Működési kockázat. A működési kockázat az egyes intézmények működtetésében vagy ellenőrzésében emberi, számítástechnikai vagy ellenőrzési hiba miatt lehetséges veszteség.
Működési kockázat. Annak kockázata, hogy az információs rendszerek hibája, emberi hiba, szándékos károkozás, vagy valamilyen elemi kár miatt a rendszer nem, vagy nem az elvárt módon működik.
Működési kockázat. Befektetési jegyek forgal- mazásának felfüggeszté- sének kockázata
Működési kockázat. Működési kockázat alatt a nem megfelelően kialakított vagy hibásan végbemenő üzleti folyamatokból, ember által okozott hibákból, rendszerek nem megfelelő működéséből, illetve a külső környezetből eredő veszteségek bekövetkezésének valószínűségét értjük, amit a Bankcsoport, megfelelő kontrollkörnyezet kialakításával, és kockázati tudatossággal igyekszik a minimumra szorítani. Működési kockázatok, sajátosságukból adódóan minden banki folyamatban jelentkezhetnek, így kezelésükkel kapcsolatos feladatok a OTP Csoport egészét érintik. Az OTP Bank csoportszinten egységes módszertan alapján, a következő eszközökkel igyekszik a működési kockázatokat kezelni:
(a) Csoportszintű Működési Kockázatkezelési Bizottság felállítása
Működési kockázat. A befektetéseket csoportosítani lehet pl.: kibocsátó, devizanem, területi kitettség, futamidő, befektetési eszköz szerint. Az egyes jellemzők külön-külön eltérő módon befolyásolják az instrumentum kockázatát. Amennyiben az egyes jellemzőkön be- lül hasonló tulajdonságokkal bíró befektetéseket választunk, akkor koncentráljuk az adott tulajdonságból eredő kockázatunkat. A koncentrációs kockázat tehát annak kockázata, hogy a befektetési alapok által végrehajtott befektetések jelentős mérték- ben egy bizonyos eszközkategóriára vagy egy adott piacra koncentrálódnak. Az alapkezelő tevékenységét a működési kockázatok elemzésével alakítja ki, de emellett mégis megtörténhet, hogy bizonyos tőkepiaci területek működési feltételei romlanak, amely negatívan befolyásolhatja az Alap nettó eszközértékét. Emellett az alap tevékenységével kapcsolatban fennállhatnak személyi, tárgyi, technikai feltéte- lekkel és a letétkezelővel kapcsolatos kockázatok is. A befektetések kockázatai ebben az esetben nem oszlanak meg a különböző befektetési eszközök között, ezért az adott eszköz árfolya- mának ingadozása, a felsorolt tényezők kedve- zőtlen alakulása miatt érinthetik a befektetési alap árfolyamát. Ebben az esetben csökkenhet a befektetések értéke. Az árupiaci termékek árfolyama dinamikusan változhat, amely hatással van a befektetési alap árfolyamára, így a befektetés értékére. Az alap befektetési jegyei a felfüggesztés ideje alatt nem vásárolhatók/visszaváltha- tók. A befektetési alapkezelő a befektetési jegyek visszaváltását a befektetők érde- kében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a befektetési jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt a be- fektetési alap likviditása veszélybe kerül. A Felügyelet a befektetők érdekében felfüg- gesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben a befektetési alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy a befektetési alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak. Az alap forgalmazását az alapkezelő, illetve a Felügyelet a Kbftv.-ben meghatározott esetek- ben felfüggesztheti, mely esetben annak újra- indításáig a befektetők nem juthatnak hozzá befektetéseik ellenértékéhez.
