi osztá- lyunkon belül centralizált panaszkezelést működtetünk, ahol munkatársaink kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek rendezése kapcsán.

· Ehhez az is hozzájárul, hogy Ügyfeleink panaszát – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, hibáinkat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásához hosszabb időre van szükség, akkor Ügyfeleinket az ügyintézés során is tájékoztatjuk arról, hogy a panaszkezelési folyamat hol tart, és mikorra várható végső válaszunk.

· Bár az erre vonatkozó jogszabályok 30 napot biztosí- tanak a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megvá- laszolására, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél lényegesen rövidebb idő alatt választ kapjanak.

· Ügyfeleink visszajelzéseihez számos kommunikációs csatornát biztosítunk, hogy véleményüket minél köny- nyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthessék élő- szóban, telefonon, elektronikus úton, vagy akár levélben.

Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:

Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján, vagy szer- ződött partnerénél kollegáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt írásban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap. Társaságunk székhelyén Központi Ügyfélszolgálati irodát működtetünk, ahol személyesen is leadhatják panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. – a telefonos ügyfélszolgálaton időpontot is foglalhat). A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csütörtök: 8-16, péntek: 8-15 óra.

Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a 06-40-421-421- es számon érhető el. Nyitvatartási idő: hétfő-szerda és péntek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között.

Faxon: 06-1-269-2080-as számon.

Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx – oldalon keresztül, vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen.

Levélben: Leveleiket Ügyfeleink a 1368 Budapest, Pf. 191 címre küldhetik, az Allianz Hungária Zrt.

Fogyasztóvédelmi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon belül működik a centralizált panaszkezelés).

A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (pl. kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám, kárszám). Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a fentieken túl érvényes meghatalma- zás benyújtása is szükséges.

Amennyiben elégedetlen azzal, ahogyan panaszát kezeltük, akkor az alábbi szervekhez fordulhat:

Felügyeleti szervünk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Tel.: 06-40- 203-776. Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén Ön fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet a Felügyeletnél. Biztosítási szerződésével kapcsolatos jogvitával (szerződés létrejötte, érvényessége, hatálya, joghatása, megszűnése, szerződésszegés és annak jog-

hatása) fordulhat bírósághoz, vagy a Pénzügyi Békéltető Testülethez 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.

A panaszügyintézésről

A panaszügyintézés során, a telefonos ügyfélszolgálaton (00-00-000-000) közölt panaszokat rögzítjük, azok vissza- kereshetőek 1 éven át. Ezen időszakban Ön igényt tarthat magára a hangfelvételre vagy annak jegyzőkönyvére.

Ezeket az anyagokat természetesen térítésmentesen bocsájtjuk a rendelkezésére.

A szóbeli panaszokat igyekszünk azonnal megoldani, orvosolni. Amennyiben ezzel Ön nem ért egyet, panasz adatlapon a panaszát rögzítjük és az kivizsgálásra a Fogyasztóvédelmi osztályhoz kerül. A panasz adatlap másolati példányát Ön megkapja. A Fogyasztóvédelmi osztályon működő centralizált panaszkezelésen dolgozó kollegák az Ön panaszügyét kivizsgálják és megkeresik

a legmegfelelőbb megoldást. Erről írásban tájékoztat- ják Önt, 30 napon belül. Elutasítás esetén természe- tesen indoklással együtt kapja meg a tájékoztatást.

Amennyiben válaszunkkal nem elégedett, kérhet felül- vizsgálatot is panaszügyében. Ebben az esetben más szakterületek bevonásával esetleg másik panaszügyi referens és vezető bevonásával történik meg a felül- vizsgálat. Ön minden esetben kérhet felülvizsgálatot a Fogyasztóvédelmi osztály vezetőjétől is.

Az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezetünk. A nyil- vántartásban szerepelnek az ügyfél és panaszadatok, valamint az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő leve- lek. Minden ügyintézést időpontokkal együtt rögzítünk, nyilvántartunk az Ön panasza kapcsán. A panaszokat a jogszabályok által meghatározott ideig megőrizzük, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ellenőrzés esetén bemutatjuk.

Köszönjük bizalmát valamint segítségét, hogy szolgálta- tásainkat javíthatjuk visszajelzése alapján.

AHE-12921

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szerződési feltételekről részletesen az Allianz Online Otthonbiztosítás általános szerződési feltételeiből tájékozódhat.

Allianz Hungária Zrt.

Általános Szerződési Feltételek‌‌‌

az Allianz Online Otthonbiztosítás Alapcsomaghoz

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti forintban.

Az Allianz Online Otthonbiztosítás általános szerződési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, ame- lyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – az Allianz Hungária Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biz- tosító) Allianz Online Otthonbiztosítási szerződéseire alkalmazni kell.

Az általános szerződési feltételeket az általános és a külö- nös biztosítási feltételek, valamint a hozzájuk kapcsolódó függelékek és záradékok alkotják.

Az általános és különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, vala- mint a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény és a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.

Az Alapcsomag állandó biztosítási fedezetekből és a szer- ződő által választható kiegészítő fedezetekből épül fel.

Állandó biztosítási fedezetek:

· Vagyonbiztosítás

· Általános és épülettulajdonosi felelősségbiztosítás

Kiegészítő fedezetek:

· Családi balesetbiztosítás

· Családi életbiztosítás

Általános biztosítási feltételek

1. A szerződő

Szerződő az, aki ajánlatot tesz a biztosítási szerződés megkötésére és a biztosítási díj megfizetésére köteles. Szerződést az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy a szerződést az érdekelt javára köti.

2. A biztosított

2.1. Az egyes biztosítások biztosítotti körének meghatáro- zását a különös biztosítási feltételek tartalmazzák. Ha a

feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosító szolgál- tatására a biztosított jogosult.

2.2. A biztosított, ha nem azonos a szerződővel, a biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet. Ilyen esetben a folyó biztosítási időszak- ban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felelős.

3. A biztosítási szerződés létrejötte és a kockázatviselés kezdete

3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodá- sával jön létre.

Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított 15 napon belül elutasítja.

A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra a 15 napos határidőn belül nem nyilatkozik. Ez esetben a beérkezés időpontjára visszamenő hatállyal jön létre a szerződés.

3.2. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete:

· az ajánlat beérkezését követő nap 0 óra 00 perc, ha a szerződő felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy

· a felek által a szerződésben meghatározott időpont. A kockázatviselés kezdetét a biztosítási szerződés tartal- mazza.

4. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

4.1. A biztosítási szerződés határozatlan tartamra köt- hető.

4.2. A biztosítási évforduló a kockázatviselési kezdetét követő hónap első napja. Ha a kockázatviselés a tárgyhó- nap első napján kezdődik, a biztosítási évforduló is ez a nap. A biztosítás tartamát és az évfordulót a biztosítási szerződés tartalmazza.

AHE-12921

4.3. A biztosítási időszak határozatlan tartamra kötött szerződés esetén egy év.

A biztosítási időszak első napja egybeesik a biztosítási évfordulóval.

5. A jognyilatkozat hatálya, elektronikus úton tett nyilatkozatok érvényessége

A szerződő nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban tették (ideértve a maradandó eszközzel, illetve az elektronikus úton, e-mailben tett nyi- latkozatokat is), és az a biztosító szervezeti egységének a tudomására jut.

A biztosítási szerződés elektronikus úton (online) vagy telefonos távértékesítéssel köthető. A szerződéskötéshez a szerződőnek kötelező megadnia a mobilszámát és az e-mail elérhetőségét, ezzel a biztosítóval elektronikus úton történő kommunikációban állapodik meg, és hozzájárul ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel összefüggő kötelezettsé- gei teljesítéséhez – a vonatkozó jogszabályi követelmények betartása mellett – felhasználja.

A biztosító elektronikus úton vagy maradandó eszköz útján is megküldheti nyilatkozatait a szerződő részére, így különösen a szerződéssel kapcsolatos, kinyomtatható dokumentumokat (például a kötvényt, számviteli bizony- latot, indexértesítőt, felszólítót, törlésértesítőt).

Ha a jognyilatkozattal kapcsolatosan jogszabály köte- lező írásbeliséget ír elő, úgy a biztosító nyilatkozatát az Elektronikus aláírásról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el. A fokozott biztonságú aláírással ellátott elektro- nikus dokumentum alkalmas az elküldés tényének és idejének igazolására.

A szerződő által megadott elektronikus adatok valótlansá- gából, hiányosságából származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a biztosító nem vállal felelősséget. Az e-mail cím, a telefonszám megváltozását 5 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelen- tésének elmulasztásából származó károkért a biztosító nem vállal felelősséget.

Az elektronikus levelezés során az Allianz zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai.

6. A biztosítási esemény és az általános kizárások

6.1. A biztosítási esemény (káresemény)

A biztosító a szerződési feltételekben meghatározott biz- tosítási események bekövetkezése esetére vállal fizetési kötelezettséget.

6.2. Általános kizárások

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha nukleáris ese- ménnyel és radioaktív szennyezéssel, háborúval vagy harci cselekménnyel, polgárháborúval, katonai gyakor- lattal, terrorcselekménnyel, felkeléssel, lázadással, zavar- gással, tüntetéssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, vis maiorral összefüggésben következett be a szerződési feltételekben meghatározott esemény.

Az itt szereplő büntetőjogi fogalmak a Büntető törvény- könyv rendelkezései alapján értelmezhetők.

7. A biztosítási összeg

A biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes bizto- sítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa. Ha a biztosítási feltételekben szolgáltatási limit is meg van határozva, a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége – a biztosítási összegen belül – a biztosítási

esemény bekövetkezésekor érvényes limitösszegig terjed. Éves limit alkalmazása esetén a biztosító a limit össze- géig téríti meg az ugyanazon biztosítási időszak alatt bekövetkezett károkat.

Az egyes biztosítások biztosítási összegeit/éves limiteit a szerződő határozza meg.

Ha a biztosítási összeg egységek alkalmazásával kerül meg- állapításra, akkor a biztosítási összeg az egy egységre jutó biztosítási összeg valamint a csomagban szereplő és/vagy a szerződő által választott egységek számának a szorzata.

8. Az önrészesedés

A biztosított a kárnak egy részét a különös biztosítási feltételekben meghatározott esetekben és mértékben – önrészesedés címén – maga viseli.

A biztosító a felelősség-, a baleset- és az életbiztosítás alap- ján nyújtott szolgáltatásból önrészesedést nem von le.

9. A biztosítási díj

9.1. A biztosítási díj megállapítása és megfizetése

A biztosítási díj megállapításának az alapja a biztosítási összeg.

9.2. A szerződő pótdíj fizetésére köteles:

· féléves, negyedéves díjfizetési gyakoriság, és

· banki átutalás, nem FHB-s folyószámláról történő díj- lehívás díjfizetési mód választása esetén, valamint

· az épület korától,

· a kockázatviselés helyétől függően.

A pótdíjat megalapozó körülmény keletkezése esetén a következő díjesedékességtől a pótdíjjal növelt díjat kell megfizetni.

A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.

9.3. A biztosító a határozatlan tartamú biztosítás díját az egyéves biztosítási időszakra állapítja meg (tarifális díj). A szerződő éves díjfizetési gyakoriságtól eltérő – csak negyedéves, féléves –díjfizetési gyakoriságot választhat.

AHE-12921

A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor, a foly- tatólagos díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

9.4. A felek az első díj halasztott fizetésében állapodnak meg. A halasztott díj a megállapodás szerint esedékes.

9.5. A díj meg nem fizetésének következménye

9.5.1. Megszűnik a biztosítási szerződés

· az első díj, illetve a halasztott díj befizetésének elmu- lasztása esetén az esedékességtől számított 30. nap elteltével,

· a folytatólagos díj befizetésének elmulasztása esetén az esedékességtől számított 60. nap elteltével,

ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szer- ződő nem kapott halasztást, illetve a biztosító a díjköve- telést bírósági úton nem érvényesítette.

9.5.2. A szerződés megszűnése után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést. E díjat a biztosító

15 napon belül visszautalja, levonva belőle a kockázatvi- selésével arányos díjrészt.

10. Az értékkövetés, a biztosítási díj módosítása

10.1. Határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó

biztosítási összegeket és a biztosítási díjat – a kárgyakori- ságtól függetlenül – az árszínvonal változásához igazítja (indexálja).

10.2. Az indexált biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és az index szorzata adja. Az indexszám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett, az előző év azo- nos hónapjára vonatkoztatott júniusi fogyasztói-árindex, amelytől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet. A biztosító az indexszámot a megállapítását követő év január 1-jétől december 31-ig alkalmazza. A biztosítási összeg változá- sát a biztosítási díj arányosan követi.

A biztosítási összeg és díj értékkövető módosításáról, az alkalmazott index mértékéről, valamint a módosított biz- tosítási összegről és díjról a biztosító a biztosítási évfor- dulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

10.3. A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer forintra, a biztosítási díjat pedig egész forintra kerekítve számítja ki.

10.4. Ha az indexált biztosítási összeggel és biztosítási díjjal a szerződő nem kívánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére – 30 napos felmon- dási idővel – írásban bármikor felmondhatja.

10.5. A kiegészítő biztosítások biztosítási összegei és díjai a Vagyon- és felelősségbiztosítás indexálásával egyidejű- leg, azzal arányosan változnak.

10.6. A biztosítási összeg és a biztosítási díj értékkövető módosításával egyidejűleg a biztosító a biztosítási cso- magban szereplő egyes biztosítások díjának a módosítá- sára az alábbi esetekben is jogosult:

· jogszabály változások,

· viszontbiztosítási díjak emelkedése,

· a külső szolgáltató díjainak változása.

A biztosító értesítési kötelezettségére és a szerződő fel-

mondási jogára a 10.2. pont utolsó bekezdésében és a

10.4. pontban foglaltak az irányadók.

11. A közlési- és változás-bejelentési kötelezettség

11.1. A szerződő a szerződés megkötésekor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és ame- lyet ismert vagy ismernie kellett.

11.2. A szerződő (biztosított) 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor az ajánlatban nyilatkozott.

A közlésre, illetve a változás bejelentésre irányuló köte- lezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

12. A biztosítási eseményre vonatkozó bejelentési kötelezettség

12.1. A biztosítási eseményt az egyes biztosítások külö- nös feltételeiben meghatározott határidőn belül be kell jelenteni a biztosítónak. A bejelentésben pontosan meg kell határozni a káreseményt, a bekövetkezésének körül- ményeit, időpontját és helyszínét. A biztosítás különös feltételei szerint a bejelentéshez csatolni kell a biztosítási esemény bekövetkezését igazoló és a szolgáltatás mér- tékének a meghatározásához szükséges okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat. A biztosító részére a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tar- talmának ellenőrzését.

12.2 Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bejelentésével kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetle- nekké válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

12.3 A biztosítási szolgáltatás teljesítése

A biztosító szolgáltatása az igénybejelentést követő

15 napon belül esedékes. Ha a biztosító szolgáltatására jogosult igazoló dokumentumot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.

AHE-12921

13. A szerződés módosítása

13.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják.

13.2. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdemé- nyezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

14. A biztosítási szerződés és a biztosító kockázatviselésének megszűnése

14.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerző- dés megszűnéséig áll fenn, kivéve, ha a megszűnés oka a biztosított vagyontárgy megóvásához fűződő érdek megszűnése, amikor a biztosító az érdekmúlás napjával bezárólag viseli a kockázatot.

14.2. A biztosítási szerződés megszűnik:

14.2.1. Érdekmúlással

Ha a biztosító kockázatviselése alatt a biztosítási érdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.

14.2.2. Díjnemfizetés miatt a 9.5.1. pontbeli időpontokban

14.2.3. Felmondással

A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére írás- ban felmondhatják.

14.3. Ha a szerződés érdekmúlás következtében szűnt meg, a biztosítót a kockázatviselés megszűnésének a napjáig illeti meg a díj, kivéve, ha az érdekmúlás bizto- sítási esemény következménye. Utóbbi esetben a teljes biztosítási időszakra járó díjat követeli a biztosító.

14.4. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó időarányos díj illeti meg, amelyben véget ért a kockázat- viselése.

14.5. A Vagyon- és felelősségbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítások is megszűnnek. A kiegészítő biztosítások bármikor megszűntethetők.

14.6. Ha a biztosítási esemény díjjal nem fedezett koc- kázatviselés alatt következett be, a biztosító a még meg nem fizetett díjat a szolgáltatás összegéből levonja a 14.3.-14.4. pontban foglaltak szerint.

15. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 2 év alatt évül- nek el.

16. Illetékesség

A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a köt- vényen megjelölt kockázatviselési hely szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.

17. Eltérés a szokásos vagy a korábbi szerződési gyakorlattól

Az Allianz Online Otthonbiztosítás a biztosítási piacon szokásos szerződési gyakorlattól nem tér el lényegesen.

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy

az Allianz Hungária Zrt. által korábban kínált otthonbiz- tosítási terméktől az Allianz Online Otthonbiztosítás az alábbiakban tér el lényegesen:

· a biztosítás csak elektronikusan, és ügyfélportál szer- ződéssel együtt köthető,

· havi díjfizetési gyakoriság, illetve csekkes díjfizetési mód nem választható,

· a biztosítottnak a kockázatviselés helyén állandó jel- leggel ott lakó közeli hozzátartozóit is biztosítottnak tekinti a biztosító a Vagyonbiztosítás feltételei szerint,

· a szerződő új csomagok közül választhat, amelyek összetételükben is megújultak,

· a biztosító a károkat a feltételekben meghatározott esetekben önrész levonásával téríti meg,

· amennyiben a szerződő a biztosítási díjat díjlehívással fizeti és a szerződő azonos a károsult biztosítottal, a szol- gáltatási összeget a biztosító átutalással a káridőpont- ban a szerződésben rögzített folyószámlára teljesíti,

· családi életbiztosítás esetén a biztosító a biztosítási összeghez kapcsolódó egységszám növelése esetén is 6 hónap várakozási időt köt ki,

· családi egészségbiztosítás kiegészítőt nem tartalmaz.

18. A személyes adatok kezelése

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgálta- tás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal össze- függésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biz- tosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatkozik, ame- lyek nem minősülnek különleges adatnak.

AHE-12921

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenve- délyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az

a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az ügyfél a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/ módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával

– a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyomtatása vonatkozásában – a biztosítási törvények megfelelő kiszervezési szerződés keretében az Állami Nyomda Nyrt-t (Cg.00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u.5.) bízza meg. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A Bit. 78.§

(3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor

a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik sze- mélynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett meg- keresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen általános szerződési feltételekhez tartozó ügyfél-tájékoz- tató tartalmazza.

Tekintettel arra, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak

az általános szerződési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzá- járulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartal- mazza.

Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattováb- bítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet társaságunk kap- csolata. Annak érdekében, hogy társaságunk ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja az ügyfél-adatokat

– az ügyfél hozzájárulása esetén – a biztosítási szerző- dés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.

Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai keze- léséről, valamint kérheti személyes adatainak helyes- bítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.

Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:

a) az általa kezelt adatokról, illetve

b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott ada- tokról,

c) az adatkezelés céljáról,

d) az adatkezelés jogalapjáról,

e) az adatkezelés időtartamáról,

f) az adatfeldolgozó

· nevéről,

· címéről (székhelyéről),

· adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy

g) kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.

AHE-12921

Az adatvédelmi kérdésekben történő tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (Fax: 000-0000; Levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx Xxx. 48-52., Stratégiai és Általános Igazgatás Divízió, Compliance osztály) kérjük eljuttatni.

A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoz- tatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.

A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvénye- síthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kap- csolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

AHE-12921

A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden

olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.

Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.

19. A biztosító főbb adatai

Allianz Hungária Zrt.

Székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság Cg. 00-00-000000

Érvényes: 2012.október 01-től

Allianz Online Otthonbiztosítás Alapcsomag‌‌‌

Különös biztosítási feltételek

I. Állandó biztosítási fedezetek

Az állandó biztosítási fedezetekre az általános biztosítási feltételek és az egyes fedezetek különös biztosítási feltét- elei alkalmazandók.

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biztosítási feltételek vonatkoznak, míg a különös biztosítási feltételeknek az általánostól eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek ren- delkezése az irányadó.

Általános és épülettulajdonosi felelősség-biztosításra az ott nem szabályozott kérdésekben a Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei is vonatkoznak.

Vagyonbiztosítás

20. A biztosított

A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosí- tott az a személy, aki a biztosított vagyontárgy megóvásá- ban érdekelt és

a) a szerződő által a kötvényben pontos címmel (hely- rajzi számmal) megjelölt ingatlan

· tulajdonosa és tulajdonostársa(i),

· bérlője és bérlőtársa(i),

· haszonélvezője,

b) az a) pontban megjelölt biztosítottal a kockázatviselés helyén állandó jelleggel közös háztartásban élő hoz- zátartozói,

c) valamint az a) pontban megjelölt biztosítottnak a kockázatviselés helyén állandó jelleggel ott lakó közeli hozzátartozói.

AHE-12921

Ha a biztosított ingatlannak több tulajdonosa van, a biztosító a tulajdoni hányaduk arányában téríti meg az Épületek, lakások, melléképületek vagyoncsoportba tar- tozó vagyontárgyak kárait.

Hozzátartozó:

a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyerek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a test- vér házastársa, bejegyzett élettársa.

Közeli hozzátartozó:

a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyerek, az örök- befogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

21. A kockázatviselés helye

21.1. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a Magyarország területén és a kötvényen pontosan megjelölt címen vagy helyrajzi számon lévő:

· a kötvényen külön-külön feltüntetett:

- családi ház, házbérlemény és az ingatlan-nyilvántar- tás szerint hozzá tartozó földrészlet,

- saját tulajdonú lakás, lakásbérlemény,

- lakással egy fedélszék alatt található, a biztosított kizárólagos használatában levő tároló és egyéb helyi- ség,

- melléképület(ek),

- szilárd falazatú épített medence,

- garázs.

· A kötvényen külön-külön fel nem tüntetett:

- építmények.

21.2. Ha a területileg illetékes önkormányzat valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakóépületet lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig a biztosító az ideiglenes lakást is kocká- zatviselési helynek tekinti az értékőrző vagyontárgyak és a háztartási ingóságok tekintetében.

22. A biztosított vagyontárgyak

Biztosított vagyoncsoport	Biztosított vagyontárgy	Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak
Épületek, lakások, melléképületek	· az elkészült és az építés alatt álló családi ház vagy egyéb épület (nyaraló, hétvégi ház, présház, tanya stb.), teljes állaga, · melléképületek (istálló, ól, garázs, terménytároló) teljes állaga, · különálló szilárd falazatú medence, · építmények (vízóraakna, kerítés stb.), · épülettartozékok, felszerelt és üzembe helyezett épületberendezések, · saját tulajdonú (társasházi, szövetkezeti) lakás, · bérlakás (ide értve a lakásszövetkezet tagjának állandó lakáshasználatát is), · lakás esetén a biztosított tulajdonában és kizárólagos használatában levő tárolók és egyéb helyiségek, · a társasház tulajdoni törzslapján nyilvántartott közös tulajdon a biztosított tulajdoni hányada erejéig, · a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott szövetkezeti tulajdon a biztosított lakás és a szövetkezeti ház összes lakása arányában.	· vállalkozás célú épületek, lakások, melléképületek, · az építés alatt álló épületekben elhelyezett, betárolt, beépítésre váró építő­, segéd­ és kiegészítő anyagok, · a központi antennarendszer, · a földbe vájt, kikövezetlen falú építmények, · fóliasátrak, ponyvasátrak, üveg­ és hajtatóházak.
Ingóságok	Ingóságfajtánként biztosítási összeggel megjelölt, be nem épített minden olyan ingóság, amely a biztosított tulajdonát képezi, vagy bérlet, kölcsön vagy felelős őrzés címén tartozik a biztosított vagyonmegóvási érdekkörébe. Az ingóságok fajtái: · értékőrző vagyontárgyak · háztartási ingóságok	· a pénz, a készpénzkímélő fizetőeszközök, az értékpapír, az utalványok, a bérletek, az igazolvány és az egyéb okmányok, · a kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adatállomány, · a motoros járművek, valamint ezek alkatrészei, segédanyagai, · a gépjárművek, a vízi és a légi járművek, a lakókocsi és az utánfutó, valamint ezeknek a „Gépjármű­tartozék” cím alatt fel nem sorolt tartozékai, alkatrészei, segédanyagai.
Értékőrző vagyontárgyak	· a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, a drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tárgyak, · az érmék, · a bélyegek, · a képző­ és iparművészeti alkotások, · a művészi értékű porcelánok, · a valódi szőrmék (az irha kivételével), · a kézi csomózású (keleti) szőnyegek, · gyűjtemény: azoknak a vagyontárgyaknak a csoportja, amelyek egyediségüknél, ritkaságuknál fogva kiemelt értéket képviselnek.	· garázsban, padláson, pincében, melléképületben, tárolóban vagy más nem lakás céljára szolgáló helyiségben, valamint a biztosított közvetlen felügyelete nélkül hagyott nyitott épületrészben (pl. erkély, lodzsa, terasz stb.) elhelyezett vagyontárgyak, · bérelt, kölcsönvett, felelős őrzésre átvett ingóságok, · a biztosított vállalkozásának eszközei, készletei.
Háztartási ingóságok	· az értékőrző vagyontárgyak körébe nem tartozó be nem épített, a háztartásban általában előforduló ingóságok, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek, vagy a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, · a saját szükségletre tartott háziállatok részére szolgáló takarmányok, · saját fogyasztásra szánt termények és lábon álló növényi kultúrák, valamint a saját szükségletre tartott háziállatok legfeljebb a háztartási ingóságok biztosítási összegének 5%­ig.	· a biztosított vállalkozásának eszközei, készletei, gépei, berendezései

Építmény

Építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként a kockázatviselési helyre szállított, rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alko- tás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre, és amelyekre a biztosító kockázatviselése - külön díj nélkül - az épületbiztosítás megkötésével kiterjed.

Épület

Jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló épít- mény, amely szerkezeteivel helyiséget vagy ezek együt-

tesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy ren- deltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

Helyiség

A térnek minden oldalról épületszerkezetekkel határolt része.

Épületberendezések, épülettartozékok

AHE-12921

Az épület vagy építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szüksé- ges műszaki és technológiai berendezések, szerelvények. Ide tartoznak különösen az alábbiak:

· az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített

elemek és berendezések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előtetők; padló- és falcsatornák (szerelőjáratok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapé- tázás, burkolatok; álmennyezetek, galériák; redőny, reluxa, spaletta, árnyékolószerkezetek az elektromos mozgatószerkezeteikkel együtt; elektronikus vezérlésű és/vagy működtetésű nyílászárók a vezérlő/működ- tető berendezéseikkel együtt; villámhárító-rendszerek és tartozékaik/berendezéseik; lépcsők, létrák, hágcsók (külső használatúak is),

· beépített szekrények – rendeltetésüktől és a beépítés idejétől függetlenül –, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükről nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkcióju- kat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény stb.),

· az épületbe szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszer- kezetek, üvegezések,

· az épület elektromos ellátására szolgáló vezetékezés/ villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel

és a beépített fogyasztó-berendezésekkel együtt (pl. világítóberendezések; gépészetileg kémény- vagy szellőző-rendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-, légtechnikai és klímaberendezések, beépített porszívó és tartozékai, elektromos tűzhely, bojler, vízmelegítő és szauna), kivéve a napelemek, szélturbinák (szélge- nerátorok),

AHE-12921

· az épület gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel, nyomáscsökken- tőkkel és beépített fogyasztóberendezésekkel együtt (pl. gáztűz-helyek, kazánok, bojlerek, vízmelegítők és konvektorok),

· az épület hideg-, meleg-, szenny- és csapadékvíz- ellá- tását/ elvezetését, fűtését, valamint tűzoltást szol- gáló vezetékrendszerek a hozzájuk tartozó mérő- és szabályozóberendezésekkel, szerelvényekkel, szivaty- tyúkkal; szűrő- és aprítóberendezésekkel és tartozé- kokkal; egészségügyi berendezésekkel, WC-, fürdő-, zuhany- és mosdóberendezésekkel; kivéve a napkol- lektorokat és hőszivattyúkat,

· felvonók, gépi működtetésű szintkülönbség áthidalók; kaputelefonok, csengők; szemétledobó berendezések,

· riasztó- és megfigyelőrendszerek /központok, kame- rák; falba épített értéktárolók mechanikai és elektroni- kai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések.

Melléképület

Kiegészítő funkció(ka)t ellátó - nem életvitelszerű tar- tózkodást biztosító - a kockázatviselési helyen önállóan létesített épület.

Gépjármű-tartozék

· a téli/nyári évszakkal ellentétes csere gumigarnitúra, valamint a hozzátartozó felnigarnitúra,

· forgalmi rendszám,

· a járműnek a közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tartozékai,

· a biztonsági gyermekülés,

· a hólánc,

· a tetőcsomag- és síbox-tartó,

· a síléc- és snowboard-tartó és

· a gépjárműre szerelhető kerékpártartó.

23. A biztosítási események (káresemények)

A biztosító az alábbi biztosítási események bekövetke- zése esetére vállal fizetési kötelezettséget:

Biztosítási esemény	Biztosítási esemény leírása	Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk	Szolgáltatás korlátozások / szolgáltatás feltétele
1. Tűzkár	Az olyan égés által okozott kár, amelyet füst­ és lángképződés mellett hőfelsza­ badulás jellemez, és rendeltetésszerű gócpont – pl. kályha, gáztűzhely, kazán – nélkül vagy azt elhagyva a biztosított szándéka ellenére, balesetszerűen jön létre. A rendeltetésüknél fogva láng, hő és elektromos áram hatásának kitett tár­ gyakban keletkező tűzkár csak akkor biz­ tosítási esemény, ha a tűz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja.	· vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi elváltozások, · öngyulladásból, erjedésből, befülledésből eredő hőhatás
2. Villámcsapáskár	A biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látható roncsolási nyomot hagyó villám által okozott kár.
3. Villámcsapás indukciós hatása miatti kár	A villám becsapódásának 1 km­es körzetében, a mágneses térerősség­ változással összefüggésben keletkező indukciós túlfeszültség által okozott kár.

Biztosítási esemény	Biztosítási esemény leírása	Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk	Szolgáltatás korlátozások / szolgáltatás feltétele
4. Árvízkár	· A felszíni élővizek, az azokba nyílt torkolattal csatlakozó mesterséges csatornák és tavak áradása, valamint · az árvízvédelmi töltés tengelyétől 100 méteren belüli fakadó víz és átszivárgás által okozott kár.	hullámtéren és nyílt ártéren keletkezett kár hullámtér: a felszíni élővizek ármentesí­ tett szakaszán a partél és a töltéskorona vagy természetes magaspart közötti terület nyílt ártér: az az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élővíz a mindenkori legmagasabb vízál­ lás esetén elönt
5. Földrengéskár	Az MSK­64 skála ötös fokozatát elérő földrengés által okozott kár.
6. Xxxxxxxx	· Xx olyan légmozgás által okozott kár, amelynek sebessége az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) internetes honlapján közzétett adatok szerint eléri óránként az 54 kilométert. · A viharral egyidejűleg ­ a vihar által megrongált tetőn (ide nem értve az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedését), ­ a nyílászárón keresztül (nyitva hagyotton is) beömlő csapadékvíz által okozott kár.	· a helyiségen belül keletkezett léghuzat által okozott kár, · az épületek üvegezésében (ide nem értve az előtetők üvegezését) kelet­ kezett kár, · az épületek külső vakolatában, külső festésében, külső burkolataiban kelet­ kezett esztétikai kár, · a szabadban tárolt ingóságokban (ide értve a lábon álló növényi kultúrákat is) keletkezett kár, · különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett kár
7. Felhőszakadáskár	A felhőszakadásból származó és a sza­ bályszerűen kialakított, karbantartott vízelvezető rendszer elégtelensége miatt összegyűlt csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel okozott kár. · felhőszakadás: az Országos Meteo­ rológiai Szolgálat (OMSZ) internetes honlapján közzétett adatok szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapa­ dék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke eléri, illetve meghaladja a 0,75 mm/ perc értéket, vagy 24 óra alatt a 30 mm­t.	· a gombásodás, penészedés formájában jelentkező kár, · vizek okozta kiüregelődésből, · alapok alatti talajsüllyedésből, · a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredő kár, · az épületek külső vakolatában, külső festésében, külső burkolatában, · a talajszint alatti padozatú helyiségek elöntése esetén az ingóságokban, · a szabadban tárolt ingóságokban (ide értve a lábon álló növényi kultúrákat is), · különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett kár.
8. Jégveréskár	· A jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt keletkezett kár. · Az épület állandó fedésében a jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt keletkezett nyíláson keresztül, a fedés károsodásával egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.	· az épületek üvegezésében (ide nem értve az előtetők üvegezését) keletkezett kár, · a szabadban tárolt ingóságokban (ide értve a lábon álló növényi kultúrákat is) keletkezett kár · különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett kár
9. Hónyomáskár	· A hó és jég súlya vagy a lecsúszó hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár. · Az épület állandó fedésében vagy a tetőtéri ablakokban a fenti okok miatt keletkezett nyíláson keresztül bejutó csapadék által okozott kár.	· a szabadban tárolt ingóságokban (ide értve a lábon álló növényi kultúrákat is) keletkezett kár
10. Földcsuszamláskár	A földfelszíni talajrétegek (kő­ vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtő irányú elcsúszása által okozott kár.	· emberi beavatkozás miatt történt földcsuszamlás, · a védelmül szolgáló támfal tervezési, kivitelezési vagy karbantartási hibája miatt keletkező kár, · a támfal hiánya miatti kár, ha a támfal a terepviszonyok miatt indokolt lett volna

