„A” TÍPUSÚ NÖVÉNYBIZTOSÍTÁS A BNKNE/2021/A SZÁMÚ KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
BODROGKÖZI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET
„A” TÍPUSÚ NÖVÉNYBIZTOSÍTÁS
A BNKNE/2021/A SZÁMÚ KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
A Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás VP3-17.1.1-16 kódszámú felhívásában meghatározott „A” típusú növénykultúrákra.
A pályázati felhívás szerint:
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események miatti kockázatok hatásának enyhítése érdekében a korábbi években folyamatosan kialakított mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer fenntartása szükséges.
A mezőgazdasági termelők öngondoskodáson alapuló felelősségének megerősítése, az állami segítség hatékonyabbá tétele, valamint az érintettek arányos felelősségvállalása jellemzi a több pillére épülő struktúrát. A korábbi nemzeti agrárkár-enyhítési rendszert felváltotta a komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amelyet a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (továbbiakban: Mkk. tv.) foglalja egységes szerkezetbe. Az új, összetettebb intézkedéscsomag, amely a továbbfejlesztés mellett, új elemként bevezette a mezőgazdasági biztosításokra vonatkozó támogatási konstrukciót is. Jelenleg a magyar mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer két pillérre épül:
I. pillér:
notifikált állami támogatást tartalmazó agrárkár-enyhítési rendszer, mely a növénytermesztés legfontosabb természeti és időjárási kockázatait kezeli
II. pillér:
a legfontosabb természeti és időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás növénytermesztéssel foglalkozó termelők részére Az intézkedés célja, hogy azon termelők, akik az I. pillér szerinti kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják kezelni az időjárási jelenségekből adódó termelési kockázataikat, a kockázatkezelési eszköztárukat a speciális, mezőgazdasági biztosítással egészíthetik ki. A kialakított biztosítási portfólió a hazai igényekhez, tapasztalatokhoz igazodva a korábbi hagyományos mezőgazdasági biztosításokat kibővítette, átstrukturálta. Az intézkedés bevezetésével kibővül a biztosított növénykultúrák, illetve káresemények palettája és növekszik a biztosítással lefedett területek aránya is. Az intézkedés által a termelők gazdálkodása kiszámíthatóbbá válik, amely jelentősen ösztönzi a biztosítás megkötésére irányuló szándékot. A magyar mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer II. pillérét alkotó mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás 2012-es bevezetése óta dinamikusan fejlődik. Jelen konstrukció keretében kizárólag olyan támogatási kérelmek támogathatóak, amelyek megfelelnek a fenti célkitűzésnek.
A Felhívás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA) felhasználását célzó 3-as vidékfejlesztési prioritáshoz3, illetve az abból képzett alábbi fókuszterületi célhoz kapcsolódik a Vidékfejlesztési Programban rögzített módon:
3B: a mezőgazdasági üzemekben megvalósuló kockázatmegelőzés és -kezelés támogatása –keretösszege a Vidékfejlesztési Program 17.1.1. számú, a Mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott támogatás című műveletéhez -32Mrd Ft. A felhívásmeghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg szakaszonként 11MrdFt, mely a tárgyév mezőgazdasági termelésére vonatkozóan megkötésre kerülő mezőgazdasági biztosítások támogatására vonatkozik. Jelen Felhívás forrását az EMVA és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: szakaszonként14.500db.
Pályázati felhívás (4.1. pont) alapján kérelmet nyújthat be a mezőgazdasági termelők részére közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló 8/2015. (III.13.) FM rendeletben foglaltaknak megfelelően közvetlen támogatás igénybevételére jogosult mezőgazdasági termelő, aki a szerződés biztosítottja.
A támogatási kérelem benyújtásának határidejét és módját a pályázati felhívás 4.3. pontja tartalmazza.
Támogatást igénylő a Pályázati felhívásban meghatározott feltételek alapján évente jogosult az Egységes kérelem felületén keresztül támogatási kérelem – mely egyúttal kifizetési igénylés – benyújtására.
A támogatási kérelmet kizárólag elektronikus úton, (az ügyfél-nyilvántartási rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél) ügyfélkapun keresztül, az egyes mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazására szóló kormányrendeletben meghatározott elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani.
A mezőgazdasági termelő a támogatási kérelemben benyújtásakor nyilatkozik arról, hogy
a) biztosítási szerződést kíván kötni,
b) megismerte a támogatás igénybevételére vonatkozó feltételeket, valamint
c) hozzájárul ahhoz, hogy az egységes kérelmében a használatában lévő terület vonatkozásában feltüntetett adatokat a Magyar Államkincstár( továbbiakban:KINCSTÁR) továbbítsa a vele szerződében álló biztosítónak,
d) a díjtámogatott típusú szerződésben szereplő növénykultúrák vonatkozásában az ajánlattételt követően az egységes kérelemben bejelentett adatváltozásról tájékoztatja az érintett biztosítót.
A Bodrogközi Nonprofit Kölcsönös Növénybiztosító Egyesület (továbbiakban egyesület) a szerződési feltételek rendelkezéseinek,valamint a pályázati felhívás 3.1.1. pontjában megfogalmazott – jelen felhívás keretében, olyan mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtható támogatás, amelyek a mezőgazdasági termelők azon veszteségeire nyújtanak fedezetet, amelyeket üzemi szinten a növénykultúrákban 20%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést eredményező kedvezőtlen éghajlati jelenségek okoznak - biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. Az egyesület szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában adatközlőiben meghatározott helyen, meghatározott növényi kultúrában keletkezett jégesőkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, viharkár, aszálykár, felhőszakadás kár,mezőgazdasági árvízkár, őszi fagykár megtérítésére vonatkozik, amennyiben a szerződő a biztosítási szerződésben meghatározott díjat megfizette. A szerződő ajánlatadáskor a felsorolt kockázatokat együttesen veszi igénybe növénykultúráinak biztosítási védelmére.
A biztosítási szerződés a „B” Típusú Növénybiztosítás különös szerződési feltételek alapján valamint az egyesület Általános vagyonszerződési feltételei alapján jön létre.
Ha a jelen különös szerződési feltételek eltérnek az általános szerződési feltételektől, akkor a jelen különös szerződési feltételekben meghatározottak az irányadók.
A szerződéskötéskor az egyesület tudomásul veszi, hogy a biztosított a létrejött biztosítási szerződés díjához támogatást kíván igénybe venni a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban, mint Mkk tv.) és a Vidékfejlesztési Program 2014–2020 vonatkozó, 17.1.1. Mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott támogatás fejezetéhez kapcsolódó VP3-17.1.1-16 pályázati felhívásban meghatározottak szerint.
Jelen szerződés határozott idejű, az egy éves időszak termelési időszakra vonatkozik a naptári év megjelölésével.
A biztosított vagyontárgyak
A biztosítható vagyontárgyak (növénykultúrák) felsorolását a VP3-17.1.1-16 kódszámú felhívás 2. számú melléklete tartalmazza. A jelen különös szerződési feltételek szerint biztosított vagyontárgynak minősül a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt földterületen lévő, – a fent felsorolt – és a biztosítási adatközlőn meghatározott szabadföldi, lábon álló növénykultúrának a biztosítási évre vonatkozó termése.
A kockázatviselés helye
A biztosítási ajánlat mellékletét képező „adatközlőn” megjelölt terület, amely Magyarországon helyezkedik el, és amelyet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrel (MePAR) határoznak meg.
A kockázatviselési időszak (kezdete és vége)
A kockázatviselési időszak nem lehet több mint a biztosított növény „vegetációs ideje”.
Jégesőkockázat Tőkiveréses jégesőkárok:
A kockázatviselési időszak kezdete:
− az őszi és tavaszi vetésű növények esetén a kelés. A kockázatviselési időszak vége:
− az őszi és tavaszi vetésű növények esetén mindaddig tart a kockázatviselés, míg a terület újrahasznosítható.
Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok:
A kockázatviselési időszak kezdete:
− az őszi és tavaszi vetésű növények esetén a kelés;
− ültetvények esetén a tisztuló hullás befejeződése;
− szőlő esetén a termésfürtök megjelenése.
A kockázatviselési időszak vége:
– szántóföldi növénykultúrák esetén a technológiai érést követő 10. nap,
– kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 10. nap.
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást végeznek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.
Minőségi veszteségeket a következő kultúrákban téríti meg a biztosító: zöldbab, zöldborsó, sárgadinnye, görögdinnye, tök, uborka, paprika, fűszerpaprika, paradicsom, dohány, őszibarack, kajszibarack, szilva, meggy, cseresznye, alma, körte, csemegekukorica..
Téli fagykár
A kockázatviselési időszak kezdete:
− őszi gabonák esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és a „szögállapot” elérése;
− őszi káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte, és legalább 6 leveles állapot;
− ültetvények esetén az aktuális biztosítási évet megelőző év november 1.
A kockázatviselési időszak vége: tárgyév március 31.
Vihar és homokverés-kár Viharkár
A kockázatviselési időszak kezdete:
− kalászosok esetén tejes érés kezdete;
− őszi káposztarepce esetén a becők érése;
− napraforgó, kukorica esetén 6 leveles állapot;
− ültetvények esetén augusztus 15.
A kockázatviselési időszak vége:
− szántóföldi növények esetén a technológiai érést követő 10. nap;
− alma, körte esetén a technológiai érést követő 10. nap;
− szőlő esetén a technológiai érést követő 5. nap.
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást végeztek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.
Homokverés-kár
A kockázatviselési időszak kezdete:
− őszi gabonák esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és a „szögállapot” elérése;
− őszi káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte, és legalább 6 leveles állapot;
− ültetvények esetén a tisztuló hullás befejeződése;
− tavaszi vetésű növények esetén a kelés;
− tavaszi ültetésű növények esetén a palánta végleges helyre ültetése.
A kockázatviselési időszak vége:
− A kockázatviselési időszak vége: május 31.
Aszálykár
A kockázatviselési időszak kezdete:
− őszi, tavaszi vetésű gabonanövények és kukorica esetén a technológiailag elvárható tőszám elérése és legalább 10 cm-es nagyság;
− őszi káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és legalább 8 leveles állapot;
− napraforgó, kukorica esetén a technológiailag elvárható tőszám elérése és legalább 6 leveles állapot;
− ültetvények esetén az aktuális biztosítási évet megelőző év november 1.
A kockázatviselés feltétele az egyesület által elvégzett területszemle. A kockázatviselési időszak vége:
− a technológiailag érett állapotig. Mezőgazdasági árvízkár( elemi kár okozta) A kockázatviselési időszak kezdete:
− szántóföldi növények esetén a kelés;
− ültetvények esetén a szerződés hatálybalépése.
A kockázatviselési időszak vége:
− A technológiai érést követő 10. nap.
Tavaszi fagykár
A kockázatviselési időszak kezdete:
− április 01.
A kockázatviselési időszak vége:
− Május 31.
A kockázatviselés feltétele az egyesület által elvégzett területszemle. Felhőszakadás kár
A kockázatviselési időszak kezdete:
− szántóföldi növények esetén a kelés;
− ültetvények esetén a szerződés hatálybalépése.
A kockázatviselési időszak vége:
− A technológiai érést követő 10. nap.
Őszi Fagykár
A kockázatviselési időszak kezdete:
- Szeptember 1.
A kockázatviselési időszak vége:
- Október 31.
