ATLASZ ÖSSZKOCKÁZATÚ
ATLASZ ÖSSZKOCKÁZATÚ
ÉPÍTÉSBIZTOSÍTÁSI /C.A.R./
FELTÉTEL ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
CAR 001-2023
Építés-szerelésbiztosítás
Biztosítási termékismertető
A társaság: Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe A termék: Építés-szerelésbiztosítás /C.A.R./
Érintett szabályzat és módozati kód: COLONNADE ATLASZ ÖSSZKOCKÁZATÚ ÉPÍTÉSBIZTOSÍTÁS FELTÉTEL (CAR 001-2023)
Milyen típusú biztosításról van szó?
Az összkockázatú építés-szerelésbiztosítás I. fejezete megtérít minden olyan dologi kárt, amely a biztosítható vagyontárgyakat éri, és a Biztosító a biztosítási esemény okát és/vagy okozatát a vonatkozó feltételeiben ki nem zárta. A
II. fejezet szerint megtérítésre kerülnek az általános felelősség körébe eső – harmadik személyeknek – okozott dologi és személyi sérüléses károk, valamint lehetőség van a III. fejezet alapján a későbbi üzemszüneti veszteségek térítésére is.
Mire terjed ki a biztosítás? I. fejezet: a biztosított vagyontárgyaknak előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett minden olyan fizikai károsodására, amelyekkel összefüggésben a Biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki. II. fejezet: azon kártérítési kötelezettségekre, amelyekért a Biztosított a magyar jog szabályai szerint helyt állni tartozik: o harmadik személy személyi sérüléssel vagy betegséggel járó balesete esetén, o harmadik személy tulajdonában bekövetkezett, balesetre visszavezethető kára esetén III. fejezet: forgalom csökkenés és megnövekedett munkaköltségek miatt elszenvedett veszteségekre, amennyiben az I. fejezet alapján a biztosított kivitelezési munkákban, vagy azok bármely részében térítésköteles kár vagy veszteség keletkezik. Standard záradékok szerint biztosítható fedezetekre (többek között: keresztfelelősség, garanciális időszak, vibráció, teherhordó szerkezetek meggyengítése, szomszédos épületek, tervezői felelősség). A Biztosítás részletes feltételeiről részletes felvilágosítást a vonatkozó Biztosítási feltételekben talál. |
Mire nem terjed ki a biztosítás? I. fejezet (vagyonbiztosítás) következményi károk, beleértve a kötbért, késedelem, nem teljesítés vagy szerződés-megszüntetés miatti veszteségek hibás tervezés miatti veszteségek és károk hibás anyagok vagy hibás kivitelezés pótlásának, javításának vagy átvételének költségei; ezen kizárás csak a közvetlenül érintett részekre vonatkozik, de nem érvényes olyan veszteségekre vagy károkra, melyek jól kivitelezett részekben hibás anyagok vagy hibás kivitelezés miatt következnek be normál időjárási viszonyok és használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználódás, tönkre menetel, korrózió, oxidáció és értékcsökkenés építéshelyszíni berendezések és építőgépek gépi és/vagy elektromos belső üzemzavarai és kárai közúti közlekedési engedéllyel rendelkező járművek, vízi járművek és repülőgépek veszteségei és kárai akták, rajzok, számítások, iratok, pénz, bélyegek, okmányok, kötelezvények, bankjegyek, értékpapírok és csekkek megsemmisülése és sérülése olyan veszteségek és károk, melyek csupán leltározáskor derülnek ki II. fejezet (felelősségbiztosítás) az építésbiztosítás alapján biztosított vagy biztosítható tételek megvalósítási, ismételt megvalósítási, javítási vagy pótlási költségei tárgyakban, talajban, épületekben vibrácnió vagy teherhordó elemek eltávolítása, illetve meggyengítése miatt bekövetkező károk, illetve az ilyen károkból fakadó vagy arra visszavezethető személyi, illetve dologi károk kártérítési igények, melyeket a biztosított építési munkákkal együttbiztosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy más cég alkalmazottainak, dolgozóinak vagy családtagjaiknak személyi sérülése vagy betegsége miatt támasztanak vízi járművek vagy repülőgépek okozta balesetek miatt támasztott kártérítési igények közúti közlekedési engedéllyel rendelkező járművek okozta balesetek miatt támasztott kártérítési igények, kivéve, ha a jármű a balesetet az építési területen belül, munkagépként üzemeltetve, a biztosított építési munkákban való részvétel közben okozta esetleges, a Biztosított által önként vállalt (kártérítési igény vagy egyéb teljesítés miatt fellépő) fizetési kötelezettségek, kivéve, ha ez a felelősség külön megállapodás nélkül is fennállna A biztosítás valamennyi fedezetéhez kapcsolódó további mentesüléseket a részletes Biztosítási feltételek tartalmazzák. |
Milyen korlátozások vannak a biztosítási fedezetben? A vagyonbiztosítási fedezet kizárólag a kötvényen feltüntetett vagyoncsoportokra terjed ki. Vagyonvédelmi előírások betöréses lopás, eltulajdonítás, valamint rablás esetére. Fedezet/kockázat szinten önrészesedések kerülnek meghatározásra. A biztosítás valamennyi fedezetéhez kapcsolódó további mentesüléseket a részletes Biztosítási feltételek tartalmazzák. |
Hol érvényes a biztosításom? • Megjelölt kockázatviselési helyen/helyeken és területi hatályon belül. |
Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? • Díjfizetési, válaszadási, közlési és változásbejelentési kötelezettség. • Kárbejelentési, kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettség. A Biztosító szolgáltatási kötelezettségeivel kapcsolatos részletes szabályokért kérjük tanulmányozza a Biztosítási feltételek erre vonatkozó részét. |
Mikor és hogyan kell fizetnem? A biztosítási díj megfizetése a biztosítási időtartam első napján, a teljes tartamra egy összegben esedékes. A Szerződő felek a fentieken túl eltérő díjfizetési ütemezésben is megállapodhatnak. Évente megújuló keretszerződés esetén a biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetének napján, a további biztosítási időszakokra pedig a biztosítási évforduló napján esedékes. Az egy biztosítási időszakra járó biztosítási díjat egy összegben, előre kell megfizetni, amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodtak meg (a kötvényen feltüntetésre kerül). |
Mikortól meddig tart a kockázatviselés? A kockázatviselés kezdetként megadott nap 0:00 órájától. A kockázatviselés vége határozott tartam esetén a kockázatviselés végeként megadott nap, határozatlan tartam esetén fordulónapon évente megújul a szerződés (amennyiben nem kerül felmondásra). A Biztosító kockázatviselésének tartamára vonatkozó részletes szabályokért kérjük tanulmányozza a Biztosítási feltételek erre vonatkozó részét. |
Hogyan szüntethetem meg a Szerződést? A határozatlan időtartamra kötött szerződést a felek írásban a biztosítási időszak végére (évforduló) mondhatják fel. A felmondási idő harminc nap. Határozott tartamú szerződés egyoldalú felmondására nincs lehetőség. |
TARTALOMJEGYZÉK
3. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE 6
6. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI ÉS VÁLASZADÁSI KÖTELEZETTSÉG 7
7. A SZERZŐDÉS LEHETETLENÜLÉSE, ÉRDEKMÚLÁS 8
8. A BIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT JELENTŐS MEGNÖVEKEDÉSE 8
9. KÁRMEGELŐZÉSI, KÁRENYHÍTÉSI KÖTZELEZETTSÉG 9
11. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA, A FEDEZETFELTÖLTÉS SZABÁLYAI 10
18. A TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGRŐL ÉS A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRŐL 13
19. A BIZTOSÍTÓ ADATAI, IRODÁJA 22
21. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013.ÉVI V. TÖRVÉNY BIZTOSÍTÁSI FEJEZETÉBEN TALÁLHATÓ SZABÁLYOKTÓL VALÓ
II. FEJEZET - FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS 27
001. ZÁRADÉK SZTRÁJK, FELKELÉS ÉS BELSŐ ZAVARGÁSOK KÖVETKEZTÉBEN FELLÉPŐ VESZTESÉGEK ÉS KÁROK FEDEZETE 30
002. ZÁRADÉK KERESZTFELELŐSSÉG 32
003. ZÁRADÉK SZAVATOSSÁGI MUNKÁK FEDEZETE 33
004. ZÁRADÉK A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK KITERJESZTÉSE 34
005. ZÁRADÉK AZ ÉPÍTÉSI ÜTEMTERVRE VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTEL 35
006. ZÁRADÉK TÚLÓRÁK, ÜNNEPNAPOKON, ILLETVE ÉJSZAKA VÉGZETT MUNKÁK, EXPRESSZ FUVAROK KÖLTSÉGEINEK FEDEZETE 36
007. ZÁRADÉK LÉGI FUVAROK PÓTLÓLAGOS KÖLTSÉGEINEK FEDEZETE 37
008. ZÁRADÉK FÖLDRENGÉSVESZÉLYES ÖVEZETEKBEN LÉTESÜLŐ ÉPÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ KIKÖTÉS 38
009. ZÁRADÉK FÖLDRENGÉS OKOZTA VESZTESÉGEK, KÁROK ÉS FELELŐSSÉGI KÁRIGÉNYEK KIZÁRÁSA 39
010. ZÁRADÉK ÁRVÍZ VAGY MAGAS VÍZÁLLÁS OKOZTA VESZTESÉGEK, 40
KÁROK ÉS FELELŐSSÉGI KÁRIGÉNYEK KIZÁRÁSA 40
012. ZÁRADÉK A SZÉLVIHAR OKOZTA KÁROK ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATBAN BEKÖVETKEZETT VÍZKÁROK ÉS FELELŐSSÉGI KÁRIGÉNYEK KIZÁRÁSA 41
013. ZÁRADÉK KÜLSŐ TÁROLÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTELEK 42
100. ZÁRADÉK GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK PRÓBAÜZEMÉNEK FEDEZETE 43
101. ZÁRADÉK ALAGÚT- ÉS TÁRNAÉPÍTÉS KÜLÖN FELTÉTELEI 44
102. ZÁRADÉK FÖLDKÁBELEK, CSŐVEZETÉKEK ÉS EGYÉB BERENDEZÉSEK KÜLÖN FELTÉTELEI 45
103. ZÁRADÉK TERMÉSEK, ERDŐK, ÜLTETVÉNYEK VESZTESÉGEINEK ÉS KÁRAINAK KIZÁRÁSA 46
104. ZÁRADÉK DUZZASZTÓGÁTAK ÉS VÍZTÁROLÓK ÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTELEK 47
106. ZÁRADÉK SZAKASZOSAN KIVITELEZETT ÉPÍTÉSI MUNKÁKRA VONATKOZÓ KIKÖTÉS 48
107. ZÁRADÉK SZÁLLÁSÉPÜLETEKRE ÉS BARAKKOKRA VONATKOZÓ KIKÖTÉS 49
108. ZÁRADÉK ÉPÍTÉSI SEGÉDSZERKEZETEKRE, ÉPÍTŐSZERSZÁMOKRA ÉS ÉPÍTŐGÉPEKRE VONATKOZÓ KIKÖTÉS 50
109. ZÁRADÉK ÉPÍTŐANYAGOK TÁROLÁSÁRA VONATKOZÓ KIKÖTÉS 51
110. ZÁRADÉK CSAPADÉKVÍZ, MAGAS VÍZÁLLÁS ÉS ÁRVÍZ ELLENI BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTELEK 52
111. ZÁRADÉK FÖLDCSUSZAMLÁS UTÁNI HELYREÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTELEK 53
112. ZÁRADÉK TŰZOLTÓBERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTELEK 54
113. ZÁRADÉK BELFÖLDI SZÁLLÍTÁS FEDEZETE 55
114. ZÁRADÉK SOROZATKÁROK KÜLÖN FELTÉTELEI 56
115. ZÁRADÉK TERVEZÉSI KOCKÁZAT FEDEZETE 57
116. ZÁRADÉK ÁTVETT VAGY ÜZEMBEHELYEZETT, BIZTOSÍTOTT ÉPÍTÉSI TELJESÍTÉSEK FEDEZETE 58
117. ZÁRADÉK VÍZ- ÉS SZENNYVÍZVEZETÉKEK FEKTETÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTELEK 59
(VIBRÁCIÓ, ALÁTÁMASZTÁSOK GYENGÍTÉSE, ELTÁVOLÍTÁSA) 61
120. ZÁRADÉK KÖRNYEZŐ VAGYONTÁRGYAK FEDEZETE (VIBRÁCIÓ, ALÁTÁMASZTÁSOK GYENGÍTÉSE, ELTÁVOLÍTÁSA) 62
121. ZÁRADÉK CÖLÖPALAPOZÁSI ÉS TÁMFALÉPÍTÉSI MUNKÁLATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTELEK 63
E001. ZÁRADÉK KERETSZERZŐDÉSEK 64
ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK 65
KÁRRENDEZÉSI DOKUMENTUMOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 69
1. SZÁMÚ MELLÉKLET – FEDEZETIGAZOLÁS MINTA 71
ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
1.1. A Biztosító kártérítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a Biztosított ezen biztosítási szerződési feltételeket figyelembe veszi és betartja, amennyiben azok a Biztosított cselekedeteit és szerződésbetartását érintik, és amennyiben az általa a kérdőívben és ajánlatban megadott adatok és válaszok a valóságnak megfelelnek.
1.2. A biztosítási szerződés és a fejezetek ezen feltétel részét képezik. Ezen szerződésben a továbbiakban a " feltétel " szó fogalma alatt a biztosítási szerződés és a fejezetek is értendők.
2.1. Biztosítási szerződést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében (Biztosított); vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (Szerződő). Az e rendelkezés ellenére kötött kárbiztosítási és csoportos összegbiztosítási szerződés semmis.
2.2. Ha a szerződést nem a Biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a Szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
2.3. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a Szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
2.4. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a Szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a Szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit
–ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
3. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE
3.1. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban kezdődik.
3.2. A Biztosító kockázatviselése, amennyiben a biztosítási szerződés másképp nem rendelkezik, közvetlenül a munka megkezdésekor vagy a biztosítási szerződésben feltüntetett tárgyak építéshelyszínen történő lerakásával kezdődik.
3.3. A Biztosító kockázatviselése megszűnik a biztosított építmény azon részeire vonatkozólag, amelyeket átvettek, illetve üzembe helyeztek.
3.4. A biztosítás legkésőbb a biztosítási szerződésben megadott időpontban megszűnik. A biztosítási időszak meghosszabbításához a Biztosító írásbeli beleegyezése szükséges.
4.1. A biztosítási díjat a biztosított által közölt adatok alapján a biztosító a biztosítási tartamra kockázatarányosan határozza meg. A Szerződő köteles a biztosítási díjat megfizetni.
4.2. A biztosítás díj megfizetése a biztosítási időtartam első napján, a teljes tartamra egy összegben esedékes. A Szerződő felek a fentiek túl eltérő díjfizetési ütemezésben is megállapodhatnak.
Amennyiben a felek a díj részletekben való fizetéséről állapodtak meg, úgy a szerződésben (ajánlatban, fedezetigazoló dokumentumban) rögzíteni kell az egyes díjrészletek összegét és megfizetésük esedékességének időpontját. Ha a szerződés díja nem került maradéktalanul kiegyenlítésre, a Biztosító kockázatviselése a biztosítási tartamnak a megfizetett biztosítási díjjal arányos részére terjed ki és semmilyen módon nem nyújt fedezetet a szavatossági időszakra. A 003. és a 004. számú záradék hatályba lépésének feltétele, hogy a Szerződő a szerződés díját hiánytalanul
megfizesse.
4.3. Ettől eltérő tartalmú rendelkezés hiányában a határozott tartamú biztosítási szerződésben meghatározott díj egyben a fizetendő minimális díjat jelenti, mely a biztosított munkák értékében, műszaki tartalmában vagy kivitelezési tartamában bekövetkező későbbi esetleges változásoktól függetlenül a Biztosítót megilleti.
4.4. A biztosítási díj összege egy biztosítási időszakon belül a Biztosító által egyoldalúan nem módosítható. Kivételes esetben, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények megváltoznak, a Biztosító írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg –ha a kockázatot nem vállalhatja– a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. (8. pont)
4.5. Ha a szerelés nem fejezhető be a fedezet igazoló dokumentum futamidejének lejártáig, úgy pótlólagos díjfizetés ellenében lehetőség van a biztosítás meghosszabbítására. Ezt a hosszabbítási díjat röviddel az eredeti biztosítási időtartam lejárta előtt kell megállapítani, hogy minden, ebben az időpontban fennálló különleges körülményt figyelembe lehessen venni.
4.6. A jelen terméket értékesítő függő biztosításközvetítő nem jogosult az ügyféltől biztosítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a Biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni. A jelen terméket értékesítő független biztosításközvetítő jogosult az ügyféltől összegszerűségi korlát nélkül biztosítási díjat átvenni, de nem jogosult a Biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni. A jelen terméket értékesítő függő és független biztosításközvetítő továbbá nem jogosult a Biztosító nevében a biztosítási szerződést megkötni.
5.1. A biztosítási szerződés a 2013. évi V. törvény (Ptk) 6:443. § (1) pontjától eltérően csak a felek írásbeli ajánlatával jöhet létre, a Szerződő biztosítási ajánlatának a Biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül. A Biztosító ennek alapján fedezetet igazoló dokumentumot /kötvényt/ állít ki.
5.2. Ha a kötvény a Szerződő fél ajánlatától eltér és a Szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre.
Ha a Szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a Biztosító a kötvény átadásakor a Szerződő figyelmét írásban hívja fel. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
5.3. A biztosítási szerződés határozott időtartamra jön létre.
6. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI ÉS VÁLASZADÁSI KÖTELEZETTSÉG
6.1. A Szerződő fél, illetve a Biztosítottköteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a Biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a Szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
6.2. A Biztosított saját költségére gondoskodik minden ésszerű óvintézkedésről és követi a Biztosító minden célszerű ajánlatát a veszteségek, károk és kártérítési kötelezettség elkerülésére, betartja a törvényes előírásokat és az előállítók használati utasításait.
6.3. A Biztosító képviselőjének minden ésszerű időpontban jogában áll a kockázatban álló létesítményt megtekinteni és ellenőrizni. A Biztosított vállalja, hogy minden, a kockázat megítéléséhez szükséges információt és részletet a Biztosító képviselőjének rendelkezésére bocsát.
6.4. A Biztosított a kockázatban álló létesítményben bekövetkező bármely lényeges változásról a Biztosítót
haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon elektronikus úton tájékoztatni és saját költségére gondoskodik minden pótlólagos biztonsági intézkedésről, melyet a helyzet megkövetel. A fedezet és/vagy díj mértéke adott esetben ennek megfelelően módosításra kerül. A Biztosított semmilyen olyan jelentős változtatást nem eszközölhet és engedélyezhet, mely a kockázatot növeli, ameddig a fedezet kiterjesztését a Biztosító ezen módozat szerint írásban meg nem erősíti.
6.5. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
6.6. Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
6.7. A Szerződő fél, Biztosított a közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettségének keretén belül köteles a
Biztosítót tájékoztatni, ha ugyanarra a vagyontárgyra más Biztosítónál biztosítási szerződést kötött.
6.8. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződő felet és a Biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
6.9. Válaszadási kötelezettség: A Szerződő/ Biztosított köteles a Biztosító kérdéseire kimerítő, és a valóságnak megfelelő válaszokat adni. Köteles a kárigény jogalapjának és összegszerűségének a megállapításához szükséges felvilágosítást megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését. A harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a Biztosított, illetve a Szerződő köteles az ehhez szükséges, rendelkezésére álló dokumentumokat a Biztosító rendelkezésére bocsátani. Amennyiben nem adja meg a Biztosító részére a szükséges felvilágosítást, vagy nem teszi lehetővé a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító kötelezettsége nem áll be.
7. A SZERZŐDÉS LEHETETLENÜLÉSE, ÉRDEKMÚLÁS
7.1. Ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
7.2. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
8. A BIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT JELENTŐS MEGNÖVEKEDÉSE
8.1. Ha a Biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
8.2. Ha a Szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerződő fél figyelmét felhívta.
8.3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a 8.1. és a 8.2. pontban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
9. KÁRMEGELŐZÉSI, KÁRENYHÍTÉSI KÖTZELEZETTSÉG
9.1. A Szerződő fél és a biztosított köteles a kár megelőzése és kárenyhítése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani és az észszerűen elvárható intézkedéseket megtenni. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a Szerződő fél és a Biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.
9.2. A Szerződő fél és a biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
9.3. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
10.1. A biztosítási szerződés teljesítését igénylő félnek (Szerződő, Biztosított, engedményes, kedvezményezett) kell igazolnia, hogy a Biztosító szolgáltatásának a szerződésben, valamint jogszabályban előírt feltételei fennállnak, ideértve különösen magának a biztosítási esemény bekövetkezésének és az annak eredményeként elszenvedett kár(ok) mértékének a bizonyítását. Ezzel szemben a Biztosító szolgáltatási kötelezettségét kizáró tények és körülmények fennállását –így különösen valamely mentesülési ok vagy kizárás fennállását, vagy a teljesítés egyéb akadályát – a Biztosítónak kell igazolnia.
10.2. A Biztosítottnak (Szerződőnek) a bekövetkezett kárt haladéktalanul - munkaszüneti vagy pihenőnap közbeesésekor az azt követő munkanap folyamán - emailen, telefonon, táviratban vagy levélben, de legkésőbb 14 napon belül be kell jelentenie a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe központjába, a Központi Kárrendezési Irodára (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00., Telefon: x00 0 000-0000, Telefax: 460-1522, e-mail: xxxxxxxxx@xxxxxxxxx.xx).
10.3. A Szerződő/Biztosított további kötelezettsége a biztosítási esemény bekövetkezte után:
a) 10.2. pont szerint
b) lehetőségei szerint a kár csökkentése érdekében mindent megtenni;
c) a sérült részeket megőrizni és azt megtekintésre a Biztosító képviselőjének vagy szakértőjének rendelkezésére bocsátani;
d) minden információt és dokumentumot beszerezni, melyre a Biztosító igényt tart;
e) betöréses lopás okozta károk esetén a rendőrséget értesíteni.
f) tűz esetén a tűzoltóságot
10.4. A Biztosító semmilyen esetben sem felel olyan veszteségekért, károkért és kártérítési kötelezettségekért, melyeket a bekövetkezésüktől számított 14 napon belül nem jelentettek, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
10.5. A biztosítási szerződés teljesítését igénylő félnek (Szerződő, Biztosított, kedvezményezett) kell igazolnia, hogy a Biztosító szolgáltatásának a szerződésben valamint jogszabályban előírt feltételei fennállnak, ide értve különösen magának a biztosítási esemény bekövetkezésének és az annak eredményeként elszenvedett kár(ok) mértékének a bizonyítását. Ezzel szemben a Biztosító szolgáltatási kötelezettségét kizáró tények és körülmények fennállását – így különösen valamely mentesülési ok vagy kizárás fennállását, vagy a teljesítés egyéb akadályát – a Biztosítónak kell igazolnia.
10.6. A biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél (Szerződő, Biztosított, engedményes, kedvezményezett) a Biztosító
szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges okiratokat, dokumentumokat és igazolásokat köteles, azok rendelkezésére állását követő 8 napon belül, a Biztosító rendelkezésére bocsátani:
A Biztosító kárrendezési egysége a kárrendezési eljárás során minden esetben közli, hogy mely okiratok, dokumentumok és igazolások szükségesek az adott kár rendezéséhez.
10.7. Ha a Biztosító szolgáltatásának a szerződésben, valamint jogszabályban előírt feltételei közül bármelyiknek a fennállása vagy tisztázása a konkrét kárügyben olyan okirat, dokumentum vagy igazolás benyújtását igényli, mely nem szerepelt a fentiek szerinti közlésben, erről és a szükséges bizonyítékok benyújtása elmaradásának következményeiről a Biztosító haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet.
10.8. Ha a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggésben büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás indult, az ilyen eljárást jogerősen lezáró határozatot a biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél (Szerződő, Biztosított, kedvezményezett) akkor is köteles a Biztosítónak benyújtani, ha időközben sor került a biztosítási szolgáltatás teljesítésére. Az ilyen határozatok rendelkezésre állásának hiánya a Biztosító szolgáltatásának esedékessé válását nem érinti.
10.9. Amennyiben a Biztosított ezen feltétel szerint a Biztosítót értesítette, kisebb károknál javításokat végezhet és a károsodott részeket kicserélheti; minden más esetben a javítások és helyreállítás megkezdése előtt a Biztosító képviselőjének lehetőséget kell nyújtani a kár megtekintésére. Amennyiben a Biztosító képviselője ezt 5 munkanapon belül nem teszi meg, úgy a Biztosított jogosult a javításokat elvégezni és a károsodott részeket kicserélni. A Biztosító e szerződésben vállalt felelőssége megszűnik egy károsodott tárgyra vonatkozólag, amennyiben azt nem azonnal, szakszerűen javítják meg. A kártérítés feltétele, hogy a Szerződő/ Biztosított(ak) kötelesek a károsodott vagyontárgyat a kár lezárásáig megőrizni.
10.10. A Biztosított köteles a Biztosító költségére minden szükséges, avagy a Biztosító által megkövetelt intézkedést megtenni, megengedni vagy abban együttműködni a célból, hogy a Biztosító jogait vagy jogorvoslatait érvényesítse, illetve a fedezet igazoló dokumentum ben nem biztosított személyektől kártalanítást kapjon, melyre a Biztosító közvetve vagy közvetlenül, avagy megtérítési igényeivel kapcsolatban jogosult vagy erre jogosult lenne, avagy amelyre e fedezet igazoló dokumentum hatálya alá eső kár kifizetésénél igényt tarthatna, függetlenül attól, hogy ilyen intézkedések a Biztosított kártalanítása előtt vagy után válnak a Biztosító részéről szükségessé.
11. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA, A FEDEZETFELTÖLTÉS SZABÁLYAI
11.1. A Biztosító szolgáltatása, a szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges utolsó iratnak a Biztosító kárrendezést lefolytató szervezeti egységéhez való beérkezését követő 30 nap elteltével válik esedékessé.
11.2. A Biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult, ugyanakkor a vonatkozó biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt és a vagyontárgy helyreállításra, illetve utánpótlásra került.
11.3. A Biztosító a jelen biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget - illetve téríti meg azt az arra jogosultnak (Biztosított/Szerződő) - amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét vagy amelyből az általános forgalmi adó összege kiszámítható.
11.4. A Jelen szerződés alapján magánszemélyeknek teljesítendő kifizetésekre a mindenkor hatályos személyi jövedelemadó szabályok az irányadóak.
11.5. A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
11.5.1. Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a Biztosított követelését kell kielégíteni.
11.6. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a Szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
12.1. A Biztosító nem téríti a Biztosítottnak azokat a károkat, melyek oka közvetlenül vagy közvetve:
a) háború, megszállás, ellenséges tevékenység és ellenségeskedés (függetlenül attól, hogy azt hadüzenet megelőzte-e vagy sem), polgárháború, lázadás, felkelés, zendülés, sztrájk, munkáskizárás, polgári engedetlenség, politikai szervezetek megbízásából vagy azokkal kapcsolatban tevékenykedő, rosszindulatú személy vagy személyek katonai vagy jogellenes hatalomátvétele, összeesküvés, elkobzás, erőszakos kisajátítás, egy de jure vagy de facto fennálló kormányzat által elrendelt rekvirálás, rombolás vagy kár;
b) atomenergia, radioaktív sugárzás és szennyeződés;
c) a munkálatok teljes vagy részleges (30 napot elérő, illetve azt meghaladó) beszüntetése
d) dátumtévesztés vagy fel nem ismerés,
e) környezetszennyezés,
f) amennyiben a Biztosítottal szemben a Bírósági meghagyás kibocsátására kerül sor. ,
g) az “Általános kizárások” részben felsoroltak.
* Bírósági meghagyás: Ha a Bíróság a Biztosítottal szemben a 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 181. § (1) bekezdése vagy a Pp. 262. § alapján bírósági meghagyást bocsátott ki.
12.2. Nem téríti meg a Biztosító továbbá azokat a károkat, amelyekre a jelen szerződés vonatkozó záradékaiban foglaltak szerint nyújtható lett volna biztosítási fedezet, ám a biztosítási szerződés az adott záradék alkalmazása nélkül jött létre.
12.3. A Biztosító semmilyen esetben sem felel olyan veszteségekért, károkért és kártérítési kötelezettségekért, melyeket a bekövetkezésüktől számított 14 napon belül nem jelentettek
12.4. Bármely kérelem, per vagy más eljárás esetén, ha a Biztosító érvényre juttatja, hogy a veszteség, kár, tönkremenetel vagy kártérítési felelősség az a) pontban foglalt kizárások értelmében ezen biztosítási szerződés nincs fedezve, a Biztosított kötelessége bizonyítani, hogy a veszteség, kár, tönkremenetel vagy kártérítési igény mégis a biztosítás hatálya alá esik.
13.1. Mentesül a Biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a Szerződő fél vagy a Biztosított; a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
13.1.1. Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a Biztosított:
- hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül, vagy az abban meghatározott feltételek hiányában végzett;
- jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte a tevékenységet;
- a kárt ittas vagy bódult állapotban, illetőleg ezzel az állapotával összefüggésben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezésekor közrehatott;
- a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási, balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozta, illetőleg ezen szabályok ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő.
13.2. A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
13.3. A biztosított köteles a károk megelőzése érdekében a hatályos jogszabályokat, hatósági határozatokat és felügyeleti szervének utasításait mindenkor betartani. A biztosított e kötelezettségének elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezheti a kártérítés megfizetése alól.
13.4. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Szerződő fél, illetve a Biztosított a szükséges felvilágosítást nem adja meg vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik, valamint, ha a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a Biztosítónak nem jelenti be.
13.5. A közlésre, illetve a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
13.6. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotán a biztosított a szerződésben
megállapított határidőn belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.
Nem áll be a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.
14.1. A biztosítási szerződés vagy annak vonatkozó része megszűnésének okai lehetnek:
- a szerződés lejárta,
- az objektum átadás-átvétele, használatbavétele, ill. üzembe helyezése, (a kockázatviselés korábban megszűnik a biztosított építmény azon részeire vonatkozólag, amelyeket átvettek, ill. üzembe helyeztek)
- ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált,
- érdekmúlás (pl.: a biztosított vagyontárgy, objektum kikerül a biztosított(ak) tulajdonából, illetve a biztosított vállalkozás tulajdonosi szerkezete megváltozik, esetleg felszámolásra kerül),
- díj-nemfizetés miatt megszűnik a biztosítási szerződés a díj esedékessége, illetve a díjrendezettség napjára visszamenő hatállyal, ha a Biztosító 30 napos póthatáridő tűzésével a díj megfizetésére a Szerződőt írásban felhívta és a póthatáridő eredménytelenül eltelt, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést bírósági úton késedelem nélkül érvényesíti,
- érdekmúlás (pl.: a biztosított vagyontárgy, objektum kikerül a Biztosított(ak) tulajdonából, illetve a biztosított vállalkozás tulajdonosi szerkezete megváltozik, esetleg felszámolásra kerül);
- a biztosítási szerződés kimerülése.
14.2. Megszűnhet továbbá a biztosítási szerződés a felek közös akaratával, közös megegyezés alapján.
15.1. A határozott tartamra kötött szerződés nem mondható fel.
15.2. A határozatlan tartamra kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére mondhatják fel. A felmondási idő harminc nap.
16.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje az esedékességtől – azaz a kár bekövetkezésének időpontjától – számított egy év, mellyel a Biztosító eltér a Ptk. 6:22. § (1)-től.
.
