SIGNAL IDUNA NYUGDÍJPROGRAM

Jelen általános és kiegészítő szerződési feltételek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a bizto- sítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) szabályai alapján jöttek létre. Jelen feltételek szerint létrejövő biztosítási szerződésre a magyar jog az irányadó.

Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 4. számú mellékle- te A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak minősülnek. Az ügyféltájékoztató elemeinek minősülő részek a szövegben dőlt betűkkel olvashatóak.

A biztosító mentesülésének szabályai, a biztosító szol- gáltatásának korlátozásáról szóló feltételei, az alkalma- zott kizárások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szerződésre vo- natkozó egyéb rendelkezésektől, a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagí- tott betűvel szedettek.

Társaságunk cégneve: SIGNAL IDUNA Biztosító Zártkörű- en Működő Részvénytársaság.

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Adószám: 10828704-2-44

KSH-száma: 10828704-6511-114-01

Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg.00-00-000000 szám alatt

Adatkezelési nyilvántartási szám: NAIH-87194/2015 Központi ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Telefon: x00-0-000-0000

Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx

Felügyelő hatóság: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeleté- vel kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.

Felhívjuk figyelmét, hogy a Ptk. 6:7§ (4) bekezdése alapján az írásra, illetve olvasásra való képesség hi- ánya esetén (látássérült állapot okán) a szerződés érvényességéhez további követelmények teljesülése szükséges.

Ügyfeleinknek lehetősége van a biztosító felé (írás- ban vagy telefonon keresztül) jelezni az esetleges, a fogyatékossággal összefüggő speciális igényeit. Xxx- xxx, jelezze ennek fennálltát a biztosítónak vagy biz- tosításközvetítőjének.

A bejelentéshez használható formanyomtatvány a xxx.xxxxxx.xx oldalon található.

Amennyiben ezt nem kívánja jelezni, úgy speciális igényeit nem áll módunkban figyelembe venni.

2. FOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK

Adójóváírási számla: az adóhatóság által utalt adójóváírás összegek befektetésére és nyilvántartására szolgál.

Adójóváírási befektetési egységek: a biztosítási szerző- dés során keletkezett adójóváírásokból képzett befektetési egységek.

Adminisztrációs költség: a szerződés hosszútávú fenn- tartásával kapcsolatos, igazgatási és működési folyamatokra felszámított költség, mely a biztosítás kockázati díját is tartal- mazza.

Aktuális kor: a biztosított életkora egy meghatározott idő- pontban. Számítása: a legutolsó biztosítási évforduló évéből kivonjuk a születési évet.

Áthelyezés: a befektetési egységek átváltása az egyik be- fektetési alapból egy másik befektetési alapba.

Átirányítás: a jövőbeli rendszeres díjak befektetési alapok közötti felosztásának módosítása.

Baleset fogalma: a biztosítottat ért, a biztosított akaratán kívül fellépő, egyszeri, hirtelen külső behatás.

Befektetési egység: a befektetési alap befektetéseiben való arányos részesedést megtestesítő elszámolási egység.

Befektetési egység árfolyama: a biztosító ezen az áron vásárolja, illetve adja el a szerződő számláin nyilvántartott be- fektetési egységét.

Belépési kor: a biztosított személy életkora a biztosítás tech- nikai kezdetének időpontjában. A belépési kor úgy kerül meg- határozásra, hogy a szerződés technikai kezdetének évszá- mából levonásra kerül a biztosított születési évszáma.

Biztosítás technikai kezdete: a biztosítás kezdetét mega- dó időpont, az ajánlat aláírását követő hónap elseje, feltéve, hogy az ajánlatot a biztosító elfogadja.

Biztosítási ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben nem a biztosító teszi, hanem a biz- tosítási védelmet igénylő szerződő (a védelem a biztosítottra vonatkozik). Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megál- lapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja és a létre- jött szerződésről kötvényt állít ki.

Biztosítási díj: a biztosító szolgáltatásának ellenértéke; ösz- szegét és esedékességét a szerződés rögzíti.

Biztosítási esemény: a biztosított életével kapcsolatos olyan esemény, amikor a szerződési feltételekben meghatáro- zottak alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége fennáll. Biztosítási év/időszak: az az időszak, amely minden évben a biztosítási évforduló napján – első évben a biztosítás kezde- te napján – kezdődik és ettől számított egy évig tart.

Biztosítási évforduló: minden naptári évben a biztosítás technikai kezdetének megfelelő naptári nap.

Bónusz befektetési egység: a biztosítási szerződés során keletkezett bónusz jóváírásokból képzett befektetési egységek.

Díjfizetés: a biztosítási díj, szerződésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási időszak egészére, egy összegben és előre esedékes, de lehetséges havi, negyedéves, féléves és éves részletekben is fizetni .

Díjfizetési tartam: megegyezik a biztosítási szerződés tar- tamával.

Életbiztosítási (haláleseti) biztosítási összeg: az élet- biztosítási szerződésben megadott kockázati életbiztosítási fedezet összegszerű értéke, mely a biztosított elhalálozása esetén kerül kifizetésre. A haláleseti biztosítási összeg a szer- ződéskötéskor meghatározott első éves díj kétszerese, de maximum 1 millió forint, amely az értéknövelés mértékével nő. Életciklus stratégia 2.0: a szerződő számláihoz választható befektetési stratégia, melynek lényege, hogy automatikusan a biztosítási szerződés hátralévő tartamához igazítja a szerződő megtakarításainak befektetési alapok szerinti összetételét.

Értéknövelés: a szerződésben rögzített értéknövelési mód- szer, amelynek alapján a biztosítási díj, valamint az életbiztosí- tási (haláleseti) szolgáltatás biztosítási összege meghatározott mértékkel automatikusan, a szerződés egyéb feltételeinek módosítása nélkül változik.

Eseti díj: a szerződő által a biztosító erre a célra rendszeresí- tett bankszámlájára, a rendszeres díjon felül befizetett összeg. Eseti befektetési egységek: azok a nyugdíjcélú vagy nem nyugdíjcélú befektetési egységek, amelyeket a biztosító az eseti díjból vásárolt a szerződő rendelkezése alapján, és befi- zetésenként külön alszámlán tart nyilván.

Eseti befektetési egységek visszavásárlási értéke: az eseti befektetési egységeknek (nyugdíj célú és nem nyug- díj célú) az aktuális árfolyamon számított értéke, melyet az aktuális adózásra vonatkozó jogszabályok szerinti befizetési kötelezettség csökkenthet, illetve nyugdíjcélú eseti befizetés esetén az igénybevett adójóváírás visszafizetési kötelezettsé- ge is csökkenthet.

Nem nyugdíjcélú eseti díj: a szerződő rendelkezése alap- xxx xxx nyugdíj célú befizetésnek megjelölt és a biztosító erre a célra rendszeresített – eseti – bankszámlájára, a rendszeres díjon felül befizetett összeg, ami ez által a szerződésre igény- be vehető adójóváírás alapjául szolgáló összegbe nem kerül beszámításra.

Nyugdíjcélú eseti díj: a szerződő rendelkezése alapján nyugdíj célú befizetésnek megjelölt és a biztosító erre a célra rendszeresített – eseti – bankszámlájára, a rendszeres díjon felül befizetett összeg, ami ez által beleszámít a szerződésre igénybe vehető adójóváírás alapjába.

Felszabadított bónusz befektetési egységek: azok a lojalitási számláról felszabadított befektetési egységek, amelyek a felszabadítást követően megtakarítási befektetési egységekbe kerülnek átvezetésre és a biztosító a szerződés főszámláján tart nyilván.

Fogyasztó: olyan természetes személy, aki önálló foglalkozá- sa, üzleti tevékenysége körén kívül jár el.

Forgalmazási nap: az a munkanap, amely nem minősül for- galmazási szünnapnak, és amely napra az egyes alapokra vonatkozóan az alapkezelő árfolyamot tesz közzé.

Főszámla: a megtakarítási befektetési egységek nyilvántar- tására szolgáló számla.

Függő tranzakció: olyan folyamatban lévő, befektetési egy- ségek darabszámát érintő megbízások (pl. befizetések, áthe- lyezések, költséglevonások) amelyek még nem zárultak le. Az egyes számlák darab és érték egyenlege nem állapítható meg addig, amíg ilyen tranzakció(k) van(nak) a szerződésen.

Hónapforduló: minden hónap első naptári napja. Kockázetelbírálás: elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az ajánlatban rögzített koc- kázatot az ajánlat tartalma szerint elvállalja-e, illetőleg milyen biztosítási díjért vagy az ajánlat tartalmának milyen módosítá- sával vállalja a kockázatviselést. Megkülönböztetünk:

– technikai elbírálást, amely során az ajánlatok és azok mellék- leteinek formai és tartalmi ellenőrzését végzi el a biztosító,

– tevékenységi elbírálást, melynek során a biztosított foglal- kozásának, sport és hobbi tevékenységének veszélyessé- gét méri fel a biztosító,

– egészségi elbírálást, amely során a biztosított egészségi állapotának felmérését követően dönt a biztosító a fenti kérdésről, valamint

– pénzügyi elbírálást is végezhet a biztosító, melynek során a szerződő jövedelmének, anyagi helyzetének függvényé- ben hoz döntést az ajánlat befogadásáról.

Kockázatviselés kezdete: az az időpont, melyet követően bekövetkező biztosítási események esetén a biztosító szolgál- tatási kötelezettsége fennáll.

Kockázatviselési időszak: az az időszak, mely egy adott élet- biztosítási fedezet kockázatviselésének hatálybalépésével kez- dődik és ugyanazon életbiztosítási fedezet megszűnéséig tart. Kötvény: az ajánlat elfogadását, és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. Nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható.

Lényeges körülmények: minden olyan körülmény, amely a biztosító által átvállalt kockázatra kihatással van, különösen azok a körülmények, melyek az ajánlati dokumentációban szerepel- nek.

Lojalitási számla: a bónusz befektetési egységek nyilván- tartására szolgáló számla.

Megtakarítási befektetési egységek: a biztosítási szerző- désre befizetett rendszeres díjak adminisztrációs költséggel, valamint ezen felül az első 36 hónapban további szerződéskö- tési költséggel is csökkentett díjrészéből vásárolt befektetési egységek.

Megtakarítási befektetési egységek visszavásárlási ér- téke: a megtakarítási befektetési egységeknek az aktuális ár- folyamon számított értéke, melyet az aktuális adózásra vonat- kozó jogszabályok szerinti befizetési kötelezettség csökkenthet. PortfólióFix stratégia: a szerződő számláihoz választható befektetési stratégia. A stratégia az alapjául szolgáló portfóli- óban szereplő befektetési alapok belső arányait állítja vissza minden biztosítási évfordulón azzal a céllal, hogy az ügyfél befektetéseinek aktuális kockázati szintje ne térjen el az ügy- fél eredeti, saját kockázattűrő képessége alapján kiválasztott befektetési kombináció kockázati szintjétől.

Rendszeres díj: a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően fize- tendő aktuális biztosítási díj.

Szerződéskötési költség: a szerződéskötés első éve- iben felmerülő kezdeti típusú, közvetlenül a szerződés lét-

rejöttével kapcsolatban felmerülő költségek. A biztosító a szerződéskötési költséget a szerződés legfeljebb első 36 hónapjára esedékes rendszeres befizetések teljesítésének időpontjában számítja fel.‌‌

Unit-linked (befektetési egységekhez kötött) biztosí- tás: olyan biztosítási termék, amelynél a biztosító a szerződő által befizetett díjak befektetésre kerülő részét a szerződő ál- tal kiválasztott befektetési alapokba helyezi befektetés céljá- ból a jelen szerződési feltételekben meghatározott szabályok szerint. A megszűnéskori vagy tartam végi kifizetés mértékét ezen befektetési alapok hozama határozza meg. A szerződő a tartam során igény szerint áthelyezheti megtakarítását és jövőbeni befizetéseit a felkínált befektetési alapok között.

Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a bizto- sító számára ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogo- sult személy, illetve a díjfizető személye.

Vagyonarányos költség: a biztosító által a befizetett díjak- ból képzett, a vagyon kezelésével kapcsolatban: a befektetési egységek vételével, eladásával és nyilvántartásával össze- függő költségek fedezeteként, minden hónapban és min- den számlatípusra (fő-, lojalitási-, eseti, valamint adójóváírási számlára) felszámított költség.

3. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK, MEGHATÁROZÁSOK

3.1.A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

3.1.1. Szerződő: a biztosítóval szerződést kötő fél, aki a biz- tosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal és a szerződéssel kapcsolatosan a jognyilatkozatok megtételére jogosult. A szerződő magyarországi állandó lakcímmel vagy állandó tar- tózkodási címmel és magyar adóazonosító jellel rendelkező, a biztosítási ajánlat aláírása napján 18. életévét betöltött, cse- lekvőképes természetes személy.

Biztosítási szerződést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt sze- mély javára köti meg.

3.1.1.1. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítá- si esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított szerződésbe való belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatok- ról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosí- tottat köteles tájékoztatni.

Amennyiben a biztosított szerződésbe való belépési nyilatko- zatának biztosítóval történő közlésekor a szerződő már nincs életben, a biztosított szerződésbe való belépéséhez a szer- ződő örököseinek hozzájárulása nem szükséges. A szerződő személyének változásáról a biztosítót írásban értesíteni kell. A szerződő és a biztosított írásbeli hozzájárulásával harmadik személy a biztosítási szerződésbe szerződőként beléphet.

3.1.2. Biztosított: az a magyarországi állandó lakcímmel vagy állandó tartózkodási címmel és magyar adóazonosító jellel ren- delkező természetes személy, akinek az életére vagy az éle- tével kapcsolatosan, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási események kockázatviselési időszakon belüli bekö- vetkezése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll.

3.1.2.1. Biztosított lehet az a 18 éves természetes személy, aki a biztosítási ajánlat aláírásának napján már betöltötte a

18. életévét és a biztosítás technikai kezdetének időpontjában még nem múlt el 55 éves, illetve a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel, azonban a biztosított lejáratkori életkora nem haladhatja meg a 65. életévet.

Biztosított az a természetes személy lehet, aki az ajánlat aláírásának időpontjában nem részesül rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban vagy járadékban, nem nyugdíjas és a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel.

3.1.2.2. A biztosítási szerződésben a szerződő és a bizto- sított személye különválhat. A biztosított a szerződő hozzá- járulásával a szerződésbe szerződőként bármikor beléphet, ehhez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezett- ségek összessége a biztosítottra száll át. A belépésről azon- ban a biztosítót írásban értesíteni kell. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

A szerződésbe szerződőként belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

3.1.2.3. A szerződés létrejöttéhez és módosításához a bizto- sított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosí- tási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosí- tottat vagy örökösét kell tekinteni, aki a szerződő félnek köte- les megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket.

A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következté- ben a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, ki- véve, ha a biztosított a szerződésbe szerződőként belép.

3.1.2.4. Jelen életbiztosítási szerződésben kizárólag egy biztosított szerepelhet.

3.1.3 Kedvezményezett: az a személy, aki a biztosító szol- gáltatására jogosult. A biztosító a szolgáltatás nyújtása előtt ellenőrzi a kedvezményezett személyazonosságát. Kedvez- ményezett a biztosítási szerződésben megnevezett személy, ilyen személy hiányában, vagy ha a kedvezményezett meg- nevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjá- ban, a biztosított életbenléte esetén a biztosított, a biztosított halála esetén annak örököse.

3.1.3.1. A haláleseti szolgáltatására jogosult személy a haláleseti kedvezményezettként megjelölt személy figye- lemmel a 3.1.3-ban foglalt rendelkezésekre.

Az életbiztosítási szerződés elérési kedvezményezettje kizárólag a biztosított lehet, ezért az elérési kedvezmé- nyezett személye a tartam során nem változtatható meg. A nyugdíjbiztosítási szolgáltatás és a teljesítés jogosultja

– ide értve az eseti pénzkivonást, részleges visszavásár- lást, visszavásárlást és egyéb nem biztosítási esemény- ből bekövetkező kifizetést – kizárólag a biztosított lehet. Haláleseti biztosítási szolgáltatásra több kedvezménye- zett is jelölhető a kedvezményezettekre jutó százalékos mérték egyidejű megjelölésével.

Abban az esetben, amikor a kedvezményezett jelölés százalékos mértékeinek együttes összege nem ponto-

san 100 százalék, akkor a biztosító a kedvezményezettek között a kedvezményezés arányában osztja szét a teljes biztosítási összeget.‌‌

Abban az esetben, ha a haláleseti szolgáltatás kedvez- ményezettje(i) a biztosított örököse(i), akkor a biztosító a szolgáltatási összeget az örökösödési arányban fizeti ki az örökös(ök)nek.

3.1.3.2. A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett – a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával – a biz- tosítási esemény bekövetkezéséig (a 3.1.3.1. pontban leírtak figyelembe vételével) bármikor más kedvezményezettet nevez- het meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, akkor a kedvez- ményezett jelöléséhez, illetve módosításához a biztosított írás- beli hozzájárulása is szükséges. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt elhalálozik vagy jogutód nélkül megszűnik. Ilyen esetben a biztosított vagy a biztosított örököse a kedvez- ményezett, ha új kedvezményezettet nem neveznek meg.

3.1.3.3. Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezmé- nyezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatály- ban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet vissza- vonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

3.2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A biztosítási szerződés szempontjából biztosítási eseménynek minősül:

3.2.1. A biztosítottnak a kockázatviselési időszakon belül be- következő elhalálozása, melynek időpontja a halál bekövetkez- tének napja, vagy

3.2.2. A biztosított társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságá- nak megszerzése a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően, melynek időpontja a nyugdíjba vonulás napja, vagy

3.2.3. A biztosítottnak a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár időpontjában (lejárati időpont) való életben léte (elérés), vagy

3.2.4. A biztosított egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségká- rosodása a 40%-os mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem).

3.3. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

3.3.1. Általános szabályok

A biztosító a befektetési egységek aktuális szolgáltatási érté- két a jelen szerződési feltételek 16. pontjában leírtak szerint határozza meg.

A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a szerződő ál- tal igazolhatóan már megfizetett, de a szerződő számláján még jóvá nem írt biztosítási díjat a szerződő részére fizeti ki. A bizto- sító a biztosítási események bekövetkezésekor az alábbi szolgáltatásokat teljesíti. A biztosító a felsorolt biztosítási események közül kizárólag csak az elsőként bejelentett biztosítási esemény tekintetében nyújt szolgáltatást.

3.3.2. Haláleseti szolgáltatás

A biztosító a biztosított bármely okú halála esetén az alábbi összegek közül a magasabb összeget fizeti ki a haláleseti ked- vezményezett részére:

a) a biztosítás szerződéskötéskor meghatározott első éves díjá- nak kétszeresét, de maximum 1 millió forintot, amely az érték- növelés meghatározott mértékével automatikusan nő vagy

b) a szerződő számláin (fő, eseti, lojalitási, adójóváírás) nyil- vántartott befektetési egységek aktuális értékét.

3.3.2.1. Díjmentesített szerződés haláleseti szolgáltatása: Amennyiben a biztosított a díjmentesített időszak alatt elhalálozik, akkor a biztosító a szerződő számláin nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki a haláleseti kedvezményezett részére a jelen feltételek 16.2 pontjában részletezettek szerint.

3.3.3. Saját jogú nyugellátási szolgáltatás

A biztosító a nyugdíjba vonulás biztosítási esemény bekövet- kezése esetén az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

a) Ha a nyugdíjba vonulás biztosítási esemény az ajánlat alá- írását követő 10 éven túl következett be, akkor a biztosító a szerződő számláin (fő, eseti, lojalitási, adójóváírás) nyil- vántartott befektetési egységek aktuális értékének az ösz- szegét fizeti ki a biztosított részére. A kedvezményezettnek lehetősége van a szolgáltatás teljesítését egyösszegű kifi- zetésként vagy járadékszolgáltatás formájában kérni, amit a biztosító a 3.3.6. pontban leírt járadékszolgáltatás szabá- lyainak megfelelően teljesít.

b) Ha a nyugdíjba vonulásra az ajánlat aláírását követő 10 éven belül kerül sor, akkor a biztosító a biztosítási szolgál- tatást a 3.3.6. pontban leírt járadékszolgáltatás szabályai- nak megfelelően teljesíti.

3.3.4. Elérési (öregségi nyugdíj) szolgáltatás

A biztosító a nyugdíjkorhatár elérésére vonatkozó biztosítási esemény bekövetkezte esetén, a biztosított 65. születésnap- xxx, a szerződést automatikusan megszünteti és a szükséges dokumentumok beérkezését követően a szerződő számláin (fő, eseti, lojalitási, adójóváírás) nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékének az összegét fizeti ki a biztosított részére.

A kedvezményezettnek lehetősége van a szolgáltatás teljesí- tését járadékszolgáltatás formájában kérni ,amit a biztosító a

3.3.6. pontban leírt járadékszolgáltatás szabályainak megfe- lelően teljesít.

3.3.5. Megváltozott munkaképességhez kapcsolódó szolgáltatás

A biztosító a legalább 40%-os egészségkárosodásra vonat- kozó biztosítási esemény bekövetkezése (B1, B2, C1, C2, D, E kategóriák) esetén, amennyiben azt a megváltozott munkaké- pességű személyek ellátásáról és egyes törvények módosítá- sáról szóló 2011. évi CXCI. törvény, és e törvény felhatalmazá- sából megalkotott jogszabályok alapján, a fenti jogszabályban kijelölt szerv jogerősen megállapítja) a szerződő számláin (fő, eseti, lojalitási, adójóváírás) nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékének az összegét fizeti ki a biztosított részére.

A biztosító a fenti szolgáltatásokat a jelen általános szerződési feltételek 16. pontja alapján (A szolgáltatás kifizetése) teljesíti. A kedvezményezettnek lehetősége van a szolgáltatás teljesí- tését járadékszolgáltatás formájában kérni ,amit a biztosító a

3.3.6. pontban leírt járadékszolgáltatás szabályainak megfele-

lően teljesít (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabili- tációs ellátásra jogosult-e vagy sem).‌‌

3.3.6. Járadékszolgáltatás

Amennyiben a 3.3.3. pontban meghatározott biztosítási ese- ményekre tekintettel történő szolgáltatásig a szerződés létre- jöttétől nem telik el 10 év, akkor a biztosító kizárólag – a sze- mélyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (SZJA) törvény szerinti – nem csökkenő összegű járadékszolgáltatást nyújt. A biztosító a járadékszolgáltatást a biztosítási esemény bejelen- tésének időpontját követően, a biztosítási szerződés létrejöt- tétől számított 10. év végéig vagy a biztosított korábbi haláláig nyújtja. Ezen kívül a kedvezményezettnek lehetősége van a 3.3.3., 3.3.4. és 3.3.5 pontban leírt szolgáltatás teljesítést is járadékszolgáltatás formájában kérni. A járadékszolgáltatást a biztosító maximum 120 hónapos időtartamra nyújtja, ezen belül kérhető rövidebb időtartamra is járadékszolgáltatás.

A nyugdíjjogosultság megszerzése esetén, az erre illetékes szerv által kiállított határozat másolatának biztosítóhoz történő beérkezését követően a biztosító a biztosítási esemény bekö- vetkezése esetén járó szolgáltatást váltja át járadékszolgálta- tásra az alábbiak szerint.

A biztosító a járadékszolgáltatást havi rendszerességgel, (minden hónap 5. naptári napjáig) a biztosított bankszámlá- jára történő utalás formájában teljesíti. A biztosító minden év januárjában végzi el az elmúlt évre vonatkozó többlethozam visszatérítésre vonatkozó számítást, ezért a biztosító a januári járadékfizetéseket – a fentiektől eltérően – kizárólag ezt köve- tően tudja teljesíteni. A járadékszolgáltatás kezdete a járadék- ra váltást követő hónap első napja.

A biztosító a járadékszolgáltatás esetén járadékszolgáltatási kezelési költséget számít fel. A költség mértékét a jelen álta- lános szerződési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza. A járadékszolgáltatási kezelési költséget a biztosító előre érvé- nyesíti úgy, hogy meghatározza a járadékszolgáltatási tartam hó- napjainak számát és felszorozza a járadékszolgáltatási kezelési költséggel, majd az így kapott értéket egy összegben levonja a szolgáltatási értékből. Az így meghatározott érték a járadékszol- gáltatás alapja.

A havi járadékszolgáltatási érték a járadékszolgáltatás egy hó- napjára eső része. A havi járadékszolgáltatási érték úgy kerül meghatározásra, hogy a járadékszolgáltatási értéket a biztosító elosztja a járadékszolgáltatási tartam hónapjainak számával.

Amennyiben a havi járadék összege nem éri el a járadékra váltáskor a személyi jövedelem adóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: (SZJA tv. szerint meghatározott havi minimum járadékszolgáltatási értéket, akkor a biztosító a szol- gáltatási értéket egy összegben fizeti ki a biztosított részére. Amennyiben a biztosítási esemény több hónapra visszame- nőlegesen kerül bejelentésre, akkor a járadékszolgáltatás első hónapjában a biztosító visszamenőleg egyszerre gondosko- dik a korábbi hónapokra járó járadékszolgáltatás kifizetéséről. Jelen feltételek 21.4. pontjában megfogalmazott többletho- zam visszatérítést a biztosító a járadékszolgáltatás évente egy alkalommal történő emelésével teljesíti. A biztosító nyilatkozat bekérésével évente egyszer ellenőrizheti a járadékszolgálta- tásra jogosult biztosított életben létét.

Amennyiben a biztosított az életben léti nyilatkozatot nem küldi vissza a biztosító számára, abban az esetben a biztosító jogosult a járadékszolgáltatást mindaddig felfüggeszteni amíg a biztosí- tott az életben létét a nyilatkozat visszaküldésével nem igazolja. A biztosító a nyilatkozat visszaküldését követő hónapban esedékes járadékokkal együtt indítja újra a járadékfizetést és az esetleges elmaradt hónapokat visszamenőlegesen egy utalásban teljesíti. A biztosító kockázatviselése valamennyi biztosítási fedezet vonatkozásában megszűnik a 3.2. pontban meghatározott biztosítási esemény szerinti járadékszolgáltatás nyújtásával, a járadékfolyósítás megkezdésének napjával.

A járadékszolgáltatás garantált. Amennyiben a biztosított a jára- dékszolgáltatás teljesítésének időszaka alatt elhalálozik, akkor a biztosító a megmaradt (még kiutalásra nem került) járadékösz- szeget a biztosított örököse(i) részére egy összegben kifizeti.

3.4. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA

A biztosítási szolgáltatást a jogosult – a 3.3.3. b) 3.3.4., 3.3.5. pontban leírt eset kivételével – egy összegben veheti fel, a jelen szerződés feltételek 15. pontjában meghatározott iratok beérkezését követően, a 16. pontban leírtak szerint.

A Biztosító a szolgáltatást banki átutalással teljesíti az arra jo- gosult személynek.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

A jelen feltételekre történő hivatkozással megkötött biztosítási szerződés a szerződő ajánlatának a biztosító által történő elfo- gadásával, írásban jön létre. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig, ha az ajánlat elbírálásá- hoz egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan napig van kötve.

Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához

– ha a szerződő fél és a biztosított nem azonos – a biztosí- tott írásbeli hozzájárulása szükséges. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezé- sétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a biztosító vagy a biztosító képviselője általi átvételtől számított 16. napon jön létre az ajánlat tartalma szerint és arra a napra visszamenőleges ha- tállyal, amelyen a biztosítási ajánlatot a biztosító vagy a biztosí- tó képviselője átvette. Amennyiben a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot(kötvényt) kiállítani. Ha a biztosító kifejezett nyi- latkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létre- jöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerző- dést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módo- sítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

A biztosító az ajánlat elfogadása előtt kockázatelbírálást vé- gez. Jelen biztosítás vonatkozásban a biztosító technikai – és

pénzügyi kockázatelbírálást végez. A biztosító jogosult az így tudomására jutott adatokat ellenőrizni. A kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító az ajánlatot elfogadja, mó- dosítja vagy elutasítja. Az ajánlat esetleges elutasítását, a biz- tosító nem köteles megindokolni.‌‌‌‌‌‌‌‌‌

Ha a kötvény a szerződő ajánlatától eltér és az eltérését a szer- ződő a kötvény kézhezvételétől számított 15 napon belül írás- ban nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény kiszolgáltatása- kor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, akkor az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre a szerződés.

4.1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYBA LÉPÉSE, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, DÍJFIZETÉS KEZDETE, VÁRAKOZÁSI IDŐ

4.1.1. A szerződés hatálybalépése

A biztosítási szerződés az ajánlat biztosító általi elfoga- dását követően az ajánlat aláírásnak napjára visszame- nőlegesen lép hatályba.

4.1.2. A kockázatviselés kezdete és vége

A biztosító kockázatviselése a biztosítás első díjának megfi- zetését követő napon kezdődik meg, feltéve, hogy az ajánlat biztosító általi elfogadása megtörtént.

A biztosító kockázatviselése a szerződés tartama alatt a szer- ződés bármely okból bekövetkező megszűnésének időpontjá- ig vagy a biztosított haláláig áll fenn.

4.1.3. Díjfizetés kezdete, a biztosítás technikai kezdete A biztosítás technikai kezdete az ajánlat aláírásának nap- ját követő hónap első napja, mely egyben az első díjrész- let esedékességének dátuma is.

4.1.4. Ha a biztosított bármely okból kifolyólag az ajánlat aláírá- sának napja és az ajánlat biztosító általi elfogadása (a szerződés hatályba lépése) között elhalálozik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek meg- szűnik, a szerződés (vagy annak megfelelő része) megszűnik és a biztosító a szerződő részére visszafizeti a már befizetett díjakat.

4.1.5. Várakozási idő

A biztosító várakozási időt nem köt ki.

4.2. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK A biztosítási szerződés határozott tartamra jön létre. A biztosí- tási szerződés minimális tartama 10 év.

A biztosítási szerződés vége a szerződéskötéskor hatályos SZJA törvény által meghatározott irányadó öregségi nyugdíj- korhatár alapján a biztosított 65. születésnapja.

Amennyiben a biztosított a jelen feltételek öregségi nyugel- látás vagy saját jogú nyugellátás szolgáltatási összegét jára- dékszolgáltatás formájában kívánja igénybe venni, úgy a szol- gáltatás esedékességének időpontjában járadékszolgáltatást igényelhet, a biztosítónak az igénylés időpontjában érvényes járadékszolgáltatási feltételei szerint.

4.3. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA

Az életbiztosítási szerződés hatálya – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – egyaránt kiterjed a belföldön és a külföl- dön bekövetkezett biztosítási eseményekre.

4.4. TANÁCSADÁS

Jelen biztosítás kizárólag tanácsadással értékesíthető.

4.5. ALKALMASSÁGI TESZT

Amennyiben a szerződő rendszeres internet hozzáférés- sel rendelkezik és a biztosítónak megadta az e-mail cí- mét, valamint kéri, akkor kérésre a biztosító a Bit. 166/E.

§ (5) bekezdése alapján e-mailen küldi meg részére az alkalmassági tesztet. Egyéb esetekben azt az ajánlat ki- töltést megelőzően papír formátumban bocsátja rendel- kezésre.

4.6. ELEKTRONIKUSAN RÖGZÍTETT AJÁNLAT Amennyiben az ajánlat felvétele elektronikus formában történik, a „Nyilatkozatok az elektronikusan rögzített ajánlathoz” elneve- zésű dokumentum az ajánlat elválaszthatatlan részét képezi.

5. DÍJFIZETÉS

A díjfizetési kötelezettség teljesítésének minősül az is, amikor a szerződő a díjat a biztosító díj átvételére jogosult képvise- lőjének fizeti meg. Ilyen esetben a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára beérkezett- nek kell tekinteni. A szerződő fél ettől eltérő esetben azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

5.1. A BIZTOSÍTÁS ELSŐ DÍJA

Az első díj jóváírására a szerződő számláján csak akkor kerül sor, ha a biztosító az ajánlatot elfogadta, kötvényt állított ki és a díj a biztosító számláján a helyes azonosí- tókkal (kötvényszám) jóváírásra került, ezen ideig a díjat a biztosító függő számláján tartja nyilván és azt kamat- mentes letétként kezeli.

Az első biztosítási díjat, amennyiben az az ajánlat be- fogadása előtt már a biztosító számláján volt, akkor a szerződés biztosító általi elfogadást követően a biztosí- tó beazonosítja, majd a szerződés főszámláján jóváírja azt, és a jóváírást követő forgalmazási napon (T nap) a szerződő rendelkezéseinek megfelelően elindítja a be- fektetési egységek megvásárlását. Amennyiben a bizto- sítás első díja később kerül befizetésre vagy a biztosító csak később tudja beazonosítani, akkor a befizetés vagy beazonosítás napján jóváírja azt a szerződés főszámlá- ján és az ezt követő forgalmazási napon (T nap) a szerző- dő rendelkezéseinek megfelelően indítja el a befektetési egységek megvásárlását.

Az első díj befizetésére rendszeresített számlaszámot az 1. számú melléklet, a forgalmazás rendjét a 3. számú melléklet tartalmazza.

5.2. RENDSZERES BIZTOSÍTÁSI DÍJAK

A biztosítás rendszeres díja éves díj, ami fizethető féléves, negyedéves, vagy havi részletekben is. A biztosítási díjat a szerződés megszűnésének időpontjáig köteles a szerződő megfizetni, kivéve a jelen biztosítási feltétel 12.5 pontjában leírt díjszüneteltetés és a 12.6 pontban leírt díjmentesítés eseteit. A biztosítás első rendszeres díja a szerződéskötést követő hó- nap első napján (technikai kezdet), minden későbbi díj pedig

annak a díjfizetési időszaknak (biztosítási év, félév, negyedév, hónap) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.‌

A szerződő a biztosítási díj fizetésére vonatkozó kötelezettsé- gét abban az időpontban teljesíti, amikor a díjfizetési gyako- riságnak megfelelő aktuális biztosítási díjat, a megfelelő de- vizanemben (forint) beazonosítható módon befizeti, és az a biztosító számlájára megérkezik.

A szerződő számláján díj jóváírására csak akkor kerülhet sor, ha a díj a helyes kötvényszámmal a biztosító rend- szeres díjfizetésre aktuálisan rendszeresített számláján jóváírásra került.

A rendszeres biztosítási díjat a biztosító, a befizetés sike- res beazonosítását követően, a következő módon helyezi a szerződés főszámlájára.

A befizetések mindig a beérkezési sorrendjüknek megfelelően lesznek felhasználva, és a felhasználás, azaz a főszámlára he- lyezés összege mindig megfelel az esedékes díj összegének. Amennyiben a befizetés fedezi a következő, nem rendezett tel- jes esedékes díjat, akkor az esedékes díjnak megfelelő összeg a főszámlára kerül. Ha a befizetés az esedékes díjhoz képest többletet mutat, és ez a többlet még fedezi a következő, nem rendezett teljes esedékes díja(ka)t is, akkor az azoknak megfe- lelő összeg(ek) is a főszámlára kerülnek, azzal a korlátozással, hogy mindig csak az aktuális biztosítási év esedékes díjait veszi figyelembe a biztosító. A befizetések esedékes díjakat megha- ladó vagy el nem érő maradékát a biztosító a fenti eljárás sze- rint nem helyezi át a főszámlára, hanem azt függő díjként tartja nyilván. Az ilyen típusú függő díjak biztosítási évfordulókor vagy a következő befizetéskor, önállóan vagy a befizetéssel együtt fedezhetik a következő, nem rendezett teljes esedékes díjat, így a fenti eljárás szerint kerülhetnek áthelyezésre a főszámlára. A főszámlára helyezést követő forgalmazási napon a biztosító elindítja a befektetési egységek vételét, amely a 3. számú mel- léklet I.1. pontjában meghatározott napi belépési áron teljesül a szerződő érvényben lévő, rendszeres díjra vonatkozó rendel- kezése alapján. Az előre teljesített díjakra a biztosító a költség- levonásokat is előre érvényesíti úgy, hogy maximálisan annyi költséglevonást érvényesít amennyi a 7. pont alapján az adott költségtípus vonatkozásában a biztosítót megilleti.

Rendszeres befizetés teljesítésére rendszeresített számla- számot az 1. számú melléklet míg a forgalmazás rendjét a

3. számú melléklet tartalmazza.

A biztosító által rendszeresített számlaszám megváltozása ese- tén, a biztosító a honlapján (xxx.xxxxxx.xx) a változást megelő- ző legalább 60 nappal nyújt tájékoztatást, illetve a szerződőt a változás előtt legalább 60 nappal írásban értesíti. Téves – nem a jelen szerződés rendszeres díj befizetésre rendszeresí- tett bankszámlaszámra teljesített és/vagy nem beazono- sítható befizetéseket a biztosító függő számlán tartja, az ilyen összegeket a biztosító a küldő bankszámlaszámra legkésőbb 60. napig visszautalja és addig kamatmentes letétként kezeli.

5.3. ESETI DÍJAK

A szerződőnek lehetősége van a rendszeres biztosítási díjon fel- ül eseti díjak befizetésére is. Ezt a biztosító eseti díjak fogadására elkülönített bankszámlaszámára teheti meg. Ebben az esetben

írásban rendelkeznie szükséges az eseti díj befektetéséről az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével az alábbiak szerint:

5.3.1. Eseti rendelkezés

A szerződő rendelkezése egy alkalomra szóló eseti díj befek- tetésére vonatkozik, tartalmazza a szerződés kötvényszámát, az eseti díj összegét, a rendelkezés célját (nyugdíj, vagy nem nyugdíj) az alapok közötti felosztást, esetleges portfólió ill. stratégia megjelölését.

5.3.2. Állandó eseti rendelkezés

A szerződőnek lehetősége van arra is, hogy eseti díjainak be- fektetésére állandó rendelkezést adjon meg, amely mindaddig érvényesnek tekintendő, amíg azt nem vonja vissza vagy nem módosítja. A rendelkezésnek tartalmaznia kell a kötvényszámot, a rendelkezés célját (nyugdíj, vagy nem nyugdíj ), nyugdíjcélú befizetések esetén a rendelkezés érvényességének felső ösz- szeghatárát, az alapok közötti felosztást, esetleges portfólió ill. stratégia megjelölését. Az állandó rendelkezés a biztosítóhoz történő beérkezést követő 3 munkanapon belül kerül rögzítésre. Amennyiben a szerződő érvényes eseti (egy alkalomra szóló) rendelkezést ad meg a szerződésre, amelyen van érvényes eseti díj állandó elhelyezésére szóló rendelkezé- se is, akkor a biztosító csak abban az esetben fekteti be az eseti díjat az eseti rendelkezés szerint, ha az az eseti díj beérkezését megelőzően legalább 3 munkanappal beér- kezik a biztosítóhoz. Az eseti (egy alkalomra szóló rendel- kezés) nem módosítja az állandó eseti rendelkezést.

Az eseti díj minimális összegét a feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

Az eseti számláról bővebb információk a jelen általános szer- ződési feltételek 6.2. pontjában találhatók.

Eseti befizetés teljesítésére rendszeresített számlaszám meg- található az 1. számú mellékletben, míg a forgalmazás rendjét a 3. számú melléklet tartalmazza..

A biztosító által rendszeresített eseti bankszámlaszám megvál- tozása esetén, a biztosító a honlapján (xxx.xxxxxx.xx) a válto- zást megelőző legalább 60 nappal nyújt tájékoztatást, illetve a szerződőt a változás előtt legalább 60 nappal írásban értesíti. A biztosító eseti díjak befizetésére alkalmazott bankszámla- száma nem egyezik meg a biztosító rendszeres díjak számára használt bankszámlaszámával.

Amennyiben a szerződő helytelen, nem az eseti díjfize- tésre rendszeresített bankszámlaszámra teljesíti az eseti befizetését, abban az esetben, a biztosító a téves befize- tést nem korrigálja és az ebből adódó árfolyamkockáza- tot nem vállalja át.

Téves – nem a jelen szerződés eseti díj befizetésre rend- szeresített bankszámlaszámra teljesített és/vagy nem beazonosítható befizetéseket a biztosító függő számlán tartja, az ilyen összegeket a biztosító a küldő bankszám- laszámra legkésőbb 60. napig visszautalja és addig ka- matmentes letétként kezeli.

A biztosító a hiánytalanul kitöltött érvényes eseti díj befizetéséről szóló rendelkező nyilatkozat biztosítóhoz – azonosított módon – történő megérkezését követően vagy a befizetett összeg a biz- tosító számláján történt jóváírásának időpontja közül a későbbi időpontot követő 3 munkanapon belül indított megbízás alapján a 3. számú mellékletben részletezett teljesítés napi árfolyamon

váltja át az eseti díjat – a szerződő érvényes rendelkezésének megfelelően – befektetési egységekre.‌‌‌‌‌

A befizetett eseti díjakból a 7.1.4. pontban megadott költségek levonását követően a biztosító eseti befektetési egységeket vásá- rol, melyeket a szerződő eseti számláján elkülönítve tart nyilván. A biztosító a befizetés befektetését követően, a szerződőt levélben tájékoztatja a befektetés eredményéről és az adott befizetéshez tartozó befizetési azonosítóról.

Az eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötele- zettségét nem módosítják. A biztosító az eseti díjakból automatikusan nem rendezi a szerződés díjelmaradását. A szerződő az 5.4. pontban leírt szabályok figyelembe vételével kérheti az elmaradt díjak eseti befektetési egy- ségek terhére történő rendezését.

Eseti díjfizetésre akkor is lehetőség van, ha a szerződé- sen díjszüneteltetés van érvényben, vagy a szerződés díjmentesített állapotban van.

5.4. FIZETÉSI KÉSEDELEM

A biztosítási szerződés rendszeres díját a szerződő a szerző- dés díjfizetési gyakoriságának megfelelőn köteles megfizetni, a jelen szerződési feltételek 5.2. pontjában leírtak szerint.

A biztosító díjjal fedezettnek tekinti azt az időszakot, amikor a díjfizetési gyakoriság szerinti teljes díj a díjfizetési időszak első napjáig – amelyre az adott díj vonatkozik – megfizetésre került. Ezen időpont után következő időszakot a biztosító díjjal nem fedezett időszaknak tekinti.

Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fizeti meg, a biztosító a szerződő felet a felszólítás elküldésétől szá- mított 30 napos póthatáridő tűzésével írásban hívja fel a telje- sítésre. Amennyiben a szerződő a díjfizetési kötelezettségét az értesítések után továbbra sem teljesíti, és a szerződés díjszü- neteltetésére vonatkozóan kérelem nem érkezett a szerződő ré- széről, és a szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, akkor a póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékes- ség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a bizto- sító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Amennyiben a szerződő a díjfizetési kötelezettségét az értesíté- sek ellenére továbbra sem teljesíti, és a szerződés díjszünetelte- tésére vonatkozóan kérelem nem érkezett a szerződő részéről, és a szerződésnek van visszavásárlási értéke, akkor a biztosító a póthatáridő eredménytelen elteltét követő időszak végétől számí- tott 30. napon belül a szerződést díjmentesíti az első elmaradt díj esedékességére visszamenőleges hatállyal. Ebben az esetben a szerződő írásbeli nyilatkozatával bármikor kérheti a szerződés teljes visszavásárlást a 13.1. pontban leírtak szerint.

Írásbeli nyilatkozatával a szerződő bármikor kérheti a rendsze- res biztosítási díj tekintetében fennálló adott díjhátralék eseti (nem nyugdíj célú) befektetési egységek terhére történő ren- dezését. Amennyiben a szerződő élni kíván ezen jogával, úgy tudomásul veszi egyben azt is, hogy az egységek visszaváltá- sából és újbóli megvételéből többletköltsége, és a vonatkozó adójogszabályok szerinti fizetési kötelezettsége származik.

A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.

5.5. PÉNZKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

A biztosításközvetítő pénzkezelésre semmilyen formában nem jogosult, továbbá nem működik közre a biztosítói díjbeszedés folyamatában sem. Ennek megfelelően a biztosításközvetítő: – nem rendelkezik biztosítói meghatalmazással a szerződés dí- jának készpénzben történő átvételére vagy annak – a biztosító számlaszámától eltérő – bankszámlára való átutaltatására, és ilyen meghatalmazást az ügyféltől sem fogadhat el, valamint nem rendelkezik jogosultsággal a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg átvételére és ilyen meghatalmazást az ügyféltől sem fogadhat el.

6. SZERZŐDŐ SZÁMLÁI

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések esetében a biztosító a befizetett rendszeres és eseti biztosítási díjból – érvényesített költségek levonását követően –, valamint a szerződésen képződött bónusz összegekből a szerződő részére befektetési egységeket vásárol. Ezeket a befektetési egységeket a biztosító a szerződő rendelkezései alapján írja jóvá és tartja nyilván az alábbi számlákon.

