TANULMÁNYI SZERZŐDÉS ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ ANYAG
TANULMÁNYI SZERZŐDÉS ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ ANYAG
A tanulmányi szerződés célja
Tanulmányi szerződés megkötése esetén a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb 5 éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.
A munkajogban a munkaszerződésen kívüli megállapodások tekintetében is igaz, hogy az a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre. Ilyen a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) által nevesített tanulmányi szerződés. Ez a kiegészítő megállapodás a munkaviszonyhoz kapcsolódó, alapvetően polgári jogi jogviszonyt szabályoz.
Tanulmányi szerződés alaki követelménye
Tanulmányi szerződés csak írásban érvényes, és abban meg kell állapodni a munkáltatót terhelő támogatás formájában, mértékében, valamint a támogatással arányosan annak az időnek a hosszában, amely alatt a munkavállaló köteles a felmondástól tartózkodni.
Megállapodás tartalma
A tanulmányi szerződés keretében a munkáltató a képzés teljes költségét is átvállalhatja, de valamilyen rész finanszírozásáról is lehetséges megállapodni. A munkáltatót terhelő támogatás lehet például a tandíj megtérítése, a tanszerek, tankönyvek megvásárlása, az utazási, szállás költségek viselése, az előadások, tanórák, konzultációk, vizsgák, házi dolgozatok, szakdolgozat elkészítésének idejére fizetett távollét biztosítása.
A támogatásért cserébe a munkáltató nem csak azt várhatja el, hogy a munkavállaló elvégezze az adott képzést, de arról is rendelkezhet, hogy milyen eredményeket köteles elérni a vizsgákon. Ha a megadott szint alatt teljesíti a képzést a dolgozó, az szerződésszegésnek minősül. Ha a munkavállaló nem, vagy nem megfelelő eredménnyel fejezi be a tanulmányait, a munkáltató – ennek szerződésben való, a polgári jog szabályainak megfelelő, kikötése esetén – kötbérre lehet jogosult.
A munkavállaló a felmondáson kívüli más jogcímen (például indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondással) a tanulmányi szerződésben meghatározott idő alatt is megszüntetheti a munkaviszonyát.
A tanulmányi szerződés a törvény értelmében csak egy már addig is foglalkoztatott munkavállalóval köthető, ez azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával más személlyel kössön hasonló tartalmú szerződést, illetve azt, hogy ez utóbbi szerződésben kifejezetten az Mt. 229. §-ának alkalmazását kössék ki. Az, hogy a tanulmányi szerződés milyen tanulmányok folytatására szól, a felek megállapodásától függ: egyaránt köthető iskolarendszerű, nem iskolarendszerű, illetve más jellegű képzésre (például nyelvi képzésre) vagy szakmai gyakorlat megszerzésére is. Nem lehet ugyanakkor tanulmányi szerződést kötni munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmény biztosítására, valamint akkor, ha a tanulmányok elvégzésére maga a munkáltató kötelezte a munkavállalót.
A munkavállaló akkor mentesülhet a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el (például nem fizeti meg a tandíjat). Ebben az esetben a munkavállaló nem köteles megtartani a szerződésben foglaltakat, és az addig kapott támogatást sem kell visszafizetnie. A munkáltató akkor állhat el a tanulmányi szerződéstől, és követelheti vissza a nyújtott támogatást, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi (például amennyiben nem látogatja az előadásokat, nem teszi le az előírt vizsgákat, nem fejezi be időben a tanulmányait). A törvény erejénél fogva szerződésszegésnek minősül az is, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása. Ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le, a visszatérítési kötelezettsége ezzel arányos. A munkáltató felmondása esetén ekkor a kapott támogatást nem kell visszafizetnie a munkavállalónak. A felek egyéb esetekre is kiköthetik az elállási jogot a tanulmányi szerződésben. Ilyenkor a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal szűnik meg [Mt. 15. § (2) bekezdés].
„Amikor a munkáltató a munkavállaló számára a szorgalmi időszakban nem biztosította teljeskörűen a kötelező iskolai foglalkozásokon való részvételt és a vizsgákon való felkészüléshez előírt szabadnapokat, ezzel összefüggésben lényeges kötelezettségszegése megállapítható, ez a munkavállalónak a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alóli mentesülését eredményezte.” (BH 2009.191.)
A tanulmányi szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. A munkavállaló felmondása esetén a nyújtott támogatást a munkáltató visszakövetelheti (ilyenkor is arányos a visszatérítési kötelezettség, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét töltötte le).
A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak. Ezekről az Mt. 37. §-a szerint az átadó munkáltató az átszállást megelőzően köteles tájékoztatni az átvevő munkáltatót.
4