17.1. Jelen szerződésre a mindenkor hatályos, magyar jogszabályok az irányadóak.
18. A TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGRŐL ÉS A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRŐL
Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó -, a Biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
A Biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggenek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 135. § (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést Biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a Bit.135. § (1) bekezdésében 3 meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a Biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele, vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,
c) a Biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel,
felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló Biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével, [szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő Biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,” [szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adat-kezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli Biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli Biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a Biztosítóval szemben,
t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár- megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,
u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,
szemben, ha az a)-j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját
és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit. 138. § (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a Biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a Biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA törvény) alapján az adó– és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
A Biztosító vagy a viszontbiztosító a Bit. 138 § (1) és Bit. 138 § (6) bekezdésekben, a Bit. 1-37. §-ban, a Bit. 140. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a Bit. 138 § (1) bekezdésben meghatározott szervek
alkalmazottaira is kiterjed.
A Biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábító- szerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli Biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható
meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti fel- ügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a Biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére
hivatkozva nem tagadhatja meg.
Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 136.
§ alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni
kell.
A Biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai,
illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.
A Biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A Biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A Biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
18.1 A Biztosító és a viszontbiztosító üzleti titka
A Biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a Biztosítóban, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni
kívánó személy, a vezető állású személy, egyéb vezető, valamint a Biztosító és a viszontbiztosító alkalmazottja, megbízottja köteles a Biztosító és a viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megőrizni.
A Bit. 144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a) Felügyelettel,
b) nemzetbiztonsági szolgálattal,
c) Állami Számvevőszékkel,
d) Gazdasági Versenyhivatallal,
e) A központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellen-őrző Xxxxxxx által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,
f) Vagyonellenőrrel,
g) Információs Központtal,
h) A mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében – az agrárkár- megállapító szervvel, agrárkár-enyhítési szervvel, mezőgazdasági igazgatási szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben.
Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a FATCA-törvény alapján
az Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.
(3) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás– és Foglalkoztatói nyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) felé történő adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás– és Foglalkoztatói nyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelően.
A Bit. 144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
b) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.
(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a Biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tőke– és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.
(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Központ által végzett adattovábbítás. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.
A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a Biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkör- ön kívül nem használható fel.
Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a Biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.
Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a Biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
18.2 A Biztosítotti veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás
A Biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a Biztosító – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – a 2015. év január hó 1. napjától kezdődően jogosult megkereséssel fordulni más Biztosítóhoz az e Biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit. 149 § (3)-(5) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.
A Biztosító ennek keretében,
(i) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó biztosítási szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit.149 § (3) bek. a-e) pontjaiban felsorolt adatokat;
(ii) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 5., 6., 7., 8., 9., 16., 17. és 18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit. 149. § (4) bek. a)-e) pontjaiban felsorolt adatokat, továbbá
(iii) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a Bit. 149 § (5) bek. a)-c) pontjaiban felsorolt adatokat kérheti más Biztosítótól.
A megkeresett Biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül köteles(ek) átadni a Biztosítónak.
A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven (90) napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.
Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy (1) évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy (1) évig kezelhető. A megkereső Biztosító az e célból végzett megkeresésről, és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső Biztosító – a Bit. 149 § (8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel
– már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze. A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett Biztosító a felelős.
A személyes adatok kezelésére a fentebb ismertetett jogszabályi rendelkezések mellett a Biztosító Adatvédelmi
Szabályzatában írtak is irányadóak. A Biztosító Adatvédelmi Szabályzata a következő címen érhető el:
18.3 Személyes adatok kezelésére vonatkozó tudnivalók Az adatok kezelője a Colonnade Insurance S.A.
Az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei:
email: xxx@xxxxxxxxx.xx, telefon: (00-0) 000-0000,
levelezési címe: 1426 Budapest, Pf.:153
A kezelt adatok kategóriái
személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, név, szám, születési idő és hely, cím, telefonszám, online azonosító;
különleges adat: egészségügyi adatok
Az adatkezelés célja
A Biztosító az ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggenek. Az adatkezelés célja a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, állományban tartása, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélése vagy a Bit.-ben meghatározott egyéb cél lehet.
Az adatkezelés céljai közé tartozik az ENSZ, az EU vagy más által elrendelt gazdasági szankcióknak, illetve a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzésére vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása.
A xxxxxxxxx.xx honlapon keresztül online történő szerződéskötések a Távért tv. és az Eker tv. hatálya alá esnek, ezért az adatkezelések további célja a fentiek mellett az ezen jogszabályok által előírt fogyasztói tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség teljesítésének a bizonyítása, a biztosítási szerződés megkötésének a bizonyítása, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés létrehozása, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, az abból származó díjak számlázása, valamint az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése.
A Biztosító adatkezelése a biztosítási szerződés megkötésével, míg kárbejelentés, szolgáltatási igény bejelentése és a szerződéssel kapcsolatos információkérés során megadott adatok esetén a bejelentés kérés elküldésével megadottnak tekintett önkéntes hozzájáruláson alapul. Amennyiben utasbiztosítási szolgáltatási igény teljesítésével kapcsolatban a biztosított létfontosságú érdekeinek védelmére az szükséges, akkor a Biztosító egészségügyi adatokat továbbíthat az Európai Unión kívüli országokba az ilyen adattovábbítások körülményeiről a Biztosító a továbbításkor tájékoztatja az érintettet.
A Biztosító a panaszügyintézése során tudomására jutott személyes adatokat a Bit. 159. § panaszkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelés érdekében kezeli, és az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet. A Biztosító adatkezelése a Bit. fenti rendelkezésén alapuló kötelező adatkezelés.
Telefonon történő panaszkezelés esetén a Biztosító a közötte és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíti. A hangfelvétel rögzítését a Bit. fent hivatkozott szakasza rendeli el kötelezően.
Az adatkezelések időtartama
A biztosítási titok körébe tartozó adatok kezelése során a Biztosító a személyes adatokat – ideértve az egészségi állapottal közvetlenül összefüggő adatokat is – a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A Biztosító a létre nem jött
biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosítási szerződés megkötésével, nyilvántartásával, valamint a biztosítási szolgáltatással összefüggésben keletkezett, számviteli bizonylatnak minősülő dokumentumokat a Biztosító az Sztv. 169. §-a alapján 8 évig őrzi meg.
A Biztosító a biztosítók közötti adatcsere folytán más biztosítótól beszerzett adatokat a „Biztosítotti veszélyközösség védelme” pontban részletezett feltételekkel és időtartam elteltéig kezeli.
A panaszügyintézés során készült hangfelvételeket a Biztosító öt évig őrzi meg. A Biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a hatóságok kérésére bemutatja.
Az adatkezelés jogalapja
A biztosítási szerződések kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos, valamint a telefonos ügyfélszolgálati célú adatkezelések jogalapja az érintettek hozzájárulása, a Bit. 135. §-a, az Sztv. 169. §-a, továbbá a biztosításnak elektronikus úton, vagy telefonon keresztül történő megkötése esetén a Távért. tv. 11. § (2) bekezdése, és az Eker tv. 13/A. §-a. Az egészségi állapottal összefüggő adatokat a Biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
A panaszkezelési célú adatkezelések jogalapja a Bit.159. §-a.
Az ENSZ, az EU vagy más által elrendelt gazdasági szankcióknak (embargóknak) való megfelelés biztosítása esetén az adatkezelés jogalapja a Biztosító jogos érdeke, illetve a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése.
Az érintettek jogai és azok érvényesítése
Az érintettek jogai az alábbiakra terjednek ki:
a) kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést;
b) kérheti a személyes adatai helyesbítését és kiegészítését;
c) kérheti a személyes adatai törlését vagy kezelésének korlátozását;
d) tiltakozhat a személyes adatok kezelése ellen;
e) panasszal fordulhat az illetékes adatvédelmi fő felügyeleti hatósághoz (NAIH);
f) joga van az adathordozhatósághoz; illetve
g) kérheti a személyes adatainak direkt marketing célokra való használatának megtiltását.
a) A Biztosító az érintett kérelmére – a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül - írásban tájékoztatást ad az érintett részére a Biztosító vagy adatfeldolgozója által kezelt, az érintettre vonatkozó
- személyes adatok kategóriáiról és azok forrásáról;
- adatkezelés céljáról és jogalapjáról;
- személyes adatok tárolásának tervezett időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;
- a címzettek vagy címzettek kategóriáiról, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják;
- az igénybe vett adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről.
A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az érintett természetes személy még nem nyújtott be. Egyéb esetekben az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű költségtérítés állapítható meg.
Az Biztosító a fentieken túl, az érintett kérésére a kezelt személyes adatok másolatát rendelkezésre bocsátja.
b) Az érintett jogosult arra, hogy kérésére a Biztosító indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse vagy kiegészítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat.
c) A Biztosító az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törli, ha
- a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték, vagy
- az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja,
kivéve, ha az adat kezelése jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges, vagy jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges.
A Biztosító az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül akkor is törli, ha a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell, vagy a személyes adatok gyűjtésére az ÁAR 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.
Az érintett jogosult arra, hogy kérésére a Biztosító korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:
- az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
- az adatkezelés jogellenes, de az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
- az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
- az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.
Az így korlátozott kezelésű adatot a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni. Az adatkezelő a korlátozás feloldásáról előzetesen tájékoztatja az érintettet, akinek a kérésére korlátozták az adatkezelést.
d) Ha az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, akkor az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is.
Ebben az esetben a Biztosító a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. A tiltakozást a Biztosító annak benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről az érintettet írásban tájékoztatja.
Az érintettek a személyes adataik kezelésével kapcsolatos tiltakozásaikat, kérelmeiket a Biztosítónál szóban (személyesen) vagy írásban (ideértve az elektronikus levelezést is) jelenthetik be, az alábbi elérhetőségeken:
Colonnade Biztosító Adatvédelmi Tisztviselő
email: xxx@xxxxxxxxx.xx, levelezési címe: 1426 Budapest, Pf.:153
e) Xx Xxxxx a személyes adataival kapcsolatos tiltakozását, panaszát, kérelmét nem sikerült megnyugtató módon rendeznie, vagy Ön bármikor úgy ítéli meg, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll, akkor az alábbi hatóságoknál jogosult bejelentést tenni.
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Székhely: 1000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0-00.
Levelezési cím:1363 Budapest, Pf.: 9, Telefon: (x00) 0 000 0000, Fax: (x00) 0 000 0000, E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx, Web: xxxx.xx
Személyes adatainak a védelméhez fűződő jogainak a megsértése esetén Ön jogosult bírósághoz is fordulni. A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az Ön választása szerint – az Ön lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható.
f) Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta. Ha ez technikailag megvalósítható, az érintett kérheti a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását.
Egyéb adatkezelések
Amennyiben a Biztosító a Bit. 138. §-ban felsorolt hatóságok részére tájékoztatást nyújt a személyes adatokkal kapcsolatosan, akkor a közléskor az érintettet is tájékoztatja az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. A Biztosító nem tájékoztatja az érintett személyt a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.
Az adatkezelő a hatóságok részére – amennyiben a hatóság a pontos célt és az adatok körét megjelölte – személyes adatot csak annyit és olyan mértékben ad ki, amely a megkeresés céljának megvalósításához szükséges.
Adatvédelmi incidens bejelentése a felügyletei hatóságnak, az érintett tájékoztatása
Az adatkezelő az adatvédelmi incidenst indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, bejelenti az illetékes felügyeleti hatóságnak, kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem járt kockázattal az érintett jogaira és szabadságaira nézve. Adatkezelő nyilvántartja az adatvédelmi incidenseket, feltüntetve az adatvédelmi incidensekhez kapcsolódó tényeket, annak hatásait és az orvoslására tett intézkedéseket.
Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintetteket az adatvédelmi incidensről, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár az érintett jogaira tekintettel.
Az Adatkezelő a fentieken túlmenően is megtesz minden lehetséges lépést az adatvédelmi incidens leghatékonyabb elhárítása és a személyes adatok védelmének legteljesebb biztosítása érdekében.
A Biztosító köteles törölni minden olyan, Ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett Ügyfél hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
19. A BIZTOSÍTÓ ADATAI, IRODÁJA
Biztosító: Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (1134 Budapest, Váci út 23–27.cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék, mint Cégbíróság Cg. 01-17-000942 adószám.: 25383371-2-42 telefonszáma: (06 -1) 460-1400, levelezési
címe: 1134 Budapest, Váci út 23–27.
Alapító: A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepének alapítója a Colonnade Insurance S.A. (székhelye: 1, rue Jean Piret, L-2350 Luxembourg), nyilvántartó cégbíróság neve: Registre de Commerce at des Sociétés, Luxemburg, cégjegyzékszáma: B 61605, tevékenységi engedélyt kiadó hatóság: Grand-Duche de Luxemburg, Minister des Finances, Commissariat aux Assurances (L-1840 Luxemburg, Bureaux: 7, boulvard Joseph II,) a tevékenységi engedély száma: S 068/15.
A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe jogképes, cégneve alatt alapítója a Colonnade Insurance S.A. javára szerezhet jogokat és a Colonnade Insurance S.A. terhére vállalhat kötelezettségeket.
Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe
Központ
1134 Budapest, Váci út 23–27.
tel.: +36 1 460-1400
fax: +36 1 460-1499
Panaszkezelés és jogviták rendezése
A Biztosító minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a Szerződő és a Biztosított magas színvonalú biztosítási szolgáltatásban részesüljön. Amennyiben a Szerződő vagy a Biztosított elégedetlen a Biztosító szolgáltatásával, panaszt terjeszthet elő.
Amennyiben valamennyi erőfeszítésünk ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Biztosító szolgáltatásaival, valamint a biztosítási szerződés teljesítésével összefüggésben panasz terjeszthető elő írásban a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepének vezetőjéhez címzett levélben, e-mailben vagy faxon (levelezési cím: 1134 Budapest, Váci út 23–27.telefaxszám: +36 1 460 1499; e-mail cím: info@colonnade.hu, weboldalunkon: https://colonnade.hu/ugyintezes/panaszbejelentes/), illetőleg személyesen vagy telefonon is nyitvatartási időben az Ügyfélszolgálaton (cím: 1134 Budapest, Váci út 23–27. telefonszám: +36 1 4601400). A Biztosító a panaszbejelentés beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül írásban küldi meg válaszát a panaszos részére.
A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél jogosult a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe 1134 Budapest, Váci út 23–27.) által hozott, számára nem megfelelő döntés ellen bírósághoz fordulni. Ebben az esetben a polgári pert a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar bíróság előtt kell a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepével ( 1134 Budapest, Váci út 23–27.) szemben megindítani.
Jelen biztosítási szabályzat feltételeinek a Ptk. -tól lényegesen eltérő rendelkezései:
A Szerződés megkötése (5.1. pont)
5.1. A biztosítási szerződés a 2013.évi V törvény (Ptk) 6:443. § (1) pontjától eltérően csak a felek írásbeli ajánlatával jöhet létre, a Szerződő biztosítási ajánlatának a Biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül. A Biztosító ennek alapján fedezetet igazoló dokumentumot /kötvényt/ állít ki.
A biztosítási ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződéssel szembeni kifogásra nyitva álló határidő (5.2.)
A Ptk. 6:443. § (2) bekezdésétől eltérően, ha a kötvény a Szerződő fél ajánlatától eltér és a Szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre.
A fedezetfeltöltés szabályai (11.6. pont)
A Ptk. 6:461. §- ától eltérően, a fedezetfeltöltés joga az alábbiak szerint illeti meg a Szerződőt:
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett
biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a Szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
Díj nemfizetés miatti szerződés megszűnés (14.1. pont)
A Ptk.6:449. § (1) bekezdésétől eltérően, a biztosítási díj esedékességétől számított 30 nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a Biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
Az elévülési időszak tartama (16.1. pont)
Jelen feltétel elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől.
A Ptk. 6:63. §-ban foglaltaktól eltérően nem válik a Biztosítási szerződés tartalmává a Felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.
