SENIOR ÉLETÍV PROGRAM – ÉLETBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
Az OTP Csoport partnere
SENIOR ÉLETÍV PROGRAM – ÉLETBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
1. A Senior Életív Program – Életbiztosítási Feltételek és Ügyféltájékoztató (továbbiakban: Feltételek) azokat a kikötéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses rendelkezés hiányában – a Groupama Biztosító Zrt. (1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C, a továbbiakban: biztosító) Senior Életív Program életbiztosítási szerződéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést e Feltételekre hivatkozással kötötték. Az életbiztosítá- si szerződés elválaszthatatlan részét képezi továbbá a Senior Életív Program Kondíciós Listája (a továbbiakban: Kondíciós Lista).
2. Az ajánlat, az ajánlathoz kapcsolódó nyilatkozatok a jelen Feltéte- lek, a Kondíciós Lista és a kötvény a felek közötti megállapodás vala- mennyi feltételét tartalmazzák, így a korábbi megállapodások, nyi- latkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.
3. Életbiztosítási szerződés alapján a biztosító a természetes személy bizto- sított halála esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifi- zetésére vállal kötelezettséget.
A Senior Életív Program feltételei alapján megkötött életbiztosítási szerző- dés befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, ahol a befektetési koc- kázatot a szerződés szerint a szerződő fél maga viseli.
4. A szerződő a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig van kötve. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésétől számított tizenöt nap.
A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biz- tosító vagy az alkusz részére történt átadása időpontjára visszame- nő hatállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfogadá- sáról és a fedezet igazolásáról a kockázatelbírálási idő alatt kötvényt állít ki.
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13409/1 – Hatályos 2016. május 2-ától visszavonásig.
Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét követő tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerző- dés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Nem jön létre a szer- ződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálásra nyitva álló tizenöt napos határidőn belül elutasítja.
5. A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha a biz- tosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatko- zó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító vagy az alkusz részére történt átadása időpont- jára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttéről kötvényt állít ki.
6. Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetke- zik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten fel- hívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatvise- lés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
7. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lé- nyeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül ja- vasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasí- tástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
8. A biztosító a kockázatelbírálásra nyitva álló tizenöt napos határidőn belül dönt az ajánlat elfogadásáról. Az ajánlat esetleges elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.
9. A biztosító kockázatviselése a nap 24 órájában, a Föld teljes területére érvényes, ettől eltérő szabály alkalmazásához a szerződő felek írásbeli meg- állapodása szükséges.
10. Az életbiztosítási szerződés megkötését követően, a szerződés létrejöt- tétől számított 30 napon belül – a kötelezettségvállalás tagállamának hiva- talos nyelvén – vagy a szerződő és a biztosító megegyezése esetén más nyelven – a biztosító a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon egy- értelműen tájékoztatja a biztosítási szerződés létrejöttéről.
11. Az önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül a biztosí- tási szerződést megkötő természetes személy szerződő a 10. pont szerin- ti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a hat hónapot meghaladó tartamú életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. E felmondási jog a szerző- dőt nem illeti meg olyan életbiztosítás esetén, amely egy hitel vagy köl- csönszerződéshez kapcsolódik és a rendelkezésre bocsátott pénzösszeg – teljes vagy részleges – törlesztése a szerződés szerint életbiztosítási szer- ződésben meghatározott biztosítási összegből történik (hitelfedezeti élet- biztosítás).
A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító 15 napon belül elszámol a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcso- latban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel, tájékoztatja a szerződőt a biztosítási díjból visszatartott összegről, melynek keretében a biztosító adminisztrációs és kötvényesítés költségeit érvényesíti a főbiztosí- tásra és a kiegészítő biztosításokra beérkezett befizetésekből. A visszatar- tott összeg mértékét a Kondíciós Lista „Általános rendelkezések, szerződés létrejötte” című fejezete határozza meg. A felmondási érték alapja az aktuális vételi árfolyamon számolt egyéni számla értéke, plusz a fel- mondásig levont biztosítási költségek, majd ebből kerül levonásra az előbb meghatározott visszatartott összeg. Az árfolyamváltozásból származó veszteség a szerződőt terheli. A biztosító a befizetésekből a felmondott biztosítási szerződésre már teljesített kifizetéseket levonja. A biztosító a fentiek figyelembevétele mellett a biztosítási kötvényen is megjeleníti a szerződési feltételeknek megfelelő felmondási joggal kapcso- latos információt.
12. A szerződő fél – ha az egyszeri díjat befizették – az életbiztosítási szer- ződést írásban, 30 napos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak utol- só napjára felmondhatja.
13. Az életbiztosítási szerződést – a biztosítási kockázat jelentős növekedé- sének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.
14. A biztosítási kockázat jelentős növekedése
a. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerző- dést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerző- dést harminc napra írásban felmondhatja.
b. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem vála- szol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmin- cadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
c. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biz- tosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egye- sekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az a. és b. pontok- ban meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
FOGALOMTÁR
15. Baleset: a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő külső behatás, melyből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal. Jelen Feltételekben balesetnek minősülnek az alábbi események is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be:
a. vízbefúlás;
b. égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;
c. károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szer- vezetbe való kerülése.
A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző be- tegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek. Az öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet nem baleset.
16. Baleseti haláleseti biztosítási összeg: az egyéni számlának a biztosí- tott elhalálozásának bejelentése napjára meghatározott értéke és a balese- ti kockázati biztosítási összeg együttese.
17. Baleseti kockázati biztosítási összeg: a biztosító a biztosított halál- esetéhez kapcsolódó többletszolgáltatásként kockázati biztosítási összeget állapíthat meg és fizethet ki jelen Feltételek „Biztosító szolgáltatása, bizto- sítási események” című fejezete szerint, a baleseti haláleseti biztosítási összeg részeként. A baleseti kockázati biztosítási összeg mértékét és a biztosító által a baleseti kockázati biztosítási összeg maximumára vonatkozóan esetlegesen felállított korlátot a „Biztosító szolgálta- tása, biztosítási események” című fejezete tartalmazza.
18. Befektetési egység eladási árfolyama: az az árfolyam, amelyen a biztosító a befizetett biztosítási díjat befektetési egységgé számítja át; ame- lyen a biztosító a befektetési egységeket eladja.
19. Befektetési egység vételi árfolyama: az az árfolyam, amelyen a biz- tosító a szolgáltatás, illetve a költségek elszámolása során a befektetési egységeket a szerződés devizaneme szerinti összegre számítja át.
20. Befektetési egységek: az eszközalap befektetéseiben való azonos ér- tékű részesedést megtestesítő elszámolási egységek.
21. Befektetési egységek aktuális értéke: a szerződő egyéni számláján nyilvántartott befektetési egységek számának és aktuális vételi árfolyamá- nak a szorzata. A befektetési egységek aktuális értéke azonos az egyéni számla értékével.
22. Biztosítási díj: a biztosító által vállalt kötelezettségek ellenértéke. Megegyezik az egyszeri díjjal.
23. Biztosítási évforduló: minden évben a kockázatviselés kezdetének megfelelő napot megelőző nap. A biztosító a biztosítási évforduló után 15 napon belül írásban tájékoztatja a szerződőt egyéni számlája értékéről és szerződésének aktuális visszavásárlási értékéről.
24. Biztosítási hónap: az az időszak, mely minden naptári hónapban a kockázatviselés kezdetének megfelelő napon – vagy amennyiben az adott hónapban nincs ilyen nap, az ahhoz legközelebb eső napon – kezdődik, és a következő ugyanilyen időszak kezdőnapját megelőzően vagy a szerződés tartamának lejáratával zárul.
25. Biztosítási időszak: két egymást követő biztosítási évforduló közötti 1 éves időszak, más néven biztosítási év.
26. Biztosított belépési kora: az adott biztosítottra vonatkozóan a koc- kázatviselés kezdetének éve és a biztosított születési évének különbsége.
27. Diverzifikáció: kockázatmegosztási módszer. A befektetési portfólió többféle különböző befektetési eszközből történő összeállítása azzal a cél- lal, hogy a portfólió összkockázata csökkenjen.