6.1. FŐSZÁMLA

A biztosító megtakarítási befektetési egységekben helyezi el a rendszeres díjak megtakarítási díjrészét, amely a díjfizetési gyako- riság szerinti díjnak a szerződéskötési- és az adminisztrációs költ- séggel csökkentett része. A biztosító ide helyezi át a 8.2. pontban meghatározott bónusz felszabadítást követően felszabadult loja- litási befektetési egységeket, továbbá a főszámlán és a lojalitási számlán nyilvántartott befektetési egységek után keletkezett be- fektetési költség visszatérítésből vásárolt bónusz egységeket is. A biztosító a megtakarítási befektetési egységeken érvényesíti a vagyonarányos költséglevonást. A megtakarítási befektetési egységek terhére érvényesített költségelvonásokat a jelen ál- talános szerződési feltételek 7.1.3. pontja, mértékét pedig az

1. számú melléklet tartalmazza.

6.2. ESETI SZÁMLÁK

A szerződőnek a rendszeres díjfizetésen kívül lehetősége van úgynevezett eseti díjak befizetésére is az 5.3. pontban leírtak figyelembevételével.

A befizetett eseti díjak minden alkalommal az eseti díjakat érin- tő adminisztrációs költség levonást követően, külön alszámlán kerülnek elhelyezésre. Az eseti számlán elhelyezett összegek- ből képzett eseti befektetési egységek terhére érvényesített vagyonarányos költséget a jelen általános szerződési feltéte- lek 7.1.4.2. pontja, mértékét pedig a 1. számú melléklet tartal- mazza. Az eseti befizetésekből képzett eseti befektetési egy- ségeket és a befektetési költség visszatérítésből vásárolt eseti befektetési egységeket a biztosító elkülönítetten tartja nyilván. Eseti alszámlák típusa:

– Nyugdíjcélú eseti alszámlák

– Nem nyugdíjcélú eseti alszámlák

6.2.1. Nyugdíjcélú eseti alszámlák

A nyugdíjcélú eseti alszámlák a szerződés nyugdíj célú meg- takarításait növelik. Az erre befizetett összegek után érvénye- síthető az SZJA törvény szerinti adójóváírás.

A nyugdíjcélú eseti alszámlákról történő bármilyen pénzkivo- nási tranzakció a SZJA törvény 44/c pontja értelmében jog- vesztésnek minősül és a már igénybevett adójóváírás 20%- kal növelt értéken történő visszafizetési kötelezettségét vonja maga után, valamint a jogvesztés évében történt nyugdíjcélú befizetések után adójóváírás nem vehető igénybe.‌‌‌

A befizetett összegekből a biztosító nyugdíjcélú eseti befekte- tési egységeket képez.

A nyugdíjcélú eseti számlán elhelyezett összegekből képzett befektetési egységek terhére érvényesített költségeket a jelen általános szerződési feltételek 7.1.4. pontja, mértékét pedig az

1. számú melléklet tartalmazza.

6.2.2. Nem nyugdíjcélú eseti alszámlák

A nem nyugdíjcélú eseti alszámlák a szerződés egyéb megta- karításait növelik. Az erre befizetett összegek után a szerződő nem jogosult az SZJA törvény szerinti adójóváírás igénybevé- telére. Az ide elhelyezett összegekről a szerződő szabadon, jogvesztés terhe nélkül rendelkezhet, kérhet pénzkivonást.

A befizetett összegekből a biztosító nem nyugdíjcélú eseti be- fektetési egységeket képez.

A nem nyugdíjcélú eseti számlán elhelyezett összegekből kép- zett befektetési egységek terhére érvényesített költségeket a jelen általános szerződési feltételek 7.1.4. pontja, mértékét pe- dig az 1. számú melléklet tartalmazza.

6.3. LOJALITÁSI SZÁMLA

A biztosító a lojalitási számlán helyezi el a bónusz befektetési egységeket, amelyek a szerződésen keletkezhetnek.

A biztosító a bónusz befektetési egységeket a főszámlán az aktuális, a főszámlára befizetett rendszeres díjakra vonatkozó alapfelosztás szerint fekteti be.

A biztosító a bónusz befektetési egységeken is érvényesíti a vagyonarányos költséglevonást. A bónusz befektetési egysé- gek terhére érvényesített vagyonarányos költséget a jelen ál- talános szerződési feltételek 7.1.5.1. pontja, mértékét pedig a

1. számú melléklet tartalmazza.

A biztosító a bónusz befektetési egységeket a tartam végéig ese- dékes rendszeres díjak beérkezéséig gyűjti a lojalitási számlán. A lojalitási számlán nyilvántartott bónusz befektetési egységek után keletkezett befektetési költség visszatérítés után vásárolt befektetési egységeket a biztosító a főszámlán tartja nyilván. A lojalitási számlán elhelyezett bónusz befektetési egységek teljes felvételére a szerződő a biztosítási tartam lejáratáig nem jogosult.

6.4. ADÓJÓVÁÍRÁSI SZÁMLÁK

Az SZJA tv. rendelkezései alapján a nyugdíjbiztosításra az ak- tuális adóévben megfizetett nyugdíjcélú megtakarításai után a magánszemély szerződő a fizetendő jövedelemadójának ter- hére a kedvezményre jogosító nyugdíjbiztosítási szerződésre történő kiutalásról (adójóváírás) rendelkezhet. Az adójóváírás alszámlák kizárólag az adóhatóság által utalt adójóváírás ösz- szegek befektetésére és nyilvántartására szolgálnak.

Adójóváírás adóhatóság általi teljesítésére rendszeresített számlaszám megtalálható az 1. számú mellékletben.

A biztosító által rendszeresített NAV adójóváírás számlaszám megváltozása esetén, a biztosító a változást megelőző 30

nappal bezárólag a honlapján (xxx.xxxxxx.xx) és levélben nyújt tájékoztatást.

Az adójóváírás összegének és annak beazonosításához szüksé- ges valamennyi adatnak a biztosítóhoz történő beérkezését kö- vetően a biztosító az adójóváírás összegét – amennyiben egyéb rendelkezést nem adnak rá – a főszámla alapfelosztásának megfelelő befektetési alapokba történő befektetéssel jóváírja. Az adójóváírás befektetése eseti díj formájában, befizetésenként külön – külön egyedi azonosítóval ellátott alszámlán történik. Az adójóváírásból képzett befektetési egységeket a biztosító elkü- lönítetten tartja nyilván és abból a rendszeres díjakban fennálló tartozás kiegyenlítését külön kérésre sem hajtja végre.

Amennyiben a szerződő az adóhatóság részére fenntartott számlaszámra teljesít utalást, a biztosító ezen befizetéseket úgy kezeli, mintha az adóhatóságtól érkezett volna, azaz adó- jóváírásként az adójóváírás számlán fekteti be. Ennek megfe- lelőn az adójóváírás számlára érkezett, szerződő által történt befizetések nem kerülnek beszámításra az adójóváírás alap- jába. Az ilyen befektetések utólagos átkönyveléséből eredő árfolyamkockázat a szerződőt terheli. A beérkezett adójó- váírások automatikusan a nyugdíjcélú főszámlára megadott alapfelosztásnak, valamint portfólió beállításnak megfelelően kerülnek befektetésre. Ezt követően az adójóváírás számlára a nyugdíjcélú főszámlától eltérő rendelkezés is megadható.

7. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉST TERHELŐ KÖLTSÉGEK

A biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések esetén megkülönböztet a szerződő rendelkezés- től függő és független költségeket.

A biztosító a költségek elvonását kétféle módon érvényesíti:

a) A befizetés időpontjában díjból érvényesített költségek (szerződéskötési és adminisztrációs) elvonása a befektetést megelőzően forintban történik. A biztosító a befizetés érté- két csökkenti a költségelvonásokkal és az így csökkentett díjból vásárol befektetési egységeket a szerződő részére.

b) A befektetési egység elvonással (vagyonarányosan) érvé- nyesített esedékes költségeket a biztosító havi rendszeres- séggel utólag érvényesíti, az alább részletezett módon.

A biztosító először kiszámolja a költség értékét forintban, ezt követően szétosztja az egyes befektetési alapok aktuális ará- nyában. Az így meghatározott költség összegeket az utolsó ismert árfolyamon átszámolja befektetési egység darabra és ezeket a darabokat vonja el az egyes befektetési alapokból. A biztosító a teljes költséget forintra, befektetési alapokra szétosztott költség összegeket 2 tizedesre, végül a befektetési egység darabokat 6 tizedesre kerekíti.

Amennyiben a költséglevonást a biztosító nem tudja érvé- nyesíteni, akkor minden forgalmazási napon újra próbálkozik egészen addig, amíg a költséglevonás nem teljesül vagy a biz- tosítási szerződés meg nem szűnik.

Ha a szerződés megszűnése biztosítási esemény miatt következik be, akkor a biztosítót a megszűnés időpontjáig járó díjak illetik meg. Ha a szerződés megszűnése egyéb – nem biztosítási – ese- mény miatt következik be, akkor a biztosítót a megszűnés időpontjáig járó díjak megilletik. A szerződés megszűnésének

hónapjában esedékes költséglevonások a biztosítót ebben az esetben még teljes egészében megilletik.‌

A megszűnés időpontját követően beérkezett díjakat a biztosí- tó a szerződő számára visszautalja.

A biztosító a szerződéskötést megelőző tanácsadásért külön költséget nem számít fel.

7.1. SZERZŐDŐ RENDELKEZÉSÉTŐL FÜGGETLEN RENDSZERES KÖLTSÉGEK

A biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések esetében három, a szerződő rendelkezéstől füg- getlen költséget érvényesít: szerződéskötési-, adminisztrációs és vagyonarányos költség.

7.1.1. Befizetésből érvényesített költségek

A biztosító a szerződő által befizetett rendszeres vagy eseti díjak- ból, a befektetést megelőzően, a költségei fedezésére az alábbi költségelvonásokat alkalmazza a biztosítási szerződésen.

7.1.1.1. Szerződéskötési költség

A szerződés létrejöttével kapcsolatos, a szerződéskötés első éveiben felmerülő, kezdeti típusú költségeinek fedezetéül szol- gáló terhelés, melynek mértéke a biztosítási díj százalékában van meghatározva.

A szerződéskötési költséget a biztosító legfeljebb a szerződés első 36 hónapjára esedékes díjfizetési ütem szerinti aktuális, rendszeres díjakból érvényesíti.

A biztosító a szerződéskötési költséget a befizetések szerző- désen történő jóváírásának időpontjában számítja fel. A szer- ződéskötési költség mértékét a jelen általános szerződési fel- tételek 1. számú melléklete tartalmazza.

A szerződéskötési költséglevonás a főszámlára történő befize- téseket terheli, az eseti befizetéseket nem.

7.1.1.2. Adminisztrációs költség

A szerződés hosszútávú fenntartásával kapcsolatos, igazga- tási és működési folyamatokra felszámított költség, melynek mértéke a biztosítási díj százalékában van meghatározva. A rendszeres díjakból elvont adminisztrációs költség tartalmaz- za a biztosítás kockázati díját is.

Az adminisztrációs költséget a biztosító a díjfizetési ütem szerinti, aktuális rendszeres díjakból, valamint az eseti díjakból érvényesíti. A biztosító az adminisztrációs költséget a befizetések szer- ződésen történő jóváírásának időpontjában számítja fel. Az adminisztrációs költség és a kockázati díj mértékét a jelen ál- talános szerződési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza. Az adminisztrációs költséglevonás a főszámlára és az eseti számlára történő befizetéseket terheli.

7.1.2. Befektetési egység elvonással érvényesített költ- ségek

A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt az alábbi költ- ség elvonásokat érvényesíti befektetési egység visszaváltással.

7.1.2.1. Vagyonarányos költség

A biztosító által a vagyon kezelésével kapcsolatban: befektetési egységek vételével, eladásával és nyilvántartásával összefüggő költségek fedezeteként felszámított költség, melynek mértéke a befektetési egységek százalékában van meghatározva.

A vagyonarányos költséget a biztosító a szerződés minden számlatípusára (fő, eseti, lojalitási, adójóváírás számla) vonat- kozóan a levonás időpontjában nyilvántartott befektetési egy-

ségek (megtakarítási, eseti, adójóváírás, bónusz befektetési egységek) aktuális értékéből, a függő tranzakciók figyelembe vételével, befektetési egységek elvonásával érvényesíti.

A biztosító a vagyonarányos költséget havi rendszerességgel, a hónap utolsó naptári napján számítja fel.

A vagyonarányos költség mértékét a jelen általános szerződé- si feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

A vagyonarányos költséglevonás a főszámlán, az eseti szám- lán, lojalitási- és az adójóváírási számlán nyilvántartott befek- tetési egységeket terheli.

A fent részletezett költségtípusok az alább leírt módon és számláról kerülnek levonásra.

7.1.3. Főszámlát érintő terhelések

A főszámlát érintő költségek között találhatók azok a terhelések, amelyek a szerződés rendszeres díjából vagy az abból képzett megtakarítási befektetési egységek terhére kerülnek levonásra.

7.1.3.1. Befizetésből (rendszeres díjakból) érvényesített költségek

a) Szerződéskötési költség a jelen szerződési feltétel 7.1.1.1. pontja szerint.

b) Adminisztrációs költség a jelen szerződési feltétel 7.1.1.2. pontja szerint.

7.1.3.2. Megtakarítási befektetési egység elvonással érvényesített költség

Vagyonarányos költség a jelen szerződési feltétel 7.1.2.1. pont- ja szerint.

7.1.4. Eseti számlákat érintő terhelések

Az eseti számlát érintő terhelések között találhatók azok a költ- ségek, amelyek a szerződés eseti díjából vagy az abból képzett eseti befektetési egységek terhére kerülnek levonásra. A szer- ződéskötési költséglevonás az eseti befizetéseket nem terheli.

7.1.4.1. Eseti befizetésből érvényesített költség Adminisztrációs költség a jelen szerződési feltétel 7.1.1.2. pontja szerint.

7.1.4.2. Eseti befektetési egység elvonással érvényesí- tett költségek

Vagyonarányos költség a jelen szerződési feltétel 7.1.2.1. pont- ja szerint.

7.1.5. Lojalitási számlát érintő terhelések

A lojalitási számlát érintő terhelések között találhatók azok a költ- ségek, amelyek a szerződés lojalitási számláján képzett bónusz befektetési egységek terhére kerülnek levonásra. A lojalitási számlára történő befizetésekből a biztosító nem von le költséget.

7.1.5.1. Lojalitási befektetési egység elvonással érvé- nyesített költség

Vagyonarányos költség a jelen szerződési feltétel 7.1.2.1. pont- ja szerint.

7.1.6. Adójóváírás számlát érintő terhelések

Az adójóváírási számlát érintő terhelések között találhatók azok a költségek, amelyek a szerződés adójóváírási számlá- ján képzett adójóváírási befektetési egységek terhére kerülnek levonásra. Az adójóváírási számlára történő befizetésekből a biztosító nem von le költséget.

7.1.6.1. Adójóváírási befektetési egység elvonással ér- vényesített költség

Vagyonarányos költség a jelen szerződési feltétel 7.1.2.1. pont- ja szerint.

7.2. A SZERZŐDŐ RENDELKEZÉSE ALAPJÁN ÉRVÉNYESÍTETT KÖLTSÉGEK ‌‌‌

A szerződő rendelkezése alapján érvényesített költségek min- dig arról a számláról kerülnek levonásra, amelyre a szerződő rendelkezése vonatkozik.

7.2.1. Díjszüneteltetés költsége

A biztosító a szerződés tartama alatt, a szerződés díjszüne- teltetése esetén (a 12.5. pont alapján) egyösszegű költséget számít fel. A biztosító a költséget a díjszüneteltetési kérelem beérkezését követő hónap első napján az utolsó ismert xxxx- xxxxxx, a főszámlán nyilvántartott megtakarítási befektetési egységek terhére, darabvisszaváltással érvényesíti. A díjszü- neteltetési költség mértékét a jelen általános szerződési felté- telek 1. számú melléklete tartalmazza.

7.2.2. Díjmentesítés költsége

A biztosító a szerződés 5.4. pontban részletezett ok miat- ti díjmentesítése esetén (a 12.6.2. pont alapján) az 1. számú mellékletben meghatározott költséget számítja fel. A költség elvonását a biztosító havi rendszerességgel a főszámláról, a megtakarítási befektetési egységek visszaváltásával, az utolsó ismert árfolyamon érvényesíti.

7.2.3. Részleges visszavásárlás költsége

A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a szerződő ké- résére történő részleges visszavásárlás (a 12.7. pont alapján) teljesítésére egyszeri költséget számít fel.

A költség alapja a visszaváltott befektetési egységek értéke. A részleges visszavásárlás költsége befektetési egység vissza- váltásával kerül érvényesítésre. A befektetési egységek arról a főszámláról kerülnek visszaváltásra, amire a részleges visszavá- sárlási kérelem vonatkozott. A biztosító az utolsó ismert árfolyam alapján a költséget darab alapon érvényesíti. A részleges vissza- vásárlás költségének mértékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

7.2.4. Eseti pénzkivonás költsége

A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a szerződő kérésére történő eseti pénzkivonás (a 12.8. pont alapján) telje- sítésére egyösszegű költséget számít fel.

A költség alapja a visszaváltott befektetési egységek értéke. A levonás befektetési egység visszaváltással, arról az eseti alszámláról történik, ahonnan a visszaváltást a szerződő kez- deményezte. A biztosító az utolsó ismert árfolyam alapján a költséget darab alapon érvényesíti. Az eseti pénzkivonás költ- ségének mértékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

7.2.5. 30 napos felmondás költsége

A biztosító a szerződő által befizetett biztosítási díjból – a szer- ződés szerződéskötéstől számított 30 napon belüli felmondá- sa esetén (a 13.2. pont alapján) a kötvényesítés és a nyomtat- ványok költségét számolja el.

Az elszámolás elve szerint a biztosító a fenti költségek fedezésére a befizetett díjat, de maximum a jelen általános szerződési felté- telek 1. számú mellékletében megjelölt összeget tarthatja vissza.

7.2.6. Járadékszolgáltatás költsége

A biztosító járadékszolgáltatás esetén járadékszolgáltatási ke- zelési költséget számít fel. A költség mértékét a jelen általános szerződési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

8. BÓNUSZOK, VISSZATÉRÍTÉSEK

8.1. BÓNUSZOK TÍPUSAI

A biztosító a szerződésen kétféle típusú bónuszt különböztet meg:

– A biztosító – a 8.1.1. pontban részletezett –a befektetési költség visszatérítést, ami a jóváírás pillanatától hozzáfér- hető a szerződő számára, a fő- és az eseti számlákon.

– A biztosító a szerződés hosszútávú megtartását ösztön- ző, úgynevezett lojalitási bónuszokat – a jelen szerződési feltételek 8.1.2. pontjában részletezett feltételek teljesülése esetén – ír jóvá a 6.3. pontban leírt lojalitási számlán, me- lyeket a 8.2. xxxxxxx leírtak szerint tesz hozzáférhetővé a szerződő számára.

8.1.1. Befektetési költség visszatérítés

Az egyes alapkezelőkkel kötött megállapodás alapján, a biz- tosító – az 1. számú mellékletben meghatározott alapok után és az ott feltüntetett mértékben – befektetési egységeket vásárol a szerződő részére. Az alapkezelőkkel kötött szerző- dés alapján nem mindegyik választható befektetési alap esetében van visszatérítés, erről is az 1. számú melléklet nyújt tájékoztatást. A biztosító a visszatérítést negyedévente a fő-, eseti valamint adójóváírás számlákon írja jóvá a 3. számú mellékletben részletezett teljesítés napi árfolyamok alapján.

A jóváírás az alapkezelővel történő negyedéves elszámolás lezártát követően történik meg, az elszámolás alapjául szolgá- ló negyedévet követően, legfeljebb 2. negyedév végéig.

A jóváírásig megszűnő szerződések az adott időszakra eső visszaterítésből nem részesülnek. A befektetési költség visz- szatérítés a fő-, eseti-, adójóváírás és lojalitási számlákon lévő egységeken keletkezik.

A lojalitási számlán lévő egységeken képzett befektetési költ- ség visszatérítés a főszámlára kerül megtakarítási befektetési egységként. Az eseti- és főszámlán lévő egységeken meg- képzett befektetési költség visszatérítés után járó egységeket a biztosító a jóváíráskor azonnal a fő- és eseti számlákra he- lyezi megtakarítási és eseti befektetési egységként.

8.1.2. Lojalitási bónuszok

8.1.2.1. Díjnagyság szerinti bónusz

A szerződő által befizetett rendszeres díjak után, a biztosító – az

1. számú mellékletben meghatározott minimális díjak figyelem- be vételével és mértékében – bónusz befektetési egységeket vásárol a szerződő részére, melyeket a 6.3. pontban megha- tározott lojalitási számlán tart nyilván a szerződés lejáratáig. A díjnagyság szerinti bónusz befektetési egységek megvásár- lására a rendszeres díj befektetésével egyidejűleg kerül sor, be- fektetésük pedig a szerződés főszámláján aktuálisan érvényes befektetés szerint történik. A 8.2. xxxxxxx leírt bónusz felsza- badítást és az elérést követően a bónusz befektetési egységek a főszámlára kerülnek megtakarítási befektetési egységként.

8.1.2.2. Díjfizetési mód szerinti bónusz

A szerződő által befizetett rendszeres díjak után, a biztosító

– az 1. számú mellékletben meghatározott díjfizetési mód sze- rint és mértékében – bónusz befektetési egységeket vásárol a szerződő részére, melyeket a 6.3. pontban meghatározott lojalitási számlán tart nyilván a szerződés lejártáig. A díjfizetési mód szerinti bónusz befektetési egységek megvásárlására a

rendszeres díj befektetésével egyidejűleg kerül sor, befekteté- sük pedig a szerződés főszámláján aktuálisan érvényes díjfel- osztás szerint történik. A 8.2. xxxxxxx leírt bónusz felszaba- dítást és a lejáratot követően a bónusz befektetési egységek a főszámlára kerülnek megtakarítási befektetési egységként.‌‌‌‌‌

8.1.2.3. Öngondoskodási bónusz

A biztosító a bónusz meghatározásánál a szerződés első há- rom évében levont szerződéskötési költséget veszi alapul. Amennyiben a szerződés aktuális díja kisebb, mint a szerző- déskötéskori díj, akkor a biztosító az aktuális díj és a szerződéskötéskori díj aránya szerint csökkenti az öngon- doskodási bónusz mértékét. A biztosító az 1. számú melléklet- ben meghatározott időszakokban, a levont szerződéskötési költség alapján, az egyes időszakokra érvényes %-ban teljesíti a bónusz befektetési egységek vásárlását. Az öngondoskodási bónusz befektetési egységek megvásárlásra az aktuális rend- szeres díj befektetésével együtt kerül sor, befektetésük pedig a szerződés főszámláján aktuálisan érvényes díjfelosztás sze- rint történik. A bónusz befektetési egységeket a 6.3. pontban meghatározott lojalitási számlán tartja nyilván. A 8.2. xxxxxxx leírt bónusz felszabadítást és az elérést követően a bónusz befektetési egységek a főszámlára kerülnek megtakarítási be- fektetési egységként.

8.2. LOJALITÁSI BÓNUSZOK FELSZABADÍTÁSA

A 10. biztosítási évfordulót követően a lojalitási befektetési egységek az alábbiakban meghatározott szabályok szerint válnak hozzáférhetővé a szerződő számára:

A 10. évfordulót, valamint minden további 5. biztosítási évfor- dulót követően (amennyiben a biztosítási tartam meghaladja 10 évet) a lojalitási számlán található befektetési egységek 50 százalékát a biztosító felszabadítja és megtakarítási befekteté- si egységként áthelyezi a szerződő főszámlájára.

A megmaradt bónusz befektetési egységek, valamint a fel- szabadítást követően keletkező bónusz befektetési egységek továbbra is a lojalitási számlán maradnak.

A biztosítási szerződés lejáratakor, illetve a biztosítási szer- ződés megszűnésének időpontjában – kivéve a megszűnés

8.3. pontban meghatározott eseteit – a biztosító a szerződés elérési szolgáltatási összegével együtt a lojalitási számla teljes értékét (100%-át) kifizeti a kedvezményezett részére.

8.3. LOJALITÁSI BÓNUSZOK ELVESZTÉSE

A jelen általános szerződési feltételek 8.1. pontjában meg- határozott díjfizetéshez köthető bónuszok jóváírása az alábbi események bármelyikének bekövetkezése esetén megszűnik, valamint a szerződő egyidejűleg – amennyiben van ilyen – automatikusan elveszíti a lojalitási számlán nyilvántartott bó- nusz befektetési egységeit:

a) a szerződés bármely okból bekövetkező díjmentesítése,

b) a szerződés bármely (nem biztosítási eseményből követke- ző) ok miatti megszűnése,

c) a szerződés teljes visszavásárlása.

8.4. LOJALITÁSI BÓNUSZ CSÖKKENTÉSE

A lojalitási számlán nyilvántartott befektetési egységek rész- leges visszavásárlása esetén az alábbiakban meghatározott

módon csökkentésre kerülnek, ha a szerződés biztosító ál- tal meghatározott egyenlege a részvisszavásárlást követően 1 000 000 Ft alatt van, vagy az alá kerül.

Bónuszcsökkentés szabályai

A szerződés megtakarítási befektetési egységeit csökkentő részleges visszavásárlás végrehajtását követően a biztosító az alábbi vizsgálatokat végzi el:

– A biztosító meghatározza a főszámlán a részleges vissza- vásárlás előtti (nyitó) egyenleget; a megtakarítási befekte- tési egységek értékét a visszaváltás napján ismert utolsó árfolyam szerinti értéken vizsgálva; a visszaváltás megbí- zásnapja előtt elindult tranzakciók figyelembe vételével.

– Ezt követően a biztosító meghatározza a főszámlán a rész- leges visszavásárlás lezárásának időpontjában a szerző- dés (záró) egyenlegét, a részleges visszavásárlás lezárás- nak napján az utolsó ismert árfolyam szerint.

Amennyiben a szerződés főszámlájának nyitó és záró egyenle- ge a biztosító által történt vizsgálat során egyaránt 1 000 000 Ft alatt van, úgy a lojalitási számlán nyilvántartott befektetési egységeket a biztosító arányosan csökkenti.

Bónusz arányos csökkentésének folyamata:

A biztosító a ténylegesen visszaváltott megtakarítási befekte- tési egységek értékét viszonyítja az előzőekben meghatározott részleges visszavásárlási folyamatot megelőző (nyitó) egyen- leghez és az így kapott arányszámmal csökkenti a lojalitási számlán nyilvántartott befektetési egységek darabszámát.

Amennyiben a szerződésnek a biztosító által történt vizsgá- lat alapján meghatározott nyitó egyenlege 1 000 000 Ft felett van, záró egyenlege pedig 1 000 000 Ft alatt van, úgy a bizto- sító azt vizsgálja, hogy a szerződés záró egyenlege mennyivel csökkent 1 000 000 Ft alá és ugyanilyen arányban kerül csök- kentésre a lojalitási számlán nyilvántartott befektetési egysé- gek darabszáma.

A fenti események miatt elvesztett befektetési egységek visz- szaállítására nincs lehetőség.

A lojalitási számla befektetési egységeinek csökkentése és a részleges visszavásárlás folyamata időben eltérhetnek egy- mástól.

9. ALAPKEZELŐK BEFEKTETÉSI ALAPJAI; TŐKE- ÉS HOZAMGARANCIA, ILLETVE -VÉDELEM; BEFEKTETÉSI ALAP-FELFÜGGESZTÉS

9.1. BEFEKTETÉSI ALAPOK

A biztosító a megtakarítási díjrészből a szerződő részére a befektetési alapkezelők által működtetett befektetési alapok- ban befektetési egységeket vásárol. Az alapkezelő befekte- tési alapjai befektetési egységekből állnak, amely egységek a befektetési alap eszközeiben való részesedést jelentik. A befektetési alap célja az alaphoz tartozó befektetési egysé- gek értékének hosszú távú növelése. A befektetési eredmény (mely lehet nyereség és veszteség is) változtatja az alapkezelő befektetési alapjainak eszközértékét és ezáltal a szerződő által megvásárolt befektetési egységek értékét.

Az alapkezelők szerződéskötéskor választható befektetési alap- jait és az alapkezelők befektetési elveiről szóló tájékoztatást a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmazza. Az

alapkezelők különböző befektetési alapjai különböző típusú be- fektetési formát képviselnek, melyek a várható hozamban és a befektetés kockázatában különböznek egymástól.‌‌

Az Alapkezelőnek jogában áll a befektetési alapok befektetési po- litikáját módosítani. Az Alapkezelő a Kezelési szabályzatban leír- taknak megfelelően honlapján tájékoztatja ügyfeleit a módosítás jellemzőiről. Miután a Biztosító erről az Alapkezelőtől tudomást szerzett, öt munkanapon belül saját honlapján is közzéteszi azt. Zártkörű alapok esetében az Alapkezelő mellett a Biztosítónak is jogában áll az érintett alap befektetési politikáját módosítani. A módosítást ebben az esetben a Biztosító honlapján teszi közzé. Amennyiben a módosításokat a Szerződő nem fogadja el, ak- kor a Biztosító lehetőséget biztosít arra, hogy a Szerződő befek- tetéseit külön költségek felszámítása nélkül másik befektetési alapba áthelyezhesse. Az egyes befektetési alapok mindenkor aktuális kezelési szabályzatai az Alapkezelők honlapján kerülnek közzétételre, ott tekinthetőek meg, illetve onnan tölthetőek le. A zártkörű alapok kezelési szabályzatait a biztosító a Szerződő kérésére külön díj felszámítása nélkül bocsájtja rendelkezésre. A biztosítás megkötésekor a szerződő határozza meg, hogy a rendszeres biztosítási díj megtakarítási részét, valamint az eseti befizetések alkalmával befizetett adminisztrációs költ- séggel csökkentett összeget milyen arányban (százalékban) kívánja az alapkezelők egyes befektetési alapjaihoz kötött be- fektetési egységek vásárlására fordítani. A megadott százalék csak egész szám lehet. A biztosító minimális arányt határoz- hat meg, melyet a jelen szerződési feltételek 1. számú mellék- lete tartalmaz.

Az alapkezelők a törvényi keretek között az egyes alapok vonat- kozásában ún. folyó költséget érvényesítenek. Ez a költség egy a biztosítótól független költség részletes tájékoztatás az egyes alapokra vonatkozóan az alapkezelő honlapján olvasható.

9.2. ALAPOK LÉTREHOZÁSA, MEGSZÜNTETÉSE

Az alapkezelőknek jogukban áll új befektetési alapokat lét- rehozni és meglévő alapokat megszüntetni. Befektetési alap megszüntetésére abban az esetben kerül sor, ha az alap ér- téke az alapkezelő megítélése szerint nem elegendő az alap gazdaságos működtetéséhez.

Ezen felül a biztosító is dönthet úgy egyoldalúan, hogy meg- határozott alapok további választására nem nyújt lehetőséget:

a) ha a biztosító megítélése szerint az alap eszközértéke nem elégséges a gazdaságos működéshez, vagy

b) ha a befektetési alap mögöttes eszközeinek forgalmazását a kibocsátó, jogszabály vagy a felügyelő hatóság korlátozza.

c) A biztosító zártkörű befektetési alapok esetében dönthet úgy, hogy azokat eszközalap formájában működteti tovább. A lét- rehozott eszközalap kockázati besorolásának hasonlónak kell lennie a korábbi zártkörű befektetési alap kockázati besoro- lásával. Valamint a létrehozott eszközalap költsége a korábbi zártkörű alap maximális költségét nem haladhatja meg. Attól alacsonyabb költséggel rendelkezhet, magasabbal nem. A biztosító a módosítást honlapján teszi közzé a www.signal. hu/hu/kozlemenyeink/kozerdeku-kozlemenyek rovatában, és az alábbiak szerint írásban is értesíti a szerződőt.

A biztosító azon szerződőket, akiknek egy megszűnő alapban befektetési egységei vannak, az alap tervezett megszüntetése

előtt 30 nappal írásban értesíti és felajánlja a megszűnő alap befektetési egységeinek bármely más működő alap befekte- tési egységeibe való költségmentes áthelyezését, illetve biz- tosítja a további rendszeres díjak költségmentes átirányítását. Amennyiben a szerződő az értesítésben meghatározott hatá- ridőig nem rendelkezik a megszűnő alapban lévő befektetési egységeinek áthelyezéséről, illetve az átirányításról, abban az esetben a biztosító a kiküldött tájékoztatóban leírtaknak meg- felelően jár el.

Az alapkezelőknek joga van a befektetési alapok felosztására vagy összevonására, ami megváltoztatja a befektetési egy- ségek számát és ezáltal értékét. Ez a művelet csak technikai jelentőségű és az alapokban lévő egységek, valamint a szer- ződő számláján lévő befektetési egységek összértékét nem befolyásolja. Az alapkezelők befektetési alapjaiban bekövetke- ző vagy működési rendjét érintő, jelen szerződési feltételekben foglalt eljárási rendjétől eltérő változást a biztosító a honlap- xxx xxxxxxxxxx. A szerződő tudomásul veszi, hogy a biztosí- tó a közölt változásoknak megfelelően jár el, illetve módosítja az alapkezelőkkel kapcsolatos eljárási, működési rendjét. Az alapkezelők a befektetési alapokat minden forgalmazási na- pon értékelik. A biztosító az alapkezelők által meghatározott egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a befektetési egységek belépési árának tekinti. A befektetési egységek ér- tékét és a befektetési egységek árfolyamát a biztosító 6 tize- des jegy pontossággal tartja nyilván.

9.3. BEFEKTETÉSI ALAP FELFÜGGESZTÉS

9.3.1. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásá- nak szünetelésére és felfüggesztésére vonatkozó álta- lános szabályok

A 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőiről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módo- sításról szóló törvény 113-116. §-a alapján a befektetési jegy folyamatos forgalmazását az alapkezelő szüneteltetheti, illetve felfüggesztheti az alábbi esetekben:

9.3.1.1. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfel- jebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befekteté- si jegyek értékesítése, illetve visszaváltása a befektetési alap- kezelő, a letétkezelő, a forgalmazó vagy a központi értéktár működési körében felmerülő okokból nem végezhető. A szü- netelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a befek- tetőket és haladéktalanul a Felügyeletet.

Ha a befektetési alapkezelő a forgalomban lévő befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított meg (forgalmazási maximum), annak elérésekor a befektetési jegyek forgalom- ba hozatalára addig nem kerül sor, amíg a befektetési jegyek mennyisége a forgalmazási maximum alá nem csökken.

9.3.1.2. A befektetési alapkezelő a folyamatos forgalmazást – az értékesítést és a visszaváltást egyaránt –, akkor függesztheti fel, ha

a) a befektetési alap adott sorozata szerinti nettó eszközérté- ke nem állapítható meg, így különösen, ha a befektetési alap saját tőkéje több mint 10 százalékára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam információ;

b) a befektetési jegyek értékesítése vagy visszaváltása a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, a forgalmazó vagy

a központi értéktár működési körében felmerülő okokból nem végezhető és ezen akadály fennálltának időtartama alatt várhatóan meghaladja vagy már meghaladta a folya- matos forgalmazás szüneteltetésének a 9.3.1.1 pont (1) be- kezdésben meghatározott leghosszabb időtartamát;

c) a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált.

A befektetési alapkezelő a befektetési jegyek visszaváltását felfüggesztheti, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a befektetési jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszavál- tani, amely miatt a befektetési alap – figyelembe véve a befek- tetési alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt

– veszélybe kerül.

A befektetési alapkezelő az (1) és (2) bekezdésekben meg- határozott felfüggesztésről rendkívüli közzététel útján hala- déktalanul tájékoztatja a befektetőket, a felügyeletet, továbbá valamennyi olyan EGT-állam felügyeleti hatóságát, ahol a be- fektetési jegyet forgalmazzák.

9.3.1.3. A felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben:

a) a befektetési alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kö- telezettségének, vagy

b) a befektetési alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak.

A felügyelet a befektetési alapkezelő intézkedésének hiányá- ban felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalma- zását a 9.3.1.2. (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint a befektetési jegyek visszaváltását a 9.3.1.2. (2) be- kezdésében meghatározott esetben.

9.3.1.4. A felfüggesztés időtartama ingatlanalap esetében leg- feljebb 1 év, minden egyéb befektetési alap esetében legfel- jebb 30 nap, azzal, hogy az eszközeit a kezelési szabályzatában meghatározott befektetési politikája szerint legalább 20%-ban más befektetési alapba fektető befektetési alap esetében a felfüggesztés időtartama a mögöttes befektetési alap felfüg- gesztési szabályaihoz igazodik. A Felügyelet indokolt esetben a befektetési alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további, leg- feljebb 1 évig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.

A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazás felfüggesz- tését kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell. A befektetési alap nettó eszközértékét – a 9.3.1.2. bekezdés a) pontjában foglalt eset kivételével – a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni.

9.3.2. A befektetési alap-felfüggesztés szabályai a biz- tosítási tevékenységről szóló törvény szabályai szerint A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény

127. §-a alapján az alábbi szabályozás vonatkozik az eszköz- alap (későbbiekben befektetési alap) felfüggesztésre.

9.3.2.1. A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcso- lódó befektetési alap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: befektetési alap-felfüg- gesztés), amennyiben a befektetési alap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert a befektetési alap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. A befektetési alap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló kö-

rülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: a befek- tetési alap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatály- lyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt a befektetési alap nettó eszközértéke.

9.3.2.2. A befektetési alap felfüggesztésének tartama alatt

– a biztosítási díj felfüggesztett befektetési alapról való átirá- nyítása kivételével – a felfüggesztett befektetési alapot érin- tő ügyfélrendelkezések – így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás – nem teljesíthetőek. Amennyiben a befektetési alap felfüggesztésének tartama a harminc napot meghaladja, akkor a befektetési alap-felfüg- gesztés kezdő időpontját követő harmincötödik napig a biz- tosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüg- gesztett befektetési alappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy a befektetési alap-felfüggesztés megszün- tetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélren- delkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a szerződő fél a befektetési alap-felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt fel- függesztett befektetési alapra vonatkozóan ügyfélrendelke- zést adó szerződő felek számára a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.

9.3.2.3. Amennyibenabefizetettdíjataszerződés, illetve azügy- fél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett befekte- tési alapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy a szerződő fél eltérő rendelkezése hiányában – köteles a díjat el- különítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben a befektetési alap- felfüggesztésének tartama a harminc napot meghaladja, ak- kor a befektetési alap-felfüggesztés kezdő időpontját követő harmincötödik napig a biztosító igazolható módon írásbeli tá- jékoztatást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és a befektetési alap-felfüggesz- tés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem füg- gesztett befektetési alapba irányítja át – azzal ellentétes ügy- félrendelkezés hiányában – a befektetési alap-felfüggesztés kezdő időpontját követő negyvenötödik naptól.

9.3.2.4. A befektetési alap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biz- tosítási esemény bekövetkezése vagy a szerződés teljes vissza- vásárlása esetében a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett befektetési alap befek- tetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosító a fenti esetekben a befektetési alap-felfüggesztés meg- szüntetését követő tizenöt napon belül – amennyiben a 9.3.2.8. xxxxxxx írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett befektetési alap befektetési egységeiből nyilván- tartott befektetési egységeknek a befektetési alap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonat- kozó szerződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.

9.3.2.5. A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesí- tését a befektetési alap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének ér- tékét a felfüggesztett befektetési alap befektetési egységei- nek a befektetési alap felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés

szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító a befektetési alap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatá- rozott értékben teljesíti, a felfüggesztett befektetési alap be- fektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biztosítottanként legfeljebb har- mincmillió forint összeghatárig. A befektetési alap-felfüggesz- tés megszüntetését követő tizenöt napon belül a befektetési alap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolya- mon a biztosító a felfüggesztett befektetési alap befektetési egységei tekintetében teljesítendő haláleseti (kockázati) szol- gáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utó- lag kifizeti. Amennyiben a 9.3.2.8. xxxxxxx írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a 9.3.2.8. pontban írt elszámolás keretében teljesíti.‌

9.3.2.6. A befektetési alap-felfüggesztés végrehajtását köve- tően a befektetési alap-felfüggesztés megszüntetéséig és a befektetési alap ezt követő első ismert nettó eszközértékének megállapításáig nem terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizárólag fel- függesztett befektetési alap áll.

9.3.2.7. A befektetési alap-felfüggesztés időtartama legfel- jebb egy év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további egy évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosz- szabbításról szóló döntését a befektetési alap-felfüggesztés időtartamának lejártát legalább tizenöt nappal megelőzően, fi- gyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, va- lamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyi- dejűleg megküldi a felügyelet részére. A biztosító a befektetési alap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:

a) a befektetési alap-felfüggesztés időtartamának lejártát kö- vetően;

b) a befektetési alap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően; vagy

c) amennyiben azt a felügyelet határozatban elrendeli.

9.3.2.8. Amennyiben a befektetési alap-felfüggesztés 9.3.2.7. pont szerinti megszüntetésekor a befektetési alap nettó esz- közértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert a befek- tetési alap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító a befektetési alapot megszünteti, és az ügy- felekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapulvé- telével – elszámol.

9.3.2.9. A befektetési alap-felfüggesztés kezdő időpontját kö- vető harminc napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító befektetési alappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és a befektetési alap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja, azaz a befektetési alapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódbe- fektetési alapokra bontja (a továbbiakban: szétválasztás) ak- kor, ha a befektetési alap utolsó ismert nettó eszközértéké- nek legfeljebb hetvenöt százalékát képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódbefektetési alap vonatkozá- sában a befektetési alap-felfüggesztés megszűnik, és önálló befektetési alapként működik tovább. Garantált befektetési

alap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes befektetési alap felfüggesztésre kerül. Ebben az eset- ben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.

9.3.2.10. A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközö- ket elkülönítetten, ugyancsak önálló befektetési alapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan a befektetési alap-felfüg- gesztés az 9.3.2.1.-9.3.2.8. xxxxxxx írottak szerint marad ér- vényben azzal, hogy a befektetési alap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti befektetési alap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti befektetési alap megszűnik, amelynek során az ere- deti befektetési alap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódbefektetési alapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti befektetési alap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szétválasztás esetén a 9.3.2.2. és 9.3.2.3. pontban szereplő tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

9.3.2.11. A befektetési alap-felfüggesztés és szétválasztás szerződő díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatá- si kötelezettségét – e pont rendelkezéseit figyelembe véve – nem szünteti meg.

9.3.2.12. A biztosító a 9.3.2.13. pontban írt módon tájékoztat- ja a szerződő felet

a) a befektetési alap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről, ideértve különö- sen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait; és

b) a befektetési alap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szer- ződést és annak teljesítését érintő következményeiről.

9.3.2.13. A biztosító a 9.3.2.12. pont szerinti tájékoztatást a be- fektetési alap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint a befektetési alap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja. A biztosító a tájékoztatást egyidejűleg megküldi a felügyelet részére.

9.3.3. További rendelkezések

Amennyiben egy alapkezelő egy adott befektetési alapra vo- natkozóan – a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt). hatályban lévő rendelkezései alapján – átmeneti időre felfüg- geszti a befektetési jegyek forgalmazását, a jelen szerződési feltételek elválaszthatatlan részét képező 3. számú melléklet meghatározott T nap alatt a felfüggesztést követő első forgal- mazási napot kell érteni. Amennyiben az alap vagy az alapke- zelő véglegesen fizetésképtelenné válik, az ebből eredő káro- kért a biztosítót felelősség nem terheli.

9.4. TŐKE- ÉS HOZAMGARANCIA, ILLETVE TŐKE- ÉS HOZAMVÉDELEM

A biztosító nem vállal tőke- illetve hozamgaranciát, to- vábbá tőke- és hozamvédelmet sem.

10. KÖTVÉNY ‌‌‌‌‌‌‌‌

Ha a szerződés létrejön a biztosító az ajánlat alapján kötvényt állít ki. A biztosító a kötvényt postai vagy elektronikus úton is kiküldheti.

11. ÉRTÉKNÖVELÉS

A biztosító a biztosítási szerződés rendszeres díját és az élet- biztosítási (haláleseti) szolgáltatás biztosítási összegét a szer- ződés tartama alatt minden biztosítási évfordulót követően, évente egy alkalommal 5%-kal automatikusan megnöveli. A rendszeres biztosítási díj emelése következtében a rendsze- res díj és a rendszeres díj megtakarítási díjrésze egyaránt nő. Az automatikus 5%-os díjnövelés kötelező, annak a szerződő részéről történő visszautasítására nincs lehetőség.