A Biztosító díjmentesen, magyar nyelven tartja a kapcsolatot az ügyféllel. A Biztosító a biztosítási termékkel kapcsolatosan nem nyújt tanácsadást.
A jelen szabályzatra hivatkozással megkötött biztosítási szerződés módosítására csak írásban van lehetőség. Ez a szabály
vonatkozik arra az esetre is, ha a Szerződő és/vagy a Biztosító a biztosítási feltételektől el kíván térni.
A Biztosító jelentése a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről elérhető a Biztosító honlapján:
https://www.colonnade.hu/fizetokepessegrol-es-penzugyi-helyzetrol-szolo-jelentesek
Kézbesítési szabályok
A Biztosító által elküldött biztosítási szerződés megkötésével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos dokumentumokat, tájékoztatást, vagy nyilatkozatot a következő időpontokban kell kézbesítettnek tekinteni:
(a) személyesen vagy futár útján történő kézbesítés esetén akkor, amikor a küldeményt az adott félnél igazoltan átadják;
(b) postai küldemény esetén, amikor annak kézbesítése igazoltan megtörténik, azzal, hogy amennyiben a küldemény
„ismeretlen”, „elköltözött”, „nem vette át” jelzéssel érkezik vissza a másik fél címéről, akkor a küldemény visszaérkezésének napja a kézbesítés napja, míg a „nem kereste” jelzéssel történő visszaérkezés esetén, a küldemény második kézbesítésének megkísérlése napját követő 5. (ötödik) munkanap;
(c) elektronikus út (e-mail) esetén abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a Biztosító igazolható módon kiküldte a Szerződő által megadott e-mail címre.
I. FEJEZET - DOLOGI KÁROK
Ezennel a Biztosító és a Biztosított megegyeznek, hogy olyan esetekben, amikor a biztosítási szerződésben felsorolt biztosított vagyontárgyakban vagy azok részeiben a biztosítási időszak alatt előre nem látható és váratlan események következtében olyan kár keletkezik, melynek oka nem esik az alapvető kizárások alá és amely javítást vagy pótlást, helyreállítást tesz szükségessé, a Biztosító a Biztosítottnak ezen dologi károkért kártérítést fizet, a Biztosított választása szerint készpénzben, újrabeszerzés vagy javítás által azon összeg erejéig, amely a biztosítási szerződésben a mindenkori helyzetnek megfelelően megállapíttatott. Ezen összeg azonban nem lehet több, mint az egy-egy káreseményre alkalmazható maximális kárkifizetés és mint a biztosítási szerződésben megjelölt teljes biztosítási összeg. A Biztosító megtéríti a Biztosítottnak a mellékköltségeket, melyek egy ezen fedezet igazoló dokumentum hatálya alá eső kár következményeként váltak szükségessé, feltéve, hogy a biztosítási szerződésben erre a célra külön összeget jelöltek meg.
Különleges kizárások, szolgáltatások az I. fejezethez
A Biztosító az általános feltételekben megfogalmazott kizárásokon túl nem felel:
a) a biztosítási szerződésben megjelölt önrészért, melyet a Biztosított minden káreseménynél viselni köteles;
b) bármely következményi kárért, beleértve a kötbért, késedelem, nem teljesítés vagy szerződés-megszüntetés miatti veszteségeket;
c) hibás tervezés miatti veszteségekért és károkért;
d) hibás anyagok vagy hibás kivitelezés pótlásának, javításának vagy átvételének költségeiért; ezen kizárás csak a közvetlenül érintett részekre vonatkozik, de nem érvényes olyan veszteségekre vagy károkra, melyek jól kivitelezett részekben hibás anyagok vagy hibás kivitelezés miatt következnek be;
e) normál időjárási viszonyok és használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználódásért, tönkremenetelért, korrózióért, oxidációért és értékcsökkenésért;
f) építéshelyszíni berendezések és építőgépek gépi és/vagy elektromos belső üzemzavaraiért és káraiért;
g) közúti közlekedési engedéllyel rendelkező járművek, vízi járművek és repülőgépek veszteségeiért és káraiért;
h) akták, rajzok, számítások, iratok, pénz, bélyegek, okmányok, kötelezvények, bankjegyek, értékpapírok és csekkek megsemmisüléséért és sérüléséért;
i) olyan veszteségekért és károkért, melyek csupán leltározáskor derülnek ki kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a hiány
- a telephely területén elkövetett rablással, vagy
- a telephely területén elkövetett betöréses lopással
összefüggésben keletkezett, és a káresemény időpontjában a jelen biztosítási szerződésben meghatározott vagyonvédelmi előírások teljesültek, az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer, berendezés működőképesen üzembe volt helyezve.
Jelen szerződés értelmében
a) betöréses lopáskárnak minősül, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe erőszakosan behatolt, vagy bemászott vagy dolog elleni erőszakkal bejutott - ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolása elhárítására képtelen állapotát kihasználta -, a lezárt hely ajtaját hamis, vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel felnyitotta.
A Biztosító a biztosított vagyontárgyak eltulajdonításával kapcsolatban csak akkor fizet kártérítést, ha az alább részletezett vagyonvédelmi előírások teljesülnek:
1. Mindazon vagyontárgyakat, melyek méretüknél, tömegüknél fogva zárt helyiségben (meglévő épületben, ideiglenes felvonulási épületben, raktárban) elhelyezhetők, azokat megfelelően lezárt helyiségben szükséges tárolni.
A helyiség, jelen szabályzat alkalmazása szempontjából, akkor tekinthető megfelelően lezártnak, ha rá az alábbi paraméterek teljesülnek:
- a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai szilárdsága minimum
- 15 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékű;
- az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védettek;
- a zárást törés ellen védett zár végzi (kivéve lakat);
- a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók minimum 100x300 mm-es osztású
- 12 mm átmérőjű köracél ráccsal védettek.
2. A szabadban tárolt vagyontárgyak tekintetében a következő előírások megtartása szükséges:
- a szabadtéri tárolóterület körülkerített;
- a tárolóterület éjszakára megvilágított;
- a tárolóterület legalább egy fő kutyás őr, vagy két fős őrszemélyzet felügyeli;
- az őrszemélyzet vezeték nélküli összeköttetését az ügyeleti szolgálat központjával/rendőrséggel biztosítani
kell.
b) rabláskárnak minősül, ha a biztosított tárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes a Biztosított alkalmazottja (vagy megbízottja) ellen erőszakot, élet-, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve e személyt ennek érdekében öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet-, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
c) Tűz eseménynek minősül, ha az öntápláló lánggal való égés, izzás - amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből tovább terjedni képes – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Biztosítási összegek
Ezen biztosításnál szükséges, hogy a biztosítási szerződésben megadott biztosítási összegek ne legyenek kisebbek, mint
1.1. az építési teljesítés teljes értéke az építési munkák készre jelentésekor, beleértve az anyagköltségeket, béreket, szállítási költségeket, vámokat, illetékeket, valamint az építtető által szállított anyagokat és építményrészeket.
1.2. és 1.3. az építéshelyszínén lévő, beépítésre nem kerülő, de az építés folytatásához szükséges és a biztosítási szerződésben tételesen feltüntetett berendezések és építőgépek (összefoglalóan munkagépek) műszaki avult értéke.
1.4. a biztosított költségek közé az alább felsorolt költségek tartoznak:
a) a károsodott vagyontárgyak ideiglenes javításával, elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, ideiglenes közmű létesítéssel, vagy egyéb vagyonbiztonságot mentő intézkedésekkel kapcsolatban felmerülő költségek;
b) bontási, romeltakarítási, maradvány eltávolítási, valamint az ezzel kapcsolatos szállítási költségek a kármegelőzési költségek;
A Biztosított kötelezettséget vállal, hogy jelentős bér- és árváltozásoknál a biztosítási összeget növeli vagy csökkenti, mely növelés vagy csökkentés csak akkor lép érvénybe, ha a Biztosító azzal a fedezet igazoló dokumentum t írásban kiegészíti.
Ha kár esetén a biztosítási összeg kisebbnek bizonyul, mint a vagyontárgy értéke (alulbiztosítás) a Biztosító a kárt csak olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. Hogy fennáll-e alulbiztosítás, azt a biztosítási fedezet igazoló dokumentum minden egyes tételére vonatkozólag külön-külön kell megállapítani.
A kárrendezés alapelvei
Veszteségek és kár esetén a kártérítés kifizetése e fedezet igazoló dokumentum alapján a következőképp történik:
a) részleges kár esetén, ha a biztosított vagyontárgy javítással helyreállítható: térítésre kerülnek a javítási munkák költségei, melyek a biztosított vagyontárgy káridőponti állapotának megfelelő helyreállításához szükségesek, a maradványérték levonásával;
b) totálkár esetén: térítésre kerül a biztosított vagyontárgy káridőponti értéke, a maradványérték levonásával. A Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a kártérítés a fedezet igazoló dokumentumban tételesen felsorolt építményekre/vagyontárgyakra vonatkozóan külön- külön megadott biztosítási összegre korlátozódik, melyből a megállapodás szerinti önrész levonásra kerül. A Biztosító
csak akkor fizet kártérítést, ha a megkívánt és benyújtott számlák és igazolások alapján megbizonyosodik, hogy a javításokat elvégezték, illetve a sérült részeket kicserélték.
Minden kár, mely javítással helyrehozható, javítandó, ha a javítási költségek elérik vagy túllépik a sérült vagyontárgyak káridőponti értékét, úgy a kártérítés kifizetése a b. pont (totálkár esete) szerint történik.
Az ideiglenes javítások/helyreállítások költségeit a Biztosító csak akkor téríti, ha ezen javítások a végleges helyreállítás részét képezik és a végleges helyreállítás költségeit nem növelik.
Esetleges változások, kiegészítések és feljavítások költségeit ezen fedezet igazoló dokumentum keretén belül a Biztosító nem téríti.
Fedezet kiterjesztése
A Biztosító kifejezetten csak külön írásbeli megállapodásban rögzített mértékig térít többletköltséget túlórákra, vasárnapi, ünnepnapi és éjszakai munkákra, sürgős és expressz szállítmányokra.
II. FEJEZET - FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
A Biztosító fedezetet nyújt a biztosítási szerződésben megjelölt összeg erejéig azon kártérítési kötelezettségekre, amelyekért a Biztosított a magyar jog szabályai szerint helyt állni tartozik
a) harmadik személy személyi sérüléssel vagy betegséggel járó balesete esetén (halálos kimenetelt is beleértve);
b) harmadik személy tulajdonában bekövetkezett, balesetre visszavezethető dologi kára esetén, amennyiben ezek a balesetek közvetlen összefüggésben állnak a biztosított építési és szerelési munkák elvégzésével és a biztosítási időszak alatt történnek.
Ezen feltétel alapján a Biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott helyszínen vagy annak közvetlen közelében, Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.
A fenti két pontban felsorolt kártérítési igények esetén a Biztosító megtéríti a Biztosítottnak
a) peres ügyek költségeit és kiadásait, melyeket a Biztosított a felperesnek megtérít;
b) valamennyi költséget és kiadást, melyhez a Biztosító írásban hozzájárul, figyelembe véve, hogy a Biztosító fizetési kötelezettsége csupán a biztosítási összeg erejéig terjed.
Különleges kizárások A Biztosító nem felel
1.) a biztosítási szerződésben megadott önrészért, melyet a Biztosított minden káreseménynél viselni köteles;
2.) az építésbiztosítás alapján biztosított vagy biztosítható tételek megvalósítási, ismételt megvalósítási, javítási vagy pótlási költségeiért;
3.) tárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása, illetve meggyengítése miatt bekövetkező károkért, illetve az ilyen károkból fakadó vagy arra visszavezethető személyi, illetve dologi károkért, hacsak egy záradék keretében ebben külön meg nem állapodnak;
4.) kártérítési igényekért, melyeket
a) a biztosított építési munkákkal együttbiztosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy más cég alkalmazottainak, dolgozóinak vagy családtagjaiknak személyi sérülése vagy betegsége miatt támasztanak;
b) olyan tárgyak elvesztése vagy bennük keletkező károk miatt támasztanak, melyek a biztosított építési munkákkal együttbiztosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy más cégeknek, ezek alkalmazottainak, dolgozóinak tulajdonát képezik, illetve ezek felügyelete, megőrzése, ellenőrzése alatt állnak;
c) vízi járművek vagy repülőgépek okozta balesetek miatt támasztanak;
d) közúti közlekedési engedéllyel rendelkező járművek okozta balesetek miatt támasztanak, kivéve, ha a jármű a balesetet az építési területen belül, munkagépként üzemeltetve, a biztosított építési munkákban való részvétel közben okozta;
e) esetleges, a Biztosított által önként vállalt (kártérítési igény vagy egyéb teljesítés miatt fellépő) fizetési kötelezettségért, kivéve, ha ez a felelősség külön megállapodás nélkül is fennállna.
A Biztosító kockázatviselési köre nem terjed ki azon károkra, amelyeket az Általános feltételek 13.1. pontjában felsorolt személyek szándékosan, illetve súlyosan gondatlanul okoztak.
Különleges feltételek
1) A Biztosított vagy annak nevében bárki a Biztosító írásbeli beleegyezése nélkül engedményt, ajánlatot, ígéretet nem tehet, kifizetést nem eszközölhet, felelősséget nem ismerhet el. A Biztosítónak jogában áll a Biztosított nevében a védelmet átvenni, a kárrendezést lebonyolítani vagy saját érdekében a biztosított nevében esetleges kártalanításokat és kártérítési igényeket peres úton megtámadni. A Biztosító az eljárások lebonyolítása során vagy a kárrendezésnél teljes cselekvési szabadságot élvez. A Biztosított köteles valamennyi, a Biztosítótól megkívánt igazolást annak rendelkezésére bocsátani és lehetőségei szerint támogatni.
2) Balesetek esetén a Biztosító a Biztosítottnak az egy káresetre maximálisan megszabott biztosítási összeget kifizetheti (esetleges, már előlegben fizetett összegek levonásával) vagy egy olyan, ennél alacsonyabb összeget, mellyel a balesetből származó kárigény (ek) rendezhető(k). Ebben az esetben a Biztosító az ebből a balesetből fakadó minden további, e fejezet hatálya alá tartozó felelősség alól mentesül.
3) Felelősségbiztosítási szerződésnél a biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a Biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A Biztosított kérésére a Biztosítónak a költségeket meg kell előlegeznie.
Felelősségbiztosítási szerződésnél a Biztosító a károkozó Biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.
4) Felelősségbiztosításnál a károsult – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a Biztosítóval szemben.
5) Felelősségbiztosításnál a Biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti. A Biztosított akkor követelheti, hogy a Biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését õ egyenlítette ki.