28. Egyéni számla: a biztosító valamennyi szerződő számára szerződésen- ként egyéni számlát hoz létre, amelyen az egyszeri díj és eseti díjak ellené- ben vásárolt befektetési egységeket nyilvántartja.
29. Egységtípus: jelen feltételek értelmében a biztosító felhalmozási, illet- ve eseti befektetési egységek típusait különbözteti meg.
30. Életbiztosítási díjtartalék: a befizetett egyszeri díjból és eseti díjakból, valamint az elért befektetési hozamokból a biztosító által a szerződésben vállalt kötelezettségek fedezetére tartalékolt összeg. A díjtartalék kiszámít- ható az egyes egységtípusokra egyenként kiszámított részértékek összege- zésével úgy, hogy összeadjuk a felhalmozási és eseti egységek aktuális ér- tékét.
31. Eseti befektetési egységek: a szerződő által befizetett eseti díjak ellenében jóváírt befektetési egységek.
32. Eszközalapok: a befizetett egyszeri és eseti díjak befektetését szol- gáló, a biztosító eszközei között elkülönített homogén eszközállományok (pl. értékpapírok), melyek értékének alakulása a biztosító szolgáltatásait meghatározza.
33. Felhalmozási befektetési egységek: a szerződő által befizetett egy- szeri díj ellenében jóváírt befektetési egységek.
34. Fogyasztó: szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
35. Haláleseti biztosítotti arány: több biztosítottal rendelkező szerződés esetén a szerződő és biztosítottak által szerződéskötéskor közösen megha- tározott, minden biztosítottra külön megadott arány, mely azt fejezi ki, hogy valamely biztosított halála esetén a teljes haláleseti biztosítási összeg- nek mekkora része kerüljön kifizetésre az elhunyt biztosított haláleseti ked- vezményezettjének részére. Valamely biztosított halálát követően a még életben lévő biztosítottakra automatikusan módosulnak a fennmaradó összegre vonatkozó haláleseti biztosított arányok oly módon, hogy az arányok mindenkori összege 100% maradjon. Az automatikus aránymó- dosulást követően az életben lévő biztosítottak között a halálesetet meg- előzően érvényben lévő felosztási rend nem változik.
36. Haláleseti biztosítási összeg: az egyéni számlának a biztosított elha- lálozásának bejelentése napjára meghatározott értéke.
37. Halmozott biztosítási összeg: adott biztosított vonatkozásában a biz- tosítóval már megkötött és aktuálisan megkötni kívánt valamennyi életbiz- tosítási szerződés biztosítási szolgáltatásainak az összege.
38. Kondíciós Lista: jelen Xxxxxxxxxx mellett a megkötött módozatra vo- natkozó kiegészítő paramétereket és jellemzőket (pl. változtatható költsé- gek aktuális mértékét, választható eszközalapok körét) tartalmazó doku- mentum, mely a szerződés elválaszthatatlan részét képezi. A Kondíciós Listában foglaltakat adott hatálytól a biztosító egyoldalúan is mó- dosíthatja a szerződés tartama alatt, amennyiben a biztosító oldalá-
ról ezt gazdaságossági, jövedelmezőségi vagy hatékonysági szem- pontok indokolják. A módosítás során a biztosító köteles figyelem- be venni a jelen Xxxxxxxxxx által felállított esetleges megkötéseket (pl. költségek maximumára vonatkozóan).
A megkötött szerződésre a biztosító adott módozatra vonatkozó, minden- kor hatályos Kondíciós Listája az irányadó.
39. Tartam: a szerződés létrejöttétől a biztosítási esemény bekövetkezésé- ig, több biztosított esetén az utolsó életben lévő biztosított vonatkozásá- ban bekövetkező biztosítási eseményig terjedő időszak.
40. Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.
BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI
41. A biztosító az a jogi személy, aki a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a szerződéses feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
42. A szerződő az a személy, aki az ajánlatot teszi, a biztosítóval a biztosí- tási szerződést megköti és a biztosítás díját fizeti. A szerződő azonos is lehet a biztosítottal. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosí- tási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szer- ződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekö- vetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
43. A biztosított az a személy, akinek az életével, egészségi állapotával kapcsolatos biztosítási eseményre a szerződés szól. A szerződés létrejötté- hez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biz- tosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része sem- mis; ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosítottat, illetve örökösét kell tekintetni, aki a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket. Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szer- ződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyám- hatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy. A biztosított a szer- ződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyi- latkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt ter- helő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biz- tosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
44. A szerződés 1-10 biztosítottra köthető meg.
45. A biztosított belépési életkora 60-90 év lehet.
46. A szerződő – a szerződéshez tartozó biztosított(ak) írásbeli hozzájáru- lásával – a teljes tartam alatt bármikor kérheti további biztosítottak bevo- nását, illetve kiléptetését a szerződésből. A biztosítottak körének módosí- tásakor a szerződő és biztosítottak együttesen kötelesek meghatározni az új haláleseti biztosítotti arányokat. A biztosítottak körének módosítására vonatkozó kérést a biztosító indoklás nélkül elutasíthatja. A kérés elfoga- dásáról vagy elutasításáról a biztosító a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja a szerződőt.
47. A kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szerződés szerint a biztosító szolgáltatására jogosult. A biztosító a szolgáltatás teljesítése előtt a kedvezményezett személyazonosságát ellenőrzi. Kedvezményezett lehet
a szerződésben megnevezett személy, a bemutatóra szóló kötvény birtoko- sa, ilyen személyek hiányában, vagy ha a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, a biztosított vagy örököse. A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási ese- mény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését vissza- vonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, mindezekhez a biztosí- tott írásbeli hozzájárulása szükséges. Abban az esetben, ha bemutatóra szóló kötvényt állítottak ki, a kedvezményezett későbbi kijelölése akkor lép hatályba, ha a kötvényt megsemmisítették és új kötvényt állítottak ki. Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölé- sét folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biz- tosítót tájékoztatni kell. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal vagy jogutód nélkül megszűnik.
BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
48. Az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően a biztosítási szer- ződésben meghatározott biztosítási összegnek a megfizetésére vállal köte- lezettséget.
49. Biztosítási esemény lehet:
a. a biztosítottnak a tartam alatt bekövetkezett halála;
b. a biztosítottnak a tartam alatt bekövetkezett baleseti eredetű halála;
50. A biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény be- következése esetén biztosítási szolgáltatást nyújt az arra jogosult kedvez- ményezettnek.
51. A biztosító a biztosított tartam alatt bekövetkezett halála esetén a kö- vetkezők szerint teljesít kifizetést:
a. A biztosított nem baleseti eredetű halála esetén a biztosító a biztosított elhalálozásának bejelentése napjára meghatározott egyéni számlaérté- ket fizeti ki a haláleseti kedvezményezett részére. Amennyiben több biz- tosított van, az előbbi összegnek arányos része kerül kifizetésre, a ha- láleseti biztosítotti arány alapján: ekkor az egyéni számla szerződésen maradó értéke lecsökken az egyéni számláról kifizetett összeggel.
b. A biztosított baleseti eredetű halála esetén a biztosító a baleseti halál- eseti biztosítási összeget fizeti ki a haláleseti kedvezményezett részére. Amennyiben több biztosított van, az előbbi összegnek arányos része kerül kifizetésre, a haláleseti biztosítotti arány alapján: ekkor az egyéni számla szerződésen maradó értéke lecsökken az egyéni számláról kifi- zetett összeggel, a baleseti kockázati biztosítási összeg pedig változat- lan marad.
52. A biztosító egyösszegű szolgáltatását az arra jogosult kedvezményezett egy összegben, vagy külön járadékbiztosítási szerződés megkötése esetén járadék formájában, illetve a kettő kombinációjaként is kérheti. A járadék fizetése a szolgáltatásra jogosult kedvezményezett és a biztosító között ebből a célból létrejövő biztosítási szerződés alapján történik, vagyis jára- dékbiztosítási szerződés megkötését követően lehetséges, a biztosító min- denkor hatályos kínálatában szereplő járadékbiztosítás(ok) alapján.
