Casco biztosítási feltételek
Casco biztosítási feltételek
Ügyfél-tájékoztató,
Hasznos tudnivalók ÜFTK212
Általános Vagyonbiztosítási Feltételek ÁVF02
Casco biztosítás Különös Feltételek CASKF212
Alkalmazandó: 2010.11.01-től
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával hozzánk fordult.
Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, melyben bemutatjuk Társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelenté- sekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak a Felügyelet- hez, vagy a békéltető testületekhez való előterjesztésének lehetőségéről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adat- kezelés Önre vonatkozó legfontosabb szabályaival.
Felsoroljuk továbbá azokat a főbb szervezeteket, melyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosí- tási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény („Bit.”) alapján kiadhatja.
Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, köztük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg.
I. Megkötött biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal az üzletkötésben közremőködött biztosításközvetí- tőhöz (biztosítási alkuszához vagy többes biztosítási ügynökünkhöz), Központi Ügyfélszolgálati irodánkhoz, illetőleg telefonos ügyfélszolgálatunk munkatársaihoz, akik a (x00-0) 000-0000 telefonszámokon, valamint az xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxx.xx címen is készséggel állnak az ön rendelke- zésére.
Társaságunk székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 4.
Központi Ügyfélszolgálat: 1211 Budapest, Szállító u. 4.
Telefon: (x00-0) 000-0000
Fax: (x00-0) 000-0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxx.xx
Nyitva tartás: Hétfő: 8:00-20:00 Kedd - Csütörtök: 8:00-16:00,
Pénteken: 8:00-15:00 óra között.
II. Kárbejelentés, károk ügyintézése:
Kárbejelentés: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 4.
Telefon: (x00-0) 000-0000
Fax: (x00-0) 000-0000
Információt és támogató útmutatást a xxx.xxxxxx.xx címen is talál.
Amennyiben munkatársaink segítő közremőködése ellenére sem sikerül esetlegesen felmerülő problémáját megnyugtatóan rendezni, a Biztosító Panaszkezelési szervezeti egységének címezve – 1211 Budapest, Szállító u. 4. – vagy a xxxxxxxxxxx@xxxxxx.xx e-mail címen írásban élhet be- jelentéssel.
III. A Biztosító felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (Xxxxxxxxx Xxxxx)
Levelezési cím: 1535 Budapest, 114. Pf.: 777.
Központi telefonszám: (00-0) 000-00-00 Helyi tarifával mőködő kék szám: (06-40) 203-776 Központi fax: (00-0) 000-00-00
A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszőnésével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kapcsola- tos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni. A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében kérelmet terjeszthet elő a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti, ennek hiányában társa- ságunk székhelye szerint illetékes békéltető testületnél. A testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvet- lenül megkísérelje a panaszügy rendezését.
A békéltető testületi eljárásról és a békéltető testületek elérhetőségeiről a xxx.xxx.xx címen tájékozódhat.
A permegelőző, konfliktuskezelő eljárások közül – a békéltető testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárást is kezdeményezhet, a közvetítői tevékeny- ségről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
A fogyasztó a biztosítási szerződésből eredő igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.
IV. Adatvédelem, adatkezelés, biztosítási titok
IV.1. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a biztosító szolgáltatással összefüggnek.
Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél lehet.
A Biztosító ügyfelének minősül a Szerződő, a Biztosított, a károsult, a Biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosítási szerződésre ajánlatot tesz.
Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:
• a biztosító ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására vonatkozó adatai;
• a biztosított vagyontárgy és annak értéke;
• a biztosítási összeg;
• baleset-, és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;
• a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;
• a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.
IV.2. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítá- si jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
IV.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosí- tó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait megbízottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha:
• a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írás- ban felhatalmazást ad,
• a Bit alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
IV.4. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügy- ben eljáró bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatko- zattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékeny- séggel kapcsolatos verseny-felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyőjtésre felha- talmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető hivatallal,
m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kap- csolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendel- kezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármő javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró országgyőlési biztossal,
r) a kártörténetre vonatkozó adatra és bonus-malus besorolásra nézve a biztosítási törvény (2003. évi LX. törvény) 109/A. § (2) bekezdésé- ben szabályozott esetekben a biztosítóval,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)–j), n) r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
IV.5. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelő) történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor.
IV.6. Társaságunk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adat- kezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, székhelyéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenysé- géről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizár- hatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásban 8 napon belül átvezetni köteles.
IV.7. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény a biztosítási szerződésekre vonatkozó adó- zással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizeten- dő díjra, a biztosító szolgáltatására, illetőleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket.
IV.8. A biztosítási ajánlat aláírása előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következőket:
• a megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek és záradékok az irányadók, azzal, hogy azok nem mondhatnak ellent a mindenkor hatályos jogi előírásoknak;
• kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követően aláírni,
• a jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A Szerződő (Biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely kötvény kiállításra jogosult szervezeti egységének a tudomására jut.
IV.9. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog sza- bályai az irányadók.
A sikeres együttmőködés reményében:
WABARD Biztosító Zrt.
Általános Vagyonbiztosítási Feltételek <ÁVF02>
Jelen általános feltételek alapján a WABARD Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) – az egyes biztosítások különös feltételei szerint – meghatá- rozott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg megfize- tésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által fizetett díj ellenében.
Jelen általános vagyonbiztosítási feltételeket akkor kell alkalmazni, ha az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei eltérő rendelkezést nem tartalmaznak.
I. fejezet
Szerződő/Biztosított; a Kedvezményezett
1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerződést érde- kelt személy javára köti meg (a továbbiakban: szerződő).
2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltség a biztosítási szerződés teljes időbeli hatálya alatt kell, hogy fennálljon. A biztosítási érdek nélkül létrejött biztosítási szerződés jogszabályba ütközik, ezért semmis. A biztosítási érdek fennállását az ajánlat aláírásakor okirattal igazolni kell.
3. A Szerződő köteles a biztosítás díjának megfizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok meg- tételére.
II. fejezet
Kedvezményezett (Engedményezés)
1. A biztosított (engedményező) a biztosítási szerződés alapján őt megillető követelését szerződéssel másra átruházhatja. Erről a biztosítót értesíteni kell; a biztosító az értesítésig jogosult a biztosítottnak (engedményezőnek) teljesíteni.
2. Ha a biztosítót a biztosított értesíti, a biztosító csak a kedvezményezettnek (engedményesnek) teljesíthet; a kedvezményezettől (engedményestől) származó értesítés esetén a biztosító követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását.
III. fejezet
A biztosítási szerződés létrejötte
1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződő a biztosítási szerződés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi. Távértékesítés esetén a biztosító (xxx.xxxxxx.xx) vagy a biztosító szerződéses biztosításközvetítő cége által működtetetett internetes portálján keresztül ráutaló magatartással kezdeményezi. Az írásbeli megállapodás a távértékesítés esetén is a szerződéskötés feltétele. A biztosító elfoga- dó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre.
2. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerző- dés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenően jön létre.
A szerződő fél biztosítási kötvény kiadását akkor is követelheti, ha a szerződés a fenti módon jött létre.
3. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerződés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már előlegként befizetett díjat a szerződőnek (biztosítottnak) haladéktalanul visszafizeti.
4. Ha a kötvény tartalma a szerződő (biztosított) ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő (biztosított) 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön lére.
A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerződő (biztosított) figyelmét felhívni. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
Lényeges eltérésnek minősül különösen a kockázatviselés időpontja és helye, a biztosítási díj mértéke és annak esedékessége, a biztosító szol- gáltatási kötelezettségének mértéke és feltételei.
5. Amennyiben a biztosítást a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló mindenkor hatályos 2003. évi LX. törvény alapján a szerződő (biztosított) megbízásából eljáró és képviselőjének minősülő biztosítási alkusz közvetíti, akkor a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerződő (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.
6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerződés eltér a biztosítási feltételektől, a biztosító 15 napon belül írásban javasol- hatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
IV. fejezet
A biztosítási esemény
A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a szerződés vagy az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a szerződésben illetőleg az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei szerint a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.
V. fejezet
A kockázatviselés kezdete és területi hatálya
1. A biztosító kockázatviselése (biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton a szerződő (biztosított) által, távértékesítés esetén pedig a biztosító Call Centerén keresztül szóban, vagy internetes portálján a kockázatviselés (hatálybalépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerződő (biztosított) biztosításának első díja (a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjrészlet), illetőleg az egyszeri díja teljes egészében a biztosí- tó számlájára beérkezett, illetőleg ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, és a biztosítási szerződés a II. fejezetben meghatározott valamelyik módon létrejött.
2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő (biztosított) által tör- tént aláírását követő nap 0. órája.
A felek ettől eltérő kockázatviselési kezdő időpontban is megállapodhatnak.
3. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés legkorábbi időpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történő átadását követő nap 0. órája jelölhető meg, feltéve, hogy a szerződő (biztosított) biztosításának első díja (a díjfizetési gyakoriság szerinti első díj- részlet), illetőleg az egyszeri díja teljes egészében a biztosító számlájára beérkezett.
A felek ettől eltérő kockázatviselési kezdő időpontban is megállapodhatnak.
4. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerződés, vagy az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei ellenkező kikötést nem tartalmaz- nak – kizárólag a Magyar Köztársaság területére terjed ki.
VI. fejezet
A biztosítási szerződés tartama
1. A biztosítási szerződés, ha a felek írásban másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.
2. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – az egyes vagyonbiztosításokra vonatkozó különös feltételek eltérő rendelkezése, vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – a biztosítási szerződés létrejöttének napja.
VII. fejezet
Biztosítási összeg / Biztosítási érték. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége
1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.
2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túlbiztosítás).
3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltételek előírásai alapján kerül megállapításra.
4. Ha a szerződő (biztosított) a szerződéskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerződéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szolgáltatást.
Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.
5. A biztosítót a biztosítási szerződés érvényes része utáni biztosítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszörös biztosítás esetén is megilleti.
6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy utánpótlási értékéhez viszonyított arányában téríti meg.
7. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:
a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.
b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyon-csoport (szerződéstétel) esetén, ha a biztosítási összeg a vagyon-csoport értékénél kisebb, biztosító ellenkező megállapodás hiányában a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyon-csoport érté- kéhez aránylik.
Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.
8. A biztosító a túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön vizsgálja és állapítja meg.
9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét
a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával,
b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja.
Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az ön- rész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okok- ra visszavezethető események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn. A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerződő (biztosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkező esetben a biztosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szerződő teljes egészé- ben maga viselje a megállapodás szerinti önrészt.
VIII. fejezet
A biztosítási díj megfizetése, értékkövetés
1. A biztosítás első díja – ha az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei eltérően nem rendelkeznek - a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
2. A biztosítási díjat – részletfizetés mellett is – a teljes biztosítási évre kell megfizetni, kivéve azt az esetet, mikor annak időarányos része a szerző- dés megszűnésének tárgyhavával bezárólag illeti meg a biztosítót.
3. Távértékesítés keretében megkötött biztosítási szerződés esetén a biztosító a biztosítás első díjának megfizetésére 30 napos halasztást ad, melynek megfelelően a szerződő jogosult a biztosítás díját, a választott díjfizetési mód szerint, a szerződés megkötését követően, de legkésőbb 30 napon belül megfizetni.
A biztosítás első díjának megfizetésére adott halasztás esetén a biztosítási díj 30 napon belüli megfizetése nem feltétele annak, hogy a biztosító kockázatviselése az V. 1. pontban foglaltak szerinti időpontban megkezdődjön.
4. Amennyiben a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti (I. fejezet), a biztosítási esemény bekövetkezé- séig, illetőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.
5. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ezzel a biztosítási szerződés is megszűnik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.
6. Amennyiben a szerződő felek a díj megfizetésének módjaként kész-pénzátutalási megbízásban (postai csekkes fizetési mód) állapodnak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel, köteles a díjfizetési kötelezettségét tőle elvárhatóan más módon (pl.: átutalással) teljesíteni.
7. Amennyiben a szerződő a biztosítás díját bankszámláról csoportos beszedési megbízással egyenlíti ki, köteles gondoskodni arról, hogy a bank- számlán lévő összeg fedezetet nyújtson a lehívandó biztosítási díjra.
8. A szerződő/biztosított készpénz-átutalási megbízással (postai csekken) vagy banki átutalással történő fizetése esetén a biztosító azon a napon tekinti a díjat megfizetettnek, amikor az a biztosító számlájára megérkezik.
Csoportos díjbeszedéssel (inkasszó) történő fizetésnél a lehívás sikeressége esetén kell a díjat megfizetettnek tekinteni.
9. A IX. fejezet 2. a) bekezdésében írottaktól eltérően is, a biztosító jogosult a biztosítási szerződés díját a szerződés évfordulójakor a KSH által az előző naptári évre irányadóan közzétett inflációs mértéknek megfelelően módosítani.
Az értékkövetés részletes szabályait a biztosítási módozatok mindenkor érvényes külön feltételei tartalmazzák.
IX. fejezet
A szerződő (biztosított) közlési és változás-bejelentési kötelezettsége
1. A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval kö- zölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel. A valóságnak megfelelő vála- szokkal a szerződő (biztosított) a közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a köz- lési kötelezettség megsértését.
Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, mely ismeretében a biztosító az álláspontját másképp alakította volna a kockázat elvállalása, illetve a díjszabás tekintetében.
2. A szerződő (biztosított) köteles a bekövetkezéstől számított 8 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett kö- rülmény módosulását, de különösen:
a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását, ami a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték-változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni.
b) ha a biztosított vagyontárgyakra, ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött.
c) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével.
d) ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt.
e) a biztosított vagyont érintő csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását.
f) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezését, új gyártási ág vagy technológia bevezetését.
g) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leállítását (átmeneti szüneteltetését)
h) a biztosító kockázatviselésének mértékét jelentősen befolyásoló tényezők módosulását.
3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerződés további változás-bejelentési kötelezettséget is előírhatnak.
4. Az adatok valóságtartalmáért a szerződő és a biztosított is felelős. A biztosító jogosult a szerződőnél (biztosítottnál) a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműköd- ve, a helyszínen is bármikor ellenőrizni. A biztosító ellenőrzési lehetősége a szerződőt és biztosítottat a közlés kötelezettség alól nem mentesíti.
5. A közlésre, illetőleg változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szer- ződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott köz- re a biztosítási esemény bekövetkezésében.
6. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közöl- ni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
7. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást, a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben, illetőleg a szerződés részét képező biztosítási feltételekben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
8. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésé- től számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a szerződőt (biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
9. Ha a biztosító a 7-8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
X. fejezet
Kárbejelentés, kárrendezés
1. A szerződő (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövetkezését haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 2 munkanapon be- lül a biztosító Központi Kárrendezési Irodájában személyesen, telefonon, írásban vagy elektronikus úton (interneten) bejelenteni.
A tűz-, és robbanáskárt hatósági előírás szerint a szerződő (biztosított) köteles a tűzoltóságnak is jelenteni.
Betöréses lopás és rablás esetén a szerződő (biztosított) köteles rendőrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzőkönyvben rögzíttetni.
A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,
b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,
c) a károsodás mértékét (megállapított, vagy becsült értékét),
d) a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy szervezet nevét,
e) köteles továbbá a tűzoltóságnak tett bejelentést, illetőleg rendőrségi feljelentést (jegyzőkönyv) egy másolati példányát csatolni.
Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adattartalmának a biztosító részére történő elektronikus megküldésével tehető kárbejelentés.
2. A különös biztosítási feltételek eltérő vagy további iratcsatolásra vonatkozó rendelkezése hiányában a biztosító az eljáró szakértője útján a biztosí- tási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult bekérni:
a) a biztosítási szerződés dokumentumait (pl. ajánlat, kötvény),
b) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges, illetőleg azt elősegítő dokumentu- mok (a szerződő és/vagy a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről),
c) a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál történő bejelentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítványt és tűzvizsgálati jelentést,
d) a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségnél tett feljelentésről készült jegyzőkönyv másolati példányát,
e) a büntető eljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozatot, feltéve, hogy rendelkezésre áll,
f) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett illetőleg az eljárás anyagát képező iratok,
g) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- vagy fek- vőbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló dokumentumok,
h) a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szervezet által kezelt és/vagy feldolgozott, a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggő adatokat tartalmazó iratok, a jogosultnak a titoktartás alóli felmentéshez adott hozzájárulása és az adatbekéréshez szükséges felhatalmazása alapján,
i) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a biztosítási szolgálta- tási igényt érvényesítő felet terheli,
j) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igénybevett eszközök, erőfor- rások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratok,
3. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott dokumentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírá- lásával összefüggő iratokat szerezhet be.
4. A biztosított illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására bizonyítás általános sza- bályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
5. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, a biztosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges dokumentumok szolgálta- tására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
6. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 5. munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.
7. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempont- jából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll fenn.
8. Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5. munkanapon belül nem történik meg a kár meg szemlézése, akkor a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berende- zéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.
9. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a be- következett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi–adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve
helyreállítási költség)után az általános forgalmi adó összegének megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét vagy amelyből annak összege kiszámítható.
10. Amennyiben az egyes vagyonbiztosításokra vonatkozó különös feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezés érdemi elbírálásához szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő 15. napon esedékes.
11. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását, amennyiben a független szakér- tő személyében a felek megegyeznek. A független szakértő költségét a megbízó előlegezi, illetőleg viseli.
12. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja, mellyel a szolgáltatás esedékessége is eltolódik: ha kétség merül fel a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát illetően, a biztosító által megkívánt igazolás bemu- tatásáig,
13. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben (forintban) fizeti meg.
14. Ha kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerződő (biztosí- tott) kérésére előleget folyósíthat.
XI. fejezet
Mentesülés
1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul
a) a biztosított, illetve a szerződő fél,
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzátartozónak minősül: a házastárs, bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, bejegyzett élettárs egyenes xxxxxx rokona és testvére, valamint a testvér házastár- sa, bejegyzett élettársa),
c) a biztosítottnak vezető, a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja(i), illetőleg megbízottja(i),
d) a biztosított vállalkozás vezetője(i), a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végző tagja(i) vagy szerve(i) okozták.
2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
3. A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabvá- nyok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai, továbbá a biztosító általános és különös feltételeiben rögzített előírásai mindenkor irányadók. Ha szerződő vagy biztosított a kármegelőzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelő vagy megtévesztő adatokat közölt, a biz- tosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.
4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogosult a biztosítási szerző- dés módosítására javaslatot tenni, illetőleg a szerződést felmondani.
XII. fejezet
A biztosítási szerződés megszőnése
1. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.
2. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.
3. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a ne- gyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.
4. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejártakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerződés meg- szűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.
5. A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
6. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességé- től számított 30. nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja.
7. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbö- zet visszafizetésére.
A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban értesítheti.
8. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része a kár bekövetkezésével egyidőben megszűnik.
9. A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.
XIII. fejezet
Törvényi engedményi jog
1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztatásban élő hozzátartozó.
2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a szerződő (biztosított) köteles ennek tényét 2 munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni. Amennyiben a biztosító a szolgáltatást már teljesítette, a biztosított azonban igényt tart a vagyontárgyra, a kifizetett kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.
XIV.fejezet
Elévülés
A vagyonbiztosítási szerződésből eredő, a biztosítottat megillető követelések a károsító biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától számított 1 (egy) év után elévülnek.
