A szerződés megerősítése és módosítása A szerződés megszüntetése

A SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

III.

A szerződés megerősítése és módosítása A szerződés megszüntetése

2019. október 15.

A szerződés megerősítése

kötelem – szerződéses kötelem → központi elem a szolgáltatás

főszolgáltatás

(= a kötelezett (adós) által teljesítendő főkötelezettség)

mellékszolgáltatás / mellékkötelezettségek (= a főkötelezettség teljesítését támogatják, segítik, kísérik)

teljesítési készségre és képességre ható mellékkötelezettségek, amelyek a szerződést megerősítő és biztosító jogintézmények formájában jelennek meg

A szerződés megerősítése

szerződést megerősítő és szerződést biztosító jogintézmények

- ezek jellemzően a teljesítési készségre hatnak, arra szolgálnak, hogy a kötelezett a lejáratkor teljesítsen

- a Ptk. a kifejezést szűkebb értelemben használja → foglaló, kötbér, jogvesztés kikötése

- azt biztosítják, hogy a kötelezett lejáratkor tudjon teljesíteni (teljesítési képességre hatnak), jellemzően valamely fedezet biztosítása által

- zálogjog

- kezesség és garancia → biztosítéki szerződések (l. Ptk. 6:416-6:438. §)

A szerződés megerősítése

1. A foglaló (Ptk. 6:185. §)

foglaló = olyan pénzösszeg, amelynek megfizetésére a szerződéses kötelezettség megerősítéseként kerül sor

ennek a funkciónak a szerződésből

egyértelműen ki kell derülnie! foglaló ≠ előleg!

nem feltétlenül a szerződés megkötésének időpontjában kell megfizetni!

A szerződés megerősítése

1. A foglaló (Ptk. 6:185. §)

Főbb jellemzők:

- pénzösszeg → más formában nem teljesíthető! (vö.: korábbi szabályozás)

- kettős biztosítéki jelleg = a szerződés teljesítését a jogosult és a kötelezett oldalán egyaránt biztosítja, biztosítékul szolgál a szerződés teljesítésének felróható meghiúsulása esetére

- kárátalány természet (minimum kárátalány jelleg)

A szerződés megerősítése

1. A foglaló (Ptk. 6:185. §)

A foglaló sorsa:

a) a szerződés teljesedésbe megy → a tartozás a foglaló összegével csökken

b) a szerződés teljesítése elmarad = a szerződés meghiúsul → vizsgálandó a szerződő felek „felelőssége” a szerződés meghiúsulásáért („ki miatt történt?”) – vö.: Ptk. 6:142. §

- ha mindkét fél / egyik fél sem felelős → a foglaló visszajár

- valamelyik fél felelős → az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót

kétszeresen köteles visszatéríteni (szankciós jelleg)

A szerződés megerősítése

1. A foglaló (Ptk. 6:185. §)

A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít!

- a szerződésszegés szankciói a törvény erejénél fogva állnak be

- a foglaló a szerződő felek részéről önként felvállalt „többletszankció”, amely a szerződésszegés egyik nevesített esetéhez, a szerződés meghiúsulásához kapcsolódik

- viszonya a szerződésszegés esetén alkalmazható más szankciókhoz: kötbér és kártérítés → beszámítási kötelezettség!

A szerződés megerősítése

1. A foglaló (Ptk. 6:185. §)

A túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság

mérsékelheti.

- a foglaló mértéke jogszabály által nem meghatározott

- gyakorlat?

- mikor kell a foglaló mértékét túlzottnak tekinteni?

A szerződés megerősítése

2. A kötbér (Ptk. 6:186-6:189. §)

kötbér = a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést

Kettős funkcióval bír:

- a kötelezettet szankció kilátásba helyezésével a szerződésben vállalt kötelezettsége maradéktalan, megfelelő teljesítésére ösztönzi,

- a szerződésszegés bekövetkezése esetére a jogosult számára előre kiszámítható mértékű reparációt biztosít

A szerződés megerősítése

2. A kötbér (Ptk. 6:186-6:189. §)

Fő jellemzői:

- szankciós jelleg → bármely szerződésszegési esetre kiköthető

- kikötése főszabályként szerződésben – alakszerűség!!! → elmulasztása: érvénytelenség (semmisség), DE: kivételesen jogszabály is előírhat kötbérfizetési kötelezettséget (pl. előfizetői szerződések)

- minimum kárátalány természet

A szerződés megerősítése

2. A kötbér (Ptk. 6:186-6:189. §)

A kötelezett mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. → Ptk. 6:142. §

6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért]

Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

A szerződés megerősítése

2. A kötbér (Ptk. 6:186-6:189. §)

A kötbér mértéke jogszabály által nem meghatározott.

Kikötésének módja: százalékosan vagy tételesen, a kötbér típusától függően.

A túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.

DE: ez kivételes lehetőség, a bíróság csak „nyilvánvaló aránytalanság elhárítása érdekében” mérsékelheti a szerződésben meghatározott kötbér összegét.

