TANULMÁNYI SZERZŐDÉS
TANULMÁNYI SZERZŐDÉS
(nem iskolai – pl. tanfolyami – rendszerű képzésre)
amely létrejött egyrészt a …………………………………………………………………
…………………………………………………………………………, mint munkáltató, másrészről …………………………………………………. (szül.hely ,
idő: ……………………………, anyja neve: …………………………….., lakcím:
…………………………………………………………………………………………), mint munkavállaló között, az alábbi feltételekkel:
1./ A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkáltató a jelen szerződésben foglaltak szerint támogatja a munkavállaló …………………………...
………………………………………………. (intézmény) által szervezett,
……………………………………………………………………… képesítést adó tanfolyamon 200……………………………. napján megkezdett/megkezdendő
…… hónapos/féléves tanulmányainak elvégzését.
Erre tekintettel a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a tanulmányok folytatása alatt a munkavállaló számára az alábbi támogatást biztosítja:
………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………..
A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a tanfolyamon való részvétel érdekében – az intézmény által kiadott igazolásnak megfelelő mértékben, illetve az utazáshoz szükséges mértékben – munkaidő-kedvezményt biztosít a munkavállaló számára, mely időtartamra távolléti díjat fizet.
A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavállaló vizsgakötelezettségeinek teljesítése érdekében vizsgánként ….. nap tanulmányi szabadságot biztosít a munkavállaló számára, mely időtartamra távolléti díjat fizet.
(A tanulmányi szerződés alapján fizetendő támogatásokat részletesen fel kell sorolni.
Pl.: tandíj és képzési költség; tansegédletek vásárlásának költsége; útiköltség, megjelölve, hogy vonat, autóbusz, vagy saját gépkocsival történő utazás költségéről van-e szó; szállásköltség; étkezési hozzájárulás, megjelölve, hogy hogyan, mikor fizeti a munkáltató, vagy milyen összegig fizeti.
A nem iskolai rendszerű képzés esetére a Munka Törvénykönyve 115. § nem biztosít munkaidő-kedvezményt és tanulmányi szabadságot, ezért a szerződésben ezekre is ki kell térni, ha a képzés olyan jellegű, ahol erre szükség van. Például egy olyan nyelvtanfolyam esetén, amelyen a foglalkozásokra munkaidőn kívül kerül sor, és a munkavállalónak a tanfolyam keretében nem kell vizsgát tennie, nincs szükség ilyen szabályokra. A képesítést adó képzések esetén viszont szükséges lehet a munkaidő- kedvezmény biztosítására.
A munkáltató a munkavállaló számára ösztöndíjat is fizethet.)
A munkáltató által fizetett költségek az alábbi módon kerülnek megtérítésre:
………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………… (Pl.: utólag számla ellenében; vagy egyes költségekre előleget fizet a munkáltató, utólagos elszámolással; a költségek elszámolásának ideje…)
A munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy a tanfolyamon részt vesz, tanulmányi és vizsgakötelezettségének mindenkor a legjobb tudása szerint és időben eleget tesz, valamint a fenti képzésben szerezhető bizonyítványt (oklevelet) a tanfolyam elvégzését igazoló okiratot legkésőbb 200… napjáig
megszerzi.
2./ A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy az esetlegesen megismételt félévekre a munkáltató nem köteles az 1./ pontban rögzített támogatások biztosítására.
(A rendelkezésre csak akkor van szükség, ha a képzésben ilyen körülmény felmerülhet.
Ettől eltérően is lehet szabályozni a kérdést. Lehet pl. rögzíteni, hogy a tanulmányi okból történő ismétlés tartamára nem jár a támogatás, míg az egészségügyi okból halasztott félévre jár a támogatás.
Ha azonban a felek úgy állapodnak meg, hogy a félév megismétlése is szerződésszegésnek minősül, hiszen a Munka tv. 113. § /2/ bekezdése a tanulmányok „nem megfelelő” folytatását is felsorolja a szerződésszegések körében. Ilyen megállapodás esetén a fenti körülményt a szerződésszegéseket felsoroló pontban kell rögzíteni, és a fenti pont rendelkezésére nincs szükség.
Ezen megállapodás tükrében kell megállapítani azt az időpontot, ameddig a munkavállaló köteles a képzettséget megszerezni.)
3./ A munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy tanulmányai befejezését követően, az 1./ pontban megjelölt okiratot, annak kézhezvételét követő …. napon belül bemutatja a munkáltatónak, illetve amennyiben tanulmányait az okirat megszerzését megelőzően befejezi, vagy a képzésből – bármely okból – kimarad, vagy abból kizárják, ennek tényét a munkáltatónak napon belül bejelenti.
4./ A munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy a képzésben való részvételét követően, az 1./ pontban rögzített okirat megszerzésének napjától számított …..
hónapig/évig, munkaviszonyát fenntartja.
Munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a fentiekben megjelölt időtartamon át a munkavállaló munkaviszonyát fenntartja.
A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a fenti időtartamban a munkavállalót
……………………………… (eredeti munkakörében/a jelen tanulmányi szerződés alapján megszerzett képzettségének megfelelő munkakörben) foglalkoztatja.
(Ha a foglalkoztatás a képzettségnek megfelelő munkakör tekintetében jön létre, a szöveget célszerű kiegészíteni a következő szöveggel: „A felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató a munkavállalót az oklevél bemutatásától számított … napon belül köteles áthelyezni az új munkakörbe.”
A képzettségnek megfelelő munkakör biztosítása nem kötelező eleme a szerződésnek, hiszen különösen a tanfolyami képzési rendszer körében elképzelhető, hogy olyan ismeretekre vonatkozó, magasabb szintű képzésben vesz részt a munkavállaló, amely a munkaköre ellátásához szükséges.
A munkáltató olyan munkavállalóval köt tanulmányi szerződést, akivel nem áll munkaviszonyban akkor azt kell szabályozni, hogy a felek vállalját, hogy egymással munkaviszonyt létesítenek.)
A felek megállapodnak abban, hogy a munkáltatónál kötelezően eltöltendő idő tartamába nem számítanak bele a munkaviszony szünetelésének azon esetei, amelyekre a munkavállalót szabadság sem illeti meg.
(Azt, hogy a munkavállalót a munkaviszony szünetelésének mely eseteire illeti meg szabadság, a Munka tv. 130. § /2/ bekezdése szabályozza.
A fentiekben a törvényi rendelkezéseket rögzítettük, amelyektől a Munka tv. 112. §
/3/ bekezdése alapján el lehet térni.)
5./ A felek megállapodnak abban, hogy a munkavállaló részéről szerződésszegésnek minősül, különösen ha az 1./ pontban megjelölt okiratot nem szerzi meg, legkésőbb az ott rögzített határidőig, tanulmányait a képzési idő letelte előtt befejezi, a képzésből – bármely okból – véglegesen kimarad, kizárják, illetve a 4./ pontban meghatározott időtartamot nem tölti jogviszonyban a munkáltatónál.
A munkavállaló szerződésszegése esetén a munkáltató mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségei további teljesítése alól és a munkavállaló köteles a számára nyújtott támogatást a munkáltató fizetési felszólításának kézhezvételétől számított 15 napon belül visszafizetni.
Amennyiben a szerződésszegésre az okirat megszerzését követően kerül sor, a munkavállaló megtérítési kötelezettsége az okirat megszerzését követően a munkáltatónál jogviszonyban töltött idő arányában áll fenn.
Nem minősül a munkavállaló részéről tanúsított szerződésszegésnek, ha a 4. pontban rögzített időtartam alatt a munkavállaló munkaviszonyát – esetlegesen – a munkáltató magatartása miatt, jogszerűen alkalmazott rendkívüli felmondással kénytelen megszüntetni.
A munkáltató részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha a támogatást nem biztosítja, illetve ha a munkavállaló munkaviszonyát a 4./ pontban szabályozott időtartam alatt megszünteti.
Nem minősül szerződésszegésnek a munkáltató részéről, ha a munkaviszonyt – a munkavállaló egészségügyi alkalmatlanságának kivételével – a munkavállaló képességeire, vagy a munkavégzésével összefüggő magatartására hivatkozással rendes felmondással, vagy rendkívüli felmondással szünteti meg, jogszerűen.
A munkáltatói szerződésszegés esetén a munkavállaló mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségei alól, és követelheti felmerült kárát.
A közös megegyezéssel történő megszüntetés esete – ha a felek a munkaviszony megszüntetéséről szóló megállapodásban másként nem állapodnak meg – a munkavállaló szerződésszegésének jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
(A mintában ismertetett szabályok csupán egy-egy példát jelentenek a lehetséges megállapodások köréből.)
6./ A munkáltató tájékoztatja a munkavállalót, hogy a jelen szerződésből esetlegesen felmerülő viták eldöntése a ………………………….. Megyei Munkaügyi Bíróság hatáskörébe tartozik.
7./ A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései az irányadók.
Szeged, …………………………..
…………………………………….. …………………………………….. munkáltató munkavállaló