Munkaszerződés Határozott időre (minta)
Munkaszerződés
Határozott
időre
(minta)
amely létrejött egyrészről
[Munkáltató megnevezése]
székhely/lakóhely: ...........................................................................
cégjegyzékszám/nyilvántartó bíróság:1 ...........................................................................
képviselő:1 ...........................................................................
születési hely és idő, születési név:2 ...........................................................................
adószám/adóazonosító jel: ...........................................................................
mint munkáltató (a továbbiakban: „Munkáltató”)
másrészről
[Munkavállaló neve]
születési név: ...........................................................................
anyja születési neve: ...........................................................................
lakóhely: ...........................................................................
születési hely és idő: ...........................................................................
TAJ szám: ...........................................................................
xxxxxxxxxxxx xxx: ...........................................................................
bankszámlaszáma, számlavezető bank neve: ...........................................................................
mint munkavállaló (a továbbiakban: „Munkavállaló”, Munkáltató és Xxxxxxxxxxxx a továbbiakban külön‑külön: „Fél”, együttesen: „Felek”)
között, közös megegyezéssel alulírott helyen és napon, az alábbi feltételek szerint:
A MUNKAVISZONY KEZDETE, A MUNKAVISZONY IDŐTARTAMA
Munkáltató és Xxxxxxxxxxxx közös megegyezéssel megállapodnak abban, hogy munkaszerződést kötnek a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (a továbbiakban: „Mt.”) alapján a [a Munkaszerződés hatálybalépésének dátuma] napjától kezdődő,3 és [a munkaviszony utolsó napjának dátuma] napjáig tartó határozott időtartamra4 vonatkozóan a jelen megállapodásban szabályozottak szerint.
Munkába lépés napja: [munkába lépés napjának dátuma].
PRÓBAIDŐ
Felek próbaidőt nem kötnek ki.
A MUNKAVÁLLALÓ MUNKAKÖRE, FELELŐSSÉG
A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkavállaló munkaköre: [munkavállaló munkakörének megnevezése].
A Munkavállaló munkakörébe tartozó feladatok a következők: [munkavállaló munkakörébe tartozó feladatok felsorolása].5
A fentiekben írt munkakör ellátása során a munkavállaló köteles a munkáltató által meghatározott feladatokat ellátni. Egyúttal a munkáltató és a munkavállaló egybehangzóan kijelentik, hogy a munkáltató a munkaszerződés megkötését megelőzően ismertette a munkavállalóval a munkakörébe tartozó feladatokat és a munkáltató jelen szerződés aláírásával egyidejűleg átadta a munkavállaló részére a munkaköri leírását.
A munkavállaló köteles a munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni, és tudásának legjavát a munkáltató szolgálatára fordítani.
A munkavállaló kijelenti, hogy a jelen Munkaszerződésben meghatározott munkakör ellátásához szükséges szakértelemmel, illetve képesítéssel rendelkezik.
A MUNKAVÉGZÉS HELYE
Munkavállaló munkavégzésének helye a munkáltató székhelye, illetve a Munkavállaló tevékenysége elvégzése által megkívánt, a Munkáltató székhelyén kívüli, de magyarországitelephelyek és munkavégzési helyek.6
A MUNKAVÁLLALÓ SZEMÉLYI ALAPBÉRE
Munkáltató és Xxxxxxxxxxxx megállapodnak abban, hogy a munkavállaló munkabére időbérként, havibér formájában kerül megállapításra.
A Felek megállapodnak abban, hogy a munkavállaló havi személyi alapbére bruttó [havi bruttó személyi alapbér számmal] Ft, azaz [havi bruttó személyi alapbér betűvel] forint.
A munkabér havonta, egy összegben, a jogszabályok által előírt levonásokat követően, minden hónap [munkabér kifizetése napjának sorszáma]. napjáig7 átutalással / készpénzben8 kerül kifizetésre
Munkáltató tájékoztatja Xxxxxxxxxxxxx, hogy személyi alapbérén túl egyéb munkabérre vagy juttatásra nem jogosult.9
A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÓJA
A Munkavállaló tekintetében a munkáltatói jogkör (munkáltatói jogok és kötelezettségek) gyakorlására a Munkáltató által erre felhatalmazott személy jogosult, illetve köteles.
Munkáltató tájékoztatja Xxxxxxxxxxxxx, hogy vonatkozásában a munkáltatói jogkör gyakorlója: [Munkáltatói jogkör gyakorlójának neve], [Munkáltatói jogkör gyakorlójának beosztása].
A Munkavállaló a munkáltatói jogkör gyakorlójának közvetlen utasításai alapján köteles munkáját végezni.
A MUNKAVÉGZÉS MÓDJA
A munkavállaló munkáját közvetlen felettese és a munkáltatói jogkör gyakorlójának utasításai szerint köteles végezni.
A munkavállaló köteles betartani a munkarendet, így különösen köteles:
az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni;
munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkavégzésre vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni;
munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, más munkáját ne zavarja, a Munkáltató anyagi károsodását vagy rossz megítélését ne idézze elő; és
munkáját személyesen ellátni.
A Felek megállapodnak abban, hogy a jelen fejezetben foglalt lényeges munkavállalói kötelezettségek szándékosan vagy súlyos gondatlansággal történő jelentős mértékű megszegése megalapozza a Munkáltató részéről történő esetleges azonnali hatályú felmondást. A munkarend durva megsértésének minősül különösen az alkohol tartalmú italok, kábítószerek vagy más kábító hatású anyagok munkahelyen és/vagy munkaidőben történő fogyasztása, a nem igazolt távollét, és a Munkáltató megtévesztése.
A Munkáltató és a Munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkavállaló jelen Munkaszerződéssel szabályozott munkakörét részmunkaidőben végzi (havi/heti:7 ............. óra), a munkáltatónál irányadó munkarend és munkaidő‑beosztás szerint.
A Munkavállalóra az Mt. szerinti általános felmondási és végkielégítési szabályok vonatkoznak. A Munkavállalót, az Mt. szerinti fizetett szabadság illeti meg, amelynek kiadására az Mt. rendelkezései alkalmazandók (115‑125. §§).
A Munkáltató, a munkaviszony fennállása alatt jogosult a Munkavállaló személyes adatainak kezelésére, az adatoknak a munkaviszony keretében és érdekében történő felhasználására. A Munkavállaló vállalja, hogy a munkáltatóra vonatkozó tényt vagy adatot csak jogszabályban előírt esetben ad ki harmadik személy részére. Egyéb esetekben bármely a munkaviszonnyal összefüggésben megismert adat vagy tény kiszolgáltatásához vagy a munkaviszonnyal összefüggő nyilatkozattételhez Munkavállaló köteles Munkáltató előzetes írásbeli engedélyét kikérni.
A Munkavállaló munkaviszonyának fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amely Munkáltató jogos gazdasági érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
Ilyen magatartásnak minősül különösen, de nem kizárólagosan:
minden a Munkáltatóval, vagy a Munkavállaló által végzett munkával összefüggésben a Munkavállaló birtokába jutott információ harmadik személy részére történőkiadása;
a Munkáltató profiljába tartozó tevékenység Munkavállaló általi – akár magánszemélyként, akár egyéni vállalkozóként – saját néven, vagy más cégnél, szervezetnél, vállalkozónál történő végzése a szerződéskötést követően, a Munkáltató engedélye nélkül;
munkahelyen kívül olyan magatartás tanúsítása, amely nem méltó a Munkáltató alkalmazottaihoz, és erre tekintettel alkalmas a Munkáltató jó hírnevének megsértésére.
A munkavállaló vállalja, hogy a Munkáltató profiljába tartozó tevékenység végzésére vonatkozó szerződést – függetlenül annak formájától – a Munkáltató engedélye nélkül harmadik féllel nem hoz létre. Amennyiben Munkáltató a jelen pontban foglalt a rendelkezést megsérti, Munkáltató jogosult a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetni.
A Munkáltató és a Munkavállaló kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.
A Munkavállaló köteles a munkavégzés során tudomására jutott üzleti titkot, valamint a Munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Munkavállaló az előbbiekben kifejtetteken túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek harmadik személlyel történő közlése a Munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. Xxxxxxxxxxxx a munkaviszonyának megszűnését követően is köteles a Munkáltatóval fennált munkaviszonya keretében megismert információkat titokként kezelni, és azokat harmadik személy részére nem adhatja ki. A munkaviszony megszűnése után fennálló titoktartási kötelezettség ellenértékét munkavállaló munkabére magában foglalja. A titoktartási kötelezettség megszegéséből eredő kárért a munkavállaló anyagi felelősséggel tartozik.
A Munkavállaló köteles minden, a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben a birtokába került okiratot biztonságban tartani, beleértve saját dokumentumait is, és azokat illetéktelen személyektől megvédeni. Okiraton értendő a Munkáltatóra, az azzal kapcsolatban álló cégekre, azok tagjaira, ügyfelekre vonatkozó minden jelentés, jegyzőkönyv, nyilatkozat, dokumentum, irat és okmány, amely a Munkavállaló birtokában van, vagy amelyet ő készít el. A Felek rögzítik, hogy a fenti okiratok a Felek eltérő megállapodása, illetve jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a Munkáltató tulajdonát képezik.
Munkavállaló köteles Munkáltató tudomására hozni minden általa készített tervet, eljárást, know‑how‑t, a szervezet korszerűsítésével kapcsolatos ismeretet, valamint bármely egyéb olyan szellemi terméket, amely a munkáltató tevékenységével, működésével összefügg. Az átadással, illetve a közléssel mindezen szellemi termékek a munkáltató egyedüli és kizárólagos tulajdonába kerülnek. A Felek megállapodnak abban, hogy a munkaviszony során és azzal összefüggésben keletkező, minden szellemi alkotásra vonatkozó vagyoni jellegű jog – nem érintve természetesen a tényleges szerzők szerzőként való feltüntetésre vonatkozó jogát – a Munkáltatót illeti meg, amint az ezekre vonatkozó kizárólagos felhasználási és fejlesztési jog is.
A Munkavállaló köteles a munkáltató tulajdonát képező vagy használatban álló vagyontárgyakat az adott helyzetben általában elvárható legnagyobb gondosság mellett használni, működtetni. A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A munkavállaló legfeljebb négyhavi átlagkeresetének megfelelő kártérítés, súlyosan gondatlan vagy szándékos károkozás esetén a teljes kár megfizetésére kötelezhető.
A munkavállaló a munkaviszony megszűnése esetén az utolsó munkában töltött napon köteles a munkavégzéssel összefüggésben a birtokába került valamennyi iratot és eszközt a munkáltató részére haladéktalanul átadni, illetve visszaszolgáltatni.
Munkavállaló tudomásul veszi, hogy amennyiben munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt kíván létesíteni, akkor köteles ezen szándékát előzetesen Munkáltatónak bejelenteni.
A MUNKAIDŐ ÉS PIHENŐIDŐ
A munkavállaló munkavégzési kötelezettségét napi [munkával eltöltendő órák száma egy munkanapban, számmal], azaz [munkával eltöltendő órák száma egy munkanapban betűvel] órás foglalkoztatás keretében végzi.
A munkaidő hétfőtől péntekig [napi munkaidő pontos kezdete] órától [napi munkaidő pontos vége] óráig tart.
A heti két pihenőnapok: szombat és vasárnap.