A szerződés megerősítése

2. A kötbér (Ptk. 6:186-6:189. §)

A kötbér mérséklésének szempontjai:

- a szolgáltatás értéke és a kötbér egymáshoz viszonyított aránya,

- a jogosult teljesítéshez fűződő érdeke,

- a szerződésszegés súlya,

- a szerződésszegéssel okozott hátrány nagysága,

- a felek helyzete.

(vö.: Pfv.V.20.348/2016., Kúriai Döntések 2017/3/89. szám)

A szerződés megerősítése

2. A kötbér (Ptk. 6:186-6:189. §)

A kötbér és egyéb szerződésszegési igények kapcsolata (párhuzamos igényérvényesítési lehetőségek):

a) a teljesítés elmaradása esetére kikötött (meghiúsulási / lehetetlenülési) kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja

b) a késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól

c) a jogosult a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényt

A szerződés megerősítése

2. A kötbér (Ptk. 6:186-6:189. §)

A kötbér és egyéb szerződésszegési igények kapcsolata (párhuzamos igényérvényesítési lehetőségek):

d) a jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát – bizonyítási teher!

e) a jogosult a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette

késedelmi kötbér – késedelmi kamat – kötbérigény kamata

A szerződés megerősítése

3. A jogvesztés kikötése (Ptk. 6:190. §)

„a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné”

- alanya a szerződésszegésért felelős fél → szubjektív jelleg: a szerződésszegő fél a jogvesztés elkerülése érdekében bizonyíthatja, hogy úgy járt el a szerződésszerű teljesítés érdekében, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható (Szegedi Ítélőtábla Gf. III. 30 171/2015.)

- pl.: részletfizetési kedvezmény elvesztése, késedelmi kamatmentes törlesztés jogának elvesztése

A szerződés megerősítése

3. A jogvesztés kikötése (Ptk. 6:190. §)

- csak a Ptk. által előírt alakiság mellett (írásbeliség) köthető ki,

- mérséklés:

„ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a kötelezett

kérelmére a bíróság a joghátrányt mérsékelheti”

A szerződés módosítása

1. A szerződés felek általi módosítása (Ptk. 6:191. §)

Kiindulópont: Ptk. 6:59. § - szerződési szabadság → a felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet, illetve szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát

A felek a közöttük fennálló szerződést szabadon módosíthatják.

A szerződés módosítása

1. A szerződés felek általi módosítása (Ptk. 6:191. §)

közös megegyezéssel

egyoldalúan

- módosító szerződés (kötelembonyolító ügylet) → szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezések alkalmazandók!

- iránya: szerződéses tartalom vagy jogcím megváltoztatása (= szerződés új jogalapra helyezése) → elhatárolási kérdések !

Ptk. 6:62. § (2) bekezdés!

A szerződés módosítása

1. A szerződés felek általi módosítása (Ptk. 6:191. §)

közös megegyezéssel

egyoldalúan

- joghatás: a szerződés módosítással érintett része módosul, a módosítással nem érintett része pedig változatlan marad

- a kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad

A szerződés módosítása

1. A szerződés felek általi módosítása (Ptk. 6:191. §)

közös megegyezéssel

egyoldalúan

- a szerződés egyoldalú módosításának jogát a felek szerződésükben kötik ki – kivételesség!

- a felet a szerződés egyoldalú módosítására jogszabály jogosítja fel → meghatározza a gyakorlás feltételeit és/vagy esetköreit, vagy csak felhatalmazást ad?

A szerződés módosítása

2. Bírósági szerződésmódosítás (Ptk. 6:192. §)

Bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és

a) a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;

b) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és

c) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.

A szerződés módosítása

2. Bírósági szerződésmódosítás (Ptk. 6:192. §)

A jogviszony tartóssága

„tartós (kötelmi) jogviszony” (Dauerschuldverhältnis) – Xxxx xxx Xxxxxx

(1914)

„hosszabb lejáratú időszaki szolgáltatások” (Xxxxxx Xxxxx)

„huzamos szerződések” (Xxxx Xxxxxxx)

„amelyek teljesítése huzamos vagy ismétlődő szolgáltatásokkal történik” (1959. évi Ptk. miniszteri indokolása)

A szerződés módosítása

2. Bírósági szerződésmódosítás (Ptk. 6:192. §)

„(…) a jogviszony tartóssága nem a teljesítés módja (annak egyszeri, huzamos vagy ismétlődő jellege) alapján ítélhető meg, hanem arra tekintettel, hogy a felek által egymással szemben tanúsítandó szerződéses magatartást hosszabb időre határozza-e meg vagy sem.”

(BH 1984. 231., BH 1995. 659.)

