Kizárások Nem fedezi a biztosító azon károkat, amelyeket – a károkozó biztosított nem látott előre és nem is kellett előre látnia; – a biztosított maga szenved el. Nem fedezi a biztosító – a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megté- rítési igényeket; – azokat a károkat, amelyek esetében a biztosított károkozása nem jogellenes; – az olyan következményi károkat, amelyek nem mutatnak éssze- rű, szerves összefüggést a káreseménnyel és időben is távoliak; – a biztosítottat terhelő eljárási és jogi képviseleti költségeket, ka- matokat. Nem terjed ki a biztosítás: – a gépjármű-felelősségbiztosítással összefüggésben keletkezett károkra; – a munkáltatói felelősségbiztosítással összefüggésben keletkezett károkra; – a közös képviselet ellátásával vagy a társasházkezeléssel össze- függésben harmadik személyeknek okozott károkra; – az olyan kárra, amely a biztosított és a károsult közötti jogvi- szonyra irányadó szabályok szerint elévült; – közgyűlési határozat ellenére a társasház biztosítási védelmének elmulasztásából vagy nem megfelelő biztosítási szerződés meg- kötéséből eredő károkra; – az elmaradt vagyoni előny jogcímén érvényesített károkra; – a közüzemi szolgáltatás leállásából, szüneteléséből, valamint a közüzemi szolgáltatás nem megfelelő teljesítéséből eredő követ- kezményi károkra, ha a várható üzemszünetről szóló előzetes tá- jékoztatást a közös képviselő bizonyíthatóan megtette; – a nem megfelelő épület-fenntartási tevékenységekből eredő ká- rokra, ha a közös képviselő a felújítás, javítás elvégzésére bizo- nyíthatóan felhívta a közgyűlés figyelmét, és javaslatot tett, azonban azt a társasház döntéshozó testülete nem vagy nem kellő időben hagyta jóvá; – a bűncselekménnyel okozott károkra; – olyan károkra, amelyek vagyontárgyak (ideértve a pénzt és az ér- tékpapírt is) elveszéséből, eltulajdonításából erednek; – a pénzkezelés körében, a bankszámlaforgalom, készpénzforga- lom, házipénztári pénzkezelés, elektronikus pénzeszköz, elektroni- kus fizetőeszköz, elektronikus aláírás, számviteli és pénzügyi bi- zonylatok kezelésével, alkalmazásával, nyilvántartásával, őrzésével összefüggésben elkövetett mulasztás miatt bekövetkezett károkra; – jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka során keletkezett károkra; – a hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli vég- zése során, az azzal okozati összefüggésben keletkezett károkra; – azokra a károkra, amelyeket a biztosított más keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott.
kizárások, korlátozások A Biztosító jelen biztosítási szerzôdés alapján nem fizeti meg a szándékosan okozott károkat, továbbá azokat a károkat, amelyeknek térítésére a hatályos magyar jogszabályok szerint, a kárt okozó jármû kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítása kiterjed, függetlenül attól, hogy a károkozó jármû rendelkezett-e ilyen biztosítással. A Biztosító a károkozó biztosítottnak a biztosítási összeghatárt (limitet) meghaladó jogi képviseleti költségeit, sérelemdíjat és a kamatokat sem téríti meg.
Általános kizárások Az alábbi meghatározott okok, események és azok következményei kizárásra kerülnek a biztosítás fedezete alól:
Egyéb szolgáltatások A 2004/18/EK irányelv 20. cikke és IIA. melléklete szerinti szolgáltatási kategóriák. 2 Kivéve a 18. kategóriába tartozó vasúti szállítási szolgáltatásokat.
Kizárási okok A: Büntetőeljárásban hozott ítéletekkel kapcsolatos okok
Egyéb kikötések 19.1. A felek kötelezik magukat arra, hogy a kivitelezéssel kapcsolatos minden észrevételüket a naplóban vezetik. A naplóba bejegyzéseket csak és kizárólag a szerződés szerint erre felhatalmazott személyek tehetnek.
19.2. A felek megállapodnak abban, hogy bármely vitás kérdésben egymással rövid határidőn belül egyeztetnek (max. 5 munkanap), megállapodás hiányában álláspontjaikat a naplóban rögzítik, vagy arról külön jegyzőkönyvet vesznek fel.
19.3. A Megrendelő képviselője a szerződésszerű teljesítés érdekében bármilyen általa szükségesnek tartott módosítást elrendelhet a naplóban és a Vállalkozó köteles a Megrendelő képviselője által tett utasítást végrehajtani, azzal a kiegészítéssel, hogy a Vállalkozó köteles a naplóban rögzíteni bármely esetleges észrevételét. Mind a Megrendelő, mind a Vállalkozó viseli a saját képviselői által tett utasítások és/vagy észrevételek, valamint az általuk hozott döntések következményeit.
19.4. A felek megállapítják, hogy a munkavédelmi, balesetvédelmi, élet- és vagyonbiztonsági, szállítási és az építőipari gépek használatával kapcsolatos előírások betartása és betartatása a Vállalkozó kizárólagos feladata és felelőssége, és kijelentik, hogy a Megrendelőt ez irányú felelősség nem terheli.
19.5. Minden olyan kérdésben, amely a Projektet minősége, rendeltetése, határidő és/vagy ár vonatkozásban érinti, egyeztetés csak a Megrendelő és/vagy a Megrendelő képviselője jelenlétében történhet. A Megrendelő mellőzésével foganatosított megbeszélések, megállapodások hatálytalanok.
19.6. A Vállalkozó által alkalmazott újítás- vagy szabadalom-hasznosítási szerződések létrehozása, a díj, a vételár és a közreműködői díj fizetése a Vállalkozó kötelezettsége. Mindezzel kapcsolatosan a Megrendelő a Vállalkozói Díjon felül semmiféle költséget sem fizet.
19.7. Ennek megfelelően a Vállalkozó köteles megóvni és kártalanítani a Megrendelőt minden igénnyel és peres eljárással szemben, amely bármely szabadalmi jog, védjegy, védett név vagy más védett jogok megszegése miatt a kivitelezés kapcsán merülne fel a Vállalkozó tevékenységével okozati összefüggésben.
19.8. A Megrendelő a Kbt. 136.§ (1) bek-ben foglaltak alapján előírja, hogy a Vállalkozó
a) nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;
b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.
19.9. A szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi.
19.10. A Megrendelő jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon - ha ♦ a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel; ♦ a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.
19.11. A Megrendelő a szerződést felmondhatja vagy -a Ptk.-ban foglaltak szerint - a szerződéstől elállhat, ha: ♦ feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a Kbt. 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni; ♦ a Vállalkozó nem biztosítja a Kbt. 138. §-ban foglaltak betartását, vagy a Vállalkozó személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a Kbt. 139. §-ban foglaltaknak; vagy ♦ az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis.
19.12. A Megrendelő köteles a szerződést felmondani, vagy -a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.
19.13. Felmondás esetén a Vállalkozó a szerződés megszűnése előtt már teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult.
A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter +00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a +00 0 000 0000 telefax számon is megteheti. A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhető- ségei: cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszáma: +00 0 000 0000, helyi tarifával hív- ható telefonszám: +00 00 000 000, központi fax: +00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület (cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00. vagy 1525 Budapest, Pf. 172, központi telefonszám: +00 0 000 0000, helyi tarifával hívható telefonszám: +00 00 000 000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) eljárását kezdeményezheti. A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes in- formációk, a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthetőek a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.
