Szerződésmódosítás jogszabály által‌ mintaszakaszok

Szerződésmódosítás jogszabály által‌. Amennyiben jogszabályváltozás történik, úgy a szolgáltató jogosult az ÁSZF módosítására a jogszabályi előírásoknak megfelelően.

Szerződésmódosítás jogszabály által‌. Xxxxx Xxxxxxx: a szerződéses kötelem módosulásának „egyéb esete”, amelyre csak különleges körülmények (pl. háború, háborús veszély, gazdasági krízis stb.) fennállása esetén van lehetőség → válságjogi szabályozás: moratoriális szabályok, valorizáció 1977. évi Ptk. novella → „A jogintézmény bevezetésével a jogalkotó legfőbb célja az volt, hogy a fennálló szerződések vonatkozásában a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyensúlyának felborulása esetén az állami beavatkozást társadalmi méretekben lehetővé tegye.” (32/1991. (VI. 6.) AB határozat, III. 3. pont)

Szerződésmódosítás jogszabály által‌. A jogszabály általi szerződésmódosítás a szerződés módosításának különleges esete, amely a felek szándékán és a bírósági döntésen alapuló szerződésmódosításhoz képest kivételes jelleggel bír. clausula rebus sic stantibus elv alkalmazhatóságának a bíróság általi szerződésmódosításnál is rögzített feltételei + a lényeges körülményváltozás társadalmi méretű legyen = az állam a szerződéses jogviszonyokba történő beavatkozásával társadalmi méretű igényt elégítsen ki! (32/1991. (VI. 6.) AB határozat, III. 4. pont; 66/1995. (XI. 24.) AB határozat, III. 4. pont; 3048/2013. (II. 28.) AB határozat, Indokolás [33])

Szerződésmódosítás jogszabály által‌. Abban az esetben, ha a szerződés – jogszabályváltozás folytán – megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, ez a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását vagy elállhat a szerződéstől. A bírói szerződésmódosítás jogi eszközként arra hivatott, hogy „egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértő hatását. Nem alkalmas jogi eszköz azonban arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja.” (6/2013. Polgári jogegységi határozat)