12. SZERZŐDŐ RENDELKEZÉSEI

A biztosító a szerződő rendelkezései alapján elvégzett változ- tatásokért külön díjat nem számít fel, kivéve a díjszüneteltetés, a részleges visszavásárlás, az eseti pénzkivonás eseteit és a díjmentesítés egyes eseteit, valamint a járadékszolgáltatást. A szerződő kifizetéssel együtt járó rendelkezéseit (12.7; 12.8.) a biztosító átutalással teljesíti. Amennyiben a szerződő kifi- zetéssel együtt járó rendelkezéseit átutalástól eltérő módon kéri teljesíteni, az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket a biztosító a kifizetésre jogosult részére áthárítja és levonja a kifizetésből. A költségek mértéke a Magyar Posta mindenkor hatályos díjszabása alapján kerül meghatározásra.

12.1. BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA

A biztosítás rendszeres díjának növelése bármely jövőbeli díjfi- zetési ütem szerinti hónapfordulóra lehetséges, ha a szerződő változtatási szándékot a biztosítási hónapforduló előtt lega- lább 30 nappal írásban közli a biztosítóval.

A biztosítási díj csökkentése a szerződésre vonatkozó aktuális minimális díjak figyelembevételével, kizárólag a szerződés kez- detétől számított első 36 díjjal fedezett hónap elteltével bár- mely jövőbeli díjfizetési ütem szerinti hónapfordulóra kérhető. A szerződésre vonatkozó minimális díjakat a jelen általános szerződési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

Ha a szerződő több biztosítási időszakra vonatkozó rendsze- res biztosítási díjat előre teljesít és ezt a biztosító az 5.2 pont- ban foglaltak szerint befekteti, akkor a díj módosítása csak a befektetett díjrész után beérkező díjakra vonatkoztatható.

12.2. DÍJFIZETÉSI GYAKORISÁG MÓDOSÍTÁSA

A díjfizetés gyakoriságát a szerződő az ajánlattételkor határoz- za meg, azonban azt bármelyik biztosítási évfordulón megvál- toztathatja, ha a változtatási szándékot a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban közli a biztosítóval. A díjfize- tési gyakoriság módosítására a biztosítási évfordulótól eltérő időpontban kizárólag akkor van lehetősége a szerződőnek, ha az érvényben lévő díjfizetési gyakorisághoz képest a díjfizetési ütem szerinti gyakoribb díjfizetési gyakoriságot választ, illetve az új gyakoriság szerinti jövőbeni díj esedékessége a szerző- dés évfordulójára esik.

Ha a szerződő több biztosítási időszakra vonatkozó rendszeres biztosítási díjat előre teljesít és ezt a biztosító az 5.2. pontban fog-

laltak szerint befekteti, akkor a díjfizetési gyakoriság módosítása csak a befektetett díjrész után beérkező díjakra vonatkoztatható.

12.3. ÁTIRÁNYÍTÁS

A jövőben befizetésre kerülő rendszeres díjak megtakarítási díj- részének az alapkezelők befektetési alapjaihoz kötött befektetési egységekben való elhelyezési aránya a szerződő írásbeli rendel- kezésére bármikor módosítható. Amennyiben a szerződő átirányí- tási kérelmet nyújt be a biztosítónak, akkor a biztosító az írásbeli kérelemnek, a biztosítóhoz történő beérkezését követő 3. munka- naptól a szerződő számláján a jóváírást megelőzően a rendszeres díj megtakarítási díjrészét már az átirányítási kérelemben foglaltak szerint helyezi el, mértéke csak egész szám lehet.

Az átirányítás során a jelen általános szerződési feltételek 1. számú mellékletében meghatározott minimális százalékará- nyokat kell figyelembe venni.

Ha az átirányítással érintett befektetési egységre vonatkozóan bármilyen befektetési stratégia van érvényben, akkor az átirá- nyítás a befektetési stratégia automatikus kikapcsolását vonja maga után.

12.4. ÁTHELYEZÉS

A szerződő egyértelmű és beazonosítható írásbeli rendelkezése alapján a meglévő befektetési egységek bármikor más – a jelen általános szerződési feltételek 3. számú mellékletébe foglalt – be- fektetési alapok befektetési egységeire válthatók át. A rendelkező nyilatkozaton megadott százalék csak egész szám lehet.

A biztosító legkésőbb a befektetési egységek áthelyezésére vonatkozó rendelkezés, a szerződő által hiánytalanul kitöltött, írásbeli nyilatkozat biztosítóhoz a jelen feltételek 19. pontjában meghatározott módon történő beérkezését követő 3. munka- napig feldolgozza és elindítja a tranzakciót a 3. számú mellék- letben részletezett teljesítés napi árfolyamon.

Az alapkezelőn belüli áthelyezés esetén a 3. számú melléklet

I.1. pontjában meghatározott napi belépési áron, alapkezelők közötti áthelyezés esetén a 3. melléklet I.2. pontjában megha- tározott napi belépési áron kerül sor.

A biztosító egy áthelyezésnek tekint minden olyan áthelyezést, ami a szerződő által meghatározott egy számlára vonatkozó, egy időpontban leadott ügyféligényként kerül rögzítésre. En- nek értelmében függetlenül az érintett alapok számától egy áthelyezésnek minősül az a szerződő által leadott áthelyezési igény, ami ugyanarra a számlára vonatkozik.

Ha áthelyezéssel érintett befektetési egységre vonatkozóan bár- milyen befektetési stratégia van érvényben, akkor az áthelyezés a befektetési stratégia automatikus kikapcsolását vonja maga után.

12.5. DÍJSZÜNETELTETÉS

A szerződő a szerződés kezdetétől számított 36 díjjal ren- dezett hónap után, 6 hónapos időtartamra kérheti a szer- ződés díjszüneteltetését. Az utolsó díjrendezettséget követő maximum 60 napon belül, amennyiben az erre irányuló írá- sos nyilatkozatát a jelzett határidőig a biztosítóhoz megküldi. A jelen általános szerződési feltételek 5.4. pontjában megha- tározott fizetési késedelem szabályai a díjszüneteltetés alatti időszakra nem vonatkoznak.

A díjszüneteltetési szolgáltatás igénybe vétele nem jár a lojali- tási számlán lévő befektetési egységek elvesztésével.‌‌

A díjszüneteltetési időszak alatt a biztosító kockázatviselése továbbra is fennáll.

A szerződés díjszüneteltetése nem jelenti a szerződés teljes költségmentességét.

A szerződés díjszüneteltetett időtartama alatt a szerződésre esedékes befektetési egység elvonásával érvényesített va- gyonarányos költségelvonásokat a biztosító valamennyi meg- takarítási, eseti, bónusz, adójóváírás befektetési egység ter- hére az adott számláról érvényesíti.

A díjszüneteltetési költség szabályait a jelen általános szerző- dési feltételek 7.2.1. pontja tartalmazza.

A havi gyakoriságtól eltérő díjfizetésű szerződés díjszünetelteté- sére a díjfizetési gyakoriság egyidejű módosításával van lehető- ség. Ebben az esetben a biztosító az éves, féléves, negyedéves díjfizetésű szerződést havi díjfizetésűre módosítja. A díjszünetel- tetési időszak a szerződő írásbeli kérelme alapján újabb 6 hó- napra meghosszabbítható (maximum 12 hónap díjszünetelte- tés kérhető egyben), amennyiben a kérelem a díjszüneteltetési időszak lejárta előtt 60 nappal a biztosítóhoz beérkezik.

A díjszüneteltetési szolgáltatás jelen szerződés esetében a hosszabbításokat is külön díjszüneteltetési időszakként figye- lembe véve –, a teljes biztosítási tartam alatt maximálisan 10 évente négy alkalommal vehető igénybe (maximum 24 hónap- nyi díjszüneteltetés lehetséges).

Egy legfeljebb 12 hónapnyi díjszüneteltetés vége és a követ- kező díjszüneteltetés között legalább 24 hónapnak kell eltelnie. A rendszeres biztosítási díj azonban a szüneteltetés után sem lehet alacsonyabb a biztosító által elvárt aktuális minimális díjnál. Díjszüneteltetett szerződésre eseti díjak bármikor befizethetőek.

12.6. DÍJMENTESÍTÉS

12.6.1. Díjmentesítés szerződő kérésére

A szerződő kérheti a szerződés díjmentesítését az arra vo- natkozó írásbeli nyilatkozatának a biztosítóhoz történőbeér- kezését követő 5. munkanaptól számított következő díjfizetési esedékesség napjától. A szerződés díjmentesítésére a díjszü- neteltetési lehetőségek adott időszakra vonatkozó teljes fel- használását követően van lehetőség.

Amennyiben a biztosított a díjmentesített időszak alatt elhalálozik, akkor a biztosító a szerződő számláin nyil- vántartott befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki a haláleseti kedvezményezett részére a jelen feltételek 16.2 pontjában részletezettek szerint. A szerződés díjmentesítése nem jelenti a szerződés teljes költségmentességét. A szerződés díjmentesített időtartama alatt a szerződésre esedékes befek- tetési egység elvonással érvényesített vagyonarányos költség- levonásokat a biztosító a megtakarítási, eseti és adójóváírás befektetési egységek terhére érvényesíti az adott számláról.

A díjmentesítés a lojalitási számlán nyilvántartott va- lamennyi bónusz befektetési egység elvesztését vonja maga után.

léptetését. A szerződés díjának mértéke – az aktuális állapo- tának megfelelő újrakalkulálás következtében – megváltozhat. A szerződő írásbeli nyilatkozatának hiányában a szerződés a díjmentesítési időszakot megelőző teljes díj szerződő részéről történő megfizetésével automatikusan nem válik újra rendsze- res díjfizetésű szerződéssé.

A díjmentesítés időszakára rendszeres biztosítási díj fizeté- sére visszamenőlegesen nincs lehetőség valamint a lojalitási számláról elvont befektetési egységek visszaállítására sincs lehetőség, de további bónusz befektetési egységek gyűjtése a díjmentesítést követően lehetséges.

Amennyiben a szerződés díjmentesítése a szerződő kérésére történik, akkor a biztosító azt díjmentesen végrehajtja.

12.6.2. Díjmentesítés díj nem fizetés esetén Amennyiben a szerződés díjmentesítésre a jelen szerződési feltételek 5.4. pontjában leírt rendszeres biztosítási díj meg nem fizetése miatt kerül sor (fizetési késedelem), a biztosító az 1. számú mellékletben meghatározott költséget von el a biztosítás főszámlájáról befektetési egységek visszaváltásával. Amennyiben a biztosított a díjmentesített időszak alatt elhalálozik, akkor a biztosító a szerződő számláin nyil- vántartott befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki a haláleseti kedvezményezett részére a jelen feltételek

16.2. pontjában részletezettek szerint.

A szerződés díjmentesítése nem jelenti a szerződés teljes költségmentességét. A szerződés díjmentesített időtartama alatt a szerződésre esedékes befektetési egység elvonással érvényesített vagyonarányos költséglevonásokat a biztosító a megtakarítási, eseti és adójóváírás befektetési egységek ter- hére érvényesíti az adott számláról.

A díjmentesítés a lojalitási számlán nyilvántartott valamennyi bónusz befektetési egység elvesztését vonja maga után.

Díjmentesített szerződésre eseti díjak bármikor befizethetők. A díjmentesített szerződés szerződője – a díjmentesítés ha- tálybalépését megelőző díjfizetési gyakorisághoz igazodva – jogosult írásban kérni a rendszeres díjfizetés újbóli hatályba léptetését. A szerződés díjának mértéke – az aktuális állapo- tának megfelelő újrakalkulálás következtében – megváltozhat. A szerződő írásbeli nyilatkozatának hiányában a szerződés a díjmentesítési időszakot megelőző teljes díj szerződő részéről történő megfizetésével automatikusan nem válik újra rendsze- res díjfizetésű szerződéssé.

A díjmentesített szerződés a díjmentesítés időpontjára törté- nő újra érvénybe helyezésére, valamint a lojalitási számláról elvont befektetési egységek visszaállítására nincs lehetőség, de további bónusz befektetési egységek gyűjtése a díjmente- sítést követően lehetséges.

12.7. RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS

A szerződő a szerződés fennállása alatt írásban megbízást adhat a megtakarítási befektetési egységek egy meghatáro- zott részének a visszavásárlására, úgy hogy a részleges visz- szavásárlást követően a szerződésen maradó megtakarítási befektetési egységek értéke elérje a 100 000 Ft-ot.

A szerződőnek a részleges visszavásárlásra vonatkozó nyilat- kozatban kell rendelkeznie arról, hogy a részleges visszavá- sárlást a meglévő alapjaiból milyen arányban kéri végrehajta-

ni. Amennyiben a szerződő erről nem rendelkezik, abban az esetben a biztosító a részleges visszavásárlást úgy teljesíti, hogy a szerződő egyes alapokban lévő befektetési egységei- nek aránya egymáshoz viszonyítva ne változzon.‌

A biztosító, a szerződő részleges visszavásárlásra vonatkozó hi- ánytalanul kitöltött írásbeli nyilatkozatának biztosítóhoz történő megérkezését követő 3. munkanapig feldolgozza és elindítja a tranzakciót a 3. számú mellékletben részletezett teljesítés napok figyelembevételével. A biztosító a jelen általános szerződési felté- telek 9.1. pontjába foglaltak figyelembevétele mellett, a 3. számú melléklet I.1. pontjában (eladás) meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon számított értéken teljesíti a részleges visszavásárlást. A biztosító a részleges visszavásárlás szolgáltatást a biztosí- tottnak teljesíti.

A részleges visszavásárlás költségét a jelen általános szerző- dési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

A részleges visszavásárlás szolgáltatás a hatályos adójogsza- bályok szerinti elvonásokat vonhat maga után, mely értéket a biztosító vonja le a fizetendő szolgáltatás összegéből.

A részleges visszavásárlás szolgáltatás a jelen általános szer- ződési feltételek 8.3. pontja alapján, a lojalitási számlán lévő befektetési egységek darabszámának csökkentésével járhat. A részleges visszavásárlás szolgáltatás az SZJA tv. 44/c pont- ja értelmében jogvesztésnek minősül és a már igénybevett adójóváírás 20%-kal növelt értéken történő visszafizetési kö- telezettségét vonja maga után, valamint a jogvesztés évében történt rendszeres befizetések után adójóváírás nem vehető igénybe. Az adójóváírás visszafizetésre vonatkozó szabályokat a jelen általános szerződési feltételek 21. pontja, valamit az adótájékoztató nyugdíjbiztosítási szerződésekhez része tartal- mazza (5. számú melléklet). A biztosító a részleges visszavá- sárlási összeget átutalással teljesíti.

Ha a szerződő a részleges visszavásárlási összeget átutalástól eltérő módon kéri teljesíteni, az ezzel kapcsolatban felmerü- lő költségeket a biztosított részére (amennyiben a szerződő megegyezik a biztosítottal) áthárítja és a költségek összegé- nek mértékével a részleges visszavásárlási összeg csökken. A költségek összegének mértéke a Magyar Posta hatályos díjszabása alapján kerül kiszámításra.

12.8. NYUGDÍJCÉLÚ ÉS NEM NYUGDÍJCÉLÚ ESETI PÉNZKIVONÁS

A szerződő a szerződés fennállása alatt bármikor írásban meg- bízást adhat az eseti befizetéséből képzett befektetési egysé- geinek vagy az egységek egy részének eladására, ennek fel- tétele, hogy a kérelem egyértelműen beazonosítható legyen a biztosító számára.

A biztosító számára az eseti pénzkivonási kérelem akkor egyér- telműen beazonosítható, ha a szerződő a biztosító által erre a célra rendszeresített, jelen biztosítási szerződésre érvényes eseti pénzkivonási igénybejelentő használatával adatait hiánytalanul a biztosító rendelkezésére bocsátja. A kérelem elérhető a biztosító honlapján (xxx.xxxxxx.xx) és a biztosító Ügyfélszolgálatán.

12.8.1. A biztosító az alábbi adatok hiányában az eseti pénz- kivonásra vonatkozó kérelmet nem hajtja végre:

– kötvényszám

– eseti befizetés azonosító(k)

– kivenni kívánt összeg(ek).

– nyugdíj/nem nyugdíjcélú eseti számláról kéri a kivonást. Amennyiben a fenti adatok a rendelkező nyilatkozaton hiány- talanul rendelkezésre állnak, a biztosító a rendelkező nyilatko- zat biztosítóhoz történő beérkezését, illetve a számlán függő- ben lévő tranzakciók lezárultát követő forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján a 3. számú melléklet I.1. pontjában meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon (eladás) számí- tott értéken teljesíti.

Amennyiben a rendelkező nyilatkozat biztosítóhoz történt be- érkezésének napján a kért szolgáltatás értéke az összes adott típusú befizetés utolsó ismert árfolyamon számított értékét meghaladja, a biztosító a fentiek szerint elindítja a tranzakciót, ezzel a szerződő rendelkező nyilatkozata alapján érintett al- számla/alszámlák megszűnhet(nek).

12.8.2. Amennyiben a szerződő a kérelmében pontosan és beazonosítható módon megjelöli az eseti befizetéseket, akkor a pénzkivonás megadására a következő lehetőségei vannak:

12.8.2.1. Ha a szerződő a 12.8.1. pontban foglaltakon túl pon- tosan meghatározza, hogy mely befizetés teljes megszünteté- sével kéri az eseti pénzkivonást teljesíteni. Ekkor a biztosító a rendelkező nyilatkozat biztosítóhoz történt beérkezését, illetve a számlán függőben lévő tranzakciók lezárultát követő forgal- mazási (T) napon indított megbízása alapján a 3. számú mel- léklet I.1. pontjában meghatározott napi szolgáltatási árfolya- mon (eladás) számított értéken teljesíti az eseti pénzkivonást.

12.8.2.2. Abban az esetben, ha a szerződő a 12.8.1. xxxxxx túl meghatározza, hogy mely befizetésből, de nem határozza meg, hogy mely alapból kéri az eseti pénzkivonás végrehajtá- sát. Ez esetben a biztosító az eseti pénzkivonást úgy teljesíti, hogy a szerződő egyes alapokban lévő befektetési egységei- nek aránya egymáshoz viszonyítva ne változzon.

12.8.2.3. Ha a szerződő pontosan meghatározza, hogy a

12.8.1. pontban megadottakon túl mely befizetésekből és mely alapok teljes vagy százalékos eladásával kéri az eseti pénzkivonás teljesítését.

12.8.3. Függő tranzakciók kezelésének speciális szabályai: Amennyiben a szerződő által adott rendelkezés végrehajtá- sára egyéb függő tranzakciók miatt nincs azonnal lehetőség, akkor a biztosító a következő 14 naptári nap folyamán – a befektetési alapok árfolyamváltozását követve – minden for- galmazási napon ismételten újra megpróbálja teljesíteni a szerződő által adott pénzkivonási kérést.

Amennyiben egy adott napon már nincs függő tranzakció, és a biztosító a vizsgálat alapján csak részben vagy kisebb ösz- szegben tudja teljesíteni a szerződő kérését, akkor a biztosí- tó visszaváltja a szerződő rendelkezése alapján maximálisan visszaváltható összeget és a kifizetést ilyen módon teljesíti a szerződő részére. A kifizetés teljesítéséről a biztosító a szerző- dőt írásban tájékoztatja.

Amennyiben a fentiek alapján a biztosító a 14. naptári nap elteltével sem tud szolgáltatást nyújtani, abban az esetben a szolgáltatási igény teljesítés nélkül lezárásra kerül. A szolgálta- tási igény teljesítés nélküli lezárásáról, a biztosító a szerződőt levélben értesíti.

12.8.4. A nyugdíjcélú eseti pénzkivonás szolgáltatás az SZJA tv. 44/c pontja értelmében jogvesztésnek minősül és a már

igénybevett adójóváírás 20%-kal növelt értéken történő visz- szafizetési kötelezettséget vonja maga után, valamint a jog- vesztés évében történt rendszeres befizetések után adójóvá- írás nem vehető igénybe.‌‌‌

Amennyiben a szerződésen egy adott adóévre vonatkozóan olyan jogvesztő esemény következik be, ami az igénybevett adójóváírás(ok) 20%-kal növelt értéken történő visszafizetési kötelezettséget vonja maga után, abban az esetben a biztosí- tó, az összes olyan nyugdíjcélú befizetést, ami után a szerző- dő már nem vehet igénybe adójóváírást, vagy az igénybevett adójóváírást már visszafizette, átcsoportosítja nem nyugdíjcé- lú befizetésnek. A szerződő ezekből a nem nyugdíjcélú befize- tésekből, és nem nyugdíjcélú befektetési egységekből a szer- ződés tartama alatt bármikor jogvesztés terhe nélkül kérhet eseti pénzkivonási szolgáltatást.

12.8.5. A biztosító a nyugdíjcélú eseti pénzkivonást a biztosítottnak, a nem nyugdíjcélú eseti pénzkivonás szolgáltatást a szerződőnek teljesíti.

12.8.6. Az eseti pénzkivonás a hatályos adójogszabályok szerinti elvonásokat vonhat maga után, mely értéket a biztosí- tó vonja le a fizetendő szolgáltatás összegéből.

12.8.7. Az eseti pénzkivonás költségét a jelen általános szer- ződési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

12.8.8. A biztosító az eseti pénzkivonást átutalással teljesí- ti. Amennyiben a szerződő az eseti pénzkivonást átutalástól eltérő módon kéri teljesíteni, az ezzel kapcsolatban felmerü- lő költségeket a biztosított részére (amennyiben a szerződő megegyezik a biztosítottal) áthárítja és a költségek össze- gének mértékével az eseti pénzkivonás összege csökken. A költségek összegének mértéke a Magyar Posta hatályos díjszabása alapján kerül kiszámításra.

13. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A biztosító kockázatviselése véget ér és a szerződés meg- szűnik:

a) A szerződésben meghatározott tartam végén, a biztosító

3.3.4. pontban meghatározott elérési szolgáltatásának tel- jesítésével.

b) A szerződési feltételek 3.3.3. a) pontjában meghatározott kifizetéssel.

c) A szerződési feltételek 3.3.6. pontjában leírt járadékszol- gáltatás végén.

d) A szerződési feltételek 3.3.5. pontjában meghatározott megváltozott munkaképességhez kapcsolódó szolgáltatás teljesítésével.

e) A biztosított halála esetén, a biztosító – jelen feltételekben leírtak szerinti – haláleseti szolgáltatásának teljesítésével.

f) A rendszeres díjfizetés elmulasztása esetén a jelen biztosí- tási feltételek 5.4. pontjában meghatározottak szerint.

g) Díjmentesített szerződések esetében, ha a szerződés főszámláján elfogynak a megtakarítási befektetési egységek.

h) A szerződés díjszüneteltetése esetén, ha a szerződés főszám- láján elfogynak a megtakarítási befektetési egységek.

i) Ha a szerződő él a szerződés létrejöttéről szóló tájékoz- tatás kézhezvételét követő 30 napos felmondás lehetősé- gével, akkor az erről szóló nyilatkozat biztosítóhoz történő beérkezést követő munkanap 0. órájával.

j) Xxxxxxxxxxxx (visszavásárlással) a visszavásárlás napjá- nak 0. órájával, a jelen szerződési feltételek 13.1. pontjában leírtak szerint.

k) Lehetetlenülés, érdekmúlás esetén.

l) A biztosító felmondása esetén, ha a biztosító ráutaló ma- gatartásával jött létre a szerződés és az lényeges kérdés- ben eltér a szerződési feltételektől, jelen feltételek 4. pont- jában leírtak szerint.

m) A biztosított hozzájárulásának visszavonása, kivéve, ha be- lép a szerződésbe, jelen feltételek 3.1.2.2. pontjában leírtak szerint.

n) A biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén a jelen feltételek 19.1.4. pontjában foglalt esetben.

13.1. VISSZAVÁSÁRLÁS

A biztosítási szerződést a szerződőnek joga van bármi- kor írásban felmondani (visszavásárlást kérni). Felmon- dás esetén a visszavásárlási összegre a szerződő jogo- sult az alábbiak szerint:

A visszavásárlási érték az első díjfizetés után a vonatkozó adójogszabályok szerinti kötelezettségek levonását követően a megtakarítási, az eseti befektetési egységek és az adójóvá- írási befektetési egységek, aktuális, a visszavásárlás napján érvényes értékének összege.

A biztosító a visszavásárlásra vonatkozó, hiánytalanul kitöltött, írásbeli nyilatkozat biztosítóhoz történő beérkezését követő

3. munkanapig feldolgozza és elindítja a szerződő számláin nyilvántartott befektetési egységek visszaváltását a 3. számú mellékletben részletezett teljesítési napok figyelembevételével. A jelen általános szerződési feltételek 9.1. pontjában leírtak sze- rint, a 3. számú melléklet I.1. pontjában meghatározott napi szol- gáltatási árfolyamon (eladás) számított visszavásárlási értéket fizeti ki a biztosított részére, a 15.4. pontban meghatározott utol- só irat a biztosítóhoz történő beérkezésétől számított 30 napon belül, a szolgáltatási igénybejelentő lapon megjelölt módon.

Ha a szerződésen vannak nyugdíjcélú eseti és/vagy adójóváírás befektetési egységek nyilvántartva, akkor a biztosító az esetleges adófizetési kötelezettség, valamint az adójóváírás 20% kamattal növelt értéken történő visszafizetési kötelezettség levonását kö- vetően a nyugdíjcélú eseti-, és adójóváírás befektetési egysé- gek értékét fizeti ki a biztosított részére. Amennyiben ezen felül nem nyugdíjcélú eseti és/vagy rendszeres befizetések is vannak a szerződésen nyilvántartva, akkor azok értékét a biztosító a szerződőnek fizeti ki a 15.4. pontban meghatározott utolsó irat a biztosítóhoz történő beérkezésétől számított 30 napon belül, a szolgáltatási igénybejelentő lapon megjelölt módon.

A visszavásárlási összeg kifizetését a biztosító átutalással tel- jesíti. Amennyiben a szerződő a kifizetést átutalástól eltérő módon kéri teljesíteni, az ezzel kapcsolatban felmerülő költ- ségeket a biztosító a kifizetésre jogosult részére áthárítja és levonja a kifizetésből. A költségek mértéke a Magyar Posta mindenkor hatályos díjszabása alapján kerül meghatározásra.

13.2. 30 NAPOS FELMONDÁS

Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, köteles egyértelműen tá-

jékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről. Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő (fogyasztó) a tájé- koztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A szer- ződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét kö- vetően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biz- tosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni, az alábbiak szerint.‌‌‌‌‌‌

Amennyiben a szerződésre történt eseti befizetés: a biztosí- tó a 30 napos felmondásra vonatkozó, hiánytalanul kitöltött írásbeli nyilatkozat a biztosítóhoz igazolható módon történő megérkezését követő 3. munkanapig feldolgozza és elindítja a szerződő számláin nyilvántartott befektetési egységek visz- szaváltását a 3. számú mellékletben meghatározott teljesítési napok figyelembevételével.

Az eseti befizetések elszámolása és kifizetése a jelen szerződési feltételek 9.1. pontjában foglaltak figyelembevétele mellett, a 3. számú melléklet I.1. pontjában meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon (eladás) számított értéken történik. Az árfolyam vál- tozásából eredő kockázatot ez esetben a szerződő viseli.

A biztosító a szerződő által befizetett biztosítási díjból – a szer- ződés szerződéskötéstől számított 30 napon belüli felmondá- sa esetén (7.2.5. pont alapján) – a kötvényesítés és a nyom- tatványok költségeinek fedezésére az 1. számú mellékletben meghatározott összeget számolja el. Az elszámolás elve sze- rint a biztosító a fenti költség fedezésére a befizetett díjat, de maximum a jelen általános szerződési feltételek 1. számú mel- lékletében megjelölt összeget tarthatja vissza. Abban az eset- ben, ha a szerződő él a 30 napos felmondás lehetőségével, akkor az életbiztosítás az ügyfél által írt felmondó nyilatkozat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 0. óráján szűnik meg, míg a biztosító kockázatviselése a szerződés létrejöttére visszamenőleg szűnik meg. A szerződőnek járó kifizetést a biz- tosító átutalással teljesíti. Amennyiben a szerződő a kifizetést átutalástól eltérő módon kéri teljesíteni, az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket a biztosító a szerződő részére áthárítja és levonja a kifizetésből. A költségek mértéke a Magyar Posta mindenkor hatályos díjszabása alapján kerül meghatározásra.

13.3. FELMONDÁS A BIZTOSÍTÓ RÉSZÉRŐL

Jelen biztosítási szerződést – a biztosítási kockázat jelentős növekedésének esetét, valamint a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, az azok- ban rögzített eseteket kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.

14. REAKTIVÁLÁS

Ha a biztosítási szerződés megszűnésére a rendszeres bizto- sítási díj nem fizetése miatt kerül sor, akkor a szerződő írásbeli kérése alapján lehetőség van a biztosítási szerződés reaktivá- lásra (újra érvénybe helyezésére) az erre vonatkozó írásbeli ké- relem beadásával. A kérelem elbírálását követően a biztosító helyreállíthatja a szerződést, feltéve, hogy a korábban esedé- kessé vált biztosítási díjat a szerződő megfizeti.

15. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

15.1. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

A biztosított, vagy a biztosítási szolgáltatásra igényt tartó sze- mély köteles a biztosítónak a biztosítási eseményt annak be- következtétől számított 5 munkanapon belül írásban bejelen- teni, az alábbi elérhetőségek valamelyikén:

A biztosító elérhetőségei:

Ügyfélszolgálati iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50. Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

A biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje, a biztosított, vagy a biztosítási szolgáltatásra igényt tartó személy köteles továbbá a biztosítónak a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Köteles továbbá a biztosítónak a biztosítási esemény bekövet- keztétől számított 5 munkanapon belül szolgáltatási igényét írás- ban bejelenteni, valamint a szükséges dokumentumokat ezzel együtt megküldeni a fent nevezett elérhetőségek egyikén.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem te- szi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szem- pontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

15.2. A SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSULT SZEMÉLY

A jelen biztosítási szerződés 3.2. pontjában meghatározott biztosítási esemény valamelyikének bekövetkezése esetén a biztosítási összegre a 3.1.3. pontban meghatározott kedvez- ményezett jogosult.

15.3. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES IRATOK

15.3.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a biztosított, illetve a szolgáltatásra jogosult a szolgál- tatási kötelezettség beálltának és összegszerűségének meg- állapításához szükséges iratokat maradéktalanul a biztosító rendelkezésére bocsátotta. Ha az iratokat hiányosan nyújtot- ták be, akkor a biztosító az utolsó irat beérkezését követően 30 napon belül értesíti a kedvezményezettet a hiánypótlásról. A hiánypótlásra a kedvezményezettnek 30 nap áll rendelke- zésre, ha a biztosító értesítő levelében ettől eltérően nem ren- delkezik. Amennyiben a kedvezményezett ezeket az iratokat önhibájából ebben a határidőben nem nyújtja be, a 15.1. pont- ban foglalt jogkövetkezmény áll be.

15.3.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgálta- tás igénybevételéhez, a biztosítási szolgáltatás jogalapjának és összegszerűségének megállapításához a biztosító a követ- kező iratokat kérheti be. A biztosító fenntartja magának a jo- got, hogy a jelen fejezetben felsorolt valamennyi dokumentum eredeti példányát is bekérje:

Valamennyi, a biztosítási esemény által kiváltott szolgál- tatáshoz szükséges dokumentumok:

a), a biztosító erre a célra szolgáló, hiánytalanul kitöltött és aláírt szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványának eredeti példánya,

b), a biztosítási eseményt kiváltó, annak bekövetkezésében sze- repet játszó eseményre vonatkozó, illetve az azzal kapcso- latos valamennyi ellátás orvosi dokumentációja, gyógykeze- lések, vizsgálatok iratai, kórházi zárójelentések, szövettani eredmények, műtéti leírások, szakorvosi iratok másolatai,

c), hatósági eljárás esetén a tényállás megállapítására alkal- mas, hiteles hatósági okirat, vádindítvány vagy vádirat, bí- rósági ítélet vagy az eljárást befejező/elutasító határozat, amennyiben ilyen készült és az okirat szükséges a bizto- sítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához. A biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedé- kességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében in- dult szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatá- val vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséhez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetí- tői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve to- vábbi jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalához nem kötheti,

d), külföldön bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biz- tosítási esemény körülményeiről a külföldi állami vagy ön- kormányzati hatóság és egészségügyi intézmények által kiállított okiratok hiteles magyar fordítása,

e), kiskorú kedvezményezett esetén a törvényes képviselő, il- letve gyámhatóság vonatkozó nyilatkozata,

f), mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által előírt esetekben az azonosítási adatlap, EU illetőségi nyilatkozat, közszereplői nyilatkozat.

g), házi- vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi be- tegkarton másolata,

h), véralkohol vizsgálati eredmény (ha készült),

i), toxikus anyagok szedésére vonatkozó vizsgálati eredmény (ha készült),

j), baleseti jegyzőkönyv, vagy rendőrségi – munkahelyi bal- eset esetén munkahelyi – baleseti jegyzőkönyv másolata (amennyiben ilyen készült),

k), továbbá közlekedési baleset esetén:

l), a közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyző- könyvének másolatát, (amennyiben ilyen készült).

A szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkor- határt megelőző nyugdíjbavonulás esetén szükséges do- kumentumok:

– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály sze- rinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságról szóló határozat.

A szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkor- határt megelőző legalább 40%-os mértékű egészségká- rosodás esetén szükséges dokumentumok:

– a munkaképesség-csökkenés megállapítására jogosult szerv, illetve az egészségi állapot mértékét meghatározó rehabilitációs hatóság által kiadott és a hozzá benyújtott or- vosi dokumentumok, határozatok, minősítések másolata.

Halál, baleseti halál esetén szükséges dokumentumok:

a) a biztosított halotti anyakönyvi kivonatának másolata,

b) halottvizsgálati bizonyítvány másolata,

c) boncolási jegyzőkönyv/kórbonctani lelet másolata (ameny- nyiben készült és a kár elbírálásához szükséges),

d) a halál okát igazoló egyéb orvosi vagy hatósági bizonyít- vány másolata,

e) a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok másolatait,

f) halotti epikrízist tartalmazó kórházi zárójelentés,

g) a halál előtti orvosi dokumentumok, ambuláns vagy fekvő- beteg kórházi kezelés esetén kórházi ambuláns kezelőlap és/vagy zárójelentés(ek) másolata,

h) a háziorvos által kitöltött haláleset utáni orvosi jelentés nyomtatvány,

i) azon okiratok, amelyek a kedvezményezetti jogosultság (személyazonosítás, illetve kedvezményezetti vagy örökösi státusz) igazolásához szükségesek,

j) jogerős öröklési bizonyítvány vagy jogerős hagyatékátadó végzés másolata (abban az esetben kell csatolni, ha a ked- vezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg vagy a kedvezményezett elhalálozott).

Elérés esetén benyújtandó dokumentumok:

a) a biztosított, valamint a kedvezményezett(ek) életben létét hitelt érdemlően igazoló okirat, ami lehet:

• egy teljes körűen kitöltött azonosítási adatlap,

• érvényes személyazonosító igazolvány, vezetői enge- dély vagy útlevél másolata a biztosított személy(ek), kedvezményezett(ek) sajátkezű aláírásával és az aláírás dátumával ellátva.

A biztosító kérheti továbbá a következő dokumentumok bemutatását is:

a) orvosi ambuláns lap másolatát,

b) orvosi igazolás, beutaló másolatát,

c) altatási jegyzőkönyv másolatát,

d) kórlapok másolatát,

e) ápolási lap és dokumentáció másolatát,

f) labor eredmények másolatát,

g) képalkotó műszeres vizsgálatok eredményeit,

h) befizetési, átutalási bizonylat, az utolsó díjfizetést igazoló nyugta eredeti példányát,

i) a NEAK, illetve egyéb hivatalos szerv felé történő adatké- réshez szükséges a biztosított, biztosított örököse vagy a kedvezményezett által aláírt felmentő nyilatkozat eredeti példányát,

j) a biztosított sporttagsági igazolványa, jogviszonyának iga- zolására szolgáló dokumentumok másolatát.

Az igény érvényesítőjének a fentiek mellett lehetősége van a bizonyítás általános szabályai szerinti okirati bizonyítás lefoly- tatására.

15.3.3. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.‌‌‌‌‌‌‌‌‌‌‌‌‌

15.3.4. A biztosított, illetve a kedvezményezett a biztosítási ti- tokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jogszabá- lyok betartásával, a biztosítási szerződés létrejöttével, vagy a kárigény érvényesítésével egyidejűleg felhatalmazza a biztosí- tót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgáltatási kötele- zettség beálltával összefüggésben más biztosítótól információ- kat szerezzen be, valamint azoktól az orvosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik, illetve amelyek a biztosítot- tat kezelték, vizsgálták, a szükséges felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat közvetlenül beszerezze.

A felhatalmazás megadását követően is köteles azonban a biz- tosított, illetve a szolgáltatásra igényt érvényesítő az adatok, do- kumentumok beszerzése során a biztosítóval együttműködni.

15.3.5. Az idegen nyelvű dokumentumokat magyar nyelven kell benyújtani, a magyar nyelvű hiteles fordítás költségei min- den esetben az igény érvényesítőjét terhelik.

15.3.6. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumen- tumokat felhívás ellenére sem, vagy ismételten hiányosan nyújtották be, a biztosító a szolgáltatási igényt a hiánypótlási határidő lejártát követő 30 napon belül elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el vagy szükség esetén további adatokat kérhet.

15.4. A VISSZAVÁSÁRLÁSI ÖSSZEG KIFIZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IRATOK

a) A hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentő lap ere- deti példánya.

b) A mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által előírt esetekben az azonosítási adatlap, EU illetőségi nyilatkozat.

16. A SZOLGÁLTATÁS KIFIZETÉSE

16.1. VISSZAVÁSÁRLÁS ESETÉN

Visszavásárlás esetén a befektetési egységek visszaváltása a jelen szerződési feltételek 13.1 pontjában részletezettek szerint történik.

16.2. HALÁLESETI SZOLGÁLTATÁS ESETÉN

A biztosító haláleseti szolgáltatási igény esetén, a szolgáltatá- si igény biztosítóhoz történő beérkezését követően 30 napon belül elindítja a szerződő számláin nyilvántartott befektetési egységek visszaváltását a 3. számú mellékletben részletezett teljesítés napok figyelembevételével.

A biztosító a szolgáltatások kifizetését a szolgáltatás jogos- ságának és összegszerűségének elbírálásához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 30 napon belül elindítja a kedvezményezett részére, amennyiben teljesítésre köteles.

16.3. ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS ESETÉN

A biztosító a biztosítási tartam vége előtt írásban értesíti a szerződőt az elérési szolgáltatás igénybevételének módjáról, és a szolgáltatások kifizetését a szolgáltatás jogosságának és összegszerűségének elbírálásához szükséges utolsó irat be- érkezésétől számított 30 napon belül elindítja a kedvezménye- zett részére, amennyiben teljesítésre köteles.

16.4. SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁS ESETÉN

16.5 MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉG ESETÉN

16.6. A SZOLGÁLTATÁS ÉRTÉKE

A biztosító jelen általános szerződési feltételek 9.1. pontjában foglaltak figyelembevétele mellett, a 3. számú melléklet I.1. pontjában meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon (eladás) számított szolgáltatási értéket fizeti ki a szerződő részére.

16.7. A SZOLGÁLTATÁS KIFIZETÉSÉNEK KÖLTSÉGEI

A biztosító szolgáltatásait költségmentesen teljesíti, az alábbi esetek kivételével:

a) Amennyiben nem a biztosító hibájából (pl.: a ked- vezményezett nem kereste) adódóan visszaérkezik a kifizetett szolgáltatási összeg, a biztosító a felmerült postaköltséggel csökkenti az ismételten kifizetésre kerülő összeget. A postaköltség a Magyar Posta ha- tályos díjszabása alapján kerül kiszámításra.

b) Amennyiben a kedvezményezett külföldi bankszám- laszámot adott meg és nem nyilatkozott, vagy nem pontosan adta meg a számlatulajdonos nevét és en- nek következtében az utalás visszaérkezik, az ebből adódó többletköltség a kedvezményezettet terheli.

16.8. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosításközvetítő az ügyfélnek járó összeg kifizetésé- ben nem működhet közre.

16.9. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TERHÉRE TÖRTÉNŐ LEVONÁSOK

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító jogosult a biztosítási szolgáltatásból levonni a már esedékessé vált, de le nem vont vagyonarányos költséget. A biztosítási esemény be- jelentését és a szerződés biztosítási eseménnyel történő meg- szüntetését követően érkezett és még esedékessé nem vált rendszeres befizetések visszautalásáról a biztosító gondoskodik.

16.10. FEL NEM VETT SZOLGÁLTATÁS

A fel nem vett szolgáltatási összeget a biztosító kamatmentes letétként kezeli.

17. MENTESÜLÉSEK, KIZÁRÁSOK

A biztosító abban az esetben, ha a biztosítási esemény az alábbi okok miatt következik be a kedvezményezett részére csak a 13.1. pontban meghatározott visszavásárlási össze- get fizeti ki, ide nem értve a 17.1. c) pontban foglalt esetet.

17.1. MENTESÜLÉSEK ‌‌

A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól:

a) a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkosság, vagy öngyilkossági kísérlet következmé- nye, tekintet nélkül a biztosított tudatállapotára. Amennyiben a biztosítási esemény a biztosított a szerződéskötéstől számított két éven túl elkövetett öngyilkosság, vagy öngyilkossági kísérlet következté- ben következik be, a biztosító a szerződésben megha- tározott biztosítási összeget fizeti ki, kivéve, ha az ön- gyilkosságot, vagy öngyilkossági kísérletet megelőző két éven belül a szerződő ajánlata alapján a biztosítási összeg emelésére került sor. Ebben az esetben a biz- tosító az emelés előtti biztosítási összeget fizeti ki.

b) Ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűn- cselekménye folytán, azzal összefüggésben vesztette életét.

c) Ha a biztosított a kedvezményezett szándékos ma- gatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a biztosítási összeg a biztosított örököseit illeti meg, a kedvezményezett abból nem részesülhet. Több haláleseti kedvezményezett esetén ez nem vonat- kozik azon kedvezményezettekre, akik nem hatottak köz-

re a biztosított halálának bekövetkeztében.

d) A biztosítási esemény bejelentésének elmulasztása esetén (15.1.).

e) A közlési és változásbejelentési kötelezettség meg sértése esetén (19.1.3.).

17.2. KIZÁRÁSOK

17.2.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a koc- kázatviselés kezdete előtt fennálló betegségekkel, kóros állapotokkal, veleszületett rendellenességekkel és azok következményeivel ok-okozati összefüggésben álló biz- tosítási eseményekre, amennyiben arról a biztosított tu- domással bírt, vagy azt ismernie kellett.

17.2.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény – függetlenül annak bekövetkezési helyétől – közvetlenül vagy közvetve ösz- szefüggésben áll:

a) harci eseményekkel vagy más háborús cselekmé- nyekkel,

b) felkelésekkel, lázadásokkal vagy zavargásokkal,

c) radioaktív, illetve ionizáló sugárzással, kivéve az or- vosilag előírt terápiás célú sugárkezelést – a sugárvé- delmi szabályok betartása mellett vagy

d) HIV fertőzéssel.

Jelen feltételek alkalmazásában harci cselekménynek minősül a háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccs- kísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tün- tetés, vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekmé- nyei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kom- mandó támadás, terrorcselekmény.

17.2.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki továb- bá – és nem tekinti biztosítási eseménynek –, ha a bizto- sítási esemény

a) a biztosított jogellenes vagy szándékos magatartásá- nak következménye,

b) a biztosított kábítószer, kábító vagy bódító hatású anyag, vagy gyógyszer szedése következtében törté- nik, kivéve, ha ez a kezelőorvos előírásra, az előírás- nak megfelelően történik,

c) a biztosított ittas állapotával (ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalko- hol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére al- kalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van) közvetlen összefüggésben bekövetkezett baleset miatt valósul meg,

d) a gépjármű jogosítvány vagy forgalmi engedély nélküli vezetése következtében következik be és a biztosított egyéb közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,

e) bekövetkezését követően a biztosított nem vett igény- be haladéktalanul orvosi segítséget vagy az orvosi ke- zelést a gyógyító eljárás befejezéséig nem folytatta, és az elhalálozás vagy az egészségkárosodás ezzel okozati összefüggésben következett be,

f) a biztosított motoros eszközzel folytatott sporttevé- kenységének következménye,

g) bármely, olimpiai sportágként nem bejegyzett, különle- gesen veszélyes sportcselekménnyel, így küzdősportok köréből a pankrációval, a ketrecharccal; az egyéb spor- tok és hobbijellegű tevékenységek köréből a hegyi ke- rékpározással (mountain bike), a canyoninggal, a szikla vagy gleccsermászással, a vízisízéssel, a vízirobogózás- sal (jet-ski), a vadvízi evezéssel, a bobozással, a síug- rással, a hegymászással, a magashegyi expedícióval, a barlangászattal, a bázisugrással, a mélybe ugrással (bungee jumping), a falmászással, a roncsautó sporttal (auto-crash), a rallyval, a hőlégballonozással, a félkezes és nyílttengeri vitorlázással, a biztosított versenyszerű sportolói minőségben végzett sporttevékenysége köz- ben vagy ezekkel összefüggésben következik be,

h) nem szervezett légi utas- vagy áruforgalom keretében végrehajtott légi úton vagy körrepülésen való részvé- tel, hanem egyéb jellegű repülőtevékenység (pl. ejtő- ernyős ugrás, sárkányrepülés, egyéb sportrepülés, mezőgazdasági repülés, stb.) következménye,

i) föld alatti vagy víz alatti munkavégzés vagy ilyen terü- leten folytatott sporttevékenység következménye,

j) robbanószerekkel, robbanószerkezetekkel, veszé- lyes anyagokkal való foglalkozás következménye, pl.: földgáz ill. kőolaj kitermelése, feldolgozása, szállítá- sa, raktározása; ipari gáz gyártása; veszélyes hulla- dék gyűjtése, szállítása, raktározása, kezelése, ártal- matlanítása,

k) a biztosított fegyverviselésével ok-okozati összefüg- gésben következik be,

l) egyéb veszélyes tevékenységek pl.: cirkuszi akrobata, kaszkadőr, daru ill. toronydaru kezelő, tűzoltó, ipari al-

pinista módszerekkel történő munkavégzés következ- ménye,‌‌‌

m) azzal összefüggésben következik be, hogy a biztosított, munkavégzése során a munkavédelmi szabályokat sú- lyosan gondatlanul vagy szándékosan megsértette, to- vábbá ha a baleset bekövetkezését követően nem vett igénybe haladéktalanul orvosi segítséget vagy az orvo- si kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig nem folytat- ta, és az elhalálozás vagy az egészségkárosodás ezzel okozati összefüggésben következett be.

17.2.4. Jelen szerződési feltételek szempontjából nem mi- nősül balesetnek a betegségből eredő testi sérülés, a meg- emelés, a rándulás, a habituális ficam, a patológiás törés, a fertőzés, a rovarcsípés, a fagyás, a napszúrás, a nap általi égés és a hőguta.

18. ELÉVÜLÉS

A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékes- ségtől számított 2 év elteltével évülnek el.

19. A SZERZŐDÉS ALANYAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

19.1. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

19.1.1. Közlési kötelezettség

A szerződő (ha a szerződő és a biztosított nem azonos sze- mély, a biztosított is) köteles a szerződéskötéskor, kiegészítő biztosítások körének bővítésekor, valamint a biztosítási összeg növelésekor, továbbá a biztosítási szerződéssel kapcsolatos szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítás elvállalása és szolgáltatás teljesítése szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismer- nie kellett. Az ajánlattételkor és a kiegészítő biztosítások kö- rének bővítésekor, valamint a biztosítási összeg növelésekor, továbbá a biztosítási szerződéssel kapcsolatos szolgáltatási igény bejelentésekor írásban feltett kérdésekre adott, a való- ságnak megfelelő válasszal a felek közlési kötelezettségük- nek tesznek eleget. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A közlési kötelezettség vonatkozásában lényeges körülmény- nek minősül mindaz, amire a biztosító az ajánlat megkötése- kor, a kiegészítő biztosítások körének bővítésekor, valamint a biztosítási összeg növelésekor, továbbá a biztosítási szerző- déssel kapcsolatos szolgáltatási igény bejelentésekor kérdést tett fel, továbbá amire vonatkozóan a szerződő vagy a biztosí- tott nyilatkozattételi kötelezettségét előírta.

A közlésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet, a biztosítottat és a díjfizető személyt; egyikük sem hivat- kozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

19.1.2. Változásbejelentési kötelezettség

A szerződő, a biztosított és a díjfizető személy köteles a szer- ződés fennállása alatt írásban bejelenteni a szerződés tartama alatt beálló lényeges körülmények változását a változás be- következésétől számított 5 munkanapon belül, az elérhető-

ségekben és a személyi adatokban (a szerződő és biztosított nevében, állandó lakcímében, levelezési címében, elektronikus kommunikáció esetén az e-mail címében) bekövetkezett válto- zást haladéktalanul. A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket a biztosító csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azt írásban juttatták el a biztosítóhoz az alábbi módok egyikén:

e-mail: xxxx@xxxxxx.xx, fax: 00 0 000 0000, postacím: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

1519 Budapest, Pf. 260.

A változásbejelentési kötelezettség vonatkozásában lénye- ges körülménynek minősül a biztosított foglalkozása, sport- tevékenysége vagy egyéb veszélyes tevékenysége, külföldre költözése vagy ezen körülmények változása, továbbá a tele- fonszám, a szerződésen nyilvántartott bankszámlaszám, ill. a díjfizető módosulása.

A biztosító az általa ismert utolsó lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, valamint telefonszámra mindaddig joghatályosan küldhet nyilatkozatot, vagy értesítést, illetve a megadott bankszámlaszámra mindaddig joghatályosan telje- síthet kifizetést, amíg a lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra vagy a bankszámlaszámra vonat- kozó változás-bejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz.

A változásbejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet, a biztosítottat és a díjfizető személyt; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük el- mulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a bejelentésre köteles lett volna.

19.1.3. Közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése

Ha a szerződéskötéskor fennállt lényeges körülményekről a biztosító csak később szerez tudomást, az ebből eredő jogokat a szerződés létrejöttétől számított 5 évig gyakorol- hatja. A közlési kötelezettség megsértése esetében a bizto- sító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve ha:

a) a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskö- téskor ismerte, vagy az nem volt kihatással a biztosí- tási esemény bekövetkeztére,

b) a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény be- következtéig 5 biztosítási év már eltelt.

Amennyiben a szerződő és a biztosított a változásbe- jelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályok az irányadóak. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gya- korlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

Ha a biztosított valós életkora alapján a biztosítási szer- ződés nem jöhetett volna létre, úgy a biztosító a szerző- dést a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy köz- vetlenül bíróság előtti érvényesítéssel megtámadhatja. Eredményes megtámadás esetén a szerződés a megkö- tésének időpontjától érvénytelenné válik és a biztosító a szerződésre befizetett díjakat visszatéríti a szerződőnek.

19.1.4. A biztosítási kockázat jelentős növekedése

Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szer- ződést érintő, lényeges körülményekről vagy azok változá- sáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős

növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a szer- ződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra, an- nak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.‌

19.2. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

Jelen titoktartási kötelezettség tájékoztató a jelen általános szerződési feltételek kiadáskor hatályos Bit-nek megfelelő- en került beillesztésre. A xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a mindenkor aktuális Bit-nek megfelelő Titoktartási tájékoztató az irányadó.

19.2.1. A biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések

19.2.1.1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon bizto- sítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerző- déssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerző- dés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélésé- hez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél le- het. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tar- talmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálko- dására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

19.2.1.2. A 19.2.1.1. pontban meghatározott céltól eltérő cél- ból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

19.2.1.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül

– ha a Bit. másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, al- kalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsola- tos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

19.2.1.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a

19.2.1.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendel- kezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

19.2.1.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak kép- viselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolyta- tása keretében ismeri meg.

19.2.1.6. IV. (1) A Bit. 138. § (1) bekezdése értelmében a bizto- sítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó ható- sággal, az ügyészséggel, valamint a szabálysértési ható- sági jogkörében eljáró rendőrséggel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által ki- rendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró va- gyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideigle- nes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, fel- számolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szol- gálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigaz- gatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a tit- kos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, va- lamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítók- kal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető köt- vénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást ve- zető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántar- tásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítá- si szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló meg- állapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Iro- dával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kárta- lanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továb- bá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei

minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Informáci- ószabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló minisz- teri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bo- nus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a lábon álló növénykultúrára kötött mezőgazdasági bizto- sítási szerződésekben szereplő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazga- tási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó in- tézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

v) a Gfbt. szerinti e-kárbejelentő felületen megadott adatok- nak a kárbejelentő alkalmazás működtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szükséges információk begyűj- tése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekintetében a MABISZ-szal

szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel for- dul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatké- rés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogsza- bályi rendelkezés megjelölése is.

Bit. 381. § A 137–143. §-ban [ide nem értve a 137. § d) pont- ját], és a 145–147. §-ban meghatározott rendelkezéseket alkal- mazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításköz- vetítőt kell érteni.

Az e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben megha- tározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biz tosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmaz za az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

19.2.1.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító ál- tal az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA

szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biz- tosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötele- zettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

19.2.1.8. A biztosító 19.2.1.5.-19.2.1.6., 19.2.1.10. valamint a

19.2.1.14. és 19.2.1.16. meghatározott esetekben és szerveze- tek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

19.2.1.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás ke- retén kívül a 19.2.1.6. pontban meghatározott szervek alkal- mazottaira is kiterjed.

19.2.1.10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbizton- sági szolgálat, az ügyészség, továbbá az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoak- tív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegíté- sével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob- bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel vissza- éléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszerve- zetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

19.2.1.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszont- biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések vég- rehajtásáról szóló törvény által elrendelt pénzügyi és vagyo- ni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

19.2.1.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérel- mét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

19.2.1.13. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B.§ szerinti adattovábbítás.

19.2.1.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldözőszerv – nemzetközi kötelezettségvál- lalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresé- sének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben megha- tározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi infor- mációs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatáro- zott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

19.2.1.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adat- továbbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

19.2.1.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

19.2.1.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a fel- ügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdeké- ben történő adatátadás.

19.2.1.18. A 19.2.1.16. pontban meghatározott adatok átadá- sát a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmé- re hivatkozva nem tagadhatja meg.

19.2.1.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő sze- mélyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

19.2.1.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 19.2.1. 6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a

19.2.1.10. pont alapján végzett adattovábbításokról.

19.2.1.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes ada- tokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jog- viszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

19.2.1.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat ke- zelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

19.2.1.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni min- den olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése

esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek keze- léséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

19.2.1.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kap- csolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vo- natkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

A biztosító a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudo- másszerzés napjáig az elhunyt szerződő által kötött vagyonbizto- sítási szerződéshez kapcsolódóan, kizárólag az érintett biztosítási szerződés díjfizetéssel történő fenntartása érdekében a biztosítá- si szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételekről, a szerződés díjegyenleg- éről, az esedékes díjtartozás összegéről, valamint a szerződés évfordulójáról az elhunyt szerződő közeli hozzátartozója, illetve a vagyontárgy birtokosa részére - annak írásbeli kérelmére - ada- tot szolgáltathat, feltéve, hogy e minőségét a kérelmező okirattal igazolja. A közeli hozzátartozó, illetve a vagyontárgy birtokosa ré- szére történő ezen adatszolgáltatás nem jelenti a biztosítási titok sérelmét. A biztosító a kérelmező személyes adatait az adatszol- gáltatást követően öt évig, illetve azon időtartamig kezelheti, amíg a biztosítóval szemben igény érvényesíthető.

19.2.1.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada- tok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

19.2.1.26. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli meg- szűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üz- leti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

19.2.1.27. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

19.2.1.28. Az üzleti titokra a Ptk. 2.47. §-ában és az üzleti titokról szóló 2018. évi LIV. törvényben foglaltakat, a biztosítási titokra egyebekben a Bit-ben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

19.2.1.29. A Bit. 143. § (5) bekezdése értelmében a biztosító a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig

a) az elhunyt szerződő által kötött vagyonbiztosítási szerző- déshez kapcsolódóan, kizárólag az érintett biztosítási szer- ződés díjfizetéssel történő fenntartása érdekében a bizto- sítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételekről, a szerződés díjegyenlegéről, az esedékes díjtartozás összegéről, vala- mint a szerződés évfordulójáról az elhunyt szerződő közeli hozzátartozója, illetve a vagyontárgy birtokosa részére,

b) azon hitelfedezeti életbiztosítási szerződéshez, továbbá azon biztosítási szerződéshez kapcsolódóan, ahol a szol- gáltatás jogosultja a hitelintézet és a szerződés biztosítottja az elhunyt személy, kizárólag a szolgáltatási igény biztosí- tóhoz történő bejelentése és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatok biztosító részére történő megküldése érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosí- tást igazoló okirat számáról, valamint az általános szerző- dési feltételekről az elhunyt biztosított közeli hozzátartozója részére – annak írásbeli kérelmére – adatot szolgáltathat, feltéve, hogy e minőségét a kérelmező okirattal igazolja.

19.2.1.30. A Bit. 143. § (5) bekezdése értelmében a közeli hoz- zátartozó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére történő – (5) bekezdés szerinti – adatszolgáltatás nem jelenti a biztosítási titok sérelmét. A biztosító a kérelmező személyes adatait az adatszolgáltatást követően öt évig, illetve – ha a 142. § (3) be- kezdése szerinti időtartam ezt meghaladja – a 142. § (3) bekez- désében meghatározott időtartamig kezeli.

19.2.2. A biztosító üzleti titka

19.2.2.1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlá- tozás nélkül megőrizni.

19.2.2.2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok kö- rébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.-ben megha- tározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik sze- mélynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

19.2.2.3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére köz- vetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

19.2.3. A FATCA-törvény alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségek

19.2.3.1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen al- cím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulaj- donos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

19.2.3.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizs- gálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennál- ló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

19.2.3.3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatu- lajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

19.2.3.4. FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek 19.2.3.4.1. A 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA törvény) alapján a biztosító köteles adatot szolgáltatni a magyar adóhatóság felé az összes olyan egyesült államokbeli számla- tulajdonosról, akik egyesült államokbeli adóilletőségűek.

19.2.3.4.2. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése ér- dekében a Bit. 148. §-ában foglalt előírások szerint a bizto- sítónak érintett ügyfelei vonatkozásában a FATCA törvény I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irá- nyuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat) végez. 19.2.3.4.3. Adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn az olyan szerződések vonatkozásában, ahol a számlatulajdonos elzár- kózik a nyilatkozat kitöltésétől vagy az adóilletőséget igazoló okiratok bemutatásától (értékhatár felett).

19.2.3.4.4. Változásbejelentési kötelezettség terheli a biztosí- tó felé a szerződőt, amennyiben adóilletőségét illetően adata- iban változás következik a változás bekövetkeztétől számított 5 napon belül.

19.2.3.4.5. Az illetőségvizsgálat megtagadása, vagy valótlan, hiányos adatok szolgáltatása esetén a biztosító jogosult az aján- latot elutasítani, a biztosítási szerződést azonnali hatállyal felmon- dani és köteles adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóság felé. 19.2.3.4.6. Az átvilágítás eredményéről évente, minden év jú- nius 30-ig adatszolgáltatási kötelezettsége van az adóhatóság felé a biztosítónak, ezért 50 000,- $ mindenkori MNB közé- párfolyamon számított forint ellenértékét elérő értékhatár fe- lett a szerződőről adatot szolgáltat az adóhatóság felé az adó és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól 2013. évi XXXVII. törvény 43/B.-43/C.§-ai alapján. Ennek során minden egyesült álla- mokbeli adóilletőségű számlatulajdonos alábbi adatait továb- bításra kerül az adóhatóság részére:

a) számlatulajdonos (illetve jogi személy esetén az ellenőrzést gyakorló személyek) neve, címe, egyesült államokbeli adó- azonosítója,

b) kötvényszám,

c) a szerződés egyenlege vagy értéke az adott naptári év vé- gén, annak devizaneme, valamint USA dollárban kifejezett összege.

19.2.3.4.7. A fentieken túlmenően a biztosító az ún. Nem Résztvevő Pénzügyi Intézmények nevéről is jelentést köteles tenni, amelyek részére kifizetést teljesített és ezen kifizetések összesített összegéről az adóévet követő június 30. napjáig. 19.2.3.4.8. Részletes FATCA tájékoztatónk a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el.

19.2.4. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszol- gáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

19.2.4.1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvég- zi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti meg- állapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

19.2.4.2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizs- gálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az le- hetséges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

19.2.4.3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az in- tézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésé- től számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

19.2.5. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás

19.2.5.1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érde- kében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogsza- bályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a

19.2.1.1. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 19.2.1.3-

19.2.1.6. pontokban meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

19.2.5.2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak meg- felelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a meg- keresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

19.2.5.3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azo- nosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kocká- zattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a. pontban meghatározott személyt érintő korábbi – a Bit. 2. melléklet 3. pontban meghatározott ágazathoz tar- tozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

19.2.5.4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szer- ződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jo- gok beazonosításához szükséges adatokat;

c) ab. pontban meghatározott vagyontárgyakat, követelése- ket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

19.2.5.5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-

13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a káro- sult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a Bit. 1. melléklet 4. pont b-e. pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a sze- mélyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfel- vételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészsé- gi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő sze- mélyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdés- ben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcso- latos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

19.2.5.6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerző- dés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító ada- tai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész

10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény idő- pontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kap- csolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetke- zett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfel- vétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

19.2.5.7. A 19.2.5.1. pontban meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megke- resés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok meg- sértésének. A megkereső biztosító felelős az 19.2.5.1. pontban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

19.2.5.8. A megkereső biztosító a megkeresés eredménye- ként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

19.2.5.9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biz- tosító tudomására jutott adat a biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 19.2.5.8. pont- ban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

19.2.5.10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

19.2.5.11. A megkereső biztosító a 19.2.1.1. pontban meghatá- rozott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, to- vábbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érin- tett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.‌‌‌

19.2.5.12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a 19.2.5.8-19.2.5.10. pontokban meghatározottakra tekintettel

– már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

19.2.5.13. A megkereső biztosító a megkeresés eredménye- ként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudo- mására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 19.2.1.1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

19.2.5.14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

19.2.5.15. Ha az ügyfél a személyes adataihoz való hozzá- férést kér és a megkereső biztosító – a 19.2.5.9 és 19.2.5.10 pontban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a ké- relemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoz- tatni a kérelmezőt.

19.2.5.16. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor hatályos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

19.3. SZERZŐDÉSRE JELLEMZŐ ÉRTÉKEK MÓDOSÍTÁSA

19.3.1. A biztosító jogosult az 1. számú mellékletben felsorolt egyes költségeket egyoldalúan módosítani, ha a működésé- ben az alábbi körülmények miatt tényleges költségnövekedés merül fel:

a) díjbefizetéssel, szolgáltatások teljesítésével kapcso- latos költségek változása (postai levélküldemények díjtételeinek változása, postai csekkbefizetés költsé- geinek változása, banki csoportos díjbeszedés költ- ségtételeinek változása, a díjbefizetést érintő banki tranzakciók díjtételeinek változása, stb.);

b) technológiai változások az elektronikus kapcsolattar- tásban, ügyfélkiszolgálás költségeinek változása;

c) biztosítási szerződésekhez kapcsolódó ügyféladatok lekérdezésének költségváltozása (lakcímnyilvántar- tás, halottregiszter, stb.);

d) a szolgáltatáshoz tartozó kockázat számottevő növe- kedése;

e) külső szolgáltató partnerek díjainak változása;

f) viszontbiztosítási díjak emelkedése;

g) árfolyam emelkedés;

h) adók, közterhek megváltozása.

A biztosító minden évben egy alkalommal jogosult mó- dosítani a szerződő rendelkezéseivel összefüggő egyes költségelemek költségeit a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett és utolsó ismert 12 havi inflá- ció mértékével. A biztosító ettől +/–5 százalékponttal el- térhet.

A biztosítási szerződés fennállása során felmerülő költségek mértékét a biztosító az 1. számú mellékletben határozza meg, mely a szerződés részét képezi.

A biztosító a változást megelőzően 30 nappal írásban tá- jékoztatja a szerződőt.

19.3.2. A módosítás az adott biztosítási szerződés vonatkozá- sában a közzétételt követően válik hatályossá.

19.3.3. A biztosító biztosítási évente egyszer írásban tájékoztatja a szerződőt a biztosítási szerződés legfontosabb adatairól, vala- mint információt nyújt a 1. számú melléklet esetleges módosulá- sáról, továbbá a biztosító a jelen életbiztosítási szerződést érintő változásokról az internetes honlapján (xxx.xxxxxx.xx) is tájékoz- tatást nyújt.

19.3.4. Az alapkezelőkkel kötött megállapodás alapján, vala- mint a szerződési feltételek 8.1.1. pontjának figyelembevételé- vel a befektetési költség visszatérítés változhat. A visszatérítés mértékét a jelen szerződési feltételek 1. számú melléklete tar- talmazza. Amennyiben a visszatérítés mértéke függ az alap- kezelési díjtól, akkor a visszatérítés az alapkezelési díj változá- sa esetén is módosulhat. Az 1. számú mellékletben szereplő értékek módosulása esetén, a biztosító 30 napon belül hon- lapján, valamint a szerződőnek küldött éves értesítőben nyújt tájékoztatást. (xxxxx://xxx.xxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxxxxx)

19.4. NAPI TÁJÉKOZÓDÁSI LEHETŐSÉG

A biztosító, az általa üzemeltetett telefonos ügyfélszolgálati rendszeren (továbbiakban Contact Center) keresztül napi tá- jékozódási lehetőséget biztosít a szerződőnek a befektetési egységek értékéről. A biztosító a szerződő által írásban feltett kérdésekre írásban válaszol. A szerződő a biztosító székhe- lyén működő Ügyfélszolgálaton (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.), továbbá a biztosító internetes honlapján (xxx.xxxxxx.xx), valamint a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán (x00 0 000 0000) keresztül is jogosult tájékoztatást kérni.

20. PANASZOK, KÉRELMEK BEJELENTÉSE

A Bit., valamint a biztosítók, a többes ügynökök és az alkuszok panaszkezelésének eljárásával, valamint a panaszkezelési sza- bályzatával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 437/2016. (XII.16.) Kormányrendelet, illetve az egyes pénzügyi szervezetek panaszkezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokról szóló 66/2021. (XII.20.) MNB rendelet ezen feltétel lezárásának napján hatályos szövege szerint.

20.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító – szer- ződéskötést megelőző, vagy a szerződés megkötésével, a szerződés fennállása alatti, a szolgáltató részéről történő tel- jesítéssel, valamint a szerződéses jogviszony megszűnésével, illetve azt követően a szerződéssel összefüggő – magatartá- sára, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elekt- ronikus levélben) közölhesse.

Személyes panaszbejelentés

Ügyfélfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni.

Ügyfélszolgálati Iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Telefonos panaszbejelentés

Telefonon a belföldről és külföldről is hívható

x00 0 000 0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető:

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Panaszkezelési Csoport

Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az xxxx@xxxxxx.xx e-mail címre, faxon a 36 1 458 4260 faxszámra

vagy – regisztrációt követően – SIGNAL Direkten keresztül on- line módon is eljuttathatja a biztosító részére.

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elérhe- tőségei, a nyitvatartás ideje megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx elérési úton.

20.2. A biztosítóhoz intézett

a. szóbeli panaszt személyesen ügyfélszolgálati irodánkban munkanapokon hétfőn 08:00-20:00, keddtől-péntekig: 08:00-16:00 nyitva tartási időben,

b. telefonon közölt szóbeli panaszt munkanapokon hétfőn 08:00-20:00, keddtől-péntekig: 08:00-16:00 nyitva tartási időben,

c. írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan

teheti meg.

Személyes és telefonos ügyfélszolgálatunk nyitvatartása mun- kanapokon:

hétfő: 08:00-20:00; kedd-péntek: 08:00-16:00

20.3. A biztosító a szóbeli panasszal élő ügyfelek részére nyit- va álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek le- hetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számí- tott öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfél- fogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.

20.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító biz- tosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügy- intézést. A biztosító az ügy intézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

20.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hang- felvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatá- sát, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

20.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 20.7. pontban megha- tározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a sze- mélyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 20.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

20.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy má- solati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 20.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – meg- küldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezé- sek szerint jár el.

20.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indoklással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A biztosító a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségek- hez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.

20.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írás- ban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNB tv.) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések meg- sértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kez- deményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegés- sel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell a fogyasztót arról, hogy tett-e ál- talános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békél- tető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt. Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljáró szerv:

Magyar Nemzeti Bank

Székhely: 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.

Ügyfélszolgálat: 1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 0. Xözponti levélcím: Magyar Nemzeti Bank 1850 Budapest Telefon: 00 00 000 000

Fax: 00 0 000 0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx

A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatása- ival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv:

Pénzügyi Békéltető Testület

Székhely: 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.

Ügyfélszolgálat: 1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 0. Xevelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1850 Budapest Telefon: 00 00 000 000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx

20.10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.

20.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a 20.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének sza- bályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési sza- bályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tá-

jékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.‌‌‌

20.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántar- tást vezet.

20.13. A 20.12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b) a panasz benyújtásának időpontját,

c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézke- dés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e) a panasz megválaszolásának időpontját.

20.14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhe- lyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panasz- kezelési szabályzata a www.signal.hu oldalon elérhető.

20.15. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.

20.16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fo- gyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

20.17. A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári pe- res vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében lehetséges.

21. ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A jelen általános szerződési feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a szemé- lyi jövedelemadóról szóló (SZJA tv) rendelkezései is irányadók. Mivel az adójogszabályok a szerződés tartama alatt változhat- nak, indokolt a biztosított és a szerződő részéről a szerződés tar- tama alatt a törvényi változások figyelemmel kísérése.

A biztosító az aktuális adózásra vonatkozó információkat a honlapján (www.signal.hu) bocsátja ügyfelei rendelkezésére. A biztosító köteles a szerződést érintő bármely pénzkivonás vagy visszavásárlás, részleges visszavásárlás esetén a hatá- lyos adójogszabályoknak megfelelő fizetési kötelezettséget megállapítani és a levonás elvégzése után a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) számára a megfelelő összeget elutalni.

A biztosító pénzkivonás és részleges visszavásárlás esetén a befektetési egységek visszaváltásának elindítása előtt, a visz- szaváltás értékéhez hozzáadja az előzőleg kiszámolt adó érté- ket és az így kapott értéket számolja át befektetési egység da- rabra az utolsó ismert árfolyam alapján. A befektetési egység visszaváltás teljesülésekor a biztosító a valós teljesülési adatok alapján ismételten megállapítja az adó értékét és ezt az érté- ket vonja le a szerződőnek fizetendő szolgáltatás összegéből. Visszavásárlás esetén az adó kötelezettség teljesítéséhez, a biz- tosító, a befektetési egységek visszaváltását követően kiszámított adó értékének mértékével csökkenti a visszavásárlási összeget.

21.1. ADÓJÓVÁÍRÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Amennyiben az adóhatóság a szerződő rendelkezése szerint adójóváírást teljesít a biztosítási szerződésre, úgy a biztosító az alábbiak szerint jár el:

Az adójóváírás befektetése eseti díj formájában arra elkülöní- tett adójóváírás számlára, befizetésenként külön adójóváírás befektetési egységekben történik. Az adójóváírás számlákról bővebb információk a jelen általános szerződési feltételek 6.4. pontjában találhatók.

Az adójóváírás összegét – a külön erre a célra létrehozott bankszámlaszámra utalást és annak beazonosításához szük- séges valamennyi adatnak a biztosítóhoz történő beérkezését követően– a biztosító a főszámla alapfelosztásának megfelelő befektetési alapokba történő befektetéssel jóváírja. A szerző- dő jogosult az írásbeli rendelkezése alapján a meglévő befek- tetési egységeket, bármikor más – a jelen szerződési feltételek

3. számú mellékletébe foglalt – befektetési alapok befektetési egységeire átváltani, valamint a 4. számú mellékletben leírt bármely portfóliót vagy PortfólióFix és Életciklus befektetési stratégia 2.0-át is kérhet az adójóváírás alszámlákra.

A biztosító az adójóváírásból képzett eseti befektetési egységekből a rendszeres díjakban fennálló tartozás ki- egyenlítését külön kérésre sem hajtja végre.

Az adójóváírásból képzett eseti befektetési egységekre díjfizetési mód és díjnagyság szerinti bónuszt a biztosító nem érvényesít.

A biztosító az adójóváírás számla terhére kizárólag vagyonará- nyos költséglevonást érvényesít. Az adójóváírás számlára vo- natkozó költséglevonások szabályait a jelen általános szerző- dési feltételek 7. pontja, mértékét a jelen általános szerződési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

21.2. ADÓJÓVÁÍRÁS SZÁMLA JOGVESZTŐ ESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSE ESETÉN

Amennyiben a jogvesztő esemény a szerződésről történő bár- milyen nyugdíj célú számláról, pénzkivonás miatt következett be – a nyugdíjcélú eseti számláról rendezett nyugdíjcélú rend- szeres díj kivételével –, akkor a biztosító a következő intézke- déseket teszi:

A biztosító a jogvesztő esemény rögzítését követő forgalma- zási (T) napon indított megbízása alapján, a jelen általános szerződési feltételek 9. pontjában foglaltak figyelembevétele mellett, a jelen általános szerződési feltételek 3. számú mellék- let I.1. pontjában meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon (eladás) számított értéken elindítja a nyugdíjcélú számláról történő pénzkivonást és az adójóváírási számlán nyilvántartott adójóváírás befektetési egységek visszaváltását. A biztosító az adójóváírás 20%-os büntető kamattal növelt összegének visszafizetési kötelezettségét a teljesült pénzkivonás értéké- nek és adójóváírás számla értékének felhasználásával próbál- ja teljesíteni. A biztosító gondoskodik az adójóváírás büntető kamattal növelt összegének az adóhatóság számára történő elutalásáról.

Amennyiben az így felszabadult összeg csak részben elegen- dő az adójóváírás 20%-os büntető kamattal növelt összegének visszafizetésére, abban az esetben a biztosító a levont értéken felül megmaradt tartozásról a szerződőt levélben tájékoztatja.

21.3. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉT KÖVETŐEN ÉRKEZETT ADÓJÓVÁÍRÁSOK ‌‌‌

A szerződés megszűnését követően érkezett adójóváírások tekintetében a következő intézkedéseket teszi a biztosító:

a) Amennyiben a biztosítási szerződés (a biztosított elhalá- lozásának kivételével) biztosítási esemény következtében szűnt meg, abban az esetben a biztosító a megszűnést követően beérkezett adójóváírást a biztosítottnak utólago- san kifizeti.

b) Amennyiben a biztosítási szerződés a biztosított elhalálo- zása biztosítási esemény következtében szűnt meg abban az esetben a biztosító gondoskodik a megszűnést követő- en beérkezett adójóváírásnak a kedvezményezett számára történő kifizetéséről.

c) Amennyiben a biztosítási szerződés nem biztosítási ese- mény következtében szűnt meg, abban az esetben a biz- tosító a megszűnést követően beérkezett adójóváírás az adóhatóság számára történő visszautalásáról gondoskodik.

21.4. TÖBBLETHOZAM VISSZATÉRÍTÉS

A járadékszolgáltatásra vonatkozó tartalékot a biztosító 0%-os technikai kamattal határozta meg.

A biztosító fenntartja a jogot arra, hogy a járadékszolgálta- tás tartama alatt a járadékszolgáltatás tartamára alkalmazott technikai kamatláb mértékét egyoldalúan módosítsa akkor, amikor a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló mindenkori jogszabályban rögzített technikai kamatláb legna- gyobb mértéke módosul.

Jelen feltételek szerint létrejött szerződésre meghatározott járadékszolgáltatás tartamára alkalmazott technikai kamatláb értéke olyan mértékben és irányban módosulhat, amelyet a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló minden- kori jogszabály lehetővé tesz.

A módosítást követően alkalmazott technikai kamatláb nagy- sága nem haladhatja meg a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló mindenkori jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértékét.

A járadékszolgáltatás tartamára alkalmazott technikai kamat- láb változásáról a biztosító legkésőbb a változást megelőzően 30 nappal írásban értesíti a szerződőt.

A biztosító a matematikai tartalék befektetéséből származó többlethozam 80%-át a nyereségből, járadékemelés formájá- ban juttatja vissza a biztosítási szerződésekre.

22. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

22.1. Az életbiztosítási szerződés befektetési egységeinek vé- telére, eladására, áthelyezésére (továbbiakban: tranzakciók) vonatkozó határidők abban az esetben módosulhatnak, ha az életbiztosítási szerződésen a megbízás napján más folyamat- ban lévő tranzakciók vannak, melyek teljesüléséig megakadá- lyozzák újabb tranzakciós megbízások indítását.

22.1.2. A biztosító nem végez rendszeres értékelést az ügyfélnek ajánlott biztosítás alapú befektetési termék al- kalmasságáról.

22.2. A biztosítási alapú befektetési termékek kizárólag ta- nácsadással értékesíthetők. A Bit. 166/D § (1) bekezdés a,

pontjának megfelelően a biztosító tájékoztatja az ügyfelet, hogy nem végez rendszeres értékelést az ügyfélnek ajánlott biztosítási alapú termék alkalmasságáról.

22.3. A biztosítási szerződés módosulásának szabályai

22.3.1. Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szer- ződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megvál- tozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek meg- feleljen.

22.3.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szó- ló tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban megha- tározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.

22.3.3. A biztosító a 22.2. pontban meghatározott tájékozta- tásban a Bit. 152. § (1) bekezdésében meghatározott módon tájékoztatja a szerződő felet a szerződést vagy az általános szerződési feltételeket érintő változásokról. A módosító javas- lat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.

22.3.4. A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.

22.4. A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő.

22.4.1. Függő biztosításközvetítő az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egy- mással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti (a to- vábbiakban: ügynök),

b) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök).

A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha a többes ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta. A biztosító megtérítést követelhet a többes ügynöktől, így kü- lönösen abban az esetben, ha a többes ügynök megszegte a Bit. 387. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettséget, és a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt ez idézte elő.

22.4.2. Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő (alkusz). Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e kötelezettsége elmulasztásáért, így külö- nösen a téves tanácsadásért, téves tájékoztatásért, a sza- bálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.

22.5. Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábban megegyez- tek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kiala- kítottak.

22.6. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen fel- tételek alapján az aláírás képével ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve a legalább fokozott biz- tonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus do- kumentumba foglalás) és az SMS.

22.7. Jelen biztosítási szerződés keretében a díjak megfizeté- se, a befektetési egységek nyilvántartása, a költségek elszá- molása és a szolgáltatások teljesítése a mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben történik.

22.8. Jelen életbiztosítási szerződésre hitelfedezeti zára- dék nem jegyezhető be.

22.9. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőké- pességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a www.signal.hu oldalon érhető el a közzétételt követően.

22.10. A jelen szerződési feltételek a szerkesztésének lezárá- sakor hatályos Bit. szövegének megfelelően készült (különös tekintettel a Titoktartási kötelezettségre, titokvédelemmel kap- csolatos előírásokra, valamint a Panaszkezelésre vonatkozó pontokra.)

22.11. A biztosításközvetítő a biztosítóval áll szerződéses jog- viszonyban, tehát a biztosítási díj magában foglalja a javadal- mazást.

A jelen szerződési feltételek szerkesztésének lezárási dátuma: 2024.06.29.

Tekintettel arra, hogy a Bit. módosítására a biztosítási szerző- dés létrejöttéig is sor kerülhet, ezért a www.signal.hu honla- pon elérhető a mindenkor hatályos Bit. szövege.

A SZERZŐDÉSRE JELLEMZŐ ÉRTÉKEK (SN005)‌

Jelen mellékletben közölt értékek a 2024. július 1-jén és az azt követő technikai kezdettel létrejött szerződésekre vonatkoznak. Az adatok az új melléklet kiadásáig érvényesek, amely a www.signal.hu oldalon kerül közzétételre.

A SZERZŐDŐ RENDELKEZÉSÉTŐL FÜGGETLEN, RENDSZERES KÖLTSÉGEK (szabályzat 7.1. pontja)

Befizetésből érvényesített költségek (szabályzat 7.1.1. pontja) Szerződéskötési költség (szabályzat 7.1.1.1. pontja)

Alapja a fizetési gyakoriság szerinti aktuális díj, az alábbiak szerint:

Tartam
Biztosítási év	10	11	12	13	14	15	16	17	18	19	20-tól

1. év	74%	74%	74%	74%	74%	74%	74%	74%	74%	74%	74%
2. év	8%	13%	18%	23%	28%	33%	38%	43%	44%	44%	44%
3. év	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	4%	9%	14%

Adminisztrációs költség (szabályzat 7.1.1.2. pontja) Díjfizetési gyakoriság szerinti aktuális rendszeres díjakból: 6% Eseti díjak esetén:

3 000 000 Ft és alatta lévő díjrészre: 3%

3 000 001 Ft – 10 000 000 Ft közötti díjrészre: 2%

10 000 000 Ft feletti díjrészre: 1%

Kockázati díj: Ezt a díjat a biztosító nem számítja fel külön, az elvonás a rendszeres díjakból érvényesített adminisztrációs költség részét képezi.

A bruttó éves díj			A bruttó éves díj		A bruttó éves díj
Kor	1000 Ft biztosítási összegre	Kor	1000 Ft biztosítási összegre	Kor	1000 Ft biztosítási összegre
15	0,424	32	1,541	49	12,906
16	0,497	33	1,679	50	13,976
17	0,57	34	1,867	51	14,976
18	0,671	35	2,162	52	15,922
19	0,749	36	2,539	53	16,883
20	0,822	37	2,992	54	17,882
21	0,878	38	3,523	55	19,033
22	0,925	39	4,103	56	20,279
23	0,957	40	4,733	57	21,584
24	1,004	41	5,39	58	22,994
25	1,041	42	6,112	59	24,524
26	1,092	43	6,879	60	26,218
27	1,129	44	7,707	61	28,068
28	1,179	45	8,594	62	30,072
29	1,238	46	9,578	63	32,192
30	1,334	47	10,655	64	34,482
31	1,439	48	11,775	65	36,909

Befektetési egység elvonásával érvényesített költségek (szabályzat 7.1.2. pontja)

Vagyonarányos költség (szabályzat 7.1.2.1. pontja) Főszámlára vonatkozóan minden befektetési alapra:

1-3. évig: 0%

4. évtől: havi gyakoriság szerint levonva: 0,167% (évi 2%), (kivéve két befektetési alap esetében*)

Eseti számlára vonatkozóan minden befektetési alapra (kivéve két befektetési alap esetében*): havonta 0,167% (évi 2%)

Lojalitási számlára vonatkozóan minden befektetési alapra (kivéve két befektetési alap esetében*): havonta 0,167% (évi 2%) Adójóváírási számlára vonatkozóan minden befektetési alapra (kivéve két befektetési alap esetében*): havonta 0,167% (évi 2%)

*Kivéve HOLD Széf Abszolút Hozamú Befektetési Alap és SIFI Rövid Kötvény Befektetési Alap U sorozat, mely befektetési alapok tekintetében minden számlára vonatkozóan: 0,133% havonta (évi 1,60%)

A SZERZŐDŐ RENDELKEZÉSÉTŐL FÜGGŐ KÖLTSÉGEK (szabályzat 7.2. pontja)

Befizetésből érvényesített költségek (szabályzat 7.2.5. pontja)

30 napos felmondás esetén felszámított költség (nyomtatványok és kötvényesítés költségei): 6 000 Ft Befektetési egység elvonással érvényesített költségek (szabályzat 7.2.1.-7.2.4. és 7.2.6. pontjai) Díjszüneteltetés költsége: 2 500 Ft/alkalom

Díjmentesítés költsége (díj nem fizetés esetén): 500 Ft/hó (évi 6 000 Ft)

Részleges visszavásárlás költsége: a kifizetett összeg 0,3%-a, min. 300 Ft, max. 1 500 Ft Eseti pénzkivonás költsége: a kifizetett összeg 0,3%-a, min. 300 Ft, max. 1 500 Ft Járadékszolgáltatás kezelési költsége: 630 Ft/hó

DÍJFIZETÉS

Minimális díjak

A rendszeres minimális díj összege:

havi díjfizetés esetén: 12 000 Ft/hó

negyedéves díjfizetés esetén: 36 000 Ft/negyedév

féléves díjfizetés esetén: 72 000 Ft/félév

éves díjfizetés esetén: 144 000 Ft/év

Eseti díj minimuma: 35 000 Ft

Utaláshoz szükséges adatok:
Rendszeres díjak bankszámlaszám:	12001008-00246399-00300000
Eseti díjak bankszámlaszám:	12001008-00246399-00400007

Csoportos beszedés beállításához szükséges adatok:

Kedvezményezett adatai: SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ Zrt. A10828704

Szerződő fél azonosítója a kedvezményezettnél (fogyasztói azonosító): A szerződés kötvényszáma

BÓNUSZOK

Díjnagyság szerinti bónusz

Mértéke: 1%

Alapja a fizetési gyakoriság szerinti aktuális díj, az alábbiak szerint: havi díjfizetés esetén: minimum 25 000 Ft/hó

negyedéves díjfizetés esetén: minimum 75 000 Ft/negyedév féléves díjfizetés esetén: minimum 150 000 Ft/félév

éves díjfizetés esetén: minimum 300 000 Ft/év

Öngondoskodási bónusz

Alapja az elvont szerződéskötési költség a szabályzat 8.1.2.3. pontja alapján. Mértéke: 37. hónaptól – 180. hónapig: 5%/év

181. hónaptól – 240. hónapig: 8%/év

Díjfizetési mód szerinti bónusz

Alapja a fizetési gyakoriság szerinti aktuális díj, az alábbiak szerint: banki átutalás és csoportos díjbeszedés esetén: 1%

Befektetési költség visszatérítés

Alapja a befektetési egységek aktuális értéke

A) Választható HOLD Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapok:

Befektetési Alap	Éves mérték
HOLD 2000 Nyíltvégű Vegyes Befektetési Alap	0,875%
HOLD Részvény Befektetési Alap	1,20%
HOLD Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Vegyes Befektetési Alap	0,57%
HOLD Széf Abszolút Hozamú Befektetési Alap	0,27%

B) Választható SIGNAL IDUNA Fund Invest Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapok:

Befektetési Alap Éves mérték

SIFI Rövid Kötvény Befektetési Alap U sorozat nincs befektetési költség visszatérítés

SIFI Közép-Európai Részvény Befektetési Alap U sorozat nincs befektetési költség visszatérítés SIFI Magyar Indexkövető Részvény Befektetési Alap U sorozat nincs befektetési költség visszatérítés SIFI Európa Részvény Alapok Alapja Befektetési Alap U sorozat nincs befektetési költség visszatérítés SIFI USA Részvény Alapok Alapja Befektetési Alap U sorozat nincs befektetési költség visszatérítés SIFI Globális Alapok Alapja Vegyes Befektetési Alap nincs befektetési költség visszatérítés

SIFI Kötvény Befektetési Alap U sorozat nincs befektetési költség visszatérítés SIFI Osztalékvadász Részvény Alapok Alapja Befektetési Alap nincs befektetési költség visszatérítés

Portfóliók	Globális óvatos	Globális mérsékelt	Globális lendületes
SIFI Globális Alapok Alapja Vegyes Befektetési Alap	15%	60%	100%
SIFI Kötvény Befektetési Alap U sorozat	85%	40%	–

A megtakarítási díjrész egy alapba befektethető aránya nem lehet kevesebb, mint a befektetésre kerülő díjrész 5%-a.

TISZTELT LEENDŐ ÜGYFELÜNK!‌

Az Ön által megkötni kívánt nyugdíjbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked típusú) életbiztosítások körébe tartozik, ahol a biztosító – az Ön választása szerinti formában – fekteti be a befizetett biztosítási díj megtakarításra szolgáló részét. Felhívjuk a figyelmét, hogy jelen termék egyben nyugdíjbiztosítás is.

Annak érdekében, hogy Ön a szerződéshez kapcsolódó költségekről átfogó képet kapjon, a biztosítók a teljes költségmuta- tót (TKM) egységesen alkalmazzák az életbiztosításoknak a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (továbbiakban Bit.) meghatározott körére, továbbá a mutató értékéről Önt, mint leendő szerződőt előzetesen tájékoztatják, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni. A TKM megegyezik a teljes költségmutató számításáról és közzétételéről szóló 55/2015. MNB rendeletben (továbbiakban Rendelet) meghatározott teljes költségmutatóval.

