Tartalomjegyzék
Tehergépjárművekkel folytatott áruszállítások biztosításának feltételei
Érvényes: 2006. június 1-jétől
Nysz: 12429
Tartalomjegyzék
Ügyféltájékoztató 3
Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) 5
Tehergépjármûvekkel folytatott áruszállítások biztosításának különös feltételei 9
I. A biztosítás tárgya, területi hatálya 9
II. A biztosítási szerzõdés tartama 9
III. A kockázatviselés kezdete és megszûnése 9
IV. A biztosítási összeg 9
V. A biztosítási díj 9
VI. A biztosító kockázatviselésének terjedelme 9
VII. A biztosító kockázatvállalásának mértéke 10
VIII. Kizárások 10
IX. Önrészesedés 10
X. A biztosított kötelezettségei, kárbejelentés, kárrendezés 10
XI. A biztosító mentesülése 11
Záradékok 11
– 2 –
A Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság ügyféltájékoztatója
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerzõdés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársasághoz fordult. Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk fõbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és pa- naszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkrõl, felügyeleti szervünk megnevezésérõl és székhelyérõl, az ügyfélpanaszoknak a Felügyelethez, a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséghez vagy a békéltetõ testülethez való elõterjesztésének lehetõségérõl, a bírói út igénybevételérõl, valamint megismertetjük az adatvédelem és adat- kezelés legfontosabb szabályaival.
Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képezõ – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenység- rõl szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja.
Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása elõtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, köztük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati isme- retekre, amelyek birtokában a szerzõdéskötési szándékát kifejezõ jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerzõdésre vonatkozó adózás- sal kapcsolatos szabályokat.
1. A Generali-Providencia Biztosító Rt. – új cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság – a Providencia Osztrák-Magyar Biz- tosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.
A társaság alaptõkéje (jegyzett tõkéje): 4 500 000 000 Ft
A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.
Telefon: (00-0) 000-0000
A társaság egyedüli részvényese: Generali Holding Vienna AG
Székhelye: A–1010 Wien, Landskrongasse 1–3.
2. A biztosítási szerzõdésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjéhez, ügyvitelirányítási központjainkhoz, ügyfélszolgá- lati irodáinkhoz, Személybiztosítási Kompetencia Központjainkhoz, illetõleg a TeleCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon készséggel állnak az ön rendelkezésére.
Információt és támogató útmutatást talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is.
Amennyiben munkatársaink segítõ közremûködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság Vezérigazgatóságán mûködõ Ügyfélkapcsolati Központnál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – személyesen vagy írásban élhet beje- lentéssel.
3. A biztosító felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (Xxxxxxxxx Xxxxx)
Levélcím: 1535 Budapest, 114. Pf. 777.
Központi telefonszám: 489-9100
Helyi tarifával mûködõ kék szám: (06-40) 203-776 Központi fax: 000-0000
4. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalapvetõbb szabályokat a fogyasztóvédelem- rõl szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza. A fogyasztóvédelem országos hatáskörrel rendelkezõ, a fõvárosi és megyei fogyasztóvédelmi felügyelõségek szakmai irányítását is ellátó központi szerve: Fogyasztóvédelmi Felügyelõség
Székhelye: 1088 Budapest, József krt. 6.
Telefon: 000-0000
Fax: 000-0000
A biztosítási szerzõdés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében kérelmet terjeszthet elõ a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes békéltetõ testületnél. A testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését.
A permegelõzõ, konfliktuskezelõ, vitarendezõ eljárások közül – a békéltetetõ testületi eljáráson kívül – közvetítõi eljárást is kezdeményezhet a közvetítõi tevékenység- rõl szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
A fogyasztó a biztosítási szerzõdésbõl eredõ igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellõzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljá- rására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.
5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzõdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzõdésbõl származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet.
A biztosító ügyfelének minõsül a szerzõdõ, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonat- kozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerzõdésre ajánlatot tesz.
Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:
– a biztosító ügyfelének személyi adatai;
– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;
– a biztosítási összeg;
– élet-, baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatok;
– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;
– a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tény és körülmény.
6. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kap- csolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzõdés létrejöt- tének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ.
7. A biztosítási titok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, veze- tõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró felügyelettel,
b) a folyamatban lévõ büntetõeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetõügyben, polgári ügyben, valamint csõdeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel,
e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezett- ség, illetve, ha a biztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettség alá esõ kifizetésrõl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, biztosításközvetítõvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítõ vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítõi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetõ hivatallal,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülõ szerzõdési állomány tekintetében az átvevõ biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelõ szervezettel, az Információs Köz- ponttal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzõvel,
p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítõvel, szaktanácsadóval szemben, ha az a)–j) és n) pontban megjelölt szerv vagy személy írás- beli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzõdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A k), l), m) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minõsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is,
q) ha a biztosító az általa foganatosított korlátozó intézkedésekrõl az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyo- ni érdekek és gazdasági erõforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, továbbá az Európai Uniót létrehozó szerzõdés 15. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erõforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot.
9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekbõl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
– fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fõirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adat- továbbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minõsülõ adatok átadása,
– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítõ felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történõ adatátadás.
10. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelõ) történõ adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor.
11. Társaságunk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adatkezelés céljáról, jog- alapjáról, idõtartamáról, az adatfeldolgozó nevérõl, címérõl, székhelyérõl és az adatkezeléssel összefüggõ tevékenységérõl, továbbá arról, hogy kik és milyen cél- ból kapják vagy kapták meg az adatokat. A törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyes- bítéseket a nyilvántartásaiban átvezetni köteles.
Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzõdésben nevesített jogosult is gyako- rolhatja.
12. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerzõdésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendõ díjra, a biztosító szolgáltatására, illetõleg a bizto- sítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket.
13. A biztosítási ajánlat aláírása elõtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következõket:
– a megkötendõ biztosítási szerzõdésre, a szerzõdõ felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzõdési feltételek és záradékok elõírásai az irányadók,
– kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követõen aláírni,
– a jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tu- domására jut.
14. A biztosítási szerzõdésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg vagy jogszabály eltérõen nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.
A sikeres együttmûködés reményében:
Generali-Providencia Zrt.
Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)
Ezen általános feltételek alapján a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (továbbiakban: biztosító) – az egyes biztosítások különös feltételei szerint – meghatározott jö- võbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétõl függõen, a biztosítási szerzõdésben kikötött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerzõdõ (biztosított) által megfize- tett biztosítási díj ellenében.
I. Szerzõdõ/Biztosított
1. Vagyonbiztosítási szerzõdést csak az köthet, aki a vagyon- tárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerzõdést érdekelt személy javára köti meg (a továbbiak- ban: szerzõdõ).
2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerzõdés teljes idõbeli hatálya alatt fenn kell állnia.
II. A biztosítási szerzõdés létrejötte
1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön lét- re. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyi- latkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az eset- ben a biztosítási szerzõdés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési idõpontban lép hatályba.
2. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ (biztosított) ajánlatától eltér és az eltérést a szerzõdõ (biztosított) 15 napon belül nem kifogá- solja, a biztosítási szerzõdés a kötvény tartalmának megfele- lõen jön létre.
A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerzõdõ (biztosított) figyelmét felhívni.
Lényeges eltérésnek minõsül különösen a kockázatviselés idõ- pontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biz- tosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke.
3. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- zõdõ (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képvi- selõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõen jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési idõpontban lép hatályba.
A biztosító a biztosítási kötvényt a szerzõdés e módon történõ létrejötte esetén is köteles a szerzõdõ (biztosított) részére ki- szolgáltatni.
4. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már elõlegként befizetett díjat a szerzõdõnek (biztosí- tottnak) haladéktalanul visszafizeti.
5. Amennyiben a biztosítást a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI törvény 32. §-ának (1) be- kezdése alapján a szerzõdõ (biztosított) képviselõjének minõsülõ biztosítási alkusz (bróker, makIer) közvetíti, akkor a biztosító szá- mára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt követõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerzõ- dõ (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.
6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerzõdés eltér a biztosítási feltételektõl, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek megfelelõen módosítsák. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosí- tó javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem vá- laszol, az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhezvéte- létõl számított 15 napon belül a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja.
III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya
1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton a szerzõdõ (biztosított) által a kockázatviselés (hatály- ba lépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerzõdõ (biztosított) a biztosítás elsõ díját, illetõleg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, a biztosító képviselõjének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak (a biztosítóintéze- tekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. tör- vény 32. § (3) bekezdés) elismervény ellenében átadja, illetõleg ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, és a biztosítási szerzõdés a II. fejezetében meghatározott valamelyik módon létrejön.
2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdõ idõ- pont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerzõdõ (biztosított) által történt aláírását követõ nap 0. órája. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés leg- korábbi idõpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történõ átadását követõ nap 0. órája jelölhetõ meg.
A felek ettõl eltérõ kockázatviselési kezdõ idõpontban is megál- lapodhatnak.
3. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerzõdés ellen- kezõ kikötést nem tartalmaz – kizárólag a Magyar Köztársaság területére terjed ki.
IV. A biztosítási szerzõdés tartama
1. A biztosítási szerzõdés, ha a felek írásban másként nem álla- podnak meg, határozatlan tartamú.
2. A biztosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – amen- nyiben az a hónap elsõ napjára esik – a biztosítási szerzõdés lét- rejöttének napja, egyéb esetben a következõ hónap elseje.
V. Biztosítási összeg / Biztosítási érték
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége
1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerzõdõ (biztosított) által a biztosítási szerzõdésben megjelölt értéke.
2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túl- biztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részé- ben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.
3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltételek elõírásai alapján kerül megállapításra.
4. Ha a szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötés idõpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerzõdéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerzõdéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szol- gáltatást.
Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.
5. A biztosítót a biztosítási szerzõdés érvényes része utáni bizto- sítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszörös biztosítás esetén is megilleti.
6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összeg- nek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg.
7. A biztosítási szerzõdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve va- gyoncsoportokat a szerzõdõ felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:
a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontár- gyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosí- tottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy eseté- ben a biztosító szolgáltatásának felsõ határa az adott va- gyontárgyra megadott biztosítási összeg.
b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerzõdéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szol- gáltatásának felsõ határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.
8. A túlbiztosítás, illetõleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerzõ- dés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál kü- lön-külön kell megállapítani.
9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét
a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;
b) akár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlá- tozhatja.
Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási idõszak alatt több esetben fordul elõ biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény al- kalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási ese- ménynek minõsülnek az azonos okokra visszavezethetõ ese- mények, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn. A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerzõdõ (biz- tosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkezõ esetben a biz- tosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szer- zõdõ teljes egészében maga viselje a megállapodás szerinti önrészt.
VI. A biztosítási díj megfizetése
1. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, minden késõbbi díj pedig annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amely- re a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni.
2. Ha a biztosítási szerzõdést nem a biztosított, hanem az õ javára harmadik személy köti (I. pont), a biztosítási esemény bekövet- kezéséig, illetõleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötele- zettség a szerzõdõ felet terheli.
3. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerzõdõ fél helyébe lép, a folyó biztosítási idõszakban esedé- kes díjakért a szerzõdõ féllel egyetemlegesen felelõs.
VII. A szerzõdõ/biztosított közlési és változás bejelentési kötelezettsége
1. A szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett; de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel.
2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a bekövetkezéstõl számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett körülmény módosulását, de különösen:
a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékû változását, ami a biztosítási szerzõdésben megjelölt biztosítási összeg mó- dosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerzõdésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell be- jelenteni;
b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;
c) a biztosított vagyontárgyakat terhelõ bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével;
d) a biztosított vagyontárgyak más számára történõ használat- ba adását;
e) ha a kármegelõzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;
f) a biztosított vagyont érintõ csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását;
g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezé- sét, új gyártási ág vagy technológia bevezetését;
h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi idõtartamra történõ leállítását (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket;
i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló ténye- zõk módosulását.
3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetõleg a biztosítási szerzõdés további változás bejelentési kötelezettsé- get is elõírhatnak.
4. A biztosító jogosult a szerzõdõnél (biztosítottnál) a kármegelõ- zésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított va- gyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tûzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttmûködve, a helyszínen is bármi- kor ellenõrizni.
5. A közlésre, illetõleg változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szerzõdõ (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötés- kor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény be- következésében.
6. A szerzõdõ és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetõleg bejelentésre köteles lett volna.
7. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szer- zõdésben, illetõleg a szerzõdés részét képezõ biztosítási felté- telekben meghatározott lényeges körülmények változását köz- lik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek
értelmében nem vállalhatja – a szerzõdést 30 napra írásban fel- mondhatja.
8. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosí- tó javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Erre a kö- vetkezményre a szerzõdõt (biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
9. Ha a biztosító a 7–8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szer- zõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.
VIII. A biztosítási esemény
A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítás eseményekre ter- jed ki, amelyeket a szerzõdés vagy a különös feltételek meghatá- roznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biz- tosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötele- zettséget.
IX. Kárbejelentés, kárrendezés
1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövet- kezését haladéktalanul, de legkésõbb a felfedezésétõl számí- tott 2 munkanapon belül a biztosítási szerzõdést kezelõ biztosí- tó egységnek írásban bejelenteni.