6) Felelősségbiztosításnál, ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszer helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
7) Felelősségbiztosítási szerződés esetén:
a) A károsult kártérítési igényének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a Biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.
b) Nem hivatkozhat a Biztosító arra, hogy a károsult követelésének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése
vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
c) A Biztosított bírósági marasztalása a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
C.A.R. ZÁRADÉKOK
001 | Sztrájk, felkelés és belső zavargások következtében fellépő veszteségek és károk fedezete |
002 | Keresztfelelősség |
003 | Szavatossági munkák fedezete |
004 | A biztosítási időszak kiterjesztése |
005 | Építési ütemtervre vonatkozó külön feltétel |
006 | Túlórák, ünnepnapokon, illetve éjszaka végzett munkák, expressz fuvarok költségeinek fedezete |
007 | Légifuvarok pótlólagos költségeinek fedezete |
008 | Földrengésveszélyes övezetekben létesülő építményekre vonatkozó külön kikötés |
009 | Földrengés okozta veszteségek, károk és felelősségi kárigények kizárása |
010 | Árvíz vagy magas vízállás okozta veszteségek, károk és felelősségi kárigények kizárása |
012 | A szélvihar okozta károk és az azzal kapcsolatban bekövetkezett vízkárok és felelősségi kárigények kizárása |
013 | Külső tárolásra vonatkozó külön feltételek |
100 | Gépek és berendezések próbaüzemének fedezete |
101 | Alagút és tárnaépítés külön feltételei |
102 | Földkábelek, csővezetékek, egyéb berendezések külön feltételei |
103 | Termések, erdők, ültetvények veszteségeinek és kárainak kizárása |
104 | Duzzasztógátak és víztárolók építésére vonatkozó külön feltételek |
106 | Szakaszosan kivitelezett építési munkákra vonatkozó kikötés |
107 | Szállásépületekre és barakkokra vonatkozó kikötés |
108 | Építési segédszerkezetekre, építőszerszámokra és építőgépekre vonatkozó kikötés |
109 | Építőanyagok tárolására vonatkozó kikötés |
110 | Csapadékvíz, magas vízállás és árvíz elleni biztonsági intézkedésekre vonatkozó külön feltétel |
111 | Földcsuszamlás utáni helyreállítási költségekre vonatkozó külön feltételek |
112 | Tűzoltó berendezésekre vonatkozó külön feltételek |
113 | Belföldi szállítás fedezete |
114 | Sorozatkárok külön feltételei |
115 | Tervezési kockázat fedezete |
116 | Átvett vagy üzembe helyezett biztosított építési teljesítések fedezete |
117 | Víz- és szennyvízvezetékek fektetésére vonatkozó külön feltételek |
118 | Kútfúrás |
119 | A Biztosított tulajdonában, kezelésében, felelős őrizetében lévő meglévő vagyontárgyak fedezete |
120 | Környező vagyontárgyak fedezete (Vibráció, Alátámasztások gyengítése, eltávolítása) |
121 | Cölöpalapozási és támfalépítési munkálatokra vonatkozó külön feltételek |
E001 | Keretszerződések |
001. ZÁRADÉK SZTRÁJK, FELKELÉS ÉS BELSŐ ZAVARGÁSOK KÖVETKEZTÉBEN FELLÉPŐ VESZTESÉGEK ÉS KÁROK FEDEZETE
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával, és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a feltüntetett pótdíjat megfizette, e fedezet igazoló dokumentum olyan veszteségeket és károkat is fedez, melyek sztrájk, felkelés és belső zavargások következményei, vagyis olyan veszteségeket és károkat, melyek - figyelembe véve az e záradék külön feltételeiben foglalt kizárásokat is - közvetlen következményei az itt felsorolt eseményeknek, úgymint
1) olyan személyek cselekedeteinek, akik másokkal együtt a közrend és közbiztonság megzavarásában vesznek részt (akár sztrájkkal vagy munkáskizárással kapcsolatban, akár nem), hacsak az itt következő külön feltételek 2. pontjában felsorolt események egyike nem áll fenn.
2) olyan, jogszerűen elrendelt hatósági intézkedéseknek, melyeket ilyen események megakadályozása, megakadályozásának megkísérlése, avagy ilyen események okozta károk következményeinek csökkentése miatt hoznak.
3) sztrájkolók vagy kizárt munkások szándékos cselekedeteinek, melyeket a sztrájk támogatására, avagy a kizárás megakadályozására visznek véghez.
4) olyan jogszerűen elrendelt hatósági intézkedéseknek, melyeket ilyen cselekvések megelőzésének megkísérlése, avagy az ilyen cselekvések okozta károk következményeinek csökkentése miatt hoznak.
Mindemellett a felek nyomatékosan megegyeznek abban, hogy
1) a fedezet igazoló dokumentum valamennyi meghatározása, kizárása, záradéka és feltétele az itt engedélyezett kibővített biztosítási védelemre is érvényesek, kivéve, ha az itt következő külön feltételek azokat nyomatékosan módosítják, valamint, hogy veszteségek és károk vonatkozásában a fedezet igazoló dokumentum szövegezése szerint az itt biztosított veszélyek is együttbiztosítottnak tekintendők.
2) az itt következő külön feltételek csak az itt engedélyezett kibővített biztosítási védelemre alkalmazandók, míg a fedezet igazoló dokumentum szövegezésének többi pontjára a fedezet igazoló dokumentum fedezete vonatkozik úgy, mintha e záradékban nem egyeztek volna meg.
3) a Biztosító egy káresemény kapcsán a káresemény bekövetkeztétől számított 72 órás megszakítás nélküli időtartam alatt bekövetkező károkat téríti meg a biztosítási szerződésben (ajánlaton, fedezet igazoló dokumentumban) meghatározott összeg erejéig, az önrészesedés levonásával.
Külön feltételek
1. A biztosítási védelem nem vonatkozik olyan veszteségekre és károkra, melyek
a) részben vagy teljesen munkabeszüntetés, vagy valamely munkafolyamat vagy termelési folyamat késedelméből, megszakításából vagy leállításából származnak;
b) melyek jogszerűen elrendelt hatósági kisajátítás, végrehajtás vagy elkobzás miatt fellépő tartós vagy ideiglenes birtokon kívüliségből származnak;
c) épületek jogellenes elfoglalása miatt fellépő tartós vagy ideiglenes birtokon kívüliségből származnak.
Mindemellett a Biztosító nem mentesül a birtokon kívül helyezés előtt vagy az ideiglenes birtokon kívüliség alatt a
biztosított vagyontárgyakban bekövetkező dologi károkra vonatkozó kártérítési kötelezettség alól.
2. A biztosítási védelem nem vonatkozik olyan veszteségekre és károkra, melyek közvetett vagy közvetlen következményei az itt felsorolt eseményeknek, úgymint
a) háború, megszállás, ellenséges tevékenység és ellenségeskedés (függetlenül attól, hogy azt hadüzenet megelőzte-e vagy akár sem), polgárháború;
b) lázadás, belső forrongások, mely népfelkelésbe csap át, katonai lázadás, felkelés, összeesküvés, forradalom,
katonai vagy jogellenes parancsmegtagadás;
c) a de jure vagy de facto létező kormányzatok erőszakos megbuktatására vagy terrorizmus és erőszakcselekmények általi befolyásolására törekvő szervezetek által megbízott vagy azokkal kapcsolatban álló személyek tevékenysége.
Ha valamely bírósági vagy bíróságon kívüli eljárás során a Biztosító arra hivatkozik, hogy ezen feltételek alapján a veszteségek és károk nem kártérítés kötelesek, a Biztosítottat terheli annak bizonyítása, hogy a veszteségek és károk mégis a fedezet alá esnek.
3. Ezt a biztosítást a Biztosító a Biztosított utolsó ismert levelezési címére küldött ajánlott levélben bármikor felmondhatja. A Biztosító köteles ez esetben a felmondás napjától számított hátralévő biztosítási időszakra eső díjrészletet visszafizetni.
002. ZÁRADÉK KERESZTFELELŐSSÉG
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával, és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a feltüntetett pótdíjat megfizette, a fedezet igazoló dokumentum felelősségbiztosítási fedezete a függelékben megnevezett felekre vonatkozólag úgy alkalmazandó, mintha mindegyik fél számára külön fedezet igazoló dokumentum t állítottak volna ki.
Mindazonáltal ezen záradék alapján a Biztosító nem fizet kártérítést
a) a fedezet igazoló dokumentum 1. fejezete alapján biztosított vagy biztosítható dolgok veszteségeiért és káraiért, még akkor sem, ha önrészesedés vagy felelősségi korlátozás miatt kártérítési kötelezettség nem áll fenn;
b) olyan alkalmazottak és dolgozók halálos vagy bármely más kimenetelű balesete, betegsége miatt, akik az üzemi balesetbiztosítás és/vagy a munkaadói balesetbiztosítás keretében biztosítottak vagy biztosíthatók lettek volna.
A Biztosító teljes felelőssége a Biztosított felekkel szemben mindazonáltal egy káreseménynél vagy több, egy és ugyanazon okra visszavezethető káreseménynél a függelékben megjelölt felelősségbiztosításra kifizethető összegre korlátozódik.
003. ZÁRADÉK SZAVATOSSÁGI MUNKÁK FEDEZETE
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával, és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a feltüntetett pótdíjat megfizette, a biztosítási védelmet kiterjesztik a biztosítási szerződésben feltüntetett szavatossági időszakra.
Ezen időszak folyamán a Biztosító csak azokat az építési teljesítésben keletkező veszteségeket és károkat fedezi, amelyeket a biztosított építési vállalkozó(k) a szerződés szerint rá(juk) háruló szavatossági munkák teljesítése közben okoz(nak).
Jelen záradék érvénybe lépésének, illetve a már átadott szakaszokra annak érvényben maradásának feltétele a teljes biztosítási díj hiánytalan kiegyenlítése.
004. ZÁRADÉK A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK KITERJESZTÉSE
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával, és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a feltüntetett pótdíjat megfizette, a biztosítási védelmet kiterjesztik a biztosítási szerződésben feltüntetett szavatossági időszakra, melynek során a Biztosító azokat az építési teljesítésben keletkező veszteségeket és károkat fedezi,
a) amelyeket a Biztosított építési vállalkozó(k) a szerződés szerint rá(juk) háruló szavatossági munkák teljesítése közben
okoz(nak)
b) melyek az adott időszak alatt lépnek fel, feltéve, hogy ezen veszteségek és károk kiváltó okát az építési, illetve szerelési idő alatt, az elveszett vagy sérült részek átvételi bizonylatának kiállítása előtt követték el.
Jelen záradék érvénybe lépésének, illetve a már átadott szakaszokra annak érvényben maradásának feltétele a teljes biztosítási díj hiánytalan kiegyenlítése.
005. ZÁRADÉK AZ ÉPÍTÉSI ÜTEMTERVRE VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTEL
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával e biztosításra a következők érvényesek:
Az építési ütemterv a többi, a Biztosított által a biztosítás megkötése céljából írásban benyújtott nyilatkozatával és az átadott műszaki igazolásokkal együtt e fedezet igazoló dokumentum szerves része.
A Biztosító nem térít olyan veszteségeket és károkat, melyek az építési ütemtervtől való eltérésből származnak vagy ezáltal súlyosbodnak, amennyiben az ütemtervtől való eltérés mértéke meghaladja a biztosítási szerződésben feltüntetett hetek számát, hacsak a Biztosító a káresemény bekövetkezte előtt úgy nem nyilatkozott, hogy az eltéréshez hozzájárul.
006. ZÁRADÉK TÚLÓRÁK, ÜNNEPNAPOKON, ILLETVE ÉJSZAKA VÉGZETT MUNKÁK, EXPRESSZ FUVAROK KÖLTSÉGEINEK FEDEZETE
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a feltüntetett pótdíjat megfizette, a biztosítási fedezetet kiterjesztik a túlórák, ünnepnapokon, illetve éjszaka végzett munkák, expressz fuvarok (kivéve a légi fuvart) pótlólagos költségeire.
Az ilyen többletköltségeket csak akkor fizeti a Biztosító, ha ezen pótlólagos költségek egy, a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező és a fedezet igazoló dokumentum értelmében kártérítés köteles veszteség vagy kár következtében válnak szükségessé.
Amennyiben a biztosítási összeg kisebb a ténylegesen szükségessé váló összegnél, az e záradék alapján pótlólagos költségekre fizetendő kártérítés ugyanilyen arányban csökken.
A káreseményenkénti kártérítés felső határát a biztosítási szerződés tartalmazza.
007. ZÁRADÉK LÉGI FUVAROK PÓTLÓLAGOS KÖLTSÉGEINEK FEDEZETE
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a feltüntetett pótdíjat megfizette, a biztosítási fedezetet kiterjesztik a légi fuvarok pótlólagos költségeire, feltéve, hogy ezen pótlólagos költségek egy, a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező és a fedezet igazoló dokumentum értelmében kártérítésköteles veszteség vagy kár következtében válnak szükségessé.
Továbbá megegyeznek abban, hogy az e záradék alapján légi fuvarra fizetendő legmagasabb összeg a biztosítási szerződésben feltüntetett összeget nem haladhatja meg.
Az önrészesedés mértékét a biztosítási szerződés tartalmazza.
008. ZÁRADÉK FÖLDRENGÉSVESZÉLYES ÖVEZETEKBEN LÉTESÜLŐ ÉPÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ KIKÖTÉS
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak csak akkor térít földrengések következtében fellépő veszteségeket, károkat és felelősségi kárigényeket, ha a Biztosított bebizonyítja, hogy a tervezésnél a földrengéskockázatot a helyi viszonyoknak megfelelően figyelembe vették és hogy a számítások alapját képező építőanyagokra és kivitelezői munkákra vonatkozó előírt méretek és minőségek betartattak.
009. ZÁRADÉK FÖLDRENGÉS OKOZTA VESZTESÉGEK, KÁROK ÉS FELELŐSSÉGI KÁRIGÉNYEK KIZÁRÁSA
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító nem térít olyan veszteségeket, károkat és felelősségi kárigényeket, amelyek közvetve vagy közvetlenül földrengés következményei, vagy arra visszavezethetők.
010. ZÁRADÉK ÁRVÍZ VAGY MAGAS VÍZÁLLÁS OKOZTA VESZTESÉGEK, KÁROK ÉS FELELŐSSÉGI KÁRIGÉNYEK KIZÁRÁSA
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító nem térít olyan veszteségeket, károkat és felelősségi kárigényeket, amelyek közvetve vagy közvetlenül árvíz vagy magas vízállás következményei vagy arra visszavezethetők.
012. ZÁRADÉK A SZÉLVIHAR OKOZTA KÁROK ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATBAN BEKÖVETKEZETT VÍZKÁROK ÉS FELELŐSSÉGI KÁRIGÉNYEK KIZÁRÁSA
A jelen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy bár a feltétel, a tételesen megjelölt záradékok és az esetleges külön megállapodások változatlanul érvényben vannak, a Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, és nem fedezi azokat a felelősségi kárigényeket, amelyeket közvetve vagy közvetlenül olyan szélvihar okoz, amelynek sebessége eléri vagy meghaladja a Beaufort-skála 8-as fokozatát (az átlagos szélsebesség nagyobb, mint 62 km/h), továbbá nem téríti meg az ilyen szélviharral kapcsolatban vagy annak következményeként bekövetkezett vízkárokat sem.
013. ZÁRADÉK KÜLSŐ TÁROLÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTELEK
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltételeinek, kizárásainak vagy az esetleges külön megállapodásainak a változatlan érvényben hagyásával és feltételezve, hogy a biztosított a megállapított pótdíjat megfizette, a feltétel I. fejezetében foglalt biztosítási fedezetet kiterjesztik az ajánlatban megnevezett kockázatviselési helyen (az építési/szerelési helyszínen) kívül tárolt biztosított vagyontárgyakban keletkezett veszteségekre és károkra (kivéve azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a gyártónál, forgalmazónál vagy szállítónál állítanak elő, dolgoznak fel vagy raktároznak), az alább megadott feltételek mellett:
A Biztosító a Biztosítottnak nem nyújt kártérítést az olyan veszteségekért és károkért, amelyek a raktárakra és raktári egységekre vonatkozó általánosan elfogadott és az alábbiakban felsorolt kármegelőző intézkedések elmulasztása miatt keletkeztek.
Kármegelőző intézkedések:
a) biztosítani kell, hogy a raktárak területe (épületben vagy legalább kerítéssel) zárt, őrzött és tűztől védettek legyenek,
figyelembe véve az érintett helyek és az érintett vagyontárgyak adottságait;
b) a raktáregységek tűzfalakkal vagy legalább 50 méteres köztes távolsággal legyenek egymástól elválasztva;
c) a raktáregységek úgy legyenek elhelyezve és kialakítva, hogy az eső és a statisztikailag 20 évnél rövidebb periódusban ismétlődő magas vízállások miatt felgyülemlő víz vagy áradás következtében esetleg fellépő károk kizártak legyenek.
Területi hatály: Magyarország Önrészesedés: az I. fejezet szerint.
Raktáregységenként tárolható maximális értéket a biztosítási szerződés tartalmazza.
100. ZÁRADÉK GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK PRÓBAÜZEMÉNEK FEDEZETE
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a biztosítás időtartamát kiterjesztik a próbaüzemelésre és a próbaterhelésre is, legfeljebb azonban a próbaüzemelés vagy próbaterhelés kezdetétől számított 4 hetes időszakra.