XV. fejezet
Egyéb rendelkezések
1. A szerződő felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni.
2. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító tudomására jutott.
3. A biztosító és a szerződő/biztosított jogviszonyára az egyes vagyonbiztosítások különös biztosítási feltételeiben nem szabályozott kérdésekben az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF02 2.0 változat) rendelkezései, a biztosítási feltételekben sem szabályozott kérdésekben pedig a Pol- gári Törvénykönyv (Ptk.), és a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.
XVI. fejezet
Adatkezelés és adatvédelem
1. A biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartá- sával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásá- hoz, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet.
2. A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adat- védelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz.
3. Biztosítási titoknak minősül minden olyan – államtitoknak nem minősülő – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szakta- nácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ide- értve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve viszontbiztosítóval kötött szer- ződéseire vonatkozik.
4. Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok
a) a biztosító ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására vonatkozó adatai,
b) a biztosított vagyontárgy és annak értéke,
c) a biztosítási összeg
d) baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok
e) a kifizetett biztosítási (kártérítési) összeg mértéke és a kifizetés ideje
f) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény,
5. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fenn- állásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a lét- re nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcso- latban igény érvényesíthető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
6. A biztosító az ügyfél által a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó írásbeli panaszát és az arra adott választ 3 (három évig) őrzi meg. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti és a hangfelvételt 1 (egy) évig megőrzi.
7. A biztosítót az általa kezelt, biztosítási titoknak minősülő adatok tekintetében időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség a biztosító tulajdonosain, vezetőin, alkalmazottain kívül kiterjed mindazokra, akik a biz- tosítási titokhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
8. A biztosítási titok - a biztosítási törvény mindenkor hatályos előírásai alapján - akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgálható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
9. A biztosító köteles az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.
WABARD Biztosító Zrt.
Casco biztosítás Különös Feltételek <CASKF212>
A Biztosító a Casco biztosítás Különös Feltételek (CASCKF212)(a továbbiakban: Különös Feltételek) alapján illetőleg arra utalással megkötött biztosítási szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a Különös Feltételekben meghatározott esetekben és mértékben megtéríti a biztosított gépjárműben keletkezett kárt, valamint további szolgáltatásokat nyújt a Különös Feltételekben felsorolt biztosítási események bekövetkezése esetén, ha azokra a biztosítási szerződés fedezetet nyújt. A Különös Feltételeket az Általános Vagyonbiztosítási Feltételekkel (ÁVF02) összhangban kell értelmezni. Amennyiben a Különös Feltételek az ÁVF02-ben szabályozottól eltérő rendelkezést tartalmaznak, úgy a Különös Feltéte- lek rendelkezései alkalmazandók. Az ÁVF02-ben és a Különös Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
I. fejezet: A biztosítási szerződés szerződője, biztosítottja, biztosítója, a kedvezményezett Szerződő
A biztosított gépjármű forgalmi engedélyében tulajdonosként, vagy üzembentartóként megnevezett személy, vagy aki a biztosítást érdekelt személy javára köti meg. A biztosítási díj fizetésére a szerződő köteles. A biztosító a jognyilatkozatait a szerződőhöz intézi, és a szerződő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére. A biztosítási szerződés más személyre nem ruházható át.
Biztosító
Wabard Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
Biztosított
A biztosított a gépjármű törzskönyvébe bejegyzett, illetve egyéb dokumentummal igazolt, jogszerű tulajdonosa, vagy akinek a biztosított gépjármű meg- óvásához általa igazoltan érdeke fűződik. A biztosítási szerződés alapján érvényesíthető szolgáltatásokra a biztosított jogosult.
Kedvezményezett, engedményes
A biztosított a biztosítási szerződés alapján a biztosított gépjárműhöz kapcsolódóan az őt megillető biztosítási szolgáltatást vagy annak egy részét szerződéssel másra átruházhatja, erről a biztosítót írásban értesíteni kell. A biztosító az értesítésig jogosult a biztosítottnak (engedményezőnek) teljesí- teni. Ha a biztosítót a biztosított értesíti, a biztosító biztosítási szolgáltatást vagy annak egy részét csak a kedvezményezettnek (engedményesnek) teljesítheti. A kedvezményezettől (engedményestől) származó értesítés esetén a biztosító követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását.
II. fejezet: A biztosított gépjármő
A biztosítás tárgya a biztosítási szerződésben feltüntetett azonosítóval (alvázszám), Magyarországon forgalomba helyezett gépjármű. A biztosított gépjármű a biztosítási ajánlatban és a gépjármű forgalmi engedélyében leírt gyártmány, típus, kivitelnek megfelelően van biztosítva, az Eurotax kataló- gus által meghatározott, gyári széria felszereltséggel. Ezen felszereltséget meghaladó tartozékok és felszerelések akkor biztosítottak, ha azok az ajánla- ton felsorolásra kerültek.
A Különös Feltételekkel megkötött biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviseléséből kizárt gépjárművek:
a) a taxiként üzemeltetett gépjárművek (közúti személyfuvarozás),
b) az egy évnél rövidebb időre bérbe adott gépjárművek (bérbeadásnak minősül a biztosított gépjármű használatának ellenérték fejében történő átadása),
c) továbbá a motorkerékpárok, segédmotoros kerékpárok – ideértve a négykerekű segédmotoros kerékpárokat (quad) is.
III. fejezet: A biztosítási szerződés hatálya
1. Területi hatály
A biztosítás a földrajzi értelemben vett Európa területén bekövetkezett biztosítási események okozta károkra nyújt fedezetet.
Európa területi hatályába tartozik a volt Szovjetunió utódállamai közül: Észtország, Lettország, Litvánia (kivéve az ázsiai területeket, amelyekre nem terjed ki a biztosítás hatálya), valamint Törökország teljes területe.
2. Időbeli hatály
A biztosítási szerződés a szerződő felek eltérő megállapodása hiányában határozatlan időtartamú. A biztosítási időszak egy év. A biztosítás fordu- lónapja minden évben az ajánlat megtételének napja lesz, amennyiben a kockázatviselés kezdetének napja a hónap első napjával egybeesik. Minden más esetben a szerződéskötést követő hónap első napja lesz a biztosítási évforduló.
2.1. Kockázatviselés kezdete, hatálya, megszőnése
A biztosítási szerződés ellenkező megállapodás hiányában az ajánlattételt követő 15. (tizenötödik) napon jön létre, az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadására visszamenőleges hatállyal feltéve, hogy a biztosító az ajánlatot e határidőn belül nem utasítja el. Az ajánlat elutasításának joga abban az esetben is megilleti a biztosítót, ha a szerződő az ajánlat megtételével egyidejűleg esetleg díjelőle- get is fizetett.
Határozatlan idejű és olyan határozott idejű biztosítási szerződéseknél, amelyek tartama legalább 1 év, a kockázatviselés kezdete (a bizto- sítási szerződés hatálybalépése) – a szerződés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont, amennyiben a szerződő az el- ső díjat az ajánlat keltének napjától számított legkésőbb 30.(harmincadik) napon megfizeti. Az első díjnak az ajánlat keltének napjától szá- mított 30. (harmincadik) napon túli megfizetése esetén a biztosítási védelem az első díj megfizetését követő nap 0. órájával lép életbe.
A fentiektől a felek külön írásbeli megállapodással eltérhetnek.
A biztosító kockázat viselése elkezdődhet az első biztosítási díjnak a biztosító pénztárába történő befizetésével, vagy a biztosító számláján történő jóváírást követő nap 0. órájától. Átutalásos fizetési mód választása esetén, a biztosító a kockázatot – a szerződés érvényes létrejöt- te esetén – az ajánlaton feltüntetett időponttól kezdődően vállalja azzal a feltétellel, hogy a szerződő az ajánlat aláírásától számított 30 na- pon belül a biztosító számlájára az esedékes biztosítási díjat (díjelőleget) a szerződő/biztosított nevének és a biztosított gépjármű forgalmi rendszámának vagy a szerződésazonosító szám feltüntetésével befizeti.
A biztosítás folytatólagos díja annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
Határozott vagy határozatlan időre kötött szerződéseknél a folytatólagos biztosítási díj nem fizetése esetén a biztosítási szerződés és a biz- tosító kockázatviselése a biztosítási díj esedékességétől számított 30. (harmincadik) nap elteltével megszűnik. A biztosító a szerződés megszűnését meghosszabbíthatja, ha a biztosító a folytatólagos díj esedékességétől számított 30 (harminc nap) eltelte előtt ennek a kö-
xxxxxxxxxx a közlésével a szerződőt/biztosítottat a fizetésre – határidő megjelölésével – írásban felszólítja. Amennyiben díjfizetés nem tör- ténik, a szerződés a fizetési felszólításban megjelölt határidő elteltével megszűnik.
Amennyiben a szerződőnek a díjfizetés esedékességének időpontjáig nem áll rendelkezésére a biztosítási díj megfizetésére szolgáló, a biz- tosító által kiállított készpénz-átutalási megbízás vagy díjbekérő levél, úgy a szerződőnek kötelessége a tőle elvárható módon teljesíteni a díjfizetést. Az ajánlattételkor átvett/befizetett összeget a felek előlegnek tekintik, amely a szerződés létrejötte és hatályba lépése esetén az első biztosítási díjba kerül beszámításra.
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és ezzel a biztosítási szerződés is megszűnik, a biztosító az egész biztosítási évre járó díj megfize- tését követelheti.
2.2. A biztosítási szerződés megszőnése
Felmondás:
A szerződő felek a biztosítási szerződést annak fordulónapjára, azt legalább 30 nappal megelőzően, írásban mondhatják fel. A gépjármű használati módjának megváltozása miatti megszűnés
Amennyiben a biztosított gépjárművet a biztosítási szerződés időtartama alatt taxiként vagy bérgépjárműként helyezik üzembe, a bizto- sítási szerződés és a biztosító kockázatviselése az üzembe helyezés napján megszűnik.
A biztosító a biztosítási szerződés- fentiekben leírtak miatti- megszűnésekor annak a biztosítási hónapnak az utolsó napjáig járó díjat követelheti, ameddig kockázatviselése véget ér.
A megszűnt biztosítási szerződés kapcsán, az elévülési időn belül nyújthatók be kárigények.
IV. fejezet: Biztosítási események
A biztosított gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban, valamint kiegészítő biztosítás esetén a poggyászban bekövetkezett biztosítási események. Baleseti kiegészítő biztosítás esetén a biztosítási feltételben rögzített események.
1. Töréskár: baleseti jellegű – közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő mechanikai behatást előidéző esemény által okozott sérülés, valamint ide- gen személy által okozott rongálás. A biztosítás nem terjed ki nem baleseti jellegű töréskárokra (pl. anyagfáradás).
2. Elemi kár: a gépjárműben és alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett tűz, robbanás által okozott kár, villámcsapás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy mesterséges üreg beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás, a Mercalli-Sieberg skála alapján legalább 5-ös fokozatúnak jelzett földrengés. Kiterjed a biztosítás azokra a károkra is, mely a felsorolt természeti erők közrehatása folytán más tárgyak a gépjárműre dőlnek vagy neki csapódnak.
3. Lopás, - részlopás,– rablás kár: a lezárt és a megfelelően működtetett biztonságtechnikai berendezések mellett a biztosított gépjármű, vagy alkatrészeinek ellopása, elrablása.
4. Poggyászlopás: A gépjármű lezárt csomagtartójából vagy csukott kesztyűtartójából a személyi használatú vagyontárgyak dolog elleni erő- szakkal történő ellopása vagy a gépjárműben tartózkodó személyektől történő elrablása.
5. Üvegkár: A biztosított gépjármű nyílászáró ablaküvegeire közvetlenül ható, hirtelen fellépő mechanikai behatás által okozott sérülés, vagy idegen személy által okozott rongálás. (Fényszóró lámpatestek és egyéb üvegek károsodása töréskárnak minősül.)
V. fejezet: Kockázatkizárások
A Biztosító nem viseli a kockázatot és nem nyújt fedezetet:
a) a környezetszennyezés, radioaktív sugárzás által okozott károkra,
b) a felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmény, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, felkelés, zavargások, sztrájk, munkahelyi rendbontás során okozott vagy ezekkel a cselekményekkel összefüggésben keletkezett károkra,
Jelen Különös Feltételek alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
c) a magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során okozott károkra
d) nem biztosítási esemény során a gépjárműből kiszerelt vagy gépjárműről leszerelt alkatrészeiben vagy tartozékaiban bekövetkezett károkra.
e) a gépjármű versenyen, vagy arra való felkészülés közben keletkezett károkra,
f) nyitott utasterű gépjármű (cabrio) utasterében lopás, rongálás, vagy csapadék miatt keletkezett károkra,
g) a természetes elhasználódás során keletkezett károsodásokra,
h) a gépjármű értékcsökkenésére,
i) a gépjármű üzem- és kenőanyagaiban keletkezett károkra,
j) ha olyan átalakítás történt a gépjárművön, amely okozati összefüggésben van a káreseménnyel, és amelyhez hatósági engedélyre lett volna szükség, de a káresemény időpontjáig az engedélyt nem szerezték meg,
k) ha a gépjármű olyan felszerelésében keletkezett kár, amelyet hatósági előírások tiltanak, vagy engedélyhez kötnek, de az engedélyt a káresemény időpontjáig nem szerezték meg,
l) azokra a károkra, amelyek különleges gépjárműben – például daruval felszerelt gépjármű, markológép stb. – annak munkavégzése közben (a közúti közlekedéssel egyidejűleg történő munkavégzés esetét kivéve´, vagy a közlekedésre való előkészítés során következnek be,
m) a gépjármű rakodása közben, a rakodás következtében keletkezett károkra,
n) a gépjármű balesete nélkül, a rakományának elmozdulása által okozott károkra,
o) a gépjárműben szállított veszélyes anyagok által okozott károkra, illetve az általuk súlyosbított károkra, a súlyosbítás mértékének megfelelő kárrészre,
p) a gépjárműből szerszám nélkül kivehető elektronikus berendezések ellopása miatti károkra,
q) ha nem tudtak hitelt érdemlő módon elszámolni a gépjármű összes kulcsával, forgalmi engedélyével, törzskönyvével, (A gépjármű kulcsain a következők értendők: a gépjármű nyílászáróinak nyitására – zárására, továbbá a gépjármű illetéktelen használatának megelőzése érdekében beépített berendezések működtetésére, a gépjárműhöz rendszeresített eszközök.)
r) lopás- és poggyászkár esetén, amennyiben nemesfémből, drágakövekből készült ékszerekben vagy azok felhasználásával készült tárgyakban, készpénzben, értékpapírban, okmányokban, személyi használatot meghaladó vagyontárgyakban (munkaeszköz, árucikk) keletkezett.
s) olyan nem széria tartozékokra és alkatrészekre, melyek nem szerepelnek az ajánlatban, ide értve a gyártó által beszerelt, de nem széria tartozékokat is.
VI. fejezet: Mentesülések
Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen:
a) a szerződő, vagy a biztosított,
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
c) a biztosított vezető, a biztosított gépjármű /gépjárművek kezelésével együttjáró munkakört betöltő alkalmazottjai illetőleg megbízottjai
d) a biztosított vállalkozás vezetője (vezetői), a biztosított gépjármű / gépjárművek kezelésével együttjáró tevékenységet végző tagja / tagjai, vagy szerve(i) szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták.
Különösen akkor minősül súlyosan gondatlanul okozottnak a kár, ha:
a) összefüggésben van azzal, hogy a gépjárművet vezető személy a káresemény időpontjában nem rendelkezett a gépjármű vezetéséhez szükséges, érvényes gépjárművezetői engedéllyel,
b) a kár időpontjában a gépjármű nem rendelkezett a forgalomban tartáshoz szükséges, érvényes okmányokkal,
c) összefüggésben van azzal, hogy a gépjárművet vezető személy a káresemény időpontjában alkohol, kábítószer, vagy egyéb, a gépjárművezetési képességet hátrányosan befolyásoló szer hatása alatt állt,
d) a kárt a szakszerűtlen üzemeltetés okozta, vagy a kár a gépjármű elhanyagolt műszaki állapotának következtében keletkezett,
e) a kár összefüggésben van a biztosító kármegelőzési vagy kárenyhítési célú utasításainak megszegésével,
f) a kár a tűzrendészeti előírások megsértésének következményeként keletkezett
g) a kár összefüggésben van azzal, hogy a biztosító által a szerződőnek jelzett különösen veszélyes körülményeket nem hárították el.
h) a gépjármű a lopás időpontjában nem volt megfelelően lezárva,
i) a gépjárműnek a biztosítási ajánlatban meghatározott védelmi szinthez szükséges illetéktelen használat elleni védelmi berendezéseit, illetve az egyes berendezések különálló lopás elleni védelmi eszközeit, a lopás illetve rablás időpontjában nem, vagy nem rendeltetésszerűen használták,
j) a gépjármű illetéktelen használat ellen védő berendezéseinek meghibásodása esetén, azok megjavításáig nem gondoskodtak a gépjármű biztonságos tárolásáról,
k) nem gondoskodtak a gépjármű kulcsainak biztonságos tárolásáról,
l) a gépjármű kulcsainak elvesztése esetén nem gondoskodtak a gépjármű biztonságos tárolásáról.
VII. fejezet: Szolgáltatások és korlátozásai
A biztosító a Különös Feltételek IV. fejezetében meghatározott biztosítási események bekövetkeztekor, a biztosítási szerződésben rögzített önrészese- dés levonásával, az alábbiak szerint megállapított összeget fizeti meg a biztosítottnak.
1. Helyreállítási költségek térítése
A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében keletkezett fizikai károsodások magyarországi javítóműhelyben, átlagos magyarországi árszint alapján, szakszerűen elvégzett helyreállításának számlával igazolt költségét. Amennyiben a szakszerű javítás alkatrész cserével végezhető el, a biztosító az új alkatrészekkel történő helyreállítás költségét téríti meg a gépjármű 6 éves koráig, ezt meghaladóan a biztosító a káridőponti érték megtérítésére köteles. A gépjármű életkorára tekintet nélkül a káridőponti értéken téríti meg a biztosító a kopó-forgó alkatrészeket.
2. Totálkár esetén történő szolgáltatás
A személygépjárművek és legfeljebb 3,4 t össztömegű tehergépjárművek totálkára és a teljes gépjármű lopáskár esetén a teljes gépjárművet ért lopáskárok esetén az első forgalomba helyezés napjától számított egy évig a biztosító szolgáltatása az alábbi, amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a gépjármű az első forgalomba helyező tulajdonosé, a gépjárművet először Magyarországon, 1000 km-t meg nem haladó futásteljesítménnyel, a gyártástól számított 1 éven belül garancia vállalás mellett, márkakereskedő által helyezték forgalomba, a gépjármű a magyarországi Eurotax katalógus által definiált átlagos használtságú és futásteljesítményű és a káresemény időpontjáig sérülésmentes volt.
Az első forgalombahelyezéstől eltelt idő: Biztosítási szolgáltatás a vételkori számlaérték %-ában: 0-6 hónapig 100%
7-12 hónapig 90%
Az első forgalomba állítástól számított 13. hónap első napjától, valamint ha a gépjármű nem felel meg a 2. pontban meghatározott feltételeknek, úgy a biztosító a gépjármű káridőponti értékét téríti meg.