A tûz- és robbanáskárt hatósági elõírás szerint a szerzõdõ (biz- tosított) köteles a tûzoltóságnak is jelenteni.
Betöréses lopás és rablás esetén a szerzõdõ (biztosított) köte- les rendõrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzõkönyvben rögzíttetni.
A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a káresemény idõpontját, helyét és a káresemény rövid le- írását,
b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,
c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),
d) a kárrendezésben közremûködõ – a szerzõdõt (biztosítottat) képviselõ – személy vagy szervezet nevét,
e) köteles továbbá a tûzoltóságnak tett bejelentés, illetõleg rendõrségi feljelentés (jegyzõkönyv) egy másolati példányát csatolni.
A szerzõdõ (biztosított) köteles ezen felül a szükséges felvilágo- sításokat megadni, és lehetõvé tenni a bejelentés és a felvilá- gosítás tartalmának ellenõrzését.
Kötetes továbbá a nyomozást megszüntetõ határozatot, vád- emelés esetén a vádiratot (vádindítványt), valamint a tûzrendé- szeti hatóság által kiadott okiratot a biztosító részére eljuttatni.
2. Amennyiben a szerzõdõ (biztosított) az 1. pontban elõírt kötele- zettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke, és a biztosító szolgáltatását befolyá- soló körülmények, kideríthetetlenekké válnak, a biztosító köte- lezettsége nem áll be.
3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyon- tárgy(ak) állapotában a szerzõdõ (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésõbb a kárbejelentéstõl számított 5. na- pig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.
4. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása le- hetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.
5. Ha a biztosító részérõl a kárbejelentés kézhezvételétõl számított 5 napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, akkor a szerzõdõ (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kise- lejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontár- gyakat a biztosítóval történt elõzetes egyeztetést követõen, to- vábbi 30 napig változatlan állapotban meg kell õrizni.
6. A szerzõdõnek (biztosítottnak) a kár összegét hitelt érdemlõen bizonyítható dokumentumokat – a biztosító eljáró szakemberé- nek vagy megbízottjának a kérésére – bármikor rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben a szerzõdésre vonatkozó különös feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követõ
15. napon esedékes.
7. A szerzõdõ felek bármelyike kérheti a kár okának és összegé- nek független szakértõ által történõ megállapítását. A független szakértõ költségét a megbízó elõlegezi, illetõleg viseli.
8. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja,
a) ha kétség merül fel a szerzõdõ (biztosított), illetõleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát illetõen, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig;
b) ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szerzõdõ (biz- tosított) ellen büntetõeljárás indult, az eljárás befejezéséig.
9. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetõeszközben (forintban) fizeti meg.
10. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biz- tosító a szerzõdõ (biztosított) kérésére elõleget folyósíthat.
X. Mentesülés
1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
a) a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél;
b) a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk (hozzá tarto- zónak minõsül: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe- fogadó, a mostoha- és nevelõszülõ, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házas- társa);
c) a biztosítottnak vezetõ, a biztosított vagyontárgyak kezelésé- vel együtt járó munkakört betöltõ alkalmazottja(i), illetõleg megbízottja(i);
d) a biztosított vállalkozás vezetõje/vezetõi, a biztosított va- gyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végzõ tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondatla- nul okozták.
2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelõzési és kárenyhítési köte- lezettség megszegésére is alkalmazni kell.
3. A károk megelõzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági hatá- rozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasítá- sai, továbbá a biztosító általános és különös feltételeiben rögzí- tett elõírásai mindenkor irányadók. Ha a szerzõdõ vagy biztosí- tott a kármegelõzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelõ vagy megtévesztõ adatokat közölt, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.
4. Ha a biztosító a kármegelõzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogosult a biztosítási szerzõdés módosítására javaslatot tenni, illetõleg a szerzõdést felmondani.
XI. A biztosítási szerzõdés megszûnése
1. A határozatlan idõtartamra kötött biztosítási szerzõdést a felek a biztosítási idõszak végére 30 napos határidõvel felmondhatják.
2. A felek a biztosítási szerzõdésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.
3. Ha a szerzõdés három évnél hosszabb idõre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított idõtartam eltelte elõtt is felmondható, a negyedik évtõl kezdve a biztosítási szerzõ- dést bármelyik fél felmondhatja.
4. A határozott idõtartamra létrejött biztosítási szerzõdés a tartam lejáratakor akkor is megszûnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerzõdés megszûnését követõ idõszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.
5. A biztosítási szerzõdés az elsõ biztosítási díj, illetõleg az egy- szeri biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap, folytató- lagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerzõdõ (biztosított) ha- lasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
6. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybe- vételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az elsõ díj, illetõleg az egyszeri biztosítási díj esedékességé- tõl számított 30 nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a köz- lésével a szerzõdõt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja.
7. A díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõdést a biztosí- tási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére.
A biztosítási díj nemfizetése miatt megszûnt szerzõdés törlésé- nek tényérõl a biztosító a szerzõdõt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.
8. Ha a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szûnt, a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része – a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül – a hó- nap utolsó napjával megszûnik.
9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész év- re járó díj megfizetését követelheti.
10. A biztosítási szerzõdés megszûnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfi- zetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.
XII. Törvényi engedményi jog
1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelõs sze- méllyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartás- ban élõ hozzátartozó.
2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett kártalanítási ösz- szeget vissza kell fizetnie.
XIII. Elévülés
A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl szá- mított egy év alatt évülnek el.
XIV. Egyéb rendelkezések
1. A szerzõdõ felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szer- zõdés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni.
2. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha az a biztosító szerzõdést kezelõ egységének jut a tudomására.
3. Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdé- sekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.
XV. Adatkezelés és adatvédelem
1. A biztosító a feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni:
a) a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett és károsult) sze- mélyi adatait,
b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét,
c) a biztosítási összeget,
d) baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés ese- tén az egészségi állapottal összefüggõ adatokat,
e) a kifizetett biztosítási (kártérítési) összeg mértékét és a kifize- tés idejét,
f) a biztosítási szerzõdés létrejöttével, nyilvántartásával, a szol- gáltatással összefüggõ összes lényeges tényt és körül- ményt.
2. A biztosítót az általa kezelt, biztosítási titoknak minõsülõ adatok tekintetében idõbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség a biztosító tulajdonosain, vezetõin, alkalmazottain kívül kiterjed mindazokra, akik a biztosítási titokhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hoz- zájutottak.
3. A biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a ki- szolgáltatható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
4. A biztosító köteles a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adathelyes- bítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.
Tehergépjármûvekkel folytatott áruszállítások biztosításának különös feltételei
A jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali-Pro- videncia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései az irányadók.
I. A biztosítás tárgya, területi hatálya
A Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytár- saság (a továbbiakban: biztosító) jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerzõdés keretében vállalja, hogy a biztosítási díj meg- fizetése ellenében – az alábbiakban részletezett módon és mérték- ben – megtéríti a biztosított saját tulajdonában lévõ vagyontárgyai- nak saját szállítóeszközzel történõ, belföldi viszonylatú szállításai közben bekövetkezõ, annak rendes folyamatával összefüggõ, vé- letlen és balesetszerûen bekövetkezõ árukárait.
A biztosítási fedezet csak a biztosítási ajánlaton és kötvényben rendszám szerint megjelölt fuvareszközökkel történõ szállításokra terjed ki.
II. A biztosítási szerzõdés tartama
A biztosítási szerzõdés, ha a felek írásban másként nem állapod- nak meg, határozatlan tartamú.
A biztosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló a biztosítási szerzõdés létrejöttének napja, amennyiben az a hónap elsõ napjá- ra esik, egyéb esetben a következõ hónap elseje.
III. A kockázatviselés kezdete és megszûnése
Eltérõ megállapodás hiányában:
– a biztosító adott szállítmányra vonatkozó kockázatviselése abban az idõpontban kezdõdik, amikor az áru haladéktalan szállítás céljából a jármûbe berakodásra került és abban az idõben végzõdik, amikor a rendeltetési helyen az áru jármû- bõl történõ kirakodása megkezdõdik,
– a biztosítás szünetel a szállítás ideje alatti várakozási idõben.
Jelen szabályzat szerint várakozási idõnek minõsül az az idõtar- tam, amely alatt a szállítóeszköz – a szerzõdõ/biztosított vala- mely szállítással közvetlenül össze nem függõ tevékenysége miatt – õrizetlenül marad.
IV. Biztosítási összeg
1. A szállítmány a biztosítási ajánlaton megjelölt fuvareszközhöz rendelt – a biztosított által meghatározott – biztosítási összeg erejéig tekinthetõ biztosítottnak.
2. Ha a gépjármûre meghatározott biztosítási összeg alacso- nyabb, mint a biztosított áru tényleges értéke, akkor a biztosító, a biztosítási összeg és a tényleges érték arányának megfelelõ (pro rata) kártérítést nyújt.
V. A biztosítási díj
1. A biztosítás éves díja a biztosítási ajánlaton rendszám szerint feltüntetett gépjármûvekre meghatározott biztosítási összegek alapján kerül meghatározásra, a biztosított kockázatok figyelem- bevételével.
2. A biztosítási díjat a szerzõdõ a biztosítási ajánlaton rögzített ütemben és módon tartozik megfizetni.
3. A biztosítási díj a szerzõdés hatálya alatt, a kockázati körülmé- nyek, így különösen a szerzõdés vagy a biztosító szerzõdésállo- mányának vonatkozó kárhányadától függõen, a biztosítási év- forduló napjától kezdõdõ hatállyal változhat.
A díj változásáról a biztosító a biztosítási évforduló elõtt legalább 45 nappal, írásban értesíti a szerzõdõt.
Amennyiben a szerzõdõ a biztosító által közölt új biztosítási dí- jon a szerzõdést nem kívánja fenntartani, jogosult azt a biztosí- tási idõszak végére felmondani.
VI. A biztosító kockázatviselésének terjedelme
A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerzõdés keretében a biztosító a szállított áruban bekövetkezõ, alábbi veszélyekbõl ere- dõ sérülések és vesztesége kárait téríti meg:
1. Alapfedezet:
– szállítóeszközt ért baleset,
A szállítóeszközben bekövetkezõ dologi sérülés egy közvet- len, külsõ, hirtelen mechanikus erõ hatására.
– tûz,
Tûz alatt olyan tûzeset értendõ, amely nem eredeti rendelte- tési helyén keletkezett vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és önerejébõl képes tovaterjedni.
– villámcsapás,
A szállítójármûbe vagy a szállítójármûben található biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapó villám erõ- és hõha- tása.
– robbanás,
Valamely, a gázok, porok és gõzök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erõhatás. A robbanóanyagok okozta robbanáskárok csak akkor fedezettek, ha azáltal keletkeztek, hogy a robbanóanyagok a szerzõdõ/biztosított tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenõrizhetetlen módon kerültek a kockázatviselési helyre.
– személyzettel közlekedõ légi jármû, illetve egyes részeinek vagy rakományának lezuhanása és becsapódása,
– épületek vagy hidak beomlása,
– vihar,
A 15 m/sec sebességet elérõ vagy azt meghaladó erosségû szél.
– sziklaomlás, kõomlás, földcsuszamlás,
A lehulló szikladarabok, kõzetdarabok, illetve földtömeg okoz- ta károk csak akkor térülnek, ha e mozgások nem tudatos emberi tevékenység során vagy annak következtében kelet- keztek.
– földrengés.
2. Külön írásos megállapodás alapján és külön díj ellenében a biz- tosítási fedezet kiterjeszthetõ az alábbi kockázatokra:
– lopás, részlopás, egész szállítmány szállítóeszközzel együtt történõ eltulajdonítása, rablás,
Ellenkezõ megállapodás hiányában a biztosító kockázatvise- lése lopás és részlopás káraira csak ponyvás, vagy zárt fel- építményû tehergépjármûvel, illetve konténerben szállított, az áru jellegének, a kereskedelmi és szállítási elõírásoknak megfelelõ csomagolással rendelkezõ árura terjed ki.
– törés,
A biztosítási fedezet kiterjed az áru szállítása folyamán kelet- kezett törés, deformálódás, vetemedés károkra.
– be- és kirakodás,
A biztosítási fedezet eltérõ megállapodás hiányában csak az adott áru jellegének megfelelõ rakodógéppel, gépi, kézi anyagmozgató eszközzel végzett rakodási mûveletek során bekövetkezõ sérülésekre terjed ki.
– szóródás, csorgás, zsákszakadás.
VII. A biztosító kockázatvállalásának mértéke
A kártérítési összeg káreseményenkénti maximuma a kárese- ményben érintett gépjármûre megjelölt biztosítási összeg, az éves kártérítési limit pedig a szerzõdésben megjelölt fuvareszközök biz- tosítási összegeinek összevont értéke.
Kár esetén a biztosító megtéríti:
– új áru kárait az árut kísérõ számla szerint;
– használt áru károsodása esetén a káridõponti (avult) értéket. A káridõponti érték a károsodott tárgynak a káridõponti be- szerzési, újraelõállítási, illetve becsült értékébõl kerül kiszámí- tásra, az idõközi értékcsökkenés – avulás – levonásával,
– javítással helyreállítható károknál a felmerült javítási és hely- reállítási költséget. Ha a javítás és helyreállítás értékemelke- déssel jár, a biztosító a kártérítésbõl a kár tárgyának avultsá- gával arányos értékemelkedés összegét levonja. A károk összegébõl a hasznosítható maradványok értéke teljes ösz- szegben levonásra kerül.
A biztosító megtéríti továbbá:
– azokat a ráfordításokat, melyeket a biztosított a szállítmány mentése, közvetlenül fenyegetõ kárveszély elhárítása és va- lamely bekövetkezett kár enyhítése érdekében ésszerûnek tarthatott, amennyiben magát a kárt a biztosítási feltételek alapján megtéríti.
– a kármegállapítás szükséges költségeit, amennyiben magát a kárt a biztosítási feltételek alapján megtéríti.
Funkciójában egységet alkotó szállítmányok (készletek, gyártóso- rok, stb.) károsodása esetén csak a sérült rész kárai térülnek.
VIII. Kizárások
A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi veszélyek eredménye- ként vagy ezekkel összefüggésben jelentkezõ károkra:
a) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrrorcselekmény, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rend- bontás, zavargások, szabotázs.
Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekmény- nek minõsül, különösen az olyan erõszakos, erõszakkal fe- nyegetõ, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást
vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalom- ban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
Nem térülnek továbbá:
b) öngyulladás kárai,
c) a szállítmány sajátos természetébõl eredõ károk (különösen száradás, apadás, súlyveszteség stb.), kivéve, ha az ilyen kár valamely biztosított veszély következtében állt elõ,
d) a szükséges csomagolás hiánya vagy hiányossága miatt bekövetkezõ károk,
e) nukleáris robbanás, radioaktív sugárzás vagy szennyezõdés közvetlen és közvetett kárai,
f) a biztosított áru szállításával, károsodásával összefüggõ követ- kezményi károk (környezetszennyezés, személyi sérülés stb.),
g) bármely ok miatti közvetett veszteségek, mint pl.: kötbér-, ár- folyam-, kamat- és konjunkturális veszteség, zárlati költségek,
h) a sértetlen csomagoláson belüli árukárok,
i) a helytelen be- vagy kirakodás következményeként elõfor- duló árukárok,
j) hatóságok rendeletére történõ lefoglalás, elkobzás, feltartóz- tatás, visszatartás vagy a szállítmány megsemmisítése.
Eltérõ megállapodás hiányában a biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi áruféleségekre:
– szórakoztó elektronikai, számítástechnikai, híradástechnikai, fototechnikai termékek és ezek alkatrészeinek, részegysé- geinek fuvarozására,
– nemesfémek (vert és veretlen, megmunkált és megmunká- latlan formában is), ékszerek, drágakövek, bankjegyek, min- den fajtája
– értékpapírok, dokumentumok, okiratok, postai és illetékbé- lyegek, rajzok és tervek minden fajtája,
– adathordozók, adattárolók minden fajtája,
– mûértékek, mûvészeti alkotások, régiségek,
– dohányáru, égetett szesz, kávé, édesség,
– élõállatok,
– drogok, kábítószerek, kábítószerhatású készítmények
– munkaeszközök, poggyász,
– gépjármûvek, költözködési ingóságok, hullák, postai külde- mények.
IX. Önrészesedés
Eltérõ megállapodás hiányában a biztosított önrészesedése lopás és részlopás kárai esetén a károk összegének 10%-a, de mini- mum 50 000 Ft. Minden egyéb kár esetén az önrészesedés mér- téke 20 000 Ft.
Az önrészesedés az az összeg, amelyet a biztosított káresemé- nyenként maga visel és amelynek összegét a biztosító a fizetendõ biztosítási szolgáltatási összegbõl minden esetben levonja.
X. A biztosított kötelezettségei, kárbejelentés, kárrendezés
A szerzõdõ/biztosított köteles:
a) a biztosítási szerzõdésben megjelölt jármûvek cseréjét, rend- számcseréjét, illetve további gépjármûvek forgalomba állítá- sát a szállítások megkezdése elõtt legalább 24 órával, írás- ban bejelenteni.
b) a bekövetkezett káreseményt legkésõbb a káresemény tu- domására jutását követõ 2 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni és a szükséges felvilágosítást megadni,
továbbá lehetõvé tenni a bejelentés és felvilágosítás tar- talmának ellenõrzését.
c) gondoskodni a kár elhárításáról és enyhítésérõl, a szállít- mány mentése és megóvása érdekében minden lehetõ és ésszerû intézkedést foganatosítani.
Erre vonatkozóan – ha a körülmények lehetõvé teszik – a biztosító utasításait be kell szereznie.
A biztosítónak vagy képviselõjének joga, hogy a biztosított szállítmány mentésében és megóvásában, az ilyen célú szükséges intézkedések végrehajtásában részt vegyen, to- vábbá ezek érdekében a biztosítottnak utasításokat adjon.
d) a tûz-, lopás- és rabláskárokat az illetékes hatóságoknál ha- ladéktalanul bejelenteni.
e) a bekövetkezett kár miatt felelõssé tehetõ személlyel szem- ben a visszkereseti jogot biztosítani.
A kárigény érvényesítéséhez a biztosított okmányokkal igazolni köteles:
– hogy a biztosított javakhoz biztosítási érdeke fûzodik,
– hogy biztosított káresemény következett be,
– a káresemény miatti követelés összegét.
A kárrendezéshez szükséges legfontosabb okmányok a következõk:
– eredeti biztosítási kötvény,
– valamennyi eredeti fuvarozási okmány,
– eredeti áruszámla, csomagolási és súlylista,
– kárszakértõ által felvett eredeti kárfelvételi jegyzõkönyv, vala- mennyi eredeti okmány, mely az elveszést és sérülést igazolja,
– valamennyi levelezés, amely az elveszéssel, sérüléssel és jogfenntartással kapcsolatos,
– hatósági jegyzõkönyv, határozat,
– részletes kárszámla,
– veszteségekre vonatkozó eredeti számlák,
– jogátruházó nyilatkozat.
A biztosító a kártérítési összeget a harmadik személytõl kapott kár- térítés és a szerzõdésben megállapított önrészesedés levonásá- val, forintban téríti.
A kártérítés megfizetése ellenében a biztosítottat harmadik személ- lyel szemben megilletõ minden jog és igény – a kifizetett összeg erejéig – a biztosítóra száll át.
XI. A biztosító mentesülése
A biztosító mentesül kártérítési kötelezettsége alól ha:
– a szerzõdõ/biztosított az üzemeltetett gépjármûvekre vonat- kozó bejelentési kötelezettségeinek nem tett eleget,
– a káreseményrõl a biztosítót vagy képviselõjét nem értesítet- te és emiatt a kár rendezése szempontjából lényeges körül- mények kideríthetetlenné váltak,
– a szerzõdõ/biztosított, a szállítmány mentése és megóvása
iránt nem intézkedett,
– ha a biztosított vagy kedvezményezett visszkereseti jogáról lemond vagy a visszkereset saját hibájából meghiúsul. Ilyen esetekben a biztosító mentesülésének mértéke a visszkere- set összegével azonos.
– a szerzõdõ/biztosított a kárrendezéshez szükséges okmá- nyokat nem bocsátotta a biztosító rendelkezésére,
– ha a kár árufuvarozási és biztonsági elõírások szerzõdõ/biz- tosított részérõl fennálló megszegése miatt következett be,
– a szállítóeszköz, amelyen a biztosított árut szállították, fuva- rozásra alkalmatlan volt,
– az azonos károkozási körülmények mellett visszatérõen be- következõ kár a biztosított/szerzõdõ azon magatartására ve- zethetõ vissza, hogy a biztosító felhívása ellenére a károko- zási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethe- tõ lett volna,
– a kárt a szerzõdõ/biztosított vagy meghatalmazottja szándé- kos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta.
Súlyosan gondatlan károkozásnak minõsülnek különösen az aláb- biak:
a) a biztosított a kárt súlyosan ittas vagy bódult állapotában és ezen állapotával összefüggésben okozta,
b) a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és az által okozott kárt,
c) a biztosítottat harmadik személy hivatalos úton a kárese- mény bekövetkezésének lehetõségére figyelmeztette, és a káresemény ezután – a szükséges intézkedés hiányában – következett be.
Záradékok
Külön megállapodás alapján a biztosító kockázatvállalásának mér- téke az alábbi záradékok szerint bõvíthetõ.
SZZ23 Áruszállítás személygépkocsival
A biztosítási fedezet érvényes a szerzõdésben rendszám sze- rint rögzített személygépkocsival történõ szállításokra is. A sze- mélygépkocsinak MABISZ minõsítésû riasztóval kell rendelkez- nie, melyet a gépjármû elhagyásakor be kell kapcsolni. A szállí- tott árut minden esetben a gépjármû csomagterében, kívülrõl nem látható módon kell elhelyezni.
SZZ24 Idegen áru szállítása
A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított által szállított idegen tu- lajdonú áruban bekövetkezõ károkra is.
SZZ33 Területi hatály: EU
A biztosítás területi hatálya – a feltételek I. pontjától eltérõen – kiterjed az Európai Unió teljes területén végzett szállításokra.