Működési kockázat. Működési kockázat alatt a nem megfelelően kialakított vagy hibásan végbemenő üzleti folyamatokból, ember által okozott hibákból, rendszerek nem megfelelő működéséből, illetve a külső környezetből eredő veszteségek bekövetkezésének valószínűségét értjük, amit a Bankcsoport, megfelelő kontrollkörnyezet kialakításával, és kockázati tudatossággal igyekszik a minimumra szorítani. Működési kockázatok, sajátosságukból adódóan minden banki folyamatban jelentkezhetnek, így kezelésükkel kapcsolatos feladatok a OTP Csoport egészét érintik. Az OTP Bank csoportszinten egységes módszertan alapján, a következő eszközökkel igyekszik a működési kockázatokat kezelni: ▪ Csoportszintű Működési Kockázatkezelési Bizottság felállítása ▪ Tőkekövetelmény számítása a fejlett (AMA) módszertan szerint ▪ Működési veszteségadatok egységes gyűjtése és értékelése ▪ Folyamatalapú önértékelés elvégzése évente, amelynek során az egyes banki területeken átívelő folyamatok gazdáinak, a Kockázatkezelés által kiadott módszertan alapján, értékelniük kell saját működési kockázati profiljukat, és annak változásait, a kontrollkörnyezetük megfelelőségét. Az azonosított problémák kezelésére akciótervet kell megfogalmazniuk. ▪ Esettanulmányok készítése a jelentős működési kockázati eseményekről. ▪ Kulcs kockázati mutatók segítségével a kockázati trendek figyelemmel kísérése, a mutatók negatív jelzése esetén intézkedések meghozatala ▪ Forgatókönyv-elemzések készítése a ritkán bekövetkező, de jelentős veszteséghatású események értékelésére
Működési kockázat. Működési kockázat alatt a nem megfelelően kialakított vagy hibásan végbemenő üzleti folyamatokból, ember által okozott hibákból, rendszerek nem megfelelő működéséből, illetve a külső eseményekből eredő veszteségek kockázatát értjük. Működési kockázatok, sajátosságukból adódóan minden banki folyamatban jelentkezhetnek. Az OTP Csoport kockázatkezelési rendszereinek és politikájának bármilyen okból Az OTP Csoport adatvédelmi és kiberbiztonsági kockázata: A Kibocsátó működése során jelentős mértékű személyes adatot kezel, amelyek közül számos esetben különösen érzékeny adatokról van szó. A jogszabályok a személyes adatok kezelésével kapcsolatban szigorú feltételrendszert állítanak. A személyes adatok szabályellenes kezelése kockázatot hordoz az OTP Csoport számára, mivel ennek következménye peres és peren kívüli igényérvényesítés, adatvédelmi hatóság által kiszabott bírság és az ezekkel járó reputáció vesztés lehet. Előbbiekre tekintettel az OTP Csoport különösen figyelmet fordít az adatvédelmi előírások betartására, és minden szervezeti és technikai intézkedést megtesz szabályszerű működés és a személyes adatok védelme érdekében.
Működési kockázat. A befektetéseket csoportosítani lehet pl.: kibocsátó, devizanem, területi kitettség, futamidő, befektetési eszköz szerint. Az egyes jellemzők külön-külön eltérő módon befolyásolják az instrumentum kockázatát. Amennyiben az egyes jellemzőkön be- lül hasonló tulajdonságokkal bíró befektetéseket választunk, akkor koncentráljuk az adott tulajdonságból eredő kockázatunkat. A koncentrációs kockázat tehát annak kockázata, hogy a befektetési alapok által végrehajtott befektetések jelentős mérték- ben egy bizonyos eszközkategóriára vagy egy adott piacra koncentrálódnak. Az alapkezelő tevékenységét a működési kockázatok elemzésével alakítja ki, de emellett mégis megtörténhet, hogy bizonyos tőkepiaci területek működési feltételei romlanak, amely negatívan befolyásolhatja az Alap nettó eszközértékét. Emellett az alap tevékenységével kapcsolatban fennállhatnak személyi, tárgyi, technikai feltéte- lekkel és a letétkezelővel kapcsolatos kockázatok is. A befektetések kockázatai ebben az esetben nem oszlanak meg a különböző befektetési eszközök között, ezért az adott eszköz árfolya- mának ingadozása, a felsorolt tényezők kedve- zőtlen alakulása miatt érinthetik a befektetési alap árfolyamát. Ebben az esetben csökkenhet a befektetések értéke.
Működési kockázat. Az Alapkezelő a releváns tőkepiaci inf- rastruktúra (az adott tőzsdei és tőzsdén kívüli piaci szegmens működése, az elszámolóházak működése) felmérésével és
Működési kockázat. Működési kockázat alatt a nem megfelelően kialakított vagy hibásan végbemenő üzleti folyamatokból, ember által okozott hibákból, rendszerek nem megfelelő működéséből, illetve a külső