Káridőponti forgalmi érték: a káresemény időpontjában Magyarországon használt azonos típusú, korú és műszaki állapotú gépjárműnek ma- gyar forintban kifejezett forgalmi értéke, mely nem lehet magasabb az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus használt gépjárművekre megállapított áránál. (A katalógusban szereplő, módosító tényezők közül nem vehető igénybe a műszaki vizsga miatti korrekció az első hat évben, és a felfelé történő állapotkorrekció.) A biztosító a ka- talógus értéket csökkentő és /vagy növelő tényezők figyelembe vételével állapítja meg a biztosított gépjármű kár- időponti értékét, amely nem haladhatja meg a katalógus érték 115%-át.
3. Részkárok esetén történő szolgáltatás
Az alkatrészek és a teljes fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesít. A biztosító az első forgalombahelyezéstől számított hat év lejártáig a azonban - átlagos használtság esetén - csak a kerékabroncsok, az akkumulátor, kipu- fogórendszer, kopó-forgó alkatrészek, futóműelemek, motor, váltó, elektroakusztikus berendezések, könynyűfém keréktárcsák és a teljes fénye- zés helyreállítási és pótlási költségéből érvényesít az elhasználódási foknak megfelelő levonást. Amennyiben az első forgalombahelyezés idő- pontja nem bizonyított, akkor a forgalombahelyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni. A biztosító anyagkezelési költséget nem térít meg.
A gépjármű ablaküvegeinek sérülése esetén a csere csak akkor indokolt, ha a sérült üveg nem javítható, vagy ha a javítást követően az üzemben tartásra vonatkozó hatósági előírásoknak nem felelne meg. Töréskártól független, önálló üvegkárt az ablaküveg cseréje esetén csak a szerző- désben meghatározott, üvegkárra vonatkozó önrészesedés levonása mellett térít a biztosító.
Amennyiben a személygépjármű és 3,5t össztömeg alatti gépjármű az önálló üvegkár biztosítási esemény során sérült ablaküveg javítása, az Audatex rendszerrel készített kalkulációban meghatározott anyagköltség 50%-át nem haladja meg, akkor a biztosító nem von le önrészesedést a kártérítési összegből.
A Biztosító nem téríti meg a megjavítható alkatrész kicserélése miatti többletköltséget. A biztosító csak a biztosítási esemény során megsérült rész fényezési költségének megtérítésére vállal kötelezettséget.
4. Pótlási költségek térítése
A Biztosító a gépjármű pótlási költségét téríti meg, ha
a) a helyreállítás nem gazdaságos,
b) a gépjárművet ellopták, elrabolták.
A helyreállítás nem gazdaságos, ha a várható költségek és megtérülések figyelembevételével készült kalkulációk szerinti helyreállítási költség meghaladja a gépjármű káridőponti forgalmi értékének 80%-át.
Káridőponti forgalmi érték: a káresemény időpontjában Magyarországon használt azonos típusú, korú és műszaki állapotú gépjárműnek ma- gyar forintban kifejezett forgalmi értéke, mely nem lehet magasabb az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus használt gépjárművekre megállapított áránál. (A katalógusban szereplő módosító tényezők közül nem vehető igénybe a műszaki vizsga miatti korrekció az első hat évben, és a felfelé történő állapotkorrekció.)
A Biztosító a károsodott gépjármű (roncs) piaci értékét a kártérítési összegből levonja. A Biztosító nem téríti meg a jármű pótlása során felmerült Általános Forgalmi Adó összegét, ha azt a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhetné.
5. Egyéb szolgáltatások
A biztosító önrész levonása nélkül megtéríti a gépjármű - biztosítási esemény következtében indokoltan felmerült - szállítási, tárolási, őrzési, költ- ségek számlával igazolt összegét, káreseményenként 100.000,- Ft összegig.
A Biztosító csak akkor téríti meg a Magyarország területén kívül felmerült költségeket, ha a költséghez kapcsolódó szolgáltatás igénybevétele előtt, a biztosító erre jogosult munkatársa a várható költséget jóváhagyta.
6. A szolgáltatás esedékessége
A biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez (kárigény elbírálásához) szükséges összes dokumentum biztosítóhoz történő beérkezésétől (rendel- kezésre állástól) számított 15. napon válik esedékessé. A biztosított gépjármű ellopása vagy elrablása esetén a 15 napos határidő – amennyiben a kárigény elbírálásához szükséges, a biztosító által kért egyéb iratokat rendelkezésre bocsátották – az eltulajdonított (elrabolt) gépjármű forga- lomból való, átmeneti időszakra történő kivonásáról szóló hatósági okiratnak a biztosító részére történő becsatolásától számítandó.
A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekö- vetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve hely- reállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illet- ve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
Amennyiben a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének jogalapja fennáll, a szolgáltatás összege azonban olyan körülmények folytán, amelyekért a Biztosított nem felelős, a kárbejelentés beérkezésétől számított egy hónapon belül nem állapítható meg, a Biztosító a Biztosított kérésére a vár- ható szolgáltatási összeg 50%-áig előleget fizethet.
VIII. fejezet: Önrészesedés
1. Az önrészesedés biztosítási eseményenként és gépjárművenként a különböző biztosítási eseményekre a biztosítási káresemény időpontjában érvényes biztosítási szerződés szerinti összegben kerül alkalmazásra akkor is, ha különböző biztosítási események egy időben, egy kárt okozó eseménnyel vagy folyamattal összefüggésben következtek be.
2. A biztosító elemi kár, lopáskár, és üvegkár káresemény bekövetkeztekor a gépgépjárműben keletkezett kártérítési összegből kizárólag a válasz- tott %-os önrészesedést vonja le.
3. Üvegönrész: Amennyiben a személygépjármű és 3,5t össztömeg alatti gépjármű az önálló üvegkár biztosítási esemény során sérült ablaküveg javítása, az Audatex rendszerrel készített kalkulációban meghatározott anyagköltség 50%-át nem haladja meg, akkor a biztosító nem von le önré- szesedést a kártérítési összegből.
4. Biztosítási díj és/vagy önrészesedés módosítása
A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának és/vagy önrészesedésének összegét a kockázati tényezők, így különösen az alkatrész- árak és szervízdíjak mértékének, a balesetek és gépjárműlopások kockázatának változására figyelemmel, a biztosítási szerződés évfordulójának napjától kezdődő hatállyal módosíthatja. A biztosítás díjának és/vagy önrészesedésének módosítása esetén a díj és/vagy önrészesedés a biztosí- tási szerződés évfordulójának napján hatályban lévő új kötésekre vonatkozó biztosítási díjra és/vagy önrészesedésre változik. A biztosítási díj és/vagy önrészesedés módosításánál a biztosító a biztosítási díj és/vagy önrészesedés változásának hatályba lépését legalább 60 nappal meg- előzően írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenn- tartani, a szerződést a biztosítási évfordulót 30 nappal megelőző hatállyal a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott összegű biztosítási díjat és/vagy önrészesedést köteles a szerződés egyéb feltételeinek érintetlenül hagyása mellett megfizetni, illetőleg viselni.
IX. fejezet: Kárrendezés
1. A kár bejelentése
A biztosítási eseményt az észlelést követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónak. A tűzese- tet a tűzoltóságon, a lopást és rablást a rendőrségen is haladéktalanul be kell jelenteni, és feljelentést kell tenni. A tűzhatósági bizonyítványt annak kézbesítését követő 2 munkanapon belül a biztosítónak be kell mutatni. Amennyiben rendelkezésre áll, a nyomozó hatóság határozatát ugyan- csak 2 munkanapon belül be kell a biztosító rendelkezésére bocsátani.
2. A kárrendezéshez szükséges iratok, leadandó eszközök
A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni és beszerezni a XVI. fejezet „A kárrendezéshez szükséges iratok, leadandó eszközök függelék”-ében megjelölt dokumentumokat, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyít- ják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.
A biztosító a kár bejelentését követően megadja a szükséges dokumentumok jegyzékét és a leadandó eszközök listáját.
A szerződő/biztosított az ajánlat aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a kárrendezés során a biztosító a XVI. fejezet „A kárrendezéshez szükséges iratok, leadandó eszközök függelék”-ében megjelölt dokumentumokat beszerezze.
3. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
A szerződő, a biztosított és a biztosított gépjármű vezetője köteles a kárt a tőle elvárható módon megelőzni és enyhíteni, továbbá a biztosító kár- megelőzési és kárenyhítési célú utasításait betartani, valamint a biztosító által jelzett különösen veszélyes körülményeket megszüntetni. Lopás, rablás, valamint a Magyarország területén kívül bekövetkezett valamennyi káresemény esetén, a kárenyhítés csak a biztosítóval előzetesen egyeztetett módon történhet.
4. Elévülés
A biztosítási szerződés alapján támasztható igények biztosítóval szembeni elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 1 év.
5. Visszakövetelés/Törvényi engedményi jog
Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a károkozóval szemben a biztosítottat illették meg.
Amennyiben az ellopott, elrabolt gépjármű, illetve tárgy a biztosítási szolgáltatási összeg kifizetése után megkerül, arra a biztosított igényt tarthat. Ebben az esetben a biztosított köteles a biztosítónak a kifizetett szolgáltatási összeget visszafizetni. Ha a megkerült tárgyra a biztosított nem tart igényt, vagy a biztosító felhívására 15 napon belül nem nyilatkozik, akkor a megkerült tárgy feletti rendelkezési jog a biztosítót illeti meg.
X. fejezet: Díjfizetés
A biztosító jogosult minden évben, a biztosítási szerződés fordulónapjától új biztosítási díjat alkalmazni. A biztosító az új díjról, a biztosítási szerződés fordulónapja előtt legalább 60 nappal, köteles tájékoztatni a szerződőt.