A nyugdíjbiztosítások esetében a TKM számítás figyelembe veszi e termékcsoport jellegzetességét, – miszerint az jellemző módon nyugdíjba vonuláskor szolgáltat – annak érdekében, hogy pontosabb tájékoztatást nyújtson az ügyfelek számára. A megkülönböztethetőség érdekében a nyugdíjbiztosítások esetén a TKM helyett a TKMNy jelölést alkalmazzák a biztosítók.

MI A TKMNY?

A TKMNy egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egyetlen százalékos érték segítségével fejezi ki a típuspél- dában bemutatott biztosítás költségeit, köztük a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.

A TKMNy megmutatja, hogy adott feltételezések mellett közelítőleg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költ- ségmentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit-linked nyugdíjbiztosítási terméken keresztül érte el.

MIBEN SZOLGÁLJA AZ ÖN ÉRDEKEIT?

A TKMNy segítségével Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált nyugdíjbiztosítások költségszintjeit.

A BEMUTATOTT TÍPUSPÉLDA A KÖVETKEZŐ:

A TKM a Rendeletben meghatározott alábbi feltételezésekkel kerül kiszámításra.

A BIZTOSÍTOTT KORA ÉS A BIZTOSÍTÁS IDŐTARTAMA

• A biztosító folyamatos díjas szerződések esetén 45-50-55 éves biztosítottakkal, egyszeri díjas szerződések esetén 45-55-60 éves biztosítottakkal számol, a hozzájuk értelemszerűen tartozó 20-15-10, illetve 20-10-5 éves biztosítási időtartamokkal.

• A TKMNy kalkuláció azért készül különböző időtartamokra, hogy látható legyen, miként befolyásolja a futamidő a termék költségterhelését. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tar- tam a konkrét termékre nem elérhető.

Élethosszig szóló biztosítás esetén a fenti tartamok úgy értendők, hogy az ügyfél a feltüntetett időpontban a szerződés visz- szavásárlását kéri.

A BIZTOSÍTÁS DÍJA ÉS A DÍJFIZETÉS MÓDJA

• A fenti életkorú biztosított

– 4 500 000 Ft-ért (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) egyszeri díjas, vagy

– 25 000 Ft kezdeti díjjal (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) rendszeres, havi díjfizetésű biztosítást köt, ahol a díjfize- tés átutalással történik.

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSBAN FOGLALT ÉLET- ÉS/VAGY BALESETBIZTOSÍTÁSI, ILLETVE EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

• A TKMNy a biztosítási feltétek szerint kötelezően választandó minimális biztosítási fedezetek kockázati díját veszi figyelembe költségként.

• Jelen SIGNAL IDUNA NYUGDÍJPROGRAM biztosítás esetében a szerződésbe épített kötelező biztosítási kockázat jel- lemzői a következőek: bármely okú halál: a biztosítás első éves díjának a kétszerese, de maximum 1 millió forint, amely az értéknövelés mértékével nő.

A TKMNy számítás a Rendeletnek megfelelően figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön a befektetést az adott unit-linked nyugdíjbiztosításon keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvez- ményeket. Amennyiben a különböző befektetési alapokhoz kapcsolódó költségek eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók.

	Jelen SIGNAL IDUNA NYUGDÍJPROGRAM biztosítás TKMNy* értékei
Befektetési alapok	10. év	15. év	20. év
HOLD 2000 Nyíltvégű Vegyes Befektetési Alap	4,99%	4,07%	3,64%
HOLD Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Vegyes Befektetési Alap	4,91%	4,00%	3,56%
HOLD Széf Abszolút Hozamú Befektetési Alap	4,54%	3,61%	3,17%
HOLD Részvény Befektetési Alap	5,28%	4,35%	3,92%
SIFI Európa Részvény Alapok Alapja Befektetési Alap U sorozat	5,07%	4,17%	3,74%
SIFI Globális Alapok Alapja Vegyes Befektetési Alap	4,48%	3,57%	3,14%
SIFI Kötvény Befektetési Alap U sorozat	4,46%	3,55%	3,12%
SIFI Osztalékvadász Részvény Alapok Alapja Befektetési Alap	4,37%	3,45%	3,02%
SIFI Közép-Európai Részvény Befektetési Alap U sorozat	4,95%	4,04%	3,62%
SIFI Magyar Indexkövető Részvény Befektetési Alap U sorozat	5,04%	4,13%	3,70%
SIFI Rövid Kötvény Befektetési Alap U sorozat	4,09%	3,15%	2,72%
SIFI USA Részvény Alapok Alapja Befektetési Alap U sorozat	5,19%	4,28%	3,86%

Jelen termék sajátosságai miatt a fentiekben ismertetett TKM számítási eljárástól a következő módon tértünk el:

* A szerződés rendszeres díjára vonatkozó, 5%-os kötelező (rögzített) index figyelembevételével történt a számítás.

A biztosító internetes honlapján (www.signal.hu/hu/Unit-linked-es-nyugdij-eletbiztositasok-TKM-ertekei) elérhetők a jelen termék befektetési alaponkénti TKMNy értékei.

Felhívjuk figyelmét, hogy jelen termék egyes befektetési alapok esetében a 10., 15., 20. éves kiemelt tartamok esetében meghaladják az MNB 8/2016. (VI. 30.) ajánlás 29./33./38. pontjában rögzített TKMNy limitértéket. A javasolt limitértékek: 10. év esetében 4,25%, 15. év esetében 3,95%, 20. év esetében 3,50%. A javasolt limitértéktől eltérő értékek félkövér betűvel kerültek megjelölésre a fenti táblázatban.

A javasolt limitértékektől való eltérés indoklása a www.signal.hu/hu/Unit-linked-es-nyugdij-eletbiztositasok-TKM-ertekei hon- lapon érhető el.

FIGYELEM!

Fontos tudnivaló, hogy a fentiekben bemutatott TKMNy értékek a típuspélda adatain túlmenően azt is feltételezték, hogy a szer- ződés az adott tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosításra, a szerződésből pénzkivonás semmilyen formában nem történik és a megállapított díjak az adott tartam során időben maradéktalanul megfizetésre kerülnek. Mindezért a TKMNy értékek által bemutatott költségszint nem szükségszerűen azonos a megvásárolni kívánt konkrét szerződés költségeivel, hanem arról megközelítő tájékoztatást nyújt. A szerződés egyedi jellemzőinek függvényében a konkrét szerződés költségei akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKMNy értékektől.

A Magyar Nemzeti Bank honlapján megtalálható az összes, a Rendelet szerinti TKM számítási kötelezettség alá tartozó TKM érték.

Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy a TKMNy fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a unit-linked nyugdíjbiztosításokra vonatkozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elhanyagolható szempont ugyanis a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jel- lege (élet-, baleset- vagy egészségbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegészítő fedezettel bő- víthető a biztosítás), mennyire hozzáférhető az adott szerződésben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (pl. befektetések online átcsoportosításának lehetősége).

Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKMNy bemutatása is hozzájárul ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor.

2024.06.30.

SIG 5044

VÁLASZTHATÓ BEFEKTETÉSI ALAPOK ‌

A VÁRHATÓ HOZAM/KOCKÁZAT SZERINT:

1. LEGALACSONYABB KOCKÁZATÚ BEFEKTETÉSI ALAPOK

HOLD Széf Abszolút Hozamú Befektetési Alap

2. ALACSONY KOCKÁZATÚ BEFEKTETÉSI ALAPOK

SIFI Rövid Kötvény Befektetési Alap U sorozat

3. KÖZEPESEN ALACSONY KOCKÁZATÚ BEFEKTETÉSI ALAPOK

HOLD 2000 Nyíltvégű Vegyes Befektetési Alap SIFI Kötvény Befektetési Alap U sorozat

4. KÖZEPES KOCKÁZATÚ BEFEKTETÉSI ALAPOK

HOLD Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Vegyes Befektetési Alap HOLD Részvény Befektetési Alap

SIFI Európa Részvény Alapok Alapja Befektetési Alap U sorozat SIFI Közép-Európai Részvény Befektetési Alap U sorozat

5. KÖZEPESEN MAGAS KOCKÁZATÚ BEFEKTETÉSI ALAPOK

SIFI Globális Alapok Alapja Vegyes Befektetési Alap

SIFI Osztalékvadász Részvény Alapok Alapja Befektetési Alap SIFI USA Részvény Alapok Alapja Befektetési Alap U sorozat SIFI Magyar Indexkövető Részvény Befektetési Alap U sorozat

Alap megnevezése: HOLD 2000 NYÍLTVÉGŰ VEGYES BEFEKTETÉSI ALAP

Befektetési politika: Az alapkezelő egy mérsékelt részvényarányú és kockázatú, konzervatívan kezelt, vegyes típusú közép- és hosszú távú befektetési lehetőséget kínál a befektetési alappal (későbbiekben alap) a befektetőknek. Az Alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figyelembevételével az Alap forrásainak átlagosan 30-40 százalékát fordítsa részvények vá- sárlására, a fennmaradó hányadot pedig alapvetően forintban denominált fix és változó kamatozású állampapírokba, vállalati kötvényekbe és jelzáloglevelekbe fektesse. Az Alapkezelő aktív portfóliókezelést folytatva, fundamentális elem- zésekre támaszkodva alakítja az Alap portfóliójának összetételét.

Az alap létrehozásának célja: Hosszú távú befektetésekre koncentráló, értékalapú befektetőknek tekintjük magunkat. Nagyszámú portfóliókeze- lői-elemzői gárdával dolgozunk és a közép-európai piacon próbálunk vonzó befektetési célpontokat felkutatni. Több mint 10 éve foglalkozunk a hazai mellett más közép-európai (lengyel, cseh, szlovén, horvát, román stb.) társaságok elemzésével is. Úgy érezzük, hogy helyi szereplőként komparatív előnnyel rendelkezünk a régiós értékpapír-piaci befektetésekben.

Az alap indulásának dátuma: 1997.08.27.

Az alap devizaneme: Magyar forint

Referenciaindex: 35% CETOP + 65% RMAX

Letétkezelő: Raiffeisen Bank Zrt.

Az alap kockázata(i): Hitel-Partnerkockázat, Likviditási kockázat, Letétkezelő kockázata, Külső tényezőkből adódó kockázat, Devizaárfo- lyamok változásából adódó kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Befektetési döntések kockázata, Hozam- kockázat, Működési kockázat, Földrajzi kockázat, Koncentrációs kockázat, Árukockázat, Fenntarthatósági kockázat

Földrajzi kitettség: Hazai és régiós

Iparági/Szektor kitettség: Pénzügy, Fogyasztási javak, Telekommunikáció, Közmű, Ingatlan, Energia, Ciklikus vállalatok, Holding vállalatok, Egészségügy, Nyersanyag

Szektorális kitettség: Pénzügy, Fogyasztási javak, Telekommunikáció, Közmű, Ingatlan, Energia, Ciklikus vállalatok, Holding vállalatok, Egészségügy, Nyersanyag

Az alap kiemelt, extra kockázata(i): –

Eszközeinek száma: Átlagosan 30-50 részvény és 10-20 állampapír

Az alap stratégiai eszközallokációjától való eltérés:

Az alapok stratégiai eszközallokációjától való eltérés a jelenlegi piaci környezetben fennálló kamat- és értékeltségi szintekkel indokolható. Mivel a kötvénypiaci árazottság az alacsony hozamok és kamatok miatt történelmi csúcsra emelkedett, illetve a részvények értékeltségi mutatói az árazási sáv felső részében találhatóak historikusan, ezért az alapban az átlagosnál alacsonyabb a kockázatvállalás mértéke. A kötvény oldalon a nagyobb védettséget biztosító rövidebb lejáratok felé súlyoztunk át, míg a részvénysúlyt csökkentettük, növelve a készpénz arányát az alapban. Amint a piaci értékítéletünk változik, úgy készek vagyunk a stratégiai eszközallokációt a hosszú távú egyensúlyi szintre visszaállítani, azaz növelni az alapban lévő kockázati kitettséget.

Értékpapír-kölcsönzés: Az alap tulajdonában lévő értékpapír kölcsönzéséhez az alap és a kölcsönbe vevő közötti értékpapír-kölcsönzé- si keretszerződés vagy értékpapírkölcsön-szerződés megléte szükséges. Értékpapír kölcsönzés keretében az alap jogosult az alap eszközeinek 60%-át kölcsönadni, ezen belül nem határoz meg az egyes ügyletekhez kapcsoló- dó limiteket. Megengedett az értékpapír-kölcsönzés, az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése viszont nem. Van lehetőség fedezeti, illetve arbitrázs célú ügyletek kötésére is.

Várható hozam/kockázat: 3

Devizakockázat: 1

Javasolt befektetési időtáv: Minimum 3 év

Megcélzott ügyfélkör: A befektetési alap azok számára jó választás, akik mérsékelt kockázatú kötvénybefektetések mellett a részvények hozamát is élvezni szeretnék. Ez az alap adott esetben nem megfelelő olyan befektetők számára, akik 3 éven belül ki akarják venni az alapból a pénzüket.

Alap besorolása környezeti és/vagy társadalmi fenntart- hatósági célok szerint:

Nincs fenntarthatósági célkitűzés.

Befektetési jegy, Származtatott egyéb kollektív ügyletek Likvid eszközök befektetési –0,35% (folyószámla, betét) értékpapírok 8,06% 3,36% Külföldi Magyar részvények állampapír 37,65% 27,23% Magyar Egyéb részvények kötvények 5,02% 19,03%	PORTFÓLIÓ ÖSSZETÉTELE (2024.02.29.)			Vagyonkezelő mozgástere
	PORTFÓLIÓ ÖSSZETÉTELE (2024.02.29.)			minimum	maximum	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)*		8,06%	0,00%	100,00%	0,00%
	Magyar hitelviszonyt	Magyar állampapír	27,23%	0,00%	90,00%	65,00%
	megtestesítő értékpapírok	Egyéb kötvények	19,03%	0,00%	90,00%	0,00%
	Magyar részvények		5,02%	0,00%	30,00%	17,50%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0,00%	30,00%	0,00%
	Külföldi részvények		37,65%	0,00%	35,00%	17,50%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési		3,36%	0,00%	10,00%	0,00%
	értékpapírok		3,36%	0,00%	10,00%	0,00%
	Származtatott ügyletek		-0,35%	-100,00%	100,00%	0,00%

A befektetési alapra vonatkozó részletesebb információ: https://hold.hu/#!/alapkezelo/alapok

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

Alap megnevezése: HOLD NEMZETKÖZI RÉSZVÉNY ALAPOK ALAPJA VEGYES BEFEKTETÉSI ALAP

Befektetési politika: Az alapkezelő célja, hogy egy diverzifikált, a külföldi részvénypiacok teljesítményétől függő portfóliót alakítson ki. Az alapkezelő a befektetési alappal (későbbiekben alap) a külföldi részvénypiacokba történő befektetést szeretné alacsony költségszint mellett a befektetési jegyek tulajdonosainak elérhetővé tenni. Az alap célja a tőkenövekedés. Az alap földrajzi specifikációja a külföldi részvénypiacokon való befektetés, azonban specifikus iparági kitettséggel nem ren- delkezik. Az alapkezelő a befektetési lehetőségek figyelembevételével az alap forrásainak átlagosan 50-100 százalékát fordítja külföldi kollektív befektetési értékpapírok vásárlására. Diverzifikációs, költséghatékonysági és likviditási megfon- tolásokból korlátozott mértékben hazai kollektív befektetési értékpapírok is az alap részét képezhetik. Az alapkezelő aktív portfóliókezelést folytatva, fundamentális elemzésekre támaszkodva alakítja az alap portfólió-összetételét, célja a referenciahozam elérése, annak túlteljesítése. Az alap célja továbbá, hogy devizakitettsége leképezze az MSCI World index devizális összetételét. Ennek eléréséhez származtatott ügyleteket is köthet.

Az alap létrehozásának célja: Az Alapkezelő célja, hogy egy diverzifikált, a külföldi részvénypiacok teljesítményétől függő portfóliót alakítson ki. Az Alapkezelő az Alappal a külföldi részvénypiacokba történő befektetést szeretné alacsony költségszint mellett a Befek- tetési Jegyek tulajdonosainak elérhetővé tenni. Az Alap célja a tőkenövekedés. Az Alap földrajzi specifikációja a külföldi részvénypiacokon való befektetés, azonban specifikus iparági kitettséggel nem rendelkezik.

Az alap indulásának dátuma: 2002.08.01.

Az alap devizaneme: Magyar forint

Referenciaindex: 95%-ban az MSCI World indexbe (Morgan Stanley Capital International World Index) és 5%-ban az RMAX indexbe

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az alap kockázata(i): Hitel-Partnerkockázat, Likviditási kockázat, Letétkezelő kockázata, Külső tényezőkből adódó kockázat, Devizaárfo- lyamok változásából adódó kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Befektetési döntések kockázata, Hozam- kockázat, Működési kockázat, Földrajzi kockázat, Koncentrációs kockázat, Árukockázat, Fenntarthatósági kockázat

Földrajzi kitettség: Fejlett piac

Iparági/Szektor kitettség: Pénzügy, Fogyasztási javak, Telekommunikáció, Közmű, Ingatlan, Energia, Ciklikus vállalatok, Holding vállalatok, Egészségügy, Nyersanyag

Szektorális kitettség: Pénzügy, Fogyasztási javak, Telekommunikáció, Közmű, Ingatlan, Energia, Ciklikus vállalatok, Holding vállalatok, Egészségügy, Nyersanyag

Az alap kiemelt, extra kockázata(i): –

Eszközeinek száma: 70-80

Az alap stratégiai eszközallokációjától való eltérés:

Értékpapír-kölcsönzés: Az alap tulajdonában lévő értékpapír kölcsönzéséhez az alap és a kölcsönbe vevő közötti értékpapír-kölcsönzési ke- retszerződés vagy értékpapírkölcsön-szerződés megléte szükséges. Értékpapír kölcsönzés keretében az alap jogo- sult az alap eszközeinek 60%-át kölcsönadni, ezen belül nem határoz meg az egyes ügyletekhez kapcsolódó limiteket. Megengedett az értékpapír-kölcsönzés, az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése viszont nem. Van lehetőség fedezeti, illetve arbitrázs célú ügyletek kötésére is.

Várható hozam/kockázat: 4

Devizakockázat: 2

Javasolt befektetési időtáv: Minimum 5 év

Megcélzott ügyfélkör: A befektetési alap azoknak az ügyfeleknek ajánlott, akik hosszú távon várhatóan közepes hozam elérése érdekében közepes kockázatot hajlandóak vállalni. Ez az alap adott esetben nem megfelelő olyan befektetők számára, akik 3 éven belül ki akarják venni az alapból a pénzüket.

Alap besorolása környezeti és/vagy társadalmi fenntart- hatósági célok szerint:

Nincs fenntarthatósági célkitűzés.

Származtatott Likvid eszközök ügyletek (folyószámla, betét) –0,04% 4,20% Magyar állampapír Befektetési jegy, egyéb kollektív 1,66% befektetési értékpapírok 0,50% Magyar részvények 0,58% Külföldi részvények 93,10%	PORTFÓLIÓ ÖSSZETÉTELE (2024.02.29.)			Vagyonkezelő mozgástere
	PORTFÓLIÓ ÖSSZETÉTELE (2024.02.29.)			minimum	maximum	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)*		4,20%	0,00%	100,00%	5,00%
	Magyar hitelviszonyt	Magyar állampapír	1,66%	0,00%	35,00%	0,00%
	megtestesítő értékpapírok	Egyéb kötvények	0,00%	0,00%	0,00%	0,00%
	Magyar részvények		0,58%	0,00%	20,00%	0,00%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0,00%	0,00%	0,00%
	Külföldi részvények		93,10%	0,00%	20,00%	0,00%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési		0,50%	0,00%	100,00%	95,00%
	értékpapírok		0,50%	0,00%	100,00%	95,00%
	Származtatott ügyletek		-0,04%	-200,00%	200,00%	0,00%

Alap megnevezése: HOLD RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP

Befektetési politika: Az Alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figyelembevételével az Alap forrásainak legalább 50, maximum 100 százalékát fordítsa részvények (alapvetően közép-európai részvények) vásárlására. Az Alapkezelő az Alappal értékala- pú befektetéseket szeretne megvalósítani a közép-európai országok értékpapírpiacain. Az Alapkezelő aktív portfólióke- zelést folytatva, fundamentális elemzésekre támaszkodva alakítja az Alap portfóliójának összetételét.

Az alap létrehozásának célja: Hosszú távú befektetésekre koncentráló, értékalapú befektetőknek tekintjük magunkat. Úgy véljük, hogy a pénz-, és tőkepiacok sokszor irracionális, rövid távú mozgásai ellenére a jól működő vállalatok, szektorok, gazdaságok hosszú távon felértékelődnek, míg azok, amelyek nem teremtenek értéket, veszítenek jelentőségükből. Az Alapban nagyon hangsúlyos a részvénykiválasztás folyamata. Nem a célpiacokat reprezentáló indexeket próbáljuk meg lefedni, ha- nem a közép-európai térség tőzsdéin jegyzett több száz vállalatból próbáljuk meg kiválasztani az alulértékelt, valós értéküknél jóval alacsonyabb piaci áron forgó vállalatokat. Nagyszámú portfóliókezelő-elemző csapattal dolgozunk, 20 éves tapasztalattal rendelkezünk a hazai és több, mint 10 éves tapasztalattal a régiós piacon. Úgy érezzük, hogy a sokéves helyi tapasztalat, a földrajzi közelség és a hasonló befektetői viselkedés miatt a közép-európai térségbeli befektetések területén szignifikáns hozzáadott értéket tudunk adni a befektetőknek.

Az alap indulásának dátuma: 2001.03.29.

Az alap devizaneme: Magyar forint

Referenciaindex: 90%-ban a CETOP indexbe (forintban számolva) és 10%-ban az RMAX indexbe

Letétkezelő: Raiffeisen Bank Zrt.

Az alap kockázata(i): Hitel-Partnerkockázat, Likviditási kockázat, Letétkezelő kockázata, Külső tényezőkből adódó kockázat, Devizaárfo- lyamok változásából adódó kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Befektetési döntések kockázata, Hozam- kockázat, Működési kockázat, Földrajzi kockázat, Koncentrációs kockázat, Árukockázat, Fenntarthatósági kockázat

Földrajzi kitettség: Hazai és régiós

Iparági/Szektor kitettség: Pénzügy, Fogyasztási javak, Telekommunikáció, Közmű, Ingatlan, Energia, Ciklikus vállalatok, Holding vállalatok, Egészségügy, Nyersanyag

Szektorális kitettség: Pénzügy, Fogyasztási javak, Telekommunikáció, Közmű, Ingatlan, Energia, Ciklikus vállalatok, Holding vállalatok, Egészségügy, Nyersanyag

Az alap kiemelt, extra kockázata(i): –

Eszközeinek száma: 75-85

Az alap stratégiai eszközallokációjától való eltérés:

Értékpapír-kölcsönzés: Az alap tulajdonában lévő értékpapír kölcsönzéséhez az alap és a kölcsönbe vevő közötti értékpapír-kölcsönzési ke- retszerződés vagy értékpapírkölcsön-szerződés megléte szükséges. Értékpapír kölcsönzés keretében az alap jogo- sult az alap eszközeinek 60%-át kölcsönadni, ezen belül nem határoz meg az egyes ügyletekhez kapcsolódó limiteket. Megengedett az értékpapír-kölcsönzés, az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése viszont nem. Van lehetőség fedezeti, illetve arbitrázs célú ügyletek kötésére is.

Várható hozam/kockázat: 4

Devizakockázat: 1

Javasolt befektetési időtáv: Minimum 5 év

Megcélzott ügyfélkör: A befektetési alap azok számára jó választás, akik hosszú távon várhatóan magas hozam elérése érdekében magas kockázatot hajlandóak vállalni. Ez az alap adott esetben nem megfelelő olyan befektetők számára, akik 5 éven belül ki akarják venni az alapból a pénzüket.

Alap besorolása környezeti és/vagy társadalmi fenntart- hatósági célok szerint:

Nincs fenntarthatósági célkitűzés.

Likvid eszközök Származtatott (folyószámla,	PORTFÓLIÓ ÖSSZETÉTELE (2024.02.29.)			Vagyonkezelő mozgástere
				minimum	maximum	cél
ügyletek betét) Magyar
–0,02% 2,40% állampapír
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)*		2,40%	0,00%	100,00%	0,00%
4,23% Egyéb
kötvények
0,74%
		Magyar állampapír	4,23%	0,00%	50,00%	10,00%
Magyar	Magyar hitelviszonyt
részvények 11,24%	megtestesítő értékpapírok
		Egyéb kötvények	0,74%	0,00%	50,00%	0,00%
	Magyar részvények		11,24%	0,00%	100,00%	25,00%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0,00%	70,00%	0,00%
	Külföldi részvények		81,41%	0,00%	95,00%	65,00%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési		0,00%	0,00%	10,00%	0,00%
Külföldi	értékpapírok
részvények
	Származtatott ügyletek		-0,02%	-200,00%	200,00%	0,00%
81,41%

Alap megnevezése: HOLD SZÉF ABSZOLÚT HOZAMÚ BEFEKTETÉSI ALAP

Befektetési politika: A HOLD Széf Abszolút Hozamú Befektetési Alap rövid ideig, fél-, egyéves időtávra rendelkezésre álló forint megtaka- rítások befektetésére szolgál. Az Alap vagyonát döntő részben rövid lejáratú pénzpiaci eszközökbe, diszkontkincs- tárjegybe, rövid futamidejű kötvényekbe, bankbetétbe, repó- és fordított repóügyletekbe, valamint egyéb pénzpiaci eszközökbe fekteti. Célja, hogy rövid idő alatt pozitív nominális hozamhoz juttassa a befektetőket.

Az alap létrehozásának célja: Az Alap elsődleges célja a tőke megóvása, emellett pedig – amennyiben vonzó várható hozam-kockázat párosítású befektetési lehetőség kínálkozik – a tőke növelése alacsony hosszútávú kockázatvállalás mellett. Az Alap befektetései elsősorban magyar eszközök, de az Alapkezelő sem iparág, sem földrajzi kitettség szerint nem kívánja az Alap befek- tetési lehetőségeit korlátozni.

Az alap indulásának dátuma: 2002.08.01.

Az alap devizaneme: Magyar forint

Referenciaindex: 100% RMAX

Letétkezelő: Raiffeisen Bank Zrt.

Az alap kockázata(i): Hitel-Partnerkockázat, Likviditási kockázat, Letétkezelő kockázata, Külső tényezőkből adódó kockázat, Devizaárfo- lyamok változásából adódó kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Befektetési döntések kockázata, Hozam- kockázat, Működési kockázat, Földrajzi kockázat, Koncentrációs kockázat, Árukockázat, Fenntarthatósági kockázat

Földrajzi kitettség: Fejlett piac

Iparági/Szektor kitettség: –

Szektorális kitettség: –

Az alap kiemelt, extra kockázata(i): –

Eszközeinek száma: 5-10

Az alap stratégiai eszközallokációjától való eltérés:

Értékpapír-kölcsönzés: Az alap tulajdonában lévő értékpapír kölcsönzéséhez az alap és a kölcsönbe vevő közötti értékpapír-kölcsönzési ke- retszerződés vagy értékpapírkölcsön-szerződés megléte szükséges. Értékpapír kölcsönzés keretében az alap jogo- sult az alap eszközeinek 60%-át kölcsönadni, ezen belül nem határoz meg az egyes ügyletekhez kapcsolódó limiteket. Megengedett az értékpapír-kölcsönzés, az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése viszont nem. Van lehetőség fedezeti, illetve arbitrázs célú ügyletek kötésére is.

Várható hozam/kockázat: 1

Devizakockázat: 1

Javasolt befektetési időtáv: Minimum 2 év

Megcélzott ügyfélkör: A befektetési alap azoknak az ügyfeleknek ajánlott, akik hosszú távon várhatóan közepes hozam elérése érdekében közepes kockázatot hajlandóak vállalni. Ez az alap adott esetben nem megfelelő olyan befektetők számára, akik 1,5 éven belül ki akarják venni az alapból a pénzüket.

Alap besorolása környezeti és/vagy társadalmi fenntart- hatósági célok szerint:

Nincs fenntarthatósági célkitűzés.

				PORTFÓLIÓ ÖSSZETÉTELE (2024.02.29.)			Vagyonkezelő mozgástere
							minimum	maximum	cél
		Származtatott
	Külföldi	ügyletek
				Likvid eszközök (folyószámla, betét)*		56,88%	0,00%	100,00%	0,00%
	részvények	–0,80%
Külföldi	9,35%
					Magyar állampapír	22,61%	0,00%	100,00%	100,00%
hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírok 11,96%				Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
					Egyéb kötvények	0,00%	0,00%	90,00%	0,00%
			Likvid	Magyar részvények		0,00%	0,00%	60,00%	0,00%
			eszközök	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		11,96%	0,00%	30,00%	0,00%
			(folyószámla,
			betét)
			56,88%	Külföldi részvények		9,35%	0,00%	60,00%	0,00%
Magyar
állampapír 22,61%				Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési		0,00%	0,00%	10,00%	0,00%
				értékpapírok
				Származtatott ügyletek		-0,80%	-100,00%	100,00%	0,00%

A befektetési alapra vonatkozó részletesebb információ: https://hold.hu/#!/alapkezelo/alapok

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

Alap megnevezése: SIFI GLOBÁLIS ALAPOK ALAPJA VEGYES BEFEKTETÉSI ALAP

Befektetési politika: Az Alapkezelő a fenti befektetési célt elsősorban kollektív befektetési eszközökbe történő, benchmark alapú, aktív eszközallokációt folytató befektetésekkel valósítja meg. Az Alap portfóliójában legalább 80%-os súlyt képviselnek az elsősorban nemzetközi részvény- és kötvénypiacokat megcélzó kollektív befektetési formák. A kollektív befektetési eszközök egyaránt lehetnek tőzsdén kereskedett indexalapok (ETF-ek), illetve egyéb befektetési alapok és tőzsdén kereskedett indexalapok (ETF-ek). Ezen felül korlátozott mértékben egyedi kötvény- és részvénypiaci befektetések, bankbetétek, számlapénz is helyet kaphatnak a portfólióban.

Az alap létrehozásának célja: Az Alap befektetési célja, hogy egy globális, több eszközosztályt (elsősorban a nemzetközi részvény- és kötvénypia- cokat) lefedő, befektetési palettáról egy jól diverzifikált, döntően kollektív befektetési formákból álló nemzetközi vegyes portfóliót hozzon létre, és ezen keresztül hosszabb távon maximális mértékű tőkenövekményt érjen el.

Az alap indulásának dátuma: 2020. április 23.

Az alap devizaneme: Magyar forint

Referenciaindex: Az Alap stratégiai eszközallokációját reprezentáló referenciaindexet az alábbi indexek képezik, jelölve az egyes súlyozásokat:

• 50% MSCI World Net Total Return Index forintosított értéke

• 25% Bloomberg Barclays Global Aggregate Total Return Index Unhedged USD forintosított értéke

• 15% MSCI Emerging Markets Net Total Return Index forintosított értéke

• 10% Bloomberg Barclays Global Aggregate Corporate Total Return Index Unhedged USD forintosított értéke

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az alap kockázata(i): Likviditási kockázat, Hitel-Partnerkockázat, Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztésének kockázata, De- vizaárfolyamok változásából adódó kockázat, Befektetési döntések kockázata, Külső tényezőkből adódó kockázat, Hozamkockázat, Letétkezelő kockázata, Működési kockázat

Földrajzi kitettség: Globális

Iparági/Szektor kitettség: –

Szektorális kitettség: –

Az alap kiemelt, extra kockázata(i): –

Eszközeinek száma: 15

Az alap stratégiai eszközallokációjától való eltérés:

Az Alapkezelő a stratégiai eszközallokációtól a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott limiteken belül eltérhet.

Értékpapír-kölcsönzés: Értékpapír-kölcsönzés, az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése nem megengedett. Az Alap számára a származtatott ügyletek alkalmazása nem megengedett.

Várható hozam/kockázat: 5

Devizakockázat: 5

Javasolt befektetési időtáv: 3-5 év

Megcélzott ügyfélkör: A befektetési alap azoknak az ügyfeleknek ajánlott, akik hosszú távon várhatóan közepes hozam elérése érdekében közepes kockázatot hajlandóak vállalni. Ez az Alap adott esetben nem megfelelő olyan befektetők számára, akik 3 éven belül ki akarják venni az Alapból a pénzüket.

Alap besorolása környezeti és/vagy társadalmi fenntart- hatósági célok szerint:

Nincs fenntarthatósági célkitűzés.

Likvid eszközök (folyószámla, betét)	PORTFÓLIÓ ÖSSZETÉTELE (2024.06.13.)			Vagyonkezelő mozgástere
				minimum	maximum	cél
2,23%
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		2,23%	0,00%	20,00%	0,00%
	Magyar hitelviszonyt	Magyar állampapír	0,00%	0,00%	20,00%	0,00%
	megtestesítő értékpapírok	Egyéb kötvények	0,00%	0,00%	0,00%	0,00%
	Magyar részvények		0,00%	0,00%	10,00%	0,00%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0,00%	20,00%	0,00%
	Külföldi részvények		0,00%	0,00%	20,00%	0,00%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési		97,77%	80,00%	100,00%	100,00%
Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok	értékpapírok
97,77%
	Származtatott ügyletek		0,00%	0,00%	0,00%	0,00%

A befektetési alapra vonatkozó részletesebb információ: Elérhető az Alap hatályos Kezelési Szabályzatában.

Alap megnevezése: SIFI KÖTVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP U SOROZAT

Befektetési politika: Az Alap befektetési célja, hogy elsősorban hazai állampapírokba, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, illetve pénzpiaci eszközökbe történő befektetéseken keresztül, a befektetési jegyek zavartalan visszaváltásához szük- séges likviditás fenntartása, továbbá korlátozott tőke- és hozamkockázat felvállalása mellett, hosszabb távon maximális mértékű tőkenövekményt érjen el. Adott piaci körülmények között az Alapkezelő dönthet úgy, hogy külföldi pénz- és kötvénypiaci eszközök is bizonyos mértékig súlyt képviseljenek az alap befektetései közt.

Az alap létrehozásának célja: Az Alap befektetési célja közép és hosszabb távon maximális mértékű tőkenövekmény elérése pénz- és kötvénypiaci eszközökbe történő befektetéssel, földrajzi vagy iparági megkötés nélkül.

Az alap indulásának dátuma: 2020. április 23.

Az alap devizaneme: Magyar forint

Referenciaindex: 80% MAX Composite Index és 20% Bloomberg Global-Aggregate Total Return Index Value Unhedged USD forinto- sított értéke

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az alap kockázata(i): Hitel-Partnerkockázat, Földrajzi kockázat, Likviditási kockázat, Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat, Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztésének kockázata, Letétkezelő kockázata, Működési kockázat, Devi- zaárfolyamok változásából adódó kockázat

Földrajzi kitettség: Magyar- és nemzetközi kötvénypiac

Iparági/Szektor kitettség: Nem koncentrált.

Szektorális kitettség: Nem koncentrált.

Az alap kiemelt, extra kockázata(i): –

Eszközeinek száma: 34

Az alap stratégiai eszközallokációjától való eltérés:

Az Alapkezelő a stratégiai eszközallokációtól a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott limiteken belül eltérhet.

Értékpapír-kölcsönzés: Értékpapír-kölcsönzés, az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése nem megengedett. Az Alap számára a származtatott ügyletek alkalmazása nem megengedett.

Várható hozam/kockázat: 3

Devizakockázat: 3

Javasolt befektetési időtáv: 3 év

Megcélzott ügyfélkör: A befektetési alap azoknak az ügyfeleknek ajánlott, akik hosszú távon várhatóan alacsony hozam elérése érdekében alacsony kockázatot hajlandóak vállalni. Ez az Alap adott esetben nem megfelelő olyan befektetők számára, akik 3 éven belül ki akarják venni az Alapból a pénzüket.

Alap besorolása környezeti és/vagy társadalmi fenntart- hatósági célok szerint:

Nincs fenntarthatósági célkitűzés.

Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		PORTFÓLIÓ ÖSSZETÉTELE (2024.06.13.)			Vagyonkezelő mozgástere
					minimum	maximum	cél
0,96%	Likvid eszközök

	(folyószámla, betét)
Egyéb kötvények	7,29%
		Likvid eszközök (folyószámla, betét)		7,29%	0,00%	40,00%	5,00%
8,30%
		Magyar hitelviszonyt	Magyar állampapír	83,45%	55,00%	100,00%	60,00%
		megtestesítő értékpapírok	Egyéb kötvények	8,30%	5,00%	100,00%	15,00%
		Magyar részvények		0,00%	0,00%	0,00%	0,00%
		Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,96%	0,00%	50,00%	20,00%
		Külföldi részvények		0,00%	0,00%	0,00%	0,00%
		Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési		0,00%	0,00%	0,00%	0,00%
Magyar állampapír		értékpapírok
		Származtatott ügyletek		0,00%	0,00%	0,00%	0,00%
83,45%

A befektetési alapra vonatkozó részletesebb információ: Elérhető az Alap hatályos Kezelési Szabályzatában.

Alap megnevezése: SIFI OSZTALÉKVADÁSZ RÉSZVÉNY ALAPOK ALAPJA BEFEKTETÉSI ALAP

Befektetési politika: Az Alap részvény felülsúlyozott befektetési stratégiát követ, jellegéből adódóan az előző pontban meghatározott kol- lektív befektetési formák történhetnek elsősorban a fejlett részvénypiacon, valamint kötvénypiacon. Az Alap befektetési portfóliójában törekszik a részvény túlsúlyos kollektív befektetési formák 75-85 százalék körüli arányának fenntartására. A tőke fennmaradó részét, körülbelül 15-25 százalékát kamatozó jellegű instrumentumokba fekteti az Alapkezelő, jel- lemzően állampapírokba és az Alapkezelő által biztonságosnak ítélt kötvényekbe, illetve pénzpiaci eszközökbe.

Az alap létrehozásának célja: Az Alap célja az, hogy a világ főként fejlett piacait felölelő, részvény felülsúlyozott befektetési portfólión keresztül a benchmark indexhez képest többlethozamot biztosítson a befektetői számára. Az Alap befektetéseit többségben olyan kollektív befektetési formák alkotják, amelyek stabil osztalékfizető vállalatok részvényeiből állnak. A portfólió egyes elemeiként szereplő kollektív befektetési formáknál követelmény, hogy 10-, 15-, vagy akár 25 éves konzisz- tens osztaléknövelési múlttal rendelkezzenek a bennük szereplő vállalatok. Az Alap kellő diverzifikációját biztosítja, hogy döntően kollektív befektetési formákba eszközöl befektetéseket. Földrajzi kitettség szempontjából az Amerikai Egyesült Államok részvénypiacai képeznek magasabb kitettséget, azonban a befektetési portfólióban olyan kollektív befektetési formák is helyet kapnak, amelyek az eurózóna régiójából származó minőségi osztalékfizető cégek részvé- nyeit tartalmazzák. Az Alap tőkéjének nagyjából 20%-át fix hozamú eszközökbe fekteti, amelyek lehetnek kötvénypiaci ETF-ek, egyedi államkötvények, pénzpiaci eszközök, vagy ezeknek súlyozott összetétele.

Az alap indulásának dátuma: 2023. június 26.

Az alap devizaneme: Magyar forint

Referenciaindex: Az Alap nem rendelkezik referenciaindexszel.

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az alap kockázata(i): Likviditási kockázat, Hitel-Partnerkockázat, Letétkezelő kockázata, Működési kockázat, Devizaárfolyamok változásá- ból adódó kockázat, Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat, Külső tényezőkből adódó kockázat

Földrajzi kitettség: Globális

Iparági/Szektor kitettség: –

Szektorális kitettség: –

Az alap kiemelt, extra kockázata(i): –

Eszközeinek száma: 10

Az alap stratégiai eszközallokációjától való eltérés:

Az Alapkezelő a stratégiai eszközallokációtól a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott limiteken belül eltérhet.

Értékpapír-kölcsönzés: Értékpapír-kölcsönzés, az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése nem megengedett. Az Alap számára a származtatott ügyletek alkalmazása nem megengedett.

Várható hozam/kockázat: 5

Devizakockázat: 5

Javasolt befektetési időtáv: 3-5 év

Megcélzott ügyfélkör: A befektetési alap azoknak az ügyfeleknek ajánlott, akik hosszú távon várhatóan közepes hozam elérése érdekében közepes kockázatot hajlandóak vállalni. Ez az Alap adott esetben nem megfelelő olyan befektetők számára, akik 3 éven belül ki akarják venni az Alapból a pénzüket.

Alap besorolása környezeti és/vagy társadalmi fenntart- hatósági célok szerint:

Nincs fenntarthatósági célkitűzés.

Likvid eszközök (folyószámla, betét)	PORTFÓLIÓ ÖSSZETÉTELE (2024.06.13.)			Vagyonkezelő mozgástere
				minimum	maximum	cél
3,92%
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		3,92%	0,00%	100,00%	0,00%
	Magyar hitelviszonyt	Magyar állampapír	0,00%	0,00%	20,00%	0,00%
	megtestesítő értékpapírok	Egyéb kötvények	0,00%	0,00%	20,00%	0,00%
	Magyar részvények		0,00%	0,00%	10,00%	0,00%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0,00%	30,00%	20,00%
	Külföldi részvények		0,00%	0,00%	95,00%	0,00%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési		96,08%	0,00%	100,00%	80,00%
Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok	értékpapírok
96,08%
	Származtatott ügyletek		0,00%	0,00%	0,00%	0,00%

A befektetési alapra vonatkozó részletesebb információ: Elérhető az Alap hatályos Kezelési Szabályzatában.

Alap megnevezése: SIFI USA RÉSZVÉNY ALAPOK ALAPJA BEFEKTETÉSI ALAP U SOROZAT

Befektetési politika: Az Alap céljai teljesítése érdekében észak-amerikai befektetéseket eszközöl, elsősorban USA részvénypiacát leképező, tőzsdén kereskedett befektetési jegyek vásárlásán keresztül, az Alapkezelő által létrehozott modellportfólió alapján. A portfólióban az Alapkezelő megítélése szerint egyedi részvény kitettségek is helyet kaphatnak. 20%-os mértékig kollektív vagy egyedi kötvény jellegű befektetések is szerepelhetnek a portfólióban, erre vonatkozóan nincs területi megkötés. Az Alapkezelő származtatott ügyleteket nem köthet, így az Alap folyamatos devizakockázatot fut. Az Alap- kezelő az aktív portfóliókezelés során nemcsak figyelembe veszi az ezen jellemzőkkel kapcsolatos rendelkezésre álló vállalati mérőszámokat, hanem beépíti azokat a befektetési döntéshozatalba, hogy azok révén olyan portfóliót alakítson ki, amelyek hozzájárulnak a fenntartható gazdaság és vállalati tevékenységek előmozdításához. Az Alap, mint az SFDR alapján 8. cikk alá tartozó pénzügyi termék, amely befektetési céljaként környezeti és társadalmi jellemzők előmozdí- tását tűzte ki célul.

Az alap létrehozásának célja: Az Alap célja, hogy az észak-amerikai részvénypiac lehetőségeinek kiaknázása révén, több eszközosztályt lefedve, egy jól diverzifikált, döntően részvény jellegű befektetésekből álló portfólió által hosszabb távon maximális tőkenö- vekményt érjen el a befektetői számára, úgy, hogy eközben környezeti (pl. éghajlatváltozás mérséklése) és társadalmi jellemzők előmozdítását is elő kívánja segíteni.

Az alap indulásának dátuma: 2024. február 23.

Az alap devizaneme: Magyar forint

Referenciaindex: Az Alap stratégiai eszközallokációját reprezentáló referenciaindexet az alábbi indexek képezik, jelölve az egyes súlyozásokat: 95% S&P500 Index forintosított értéke, 5% RMAX Index

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az alap kockázata(i): Hitel-Partnerkockázat, Földrajzi kockázat, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat, Befektetési döntések koc- kázata, Külső tényezőkből adódó kockázat, Hozamkockázat, Letétkezelő kockázata, Működési kockázat, Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztésének kockázata, Koncentrációs kockázat, Likviditási kockázat

Földrajzi kitettség: Észak-amerikai (elsősorban az Amerikai Egyesült Államok) részvénypiac

Iparági/Szektor kitettség: Nem koncentrált.

Szektorális kitettség: Nem koncentrált.

Az alap kiemelt, extra kockázata(i): –

Eszközeinek száma: 14

Az alap stratégiai eszközallokációjától való eltérés:

Az Alapkezelő a stratégiai eszközallokációtól a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott limiteken belül eltérhet.

Értékpapír-kölcsönzés: Értékpapír-kölcsönzés, az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése nem megengedett. Az Alap számára a származtatott ügyletek alkalmazása nem megengedett.