AHE-12921

Biztosítási esemény	Biztosítási esemény leírása	Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk	Szolgáltatás korlátozások / szolgáltatás feltétele
11. Kő­ és földomláskár	A véletlenül, váratlanul, balesetszerűen lehulló kő­ és földdarabok által okozott kár	· emberi beavatkozás miatt történt omlás, · a védelmül szolgáló támfal tervezési, kivitelezési vagy karbantartási hibája miatt keletkező kár, · a támfal hiánya miatti kár, ha a támfal a terepviszonyok miatt indokolt lett volna
12. Robbanás és robbantáskár	A gázok vagy gőzök tágulásán alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerű erőmegnyilvánulás, amely gyorsan lefutó hőtermeléssel és nagy nyomással jár, és kárt okoz.	· légi járműtől eredő hangrobbanás, · kizárólag magában a nyomástartó edényben keletkezett kár, · nem zárt nyomástartó edényben keletkezett túlnyomásból eredő kár
13. Csőtöréskár	A kockázatviselés helyén · víz­, csatorna­, fűtési, hűtési és gőz­ vezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása által, valamint · nyitva hagyott csapból kiáramló folya­ dék/gőz által okozott kár.	· a gombásodás, penészedés formájá­ ban jelentkező károk, · a függő és fekvő ereszcsatorna, a hűté­ si, gáz­ és a gőzvezetékek cseréjének költsége, · a sérült csaptelepek, a vezetékekre kapcsolt kárt okozó háztartási gépek és tartozékaik javításának/ pótlásának költsége, · a kiömlő folyadék vagy gőz értéke, · épületgépészeti berendezési tárgyak.	· a csőtörés felkutatásának és a felkuta­ tással okozott kár helyreállításának a költsége az épület külső falsíkján belül a technológiailag indokolt mértékig*, az épület külső falsíkján kívül legfeljebb 6 m hosszúságig, · a kárt okozó vezeték pótlásának, cse­ réjének költsége a kár elhárításához szükséges és technológiailag indokolt mértékig térül.
14. Beázáskár	A kockázatviselés helyére kívülről érkező víz által okozott kár.	· a talajvíz­ vagy belvízkár, · az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetőzetének elégtelensége miatti kár, · az épületszerkezetek, nyílászárók, szi­ getelések, tetőfedések, bádogozások kivitelezési hiányosságai, karbantartá­ sának elmulasztása miatti kár, · az épületek külső vakolatában, külső festésében, külső burkolatában kelet­ kezett kár, · ajtó, ablak nyitva hagyása miatti kár, · a gombásodás, penészedés formájá­ ban jelentkező kár
15. Üvegtöréskár	Az épületek, lakások szerkezetileg beépített, · fix vagy nyitható nyílászáróinak üvegfelületeiben, · folyosói, lépcsőházi, erkély­, lodzsa­ üvegezésében, · vagy az üvegezést helyettesítő polikarbonát felületeiben bármely okból, balesetszerűen bekövetkező törés vagy repedéskár.	· a 8 mm­nél vastagabb síküvegezés­ ben, · a 3 nm­t meghaladó üvegtáblákban, · üvegtetőkben, üvegfödémekben, üvegházakban, meleg­ és hidegágyak­ ban, kirakatokban, kirakatszekrények­ ben, · építés, felújítás alatt álló épületekben, · a festett, csiszolt, metszett, ólom­ vagy rézbetétes üvegekben, · név­ és cégtáblákban, · a tükörfelületekben, · a törésvédő, fényvédő és vagyonvédel­ mi fóliákban, · a biztonsági üvegekben, · kopolitüvegekben, · az üvegezést rögzítő­ és tartószerke­ zetben, valamint elektromos berende­ zéseiben keletkezett kár
16. Zárcserekár	A bejárati ajtó kulcsának elvesztése vagy ellopása miatt a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét szükségessé vált cseréje.		A zár vagy biztonsági zárbetét cseréjének költsége biztosítási időszakonként egy alkalommal, legfeljebb 10 000 forintig térül.
17. Épületrongálás­kár	A betöréses lopással vagy annak kísérle­ tével összefüggésben · a biztosított épületek, építmények megrongálásával, · a felszerelt és üzembe helyezett épületberendezések, illetve épülettar­ tozékok megrongálásával, megsemmi­ sítésével, ellopásával okozott kár.	· a kizárólag vandalizmusból eredő rongálási kár, · a vagyontárgyat olyan helyiségből lopták el, mely egyik vagyonvédelmi szintnek sem felel meg (lásd: 0.xx. Vagyonvédelmi függelék)	Káreseményenként az épület káridőponti biztosítási összegének 5 ezrelékéig térül.

AHE-12921

* Technológiailag indokolt mérték: a sérült elem legközelebbi csatlakozási pontjai között szakasz és szükséges szerelvényei.

Biztosítási esemény	Biztosítási esemény leírása	Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk	Szolgáltatás korlátozások / szolgáltatás feltétele
18. Betöréses lopáskár	Az ingóságokban · betöréses lopással, · betöréses lopással vagy annak kísér­ letével összefüggésben elkövetett rongálással okozott kár. Betöréses lopás: a legalább I. védettségi szintnek megfe­ lelő helyiségbe · dolog elleni erőszakkal, vagy · hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva, vagy · a helyiség rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának a felhasz­ nálásával jogtalanul behatolva elkövetett lopás.	· a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsával elkövetett lopás, · behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve, ha a kulcshoz rablás vagy kifosztás útján jutottak, · a vagyontárgyat olyan helyiségből lopták el, mely egyik vagyonvédelmi szintnek sem felel meg. (lásd: 0.xx. Vagyonvédelmi függelék)	Az 0.xx. Vagyonvédelmi függelékben meghatározottak szerint térül.
19. Rabláskár	A biztosított vagyontárgyakban rablással okozott kár. Rablás: · a tettes a biztosított vagyontárgyat úgy szerzi meg, hogy a biztosított ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi , · a tetten ért tolvaj a megszerzett vagyontárgy megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.	· a lerészegítés nem tekinthető öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotnak, · a biztosított épületben, lakásban, melléképületben elkövetett rablás
20. Lopáskár	· A biztosított épület oldalfalához, tetőzetéhez a talajszinttől 3 m­nél magasabban szilárdan rögzített, és az épület alkotórészéről, tartozékáról vagy valamely melléképületről, építményről, beépített eszközről (pl. tűzlétra) el nem érhető vagyontárgyat ellopják, · a biztosított épület tetőzetéhez szilárdan rögzített vagyontárgyat úgy lopják el, hogy a tettes a biztonsági zárral lezárt tetőtérbe, illetve tetőre dolog elleni erőszakkal vagy hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal, vagy nem a zár felnyitásához készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva jogtalanul hatolt be, illetve jutott ki.		Káreseményenként legfeljebb 100 000 forintig térül.

24. A biztosítási összeg

A szerződő által meghatározott biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapot- ban való felépítésének (helyreállításának), illetve beszer- zésének költségét.

25. Önrészesedés

Ha a biztosító a vagyonbiztosítás alapján szolgáltatást nyújt, káreseményenként a kötvényben meghatározott összegű önrészt von le a megállapított szolgáltatási összegből.

Ha a biztosítási eseménnyel összefüggésben üvegtöréskár biztosítási esemény is bekövetkezik, akkor az üvegtörésre megállapított szolgáltatási összegből a biztosító 20 000 Ft-ot von le önrészesedés címén.

A biztosító a zárcserekár címén megállapított szolgálta- tási összegből nem von le önrészesedést.

AHE-12921

26. A kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettség

A szerződő (biztosított) köteles a kárt tőle telhetően meg- előzni és enyhíteni.

26.1. A káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles

· tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot,

· bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőr- ségen, és abban betöréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.

26.2. Ha az ingatlan rendeltetése nem állandó ott lakás, hanem időszakos használat, nyaralás, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodás (továbbiakban: idősza- kos tartózkodás), a szerződő (biztosított) köteles az idő- szakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban

· a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni,

· a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni, vagy

· temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében.

27. Kárbejelentés, kárfelmérés

27.1. A biztosító kötelezettsége

A kárbejelentés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül a biztosító a kárrendezést köteles megkezdeni.

27.2. A szerződő (biztosított) kötelezettsége

27.2.1. A biztosítási eseményt a tudomására jutástól számított két munkanapon belül Interneten a biztosító honlapján (xxx.xxxxxxx.xx) vagy a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán (00-00-000-000) kell bejelenteni.

27.2.2. A szerződő (biztosított) a kárrendezés megkez- déséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. munkanapig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű vál- toztatás következtében a biztosító számára – fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül nem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyre- állításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatré- szeket, berendezéseket azonban további 30 napig köteles változatlan állapotban megőrizni.

27.2.3. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat terheli.

27.2.4. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez ren- delkezésre kell bocsátani az alábbiakat:

· összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasz- tott írásbeli szolgáltatási igényt,

· a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét iga- zoló okiratokat, és egyéb dokumentumokat,

· a vagyontárgy értékét, a biztosítási összeg nagyságát igazoló dokumentumokat (számlát, szerződést),

· a biztosított tulajdonjogának igazolására, idegen

vagyontárgyak esetében a birtoklás jogcímének iga- zolására vonatkozó okiratokat pl. bérlet, lízing, kipró- bálás, tesztelés, javítás, a vagyontárgy tulajdonosának megnevezésével,

· tűz- és robbanáskár esetén a tűzvédelmi katasztrófa- védelmi hatóság igazolását, a tűzvizsgálatról készült jegyzőkönyvet (ha készült),

· más hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot,

· vagyon elleni bűncselekmény esetén a rendőrségi feljelentést, rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyvet, nyomozást felfüggesztő határozatot,

· a szolgáltatást nyújtó külső cég igazolását (szolgálta- tás-kimaradás kár esetén),

· a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költsé- geket is beleértve – igazoló okiratokat, illetve okirat- nak nem minősülő dokumentumokat,

· a helyreállításra vonatkozó árajánlatot ill. a helyreállí- tás költségét igazoló számlát,

· villámcsapás indukciós hatása miatti kár esetén a szerviz igazolását/szakvéleményét, hogy a kárt a vil- lámcsapás másodlagos hatásából eredő elektromos túlfeszültség okozta, valamint a javításról kiállított számlát,

· üvegtörés és zárcsere biztosítási esemény esetén a biztosított nevére és a kockázatviselés helyére kiállí- tott számlát,

· a biztosított áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát, beleértve az adószám/ adóazonosító jel közlését is,

· a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosító- val vagy károkozóval) szemben, illetve másik biztosí- tási szerződése alapján érvényesített-e igényt,

A felsoroltakon kívül a biztosított a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is jogosult a károk és költ- ségek igazolására.

27.3.Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a szolgáltatásra jogosult köteles a biztosítót a tudomására jutástól szá- mított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

27.4. A károk felmérése, megállapítása a biztosító szükség szerinti helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

28. Szolgáltatási összeg

AHE-12921

28.1. Új értéken térítés

A biztosító a károsodott vagyontárgy káridőponti új értékét téríti meg, kivéve, ha az javítással helyreállítható, vagy ha a 28.7. pontban felsorolt vagyontárgy. A káridőponti

új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos minőségű vagyontárgy káridőponti felépítésének vagy beszerzésének általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége (a 28.8. pontban foglalt eltérésekkel).

28.2. Javítási (helyreállítási) költség térítése

A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javításnak (helyreállításnak) a költségét téríti meg. Ha azonban a javítás (helyreállítás) várható költsége meg- haladná a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségét, a biztosító a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségét téríti meg.

28.3. A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a felhasználható maradványok értékét, ha azért térít új értéken, mert a javítás (helyreállítás) várható költsége meghaladná a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségét.

28.4. Ha a helyiség

· mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, tapé- tázása vagy mázolása legalább 40%-ban károsodik,

· mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik,

a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költ- ségét téríti meg.

28.5. Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esz- tétikai értékcsökkenését.

28.6. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel egyenér- tékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerűbb technológiából eredő értéknövekedést a szol- gáltatási összegből levonja.

28.7 A biztosító káridőponti avult értéken téríti

· a kár időpontjában 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok,

· az idegen tulajdonú ingóságok, kárait.

28.7.1. A vagyontárgy 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak minősül, ha – az eredetivel meg- egyező alkatrész, elem hazai kereskedelmi hiánya vagy technológiai váltás miatt – javítással nem állítható helyre.

28.7.2. A káridőponti avult értéket a biztosító úgy számítja ki, hogy az újraépítés, helyreállítás, illetve újrabeszerzés költségéből levonja az eredeti építés, illetve beszerzés és a kár időpontja között eltelt időszakra eső értékcsökkenést.

28.8. A biztosító a biztosítási szerződésből eredő köte- lezettségével összefüggésben, a károsító eseményt

megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeget csak olyan számla alapján téríti meg az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

28.9. A biztosítási összeg a kifizetett szolgáltatási összeg- gel nem csökken.

28.10. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ameny- nyire az a biztosítási esemény következménye.

28.11. A biztosító nem téríti meg a biztosított objektum- ban folytatott tűz- és robbanásveszélyes keresőfoglalko- zás során, az azzal összefüggésben keletkezett károkat.

28.12. Az egyes biztosítási események bekövetkezésekor nyújtott korlátozott szolgáltatást a 23. pont alatti táblázat

4. oszlopa, betöréses lopáskárok esetén a 31. pont tartal- mazza.

28.13. Amennyiben a szerződő a biztosítási díjat xxxxx- hívással fizeti és a szerződő azonos a károsult biztosí- tottal, a szolgáltatási összeget a biztosító átutalással a káridőpontban a szerződésben rögzített folyószámlára teljesíti.

29. Alulbiztosítás

Ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan arány- ban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i)hez aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés).

A biztosító épület(ek), melléképület(ek), szilárd falazatú medencék, tároló(k), valamint a háztartási ingóságok esetén nem alkalmaz arányos kártérítést, ha a biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre.