1. A díj, díjrészlet fizetési gyakorisága
A biztosítási díj határozott idejű szerződés esetén évente egy összegben, határozatlan idejű szerződés esetén éves, féléves, negyedéves, vagy havi részletekben fizetendő. A díjfizetés gyakorisága minden évben csak a biztosítás fordulónapjától változtatható meg.
2. A biztosítási időszakra vonatkozó díj
A biztosítási szerződés felmondása esetén, a biztosítót a biztosítási szerződés következő fordulónapjáig illeti meg a biztosítási díj. A biztosítási szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetében a biztosító annak a biztosítási hónapnak az utolsó napjáig járó díjat követelheti, ameddig kockázatviselése véget ér. Ha az érdekmúlás jelen biztosítási szerződést érintő biztosítási esemény következménye, akkor a biztosítót a követke- ző biztosítási évfordulóig illeti meg a biztosítási díj.
3. Bónusz kedvezmények
Bónusz kármentességi kedvezmény
I. A szerződő bónuszra jogosult biztosítási év szerint, ha a biztosítási szerződés a díjesedékességet megelőző biztosítási időszakban kár- mentesen zajlott le, és a díj esedékességét megelőző biztosítási időszak utolsó napján még érvényben volt. Kármentes szerződés esetén 1 biztosítási időszak utáni 1 fokozat bónuszra jogosult a szerződő. Amennyiben a bónusz folyamatossága káresemény miatt megszakad, úgy a szerződő az általa elért bónuszidőszak vonatkozásában káreseményenként 2 évnek megfelelő fokozattal visszalép.
II. A biztosítási viszony akkor minősül egy biztosítási időszakon belül kármentesnek, ha ezen idő alatt:
1. a biztosító jelen szabályzata alapján térítésköteles káresemény nem történt,
2. az adott biztosítási időszakra eső összes biztosítási díj befizetésre került.
A biztosító a kármentesség megállapításakor figyelmen kívül hagyja az első kifizetést, ha
1. összege teljes egészében megtérült, vagy
2. a kifizetés alapjául szolgáló kár vagy a gépjármű ablaküvegeiben, vagy elemi kár eseményből keletkezett.
III. A bónusz kiszámításának alapja az adott biztosítási időszakban esedékes éves biztosítási díj összege.
IV. A már megszerzett bónuszra jogosító időtartamot folyamatosan kell számítani, ha a szerződő casco biztosításának érdekmúlás miatt törté- nő megszűnésétől számított 12 hónapon belül, új casco biztosítási szerződést köt.
V. A biztosító a más biztosítótársaságoknál megszerzett díjvisszatérítésre jogosító időszakot elfogadja és folyamatosan számítja, amennyiben a szerződő az előző biztosításának megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül a biztosítónál casco biztosítási szerződést köt, és a kármentesen eltelt időszakot előző biztosítója írásban igazolja. Két különböző gépjárműre – akár a biztosítónál, akár más biztosítótársaság- nál– párhuzamosan fennálló szerződések esetén, amennyiben a szerződésekben a szerződő személye azonos, az egyik gépjárművön fennálló és már megszerzett bónusz-fokozata az érdekmúlást követően átvihető a másik gépjárműre. Ezen lehetőség további gépjárművek- re nem vonatkozik.
VI. A bónusz mértéke
A bónusz nagysága az első kármentes biztosítási időszak után 10%, mely minden további kármentes biztosítási időszak után további 5-5%-kal növekszik, egészen a 9. kármentes biztosítási időszak elteltéig, ahol a bónusz mértéke max. 50%. A továbbiakban megszakítás nélküli bónuszjogosultság esetén minden évben 50% díjkedvezmény illeti meg a szerződőt. A bónuszjogosultság legfeljebb az 50%-os mértékből csökken kár esetén.
A bónusz besorolás változása kár esetén
Ha a megfigyelési időszakban egy első kárkifizetés történt, akkor a kármentességi besorolás a következő biztosítási időszakban, az alábbi táblá- zat szerint kerül megállapításra:
Kategória a megfigyelési időszakban
Kategória a következő biztosítási időszakban
C1 C0
C2 C0
C3 C1
C4 C2
C5 C3
C6 C4
C7 C5
C8 C6
C9 C7
Amennyiben, a megfigyelési időszakban egynél több első kárkifizetés történt, akkor a következő biztosítási időszakban nem jár kármentességi kedvezmény, biztosítási szerződés C0 kategóriába kerül.
Bónusz díjkedvezmény
A Biztosító a kármentesen telt, teljes biztosítási időszakokat (megfigyelési időszak) követő biztosítási időszakban, a biztosítás aktuális díjából bó- nusz díjkedvezményt ad. A biztosító akkor tekint egy megfigyelési időszakot kármentesnek, ha az időszakban a casco biztosítási szerződés fo- lyamatosan fennállt, és nem történt olyan kárkifizetés, amely egy adott kárra vonatkozóan első kifizetésnek számít.
A biztosító kármentesnek fogadja el, a szerződő részére más biztosító által írásban igazolt, teljes körű casco biztosításban eltöltött, kármentesen telt időszakot. Ha a másik biztosító igazolása az ajánlat aláírásakor nem áll rendelkezésre, akkor a kármentességi kedvezmény az igazolás bemu- tatásának napjától illeti meg a szerződőt. A szerződő egy kármentes casco biztosítási szerződés alapján csak egy casco biztosítási szerződésre érvényesítheti a kedvezményt.
Ha a szerződő az ajánlat aláírásakor nem rendelkezik casco kármenteségi igazolással, de a biztosított gépjármű Kötelező Gépgépjármű- felelősségbiztosításának (KGFB) is Ő a szerződője, és ez a KGFB B02, vagy annál nagyobb kedvezményt adó bónusz fokozatban van, akkor a biztosító az első biztosítási időszakra olyan díjkedvezményt ad, mintha a szerződő 1 év casco kármentességet igazolt volna. Ezt a kedvezményt a szerződő csak egyszer veheti igénybe. A második biztosítási időszaktól már csak a casco biztosítás kármentessége alapján illeti meg kedvez- mény a szerződőt.
A fenti kármentességet igazoló kedvezmények nem vonhatóak össze.
A kármentes időszakok száma és a kedvezmény mértéke:
Kármentes
időszak [év] | ||
0 | 0% | C0 |
1 | 10% | C1 |
2 | 15% | C2 |
3 | 20% | C3 |
4 | 25% | C4 |
5 | 30% | C5 |
6 | 35% | C6 |
7 | 40% | C7 |
8 | 45% | C8 |
9 vagy több | 50% | C9 |
Kedvezmény Kategória
XI. fejezet: A Szerződő közlési és változás-bejelentési kötelezettsége
A szerződő a biztosítási szerződés megkötésekor köteles közölni a biztosítóval a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményeket. A bizto- sító kérdéseire adott válaszokkal a szerződő a közlési kötelezettségének eleget tesz.
A szerződő köteles 8 napon belül, írásban bejelenteni és a szükséges okiratokkal/dokumentumokkal igazolni a biztosítónak minden, a biztosítási szer- ződéssel kapcsolatos lényeges körülmény megváltozását, különösen az alábbiakat:
a) a lakhely illetve telephely címének megváltozását,
b) levelezési címének megváltozását,
c) bankszámla számának megváltozását,
d) a biztosítási szerződéshez tartozó gépjármű rendszámának, alvázszámának, felszereltségének és gépjárműfajta besorolásának megváltozását,
e) a gépjármű végleges vagy ideiglenes forgalomból kivonását,
f) a gépjármű tulajdonjogának vagy az üzembentartó személyének megváltozását,
g) a gépjármű üzembe helyezését taxiként vagy bérgépjárműként
h) becsült, éves futásteljesítmény változását
A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be, illetőleg a „g” pont esetében a Biztosító a C19. sz. záradékban foglalt következményt érvényesíti, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a Biztosító a biztosítási szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
XII. fejezet: Kiegészítő baleset-biztosítás
A kiegészítő baleset-biztosítás az alap casco biztosításhoz, annak megkötésekor, választható és az alapbiztosítással együtt érvényes. Biztosított személyek: az alap casco biztosítással biztosított gépjárműben, jogszerűen utazó személyek, kivéve a díj ellenében szállított utasok.
1. Biztosítási események
A biztosítási események, az alap casco biztosítás biztosítási eseményei, melyek következtében a biztosított a biztosítási eseményt követően, an- nak következményeként 6 hónapon belül meghal.
Kizárások: Nem nyújt szolgáltatást a biztosító, az alap casco biztosításban megfogalmazott kizárásokon túl:
a) a gépjárművet eltulajdonító, elrabló, személyre, és a vele önként együtt utazó személyekre
b) arra a személyre, akinek öngyilkossága, vagy annak kísérlete okozta a biztosítási eseményt
c) a biztosított személyeknek, a biztosítási esemény előtt már maradandóan károsodott testrészeire, ha azok állapota a káresemény időpontjában nem válik lényegesen súlyosabbá.
2. Biztosítási szolgáltatások
A biztosító az alábbi szolgáltatásokat biztosítottanként nyújtja. Ha a gépjárműben az engedélyezettnél többen utaztak a káresemény időpontjá- ban, akkor a biztosítottankénti szolgáltatások olyan arányban kerülnek térítésre, ahogyan az engedélyezett utazók száma aránylik a ténylegesen utazók számához.
a) Haláleseti szolgáltatás
A biztosított halála esetén a biztosítási szerződésben megjelölt haláleseti összeget téríti a biztosító.
b) Szolgáltatás maradandó egészségkárosodás esetén
Maradandó 100%-os egészségkárosodás esetén a szolgáltatás: a halálesti szolgáltatás kétszerese.
Kisebb mértékű maradandó egészségkárosodás esetén a szolgáltatás a 100%-os maradandó egészségkárosodáshoz tartozó összeg- nek a tényleges egészségkárosodással arányos része. 50%-osnál kisebb mértékű maradandó egészségkárosodás esetén nem jár szol- gáltatás.