53. A baleseti kockázati biztosítási összeg mértéke a szerződés egyszeri díjá- nak 10%-a, de legfeljebb egy adott szerződés vonatkozásában 5 000 000 Ft, mértéke nem változik, és nem változtatható a tartam során.
A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE
54. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biz- tosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében
vesztette életét. Ebben az esetben az egyéni számla értéke a bizto- sított örököseit illeti meg, és abból a kedvezményezett nem része- sülhet.
55. A szerződés a baleseti kockázati biztosítási összeg kifizetése nél- kül szűnik meg, és a biztosító az egyéni számla értékét köteles visszatéríteni abban az esetben, ha a biztosított szándékosan elkö- vetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben halt meg.
BALESETI KOCKÁZATI BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGRE VONATKOZÓ KIZÁRT KOCKÁZATOK
56. A biztosító nem teljesít baleseti kockázati biztosítási többlet- szolgáltatást az alábbi esetekben:
a. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövetkező eseményekre;
b. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási ké- pesség csökkenése miatt bekövetkező biztosítási eseményekre;
c. a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárásokból, beavatkozásokból fakadó következményekre;
d. ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta;
e. ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű személy ál- tali kezeléssel összefüggésben következett be;
f. esztétikai vagy kozmetikai céllal végzett kezelésekből, plasztikai sebészeti beavatkozásokból és kórházi ápolásból, valamint orvo- silag nem indokolt műtétekből, kórházi ápolásból és gyógyító el- járásokból eredő biztosítási eseményekre;
g. ha a biztosítási esemény a biztosított HIV vírus fertőzöttsége, AIDS betegsége miatt következett be;
h. az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve a balesetből eredő biztosítási ese- ményre szóló szolgáltatásokat akkor, ha az indítóok biztosítási esemény;
i. öncsonkításból vagy annak kísérletéből eredő biztosítási ese- ményre;
j. ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggés- ben áll harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése során bekövetkező biztosítási eseményeket és jelen esetben harci cselekménynek minősül a hadüzenettel vagy anél- kül vívott háború, határvillongás, felkelés, lázadás, forradalom, zendülés, zavargás, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskí- sérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen or- szág korlátozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény;
k. a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő biztosítási eseményekre, ki- véve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légi jármű utasaként, a polgári légi forgalomban engedélyezett jár- művön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt kato- nai légi járművön polgári utasként szenved el és jelen esetben utasnak az minősül, aki a légi járműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez;
l. ha a biztosított halála gépi erővel hajtott szárazföldi vagy légi, vagy vízi járművel országos vagy nemzetközi sportversenyen tör- ténő részvétel következtében, vagy ilyen versenyre való felkészü- lés (edzés) keretében következik be;
m. a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő balesetek- re, és az ebből eredő egyéb biztosítási eseményre, ha a néző nem a szervezők által kijelölt helyen tartózkodik, ideértve a teszttúrá- kat és a rally versenyeket is;
n. az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzé- seken) a nézőt érő balesetekre és az ebből eredő egyéb biztosí-
tási eseményre, ha a néző nem a szervezők által kijelölt helyen tartózkodik;
o. arra a biztosítási eseményre, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapot- ban történt vasúti, légi, vízi, közúti jármű és gépjármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is;
p. mentális és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre.
57. A fenti kizárt kockázatok esetén a biztosító az egyéni számla ér- tékét fizeti ki, vagyis a baleseti kockázati biztosítási összeget nem fi- zeti ki.
58. A biztosító nem köteles fedezetet vállalni vagy jelen szerződési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik.
KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG, JOGNYILATKOZATOK
59. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor köte- les – a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges – minden olyan körül- ményt (pl. a biztosított foglalkozása, sporttevékenysége vagy egyéb veszé- lyes tevékenysége, külföldre költözése) a biztosítóval írásban közölni, ame- lyet ismert vagy ismernie kellett. A közlésre, illetőleg a tartam alatti válto- zás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bárme- lyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
60. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott – a valóságnak megfelelő – írásbeli válaszokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem je- lenti a közlési kötelezettség megsértését.
61. A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosító- nak 5 napon belül írásban bejelenteni.
62. A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biz- tosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha:
a. bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biz- tosítási esemény bekövetkezésében;
b. a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
63. Ha a szerződés több személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás- bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel össze- függésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivat- kozhat.
64. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a bizto- sított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehe- tővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körül- mény kideríthetetlenné válik.
65. Ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerző- déskötéskor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának az első öt évében gyakorolhatja. A közlési kötele-
zettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
66. A 65. pont rendelkezéseit a szerződésben meghatározott lényeges kö- rülmények változására vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértésének következményeire is megfelelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel xxxxxx- xxxxx jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.
67. A belépési kor helytelen bevallása esetén a biztosító a szolgáltatását a tényleges belépési kornak megfelelően nyújtja (ha a biztosítás a valóságos belépési életkorral létrejöhetett volna), illetve a szolgáltatás összegéből le- vonva érvényesíti a tényleges kor alkalmazása miatt felmerülő többletkölt- ségeket. Ha a tényleges kor alapján többlet díjfizetés keletkezett, azt a biz- tosító a szolgáltatással, illetve kifizetéssel egyidejűleg kamatmentesen visszafizeti. Ha a tényleges belépési kor szerint a biztosítás nem jöhe- tett volna létre, a biztosítási szerződés a megkötésére visszamenő hatállyal érvénytelennek minősül, és a biztosító az egyéni számla aktuális értékét kifizeti a szerződő részére.
68. A szerződő köteles a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban beje- lenteni, ha a biztosított foglalkozása vagy rendszeres szabadidős tevékeny- sége a szerződés tartama alatt az ajánlat adataihoz képest megváltozik. A jelen bekezdés szerint bejelentett változás esetén a biztosító jogosult a megváltozott kockázat fennállásának időtartamára a biztosítás díját a koc- kázat változásával arányosan növelni, illetve csökkenteni vagy záradékot alkalmazni, illetve visszavonni, hatálytalanítani.
69. A biztosítóhoz intézett – kérdésnek, panasznak nem minősülő – jog- nyilatkozatok, megbízások és bejelentések csak akkor tekinthetők jogha- tályosnak, ha azokat a Kondíciós Lista „Közlési és változásbejelentési köte- lezettség, jognyilatkozatok” című fejezetében megadott módon juttatták el a biztosítóhoz. Azt, hogy az egyes közlési módokon megtett jognyilat- kozatok, megbízások és bejelentések tekintetében mi számít a beérkezés napjának – vagyis amikortól az adott jognyilatkozat, megbízás vagy beje- lentés hatályosnak minősül – a Kondíciós Lista ugyanezen fejezete szabá- lyozza.
70. A biztosító a szerződés megkötésekor a szerződőt a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény rendelkezései szerint azonosítani köteles. A szerződő a biztosítási szerződés tartama alatt az azonosí- tás során megadott adatokban – családi és utónév (születési név), lakcím, állampolgárság, azonosító okmány típusa és száma; külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helye; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén neve, rövidített neve, székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyaror- szági fióktelepének címe, cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszáma, egyéb jogi személy esetén a lét- rejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma –, illetve a tényleges tulajdonos sze- mélyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszer- zést követő 5 munkanapon belül a biztosítót értesíteni.
KOCKÁZATELBÍRÁLÁS
71. A biztosító a szerződés létrejöttét kockázatelbírálástól teszi füg- gővé. Ennek keretében a biztosító jogosult az ajánlaton közölt ada- tok ellenőrzésére, továbbá a kockázat elbírálása céljából jogosult kérdéseket feltenni a biztosított foglalkozásával, életkörülményei- vel, szabadidős és sporttevékenységével kapcsolatban.
72. A biztosító kockázat elbírálására vonatkozó határidő az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésétől számított tizenöt nap.
73. A biztosító által feltett kérdésekre adott válaszoktól függően a biztosító jogosult a kockázatot alacsonyabb biztosítási összeggel vál- lalni, kockázat kizárást alkalmazni vagy az ajánlatot elutasítani.
74. Kockázatkizárás vagy a baleseti haláleseti biztosítási összeg csök- kentése esetén a biztosító a kockázat elbírálására vonatkozó határ- időn belül írásban értesíti a szerződőt arról, hogy a kockázatot az ajánlattól eltérően milyen feltételekkel vállalja (ajánlatmódosító javaslat). A szerződő az ajánlatmódosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult nyilatkozni a kockázatkizárás vagy biztosítási összeg csökkentésének elfogadásáról vagy elutasításáról. Amennyiben a szerződő a 15 napos határidő alatt nem nyilatkozik, ez az ajánlatmódosító javaslat elutasításának minősül.
75. A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a szerződő által kezdeményezett új biztosítási kockázat igénylésére, új biztosított bevonására irányuló szerződésmódosítás esetén ismételt kockázatel- bírálást végezhet. Ebben az esetben a kockázat elbírálására, vala- mint a várakozási időre a biztosítási ajánlat megtételére vonatkozó általános szabályok érvényesek.
76. A biztosító módosított kockázatviselése a biztosítási szerződéssel kapcsolatos igény elfogadása esetén az adott biztosítási kockázat vonatkozásában a szerződésmódosításról szóló ajánlat megtételét követő díjfizetési időszak kezdő napján kezdődik.
KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE
77. A kockázatviselés kezdete az ajánlat biztosító vagy alkusz részére törté- nő átadását követő nap 0. órája. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint az ajánlat biztosítónak vagy alkusznak történt átadását követő nap 0.00 órája. Amennyiben az ajánlaton a kockázatviselés kezdő időpontjaként korábbi időpont került feltüntetésre, mint az ajánlat biztosító- nak vagy alkusznak történt átadását követő nap, úgy a kockázatviselés kezdő időpontjának az ajánlat biztosítónak vagy alkusznak történt átadását követő nap 0.00 óráját kell tekinteni. Ha az ajánlaton a kockázatviselés kezdő idő- pontja nem került kitöltésre, a kockázatviselés az ajánlatnak a biztosító vagy az alkusz részére történt átadását követő nap 0.00 órájában kezdődik meg.
78. A biztosító a kockázatviselés végéig bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre vállal kockázatot, azok után teljesít a biztosítási feltételek alapján biztosítási szolgáltatást.
TARTAM
79. A biztosítási szerződés határozatlan tartamra jön létre.
BIZTOSÍTÁSI DÍJ
80. A biztosítási díj a biztosító által vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenértéke.
81. A biztosítási díj a biztosítás devizanemében kerül meghatározásra, és azt a biztosító ugyanabban a devizanemben várja el. A más devizanemben fizetett biztosítási díjak átváltásából származó nyereséget vagy veszteséget a szerződő viseli. A biztosítás devizaneme forint.
82. A díjfizetés gyakorisága egyszeri.
83. A díjfizetés módja banki átutalás vagy készpénz átutalási megbízás lehet.
84. A szerződő az egyszeri díjat az ajánlat átadásakor, de legkésőbb a koc- kázatelbírálási idő végéig köteles megfizetni.
85. Az ajánlaton – előzményszerződéssel nem rendelkező szerződés esetén – megadott egyszeri díjon felül fizetett többletdíj nem kerül befektetésre. A be- fektetésre nem kerülő többletdíjat a biztosító a befizetést követő 15 napon belül a szerződő részére visszafizeti.
86. A biztosítási díj átutalással történő kiegyenlítése esetén a szerződő kö- teles az átutalási megbízás közlemény rovatát úgy kitölteni, hogy abból
egyértelműen beazonosítható legyen az átutalt díj rendeltetése. A közle- ménynek ezért az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a. szerződő neve;
b. ajánlatszám vagy szerződésszám;
c. szerződő címe.
87. A beazonosíthatatlan fizetményeket a biztosító a díj beérkezését köve- tő 30 napon belül visszautalja a feladó részére, amennyiben a rendelkezés- re álló információ alapján a díj visszautalható, ellenkező esetben a díjat ka- matmentes számlán tartja nyilván. A visszautalt díjra kamat nem jár. Amennyiben a díj a szerződőnek felróható módon a biztosító számlájára nem érkezik be, ennek felelősségét a szerződő és a biztosított viseli.
88. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a követ- kezményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő kitűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az ese- dékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
89. A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt követően befize- tett biztosítási díjat a kockázatviselés kezdetéig kamatmentesen kezeli.
A biztosítási ajánlat visszautasítása esetén biztosító a befizetett biz- tosítási díjat 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti a szerződő részére.
90. A szerződő felek megállapodnak, hogy a díjszámításkor keletke- ző 100 Ft-ot, illetve díjtöbblet érvényesítésétől kölcsönösen eltekin- tenek.
91. A szerződő a 100 000 Ft-ot meghaladó összegű első biztosítási díjat csak banki átutalással teljesítheti. A biztosító üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a szerződőtől díj átvételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az OTP Bank Nyrt. ügyintézője nem jogosult díj át- vételére, de az ügyfél az OTP Bankban befizethet a biztosító szám- lájára. Az alkusz és a többes ügynök díj átvételére nem jogosult, kivéve, ha a biztosítóval kötött egyedi megállapodás erre feljogosítja. A díj átvételére vonatkozó jogosultság fennállásáról az alkusz, a töb- bes ügynök tájékoztatja a szerződőt. A biztosításközvetítő nem jo- gosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közremű- ködni.
92. Ha a szerződő a biztosítónak nem a szerződés devizanemének megfe- lelő számlájára fizeti meg a biztosítási díjat, akkor a biztosító számlavezető bankjának mindenkori átváltási kondíciói szerint a biztosító szerződés devi- zanemének megfelelő számlájára kerül áthelyezésre az összeg. Az így jóvá- írt összeget tekinti a biztosító befizetett díjnak. A téves befizetésekből eredő árfolyamkockázat, illetve többletköltség a szerződőt terheli.
93. A szerződő az ajánlattétel során határozza meg az egyszeri díjat. A mi- nimális egyszeri díj mértéke megtalálható a Kondíciós Lista „Biztosítási díj” című fejezetében.
ESETI DÍJ
94. A szerződő a tartam egésze alatt jogosult eseti díjak befizetésére.
95. Eseti díj forintban fizethető. A más devizanemben fizetett eseti díjak átváltásából származó nyereséget vagy veszteséget a szerződő viseli. Eseti díj kizárólag banki átutalással, készpénzátutalási megbízással vagy – az Ügyfél Zóna szolgáltatási feltételeinek megfelelően – a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx oldalon keresztül fizethető.
96. Az eseti díj banki átutalással történő fizetése esetén a szerződő köteles az átutalási megbízás közlemény rovatát úgy kitölteni, hogy abból egyér- telműen beazonosítható legyen az átutalt díj rendeltetése. A közleménynek ezért a 86. pontban megadottakon túl – a szerződő nevét követően – tar- talmaznia kell az „Eseti” vagy „Eseti díj” kifejezést is. A készpénzátutalá-
si megbízással fizetett díjak tekintetében nincs lehetőség rendelkez- ni a díj rendeltetéséről.
97. Amennyiben valamely átutalt fizetmény nem azonosítható be egyértel- műen eseti díjként, de az ajánlat átadásának dátumát követő 15. napon túl érkezik, valamint eléri a Kondíciós Lista „Eseti díj” című fejezetében megadott minimális eseti díj nagyságát, a biztosító a teljes összeget eseti díjnak tekinti.
98. Az eseti díjak eszközalapok közötti megosztása, befektetése tekinteté- ben a szerződőnek külön rendelkeznie kell, függetlenül az egyszeri díjra vo- natkozó megbízástól.
99. Amennyiben a szerződőnek nincs érvényben lévő rendelkezése az eseti díjak befektetése tekintetében, a biztosító a befizetett eseti díjat az eseti díj beérkezésekor az egyszeri díjra aktuálisan vonatkozó eszközalaponkénti felosztási aránynak megfelelően kerül befektetésre.
A szerződő később eszközalap-váltással módosíthatja az eseti díjak befek- tetésére szolgáló eszközalapot.
ELVONÁSOK, KÖLTSÉGEK
100. Kockázati költség: a biztosító baleseti haláleseti szolgáltatásának költsége, mely első alkalommal az egyszeri díj felhalmozási befektetési egy- ségekre történő váltásának napján kerül levonásra, majd ezt követően min- den biztosítási hónap első napján esedékes a szerződés teljes tartama alatt. A költség a szerződés befektetési egységeinek csökkentésén keresztül kerül elvonásra a felhalmozási befektetési egységekből.
A kockázati költség alapja a baleseti haláleseti biztosítási összeg. Kocká- zati költség havi mértéke 0,03%, éves mértéke 0,36%. A kockázati költség mértékét a biztosító a szerződés tartama alatt egyoldalúan nem módosíthatja.
101. Szerződéskötési költség: a szerződéskötéssel, illetve a későbbi eseti díj befizetésével kapcsolatban felmerülő százalékos költség, melyet a biztosító a kockázati költséggel csökkentett felhalmozási egysé- gekből, illetve eseti befizetés esetén az eseti egységekből von el a felhal- mozási, illetve eseti egységekre váltás napján. Mértéke 0,5%. A szerző- déskötési költség mértékét a biztosító a szerződés tartama alatt egyoldalú- an nem módosíthatja.
102. Vagyonkezelési költség: az eszközalap-kezeléssel kapcsolatos be- fektetési, vagyonkezelési tevékenységből fakadó költségek. A vagyonkeze- lési költséget a biztosító minden biztosítási hónap utolsó napján eszközala- ponként, a meglévő befektetési egységek alapján számolva, a meglévő be- fektetési egységekből vonja el a tartam alatt. Vagyonkezelési költség havi mértéke: eszközalaponként legfeljebb 0,2%, éves mértéke 2,4%, aktuális értékét a Kondíciós Lista „Elvonások, költségek” című feje- zete tartalmazza.
103. Adminisztrációs költség: a szerződéskezeléssel és fenntartással kap- csolatos, valamint a biztosító általános működési költségeinek fedezetéül szolgáló százalékos költség, melyet a biztosító mind a felhalmozási mind az esetleges eseti befektetési egységekből elvon. A költség a 2. biztosítási hó- naptól kezdődően minden biztosítási hónap első napján esedékes a kocká- zati költség elvonását követően, mértékét a Kondíciós Lista „Elvonások, költségek” című fejezete szabályozza. Adminisztrációs költség havi mér- téke 0,075%, éves mértéke 0,9%.
104. Ügyfél kérésére kiállított értesítő költsége: a biztosító akkor szá- mítja fel a költséget, ha a Feltételek szerint kiküldött ügyfélértesítő levele- ken túl a szerződő pótlólagosan újabb elszámolást igényel. A szerződő az erre vonatkozó igényt a Kondíciós Lista „Közlési és változás bejelentési kö- telezettség, jognyilatkozatok” című fejezetében szabályozott módon je- lentheti be. Ügyfél kérésére kiállított értesítő költsége: legfeljebb 1000 Ft, aktuális értékét a Kondíciós Lista „Elvonások, költségek” című fe- jezete tartalmazza. A költség esedékessége az igény beérkezésének napja, melynek meghatározását szintén a Kondíciós Lista azonos fejezete tartal- mazza. A költséget a biztosító a felhalmozási egységekből érvényesíti.
105. A biztosító költséget számíthat fel a szerződő által választott szolgál- tatásokért, megbízásokért. Ilyen esetben a költségre vonatkozó szabályokat a jelen Feltételeknek az adott szolgáltatásra, tranzakcióra vonatkozó ren- delkezései tartalmazzák.
106. Amennyiben a biztosító valamely költségét a szerződés befektetési egységeinek elvonásán keresztül érvényesíti, és a Feltételek nem rendelkez- nek külön a költség alapjául szolgáló egységek típusáról, elvonási sorrend- jéről, akkor – ha a szerződő több egységtípussal is rendelkezik – a költség- elvonás arányosan történik az egyes érintett egységtípusokból, azok egy- máshoz viszonyított száma alapján.
VISSZAVÁSÁRLÁS, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS
107. A visszavásárlás maradékjog, az életbiztosítási szerződések lejárat előtti megszüntetésének lehetősége, melynek keretében a biztosító visszavásárolja a szerződésen nyilvántartott befektetési egységeket a szer- ződő kérésére. Ennek megfelelően a részleges visszavásárlás a szerződé- sen nyilvántartott egységek egy részének visszavásárlása. Visszavásárlás vagy részleges visszavásárlás esetén a szerződő jogosult a biztosító szol- gáltatására.
108. A szerződő a szerződés (részleges) visszavásárlását bármikor kérheti, amennyiben a szerződés díjjal rendezett (azaz az esedékes egyszeri díjat megfizették).
109. Nem kérhető részleges visszavásárlás a felhalmozási befektetési egy- ségek terhére, ha annak következményeként a felhalmozási befektetési egységek értéke 200 000 Ft alá csökkenne.
110. A szerződés teljes visszavásárlásakor a biztosító az egyéni számla ér- tékének 100%-át fizeti ki. A szerződés részleges visszavásárlása esetén a részlegesen visszavásárolt összeg 1%-ának megfelelő összeggel lecsök- kentésre kerül az egyéni számlaérték. Az egyéni számlaérték a kivont összeg eszközalaponkénti és egységtípusonkénti arányában kerül csök- kentésre.
111. Részleges visszavásárlás esetén a szerződőnek a részlegesen visszavá- sárolni kívánt összeget a rendelkezésre álló eszközalapok és egységtípusok szerinti megbontásban kell meghatároznia. Amennyiben a szerződő nem határoz meg egységtípust és eszközalapot, csak a részlegesen visszavásá- rolni kívánt összeget, a biztosító először a rendelkezésre álló eseti, majd a szükséges mértékig a felhalmozási befektetési egységek terhére hajtja végre az igényt. Amennyiben az igény végrehajtása nem jár valamely egy- ségtípus teljes kivonásával, a biztosító az adott egységtípust arányosan vonja ki a szerződéshez tartozó eszközalapokból, az egységtípus egyes esz- közalapokban lévő darabszáma alapján.
RENDSZERES PÉNZKIVONÁS
112. A szerződő a szerződésből rendszeres pénzkivonást a tartam alatt bár- mikor kérhet. A rendszeres pénzkivonás esetén a részleges visszavásárlási összegekre a szerződő jogosult.
113. A rendszeres pénzkivonás összegét, időtartamát és gyakorisá- gát a szerződő határozza meg. A rendszeres pénzkivonás havi, ne- gyedéves, féléves és éves gyakoriságú lehet. A rendszeres pénzkivo- nás tartama kizárólag egész év lehet.
114. A rendszeres pénzkivonás egyszeri költséggel rendelkezik, mely a be- fektetési egységekből kerül elvonásra. A rendszeres pénzkivonás bejegyzé- sének egyszeri költsége maximálisan 10 000 Ft, aktuális mértékét a Kondí- ciós Lista „Rendszeres pénzkivonás” című fejezete tartalmazza.
115. A rendszeres pénzkivonás kizárólag abban az esetben kerül végrehaj- tásra, ha gyakoriságtól függetlenül legalább két alkalommal történik pénz- kivonás (pl. 1 évig fél éves gyakorisággal), ellenkező esetben a kérelmet a biztosító elutasítja.
116. Ha a rendelkezésre álló befektetési egységek aktuális értéke kevesebb, mint a rendszeres pénzkivonás összege, figyelembe véve a „Visszavásárlás, részleges visszavásárlás” című fejezetében definiált visszavásárlási arányo- kat is, a biztosító megszünteti a rendszeres pénzkivonást.
117. A rendszeres pénzkivonás részleges visszavásárlások sorozatának te- kintendő.
A rendszeres pénzkivonás során minden esetben a kivont összeg 1%-ának megfelelő összeggel lecsökkentésre kerül az egyéni számlaérték.
Rendszeres pénzkivonás esetén sem csökkenhet a felhalmozási befektetési egységek értéke 200 000 Ft alá.
118. A rendszeres pénzkivonások a megadott gyakoriság szerint az esedé- kesség hónapjában minden esetben ugyanazon a napon esedékesek (igénybejelentő nyomtatványon meghatározottak szerint), amennyiben ez a nap nem munkanap, akkor az ezt követő első munkanapon. A kifizeté- sek minden esetben az esedékesség napján érvényes vételi árfolyamon ke- rülnek levonásra, tehát a változó vételi árfolyam változó levont egységszá- mot eredményezhet az azonos nagyságú kifizetések esetében is.
119. Egyszeri díjas szerződésből a szerződő írásban kérheti folyamatos díjas szerződés biztosítási díjának megfizetését rendszeres pénzkivonás teljesíté- se mellett, amennyiben a folyamatos díjas szerződés feltételei ezt nem tilt- ják. A rendszeres pénzkivonásra irányuló kérelem benyújtása esetén a biz- tosító nem vizsgálja, hogy a pénzkivonás összege eltér-e a kérelemben megjelölt folyamatos biztosítás díjától vagy annak devizaneme megegye- zik-e a kifizetés devizanemével, így az esetlegesen keletkező díjhiány meg- fizetéséért a folyamatos díjas biztosítás szerződője felel.
120. Amennyiben rendszeres pénzkivonáson keresztül valamilyen biztosítá- si szerződés díját kívánja fizetni a szerződő, akkor a biztosítónak jogában áll elutasítani a szerződő rendszeres pénzkivonási kérelmét, vagyis a bizto- sító fenntartja a jogot, hogy a kérelemben megjelölt biztosítás beazonosí- tását követően visszautasítsa a rendszeres pénzkivonáson keresztül történő díjfizetést.
121. Amennyiben a rendszeres pénzkivonás nem folyamatos díjas szerző- désre történő biztosítási díj fizetése céljából jön létre, akkor a pénzkivonás kizárólag bankszámlára történő utalásként kérhető. A bankszámlaszám, valamint a számlavezető bank megadása az igénybejelentő nyomtatványon kötelező.
122. A szerződőnek nincs lehetősége megadni, hogy a rendszeres pénzki- vonás mely eszközalapokból és mely egységtípusokból történjen. A rend- szeres pénzkivonás során a biztosító először a rendelkezésre álló eseti, majd a szükséges mértékig a felhalmozási egységek terhére hajtja végre az igényt. Amennyiben az igény végrehajtása nem jár valamely egységtípus teljes kivonásával, a biztosító az adott egységtípust arányosan vonja ki a szerződéshez tartozó eszközalapokból, az egységtípus egyes eszközalapok- ban lévő darabszáma alapján.
123. Újabb rendszeres pénzkivonás elindításához újabb kérelem benyújtá- sa szükséges.
124. Amennyiben a rendszeres pénzkivonás időtartama alatt szerződőmó- dosítás történik, úgy a biztosító megszünteti a rendszeres pénzkivonást.
KÖTVÉNYKÖLCSÖN
125. A biztosító kötvénykölcsönt nem nyújt.
BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
126. A biztosító a termék díjtartalékainak a befektetésére eszközalapokat hoz létre, amelyek különálló, elkülönített eszközállományt képeznek a biz- tosító eszközei között. A fennálló, választható eszközalapok listáját és összetételét a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezete tartalmazza.
127. Az ajánlat megtételekor a szerződő a biztosító által aktuálisan felkí- nált lehetőségek közül megválasztja azt az eszközalapot vagy eszközala- pokat, melybe a biztosító a szerződő díjbefizetéseit befekteti. A maximáli- san választható eszközalapok száma 6. Az egy eszközalapba minimálisan befektethető összeg 1000 Ft.
128. Az egyszeri díj, valamint az eseti díjak a szerződő által választott arányban fordítódnak az eszközalapok egységeinek megvásárlására.
129. A biztosító különböző típusú egységeket ír jóvá és tart nyilván a szer- ződő egyéni számláján. A biztosító a teljes egyszeri díjból felhalmozási be- fektetési egységeket, az eseti díjból eseti befektetési egységeket ír jóvá a szerződő számláján.
130. Az egységek megvásárlása (allokáció) az esedékes egyszeri díj, vala- mint az eseti díjak biztosítóhoz való beérkezése után, a Kondíciós Lista
„Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében megadott, de maximum 5. munkanapon érvényes eladási árfolyamon történik. A díj be- fizetése és az egységek megvásárlása közötti időszakra a szerződőt kamat, illetve hozam nem illeti meg.
131. Az egységek árfolyama az eszközalap eszközértékének megfelelően alakul.
A befektetési egységek árfolyamában csökkentő tényezőként jelenhetnek meg az alábbi tételek:
– mögöttes befektetési alap alapkezelési költsége (amennyiben a befek- tetési portfólió befektetési alapokat is tartalmaz);
– adásvételi költségek, beleértve a vételi és eladási oldal közötti különb- séget (bid-ask spread);
– letétkezelési díj;
– elszámolóház (KELER, Clearstream, stb.) által felszámított díjak;
– egyéb (folyószámlához köthető) bankköltség.
A fent felsorolt költségek aktuális mértékét a biztosító az internetes hon- lapján teszi közzé.
132. Az eszközalapok eszközeit a biztosító rendszeres időközönként (min- den értékelési napon) értékeli. Az értékelés során a biztosító meghatároz- za az egyes eszközalapok eszközértékét és az egységek vételi és eladási ár- folyamát.
133. A biztosító az eszközalapok eszközeinek értékelése során a befekte- tési alapok általános értékelési elvei szerint jár el, az eszközérték kiszámítá- sa elsődlegesen a közzétételi napon (T nap) elérhető tőzsdei, illetve má- sodpiaci árinformációkon alapul.
Az eszközalapok kezelője – ha az adott eszközalap befektetési politikája másképp nem rendelkezik – az alábbi ügyleteket kötheti:
– tőzsdén jegyzett értékpapírok adásvétele;
– tőzsdén nem jegyzett értékpapírok adásvétele;
– betét lekötése;
– fedezeti célú származékos ügyletek kötése;
– befektetési célú származékos ügyletek kötése;
– arbitrázs célú ügyletek kötése;
– értékpapírkölcsönzés;
– visszavásárlási megállapodások (repóügylet) kötése.
134. A jelen Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés esetében több- lethozam nem keletkezik.
135. Visszavásárlás, részleges visszavásárlás, eszközalapváltás, illetve a biz- tosítási szerződés 11. pont szerinti felmondása esetén a biztosító a vissza- vásárlással, részleges visszavásárlással, eszközalap-váltással, illetve felmon- dással érintett egységeket az igény bejelentésének a biztosítóhoz történő beérkezése után a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezé- sek” című fejezetében megadott, de maximum 5. munkanapon érvényes árfolyamon és egységszámmal hajtja végre. A bejelentés módjával és a be- érkezés időpontjának meghatározásával kapcsolatban a Kondíciós Lista
„Közlési és változásbejelentési kötelezettség, jognyilatkozatok” című feje- zete tartalmaz rendelkezéseket.
136. A szerződő befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről naponta infor- mációt kérhet a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében megadott tájékozódási lehetőségeken.
137. Tekintettel arra, hogy ugyanazon a napon több költség elvonása, be- fizetett díj befektetése, megbízás végrehajtása és szolgáltatás teljesítése is esedékessé válhat, a biztosító ezek végrehajtása során a következő sorrend szerint jár el:
a. kockázati költség elvonása;
b. szerződéskötési költség elvonása;
c. adminisztrációs költség elvonása;
d. részleges visszavásárlási szolgáltatás miatti egységváltozás érvényesítése;
e. eszközalapváltási megbízás miatti egységváltozás érvényesítése, eszköz- alapváltás költségének elvonása;
f. vagyonkezelési költség elvonása;
g. ügyfél kérésére kiállított értesítő költségének elvonása;
h. rendszeres pénzkivonási szolgáltatás miatti egységváltozás érvényesíté- se, rendszeres pénzkivonás költségének elvonása;
i. visszavásárlási szolgáltatás miatti egységváltozás érvényesítése.
138. A múltban elért hozamok jövőbeli kötelezettséget nem jelen- tenek, ez igaz a biztosító kínálatában szereplő eszközalapok múlt- beli teljesítményére is. Elsősorban a részvényekre jellemző a változó hozam, az időnkénti árfolyamcsökkenés. A biztosítási szolgáltatások és a biztosításhoz kapcsolódó maradékjogok összegét a befektetési eredmény befolyásolja, mivel mind a megtakarítási összeget, mind a teljes és részleges visszavásárlási összeget az eszközalapok eszközér- téke határozza meg. A választható eszközalapok egyike sem vállal tőke vagy hozamvédelmet, amennyiben mégis, azt az adott eszköz- alap befektetési politikája külön tartalmazza.
139. Az ügyfél által kezdeményezett tranzakciók (pl. eszközalapvál- tás, átirányítás) végrehajtása során a biztosító nem vizsgálja adott tranzakció ésszerűségét. A tranzakciókból eredő ezen kockázatot teljes egészében a szerződő viseli, a biztosítási feltételeknek meg- felelően végrehajtott tranzakciók utólag nem módosíthatók.
AZ ESZKÖZALAPOK LÉTREHOZÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE, TRANZAKCIÓK SZÜNETELTETÉSE
140. A biztosítónak lehetősége van új eszközalapok létrehozására és korábban bevezetett eszközalapok megszüntetésére is. Utóbbira abban az esetben kerülhet sor, ha az adott eszközalap(ok)ban elhe- lyezett megtakarítások összértéke nem elégséges a gazdaságos, a biztosító véleménye szerint jövedelmező és hatékony üzemeltetésé- hez, vagy ha az eszközalap más eszközalapba kerül beolvasztásra. Az eszközalap megszüntetésekor a biztosító a szerződőt legalább
45 nappal a tervezett megszüntetés előtt értesíti, és felajánlja a megszüntetésre kerülő eszközalapból bármely másik működő esz- közalap( ok)ba való költségmentes eszközalapváltást. A biztosító a jelzett értesítőben tájékoztatja a szerződőt, hogy az eszközalap-vál- tásra vonatkozó, megadott határidőn belül történő rendelkezése hi- ányában melyik másik működő és legkisebb befektetési kockázatú eszközalapba történik az eszközalapváltás a megszüntetésre kerülő eszközalap bevonásának hatályával. Bármely eszközalap választása esetén az adott eszközalap(ok)ba befektetett díjrészeket befekteté- si kockázat terheli, amely a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsola- tos rendelkezések” című fejezetében részletezett kockázati ténye- zők befektetési egységek árfolyamának változására való hatásából ered. Ezt a befektetési kockázatot a szerződő viseli. A biztosító rész- ben átvállalhatja a befektetési kockázatot a szerződőtől azzal, hogy az egyes eszközalapokban elhelyezett megtakarításokra tőke- és/vagy hozamvédelmet ígér.
141. A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befekte- tési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban:
eszközalap felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszköz- értéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. A Bit. 3.§ 98. pontja alapján illikvid eszköz az eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem ál- lapítható meg, ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyaminformációk az eszköz forgalmazásának, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak ma- radéktalanul rendelkezésre.
Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló kö- rülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végre- hajtja arra az értékelési napra (az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó esz- közértéke. A biztosító tájékoztatja a szerződő felet az eszközalap fel- függesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról, végre- hajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről – ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok vál- tozását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait – és az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, va- lamint a megszüntetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesíté- sét érintő következményeiről. A biztosító ezen tájékoztatást az esz- közalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfel- hívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti az ügy- félszolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan napra- készen tartja.
142. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivételével – a felfüg- gesztett eszközalapot érintő tranzakciók (így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás) nem teljesíthetőek. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését kö- vetően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a szerződő az eszközalap-felfüg- gesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A fel- függesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító haladék- talanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban. Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendel- kezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy a szerződő fél eltérő ren- delkezése hiányában – köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő idő- pontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájé- koztatást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy az elkülö- nítetten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában – az esz- közalap felfüggesztés kezdő időpontját követő 45. naptól.
143. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási esemény be- következése vagy a szerződés teljes visszavásárlása esetében a bizto- sító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüg- gesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyá- sával állapítja meg. A biztosító a fenti esetekben az eszközalap-fel- függesztés megszüntetését követő 15 napon belül – amennyiben a
146. pontban írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél szám- láján a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből nyilván- tartott befektetési egységeknek az eszközalap-felfüggesztés meg-
szüntetését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szerző- déses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.
144. A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesítését az esz- közalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelőző utol- só ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüg- gesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott érték- ben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekinte- tében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biztosí- tottanként legfeljebb 30 millió forint összeghatárig. Az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a bizto- sító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti. Amennyiben a 146. pontban írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a kü- lönbözet kifizetését a 146. pontban írt elszámolás keretében teljesíti.
145. Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosszab- bíthat.
A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap-fel- függesztés időtartamának lejártát legalább 15 nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, vala- mint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban. A biztosító az eszköz- alap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:
a. az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;
b. az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszű- néséről való tudomásszerzését követően; vagy
x. xxxxxxxxxx azt a Felügyelet határozatban elrendeli.
146. Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés 145. pont szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama továbbra sem álla- pítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egész- ben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünte- ti, és az ügyfelekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet ala- pul vételével – elszámol.
147. Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásai- nak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközö- ket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja (az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódesz- közalapokra bontja, a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az esz- közalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át kép- viselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszűnik, és az ön- álló eszközalapként működik tovább. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap fel- függesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a bizto- sító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel. A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés a 141-144. pon- tokban írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap- felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesz- tés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszköz- alap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illik-
vid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokhoz ren- delni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szétválasztás esetén a 142. pontban szereplő tájékoztatási kötele- zettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.
148. Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás a szerződő fél díj- fizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét – jelen fejezet rendelkezéseit figyelembe véve – nem szünteti meg.
BEFEKETETÉSI EGYSÉGEK FELOSZTÁSA ÉS ÖSSZEVONÁSA
149. A biztosító jogosult a biztosítás tartama során bármely eszközalap egységeinek felosztására vagy összevonására, amely megváltoztathatja az eszközalapban lévő egységek számát és árfolyamát. Ez a művelet azonban csak technikai jelentőségű, és az eszközalapban, valamint az egyéni szám- lán lévő egységek összértékét nem befolyásolja. Az esetleges felosztás vagy összevonás következtében az egyéni számlán lévő egységek száma és ár- folyama az érintett eszközalapban olyan módon követi le a végrehajtott vál- tozást, hogy az egységszám és árfolyam egymással ellentétes változása alapján az egységek értéke változatlan marad.
ESZKÖZALAPVÁLTÁS
150. A szerződő a tartam egésze alatt jogosult eszközalap-váltásra.
151. Új eszközalap választásakor (eszközalapváltás) a szerződő egyéni szám- láján lévő egységek az igény beérkezésétől számított, a Kondíciós Lista „Be- fektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezete szerinti, de maximum
5. munkanapon, a legközelebbi értékelés során meghatározott árfolyamon kerülnek átváltásra a szerződő által választott új eszközalap(ok) egységeire. A biztosító az eredeti eszközalapban lévő egységek vételi árfolyamon számolt értékét az új eszközalap eladási árfolyama alapján váltja át új egységekké. Az átváltás költsége az átváltásra kerülő egységek vételi árfolyamon számított értékének a Kondíciós Lista „Eszközalapváltás” című fejezetében megadott mértéke, de minimum 200 Ft és maximum 2000 Ft. Az átváltás költségét a biztosító a befektetési egységekből vonja el az átváltást követően.