„(…) egy jogviszony akkor tartós, ha abban legalább az egyik jogalanyt huzamos időn át folyamatos (huzamos) vagy időszakonként visszatérő (ismétlődő) kötelezettség terheli.” (Xxxxx Xxxxx)

A szerződés módosítása

3. Szerződésmódosítás jogszabály által

Xxxxx Xxxxxxx: a szerződéses kötelem módosulásának „egyéb esete”, amelyre csak különleges körülmények (pl. háború, háborús veszély, gazdasági krízis stb.) fennállása esetén van lehetőség → válságjogi szabályozás: moratoriális szabályok, valorizáció

1977. évi Ptk. novella → „A jogintézmény bevezetésével a jogalkotó legfőbb célja az volt, hogy a fennálló szerződések vonatkozásában a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyensúlyának felborulása esetén az állami beavatkozást társadalmi méretekben lehetővé tegye.” (32/1991. (VI. 6.) AB határozat, III. 3. pont)

A szerződés módosítása

3. Szerződésmódosítás jogszabály által

A jogszabály általi szerződésmódosítás a szerződés módosításának különleges esete, amely a felek szándékán és a bírósági döntésen alapuló szerződésmódosításhoz képest kivételes jelleggel bír.

clausula rebus sic stantibus elv alkalmazhatóságának a bíróság általi szerződésmódosításnál is rögzített feltételei + a lényeges körülményváltozás társadalmi méretű legyen = az állam a szerződéses jogviszonyokba történő beavatkozásával társadalmi méretű igényt elégítsen ki!

(32/1991. (VI. 6.) AB határozat, III. 4. pont; 66/1995. (XI. 24.) AB határozat, III. 4. pont; 3048/2013. (II. 28.) AB határozat, Indokolás [33])

A szerződés módosítása

3. Szerződésmódosítás jogszabály által

Abban az esetben, ha a szerződés – jogszabályváltozás folytán – megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, ez a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását vagy elállhat a szerződéstől.

A bírói szerződésmódosítás jogi eszközként arra hivatott, hogy „egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértő hatását. Nem alkalmas jogi eszköz azonban arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja.” (6/2013. Polgári jogegységi határozat)

A szerződés megszüntetése

1. A szerződés felek általi megszüntetése (Ptk. 6:212. – 6:213. §)

a) közös megegyezéssel (akarategység)

- megszüntető szerződés → „ex nunc” hatállyal, a jövőre nézve számolja fel a szerződést → elszámolás

- felbontó szerződés → „ex tunc”, vagyis a szerződés megkötésének időpontjára visszaható hatállyal szünteti meg a szerződést → eredeti állapot helyreállítása (in integrum restitutio) – természetben!

DE: irreverzibilis szerződések!

A szerződés megszüntetése

1. A szerződés felek általi megszüntetése (Ptk. 6:212. – 6:213. §)

b) A szerződés megszüntetése egyoldalú jognyilatkozattal

- felmondás → „ex nunc” hatállyal, a jövőre nézve számolja fel a szerződést

- elállás → „ex tunc”, vagyis a szerződés megkötésének időpontjára

visszaható hatállyal szünteti meg a szerződést

egyoldalú alakító jog (hatalmasság)! – alapja: szerződés / jogszabály

A szerződés megszüntetése

1. A szerződés felek általi megszüntetése (Ptk. 6:212. – 6:213. §)

b) A szerződés megszüntetése egyoldalú jognyilatkozattal

bánatpénz = „a jogszerű elállás ára” → amikor az elállásra jogosult fél indokolás nélküli elállási jogát meghatározott pénzösszeg fizetése ellenében gyakorolja

- facultas alternativa (vagylagos felhatalmazottság)

- maximum (abszolút) kárátalány → a bánatpénz összegét meghaladóan kárigény nem érvényesíthető

A szerződés megszüntetése

1. A szerződés felek általi megszüntetése (Ptk. 6:212. – 6:213. §)

b) A szerződés megszüntetése egyoldalú jognyilatkozattal

- túlzott mértékű bánatpénz mérséklése:

Nyilvánvalóan eltúlzott mértékű a bánatpénz, ha annak összege jelentősen meghaladja a másik fél szerződés teljesítéséhez fűződő vagyoni érdekeinek pénzben kifejezett értékét, ideértve a nem teljesítés esetén bekövetkező kárt is. Xxxxx megállapítása érdekében, hogy a bánatpénz összege eltúlzott mértékű-e, a bíróságnak azt is szükséges mérlegelnie, hogy a bánatpénz összege a nyújtott szolgáltatáshoz képest milyen összegű. (9/2014. számú polgári elvi határozat)

A szerződés megszüntetése

1. A szerződés felek általi megszüntetése (Ptk. 6:212. – 6:213. §)

b) A szerződés megszüntetése egyoldalú jognyilatkozattal

- túlzott mértékű bánatpénz mérséklése:

A bánatpénz kárátalány jellegére tekintettel a túlzott mértékű bánatpénz mérséklésénél analóg módon alkalmazhatók a kötbér mérséklésére irányadó szabályok. A bírói gyakorlatból levonható elvek szerint így a bánatpénz mérséklésénél is helye lehet annak, hogy a bíróság összemérje a szolgáltatás értékét a bánatpénz nagyságával, és szempont lehet a mérséklésnél az is, ha a szerződés megszűnése folytán számottevő kár nem keletkezett (EBH 2001/522. és BH 2005/281.)

A szerződés megszüntetése

2. A szerződés bíróság általi megszüntetése (Ptk. 6:214. §)

E rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a szerződés bíróság által történő megszüntetésére.