A maradandó egészségkárosodások irányadó mértékei:
Több testrész sérülése esetén a mértékek összeadódnak, de a maximális mérték 100%.
Xxxxxx elvesztése egyik fülre | 25% |
Xxxxxx elvesztése mindkét fülre | 70% |
Látás elvesztése egy szemre | 35% |
Látás elvesztése mindkét szemre | 100% |
Beszélőképesség teljes elvesztése | 70% |
Egyik lábfej teljes elvesztése | 40% |
Mindkét lábfej elvesztése | 85% |
Egyik lábszár elvesztése | 70% |
Mindkét lábszár elvesztése | 90% |
Egyik comb elvesztése | 80% |
Mindkét comb elvesztése | 100% |
Egyik alkar elvesztése | 70% |
Xxx elvesztése csuklónál vagy alatta | 50% |
Jobbkezesek jobb kéz, illetve kar elvesztése estén, a | |
kéz illetve kar elvesztéséhez tartozó mértéken felül. (Balkezesek esetében a bal kézre érvényes.) | 15% |
A maradandó egészségkárosodás megállapítása: a maradandó egészségkárosodás mértékét, a táblázatban nem felsorolt esetekben, a Biz- tosító orvosa állapítja meg, függetlenül más biztosító, illetve a társadalombiztosító által megállapított mértéktől.
2.1 Önrészesedés: A Biztosító a szolgáltatásból nem von le önrészesedést.
XIII. fejezet: Kiegészítő poggyász-lopásbiztosítás
A Kiegészítő poggyász-lopás biztosítás az alap casco biztosításhoz, annak megkötésekor választható és az alapbiztosítással együtt érvényes.
1. Biztosítási események
A biztosító – a biztosítási szerződésben megjelölt összeghatárig – megtéríti, a gépjárműben szállított, casco biztosítási esemény következtében károsodott, személyi használatú tárgyak javítási, illetve pótlási költségét. A tárgyak pótlási értéke: a tárgy káridőponti, forgalmi értéke, a kárese- mény időpontját közvetlenül megelőző időpontban.
2. Kizárások
Nem téríti meg a biztosító az alábbi tárgyakban keletkezett károkat:
a) készpénz, bankkártya, értékpapír
b) okirat
c) műalkotás, szerzői jogi védelem alá tartozó tárgy
d) gyűjtemény
e) ékszer, nemesfém, drágakő
f) szórakoztató elektronikai, számítástechnikai adathordozó és a rajta tárolt adatok
g) gazdasági tevékenység végzésére szolgáló tárgy (ipari szerszám, ipari műszer, kereskedelmi célú áru, stb.)
Nem téríti meg a kárt a biztosító, ha az ellopott tárgy a lopás időpontjában nem a gépjármű külső szemlélő elől eltakart (kalaptartóval, rolóval, stb.) és lezárt, csomag tárolására kialakított terében volt.
3. Önrészesedés
A Biztosító a szolgáltatást az önrészesedés levonása nélkül nyújtja.
XIV. fejezet: Adatok kezelése
A biztosítási adatok kezelésére és az adatvédelemre az ÁVF(02) XVI. fejezetében foglaltak az irányadók.
XV. fejezet: Záradékok
A szerződésre érvényes záradékok sorszámát a biztosítási ajánlat és/ vagy kötvény kiállítása esetén a kötvény tartalmazza.
C01. sz. záradék
„A biztosított gépjárműre a forgalomba helyezés napjától a káridőponti értéket téríti meg a biztosító.”
C02. sz. záradék
„A biztosítás az előírt biztonságtechnikai berendezés hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki.”
C03. sz. záradék
„A biztosítás az előírt gépjármű szemle hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki.”
C04. sz. záradék
„A felek a kockázatviselés kezdetére (a szerződés hatálybalépésére) vonatkozóan halasztásban állapodnak meg. A kockázatviselés kezdete (a szerződés hatálybalépése) – a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont, amennyiben a gépjármű fotózá- sa és szemléje a kockázatviselés kezdetét megelőző napon megtörtént. A kockázatviselés kezdetének időpontjában új, 0 km-es, Magyarorszá- gon, hivatalos márkakereskedő által forgalomba helyezett, sértetlen gépjármű esetén nem szükséges a gépjármű fotózása, amennyiben a gép- jármű vásárlási számláját a casco biztosítási ajánlathoz csatolják. Amennyiben a kockázatviselés kezdetének időpontjáig a gépjármű fotózása és szemléje nem történik meg, úgy a biztosítási védelem a gépjármű fotózását és szemléjét követő nap 0. órájával lép életbe.
C05. sz. záradék
„Amennyiben a kockázatviselés kezdete rovat kitöltésre került, úgy –a szerződés létrejötte esetén – a kockázatviselés kezdete (a szerződés ha- tálybalépése) ettől a dátumtól kezdődik.”
C06. sz. záradék
„A biztosítási szerződés hatálya alá tartozó gépjárműre a biztosító törés-, elemi-, üvegtörés és lopáskárok esetében nettó, azaz ÁFA nélküli térí- tést nyújt.”
C07. sz. záradék
„A Különös Feltételeinek területi hatályra vonatkozó fejezetével ellentétben a biztosítási védelem nem terjed ki a volt Szovjetunió utódállamaira.”
C08. sz. záradék
„A Különös Feltételeinek területi hatályra vonatkozó fejezetével ellentétben a biztosítási védelem csak Magyarország területére terjed ki.”
C09. sz. záradék
„Lopáskár fedezet biztosítási eseményre kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai berendezés szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározott feltételeknek:
A passzív védelmi berendezések nem adnak jelzést a környezetnek a gépjármű elleni cselekményekről, de a gépkocsi saját erőforrása által törté- nő mozgatást, és/vagy a vontatást megakadályozzák, illetve nehezítik. Az elfogadott gyári vagy utólag beszerelt, XXXXXX által hitelesített AE be- sorolású indításgátló berendezéssel szembeni követelmények:
1. Az eszköz védelmi funkciójának a jármű motorjának leállítása után 5 percen belül, ill. a vezető ajtajának kinyitása után 45 másodpercen belül automatikusan élesedni kell.
2. A hatástalanítás csak elektronikus úton történhet.
3. A berendezés legalább három, a gépjármű erőforrásának működéséhez szükséges áramkört képes legyen megszakítani a készüléken belül.
4. Ha az indításgátló csak két áramkört szakít meg, akkor ebből bármely kör visszaállítási kísérletekor olyan rövidzár keletkezzen, amely a jármű (motor, üzemanyag-ellátás, vezérlés stb.) indítását akadályozza. (A beszerelési utasításban a bekötés helyeit egyértelműen meg kell határozni.)
5. A berendezés minden vezetékének egyforma színűnek és vastagságúnak kell lennie, továbbá a saját, vagy gépkocsi akkumulátoráról történő tápellátásnak legalább 120 óráig biztosítani kell a zavartalan működést.
6. A tápfeszültség elvétele és újbóli visszaadása esetén a védelmi funkciónak továbbra is fenn kell maradnia.
7. A készülékház csak roncsolással legyen nyitható, kivéve, ha a megszakítókhoz való hozzáférést műgyantával történt kiöntéssel akadályozzák meg.
8. A kábeleknek a készülékházban lévő csatlakozásai nem lehetnek egyszerűen oldhatók, csak a készülékház roncsolással történő nyitásával legyenek hozzáférhetők.”
C10. sz. záradék
„Lopáskár fedezet biztosítási eseményre kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai berendezések szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározott feltételeknek:
I. A passzív védelmi berendezések nem adnak jelzést a környezetnek a gépjármű elleni cselekményekről, de a gépkocsi saját erőforrása által történő mozgatást, és/vagy a vontatást megakadályozzák, illetve nehezítik. Az elfogadott gyári vagy utólag beszerelt, XXXXXX által hitelesített AE besorolású indításgátló berendezéssel szembeni követelmények:
1. Az eszköz védelmi funkciójának a jármű motorjának leállítása után 5 percen belül, ill. a vezető ajtajának kinyitása után 45 másodpercen belül automatikusan élesedni kell.
2. A hatástalanítás csak elektronikus úton történhet.
3. A berendezés legalább három, a gépjármű erőforrásának működéséhez szükséges áramkört képes legyen megszakítani a készüléken belül.
4. Ha az indításgátló csak két áramkört szakít meg, akkor ebből bármely kör visszaállítási kísérletekor olyan rövidzár keletkezzen, amely a jármű (motor, üzemanyag-ellátás, vezérlés stb.) indítását akadályozza. (A beszerelési utasításban a bekötés helyeit egyértelműen meg kell határozni.)
5. A berendezés minden vezetékének egyforma színűnek és vastagságúnak kell lennie, továbbá a saját, vagy gépkocsi akkumulátoráról tör- ténő tápellátásnak legalább 120 óráig biztosítani kell a zavartalan működést.
6. A tápfeszültség elvétele és újbóli visszaadása esetén a védelmi funkciónak továbbra is fenn kell maradnia.
7. A készülékház csak roncsolással legyen nyitható, kivéve, ha a megszakítókhoz való hozzáférést műgyantával történt kiöntéssel akadá- lyozzák meg.
8. A kábeleknek a készülékházban lévő csatlakozásai nem lehetnek egyszerűen oldhatók, csak a készülékház roncsolással történő nyitá- sával legyenek hozzáférhetők.
II. A rablásgátló olyan védelmi berendezés amely, járó motorú gépjárműnél a jármű önkényes elvitelének minősített esete ellen nyújt védelmet. Műszaki követelmények:
1. a vezetőoldali ajtó becsukása után legfeljebb 10 másodperc, vagy jeladó esetén 10 m elmozdulás után a leállítási folyamatnak az elköve-
tő által le nem állítható módon be kell indulni;
2. a leállítási folyamat indulásától 30 másodperc időtartamig semmiféle észlelhető változás, figyelemfelhívás nem történhet;
3. a motor, vagy a gépjármű leállításának legkevesebb 1 perc után, de legfeljebb 3 percen belül be kell következnie;
4. a motor közvetlen leállítása előtt legalább 10 másodperccel a környezet figyelmét fel kell hívni a veszélyhelyzetre, továbbá a járműnek a környezet felé figyelemfelhívó vészjelzést, fényjelzést kell kiadni (féklámpa, vagy vészvillogó villogtatása, ill. hangjelzés is);
5. a berendezés minden vezetékének egyforma színűnek és vastagságúnak kell lennie;
6. a gépjárművet feszültség elvételével és visszaadásával ne lehessen újraindítani; A gépjármű újbóli indításának eszközei:
• rejtett kapcsoló, vagy szenzor;
• elektronikus kulcs;
• rádiófrekvenciás, vagy infra ugrókódos távkezelő;
• rádiófrekvenciás, vagy infra hagyományos kódolású távkezelő;
• transzponderes élesítő-hatástalanító eszköz;
• billentyűzet.”
C11. sz. záradék
„Lopáskár fedezet biztosítási eseményre kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai berendezések szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározott feltételeknek:
I. A passzív védelmi berendezések nem adnak jelzést a környezetnek a gépjármű elleni cselekményekről, de a gépkocsi saját erőforrása által történő mozgatást, és/vagy a vontatást megakadályozzák, illetve nehezítik. Az elfogadott gyári vagy utólag beszerelt, XXXXXX által hitelesí- tett AE besorolású indításgátló berendezéssel szembeni követelmények:
II. Az eszköz védelmi funkciójának a jármű motorjának leállítása után 5 percen belül, ill. a vezető ajtajának kinyitása után 45 másodpercen be- lül automatikusan élesedni kell.
III. A hatástalanítás csak elektronikus úton történhet.
IV. A berendezés legalább három, a gépjármű erőforrásának működéséhez szükséges áramkört képes legyen megszakítani a készüléken belül.
V. Ha az indításgátló csak két áramkört szakít meg, akkor ebből bármely kör visszaállítási kísérletekor olyan rövidzár keletkezzen, amely a jármű (motor, üzemanyag-ellátás, vezérlés stb.) indítását akadályozza. (A beszerelési utasításban a bekötés helyeit egyértelműen meg kell határozni.)
VI. A berendezés minden vezetékének egyforma színűnek és vastagságúnak kell lennie, továbbá a saját, vagy gépkocsi akkumulátoráról tör- ténő tápellátásnak legalább 120 óráig biztosítani kell a zavartalan működést.
VII. A tápfeszültség elvétele és újbóli visszaadása esetén a védelmi funkciónak továbbra is fenn kell maradnia.
VIII. A készülékház csak roncsolással legyen nyitható, kivéve, ha a megszakítókhoz való hozzáférést műgyantával történt kiöntéssel akadályoz- zák meg.
IX. A kábeleknek a készülékházban lévő csatlakozásai nem lehetnek egyszerűen oldhatók, csak a készülékház roncsolással történő nyitásával legyenek hozzáférhetők.
X. A BEA és BEM besorolású MABISZ minősítéssel rendelkező rendszerek, egy aktív elektronikus utólagos megtalálást elősegítő (gépjármű helymeghatározó) eszközök, rendszerek, melyek egy meghatározott műszaki paraméterekkel rendelkező riasztó aktivizálásával hozhatók működésbe és alkalmasak a rendszerhez tartozó gépjármű helyzetének meghatározására, mozgásának figyelemmel kísérésére, valamint annak megállítására.
A BEM besorolású védelem technikailag azonos a BEA rendszerrel, de szolgáltatása attól annyiban tér el, hogy a védett jármű elleni táma- dás esetén a felügyeleti központ csak az arra jogosult személyek kezdeményezésére intézkedik.
A casco biztosítási ajánlaton szolgáltatót minden esetben meg kell nevezni, (GPS), valamint a távfelügyeleti helymeghatározó rendszert (GPS) szolgáltatási szerződését csatolni kell a biztosítási ajánlathoz.”
C13. sz. záradék
„Határozatlan idejű és olyan határozott idejű szerződéseknél, amelyek tartama legalább 1 év, a kockázatviselés kezdete (a szerződés hatálybalé- pése) – a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont, amennyiben az első díjat az ajánlat keltének napjától számított legkésőbb 30. napon megfizették. A díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit a díjfizetésre kötelezett viseli.”
C14. sz. záradék
„A biztosító a Különös Feltételeinek Bónusz díjkedvezményre vonatkozó fejezetében meghatározottakkal ellentétben nem nyújt bónusz díjked- vezményt."
C15. sz. záradék
„A Különös Feltételeinek területi hatályra vonatkozó fejezetével ellentétben a biztosítási védelem kiterjed ki a volt Szovjetunió utódállamaira.”
C16. sz. záradék
„A biztosító a Különös Feltételeinek Kockázatkizárásokra vonatkozó fejezetével ellentétben fedezetet nyújt azokra a károkra
• amelyek különleges gépjárműben – például daruval felszerelt gépjármű, markológép stb. – annak munkavégzése közben vagy közlekedésre való előkészítés során következnek be, vagy
• a gépjármű rakodása közben, a rakodás következtében keletkezett károkra.”
C17. sz. záradék
„Amennyiben az ajánlaton megjelölt kockázatviselés kezdő időpontjától számított 15 napon belül a biztosító nem írja elő a gépjármű szemléjét, úgy a szerződés létrejötte esetén a biztosítási szerződés hatályba lép (a biztosítási védelem életbe lép).
C18. sz. záradék
„A Különös Feltételek Bónusz díjkedvezményre vonatkozó fejezetében meghatározottakkal ellentétben nem fizet bónusz díjkedvezményt, ugyanakkor a biztosító a szerződésre a hatályos Járművek casco biztosításának, különös feltételeinek Bónusz díjkedvezményre vonatkozó feje- zetében meghatározottaknak megfelelően a szerződés hatálya alatt a bónuszt nyilvántartja, és a szerződés megszűnését követően arról igazolást állít ki. Amennyiben a szerződő a biztosító bónusz díjkedvezményt nyújtó casco biztosítási módozatára kíván áttérni, úgy azt minden biztosítási évfordulót megelőzően tett írásbeli nyilatkozatával teheti meg.
C19. sz. záradék
„Biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlaton a szerződő nyilatkozik a becsült, éves km futásteljesítményéről a biztosítási évre vagy idő- szakra vonatkozóan. A szerződő/biztosított köteles változás-bejelentési kötelezettségének eleget tenni, amennyiben éves, valós km futásteljesít- ménye 20%-al meghaladja az biztosítási ajánlat aláírásakor becsült, éves km futásteljesítményt.
A biztosító a biztosítási év során jogosult a valós futásteljesítmény ellenőrzősére, valamint a szerződőtől erre vonatkozó adat bekérésére. Biztosí- tási esemény bejelentésekor a biztosító köteles az éves, valós futásteljesítmény ellenőrzésére.
Amennyiben a becsült- és a valós futásteljesítmény km között több mint 20%-os eltérés tapasztalható és a szerződő/biztosított a változás- bejelentési kötelezettségének megelőzően nem tett eleget, a biztosító az első biztosítási kárkifizetés esetén a biztosítási szerződésben meghatá- rozott önrész kétszeresét vonja le a kártérítési összegből. A biztosító a tényleges futásteljesítmény figyelembe vételével a biztosítási szerződés módosítására tesz javaslatot. Amennyiben módosítási javaslatot a szerződő/biztosított nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem nyilatkozik (nem válaszol), a szerződés a módosító javaslat a közlésétől számított harmincadik (30.) napon megszűnik. Erre a következményre a szerző- dőt/biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.”
XVI. fejezet: A kárrendezéshez szükséges iratok, leadandó eszközök függeléke
1. Törzskönyv, forgalmi engedély, vezetői engedély
2. Üzembentartói jogosultság keletkezését vagy annak megszűnését igazoló okirat (szerződés)
3. Gépjármű használatára vonatkozó okirat (szerződés)
4. Javítási árajánlat, javítási-, tárolási-, szállítási számlák, szállítási számlához kapcsolt szállítási menetlevél
5. Beszerzési számla, beszerzési bizonylat
6. Baleseti bejelentő
7. Kárbejelentő
8. Tanúnyilatkozatok
9. Készpénz befizetési pénztárbizonylat
10. Audatex és Eurotax kalkuláció
11. Eurotax káridőponti érték számítás
12. Kereskedői ajánlat maradványértékre
13. Igazságügyi- és egyéb szakértői vélemény
14. Szakhatósági iratok
15. Munkalap
16. Garancia dokumentumai
17. Fényképfelvételek
18. Vámkezeléssel kapcsolatos iratok
19. Hagyatékátadó végzés, Öröklési bizonyítvány
20. Rendőrségi feljelentésről készült jegyzőkönyv
21. Tűzeseti hatósági bizonyítvány, tűzvizsgálati jelentés
22. Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv
23. Nyomozó hatóság helyszínelési jegyzőkönyve,
24. Zár (kulcs) - és nyomszakértői vélemény a kulcsvizsgálatról
25. Kedvezményezett megnevezéséről (engedményezésről) készült okirat
26. Orvosi lelet, ambuláns kezelőlap, zárójelentés
27. Márkakereskedő nyilatkozata a kulcsokból kinyerhető információkról
28. Nyilatkozat a gépjármű felszereltségéről,
29. Közös képviselő nyilatkozata,
30. Országos Meteorológia Szolgálat igazolása
31. Kérdőív lopáskár ügyben
32. A gépjármű forgalomból történő kivonása iránt a közlekedési igazgatási hatósághoz benyújtott kérelem alapján a kivonásról hozott hatósági intézkedés (okirat) bemutatása