30. További szolgáltatások

AHE-12921

30.1. A biztosító a biztosítási összegen felül a káridőponti épületbiztosítási összeg 5%-a erejéig az önrészesedés levonásával megtéríti a biztosított vagyontárgy károsodá- sával kapcsolatos és indokolt

· tűzoltás, mentés,

· bontás és ideiglenes tetőépítés,

· rom- és törmelékeltakarítás és -elszállítás,

· tervezés és hatósági engedélyezés,

· helyreállítást követő egyszeri takarítás, valamint

· kárenyhítés költségeit.

Az 5%-os térítési határ valamennyi felsorolt költségre együttesen vonatkozik.

Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket arányosan téríti meg.

30.2. Ha a területileg illetékes önkormányzat vala- mely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakóépületet lakhatatlanná nyilvánítja, a bizto- sító a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 120 napig, megtéríti a biztosítási összegen felül az ide-

iglenes lakás indokolt és igazolt bérleti díját is legfeljebb 140 000 Ft-ig.

30.3. A biztosító biztosítási eseményenként legfeljebb 100 000 forintig viseli a kockázatot a biztosítottnak a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén magán viselt, biztosítási fedezettel bíró ruházatára és értéktárgyaira.

30.4. A biztosító biztosítási eseményenként

100 000 forintig káridőponti avult értéken megtéríti azoknak a biztosított ingóságoknak a 23. pont tábláza- tában 1-17. alatt felsorolt eseményekből eredő kárait, amelyeket a kockázatviselés helyén kívül, de a kockázat- viselési helyként megjelölt lakással egy fedélszék alatt található közös helyiségekben tárolták, és azok egyéb- ként nem esnek a feltételek egyéb pontjaiban foglalt más korlátozás alá.

31. Szolgáltatás betöréses lopás esetén

A biztosító a betöréses lopáskárokat káreseményenként

· a káridőponti védettségi szinttől függő szolgáltatási limitösszegen belül

· a károsodott ingóságfajtára vonatkozó részlimitösszegig

téríti meg a kötvényen feltüntetett biztosítási összeg erejéig.

A szolgáltatási limitösszegeket az alábbi táblázat tartal- mazza.

A káridőponti védettségtől függő szolgáltatási limitösszegek

Káridőponti védettségi szint	Szolgáltatási limit (E Ft)	Szolgáltatási részlimit (E Ft)
		Értékőrző vagyontárgyak	Háztartási ingóságok
1. védettségi szint	400	100	300
2. védettségi szint vagy 1. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer	2 000	500	1 500
3. védettségi szint vagy 2. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer	6 000	1 000	5 000
4. védettségi szint vagy 3. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer	16 000	3 000	13 000
4. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer	38 000	10 000	28 000

A táblázatban meghatározott limitösszegek 50%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító, ha:

· az ingatlan rendeltetése nem állandó ott lakás, hanem időszakos használat, nyaralás, alkalmankénti rövi- debb időtartamú tartózkodás és

· a káresemény időpontjában a biztosított az ingatlant nem használta életvitelszerűen.

Életvitelszerű a használat, ha a biztosított

· aktív dolgozóként onnan indul munkába és munka után oda tér haza,

· passzív dolgozó (pl. gyesen lévő, munkanélküli) vagy nyugállományú személy esetében a pihenésre, alvásra fordított idejét ott tölti.

A káridőponti védettségi színt meghatározása a behato- lás helye és módszere alapján történik. A védettségi szint meghatározásánál nem vehető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a káresemény bekövet- kezésének időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött.

32. A biztosító mentesülése

32.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

· a szerződő vagy a biztosított,

· a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

· a biztosított – vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja, megbízottja, tagja

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

32.2. Ezek a rendelkezések a kármegelőzési és kárenyhí- tési kötelezettség megszegésére is érvényesek.

33. A biztosító megtérítési igénye

AHE-12921

Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

Általános és épülettulajdonosi felelősség-biztosítás‌

34. Biztosítási események és kizárások

Biztosítási esemény	Kockázatviselésből kizárt események, nem térülő károk	Szolgáltatás bérlemény és lakóközösségi kár esetén
Az alább megjelölt helyen a kockázatviselés ideje alatt szerződésen kívül okozott* és bekövetkezett személysérüléses vagy dologi károk**, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik az alábbi minőségében Általános felelősségbiztosítás: a) Magyarország területén okozott károk esetén, mint · belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója, · emberi erővel hajtott kerékpár vagy rokkantjármű használója, · közúti közlekedési balesetet előidéző gyalogos, · szervezett kereteken kívüli, hobbi célú sporttevékenységet végző (a gépi meghajtású sporteszközök kivételével), · a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója vagy ezek építtetője, felújítója, b) a kockázatviselés helyén okozott károk esetén, mint · háziállat tartója, · önvédelmi lőfegyver vagy egyéb önvédelmi eszköz használója Épülettulajdonosi felelősségbiztosítás: a) Magyarország területén okozott károk esetén, mint · a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója vagy ezek építtetője, felújítója · a kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó.	· a biztosított háziállatai által növényi kultúrákban okozott kár, · jogszabályi tilalom ellenére tartott állatok által okozott kár · gépjármű­felelősségbiztosítás, munkáltatói felelősségbiztosítás, szakmai vagy szolgáltatás­ felelősségbiztosítás alapján téríthető kár, · a biztosítottak illetve a biztosítottak és hozzátartozóik által egymásnak okozott kár · a folyamatos környezet­szennyezéssel okozott kár, · keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott kár, · a biztosított által motoros jármű üzemben­ tartójaként okozott kár, · a kötbér, a bírság és egyéb büntető jellegű költségek, · a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló szolgáltatási igények, · a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igények.	Épülettulajdonosi felelősségbiztosítás alapján: · Bérlemény esetén megtéríti a biztosító azokat a tűz, robbanás okozta, illetve vezetékekből és azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gőz által okozott károkat is, amelyek miatt a bérbeadó – jogszabály alapján– kártérítési igényt érvényesít a bérlővel szemben. · Lakóközösségek*** esetében a biztosító a lakóközösség egyes tagjai által a lakóközösséggel szemben érvényesített tűz, robbanáskárokat, valamint vezetékekből vagy azok szerelvényeiből kiömlő víz, gőz, és csapadék által előidézett károkat téríti meg. A térítés mértéke: · társasház esetében biztosított tulajdoni hányadának aránya, · lakásszövetkezet esetén a biztosított lakás és a szövetkezeti lakások számának aránya.

* Szerződésen kívül okozott kár: amelyet a biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem álló személynek vagy a biztosítottal szerződéses kapcsolatban állóknak a szerződésen kívül okoztak.

** Dologi kár: valamely tárgy megsemmisülése, megsérülése miatt bekövetkezett kár.

*** Lakóközösségnek minősülnek

1. A társasház­ (üdülő­ és garázs­) közösségek.

2. A lakás­ (a nyugdíjasházi, az üdülő­, a személygépkocsitároló) ­építő és ­fenntartó szövetkezetek.

Lakóközösség tagjainak minősülnek

a) a társasház tulajdoni külön lapjain feltüntetett egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai és tulajdonostársai a tulajdoni külön lapon szereplő tulajdoni arány erejéig,

b) a lakás­ (a nyugdíjasházi, az üdülő­, a személygépkocsitároló) ­építő és ­fenntartó szövetkezet tagjai.

35. A kár okozásának és bekövetkezésének időpontja

35.1. A kár okozásának időpontja az a nap, amikor a biz- tosított károkozó magatartást tanúsított.

35.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a kár bekövetkezett a károsultnál, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a biztosított vagy a károsult először észlelte, vagy kellő gondossággal észlelhette volna.

36. A biztosítási összeg és a biztosító szolgáltatása

36.1. Az általános és épülettulajdonosi felelősségbiztosítás induló biztosítási összegét és többszörözhetőségét a 0.xx. függelék tartalmazza. Az általános és épülettulajdonosi felelősségbiztosítás alapján a biztosító – biztosítási idősza- konként – a szerződő által választott és a kötvényen meg- határozott éves limitig téríti meg a biztosítási eseménynek

minősülő károkat, valamint a károk érvényesítésével összefüggésben a károsult oldalán felmerülő költségeket.

A szerződő által választott éves limit az általános felelős- ségbiztosításra és az épülettulajdonosi felelősségbiztosí- tásra külön-külön vonatkozik.

36.2. Több, azonos okból bekövetkezett, időben össze- függő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül (sorozatkár).

36.3. Ha több károsult együttes kára meghaladja a bizto- sítási összeget, akkor a biztosító az okozott kár arányá- ban téríti meg a kárt a károsultak között.

AHE-12921

36.4. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez ren- delkezésre kell bocsátani az alábbiakat:

· a biztosított felelősségének elismeréséről, részleges elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló részletes,

indokokat is tartalmazó nyilatkozatot, amennyiben tett ilyet,‌‌

· a biztosított nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kártérítési igényt előterjesztő személy a biztosított közeli hozzátartozójának minősül-e,

· ha a károsult nem természetes személy, a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy rendelkezik-e tulajdoni hányaddal a károsult tekintetében,

· ha a biztosított a kárt már megtérítette, az önkéntes teljesítést és annak összegét igazoló okiratokat, és/ vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat,

· a károsult által érvényesített kártérítési igényt és az igény alátámasztására a károsult által csatolt okiratokat és/ vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat,

· a bekövetkezett vagyoni és/vagy nem vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okirato- kat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat,

· a helyreállításra vonatkozó árajánlato(ka)t ill. a káro- sodás helyreállítása esetén a helyreállítás költségét igazoló számlát,

· a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát,

· a szerződési feltételekben a biztosítási esemény sajá- tosságaira tekintettel előírt okiratokat és/vagy okirat- nak nem minősülő dokumentumokat.

36.5. A biztosító a szolgáltatási összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a bizto- sítóval szemben nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.

36.6. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomá- sul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított kép- viseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.

36.7. A járadék tőkésítésének és a tőkeérték megállapításá- nak szabályai

36.7.1. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind pedig a károsult elfogadja.

36.7.2. A járadék tőkeértéke függ a havi járadék összegétől, a jogosult életkorától és a szerződésben rögzített éves limittől.

37. A biztosító megtérítési igénye

A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartása nem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötele- zettsége alól a károsulttal szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha az a kárt jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Súlyos gondatlanságnak minősül különösen, ha

a) a kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszintet, illetve 1,26 mg/l légalkoholszintet meghaladó súlyo- san ittas vagy kábító hatású szertől befolyásolt állapo- tával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

b) a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,

c) a biztosított jogszabályban vagy egyéb kötelező elő- írásban meghatározott személyi, tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek, továbbá biztonsági felszereltség hiányában végezte tevékenységét, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett,

d) a biztosított a kárt a tevékenységre vonatkozó előírások kirívóan súlyos, illetőleg ismételt megsértésével okozta,

e) a kárt a biztosított a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség súlyos megsértésével okozta, vagy a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harma- dik személy a káresemény bekövetkezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.

38. Elévülés

A felelősségbiztosítási szerződésből eredő igények a kár- nak, illetve a szolgáltatási igénynek a biztosítottal való közlésétől számított 1 év alatt évülnek el.

II. Kiegészítő fedezetek (kiegészítő biztosítások)

A kiegészítő biztosításokra az általános biztosítási felté- telek és az egyes kiegészítő biztosítások különös biztosí- tási feltételei alkalmazandók.

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biztosítási feltételek vonatkoznak, míg a különös biztosítási feltételeknek az általánostól eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek ren- delkezése az irányadó.

A Családi balesetbiztosításra az ott nem szabályozott kérdésekben a Vagyonbiztosítás különös biztosítási fel- tételei is vonatkoznak.

Kiegészítő személybiztosítások

39. A kiegészítő személybiztosítások közös szabályai

AHE-12921

39.1. Területi hatály

A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés a világon bárhol bekövetkező biztosítási eseményekre kiterjed.

39.2. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez rendel- kezésre kell bocsátani a biztosítási esemény bekövetke- zésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okirato- kat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat:‌

· a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét iga- zoló okiratokat, okiratnak nem minősülő és orvosi dokumentumokat, leletek, zárójelentések másolata, baleset és betegség esetén az orvosi kezeléssel kap- csolatos valamennyi irat, ideértve az MRI, CT és vala- mennyi esetleges röntgenfelvétel vizsgálati eredmé- nyeit is,

· adatokkal alátámasztott írásbeli szolgáltatási igényt,

· a biztosítottnak a biztosítási esemény kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációját,

· halál esetén

· a halotti anyakönyvi kivonatot és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány (halott vizsgálati bizonyítvány) másolata, háziorvosi törzskarton, keze- lőkartonok másolata,

· boncolás esetén a boncolási jegyzőkönyv,

· haláleset utáni orvosi jelentés (a kezelőorvos által adott tájékoztatás a halált okozó betegségről és az ahhoz vezető kórelőzményekről),

· a haláleseti baleset-biztosítás kedvezményezettjének személyét hitelt érdemlően igazoló okiratot,

· ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban hatósági vagy bírósági eljárást is folytattak, akkor a hatóság, illetve bíróság által kibocsátott határozat és egyéb dokumentumok,

· ha kijelölt kedvezményezett hiányában a kedvezmé- nyezett az örökös, az öröklésről szóló, az örökösök megnevezését és az öröklés arányát tartalmazó jog- erős közjegyzői vagy bírósági határozat, illetőleg örök- lési bizonyítvány másolata,

· ittassági vizsgálat eredményének hivatalos igazolása, kábító, illetve egyéb bódulatot keltő szer hatásának vizsgálatáról készített hivatalos orvosi irat vagy hatá- rozat,

· fekvőbetegként történő gyógykezelés esetén a gyógy-

kezelésről kiadott fekvőbeteg-gyógyintézeti zárójelen- tés,

· keresőképtelenség esetén a keresőképtelenséget iga- zoló orvosi iratok,

· közlekedési baleset esetén a járművezető biztosított érvényes jogosítványa, vagy jogosítvány hiányában az illetékes hatóság által kiadott hivatalos igazolás, vala- mint a közlekedési balesettel kapcsolatos hatósági és orvosi iratok,

· a biztosítási szolgáltatás igénybevételére jogosult sze- mélyazonosságát igazoló okirat,

· ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy kis- korú, akkor a képviseletében eljáró személy törvényes képviselői jogosultságának igazolása,

· ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy gondnokság alatt áll, akkor a képviseletében eljáró gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozat, ha külön jogszabály előírja, gyámhivatali engedély a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez,

· az öröklésről szóló, az örökösök megnevezését és az öröklés arányát tartalmazó jogerős közjegyzői vagy bírósági határozat, illetőleg öröklési bizonyítvány másolata.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvényesítse.

Családi baleset-biztosítás

40. A baleset-biztosítási összegre jogosultak köre

40.1. A jelen családi baleset-biztosítás alapján, a baleset- ből eredő maradandó és múlékony egészség-károsodás esetén járó biztosítási szolgáltatásra a Vagyonbiztosítás szerint biztosítottnak minősülő személy(ek) jogosult(ak).

AHE-12921

40.2. Baleseti halál esetén a szolgáltatásra a biztosított örököse(i) jogosult(ak).

41. Biztosítási események, kizárások

Biztosítási esemény	Szolgáltatás	Kockázatviselésből kizárt események, testrészek, szervek és nem térülő károk
A biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső behatás (baleset), amelynek következtében a biztosított a balesettől számított egy éven belül		· a megemelés, rándulás, fagyás, napszúrás és hőguta, · az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el. Nem terjed ki a biztosítás a) a baleset előtt bármely okból már károsodott, sérült, csonkolt, illetőleg funkciójukban korlátozott testrészekre, szervekre, b) az él­ és minősített* sportolóknak sporttevékenységük során elszenvedett balesetére (sportbaleset), c) a biztosított olyan balesetére, mely azzal összefüggésben következett be, hogy a biztosított jogosítvány nélkül vezetett gépjárművet, d) a fogak és fogpótlások bármilyen sérülésére. Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha · a biztosítási eseményt jogellenesen a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása,a biztosított halálát jogellenesen a biztosított örökösének szándékos magatartása okozta.
a) meghal,	A biztosítási összeg 100%­a
b) az 1. számú táblázat szerinti maradandó egészségkárosodást szenved,	· A biztosítási összeg 1. számú táblázatban meghatá­ rozott százaléka A biztosítási összegen felül –függet­ lenül a választott egységek számától – a biztosított balesete során keletkezett ruhakára 50 000 forintig.
c) maradandó 10%­os vagy azt meghaladó egészségkárosodást szenved, és az nem szerepel az 1. számú táblázatban	· A biztosítási összegnek a maradandó egészségkárosodás mértékének megfelelő százaléka A biztosítási összegen felül – függetlenül a választott egységek számától – a biztosított balesete során keletkezett ruhakára 50 000 forintig.
d) nyolcnapos vagy azt meghaladó időtartamú kórházi fekvőbeteg­kezelésre szorul	A biztosítási összeg 3%­a.
e) csonttörést, csontrepedést vagy olyan sérülést szenved, amely 10%­on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, ill. legalább 28 nap munka­ vagy keresőképtelenséggel jár.	A biztosítási összeg 3%­a. E térítés a biztosítottat egy balesetből eredően egyszer illeti meg.

* Élsportoló, aki

· nemzetközi osztályú minősítéssel rendelkezik,

· országos válogatott (felnőtt A) kerettag,

· egyéni sportágban I. osztályú minősítése van,

· nemzeti (országos) bajnokság I. osztályában szereplő csapat sportolója,

· futball nemzeti bajnokság II. osztályú csapattagja,

· utánpótlás I. osztály minősítéssel rendelkezik,

· ifjúsági aranyjelvényes minősítéssel rendelkezik.

Minősített sportoló: Sportegyesületeknél, sportiskoláknál igazolt sportoló.

42. A biztosítási összeg, a biztosító szolgáltatásának feltétele és a biztosítási esemény bejelentése

42.1. A családi baleset-biztosítás induló biztosítási össze- gét és többszörözhetőségét a 2. sz. függelék tartalmazza.

42.2. Egy balesetből eredő maradandó egészségkárosodás esetén a biztosító összes kifizetése nem haladhatja meg a maradandó teljes egészségkárosodás esetére megálla- pított szolgáltatási összeget. A múlékony egészségkáro- sodás címén már kifizetett összeget a biztosító levonja a maradandó egészségkárosodás miatt kifizetésre kerülő szolgáltatásból.

42.3. Az 1. számú táblázatban nem szereplő maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító saját orvosa a végleges állapot kialakulásakor, legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított második évvel bezárólag állapítja meg. A biztosító a maradandó egész- ségkárosodás mértékének a megállapításától számított 15 napon belül teljesíti a biztosítási szolgáltatást.

Ha a maradandó egészség-károsodás mértéke a kárbe- jelentéstől számított 6 hónapon belül nem állapítható meg, a biztosított kérelmére a biztosító a saját orvosa által vélelmezett, a várható egészségkárosodás mértéké- nek megfelelő szolgáltatási összeg 50%-át előlegként kifi- zeti. A biztosító a szolgáltatás véglegesen megállapított összegéből az előleget levonja.

Az egészségkárosodás mértékének megállapításánál nem a foglalkozással összefüggő munkaképesség-csök- kentést, hanem a bármely munka végzésénél egyaránt figyelembe vehető általános funkciókiesést kell értékelni.

AHE-12921

42.4. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapí- tott maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, a biztosító felülvizsgáló orvosszakértőjéhez fordul- hat. A vizsgálat díját a biztosító viseli. A biztosítottnak a felülvizsgálaton való megjelenésével járó kiadásait (uta- zási költségét – II. o. vasúti jegyét – és egyéb költségét) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha a felülvizsgáló orvosszakértő magasabb egészségkárosodási mértéket állapított meg, vagy a felülvizsgálatot a biztosító kezdemé- nyezte.

1. számú táblázat‌

Testrészek, érzékszervek károsodása	Szolgáltatás a biztosítási összeg %-ában
mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar­alkar vagy kéz elvesztése, egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár elvesztése (felső végtag + alsó végtag csonkolása)	100
mindkét lábszár elvesztése	90
egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése	80
egyik lábszár elvesztése, egyik kar elvesztése, beszélőképesség teljes elvesztesése, mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	70
egyik kéz elvesztése (csuklón alul)	65
egyik láb teljes elvesztése (boka alatt)	40
egyik szem látóképességének teljes elvesztése	35
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	25

Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mértéke a táb- lázatban szereplő térítési százalék megfelelő hányada.

42.5 A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül a biztosítónak be kell jelenteni.

Családi életbiztosítás

A szerződésben meghatározott díj megfizetése ellenében, a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen feltéte- lekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén az e feltételek szerinti mértékű biztosítási össze- get fizeti ki az alábbiak szerint.

43. A biztosított

A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biz- tosítottnak minősül a kötvényben név szerint biztosí- tottként megnevezett természetes személy, valamint a Vagyonbiztosítás kockázatviselési helyén vele együtt élő házastársa, illetve közös háztartásban együtt élő közeli hozzátartozója.

A jelen feltételek szerint:

· a kockázatviselési helyen együtt élő: akinek állandó lakcíme vagy érvényes ideiglenes lakcíme a Vagyonbiztosítás kockázatviselési helyén van.

· közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élet- társ, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyerek, az örökbefogadó, a mos- toha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

44. A biztosító szolgáltatására jogosultak köre

A 47. pontban meghatározott haláleseti szolgáltatásra a biztosított örököse(i) jogosult(ak).

45. A kockázatviselés kezdete, várakozási idő

45.1. A biztosító a biztosítási esemény vonatkozásában a kockázatviselés kezdetétől, valamint a biztosítási összeg-

hez kapcsolódó egységszám növelésétől számítva vára- kozási időt köt ki, amelynek tartama 6 hónap. Ha a bizto- sítási esemény a kockázatviselés kezdetét követő 6 hóna- pon belül (a várakozási időn belül) következik be, a bizto- sító nem teljesíti a biztosítási szolgáltatást. Amennyiben a biztosítási esemény az egységszám növelését követő

6 hónapon belül következik be, úgy a biztosító az egység- szám növelése előtt érvényben lévő biztosítási összeg alapján nyújt szolgáltatást. A balesetből eredő biztosítási eseményekre a várakozási idő nem vonatkozik.

45.2. Új biztosított esetében a biztosító kockázatviselése és a várakozási idő azon a napon kezdődik meg, amikor az új biztosított a jelen szerződési feltételek 43. pont- jában meghatározott feltételeknek eleget tesz, tehát az együttélés érdekében a Vagyonbiztosítás kockázatviselési helyére hivatalosan bejelentkezik.

45.3. A biztosító kockázatviselése a biztosított 85. születés- napján, az érintett biztosítottra vonatkozóan megszűnik.

46. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló

A kiegészítő családi életbiztosítás a felek megállapodása szerint határozatlan időtartamra jön létre.

47. A biztosítási esemény

A jelen szerződési feltételek szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a kockázatviselési időszakban bármely okból bekövetkezett halála. A kockázatviselés kezdetétől számított 2 éven belül bekövetkezett halál akkor biztosí- tási esemény, ha

a) a biztosítottnak a szerződéskötés időpontjában nem volt olyan diagnosztizált betegsége, melynek a halál közvetlen következménye, vagy ha

b) a halál a szerződéskötéskor már diagnosztizált beteg- ségből eredt, és a biztosított a halál napját megelőző 2 évben folyamatosan biztosítottnak minősült az Allianz otthon-biztosításhoz kötött és díjjal fedezett családi életbiztosítás alapján. Több, egymást követő családi életbiztosítás esetén is folyamatosnak tekin- tendő a 2 éves időszak, ha az egyes családi életbiztosí- tások között legfeljebb 60 nap telt el.

48. A biztosító szolgáltatása, a biztosítási esemény bejelentése

AHE-12921

48.1. A biztosító a szerződésben meghatározott biztosí- tási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy a biztosítási eseménynek a biztosítás hatálya (a kockázatviselés ideje) alatti bekövetkezte esetén biztosítottanként az alábbi egyösszegű szolgáltatást nyújtja a szolgáltatásra jogosultnak, tekintettel a 48.2. és

48.3. pontban foglalt rendelkezésekre is:

a) a biztosítási eseménynek minősülő, bármely okból

bekövetkező halál esetén az aktuális biztosítási össze- get (a 2. sz. függelékben szereplő egységnyi összegnek a szerződésben rögzített egységszámmal szorzott és a biztosítási tartam során alkalmazott fogyasztói árin- dexszel növelt, a biztosítási esemény bekövetkezése- kor érvényes értékét) vagy annak egy részét a követ- kezők szerint. A biztosító szolgáltatásának összege a biztosítottak életkorától függ.‌

Biztosított életkora (a biztosítási esemény bekövetkezte időpontjában)	Biztosító szolgáltatása
65 évesnél fiatalabb	az aktuális biztosítási összeg 100%­a
65 éves vagy annál idősebb, de 70 évesnél fiatalabb	az aktuális biztosítási összeg 50%­a
70 éves vagy annál idősebb, de 85 évesnél fiatalabb	az aktuális biztosítási összeg 20%­a

b) a 47. a) pont alapján nem, de a 47. b) pont alapján biztosítási eseménynek minősülő, bármely okból bekövetkező halál esetén a biztosítási esemény bekö- vetkezésének napját 2 évvel megelőző időpontban érvényben volt otthonbiztosítás kiegészítő családi életbiztosításának akkori biztosítási összegét vagy annak egy részét, a következők szerint:

Biztosított életkora (a biztosítási esemény bekövetkezte időpontjában)	Biztosító szolgáltatása
65 évesnél fiatalabb	a 2 évvel korábbi bizto­ sítási összeg 100%­a
65 éves vagy annál idősebb, de 70 évesnél fiatalabb	a 2 évvel korábbi bizto­ sítási összeg 50%­a
70 éves vagy annál idősebb, de 85 évesnél fiatalabb	a 2 évvel korábbi bizto­ sítási összeg 20%­a

48.2. A családi életbiztosítás egy egységre jutó kezdeti biztosítási összegét és annak többszörözhetőségét a

2. sz. függelék tartalmazza.

48.3. A biztosítottnak a jelen szerződési feltételek szerint létrejött több családi életbiztosítása tekintetében a bizto- sító szolgáltatási kötelezettsége valamennyi szerződésre összesen legfeljebb 10 egységnyi biztosítási szolgálta- tásra áll fenn.

48.4. A biztosítási esemény igazolásához, valamint a biztosító szolgáltatás kifizetéséhez benyújtandó iratokat a Kiegészítő személybiztosítások közös szabályzata tartalmazza.

48.5 A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül a biztosítónak be kell jelenteni.

49. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül a bármely okú haláleseti életbiztosí- tási szolgáltatás kötelezettsége alól, ha a biztosított halála

a) a biztosított örököse szándékos magatartásának a következménye,

b) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselek-

ménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy

c) a rá vonatkozó kockázatviselési kezdetet követő 2 éven belül elkövetett öngyilkosság miatt következett be.

50. A szerződés módosulásának esete

50.1. A biztosítási évfordulótól kezdődően a biztosító a korábban fizetett díjhoz képest új díjat állapíthat meg a

50.3. pontban meghatározott esetben.

50.2. A szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosító a jelen szerződési feltételek alapján létrejött valamennyi biztosítási szerződésre vonatkozóan évente felülvizsgálja az általa kalkulált (várt) és a ténylegesen nyújtott biztosí- tási szolgáltatásokat.

50.3. Ha a biztosító által a családi életbiztosítások alapján teljesített szolgáltatások összege tartósan (két egymást követő naptári évben) meghaladja azt az összeget, amely- lyel a biztosító a biztosítás díjának megállapításakor a termék díjkalkulációjában előre számolt, a biztosító az egyes konkrét szerződésekre vonatkozóan – a következő biztosítási évforduló első napjától – módosíthatja a szer- ződő által fizetendő díj mértékét anélkül, hogy a biztosí- tási szolgáltatás mértéke változna.

50.4. A biztosító a díjmódosításról a biztosítási évforduló előtt legalább 60 nappal írásban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő az értesítésben foglalt díjat nem fogadja el,

a biztosítási évfordulóra – 30 napos felmondási idővel – írásban felmondhatja a szerződést.

51. A szerződés megszűnése

51.1. A családi életbiztosítást a szerződő a szerződés létrejöt- téről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal felmondhatja az Általános biz- tosítási feltételek 14. pontjában foglaltak szerint.

51.2. A biztosításnak nincsenek maradékjogai, azaz a szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, és díjmentesí- tésre sincs lehetőség.

Díjmentes Allianz Orvosi Call Center szolgáltatás Allianz Online Otthonbiztosítási szerződéshez - AOC záradék

AHE-12921

Az Allianz Hungária Zrt. (továbbiakban: biztosító) a jelen záradék feltételei alapján egészségügyi szolgáltató part- nere (az Advance Medical Hungary Kft., a továbbiakban: szolgáltató) révén 24 órás orvosi call center szolgáltatást nyújt legalább 400 000 Ft biztosítási összegű Családi élet- biztosítás kiegészítő megléte esetén.

Allianz Orvosi Call Center szolgáltatás

Az orvosi call center szolgáltatás éjjel-nappali orvosi tanács- adást jelent, amely a x00-0-000-00-00 telefonszámon érhető el.

A szolgáltatás igénybevétele

Az Allianz Orvosi Call Center szolgáltatás a szolgáltató

x00-0-000-00-00 nem emelt díjas telefonszáma felhí- vásával vehető igénybe, amennyiben az Allianz Online Otthonbiztosítás szerződője a biztosító részére regiszt- rációs nyilatkozatot tett, és hozzájárulását adta, hogy

a nyilatkozatban megadott adatait (név, születési hely és dátum, cím, kötvényszám, e-mail cím, mobiltelefon- szám, továbbiakban: adatok) továbbá ezen adatok válto- zása esetén a megváltozott adatokat a biztosító kezelje és továbbítsa – meghatározott gyakorisággal – a szolgál- tató részére a szolgáltatással összefüggésben.

A szolgáltatás igénybevételére az Allianz Online Otthon- biztosítási szerződés szerződője és felhatalmazása alap- xxx x Xxxxxxx életbiztosítás biztosítottja (továbbiakban: ügyfél) jogosult, feltéve, hogy az alábbiakban megjelölt azonosításhoz szükséges adatokkal azonosítja magát, valamint az Allianz Online Otthonbiztosítási szerződés szerződőjét.

Az azonosításhoz szükséges adatok:

· az Allianz Online Otthonbiztosítás szerződésszáma,

· az Allianz Online Otthonbiztosítás szerződőjének neve,

· az Allianz Online Otthonbiztosítás szerződőjének szü- letési ideje.

A szolgáltatás igénybevétele során a szolgáltató minden esetben azonosítja az ügyfelet.

Az Allianz Orvosi Call Center hívható az év minden nap- ján, a nap 24 órájában, ahol szakképzett, gyakorló orvo- sok tájékoztatást adnak az alábbi kérdésekben:

· életmóddal, egészségmegőrzéssel, orvosi dokumentá- ció értelmezésével kapcsolatos kérdések;

· tájékoztatás gyógyszerek összetételét, mellékhatásait, alkalmazhatóságát, helyettesíthetőségét, árát illetően;

· tájékoztatás orvosi, gyermekorvosi, fogorvosi ügyele- tekről;

· tájékoztatás ügyeletes gyógyszertárakról;

AHE-12921

· tájékoztatás egészségügyi intézmények elérhetőségéről.

Az Allianz Orvosi Call Center szolgáltatás a xxx.xxxxxxx.xx weboldalról is elérhető, ahol a szolgáltatásra jogosultak írás- ban is feltehetik kérdéseiket.

A szolgáltató a választ a kérdésfeltevést követően 24 órán belül a szolgáltatásra jogosult által megadott e-mail címre küldi meg.

A szolgáltató jogosult megtagadni a szolgáltatás során olyan az orvosi dokumentáció értelmezésével, illetve a gyógyszerekre vonatkozó tájékoztatás nyújtását, amely ügyekben a biztosító kárrendezési vagy panaszkezelési eljárása folyamatban van, illetve jogi eljárás indult.

Egyéb rendelkezések

Az Allianz Orvosi Call Center szolgáltatás során nyújtott információk kizárólag tájékoztató jellegűek, a személyes orvosi vizsgálatot nem helyettesítik.

A biztosító a szolgáltató által nyújtott az Allianz Orvosi Call Center szolgáltatás nyújtását bármikor, egyoldalúan indoklás nélkül megszüntetheti. A szolgáltatás díjmen- tességére tekintettel sem a szerződő, sem a biztosított a szolgáltatás megszüntetése miatt az Allianz Hungária Zrt.-vel szemben igényérvényesítéssel nem él.

Amennyiben a biztosítási szerződésben megjelölt szer- ződő a szolgáltatás igénybevételét, illetve az adatok keze- léséhez adott hozzájárulást a xxx.xxxxxxx.xx oldalon keresztül küldött nyilatkozattal megszünteti, az abban foglalt szolgáltatás nyújtása mind a szerződő részére, mind a biztosítottak részére az adatok törlésével megszű- nik, és a jelen záradék hatályát veszti.

A biztosító nem vállal felelősséget az orvosi call center szolgáltatás keretében nyújtott információ pontossá- gáért, megbízhatóságáért, azok téves felhasználásá- ért, illetve azok téves értelmezéséért, valamint a kért tájékoztatás elmaradásából, vagy késedelmes meg- küldéséből, illetve az orvosi vélemény helytelen vagy téves megállapításából eredő vagyoni és nem vagyoni károkért.

1. számú Vagyonvédelmi függelék‌

Vagyonvédelmi rendszerek és fogalmak, tárolási szabályok

I. A mechanikai és az elektronikai vagyonvédelmi rendszerek elemei

1. védettségi szint

Megfelel az 1. védettségi szintnek az a helyiség (lásd: III. Vagyonvédelmi fogalmak), amelyet határolószerkezetei (tető is) a jogosulatlan idegen személyek behatolásától és az elmozdítástól egyaránt megóvnak.

2. védettségi szint

· Falazatok, födémek, tetőszerkezetek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a

6 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falaza- téval.

· Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők,

felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 5 mm vastag, vagy ha ennél vékonyabbak, akkor az üveget vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon.

· Bejárati ajtók, garázsajtók: zárásukat 2 db bizton- sági zár vagy 1 db törés ellen védetten szerelt biztonsági zár végzi. A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszeit reteszhúzás elleni védelem- mel kell ellátni.

Megfelelnek a 2. védettségi szint előírásainak az alábbiak is:

· a legalább 6 cm vastagságú, két vagy több rétegű szendvicsszerkezet,

· az üvegtéglával vagy kopolitüveggel kialakított határolófelület,

· az elektromos nyitású, elektronikus vezérlésű garázs- ajtó, ha más mechanikai védelemmel nincsen felsze- relve,

· továbbá az MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P1A jelölésű biztonsági üvegek.

3. védettségi szint

· Falazatok, födémek, tetőszerkezetek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 12 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült fala- zatéval.

· Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők,

felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 5 mm vastag.

Ha valamely nyílászáró alsó éle a járdaszinttől

- 3 méternél alacsonyabban van,

- 3 méternél magasabban van, de valamely mellék- épület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást,

akkor üvegfelületét vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon.

Az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek - de leg- alább egyenértékűnek – kell lenni az üvegszerkezet ellenálló – képességével.

· Bejárati ajtók, garázsajtók:

- fém- vagy legalább 25 mm vastag tömör keményfa szilárdságával megegyező faszerkezetű,

- fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadását meg- erősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzí- tett ellenlemez biztosítja

- kiemelés, valamint befeszítés ellen védett.

Az ajtók zárását

· 2 db egymástól min. 30 cm-re elhelyezett, törésvédet- ten szerelt biztonsági zár, vagy

· 1 db hevederzár és legalább 1 db, tőle min. 30 cm-re, törésvédetten szerelt biztonsági zár végzi.