Ha a berendezésnek, gépnek vagy gépeknek csupán részei lesznek kipróbálva, üzembe helyezve vagy átadva, úgy ezen részre vonatkozólag a fedezet és minden egyéb ebből adódó felelősség megszűnik, míg a többi rész, melyekre ez nem vonatkozik, továbbra is biztosítási fedezet alá esik.
A továbbiakban a felek megegyeznek abban, hogy a próbaüzemelés alatt lévő gép(ek)re és berendezés(ek)re az 1. fejezet kizárásainak c) és d) pontjai nem érvényesek és helyettük a következő kizárás érvényes:
"A Biztosító nem felel olyan veszteségekért és károkért, melyek hibás tervezés, hibás anyagok, öntési hibák, hiányos kivitelezés következményei, hacsak nem szerelési hibáról van szó."
Másodkézből származó dolgok esetén mindazonáltal a biztosítási védelem a próbaüzemelés kezdeti pillanatától megszűnik.
101. ZÁRADÉK ALAGÚT- ÉS TÁRNAÉPÍTÉS KÜLÖN FELTÉTELEI
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak nem fizet kártérítést
a) omladékos területek injektálásáért és/vagy egyéb pótlólagos biztonsági intézkedésért, még akkor sem, ha ezek szükségessége a vágathajtás során derül ki;
b) túlfejtésekért, melyek a tervezett keresztmetszettől eltérnek és az emiatt szükségessé váló üregfeltöltések költségeiért;
c) olyan veszteségekért és károkért, melyek a víztelenítés kiesésének következményei, illetve, ha ez a kiesés megfelelő tartalékok megléte esetén elkerülhető lett volna;
d) költségekért, melyek felszíni, lejtő, nyomás alatt álló, szivárgó és forrásvizek pótlólagos elvezetése, illetve ezek elleni pótlólagos szigetelés miatt válnak szükségessé.
102. ZÁRADÉK FÖLDKÁBELEK, CSŐVEZETÉKEK ÉS EGYÉB BERENDEZÉSEK KÜLÖN FELTÉTELEI
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak meglévő földkábelekben és/vagy csővezetékekben vagy más földalatti berendezésekben keletkező veszteségekért és károkért csak akkor fizet kártérítést, ha a Biztosított a munkálatok megkezdése előtt az illetékes hatóságoknál ezen földkábelek, csővezetékek és földalatti berendezések pontos helyzetéről felvilágosítást kért és minden szükséges intézkedést megtett, hogy az ezekben keletkező károkat megelőzze.
Ezen záradékkal fedezett károkra az önrészesedés mértéke eltérő attól függően, hogy a károsodott felszín alatti közművezetékeket vagy egyéb földalatti berendezéseket
a) a közműtérképen vagy a helyszínrajzon pontosan tüntették fel és azok pontosan ott találhatók;
b) a közműtérképen vagy a helyszínrajzon pontatlanul tüntettek fel.
Az önrészesedéseket a biztosítási szerződés tartalmazza.
A kártérítési kötelezettség minden esetben e kábelek, csővezetékek és/vagy földalatti berendezések helyreállítására vonatkozik és kizár mindenféle ebből fakadó következményi kárt és kötbért.
103. ZÁRADÉK TERMÉSEK, ERDŐK, ÜLTETVÉNYEK VESZTESÉGEINEK ÉS KÁRAINAK KIZÁRÁSA
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító nem téríti meg a Biztosítottnak azokat a veszteségeket és károkat, melyek az építési munkák kivitelezése során közvetlenül vagy közvetve termésekben, erdőkben és/vagy ültetvényekben keletkeznek.
104. ZÁRADÉK DUZZASZTÓGÁTAK ÉS VÍZTÁROLÓK ÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTELEK
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak nem fizet kártérítést
a) omladékos területek injektálásáért és/vagy egyéb pótlólagos biztonsági intézkedésért, még akkor sem, ha ezek
szükségessége az építés során derül ki;
b) víztelenítésért, még akkor sem, ha a vízmennyiség az eredetileg várhatót jelentős mértékben meghaladja;
c) olyan veszteségekért és károkért, melyek a víztelenítés kiesésének következményei, illetve, ha ez a kiesés megfelelő tartalékok megléte esetén elkerülhető lett volna;
d) költségekért, melyek felszíni, lejtő, nyomás alatt álló, szivárgó és forrásvizek pótlólagos elvezetése, illetve ezek elleni pótlólagos szigetelés miatt válnak szükségessé;
e) olyan süllyedések miatt keletkező veszteségekért és károkért, melyek oka a szigetelés elégtelenségére vezethető
vissza;
f) repedésekért, szivárgásokért.
106. ZÁRADÉK SZAKASZOSAN KIVITELEZETT ÉPÍTÉSI MUNKÁKRA VONATKOZÓ KIKÖTÉS
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak csak akkor térít töltéseken, bevágásokon, árkokon és csatornákon keletkező vagy azok által közvetlenül vagy közvetve okozott veszteségeket, károkat és felelősségi kárigényeket, ha ezen műtárgyak szakaszosan készülnek és a szakaszok hossza nem haladja meg a biztosítási szerződésben megadott méretet, a biztosított munkák készültségi fokától függetlenül. A káreseményenként fizetendő kártérítés ezen szakaszok helyreállítási költségeire korlátozódik.
107. ZÁRADÉK SZÁLLÁSÉPÜLETEKRE ÉS BARAKKOKRA VONATKOZÓ KIKÖTÉS
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak csak akkor térít szállásépületekben és barakkokban tűz, magas vízállás vagy árvíz okozta veszteségeket, károkat és felelősségi kárigényeket, ha
a) ezek a szállásépületek és barakkok az építési övezetben az elmúlt 20 évben észlelt maximális vízszint felett
helyezkednek el;
b) az egyes barakkegységek egymástól legalább 50 m-re vannak telepítve vagy egymástól tűzgátló fallal vannak elválasztva.
A kártérítés felső határát a biztosítási szerződés tartalmazza.
108. ZÁRADÉK ÉPÍTÉSI SEGÉDSZERKEZETEKRE, ÉPÍTŐSZERSZÁMOKRA ÉS ÉPÍTŐGÉPEKRE VONATKOZÓ KIKÖTÉS
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak csak akkor térít építési segédszerkezetekben, építőszerszámokban és építőgépekben magas vízállás vagy árvíz által közvetlenül vagy közvetve okozott veszteségeket, károkat és felelősségi kárigényeket, ha ezek az építési segédszerkezetek, építőszerszámok és építőgépek a munka megszakításakor vagy a munkaidő befejezése után olyan helyen találhatók, amely az elmúlt 20 évben mért magas vízállás szempontjából nem veszélyeztetett.
109. ZÁRADÉK ÉPÍTŐANYAGOK TÁROLÁSÁRA VONATKOZÓ KIKÖTÉS
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak csak akkor térít építőanyagokban magas vízállás vagy árvíz által közvetlenül vagy közvetve okozott veszteségeket, károkat és felelősségi kárigényeket, ha az építőanyag mennyisége a háromnapos készletet nem haladja meg és az ezen felüli mennyiségeket olyan helyen tárolják, amely az elmúlt 10 évben mért magas vízállás szempontjából nem veszélyeztetett.
110. ZÁRADÉK CSAPADÉKVÍZ, MAGAS VÍZÁLLÁS ÉS ÁRVÍZ ELLENI BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTELEK
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával
a) a Biztosító kizárólag akkor téríti meg a csapadék következtében keletkezett károkat, ha a csapadék nagy mennyiségű (min. 27 mm/24 óra) vagy nagy intenzitású (min. 0,5 mm/perc) volt,
b) a Biztosító a Biztosítottnak csak akkor térít csapadékvíz, magas vízállás és árvíz által közvetlenül vagy közvetve okozott veszteségeket, károkat és felelősségi kárigényeket, ha a szóban forgó létesítmény tervezése és kivitelezése során kielégítő biztonsági intézkedéseket hoztak.
Kielégítő biztonsági intézkedés alatt az értendő, hogy a biztosítási helyre és a biztosítás időtartamára vonatkozólag az illetékes meteorológiai intézet által szolgáltatott csapadék, magas vízállás és árvíz mért értékeit 10 évre visszamenőleg figyelembe vették.
A Biztosító nem fizet kártérítést veszteségekért, károkért és felelősségi kárigényekért, melyek azért keletkeznek, mert a Biztosított nem távolít el haladéktalanul akadályokat (pl.: homokot, fákat) a mederből a szabad vízfolyás biztosítására, függetlenül attól, hogy abban víz van-e vagy sem.
111. ZÁRADÉK FÖLDCSUSZAMLÁS UTÁNI HELYREÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTELEK
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak nem fizet kártérítést
a) földcsuszamlás utáni helyreállítás költségeiért, amennyiben azok az eredeti földmozgatás költségeit a földcsuszamlás érintette szakaszon meghaladják;
b) töltések és egyéb tereprendezéssel kialakított felületek eróziós kárainak helyreállításáért, ha a Biztosított a szükséges intézkedéseket nem tette meg időben.
112. ZÁRADÉK TŰZOLTÓBERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTELEK
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak csak akkor térít tűz és/vagy robbanás által közvetlenül vagy közvetve okozott veszteségeket, károkat és felelősségi kárigényeket, ha a következő feltételek teljesülnek:
1) Az építési helyszínen mindenkor elegendő üzemképes, azonnal működésbe hozható tűzoltóberendezés és oltóanyag van kéznél.
2) Ezen készülékek használatára megfelelő számú dolgozót kell kiképezni, akik ezek használatára mindenkor készenlétben állnak.
3) Ha az építő- és szerelési anyagokat tárolni kell, azokat úgy kell tárolóhelyekre szétosztani, hogy az egy helyen tárolt érték az alább feltüntetett értéket ne haladja meg. Az egyes tárolóhelyeket (raktárakat) egymástól 50 m-re kell telepíteni vagy tűzgátló fallal elválasztani.
4) Minden gyúlékony anyagot (pl. zsaluzóanyag, hulladék stb.) különösen a lobbanékony folyadékokat és gázokat, az építési/szerelési munkálatoktól, valamint a hőt fejlesztő munkálatoktól megfelelő távolságra kell tárolni.
5) Hegesztést, forrasztást és más, nyílt lánggal járó munkákat csak akkor szabad éghető anyagok közelében végezni, ha legalább egy, alkalmas tűzoltóberendezéssel felszerelt és tűzoltásra kiképzett dolgozó jelen van.
6) A próbaüzem kezdetére valamennyi, az üzem számára előírt tűzoltóberendezést fel kell szerelni és üzemkész állapotba helyezni.
Raktáregységenként tárolható maximális értéket a biztosítási szerződés tartalmazza.
113. ZÁRADÉK BELFÖLDI SZÁLLÍTÁS FEDEZETE
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával, az I. fejezetbe foglalt biztosítási fedezet kiterjed Magyarország területén a biztosított vagyonnak a kockázatviselés helyére történő szállítására, a vízi és légi úton történő szállítások kivételével.
A kártérítés felső határát, illetve az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza.
Kizárások: A Biztosító nem felel semmilyen, a KGFB hatálya alá eső kártérítési kötelezettségekért.
114. ZÁRADÉK SOROZATKÁROK KÜLÖN FELTÉTELEI
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a biztosításra az alábbiak is érvényesek.
Ha a kár hibás tervezésből (feltéve, hogy a záradéki kiterjesztés hatályban van), hibás anyag felhasználásából vagy hibás kivitelezésből ugyanarra az okra visszavezethetően ered, akkor az építményben, azonos típusú gépekben, berendezésekben keletkezett károkat, az alábbi mértékben téríti meg a Biztosító:
a) az első két kár 100 %-át,
b) a harmadik kár 80 %-át,
c) a negyedik 60 %-át,
d) az ötödik kár 50 %-át.
Az ezt követő károkat a Biztosító nem téríti meg.
A kártérítés összege minden esetben csökken az önrészesedéssel.
115. ZÁRADÉK TERVEZÉSI KOCKÁZAT FEDEZETE
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a feltüntetett pótdíjat megfizette, a fedezet igazoló dokumentum 1. fejezetében foglalt kizárásainak c) pontja elmarad és a d) kizárás így módosul:
"A Biztosító nem felel a hibás anyagok, hibás kivitelezés és/vagy hibás tervezés miatt részegységekben bekövetkező károk vagy veszteségek pótlásának, javításának vagy elhárításának költségeiért; ez a kizárás csak a közvetlenül érintett dolgokra vonatkozik és nem érvényes kifogástalanul kivitelezett részekben balesetszerű események hatására fellépő veszteségekre és károkra, ha a balesetszerű esemény anyaghibára, hibás kivitelezésre és/vagy hibás tervezésre vezethető vissza."
116. ZÁRADÉK ÁTVETT VAGY ÜZEMBEHELYEZETT, BIZTOSÍTOTT ÉPÍTÉSI TELJESÍTÉSEK FEDEZETE
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a feltüntetett pótdíjat megfizette, a biztosítási fedezetet kiterjesztik a már átvett vagy üzembe helyezett biztosított építési teljesítés részein bekövetkező veszteségekre és károkra, ha azok az 1. fejezet alatt biztosított építési munkákból származnak és a biztosítási időszak alatt következnek be.
117. ZÁRADÉK VÍZ- ÉS SZENNYVÍZVEZETÉKEK FEKTETÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTELEK
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával, a Biztosító a Biztosítottnak csővezetékek, árkok és aknák elárasztásával, eliszaposodásával kapcsolatos veszteségeket, károkat és felelősségi kárigényeket káreseményenként csak a biztosítási szerződésben feltüntetett hosszig téríti.
A kártérítési kötelezettség csak akkor áll fenn, ha
1) a csöveket a lefektetés után visszatöltéssel úgy biztosítják, hogy helyzetük az árok elárasztásakor sem tud megváltozni;
2) a csöveket a lefektetés után víz, iszap stb. behatolás ellen haladéktalanul biztosítják;
3) a vezetékek nyomáspróbája végeztével az érintett árokszakaszt azonnal visszatöltik.
118. ZÁRADÉK KÚTFÚRÁS
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a kútfúrási munkálatokra vonatkozó fedezet olyan károkra korlátozódik, melyek oka
a) földrengés, vulkánkitörés, tengerrengés;
b) vihar, fogószél, árvíz, földcsuszamlás;
c) kráterképződés;
d) tűz, robbanás;
e) artézi víz;
f) fúróiszap veszteség, mely ismert műszaki megoldásokkal nem hidalható át;
g) a furat beomlása (beleértve a fúrócsövek behorpadását is) rendellenes nyomás vagy duzzadó rétegek miatt, melyek ismert műszaki megoldásokkal nem hidalhatók át.
A kártérítés kiszámításának alapját azon költségek képezik (beleértve az anyagköltségeket is), melyeket a kútfúrásra addig az időpontig fordítottak, amikor a fenti események egyike először megjelent és emiatt a kútfúrást abba kellett hagyni.
Különleges kizárások:
A Biztosító nem fizet kártérítést
a) a fúróberendezésekben bekövetkező veszteségekért és károkért (melyekre a vállalkozó külön biztosítást köthet);
b) mindennemű mentési munkáért;
c) az eredeti fúrási körülmények visszaállításának költségeiért, beleértve olyan munkák költségeit is, amelyek a fúrások újrakezdéséhez, illetve folytatásához szükségesek (savkezelés stb.).
Az önrészesedés mértékét a biztosítási szerződés tartalmazza.
119. ZÁRADÉK A BIZTOSÍTOTT TULAJDONÁBAN, KEZELÉSÉBEN, FELELŐS ŐRIZETÉBEN LÉVŐ MEGLÉVŐ VAGYONTÁRGYAK FEDEZETE (VIBRÁCIÓ, ALÁTÁMASZTÁSOK GYENGÍTÉSE, ELTÁVOLÍTÁSA)
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a feltüntetett pótdíjat megfizette, a biztosítási szerződés I. Fejezetét kiterjeszti a Biztosított tulajdonában, kezelésében, felelős őrizetében meglévő vagyontárgyakban keletkezett azon károkra, amelyek 1. fejezet alatt biztosított objektumok építése illetve szerelése következtében merültek fel.