Kizáró okok A pályázók / kedvezményezettek kizártnak tekintendők a támogatásból, ha bármelyik, az alább felsorolt helyzetben vannak:
1. csődbe mennek vagy felszámolják őket, ügyeik kezelését bíróság veszi át, hitelezőikkel egyezséget kötöttek, felfüggesztették üzleti tevékenységüket, a fenti ügyek vonatkozásában eljárást indítanak ellenük, vagy a nemzeti törvények és szabályok szerint hasonló eljárásból eredően bármely hasonló helyzetbe kerülnek;
2. szakmai magatartásra vonatkozó vétség miatt jogerős (res judicata) ítélettel elítélték őket;
3. a szerződő hatóság által bármely módon igazolhatóan súlyos szakmai kötelességmulasztást követtek el;
4. nem teljesítették társadalombiztosítás- vagy adófizetési kötelezettségüket azon ország jogszabályai szerint, ahol létrejöttek, vagy a szerződő hatóság országának jogszabályai szerint, vagy azon ország jogszabályai szerint, ahol a szerződést teljesíteni kell;
5. jogerős (res judicata) ítéletet hoztak velük szemben csalás, korrupció, bűnszövetkezetben való részvétel vagy bármely más, a Közösségek pénzügyi érdekeire nézve káros jogellenes tevékenység miatt;
6. a Közösség költségvetéséből finanszírozott más beszerzési eljárást vagy támogatás elbírálási eljárást követően megállapították róluk, hogy súlyosan megszegték a szerződést a szerződéses kötelezettségeik nem teljesítésével. A pályázók nem részesülhetnek pénzügyi támogatásban, ha a támogatás odaítélése során:
1. összeférhetetlenség alanyaivá válnak (családi, személyes vagy politikai okokból, illetve a támogatás odaítélésében közvetlenül vagy közvetve érintett szervezettel vagy személlyel közös nemzeti, gazdasági vagy egyéb más érdek miatt);
2. tévesen szolgáltatnak olyan információkat, amelyeket a szerződő hatóság a támogatás odaítélése során a részvétel feltételeként igényel, vagy nem szolgáltatnak ilyen információkat. Adminisztratív és pénzügyi büntetés szabható ki az olyan pályázókra, akik hamis információkat szolgáltatnak, vagy súlyosan megsértették valamely korábbi szerződésből vagy támogatás megítélésének eljárásából eredő szerződéses kötelezettségeiket.
Fogalom meghatározások A jelen Általános Szerződési Feltételek alkalmazása tekintetében:
Titoktartási kötelezettség 10.1. Vállalkozó köteles a Megrendelővel kötött Szerződése teljesítése során tudomására jutott mindennemű adatot időbeli korlátozás nélkül megőrizni.
10.2. Megállapodást kötő Xxxxx rögzítik, hogy Vállalkozó titoktartási kötelezettségvállalása kiterjed minden alkalmazottjára és alvállalkozójára (amelyekkel / akikkel jelen Szerződés teljesítésével összefüggésben jogviszonyt létesített, illetve kapcsolatba került). Felek megállapodnak, hogy a Megrendelőtől és/vagy az általa meghatalmazott személytől kapott információkat Vállalkozó csak a jelen Szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben használhatja fel.
10.3. Jelen Szerződésben foglaltakra vonatkozóan Vállalkozó titoktartásra kötelezett. Megrendelő írásba foglalt egyetértése nélkül nem adhat át harmadik személy részére olyan dokumentumot, adatot vagy más információt, amelyet közvetlenül, vagy közvetve kapott a Megrendelőtől a jelen Szerződéssel kapcsolatosan, akár annak megkötését megelőzően, akár a Szerződés időtartama alatt vagy megszűnése után, hacsak a jelen Szerződésben nincs máshogy meghatározva.
10.4. A Szerződő fél fent meghatározott kötelezettsége nem terjed ki azon információkra: • mely közismertté válik anélkül, hogy valamely Fél a titoktartási kötelezettségét megsértené, • amelyről bizonyítható, hogy a Szerződő Fél ismerte a titoktartási körbe vonásakor és korábban közvetlenül vagy közvetve nem a másik Féltől jutott tudomására; vagy • amely egyébként jog szerint válik elérhetővé a Szerződő Fél számára egy harmadik féltől, aki nem kötelezett titoktartásra.
10.5. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik továbbá arra az esetre és azon információkra, melyek kiadására jogszabály vagy kötelező hatósági döntés kötelezi valamely Felet.
10.6. A Megállapodás jelen pont szerinti követelményei érvényben maradnak a Megállapodás teljesülésekor, vagy ha az bármely okból megszűnik.
10.7. A jelen pont szerinti követelmények semmiképpen sem gátolhatják a Feleket a jelen Szerződésből eredő jogaik bíróság előtt történő érvényesítésében.