A törésvédetten szerelt biztonsági zár reteszelési mélysé- gének legalább 14 mm-nek kell lennie.

Bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső oldala a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről olyan fém- lemezzel van megerősítve, amely roncsolás nélkül nem szerelhető le, és magassága legalább kétszerese a zár- szekrény magasságának.

Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalanként maximum 4 mm, keményfa szerkezet esetén maximum 6 mm. Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

Az ajtólapokat minimum 3 db diópánttal – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú, egyedi kialakítású forgópánttal

– rögzítették a tokhoz.

A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszeit reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni. Megfelel a

3. védettségi szint előírásainak a legalább 12 cm vastag- ságú, három vagy több rétegű szendvicsszerkezet is. A

AHE-12921

3. védettségi szint elemeként elfogadhatók olyan nyílás- zárók is, amelyekre a Mabisz „részleges mechanikai véde- lem alkotóeleme” ajánlást (régebben minősítést) adott.

A 3. védettségi szint előírásainak megfelelnek a Mabisz

által ajánlott MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P2A (A1- es) és P3A (A2-es) biztonsági üvegek.

4. védettségi szint

· Falazatok, födémek, tetőszerkezetek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 38 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazatéval.

· Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők,

felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 6 mm vastag.

Ha a nyílászáró alsó éle a járdaszinttől

- 3 méternél alacsonyabban van, vagy

- 3 méternél magasabban van, de valamely mellék- épület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást, akkor a követ- kező műszaki-technikai feltételeknek kell maradék- talanul megfelelni:

- ·az ablakok, erkélyajtók, kitekintők, felül- és oldalvi- lágítók teljes felületét minimum 12 mm átmérőjű köracélból készült és maximum 100x300 mm-es osztású – vagy más műszaki megoldású, de az előbbivel megegyező szilárdságú – rácsozattal kell védeni, amely kívülről roncsolás nélkül nem szerel- hető le,

- a rácsot a sarkainál – 300 mm-nél nagyobb oldalhos-szúság esetében egymástól legfeljebb 300 mm távol-ságra is – átmenőcsavarral kell rögzíteni a falba vagy a nyílászáró keretéhez olyan módon, hogy kívülről csak roncsolással legyen eltávolítható,

- falba rögzítés esetén a falazókörmök keresztmet- szetének legalább azonosnak kell lennie a rács anyagának keresztmetszetével. A minimális beépí- tési (rögzítési) mélység téglafalban 150 mm, beton- ban 100 mm. A rács helyettesítésére megfelelnek az áttörésbiztos, rétegelt – minimum P6B fokozatú (B1-es) – biztonsági üvegek vagy a velük azonos

védettséget nyújtó, a Mabisz által teljes körű mecha- nikai védelem alkotóelemeként ajánlott (régebben minősített) üvegszerkezetek. A rács helyettesítésére alkalmas üveg csak olyan keretbe helyezhető el, amely a Mabisztól „teljes körű mechanikai védelem alkotóeleme” ajánlást (régebben minősítést) kapott.

- Az ablakok tok és keretszerkezetének támadható- ság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek - de legalább egyenértékűnek - kell lenni az üvegszerke- zet ellenálló – képességével.

· Bejárati ajtók, garázsajtók: a Mabisz által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlott (régeb- ben minősített) szerkezetek.

Minősítés hiányában a bejárati ajtónak a következő műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelnie:

- az ajtólap fém- vagy legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával megegyező faszer-

kezetű. A fémszerkezetű ajtó lapja legalább 2 mm vastagságú vaslemezzel van borítva,

- fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadását meg- erősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzí- tett ellenlemez biztosítja,

- az ajtólap kiemelés, befeszítés ellen védve van,

- az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalan- ként maximum 2 mm, keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm,

- az ajtólapokat minimum 3 db diópánttal – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú, egyedi kialakítású forgópánttal – rögzítették a tokhoz.,

- a zárszerkezet legalább 3 aktív és 1 passzív ponton biztosítja a zárást,

- a zárak reteszelési mélysége eléri a 18 mm-t,

- a zártest és a zárbetét fúrás, finomnyitás és letörés ellen védve van,

- a kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszei reteszhúzás elleni védelemmel vannak ellátva.,

- bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső oldala a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről olyan fémlemezzel van megerősítve, amely roncso- lás nélkül nem szerelhető le, és magassága legalább kétszerese a zárszekrény magasságának,

A 4. védettségi szint elemeként elfogadhatók olyan szerke- zetek is, amelyekre a Mabisz „teljes körű mechanikai véde- lem alkotóeleme” ajánlást (régebben minősítést) adott.

Elektronikai jelzőrendszer

A riasztóközpont a védett téren belül van elhelyezve, bur- kolata szabotázsvédett, min. 1 mm lágyacél vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból készült.

Minden helyiségbe, amely határos a külvilággal, az ille- téktelen személyek behatolását jelző elemek kombiná- cióit kell telepíteni. A behatolást jelző elemek minimális kombinációi a következők:

· mozgásérzékelő (PIR) és nyitásérzékelő (reed), vagy

· mozgásérzékelő és akusztikus üvegtörés-érzékelő.

A behatolást jelző elemek kombinációin túl az elektroni- kai jelzőrendszerhez szükséges még legalább

· 1 db, célszerűen a kívülről legjobban látható helyre

· telepített, akkumulátoros hang-fény jelző, amelyet úgy kell elhelyezni, hogy külön mászóeszköz nélkül ne lehessen leszerelni,

· telefonos, illetve rádiós kezelőegység(ek) vagy GSM- kommunikátorral ellátott riasztóközpont,

AHE-12921

· a riasztóközpont olyan távfelügyelethez van csatla- koztatva, amelyik szerződésben vállalja az átjelzéstől számított max. 15 percen belüli kivonulást.

Ha a területen nincs saját kivonuló szolgálattal rendel- kező távfelügyelet, a biztosító a rendőrséget közvetlenül (telefonon) értesítő távfelügyeletet is elfogadja.

Az elektronikai jelzőrendszer nem vehető figyelembe, ha csak természetes személyt értesítő telefonos jelzéssel vagy távfelügyeleti csatlakozás nélkül (csak helyi riasztásként) működik.

A fenti minimális kritériumokat meghaladó elektronikai jelzőrendszer kiépítését egyedi elbírálás alapján, szolgál- tatás-növeléssel veheti figyelembe a biztosító.

II. Az értékőrző vagyontárgyak tárolási szabályai

Az értékőrző vagyontárgyak közé sorolt ingóságok közül a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, a drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználá- sával készült használati tárgyak, az érmék és a bélyegek 1 millió Ft értékhatárig kizárólag lakás céljára szolgáló

helyiségben tetszőleges módon tárolhatók. Az ezt megha- ladó értékek csak a Mabisz által a megfelelő értékhatárra* ajánlással ellátott lemez- vagy páncélszekrényben tárol- hatók.

Az értékőrző vagyontárgyakként meghatározott fentieken kívüli ingóságok értékhatárra tekintet nélkül kizárólag lakás céljára szolgáló helyiségben tetszőleges módon tárolhatók.

A páncélszekrényekre vonatkozó előírások:

A lemez- vagy páncélszekrényt a Mabisz előírásai szerint kell telepíteni.

(*) Az értékhatárok A-E fokozat között megduplázódnak, ha az értéktárolót fúrás- és nyitásérzékelővel látják el és bekötik az elektronikai jelzőrendszerbe.

III. Vagyonvédelmi fogalmak

1. Helyiség

A térnek minden oldalról épületszerkezetekkel határolt része.

2. Törés elleni védelem

Letörés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külső oldalon (rácsajtók, üvegezett ajtók esetében – ahol a zárbetét belső oldala is hozzáférhető – a belső oldalon is) az ajtólap sík- jából – vagy a kívülről csak roncsolással eltávolítható nem könnyűfémből készült zárcímer, szintezőfém, rozetta stb. síkjából – nem nyúlik ki 2 mm-nél hosszabban.

3. Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai reteszhúzás ellen akkor vannak védve, ha a szárny reteszei (csúszó-, áthajtó- vagy elfordítós rigli) ellenállnak a külső

feszítést követő elmozdításnak. (Ilyen pl. facsavar egy furaton keresztül a reteszen át, vagy akár egy belül- ről beszorított és lecsavarozott ék a nem nyíló szárny alá stb.). Megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek a billenőkaros szerkezet.

4. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül a tartószerkezetével együtt, a Mabisz által ajánlott (régebben minősített) biztonsági

lakat, továbbá a minimum 5 csapos hengerzárral ellátott zárszerkezet, a minimum 6 rotoros mágneszárral ellátott zárszerkezet, továbbá minden olyan lamellás zárszer- kezet, amelyet a Mabisz „biztonsági zárnak” minősített. Mindegyiknek minimum 10 000 variációs lehetőséggel kell rendelkeznie.

5. Aktív zárási pont

Aktív zárási pontnak számít az a záróelem, amelyet közvetlenül vagy áttételesen, de nyitózáró szerkezettel (kulccsal) lehet mozgatni.

6. Passzív zárási pont

Idetartoznak mindazok a zárást biztosító elemek, ame- lyek nem kulccsal hozhatók működésbe. A forgópántok és a passzív zárótüskék (a ki- és befeszítést gátlók) össze- sen egy passzív zárási pontnak tekintendők.

7. Kiemelés elleni védelem

Az ajtóra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan műszaki megoldás, amely kívülről történő támadás esetén meg- akadályozza a zárt ajtónak a zsanérról való leemelését.

8. Be- és kifeszítés elleni védelem

Olyan műszaki megoldás, amelyik hatásosan késlelteti, illetve megakadályozza a nyílászáró külső oldal felőli be- vagy kifeszítését. Alapvető megoldás a minél jobb zárás- pontosság, de megfelelő pl. a keret és az ajtólap éleinek vasalása és a hevederzár is.

9. Záráspontosság

Zárt állapotban az ajtó lapja és az ajtókeret oldalai közötti, mm-ben mért legnagyobb távolság.

10. Fúrás elleni védelem

AHE-12921

Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zárcilinder, amelyet a beépített vagy a fúrás ellen utólag felszerelt védelmi elemek miatt nem lehet megfúrni, illetve a zárszerkezet fúrás esetén sem lesz nyitható.

11. Finomnyitás elleni védelem

Finomnyitás ellen akkor védett a zár, ha csak a rendelte- tésszerű használatára szolgáló eszközzel lehet működ- tetni. Ilyen a két vagy több csapsoros, illetőleg a több különböző fizikai elven működő zárbetét.

12. Önálló zárási pont

Önálló zárási pontnak csak az egymástól legalább 30

cm-re elhelyezkedő zárnyelvek (reteszvasak) tekinthetők.

13. Reteszelési mélység

AHE-12921

A zárnyelvnek a fogadóelembe (vasalatba) való benyú- lása, illetve a benyúlás mélysége.

14. Vagyonvédelmi fóliák

Mindazok a – szakcég által az üvegfelületek belső olda- lára telepített – vagyonvédelmi (biztonsági) fóliák, ame- lyek az üveget annak összetörésekor egyben tartják.

15. Biztonsági üvegek

Több üvegréteg közé helyezett vagyonvédelmi fólia egy- beépítésével gyártott üvegszerkezetek, vagy egyéb olyan fényáteresztő anyagok, amelyeket a rétegvastagságból, összetételből adódó tulajdonságaik miatt „átdobást gátló” (P1A, P2A, P3A, P4A, P5A), illetve „áttörést gátló” (P6B, P7B, P8B) minősítéssel láttak el.

2. számú függelék‌

AHE-12921

Egységszámtól függő kezdeti biztosítási összegek

Biztosítás	Egy egységre jutó kezdeti biztosítási összeg (Ft)	Egységek száma
		Csomagban szereplő egységek	A csomagban szereplő egységekhez választható egységek
Felelősségbiztosítás	5 000 000	1	3
Családi baleset­biztosítás	200 000	­	10
Családi életbiztosítás	200 000	­	10