K&H vállalkozói vagyonbiztosítás

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H vál- lalkozói vagyonbiztosítást, amely az érdekeltsé- gébe tartozó tárgyi eszközeit és készleteit védi az alábbiakban felsorolt, de Ön által kiválasztott ve- szélynemek ellen.

megbízhatóság:

A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg Budapesten.

Biztosítótársaságunk Európa egyik legerősebb pénzügyi csoportjának, a KBC csoportnak a tagja, és Magyarországon biztosítási tevékenységet vé- gez.

Társaság működési formája: zártkörű részvénytár- saság

Székhelyének állama: Magyarország

Székhelye: 1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0. Levelezési cím: Budapest 1851

Társaság alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban.

Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., tele- fon: (x00 0) 000 0000, (+36 80) 203 776, internet:

xxx.xxx.xx, levelezési cím: 1850 Budapest).

A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által tá- mogatott, s az ország egész területén működő biz- tosításközvetítői hálózat segítségével a K&H Bizto- sító és ügyfeleinek kapcsolata személyes. Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelében működő K&H Biztosító biztosításközvetítőit. Honla- punkon (xx.xx) lehetőségében áll a székhelyéhez, telephelyéhez legközelebb található biztosításköz- vetítő kikeresése is.

mi a biztosítási szerződés irányadó joga?

A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. tör- vény a biztosítási tevékenységről és a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.).

mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?

A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadó- ról és az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerző- désre.

nyújt-e a Biztosító tanácsadást?

A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék ér- tékesítése folyamán az Ön számára nem nyújt biz- tosítási tanácsadást.

milyen javadalmazást kap a közreműködő?

A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcí- men javadalmazás fizetésére sem kerül sor.

A biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadal- mazásának részleteit a „Biztosításközvetítői tájé- koztató” nevű dokumentum tartalmazza.

milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?

A K&H vállalkozói vagyonbiztosítás fedezetet nyújt a Biztosított személyek érdekeltségébe tartozó, a szerződésben meghatározott mindazon vagyontár- gyakra, tárgyi eszközökre, készletekre és értékcik- kekre, amelyek a vállalkozási tevékenységet szol- gálják, illetve a tevékenységi folyamatban részt vesznek.

mire nem terjed ki a K&H vállalkozói vagyonbiz- tosítás?

Nem biztosítható vagyontárgyak az állatok, a lá- bonálló növényi kultúrák, légi és vízi járművek. Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H vállalkozói va- gyonbiztosítás szerződési feltételeit, amely részlete- sen felsorolja azokat az eseményeket (kizárásokat és korlátozásokat), amelyekre nem terjed ki a bizto- sítás.

nem minősül biztosítási eseménynek, tehát kizá- rásra kerül, például:

- rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak ki- tett vagyontárgyakban,

- magában az öngyulladt anyagokban,

- erjedés – befülledés – biológiai égés for- májában,

- tűzkár nélküli füst-, vagy koromszennye- ződés által keletkezett károk,

- tervszerű robbantás, hasadó anyagok rob- banása, repülőgépek hangrobbanása mi- att előálló károk,

- villámvédelmi rendszer hiánya miatt, il- letve magában a villámvédelmi rendszer- ben keletkező villámcsapás-károk, feltárt üreg beomlása miatt, bányászattal vagy földkitermeléssel összefüggésbe lévő földmozgáskárok,

- vízügyi berendezésekben, nem mentett te- rületeken, talajban keletkező árvízkárok,

- üvegházak, fóliasátrak, mélyépítési létesít- mények, épületek külső vakolatának vihar- kárai,

- kármegelőzésre vonatkozó szabályok el- mulasztása miatt keletkező betörés-, rab- láskárok.

milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási fe- dezet?

Alapbiztosítási káresemények: tűz, elektromos tűz, füst, hő és korom, robbanás, összeroppanás, köz- vetlen és közvetett villámcsapás, ismeretlen közle- kedési eszköz ütközése és légijármű ütközése.

Külön díj ellenében kiterjeszthető a kockázat például tűzoltási és helyreállítási többletköltségek, hűtött áruban keletkezett károk, vakolatban keletkezett károk, mezőgazdasági szárító berendezésekben

keletkezett tűzkárok, valamint a javításra átvett gép- járművekben keletkezett tűzkárok fedezetére.

milyen kiegészítő biztosítások köthetők hozzá?

Az alapbiztosítás kiegészíthető az alábbi fedezetek- kel:

- K&H földmozgás biztosítás: EMS skála 5. foko- zatát elérő. meghaladó földrengés esetére, föld- csuszamlás, kő- és földomlás, ismeretlen föld- alatti építmény, továbbá üreg beomlása okozta károk térítésére.

- K&H vízkárbiztosítás: árvíz, felhőszakadás, ve- zetéktörés és úgynevezett technológiai vezeték- törés okozta károk térítésére. A fedezet kiter- jeszthető az eltört csővezeték javítási költségeire 10 fm-ig, fagyhatás miatt bekövetkező és a sze- relvények tömítési és dugulási hibáiból eredő károk költségeire illetve a csőtörés során elfolyt víz költségeire.

- K&H viharkárbiztosítás: 54 km/óra szélsebessé- get elérő és meghaladó vihar, a vihar által meg- rongált tetőn, ajtón, ablakon a viharral egyidejű- leg beömlő csapadék, hónyomás, jégverés és vi- harral együttjáró vakolatkárok illetve üvegtörés okozta károk térítésére. A fedezet kiterjeszthető tetőbeázási károkra, baromfitartásra használt fó- liaház, illetve gépjármű-kereskedők viharkáraira.

- K&H üvegkár-biztosítás: törés vagy repedés kö- vetkeztében keletkezett üvegkárok térítésére.

- K&H belföldi szállítmánybiztosítás: a biztosított szállítmány tűz, robbanás, földmozgás, földren- gés, vihar, villámcsapás, valamint a szállítóesz- közök idegen tárggyal vagy közeggel történő üt- közése miatt bekövetkezett veszteségeinek és kárainak térítésére, továbbá mindezen kockáza- tok kiegészítése feltöréses lopás és rablás miatt bekövetkező veszteségek és károk térítésére.

- K&H telephelyi gépjármű-biztosítás: tűz, robba- nás, villámcsapás, felhőszakadás, személyzettel ellátott légijármű és részeinek, vagy rakományá- nak ütközése vagy lezuhanása, fölrengés, árvíz és vihar miatt bekövetkező károkra. A biztosítás kiterjeszthető: üveg-, jégverés-, lopás- és rablás kár, valamint telephelyi töréskár kockázatokkal.

- K&H tűz üzemszünet biztosítás: részleges vagy teljes kényszerű tevékenységi szünet fedeze- tére. A biztosítás kiterjeszthető víz-, vihar- és be- töréses lopás kockázatokkal.

- K&H betöréses lopás- és rablásbiztosítás: betö- réses lopás, rablás, küldöttrablás térítésre. A fe- dezet kiterjeszthető: vandalizmus okozta rongá- lási károk térítésére.

- K&H elektromos és elektronikus gépek, berende- zések biztosítás: elektromos, elektronikus beren- dezések baleseti jelleggel bekövetkezett fizikai károsodására illetve betöréses lopás, rablás vagy lopás kárainak térítésére.

mikor kezdődik a kockázatviselés?

A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat aláírását követő nap nulla órájakor lép ha- tályba. Ettől eltérő későbbi időpontban a felek meg- állapodhatnak.

milyen időtartamra köthető a biztosítás?

A K&H vállalkozói vagyonbiztosítási szerződés ha- tározatlan és határozott időtartamra is köthető.

Határozatlan tartamú szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden év- ben a kockázatviselés kezdete hónapjának első napja.

A határozott tartamú szerződés biztosítási időszaká- nak első és utolsó napját a szerződésben meg kell jelölni.

milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?

A biztosítás díja fizethető mobil kártya elfogadó ter- minálon, online díjfizetéssel (bankkártyával), cso- portos beszedési megbízással, banki átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízáson (postai csek- ken). A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy ösz- szegben egész évre), féléves, vagy negyedéves.

A díjfizetés módja bármikor, az gyakorisága a bizto- sítási szerződés évfordulójakor módosítható.

Az ajánlat aláírásával a felek az első díj tekintetében a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) és a díjesedékességi értesítőben foglalt díjesedé- kességi határidőig halasztásban állapodnak meg.

hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?

A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös megegyezéssel, határozott idő lejártával, díj- nemfizetés miatt, vagy érvfordulóra történő írásos

felmondással. Határozatlan idejű szerződés a bizto- sítási időszak végére bármikor felmondható de a fel- mondó nyilatkozatnak legalább 30 nappal a biztosí- tási évforduló előtt be kell érkeznie a Biztosító szék- helyére. Határozott tartamú szerződés nem mond- ható fel.

mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosí- tási összeg módosításának lehetősége?

Az adatközlésen alapuló értékkövetés mellett a K&H Biztosító lehetőséget nyújt évközi és automatikus ér- tékkövetés alkalmazására.

Évközi értékkövetés választása esetén a Szerződő 20%-os mértékig meghatározhat egy tartalék bizto- sítási összeget a tárgyi eszközökre és készletekre. Ez az összeg fedezetként szolgál az inflációs érték- növekedésre, vagy az évközi beszerzésekre.

Automatikus értékkövetésnél a Biztosító a tárgyi eszközök és készletek biztosítási összegét a Köz- ponti Statisztikai Hivatal adatai alapján a biztosítási évfordulót megelőzően a következő biztosítási idő- szakra automatikusan (azaz külön jognyilatkozat té- tele nélkül) indexálja (értékkövetés) az alábbiak sze- rint: a módosítás mértéke megegyezik a módosítás időpontjában ismert utolsó és az előző év azonos időszakának árindexei adta hányados értékével.

A biztosítási összegek egységesen az építőipari és fogyasztói árindexből képzett súlyozott átlag árindex alkalmazásával kerülnek indexelésre.

Adatközlésen alapuló értékkövetésre a biztosítás évfordulója előtt legkésőbb 15 nappal beküldött ki- töltött adatlappal van lehetőség. A biztosítási köt- vény évfordulója előtt a biztosítótársaság az esetle- ges változások bejelentésére adatközlő lapot bocsát az ügyfél rendelkezésére.

A fenti lehetőségeken túl a Szerződő ügyfél az év folyamán bármikor kezdeményezheti a biztosítási összeg módosítását. A biztosítási összegek változá- sát a biztosítási díj követi.

milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?

A Szerződő illetve a Biztosított a szerződés szem- pontjából minden lényeges körülményt köteles írás- ban közölni a Biztosítóval haladéktalanul, de legfel- jebb 8 napon belül.

Ez vonatkozik a változásjelentésre is.

Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bár- mely adatában (amely adatokat a Szerződő a szer- ződéskötés során közölt) változás történik, értesítse biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a szüksé- ges módosítások elvégzését.

Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tulajdon, biztosítási összeg, stb. A változásról írásban közvetlenül köz- pontunkat is értesítheti.

milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott adatai?

Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási titok körébe tartoznak, azokat csak ak- kor lehet kiadni harmadik személynek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.

A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, továbbá az általuk kirendelt szakértő, ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben, vala- mint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróság,

a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó, a hagya- téki ügyben eljáró közjegyző, továbbá az általa ki- rendelt szakértő, adóhatóság, gyámhatóság, egész- ségügyi hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat, Gaz- dasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat, viszontbizto- sító, átvevő biztosító, alapvető jogok biztosa, Nem- zeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, kárrendezési megbízott, kiszervezett tevékenységet végző, magyar bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűn- üldöző szerv és külföldi Pénzügyi Információs Egy- ség.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan ösz- szesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, valamint a jogalkotás meg-alapozása és a ha- tásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter ré- szére személyes adatnak nem minősülő adatok át- adása.

mi a tennivaló, ha káresemény történik?

Ha káresemény történik, hívja a biztosításközvetítő- jét, akinek telefonszáma a kötvényén (fedezetet iga- zoló dokumentumon) található. A bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbejelentési felületünkön is a xxxxxxxxxxxx.xx.xx/xxxxxxxxxxxxx címen, ahol biz- tosítási kötvényszámának megadásával gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét.

Káreseményét bejelentheti továbbá:

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851

postacímen,

- a xxx@xx.xx email címen,

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi telefon- számon, valamint

- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.

A biztosítási eseményt legkésőbb 2 munkanapon belül be kell jelentenie a Biztosító felé, illetve felelős- ségbiztosítási eseményt legkésőbb 30 napon belül kell bejelenteni.

speciális teendők káresemények bekövetkezé- sekor:

Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzol- tóságnak is.

Betöréses lopás vagy rabláskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is.

mikor nem tudunk kárt fizetni?

A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha nem biztosított kár- esemény történt. A tételes mentesülési okokat és kizárásokat a biztosítás szerződési feltételei tartalmazzák. Mentesül a Biztosító, ha pl. a kárt a Biztosított illetve a Szerződő vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozó, avagy a Biztosí- tott illetve a Szerződő – vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő – alkalmazottja, megbí- zottja, tisztviselője, tagja vagy szerve szándéko- san vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási köte- lezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat ter- helő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezett- ség megszegése esetén is.

hogyan történik a kárkifizetés?

A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szüksé- ges utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki. A Biztosító a károkat a biztosítottság mérté- kétől függően téríti meg. Amennyiben az adott va- gyontárgyat illetően alulbiztosítottság áll fenn - vagyis a vagyontárgy tényleges értéke nagyobb, mint a megjelölt biztosítási összeg -, akkor a kár olyan arányban téríthető, mint amilyen arány fennáll a biztosítási összeg és a tényleges érték között. A maradványérték a biztosítási összegből levonásra kerül.

Attól függően, hogy az ügyfél milyen biztosítási ösz- szeget jelöl meg, a tárgyi eszközökben esett kár té- rítése történhet új értéken, káridőponti tényleges (avult) értéken, vagy bruttó értéken. Részleges kár- nál a javítási költség erejéig, teljes kárnál a biztosí- tási összegig térítjük meg a kárt.

Saját készletben bekövetkezett kár esetén Biztosí- tótársaságunk a nagykereskedelmi árut beszerzési áron, a kiskereskedelmi árut vagy készletet a forgal- mazási költséggel növelt beszerzési áron, vendég- látóipari nyersanyag esetében a káridőponti beszer- zési áron, felvásárolt termékek esetében pedig a fel- vásárlási áron téríti meg.

Ha idegen készletben következik be a kár és az ja- vítással helyreállítható, akkor a javítási költség, ha teljes kár következik be, akkor a káridőponti valósá- gos érték kerül térítésre.

A szerződésben rögzített önrészesedés mértékét el nem érő károkat a Biztosított maga viseli, az önré- szesedés mértékét meghaladó károk esetében az önrész feletti kárösszeg kerül kifizetésre.

hová forduljon panaszával?

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát be- jelentheti:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328

9000 telefonszámon,

- a xxxxxxxxx@xx.xx e-mail címen,

- a (x00 0) 000 0000 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851

postacímre küldött levélben,

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyinté- zőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Xxxx xxxxx 0. címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése ese- tén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékeny- ségén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., tele- fon:

(x00 0) 000 0000, (+36 80) 203 776, internet:

xxx.xxx.xx, levelezési cím: 1850 Budapest) fo- gyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (székhely: 1054 Buda- pest, Xxxxxxxxx xxx 0., telefon: (x00 0) 000 0000, (+36 80) 203 776, internet:

xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, levelezési cím: 1525 Budapest Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társa- ság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szer- vezetek, társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

Figyelem!

Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gondosan tanulmá- nyozza át. Jogvita esetén a szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.

központi iroda:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.

tel: (x00 0) 000 0000

fax: (x00 0) 000 0000

látogassa meg honlapunkat: xx.xx

a K&H Biztosító Zrt.

K&H vállalkozói vagyonbiztosításának szerződési feltételei

A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy díjfizetés ellenében a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen szerződési feltételekben részletezettek szerint megtéríti a Biztosított azon kárait, amelyekre a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen szerződési feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.

A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum), a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek egymáshoz intézett írásbelinek minősülő jognyilatkozatai.

Jelen feltételben nem érintett kérdésekben a különös vagy kiegészítő feltételek és az egyes szerződések rendelkezései, illetőleg a nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni. A biztosítási események meghatározását és a Biztosító szolgáltatásának mértékét a különös és kiegészítő feltételek, valamint a záradékok tartalmazzák.

I. általános feltételek

Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyek a K&H vállalkozói vagyonbiztosítási szerződés egészére alkalma- zandók. Amennyiben az egyéb fejezetekben leírt feltételek eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az érvényesek.

1.1. biztosító, szerződő, biztosított

1.1.1. a biztosító a K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító)

1.1.2. a Biztosított: jelen feltételek szerint Biztosított a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint meg- nevezett olyan egyéni vállalkozó vagy őstermelő természetes személy, gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik (a továbbiakban: Biztosított).

1.1.3. a Szerződő: jelen feltételek szerint Szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett Biztosított, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érde- kelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a Biztosító a jognyilatkozatokat a Szerződőhöz intézi.

1.1.4. ha a szerződést nem a Biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belépéséig a Szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni.

1.1.5. ha a biztosítási szerződést nem a Biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a Biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.

1.1.6. ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek ösz- szessége a Biztosítottra száll át.

Ha a Biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a Biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni.

1.2. a biztosítási szerződés létrejötte

1.2.1. a biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentu- mot állít ki.

1.2.2. a szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpont- jára visszamenőleges hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

0-00000-00

1.2.3. ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

1.2.4. ha fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

1.2.5. mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

1.3. a kockázatviselés kezdete

A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott időpontban megkezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésre bocsátott 15 napon belül visszautasítja. A Biztosító akkor is jogosult az ajánlat visszautasítására, ha a 15 napos kockázatelbírálási határidő alatt biztosítási esemény következik be. Az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont érvényesen nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját követő nap 0:00 órája.

1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

1.4.1. a szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kocká- zatviselés kezdete hónapjának első napját megelőző nap, amelyet a szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum) tartalmaz.

1.5. a biztosítási szerződés módosítása

1.5.1. a felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítással nem érintett része vál- tozatlanul marad.

1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei

1.6.1. érdekmúlás, lehetetlenülés: ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetke- zése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá.

Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg.

A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni.

A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének meg- szűntéig.

A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomás-szerzést követő 30 napon belül írásban, 30 napos határidővel felmond- hatja.

1.6.2. rendes felmondás: a felek a szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap. Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a Biztosító székhelyére legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie. A felmondási jogot a felek a szerződésben legfeljebb3 évre kizárhatják.

1.6.3. díjfizetési kötelezettség elmulasztása, részleges díjfizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a Biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább 30 napos pótha- táridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a póthatáridő napjával megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállít- hatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

Ezen időtartam leteltével a Biztosító kockázatviselése megszűnik.

1.6.4. közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik.

1.6.5. biztosítási esemény bekövetkezte esetén - ha a szerződés megszűnik - a Biztosító a biztosítási időszakra járó teljes díj megfize- tését követelheti.

1.6.6. a Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai

1.7.1. az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

1.7.2. a határozatlan időtartamra megkötött szerződések esetében az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak meg az első díj megfizetése tekintetében. A megállapodás szerint az első díj megfizetésének esedékességét a Biztosító által kiállított és a Szerződő részére megküldött díjesedékességi értesítő tartalmazza.

1.7.3. az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az első napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik. A díjfizetési gyako- riság - a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) megjelöltek szerint - éves, féléves vagy negyedéves lehet. Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor a kötvény, fedezetet igazoló dokumentum éves díjfizetés gyakoriság szerint kerül kiállításra. A szerződés díja fizethető mobil kártyaelfogadó terminálon, online díjfizetéssel (bankkártyával), csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken). A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriságának módosítására kizárólag az évfordulót követő naptól (az új biztosítási időszak első napjától), a díjfizetés módjának módosítására az adott biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.

Ha a Szerződő a díjrészletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy a díjfizetés gyakorisága és a módja szerint a szerződésre alkalmazott kedvezményt elveszíti és a teljes biztosítási évre járó díj egyösszegben esedékessé válik a meg nem fizetett díjrészlet esedékességének napján.

1.7.4. a biztosítási díj összegét, a díjrészlet megfizetésének esedékességét, módját és gyakoriságát a szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum), illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza.

A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett díjat tekinti befizetett- nek.

Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a Biztosító fizetési számláján jóváírják.

Készpénzátutalási megbízás esetén a Biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a Szerződő kétséget kizáróan igazolja.

1.7.5. késedelmes díjfizetés esetén a Biztosító késedelmi kamat felszámítására jogosult.

1.7.6. ha a Biztosító kockázatkezelésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik.

Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg.

1.7.7. a biztosítási esemény bekövetkezte esetén – ha a szerződés megszűnik – a Biztosító az egész biztosítási időszakra járó teljes díj megfizetését követelheti.

A szerződés megszűnésének egyéb esetében a Biztosító addig a napig járó díjak megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselés véget ért.

1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás

1.8.1. a biztosítási összeget a Szerződő határozza meg.

1.8.2. a Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) tételesen felsorolt vagyoncsoportokra, vagy vagyontárgyakra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik.

1.8.3. amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), akkor a Biztosító a kárt csak olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. Az alulbiztosítás tényét minden egyes tételre külön-külön kell meg állapítani. Az eltérő megállapodásokat a különös feltételek rögzítik.

1.8.4. a biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási össszeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos érté- két. A biztosítási összegnek a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részére vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat ennek megfe- lelően le kell szállítani.

1.8.5. az 1.8.3. pont rendelkezései ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyoncsoport vagy vagyontárgy várható értékére, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének erejéig a különös feltételekben részletezettek szerint.

1.8.6. többszörös biztosítás

Ha a Szerződő illetve a Biztosított valamely másik biztosítónál a biztosított értékre vonatkozóan ugyan azon kockázatokra biztosítást kötött, a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles közölni a biztosítóval.

1.9. az értékkövetés szabályai

1.9.1. külön megállapodás a biztosítási összeg értékállóságára, egy biztosítási időszakon belül

A Szerződő a tárgyi eszközök és készletek biztosítási összegét értékkövetés címén maximum 20 %-kal megemelheti.

Az értékkövetés összege az évközi felújításból, karbantartásból eredő értéknövekedés és a nem megfelelő vagyonértékelés miatti eltérések kiküszöbölésére szolgál.

Az értékkövetés összege mindig az alap (indexált) biztosítási összeg, szerződésben rögzített %-os mértéke szerint kerül meghatározásra.

1.9.2. a határozatlan tartamú biztosítás megújítása

a) külön megállapodás a biztosítási összegek éves indexálására

A vagyontárgy értékének (a helyreállítási költségnek) követése érdekében a felek megállapodhatnak a biztosítási összeg rend- szeres, értékkövető változtatásáról (továbbiakban: a biztosítási összeg indexálása).