A Munkavállaló ezennel tudomásul veszi, hogy szükség esetén a jelen Munkaszerződés 8.1. és 8.2. pontjaiban megjelölt munkaidőn felül is munkavégzésre kötelezhető. Ebben az esetben a munkavállaló bérpótlékra jogosult az Mt. 139‑145. §§‑ai alapján.
A Felek megállapítják, hogy a Munkáltató a Munkavállalóra irányadó munkarendet és a munkába lépés napjától alkalmazandó munkaidő‑beosztást a Munkavállalóval ismertette. A Munkáltató külön felhívja a Munkavállaló figyelmét arra, hogy a jelenléti íveket köteles rendszeresen, pontosan és a valóságnak megfelelően vezetni.
A Felek megállapodnak, hogy a Munkavállaló naponta [napi munkaközi szünet perceinek száma számmal] perc munkaközi szünetet jogosult igénybe venni, amelyet választása szerint, – a munkavégzés indokolatlan hátráltatása és akadályozása nélkül – saját döntése szerint használhat fel.10 A Felek megállapítják, hogy az Mt. rendelkezéseivel összhangban a munkaközi szünet ideje a munkaidőnek nem része, ezért ennek időtartamával a napi munkaidő meghosszabbodik.
A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE
A munkaviszony megszűnik:
a Munkavállaló halálával;
a Munkáltató jogutód nélküli megszűnésével; vagy
a jelen Munkaszerződés 1.1. pontjában megjelöltek szerinti határozott időtartam lejártával.
A munkaviszony megszüntethető:
a Felek közös megegyezésével;
felmondással;11
azonnali hatályú felmondással a másik Fél kötelezettségszegésére hivatkozva; vagy
azonnali hatályú felmondással a Munkáltató által, indokolás nélkül, tizenkét havi – vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, akkor a hátralévő időre járó – távolléti díj Munkavállaló részére történő megfizetése mellett.
A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodás, illetve nyilatkozatok csak írásban érvényesek.
A munkáltató tájékoztatja a munkavállalót, hogy a Felekre irányadó felmondási idő megállapításának szabályaira az Mt. vonatkozó rendelkezései (68‑70. §§) irányadók.
EGYÉB TÁJÉKOZTATÁS
A Munkáltató tájékoztatja a Munkavállalót, hogy nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá, továbbá, hogy a Munkáltatónál szakszervezet képviselettel nem rendelkezik, és üzemi tanács nem működik.
A Munkavállaló kijelenti, és elismeri, hogy jelen szerződés megkötésével egyidejűleg, illetve jelen szerződés keretei között a munkáltató írásban tájékoztatta az Mt. 46. § (1) bekezdésében megjelöltekről, amely tájékoztatás átvételét a jelen Munkaszerződés aláírásával elismeri.
EGYÜTTMŰKÖDÉS, ÉRTESÍTÉS
A Felek jelen Munkaszerződés teljesítése során együttműködve kötelesek eljárni. Ennek során a Felek minden olyan akadályról vagy körülményről, amely a jelen Munkaszerződés teljesítése szempontjából lényeges, egymást haladéktalanul értesíteni kötelesek.
Minden jognyilatkozatot, amely a jelen Munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony módosítására vagy megszüntetésére irányul, írásban kell megtenni. Írásbelinek minősül a jognyilatkozat akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor.
Az írásbeli nyilatkozat akkor minősül közöltnek, ha azt személyesen vagy ajánlott és tértivevény szolgáltatással továbbított postai küldeményként a Munkáltató székhelyére, illetve a Munkavállaló lakóhelyére kézbesítették, vagy az elektronikus dokumentum a címzett részére hozzáférhetővé vált.
A jognyilatkozatok megtételének módjára egyebekben az Mt. vonatkozó rendelkezései az irányadók.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
A Felek megegyeznek abban, hogy jelen Munkaszerződés bármely módosítása csak írásban érvényes, továbbá, hogy amennyiben a jelen Munkaszerződésben foglalt valamely rendelkezés részben vagy egészben érvénytelennek vagy végrehajthatatlannak bizonyulna, vagy azzá válna, az a jelen Munkaszerződés többi rendelkezésére nem bír kihatással.