A Biztosító az itt biztosított vagyontárgyakat ért károkra és veszteségekre, eltérő megállapodás hiányában, csak abban az esetben nyújt kártérítést, ha az építkezés megkezdése előtt azok állapota megfelelő volt, és a szükséges kármegelőzési intézkedések megtörténtek, továbbá a Biztosított a munkák megkezdése előtt jegyzőkönyvben, részletesen és hitelt érdemlően rögzítette az érintett épületek/vagyontárgyak állapotát és a jegyzőkönyv egy példányát a Biztosítóhoz megküldte.
Biztosító az itt biztosított vagyontárgyakban vibrációra vagy alátámasztások gyengítésére ill. eltávolítására visszavezethető károk ill. veszteségek vonatkozásában csak abban az esetben nyújt kártérítést a Biztosított részére, ha ezen károsító okok valamelyike a vagyontárgy részleges vagy teljes összeomlását eredményezi, Ugyanakkor a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki azon felületi vagy repedéskárokra, melyek sem a vagyontárgy stabilitását, sem használóik biztonságát nem veszélyeztetik.
A Biztosító nem nyújt kártérítést a Biztosított
a) azon káraira ill. veszteségeire, melyek a biztosított munkák jellegéből vagy a kivitelezés módjából következően előre láthatóak,
b) kármegelőzési vagy kárenyhítési költségeire, amelyek szükségképpen felmerülnek a biztosítási időszak alatt.
A kártérítés felső határát, illetve az önrészesedés mértékét a biztosítási szerződés tartalmazza.
120. ZÁRADÉK KÖRNYEZŐ VAGYONTÁRGYAK FEDEZETE (VIBRÁCIÓ, ALÁTÁMASZTÁSOK GYENGÍTÉSE, ELTÁVOLÍTÁSA)
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a feltüntetett pótdíjat megfizette, a Biztosító biztosítási szerződés II. Fejezetét (Általános Polgári Jogi Felelősség) kiterjeszti a környező vagyontárgyakban keletkezett károkra, melyek a biztosított munkák végzése során vibráció, illetve az alátámasztások gyengítése vagy eltávolítása miatt következnek be.
A Biztosító ezen dologi károkra, eltérő megállapodás hiányában csak abban az esetben nyújt kártérítést, ha:
a) a vibráció vagy az alátámasztások gyengítése, eltávolítása a közvetlen szomszédságban lévő épület vagy vagyontárgy részleges vagy teljes összeomlását eredményezi.
b) a biztosított munkák megkezdése előtt a közvetlen szomszédságban lévő épületek vagy vagyontárgyak állapota megfelelő volt és a Biztosított a szükséges kármegelőzési intézkedéseket megtette.
c) a Biztosított a munkák megkezdése előtt jegyzőkönyvben, részletesen és hitelt érdemlően rögzítette a közvetlen szomszédságban lévő épületek/vagyontárgyak állapotát és a jegyzőkönyv egy példányát a Biztosítóhoz megküldte.
A Biztosító nem téríti azon felelősségi károkat, illetve költségeket, melyek:
a) a biztosított munkák jellegéből vagy a kivitelezés módjából következően előre láthatóak;
b) sem az épületek/vagyontárgyak stabilitását, sem pedig használóik biztonságát nem veszélyeztetik;
c) kármegelőzési vagy kárcsökkentési költségként szükségképpen felmerülnek a biztosítási időszak alatt.
A kártérítés felső határát, illetve az önrészesedés mértékét a biztosítási szerződés tartalmazza.
121. ZÁRADÉK CÖLÖPALAPOZÁSI ÉS TÁMFALÉPÍTÉSI MUNKÁLATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTELEK
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító nem fizet kártérítést a Biztosítottnak az alábbiak következtében felmerült költségek miatt:
1) az olyan cölöpök vagy a támfal azon elemeinek cseréje vagy helyreállítása
a. amelyek az építkezés során rossz helyre kerültek, rosszul illesztették őket vagy beragadtak;
b. amelyeket cölöpverés vagy kihúzás közben elveszítettek, otthagytak, illetve amelyek egyéb módon károsodtak
vagy
c. amelyek a beragadt, vagy sérült cölöpverő berendezés, vagy béléslemezek miatt sérültek meg;
2) szétesett vagy szétcsúszott szádpallók helyreállítása;
3) bármiféle anyag ki- vagy beszivárgása miatt szükségessé váló helyreállítás;
4) üregek kitöltése, vagy az elveszett betonit pótlása;
5) ha az alapozás vagy a támfal elemei nem feleltek meg a terhelési próbán, vagy a teherviselő képességük egyébként
is elmarad a tervezettől;
6) profilok és dimenziók helyreállítása kapcsán felmerült költségek.
A jelen kizárás az elemi kockázatok miatt károkra nem vonatkozik. A biztosított köteles bizonyítani, hogy az adott káreseményre a biztosítási fedezet kiterjed.
E001. ZÁRADÉK KERETSZERZŐDÉSEK
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával az éves keretszerződésekre az alábbi kiegészítések is vonatkoznak:
1) a biztosítási díj elszámolás alapját képezi, amely elszámolást a Szerződő felek a befejezett munkák tényleges értékének ismeretében az évfordulót követő hónap végéig elvégzik;
2) az előzetes díj egyben minimum letéti díj, mely a Biztosítót az elszámolás eredményétől függetlenül megilleti;
3) az egyes bejelentésektől számított 15 munkanapon belül a biztosítónak joga van a konkrét munkákra vonatkozó fedezet kiadását megtagadni, amennyiben arra alapos indoka van
A bejelentési kötelezettség alá nem eső projectek csak abban az esetben fedezhetők jelen szerződéssel, amennyiben a Szerződő bizonyítja, hogy azokra a munkálatok megkezdése előtt a Megrendelővel vállalkozói szerződést kötött.
Amennyiben a keretszerződés alapján fedezetbe vont munkák kumulált biztosítási összege eléri vagy meghaladja a szerződésben vállalt éves építési teljesítés 150 %-át, úgy lehetőség van egy a jelenlegi szerződéssel azonos kondíciókkal rendelkező keretszerződés megkötésére.
A meglévő épületekről (amelyeken a munkálatok folynak), valamit a környező objektumokról készült állapotfelmérő jegyzőkönyveket, ellenkező megállapodás hiányában (amennyiben az adott munkára igényli a 119 ill. 120 záradék fedezetét) a Szerződő a project értékhatárára való tekintet nélkül a munkák megkezdése előtt eljuttatja a Biztosító részére.
A 119 ill. 120 záradék fedezete ugyanis legkorábban ezen jegyzőkönyveknek a Biztosítóhoz történő beérkezését követő napon indítható.
A keretszerződés nem vonatkozik automatikusan olyan építési teljesítésekre, melyek kivitelezési ideje a 24 hónapot
meghaladja.
A limitált fedezetek esetében az éves limit nem projectenként, hanem a teljes keretszerződésre értendők, míg az időszakra megadott limitek az adott project biztosítási időszakára vonatkoznak.
A keretszerződés megszűnésével a 003 és 004 záradékok fedezete nem szűnik meg az egyes projektre, de a keretszerződés érvényességi ideje alatt fedezetbe már fedezetbe vett munkák a szerződés kockázatviselési végét követő hosszabbítási igényei nem automatikusak, a Biztosító ezekben eltérhet a keretszerződéstől, pótdíjat kérhet el vagy a hosszabbítási igényt megtagadhatja.
A keretszerződés fedezetébe kerülő munkák bejelentő lapjait az 1. sz. melléklet tartalmazza.
ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK
1. HÁBORÚ ÉS TERRORIZMUS KIZÁRÁS – (NMA2918)
1. A jelen általános kizárással ellátott biztosítási szerződésben vagy az ahhoz csatolt bármely kiegészítő záradékban foglalt bármely ellenkező értelmű rendelkezéstől függetlenül a felek megállapodnak abban, hogy a jelen biztosítás fedezetéből kizárt az alábbiak által közvetlenül vagy közvetetten okozott, azokból eredő, vagy azokkal kapcsolatosan keletkező bármilyen természetű veszteség, kár, költség vagy kiadás, tekintet nélkül minden olyan egyéb okra vagy eseményre, amely a veszteség bekövetkezéséhez ezekkel egyidejűleg vagy bármilyen egyéb sorrendben hozzájárult;
1.1 háború, megszállás, külföldi ellenségek cselekedetei, ellenségeskedések vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem), polgárháború, felkelés, forradalom, zendülés, polgári zavargás, beleértve ennek népfelkeléssé növekedését is, katonai vagy bitorló hatalom; vagy
1.2 bármilyen terrorista cselekmény.
Jelen kiegészítő záradék szempontjából terrorista cselekmény alatt azt a cselekményt értjük, amely magában foglalja, de nem korlátozódik bármely személy vagy személyek csoportja(i) által elkövetett erő vagy erőszak és/vagy azzal való fenyegetés alkalmazására, cselekedjen az vagy azok önállóan vagy bármely szervezet(ek) vagy kormány(ok) nevében vagy azzal kapcsolatban akár politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai céllal vagy hasonló okból kifolyólag, beleértve a kormányra gyakorlandó befolyásolásának és/vagy a nyilvánosság, vagy a nyilvánosság valamely részének megfélemlítésének szándékát.
A jelen kizárás nem nyújt fedezetet azon bármely jellegű, közvetlen vagy közvetve bekövetkező veszteségre, kárra, költségre vagy kiadásra sem, amely a fenti (1) és/vagy (2) pontban foglaltak ellenőrzéséből, megelőzéséből, elfojtásából származik vagy ilyen cselekményekkel kapcsolatba hozható.
Abban az esetben, ha a jelen, 1.-es számú kizárás bármely része érvénytelennek vagy érvényesíthetetlennek bizonyul, a többi
– azaz az érvényes vagy érvényesíthető - része továbbra is teljes mértékben érvényben és hatályban marad.
2. MILLENNIUMI KIZÁRÁS
Jelen általános kizárással ellátott biztosítási szerződés a következők szerint módosul:
2.1 Tekintet nélkül arra, hogy az alábbiak a Biztosított(ak) tulajdonát képezik, birtokában vagy felelős őrizetében, illetve ellenőrzése alatt állnak, továbbá arra, hogy a káresemény a 2000. év előtt, során vagy után következik be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki azokra a közvetlenül vagy közvetve bekövetkező károkra, amelyek teljesen vagy részben arra vezethetők vissza, vagy azzal bármilyen módon kapcsolatosak, hogy bármely számítógép, adatfeldolgozó gépezet vagy berendezés, média mikrochip, operációs rendszer, mikroprocesszor (computer chip), integrált áramkör, beépített vezérlő logisztika, vagy hasonló feladatot ellátó egység, vagy bármilyen számítógépes szoftver nem képes:,
a) valamely naptári dátumot önmagára vonatkoztatva rendszerdátumként helyesen felismerni (például: a 2000. évet megelőző, a 2000. év folyamán előforduló, a 2000. év utáni dátumok felismerése, a 2000. év, mint szökőév kezelése, beleértve február 29-ét és a 366 napot éves, valamint 1999. szeptember 09. helyes kezelését, stb.), és/vagy;
b) adatok, információk, parancsok vagy utasítások rögzítésére, mentésére, megőrzésére és/vagy helyes manipulálására, értelmezésére vagy feldolgozására azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdátumként kezelni és/vagy;
c) adatok rögzítésére, mentésére, megőrzésére vagy helyes feldolgozására azért, mert egy számítógépes szoftverbe - legyen az bármilyen - olyan parancsot, utasítást programoztak be, amely egy adott időpontban, vagy azt követően bármikor adatvesztést idéz elő, illetve lehetetlenné teszik az adatok rögzítését, mentését, megőrzését, vagy helyes feldolgozását, azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdátumaként kezelni.
2.2. A felek tudomásul veszik, hogy a Biztosító nem fizet az 1. pontban felsorolt adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egységek hiányosságait, jellemzőit, szolgáltatásait, logikai rendszerét vagy működését helyesbítő javítási vagy átalakításai munkákért.
2.3. A felek tudomásul veszik továbbá, hogy a Biztosító nem fizet kártérítést akkor sem, ha a közvetlen vagy következményi károk azért következtek be, mert a Biztosított vagy mások által nyújtott tanácsadás, konzultáció, a műszaki tervek elemzése, a létesítmény ellenőrzése, karbantartása vagy felülvizsgálata nem bizonyult elégségesnek a fenti 1. pontban ismertetett tényleges vagy potenciális hiba, üzemzavar vagy hiányosság feltárásához, kijavításához, vagy üzemi körülmények között történő teszteléséhez.
A fenti 2.1., 2.2. vagy 2.3. pontban leírt eseményekből eredő közvetlen és következményi vagy üzemszüneti károk a fedezetből ki vannak zárva.
3. RADIOAKTÍV SZENNYEZŐDÉS, VEGYI, BIOLÓGIAI, BIOKÉMIAI ÉS ELEKTROMÁGNESES FEGYVEREK, ILLETVE
ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSA - (CL 370)
3. Jelen általános kizárással ellátott biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet olyan veszteségre, kárra, felelősségre vagy kiadásra, amit közvetlenül vagy közvetve az alábbiak okoztak, vagy amihez az alábbiak hozzájárultak, vagy ami az alábbiakból ered:
3.1. bármilyen nukleáris fűtőanyagból, vagy bármilyen nukleáris hulladékból vagy nukleáris üzemanyag égéséből származó ionizáló sugárzás vagy ilyenből eredő radioaktivitás okozta szennyeződés;
3.2. bármilyen nukleáris berendezés, reaktor vagy egyéb nukleáris szerkezet vagy annak nukleáris alkotóelemének radioaktív, mérgező, robbanásveszélyes vagy egyéb módon veszélyes vagy szennyező tulajdonságai;
3.3. bármilyen, atom- vagy nukleáris maghasadást és/vagy magfúziót, vagy egyéb, hasonló reakciót vagy radioaktív erőt vagy anyagot alkalmazó fegyver vagy eszköz;
3.4. bármilyen radioaktív anyag radioaktív, mérgező, robbanásveszélyes vagy egyéb módon veszélyes vagy szennyező tulajdonságai. Az ebben az alzáradékban szereplő kizárás nem terjed ki a nukleáris üzemanyagok körébe nem tartozó radioaktív izotópokra, amikor az ilyen izotópokat kereskedelmi, mezőgazdasági, gyógyászati, tudományos vagy egyéb hasonló békés célból készítik, szállítják, tárolják vagy használják.
3.5. bármilyen vegyi, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegyver felelős őrizete, legális vagy illegális használata.
3.6.
a) az olyan felelősségre, kárigényre vagy perre, amely tényleges, állítólagos, fenyegetően közelgő vagy meglévő
„elektromágneses sugárzás” kibocsátásából, felszabadításából, kiszabadulásából vagy generálásából, illetve elektromos vezetékekből, berendezésekből vagy bármely másfajta olyan energiából vagy elektromosságból történő „elektromágneses sugárzásnak” való kitettségből ered, amely a levegőben, az űrben, a légkörben, a talajban vagy a vízben ténylegesen vagy állítólagosan kimutatható,
b) az adminisztratív vagy szabályozó eljárások költségeire, „elektromágneses sugárzás” vagy „elektromágneses sugárzásnak” való kitettség megszűntetésének vagy csökkentésének, vagy meghatározásának költségeire,
c) az olyan kötelezettségekre, melyek kármegosztásból, valamint az egyetemleges felelősség alapján fennálló megtérítési kötelezettségből származnak és a fenti a) és b) pontokból eredő személyi sérülés, anyagi kár vagy költség miatt következtek be.
d) az olyan felelősségre, kárigényre vagy perre, amely bármely ellenőrzésből, utasításból, ajánlásból, figyelmeztetésből vagy tanácsból ered, amelyeket a fenti a) és b) pontokkal kapcsolatban adtak vagy kellett volna adni.