A biztosítási összeg indexálását a Biztosító minden évforduló napján elvégzi.

A módosított biztosítási összeg az előző évi biztosítási összeg és a KSH-index szorzata alapján számítható.

Az indexálás alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett árindex alapján a megújítást megelőző biztosítási időszakra (12 hónap) vonatkozó, számított árindex.

Az indexáláshoz alkalmazott árindex:

A biztosítási összegek egységesen az építőipari és fogyasztói árindexből képzett súlyozott átlag árindex alkalmazásával kerülnek indexálásra.

A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. A Biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző 45. napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a Szerződőt a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra - az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján - várható díjról.

A biztosítási összeg indexálása első alkalommal csak szerződéskötés évét követő évben érvényesíthető, majd évente, a bizto- sítási évforduló napjának hatályával.

b) adatközléses biztosítási szerződés megújítása

Amennyiben a Szerződő adatközléses megújítási eljárást választott, a megújítás időpontját megelőzően a vagyontárgyak érték- ének változásairól a Szerződő értesítheti a Biztosítót.

Az adatközlés elmaradása esetén a Biztosító a szerződést változatlan adatokkal újítja meg.

1.10. önrészesedés

1.10.1. a Biztosított, káreseményenként a bekövetkezett kár, kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott mértékét maga viseli (önrészesedés).

1.10.2. az önrészesedés meghatározható összegszerűen és a kár százalékában is. Mindkét módon meghatározott önrészesedés esetén mindig a magasabb érték kerül levonásra.

1.10.3. egy káresemény kapcsán, ha a kár értéke nem haladja meg a vállalt önrészesedés mértékét, a Biztosító fizetési kötelezettsége nem áll fenn. Az azt meghaladó károk esetében az önrészesedés feletti kárösszeg kerül megtérítésre.

1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei

A. szerződő, biztosított kötelezettségei

1.11.1. tájékoztatási kötelezettség, közlési és változás-bejelentési kötelezettség

1.11.1.1. a Szerződő, a Biztosított az ajánlat átadásával egyidőben köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a Biztosítóval közölni, a Biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A közlési kötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan körülményre vagy adatra, amelyre a Biztosító az ajánlaton vagy mellékleteiben, valamint bármilyen más írásos formá- ban kérdést tett fel. A Biztosító írásban feltett kérdéseire a Szerződő illetve a Biztosított köteles a valóságnak megfelelő válaszokat adni. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszaival a Szerződő illetve a Biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződő felet és a Biztosítottat; egyikük sem véde- kezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

1.11.1.2. a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Szerződő illetve a Biztosított haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni

- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve

- minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásolja.

A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek, körülménynek minősül a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló doku- mentum), ajánlat, telephelyi adatközlő és mellékleteinek bármely adata.

A Szerződő illetve a Biztosított ellen indított csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása változás-beje- lentési kötelezettség alá esik, és rá a változás bejelentési kötelezettségre vonatkozó feltételek érvényesek.

1.11.1.3. ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy ha a szerződés- ben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését ered- ményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg - ha a kockázatot a szerződési feltételek értelmében nem vállalhatja - a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a Szerződőt a módosító javaslat megtételekor figyel- meztetni kell.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel össszefüggésben merül fel, a Biztosító az előzőekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

E szerződési feltételek szempontjából lényeges körülménynek minősül a biztosítási kötvény (fedezet igazoló dokumentum), ajánlat, adat- közlő, mellékletek bármely adata.

A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra alkalmazhatók, ame- lyeket a kötelezettség megsértése érintett.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító az előzőekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vonatkozásában nem gyakorolja.

1.11.1.4. a közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna. A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra alkalmazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.

1.11.1.5. a Biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg erejéig köteles 8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni.

1.11.1.6. a Szerződő illetve a Biztosított minden bejelentését és nyilatkozatát írásban (levél, telex, telefax, elektronikus aláírással ellátott elektronikus üzenet, valamint aláírással ellátott scannelt dokumentumot tartalmazó elektronikus üzenet) köteles közölni.

1.11.2. kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

1.11.2.1. a Szerződő fél és a Biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Ez a követelmény alkalmazandó abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a Szerződő fél és a Biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

A Szerződő fél és a Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási ösz- szeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

1.11.2.2. a Szerződő és a Biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni, különösen: köteles az épület alkotó részei és tartozékai folyamatos karbantartásáról, a biztonságtechnikai berendezések üzemképes állapotban tartásáról gondoskodni, valamint az érvé- nyes hatósági és építészeti előírásokat betartani.

Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további károk keletke- zését. A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok az irányadók.

1.11.2.3. a Szerződő és a Biztosított a káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles

- tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás, mentés eredményessége érdekében,

- betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat téte- lesen és azonosíthatóan megjelölni.

1.11.2.4. a Szerződő és a Biztosított köteles a vezetékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések karbantartásáról gondoskodni.

Köteles továbbá a vízvezetékek és vízvezető berendezések üzemeltetésével kapcsolatban a hatósági és építészeti előírásokat betartani, fagykárok megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.

A Szerződő és a Biztosított köteles a nem használt (nem működő) telephelyen, vagy épületben, épületrészben a vízvezeték- és fűtésrend- szert vízteleníteni az elfagyás, csőtörés megelőzése érdekében; köteles továbbá a telephelyen működő, de több mint 72 órán át felügyelet nélkül hagyott, nem használt épületek vezetékeit, berendezéseit, felszereléseit ellátó fővezeték csapját elzárni.

1.11.2.5. a Biztosító képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a Biztosítottnál a vagyontárgyak kockázati állapotát a helyszínen - szük- ség esetén az illetékes tűzrendészeti vagy egyéb hatóságokkal együtt működve bármikor ellenőrizni, valamint jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére.

1.11.3. kárbejelentési kötelezettség

1.11.3.1. a Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a káreseményt bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutásától számított 2 munkanapon belül be kell jelenteni írásban vagy telefonon a Biztosítóhoz és lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilá- gosítások tartalmának ellenőrzését.

1.11.3.2. amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthe- tetlenné válnak, a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

1.11.3.3. a kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetkezésének helyét,

b) a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),

d) a kárrendezésben közreműködő - a Biztosítottat, Szerződőt képviselő - személy vagy szervezet nevét.

1.11.3.4. a kárbejelentéshez szükséges dokumnetumok listáját az 1. számú függelék tartalmazza.

1.11.3.5. a kárbejelentésre vonatkozó speciális szabályok a különös feltételekben kerülnek meghatározásra.

1.11.3.6. a Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a kár összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, vámokmányokat, szerződéseket, selejtezési jegyzőkönyveket, nyilvántartó kartonokat, leltáríveket, költségszámításokat és egyéb bizonylatokat - a Biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának kérésére - bármikor rendelkezésre kell bocsátania.

1.11.3.7. a Biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. munkanapig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a Biztosító számára – szolgáltatási kötelezettsége el- bírálása szempontjából – lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, úgy a Biztosító kötelezettsége nem áll be.

1.11.3.8. ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5. munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a Biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás megkezdése esetén a Biztosított köteles fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy károsodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyontárgyak maradványait azonban további 30 napig, de legfeljebb a kárren- dezési eljárás befejezéséig köteles változatlan állapotban megőrizni és a Biztosító kérésére bemutatni.

1.11.3.9. a károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni vizsgálata során a Biztosítottal, illetőleg a károsulttal közösen készített, tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

1.11.3.10. a Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biz- tosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így különösen:

- a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét bizonyító dokumentumokat,

- az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a Biztosító által történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg helyreállítási számláját,

- a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,

- tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítványt vagy hatósági igazolást,

- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,

- lopás, besurranásos lopás, betöréses lopás, rablás, illetve épületrongálás, és vandalizmus esetén a rendőrségi feljelentést.

1.11.3.11. a biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a Biztosítottat, illetőleg a károsultat terheli. A Szerződő (Biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és össszegének független szakértő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó fizeti.

1.11.3.12. a Biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító képviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat meg- tekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági

ítélet meghozataláról - annak fénymásolatban való megküldésével - a Biztosított köteles a Biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

1.11.4. díjfizetési kötelezettség

A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli.

B. Biztosító kötelezettségei

1.11.5. tájékoztatási kötelezettség

A Biztosító köteles a Szerződőt tájékoztatni:

- a szerződés adatairól,

- a bejelentett károk rendezéséről,

- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve ezek akadályáról.

1.11.6. szolgáltatási kötelezettség

1.11.6.1. a Biztosító szolgáltatására a Biztosított jogosult.

1.11.6.2. a Biztosító a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben téríti meg a károkat.

1.11.6.3. a Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül (kivéve a katasztrófakárok esetén) a kárren- dezést megkezdeni.

1.11.6.4. a Biztosító a biztosítási összeget a kárbejelentéstől számított 15 nap alatt téríti meg. Ha a Biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, úgy a 15 napos határidő attól a naptól számítandó, amikor az utolsó okirata Biztosítóhoz beérkezett.

1.11.6.5. a Biztosító mindaddig nem esik fizetési késedelembe, és a szolgáltatás összegét visszatarthatja ha,

- kétség merül fel a Biztosított, illetőleg az általa megjelölt személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a Biztosító által megkívánt igazolás benyújtásáig és/vagy

- az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a Biztosított ellen büntetőeljárás indult. Fenti esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

1.11.6.6. a Biztosító jogosult a kártérítés összegébe a mindenkor esedékes biztosítási díjat beszámítani, melynek összege maximum az éves biztosítási díj.

1.11.7. a Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlege- zésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a Biztosított követelését kell kielégíteni.

1.11.8. a Biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.

1.11.9. ha a Biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.

1.11.9.1. amennyiben a Biztosított ÁFA visszatérítésre jogosult vagy számla nélküli kárrendezést kér, a Biztosító a szolgáltatásának alapja a nettó (ÁFÁ-val csökkentett) összeg.

1.11.9.2. ha a biztosítási eseményen kívül egyéb esemény is közre hatott a károsodásban, a Biztosító a kárt annyiban téríti meg, ameny- nyiben azt a kockázatba vett esemény okozta.

1.12. a Biztosító mentesülése

1.12.1. mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogellenesen:

- a Szerződő vagy Biztosított,

- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzátartozó: a Ptk. 8:1.§ (1) 2. pont szerint),

- üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető beosztású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk vagy szervük szándéko- san vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

1.12.2. a jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbi esetek minősülnek:

- a károkozás hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,

- a kár a Biztosítottnak (illetve a 1.12.1. pontban meghatározott személyeknek) igazolt alkohol fogyasztásával vagy bódulatot keltő szer hatása alatt, illetve ezzel összefüggésben okozta és a kár ezen állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért következett be, mert a Biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár bekövetkezésének vagy ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,

- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.

1.12.3. ha a Szerződő, illetve a Biztosított jogi személy, a Biztosító annyiban mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a jogi személy vezető szerve, illetve e szerv tagja, vezető beosztású alkalmazottja, vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, szán- dékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.

1.12.4. társasági szerződés keretében történő üzemeltetés esetén a Biztosítónak 1.12.3. pontban felsorolt mentesülése minden társasági tag károkozásával kapcsolatban bekövetkezik, de csak a károkozó(k) és a társasági tagok arányának figyelembevételével meghatározható mértékig. (A Biztosító nem téríti meg azt a hányadot, amely a károkozó(k) érdekeltségére esik.)

1.12.5. a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a Biztosítottat, illetve a Szerződőt, vagy valamely a gazdálkodó szervezetnél felelős vezető beosztást betöltő személyt az okozott kár, vagy a kártérítés meg állapítása során elkövetett csalás vagy csalási kísérlet miatt jogerősen elmarasztalták.

1.12.6. mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

A közlési kötelezettség, illetve a változásbejelentési kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be, ki- véve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy a be nem jelentett körülményt a Biztosító a ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.13. általános kizárások

1.13.1. a jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szerződések biztosítási fedezete nem terjed ki:

- a Szerződő illetve a Biztosított által okozott olyan károkra, amelyekért a magyar jog szabályai szerint (a területi hatály kiter- jesztése esetén az illető ország jog szabályai szerint) munkaviszony, tagsági viszony alapján, vagy a szerződéses, illetve a szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint felelősséggel tartozik, mivel ezek a kockázatok egyéb biztosításokkal fedez- hetők,

- olyan károkra, amelyeket harci cselekmények (pl. forradalom, ellenforradalom, terrorizmus) és háborús intézkedések bár- melyik fajtája okozott, beleértve a polgári engedetlenséget is (pl. sztrájk, belső zavargások stb.) vagy azok következményeit, továbbá harci eszközök által okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései és terrorizmus miatt keletkezett károkra,

- nukleáris reakció, nukleáris sugárzás vagy radioaktív szennyeződés által okozott károkra,

- a szerződési feltételekben a biztosításból kizárt eseményekre, illetve

- a közvetett károkra.

1.13.2. nem téríti meg továbbá a Biztosító:

- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető jellegű költségeket,

- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkat,

- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti károkat,

- a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési, helyi önkormányzati költségvetési, elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatás, külföldi állam, nemzetközi szervezet vagy az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzala- pokból származó támogatás alapján megtérülő károkat.

1.14. egyéb rendelkezések

1.14.1. a Biztosító és a Szerződő illetve a Biztosított - amennyiben jogszabály kivételt nem tesz - a biztosításra vonatkozóan semmilyen birtokukban lévő adatot harmadik fél részére nem szolgáltathat ki.

1.14.2. a szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írásban kötele- sek megtenni. A Szerződő (Biztosított) nyilatkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a Biztosító tudomására jutott.

1.14.3. a Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósági ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A Biztosítottnak ez a kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.

1.14.4. a biztosítási szerződésből eredő igények 5 év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biztosítási esemény időpontjától kell meghatározni.

1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség

1.15.1. a biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés meg- kötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

1.15.2. az 1.15.1 pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

1.15.3. a biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

1.15.4. az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védel- méről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 1.15.1 pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

1.15.5. biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg

1.15.6. a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértő- vel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az 1.15.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) a bit-ben meghatározott feltételek megléte esetén a, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szerv- vel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kap- csolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadá- sával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Infor- mációs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyv- vizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,szemben,

ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a o)–p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolá- sának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

1.15.7. az 1.15.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, és az adatkérés célját.

1.15.8. nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtá- sáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továb- biakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B– 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötele- zettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

1.15.9. a biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.15.6. és 1.15.11. pontokban, az 1.15.5. pontban, az 1.15.16. és az 1.15.18. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

1.15.10. a biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az 1.15.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiter- jed.

1.15.11. a biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel vissszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elő- segítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terror- izmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmo- sással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

1.15.12. a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

1.15.13. nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

1.15.14. nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 164/B.

§ szerinti adattovábbítás.

1.15.15. a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályo- zásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

1.15.16. nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosító- hoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

1.15.17. a biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vo- natkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

1.15.18. nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékeny- séghez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatát- adás.

1.15.19. az 1.15.18. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

1.15.20. az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

1.15.21. a biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 1.15.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 1.15.11. pontja alapján végzett adattovábbításokról.

1.15.22. a biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásá- nak idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

1.15.23. a biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

1.15.24. a biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kap- csolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájáru- lása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

1.15.25. a Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogsza- bályi rendelkezések az irányadók.

1.15.26. az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorolhatja.

1.15.27. a biztosító a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz az e biztosító által kezelt és a Bit. 149. § (3)-

(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés

a szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (x00 0) 000 0000 telefonszámon,

- a xxxxxxxxx@xx.xx e-mail címen,

- a (x00 0) 000 0000 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre küldött levélben,

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Xxxx xxxxx 0. címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

elérhetőségek	Magyar Nemzeti Bank	Pénzügyi Békéltető Testület
székhely	1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
telefon	(x 00 0) 000 0000, (+36 80) 203 776
internet	xxx.xxx.xx	xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx
levelezési cím	Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest	1525 Budapest, Pf.: 172

felügyeleti szerv:

Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank.

Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósághoz (1125 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x), telefon: (x00 0) 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx) fordulhat.

II. K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételek

2.1. biztosított

Jelen feltételek szerint Biztosított a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint megnevezett olyan egyéni vállalkozó vagy őstermelő természetes személy, gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik

2.2. területi hatály

Főszabályként a biztosítási szerződés területi hatálya: Magyarország.

A főszabálytól eltérő területi hatály kizárólag abban az esetben érvényes, ha a különös feltételek, avagy a biztosítási szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum) ezt egyértelműen tartalmazzák.

2.3. biztosítható vagyontárgyak köre

2.3.1. tárgyi eszköz

(épület, építmény, gép, berendezés, szerszám, gyártóeszköz, irodai, igazgatási berendezés, felszerelés, jármű, befejezetlen beruházás), amely tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálja a Biztosított vállalkozási tevékenységét, függetlenül attól, hogy az üzembe he- lyezésre került-e vagy sem.

2.3.2. készletek

(vásárolt és saját készlet, anyag, alapanyag, árú, késztermék, göngyöleg, befejezetlen termelés és félkésztermék), amelyek a tevékenységi folyamatban részt vesznek, a folyamatban átalakulnak, illetőleg a tevékenység során változatlan állapotban maradnak.

2.3.3. értékcikk

- készpénz,

- értékpapír,

- nemesfém,

- ékszer,

- drága- és féldrágakő,

2.3.4. nem biztosítható vagyontárgyak:

- légi és vízi járművek

- lábonálló növényi kultúrák,

- állatok

2.4. biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként

A vagyontárgyak biztosítási összegét a Szerződő határozza meg. A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja.

2.4.1. tárgyi eszközök biztosítási összege

a) új érték (újrabeszerzési, utánpótlási ár), (Épületek korlátlanul, gépek, iroda berendezések 10 éves korig, járművek 6 hónapos korig biztosíthatóak újértéken. Az újértékre biztosított, de a fenti korhatárokat elért vagyontárgyak biztosítási összege a korhatár elérését követő első megújítás alkalmával valóságos értékűre változik.)

b) valóságos érték, káridőponti tényleges (avult) érték,

c) nyilvántartási, könyvszerinti bruttó érték.

2.4.2. készletek biztosítási összege

- vásárolt és saját készletek, anyagok, alapanyagok, áruk, késztermékek esetében a vételár, illetve előállítási (önköltségi) ár. Kisértékű (beszerzés évében költségként elszámolt) eszközök: szerszámok, irodai üzleti, felszerelési tárgyak esetében a valóságos érték, mely eltérő megállapodás hiányában a beszerzési ár 50 %-a,

- göngyöleg esetében a betétdíj,

- befejezetlen és félkész termékek esetében a készültségi foknak megfelelő költségráfordítás, saját előállítású késztermékek esetében az előállítási költség, alaptevékenységen kívüli építő és szerelőipari tevékenység esetében a teljes költségráfordítás és a legnagyobb készletezett mennyiség szorzata képezi a biztosítási összeget.

2.4.3. értékcikk biztosítási összege

- készpénz,

- belföldi készpénz esetében a névérték,

- külföldi készpénz esetében az MNB hivatalos valuta árfolyama,

- értékpapír esetében az újraelőállítási költség

- nemesfém, ékszer, drága- és féldrágakő esetében a beszerzési ár

2.4.4. a vagyontárgyak (vagyoncsoportok) értékelésének módját, illetve az 2.4.1., a 2.4.2. és a 2.4.3. pontban nem szereplő értékelé- seket a biztosítási szerződésben rögzíteni kell.

2.4.5. idegen tulajdonú készletek biztosítási összege az éves legnagyobb készletezett mennyiség és a valóságos érték szorzata, vagy a külön listán tételesen részletezett biztosítási összeg.

2.4.6. egy vagyoncsoportba csak olyan vagyontárgyak vonhatók össze, melyek biztosítási összege azonos módon került meghatáro- zásra.

2.5. biztosítási események

2.5.1. tűzkárok (és tűzkár típusú károk)

- tűz, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és saját erejéből tovább terjedt,

- elektromos tűz, amely az elektromos gépekben elektromos áram hőhatására keletkezett,

- füst, hő és korom, amely a kockázatviselés helyén lévő tüzelő, fűtő, vagy szárítóberendezés nem tervszerű működéséből ered, és a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban tűzkár nélkül kárt okoz,

- robbanás, olyan hirtelen fellépő erőhatás, amelyet gázok vagy gőzök kiterjedése okoz,

- összeroppanás, amely a vagyontárgyban hirtelen nyomáscsökkenés miatt keletkezett,

- villámcsapás, a vagyontárgyat közvetlenül ért villám által kifejtett, szabad szemmel látható romboló hatás,

- villámcsapás másodlagos hatása, amely olyan villámcsapás kár, mely a biztosított vagyontárgyba közvetlenül nem csapott be, vi- szont indukcióval, vagy bizonyítottan az elektromos hálózaton keresztül a feszültségvédelmet megrongálva fejtette ki hatását,

- ismeretlen közlekedési eszköz ütközése miatt keletkezett rongálási kár,

- légijármű ütközés, a személyzettel ellátott légijármű, annak alkatrésze vagy rakománya becsapódása által okozott kár.

2.5.2. kizárások, korlátozások

a) a Biztosító nem téríti meg tűzkár kockázat alapján azokat a károkat, amelyek:

- a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánok, kohók, kemencék stb.) elhasználódás, használatuk közbeni kilyukadás, repedés folytán álltak elő, valamint ezek hatására magukban a kiáradó anyagokban - a kemencékben levő vagyontárgyakban az égetés során keletkeztek,

- magában az öngyulladt anyagban keletkeztek, kivéve az abból átterjedő tűzkárt,

- kizárólag erjedés, befülledés, pörkölés, szín, alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folyamat formájá- ban következtek be,

- az elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben természetes elhasználódás, vagy az előírt védelem hiánya illetve kiiktatása következtében álltak elő,

- az égéssel nem járó zárlat, túlmelegedés, összeolvadás, pörkölődés, alak- és színváltozás formájában jelentkezett,

- tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződésből származtak,

- bármely anyag (növényi vagy állati termék, stb.) feldolgozása közben (nyílt főzés, forró levegős szárítás) rendeltetés- szerűen használt energia hőhatására a feldolgozás alatt levő anyagban égés, pörkölés, elszíneződés, vagy alakváltozás miatt álltak elő,

- az elektromos hálózat egyéb meghibásodásaiból eredő túlfeszültség/túláram okozta, valamint a villámvédelmi rendszer- ben keletkezett.

b) a Biztosító nem téríti meg a füst, hő és korom szennyeződés kárt, ha az rendeltetésszerűen működő tüzelő, fűtő, vagy szárítóberendezésből ered.

c) a Biztosító nem téríti meg robbanáskár kockázat alapján azokat a károkat, amelyek:

- céltudatos, tervszerű robbantás miatt keletkeztek,

- az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek (pl. kazánokban, gumiabroncsokban, belsőégésű motorokban),

- a folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, illetve a tárolókban levő anyagok természetes nyomása miatt keletkeztek, kivéve, ha ezek falazata olyan mértékben szakad fel, hogy a külső és belső nyomás kiegyenlítődése hirtelen következett be,

- a berendezések, készülékek vagy más műszerek, üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között álltak elő, (de téríti az egyéb vagyontárgyak e miatt bekövetkezett károsodását),

- a hasadó anyagok robbanása, illetve ennek következtében fellépő sugárszennyezés miatt keletkeztek,

- a repülőgépek által előidézett hangrobbanás miatt keletkeztek.

d) a Biztosító nem téríti meg az összeroppanás kárt, ha az épület, építmény összeomlása az épület, építmény statikai és mé- retezési elégtelensége miatt keletkezett.

e) a Biztosító nem téríti meg villámcsapás kockázat alapján azokat a károkat, amelyek:

- az előírt villámvédelmi rendszer hiánya miatt keletkeztek,

- magában a villámvédelmi rendszerben keletkeztek,

- elektromos hálózat egyéb meghibásodásaiból eredő túlfeszültség/túláram okozta, valamint a villámvédelmi rendszer- ben keletkezett.

f) a biztosítás az ismeretlen közlekedési eszköz ütközés és légijármű ütközés kockázat alapján nem terjed ki:

- felelősségbiztosítási szerződésre kötelezett járművek által okozott károkra,

- az olyan járművek által okozott károkra, amelyeket a biztosított épület, építmény használója vagy ilyen személyek mun- kavállalója üzemeltet,

- a kárt okozó járművekben keletkezett károkra,

- legénységgel nem rendelkező repülő eszköz ütközése okozott.

2.5.3. biztosítási díj

A biztosítási díjat a szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

2.6. a Biztosító szolgáltatása

A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak szerint, a biztosítottság mértékétől (lásd. 1.8. pont) függően nyújt szolgál- tatást.

2.6.1. a Biztosított tulajdonában lévő, termelésben résztvevő tárgyi eszközök az alábbiak szerint kerülnek térítése.

a) részleges kár esetén:

- új érték biztosításnál a javítási vagy helyreállítási költségen.

- valóságos érték biztosítás esetén, valóságos értéken, az értékemelkedés levonásával.

Ha a részleges kár összege nem éri el a károsodott vagyontárgy káridőponti valóságos értékének 20 %-át, a Biztosító eltekint az értéknöve- kedés levonásától.

- bruttó érték biztosításnál valóságos értéken, az értékemelkedés levonásával, legfeljebb a bruttó értékig történik. Ha a részleges kár összege nem éri el a károsodott vagyontárgy káridőponti valóságos értékének 10 %-át, a Biztosító eltekint az értéknövekedés levonásától.

b) teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság)

- Új érték biztosítás esetén, újértéken, de maximum a biztosítási összegig történik.

- Valóságos érték biztosítás esetén, valóságos értéken, de maximum a biztosítási összegig.

- Bruttó érték biztosítás esetén, valóságos értéken, de maximum a biztosítási összegig.

c) ha a helyreállítás eltér az eredeti állapottól, a kártérítés alapja az eredeti állapot kalkulált helyreállítási költsége.

d) új értéken biztosított vagyontárgy teljes károsodása esetén a vagyontárgy helyreállításáig a kár a vagyontárgy valóságos értékéig kerül térítésre.

A helyreállítás befejeztével a Biztosított jogosulttá válik a valóságos és az újérték közti különbözet megtérítésére a biztosítási összegig.

e) a teljes károk térítési összegéből levonásra kerül a térítési összegnek az a hányada, amilyen mértékű állami támogatásban vagy visszatérítésben részesül a Biztosított, a vagyontárgy újjáépítése vagy újra beszerzése során. (Pl. ÁFA.)

2.6.2. a termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a valóságos értékig, de maximum a biztosítási összegig téríti meg a Biztosító. Lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg a könyvszerinti nettó értéket.

2.6.3. befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a Biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült beruházási költségek mérté- kéig, de legfeljebb a biztosítási összegig téríti meg a káridőponti befejezési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.

2.6.4. idegen vagyontárgyakat (a Biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingbe vett, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra átvett épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket) a választott értékelési módnak megfelelően téríti a Biztosító, a 2.6.1.-

2.6.2. pontja szerint.

2.6.5. saját készletek kára esetén a Biztosító

- áruk esetén a káridőponti áron

- felvásárolt termékek esetében felvásárlási áron térít.

2.6.6. a Biztosított tulajdonát képező, a kötelező számviteli nyilvántartásban nem szereplő vagyontárgyak, prototípusok, minták, mo- dellek, tervek, dokumentációk, műszaki fejlesztési alapból fedezett vagyontárgyak térítése a külön listán feladott biztosítási összeg alapján történik.

2.6.7. értékcikk kárát

- belföldi készpénz esetében névértéken,

- külföldi készpénz esetében az MNB hivatalos káridőponti valuta árfolyamán,

- értékpapír esetében az értékpapír újraelőállításának költségén,

- nemesfém, ékszer, drága- és féldrágakő esetében beszerzési áron téríti a Biztosító.

2.6.8. nem a Biztosított tulajdonát képező, de Biztosított és a Biztosítottnál lévő megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra, tárolásra vagy javításra átadott nem tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyak (készletek) károsodása esetén,

- a javítással helyreállítható károknál a javítási költség,

- teljes megsemmisülés esetén a teljes káridőponti valóságos érték kerül térítésre.

2.6.9. nem a Biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) göngyölegek térítése a betétdíjon történik, amelynek felső határa a biztosítási összeg.

2.6.10. a teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegéből az értékesíthető, ill. hasznosítható maradványok értékét a Biztosító minden esetben levonja.

2.6.11. a Biztosító megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült és igazolható költségeket a biztosítási összeg erejéig a következők szerint:

a) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közmű- vesítéssel, továbbá az esetleges kényszer kitelepítési, vagy megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,

b) a Biztosítottat terhelő, a káresemény során és után felmerülő mentési, oltási, romeltakarítási költségeket, beleértve az idegen tulaj- donban az oltás, mentés kapcsán keletkezett károkat is.

2.6.12. a károk mennyiségi megállapítása a Biztosító helyszíni vizsgálata során a károsulttal készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

2.6.13. amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe veszi, a Biztosító további szolgáltatási kötelezettsége megszűnik, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.

2.6.14. a Biztosító nem téríti meg a kárt, ha:

a) az olyan vagyontárgyakban keletkezett, amelyekre az adott biztosítási fedezet nem terjed ki,

b) az büntetőjellegű többletköltségként, valamint a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hát- rányként jelentkezik (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség),

c) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik, amely további rendeltetésszerű használatát nem befolyá- solja,

d) az a megsemmisült, biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrésze, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő,

e) az normalizált hiány (káló),

f) tervek, dokumentációk, üzleti könyvek és okmányok károsodása következményeként keletkezett.

Nem téríti meg továbbá a Biztosító azt a kárt, amely:

g) talajban,

h) az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben,

i) tervezési és kivitelezési hibák és hiányosságok miatt,

j) természetes elhasználódás miatt keletkezett.

III. kiegészítő biztosítások

3.1. K&H földmozgáskár biztosítás kiegészítő feltételei

A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen felté- telek alapján kötött biztosítási szerződésekre.

A K&H földmozgáskár biztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződésben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megálla- pított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.1.1. biztosítási esemény földmozgás

a) Földrengés: a Föld belső energiájából származó olyan talajmozgás, amely a káresemény helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) 5. fokozatát elérte, vagy meghaladta.

b) Földcsuszamlás: a földfelszíni talajrétegek (föld-,kőtömeg) hirtelen, váratlan balesetszerű lejtő irányú megcsúszása által okozott kár.

c) Föld- és kőomlás: a talaj fizikai, vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében illetve bármilyen külső terhelés miatt kő, kőtörmelék, szikla, vagy föld leomlás, lezúdulás.

d) Ismeretlen üreg beomlása: sem a Biztosított, sem a Szerződő által nem ismert, vagy a káreseményig fel nem tárt, illetve az építési dokumentációban nem szereplő építmény vagy üreg hirtelen, balesetszerűen bekövetkező beomlása.

kizárások

a Biztosító nem téríti meg azokat a földmozgások miatt keletkezett károkat, amelyek:

- már feltárt, vagy megkutatott üregek beomlása miatt,

- bányászati tevékenységgel (beleértve a külszíni kitermelést is) kapcsolatban,

- a föld (talaj) kitermelése miatt keletkeztek,

- a talaj állagát érintő mesterséges beavatkozás folytán a talajállapot változásából erednek (pl. szivárgó csatorna, hibás tö- mörítésű töltés stb.),

- más biztosítással (pl. építés szerelési felelősségbiztosítással) fedezhetőek.

3.2. K&H viharkárbiztosítás kiegészítő feltételei

A K&H viharkárbiztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződésben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.2.1. biztosítási események

3.2.1.1. vihar

Biztosítási eseménynek minősülnek a legalább 54 km/óra sebességű szél nyomó- és szívóhatása során keletkezett, valamint a vihar által sodort tárgyak által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk.

Biztosítási eseménynek minősülnek továbbá a szélviharral együtt járó csapadék által (eső, hó, jég) okozott azon károk, amelyek a biztosított épületekben és az épületekben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, ki- szakított nyílászáron, ill. a vihar okozta falazati résen keresztül károsított.

A viharkár biztosítási fedezet nem terjed ki azon biztosított vagyontárgyakra, amelyek tárolása a biztosítási esemény bekövetkez- tekor

- nem rendeltetésszerűen szabadban valósult meg (kivéve ha a Biztosító helyszíni elbírálása alapján a viharkár biztosítási fedezetet ezen vagyontárgyak vonatkozásában a fentebb említett tárolási körülmények ismeretében külön záradékban vál- lalta),

- a szabadban, nem az előírásoknak megfelelően valósult meg.

kizárások

viharkár biztosítási esemény alapján a Biztosító nem téríti meg a kárt, ha az(ok):

- közlekedő járműben,

- kikötői létesítményekben,

- ideiglenes fedésben (fólia, ponyva stb.),

- üvegházakban, fóliasátrakban,

- halastavakban, víztározókban és egyéb mélyépítési létesítményekben (gát, zsilip stb.),

- ha az épületek külső vakolatában, vakolati rendszerében, burkolatában és festésében keletkezett,

- a helyiségeken belüli légáramlás következtében tárgyak feldöntése, elsodrása, leszakítása folytán előálló törés vagy egyéb károsodásként,

- a karbantartás elmulasztása miatt keletkezett.

3.2.1.2. xxxxxx és hónyomás

Jégeső biztosítási eseménynek minősül a jégszemek formájában lehulló csapadék által okozott törés vagy deformációs sérülés.

Hónyomás biztosítási eseménynek minősül a nagy mennyiségben felgyülemlő hó statikus vagy dinamikus hatása miatt bekövetkező törés vagy deformációs sérülés.

A Biztosító kizárólag a biztosított épületek és építmények - kivéve a hideg- és melegágyak üvegezése, üvegtetők - tetőzetében keletkezett és a megrongált vagy megsemmisült tetőn keresztül beáramló csapadék (hó, jég) által az épületekben és építményekben elhelyezett bizto- sított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg. Megtéríti továbbá a Biztosító az épületek, építmények - illetve azok egyes részeinek - ledőlése, összeomlása miatt a bennük elhelyezett biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

kizárások

jégeső és hónyomás biztosítási események alapján a Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

- az esővíz-elvezető csatornákban, hófogó-szerkezetekben,

- a tetőszerkezet és a csapadék elvezető rendszer karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben,

- üvegházakban, fólia sátrakban keletkeztek

3.2.1.3. üvegtörés

A Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben a viharral együtt járó törés vagy repedés következtében keletkezett károkat.

a biztosítási fedezet kiterjed:

- a biztosított épületek és építmények szerkezetileg beépített üvegezésére,

- a biztosított épületek és építmények nyílászáróinak üvegezésére,

- cégtáblák (kivéve neonok) üvegezésére,

- az üveg felületeken lévő dekorációra és betörésvédő fóliára, fényvédőfóliára (az üveg és a rajta lévő fólia együttes értékének meg- felelően).

kizárások

Az üvegtörés biztosítási esemény alapján a Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

- üvegtetők, üveg előtetők,

- üvegházak,

- teraszok, korlátok, pinceablakok üvegezésében keletkeztek.

3.3. K&H üvegkárbiztosítás kiegészítő feltételei

A K&H üvegkárbiztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződésben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.3.1. biztosítási esemény üvegtörés

Üvegtörés biztosítási eseméynek minősül a biztosított üvegezésben a törés vagy repedés következtében keletkezett kár.

nem minősül biztosítási eseménynek:

- a lepattogzás, kagylósódás miatt, valamint

- az üvegfelület, valamint a rajta lévő dekoráció, festés, fólia karcolódása miatt keletkezett károsodás.

3.3.2. biztosított vagyontárgyak

A biztosítási fedezet a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) megjelölt üvegezésre vonatkozik az alábbiakban foglaltak szerint:

3.3.2.1. általános üvegezés épületek, építmények üvegezése

- a saját tulajdonú vagy bérelt biztosított épületek és építmények szerkezetileg beépített üvegezése,

- a saját tulajdonú vagy bérelt biztosított épületek és építmények nyílászáróinak üvegezése,

3.3.2.2. különleges üvegezés

a) épület üvegezése

- cégtáblák (kivéve neonok) üvegezése,

- az üveg felületeken lévő festés, dekoráció és betörésvédő fólia, fényvédőfólia (az üveg és a rajta lévő fólia együttes értékének megfelelően),

- napelem, napkollektor (védőüveg vastagság minimum 3,5 mm)

- üvegtetők, üvegfalak, üvegtégla, üvegpultok, tükörfalak, beépített üvegfalak, portálüvegezések, veranda és korlátüvegezés,

- kopolit üvegezése,

- előtető és üvegtető üvegezése.

b) berendezések üvegezése

- bútorok üvegezése,

- pultok, polcok üvegezése,

- tükrök,

- a berendezések üveg felületén lévő festés, dekoráció és betörésvédő fólia, fényvédőfólia (az üveg és a rajta lévő fólia együttes értékének megfelelően).

- kerámia főzőlap,

- kirakatok, kirakatszekrények üvegezése,

- akváriumok, terráriumok.

3.3.2.3. a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi kockázatokra:

- a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üveg kára vagy a keletkezett további kárai,

- az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének törése, repedése,

- az üvegház, meleg- és hidegágy üvegezése, úszómedence vagy medence üvegezésében,

- az üvegfelületen, vagy annak díszítésében és festésében keletkezett karcolódás, le- vagy kipattogzódás, leütődés, illetve biztonsági és fényvédő fóliában üvegtörés nélkül keletkező sérülések,

- a keretezés, foglalat sérülése

- műalkotás,

- üveget helyettesítő műanyagok,

- taposóüvegek,

- akváriumok és terráriumok tartalmában illetve törése következtében megsérült, elhullott állatok,

- világító testekben keletkezett károk.

3.3.3. biztosítási összeg

Az üveg biztosítási összegét a Szerződő határozza meg. A biztosítási összeg meghatározása pótlási értéken kell, hogy megtörténjen.

3.3.4. önrészesedés

A szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) az üvegkárra meghatározott önrészesedés.

3.3.5. kárkifizetés

A Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a biztosítási össszeg.

Amennyiben a biztosítási szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum) a biztosítási összegtől eltérő kártérítési limitet tartalmaz, úgy a Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a kártérítési limit. Az egy biztosítási időszakban teljesített kifizetések összege ebben az esetben sem haladhatja meg a biztosítási összeget.

a Biztosító a fentiek figyelembe vétele mellett megtéríti:

- a károsodott üveggel azonos minőségű üvegezés pótlási értékét;

- az üvegezés cseréjéhez szükséges védő berendezések, zárak, rácsok le és felszerelési költségét a biztosítási összegen belül, a pótlandó üvegezés értékének 20 %-a erejéig;

- az üvegezés cseréjéhez szükséges segédszerkezet, állvány, alpinista munka költségeit a biztosítási összegen belül, a pótlandó üvegezés értékének 20 %-a erejéig.

A Biztosító nem téríti meg az üvegezést befoglaló szerkezet, vagy keret károsodása miatt keletkezett károkat.

3.4. K&H vízkárbiztosítás kiegészítő feltételei

A K&H vízkárbiztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződésben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mér- tékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.4.1. biztosítási események

3.4.1.1. természetes vizek károkozása:

a) árvíz: az állandó, vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el.

b) felhőszakadás: olyan csapadékhatás, amikor 20 perc alatt mért csapadékmennyiségből számított átlagos intenzitás mértéke eléri vagy meghaladja a 0,5 mm/perc értéket vagy a csapadék mennyisége 24 óra alatt eléri a 30 mm-t.

kizárások

a Biztosító nem téríti meg azokat az árvíz, felhőszakadás, okozta károkat, amelyek

- a befogadó és elvezető létesítményekben, vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözőberendezésekben, halastavakban, víztározókban keletkeztek,

- a hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a nem mentett árterületeken levő vagyontárgyakban keletkeztek. (Hul- lámtér a felszíni élővizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy természetes magaspart közötti terület, nem mentett árterület: az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, vagy amelyet a vízügyi hatóság annak minősít.)

Nem téríti meg továbbá azokat a károkat, amelyek:

- hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvízmegelőzési, ill. árvízvédelmi munka során felmerült károkra és költsé- gekre vonatkoznak,

- talajerőben, illetve talajszerkezetben keletkeztek,

- talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, ha azokat nem tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,

- felhőszakadás következtében az épületek (építmények) külső vakolatában, burkolatában és festésében keletkeztek,

- elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás, rozsdásodás, gombásodás, penészesedés, korhadás formájában keletkeztek,

- belvíz, vagy talajvíz miatt keletkeztek,

- lábazatokon keresztüli vízszivárgás által keletkeztek.

Az árvízkár kockázat fedezete nem terjed ki a vályog, illetve agyag falazatú épületekre, építményekre, valamint azokra az épület- és építményrészekre, amelyek anyaga vályog vagy agyag.

3.4.1.2. vezetéktörés

Vezetéktörés: az ivó- és szennyvízvezetékek épületszerkezeten belül, vagy kívül, vízelvezető rendszerek, melegvízellátási, valamint távhő- vezeték, csapadék, egyéb ipari vezeték rendszerek, központi fűtési és hűtési rendszerek, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek tarto- zékainak törése vagy repedése miatt a víz (folyadék) váratlan, előre nem látható körülmények között szabályozhatatlanná vált kiáramlása, amely során a biztosított vagyontárgyakat a kiáramlott víz(folyadék) károsítja.

a biztosítás kiterjed a biztosított

- épületekben (építményekben) a szerkezetileg beépített vezetékszakaszok, vízvezeték esetén az épületek (építmények) vízellátását biztosító fővezeték(ek)be épített vízmérőhely(ek)et követő vezetékszakaszok,

- ingatlanok esetén az ott levő épületek (építmények) ellátását biztosító összes, az ingatlanon belül található vezeték, vízvezeték esetén az ingatlan vízellátását biztosító fővezeték(ek)- be épített vízmérőhely(ek)et követő vezetékszakaszok törése következtében kifolyó víz (folyadék) által okozott károkra.

kizárások

a Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

- magukban az elfolyt folyadékokban, gázokban, gőzökben keletkeztek,

- a tűzoltó-berendezések - beleértve azok tartozékait - törése, repedése, kilyukadása miatt keletkeztek,

- olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak és az üzemszerű működést nem befolyásolják,

- csapok, szelepek, tolózárak vagy egyéb elzáró szerkezetek nyitvahagyása miatt keletkeztek,

- a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, ha azokat nem tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,

- magában a károsodást előidéző sérült vezetékben, tartozékokban, szerelvényekben keletkeztek,

- nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkeztek (próbaüzem, szándékos túlterhelés stb.).

3.4.1.3. technológiai csővezetéktörés

Technológiai csővezetéktörés: a folyadékok, savak, lúgok, sóoldatok, folyékony szénhidrogének és származékaik (zagyok, flotátumok és hasonlók) csővezetékeinek, armaturáinak, edényzetének törése vagy repedése miatti váratlan, előre nem látható körülmények között sza- bályozhatatlanná vált kiáramlása, amely során a biztosított vagyontárgyakat a kiáramlás dinamikus erőhatása rombolja, deformálja, a ki- áramló folyadék anyagi tulajdonságával összefüggésben szennyezi, áztatja, károsítja.

kizárások

a Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

- tolózárak, szelepek, csapok vagy egyéb elzáró szerkezetek nyitvahagyása miatt keletkeztek,

- olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak és az üzemszerű működést nem befolyásolják,

- magukban az elfolyt anyagokban, vagy a meghibásodott (törött vagy repedt) csővezetékekben, armaturákban, edényekben keletkeztek,

- bizonyíthatóan a technológiai vezetékrendszerek előírt karbantartási munkáinak elmulasztása miatt következtek be,

- technológiai beüzemelés, nem rendeltetésszerű üzemeltetés során keletkeztek.

3.4.1.4. automata tűzoltó berendezés (sprinkler) törése

A Biztosító külön díj ellenében megfizeti a kárt, ha az automata tűzoltó berendezés, vezetékeinek, tartályainak, berendezéseinek tartozéka- inak törése vagy repedése, illetve előre nem látható körülmények között szabályozhatatlanná vált víz- (folyadék) kiáramlás miatt a biztosított vagyontárgyakat a kiáramlott víz (folyadék) károsítja.

kizárások

a Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

- magukban az elfolyt folyadékokban keletkeztek,

- olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak és az üzemszerű működést nem befolyásolják,

- csapok, szelepek, tolózárak vagy egyéb elzáró szerkezetek nyitvahagyása miatt keletkeztek,

- a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, ha azokat nem tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,

- magában a károsodást előidéző sérült vezetékben, tartozékokban, szerelvényekben keletkeztek,

- nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkeztek (próbaüzem, szándékos túlterhelés stb.)

3.5. K&H belföldi szállítmánybiztosítás kiegészítő feltételei

A K&H belföldi szállítmánybiztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződés alapján a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.5.1. biztosítható vagyontárgyak

A biztosítási fedezet saját vagy idegen tulajdonú, új, gyári csomagolású, gépjármű rakterében szállított árura vonatkozik.

Biztosítási fedezetbe nem vonható vagyontárgyak:

- egyedi értéket képviselő művészeti és egyéb tárgy (pl. hangszer), gyűjtemény,

- mobiltelefon, hordozható és kézi számítógép,

- chip-kártya, adathordozó, adattároló eszköz,

- karóra, ékszer, drágakő, nemesfém,

- szőrme, tervezői (nem konfekció) ruházat,

- pénz, értékpapír, bélyeg,

- szerződés, okirat, dokumentum, tervrajz,

- gépjármű, munkagép, hajó, jacht, légijármű

- tűz-, robbanásveszélyes, mérgező anyag,

- tartálykocsiban szállított és ömlesztett áru,

- poggyász, költözési ingóság,

- mintakollekció, munkaeszköz,

- félkész és kész dohánytermék,

- kábítószer, szeszesital, élőállat, fegyver.

3.5.2. a kockázatviselés terjedelme, biztosítási események

3.5.2.1. szállítmánybiztosítás elemi és baleseti károkra

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a Biztosított tulajdonában lévő, zárt felépítményű gépjárművel belföldön szállított szállítmányt (rako- mányt) ért elemi és baleseti károkra.

Biztosítási események: a biztosított szállítmány tűz, robbanás, földmozgás, földrengés, vihar, villámcsapás, valamint a szállítóeszköz idegen tárggyal vagy közeggel történő ütközése miatt bekövetkező vesztesége és kára.

3.5.2.2. szállítmánybiztosítás elemi, baleseti, feltöréses lopás és rabláskárokra

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a Biztosított tulajdonában lévő gépjárművel belföldön szállított szállítmányt (rakományt) ért elemi, bal- eseti, feltöréses lopás és rabláskárokra.

Biztosítási események: a biztosított szállítmány tűz, robbanás, földmozgás, földrengés, vihar, villámcsapás, a szállítóeszköz idegen tárggyal vagy közeggel történő ütközése, valamint feltöréses lopás és rablás miatt bekövetkező vesztesége és kára.

3.5.3. kizárt kockázatok

fel- és lerakodás során bekövetkező kár vagy sérülés.

Bármilyen jellegű tárolás (pl. éjszakai, hétvégi, járművön történő tárolás, kiállítás, stb.) során bekövetkező kár vagy sérülés.

3.5.4. korlátozások

a) bővített radioaktív szennyezést kizáró záradék

Jelen záradék felülíró hatályú, és a biztosítási szerződésben, kötvényben (fedezet igazoló dokumentumban) foglalt bármely ellen- tétes tartalmat érvénytelenít.

A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiak által, ezek hozzájárulásával vagy ezekből eredő közvetlen vagy közvetett veszteségre, kárra, felelősségre vagy költségre:

- nukleáris fűtőanyag, nukleáris hulladék vagy nukleáris fűtőanyag égése útján keletkező radioaktivitásból eredő ionizáló sugárzás vagy radioaktív szennyezés,

- nukleáris létesítmény, reaktor vagy egyéb nukleáris berendezés, illetve azok nukleáris alkotórészeinek radioaktív, mér- gező, robbanékony vagy egyéb szempontból veszélyes vagy szennyező tulajdonságai,

- atommag- vagy nukleáris hasadást és/vagy fúziót, egyéb hasonló reakciót vagy radioaktív energiát, anyagot alkalmazó fegyver vagy eszköz,

- radioaktív anyag radioaktív, mérgező, robbanékony vagy más szempontból veszélyes vagy szennyező tulajdonságai.

Jelen al-záradékban foglalt kizárás nem vonatkozik nem nukleáris fűtőanyagként alkalmazott radioaktív izotópokra, ha az ilyen izotópokat kereskedelmi, mezőgazdasági, gyógyászati, tudományos vagy más hasonló békés célokból készítik, szállítják, tárolják, vagy használják.

b) vegyi, biológiai, biokémiai, elektromágneses fegyvereket és kibernetikus támadást kizáró záradék

Jelen záradék felülíró hatályú, és a biztosítási szerződésben, kötvényben (fedezet igazoló dokumentumban) foglalt bármely ellen- tétes tartalmat érvénytelenít.

a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiak által, azok hozzájárulásával vagy azokból eredő közvetlen vagy közvetett veszteségre, kárra, felelősségre vagy költségre:

- vegyi, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegyver,

- károkozási szándékkal használt vagy üzemeltetett számítógép, számítógéprendszer, számítógépes szoftverprogram, szá- mítógépes vírus vagy folyamat, illetve egyéb elektronikus rendszer.

c) elektronikus adatfelismerési záradék

Jelen záradék felülíró hatályú, és a biztosítási szerződésben, kötvényben (fedezet igazoló dokumentumban) foglalt bármely ellen- tétes tartalmat érvénytelenít.

3.5.4.1. a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a következők miatt bekövetkező, vagy azokkal bármely módon – közvetlenül vagy közvetve - összefüggő veszteségre, kárra, felelősségre vagy költségre;

a) számítógép, elektronikus eszköz, összetevő, rendszer, szoftver, beágyazott program - legyen az akár a Biztosított tulajdo- nában vagy birtokában, akár nem - tényleges vagy várható sikertelenségére vagy képtelenségére;

- hogy bármely dátumot helyesen és egyértelműen hozzárendeljen a helyes naphoz, héthez, évhez vagy évszázadhoz,

- hogy bármely, 1998. december 31. utánra eső dátumot helyesen felismerjen, sorba rendezzen, vagy kiszámítson,

- hogy úgy üzemeljen tovább, ahogy abban az esetben tette volna, ha az általa elvégzendő feladathoz tartozó aktuális dátum, a valóságos dátum és bármely egyéb dátum 1999. január 1-jénél korábbi lett volna;

b) tetszőleges, félreérthető vagy hiányosan meghatározott dátum vagy dátumszerű kód használatára bármely adatban, szoft- verben vagy beágyazott programban;

c) bármely fenti veszély elhárításának vagy csökkentésének érdekében végrehajtott megelőző, javító vagy egyéb ilyen jellegű intézkedésre.

3.5.4.2. az 3.5.4.1. a) és a b) pont ellenére a Biztosító kockázatviselése kiterjed;

a) azon tárgyi eszköz fizikai veszteségére vagy fizikai sérülésére;

- amely a Biztosított tulajdonában van, vagy

- amelyet a Biztosított bérel, őriz, vagy birtokol, vagy

- amelyet a Biztosított szerződés alapján biztosítani köteles;

b) más személy tárgyi eszközében okozott fizikai veszteség vagy fizikai sérülés felelősségére, feltéve, hogy az ilyen veszteség, sérülés vagy felelősség az eredeti szerződés(ek), kötvény(ek) (fedezet igazoló dokumentumok) feltételei, szabályzatai és kizárásai által meghatározott fedezeti körbe tartozik.

3.5.4.3. fenti 3.5.4.2. pont céljára a „tárgyi eszköz” fogalmába nem tartozik bele:

a) bármilyen módon tárolt vagy szállított adat vagy beágyazott program;

b) számítógép, elektronikus eszköz, összetevő, rendszer, szoftver - kivéve, ha az ilyen eszköz valamely biztosított szállítmány vagy hajógépezet részét képezi - amely bármilyen módon, közvetlenül vagy közvetve kapcsolatos egy bejelentett veszte- séggel vagy kárral, vagy amelyből ilyen veszteség vagy kár keletkezik.

3.5.4.4. a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki olyan veszteségre, kárra, felelősségre vagy költségre, amely bármilyen, kizá- rólagosan a fenti 3.5.4.1. pontban megnevezett valamely veszély miatt bekövetkező veszteségek fedezetére létrehozott szerződés- ből ered.

a) pótlási záradék

A biztosított gép vagy berendezés bármely részének vagy részeinek a jelen biztosítási szerződésben, kötvényben (fedezet iga- zoló dokumentumban) fedezett veszély által okozott kára vagy sérülése esetén megtérítendő összeg nem haladhatja meg a sérült rész vagy részek pótlásának vagy javításának a felmerült szállítási és szerelési díjakkal megnövelt költségét.

Vám térítése kizárt, kivéve, ha a teljes vám szerepelt a biztosítási összegben, mely esetben a kiegészítő vám megfizetése miatt felmerülő veszteség szintén megtérítendő.

A Biztosító kártérítési kötelezettsége semmilyen esetben sem haladhatja meg a komplett gép vagy berendezés biztosítási összegét.

b) párok és készletek záradék I.

Amennyiben bármely biztosított tétel párt vagy készletet alkotó cikkeket tartalmaz, a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem haladhatja meg sem a sérült, elveszett vagy megsemmisült rész vagy részek párban vagy készletben képviselt különös értékétől független értékét, sem annak a pár vagy a készlet értékéhez viszonyított arányos értékét.

c) párok és készletek záradék II.

- párt vagy készletet alkotó cikk vagy cikkek vesztesége vagy kára esetén a kártérítés mértéke a pár vagy készlet teljes értékének ésszerű és méltányos arányos része lesz, az ilyen veszteség vagy kár azonban semmi esetben sem értelmezhető a pár vagy készlet totálkáraként.

- gépek, berendezések, számítógépek vagy egyéb, több alkatrészből álló elektronikus berendezések vesztesége vagy kára esetén jelen szerződés, kötvény (fedezet igazoló dokumentum) alapján kizárólag az elveszett vagy sérült rész(ek) értéke kerül megtérítésre.

- mechanikai, elektromos és elektronikus működési zavar záradék

Mechanikai, elektromos és elektronikus működési zavar vagy meghibásodás miatt bekövetkező veszteség és kár kizárt, kivéve, ha azt jelen szerződés, kötvény (fedezet igazoló dokumentum) által fedezett valamely esemény okozta, és a biztosított tétel vagy a csomagolás külső sérülésére bizonyíték áll rendelkezésre.

- lopásbiztosításra vonatkozó záradék

A lopásbiztosítási fedezet kizárólag minden oldalról zárt szállítójárműre vonatkozik. A szállítójárművet MABISZ által minősített, működő- képes riasztóberendezéssel vagy egyéb lopásgátló eszközzel kell ellátni. A szállítójármű őrizetlenül hagyása esetén a járművet minden esetben kulccsal be kell zárni, és a riasztóberendezést be kell kapcsolni.

3.5.5. önrészesedés

Lopáskár esetén káreseményenként a kárösszeg 20%-át, de legalább a biztosítási szerződés alap önrészesedést a Biztosított maga viseli. Egyéb esetekben önrészesedés az alapönrész megállapodás szerint kerül alkalmazásra.

3.5.6. a biztosítás térbeli és időbeli hatálya

A Biztosító kockázatviselése a Magyarország területén, a szállítás megkezdésének pillanatában kezdődik, érvényes a szállítás szokásos útvonalára és tartamára, és a szállítmány végső rendeltetési helyre (raktárba vagy egyéb tárolási helyre) történő megérkezésekor ér véget.

3.5.7. a biztosítási összeg

A biztosítási összeg minden esetben a szállítójárművön (szerelvényen) egy alkalommal szállított áru értéke, de legfeljebb 25 millió forint járművenként és szállításonként. Az éves kártérítési limit 50 millió forint.

A szállításban résztvevő tehergépjármű(vek) forgalmi rendszámát és a járműre vonatkozó biztosítási összeget a Biztosítóval közölni kell (járműlista készítése szükséges).

3.6. K&H telephelyi gépjármű-biztosítás kiegészítő feltételei

A K&H telephelyi gépjármű-biztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződés alapján a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.6.1. biztosítási események

3.6.1.1. alapfedezet:

- tűz

- robbanás

- villámcsapás

- felhőszakadás

- személyzettel ellátott légijármű és részeinek, vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása

- földrengés

- árvíz

- vihar

A fenti pont esetében a K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeiben foglaltak az irányadók.

3.6.1.2. kiegészítő fedezet:

- üvegkár

A biztosított járműnek kizárólag az ablaküvegeiben, bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által keletkezett törés vagy egyéb sérülés (a jármű fényszóróiban keletkezett kár töréskárnak minősül).

- jégverés

A Biztosító fedezi a különböző méretű jégszemcsék, jégszemek formájában lehullott csapadék által a biztosított járművekben keletkezett törés, horpadás és repedés kárt.

- lopás és rablás

A biztosított járműveknek, alkatrészeiknek, vagy biztosítási fedezet alá vont tartozékaiknak ellopása, elrablása valamint e cselekménnyel össszefüggésben keletkezett sérülése.

Nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése lopáskárra a járművekbe épített rádióra, magnetofonra, erősítőre, CD-játszóra, CB rá- dióra, rádiótelefonra és ezek tartozékaira (adapter, antenna, hangszóró, stb.).

- telephelyi töréskár

A telephelytől 1 km-es körzetben, próbaút során bekövetkezett töréskár.

A biztosított járműben bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő baleseti jellegű erőhatás által keletkezett törés vagy egyéb sérülés.

3.6.2. biztosított vagyontárgyak

a biztosítási fedezet kiterjed az alábbi saját és bizományi értékesítésre átvett járművekre, melyek lehetnek:

- gépjárművek,

- mezőgazdasági vontatók,

- pótkocsik,

- személygépkocsi utánfutók,

- motorkerékpárok, segédmotorok.

A járművek a telephelyre érkezéskor az állapotlapon rögzített állapotban vannak biztosítva, ideértve a gyári alapkivitelt meghaladó alkatrészeket és tartozékokat is, amennyiben ezek a jármű telephelyre érkezésekor felvett állapotlapon felsorolásra kerültek, illetve meglétük igazolható.

Használt járművek esetében az állapotlapon rögzíteni kell a karosszéria minden egyes sérülését, illetve sértetlen állapotát.

a biztosítási fedezet nem vonatkozik:

- a kár időpontjában 4 évnél idősebb járművekre,

- állapotlappal nem rendelkező használt gépkocsikra,

- a javításra átvett járművekre.

3.6.3. kockázatviselés helye a biztosítási fedezet kiterjed:

- a biztosított telephelyen épületben tárolt járművekre,

- a biztosított telephelyen kerítéssel körülhatárolt területen a szabadban tárolt járművekre,

- a telephelyen kívül, attól legfeljebb 25 méterre lévő dobogón tárolt legfeljebb 2 db járműre a nyitvatartási idő alatt.

3.6.4. biztosítási összeg

3.6.4.1. új járművek a káresemény időpontjában érvényes újra beszerzési áron biztosítottak

- újnak minősül a gépjármű az első forgalomba helyezését megelőzően, de legfeljebb a gyártásától számított hat hónapig.

3.6.4.2. használt járművek valóságos értéken - tényleges avult értéken - biztosítottak.

- használtnak minősül a gépjármű az első forgalomba helyezését követően, vagy ha a kár időpontját megelőzően több mint hat hó- nappal gyártották.

- valóságos érték az az összeg, amelyet egy azonos típusú és felszereltségű, korú, azonos műszaki állapotú járműért a káresemény időpontjában Magyarországon fizetni kellene.

3.6.5. a Biztosító szolgáltatása

A Biztosító a károkat az önrészesedés levonásával az alábbiak szerint téríti meg:

3.6.5.1. szolgáltatás részkár esetén

- a Biztosító megtéríti a biztosítási esemény következében keletkezett károsodások – magyarországi hivatalos márkaszervizben, a gyári javítási technológia szerint elvégzett - helyreállításának számlával igazolt költségét.

- a felek bizonylatok hiányában a becsült kártérítések tekintetében megállapodást köthetnek.

- a Biztosító a helyreállítás költségeiből nem von le értékemelkedést.

- ha a sérült alkatrész illetve tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a Biztosító az ebből eredő többletköltségeket nem viseli.

- a Biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fényezésének a költségét téríti meg. A karosszéria teljes fényezésének a költségét csak abban az estben téríti meg a Biztosító, amennyiben a sérült rész a külső felületnek több mint 50 %-a.

3.6.5.2. szolgáltatás totálkár esetén

Totálkáros a biztosított jármű, amennyiben:

- ellopják, és a rendőrségi nyomozást lezáró határozattal bizonyíthatóan nem került meg,

- a káresemény során olyan mértékben megsérül, hogy a helyreállítása a költségek megtérülésének figyelembevételével gazdaság- talan.

Amennyiben a helyreállítás és a járulékos költségek összege eléri a jármű káridőponti értékének a 60 %-át, a Biztosító jogosult a kárt totál- kárként kezelni.

Új járművek totálkára esetén a Biztosító a totálkáros járműnek a biztosítási esemény időpontjában érvényes, új járművel való pótlási értékét téríti meg a maradványérték (a roncs érték) levonásával.

Használt járművek esetében a Biztosító a káresemény során totálkárossá vált járművek maradványértékkel csökkentett káridőponti valósá- gos értéket téríti meg.

A kártérítés felső határa a károsodott vagyontárgy biztosítási összege, de maximum az ajánlaton feltüntetett kártérítési limitösszeg.

A Biztosító megtéríti a biztosítási esemény kapcsán sérült jármű indokolt szállításával, vontatásával, idegen helyen történő tárolásával, őr- zésével felmerült költségeket, továbbá a helyreállítást követő forgalomba helyezés előtti vizsga díját, amennyiben a jármű a káresemény előtt érvényes forgalmi engedéllyel rendelkezett.

A teljes kártérítés összege nem haladhatja meg a károsodott vagyontárgy biztosítási összegét, illetve az ajánlaton feltüntetett kártérítési limit összeget.

3.6.6. mentesülés

3.6.6.1. mentesül a Biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt:

- gyúlékony, robbanó, korrodáló vagy maró anyagnak a biztosított járműben való nem rendeltetésszerű tárolása idézte elő,

- háború, polgárháború, belső zavargás, sztrájk, terrorizmus vagy atomenergia felszabadulása okozta,

- ha a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

- a szerződő fél vagy a Biztosított;

- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

- üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezető munkakört, vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együttjáró munkakört betöltő alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető beosztású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk, vagy szervük okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

Súlyosan gondatlanul okozottnak minősül a kár, amennyiben szakszerűtlen üzemelés, hatósági vagy egyéb engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése, a járműnek a káresemény időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapota, vagy a tűzrendészeti előírások megsértése okozta.

3.6.6.2. mentesül a Biztosító a lopáskárok és az ezeknek a következtében keletkezett egyéb károk megfizetése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a járművet nem zárták le, és a telephely védettsége nem felel meg a 8. pontban leírt védelmi előírásoknak.

3.6.7. önrészesedés

Telephelyi gépjármű-biztosítás csak önrészesedés vállalásával köthető.

A biztosított járművekben keletkezett kár esetén az igazoltan felmerült járulékos költségekkel együtt megállapított kárösszegből káresemé- nyenként a kárösszeg 20 %-át, de minimum 50.000 forintot, de legalább a szerződésben meghatározott önrészesedést a Biztosított maga viseli.

3.6.8. védelmi előírások

3.6.8.1. a telephelyen tárolt járművek esetében:

- teljes egészében körülkerített, lezárt telephely;

- a telephely teljes egészére kiterjedő térvilágítás.

3.6.8.2. a telephelyen kívül tárolt járművek esetében: a Biztosító lopáskár esetén csak a nyitvatartási idő alatt vállal fedezetet, amennyi- ben a járművet lezárt, mozgásképtelen állapotban tárolták. (kiszerelt akkumulátor, megszakított elektromos rendszer).

3.6.8.3. a telephelyen kívül, dobogón tárolt járművek esetében: a Biztosító lopáskár esetén csak a nyitvatartási idő alatt vállal fedezetet, amennyiben a járművet lezárt, mozgásképtelen állapotban tárolták. (kiszerelt akkumulátor, megszakított elektromos rendszer).

3.7. K&H tűz üzemszünet biztosítás kiegészítő feltételei

A K&H tűz üzemszünet biztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződés alapján a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyek az üzemszünet alatt, legfeljebb a térítési tartam alatt keletkeztek a jelen felté- telekben meghatározottak szerint.

3.7.1. biztosítási események, kizárások

3.7.1.1. üzemszüneti biztosítási esemény

Az üzemszüneti biztosítási esemény a kötvényben (fedezet igazoló dokumentumban) megjelölt kockázatviselési helyen, a vállalkozás bizto- sított vagyontárgyait ért és az érvényes K&H vagyon tűzkárbiztosítás alapján térítendő kár miatt bekövetkezett részleges vagy teljes kény- szerű tevékenységi szünet, melynek ideje alatt - de maximum a kártérítési tartam alatt - az e szerződésben biztosított üzemszüneti veszte- ségek keletkeztek.

Az üzemszünet biztosítási esemény kiváltó okait a K&H vagyon tűzkárbiztosítás biztosítási eseményei képezik.

A szerződés kockázatviselési köre külön díj ellenében kiterjeszthető víz, vihar, betöréses lopás és rablás kockázatokkal.

A Biztosító az üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben következik be, ha a vagyonbiz- tosítás általános szerződési feltételeiben rögzített biztosítási események, illetve kockázatbővítés esetén a kiterjesztésre került kockázati események bekövetkeztek és azok alapján a Biztosító kártérítést fizetett, valamint ezen biztosítási események kiváltották az üzemszünetet.

3.7.1.2. kizárások

a Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a) a K&H vagyon tűzkárbiztosítás és kiterjesztés esetén a kiegészítő vagyonbiztosítási feltételek kizárásai között szereplő események által okozott üzemszünet következményei;

b) e szerződés alapját képező K&H vagyon tűzkárbiztosítási szerződés, és kiterjesztés esetén a kiegészítő vagyonbiztosítási feltételek értelmében biztosítható, de nem biztosított esemény következményeként keletkeztek,

c) készpénz, értékpapír, üzleti könyvek, üzleti feljegyzések, üzletmenettel kapcsolatos feljegyzések, okiratok, számlák, nyil- vántartó iratok, adathordozók, kötvények, tervek, tervrajzok, dokumentációk, mikrofilmek, adathordozók, szoftver megsem- misülése, elveszése, megrongálódása miatt keletkeztek;

d) felújítás, nagyjavítás, átalakítás következményei,

e) felszámolás, végelszámolás, átalakulás, csődeljárás következményei,

f) az üzemszünet időtartama alatt bekövetkező rendkívüli események miatt az üzemszünet időtartamának növekedését okoz- zák,

g) alapanyag hiány, vagy bármilyen nem biztosított oknál fogva történt leállás következményei,

h) a szükséges tevékenységi engedély hiányából, azzal összefüggésben keletkeztek,

i) az üzemeltetést vagy újjáépítést felügyelő hatóság által előírt korlátozások következményei,

j) a megsérült vagyontárgyak pótlásának, javításának késedelméből keletkeztek,

k) a Biztosítottnak felróható okból a helyreállításhoz szükséges anyagi forrás hiányából keletkeztek,

l) azért következtek be, mert a helyreállítás szokatlan mértékben elhúzódott a tulajdoni, bérleti jogviszonyok tisztázása, ha- gyatéki, peres ügyek bonyolítása vagy egyéb hasonló ügyek késedelme miatt,

m) katonai intézkedések, háború vagy háborús események, sztrájk, felkelés, belső zavargások, munkabeszüntetés, hatósági elkobzás, atomenergia, földrengés miatt keletkeztek,

n) összefüggenek a károsodott vagyontárgyakkal összetartozó sértetlen vagyontárgyak használhatatlanná válásával.

3.7.2. időbeli hatály

A jelen kiegészítő biztosítás időbeli hatálya a felek eltérő megállapodásának hiányában a K&H vagyon tűzkárbiztosítási szerződés időbeli hatályához igazodik.

A jelen kiegészítő biztosítás alapján a Biztosító kockázatviselése legfeljebb addig az időpontig érvényes, amíg az üzemszünetet kiváltó káreseményre a Biztosított hatályos K&H vagyon tűzkár, illetve vízkár-, viharkár-, betöréses lopás- és rablásbiztosítással rendelkezik.

Abban az esetben, ha a felek korábbi időpontban kötött K&H vagyon tűzkárbiztosítás kiegészítéseként kötik meg e szerződést, úgy a Biztosító kockázatviselése az ajánlat aláírását követő nap 0 órakor, vagy a felek megállapodása szerint ettől eltérő későbbi időpontban kezdődik.

3.7.3. biztosítási összeg, értékelési időszak

3.7.3.1. a biztosítási összeg a pozitív üzemi (üzleti) tevékenység eredménye a Számviteli Törvény szerint és a folyamatos működési költség összege, amelyet a Biztosított az üzemszünet nélkül elérhetett volna az értékelési időszakban.

Az üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége és a folyamatos működési költségek egy csoportban tételesen meghatározva kerülnek biztosításra. A Számviteli Törvény előírásai szerint meghatározott üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, amennyiben ez pozitív.

Folyamatos működési költség: mindazon költségek és ráfordítások, amelyek a folyamatos és szokásos működés érdekében a forgalomtól és a termelés volumenétől függetlenül merülnek fel, de különösen:

- az alkalmazottak munkabére (beleértve az szja-t) és járulékai,

- illetmények,

- rendszeres és jogszabályon nyugvó fizetési kötelezettségek, ha azokat az üzemszünet tartama alatti időszakban is be kell fizetni és jogszabályon alapuló halasztási lehetőség nincs. Ide tartoznak a kötelező biztosítási díjak, illetékek, kamarai tagsági díj,

- az olyan egyéb állandó költségek és ráfordítások, melyek a tevékenység szüneteltetése ellenére rendszeresen felmerülnek, és tel- jesítésükre a Biztosított az üzemszünetet kiváltó ok bekövetkezte előtt létrejött szerződés alapján köteles:

- bérleti, előfizetési, használati, önkéntes biztosítási díj,

- rezsiköltségek, melyek a helyreállítással nem állnak összefüggésben (energia költség, irodai kiadások, telefondíjak, gépjárművek üzemeltetése, fenntartási költség, stb.),

- terv szerinti amortizáció.

a biztosítás nem terjed ki az alábbiakra:

a) termeléshez szükséges áru, félkész termék, alap és segédanyag, üzemanyag,

b) energia beszerzési költsége, eladott áruk beszerzési értéke, tovább számlázott alvállalkozói teljesítések értéke,

c) megbízási díjak, forgalomtól (termeléstől) függő bérköltségek és járulékok,

d) beruházás, tárgyi eszköz beszerzési költségei,

e) adók, illetékek, vámok,

f) kiszállítással kapcsolatos fuvarköltség, amennyiben folyamatos szerződéses fizetési kötelezettségek nem állnak velük szemben, valamint csomagszállítási díjak,

g) kötbér, késedelmi kamat, büntető kamat, perköltség, kártalanítás,

h) olyan kártérítések, melyeket a beszállítók és vevők követelnek a kötelezettségek teljesítésének elmaradása miatt,

i) bírság,

j) az olyan nyereségek, költségek, melyek nincsenek össszefüggésben az üzemszünettel: pl. tőzsde spekuláció, ingatlan ügy- letek, tőkebefektetés,

k) forgalomtól függő biztosítási díjak,

l) licenc díj tárgyi értéke, forgalomtól függő licenc és találmányi díjak,

m) terven felüli amortizáció.

3.7.3.2. az értékelési időszak a kárösszeg megállapítására szolgál, melynek tartama 12 hónap. Az értékelési időszak abban az időpont- ban fejeződik be, amikor már nem keletkezik üzemszüneti kár.

A Biztosító a hozzá benyújtott dokumentumok és szakértői jelentések alapján az értékelési időszakra megállapítja a teljes veszteséget, és ebből számítja ki a téríthető kárösszeget.

Amennyiben a kártérítési tartam rövidebb, mint az üzemszünet tartama, az értékelési időszak befejeződik a kártérítési tartam lejártakor. Az előbbi rendelkezések akkor is érvényesek, ha a biztosítási összeget 12 hónapnál rövidebb térítési tartammal biztosították.

Amennyiben az üzemszünet tartama eléri a 12 hónapot, az értékelési időszak további 12 hónappal növekszik.

3.7.4. alulbiztosítás, túlbiztosítás

3.7.4.1. ha a vagyoni kár bekövetkeztekor a biztosítási összeg bármely eleme kisebb, mint a tényleges üzemszüneti veszteségek alapján számított biztosítandó összeg, a kár a tényleges és a biztosított összeg arányában kerül térítésre (aránylagos kártérítés). A biztosítási összeg elemeit külön-külön kell vizsgálni.

3.7.4.2. túlbiztosítás esetén a Biztosított csak a tényleges üzemszüneti veszteségek térítésére jogosult. A többletbiztosítási összegből eredő többlet díj a Szerződőt illeti meg.

3.7.5. biztosítási díj

3.7.5.1. a biztosítás díja a Biztosított üzemszüneti veszteségeknek megfelelően 12 hónapra, ill. ettől eltérő biztosítási időszakra megál- lapított – a biztosítási szerződésben rögzített – biztosítási összeg és az érvényben lévő díjszabás szerinti díjtétel szorzata.

3.7.5.2. mivel a biztosítási összeg a tárgyév tervadatai és a tárgyévet megelőző év tényadatai alapján kerül megállapításra, ezért a biztosítás díja előzetes díj, melynek végleges elszámolása a tárgyév (biztosítási időszak) lejártával történik a Szerződő adatközlése alapján.

3.7.5.3. amennyiben a Biztosító a tárgyévben aránylagos kártérítést alkalmazott - díjkülönbözet megfizetését nem kéri.

3.7.6. díjelszámolás

3.7.6.1. ha a Szerződő a pénzügyi év zárását követően legkésőbb 4 hónappal bejelenti, hogy üzleti könyvei szerint az eltelt pénzügyi évben kitermelt üzemi (üzleti) nyeresége és folyamatos működési költségei nem érték el a szerződésben szereplő biztosítási összeget, akkor a Biztosító a többlet után fizetett biztosítási díjat a kifizetett éves díj legfeljebb egyharmadáig visszatéríti számára. A visszatérítést a biztosítási összeg minden csoportjára tevékenységenként külön kell kiszámítani. A Biztosító a visszatérített díjrészlet vonatkozásában a költségeit nem érvényesítheti, ugyanakkor arra a Szerződő nem követelhet kamatot.

3.7.6.2. ha az elmúlt pénzügyi évben a biztosítási összeg kisebb volt a ténylegesen kitermelt üzemi nyereségnél és a folyamatos üzemi költségnél, akkor a Szerződő kötelezetté válik a különbözet megfizetésére. A bejelentés után a Biztosító számítja, majd számlázza a fizetendő többlet díjat.

3.7.7. üzemszüneti kár, a kockázatviselés helye, térítési tartam

3.7.7.1. üzemszüneti kár a kieső üzemi (üzleti) nyereségek és a folyamatos működési költségek összege, amennyiben a K&H vagyon tűzkárbiztosítási szerződésben szereplő telephelyen következett be.

3.7.7.2. térítési tartam

A térítési tartam a biztosítási szerződésben rögzített időszak, amely a Biztosított munkarendje szerinti – műszakszámtól független - munka- napokban vagy hónapokban van meghatározva.

A Biztosító legfeljebb a káresemény bekövetkezésétől számított 12 hónapon belül bekövetkezett üzemszüneti károkat téríti meg.

A térítési tartam vonatkozásában 12 hónapnál rövidebb időszakban is meg lehet állapodni. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége az üzem újra beindulásakor, de legkésőbb a térítési tartam utolsó napjával megszűnik. A térítési tartamot a felek a szerződésben rögzítik.

3.7.8. a Biztosító kárkifizetése, önrészesedés

3.7.8.1. a Biztosító kárfizetése az üzemi (üzleti) nyereség és folyamatos működési költségek azon részére terjed ki, amelyet a Biztosított az üzemszünet következtében a kártérítési időszakban nem tudott kitermelni. A biztosítási összeg a biztosítási időszakban a kifizetett kárösszeggel csökken, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.

3.7.8.2. a költségek csak abban az esetben kerülnek megtérítésre, ha további kiadásuk kötelező vagy a kárenyhítés érdekében gazda- ságilag indokolt, és olyan mértékben, amilyen mértékben az üzemszünet nélkül kitermelhetők lettek volna.

3.7.8.3. az üzemszüneti kár mértékének megállapítása során minden olyan körülményt figyelembe kell venni, amely az üzletmenetet és az üzemi (üzleti) eredményt az értékelési időszakban kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolta volna, ha az üzemszünet nem következett volna be.

3.7.8.4. a biztosítás nem eredményezhet gazdagodást. Azokat a gazdasági előnyöket, amelyek az értékelési időszakot követően a kár- térítési időszakban az üzemszünetből származnak, a kárszámítás során figyelembe kell venni.

3.7.8.5. a munkabér térítésének szabályai

a) a Biztosító megtéríti legfeljebb a biztosítási összegben munkabérre felvett határig a bruttó munkabért és a bért terhelő járulékokat. A Biztosító csak annyiban téríti meg a munkabért és az azt terhelő járulékokat, amennyiben a Biztosított, mint munkáltató a Munka Törvény- könyve, a rá vonatkozó egyéb jogszabályok, valamint a hatályos kollektív szerződés alapján azt kifizetni köteles.

Az alkalmazottak munkabérének térítési alapja a társadalombiztosítási járulék elszámolására szolgáló és a járulék tényleges kifizetését iga- zoló bizonylat.

A téríthető munkabér számításakor kizárólag a kár időpontjában már alkalmazásban álló alkalmazottak munkabére vehető figyelembe. A térítés mértéke a megállapított veszteséget alapul véve:

100%-ig téríthető a munkabér a kártérítési tartam első felére, de maximum 30 napra,

50%-ig téríthető a munkabér a kártérítési tartam második felére, de legfeljebb további 30 napra, 25%-ig téríthető a munkabér 60 napon túl a kártérítési tartam végéig.

b) a termelésben közvetlenül nem dolgozó (igazgatási) alkalmazottak munkabére legfeljebb 40 munkanapra téríthető. A Biztosított azonban a lehetőség szerint köteles e tartam alatt a 10. munkanap után az alkalmazottját a helyreállítási munkákhoz átcsoportosítani, mely munkák munkadíja kárenyhítés ráfordításának megtérítése (3.7.10. pont) keretében térül.

3.7.8.6. a jogszabályokon, valamint szerződéseken nyugvó fizetési kötelezettségek kárösszege a kifizetést tanúsító nyugták, számlák alapján kerül megállapításra.

Ha a kifizetést tanúsító okmány nemcsak az üzemszünet tartamára eső fizetési kötelezettséget tartalmazza, a kárösszeg a tényleges üzem- szünet és a bizonylaton szereplő időtartam arányában kerül térítésre.

3.7.8.7. nem téríthető azon a címen bejelentett kárigény, hogy a bekövetkezett kár helyreállítása nem az eredeti állapotnak meg- felelően történik, vagy a káresemény helyreállítását egybeköti a vállalkozás felújításával, vagy bővítésével, illetve új tárgyi eszközök beszerzésével.

3.7.8.8. teljes üzemszünet esetén a fentiekben részletezett módon megállapított teljes kárösszeg kerül kifizetésre az önrészesedés és az alulbiztosítás figyelembevételével.

3.7.8.9. részleges üzemszünet esetén a megállapított kárösszeg olyan arányban kerül kifizetésre, amilyen arányban az üzemszünet időszaka alatt a termelés (szolgáltatás vagy forgalom) a káresemény előtti időszakhoz viszonyítva csökkent.

3.7.8.10. a Biztosító nem téríti meg:

a) az olyan üzemi (üzleti) nyereséget, melyet a Biztosított a fedezeti tartam alatt az üzemszüneti esemény bekövetkezése nélkül sem ért volna el,

b) azokat a folyamatos működési költségeket, amelyet a Biztosított biztosításra nem adott fel,

c) a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem gazdálkodott volna ki, a tervezett bevételéből,

d) az áruértékesítésből remélt eredményt, ha az értékesítés a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem realizálódott volna,

e) azokat a ráfordításokat, amelyekből a Biztosítottnak haszna származik a fedezeti tartamon túl is, illetve amelyekkel nem a Biztosított költségeket fedezi,

f) az olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek a biztosítási szerződésben meghatározott önrészesedést nem érik el.

3.7.8.11. a biztosítási szerződésben meghatározott összegek önmagukban nem szolgálnak bizonyítékul az üzemi nyereség és folyamatos működési költségek tényleges mértékére. A Biztosító a kárösszeget a kárrendezés során a hozzá benyújtott és hiteles dokumentumok, valamint a szükség esetén bekért szakértői jelentések alapján állapítja meg.

3.7.8.12. a kárkifizetés esedékessége

Kárösszeg kifizetése a kár megállapításához szükséges összes irat benyújtását követő 15. napon esedékes.

3.7.8.13. kárelőleg kifizetés

Ha az üzemszünet kezdetétől számított egy hónap, majd minden további hónap után meg lehet állapítani, hogy a Biztosító az üzemszünet idejére minimálisan mekkora összeget köteles téríteni, akkor a Biztosított kérheti, hogy ezt az összeget a teljes kárösszegbe beszámítva előlegként fizessék ki. Az előleg mértékét a Biztosító a körülmények mérlegelése után állapítja meg.

3.7.8.14. a Biztosító jogosult a kifizetés elhalasztására:

- a szükséges iratok benyújtásáig, ha kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy Biztosított jogosult a kártérítésre,

- ha a vagyoni vagy az üzemszüneti kár kapcsán a Biztosított ellen rendőrségi, hatósági vizsgálat folyik.

3.7.8.15. önrészesedés

A Biztosított az önrészesedést minden káreseménynél maga viseli. Az önrészesedést időtartamban vagy összegben kell megállapítani.

A munkanapokban meghatározott önrészesedést, mint alap önrészesedést, az üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezésétől kezdő- dően kell figyelembe venni úgy, hogy kárfizetés az önrészesedés időtartamának eltelte után kezdődik. Az önrészesedés időtartamára kárfi- zetés nem jár. Az önrészesedési időtartamon belül illetve az összegben megállapított önrészesedés alatti kárösszeg esetén a kárt a Bizto- sított egészében maga viseli. Az önrészt meghaladó kár esetén az összegben megállapított önrészesedés levonásra kerül a kártérítésből.

3.7.9. a Biztosított kötelezettségei kár esemény bekövetkezése esetén

3.7.9.1. üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezése esetén

- a Biztosított kárbejelentési kötelezettsége alapján köteles a Biztosítót azonnal értesíteni,

- köteles gondoskodni a kár elhárításáról, enyhítéséről, a tőle elvárható mértékben,

- a Biztosító vagy megbízottja számára lehetővé kell tenni minden olyan vizsgálatot, mely a kár nagyságának, okának, a Biztosító szolgáltatása mértékének meghatározására vonatkozik.

Erre a célra a Biztosítottnak rendelkezésre kell bocsátania:

- a folyó évre vonatkozó megrendeléseket - visszaigazolásokat,

- vállalkozási, szállítási szerződéseket,

- üzleti tervet és jelentést,

- folyó évi és előző 3 évi üzleti könyveket, mérlegeket, számlákat, költség és fedezet kalkulációkat, és egyéb olyan bizonylatokat, melyek alapján megítélhető, hogy hogyan alakult volna az üzletmenet az üzemszünet bekövetkezése nélkül.

3.7.9.2. együttműködési kötelezettség

A Biztosítottnak a kárügy vizsgálata során a Biztosító részére minden írásbeli és szóbeli felvilágosítást a valóságnak megfelelően meg kell adnia.

A Biztosítót a megismert adatokkal kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli.

3.7.10. a kárenyhítés ráfordításainak megtérítése

3.7.10.1. a kárenyhítési ráfordítások annyiban háríthatók át a Biztosítóra,

- amennyiben ahhoz a Biztosító hozzájárulását adta, vagy

- amennyiben a Biztosított az adott körülmények mellett e ráfordításokat indokoltnak minősíthette, de az intézkedések halaszthatat- lansága miatt a Biztosító előzetes hozzájárulását nem szerezhette be. Ilyen esetben a Biztosítót haladéktalanul értesíteni kell a meghozott intézkedésekről.

3.7.10.2. a ráfordítások nem kerülnek megtérítésre, ha

- következtükben a Biztosítottnak a kártérítési időn túl anyagi előnye származik,

- nincsenek összefüggésben a biztosítási eseménnyel,

- a kártérítéssel együtt meghaladják a biztosítási összeget, kivéve, ha a Biztosító utasításán alapulnak.

3.7.11. szakértői eljárás

3.7.11.1. üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosított és a Biztosító közösen, egymás írásbeli értesítése mellett ön- állóan külön-külön is felkérhet független szakértőt a kár összegének felmérésére, szakvélemény adására.

3.7.11.2. a szakvéleménynek - hacsak a szerződő felek az üzemszüneti kár bekövetkezése után a megbízásban ettől eltérően nem álla- podtak meg - többek között tartalmaznia kell:

a) a biztosítási összeget és a kárfizetési határösszeget,

b) az üzemszünet valószínű időtartamát és mértékét,

c) a biztosítási esemény miatt elmaradt nyereség összegét, melyet a Biztosított elért volna az üzemszünet nélkül,

d) ha az üzemszünet hosszabb tartamú, mint a biztosított időtartam, a teljes elmaradt nyereségnek a biztosított időtartamra jutó részét,

e) a folyamatos működési költségeket, melyekre a biztosítási fedezet kiterjed,

f) azokat a költségeket, melyek a kárösszeget bizonyítottan csökkentik.

g) az üzemszünet kezdetéig tartó időszak,(az előző év) és a folyó év pénzügyi elszámolását,

h) egy eredmény kimutatást, mely az üzemszünet alatt elért eredményt tartalmazza.

3.7.11.3. a szakvélemény költségeit mindig az a fél viseli, amelyik azt megrendelte. Közös felkérés esetén a megbízók fele-fele arányban viselik a költségeket.

3.7.11.4. a szakértőket és a Biztosítót a megismert adatokkal kapcsolatban adatvédelmi és titoktartási kötelezettség terheli.

3.7.12. egyéb rendelkezés

3.7.12.1. könyvvezetési kötelezettség

a) a Biztosított köteles a jogszabályokban és a szabályzatokban a számára előírt könyvvezetési és bizonylati kötelezettségének eleget tenni. A folyó évre, valamint megelőző 3 évre vonatkozó üzleti könyveket és az azokban történt bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat elkülönítve, biztonságosan vagy az egyidejű megsemmisülés ellen védetten elkülönítve köteles megőrizni.

b) e kötelezettség megsértése esetén a Biztosító mentesül a kártérítési kötelezettsége alól, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a kötelezettség figyelmen kívül hagyása sem szándékosságra, sem súlyos gondatlanságra nem vezethető vissza.

3.7.12.2. a Biztosító a fenti iratokba káreseménytől függetlenül bármikor betekinthet.

3.8. K&H elektromos és elektronikus gépek és berendezések biztosítása

A K&H elektromos és elektronikus gépek és berendezések biztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződés alapján a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyon- tárgyakban okoztak.

3.8.1. biztosítási esemény

Jelen biztosítás alapján a fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyaknak vagy azok bármely részének illetve a biztosított külső adathordo- zónak a kockázatviselés tartamán belül, a biztosítási kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett területi hatályán belül, a jelen feltételekben kifejezetten kizárt okokon kívül

- bármilyen előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, baleseti jelleggel bekövetkezett, olyan részleges vagy teljes fizikai károso- dására, amely javítást vagy cserét tesz szükségessé,

- a betöréses lopás és rablás, illetve lopás káraira.

betöréses lopáskárok:

A tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, külsérelmi nyomot hagyva, dolog elleni erőszakkal, a helyiség saját kulcsán kívüli egyéb, nem az adott zár nyitására használt eszközzel, a helyiség jelen szabályzat szerinti rablás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával behatolt és onnan az ingóságokat jogellenesen eltulajdonította.

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyaknak a Biztosított telephelyén kívül más, a Biztosított normál üzemi tevékenységével összefüggésben lévő telephelyen történt betöréses lopás miatt keletkezett káraira. A térítés mértékét a telephelyen lévő vagyonvédelem függvényében a „betörésvédelmi szintek és összeghatárok” elnevezésű fejezet, vagy a kötvény tartalmazza.

rabláskárok:

A biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes a Biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbízottja tagja, tisztségviselője, szerve) ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve e személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított (mobil/hordozható) vagyontárgyak rablással történt eltulajdonítására Magyarország területén, vagy a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumban) megjelölt területi hatállyal.

lopáskárok:

A biztosítási fedezet kiterjed a lezárt gépjárműben elhelyezett, biztosított (mobil/hordozható) vagyontárgyaknak a gépjármű kívülről nem látható tároló részéből (csomagtartójából, rakodóteréből, amely nem az utastér részét képezi) a gépjármű feltörésével történő eltulajdonítása miatti káraira.

A Biztosító fedezetet nyújt a biztosított mobil/hordozható berendezés Magyarország területi határain belül álló helyzetben, vagy szállítás közben bekövetkezett káraira.

a Biztosító nem téríti meg az:

- őrizet nélkül hagyott tárgyak kárait, kivéve, ha azok zárt épületben vagy zárt járműben voltak tárolva.

- repülőgépen, légi eszközön, vízi járműveken, installált berendezések bármely károsodását.

3.8.2. biztosított vagyontárgyak

A biztosított vagyontárgyak a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) tételesen megnevezett, azonosított, biztosítási összeggel megjelölt elektromos és elektronikus gépek, berendezések, adathordozók, amelyek a kár időpontjában működésben vannak vagy állnak, tisztítás vagy nagyjavítás céljából azokat szétszedik, a fent említett műveletek során a kockázatviselés helyén áthelyezik, az áthelyezést követően újból felszerelik. A fedezet nem terjed ki az áthelyezés közben mozgatás alatt lévő berendezésekre.

elektromos és elektronikus gépek esetén biztosíthatók:

- számítástechnikai eszközök,

- irodatechnikai eszközök,

- híradástechnikai, kommunikációs és egyéb információátviteli rendszerek,

- akusztikai és képfeldolgozó készülékek és berendezések, valamint azok rendszerei (képrögzítő és lejátszó berendezések, stúdiók, hangrögzítő és lejátszó berendezések, színpadtechnikai berendezések, elektromos és elektronikus hangszerek, zenekari felszere- lések stb.),

- automaták (jogszerűen üzemeltetett áru automaták, pénztárgépek, mérlegek stb.), a berendezésekben lévő pénzkészlet kivételé- vel,

- orvosi műszerek, vizsgáló berendezések (sugárgyógyászati berendezések, műtőfelszerelések, fogorvosi műszerek, diagnosztikai műszerek stb.),

- egyéb, az ajánlatban és a kötvényben tételesen megjelölt elektromos és elektronikus eszközök. adathordozók esetén biztosíthatók:

- merevlemez, memóriakártya, pendrive, mágneslemez, mágnesszalag, mágneskártya, lyukkártya, lyukszalag, mágneses számla- kártya, CD és DVD lemez, egyszerű szöveges formák, egyéb adathordozók.

idegen vagyontárgyak

Csak azok a vagyontárgyak vonhatók biztosítási körbe, amelyek tulajdonjoga dokumentálható, és idegen tulajdon esetén a Biztosított nyil- vántartásában szerepelnek és amelyekért az idegen tulajdonossal szemben a Biztosított – igazoltan szerződéses jogviszony alapján– kárté- rítési felelősséggel tartozik.

3.8.3. kizárások

a Biztosító nem téríti meg – az általános kizárásokon túlmenően – azokat a károkat, amelyek oka közvetlenül vagy közvetve:

- az EMS skála 5. fokozatát el nem érő földrengés, földcsuszamlás, föld- és kőomlás valamint üregbeomlás;

- olyan hibák vagy hiányosságok, amelyek már e szerződés hatályba lépésekor a Szerződő és a Biztosított számára ismertek voltak, vagy ismerni kellett, függetlenül attól, hogy ezeket a hibákat vagy hiányosságokat a Biztosító ismerte-e vagy nem;

- bármely közüzemi, gáz-, víz- vagy áramszolgáltatás, telefonhálózat, műholdas vagy rádióhullámú adatátviteli csatorna ki- maradása vagy megszakadása;

- a folyamatos működés hatása miatt (pl. elhasználódás, kavitáció (kiüregesedés), erózió, korrózió, lerakódás), vagy a légköri viszonyok miatt bekövetkező fokozatos romlás;

- a funkcionális meghibásodás kiküszöbölésével kapcsolatosan felmerülő bármilyen költség, kivéve ha az ilyen meghibáso- dást a biztosított vagyontárgyban biztosítási esemény okozta;

- a biztosított vagyontárgyak karbantartásával kapcsolatosan felmerülő bármilyen költség, amely vonatkozik a karbantartási műveletek során kicserélt alkatrészekre is;

- amelyért jogszabály vagy szerződés szerint a biztosított vagyontárgyak gyártója vagy szállítója felelős;

- az olyan bérelt berendezések károsodása, amelyért nem a bérlő, hanem a tulajdonos felelős jogszabály, bérleti, lízing vagy karbantartási szerződés alapján;

- bármilyen következményi kár vagy felelősségi kár illetve üzemszüneteltetésből eredő kár;

- az adathordozók elégtelen tisztítása vagy hibás tárolása;

- esztétikai hiányosságok, mint pl. a festett, csiszolt vagy zománcozott felületek karcolásai;

- bármilyen hibás programozásból, átlyukasztásból, címkézésből vagy behelyezésből, az adat gondatlanságból elkövetett törléséből vagy az adathordozó gondatlanságból elkövetett kiselejtezéséből, valamint mágneses mezők által okozott adat- vesztésből eredő kár;

- más módon megtérülő veszteségeket (garancia, jótállás, kártérítés), más szerződés alapján olyan berendezések, illetve al- katrészeik károsodásai, amelyek nem szerepelnek a biztosított telephelyek, illetve berendezések listáján még akkor sem, ha ezek következtében más, a listákon szereplő biztosított berendezés sérül,

- anyag- és gyártási hibák miatti károk és veszteségek

- számítógépes vírusok.

nem biztosítható vagyontárgyak:

- az izzók, elektroncsövek, szalagok, biztosítékok, szigetelések, hevederek, kábelek, láncok, gumiabroncsok, cserélhető esz- közök, vésett hengerek, üveg-, porcelán-és kerámiatárgyak, sziták vagy szövetek, üzemi közegek, gáz, kenőolaj, üzem- anyag, vegyszerek;

- nem cserélhető adathordozók,

- központi egység, központi memóriájában tárolt adatok,

- filmek, raszterek, fóliák, textil- és műanyag bevonatok,

- hengerbevonatok és ezekhez hasonló, nem alkatrésznek minősülő anyagok,

- játék automaták,

- adatok, programok, felhasználói szoftverek, elektronikusan vagy digitálisan előállított vagy tárolt szellemi termékek.

3.8.4. a kockázatviselés helye

A Biztosító kockázatviselésének területi hatálya a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) foglaltak szerint alakul.

3.8.5. biztosítási összeg, értékkövetés

A vagyontárgyak, az adathordozók biztosítási összegét a Szerződő határozza meg. A biztosítási összeg a Biztosító egy biztosítási időszakon belüli szolgáltatásának felső határa.

A biztosítási összegnek meg kell egyeznie a biztosított gép, berendezés új vagy valóságos értékével. A külső adathordozók biztosítási ösz- szegének meg kell egyeznie azzal az összeggel, ami ahhoz szükséges, hogy a biztosított, részleges vagy teljes kárt szenvedett külső adat- hordozók új adathordozókkal pótolhatók legyenek.

A Szerződő illetve a Biztosító a szerződés évfordulójakor értékkövetés címén módosíthatja a biztosítási összegeket a 1.9. az értékkövetés szabályai pont feltételei szerint.

3.8.6. önrészesedés

A Biztosított, káreseményenként a bekövetkezett kár, kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott mértékét maga viseli a 1.10. önrészesedés pont feltételei szerint.

3.8.7. a Biztosító szolgáltatása

A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító a 2.6. a Biztosító szolgáltatása pont alapján, a biztosítottság mértékétől függően nyújt szolgáltatást.

kivéve:

- teljes kár esetén a Biztosító nem alkalmaz avultatást a gép gyártási évétől számított 2 évig,

- a befejezetlen beruházások, a készletek, a kereskedelmi áruk, az értékcikkek, a göngyölegekkel nem képezik a biztosítási szolgáltatás alapját.

a kárkifizetés mértéke

A kártérítés egy biztosítási időszakban és biztosított vagyontárgyanként illetve adathordozóként nem lehet nagyobb, mint a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) a károsodott vagyontárgyra illetve adathordozóra meghatározott biztosítási összeg. Ezen túl a kártérítési összeg egy biztosítási időszakban nem lehet nagyobb, mint a szerződésben szereplő összes vagyontárgy illetve adathordozó együttes biz- tosítási összege.

3.9. K&H betöréses lopás- és rablásbiztosítás kiegészítő feltételei

A K&H betöréses lopás- és rablásbiztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződés alapján a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerző- désben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.9.1. biztosítási események

a) betöréses lopás jelen feltételek szerint,

- amikor a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló épület lezárt helyiségébe erőszakosan behatolt, vagy a lezárt helyiség ajtaját bizonyítottan hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel felnyi- totta.

- az elkövető a lopást úgy követte el, hogy az épületben elrejtőzött, és a lezárt épületből erőszakos módon kitört.

b) rablás, jelen feltételek szerint,

- amikor a biztosított tárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes a Biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbízottja, tagja, tiszt- ségviselője) ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve e személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

c) küldöttrablás

A biztosítási fedezet külön díj ellenében a Biztosított utasítása alapján a rendeltetési helyére továbbított készpénzre, csekkre, taka- rékbetétkönyvre, értékpapírra, értékcikkre, vagy árura, a továbbítás útvonalára és idejére terjed ki.

3.9.2. kizárások

a biztosítás nem fedezi a kárt, ha:

a) a kirakatban elhelyezett bármilyen áru kára meghaladja az üzlet biztosított áruértékének 25 %-át;

b) a Biztosított a kármegelőzésre vonatkozó alapvető szabályokat nem tartotta be, és a nemesfémek, ékszerek, drágakövek, az 25.000 forint/db egyedi értéket meghaladó kar- és zsebórák üzlet- illetve üzemzárás után nem zárt pénz- vagy páncél- szekrényben nyertek elhelyezést;

c) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek összes külső (bejárati) ajtaját, kirakatát és ablakát az alkal- mazott zár, védőberendezés felhasználásával a helyiség elhagyásakor a Biztosított nem zárta le, illetőleg a kettős szárnyú külső ajtók zár nélküli szárnyainak rögzítő reteszeit reteszhúzás ellen nem védte;

d) a Biztosított a külső bejáratok, valamint a pénz- vagy páncélszekrény ill. a kazetta kulcsait (utóbbiaknál a másodkulcsokat is) az üzlet- ill. üzemzárás után a kockázatviselés helyén tartotta, ahol a pénz- vagy páncélszekrény, ill. kazetta volt, és azt a jogtalan eltulajdonítás során a tettes felhasználta;

e) a Biztosított az alkalmazott pénz-, vagy páncélszekrényt csak az ún. szúrózárral zárta le, ill. az azokra felszerelt összes zár bezárását elmulasztotta,

f) a Biztosított a pénzszállítás szabályait nem tartotta be, és eközben a pénzszállítmányt rablás érte.

3.9.3. biztosítható vagyontárgyak köre

a biztosított vagyontárgyak az alábbi vagyoncsoportokba sorolhatóak:

1. vagyoncsoport:

- készpénz,

- értékpapír,

- nemesfém,

- ékszer,

- drága- és féldrágakő.

2. vagyoncsoport:

- készletek, kivéve az 1,3. vagyoncsoportban felsoroltak (pl. vásárolt és saját készlet, anyag, alapanyag, árú, késztermék, göngyöleg, befejezetlen termelés és félkésztermék),

3. vagyoncsoport:

- tárgyi eszközök, kivéve az 1, 2. vagyoncsoportban felsoroltak (pl. gép, berendezés, szerszám, gyártóeszköz, irodai, igazgatási be- rendezés, felszerelés, befejezetlen beruházás)

3.9.4. biztosítási összeg

A vagyontárgyak biztosítási összegét a Szerződő határozza meg. A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja.

3.9.4.1. a biztosítási összeg a 2.4. pont alapján kerül meghatározásra.

3.9.4.2. a tárgyi eszközök, készletek, pénz és értékkészlet, műalkotások, műgyűjtemények kártérítési összegét a Biztosító limitálja a jelen feltételek mellékleteiben részletezett védelmi fokozatok szerint.

3.9.4.3. a Biztosított, káreseményenként a bekövetkezett kárszerződésben meghatározott mértékét maga viseli (önrészesedés).

3.9.5. a Biztosító szolgáltatása

A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak szerint nyújt szolgáltatást.

3.9.5.1. a Biztosított tulajdonában lévő, termelésben résztvevő tárgyi eszközök, készletek térítése a 2.6. pont szerint történik.

3.9.5.2. a Biztosított saját dolgozóinak munkahelyen zárt helyen tartott ruházatában (készpénz, arany- és ékszertárgyak, valamint zseb- tartalom kivételével), egyéb használati tárgyaiban, a keletkezett betöréses lopás- vagy rabláskárra, személyenként és káreseményenként legfeljebb 125.000 forintig, a káridőponti állapotuknak megfelelő értéken térít a Biztosító.

3.9.5.3. a betöréses lopás vagy rablás kapcsán a lezárt épületben okozott rongálási károkat a biztosított épület biztosítási összegéig téríti a Biztosító.

3.9.5.4. bezárt helyen tartott állatok térítésének alapja a mindenkori piaci érték.

3.9.5.5. a betöréses lopás és rablásbiztosítás a biztosítási összegekhez megfelelő védelmi szintet rendel. A vagyoncsoportokhoz és védelem típusához rendelt kártérítési értékhatárokat jelen feltételek mellékletei tartalmazzák.

Megköveteli a mechanikai védőeszközök megfelelő állapotát és azok használatát, az elektronikai védőeszközök védelmi állapotban tartását. Amennyiben a káresemény bekövetkezésében a védőeszközök nem megfelelő állapota, vagy hiánya szerepet játszott, a Biztosító a kárt csak a tényleges védettségnek megfelelő összegig téríti meg.

3.9.6. egyéb rendelkezések

A Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás- és rabláskár esetén a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósági ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A Biztosítottnak ez a kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.

IV. függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok minimális mechanikai - fizikai védelem

Minimális a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiséget minden oldalról a MABISZ betöréses lopás- és rablásbiztosítás

biztonságtechnikai útmutató-ban írtak szerint kiépített védelemmel látták el az alábbiak szerint:

- a minimális mechanikai védelem kialakításához 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakí- tása szükséges. Néhány támpont az egyenértékűség meghatározásához:

- 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú

- speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag található, vagy a mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyagot helyeztek el

- az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek

- az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár, vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, illetve minden olyan zár, minősített lakat, melyek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 3000-et és az egyedi minősített lamellás zár

- az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összessé-gében min. 6 mm vastagságúak

részleges mechanikai - fizikai védelem

Részleges a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiséget minden oldalról a MABISZ betöréses lopás- és rablásbiztosítás biztonságtechnikai útmutató-ban írtak szerint kiépített védelemmel látták el az alábbiak szerint:

1. falazatok, födémek, padozatok

A részleges mechanikai védelem kialakításához 15 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Néhány támpont az egyenértékűség meghatározásához:

- 6 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill. födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású 5 mm átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15 épületszerkezeti beton elfogadott)

- speciális könnyűszerkezetes elemekből készített falazatok, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag, illetve a mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyag található

2. nyílászárók (ajtók, ablakok, fix portálelemek, függönyfalak stb.)

Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó magyar és európai szabványok által előírt minimális követelmé- nyeknek.

- az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni

- a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cmenként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál, legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel kell biztosítani

- az ajtólap fém, vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 25 mm vastagságú tömör keményfa szilárságával egyezőnek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezet erősítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 10 mm átmérőjű, acéllemez borí- tásnál legalább 6 mm átmérőjű legyen

- az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot fémszer- kezet esetén legalább 1 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani

- az ajtólap és tok közötti zárási hézag legfeljebb 4 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén legfeljebb 6 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja

- az ajtólapokat min. 3 darab diópánttal - vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal - kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni véde- lemmel kell ellátni

- a zárást legalább 2 darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítani. A reteszelési mélységnek legalább 14 mm-t el kell érnie. A zárbetétet letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el

- a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) - abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 3 mnél alacsonyabb helyezkedik el - teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel egyenszilárdságú - kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is.

pl.:

- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min. A3 minősítéssel

- minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel

- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg

- a fix portálelemek szerkezetileg megegyeznek az ablakokra előírt követelményeknek azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó szer- kezet (zár, forgópánt, nyitó mechanizmus nem kerül beépítésre. A fix portálelemekkel szemben támasztott követelmények értelem- szerűen megegyeznek az ablakoknál leírtakkal

- a függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe az üveglapokat kívülről helyezik be és rögzítik. Előírás szerinti rögzítésnek az fogadható el, ha a csavarok legalább 300 mm-enként követik egymást és legalább minden második csavar fejét úgy roncsolják, hogy a bontás csak az üvegszorító léc levágásával, roncsolásával valósítható meg.

3. zárszerkezetek

- a zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a szabványokban előírt biztonsági követelményeknek.

4. hengerzárbetétek

- a részleges mechanikai védelem alkotóelemeként a min. 5 csapos hengerzárbetét, ill. 6 rotoros mágneszárbetét fogadható el, amelyek variációszáma a 10 000 meghaladja, letapogatásos nyitás elleni védelemmel rendelkezik, maghúzással legalább 3 percig nem nyit- ható

5. fix és mobil rácsok

- a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) - abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 3 mnél alacsonyabb helyezkedik el - teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyag- ból készült - vagy ezekkel egyenszilárdságú - kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerke- zet helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is.

pl.:

- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min. B 1 minősítéssel

- minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel

- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg ill. A1 minősítésű dobásálló üveg

- mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfelelő zárszerkezettel kell ellátni. A rácsok sínszerkezetből való kitépésének lehetőségét kívülről csak roncsolással megvalósítható megoldással kell biztosítani. A legördülő „detektívrácsok” feltolás elleni védelmét áttételes mozgatószerkezettel, vagy más megoldással biztosítani kell

- a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 darab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erősítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki megoldású).

megjegyzés:

Hagyományos, vagy MABISZ minősítéssel nem rendelkező lakatok biztonsági zárként nem fogadhatók el.

teljes körű mechanikai védelem – fizikai védelem

Teljes körű a mechanikai védelem, ha a védett helyiséget minden oldalról megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födé- mek, padozatok, nyílászárók határolják.a mechanikai rendszerekkel szemben támasztott követelmények:

- a 3 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 100-300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve a Biztosító által minősített biztonsági üveggel) védettek, bankok, pénzintézetek esetében az átmérő minimum 16 mm,

- a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100-300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél (vagy ezzel egyenértékű) rácssal védettek, bankok, pénzintézetek esetében az átmérő minimum 16 mm,

- a rács a falazathoz 300 mm-enként, de min. 4 db falazókörömmel erősítendő, a minimális beépítési mélység 150 mm, a 38 cm-es, hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el, pl. belső leereszthető biztonsági rács),

- a nyílászárók (ajtók) falazókörmökkel - vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon- a falazatokhoz kell erősíteni,

- az ajtó és az ajtótok fémből vagy keményfából készülhet,

- faanyag esetén az ajtólap minimum 40 mm vastag és tömör legyen,

- az ajtólap és a tok záráspontossága 2 mm-en belül legyen,

- az ajtó minimum 3 dió pánttal legyen a tokhoz rögzítve,

- a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson (minimum 4), vagy a zárást minimum kettő darab egymástól min 30cm távolságra lévő biztonsági zár végezze,

- a zárnak biztonsági zárnak kell lenni,

- biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám, vagy betűjel kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja 10.000-et, valamint az egyedi minősített lamellás zár,

- a zárszerkezetet furás, a henger zárat törés ellen védeni kell,

- az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,

- a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen kell zárniuk,

- az ajtókat kiemelés, feszítés ellen védeni kell,

- a falazatok, födémek, padozatok szilárdságának minimum 38 cm-es, hagyományos kisméretű, tömör téglafallal azonos értékűnek kell lennie.

minimális elektronikai jelzőrendszer

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha éles üzemmódban felügyelet térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem vonatkozásában nincs, a felületvédelem csak a 3 m-nél alacsonyabban lévő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

rendszerrel szemben támasztott követelmények:

A telepített elektronikai jelzőrendszerben csak a MABISZ által minősített eszközök alkalmazhatók. A rendszerben felhasznált tápegység rendelkezzen MEEI engedéllyel.

A központi egység élesítése hatástalanítása kódkapcsolóval, kulcsos kapcsolóval vagy ugrókódos távvezérlővel történhet. A vezetékes kap- csoló eszközök a védett téren belül legyenek felszerelve, ahol a belépési késleltetés nem haladhatja meg a 30 másodpercet. Kültéri szerelés esetén gondoskodni kell az eszköz szabotázsvédelméről. Az élesbe kapcsolt központi egységnek valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló eszközt felügyelnie kell. Vezeték nélküli rendszereknél az egyes rendszerelemek legalább 8 bites azonosítókóddal rendelkezzenek. A védelem megsértésének érzékelése után a rendszer 2 másodpercen belül riasszon. A ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) a központi egységen azonosíthatók legyenek. A központi egység (vezeték nélküli rendszereknél az antennája is) a védett téren belül kerüljön szerelésre. A riasztás jelzése a központi egységből folyamatosan töltött saját akkumulátorral, valamint a burkolat nyitását és a töltés kimara- dását érzékelő szabotázsvédelemmel rendelkező hangjelző készülékkel történjen. A készülék hangereje legalább 100 dB/m legyen. A riasz- tásjelzőt a védett objektum külső felületén, úgy kell felszerelni, hogy egyszerű eszközökkel ne lehessen elérni.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő által lekapcsolhatónak kell lennie. Az energiaellátást 2 energiaforrás: a 230 V, 50 Hz-es elektromos hálózat és az arról folyamatosan töltött akkumulátor biztosítsa. Az akkumulátor a hálózati energiaellátás kiesése esetén automatikusan és megszakítás nélkül biztosítsa a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, valamint 24 óra eltelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását. A hálózati táplálás kimaradása a központi egységen kerüljön kijelzésre. Elemes táplálású rádiós érzékelők használata esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemképes. A rádiós érzékelő a tápfeszültség üzemi szint alá csökkenéséről küldjön olyan hibaüzenetet a központi egységnek, amely meggátolja a rendszer élesítését.

részleges elektronikai jelző rendszer

Részleges az elektronikai jelző rendszer, ha teljes körű térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljeskörű, és csapdaszerű térvédelem van kialakítva.

Részlegesnek tekinthető az elektronikai jelző rendszer akkor is, ha a kockázatelbírálás során kiderül, hogy a térvédelem, tárgyvédelem, felületvédelem elektronikus úton megvalósított, ám a védendő objektum egyes részei árnyékban vannak (árnyék alatt azt kell érteni, hogy a védendő területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatásos védelem).

Pl. egy bank bejárati ajtaját TV kamerával figyelik, ám a pénztárterem ajtaja már nem látható a képernyőn. Ablakon keresztül történő beha- tolás esetén a pénztárterem így észrevétlenül megközelíthető, az elektronikus jelző rendszer tehát csak részleges.

rendszerrel szemben támasztott követelmények:

- a betörésjelző központ a tápegységgel egy-egységet képezzen, és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

- a központi egység jelezze a ki és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db) és a szabotázs vonalon,

- az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki és bekapcsolhatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni,

- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázs védett, min. 1,5 mm-es lágyacélból -vagy azzal egyen- értékű szilárdságú anyagból - készüljön,

- az élesítés csak külső, min. 6 betű vagy szám kombinációs kódkapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni,

- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,

- a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzők, kódkapcsolók stb.) állandó őrzésére, ellenőrzésére csak a teljes rend- szerrel együtt – az üzemeltető vagy a szerviz által – kikapcsolható szabotázsvonalat kell kiépíteni,

- a rendszer üzemképességét és riasztás mentes állapotát a kódkapcsolón jelezni kell,

- élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

- a szabotázsvonalak jelzései - nem élesbe kapcsolt állapotban is - a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

- a jelző áramkörök és a szabotázs vonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 40 %-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

- minimálisan 2, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges,

- az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges az egyik készüléknek beépített akkumuláto- rosnak kell lennie,

- a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel legyen megoldható,

- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a bekapcsolást követően ismételten kapcsol- jon éles állapotba,

- a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél lemezburkolatú legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

- az optikai jelzésadó borostyán sárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerősségű legyen,

- az energia ellátást 2, egymástól független, kölcsönhatás mentes energiaforrású elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

- az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell működnie,

- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

- az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

- a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

- a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

teljes körű elektronikai jelző rendszer

A teljeskörű elektronikai jelző rendszer alkotó elemei az alábbi védelmi körök:

- felületvédelem,

- térvédelem,

- tárgyvédelem,

- személyvédelem (támadásjelzés).

Teljeskörű az elektronikai jelzőrendszer, ha az összes alkotó eleme teljeskörű.

I. teljeskörű felületvédelem:

Teljeskörű a felületvédelem, ha éles üzemben a védelmi rendszer figyeli az összes nyílászáró-szerkezetet és a mechanikailag nem megfelelő (38 cm-es tömör téglafal szilárdsági tulajdonságainál gyengébb értékű) falazatokat, födémeket, padozatokat, jelzi az át- és behatolási kísér- leteket.

II. teljeskörű térvédelem:

Teljeskörű a térvédelem, ha éles üzemben a védett tárgyak környezetében mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.

III. teljeskörű tárgyvédelem:

Teljeskörű a tárgyvédelem, ha minden védett tárgyra kiterjed, páncélszekrények esetében fúrás és nyitásérzékelést is biztosít.

IV. teljeskörű személyvédelem:

Teljeskörű a személyvédelem, ha az összes védendő, illetve támadásnak kitett személyre kiterjed.

rendszerrel szemben támasztott követelmények:

- a betörésjelző központ a tápegységgel egy-egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

- a központi egység jelezze a ki és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db) és a szabotázs vonalon,

- az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki és bekapcsolhatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni,

- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázs védett, min. 1,5 mm-es lágyacélból - vagy azzal egyen- értékű szilárdságú anyagból - készüljön,

- az élesítés csak külső, min. 6 betű, vagy szám kombinációs kódkapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni,

- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,

- a rendszer összes részének állandó őrzésére, ellenőrzésére ki nem kapcsolható, az üzemeltető által sem befolyásolható jelzővonalakat (szabotázsvonal) kell kiépíteni,

- az üzembehelyezés csak teljes működőképesség és riasztás mentes állapotban legyen lehetséges,

- élesben kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

- a szabotázsvonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt állapotban is - a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

- a támadásjelző részeknek állandóan élesben kell üzemelniük,

- a jelző áramkörök és a szabotázs vonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 20 %-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

- a szabotázsvonalak visszakapcsolását csak a jelzőberendezést gyártók, szerelők vagy karbantartók végezhetik,

- minimálisan 2, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges,

- az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

- a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél burkolatú legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendel- kezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

- az optikai jelzésadó borostyán sárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerősségű legyen,

- az energia ellátást 2, egymástól független, kölcsönhatás mentes energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

- az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell működnie,

- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 72 órás üzemeltetését, a 72 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

- az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

- a nyílás érzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

- a szabadtéri, a védett téren kívüli és a nem szabotázs védett vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer

Távfelügyelt elektronikai jelzőrendszernek minősül az a jelzőrendszer, amely riasztási jelzéseit vonalas telefon, rádiótelefon, vagy rádió adó- vevő berendezés útján biztonsági távfelügyeleti központba juttatja el.

A távfelügyeleti rendszer a helyi riasztórendszerre épül, annak jelzéseit fogadja, és intézkedésekkel aktív védelemmé alakítja a jelzésre szolgáló rendszert. A távfelügyeletet ellátó szakszolgálat kivonuló szolgálattal, és a rendőrséggel kiépített kapcsolattal rendelkezik.

A távfelügyeleti rendszer gyűjti, feldolgozza, kijelzi, naplózza és archiválja a védett objektumban telepített elektronikus biztonsági rendszer által kiadott riasztási, üzemviteli és állapot információkat.

értékcikkek tárolási szabályai

A biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott legalább az alábbiak szerint tárolandó (a tárolás céljára szolgáló helyiség - a biztosítási összegnek megfelelő - védettségi szintű legyen:

a) 100 000 forint biztosítási összeg alatt

- lakás céljaira szolgáló helyiségben tetszőleges módon

- üzlethelyiségekben, munkahelyeken, egyéb helyiségek-ben beépített, rögzített lemezkazettában

b) 100 000 forint és 300 000 forint biztosítási összeg között

- lakás céljaira szolgáló helyiségben tetszőleges módon

- üzlethelyiségekben, munkahelyeken, egyéb helyisége megerősített, rögzített lemezszekrényben, (A fokozatnak megfelelően)

c) 300 000 forint és 2 000 000 forint biztosítási összeg között

- lakás céljára szolgáló helyiségekben 500 000 forintig tetszőleges módon, a feletti összeg esetén MABISZ ajánlással rendelkező (a bizto- sítási összegnek megfelelő értékhatárú): megerősített, rögzített lemezszekrényben, páncélszekrényben (B és C fokozatnak megfelelően)

- egyéb helyiségekben, MABISZ Ajánlással rendelkező (a biztosítási összegnek megfelelő értékhatárú): megerősített, rögzített lemezszek- rényben, páncélszekrényben, (B és C fokozatnak megfelelően)

d) 2 000 000 forint biztosítási összeg felett

MABISZ ajánlással rendelkező, megfelelő értékhatárú páncélszekrényben, melyet az alábbi érzékelőkkel kell csatlakoztatni az elektronikai jelzőrendszerre: nyitásérzékelő, testhang-érzékelő (D és M fokozatnak megfelelően)

értékcikkek szállítási szabályai

A biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott legalább az alábbiak szerint szállítandóak:

a) 500 000 forint biztosítási összegig egy fő, tetszőleges módon

b) 500 000 forint és 2 millió forint közötti biztosítási összeg esetén

2 fő, riasztó jelzést adó vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával

c) 2 millió forint és 5 millió forint közötti biztosítási összeg esetén

3 fő (vagy 2 fő, ha az egyik fegyveres), riasztó jelzést adó és a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával és gépkocsival

d) 5 millió forint biztosítási összeg felett

csak erre a célra kiképzett, a biztosítótársaságok vonatkozó szabályzatának megfelelő pénzszállító szervezet végezheti a szállítást az alábbiak szerint:

5 és 30 millió forint közötti biztosítási összeg esetén

- 15 millió forint szállított értékhatárig gépkocsival, 2 fő fegyveres személyzettel, riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával (vagy egyéb eszközzel)

- gépkocsival: 3 fő személyzettel, melyből kettő fő fegyveres, riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával (vagy egyéb eszközzel)

- 2 fő fegyveressel, amennyiben a gépjármű (páncélautó) az 50 millió forint felső biztosítási összeg értékhatárnál meghatározottak szerinti kialakítású

- 30 és 50 millió forint közötti biztosítási összeg esetén

- speciális pénzszállító (páncélozott) autóval, 3 fős személyzettel, melyből kettő fő fegyveres

- a gépjármű páncélozása (vezetőfülke, rakodótér) feleljen meg az MSZ EN 1063:2000 (DIN 52290) szabvány szerinti BR3NS, FB3 (C2SF, M2) szintnek

- a páncélautó fel van szerelve elektronikai jelzőrendszerrel, mely támadás az ajtók illetéktelen nyitása, vagy a jármű eltulajdonítása esetén riasztó jelzést ad és megakadályozza a jármű önerővel történő elvitelét

- az elektronikai jelzőrendszer és az indításblokkolás csak a vezetőülésből legyen szabályozható

- a vezetőfülke- és a rakodótér-ajtók kívülről csak kulccsal nyithatók

- a rakodótér-ajtó zárszerkezete több pontos zárást valósít meg

- a kerékgumik/ gumirendszerek olyan kialakításúak, amelyek sérülés esetén is biztosítják a gépjármű kormányozhatóságát és továbbha- ladását

50 és 100 millió forint közötti biztosítási összeg esetén

- speciális pénzszállító (páncélozott) autóval, 3 fős személyzettel, melyből kettő fő fegyveres

- a gépjármű páncélozása (vezetőfülke, rakodótér, motor) feleljen meg az MSZ EN 1063:2000 (DIN 52290) szabvány szerinti BR4NS, FB4 (C3SF, M3) szintnek

- az elektronikai jelzőrendszeres az indításblokkolás csak a vezetőülésből legyen szabályozható

- a vezetőfülke- és a rakodótér-ajtók kívülről csak kulccsal nyithatók

- a rakodótér-ajtó zárszerkezete több pontos zárást valósít meg

- a kerékgumik/ gumirendszerek olyan kialakításúak, amelyek sérülés esetén is biztosítják a gépjármű kormányozhatóságát és továbbha- ladását

- a gépjármű robbanásbiztos üzemanyagtartállyal legyen felszerelve, amely lövedék áthatolásakor az üzemanyag berobbanását megaka- dályozza

- az érték be- és kirakodását a gépjárműben kialakított zsiliprendszerrel kell megoldani100 millió forint feletti biztosítási összeg esetén

- speciális pénzszállító (páncélozott) autóval, 3 fős személyzettel, melyből 2 fő fegyveres

- a gépjármű páncélozása (vezetőfülke, rakodótér, motor) feleljen meg az MSZ EN 1063:2000 (DIN 52290) szabvány szerinti BR6NS, FB6 (C4SF, M4) szintnek

- az elektronikai jelzőrendszer és az indításblokkolás csak a kocsiparancsnok által legyen szabályozható, az indításblokkolás feloldását a vezető is szabályozhatja

- az elektronikai jelzőrendszer (teljeskörűen) szabotázsvédett, tápellátása független a gépkocsi egyéb elektromos energiarendszereitől

- a vezetőfülke- és utastér ajtók kívülről csak kulccsal nyithatók

- a gépjármű robbanásbiztos üzemanyagtartállyal legyen felszerelve, amely lövedék áthatolásakor az üzemanyag berobbanását megaka- dályozza

- a kerékgumik/ gumi-rendszerek olyan kialakításúak, amelyek sérülés esetén is biztosítják a gépjármű kormányozhatóságát és továbbha- ladását

- az érték be- és kirakodását a gépjárműben kialakított zsiliprendszerrel kell megoldani

- a gépjármű személyzeti egységeinek légkondicionált kivitelűnek kell lennie, a személyi használatúval (gázálarc felszerelés esetén) meg- egyező szűrőbetéttel ellátva

- a vezető- és kísérőtér oxigénnel való ellátását (palack) rendkívüli helyzet esetére 30 percen keresztül kell biztosítania

- a szállítás során kísérő gépkocsi(ka)t kell alkalmazni, 2-2 fő fegyveressel (előfutó + kísérő)

- a páncélutó, a kísérő járművek és a központ között - tetszőleges irányú folyamatos kapcsolattartást meg kell oldani

kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor, a behatolás helyén és időpontjában megvalósult védelem függvényében

védelem típusa

vagyoncsoportok és az ahhoz rendelt bizto- sítási eseményenkénti maximális kártérítési

limit

tárgyi eszközök és

készletek összesen

értékcikk

teljeskörű mechanikai védelem + teljeskörű elektronikai védelem + épüle-

tek közötti járörszolgálat

700 000 001 -

a biztosítási összeg

50 000 001 -

a biztosítási összeg

teljeskörű mechanikai védelem + szakszolgálathoz/rendőrséghez bekötött

riasztó + épületek közötti járörszolgálat

500 000 001 -

700 000 000

25 000 001 -

50 000 000

részleges mechanikai védelem + szakszolgálathoz/rendőrséghez bekötött riasztó + épületek közötti járörszolgálat és/vagy teljeskörű mechanikai

védelem

200 000 001 -

500 000 000

10 000 001 -

25 000 000

részleges mechanikai védelem + szakszolgálathoz/rendőrséghez bekötött

riasztó

000 000 000 –

200 000 000

7 000 001 -

10 000 000

részleges mechanikai védelem + riasztó

50 000 001 -

100 000 000

5 000 001 -

7 000 000

minimális mechanikai védelem + szakszolgálathoz/rendőrséghez bekötött

riasztó és/vagy részleges mechanikai védelem

15 000 001 -

50 000 000

2 000 001 -

5 000 000

minimális mechanikai védelem + riasztó

10 000 001 -

15 000 000

1 000 001 -

2 000 000

minimális mechanikai védelem

0 - 10 000 000

0 - 1 000 000

V. záradékok és függelékek

5.1. általános záradékok

101. VTB záradék Xxxxxxxxxx megállapodás

A felek megállapodása alapján jelen szerződés 10.000 forint alapönrészesedéssel jött létre. Minden kárból a károsult az ajánlatban megha- tározott %-ot, de minimum a választott önrészt maga viseli.

102. VTB záradék Xxxxxxxxxx megállapodás

A felek megállapodása alapján jelen szerződés 25.000 forint alapönrészesedéssel jött létre. Minden kárból a károsult az ajánlatban megha- tározott %-ot, de minimum a választott önrészt maga viseli.

103. VTB záradék Xxxxxxxxxx megállapodás

A felek megállapodása alapján jelen szerződés 50.000 forint alapönrészesedéssel jött létre. Minden kárból a károsult az ajánlatban megha- tározott %-ot, de minimum a választott önrészt maga viseli.

104. VTB záradék Xxxxxxxxxx megállapodás

A felek megállapodása alapján jelen szerződés 75.000 forint alapönrészesedéssel jött létre. Minden kárból a károsult az ajánlatban megha- tározott %-ot, de minimum a választott önrészt maga viseli.

105. VTB záradék Xxxxxxxxxx megállapodás

A felek megállapodása alapján jelen szerződés 100.000 forint alapönrészesedéssel jött létre. Minden kárból a károsult az ajánlatban meg- határozott %-ot, de minimum a választott önrészt maga viseli.

106. VTB záradék Xxxxxxxxxx megállapodás

A felek megállapodása alapján jelen szerződés 200.000 forint alapönrészesedéssel jött létre. Minden kárból a károsult az ajánlatban meg- határozott %-ot, de minimum a választott önrészt maga viseli.

107. VTB záradék Xxxxxxxxxx megállapodás

A felek megállapodása alapján jelen szerződés 500.000 forint alapönrészesedéssel jött létre. Minden kárból a károsult az ajánlatban meg- határozott %-ot, de minimum a választott önrészt maga viseli.

108. VTB záradék Xxxxxxxxxx megállapodás (egyedi önrészmegállapodás)

A felek megállapodása alapján jelen szerződés forint alapönrészesedéssel jött létre. Minden kárból a károsult az ajánlatban

meghatározott %-ot, de minimum a választott önrészt maga viseli.

109. VTB záradék Alacsony kárveszélyességű vagyontárgyak kizárása

A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az utak, hidak, vízi építmények, földalatti építmények, öntöző telepek, halastavak, erdők káraira.

111. VTB záradék Kármentességi engedmény

A Biztosító a biztosítási díjból az előző évi kármentesség miatt kármentességi engedményt nyújt a Szerződő illetve a Biztosított részére. Az engedmény mindig a következő egy biztosítási időszakra vonatkozik. Amennyiben az engedményezett időszakban Biztosító kárkifizetést teljesített, melynek mértéke eléri, vagy meghaladja a számlázott díj 50%-át, az engedmény visszajár.

112. VTB záradék Megelőlegezett kármentességi engedmény

A Biztosító a biztosítási díjból megelőlegezett kármentesség engedményt nyújt a Szerződő illetve Biztosított részére. Az engedmény mindig a következő egy biztosítási időszakra vonatkozik. Amennyiben az engedményezett időszakban a Biztosító kár-kifizetést teljesített, melynek mértéke eléri, vagy meghaladja a számlázott díj 50%-át, az engedmény visszajár.

113. VTB záradék Alulbiztosítás a vagyonbiztosításban

A Biztosító felhívja a Szerződő illetve Biztosított figyelmét arra, hogy jelen vagyonbiztosítási szerződés alulbiztosítással jött létre. Ezért a Biztosító az esetleges kár rendezése során a K&H vállalkozói vagyonbiztosításának szerződési feltételei 1.8.3. pontja alapján a kárt csak olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

114. VTB záradék Tartamszerződés

A Szerződő vállalja, hogy a biztosítást legalább 3 évig nem mondja fel. A Biztosító a szerződés hosszabb tartamára való tekintettel, az ajánlaton rögzített mértékű díjengedményt nyújt a biztosítás teljes díjából. Amennyiben a Biztosított a szerződést 3 éven belül felmondja, köteles a díjengedményt egy összegben visszafizetni a szerződés megszűnését követő 15 napon belül.

129. VTB záradék Területi hatály kiterjesztése a végzett tevékenységre

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a szerződésben meghatározott kockázatviselési helytől eltérően a Biztosított változó munkahelyeire (telephelyeire) is a jelen szerződési feltételek 3.1.1., 3.2.1., 3.4.1. illetve a 3.9.1. pontjaiban meghatározott biztosítási eseményekre, ameny- nyiben az ezen pontokban szabályozott kiegészítő biztosítások a szerződésben meghatározott kockázatviselés helyre megkötésre kerültek. A betöréses lopás és rablás kiegészítő biztosítás szerinti biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító kártérítési kötelezettsége a kár bekövetkezési helyén a kár bekövetkezésének időpontjában meglévő védelmi szinthez rendelt kártérítési összeghatárok szerint áll fenn. A rendszámos járművek és munkagépek esetében a biztosító kockázatviselése az alábbi védelmi előírások, szabályok teljesülése esetén áll fenn:

előírt védelmi berendezések munkaidőben:

- a biztosított gép nem hagyható felügyelet nélkül, és indításra alkalmas állapotban. Ha a gép felügyelet nélkül van, azt le kell zárni (áramtalanítani), az indító kulcsot ki kell venni.

előírt védelmi berendezések munkaidőn kívül:

- a biztosított gépet le kell zárni (áramtalanítani), a beépített védelmi berendezéseket aktiválni kell. Az indító kulcsokat elzárva, a biztosított géptől külön kell tárolni,

- a biztosított gépet elkerített és őrzött telephelyen, vagy a minimális mechanikai védelemnek megfelelő zárt garázsban kell tárolni, amennyiben a gép nem rendelkezik gyárilag beépített indításgátló (immobiliser) berendezéssel.

- gyárilag beépített indításgátló berendezés esetén a fenti tárolási kötelezettség nem áll fenn, de a Szerződőnek/Biztosítottnak minden tőle elvárható kármegelőzési intézkedést meg kell tennie.

133. VTB záradék Vakolat károk biztosítása

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított épületek, építmények külső vakolatában, vakolati rendszerében, burkolatában és festésé- ben a 3.2.1.1. vihar és a 3.1.1.2. jégeső és hónyomás illetve a 3.4.1.1. természetes vizek károkozása biztosítási eseményei által okozott károkra.

A Biztosító megtéríti a meghatározott biztosítási események miatt, a biztosított épületek, építmények vakolatkárait biztosítási eseményenként legfeljebb az épületek, építmények biztosítási összegének 10%- áig.

a Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

- a karbantartás elmulasztása miatt következtek be;

- a vakolatok, vakolatrendszerek ismétlődő kárát, amennyiben ugyanazon a helyen már korábban is károsodott és az újabb kár az előzménykár javítását követő egy éven belül történt;

- elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás, rozsdásodás, gombásodás, penészesedés formájában keletkeztek;

- belvíz vagy talajvíz miatt keletkeztek;

- lábazatokon keresztüli vízszivárgás által keletkeztek.

A biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosítási eseményben nem sérült falrész esztétikai színezésére, festésére.

134. VTB záradék Vandalizmus

A Biztosító kockázatviselése kiterjed külön díj ellenében a biztosított vagyontárgyakban idegen személy általi szándékos, rongálás jellegű károsodások helyreállítására, ide értve az öncélú vagy a betöréses-lopás kísérlete során, külső hatással végrehajtott tárgyrongálást, felületi sérülések okozását (graffiti) is.

Kár esetén nem képezik a kártérítés tárgyát az üvegtörési károk. Nem minősül a biztosítás által fedezett eseménynek a lopás, részlopás, eltulajdonítás, leltárhiány, terrorcselekmény, avulás vagy elhasználódás miatti igény.

A jelen záradék alapján a Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a biztositási összeg. Amennyiben a biztosítási szerződés (köt- vény, fedezetet igazoló dokumentum) a biztosítási összegtől eltérő kártérítési limitet tartalmaz, úgy a Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a kártérítési limit. Az egy biztosítási időszakban teljesített kifizetések összege ebben az esetben sem haladhatja meg a biztosítási összeget.

5.2. záradékok tűzbiztosításhoz

117. VTB záradék Tűzoltási és helyreállítási többletköltség

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosítási összeg felett a tűzoltási és járulékos helyreállítási többlet költségekre maximum a biztosítási összeg 5 %-a erejéig.

118. VTB záradék Mezőgazdasági szárító berendezés biztosítás

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a mezőgazdasági szárító berendezés tűz, robbanás és villámcsapás káraira.

nem biztosított az a káreset, amely úgy következett be, hogy a kezelőszemélyzet:

- nem rendelkezett érvényes kezelői szakképesítéssel és vizsgával,

- az előírt technikát nem tartották be,

- a hatóság által előírt tűzoltó berendezések nem voltak meg, illetve nem rendelkeztek érvényes műszaki vizsgával,

- a szárító berendezés karbantartása és műszaki állapota nem volt bizonylatolva.

A Biztosított káreseményenként 20% önrészesedést, de legalább a szerződésre vonatkozó alapönrészt maga viseli. A berendezés biztosítási összegét valóságos értéken kell meghatározni.

119. VTB záradék Gépjárműjavítók tűzbiztosítása

a Biztosító kockázatviselése kiterjed a javításra átvett, használt gépjárművekben keletkezett tűzkárokra. A fedezet a javításra történő átvé- teltől tart a kijavított gépkocsi átadásáig.

A díjszámítás alapja az egy időpontban javításra átvett gépjárművek összértéke. A Biztosító a mindenkori kárösszeg 80 %-át téríti, de a kártérítés összege káronként maximum 500.000 forintig terjedhet ki, ami egy biztosítási évben halmozottan nem haladhatja meg a 5.000.000 forintot.

120. VTB záradék Hűtött áru biztosítás biztosítási esemény

a Biztosító kockázatviselése kiterjed a hűtött vagy mélyhűtött áru romlása miatt előállt károkra, melyek az alábbiak miatt keletkeztek:

- tűz, villámcsapás, robbanás, csőtörés, betöréses lopás,

- hűtőberendezés meghibásodása,

- a hűtőberendezés elfolyt hűtőközege,

- áramszolgáltatás kimaradása,

- a Biztosított alkalmazottainak károkozása.

kizárások

nem terjed ki a fedezet a K&H vagyon tűzkárbiztosítás kizárásain túl:

- a normál avulás miatt tönkrement berendezés miatt keletkezett károkra,

- a lejárt szavatosságú árukra,

- a hűtőberendezések, hűtőkamrák káraira,

- a bejelentett áramszünet miatt keletkezett károkra,

- a háztartási hűtő és mélyhűtő szekrényekben, ládákban elhelyezett ipari előállítású mélyhűtött árukra,

- a bérelt hűtőházban tárolt árukra,

- a + 1- től + 6 Celsius fok között frissen tartott zöldség, gyümölcs, tojás, hús, felvágott, elkészített saláta és tej alapanyagú, tartalmú termékekre,

- szándékosság, súlyos gondatlanság miatt keletkezett károkra.

Súlyos gondatlanság, pl. a gyártó által előírt hőmérséklet be nem tartása.

biztosított vagyontárgyak

Alapanyagok, gyártás alatt lévő félkész illetve késztermékek.

biztosítási összeg

A Biztosító a kötvényben (fedezet igazoló dokumentumban) meghatározott biztosítási összeg erejéig nyújt fedezetet a biztosítási események okozta károkra. A biztosítási összegnek tartalmaznia kell az egy telephelyen lévő összes hűtött, illetve mélyhűtött áru értékét.

önrészesedés:

fagyasztott áru esetében: 24 óra, de minimum a szerződésben meghatározott százalék/összeg. Az időönrészt a meghibásodás, áramkimaradás kezdetétől kell számítani.

Hűtött áru esetében: a Biztosított káreseményenként 20% önrészesedést, de legalább a szerződésben meghatározott alapönrészt maga viseli.

biztonsági előírások

A Biztosított köteles gondoskodni a biztonságos és folyamatos üzemmenetről. Az energia ellátási zavarok kiküszöbölésére készenléti tartalék áramforrást kell üzemben tartani.

A Biztosított köteles megtenni minden olyan intézkedést, mely a kármegelőzésére illetve a bekövetkezett kár mértékének csökkentésére irányul.

A Biztosított köteles a gyártó előírásai szerint rendszeres karbantartást, leolvasztást végezni. A folyamatos üzemi technológiai folyamatokat állandóan felügyelni kell.

Az árut a gyári előírások szerint kell tárolni.

a károk megtérítése

A kártérítés az önrészesedés figyelembe vételével kerül megállapításra.

kárbejelentési kötelezettség

A bekövetkezett kárt a Biztosított köteles haladéktalanul bejelenteni a Biztosítóhoz.

5.3. záradékok viharkár biztosításhoz

121. VTB záradék Fóliaház biztosítás

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a fólia házra és kapcsolódó berendezéseire. Nem biztosított vagyontárgy a fólia alatt tartott barom- fiállomány, termény, egyéb eszköz és ingóság. A záradék alapján biztosítási eseménynek minősül a fóliát ért 25 m/sec. sebességet elérő

és meghaladó szélvihar szívó, nyomó hatása. A Biztosított káreseményenként 20% önrészesedést, de legalább 5.000 forintot maga visel. A fólia esetében káreseményenként a kártérítési összeg maximum a biztosítási összeg 50 %-a. Az évi maximális kártérítési összeg nem lehet több mint a biztosítási összeg. A záradék alapján nem biztosítási esemény és kizárásra kerül a K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeiből a villámcsapás és ismeretlen közlekedési eszköz ütközése, a K&H viharkárbiztosítás kiegészítő feltételeiből a jégeső, hónyomás és üvegtörés kockázatok.

122. VTB záradék Gépjárműkereskedők viharkárbiztosítása

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a gépjármű-kereskedői tevékenység során a szabadban tárolt, eladásra kiállított, rendszámmal még nem rendelkező új gépjárművek viharkáraira is.

A díjszámítás alapja a biztosítási összeg, ami az egy időpontban a telephelyen lévő összes kiállított gépjárművek együttes értéke.

A Biztosító a mindenkori kárösszeg 80 %-át téríti, 20 %-ot a Biztosított maga visel. A kártérítés összege járművenként maximum 500 000 forintig terjedhet ki, ami egy biztosítási évben halmozottan nem haladhatja meg a biztosítási összeget, de nem lehet több mint 10 000 000 forint.

130. VTB záradék Tetőbeázási károk biztosítása

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított helyiség(ek)en belüli épületrészekben és a biztosított vagyontárgyakban a biztosított épület tetejéről történő, a lapos- és magastető-szerkezet, valamint a függőleges falszerkezet panelhézagainak szigetelési problémáiból eredő, egy- szerű csapadék okozta beázási károkra, amennyiben azok más biztosítás alapján nem térülnek.

5.4. záradékok vízkárbiztosításhoz

123. VTB záradék Csővezeték fedezete vízkárbiztosításnál

A Biztosító kockázatviselése térítendő csőtöréskár esetén kiterjed a rongálódott csővezeték javítási vagy csere költségeire maximum 10 folyóméter hosszig. Nem terjed ki a fedezet a szerelvényekre és a vízkár nélküli csőtörésre.

131. VTB záradék Elfolyt víz fedezete

A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételei 3.4.1.2. pontjában meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – amennnyi- ben az a Biztosító kártérítési kötelezettségét kiváltja – a Biztosító kockázatviselése kiterjed az ezen biztosítási esemény következtében elfolyt víz költségeire.

A jelen záradék alapján a Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg. Az egy biztosítási időszakban teljesített kifizetések összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget.

A kárrendezés feltétele a területileg illetékes vízszolgáltató által, a biztosított ingatlanhoz kapcsolódóan kiállított számlák bemutatása a kár észlelésétől számított 1 éves időtartamra visszamenőleg.

A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az elfolyt vízzel kapcsolatos csatornahasználati díjakra, a Biztosítottaknak a kárese- ménnyel egyidejű átlagos vízfogyasztásának értékére, azaz arra a költségre, amely biztosítási esemény bekövetkezésének hiányá- ban, az átlagos víz-használati adatok alapján a Biztosítottat terhelte volna.

132. VTB záradék Vízkár bővített fedezete

A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételei 3.4.1.2. pontjában meghatározottaktól eltérően a Biztosító kockázatviselése kiterjed:

- az elfagyás, fagyhatás miatt bekövetkező károkra,

- a biztosított épületen, épületszerkezeten belüli berendezések és szerelvények tömítési hibái vagy dugulás miatt keletkező beázás (elöntés, elázás) károkra, és a tömítési hiba javítási költségeire, valamint

- az elvezető csövek dugulása miatt keletkező károkra és a dugulás elhárításának költségeire.

A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a gombásodás, penészesedés formájában bekövetkező károkra, az állagromlás, a hely- reállítás elmaradása vagy késedelme miatti károkra, a belvíz által okozott károkra, a karbantartási, kezelési hibákra.

5.5. záradékok a betöréses lopás és rablásbiztosításhoz

124. VTB záradék Kirakatszekrény biztosítás

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a szerződésben biztosított veszélynemekre a biztosítási ajánlaton azonosított helyen lévő egyedileg azonosított számú kirakatszekrényre, valamint a benne elhelyezett árura. A kirakatszekrényben biztosítható áru értékének felső határa

200.000 forint. A Biztosító a károkat valóságos értéken téríti meg. A Biztosított önrészesedése a szerződésben vállalt önrészesedéssel megegyezik. A kirakatszekrény biztosított lopás nélküli rongálási károkra is.

125. VTB záradék Gépjárművek rongálás és részlopás kárai záradék

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a gépjármű-kereskedés zárt telephelyén belül tárolt gépjárművek rongálási és részlopási káraira. A fedezet nem terjed ki a teljes károkra. A Biztosító kártérítésének felső határa egy biztosítási időszakban a szerződésben (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum) meghatározott. A kártérítés valóságos értéken történik.

126. VTB záradék Hányadrész biztosítás

A Biztosító a betörés biztosításra biztosított telephelyeken a Biztosító teljes biztosítási összeg figyelembe vételével, annak a biztosításban megjelölt százaléka erejéig nyújt fedezetet. Egy biztosítási időszakban a kártérítés felső határa a szerződésben megjelölt hányadrész. A kártérítés szabályai azonosak a K&H betöréses lopás- és rablásbiztosítás kiegészítő feltételei szabályaival. A Biztosító fenntartja az alulbiz- tosítottság ellenőrzésének jogát.

127. VTB záradék Elsőkockázat biztosítás

A Biztosító a betörés biztosításra biztosított telephelyeken a Biztosító teljes biztosítási összeg figyelembe vételével, annak a biztosításban megjelölt százaléka erejéig nyújt fedezetet. Egy biztosítási időszakban a kártérítés felső határa a szerződésben megjelölt hányadrész. A kártérítés szabályai azonosak a K&H betöréses lopás- és rablásbiztosítás kiegészítő feltételei szabályaival. A Biztosító lemond az alulbizto- sítottság ellenőrzésének jogáról.

128. VTB záradék Sztrájk, felkelés, polgári engedetlenség

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a szerződési feltételekben és annak záradékaiban foglalt feltételektől és kizárásoktól függően a bizto- sított vagyontárgyak olyan veszteségeire és káraira, melyek az alábbi kockázatba vett események miatt következnek be:

biztosítási események

a) bármely személy cselekedete, aki másokkal együtt részt vesz a közrend bármilyen megzavarásában:

- sztrájkkal, munkáskizárással, megközelítés ellehetetlenüléssel összefüggésben,

- sztrájkkal, munkáskizárással nem összefüggésben okozott kár, mely a K&H betöréses lopás- és rablásbiztosítás kiegészítő fel- tételei 1. pontjában felsorolt eseményeket nem idézi elő.

b) hatósági eljárás, melynek célja a K&H betöréses lopás- és rablásbiztosítás kiegészítő feltételei 1. pont alatti események megakadá- lyozása, az esemény következményeinek csökkentése.

c) sztrájkoló munkás cselekedete, mely a sztrájk erőszakos folytatására irányul.

Kizárt munkás cselekedete, mely a kizárással szembeni erőszakos fellépésben nyilvánul meg.

d) hatósági eljárás, melynek célja a c) pont alatti események megakadályozása, az esemény következményeinek csökkentése. E záradék csak akkor érvényes, ha a Biztosított az alábbi feltételeket elfogadja:

- a szerződés feltételei, kizárásai és rendelkezései, záradékai minden tekintetben vonatkoznak a jelen záradék kiterjesztésére, kivéve, ha a záradék különleges feltételeiben foglalt kizárásoknak nem mondanak ellent. A szerződés feltételeiben a kártérítésre vonatkozó feltételek azonosak a záradék alapján rendezett károkra is. Minden szerződési feltételbeli utalás úgy tekintendő, mint ami tartalmazza a jelen záradékban meghatározott kockázati eseményeket is.

- e záradék különleges feltételei kizárólag a jelen záradékban meghatározott feltételekre vonatkoznak. Egyéb vonatkozásban a kötvény (fedezet igazoló dokumentum) feltételei jelen záradékra nem vonatkoznak.

különleges feltételek

1) e záradék alapján a Biztosító nem nyújt fedezetet:

a) a teljes vagy részleges munkabeszüntetésből, bármely folyamat, művelet hátráltatásából, megszakításából, megszün- tetéséből eredő károkra.

b) hatósági lefoglalás, katonai célú igénybevétel, vagy rekvirálás miatti végleges vagy ideiglenes kisajátítás okozta ká- rokra,

c) bármely épület végleges vagy ideiglenes kisajátítása miatt keletkezett károkra, amit bármely személy jogtalanul követ el.

d) bármilyen következményi veszteségre, kárra, amely a jelen záradék rendelkezései szerinti kártérítési összeg mértékét meghaladja.

A kizárás nem vonatkozik a fenti b) és c) pont alatt meghatározott feltételek alapján a biztosított vagyontárgyak kisajátítás előtti, vagy ideiglenes kisajátítás alatt előforduló fizikai károsodásokra.

2) e záradék nem nyújt semmilyen fedezetet azokra a közvetlen és közvetett veszteségekre és károkra melyek:

a) háború megszállás, külföldi bűnös hadviselése, háborúszerű műveletek (hadüzenettel vagy anélkül), polgárháború,

b) zendülés, polgári felkelés, ha eléri a népfelkelés mértékét,

- katonai felkelés, lázadás, forradalom,

- katonai vagy bitorló hatalom okoz

c) bármely egyén vagy polgári vagy katonai szervezet akciója, mely az alkotmányos rend ellen irányul terrorista vagy erő- szakos módszerekkel.

3) a jelen záradék által fedezett minden kárra vonatkozó kártérítés maximum 168 órás folyamatos időtartamra korlátozódik.

A kártérítés mértéke egy biztosítási időszakban az e záradékban meghatározott limitig terjed ki. Kártérítési limit forint/időszak

VI. egyéb rendelkezések

6.1. a Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a javítás, pótlás, helyreállítás, ill. egyéb kártalanítás értékét versenytárgyalási folya- mat során határozza meg.

6.2. a biztosítási adatközlő tartalmazza a biztosítandó vagyontárgyak vagyoncsoportonkénti biztosítási összegét és a védelem mér- tékét. Egyedi és idegen vagyontárgyak biztosítása esetén külön listát kell mellékelni.

6.3. a károsultnak vagyontárgyankénti károk helyreállításával kapcsolatos anyag- és munkabér, valamint egyéb költségeket külön kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítást a Biztosított saját maga vagy idegen kivitelező végzi.

6.4. a károsult a bekövetkezett tűz- és robbanáskár esetén köteles hatósági határozatot beszerezni, és azt a Biztosító részére be- mutatni.

1. számú melléklet – tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról

A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okira- tokat, dokumentumokat kérheti be:

K&H vállalkozói vagyonbiztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be	káresemény bekö- vetkezésekor min- den esetben	a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány
		tulajdoni lap, zálogjogosulti nyilatkozat
		építési tervdokumentáció és engedély
		árajánlat, költségvetés
		a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító dokumentumok, beszer- zési számla, adásvételi szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szer- ződés, kölcsönszerződés
		fényképek, tanú nyilatkozat
		a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb, hitelt ér- demlő igazolás
		hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kár- megállapítás)
		vállalkozói igazolvány, cégbejegyzést igazoló bírósági végzés
		ÁFA nyilatkozat
		Biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatás felvételéről a káreseménnyel kapcsolatban
		bizományosi szerződések
		vámokmány, leltárhiány, hiányleltár, telephelyi leltár, selejtezési jegyző- könyv, nyilvántartó kartonok, leltárívek, könyvelési bizonylatok
		érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv
		lakhatósági igazolás
		őrnapló, őrutasítás
		eredeti jótállási jegy
		szervizjegyek, használati utasítás a kár jogalapjának és összegszerűsé- gének megállapításához szükséges szakvélemény
	tűzkárok esetén	a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítvány vagy hatósági igazolás
	vízkárok esetén	illetékes vízügyi hatóság igazolása
	vízkárok esetén	illetékes vízszolgáltató által kiállított számla
	vihar- és jégverés- károk esetén	meteorológiai intézet igazolása

K&H vállalkozói vagyonbiztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be	villámcsapáskárok esetén	meteorológiai intézet igazolása, szakvélemény szerviztől
	földrengéskárok ese- tén	szeizmológiai intézet igazolása, bányatérkép
	betöréses lopás-, rablás-, vandalizmus és küldöttrablás károk esetén	rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, irat bete- kintési hozzájárulás, védelmi berendezések minősítését igazoló doku- mentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési tanúsítvány)
	tűz üzemszünet károk esetén	TB járulék elszámolására szolgáló és a járulék tényleges kifizetését iga- zoló bizonylat
		jogszabályokon, valamint szerződéseken nyugvó fizetési kötelezettsé- gek kárösszegét és kifizetését tanúsító nyugták, eredeti számlák
		szakértői jelentések
		a folyó évre szóló megrendelések, visszaigazolások, vállalkozási, szállí- tási szerződések, üzleti terv és jelentés
		folyó évi és előző 3 évi üzleti könyvek, mérlegek, számlák, költség és fedezet kalkulációk, és azok a bizonylatok, melyek alapján megítélhető, hogy hogyan alakult volna az üzletmenet az üzemszünet bekövetkezése nélkül
		könyvvizsgálói és audit szakvélemény
	gépjárműben bekö- vetkező károk ese- tén	forgalmi engedély
	gépjárműben bekö- vetkező károk ese- tén	állapotlap
	hűtött áruban bekö- vetkező károk ese- tén	szavatossági igazolás, hatósági kármegállapítás, szakvélemények, se- lejtezési-, megsemmisítési dokumentumok
	mezőgazdasági szá- rító berendezések kárai esetén	igazolás a kezelő személyzet érvényes kezelői szakképesítéséről és vizsgájáról
		igazolás a tűzoltó berendezés műszaki vizsgáiról
		igazolás a szárító berendezés karbantartásának és műszaki állapotának bizonylatolásáról
	szállítás során bekö- vetkező károk ese- tén	szállító- és menetlevél
	vakolatkárok esetén	meterológiai intézet igazolás
	vakolatkárok esetén	előzménykár esetén az előző javítás igazolása
	tetőbázás-kár esetén	előzménykár esetén az előző javítás igazolása
	elfolyt víz-kár esetén	vízszolgáltató által kiállított számla

A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumentumokat is benyújtani a biztosítási esemény bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint, annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

Jelen tájékoztató a K&H vállalkozói biztosítások szerződési feltételeinek részét képezi, az abban foglaltakkal együtt érvényes.

2. számú melléklet – adatvédelmi tájékoztatás (kivonat)

A Biztosító kizárólag meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból kezel személyes adatot. Az adatkezelés jog- szerű, tisztességes és átlátható módon történik. Egyes adatkezeléseiben a Biztosító csak olyan személyes ada- tot kezel, amely az adott adatkezelés céljának szempontjából megfelelő, releváns és szükséges. A Biztosító minden ésszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az általa kezelt adatok pontosak és naprakészek legyenek, illetve a pontatlan személyes adatok haladéktalanul törlésre vagy helyesbítésre kerüljenek. A Biztosító személyes adatot olyan formában kezeli, hogy az érintettek azonosítása csak a személyes adatok kezelésének adott céljai eléréséhez szükséges ideig legyen lehetséges. A Biztosító az adatkezelés teljes tartama alatt bizto- sítja a személyes adatok megfelelő biztonságát, ideértve az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elveszítésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet. A Biztosító felelős az adat- kezelés elveinek való folyamatos megfelelésért.

Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy az adatkezelés a szerződés teljesítésé- hez, jogi kötelezettség teljesítéséhez, létfontosságú érdek védelme miatt, közérdekű vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi feladat gyakorlásához, illetve a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges.

Az érintett hozzájárulása annak visszavonásáig hatályban marad. A visszavonás nem érinti a megelőző adatke- zelések jogszerűségét. Amennyiben szerződéskötéskor az érintett nem nyilatkozik, és korábban már tett azonos adatvédelmi célra nyilatkozatot, akkor a korábbi nyilatkozat hatályban marad.

A Biztosítót titoktartási kötelezettség terheli a rendelkezésére álló minden olyan – minősített adatot nem tartal- mazó – adat tekintetében, amely a Biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gaz- dálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik (biztosítási titok). A Biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalma- zottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutot- tak. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a Biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. A Biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdek- ében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatá- sok jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélé- sek megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által kezelt adatok vonatkozásában.

Az érintett kérelmezheti a Biztosítónál tájékoztatását személyes adatai kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog), ideértve azt is, hogy az érintett jogosult arra, hogy a személyes adatai folyamatban lévő kezelésével kapcsolatos információkhoz hozzáférést kapjon (hozzáférési jog). Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, va- lamint törlését (helyesbítéshez, elfeledtetéshez való jog). Az érintett kérheti az adatkezelés korlátozását (adat- korlátozáshoz való jog). Az érintett – meghatározott feltételek teljesülése esetén – jogosult arra, hogy az adatait tagolt, ismert és géppel olvasható formátumban megkapja a Biztosítótól (adathordozhatósághoz való jog). Az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon azon adatkezelések ellen, amelyek közérdekű vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi feladat gyakorlásához, illetve a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesí- téséhez szükségesek; az érintett jogosult továbbá a közvetlen üzletszerzés céljából végzett adatkezelésekkel szembeni tiltakozásra (tiltakozáshoz való jog).

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 164/B. § alapján a K&H Bank Zrt. mint ellenőrző befolyással bíró hitelintézet és a K&H Biztosító Zrt. között a banktitok, biztosítási titok és személyes adat megtartási kötelezettsége nem áll fenn egymás közti viszonyukban, az általuk az ügyfél- ről kezelt személyes adatokat, banktitoknak, biztosítási titoknak, valamint az üzleti titoknak minősülő adatokat tevékenységi körük ellátásával összefüggésben a szolgáltatásaik nyújtásához szükséges mértékben kölcsönö- sen megismerhetik, és a közös adatkezelésben részt vevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek meg- felelően, az egyedi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása céljából egymásnak továbbíthatják és az így átvett adatokat az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelhetik, és jogosultak ezen adatok felhasználásával az érintettel való kapcsolatfelvételre. A célhoz kötöttség elvének megfelelően – a kölcsönös adatátadáson alapuló közös adatkezelésben részt vevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek megfelelően, erre vonatkozó külön megállapodás nélkül is - jogosultak egymás ügyfeleivel való kapcsolatfelvé- telre a megismert adatok felhasználásával. Ezen adattovábbítás lehetőségét az érintett kifejezett nyilatkozatával bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja (személyesen a K&H Biztosító ügyfélszolgálatán: 1095 Budapest, Lech- ner Ödön fasor 9., írásban - levelezési cím: Budapest 1851, telefonon: 06 (1/20/30/70) 000 0000 (call center), e- mailben: xxxxxxxxx@xx.xx).

Jelen tájékoztató szövegét a K&H Bank Zrt. valamint a K&H Biztosító Zrt. honlapjukon (a xxx.xx.xx oldalon) a figyelem felkeltésére alkalmas módon is közzéteszik.

Adatkezeléssel kapcsolatos panaszával az érintett a Biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez, a Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság Hatósághoz (székhelycím: 1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/c.) valamint bírósághoz fordulhat. Adatkezeléssel kapcsolatos jogvitákban az illetékes törvényszék jár el.

Jelen adatkezelési tájékoztató a xxx.xx.xx/xxxxxxxxxxx oldalon elérhető adatvédelmi tájékoztató kivonata. Részletes tájékoztatás az egyes konkrét adatkezelésekkel kapcsolatosan a honlapon található.

Document Metadata

Table of Contents

K&H vállalkozói vagyonbiztosítás

Document Metadata