A biztosítási események Aszály, aszálykár
Aszály:a) 30 egymást követő nap alatt a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy
b) a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot.
Aszálykár:a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
A harminc napot a biztosítás hatálybalépésétől kell számítani. Szerződésmódosítás esetén (csak a módosított területre vonatkozóan) a módosítás időpontjától.
Felhőszakadás, felhőszakadáskár
Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a 45 mm-t és a termőréteg felső 20 cm-ét elmossa.
Felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
Jégeső, jégesőkár
Jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.
Jégesőkár:a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
Tőkiveréses( állomány kipusztulásos) jégesőkár
A növények tőállományának jégverés következtében előálló, olyan mértékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiművelést, illetve a terület újrahasznosítását.
Súlycsökkenési jégesőkár
A növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
Mezőgazdasági árvízkár
Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz.
Mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
Elemi káresemény
Elemi káresemény: üzemi szinten a növénykultúrában 20%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár.
Tavaszi fagykár
Tavaszi fagy: A kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
Tavaszi fagykár: A téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a termőrügyek, virágok vagy terméskezdemények elhalnak, és ennek következtében a növénykultúra hozamcsökkenést szenved.
Téli fagykár
Téli fagy: A kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
Téli fagykár: A kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény. Az őszi kalászosok, valamint az őszi káposztarepce a téli fagy következtében előálló, oly mértékű pusztulása, amely a károsodott terület újrahasznosítását teszi szükségessé.
A biztosítás szempontjából újrahasznosításnak minősül a kiszántás, felülvetés, azonos vagy más növénnyel történő újrahasznosítás.
Alma, körte és szőlő a téli fagy következtében előálló, oly mértékű termőalap pusztulása, mely hozamcsökkenést okoz.
Vihar, viharkár, homokverés-kár
Vihar: a legalább húsz m/sec.(72 km/h) szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is.
Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra hozamcsökkenését okozza.
A káresemény a következőkben nyilvánul meg a biztosított növénykultúrák esetében:
− a kalászosok szemkiverése, kalászletörése;
− a napraforgó kidőlése, szár- vagy tányértörése (aminek következtében a termés betakaríthatatlanná válik);
− alma, körte és szőlő termésének leverése;
− repce esetében a becők leverése, szemkiverése;
− kukorica esetében szártörés és kidőlés.
Homokverés-kár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a legalább húsz m/sec. (72 km/h) sebességet meghaladó szél által szállított szemcse vagy részecske a növény állományában mechanikai sérülést, ezáltal olyan mértékű állománypusztulást okoz, amely a terület újrahasznosítását teszi szükségessé.
Őszi fagy, Őszi Fagykár
Őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
Őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok
Az általános szerződési feltételekben foglaltakon túlmenően az egyesület helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
− a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;
− a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyilvánuló károkra (pl.: cukortartalom, olajtartalom, fehérjetartalom);
− belvíz, illetve vízállás okozta károkra;
− a kártevők, kórokozók károsításaira;
Jégeső, jégesőkárok esetén
− a magjáért, gyümölcséért, termelt növények melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra;
− a gyümölcsök és a szőlő hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett károkra;
− ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményes károk keletkeznek (fagyhatás);
− a jégverés következményeként fellépő növény egészségügyi veszteségek, illetve az ebből eredő értékesítési károkra.
Téli fagykárok esetén
− téli fagykár következménye ként szántóföldi növényeken bekövetkező súlycsökkenési (részkárokra) károkra;
− arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott területet június 30-ig nem hasznosította újra
− ültetvények állagkáraira;
− ültetvények fagykáraira, melyek nem a biztosítási évben merülnek fel.
Vihar, viharkárok esetén
− a kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra;
− a kártevők, kórokozók károsításaira
− ha a biztosított repce és kalászos növénykultúra a vihar következtében megdől és betakaríthatatlanná válik.
Homokverés-károk esetén
− homokfedés okozta fejlődési károkra;
− a szélerózió hatására a vetőmag elsodródása miatt keletkezett károkra.
− arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott területet június 30-ig nem hasznosította újra
Tavaszi fagykárok esetén
− a fagyhatás okozta minőségi károkra (pl.: fagyléc).
Felhőszakadás esetén
− az ültetvényekben az állagkárokra (a biztosítási adatközlőn nem szereplő vagyontárgyakra pl.:kerítés, öntözőrendszerek) nem terjed ki a kockázatviselés.
Őszi fagykár esetén
− a fagyhatás okozta minőségi károkra (pl.: fagyléc)
A biztosítási érték, a biztosítási összeg
A biztosítási összeg a növénykultúra biztosított termésének valóságos értéke. A biztosítási összeg a díjszámítás alapja. A biztosítási összeg a kártérítés felső határa.
A biztosítási összeg növényenkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt növény termésátlaga, a termény egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága. A biztosítási összeget minden biztosítási évben meg kell határozni. Az egyesület helytállása és teljesítési kötelezettsége biztosítási időszakonként maximum az adott évre meghatározott biztosítási összeg erejéig áll fenn.
A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított növénykultúra valóságos értékét. A valóságos értéket meghaladó részre vonatkozó megállapodás semmis, és a biztosítási díjat ennek megfelelően le kell szállítani (túlbiztosítás).
Ha a biztosítási összeg a növénykultúra valóságos értékénél kisebb, az egyesület a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy valóságos értékéhez aránylik (alul biztosítás).
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. Az egyesület a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít.
Tájékoztatásként közöljük, hogy a pályázati felhívás 3.4.4. 2. bekezdése értelmében egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra kizárólag egy mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtható támogatás, függetlenül a biztosítás típusától. Ha a termelő egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra több díjtámogatott biztosítási szerződés alapján igényel támogatást, akkor támogatás kizárólag a legkorábban megkötött biztosítási szerződés szerinti díj után nyújtható, függetlenül a biztosítás típusától. Amennyiben a szerződéskötés dátuma megegyezik, úgy támogatás a magasabb támogatási összegű szerződés után nyújtható.
A támogatást igénylő által az Egységes Kérelemben bejelentett, jelen felhívás alapján támogatásra jogosult terület után megfizetett biztosítási díj minősül elszámolható költségnek.
A költségek felmerüléséről a támogatást igénylőnek nem szükséges a kifizetési igénylésnek is minősülő Egységes kérelem benyújtásakor bizonylattal rendelkeznie. Támogatás igényelhető mind az Egységes kérelem benyújtása előtt, mind azt követően – a tárgyévre vonatkozóan megkötött – mezőgazdasági biztosítás díja vonatkozásában. A biztosítási jogviszony létrejöttének tényét és a megfizetett díj igazolását a biztosító, illetve a szerződő fél köteles az KINCSTÁR rendelkezésére bocsátani. A Kedvezményezettnek azonban mind a szerződés, mind a díj megfizetését igazoló bizonylat vonatkozásában megőrzési kötelezettsége van.
A biztosítási érték megállapítása a következők szerint történik:
Biztosítási összeg = referenciahozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha).
Referenciahozam: a termelő által a referencia-időszakban elért hozamok számtani átlaga. Amennyiben a termelő az adott növénykultúrára valamelyik évben nem rendelkezik saját hozamadattal, akkor abban az évben a saját hozamadat helyett a megyei – vagy annak hiányában – az országos átlaghozamot kell figyelembe venni a referencia hozam kiszámításánál.
Egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára forintban.
Biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra vetésterületének nagysága hektárban.
A biztosítani kívánt növénykultúra hozamára, egységárára és a biztosított vetésterületre a szerződő/biztosított tesz javaslatot szerződéskötéskor vagy folyamatos szerződések esetén szerződésmódosításként az éves adatközléskor.
Az önrészesedés
Az önrészesedés a jelen szerződési feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyet a biztosított visel.
KOCKÁZAT | KÁRKÜSZÖB ( eléréses önrész) | LEVONÁSOS ÖNRÉSZ |
Jégkár (súlycsökkenési) | A károsodással érintett területre eső biztosítási összeg 20%-a. | A megállapított kár 10%-a. |
Jégkár (állomány kiveréses)* | A károsodással érintett tábla biztosítási összegének 50%-a. |
Viharkár | A károsodással érintett területre eső biztosítási összeg 20%-a. | A megállapított kár 10%-a. |
Homokverés | A károsodással érintett tábla biztosítási összegének 50%-a. | |
Aszálykár | A károsodott növénykultúra teljes területére meghatározott biztosítási összeg 50%-a. | |
Felhőszakadáskár | A károsodással érintett tábla biztosítási összegének 40%-a. | |
Elemi kár okozta mezőgazdasági árvízkár | A károsodással érintett tábla biztosítási összegének 40%-a. | |
Téli fagykár (alma, körte, szőlő) | A károsodással érintett tábla biztosítási összegének 50%-a. | |
Téli fagykár (szántóföldi növények) | A károsodással érintett tábla biztosítási összegének 50%-a. | |
Tavaszi fagykár | A károsodott növénykultúra teljes területére meghatározott biztosítási összeg 50%-a. | |
Őszi Fagykár | A károsodott növénykultúra teljes területére meghatározott biztosítási összeg 50%-a. |
* a szolgáltatás azon növénytáblákra vonatkozik, melyek esetében a hozamveszteség meghaladja az 50%-ot.
A biztosítás szempontjából abszolút önrésznek kell tekinteni azt a biztosítási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet káresemény esetén a kártérítésből le kell vonni. Jelen feltételek szerint a biztosítási összeg viszonyítható a károsodott terület biztosítási összegére a károsodott tábla biztosítási értékére és a károsodott növény biztosítási összegére. Pl.: 10%-os abszolút önrész: 8%-os kár esetén a kártérítés 0%, 15%-os kár esetén a kártérítés 5%.
A biztosítás szempontjából eléréses önrésznek kell tekinteni azt a biztosítási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet csak abban az esetben kell levonni a kártérítésből, ha a kár nem éri el az önrész összegét. Abban az esetben, ha a kár meghaladja az önrészt, akkor az önrész levonására nem kerül sor és a teljes kártérítés kifizetésre kerül. Pl.: 10%-os eléréses önrész: 8%-os kár esetén a kártérítés 0%, 15%-os kár esetén a kártérítés 15%.
A biztosítás szempontjából levonásos önrésznek kell tekinteni a kártérítés százalékában meghatározott összeget, melyet minden esetben le kell vonni a kárból. Pl.: 10%-os levonásos önrész: 8%-os kár esetén a kártérítés 7,2%, 15%-os kár esetén a kártérítés 13,5%.
A biztosítási díj megállapítása
A biztosítási díj a biztosított növénykultúrára és a jelen szerződésben felsorolt biztosítási eseményekre vonatkozó egységes díjtétel, valamint a jelen szerződésben meghatározottak szerint számított biztosítási összeg szorzata.
A biztosítás díját mindig egy biztosítási időszakra kell megfizetni függetlenül a szerződéskötés időpontjától, a kockázatviselési időszak hosszától vagy az éves szerződésmódosítás időpontjától
Jelen növénybiztosítási szerződés biztosítási díjához támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a szerződés biztosított termelők szerinti bontásban tartalmazza - a biztosító (egyesület) a biztosított, illetve a szerződő fél eljárási törvény szerinti –ügyfél-azonosítójának feltüntetése mellett – és „A”,”B”,”C”típusonként összesítve az egységes kérelemben bejelentett terület és az azon feltüntetett hasznosítási kóddal és az esetlegesen az adott hasznosítási kódhoz tartozó pontos megnevezésével jelzett növénykultúrák (a továbbiakban együtt: növénykultúra) feltüntetésével a biztosítási díjat, és – amennyiben a szerződés ezt tartalmazza – a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, nettó biztosítási díjat.
Az engedmény csak teljes kármentesség esetén adható, kárkifizetés esetén az engedmény esedékessé válik és a kártérítésből levonásra kerül.
A 2007. évi XVII. törvény (továbbiakban eljárási tv.) szerint az KINCSTÁR által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél- nyilvántartási Rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett biztosító nyilatkozik arról, hogy „A”, „B”, és „C”, típusú biztosítási konstrukció szerinti bontásban tárgyév november 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sorszámát is tartalmazó, a pályázati felhívás 3.4.1.1 bekezdés1.f pontja szerinti biztosítási díj megfizetéséről igazolást állít ki az KINCSTÁR honlapján, vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető, az KINCSTÁR honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen.
Támogatás csak a biztosított mezőgazdasági termelőre vonatkozó „A” „B”vagy „C” típusú biztosítási szerződés szerinti díjelőírás teljes összegének megfizetése esetén nyújtható.
A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége
1. A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követően legkésőbb a tárgyév július 15-ig adategyeztetés céljából köteles az KINCSTÁR részére mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül:
a) a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),
b) a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására (szerződéskötés dátuma, kötvényszám, módozat, biztosítási esemény),
c) a biztosított növénykultúra megnevezésére (hasznosítási kód) és a növénykultúra referencia hozamára,
d) a kockázatviselés helyére (blokkazonosító),
e) a terület nagyságára (hektár) valamint
f) a biztosítási összegre, a díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett, nettó díjelőírás összegére vonatkozó adatokat átadni.
A fenti adatokat a biztosító a KINCSTÁR a pályázati felhívás 3.4.4.5. pont szerinti adatszolgáltatása alapján véglegesíti és azokat legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig visszaküldi az KINCSTÁR részére.
2. Az KINCSTÁR a biztosító a pályázati felhívás 3.4.4.4. pont szerinti tájékoztatását követően az KINCSTÁR és a biztosítók közötti megállapodás alapján, KINCSTÁR az ügyfél által tárgyév július 31-ig bejelentett terület területadatai alapján, legkésőbb a tárgyév augusztus 01-ig tájékoztatja az érintett biztosítót a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő
a) nevéről és az eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójáról, továbbá
b) az érintett biztosító által díjtámogatott konstrukcióban biztosított növénykultúráinak tárgyévi teljes területéről és azok MePAR szerinti blokkazonosítójáról.
A közlési kötelezettség
A biztosított/szerződő köteles az egyesület rendelkezésére bocsátani az egyesület kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat.
A szerződő, illetve a biztosított az ajánlat és az adatközlő lap kitöltésével köteles az egyesület rendelkezésére bocsátani az alábbi adatokat minden biztosítási időszakra vonatkozóan:
a. a biztosított nevét;
b. lakcímét; székhelyét;
c. az eljárási törvény szerinti „ügyfél-azonosítót”. Amennyiben a mezőgazdasági termelő a támogatási kérelem benyújtásakor nem kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélként szerepel az eljárási törvény szerinti ügyfél-nyilvántartási rendszerben, úgy legkésőbb a támogatási kérelem KINCSTÁR-hoz történő benyújtásával egyidejűleg köteles kezdeményezni a Kincstárnál az ügyfél-nyilvántartási rendszerbe történő felvételét. A szerződés létrejöhet az ügyfél-azonosító szám közlése nélkül is. Ebben az esetben a szerződőnek kell gondoskodni az ügyfél-azonosító szám pótlásáról és az egyesület tájékoztatásáról legkésőbb május 31-ig;
d. a biztosítani kívánt növénykultúra fajtáját, valamint hasznosítási kódját;
e. A biztosítani kívánt növénykultúra(rák) kockázatviselési helyét(eit) (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer szerinti tételes azonosítással (blokkazonosító));
f. A biztosítani kívánt növénykultúra terményének hozamát (referenciahozam);
g. a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának egységárát.
A biztosított tudomásul veszi és hozzájárul ahhoz, hogy az egyesület a pályázati felhívás 3.4.4. fejezet 4. pontjában meghatározott adatokat adategyeztetése céljából – elektronikus úton – legkésőbb tárgyév július 15-ig, majd a megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül pályázati felhívás 3.4.1.1. fejezet 1. k) pontjában meghatározott adatokat legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig megküldi az KINCSTÁR részére (pályázati felhívás
3.4.1.1. fejezet 11. pont).
Az KINCSTÁR a pályázati felhívás szerinti intézkedés helyszíni ellenőrzése keretében a biztosító és a mezőgazdasági termelő közötti szerződést vizsgálhatja. Az ellenőrzés lefolytatása érdekében a biztosított hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a pályázati felhívásnak megfelelő, 3.4.4. fejezet 4. pont szerinti adatait a helyszíni ellenőrzés végrehajtása céljából – az ahhoz szükséges mértékben – az KINCSTÁR részére rendelkezésére bocsássa (pályázati felhívás 3.4.4. fejezet 7. pontja).
A biztosítási évre vonatkozóan a területi, hozam, és egységár adatok közlésére az egyesület a következő időkorlátokat köti ki:
A szerződéskötés végső határideje minden év május 15. A szerződésmódosítás végső határideje minden biztosítási évben szeptember 25.
Az egységár meghatározásánál a szerződőnek figyelembe kell vennie az aktuális piaci, tőzsdei, hatósági és szerződéses árakat. Ha ajánlat megtételekor vagy szerződésmódosításkor a szerződő az adatokat nem vagy nem megfelelően veszi figyelembe, akkor az egyesület jogosult az ajánlat vagy a szerződésmódosítás elutasítására.
A hozamadatok meghatározásánál a szerződőnek figyelembe kell venni a „referenciahozamokra” meghatározott számítási előírásokat. Abban az esetben, ha a szerződőnek/biztosítottnak nem áll rendelkezésére a biztosítani kívánt területeire vagy növényeire vonatkozó hozamadat, akkor az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben, adott növénykultúrára és adott évre vonatkozóan meghatározott megyei – ennek hiányában országos – átlagos hozamadat kell megadni (Mkk. tv. 2. § 2a. pontja). Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szükséges dokumentumot (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrel (blokkazonosító) is az egyesület rendelkezésére kell bocsátani.
A szerződés megkötését követően az egységár a kockázatviselési időszakot magába foglaló biztosítási időszak végéig nem módosítható.
A változásbejelentési kötelezettség
A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles az egyesületnek haladéktalanul, de legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat az egyesület kockázatviselésére.
A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:
− a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása;
− a biztosított tevékenységének megváltozása, tevékenységi engedélyének megszűnése;
− a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy haszonbérlőjének megváltozása A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.
Az egyesület – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.
A biztosítási szerződés módosítása
A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított növénykultúra fajtájára, valamint hozamadataira vonatkozó módosítása a biztosítási időszak első napjára visszamenőleges hatályú.
Ha a vetésterület, illetve a biztosított növénykultúra vagy a hozamadatok módosításában a felek kölcsönösen megállapodnak, akkor annak következtében a biztosítási összeg is megváltozik, valamint biztosítási díjtétel is módosulhat. A biztosítási összeg és díjtétel változására tekintettel pedig a biztosítási díj is változhat.
A biztosítási szerződés megszűnése
A biztosító a biztosítási szerződés visszamenőleges hatályú megszűnéséről havonta tájékoztatja az KINCSTÁR-t.
Az egyesület szolgáltatása
A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt bekövetkezése után, haladéktalanul, de legkésőbb a káresemény bekövetkeztétől számított 7 napon belül be kell jelentenie írásban (saját felhasználói felületen,e-mail, fax, levél) a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, valamint indokolt, sürgős esetben lehetőséget kell biztosítania a mihamarabbi helyszíni szemle elvégzésére.
A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legfeljebb a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat.
A kár bejelentését követően a biztosító 5 munkanapon belül megkezdi a kár felmérés folyamatát. A biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figyelembevételével végzi.
A biztosító képviselője legfeljebb 3 alkalommal kísérli meg a kapcsolatfelvételt és az időpont egyeztetést a biztosítottal. Ha a kapcsolatfelvétel meghiúsul, a kárakta érdemi vizsgálat nélkül lezárásra kerül. Ha az előre egyeztetett kárszemle a biztosítottnak felróható okból 2 alkalommal meghiúsul, a kárakta érdemi vizsgálat nélkül lezárásra kerül.
A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (pl. kipusztulásos károk, totálkárok), a biztosító helyszíni területszemle során meghatározza a szemle(ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és káraktát készít.
A káraktának tartalmaznia kell:
a) a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfél-azonosítóját,
b) a károsodott növénykultúra nevét,
c) a károsodott növénykultúra üzemi szintű területének nagyságát,
d) a károsodott növénykultúra biztosítási értékét hektáronként,
e) a kárt vagy károkat okozó biztosítási eseményt vagy biztosítási eseményeket,
f) a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét,
g) a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer szerinti azonosító helyét, blokkazonosító szerint,
h) a károsodott terület nagyságát,
i) a kifizetett kártérítés összegét és
j) jégesőkár és tavaszi fagykár esetén a károsodott növénykultúráról készült digitális képi bizonyítékot
A biztosítási szerződés szerint a biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést-figyelemmel az Mkk. tv. 14. § (4) bekezdésében foglaltakra-,ha a biztosítási eseményt kiváltó
a) Mkk. tv. szerinti jégeső és tavaszi fagykár bekövetkezését a biztosító szakértője a káraktában a 7. j) pont szerinti módon igazolja, amely igazolást ellenkező bizonyítás erejéig elfogadottnak kell tekinteni,
b) egyéb biztosítási esemény vonatkozásában a kedvezőtlen időjárási jelenség bekövetkeztét az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendelkezésére álló adatok alapján vagy külön eljárásban igazolja, indokolt esetben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint az illetékes megyei kormányhivatal bevonásával.
Az egyesület vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli meg, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (pl. a károsodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, a szemle időpontjában nem volt egyértelmű a károsodás).
Amikor meghatározásra került a bekövetkezett kár, a károsodott növény, a károsodott terület nagysága, a %-ban kifejezett veszteség mértéke (kárszázalék), valamint a hozamveszteség a biztosított területen, akkor a jelen szerződésben meghatározott önrészek, limitek figyelembevételével kerül sor a biztosítási szolgáltatási összeg kiszámolására. Jelen biztosítási feltételek szerint a kárszázalék: súlycsökkenéses károk esetén (jég, vihar):
100%- (a káresemény következményeként kialakult hozam / a biztosított hozam x 100)%
Kipusztulásos, tőkiveréses károk esetén (téli fagy, tőkiveréses jég,) a kárszázalék a 100%-ban károsodott területen lévő biztosított növényi kultúra biztosítási összege.
A kár mértéke figyelemmel az Mkk. tv. 14.§ (4) bekezdésében foglaltakra", valamint a pályázati felhívás alapján kerül megállapításra (pályázati felhívás 3.4.1.1. fejezet 1. g) pontja). A biztosítási szerződés alapján a biztosító a tényleges veszteséget meghaladó kártérítést nem fizet (pályázati felhívás 3.4.1.1. fejezet 10. pontja).
Együttesen bekövetkező káresemények esetén az eljárás a következő:
Meg kell határozni minden kockázati esemény okozta hozamveszteséget úgy, hogy az előzőleg számított hozamveszteséggel csökkenteni kell a következő kockázati eseményre vonatkozó biztosított hozamot. A kockázatokat a következő sorrendben kell számításba venni: téli fagy, jég, vihar, hozam.
Abban az esetben, ha egy olyan folyamatos szerződésre érkezik kárbejelentés ahol az aktuális biztosítási időszakra vonatkozó szerződésmódosítás nem történt meg akkor a kárfelmérést az utolsó adatközlés/szerződésmódosítás adatai alapján kell elvégezni a következők figyelembevételével:
● Kárfelvétel csak olyan növénykultúrára vonatkozhat, mely szerepel az utolsó érvényes adatközlésen/szerződésmódosításon;
● A kárbecslésnél az utolsó érvényes adatközlésen/szerződésmódosításon megadott hozam és egységáradatok vehetők figyelembe;
● A kártérítés összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a károsodott növénykultúra aktuális (a káresemény időpontjában) vetésterületét és az utolsó adatközlés/szerződésmódosításkor megadott vetésterületét. Ha a károsodott növény aktuális vetésterülete nagyobb, mint az utolsó érvényes adatközléskor/szerződésmódosításkor megadott vetésterület akkor a kártérítést aránylagosan csökkenteni kell. (kártérítés utolsó érvényes adatközléskor/szerződésmódosításkor megadott vetésterület (ha) / aktuális vetésterülete (ha) X becsült kár (Ft)) Az aktuális vetésterület meghatározásakor a biztosított által igénybevett „Egységes földalapú támogatás” igénylésekor megadott adatok az irányadók.
Biztosítási szolgáltatás kockázatonként
A biztosítási szolgáltatás nem haladhatja meg a biztosítási összeget. Az egyesület a biztosítási szolgáltatásból minden esetben levonja a szerződés teljes 1 éves tartamára az egyesületet megillető, és még be nem fizetett díjat.
Jégkárok:
Tőkiveréses jégkárok (totálkárok):
A tőkiveréses károkat szántóföldi és zöldségnövények esetében a kiszántást és újravetést, újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani.
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) szántóföldi növények és zöldségnövények esetén = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)) x 0,5.
Súlycsökkenési és fejlődési jégkár:
A növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
A szolgáltatás mértékének meghatározásakor a károsodott területen a biztosítási eseményt (jégkár) miatt bekövetkezett hozamkiesés százalékos arányát kell figyelembe venni.
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%)) x (1-levonásos önrész).
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a fejlődési kár miatti termésveszteségre egy biztosítási időszakon belül maximum a károsodott terület biztosítási összegének 10%-áig terjed ki.
Minőségi jégkár:
A szolgáltatás mértékének meghatározásakor a károsodott területen a biztosítási esemény (jégkár) miatt bekövetkezett minőségi értékvesztés százalékos arányát kell figyelembe venni.
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%)) x (1-levonásos önrész).
A károsodott terület biztosítási összegének figyelembevételével 20%-os eléréses önrész alkalmazásával.
A jégesőkár okozta minőségi kárszázalék megállapítása érdekében az egyesület a következő értékcsökkenési kulcsokat alkalmazza:
● zöldbab, zöldborsó: ép zöldbabhüvely 0%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas zöldbabhüvely 60%-os kár, elenyészett zöldbabhüvely 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azokat a zöldbabhüvelyeket melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, és a jég okozta sebzések beforrtak, és nem okoznak felületi egyenetlenséget friss fogyasztásra még alkalmasak. „Ipari felhasználásra” alkalmas zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt mely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt melynek kereskedelmi értéke nincs.
● sárgadinnye, görögdinnye, uborka: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 30%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés okozta sebzések beforrtak és a sebzések nagysága nem éri el a gyümölcs felületének 1%-át és egyetlen sebzés sem nagyobb, mint 1 cm2. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni a friss fogyasztásra alkalmas gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott olyan nyílt sérüléseket melyek következtében rothadásnak indul a gyümölcs. „Elenyészett” termésnek kell tekinteni azt a termést melynek kereskedelmi értéke nincs.
A hajtásrendszerben okozott károk fejlődési veszteségként kerülnek elszámolásra. A virágzat sérülései súlycsökkenési veszteségként kerülnek elszámolásra.
● paprika, fűszerpaprika, paradicsom: ép termés 0%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas termés 60%-os kár, elenyészett termés 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” termésnek kell tekinteni azokat a terméseket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egyenetlenséget, friss fogyasztásra, valamint fűszerpaprika előállításra még alkalmasak. „Ipari felhasználásra” alkalmas termésnek kell tekinteni azt a termést, mely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” termésnek kell tekinteni azt a termést, melynek kereskedelmi értéke nincs.
● őszibarack, kajszi, szilva, meggy, cseresznye: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 40%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egyenetlenséget. A jégütések következtében a gyümölcs jellegzetes színe nem változott. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés felületi deformációt okozott, de a sebzések beforrtak, és a gyümölcs oly mértékben károsodott, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari felhasználásra” alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, mely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, melynek kereskedelmi értéke nincs.
● alma, körte: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 35%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást a jég okozta sebzések beforrtak és együttes területük nem éri el a 20 mm2.
„Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés 20 mm2-nél nagyobb beforrt sérüléseket okozott és a sérülések együttes átmérője nem haladja meg a 20 mm-t. A gyümölcs oly mértékben torzult, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari” felhasználásra alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt mely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, melynek kereskedelmi értéke nincs.
Téli fagykár (totálkárok):
A téli fagykár esetén a kárküszöböt biztosított táblánként kell megállapítani. Az egyesület akkor térít, ha a károsodás meghaladja a biztosított tábla biztosítási értékének 50%-át.
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) szántóföldi növények esetén = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x 0,5.
Az egyesület a bekövetkezett kárt az alábbiak szerint téríti meg:
Szántóföldi kultúrák
A biztosítási összeg megállapítása a teljes károsodott tábla területének figyelembevételével történik: tábla területe x hozam x egységár. A téli fagykár esetén a károsodással érintett teljes tábla kiművelése,újravetése, újrapalántázása, újrahasznosítása szükséges. Az egyesület ezen munkák elvégzése esetén megtéríti a károsodott tábla teljes biztosítási összegének az 50%-át.
Ültetvények
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) ültetvények esetén = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)) x 0,5.
A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) táblánként kell meghatározni. Az Egyesület megtéríti károsodott tábla teljes biztosítási összegének az 50%-át.
Viharkár:
A szolgáltatás mértékének meghatározásakor a károsodott területen a biztosítási esemény (viharkár) miatt bekövetkezett hozamkiesés százalékos arányát kell figyelembe venni.
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%)) x(1-levonásos önrész).
A károsodott terület biztosítási összegének figyelembevételével 20%-os eléréses önrész alkalmazásával.
Homokverés-kár:
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)) x 0,5.
Homokverés-kár esetén a kárküszöböt biztosított táblánként kell megállapítani. Az egyesület akkor térít, ha a kárküszöb a károsodással érintett tábla biztosítási összegének 50%-a.
Az egyesület a bekövetkezett kárt az alábbiak szerint téríti meg:
Levonásos önrész: a megállapított kár 50%-a.
Szántóföldi kultúrák
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) ültetvények esetén = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)) x 0,5.
A biztosítási összeg megállapítása a teljes károsodott tábla területének figyelembevételével történik. A homokverés-kár esetén a károsodással érintett teljes tábla kiművelése,újravetése, újrapalántázása, újrahasznosítása szükséges. Az egyesület ezen munkák elvégzése esetén megtéríti a károsodott tábla teljes biztosítási összegének a 50%-át.
Ültetvények
A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) táblánként kell meghatározni = ((Károsodott terület/Biztosított terület)-0,5) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). Az egyesület megtéríti a károsodott tábla teljes biztosítási összegének a 50%-át.
Tavaszi fagykár:
A tavaszi fagykárokat az ültetvények és szántóföldi növények esetében egyaránt a fagyhatás miatti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelembevételével kell megállapítani.
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = (károsodott növény üzemi terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)) x 0,5.
Az egyesület akkor térít, ha a biztosított területen bekövetkezett károsodás mértéke meghaladja a biztosított növény üzemi szintű területével számított biztosítási összegének 50%-át. Az egyesület a biztosított területen bekövetkezett kárnak azt az összegét téríti meg amennyivel meghaladja a biztosított növény üzemi szintű területével számított biztosítási összegének 50%-át (abszolút önrész). Az egyesület legfeljebb a biztosított terület biztosítási összegét téríti meg.
Őszi fagykár:
Az őszi fagykár károkat az ültetvények és szántóföldi növények esetében egyaránt a fagyhatás miatti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelembevételével kell megállapítani.
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = (károsodott növény üzemi terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)) x 0,5.
Az egyesület akkor térít, ha a biztosított területen bekövetkezett károsodás mértéke meghaladja a biztosított növény üzemi szintű területével számított biztosítási összegének 50%-át. Az egyesület a biztosított területen bekövetkezett kárnak azt az összegét téríti meg amennyivel meghaladja a biztosított növény üzemi szintű területével számított biztosítási összegének 50%-át (abszolút önrész). Az egyesület legfeljebb a biztosított terület biztosítási összegét téríti meg.
Mezőgazdasági árvízkár (totálkárok):
A mezőgazdasági árvízkárokat a vízborítás miatti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelembevételével kell megállapítani.
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = a károsodott (táblán belüli) terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)x0,6
Az egyesület akkor szolgáltat, ha a bekövetkezett kár meghaladja károsodott tábla biztosítási összegének 40%-át. A szolgáltatás a károsodott tábla biztosítási összegének 40% feletti része.
Felhőszakadás kár (totálkár):
A felhőszakadás károkat a felhőszakadás miatti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelembevételével kell megállapítani.
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)) x 0,6.
Az egyesület akkor szolgáltat, ha a bekövetkezett kár meghaladja károsodott tábla biztosítási összegének 40%-át. A szolgáltatás a károsodott tábla biztosítási összegének 40% feletti része.
Aszálykár:
Az aszálykárokat az biztosított növénykultúrák esetében az aszály miatti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelembevételével kell megállapítani.
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = (károsodott növény üzemi terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x 0,5.
Az egyesület akkor térít, ha a biztosított területen bekövetkezett károsodás mértéke meghaladja a biztosított növény üzemi szintű területével számított biztosítási összegének 50%-át. Az egyesület a biztosított területen bekövetkezett kárnak azt az összegét téríti meg amennyivel meghaladja a biztosított növény üzemi szintű területével számított biztosítási összegének 50%-át (abszolút önrész). Az egyesület legfeljebb a biztosított terület biztosítási összegét téríti meg.
Mintaterek alkalmazása
Amennyiben a növénykultúra betakarítása, újravetése, illetve újrapalántázása a kárbejelentéstől számított öt munkanapon belül elengedhetetlen a biztosított területeken, úgy az egyesület jóváhagyását követően a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatereket kell hagyni. Az egyesület jogosult károsodott területenként egyedileg meghatározni a mintatér paramétereit és számát, továbbá rendelkezni arról, hogy elfogadja-e a mintatér alkalmazását.