Várható hozam/kockázat: 5

Devizakockázat: 5

Javasolt befektetési időtáv: 3-5 év

Megcélzott ügyfélkör: A befektetési alap azok számára jó választás, akik hosszú távon várhatóan magas hozam elérése érdekében magas kockázatot hajlandóak vállalni. Ez az Alap adott esetben nem megfelelő olyan befektetők számára, akik 3 éven belül ki akarják venni az Alapból a pénzüket.

Alap besorolása környezeti és/vagy társadalmi fenntart- hatósági célok szerint:

Környezeti vagy társadalmi jellemzők előmozdítása. (Közzétételi rendelet 8. cikk)

Likvid eszközök (folyószámla, betét)	PORTFÓLIÓ ÖSSZETÉTELE (2024.06.13.)			Vagyonkezelő mozgástere
				minimum	maximum	cél
3,06%
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		3,06%	0,00%	20,00%	0,00%
	Magyar hitelviszonyt	Magyar állampapír	0,00%	0,00%	20,00%	5,00%
	megtestesítő értékpapírok	Egyéb kötvények	0,00%	0,00%	20,00%	0,00%
	Magyar részvények		0,00%	0,00%	20,00%	0,00%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0,00%	20,00%	0,00%
	Külföldi részvények		0,00%	0,00%	20,00%	0,00%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési		96,94%	80,00%	100,00%	95,00%
Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok	értékpapírok
96,94%
	Származtatott ügyletek		0,00%	0,00%	0,00%	0,00%

A befektetési alapra vonatkozó részletesebb információ: Elérhető az Alap hatályos Kezelési Szabályzatában.

Alap megnevezése: SIFI EURÓPA RÉSZVÉNY ALAPOK ALAPJA BEFEKTETÉSI ALAP U SOROZAT

Befektetési politika: Az Alapkezelő a célját elsősorban a nyugat-európai régiós kitettséggel rendelkező tőzsdén kereskedett befektetési alapokon keresztül valósítja meg. Az Alapkezelő a forinttól eltérő devizában lévő befektetések esetében nem fedezi a devizakockázatot. Az Alap a működéshez szükséges likviditás biztosítása érdekében a részvénypiaci befektetéseken kívül magyar állami kezességvállalással garantált értékpapírokba is fektethet egy bizonyos mértékig.

Az alap létrehozásának célja: Az Alap célja, hogy a fejlett európai országok részvénypiacaira irányuló befektetésekkel hosszabb távon maximális tőkenövekményt biztosítson a befektetői számára.

Az alap indulásának dátuma: 2024. február 23.

Az alap devizaneme: Magyar forint

Referenciaindex: 95% MSCI Europe Index forintosított értéke, 5% RMAX Index

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az alap kockázata(i): Hitel-Partnerkockázat, Földrajzi kockázat, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat, Befektetési döntések koc- kázata, Külső tényezőkből adódó kockázat, Hozamkockázat, Letétkezelő kockázata, Működési kockázat, Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztésének kockázata, Koncentrációs kockázat, Likviditási kockázat

Földrajzi kitettség: Fejlett európai országok részvénypiacai

Iparági/Szektor kitettség: Nem koncentrált.

Szektorális kitettség: Nem koncentrált.

Az alap kiemelt, extra kockázata(i): –

Eszközeinek száma: 8

Az alap stratégiai eszközallokációjától való eltérés:

Az Alapkezelő a stratégiai eszközallokációtól a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott limiteken belül eltérhet.

Értékpapír-kölcsönzés: Értékpapír-kölcsönzés, az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése nem megengedett. Az Alap számára a származtatott ügyletek alkalmazása nem megengedett.

Várható hozam/kockázat: 4

Devizakockázat: 5

Javasolt befektetési időtáv: 3-5 év

Megcélzott ügyfélkör: A befektetési alap azok számára jó választás, akik hosszú távon várhatóan magas hozam elérése érdekében magas kockázatot hajlandóak vállalni. Ez az Alap adott esetben nem megfelelő olyan befektetők számára, akik 3 éven belül ki akarják venni az Alapból a pénzüket.

Alap besorolása környezeti és/vagy társadalmi fenntart- hatósági célok szerint:

Nincs fenntarthatósági célkitűzés.

Likvid eszközök (folyószámla, betét)	PORTFÓLIÓ ÖSSZETÉTELE (2024.06.13.)			Vagyonkezelő mozgástere
				minimum	maximum	cél
1,06%
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		1,06%	0,00%	20,00%	0,00%
	Magyar hitelviszonyt	Magyar állampapír	0,00%	0,00%	20,00%	5,00%
	megtestesítő értékpapírok	Egyéb kötvények	0,00%	0,00%	20,00%	0,00%
	Magyar részvények		0,00%	0,00%	20,00%	0,00%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0,00%	20,00%	0,00%
	Külföldi részvények		0,00%	0,00%	20,00%	0,00%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési		98,94%	80,00%	100,00%	95,00%
Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok	értékpapírok
98,94%
	Származtatott ügyletek		0,00%	0,00%	0,00%	0,00%

A befektetési alapra vonatkozó részletesebb információ: Elérhető az Alap hatályos Kezelési Szabályzatában.

Alap megnevezése: SIFI MAGYAR INDEXKÖVETŐ RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP U SOROZAT

Befektetési politika: Az Alapkezelő a Budapesti Értéktőzsde által meghatározott BUX Indexkosár összetételét követő portfóliót alakít ki. Az Alap részvénybefektetései kizárólag a BUX index tagjaiból állhatnak direkt részvénybefektetések formájában, melyet minden egyes hivatalos BUX Index súlyozás felülvizsgálat alkalmával ellenőriz. A BUX Index összetételének leképezése fizikai replikáció útján történik, illetve az Alapkezelő részbeni leképezést alkalmaz, ugyanis az Alap részvénybefektetései között az egyes részvények súlya az adott papírok indexbeli súlyától maximum öt százalékponttal térhet el. Az Alap a működéshez szükséges likviditás biztosítása érdekében a részvénypiaci befektetéseken kívül magyar állami kezesség- vállalással garantált értékpapírokba is fektethet egy bizonyos mértékig. Az Alapkezelő az alapot passzívan kezeli, az Alap vonatkozásában az Alapkezelő maximum 20 százalékban rendelkezik diszkrecionális döntéssel a részvény és a kötvény eszközök vonatkozásában.

Az alap létrehozásának célja: Az Alap célja, hogy a hazai részvénypiac árfolyammozgásait leképező BUX Index teljesítményéből részesedést bizto- sítson a befektetői számára.

Az alap indulásának dátuma: 2024. április 25.

Az alap devizaneme: Magyar forint

Referenciaindex: 100% BUX Index

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az alap kockázata(i): Hitel-Partnerkockázat, Földrajzi kockázat, Likviditási kockázat, Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat, Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztésének kockázata, Letétkezelő kockázata, Működési kockázat

Földrajzi kitettség: Magyar részvénypiac

Iparági/Szektor kitettség: Nem koncentrált.

Szektorális kitettség: Nem koncentrált.

Az alap kiemelt, extra kockázata(i): –

Eszközeinek száma: 16

Az alap stratégiai eszközallokációjától való eltérés:

Az Alapkezelő a stratégiai eszközallokációtól a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott limiteken belül eltérhet.

Értékpapír-kölcsönzés: Értékpapír-kölcsönzés, az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése nem megengedett. Az Alap számára a származtatott ügyletek alkalmazása nem megengedett.

Várható hozam/kockázat: 5

Devizakockázat: 1

Javasolt befektetési időtáv: 3-5 év

Megcélzott ügyfélkör: A befektetési alap azok számára jó választás, akik hosszú távon várhatóan magas hozam elérése érdekében magas kockázatot hajlandóak vállalni. Ez az Alap adott esetben nem megfelelő olyan befektetők számára, akik 3 éven belül ki akarják venni az Alapból a pénzüket.

Alap besorolása környezeti és/vagy társadalmi fenntart- hatósági célok szerint:

Nincs fenntarthatósági célkitűzés.

Likvid eszközök (folyószámla, betét) 2,80% Magyar részvények 97,20%	PORTFÓLIÓ ÖSSZETÉTELE (2024.06.13.)			Vagyonkezelő mozgástere
	PORTFÓLIÓ ÖSSZETÉTELE (2024.06.13.)			minimum	maximum	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		2,80%	0,00%	10,00%	0,00%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	0,00%	0,00%	20,00%	0,00%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Egyéb kötvények	0,00%	0,00%	20,00%	0,00%
	Magyar részvények		97,20%	80,00%	100,00%	100,00%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0,00%	0,00%	0,00%
	Külföldi részvények		0,00%	0,00%	0,00%	0,00%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		0,00%	0,00%	10,00%	0,00%
	Származtatott ügyletek		0,00%	0,00%	0,00%	0,00%

A befektetési alapra vonatkozó részletesebb információ: Elérhető az Alap hatályos Kezelési Szabályzatában.

Alap megnevezése: SIFI RÖVID KÖTVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP U SOROZAT

Befektetési politika: Az Alap aktívan kezelt és magasan diverzifikált óvatos kötvénypiaci stratégiájának biztosítása érdekében az Alapke- zelő az Alap tőkéjét elsősorban alacsonyabb kamatkockázattal rendelkező állampapírokba, változó kamatozású köt- vényekbe és egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba – és bankbetétekbe fekteti. Az Alap a meghatározott eszközökön kívül magyar állami kezességvállalással garantált értékpapírokba is fektethet egy bizonyos mértékig. Az Alap kamatkockázattal rendelkezik. Az Alap a befektetéseivel elsősorban a hazai pénz- és kötvénypiacot célozza meg, de adott piaci körülmények között a külföldi pénz- és kötvénypiaci eszközök is kismértékű súlyt képviselhetnek az alap befektetései között.

Az alap létrehozásának célja: Az Alap befektetési célja a befektetői számára a pozitív értéknövekedés biztosítása, ennek érdekében elsősorban alacsony kamatkockázattal rendelkező pénz- és kötvénypiaci eszközökbe történő befektetéssel a hazai rövid állam- papírokkal és bankbetétekkel versenyképes hozamot kíván elérni.

Az alap indulásának dátuma: 2024. február 23.

Az alap devizaneme: Magyar forint

Referenciaindex: 80% RMAX Index és 20% Bloomberg Global Aggregate 1-3 Years Total Return Index Value Unhedged USD forinto- sított értéke

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az alap kockázata(i): Hitel-Partnerkockázat, Földrajzi kockázat, Likviditási kockázat, Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat, Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztésének kockázata, Letétkezelő kockázata, Működési kockázat, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat

Földrajzi kitettség: Magyar és nemzetközi kötvény- és pénzpiac

Iparági/Szektor kitettség: Nem koncentrált.

Szektorális kitettség: Nem koncentrált.

Az alap kiemelt, extra kockázata(i): –

Eszközeinek száma: 19

Az alap stratégiai eszközallokációjától való eltérés:

Az Alapkezelő a stratégiai eszközallokációtól a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott limiteken belül eltérhet.

Értékpapír-kölcsönzés: Értékpapír-kölcsönzés, az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése nem megengedett. Az Alap számára a származtatott ügyletek alkalmazása nem megengedett.

Várható hozam/kockázat: 2

Devizakockázat: 2

Javasolt befektetési időtáv: 1 év

Megcélzott ügyfélkör: A befektetési alap azoknak az ügyfeleknek ajánlott, akik hosszú távon várhatóan alacsony hozam elérése érdekében alacsony kockázatot hajlandóak vállalni. Ez az Alap adott esetben nem megfelelő olyan befektetők számára, akik 1 éven belül ki akarják venni az Alapból a pénzüket.

Alap besorolása környezeti és/vagy társadalmi fenntart- hatósági célok szerint:

Nincs fenntarthatósági célkitűzés.

Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Likvid eszközök Egyéb 2,47% (folyószámla, betét) kötvények 5,68% 10,51% Magyar állampapír 81,34%	PORTFÓLIÓ ÖSSZETÉTELE (2024.06.13.)			Vagyonkezelő mozgástere
	PORTFÓLIÓ ÖSSZETÉTELE (2024.06.13.)			minimum	maximum	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		5,68%	0,00%	20,00%	5,00%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	81,34%	55,00%	100,00%	70,00%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Egyéb kötvények	10,51%	5,00%	100,00%	15,00%
	Magyar részvények		0,00%	0,00%	0,00%	0,00%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		2,47%	0,00%	30,00%	10,00%
	Külföldi részvények		0,00%	0,00%	0,00%	0,00%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		0,00%	0,00%	0,00%	0,00%
	Származtatott ügyletek		0,00%	0,00%	0,00%	0,00%

A befektetési alapra vonatkozó részletesebb információ: Elérhető az Alap hatályos Kezelési Szabályzatában.

Alap megnevezése: SIFI KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP U SOROZAT

Befektetési politika: Az Alap a közép-európai (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Románia és Ausztria) és kisebb mértékben a ke- let-európai régió (Törökország, Horvátország, Szlovénia és a balti államok) befektetési szempontból vonzó vállalatainak részvényeibe történő befektetéssel kíván minél magasabb hozamot biztosítani a befektetők számára. A befektetések történhetnek a fent megjelölt országok szabályozott részvénypiacain. Az Alapkezelő a forinttól eltérő devizában lévő befektetések esetében nem fedezi a devizakockázatot. Az Alap a működéshez szükséges likviditás biztosítása érde- kében a részvénypiaci befektetéseken kívül állampapírok, magyar állami kezességvállalással garantált értékpapírokba, diszkontkincstárjegyekbe is fektethet egy bizonyos mértékig. Az Alapkezelő az aktív portfóliókezelés során nemcsak figyelembe veszi az ezen jellemzőkkel kapcsolatos rendelkezésre álló vállalati mérőszámokat, hanem beépíti azokat a befektetési döntéshozatalba, hogy azok révén olyan portfóliót alakítson ki, amelyek hozzájárulnak a fenntartható gaz- daság és vállalati tevékenységek előmozdításához. Az Alap, mint az SFDR alapján 8. cikk alá tartozó pénzügyi termék, amely befektetési céljaként környezeti és társadalmi jellemzők előmozdítását tűzte ki célul.

Az alap létrehozásának célja: Az Alap jellemzően a közép-európai és kisebb mértékben a kelet-európai régió befektetési szempontból vonzó válla- latainak részvényeibe történő befektetésekkel kíván minél magasabb hozamot biztosítani a befektetői számára, úgy, hogy eközben környezeti (pl. éghajlatváltozás mérséklése) és társadalmi jellemzők előmozdítását is elő kívánja segíteni.

Az alap indulásának dátuma: 2024. április 25.

Az alap devizaneme: Magyar forint

Referenciaindex: 90% CETOP Index forintosított értéke, 10% RMAX Index

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az alap kockázata(i): Hitel-Partnerkockázat, Földrajzi kockázat, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat, Befektetési döntések koc- kázata, Külső tényezőkből adódó kockázat, Hozamkockázat, Letétkezelő kockázata, Működési kockázat, Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztésének kockázata, Koncentrációs kockázat, Likviditási kockázat

Földrajzi kitettség: Fejlődő európai országok részvénypiacai

Iparági/Szektor kitettség: Nem koncentrált.

Szektorális kitettség: Nem koncentrált.

Az alap kiemelt, extra kockázata(i): –

Eszközeinek száma: 18

Az alap stratégiai eszközallokációjától való eltérés:

Az Alapkezelő a stratégiai eszközallokációtól a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott limiteken belül eltérhet.

Értékpapír-kölcsönzés: Értékpapír-kölcsönzés, az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése nem megengedett. Az Alap számára a származtatott ügyletek alkalmazása nem megengedett.

Várható hozam/kockázat: 4

Devizakockázat: 4

Javasolt befektetési időtáv: 3-5 év

Megcélzott ügyfélkör: A befektetési alap azok számára jó választás, akik hosszú távon várhatóan magas hozam elérése érdekében magas kockázatot hajlandóak vállalni. Ez az Alap adott esetben nem megfelelő olyan befektetők számára, akik 3 éven belül ki akarják venni az Alapból a pénzüket.

Alap besorolása környezeti és/vagy társadalmi fenntart- hatósági célok szerint:

Környezeti vagy társadalmi jellemzők előmozdítása. (Közzétételi rendelet 8. cikk)

Likvid eszközök (folyószámla, betét) 7,99% Magyar állampapír 5,07% Magyar részvények 18,10% Külföldi részvények 68,84%	PORTFÓLIÓ ÖSSZETÉTELE (2024.06.13.)			Vagyonkezelő mozgástere
	PORTFÓLIÓ ÖSSZETÉTELE (2024.06.13.)			minimum	maximum	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		7,99%	0,00%	20,00%	0,00%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	5,07%	0,00%	40,00%	10,00%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Egyéb kötvények	0,00%	0,00%	40,00%	0,00%
	Magyar részvények		18,10%	15,00%	55,00%	20,00%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0,00%	30,00%	0,00%
	Külföldi részvények		68,84%	45,00%	85,00%	70,00%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		0,00%	0,00%	10,00%	0,00%
	Származtatott ügyletek		0,00%	0,00%	0,00%	0,00%

A befektetési alapra vonatkozó részletesebb információ: Elérhető az Alap hatályos Kezelési Szabályzatában.

RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓ A BEFEKTETÉSI ALAPOKHOZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATOKRÓL

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

A befektetési jegyek vásárlása számos kockázatot hordoz magában, melyek döntő többsége arra vezethető vissza, hogy a befektetési alapok portfóliójában szereplő eszközök értéke, árfolyama ingadozik.

Kockázatok	Definíció	Mit jelent ez az ügyfélre nézve, milyen hátrány érheti ebből adódóan?
Befektetési	(pl.: részvénykockázat, kötvények befektetési kockázata, egyéb befektetési eszkö-	Ha az alap eszközeinek piaci értéke kedvezőt-
döntések	zök kockázata) Az Alapkezelő az optimálisnak tartott értékpapír állomány kialakítása	len irányba mozdul el, a befektetések értéke
kockázata	során – legjobb tudása szerint – olyan befektetési döntéseket hoz, melyek várható-	csökkenhet.
	an kedvezően befolyásolják az Alapok teljesítményét. A piaci folyamatok azonban
	eltérhetnek az Alapkezelő szakembereinek elemzéseitől, a várakozásoktól eltérő
	hozamokat eredményezhetnek, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják az Alapok
	teljesítményét.
Devizaárfolya-	A nemzetközi tőkepiacokon való befektetések miatt az Alap egyes eszközei és azok	Az Alap mögöttes devizakitettsége befolyásol-
mok változá-	jövedelmei nem forintban, hanem devizában kerülnek meghatározásra, így azoknak	hatja a forintban denominált Alap árfolyamát.
sából adódó	az adott devizában kifejezett, magyar forintra átszámított értéke az adott forint/ de-	Ha a deviza/ forint árfolyamok kedvezőtlen
kockázat	vizaárfolyam ingadozásától függően változhat. Így az Alap értékét és hozamát a fo-	irányba mozdulnak el, a befektetés forintban
	rint/ devizaárfolyam változása jelentősen befolyásolhatja. Az Alapkezelő a mögöttes	kifejezett értéke csökkenhet.
	befektetések tekintetében nem törekszik ezen kockázat folyamatos kiküszöbölésére
	(fedezésére).
Hozam-	A befektetésekkel megcélzott ország(ok) inflációs rátája, illetve a piaci kamatszint	Ha az inflációs ráta és/vagy a piaci kamatok
kockázat	esetleges emelkedése hátrányosan érintheti a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	kedvezőtlen irányba mozdulnak el, a befekte-
	árfolyamát, továbbá a részvények és származtatott eszközök értékeléséhez használt	tések értéke csökken/het.
	irányadó piaci kamatszint változása révén jelentősen befolyásolhatja a piacok állapo-
	tát, s ez az Alap nettó eszközértékét jelentősen csökkentheti. Előfordulhat, hogy a
	kamatszint elmarad az infláció mértékéhez képest, amely negatív reálhozamot ered-
	ményezhet az Alap eszközei tekintetében.
Likviditási	Bizonyos értékpapírok, egyéb befektetési eszközök likviditása egy-egy piacon ala-	Az Alapkezelő a befektetési döntések meg-
kockázat	csony lehet, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye,	hozatala előtt mérlegeli az eszközök likviditá-
	hogy az eszközökből eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe	sát. A portfólióban lévő eszközök likviditása
	ütközhet. Szintén a fenti okokra vezethető vissza, hogy az átlagostól eltérő nagysá-	változhat. Ez esetben elképzelhető, hogy ha
	gú befektetendő vagy kivonandó tőke is nagy árfolyam-ingadozásokat idézhet elő az	jelentősen romlik egy eszköz likviditása, ak-
	értékpapírpiacon, amely az előző pontban leírtak szerint hatással lehet az Alap nettó	kor azt a nyilvántartási értéke alatt tudja csak
	eszközértékére. Egyes befektetési eszközök likviditása bizonyos esetekben drámaian	az Alapkezelő értékesíteni, ami kedvezőtlenül
	romolhat, ilyenkor a pozíciók zárása/nyitása csak jelentős kereskedési költségek és/	befolyásolja az Alap nettó eszközértékét, így a
	vagy veszteségek árán lehetséges.	befektetési jegyek árfolyamát.
Külső ténye-	Egy befektetés vagy termék értékét olyan külső tényezők befolyásolhatják, mint pél-	A felsorolt befolyásolt tényezők kedvezőtlenül
zőkből adódó	dául az adórendszer, vagy a piaci szereplőkre vonatkozó szabályozások, nemzetközi	érinthetik az Alap árfolyamát.
kockázat	politikai és gazdasági folyamatok.
Hitel-Partner-	Annak a kockázata, hogy az alapkezelő a befektetési alap nevében kötött ügyleteik-	Amennyiben az alapkezelés során a befekte-
kockázat	ben közreműködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek maradéktalanul ele-	tési alap nevében kötött ügyletekben közre-
	get. A kibocsátói, hitel- és partner kockázat a betétet elfogadó hitelintézet, a kötvény	működő partnerek kötelezettségeiknek nem,
	vagy értékpapír kibocsátójának, illetve az értékpapír üzlet vagy származtatott ügylet	vagy nem maradéktalanul tesznek eleget, az
	megkötésében közreműködő partner teljesítésének kockázata. A betétekhez, illetve	hátrányosan befolyásolhatja a befektetési alap
	kötvényekhez kapcsolódó követelések teljesítése függ a partner gazdálkodásától,	nettó eszközértékét és a befektetési jegyek ár-
	valamint likviditási- és vagyoni helyzetétől. A rossz gazdálkodásból eredő kockázat	folyamát.
	esetén felléphet fizetésképtelenség, a kibocsátó nemfizetési szándéka esetén elma-
	radhatnak a követelések kifizetései.

Származta- tott ügyletek kockázata

Letétkezelő kockázata

Földrajzi kockázat

Ingatlan- kockázat

Az Alapkezelő opciós, határidős, egyéb származékos ügyleteket köthet. A származé- kos ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb kockázatokat hordoznak maguk- ban, mint a tőkeáttételt nem igénylő befektetési formák. Ezen kockázatok megfelelő befektetési technikákkal csökkenthetők, azonban teljes mértékben ki nem zárhatok. A származtatott ügyletekkel kapcsolatban az ügyletek jellegéből adódóan számos bi- zonytalansági tényező léphet fel, mint például az esedékességkori piaci ár, árfolyam- kockázat, kamatkockázat, báziskockázat, stb. Rövid távon előfordulhat, hogy egy termék tőzsdei elszámolóára eltér a piaci viszonyok (az alaptermék ára és az állam- papírok hozama) által indokolt szinttől. Ezek az előre ki nem számítható események kedvezőtlenül érinthetik az Alapok nettó eszközértékét. Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében az ügyletnek nem része az elszámolóházi garancia, ezért ekkor az adott Alapnak az ügyfél nemteljesítéséből eredő (partner) kockázatot is fel kell vállal- nia, mivel előfordulhat, hogy az ügylet lejáratakor a másik szerződéses fél nem képes teljesíteni kötelezettségét. A tőkeáttétellel vagy rövid (short) pozícióval való kereske- dés a befektetett összegnél is nagyobb mértékű veszteséggel járhat. További kocká- zatot jelenthet, ha az Alap nem csak devizaárfolyam fedezeti céllal, hanem hatékony portfóliómegvalósítási céllal is köthet származtatott ügyleteket. Az Alap portfóliójában lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképes- ségében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen változás hátrányosan befolyá- solhatja a származtatott ügyleteken képződő nyereség Alapnak történő kifizetését.

Az Alapok portfóliójában szereplő befektetési eszközöket a Letétkezelő elkülönített számlán tartja nyilván.

Egyes országok vagy régiók földrajzi elhelyezkedésük miatt különböző kockázati ki- tettségekkel rendelkeznek. Ezek különböző módon befolyásolják az alap teljesítmé- nyét. Ilyen befolyásoló tényezők lehetnek az alábbiak: természeti katasztrófák előfor- dulási helye, klímaváltozásnak való kitettség, háborúk stb.

Az ingatlan-befektetések jellemzően hosszú távú, magas kockázattal járó befekte- tések, mivel az ingatlanok fejlesztése, hasznosítása, illetve értékesítése időről-időre

– a piaci viszonyok (pl. kereslet kínálat, gazdasági növekedés) változásától függően

– nehézségekbe ütközhet. Ezen kívül az ingatlanok fenntartása kapcsán (üzemelte- tés, karbantartás, fejlesztés) további kockázatok merülhetnek fel. Az ingatlanpiacokat ezen felül fokozott likviditási kockázat is jellemzi.

Az azonnali piaci árak elmozdulása – az áttéte- li hatás miatt – a származtatott ügyeltek piaci árában nagyobb mértékű változást okozhat.

Az Alap portfóliójában szereplő befektetési esz- közöket a Letétkezelő elkülönített számlán tartja nyilván. A Letétkezelő a meghatározott törvényi szabályoknak és tőkekövetelményeknek meg- felel.

A felsorolt befolyásolt tényezők kedvezőtlenül érinthetik az Alap árfolyamát.

A piaci viszonyok kedvezőtlen alakulásának következtében a befektetések értéke nagy- mértékben csökkenhet.

Árukockázat Az árupiaci kockázat az árutőzsdére bevezetett szabványosított termék (ideértve pl. olaj, gáz, mezőgazdasági alaptermények, illetve a nemesfémeket is, stb.) árában be- következő lehetséges változás. Az árupiaci termékek árfolyam alakulását olyan ténye- zők befolyásolhatják, mint a gyakran előre nem látható kínálati és keresleti változások, inflációs várakozás, valamint a kamatszint.

Az árupiaci termékek árfolyama dinamikusan változhat, amely hatással van a befektetési alap árfolyamára, így a befektetés értékére.

Koncentrációs kockázat

Működési kockázat

Befektetési jegyek forgal- mazásának felfüggeszté- sének kockázata

Fenntartható- sági kockázat

A befektetéseket csoportosítani lehet pl.: kibocsátó, devizanem, területi kitettség, futamidő, befektetési eszköz szerint. Az egyes jellemzők külön-külön eltérő módon befolyásolják az instrumentum kockázatát. Amennyiben az egyes jellemzőkön be- lül hasonló tulajdonságokkal bíró befektetéseket választunk, akkor koncentráljuk az adott tulajdonságból eredő kockázatunkat. A koncentrációs kockázat tehát annak kockázata, hogy a befektetési alapok által végrehajtott befektetések jelentős mérték- ben egy bizonyos eszközkategóriára vagy egy adott piacra koncentrálódnak.

Az alapkezelő tevékenységét a működési kockázatok elemzésével alakítja ki, de emellett mégis megtörténhet, hogy bizonyos tőkepiaci területek működési feltételei romlanak, amely negatívan befolyásolhatja az Alap nettó eszközértékét. Emellett az alap tevékenységével kapcsolatban fennállhatnak személyi, tárgyi, technikai feltéte- lekkel és a letétkezelővel kapcsolatos kockázatok is.

Az alap befektetési jegyei a felfüggesztés ideje alatt nem vásárolhatók/visszavált- hatók. A befektetési alapkezelő a befektetési jegyek visszaváltását a befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a befektetési jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt a befektetési alap likviditása veszélybe kerül. A Felügyelet a befektetők érde- kében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben a befektetési alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy a befek- tetési alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak.

Tényezői a környezeti, társadalmi és munkavállalói kérdések, az emberi jogok tiszte- letben tartása, valamint a korrupció és a vesztegetés elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdések.

A befektetések kockázatai ebben az esetben nem oszlanak meg a különböző befektetési eszközök között, ezért az adott eszköz árfolya- mának ingadozása, a felsorolt tényezők kedve- zőtlen alakulása miatt érinthetik a befektetési alap árfolyamát.

Ebben az esetben csökkenhet a befektetések értéke.

Az alap forgalmazását az alapkezelő, illetve a Felügyelet a Kbftv.-ben meghatározott esetek- ben felfüggesztheti, mely esetben annak újra- indításáig a befektetők nem juthatnak hozzá befektetéseik ellenértékéhez.

Olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetke- zése, illetve fennállása tényleges vagy potenci- ális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére.

I. BEFEKTETÉSI ALAPOK FORGALMAZÁSI RENDJE

Az 1. és 2. pontban foglalt teljesülési árfolyamok abban az esetben érvényesek, amennyiben az alapkezelők a biztosítóval fennálló szerződés szerinti kötelezettségüknek eleget tesznek.

1. FORINT ALAPÚ BEFEKTETÉSI ALAPOK ÁRFOLYAMDÁTUMAI:
HOLD ALAPKEZELŐ		Árfolyamdátumok
Alapok listája	vétel		eladás
HOLD 2000 Nyíltvégű Vegyes Befektetési Alap	T		T
HOLD Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Vegyes Befektetési Alap	T		T
HOLD Részvény Befektetési Alap	T		T
HOLD Széf Abszolút Hozamú Befektetési Alap	T		T

SIGNAL IDUNA FUND INVEST ALAPKEZELŐ		Árfolyamdátumok
Alapok listája	vétel		eladás
SIFI Globális Alapok Alapja Vegyes Befektetési Alap	T		T
SIFI Kötvény Befektetési Alap U sorozat	T		T
SIFI Osztalékvadász Részvény Alapok Alapja Befektetési Alap	T		T
SIFI USA Részvény Alapok Alapja Befektetési Alap U sorozat	T		T
SIFI Európa Részvény Alapok Alapja Befektetési Alap U sorozat	T		T
SIFI Magyar Indexkövető Részvény Befektetési Alap U sorozat	T		T
SIFI Rövid Kötvény Befektetési Alap U sorozat	T		T
SIFI Közép-Európai Részvény Befektetési Alap U sorozat	T		T

2. ELTÉRŐ ALAPKEZELŐK BEFEKTETÉSI ALAPJAI KÖZÖTTI ELJÁRÁS ESETÉN

A szerződő befektetési egységek áthelyezéséről szóló írásbeli rendelkezése, a biztosítóhoz történő beérkezését követő három munkanapon belül kerül rögzítésre a szerződésen, és az a rögzítést követő legkésőbb 7. forgalmazási napon érvényes árfo- lyamon teljesül.

3. ÖSSZEHASONLÍTÁS

Befektetési alapok listája:

HOLD ALAPKEZELŐ Várható hozam/		Deviza-	Javasolt
	kockázat	kockázat	befektetési időtáv
HOLD 2000 Nyíltvégű Vegyes Befektetési Alap	3	1	3 év
HOLD Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Vegyes Befektetési Alap	4	2	5 év
HOLD Részvény Befektetési Alap	4	1	5 év
HOLD Széf Abszolút Hozamú Befektetési Alap	1	1	2 év

	kockázat	kockázat	befektetési időtáv
SIFI Globális Alapok Alapja Vegyes Befektetési Alap	5	5	3-5 év
SIFI Kötvény Befektetési Alap U sorozat	3	3	3 év
SIFI Osztalékvadász Részvény Alapok Alapja Befektetési Alap	5	5	3-5 év
SIFI USA Részvény Alapok Alapja Befektetési Alap U sorozat	5	5	3-5 év
SIFI Európa Részvény Alapok Alapja Befektetési Alap U sorozat	4	5	3-5 év
SIFI Magyar Indexkövető Részvény Befektetési Alap U sorozat	5	1	3-5 év
SIFI Rövid Kötvény Befektetési Alap U sorozat	2	2	1 év
SIFI Közép-Európai Részvény Befektetési Alap U sorozat	4	4	3-5 év

SIGNAL IDUNA FUND INVEST ALAPKEZELŐ Várható hozam/

Deviza-

Javasolt

Befektetési alapok kockázati besorolása:

(1) legalacsonyabb / (2) alacsony / (3) közepesen alacsony / (4) közepes / (5) közepesen magas / (6) második legmagasabb / (7) legmagasabb kockázati osztály

SIG 5061

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A PORTFÓLIÓFIX STRATÉGIÁHOZ ‌

A PortfólióFix stratégia egy, a szerződő által kiválasztott portfólióra vonatkozik. A portfólió lehet a biztosító társaság átal előre definiált portfólió, vagy a szerződő saját maga által meghatározott egyedi portfólió. Az egyedi portfólió megadá- sához legalább két befektetési alap kiválasztása szükséges. Amennyiben a szerződő egy alapot ad meg a stratégia alap- jául, abban az esetben a stratégia bekapcsolása nem kerül végrehajtásra.

Egy portfólióban szereplő befektetési alapok portfólión belüli, előre definiált aránya – az alapok eltérő árfolyamváltozása mi- att – folyamatosan változik. Ha a kockázatosabb alapok súlya megnő, az már eltérhet a szerződő valós kockázattűrő képes- ségétől, míg ha súlya csökken, az ügyfél által elvárt hozampo- tenciál lehetősége csökkenhet.

A stratégia lényege, hogy a szerződés tartama alatt (amíg a stratégia aktív) rendszeresen (biztosítási évfordulókon, tehát évente egyszer) felülvizsgálja a portfólióban szereplő befek- tetési alapok aktuális arányát és az előre definiált arányok el- mozdulása esetén az eredeti arányokat helyreállítja.

A stratégia mind a rendszeres, mind az eseti díjakból képzett befektetési egységekre választható szolgáltatás. A Lojalitási számla stratégiája a Főszámlára beállított stratégiával ösz- szhangban működik. A PortfólióFix stratégia működésének szempontjából e két számla együtt mozog.

A Főszámlára vonatkozó PortfólióFix stratégia működését érintő rendelkezések a Lojalitási számlán is végrehajtódnak. A beérkezett adójóváírások automatikusan a Főszámlára meg- adott alapfelosztásnak, valamint portfólió beállításnak meg- felelően kerülnek befektetésre. Ezt követően az Adójóváírás számlára a Főszámlától eltérő rendelkezés is megadható.

Felhívjuk az ügyfelek szíves figyelmét arra, hogy a stratégia nem jelent tőke-, illetve hozamgaranciát, tehát a befektetési egységek értéke – aktív stratégia mellett is – csökkenhet, akár átmenetileg, akár tartósan. A stratégia nem jelent garanciát arra, hogy az ügyfelek az átlagosnál magasabb megtérülést érnek el, vagy adott portfólió teljesítménye stratégia használa- ta mellett meghaladja ugyanazon portfólió teljesítményét stra- tégia használata nélkül.

A PORTFÓLIÓFIX STRATÉGIA ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

1. A STRATÉGIA BEKAPCSOLÁSA

A PortfólióFix stratégia (továbbiakban: stratégia) opcionáli- san választható szolgáltatás, a szerződő ajánlattételkor vagy a szerződés tartama alatt tetszőleges időpontban kérheti a stratégia bekapcsolását, a biztosító által erre a célra rendsze- resített formanyomtatvány (vagy biztosítási ajánlat) biztosító részére történő megküldésével. A szerződő rendelkezésének egyértelműen tartalmaznia kell a szerződés kötvényszámát, a kiválasztott portfóliót, a befektetési egység számlát, valamint az eseti, illetve adójóváírás számlák esetén a befizetés azono- sítóját, amire a stratégiát alkalmazni kívánja.

1.1. A stratégia a szerződő rendelkezése alapján a hiánytala- nul kitöltött rendelkező nyilatkozat biztosítóhoz történő beér- kezését követő három munkanapon belül kerül bekapcsolás- ra, és a bekapcsolás rögzítését követő forgalmazási napon lép hatályba, vagy az ajánlat kötvényesítését követő forgalma- zási napon lép hatályba.

2. STRATÉGIA JELÖLÉS KÜLÖNBÖZŐ DÍJAK ESETÉN

A stratégia mind a rendszeres (nyugdíjcélú, és nem nyugdíj- célú), mind az eseti (nyugdíjcélú, és nem nyugdíjcélú) díjak- ból képzett valamint a beérkezett adójóváírásokból képzett befektetési egységekre választható. Tekintve, hogy az eseti díjak, valamint az adójóváírások befizetésenként elkülönített alszámlákon kerülnek befektetésre, minden egyes befizetés esetén szükséges a stratégia megjelölése. Egy adott eseti befizetésre, valamint adójóváírásra megjelölt stratégia nem vonatkozik sem egy korábbi, sem egy később elhelyezésre kerülő eseti díjból, illetve adójóváírásból képzett befektetési egységre.

Stratégia a jelen általános szerződési feltételek 1. számú mel- lékletében megjelölt, előre definiált portfóliókra, valamint a szerződő által egyénileg kialakított portfóliókra vonatkozóan jelölhető.

A rendszeres díjakból képzett nyugdíjcélú valamint nem nyug- díjcélú számlára a stratégiára vonatkozóan eltérő rendelkezés is megadható. A Lojalitási számla, a stratégiára vonatkozó- an, a nyugdíjcélú rendszeres számlára megadott rendelkezés alapján működik. Minden egyes nyugdíjcélú-, valamint nem nyugdíjcélú eseti befizetésből képzett befektetési egységre, valamint adójóváírásból származó befektetési egységre vo- natkozóan befizetésenként eltérő stratégiára vonatkozó ren- delkezés adható meg.

3. A STRATÉGIA MŰKÖDÉSE

3.1. Ajánlattételkor, illetve eseti díj elhelyezésekor választott stratégia

A stratégia a hatálybalépését követő első biztosítási évfordu- lón lép működésbe. A biztosítási évfordulón a biztosító meg- határozza a stratégia alapjául szolgáló portfólióban szereplő alapok utolsó ismert árfolyamon számított aktuális értékét.

Meghatározza, hogy az így kapott értékek alapján az egyes alapok mekkora arányt képviselnek a portfólióban. Ameny- nyiben az így kapott arányok eltérnek az adott portfólió jelen általános szerződési feltételek 1. számú mellékletben rögzített belső arányaitól, vagy a szerződő által meghatározott egyéni portfólió arányától, akkor a biztosító automatikus áthelyezést indít oly módon, hogy a rögzített belső arányok megvalósul- janak (elad azokból a befektetési alapokból, melyek aránya a rögzített arányhoz képest megnőtt, míg vásárol azokból a befektetési alapokból, melyek aránya csökkent a rögzített arányhoz képest).

Az automatikus áthelyezés minden olyan biztosítási évfordu- lót követő első forgalmazási napon elindul, amikor a stratégia érvényben van.

3.2. Tartam közben, már meglévő befektetési egységekre bekapcsolt stratégia

3.2.1. Rendszeres díjakból képzett megtakarítási befektetési egységek esetén

Amennyiben a rendszeres (nyugdíjcélú, és nem nyugdíjcélú), díjak befektetésére vonatkozó befektetési alap felosztás eltér attól a portfóliótól, amire vonatkozóan a szerződő a straté- gia bekapcsolását kéri, akkor a biztosító, a 1.1. pontban leírt módon bekapcsolja a stratégiát a szerződésen, és a straté- gia bekapcsolását követő forgalmazási napon a biztosító au- tomatikus átirányítást hajt végre a szerződésen úgy, hogy a rendszeres díjak alapok közötti felosztására vonatkozóan a stratégia alapjául szolgáló kiválasztott portfólió legyen érvé- nyes.

Amennyiben a stratégia bekapcsolását megelőzően befi- zetett rendszeres díjakból képzett megtakarítási befektetési egységek alapok közötti felosztása, az utolsó ismert árfolya- mon számítva, nem egyezik meg a stratégia alapjául szolgáló megjelölt portfólió arányaival (vagy a jelen általános szerződé- si feltételek 1. számú mellékletben rögzített arányaival, vagy a szerződő által meghatározott egyéni portfólió arányával), akkor a biztosító automatikus áthelyezést indít oly módon, hogy a portfólióra jellemző alapok köre, valamint a portfólióra jellemző rögzített arányok megvalósuljanak.

Az automatikus áthelyezés a stratégia 1.1. pontban részlete- zett bekapcsolását követő forgalmazási napon indul.

A stratégia minden további évfordulót követő forgalmazási na- pon elindul, amíg a stratégia érvényben van.

3.2.2. Eseti díjakból képzett befektetési egységek esetén

Amennyiben az adott eseti díjból (legyen az nyugdíjcélú vagy nem nyugdíjcélú) – amire a szerződő a stratégia indítását kéri

– képzett befektetési egységek alapok közötti felosztása utol- só ismert árfolyamon számítva eltér a stratégia alapjául szol- gáló, megjelölt portfólió a jelen általános szerződési feltételek

1. számú mellékletben rögzített arányaitól, vagy a szerződő által meghatározott egyedi portfólió arányától, akkor a bizto-

sító automatikus áthelyezést indít oly módon, hogy a rögzített arányok megvalósuljanak.

Az automatikus áthelyezés a stratégia 1.1. pontban részlete- zett bekapcsolását követő forgalmazási napon indul.

A stratégia minden további évfordulót követő forgalmazási na- pon elindul a 3.1. pontban foglaltaknak megfelelően, amíg a stratégia érvényben van.

3.2.3. Adójóváírás befektetési egységek esetén Amennyiben a már beérkezett adójóváírásból – amire a szer- ződő a stratégia bekapcsolását kéri – képzett befektetési egységek alapok közötti felosztása utolsó ismert árfolyamon számítva eltér a stratégia alapjául szolgáló, megjelölt portfó- lió a jelen általános szerződési feltételek 1. számú melléklet- ben rögzített arányaitól, vagy a szerződő által meghatározott egyedi portfólió arányától, akkor a biztosító automatikus át- helyezést indít oly módon, hogy a rögzített arányok megva- lósuljanak.

Az automatikus áthelyezés a stratégia jelölésre vonatkozó ren- delkező nyilatkozat biztosítóhoz történő beérkezését követő 3. munkanapon kerül rögzítésre a szerződésen, és a rögzítést követő forgalmazási napon indul. A stratégia minden további évfordulót követő forgalmazási napon elindul a 3.1. pontban foglaltaknak megfelelően, amíg a stratégia érvényben van.

4. A STRATÉGIA KIKAPCSOLÁSA

A stratégia a szerződő rendelkezése alapján, a hiánytalanul kitöltött rendelkező nyilatkozat biztosítóhoz történő beérkezé- sét követő három munkanapon belül kerül kikapcsolásra, és a kikapcsolást követő forgalmazási napon lép hatályba.

A stratégia az ügyfél alábbi rendelkezései alapján automatiku- san kikapcsol, amennyiben:

– a szerződő áthelyezési megbízást nyújt be a rendszeres (nyugdíjcélú, és nem nyugdíjcélú), befizetésekből szárma- zó megtakarítási befektetési egységekre, vagy azokra az eseti- vagy adójóváírásokból képzett befektetési egysé- gekre vonatkozóan, amelyeken a stratégia érvényben van. Az áthelyezési megbízás a biztosítóhoz történő beérke- zését követő három munkanapon belül kerül rögzítésre a szerződésen, a stratégia a rögzítést követő forgalmazási napon automatikusan kikapcsol az adott számlán,

– a szerződő átirányítási megbízást nyújt be a rendszeres (nyugdíjcélú, és nem nyugdíjcélú), díjakból képzett meg- takarítási befektetési egységekre vonatkozóan, miközben azon a stratégia érvényben van. Az átirányítási megbízás a biztosítóhoz történő beérkezését követő három munkana- pon belül kerül rögzítésre a szerződésen, a stratégia a rög- zítést követő forgalmazási napon automatikusan kikapcsol az adott számlán,

– a szerződő eseti pénzkivonást, részvisszavásárlást kér azokra a befektetési egységekre vonatkozóan, amelyeken a stratégia aktív, legyen az nyugdíjcélú vagy nem nyugdíj célú. Az eseti pénzkivonásra, részvisszavásárlásra vonat- kozó nyilatkozat biztosítóhoz történő beérkezését követő három munkanapon belül kerül rögzítésre a szerződésen, a stratégia a rögzítést követő forgalmazási napon automa- tikusan kikapcsol az adott számlán,

– a szerződésen olyan jogvesztő esemény következik be, ami az adójóváírás befektetési egységek visszaváltását eredményezi, az adójóváírásokra vonatkozóan a stratégia megszűnésének hatálya, a jogvesztő esemény bekövetke- zésének napja, ha az forgalmazási napra esik.

5. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosító az általános szerződési feltételek 9.3. pontjában le- írtak szerint jogosult megszüntetni befektetési alapok további forgalmazását, illetve az egyes alapkezelők is dönthetnek úgy, hogy adott alapok további forgalmazását megszüntetik.

Amennyiben a fentiek szerint egy olyan alap kerül megszün- tetésre, mely része egy olyan portfóliónak, melyre érvényben lévő stratégia vonatkozik egy adott szerződésre, akkor a biz- tosító jogosult a stratégiát – az ügyfél előzetes tájékoztatása mellett – automatikusan megszüntetni. A biztosító az ügyfe- let a stratégia kikapcsolását megelőzően legalább 30 nappal írásban tájékoztatja.

A stratégia be- és kikapcsolása, valamint a stratégia által indí- tott automatikus átirányítás és áthelyezés napja módosulhat, ha a szerződésen díjfüggő módosítások és/vagy egyéb füg- gő/folyamatban lévő tranzakciók vannak.

Tekintve, hogy az aktuális arányok értékelése az utolsó is- mert árfolyamon történik és a befektetési alapok árfolyama folyamatosan változik, az automatikus áthelyezés után lehet eltérés az előre rögzített arányok és az áthelyezéssel elért ará- nyok között.

ÜGYÉLTÁJÉKOZTATÓ AZ ÉLETCIKLUS STRATÉGIA 2.0-HOZ

Az Életciklus stratégia 2.0 egy, a biztosító társaság által előre definiált befektetési stratégia, melynek célja, hogy – az MNB 2/2014 (V.26.) nyugdíjbiztosítási ajánlásából kiindulva – segít- se az ügyfeleket abban, hogy a tartam közben felhalmozott megtakarítások a tartam vége felé egyre alacsonyabb koc- kázatú eszközökben kerüljenek elhelyezésre, így biztosítva a nyugdíjcél megvalósulását.

Az Életciklus stratégia 2.0 lényege, hogy automatikusan a biz- tosítási szerződés hátralévő tartamához igazítja a szerződő megtakarításainak befektetési alapok szerinti összetételét, illetve a hátralévő tartamra fizetett biztosítási díjak alapok kö- zötti felosztását. (A stratégia kialakításának alapjául az MNB 2/2014 V.26 rendelete szolgált). A stratégia az 1. számú mel- lékletben a biztosító által előre meghatározott portfóliókba helyezi el az szerződő megtakarítási valamint eseti befektetési egységeit.

A stratégia mind a rendszeres, mind az eseti (nyugdíjcélú, va- lamint nem nyugdíjcélú) díjakból képzett befektetési egysé- gekre választható szolgáltatás. A Lojalitási számla stratégiája a Főszámlára beállított stratégiával összhangban működik. Az Életciklus stratégia 2.0 működésének szempontjából e két számla együtt mozog.

A Főszámlára vonatkozó Életciklus stratégia 2.0 működését érintő rendelkezések a Lojalitási számlán is végrehajtódnak. A beérkezett adójóváírások automatikusan a Főszámlára megadott alapfelosztásnak, valamint portfólió beállításnak megfelelően kerülnek befektetésre. Ezt követően az Adójóvá- írás számlára a Főszámlától eltérő rendelkezés is megadható. Felhívjuk az ügyfelek szíves figyelmét arra, hogy a stratégia nem jelent tőke-, illetve hozamgaranciát, tehát a befektetési egységek értéke – a stratégia mellett is – csökkenhet, akár átmenetileg, akár tartósan. A stratégia szintén nem jelent ga- ranciát arra, hogy az ügyfelek az átlagosnál magasabb meg- térülést érnek el.

Kérjük, hogy ha tartam közben választja ezt a stratégiát, akkor fokozottan vegye figyelembe, hogy a magasabb kockázatot jelentő Globális lendületes portfólió megfelelő teljesítményé- hez legalább 5-7 évre van szükség.

AZ ÉLETCIKLUS STRATÉGIA 2.0 ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

1. A STRATÉGIA BEKAPCSOLÁSA

Az Életciklus stratégia 2.0 (továbbiakban: stratégia) opcionáli- san választható szolgáltatás. A szerződő ajánlattételkor vagy a szerződés tartama alatt tetszőleges időpontban kérheti a stratégia bekapcsolását a biztosító által erre a célra rendsze- resített formanyomtatvány (vagy biztosítási ajánlat) biztosító részére történő megküldésével. A szerződő rendelkezésének egyértelműen tartalmaznia kell a szerződés kötvényszámát, a kiválasztott portfóliót, a befektetési egység számlát, valamint az eseti illetve adójóváírás számlák esetén a befizetés azono- sítóját, amire a stratégiát alkalmazni kívánja.

1.1. A stratégia a szerződő rendelkezése alapján a hiánytala- nul kitöltött rendelkező nyilatkozat biztosítóhoz történő beér- kezését követő három munkanapon belül kerül bekapcsolás- ra, és a bekapcsolás rögzítését követő forgalmazási napon lép hatályba, vagy az ajánlat kötvényesítését követő forgalma- zási napon lép hatályba.

2. STRATÉGIA JELÖLÉS KÜLÖNBÖZŐ DÍJAK ESETÉN

A stratégia mind a rendszeres (nyugdíjcélú, és nem nyugdíjcé- lú), befizetésekből képzett megtakarítási, mind az eseti (nyug- díjcélú és nem nyugdíjcélú) díjakból, képzett eseti befektetési egységekre valamint az adójóváírásból származó befektetési egységekre is választható. Tekintve, hogy az eseti díjak, va- lamint az adójóváírások, befizetésenként elkülönített alszám- lákon kerülnek befektetésre, minden egyes befizetés esetén szükséges a stratégia megjelölése. Egy adott eseti befizetés- re, valamint adott, beérkezett adójóváírásra megjelölt straté- gia nem vonatkozik sem egy korábbi, sem egy később elhe- lyezésre kerülő eseti díjból, képzett befektetési egységekre. A Lojalitási számla, a stratégiára vonatkozóan, a Főszámlára megadott rendelkezés alapján működik. Minden egyes nyug- díjcélú-, valamint nem nyugdíjcélú eseti befizetésből képzett befektetési egységre, valamint adójóváírásból származó be- fektetési egységre vonatkozóan befizetésenként eltérő straté- giára vonatkozó rendelkezés adható meg.

3. A STRATÉGIA MŰKÖDÉSE RENDSZERES DÍJAK ESETÉN

3.1. Az ajánlattételkor jelölt stratégia

Ajánlattételkor jelölt stratégia esetén a díjelőleg, illetve a stra- tégia hatálybalépését követően fizetett rendszeres díjak a Glo- bális lendületes portfólióban kerülnek elhelyezésre.

3.2. Tartam közben jelölt stratégia

A stratégia hatálybalépését követően elhelyezett rendszeres díjak az alábbiak szerint kerülnek elhelyezésre a jelen általá- nos szerződési feltételek 1. számú mellékletében megjelölt portfóliókban:

– amennyiben a biztosítási szerződés lejáratáig még több mint 3 év van, akkor a fenti díjak a Globális lendületes port- fólióban,

– amennyiben a biztosítási szerződés lejáratáig kevesebb, mint 3, de még több mint 1 év van, akkor a fenti díjak a Globális mérsékelt portfólióban,

– amennyiben a biztosítási szerződés lejáratáig 1 év vagy an- nál kevesebb idő van, akkor a fenti díjak az Globális óvatos portfólióban kerülnek elhelyezésre.

A tartam közben jelölt stratégia esetén a biztosító – a stratégia hatálybalépésének napján – automatikus áthelyezési megbí- zást indít oly módon, hogy a stratégiával érintett megtakarítási befektetési egységek alapfelosztása megegyezzen annak a portfóliónak az alapfelosztásával, melybe a stratégia hatály- balépését követően érkező rendszeres díjak elhelyezésre ke- rülnek.

4. A STRATÉGIA MŰKÖDÉSE ESETI DÍJAK ESETÉN

4.1. Az eseti díj fizetésének időpontjában jelölt stratégia

Az elhelyezett eseti díj legyen az nyugdíj célú, vagy nem nyug- díj célú, az alábbiak szerint kerül elhelyezésre a jelen általános szerződési feltételek 1. számú mellékletében megjelölt port- fóliókban:

– amennyiben a biztosítási szerződés lejáratáig még több mint 3 év van, akkor a fenti díj a Globális lendületes portfó- lióban,

– amennyiben a biztosítási szerződés lejáratáig kevesebb, mint 3, de még több mint 1 év van, akkor a fenti díj a Glo- bális mérsékelt portfólióban,

– amennyiben a biztosítási szerződés lejáratáig 1 év vagy an- nál kevesebb idő van, akkor a fenti díj az Globális óvatos portfólióban kerül elhelyezésre.

4.2. Meglévő, korábban elhelyezett eseti díjra jelölt stratégia

A biztosító a stratégia hatálybalépésének napján automati- kus áthelyezési megbízást indít úgy, hogy az adott eseti díjból

– legyen az nyugdíjcélú vagy nem nyugdíjcélú – képzett befek- tetési egységek alapok közötti felosztása a következő legyen:

– amennyiben a biztosítási szerződés lejáratáig még több mint 3 év van, akkor Globális lendületes portfóliónak meg- felelő alapfelosztás,

– amennyiben a biztosítási szerződés lejáratáig kevesebb, mint 3, de még több mint 1 év van, akkor Globális mérsé- kelt portfóliónak megfelelő alapfelosztás,

– amennyiben a biztosítási szerződés lejáratáig 1 év vagy an- nál kevesebb idő van, akkor Globális óvatos portfóliónak megfelelő alapfelosztás.

5. A STRATÉGIA MŰKÖDÉSE ADÓJÓVÁÍRÁSOK ESETÉN

A stratégia kizárólag a már beérkezett, szerződésen jóváírt befektetésre került adójóváírásokra jelölhető. Az adójóváírá- sokból képzett befektetési egységekre jelölt stratégia hatály-

balépését követően a 4.2. pontban foglaltak szerint történik meg az automatikus áthelyezés.

6. A STRATÉGIA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Amennyiben a stratégia érvényben van, akkor az alábbi idő- pontokban a biztosító a meglévő (stratégiával érintett) befek- tetési egységekre automatikus áthelyezéseket, míg a straté- giával érintett rendszeres díjakra automatikus átirányítást hajt végre az alábbiak szerint:

– a szerződés lejáratát megelőző 3 évvel (a szerződés lejára- tának megfelelő naptári napon, vagy ha ez nem forgalma- zási nap, akkor az azt követő első forgalmazási napon) Glo- bális lendületes portfólióból Globális mérsékelt portfólióba,

– a szerződés lejáratát megelőző 1 évvel (a szerződés lejá- ratának megfelelő naptári napon, vagy ha ez nem forgal- mazási nap, akkor az azt követő első forgalmazási napon) Globális mérsékelt portfólióból Globális óvatos portfólióba. Amennyiben a stratégia bekapcsolása és az azt követő első

– fentiek szerint definiált – automatikus áthelyezés és/vagy át- irányítás között kevesebb, mint 6 hónap van, akkor a definíció szerinti következő áthelyezés és/vagy átirányítás szerint kerül- nek áthelyezésre a befektetési egységek, illetve elhelyezésre a beérkező díjak.

7. A STRATÉGIA KIKAPCSOLÁSA

A stratégia a szerződő rendelkezése alapján, a hiánytalanul ki- töltött rendelkező nyilatkozat biztosítóhoz történő beérkezését követő három munkanapon belül kerül kikapcsolásra, és a ki- kapcsolás rögzítését követő forgalmazási napon lép hatályba. A stratégia az ügyfél alábbi rendelkezései alapján automatiku- san kikapcsol, amennyiben

– a szerződő áthelyezési megbízást nyújt be azokra a be- fektetési egységekre vonatkozóan, amelyeken a stratégia érvényben van. Az áthelyezési megbízás a biztosítóhoz tör- ténő beérkezését követő három munkanapon belül kerül rögzítésre a szerződésen, a stratégia a rögzítést követő for- galmazási napon automatikusan kikapcsol az adott szám- lán,

– a szerződő átirányítási megbízást nyújt be azokra a rend- szeres díjakból képzett megtakarítási befektetési egysé- gekre vonatkozóan, amelyeken a stratégia érvényben van. Az átirányítási megbízás a biztosítóhoz történő beérkezését követő három munkanapon belül kerül rögzítésre a szerző- désen, a stratégia a rögzítést követő forgalmazási napon automatikusan kikapcsol az adott számlán,

– a szerződő eseti pénzkivonást, részvisszavásárlást kér azokra a befektetési egységekre vonatkozóan, amelyeken a stratégia aktív (akár nyugdíjcélú akár nem nyugdíjcélú). Az eseti pénzkivonásra, részvisszavásárlásra vonatkozó nyilatkozat biztosítóhoz történő beérkezését követő három munkanapon belül kerül rögzítésre a szerződésen, a stra- tégia a rögzítést követő forgalmazási napon automatikusan kikapcsol az adott számlán,

– a szerződésen olyan jogvesztő esemény következik be, ami az adójóváírás befektetési egységek visszaváltását eredményezi, az adójóváírásokra vonatkozó stratégia meg-

szűnésének hatálya, a jogvesztő esemény bekövetkezésé- nek napja, ha az forgalmazási napra esik.

8. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

SIG 3652

ADÓTÁJÉKOZTATÓ A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEKHEZ ‌

Jelen tájékoztatás a 2018. május 1-jétől hatályos, nyugdíjbiz- tosításokra vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A tájékoztatóban szereplő információk a jövőben megváltoz- hatnak, ezért javasoljuk ügyfeleinknek, hogy saját érdekükben kísérjék figyelemmel az adózási szabályok jövőbeli változásait. Az SZJA rendelkezései alapján a nyugdíjbiztosítás adóévben megfizetett díja – az adott naptári évben a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeg – után a magánszemély szerződő a fizetendő jövedelemadójának terhére a kedvezményre jogo- sító nyugdíjbiztosítási szerződésre történő kiutalásról (adójó- váírás) rendelkezhet. Az alábbiakban ennek legfontosabb sza- bályait mutatjuk be.

Adójóváírásra kizárólag olyan magánszemély jogosult, aki a 2017. január 1-jétől hatályos SZJA törvény 3. § 93. pontjában meghatározott nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője.

Az adójóváírás alapja a naptári évben nyugdíjbiztosítási szer- ződésre fizetett nyugdíjcélú díj (eseti és rendszeres díj egya- ránt), mértéke a befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb 130 000 Ft azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészí- tő biztosításokra befizetett összeg adójóváírásra nem jogosít, továbbá azzal, hogy amennyiben az alapbiztosítás kocká- zati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10%-át, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrészére nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető.

Adójóváírásra jogosító díj a magánszemély szerződő(k) által fizetett díj, a kifizetőnek nem minősülő más magánszemély ál- tal fizetett díj, valamint a más személy által fizetett díj, ha az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles.

A magánszemély a nyugdíjbiztosítási szerződés(ek) alapján az adóévben maximum 130 000 forint adó kiutalásáról rendel- kezhet, de az nem haladhatja meg az összevont adóalap adó- jának kedvezmények levonása után fennmaradó összegét. Ha a magánszemély önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és/ vagy nyugdíj-előtakarékossági befizetései alapján is rendelke- zik adó kiutalásáról, akkor a kiutalandó adó összeg összesen sem haladhatja meg az adóévben a 280 000 forintot.

A nyugdíjbiztosítás szerződője a biztosító első nyugdíjszol- gáltatásnak minősülő teljesítéséig, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról. Rendelkezés kizárólag a biztosító által kiállított, az adóévet követő év február 15.napjáig a magánszemély szer- ződő számára megküldött kedvezményre jogosító igazolás alapján tehető, feltéve, hogy a magánszemély a rendelkezés időpontjában is még szerződője a nyugdíjbiztosítási szerző- désnek illetve jogosult a biztosító(k) által kiadott igazolás alap- ján nyilatkozat megtételére az a magánszemély is, aki e jog gyakorlásának az SZJA törvény 44/C § (4) a)-c) pontokban felsorolt esetek miatt már nem rendelkezik nyugdíjbiztosítással

a) a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó ese- mény nem történt;

b) a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt megszűnt;

c) a nyugdíjbiztosítási szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása követ- keztében) szűnt meg.

A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az adóhatóság (ha a ma- gánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallá- sa alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatko- zó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás vagy az adóbevallás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül) szerződésenként a szerződésszám, a magánszemély adóazo- nosító jele feltüntetésével a biztosító pénzforgalmi számlájá- ra teljesíti, azzal, hogy a magánszemély által meghatározott összeget – az SZJA 44/D. § (2) bekezdésében foglaltakra is tekintettel – az adóhatóság a rendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befize- tésekkel arányosan teljesíti, ha a rendelkezési jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befizetett összeg alapozza meg. Az adóhatóság által átutalt összeget a biztosító – kivéve, ha a rendelkezés évében a szerződésen történő jóváírás időpontját megelőzően a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettsé- get kiváltó esemény történt – a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírja. Amennyiben a magánszemély a teljesítéskor már nem rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szerződéssel, amelyre a befizetett díj a rendelkezési jogosultságot megalapozta, akkor a következők szerint kell eljárni:

a) ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép és a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a (8) bekez- dés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt, akkor az adóhatóság által teljesített összeget a biztosító a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírja;

b) a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden további rendelkezés nélkül a biztosító a biztosított magánszemélynek (a biztosított halá- la esetén a kedvezményezettnek) kiutalja.

Az adóhatóság a magánszemély nyilatkozatában meghatá- rozott összeg átutalását akkor teljesíti, ha a magánszemély- nek nincs az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása (vagy ha van, azt a magánszemély megfizeti) és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette. Az adóhatóság által ki- utalt összeg a nyugdíjbiztosítási szerződésen – a szerződési feltételekben foglalt módon – jóváírásra kerül. A szerződésen jóváírt adójóváírás összege további adójóváírásra nem jogosít. Az adójóváírást a magánszemély jövedelmének kiszámítása során nem kell bevételként figyelembe venni. Amennyiben a szerződés időközben nem biztosítási esemény miatt szűnt meg, akkor a biztosító az adóhatóság részére visszautalja az igényelt összeget, kivéve a nyugdíjbiztosítási szerződés nyug- díjszolgáltatás miatti megszűnését. Az utóbbi esetben a bizto-

sító az adójóváírás összegét a biztosítottnak, illetve – a bizto- sított halála esetén – a kedvezményezettnek utalja ki.

Minden egyéb esetben az adójóváírás összegét a biztosító az adóhatóság erre a célra nyitott beszedési számlájára vissza- utalja. A visszautalt összegre a magánszemély kérelme alap- ján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés neki fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg. Ha a magánszemély által kötött nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjbiztosítási szol- gáltatás nélkül szűnik meg, vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követően már nem minősül SZJA szerinti nyugdíjbiztosításnak, úgy a magánszemélynek a korábban igénybevett adójóváírások teljes összegét 20%- kal növelten kell az adóhatóság részére visszafizetni, valamint a biztosító az adott adóévre vonatkozóan adókedvezményre jogosító igazolást nem állít ki.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a SIGNAL IDUNA Nyugdíj- program befektetési egységekhez kötött folyamatos díjas életbiztosítás esetén az alábbi tranzakciók bármelyikének végrehajtását követően a szerződő köteles az igénybevett adójóváírások teljes összegét 20%-kal növelten az adóható- ság részére visszafizetni, valamint a biztosító az adott adóévre vonatkozóan adókedvezményre jogosító igazolást nem állít ki.

• Részleges visszavásárlás,

• Visszavásárlás,

• Nyugdíj célú eseti pénzkivonás,

• Díjfizetéssel nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú meg- takarítással szemben több, mint 6 havi kockázati biztosítási díjrész (kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb összegű kötelező biztosítási díjrészét) kerül elszámolásra,

• Törvényi rendelkezésnek nem megfelelő járadékszolgálta- tás igénybevétele,

• A szerződés díj nem fizetés miatti megszűnése,

• A szerződés ügyfél általi felmondása.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a fenti események bármelyiké- nek bekövetkezése esetén a kapott igazolás

felhasználására és az adójóváírás igénybevételére a szerző- dés tekintetében a szerződő nem jogosult.

A törvény értelmében a nyugdíjbiztosítási szerződés bármely teljesítésére – ide értve a nyugdíj célú eseti díj(ak)ból történő pénzkivonást, részleges visszavásárlást, visszavásárlást és egyéb nem biztosítási eseményből bekövetkező kifizetést – a biztosított jogosult.

A törvény rendelkezései szerint a biztosító a következőképpen működik közre a magánszemély kötelezettségének megállapí- tásában és teljesítésében. A nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódó nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő biztosítói teljesítés (kifizetés) esetén a biztosító az életbiztosításokra vo- natkozó szabályok figyelembe vételével megállapítja a kamat- jövedelmet, továbbá megállapítja a magánszemélyt terhelő adójóváírás-visszafizetési kötelezettség összegét. A biztosító

– ha van ilyen – a kamatjövedelem adóját és a növelt összegű adójóváírás összegét levonja a biztosítói teljesítés összegéből, és azt a kifizetőkre vonatkozó szabályok szerint bevallja és megfizeti az állami adóhatóság részére.

A biztosító akkor is megállapítja a magánszemélyt terhelő adókötelezettséget, ha az adójóváírást pénzkivonással nem

járó szerződésmódosítás miatt kell visszafizetni, vagy ha a visszafizetendő adójóváírás növelt összegére a biztosítói telje- sítés nem nyújt fedezetet. A biztosító minden esetben igazo- lást állít ki és ad át a magánszemélynek a biztosítási szerző- déssel kapcsolatos adókötelezettségről. A magánszemély az alapján az állami adóhatóság közreműködése nélkül készített adóbevallásában köteles bevallani a növelt összegű adójó- váírás-visszafizetési kötelezettségének teljes összegét, és a bevallás benyújtására előírt határidőig köteles megfizetni an- nak – a biztosító által részben vagy egészben – le nem vont összegét.

A biztosító az adójóváírás-visszafizetési kötelezettség teljes összegéről, valamint a levont összegről magánszemélyenként adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.

Jelen tájékoztató a nyugdíjbiztosítási szerződések elválasztha- tatlan részét képezi. A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. jogosult jelen tájékoztatót bármikor az aktuális jogszabályoknak való megfelelés érdekében egyoldalúan megváltoztatni. A változá- sokkal kapcsolatban a www.signal.hu honlapon elérhető min- denkor aktuális adózási tájékoztató az irányadó.

AZ ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ IGÉNYBEVÉTELÉNEK FELTÉTELEI ‌

Az elektronikus kommunikáció akkor vehető igénybe, ha a szerződő az ajánlaton – már érvényes szerződés esetén utó- lagos nyilatkozatával – hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Biz- tosító a szerződése megkötésével, kezelésével, megszűnésé- vel kapcsolatos kommunikációt elektronikus úton folytathatja. Az elektronikusan küldendő dokumentumok körét a Bizto- sító jogosult meghatározni, és azt a jogszabályi változások és adatvédelmi szempontok alapján bármikor módosíthatja. A Biztosító az elektronikus kommunikáció lehetőségét a szer- ződő egyidejű tájékoztatásával visszavonhatja. Visszavonása esetén a Biztosító a tájékoztatást követően papír alapú kom- munikációra tér át.

Az elektronikus kommunikáció igénybevételéhez a szerződő- nek szükséges megadnia saját érvényes e-mail elérhetősé- gét és mobiltelefonszámát. A Biztosító megküldi a megadott e-mail címre a dokumentumok eléréséhez szükséges linket, valamint a mobiltelefonszámra a belépéshez szükséges egy- szeri jelszót. A dokumentumok a link és az egyszeri jelszó együttes használatával érhetőek el a Biztosító által erre a célra létrehozott online Ügyfél Dokumentumtárában.

A szerződő egyidejűleg egy e-mail címet adhat meg, amely- hez egy mobiltelefonszám tartozhat. Amennyiben a szerződő már regisztrált egy e-mail címmel és egy mobiltelefonszám- mal, úgy a beazonosíthatóság végett a további szerződései regisztrálásához is ugyanezeket kell megadnia.

A szerződő által megadott e-mail cím valótlanságából vagy hiányosságából, a számítástechnikai eszközök, programok hibáiból, továbbá a Biztosító érdekkörén kívül álló egyéb okokból (pl. az elektronikus hírközlési szolgáltatás körében felmerült okok, internetes kapcsolat vagy szoftver hibái, vis maior) eredő károkért, a kívánt joghatások elmaradásáért a Biztosító nem tehető felelőssé.

A szerződő vállalja a dokumentumok kinyomtatását, ameny- nyiben azt papír alapon szükséges tárolnia, vagy harmadik fél számára bemutatnia.

Amennyiben az elektronikus kommunikáció csak meghatáro- zott fizetési mód esetén választható, úgy a szerződő vállalja, hogy a biztosítási díjat ennek megfelelően fizeti.

A biztosítás kockázatviselésének folyamatos fenntartása ér- dekében a szerződő a díjat befizetési csekk hiányában is ki- egyenlíti: elektronikusan, online bankkártyás fizetéssel, vagy a kötvényszámra hivatkozva a Biztosító honlapján feltüntetett bankszámlára történő átutalással.

A szerződő az e-mail címében és/vagy a mobiltelefonszámá- ban bekövetkezett változást köteles haladéktalanul a Biztosító felé bejelenteni írásban, vagy azonosítást követően a Bizto- sító telefonos ügyfélszolgálatán. Az adatok módosítására lehetőség van regisztrációt követően a SIGNAL Direkten is. A bejelentéseket a Biztosító csak akkor köteles joghatályos- nak tekinteni, ha az adatok változásának közlése a fenti mó- dok egyikén történt. A Biztosító az általa ismert utolsó e-mail címre, valamint mobiltelefonszámra mindaddig joghatályosan

küldhet értesítést, amíg az e-mail címre vagy a mobiltelefon- számra vonatkozó változás-bejelentés nem érkezett be a Biz- tosítóhoz, vagy a változás-bejelentés feldolgozása még folya- matban van. A változást a Biztosító a beérkezést követő 5. munkanap 24:00 óráig hajtja végre. Az adatok valótlanságá- ból, hiányosságából vagy a változás bejelentésének elmulasz- tásából eredő esetleges károkért, hátrányos jogkövetkezmé- nyekért, avagy a kívánt joghatások elmaradásáért a Biztosító nem vállal felelősséget.

Ha a szerződéssel kapcsolatos bármely dokumentum nem érkezik meg a szerződőhöz, akkor azt a pótlás érdekében haladéktalanul jelezni kell a Biztosító ügyfélszolgálati elérhe- tőségeinek egyikén.

Az elektronikus kommunikáció igénybevétele a szerződő ré- széről bármikor visszavonható, melyről a fent megadott mó- dokon tájékoztatnia szükséges a Biztosítót. Nem megfelelő e-mail cím, vagy mobiltelefonszám esetén az elektronikus kommunikáció a Biztosító részéről visszavonásra kerül.

Abban az esetben, ha az elektronikus kommunikáció igény- bevétele miatt a biztosítás díjából kedvezmény került jóváírás- ra, a visszavonással a kedvezmény megszűnik, és a biztosítá- si díj a szerződési feltételek szerint módosul.

Az elektronikus kommunikáció igénybe vétele esetén, szemé- lyes adatai kezelésével kapcsolatos részletes információk a signal.hu nyitó oldal alján, az Adatkezelési irányelvek menü- pontban – https://ww w.signal.hu/hu/adatkezelesi-iranyelveink

– elérhető Dokumentumtárban találhatóak, Elektronikus kom- munikációról szóló adatkezelési tájékoztató néven.

SIG 4237

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONYHOZ KAPCSOLÓDÓ SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) a jelen adatkezelési tájékoztató (a továbbiakban: Tájékoztató) útján tájékoztatja Önt a biztosítási szerződés megkötése, állományban tartása, valamint a biztosítási szerződésből származó köve- telések megítélése során birtokába került személyes adatok kezelésével kapcsolatos legfontosabb információkról, így külö- nösen az adatkezelések céljáról, jogalapjáról, a kezelt adatok köréről, az adatkezelés időtartamáról, az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségéről, valamint az Ön adatkezelésekkel kapcsolatos jogairól és jogorvoslati lehetőségeiről.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a Tájékoztató, a Biztosító biztosítási szerződéseihez kapcsolódó adatkezeléseire vonatkozó, álta- lános tájékoztatást tartalmazza, mely nem helyettesíti a biztosítási feltételek és a kapcsolódó termékismertetők, ügyféltájé- koztatók megismerését. Az Ön teljes körű és nem kizárólag adatkezelési szempontú tájékoztatását ezen dokumentumokban, továbbá a Tájékoztatóban foglalt rendelkezések alkotják.

A biztosítási szerződés megkötéséhez, állományban tartásához, valamint a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez közvetetten kapcsolódó, esetleges adatkezelések tekintetében – SIGNAL Ügyfélportál regisztráció, online kap- csolatfelvétel, hangfelvételek kezelése, stb. – a tájékoztatást a Biztosító – az érintettek áttekinthető tájékoztatása céljából – az adatok gyűjtésével egy időben, illetve adatkezelési célonként elkülönítve közli weboldalán.

A Tájékoztatóban történő könnyebb eligazodás érdekében, kérem, használja az alábbi hivatkozásokat:

1. A személyes adatok adatkezelője 2

2. Az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei 2

3. Az adatkezelések célja, jogalapja, időtartama és egyéb lényeges körülményei 2

3.1. Szerződés megkötése, módosítása, állományban tartása,

valamint a biztosítási szerződésből származó követelések megítélése 3

3.2. Szerződéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése 9

4. Hozzáférés a személyes adatokhoz, adattovábbítás 12

5. Adatbiztonsági intézkedések 13

6. Gyermekek személyes adatainak kezelése 13

7. Automatizált döntéshozatal, profilalkotás 14

8. Az adatkezeléssel kapcsolatos jogok és érvényesítésük 15

8.1. Hozzáféréshez való jog 15

8.2. Helyesbítéshez való jog 15

8.3. Törléshez való jog (elfeledtetéshez való jog) 16

8.4. Az adatkezelés korlátozásához való jog 16

8.5. Tiltakozáshoz való jog 16

8.6. Adathordozhatósághoz való jog 16

8.7. Hozzájárulás visszavonásához való jog 16

8.8. Hatósági jogorvoslathoz való jog 16

8.9. A bírósági jogorvoslathoz való jog 17

9. A Tájékoztató elérhetősége és módosítása 17

A Biztosító a tájékoztatást közérthető és könnyen áttekinthető formában igyekszik nyújtani, valamint a Felügyeleti ajánlással összhangban tartózkodik a jogszabályok szövegszerű megismétlésétől. A Tájékoztató elkészítése során figyelembe vett jog- szabályok az alábbiak:

• az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: GDPR)

• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (a továbbiakban: Infotv.)

• 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről (a továbbiakban: Bit.)

• 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről (a továb- biakban: Eüak.)

• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: Ptk.)

• 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (a továbbiak- ban: Pmt.)

• 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (a továbbiakban: Gfbt.)

• 2000. évi C. törvény a számvitelről (a továbbiakban: Szvtv.)

• 2014. évi XIX. törvény Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról (a továbbiakban: FATCA-törvény)

• 2013. évi XXXVII. törvény az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól (a továbbiakban: Aktv.)

1. A SZEMÉLYES ADATOK ADATKEZELŐJE

A személyes adatok kezelője a SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

Cím és központi ügyfélszolgálat: 1123 Budapest, Alkotás u. 50.

Postacím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Tel.: 36 1 458 4200

Fax: 36 1 458 4260

E-mail: adatvedelem@signal.hu Weboldal: www.signal.hu Cégjegyzékszám: 01-10-042159

Adószám: 10828704-2-44

KSH szám: 10828704-6511-114-01

2. Az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei

Ön a személyes adatai kezeléséhez, valamint jogai gyakorlásához kapcsolódó bármely kérdésben a Biztosító kijelölt adat- védelmi tisztviselőjéhez fordulhat postai úton a fent megadott címen vagy postacímen, valamint az adatvedelem@signal.hu e-mail címen.

3. AZ ADATKEZELÉSEK CÉLJA, JOGALAPJA, IDŐTARTAMA ÉS EGYÉB LÉNYEGES KÖRÜLMÉNYEI Hangsúlyozzuk, hogy személyes adatait a GDPR, az Infotv., a Bit. adat- és titokvédelmi rendelkezései, valamint minden további irányadó jogszabály és belső szabályozás betartásával kezeljük.

A Bit. 135. § (1) bekezdése értelmében a Biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. Biztosítási titok minden olyan a Biztosító rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására, vagy a Biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A Biztosító az ügyfél által bármilyen formában megadott személyes adatot, ideértve az egészségi állapotra vonatkozó szemé- lyes adatot is, biztosítási titokként kezeli.

A biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követe- lések megítéléséhez, illetve a Bit. által meghatározott egyéb cél eléréséhez szükséges személyes adatok kezelésének jogalap- ja egyrészt a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettségek teljesítése, illetve a GDPR

6. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. A biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez kapcsolódóan a Biztosító részére jogi kötelezettséget a jelen tájékoztatóban megjelölt törvények keletkeztetnek.

A Biztosító a személyes adatokat csak az adatkezelés céljainak eléréséhez szükséges ideig kezeli, melynek során figyelembe veszi az egyes jogszabályok által kötelezően előírt adatmegőrzési határidőket, valamint a Biztosítóval szemben támasztott esetleges követelések jogszabályi vagy szerződésben meghatározott elévülési idejét. A Biztosító a személyes adatok tárolásá- nak időtartamáról adatkezelési célonként nyújt tájékoztatást.

3.1. SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE, MÓDOSÍTÁSA, ÁLLOMÁNYBAN TARTÁSA, VALAMINT A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSBŐL SZÁRMAZÓ KÖVETELÉSEK MEGÍTÉLÉSE

3.1.1. Az érintett számára megfelelő biztosítási alapú befektetési termék értékesítése

Adatkezelés célja: A Biztosítónak a biztosítási szerződés megkötése előtt meg kell határoznia az ügyféltől kapott tájékoztatás alapján az adott ügyfél konkrét igényeit és szükségleteit, és közérthető formában tárgyilagos tájékoztatást kell nyújtania az ügyfélnek a biztosí- tási termékekkel összefüggésben, annak érdekében, hogy az ügyfél megalapozott döntést hozhasson. A Biztosító köteles beszerezni a szükséges információkat az ügyfélnek vagy a leendő ügyfélnek az adott biztosítási termék típusának megfelelő befektetési területtel összefüggő ismereteiről, pénzügyi helyzetéről, veszteségviselési képességéről, befektetési céljairól és kockázattűréséről, annak érde- kében, hogy számára alkalmas biztosítási alapú befektetési termékeket ajánlhasson.

Érintettek köre: Biztosító leendő ügyfelei, ügyfelei

Kezelt adatok köre: Biztosítási igény felméréséhez kapcsolódó adatok

Adatkezelés időtartama: A Biztosító az igényfelmérés alapján létrejött biztosítási szerződés esetén a személyes adatokat a létrejött biztosítási jogviszonyra irányadó szabályok (lásd 3.1.3 pont) szerint kezeli.

3.1.2. Életbiztosítási szerződések során igényfelmérés, megfelelési és alkalmassági teszt elvégzése

Adatkezelés célja: Életbiztosítási szerződés megkötése előtt – az olyan megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások kivételével, amelyeket pénzügyi intézmény az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasolt, vagy amelyeknek a biztosítási összege nem haladja meg az egymillió forintot – a Biztosító felméri, illetve legalább az ügyfél által megadott információk alapján pontosítja az ügyfél igényeit. A Biztosító célja a megfelelő biztosítási termék ajánlása.

Érintettek köre: Biztosító leendő ügyfelei, ügyfelei

Kezelt adatok köre: Az ügyfél igényének felméréséhez, pontosításához szükséges információk, megfelelési és alkalmassági teszt- hez szükséges adatok

3.1.3. Biztosítási szerződés megkötése, állományban tartása

Adatkezelés célja: A Biztosítási szerződés megkötése, módosítása, állományban tartása, valamint a biztosítási szerződésből szár- mazó követelések, díjak megítélése.

Adatkezelés jogalapja: A Biztosító – figyelemmel a Bit. 135. § (1) bekezdés rendelkezésére – a GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján jogosult a személyes adatok kezelésére, mely szerint az adatkezelés az érintettel kapcsolatos biztosítási szerződés megkö- téséhez, teljesítéséhez szükséges.

Érintettek köre: Biztosító ügyfelei, leendő ügyfelei

Kezelt adatok köre: A Biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő személyes adatai, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek

• A biztosítási jogviszony alanyainak (szerződő, biztosított, együttbiztosított, kiegészítő biztosított, kedvezményezett, károsult, ká- rokozó, törvényes örökös, tulajdonos, üzemben tartó) személyazonosító és személyes adatai: adóazonosító jel, állampolgárság, állandó lakcím, anyja születési neve, azonosító okmány típusa, azonosító okmány száma és betűjele, családi és utóneve, e-mail cím, lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma és betűjele, levelezési cím, magyarországi tartózkodási hely, mobiltelefonszám, születési hely, születési idő, születési neve, telefon/fax szám, titulus, TAJ szám, halotti anyakönyvi kivonat száma., neme, vezetői engedély megszerzésének dátuma, gyermekek esetében a szülő vagy gondviselő neve, címe, telefonszáma, e-mail címe, iskola neve, címe, diák osztálya

• Személy- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok (lásd 3.1.4. pontban foglalt adatok)

• A biztosított, károsult vagyontárgy adatai (lásd 3.1.8. pontban foglalt adatok)

• Biztosítási igény felméréséhez kapcsolódó adatok: Az ügyfél ismereteinek, tapasztalatainak felméréséhez, értékeléséhez szüksé- ges adatok, amelyeket az ügyfél a Biztosító ezen célra rendszeresített igényfelmérő dokumentumai kitöltésével ad meg

• A Pmt.-ben előírt ügyfél-átvilágítás elvégzése céljából kezelt adatok (lásd 3.2.1. pontban foglalt adatok)

• Hatósági eljárások során keletkező dokumentumok (lásd 3.2.8. pontban foglalt adatok)

• A díjfizetéshez, valamint a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges további adatok (lásd 3.1.8 pontban foglalt adatok)

• Egyéb, a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény

Adatkezelés időtartama: A biztosítási szerződéshez kapcsolódó személyes adatait a Biztosító a biztosítási szerződés megszűné- sét követő naptári év első napjától számított 8 évig őrzi meg, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos esetleges későbbi igények ér- vényesítése, valamint a Biztosítóra a jogszabályokban előírt adatmegőrzési kötelezettségekre tekintettel. A határidő lejártát követően személyes adatai törlésre kerülnek. A személyes adatok törlését gátolja, amennyiben:

– peres eljárás van folyamatban az adott szerződés tekintetében,

– peren kívül hatósági eljárás van folyamatban az adott szerződés tekintetében,

– panasz kezelése van folyamatban az adott szerződés tekintetében,

– járadék fizetése van folyamatban az adott szerződéshez kapcsolódóan,

– függő kár van rögzítve az adott szerződésre,

– szerződésen nyilvántartott díjhátralék, vagy túlfizetés az adott szerződés tekintetében,

– díjvisszatérítéses szerződések esetében.

A létre nem jött biztosítási szerződésekkel kapcsolatos, ajánlattétel során megadott személyes adatait a Biztosító a biztosítási ajánlat rögzítésétől számított, a biztosítási szerződésben meghatározott elévülési ideig, ennek hiányában a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) szerinti az általános elévülési időre vonatkozó rendelkezései szerinti az ajánlat rögzítésétől számított 5 évig tárolja. A létre nem jött ajánlathoz – online kötési felületeken félbe hagyott kalkuláció, ajánlattétel hiányában az igényfelmérés, megfelelési és alkalmassági tesztek dokumentumai – kapcsolódó személyes adatok az utolsó módosítást követő 61. napig kerülnek megőrzésre.

A Biztosító a Pmt. 6. §-ban foglalt ügyfél-átvilágítási kötelezettségének teljesítése során kezelt személyes adatokat a 3.2.1. pontban foglaltak szerint kezeli.

Felhívjuk a figyelmét, hogy bár az adatszolgáltatás önkéntes, de a személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a kockázat meghatáro- zásához, így a szerződés létrejöttéhez, a szerződés fenntartásához, valamint a szerződés alapján nyújtott szolgáltatások megítélésé- hez. Az adatok hiánya a biztosítási ajánlat visszautasítását, valamint a szolgáltatás ellehetetlenülését vonhatja maga után. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha Ön a szolgáltatási kötelezettség beálltának, jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges adatokat maradéktalanul a Biztosító rendelkezésére bocsátotta.

Amennyiben a személyes adatok nem közvetlenül az érintettől származnak, az adatokat megadó fél elismeri, hogy megfelelő jo- galappal rendelkezik az érintettek személyes adatainak Biztosító részére történő átadásához, valamint részükre az adatkezeléssel összefüggő tájékoztatást megadta.

A személyes adatok kezelése a biztosított halála után is szükséges, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése és a szerződés kezelése érdekében. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. Az elhunyt örököse ezen jogállását köteles igazolni (például öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés megküldésével).

3.1.4. Egészségügyi adatok kezelése a biztosítási szerződés megkötése, állományban tartása során

Adatkezelés célja: A Biztosítási szerződés megkötésével, módosításával, állományban tartásával, valamint a biztosítási szerző- désből származó díjak, követelések megítélésével összefüggésben az egészségi állapotra vonatkozó különleges személyes adatok kezelése. Az adatkezelés célja különösen a kockázat-elbírálás, a biztosítási szerződés alapján a biztosítási esemény (baleset, beteg- ség, egészségkárosodás, haláleset, egészségbiztosítási szolgáltatás igénybevétele) bekövetkezésekor a szolgáltatási igény, kárigény elbírálása.

Adatkezelés jogalapja: A Biztosító a GDPR 9. cikk (2) bekezdés a) pontja alapján – figyelemmel a Bit. 136. § és az Eüak. rendelke- zéseire – kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezeli az egészségi állapotra vonatkozó személyes adatokat. A hozzájárulást a Biztosító az alábbi formában szerzi be:

– a biztosítási ajánlat részeként az Általános Szerződési Feltételek, illetve külön nyilatkozat elfogadásával és aláírásával,

– felelősségbiztosítási, személybiztosítási károk esetében a kárbejelentő lapon szereplő adatkezelési nyilatkozat elfogadásával és aláírásával, illetve ennek hiányában külön adatkezelési nyilatkozat aláírásával,

– a hozzájárulás kifejezett megerősítését tartalmazó levél, elektronikus levél (e-mail) Biztosító részére történő megküldésével,

– azonosítást követő rögzített telefonbeszélgetés során a hozzájárulás kifejezett megadásával,

– a szerződő, vagy biztosított elhalálozása esetén a törvényes örökös vagy a szerződésben megjelölt jogosult által aláírt, külön adatkezelési nyilatkozat formájában.

A hozzájárulás megadásával Ön felhatalmazza a Biztosítót, hogy a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állomány- ban tartásához és a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, azokkal közvetlenül összefüggő és elengedhetetlenül szükséges, az egészségi állapotára vonatkozó és hozzájuk kapcsolódó személyes adatait kezelje és nyilvántartsa.

Felhívjuk a figyelmét, hogy mivel az egészségügyi adatok kezelése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződésből származó követelések, így különösen a szolgáltatási kötelezettség beálltának, jogalapjának és összegszerűségének megítéléséhez, ezért a hozzájárulás visszavonása a szolgáltatás nyújtásának ellehetetlenülését vonhatja maga után.

Érintettek köre: Biztosító ügyfelei, leendő ügyfelei

Kezelt adatok köre:

Az egészségi állapottal összefüggő adatok:

• A biztosítási ajánlat során a Részletes, vagy Egyszerűsített Egészségi Nyilatkozaton megadott adatok, valamint a válaszaihoz kapcsolódó, Ön által átadott orvosi dokumentumok;

• A Biztosító által szükség esetén bekért további, az Ön hozzájárulásával átadott orvosi dokumentációk;

• A biztosítási szerződés megkötéséhez, a Biztosító által előírt orvosi vizsgálatok dokumentumai;

• „Nyilatkozat a fogyatékossággal élő (fogyatékos) ügyfelekkel kapcsolatos bánásmóddal összefüggésben” című nyilatkozaton megadott adatok;

• A biztosítási szerződésből származó követelések megítélésével közvetlenül összefüggő, azokhoz elengedhetetlenül szükséges a kárbejelentés során megadott, a biztosítási eseményt kiváltó és annak bekövetkezésében szerepet játszó eseményre vonatkozó személyes adatok, ahhoz csatolt dokumentumok, illetve Ön, vagy elhalálozása esetén a törvényes örökös, vagy a szerződésben megjelölt jogosult hozzájárulása esetén a társadalombiztosítási szervektől, egészségügyi intézményektől és háziorvostól, gyógyke- zelésével foglalkozó más személyektől bekért adatok.

Adatkezelés időtartama: A Biztosító az egészségügyi adatokat a biztosítási jogviszonyra irányadó szabályok (lásd 3.1.3 pont) sze- rint, illetve az adatkezeléshez adott hozzájárulás – a Tájékoztatóban említett feltételekkel történő – visszavonásáig kezeli.

Az adatkezelési cél eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy Ön felhatalmazza a Biztosítót, hogy az egészségi állapotára vonatkozó és hozzájuk kapcsolódó adatait háziorvosától, valamint mindazoktól az egészségügyi intézményektől, orvosoktól, gyógyszerészektől, természetgyógyászoktól és a gyógykezelésével foglalkozó más személyektől, amelyek, illetve akik eddig kezelték, valamint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől, a társadalombiztosítási kifizetőhelytől beszerezze, nyilvántartsa, és ebben a körben felhasználja, illetve a Bit. 138-142. §-ban és a 147-151. §-ban meghatározott jogosultak számára továbbítsa.

Egyúttal szükséges, hogy Ön felmentse az ezen adatok jogszabályi felhatalmazása alapján nyilvántartó fenti személyeket és szer- vezeteket a titoktartási kötelezettségük alól, valamint felhatalmazza a háziorvosát, kezelőorvosát, valamint az egészségügyi ellátá- sában részt vevő személyeket, hogy az egészségügyi ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatait írásbeli kérésére a Biztosítónak még elhalálozása esetén is kiadják.

Felhívjuk a figyelmét, hogy bár a felhatalmazás önkéntes, de annak megadása nélkülözhetetlen az ajánlat befogadásához ill. a szer- ződés alapján nyújtott szolgáltatások megítéléséhez. A felhatalmazás hiánya a biztosítási ajánlat visszautasítását, valamint a szolgál- tatás ellehetetlenülését vonhatja maga után.

3.1.5. Csoportos biztosítások

Adatkezelés célja: A Biztosító célja csoportos biztosítások értékesítése, ahol a biztosítottak jellemzően partnereink munkavállalói, tagjai vagy ügyfelei. A Biztosító a csoportos biztosítás szerződőjével egyezteti a biztosítotti adatokat.

Adatkezelés jogalapja: A GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján, mely szerint az adatkezelés az érintettel kapcsolatos bizto- sítási szerződés megkötéséhez, teljesítéséhez szükséges. Különleges személyes adatok kezelésének jogalapja a GDPR 9. cikk (2) bekezdés a) pontja, az érintett kifejezett hozzájárulása.

Érintettek köre: A Biztosító ügyfelei

Kezelt adatok köre:

• biztosítási jogviszonyt érintő személyes adatok

Adatkezelés időtartama: A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszonyra irányadó szabályok (lásd 3.1.3 pont) szerint kezeli.

Tájékoztatjuk, hogy csoportos biztosítás biztosítottjaként Önt személyes adatainak kezelésével kapcsolatos érintetti jogainak gyakor- lása tekintetében az egyéni ügyfeleinkkel megegyező jogok illetik meg.

3.1.6. Ügyfélszolgálat

Adatkezelés célja: A Biztosító ügyfélszolgálati (személyes, telefonos, e-mailes, online) tevékenységének ellátása, igények kiszol- gálása. A Biztosító ügyfelei szerződését érintő kérdésekben, valamint az érdeklődők, potenciális ügyfelek biztosítással kapcsolatos döntéshozatalában nyújt segítséget.

Adatkezelés jogalapja: A GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontja, mely szerint az adatkezelés a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges, illetve a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja, az érintett kifejezett hozzájárulása.

Érintettek köre: Biztosító ügyfélszolgálatát felkereső természetes személyek

Kezelt adatok köre:

• azonosításhoz szükséges adatok

• megkeresésben foglalt adatok

• hangfelvétel

• megkeresés teljesítése érdekében szerződéssel összefüggő adatok

Adatkezelés időtartama: A hangfelvételeket a Biztosító a hívás rögzítésétől számított öt évig őrzi meg. A Biztosító a személyes adatokat a hozzájárulása visszavonásáig, illetve a biztosítási jogviszonyra irányadó szabályok (lásd 3.1.3 pont) szerint kezeli.

Amennyiben Ön nem járul hozzá, hogy munkatársunkkal folytatott telefonbeszélgetését rögzítsük, kérjük, keresse fel központi, sze- mélyes ügyfélszolgálati irodánkat, ahol kollégáink készséggel állnak rendelkezésére.

3.1.7. Elektronikus kommunikáció

Adatkezelés célja: A Biztosító célja, hogy a biztosítási szerződés kezelésével kapcsolatos kommunikációt elektronikus úton folytas- sa, a szerződéshez kapcsolódó dokumentumokat online ügyfél Dokumentumtárában nyilvántartsa és azon keresztül elektronikus formában juttassa el az Ön részére, ügyfelei magas színvonalú és professzionális kiszolgálása érdekében. Az elektronikus kommu- nikációt választó ügyfelek részére a Dokumentumtár automatikusan megnyitásra kerül.

Adatkezelés jogalapja: A GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontja, mely szerint az adatkezelés a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges.

Érintettek köre: A Biztosító ügyfelei

Kezelt adatok köre:

• szerződő neve

• biztosítási szerződés kötvényszáma

• e-mail cím

• mobiltelefonszám

Adatkezelés időtartama: A Biztosító az elektronikus kommunikáció igénybevételéhez szükséges személyes adatokat, valamint az elektronikus kommunikáció és annak keretében a Dokumentumtár rendszer használata során naplózott adatokat a Ptk. általános elévülési időre vonatkozó rendelkezései szerinti az elektronikus kommunikáció megszűnésétől számított 5 évig őrzi meg, a Doku- mentumtár rendszerben jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

A Biztosító az elektronikus kommunikáció megfelelő működése és ügyfelei professzionális kiszolgálása érdekében az elektronikus kommunikáció és annak keretében a Dokumentumtár rendszer igénybevétele során előforduló eseményeket, az eseményekkel kap- csolatos adatokat (ki, mikor, milyen cselekményt hajtott végre) naplózza és ezen naplóadatokat megőrzi.

3.1.8. Biztosítási szerződést érintő biztosítási események, káresemények, kárügyintézés

Adatkezelés célja: Kárigények ügyintézése, kifizetése, az igénybejelentővel a kárügyintézés érdekében történő kapcsolatfelvétel, a kárigény jogosságának, valamint a kárkifizetés szerződés szerint szükséges mértékének megítélése.

Adatkezelés jogalapja: Amennyiben a szolgáltatásra igényt tartó személy a Biztosítóval szerződéses kapcsolatban áll, úgy az adat- kezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontja, mely szerint az adatkezelés a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges. Amennyiben az adatkezelésben érintett nem áll szerződéses kapcsolatban a Biztosítóval – például: felelősségbiztosítások esetén a károsult, kifizetésre jogosult –, az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja, mely szerint az adatkezelés a Biztosító jogos érdeke érvényesítéséhez szükséges.

Amennyiben a kárügyintézéshez, szolgáltatási igény elbírálásához személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése szükséges, úgy az adatkezelés jogalapja a GDPR 9. cikk (2) bekezdés a) pontja, az érintett kifejezett hozzájárulása.

Amennyiben az adatkezelés a szolgáltatásra jogosult részére jogszabály által kötelezően elvárt kártérítési javaslat megtétele vagy indoklással ellátott válasz megadása érdekében szükséges, az adatkezelés jogalapja a GDPR 9. cikk (2) bekezdés f) pontja, mely szerint az adatkezelés az adatkezelő kárügyintézéshez, szolgáltatási igény elbírásával összefüggő jogi igény érvényesítéséhez, illetve védelméhez fűződő jogos érdeke.

Érintettek köre: Biztosító ügyfelei

Kezelt adatok köre:

• a biztosítási jogviszony alanyainak személyazonosító és személyes adatai

• a biztosított, károsult vagyontárgy adatai

• biztosított vagyontárgyanként, illetve káronként eltérő, de kizárólag a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges egyéb adatok, így különösen a károsult neve, címe, kapcsolattartó telefonszáma, kapcsolattartó e-mail címe, kötvényszám, káresemény dátuma, károsult vagyontárgyról készült fényképfelvételek, kárszemle során rögzített adatok, kár oka

• káresemény, kárelőzmény adatok.

A díjfizetéshez, valamint a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges további adatok:

• biztosítási díj összege

• kifizetett biztosítási összeg mértéke

• a kifizetés ideje

• bankszámlaszám, bankkártya száma

• az ÁSZF-ben, így különösen „A biztosítási szolgáltatások kifizetéséhez szükséges iratok” című fejezetében, meghatározott minden további személyes adat.

Adatkezelés időtartama: A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszonyra irányadó szabályok (lásd 3.1.3 pont) szerint kezeli.

Az adatkezelési cél eléréséhez, így a szerződés alapján nyújtott szolgáltatások megítéléséhez nélkülözhetetlen, hogy Ön felhatal- mazza a Biztosítót, hogy az esetleges kárüggyel kapcsolatban indult büntetőeljárás során keletkezett iratokba betekintsen, azokról másolatokat, valamint az eljáró hatóságoktól felvilágosításokat kérjen. A felhatalmazás hiánya a biztosítási ajánlat visszautasítását, valamint a szolgáltatás ellehetetlenülését vonhatja maga után.

3.1.9. Biztosítási szerződést érintő biztosítási események, káresemények elemzése

Adatkezelés célja: A Biztosító a biztosítási szerződést érintő biztosítási események, káresemények kapcsolódó dokumentáci- ói elemzésével pontosabb áttekintést kaphat az egyes káreseményeket érintően a kárrendezésen felül a csalások, visszaélések felismerése és megelőzése, a készpénzes elszámolások elősegítése, a javítóműhelyi és orvosi irányítás érdekében. A Biztosító az adatkezelés alapján áttekintést kaphat arról, hogy mely szolgáltatókat (jármű javítóműhelyeket, egészségügyi ellátókat, stb.) részesíti előnyben adott események vonatkozásában, ezáltal előnyösebb szolgáltatók felé irányíthat, a hatékonyabb működés, illetve az ügy- felek magasabb minőségű kiszolgálása érdekében.

Adatkezelés jogalapja: A GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja, mely szerint az adatkezelés az adatkezelő jogos érdeke érvényesí- téséhez szükséges.

Érintettek köre: Biztosító ügyfelei

Kezelt adatok köre:

• káresemény adatai (bejelentés, káreseményben érintettek, káresemény során sérült alkatrészek, elemek, bekövetkezett sérülések)

• szolgáltatási adatok (választott szolgáltató, szolgáltatással kapcsolatos adatok igények),

• a káresemény felméréséhez szükséges egyéb adatok,

• a biztosítási szerződést érintő események, káresemények adatai (lásd 3.1.8. pontban foglalt adatok).

Adatkezelés időtartama: A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszonyra irányadó szabályok (lásd 3.1.3 pont) szerint kezeli.

3.1.10. Lakásbiztosítások nyilvántartása, hitelbiztosítéki fedezetnyújtás (DLT rendszer használata)

Adatkezelés célja: Naprakész, egységes nyilvántartás biztosítása a lakás-, és társasházbiztosításokról és a hitelbiztosítéki fedeze- tekről, a jelzáloghitelekkel terhelt ingatlanokhoz kapcsolódó biztosítások üzleti folyamataiban a biztosítók és a hitelintézetek közötti információáramlás korszerű, biztonságos technológián alapuló megvalósítása, és átfutási idejének lényeges javítása, valamint az ügyfelek, hitelintézetek és biztosítók adminisztrációs terheinek csökkentése. Az adatkezelés célja a hitelintézetek, biztosítók által történő adatkérések, valamint a biztosítókon kívüli, hitelintézeteknek történő adatátadások, a DLT rendszerből történő adatlekér- dezések, a DLT rendszeren keresztül történő kommunikáció hitelintézetek és biztosítók között, a rendszerbe történő ősfeltöltés és tömeges feltöltések.

Adatkezelés jogalapja: A GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek: hitelintézetek és biztosítók közötti egyszerűbb adatáramlás biztosítása, a hitelintézetek prudens működésének elősegítése, záradékolási folyamatok egyszerűsítése, valamint a hitelbiztosítéki fedezetnyújtás könnyebb ellenőrzése.

Érintettek köre: Biztosító ügyfelei

Kezelt adatok köre:

• Lakásbiztosítások, hitelbiztosítéki záradék, záradékolási kérelem, díjhátralékos biztosítások adatai

Adatkezelés időtartama: A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszonyra irányadó szabályok (lásd 3.1.3 pont) szerint, illetve a DLT rendszerben a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napig kezeli.

A DLT rendszer használatával kezelt személyes adatokhoz kizárólag azon adatkezelők férhetnek hozzá, amelyek számára az elen- gedhetetlenül szükséges. Fő szabály szerint az adatkezelésért felelős, aki az adatkezelést lefolytatta, így, akivel az érintett szerző- déses kapcsolatban áll, míg az érintetti kérelem megválaszolásáért az, akihez az érintetti kérelem beérkezett. Az érintetti kérelmet azon adatkezelőhöz kell benyújtani, akivel az érintett szerződéses kapcsolatban áll. A személyes adatoknak a rendszeren belül a blokkláncban olyan egyedi lenyomata (hash) kerül tárolásra, amelyből a személyes adat nem visszafejthető és biztosítja a rendszer más komponensében tárolt személyes adatok sérthetetlenségét. A közös adatkezelők felsorolását a signal.hu nyitóoldal alján, az Adatkezelési irányelvek menüpontban elérhető Dokumentumtár tartalmazza.

3.2. SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

3.2.1. Pénzmosás megelőzésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítése

Adatkezelés célja: A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 6. §-ban foglalt ügyfél-átvilágítási kötelezettségének teljesítése érdekében a Biztosító köteles az életbiztosítási tevékenységek- kel kapcsolatban beazonosítani ügyfelét (szerződő fél, vagy kedvezményezett, tényleges tulajdonos, kifizetésre jogosult), vagy annak meghatalmazottját, képviselőjét. A Biztosító a jogszabályban foglalt ügyfél-átvilágítási kötelezettségét a Pmt. szerint biztonságos, védett, a Pmt. 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján közvetlen vagy közvetett elektronikus módon (a továbbiakban: videóazonosítás) is elvégezheti. A videóazonosítás köz- vetett vagy közvetlen módok közül az ügyfél döntésétől függően választhat.

Adatkezelés jogalapja: A GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján, mely szerint az adatkezelés a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges. A jogi kötelezettséget a Pmt. keletkezteti. A videóazonosítás útján történt ügyfél-átvilágítás során a kép-és hangfelvétel rögzítése, a személyes adatok kezelése a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja, illetve a GDPR 9. cikk (2) bekezdés a) pontja szerint az érintett kifejezett hozzájárulása szükséges.

Érintettek köre: Magánszemély szerződő, nem magánszemély szerződő esetén a cég képviseletére jogosult (az ajánlatot aláíró vezető(k), kedvezményezett(ek), a szerződő személyétől eltérő díjfizető magánszemélyek, cég esetén a cég képviseletére jogosult vezetők.

Kezelt adatok köre:

A Pmt.-ben előírt ügyfél-átvilágítás elvégzése céljából kezelt adatok:

• Az ügyfél-átvilágításhoz szükséges adatok, amelyeket a Biztosító ezen célra rendszeresített dokumentumain, ügyfél-átvilágítás keretében az ügyfél nyilatkozatán (pl. közszereplői nyilatkozat) szereplő adatok tartalmaznak, valamint az ügyfél személyazonosító okmány másolata és a lakcímkártya első oldalának másolata, a Pmt. szerinti okmányról készült felvétel. A közvetlen vagy közvetett elektronikus ügyfél-átvilágítás során a Biztosító és ügyfele között létrejött teljes munkamenetről, illetve megvalósuló kommuniká- cióról, az ügyfélről és az általa bemutatott okmányokról készült kép-és hangfelvétel, az ügyfél email címe, mobiltelefonszáma, IP címe, ügyfélkérdésekre adott válaszok, azonosítás sikerességével kapcsolatos döntés és tájékoztatás, valamint az ügyfél vi- deóazonosítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és ehhez történő kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon rögzítő kép- és hangfelvétel.

• Tartalom értelmezésére és értékelésére alkalmas gépi funkciók adatai: Dokumentum felismerés, dokumentum detektálás, olvasás (MRZ, vonalkód), arc detektálás, kódolás, összemérés, élesség vizsgálat és élőségvizsgálat adatai és kiértékelése, a kiértékelés eredményei.

Adatkezelés időtartama: Az azonosítás során kezelt személyes adatokat, valamint ezen személyes adatokat tartalmazó okiratok másolatait – ideértve a videóazonosítás során kezelt személyes adatokat is – a Biztosító a Pmt. 56. § (2) bekezdése alapján a biz- tosítási szerződés megszűnésétől, vagy az ügyleti megbízás teljesítésétől számított 8 évig őrzi meg. A Biztosító a videóazonosítás során az ügyfél által visszavont hozzájárulás, illetve az ügyfél-átvilágítás sikertelensége esetén a rögzítést követően törli az adatokat.

A Biztosító a videóazonosítás útján történő ügyfél-átvilágítás folyamatát kép- és hangfelvétellel rögzíti, valamint a videóazonosítás útján történő ügyfél-átvilágítás során a Biztosító az érintett arcképéről, valamint a Pmt. szerinti okmányairól felvételt készít. A videó- azonosítás útján történő ügyfél-átvilágítás folyamata akkor kezdhető meg, ha az érintett kifejezetten hozzájárul a kép- és hangfelvétel rögzítéséhez, illetve annak Biztosító által történő kezeléséhez. Amennyiben az videóazonosítás bármilyen okból kifolyólag sikertelen, és az ismételt közvetett ügyfél-átvilágítás sem sikeres, az átvilágítást személyesen kell megismételni.

3.2.2. Veszélyközösség érdekében történő adatkezelés

Adatkezelés célja: A Biztosító a veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés- ben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz. A Biztosító más biztosítók megkeresése esetén köteles a megkereső biztosító részére átadni a – jogszabályoknak megfelelően – kért személyes adatokat.

A Biztosító más biztosítótól történő adatkérésének jogalapja GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja, mely szerint az adatkezelés a Biz- tosító veszélyközösség érdekeinek megóvásához fűződő jogos érdeke.

Érintettek köre: Biztosító ügyfelei, megkereséssel érintett természetes személyek

Kezelt adatok köre: A jogszabályban meghatározott ágazatokhoz tartozó biztosítási szerződéssel összefüggő adatok.

Adatkezelés időtartama: A megkeresés eredményeként tudomására jutott adatokat a Biztosító a kézhezvételt követő kilencven na- pig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés előzőekben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként a Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesí- téséhez szükséges és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

Tájékoztatjuk, hogy a Bit. 149. §-ban foglaltak szerint a Biztosító jogosult a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során, a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződé- sekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulni más biztosítóhoz.

3.2.3. A FATCA szabályozásban meghatározott kötelezettségek teljesítése

Adatkezelés célja: A Biztosító célja a FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégezni a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot.

Érintettek köre: Biztosító számlatulajdonosai, így különösen a szerződő fél és a kedvezményezett, az esetleges módosításkor az új szerződő fél, jogi személyek esetében az ellenőrzést gyakorló személyek (a jogi személy tulajdonosainak minősülő természetes személyek.

Kezelt adatok köre:

• a mindenkor hatályos FATCA-törvényben meghatározott jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatok

Adatkezelés időtartama: A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszonyra irányadó szabályok (lásd 3.1.3 pont) szerint kezeli.

3.2.4. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

Adatkezelés célja: A Pénzügyi Számlák vonatkozásában elvégzett – az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany – illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálat (illetőségvizsgálat), a CRS szabályozásban meghatározott kötelezettségek teljesítése.

Adatkezelés jogalapja: A GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján, mely szerint az adatkezelés a Biztosítóra vonatkozó jogi köte- lezettség teljesítéséhez szükséges. A jogi kötelezettséget a CRS szabályozás, így többek között a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény, valamint az Aktv. keletkezteti.

Érintettek köre: Biztosító ügyfelei.

Kezelt adatok köre:

• a mindenkor hatályos Aktv.-ben meghatározott jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatok

Adatkezelés időtartama: A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszonyra irányadó szabályok (lásd 3.1.3 pont) szerint kezeli.

3.2.5. Belügyminisztérium által vezetett közlekedési nyilvántartásokkal kapcsolatos adatkezelés

Adatkezelés célja: A Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkársága által vezetett közúti közle- kedési nyilvántartásokat érintő adatszolgáltatással és adatigényléssel kapcsolatos adatkezelés. A Biztosító a nyilvántartó felé adat- szolgáltatásra köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény adatairól, valamint jogos érdekének érvényesítése céljából adatigénylésre jogosult nyilvántartásból a jogszabályban meghatározott adatok tekintetében a biztosítási szerződés megkötése, állományban tartása, módosítása, a biztosítási szerződést érintő biztosítási események, káresemények, kárügyintézés érdekében.

Adatkezelés jogalapja: A GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján, mely szerint az adatkezelés a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges. A jogi kötelezettséget a Kknyt. keletkezteti. A Biztosító által a szerződéskötés megkötése érdekében a nyilvántartásból történő automatikus lekérdezéshez a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint az érintett kifejezett hozzájárulása szükséges.

Érintettek köre: Biztosító ügyfelei, leendő ügyfelei

Kezelt adatok köre:

• Kknyt.-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatok, illetve a nyilvántartás adattartalma szerinti, az adatigényléssel érintett adatok

Adatkezelés időtartama: A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszonyra irányadó szabályok (lásd 3.1.3 pont) szerint kezeli.

3.2.6. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos kötelezettségek teljesítése

Adatkezelés célja: A Gfbt.-ben meghatározott kötelezettségek teljesítése, adatszolgáltatási kötelezettség a kötvénynyilvántartást és kárnyilvántartást vezető szerv részére, illetve adatigénylés a kötvény és kárnyilvántartásból.

Adatkezelés jogalapja: A GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján, mely szerint az adatkezelés a Biztosítóra vonatkozó jogi köte- lezettség teljesítéséhez szükséges. A jogi kötelezettséget a Gfbt. keletkezteti. A Biztosító által a szerződéskötés érdekben esetenként a nyilvántartást érintő adatigényléséhez a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint az érintett kifejezett hozzájárulása szükséges.

Érintettek köre: Biztosító ügyfelei, leendő ügyfelei

Kezelt adatok köre:

• a mindenkor hatályos Gfbt.-ben meghatározott jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatok

Adatkezelés időtartama: A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszonyra irányadó szabályok (lásd 3.1.3 pont) szerint kezeli.

3.2.7. Számviteli bizonylatok megőrzésére vonatkozó kötelezettség teljesítése

Adatkezelés célja: Számviteli bizonylatok megőrzésére vonatkozó kötelezettség teljesítése.

Érintettek köre: Biztosító ügyfelei

Kezelt adatok köre:

• a számviteli bizonylatokat képező dokumentumok

Adatkezelés időtartama: A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszonyra irányadó szabályok (lásd 3.1.3 pont) szerint kezeli.

3.2.8. Panaszkezelés

Adatkezelés célja: A Biztosító a Bit. 159. § rendelkezéseinek eleget téve biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek a Biztosító, az általa alkalmazott vagy megbízott ügynök vagy – adott termék kapcsán – általa megbízott kiegészítő biztosí- tásközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (szemé- lyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus úton) közölhesse.

Érintettek köre: A Biztosító felé panasszal forduló személyek

Kezelt adatok köre:

Panaszkezelés során megadott személyes adatok:

• panasztevő személyazonosító adatai

• panasszal érintettek adatai

• panasz tárgya

• panaszfelvétel során elhangzó minden információ és személyes adat

• meghatalmazás

• panasz kivizsgálásához, megválaszolásához szükséges adatok

• későbbi beazonosíthatóság érdekében rögzített adatok: telefonszám, hívás kezdeményezés helye, szerződés kötvényszáma, hívás pontos ideje.

Adatkezelés időtartama: A Biztosító a panaszt, az arra adott választ és a rögzített hangfelvételt a Bit. 159. § (3) bekezdése alapján 5 évig őrzi meg.

3.2.9. Hatósági megkeresésekkel, eljárásokkal kapcsolatos feladatok ellátása

Adatkezelés célja: A biztosítási jogviszonyt érintő hatósági megkeresések megválaszolása és az eljárásokkal lefolytatásának elő- segítése

Adatkezelés jogalapja: A GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján, mely szerint az adatkezelés a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges. Az adatkezelés törvényi jogalapja a Ptk, Bit. és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései.

Érintettek köre: Biztosító ügyfelei, hatósági megkereséssel érintett természetes személyek

Kezelt adatok köre:

Hatósági eljárások során keletkező dokumentumok:

• Hatósági eljárások érdekében erre a célra rendszeresített dokumentumokon megadott személyes adatok

• Biztosítási szerződés szerinti szolgáltatás megítéléséhez (így különösen: mentesülés, vagy kizárt kockázatok, súlyos gondatlan- ság, szándékosság) szükséges személyes adatok

• Bűnügyi személyes adatokat is tartalmazható dokumentumokban szerepelő – pl. rendőrségi jegyzőkönyv, határozat, bíróság határozata, szakértői vélemény – adatok

Adatkezelés időtartama: A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszonyra irányadó szabályok (lásd 3.1.3 pont) szerint kezeli.

A Biztosító elvégezte az érintett adatkezelései tekintetében a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek jogalap alkalmazásához szükséges ún. érdekmérlegelési teszteket, melyek a www.signal.hu nyitóoldal alján, az Adatkezelési irányelvek menüpontban elérhető Dokumentumtárban találhatóak.

4. HOZZÁFÉRÉS A SZEMÉLYES ADATOKHOZ, ADATTOVÁBBÍTÁS

A Bit. 135. § (3) bekezdés értelmében a biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

A biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosultak megismerni mindazon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben a Biztosítónak a biztosítási titok megtartásának a kötelezettsége a Bit. 138-143. § és a 147-151. § értelmében nem áll fenn. A té- teles felsorolás a Bit. „Az ügyfelek tájékoztatásáról” szóló 4. számú melléklete szerint a biztosítási tájékoztató kötelező tartalmi eleme, azt az általános szerződési feltétek „A biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések” fejezete tartalmazza.

A személyes adatokat a Biztosító adatkezelési célhoz kapcsolódó hozzáférési jogosultságokkal rendelkező munkavállalói, függő biztosításközvetítői, amennyiben az alkusz és az ügyfél közötti megbízási szerződés ad erre felhatalmazást, az alkusz biztosítás- közvetítő, illetve társaságunk részére szolgáltatási szerződések alapján adatfeldolgozási, kiszervezett tevékenységet végző sze- mélyek, szervezetek ismerhetik meg. A hozzáférést a tevékenység végzéséhez elengedhetetlenül szükséges legszűkebb mértékben engedélyezzük. A Biztosító által megbízott függő biztosításközvetítők is adatfeldolgozónak minősülnek.

A Biztosító a vagyonbiztosításhoz kapcsolódó felelősségbiztosítással összefüggő károkozása esetén, a Károsultak felé történő adatszolgáltatás keretében, a kár megtérítésével és összegszerűségével közvetlenül összefüggő és elengedhetetlenül szük- séges személyes adatait – így különösen nevét, címét, kötvényszámát – a károsultaknak átadja. Az adatátadás célja, hogy a károsultak a kárösszegből levont önrészesedést a károkozótól közvetlenül igényelhessék.

A Biztosító az érintett lakásbiztosítások nyilvántartása, hitelbiztosítéki fedezetnyújtás vonatkozásában, az érintett a DLT rend- szer használatát érintő adatkezeléssel kapcsolatos tiltakozása esetén mindaddig kiveszi a DLT rendszer keretében megosz- tandó adatszolgáltatási körből, amíg az érintett hozzájárulását nem adja az adatátadáshoz. Az érintetti hozzájárulás megadása történhet a DLT rendszer bevezetését megelőző eljárással, így a biztosítási ajánlat részét képező Zálogkötelezetti nyilatkozaton, vagy bármely, a hozzájárulás utólagos igazolhatóságát biztosító módon.

A biztosítási jogviszony fennállása alatt a biztosításközvetítő személyében beállt bármilyen változás esetén a Biztosító jogosult az ügyfél adatait a jelen Tájékoztatóban meghatározott célból, a vele függő biztosításközvetítői jogviszonyban álló más függő biztosításközvetítő részére átadni.

A Biztosító által a személyes adatok kezelése során – a kiszervezési garanciák figyelembevételével – igénybe vett adatfeldolgo- zók listája, valamint az általuk végzett tevékenység leírása a signal.hu nyitóoldal alján, az Adatkezelési irányelvek menüpontban elérhető Dokumentumtárban található.

A Biztosítóval kötött szerződés alapján, kizárólag a kiszervezett adatfeldolgozói tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a Biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jog- szabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja.

Amennyiben a szerződésben foglalt szolgáltatás teljesítése érdekében elengedhetetlen, a Biztosító harmadik országba továb- bítja az Ön személyes adatait annak érdekében, hogy Ön harmadik országban részesülhessen egészségügyi ellátásban, vagy ott vehessen igénybe szolgáltatásokat.

5. ADATBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK

A Biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról és megteszi mindazokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések érvényre juttatásához, így különösen a GDPR 32. cikkében foglalt adatbiztonsági kö- vetelmények teljesítése érdekében szükségesek. Ennek részeként a Biztosító kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a felvett, tárolt, illetve kezelt adatok védettek legyenek, illetőleg megakadályozza azok megsemmisülését, jogosulatlan felhasználását és jogosulatlan megváltoztatását. A Biztosító gondoskodik tovább a személyes adatokat tároló informatikai rendszerek zárt és teljes körű védelméről az ágazati jogszabályokban, valamint a felügyeleti szervek ajánlásaiban foglaltak teljes körű figyelembe vételével és betartásával. A Biztosító az informatikai kontroll keretrendszer rendszeres ellenőr- zéséről, annak folyamatos fenntartásáról és fejlesztésétől az ágazati jogszabályokban foglalt előírások szerint gondoskodik.

A Biztosító gondoskodik arról, hogy a kezelt adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá, ne hozhassa nyilvánosságra, ne továbbíthassa, valamint azokat ne módosíthassa, törölhesse.

A Biztosító megtesz minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy az adatok ne sérüljenek, illetve ne semmisüljenek meg. A fenti kötelezettségvállalást a Biztosító az adatkezelési tevékenységében részt vevő munkavállalói, illetve a Biztosító megbízásából eljáró adatfeldolgozók részére is előírja.

Tájékoztatjuk, hogy a Biztosító által alkalmazott korszerű technikai és szervezési intézkedések mellett sem zárható ki, hogy az Ön személyes adatait és biztosítási titkait érintő adatvédelmi incidens történik. A Biztosító az adatvédelmi incidensről – ameny- nyiben a jogszabályi rendelkezések értelmében köteles arról az érintetteket tájékoztatni – az érintetteket hivatalos weboldalán történő értesítéssel és/vagy levélben tájékoztatja.

6. GYERMEKEK SZEMÉLYES ADATAINAK KEZELÉSE

A Biztosító tudatában van annak, hogy a gyermekek személyes adatai különös védelmet érdemelnek, mivel ők kevésbé lehet- nek tisztában a személyes adatok kezelésével összefüggő kockázatokkal, következményeivel és az ahhoz kapcsolódó garan- ciákkal és jogosultságokkal. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez – ha törvény eltérően nem rendelkezik – törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el. A Biztosító a fenti követelmények érvényesítése érdekében kezeli a kiskorú szülőjének vagy gondviselőjének személyazonosító és kapcsolattartói adatait.

A közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes adatok kezelése 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve engedélyezte. Ennek valódiságát a Biztosító jogosult ellenőrizni és megalapozatlanság esetén további nyilatkozatokat kérhet be.

7. AUTOMATIZÁLT DÖNTÉSHOZATAL, PROFILALKOTÁS

Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené. A Biztosító ki- zárólag automatizált adatkezeléssel, az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha az érintett és a Biztosító közötti biztosítási szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges, vagy az érintett kifejezett hozzájárulását adta.

Profilalkotás a személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat va- lamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják.

A Biztosító a videóazonosítás útján történő ügyfél-átvilágítási során mesterséges intelligencián alapuló funkciók mellett végzi az ügyfél képmás készítésének ellenőrzését és kiértékelését. Ennek keretében sor kerül annak ellenőrzésére, hogy az átvilá- gítás alanyaként a távoli helyszínen megjelenő Ügyfél valós, élő személy, az online átvilágításra szolgálórendszer valós időben személyesen használja, és az élő kép nem manipulált. A közvetett elektronikus ügyfél-átvilágítás során alkalmazásra kerülnek a tartalom értelmezésére és értékelésére alkalmas gépi funkciók: dokumentum felismerés, dokumentum detektálás, olvasás (MRZ, vonalkód), arc detektálás, kódolás, összemérés, élesség vizsgálat és élőségvizsgálat adatai és kiértékelése, a kiértéke- lés eredményei. Az ügyfél-átvilágítási eljárás során a gépi funkciók segítségével az ügyfél által megadott adatok alapján kerül kiértékelésre a vizsgálat eredménye. A Biztosító a közvetett elektronikus ügyfél-átvilágítási eljárás során az ügyfélről rögzített fényképet és a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő képmást az auditált elektronikus hírközlő eszköz segítségével összehasonlítja.

A Biztosító automatizált döntéshozatalt alkalmaz, illetve profilalkotást végez az alábbiak szerint:

A Biztosító automatizált döntéshozatalt alkalmazhat a biztosítási ajánlat elfogadásáról és a szerződéskötésről a kockázatel- bírálás, valamint a szerződési feltételekben foglaltak alapján történő indexálás során. A Biztosító kockázati és egyéb üzleti szempontok alapján értékeli az ajánlatban, illetve a szerződésben foglalt adatokat, amely alapján hozott döntés hatással lehet az ajánlat befogadására vagy elutasítására, illetve a biztosítási fedezetek díjára.

A Biztosító a honlapján található kárbejelentési felületen történő lakossági vagyon és gépjármű termékekkel kapcsolatos kár- bejelentés esetén automatikusan ellenőrizheti a biztosítási fedezetet és az ellenőrzés alapján a bejelentést elutasíthatja, amely- ről értesíti bejelentőt.

A Biztosító a biztosítási szerződések megkötése, így az igényfelmérés és alkalmassági tesztek elvégzése során az érintett által megadott információkat számítástechnikai eszközökkel értékeli, melynek során az érintett profilját kialakítja és az érintettet igényeihez legjobban igazodó termékre ennek alapján javaslatot tesz.

A Biztosító profilalkotást végez kockázatfelmérés céljából a biztosítási szerződést érintő ügyfélkockázat előrejelzése érdeké- ben, amelynek alapján a megtett biztosítási ajánlat elfogadásra kerül, vagy módosulhat, vagy elutasításra kerülhet, valamint a csalások megelőzése és kivizsgálása céljából olyan információk alapján, amelyek érdemben jelezhetik a csalás előfordulásá- nak lehetőségét.

A Biztosító a biztosítási szerződést érintő biztosítási események, káresemények, ahhoz kapcsolódó dokumentációk elemzése során a személyes adatokat gépi tanuláson, mesterséges intelligencián alapuló funkciók mellett értékeli, illetve kialakítja az egyes érintetti profilokat, ezáltal kiszűrhető a visszaélések előfordulása, illetve az ügyfelek a megfelelő szolgáltató felé irányít- hatók a hatékonyabb működés érdekében.

Ezen funkciókat jelenti többek között a párosítás ismert gyanús személyekkel, egyes követelések korábbi mintákkal összeve- tése, az ajánlatok fizetési elfogadására vonatkozó adatok és a szolgáltatók által végzett korábbi szolgáltatások adatai, a szol- gáltatások során összehasonlítható károk különböző klaszterei, szolgáltatókkal kapcsolatos múltbeli tapasztalatokon alapuló gépi tanulást a kár és a szolgáltató becsült javítási költség adatai vizsgálata.

A Biztosító által alkalmazott esetleges további automatizált döntéshozatal, illetve az általa végzett profilalkotás tényéről az érin- tetteket az adott adatkezeléshez kapcsolódó adatkezelési tájékoztatóban tájékoztatja.

Az automatizált adatkezeléssel kapcsolatos döntés esetén, a Biztosító – jelen Tájékoztatóban rögzített elérhetőségek bármelyikén – lehetőséget biztosít Önnek, hogy emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze és a döntéssel szemben kifogást nyújtson be.

8. AZ ADATKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÜK

A jogszabályok alapján Ön mindenkor jogosult kérelmezni az adataihoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, tiltakozhat a személyes adatok kezelése ellen, valamint jogosult az adatokat hordozható formában megkapni.

Ön a személyes adatai kezelésével kapcsolatos kérelmét társaságunknál szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, telefaxon, vagy elektronikus levelezési címen) jelentheti be, az alábbi elér- hetőségi címeken:

Központi ügyfélszolgálat címe: 1123 Budapest, Alkotás u. 50.

Postacím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefonos ügyfélszolgálat telefonszáma: +36 1 458 4200

Fax: 06 1 458 4260

E-mail: adatvedelem@signal.hu

Az Ön által benyújtott jogosultságok érvényesítésére irányuló kérelmét annak benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 25 napon belül elbíráljuk és döntésünkről írásban vagy ha Ön a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be, elektronikus úton értesítjük!

A Tájékoztató a továbbiakban ezen jogaival kapcsolatos lényeges információkat foglalja össze. A Tájékoztató a felügyeleti aján- lásokkal összhangban tartózkodik a jogszabályok teljes és szövegszerű megismétlésétől. A részletes szabályokat a GDPR III.,

„Az érintettek jogai” című fejezete, valamint az Infotv. tartalmazza.

8.1. HOZZÁFÉRÉSHEZ VALÓ JOG

Az Ön kérésére, írásban – ideértve adott esetben az elektronikus utat is –, közérthető módon tájékoztatást adunk arról, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, valamint az adatkezeléssel kapcsolatos információkról, így különösen, az adatkezelés céljáról, a kezelt személyes adatokról, a címzettekről, akiknek az Ön adatait továbbítottuk, a személyes adatok tárolásának tervezett időtartamáról, valamint az automatizált döntéshozatallal kapcsolatos tudnivalókról.

A Biztosítónak a tájékoztatást és intézkedést díjmentesen kell biztosítani. Ha a kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre:

a) észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy

b) megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.

A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása a Biztosítót terheli.

A Biztosító az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az Ön rendelkezésére bocsátja. További másolatokért a Biztosító az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel.

Ha elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell rendel- kezésre bocsátani, kivéve, ha Ön másként kéri.

8.2. HELYESBÍTÉSHEZ VALÓ JOG

A Biztosító minden ésszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan vagy hiányos személyes adatokat haladéktalanul törölje vagy helyesbítse, kiegészítse.

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyes- bítendő. Amennyiben a valóságnak megfelelő vagy a kiegészítő adat nem áll rendelkezésre, a Biztosító kiegészítő nyilatkozat útján elvégzi a helyesbítést és kiegészítést.

Az adatpontosság fenntartása érdekében Ön vállalja, hogy az adataiban bekövetkezett változást 5 munkanapon belül bejelen- tem az alábbi módok egyikén: e-mail: info@signal.hu, telefon: 06 1 458 4200, fax: 06 1 458 4260, postacím: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260., vagy személyesen a Biztosító központi ügyfélszolgálati irodájában. A Biztosító jogosult indokolt esetben Önt felhívni arra, hogy a pontosított adatot megfelelő módon – elsősorban okirattal – bizonyítsa a Biztosító számára.

8.3. TÖRLÉSHEZ VALÓ JOG (ELFELEDTETÉSHEZ VALÓ JOG)

A Biztosító indokolatlan késedelem nélkül – a jelent Tájékoztatóban meghatározott törlési követelményekre figyelemmel – törli a személyes adatot, ha a kezelés célja vagy jogalapja megszűnt, Ön tiltakozik az adatkezelés ellen, vagy bármilyen egyéb ok miatt az adatkezelés jogellenes.

A törlés megtagadható, amennyiben az adatkezelés szükséges a személyes adatok kezelését előíró, a Biztosítóra alkalmazan- dó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése céljából, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

Ha a Biztosító nyilvánosságra hozta a törlendő személyes adatot, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével, megteszi az ésszerűen elvárható lépéseket annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy Ön kérelmezte a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.

8.4. AZ ADATKEZELÉS KORLÁTOZÁSÁHOZ VALÓ JOG

A Biztosító korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

a) Ön vitatja a személyes adatok pontosságát;

b) az adatkezelés jogellenes, és Ön ellenzi az adatok törlését, és e helyett kéri azok felhasználásának korlátozását;

c) a Biztosítónak már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de Ön igényli azokat jogi igények előter- jesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy

d) Ön tiltakozott az adatkezelés ellen.

Ha a helyesbítés, korlátozás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 25 na- pon belül írásban tájékoztatjuk a kérelem elutasításáról, annak ténybeli és jogi indokairól.

8.5. TILTAKOZÁSHOZ VALÓ JOG

Önnek joga van a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges adatkezelés ellen tiltakoz- nia! Jogosult továbbá a személyes adatai közvetlen üzletszerzés célokra történő – beleértve a profilalkotást is – felhaszná- lása ellen tiltakoznia.

A személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők, kivéve, ha a Biztosító bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az Ön érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

8.6. ADATHORDOZHATÓSÁGHOZ VALÓ JOG

Ön jogosult arra, hogy az Önre vonatkozó, a Biztosító rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható – ha ez technikailag megvalósítható – formátumban megkapja, ha az adatkezelés hozzájáruláson, vagy szerződésen alapul és az adatkezelés automatizált módon történik. A jelen pont szerinti adathordozhatósághoz való jog nem teremt kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy az adatkezelők egymással műszakilag kompatibilis adatkezelő rendszere- ket vezessenek be vagy tartsanak fenn.

8.7. HOZZÁJÁRULÁS VISSZAVONÁSÁHOZ VALÓ JOG

Ön jogosult a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulásának visszavonására. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét.

Felhívjuk ismételten a figyelmét, hogy amennyiben a személyes adatok kezelése nélkülözhetetlen a szerző- dés alapján nyújtott szolgáltatások megítéléséhez, a hozzájárulás visszavonása a szolgáltatás nyújtásának ellehetetlenülését vonhatja maga után.

8.8. HATÓSÁGI JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG

Ön jogosult arra, hogy a felügyeleti hatóság vizsgálatát kezdeményezze, ha megítélése szerint a személyes adataival kapcso- latos jogainak érvényesítését a Biztosító korlátozza vagy ezen jogainak érvényesítésére irányuló kérelmét elutasítja, vagy Ön bármikor úgy ítéli meg, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

A magyar Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei:

Székhely: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9–11.

Levelezési cím: 1363 Budapest, Pf.: 9.

Telefon: +36 1 391 1400

Telefax: +36 1 391 1410

E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu

Web: naih.hu

8.9. A BÍRÓSÁGI JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG

A fentiek mellett Ön bármikor jogosult bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság Önre vonatkozó, jogilag kötelező erejű dön- tésével szemben, továbbá, ha az illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja Önt a benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről.

Ön bírósághoz fordulhat abban az esetben is, ha megítélése szerint a Biztosító vagy az általa megbízott vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó a személyes adatait a személyes adatok kezelésére vonatkozó, jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott előírások megsértésével kezeli.

A pert – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindíthatja.

9. A TÁJÉKOZTATÓ ELÉRHETŐSÉGE ÉS MÓDOSÍTÁSA

A Biztosító honlapján, valamint ügyfélszolgálati irodáiban a mindenkor hatályos Tájékoztatót közzéteszi. A Biztosító fenntartja magának a jogot a Tájékoztató módosítására, amelyről honlapján (www.signal.hu) keresztül kellő időben értesíti az érintetteket.

SIG 4979

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

1123 Budapest, Alkotás u. 50.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefon: 06 1 458 4200 info@signal.hu • www.signal.hu

SIG 5051

Document Metadata

Table of Contents

SIGNAL IDUNA NYUGDÍJPROGRAM

Document Metadata