A jelen Munkaszerződésben nem szabályozott kérdésekre az Mt., és az egyéb kapcsolódó magyar jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadóak.
Jelen Munkaszerződés egyben igazolásul szolgál aziránt, hogy a Munkáltató a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 46. §‑a alapján nyilvántartásba vette a Munkavállalót.
A jelen Munkaszerződés 3, azaz három magyar nyelvű példányban készül, amelyből egy példány a Munkavállalót, kettő példány a Munkáltatót illeti meg.
Kelt: ......................................, ........ év ........ hó ........ nap.
........................................ |
........................................ |
A jelen Munkaszerződés egy példányát a mai napon átvettem.
Kelt: ......................................, ........ év ........ hó ........ nap.
…………………………………
[Munkavállaló
neve]
Munkavállaló
1 Ezen sorok törlendők, amennyiben a Munkáltató természetes személy.
2 Ezen sor törlendő, amennyiben a Munkáltató jogi személy (gazdasági társaság, egyesület, alapítvány költségvetési szerv, stb.).
3 A Felek szabadon állapítják meg. Amennyiben nem rendelkeznek erről külön, úgy a Munkaszerződés az annak megkötését követő napon hatályba lép (amely munkaszüneti napra is eshet).
4 A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is. Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra létesíthető. Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony tartama – a korábban létesített munkaviszony tartamával együtt – az öt évet meghaladhatja. A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.
5 Azon feladatok részletes és pontos felsorolása, melyeket a Munkavállalónak a munkavégzés során el kell látnia. A Munkavállaló csak olyan feladatok elvégzésére kötelezhető, amelyek a munkaköri leírásában szerepelnek. A munkáltató fenntarthatja magának a jogot további, nem konkrétan megjelölt „egyéb” teendők meghatározására. Ez sem jogosítja fel azonban arra, hogy olyan feladat elvégzését rendelje el, amely nyilvánvalóan túlterjeszkedik a Munkaszerződésben foglalt munkakör‑megjelölésen. A munkakörbe tartozó feladatokat nem kötelező a Munkaszerződésben részletesen feltüntetni, elegendő rövid meghatározással utalni arra. Amennyiben azonban a Xxxxx úgy döntenek, hogy nem foglalják a Munkaszerződésbe a munkakörbe tartozó feladatok részletes leírását, akkor a Munkáltatónak a munkaviszony kezdetét követő 15 napon belül írásban kell tájékoztatnia kell erről a Munkavállalót.
6 Amennyiben a Felek ettől eltérő munkavégzési helyben, pl. otthoni munkavégzésben állapodnak meg, arra speciális szabályok vonatkoznak (lsd. a többi tájékoztató anyagot).
7 Legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig kell kifizetni.
8 A megfelelő aláhúzandó.
9 A rendelkezés nem terjed ki a Munkavállalót megillető bérpótlék(ok)ra, számítására az Mt. 139-145. §§‑aiban foglalt szabályok vonatkoznak.
10 Az Mt. 103. § (3)‑(5) bekezdései szerint a Felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat. Az Mt. minimumkövetelménye szerint a munkavállaló részére, amennyiben a beosztás szerinti napi munkaidő vagy rendkívüli munkaidő tartama a hat illetőleg a kilenc órát meghaladja, akkor húsz perc illetőleg 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkaközi szünetet több részletben is ki lehet adni, de minden egyes részletnek legalább 20 perc hosszúságúnak kell lennie.
11 Határozott idejű munkaviszony esetén a felmondás szabályai eltérnek a határozatlan időtartamú munkaszerződésétől. A Munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha felszámolási- vagy csődeljárás alatt áll, ennek tartama alatt vagy, a munkavállaló képességére alapított okból, vagy ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló köteles megindokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.
14./9 oldal