152. Eszközalapváltás során a szerződő külön rendelkezhet a felhalmozási befektetési egységek, és külön az eseti befektetési egységek tekintetében.
153. Az eszközalap-váltással a szerződő már meglévő befektetési egységei az eszközalapváltást követően fizetett eseti díjakkal együtt a választott arányban és eszközalaponkénti megbontásban kerülnek átváltásra, illetve befektetésre.
154. Eszközalapváltás után a szerződő 30 napon belül írásbeli tájékoztatást kap új egységei típusáról, számáról, a változtatás során alkalmazott árfo- lyamról és egyéni számlája új egyenlegéről.
ÁTIRÁNYÍTÁS
155. A szerződő a tartam egésze alatt jogosult az eseti díjak tekintetében átirányítást kérni.
156. Az átirányítással a szerződő az átirányítást követően fizetett eseti díjak egyes eszközalapokba történő befektetési arányát változtatja meg a már meglévő befektetési egységek átváltása nélkül. A szerződő átirányításra vo- natkozó kérelmének biztosítóhoz történő beérkezését követően, a Kondí- ciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében meghatározott, de maximum 5. munkanapon vagy ezt követően befekte- tett díjakra az átirányítási megbízásban meghatározott arányokat veszi fi- gyelembe a biztosító. Az átirányítás a szerződő kérésére bármikor megvál- toztatható.
157. Az átirányítás költsége megbízásonként legfeljebb 5000 Ft, aktuális mértékét a Kondíciós Lista „Átirányítás” című fejezete tartalmazza. Az át-
10
irányítás költségét a biztosító a szerződő egyéni számláján már meglévő be- fektetési egységek csökkentésén keresztül vonja le.
158. Az átirányítás hatályba lépését követően a biztosító 30 napon belül ér- tesíti a szerződőt a bejegyzett módosításról, az átirányítás bejegyzésekor le- vont költségekről, a jövőben beérkező eseti díjak befektetéséhez választott eszközalapokról és azok arányáról.
A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSÉNEK MÓDJA, HATÁRIDEJE
159. A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül be kell jelenteni a Kondíciós Lista „Közlési és változásbejelentési kötele- zettség, jognyilatkozatok” című fejezetében megadott módon, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését. Ennek elmaradása esetén a biztosí- tó annyiban mentesül, amennyiben a biztosító kötelezettsége szempontjá- ból lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
160. A szolgáltatás teljesítéséhez a biztosító a következő iratok bemuta- tását kérheti:
a. a biztosítási kötvény (leadását is) és az utolsó díjfizetést igazoló nyugta;
b. a biztosított születési idejét hitelt érdemlően igazoló okirat;
c. halotti anyakönyvi kivonat;
d. a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv, és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményei;
e. a közlési kötelezettség vizsgálatához a kezelőorvosi orvosi dokumentá- ciók, orvosi vizsgálat eredményei, orvosszakértői véleményezések;
f. a jelen Feltételekben meghatározott mentesülési esetek és kizárt koc- kázatok ellenőrzéséhez szükséges hatósági eljárás során keletkezett iratok és orvosszakértői dokumentációk;
g. a szerződő és kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, alapító okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jogerős gyámhatósági határozat.
161. Az okiratok beszerzésének költségei a kedvezményezettet terhelik, beleértve a 160. pontban előírt orvosi és hatósági eljárásokra vonatkozó iratok, dokumentációk hiteles magyar nyelvű fordítását.
A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE
162. Az alábbi rendelkezések irányadóak a biztosítási eseményből eredő biztosítási szolgáltatás, illetve visszavásárlás, részleges visszavásárlás, rend- szeres pénzkivonás érvényesítéséből eredő kifizetések (továbbiakban együt- tesen biztosítási szolgáltatások) tekintetében.
163. A biztosító a szolgáltatását a teljesítéshez szükséges utolsó dokumen- tum beérkezését követő – rendszeres pénzkivonás esetén az esedékességet követő – 15 napon belül teljesíti.
164. A kifizethető összegből a biztosító levonja a mindenkor hatályos jog- szabályok alapján a kifizetést terhelő esetleges közterheket, és a fennma- radó összeget fizeti ki az arra jogosult részére.
165. A biztosító szolgáltatásának teljesítése bankszámlára történik forintban.
166. A szerződő a biztosító teljesítését követő 15 napon belül írásbeli el- számolást kap a biztosító szolgáltatásáról, az egyéni számla szolgáltatásko- ri egyenlegéről és egységszámáról, valamint a kifizetett összegről. Amennyiben a szolgáltatással nem szűnt meg a szerződés, a biztosító tájé- koztat az egyéni számla új egyenlegéről és az egységek új számáról is.
A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
167. A biztosítási szerződés megszűnik:
a. a biztosított (több biztosított esetén az utolsó élő biztosított) halála ese- tén, a biztosított halálával;
b. a szerződés visszavásárlása esetén a szerződő visszavásárlási igényének bejelentését követően, a szolgáltatásszámítás napjával;
c. az egyszeri díj megfizetésének elmulasztása esetén a biztosító által kül- dött írásbeli felszólításban megállapított 30 napos határidő eredmény- telen elteltével az esedékességre visszamenő hatállyal;
d. a szerződés 11. és 12. pontban foglaltak szerinti, szerződő általi fel- mondása esetén;
e. a 14. pontban feltüntetett esetben;
x. xxxxxxxxxx a biztosító fedezethiány miatt nem tudja érvényesíteni a befektetési egységekből valamely esedékes költségét.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK ÉS SZABÁLYOK
168. A kötvény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a biztosító a szer- ződő fél írásbeli nyilatkozatára az eredeti kötvényről a kérelem kézhezvéte- létől számított 60 napon belül hiteles másolatot állít ki, miután az okirat megsemmisüléséről vagy elvesztéséről a kérelmező írásban, teljes bizonyí- tóerejű magánokiratban nyilatkozatot tett. A hiteles másolat kiadásával egyidejűleg az eredeti kötvény hatályát veszti. A hiteles másolat kiállításá- nak költségei a kérelmezőt terhelik.
169. A biztosításból eredő igények elévülési ideje 5 év.
170. A jelen Feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásá- ban az alkalmazandó jog a magyar jog. A jelen Feltételekben nem szabá- lyozott kérdések vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irány- adók.
171. A személyes adatkezelésre vonatkozó elvi és gyakorlati tudni- valók, a biztosító elérhetőségeire (levelezési cím, telefonszám, hon- lapcím), felügyeleti szervére és a biztosítási szerződésekkel kapcso- latos fogyasztóvédelmi eljárásokra vonatkozó tájékoztatás jelen fel- tételek részét képező, Tudnivalók elnevezésű külön dokumentum- ban találhatóak.
AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
172. A tájékoztatás a 2016. május 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, amelyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdésekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok változásait célszerű nyomon követniük.
a. Természetes személyek esetén:
a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény;
a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény.
b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl:
b/1. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tör- vény;
b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.
173. Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, vala- mint előnyei a következők:
a. A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól.
b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, bal- esetbiztosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedel- met a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie.
c. A biztosító visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzki- vonási szolgáltatása után adóköteles kamatjövedelem keletkezhet, ha a magánszemély által befizetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénzkivonás esetén arányos – összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül befizetett díjnak a törvény által megha- tározott kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 15% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a magánszemélynek.
d. A kamatjövedelemmel és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt:
d/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően történik;
d/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a bizto- sító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével történik.
e. Az eseti befizetések adókötelezettségének megállapítása az egyszeri dí- jaktól elkülönítetten történik.
f. Amennyiben a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adó- mentesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély bizto- sítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy a szerződés módo- sításakor vagy a módosítást követő rendelkezési jog gyakorláskor, szol- gáltatáskor a magánszemély biztosítottnak vagy szerződőnek személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége ke- letkezhet.
174. A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jog- szabályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon érhetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kö- telezettségét.
A biztosító legfontosabb adatai
Név: Groupama Biztosító Zrt.
Székhely: Magyarország, 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 0110041071
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.
11