Jelen használatban az „elektromágneses sugárzás” magában foglalja a mágneses energiát, hullámokat, mezőket vagy erőket, amelyeket elektromos töltés, áram, frekvencia, energia vagy erő gerjesztett, termelt, osztott szét, továbbított vagy tartott fenn, ugyanakkor nem korlátozódik csak ezekre.
ELEKTRONIKUS ADATOK ÉS ADATHORDOZÓK KIZÁRÁSA – (NMA 2914)
4.1. Jelen általános kizárással ellátott biztosítási szerződéssel kapcsolatban, a Felek egyetértően az alábbiakban állapodnak
meg:
a) A jelen általános kizárással ellátott biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet ELEKTRONIKUS ADATOKNAK bármilyen okból (ide értve – többek között – a SZÁMÍTÓGÉPES VÍRUST is) történő elvesztésére, sérülésére, megsemmisülésére, torzulására, törlésére, meghibásodására vagy megváltozására, vagy az ezekből adódó bármilyen jellegű használhatatlanságra, alkalmasság csökkenésre, az ebből adódó bármilyen költségre vagy kiadásra, függetlenül minden egyéb olyan októl vagy eseménytől, ami ezekkel egyidejűleg, vagy bármilyen más idősorrendben hozzájárul a veszteséghez.
Az ELEKTRONIKUS ADAT kifejezés kommunikáció, értelmezés vagy elektronikus és elektromechanikus adatfeldolgozó vagy elektronikus vezérlésű berendezés által való feldolgozás céljából történő felhasználásra alkalmas formátumúvá átalakított tényeket, elveket és információkat jelent, és adatok feldolgozására és a velük történő műveletvégzésre vagy ilyen berendezések vezérlésére és üzemeltetésére szolgáló programokat, szoftvereket és egyéb kódolt utasításokat tartalmaz.
A SZÁMÍTÓGÉPES VÍRUS meghibásodást előidéző, káros vagy más módon jogosulatlan számítástechnikai utasítássorozatot vagy kódot jelent, ideértve az olyan, szándékosan – programozással vagy egyéb úton – bevitt jogosulatlan utasítássorozatot vagy kódot is, amely bármilyen jellegű számítógépes rendszerben vagy hálózatban saját magát terjeszti. A SZÁMÍTÓGÉPES VÍRUSOK közé tartoznak – többek között – a "Trójai Falovak", a "férgek" és az "időzített vagy logikai bombák".
b) Mindazonáltal, ha a tűz vagy robbanás veszélynemek bármelyike az a) bekezdésben leírtak eredményeként áll elő, a jelen általános kizárással ellátott biztosítási szerződés – az abban foglalt valamennyi feltétel és kizárás függvényében – fedezetet nyújt azokra, a Szerződés érvényességi időtartama alatt a jelen Szerződés által biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károkra, amelyeket közvetlenül e két veszélynem okozott.
4.2. Elektronikus Adathordozók Kizárása
Jelen általános kizárással ellátott biztosítási szerződéssel kapcsolatban, a Felek egyetértően az alábbiakban állapodnak meg:
Amennyiben a jelen általános kizárással ellátott biztosítási szerződés által biztosított elektronikus adathordozókban a jelen általános kizárással ellátott biztosítási szerződés által biztosított fizikai veszteség vagy kár keletkezik, az értékelés alapja az ilyen adathordozók javításának, cseréjének vagy közvetlenül az ilyen veszteséget vagy sérülést megelőző állapotra történő visszaállításának költsége, ide értve az azokon található ELEKTRONIKUS ADATOK újbóli előállításának költségét is feltéve, hogy ezek az elektronikus adathordozók javításra, cserére vagy helyreállításra kerülnek. Az újbóli előállítás ezen költségei magukban foglalnak minden indokolt és szükséges, az egyes veszteségeket meg nem haladó olyan összeget, amely a Biztosított részéről az ilyen ELEKTRONIKUS ADATOKNAK az újbóli előállítása, összegyűjtése vagy gépi nyelvre történő lefordítása során felmerült. Ha az adathordozókat nem javítják meg, cserélik ki vagy állítják helyre, az értékelés alapja az üres adathordozók költsége lesz. Mindazonáltal, a jelen Szerződés nem nyújt fedezetet arra az összegben kifejezett értékre, amit az ilyen ELEKTRONIKUS ADATOK jelentenek a Biztosított vagy bármilyen harmadik fél számára, még akkor sem, ha az ilyen ELEKTRONIKUS ADATOKAT nem lehet újra előállítani, összegyűjteni, vagy gépi nyelvre lefordítani (összeállítani).
5. MIKROORGANIZMUSOK KIZÁRÁS - (2791 MAP 00001)
Jelen általános kizárással ellátott biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet olyan veszteségre, kárra, kárigényre, költségre, kiadásra vagy egyéb összegre, amely közvetlenül vagy közvetve az alábbiakból ered vagy az alábbiakkal kapcsolatos:
penész, üszög, gomba, spórák és bármilyen egyéb típusú, természetű vagy jellegű mikroorganizmus, magában foglalva, de nem korlátozva semmilyen olyan anyagra, alkotórészre, amelynek jelenléte ténylegesen vagy esetlegesen veszélyezteti az emberi egészséget.
A jelen Kizárás érvényes függetlenül attól, hogy
5.1. keletkezett-e a biztosított vagyontárgyban bármilyen fizikai veszteség vagy kár
5.2. fennáll-e biztosított veszélynem vagy ok, legyen az egyidejűleg vagy bármilyen idősorrendben fennálló;
5.3. fennáll-e a felhasználásnak, birtokbavételnek vagy funkcionalitásnak bármilyen kiesése; vagy
5.4. szükség van-e bármilyen intézkedésre, beleértve, de nem korlátozva a javításra, cserére, eltávolításra, takarításra, megsemmisítésre, elszállításra, áthelyezésre, vagy az egészségügyi vagy jogi aggályok kiküszöbölésére tett intézkedésekre.
A jelen kizárás helyettesíti és hatályon kívül helyezi a Kötvény minden olyan rendelkezését, amely ezekre a dolgokra egészében vagy részben biztosítást nyújt.
6. SZANKCIÓK KIZÁRÁSA
A jelen biztosítás alapján a Biztosító nem nyújt biztosítási fedezetet és nem fizet kártérítést vagy egyéb biztosítási szolgáltatást, ha ilyen fedezet, kártérítés vagy szolgáltatás nyújtása a Biztosítót, anyavállalatát vagy tulajdonosát az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Európai Unió vagy bármely egyéb szervezet határozatai, kereskedelmi és gazdasági szankciói vagy jogi szabályozása szankciónak, korlátozásnak vagy tilalomnak tenné ki.
ideértve, de nem kizárólag olyan körülményekre korlátozódva, amelyekben
1) a Biztosítónak tilos üzleti kapcsolatot fenntartani ilyen Biztosítottakkal vagy
2) a Biztosított valamely szankció vagy embargó megszegésével tartott fenn üzleti kapcsolatot valamely országgal, személlyel
vagy szervezettel.
7. EGYÉB KIZÁRÁSOK
A KOCKÁZATVISELÉS KÖRE NEM TERJED KI:
7.1. a más biztosítással már fedezetbe vont károkra,
7.2. az azbeszt vagy azbeszt tartalmú anyagok kinyerésével, feldolgozásával, megmunkálásával összefüggő károkra, 7.3. azon azbesztózisból és/vagy kapcsolódó betegségeiből eredő személyi sérüléses kárigényekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve az alábbiakból erednek, vagy az alábbiakkal kapcsolatosak:
7.3.1. azbeszt bányászata, feldolgozása, szállítása, elosztása, kezelése és/vagy tárolása;
7.3.2. azbeszt termékek előállítása és/vagy azbeszt tartalmú alapanyagok feldolgozása, valamint valamennyi azbeszt szennyeződés eltávolítási, fertőtlenítési, kezelési vagy ellenőrzési eljárása.
7.4. süllyedésre: olyan kárra, melyet valamely gép, berendezés saját súlya miatt a gép (berendezés) közvetlen környezetében megmozduló talaj okoz
KÁRRENDEZÉSI DOKUMENTUMOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe vagyon-, felelősség- és technikai biztosítási feltételei a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit) 2016. január 1-től érvénybe lépő módosításával összhangban az alábbi rendelkezésekkel egészülnek ki:
1. Bizonyítási kötelezettség
A biztosítási szerződés teljesítését igénylő félnek (Szerződő, Biztosított, engedményes, kedvezményezett) kell igazolnia, hogy a Biztosító szolgáltatásának a szerződésben valamint jogszabályban előírt feltételei fennállnak, ide értve különösen magának a biztosítási esemény bekövetkezésének és az annak eredményeként elszenvedett kár(ok) mértékének a bizonyítását. Ezzel szemben a Biztosító szolgáltatási kötelezettségét kizáró tények és körülmények fennállását – így különösen valamely mentesülési ok vagy kizárás fennállását, vagy a teljesítés egyéb akadályát – a Biztosítónak kell igazolnia.
2. Benyújtandó okiratok
A biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél (Szerződő, Biztosított, engedményes, kedvezményezett) a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges alábbi okiratokat, dokumentumokat és igazolásokat köteles, azok rendelkezésére állását követő 8 napon belül, a Biztosító rendelkezésére bocsátani:
- a biztosítási esemény bekövetkeztét vagy a károkozás folytán a károsultnál előállt vagyoni, vagy nem vagyoni hátrány bekövetkeztét igazoló okiratokat, dokumentumokat, igazolásokat,
- a biztosítottnak/károsultnak a biztosítási esemény kivizsgálására, illetve a biztosítottnak (mint károkozónak) kártérítési felelősségének kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációját,
- a biztosítottnak (mint károkozónak) a felelősség részleges vagy teljes elismerésére vagy a felelősség el nem ismerésére vonatkozó nyilatkozata,
- összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt,
- a biztosított tulajdonjogának igazolására szolgáló, idegen tulajdonú vagyontárgyak esetén a birtoklás, felügyelet jogcímét igazoló dokumentumok, okiratok, az idegen tulajdonú vagyontárgyak tulajdonosának megnevezésével,
- a vagyontárgyak biztosítási összegének (biztosítási értékének) igazolására szolgáló hivatalos dokumentumok,
- ha a káresemény kapcsán bármilyen hatósági eljárás, vizsgálat volt, úgy az annak során keletkezett dokumentumokat, jegyzőkönyveket, igazolásokat, határozatokat,
- vagyon elleni bűncselekmény esetén a rendőrségi feljelentést, helyszínelési jegyzőkönyvet,
- természeti elemi kár esetén a rendkívüli időjárási viszonyok és természeti jelenségek hivatalos igazolását,
- külső szolgáltatás kimaradása esetén a külső szolgáltatást nyújtó cég igazolása,
- a Biztosító hozzájárulásával megbízott szakértő hivatalos jelentését,
- a bekövetkezett dologi kár, vagyoni kár, vagyoni és/vagy nem vagyoni hátrány mértékét (ideértve a kárral kapcsolatban felmerült költségeket is) igazoló okiratokat, dokumentumokat, igazolásokat,
- a károsult által benyújtott kártérítési igényt és annak alátámasztására a károsult által átadott okiratokat, dokumentumokat, igazolásokat,
- a helyreállításra vonatkozó árajánlat(ok)at, a károsodás helyreállítása esetén a helyreállítás költségét igazoló számlá(ka)t,
- a vagyontárgyaknak a káreseményt megelőző állapotára vonatkozó dokumentumokat (pl.: karbantartási naplók; karbantartás, nagyjavítás, felújítás igazolásai),
- a vagyonnyilvántartást, leltáríveket, egyedi tárgyi eszköznyilvántartó lapokat, számlákat, egyéb számviteli
bizonylatokat,
- ha a biztosított a kárt megtérítette a károsult részére, az e teljesítést, és annak összegszerűségét igazoló okiratokat,
dokumentumokat, igazolásokat,
- a biztosított (mint károkozó) nyilatkozata arról, hogy a károsult személy közeli hozzátartozója-e, nem természetes személy károsult esetén arról, hogy rendelkezik-e tulajdoni hányaddal,
- a biztosított/károsult ÁFA visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát,
- üzemszünet biztosítások esetén a káreseményt megelőző, rendes működésre vonatkozó okiratokat, dokumentumokat, igazolásokat (pl. rendelésállomány, megrendelések, szerződések, könyvvizsgálói jelentés) valamint a tárgyévre vonatkozó tervezett üzleti eredményszámítást,
- Ha a biztosító szolgáltatásának a szerződésben, valamint jogszabályban előírt feltételei közül bármelyiknek a fennállása vagy tisztázása a konkrét kárügyben olyan okirat, dokumentum vagy igazolás benyújtását igényli, mely nem szerepel a fenti felsorolásban, erről és a szükséges bizonyítékok benyújtása elmaradásának következményeiről a biztosító haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet.
- Ha a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggésben büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás
- indult, az ilyen eljárást jogerősen lezáró határozatot a biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél (Szerződő, biztosított, engedményes, kedvezményezett) akkor is köteles a biztosítónak benyújtani, ha időközben sor került a biztosítási szolgáltatás teljesítésére. Az ilyen határozatok rendelkezésre állásának hiánya a biztosító szolgáltatásának esedékessé válását nem érinti.
- a fentieken túl a vonatkozó biztosítási feltételekben tételesen felsorolt, megnevezett további okiratokat, dokumentumokat, igazolásokat.
Ha a Biztosító szolgáltatásának a szerződésben, valamint jogszabályban előírt feltételei közül bármelyiknek a fennállása vagy tisztázása a konkrét kárügyben olyan okirat, dokumentum vagy igazolás benyújtását igényli, mely nem szerepel a fenti felsorolásban, erről és a szükséges bizonyítékok benyújtása elmaradásának következményeiről a Biztosító haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet.
Ha a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggésben büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás indult, az ilyen eljárást jogerősen lezáró határozatot a biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél (Szerződő, Biztosított, engedményes, kedvezményezett) akkor is köteles a Biztosítónak benyújtani, ha időközben sor került a biztosítási szolgáltatás teljesítésére. Az ilyen határozatok rendelkezésre állásának hiánya a Biztosító szolgáltatásának esedékessé válását nem érinti.
3. A Biztosító szolgáltatásának esedékessége
A biztosító szolgáltatása, a szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges utolsó iratnak a Biztosító kárrendezést lefolytató szervezeti egységéhez való beérkezését követő 20. nap elteltével válik esedékessé. A jelen záradékban nem érintett kérdésekben a biztosítási feltételek változatlan tartalommal érvényesek.
1. sz. melléklet
"SZERZŐDŐ" "FEDEZET IGAZOLÓ DOKUMENTUM SZÁMA" keret C.A.R. szerződéséhez | ||
Sorszám: 20 / | ||
Megrendelő neve: | ||
Megrendelő címe: | ||
Építési munka megnevezése: | ||
Építési helyszín: | ||
Nettó építési teljesítés: | Ft | |
Munkavégzés kezdete: | ||
Munkavégzés vége: | ||
ZÁLOGJOG
A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe kijelenti, hogy esetleges, az I. fejezet szerinti biztosítási kár esetén a kártérítés összegét
a BANK Zrt. (cím)
részére, mint zálogjog jogosultnak teljesíti a mindenkori hiteltartozás, de maximum a biztosítási összeg erejéig.
Jelen zálogjog az átadásig, illetve üzembe helyezéséig, de legkésőbb a Biztosító kockázatviseléséig, illetve a hitelszerződés megszűnéséig érvényes.
Egyéb, fent nem említett pontok tekintetében a " FEDEZET IGAZOLÓ DOKUMENTUM SZÁMA" sz. keret CAR szerződésben foglaltak az irányadók.
Kelt:
Szerződő/ Biztosított
A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe a fenti munka vonatkozásában a " FEDEZET IGAZOLÓ DOKUMENTUM SZÁM" keretszerződésen belül ezúton igazolja vissza a biztosítási fedezetet az alábbiak szerint:
Kockázatviselés kezdete:
Kelt:
Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe