Részleges mechanikai, fizikai védelem mintaszakaszok

Részleges mechanikai, fizikai védelem. 1. Részleges a mechanikai, fizikai védelem, ha a védendô/védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelô szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják.
Sample 1Sample 2Sample 3See All (6)
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
Részleges mechanikai, fizikai védelem. Részleges a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiséget minden oldalról a MABISZ BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS BIZTON- SÁGTECHNIKAI ÚTMUTATÓ-ban írtak szerint kiépített védelemmel látták el az alábbiak szerint:
Sample 1Sample 2Sample 3See All (6)
Részleges mechanikai, fizikai védelem. Részleges a mechanikai, fizikai védelem, ha a védendô/védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelô szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják. A részleges mechanikai, fizikai védelemmel szemben támasztott követelmények: • a 2 m-nél alacsonyabban levô nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es osztású, 12 mm átmérôjû köracél (vagy ezzel egyenértékû) ráccsal védettek (vagy ezekkel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô más mûszaki megoldású, pl. minôsített behatolás késleltetô/gátló üveg, belsô leereszthetô rács), bankok, pénzintézetek esetében az átmérô min. 16 mm, • pénzintézetek esetében a rácsok min. 16 mm Ø köracélból, vagy azzal egyenértékû szilárdságot biztosító anyagból készüljenek, • mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfelelô zárszerkezettel kell ellátni. A rácsok sínszerkezetbôl való kitépésének lehetôségét kívülrôl csak roncsolással megvalósítható megoldással kell biztosítani. A legördülô “detektívrácsok” feltolás elleni védelmét áttételes mozgatószerkezettel, vagy más megoldással biztosítani kell, • a rács a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 db), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetû (falazó)körömmel erôsítendô, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 15 cm-es tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô más mûszaki megoldású), • nyílászárók tokszerkezeteit falazó körmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon kell a tartószerkezethez erôsíteni, • az ajtószerkezetek megerôsítettek (legalább 25 mm tömör keményfa szerkezettel egyenértékûek), kiemelés, befeszítés, reteszhúzás ellen védettek, • a zárást minimum 2 db biztonsági zár végzi (min. kétpontos zárás szükséges, a két zárási pont között legalább 300 mm a távolság), vagy 1 db biztonsági zár esetén a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson, legkevesebb 4-et (két zárási pont között legkevesebb 300 mm távolság legyen), • a zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a szabványokban elôírt biztonsági követelményeknek. A számításba vett szabvány MSZ EN 1303, • a zárszerkezet lehet lamellás rendszerû, egyoldalon fogazott kulccsal, kétoldalon fogazott kulccsal. Biztonságértéke akkor fogadható csak el, ha legalább hat lamella biztosítja a zárreteszvas mozgatását, a variációszám pedig min. 10 000. A biztonság növelése érdekében célszerû a lamellákat úgynevezett „farkasfogazással” ellátn...
Sample 1Sample 2See All (5)
Részleges mechanikai, fizikai védelem. Részleges a mechanikai-fizikai védelem, ha a Biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiség határoló falazatai, -padozatai, -födémszerkezetei és a külső nyílászárók az alábbi követelményeket kielégítik: - a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok, stb.) minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű, más mechanikai szerkezettel, illetve azzal egyenértékűnek minősített biztonsági üveggel védettek, - a nyílászárók (ajtók) tokszerkezetei falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz vannak erősítve, - az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelése, feszítés, reteszhúzás ellen védettek, - az ajtók zárását bejárati ajtónként minimum 2 db biztonsági zár végzi, a hengerzárak törés ellen védettek, az ajtólap és az ajtótok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja, - bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az ajtótokhoz rögzítve, - a bejárati ajtókon a zárnyelvek minimum 15 mm mélyen zárnak, - az ajtólap és az ajtótok záráspontossága oldalanként 5 mm-en belül van, - bevésőzár esetén az ajtólap külső oldala fémlemezzel meg van erősítve, - fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek, - a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 25 cm-es tömör kisméretű téglafal szilárdságával azonos értékű.
Sample 1Sample 2Sample 3See All (4)
Részleges mechanikai, fizikai védelem. Részleges a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiséget minden oldalról ha a védendő/védett helyiséget minden oldalról a MABISZ BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS TECHNIKAI FELTÉTELEI-ben írtak szerint kiépített védelemmel lát- ták el az alábbiak szerint:
Sample 1

Related to Részleges mechanikai, fizikai védelem

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megszűnik a) a határozott idő leteltével, ha az Előfizető egyoldalúan - vagy az Előfizető és a Szolgáltató közös akarattal - a határozott idő lejártát megelőzően írásban nyilatkozik arról, hogy a határozott idő leteltével a szerződést megszünteti,

  • Szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok 338. A szolgáltatás igénybevételéhez a biztosítóhoz be kell nyújtani az alábbi dokumentumokat:

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó különös szabályok 2.1.5.1. A határozott idejű előfizetői szerződés megkötését megelőzően a Szolgáltató igazolható módon köteles tájékoztatni az Előfizetőt a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről szolgáltatásonként, vagy szolgáltatáselemenként külön-külön, valamint összesítve. Költség különösen az előfizetői szerződés keretében a belépési díj, a díjcsomag havi vagy időszaki díja, valamint az előfizetői szerződéssel összefüggő elektronikus hírközlő eszközre vonatkozó polgári jogi jogviszony keretében végberendezés vagy egyéb eszköz értékesítése esetén a végberendezés vagy egyéb eszköz ára, részletvétel esetén a kezdőrészlet, a további részletek, a kamatok és egyéb díjak megjelölésével, bérbeadása esetén a bérleti díj, használatának más módon történő átengedése esetén a használati díj. A tájékoztatás elmaradása esetén az előfizetői szerződésben az Előfizetőt érintő, a határozott idejű előfizetői szerződésből eredő bármilyen hátrányos jogkövetkezményt megállapító szerződéses rendelkezés semmis.

  • Tájékoztatás arról, hogy a szolgáltatás egyetemes szolgáltatás-e A jelen ÁSZF szerinti szolgáltatás nem minősül egyetemes szolgáltatásnak.

  • Az előfizetői szerződés módosításának és megszűnésének esetei és feltételei 12.1. A szolgáltató által kezdeményezett szerződésmódosítás esetei, feltételei, a szolgáltató jogosultsága az egyoldalú szerződésmódosításra, az előfizető erről történő tájékoztatásának módja, az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban az előfizetőt megillető jogok,

  • Az előfizető által kezdeményezett szerződésmódosítás esetei, feltételei, a módosítás teljesítésének határideje 12.2.1. Az Előfizető átírás címén kérheti a Szolgáltatótól az egyedi előfizetői szerződés módosításaként az Előfizető személyének módosítását, ha személyében szerződés, vagy egyéb jogcímen történő jogutódlás következtében változás történik. Az átírás iránti kérelem akkor minősül alaki és tartalmi szempontból megfelelőnek, ha tartalmazza: - a jogelőd Xxxxxxxxx és jogutód Előfizető által aláírt együttes nyilatkozatát az átírás kérelmezésére, és - a jogutód Előfizető mindazon adatait, melyek az előfizetői szerződés megkötéshez szükségesek, és - mellékletként az átírás alapjául szolgáló tények vagy az átírás okának hitelt érdemlő dokumentummal való igazolását (pl. szerződéssel, bírósági végzéssel, ítélettel vagy más dokumentummal). Átírásra – a Szolgáltató eltérő nyilatkozata hiányában – csak abban az esetben kerülhet sor, ha a meglévő esetleges díjtartozást a felek valamelyike illetve a jogutód az átírással egyidejűleg rendezi. Az átírás időpontját az átírást kérő felek az átírási kérelemben határozzák meg azzal a feltétellel, hogy az átírási kérelmet legalább 15 nappal a kért időpont előtt kell benyújtani. E rendelkezésektől a Szolgáltató az Előfizető kérésére eltekinthet, ha azt nyilvántartási rendszere lehetővé teszi. Az átírás teljesítésének határideje nem lehet több mint a Szolgáltató által meghatározott alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő átírási kérelem beérkezésétől számított 15 nap. A Szolgáltató az Előfizető kérésére köteles az általa az átírás teljesítésére általa vállalt határidőn belül az átírást teljesíteni, vagy az átírás elutasításáról az Előfizetőt értesíteni. Amennyiben a szolgáltató az átírást az ÁSZF-ben vállalt határidőn belül nem teljesíti, kötbért köteles fizetni a 7.4. pont szerint. Az átírási kérelmet a Szolgáltató az alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő (beleértve a szükség szerinti mellékletekkel való ellátottságú) kérelem benyújtásától számított 15 napon belül köteles teljesíteni. Ha az átírás során a régi és új Előfizetők előfizetői kategóriája (egyéni/üzleti) megváltozik, akkor az átírás időpontjától az új Előfizetőnek az új előfizetői kategóriára vonatkozó előfizetési díjakat kell megfizetnie. Amennyiben az Előfizető előfizetői minőségét üzleti előfizetőre olyan csomag vonatkozásában igényli, melyben levő szolgáltatás vonatkozásában a Szolgáltató nem jogosult üzleti előfizetők felé történő értékesítésre, úgy a szerződésmódosítás nem jön létre, vagy az Előfizető által egyidejűleg módosított csomag igénybevételre vonatkozó módosított tartalommal jön létre. Az Előfizető az előfizetői hozzáférési pont kiépítése előtt kérheti igénybejelentése átírását is. Ha a régi és új Előfizető által a hatályos ÁSZF szerint fizetendő díjak eltérnek, a díjkülönbözetet az átíráskor kell rendezni. Az átírás díját a 4. sz. melléklet tartalmazza. A Szolgáltató átírás esetén az Előfizető nem kötelezheti belépési díj fizetésére. A jelen pontban írtak nem alkalmazhatók, ha az átírással egyidejűleg az előfizetői hozzáférési pont helye is megváltozik (áthelyezés).

  • Ügyfélkapcsolat Hibaelhárítás Panaszkezelés Jogviták 6.1. A vállalt hibaelhárítási célértékek, a hibabejelentések nyilvántartásba vételére és a hibaelhárítására vonatkozó eljárás

  • Az Előfizetői Szerződés Módosításának Esetei És Feltételei Az Előfizetői Szerződés az ÁSZF-ből és az Egyedi Előfizetői Szerződésből áll. Az Előfizetői Szerződésnek, annak megkötésekor a részévé válik az Előfizetői szerződés megkötését megelőzően a Szolgáltató által az Előfizetőnek megküldött Előzetes tájékoztatás, az Előfizetői szerződés adatainak összefoglalója is. Az Egyedi Előfizetői Szerződés módosítására az Előfizetői Szerződés megkötésének szabályai vonatkoznak.

  • A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A Szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása (1) A Szolgáltató az előfizetői szerződést az egyedi előfizetői szerződésre is kiterjedően csak az alábbi esetekben jogosult egyoldalúan módosítani: