AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Otthon IV. Biztosítás

Az Otthon IV. Biztosítás a jelen Általános és Xxxxxxx feltételek szerint jön létre az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító), valamint bármely természetes személy vagy gazdálkodó szervezet (továbbiakban: szerzôdô) között. Ennek alapján a biztosító a feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezésétôl függôen az ugyancsak itt meghatározott biztosítási összeg megfizetésére, a szerzôdô pedig

a biztosítási díj fizetésére kötelezi magát. Az alapbiztosítást a vagyonbiztosítás képezi, ennek létrejötte a kiegészítô biztosítások megkötésének feltétele.

ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

A jelen feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a szerzôdô és a biztosító között az Xxxxxx XX. Biztosítás jön létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben a Különös feltételek, valamint az ajánlat és a kötvény ettôl eltérôen nem rendelkeznek.

I. SZERZÔDÔ, BIZTOSÍTOTT

1. Szerzôdô: Az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki (amely) a biztosítási ajánlatot megtette és

a szerzôdés létrejötte esetén a díjﬁzetést teljesíti. A biztosító jognyilatkozatainak címzettje a szerzôdô, továbbá a szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos nyilatkozatok megtételére, valamint a biztosított tájékoztatására.

2. Biztosított: A vagyonbiztosítás és a kiegészítô biztosítás(ok) Különös feltételeiben kerül meghatározásra.

II. A SZERZÔDÉS LÉTREJÖTTE

1. A szerzôdô a biztosítási szerzôdés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosító jogosult az ajánlatot annak megtételétôl számított 15 napos határidôn belül elbírálni. Amennyiben az ajánlatot a szerzôdô megbízásából eljáró alkusz vette át, úgy a biztosító elbírálási határideje

a kötvénykiállításra jogosult egységhez való beérkezéstôl számít. A biztosítási szerzôdés létrejön, ha biztosító

az ajánlatot e 15 napos határidôn belül elfogadja.

2. A szerzôdés akkor is létrejön, ha a szerzôdô ajánlatára

a biztosító 15 napon belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben a szerzôdés az ajánlattétel napjára visszamenô hatállyal jön létre, az ajánlattal egyezô tartalommal.

3. Ha a biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidôn belül visszautasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik. A biztosítási ajánlat aláírásakor ﬁzetett elsô biztosítási díjat az ajánlat visszautasítása esetén a döntést követô 15 napon belül

a biztosító kamatmentesen visszaﬁzeti. A díj xxxxxxxxx határidôn túli visszaﬁzetése a biztosító kockázatvállalását nem befolyásolja. A biztosító jogosult a fenti határidôn belül módosítási javaslatot tenni, amennyiben a lényeges

OIV–SZ–110401 XXXXXX XX. BIZTOSÍTÁS

módosításról külön is tájékoztatja a szerzôdôt, úgy a biztosítás a módosított kötvény szerint lesz érvényes.

4. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl a szerzôdônek kötvényt állít ki, amely azonban nem feltétele szerzôdés létrejöttének.

5. Az ajánlat esetleges elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.

6. Ha a biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl, továbbá, ha a szerzôdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot

tehet a szerzôdés módosítására – illetôleg, ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerzôdést

a 30. napra írásban felmondhatja. Ha a szerzôdô a módosítást nem fogadja el írásban, akkor a biztosító a szerzôdést 30 napra felmondhatja, feltéve, hogy erre a szerzôdôt ﬁgyelmeztette.

7. A biztosító kockázatviselése

• az ajánlat átadását követô nap 0 órájakor,

• vagy díjhalasztásban történô megállapodás esetén,

az elsô díj beérkezését megelôzô idôpontban, a halasztás megadását követô nap 0 órájakor,

• az elsô díjnak a biztosító pénztárába vagy számlájára történô beérkezését követô nap 0 órájakor,

– ha az elsô biztosítási díjat a szerzôdô a biztosító képviselôjének ﬁzeti, azt a biztosító legkésôbb

a ﬁzetéstôl számított negyedik napon a számlájára beérkezettnek tekinti,

• vagy az ajánlaton – a biztosítottak érdekében – feltüntetett, az elsô díj beérkezésénél késôbbi idôpontban (várakozási idôvel halasztott kockázatviselés),

kezdôdik, feltéve, hogy a biztosítási szerzôdés létrejött, vagy utóbb létrejön.

III. A SZERZÔDÉS IDÔBENI HATÁLYA

1. A biztosítás határozatlan idôtartamra jön létre. A tartamon belül a biztosítási idôszak egy év. A biztosítás technikai kezdete az ajánlat aláírását követô hó elseje, a biztosítási évforduló pedig a technikai kezdeteként megjelölt hónap elsô napja.

2. Ha a szerzôdô vagy a biztosító a biztosítási szerzôdést

a biztosítási idôszak végét legalább 30 nappal megelôzôen írásban felmondja, úgy az a biztosítási idôszak (év) utolsó napjának 24. órájakor maradékjogok nélkül megszûnik.

3. Ha a biztosítottaknak a vagyontárgy megóvásához fûzôdô vagyoni érdeke megszûnik, a szerzôdés is megszûnik

az érdekmúlás hónapjának utolsó napjával. A biztosítót

az érdekmegszûnés hónapjának végéig számított biztosítási díj megilleti.

IV. BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS

1. Jelen biztosítás éves díjú. A biztosítás éves díját

a vagyoncsoportonkénti biztosítási összeg és a biztosítási díjtétel szorzata adja. Az éves díj megﬁzetésének gyakorisága (havi, negyedéves, féléves vagy éves) az ajánlaton kerül meghatározásra.

2. A szerzôdô köteles a kötvényen meghatározott díjat az ugyanott meghatározott gyakorisággal, az elôre egyeztetett díjﬁzetési módon, legkésôbb az esedékesség idôpontjában megfizetni. A biztosítás elsô díja a biztosítási szerzôdés létrejöttekor esedékes. A továbbiakban a folytatólagos biztosítási díj mindig elôre, annak a hónapnak, illetve idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

3. A díjfizetés elmaradása a biztosítás megszûnését vonja maga után. Díjﬁzetés hiányában a biztosítás az elsô elmaradt érvényes díj esedékességétôl számított 3 hónap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat bármely okból nem ﬁzették meg. A biztosítót a kockázatviselés végéig megilleti a díj, ennek késôbbi beﬁzetése azonban a szerzôdést újra érvénybe nem helyezi.

4. Amennyiben a biztosítási esemény a biztosító biztosítási díjjal nem fedezett kocká-zatviselésének ideje alatt következik be, de a biztosítás még nem szûnt meg, úgy a biztosítási idôszakra járó és meg nem ﬁzetett érvényes díja(ka)t a biztosító

az esedékes biztosítási szolgáltatás, illetve a térítés összegébôl egy összegben levonhatja.

5. Biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszûnés esetén a biztosító a teljes biztosítási évre járó díj megﬁzetését követelheti.

6. A szerzôdés díjnemﬁzetés miatti megszûnését követô

3 hónapon belül a felek a szerzôdést közös megállapodással

az eredeti tartalommal újra érvénybe helyezhetik (reaktiválás). Az újra érvénybe helyezés és a díj utólagos megﬁzetése révén sem terjed ki a biztosító kockázatviselése arra az idôszakra, mely a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helyezés idôpontja között telt el. Az újra érvénybehelyezés feltétele, hogy a szerzôdô a kockázatviselés teljes tartamára a díjat beﬁzesse és a reaktíváláshoz a biztosító is hozzájáruljon.

A feleknek meg kell állapodniuk az újra érvénybehelyezés idôpontjában.

V. ÉRTÉKKÖVETÉS

1. A biztosítási szolgáltatások reálértékének megôrzése érdekében a biztosító minden évben automatikusan végrehajtja a biztosítási szolgáltatások és a teljes biztosítási díj értékkövetô módosítását (indexálását).

2. A biztosító az index mértékét minden év március 1-jéig állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.

Az indexszám bázisa az indexálást megelôzô naptári évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytôl a biztosító 5 százalékponttal eltérhet.

Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétôl

a rákövetkezô év május hó 31-éig, vagy az új index késôbbi maehatározásáig kerül alkalmazásra.

3. Az így meghatározott index szerinti új összeg-

és díjmegállapításra legelôször a szerzôdés létrejöttét követô biztosítási évfordulóval kerül sor, majd évente a biztosítási évforduló napjának hatályával.

4. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási összeg és a biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. Ugyancsak arányosan változnak a kerekítés szabályainak megfelelôen a biztosítás egyéb elemei is.

5. A biztosító által megállapított index mértékérôl,

a biztosítási összeg értékkövetô módosításáról,

a díj változásáról a biztosító legkésôbb 60 nappal

a biztosítási év vége elôtt írásban értesíti a szerzôdôt.

6. A biztosítás indexálásával egyidejûleg a biztosító a biztosítási díjtételek, illetve díjmódosító tényezôk kockázati vagy egyéb okból való megváltoztatását is kezdeményezheti. A biztosítási díjtétel-változásról a biztosító a biztosítási év végét legalább 60 nappal megelôzôen – az indexálásról való értesítéssel egyidejûleg, külön ﬁgyelemfelhívás mellett – írásban értesíti a szerzôdôt.

7. A biztosítási szerzôdés az adott évre a biztosító által

az indexálás alkalmával közölt biztosítási összeggel, díjjal vagy díjtétellel érvényes, a szerzôdônek azonban joga van arra, hogy az Általános feltételek III./2. pontja alapján

a szerzôdést az évfordulóra felmondja. Amennyiben

a szerzôdô a díjemelésre vonatkozó szerzôdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, vagy arra írásban nem nyilatkozik, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti. Az új összeg és díj elutasítása esetén a szerzôdés a szerzôdô által felmondottnak tekintendô és külön felmondás nélkül is megszûnik

a biztosítási év utolsó napján.

VI. A FELEK SPECIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEI

1. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség

1.1. A szerzôdô és a biztosított a szerzôdéskötéskor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelôen, hiánytalanul

közölni a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, és amelyekre a biztosító írásban kérdést

tett fel.

1.2. Az adatok valóságtartalmáért a szerzôdô és biztosított felelôs.

A közölt adatok ellenôrzését a biztosító részére lehetôvé kell tenni. A biztosító ellenôrzési lehetôsége a szerzôdôt (biztosítottat) a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

1.3. A szerzôdônek, biztosítottnak – a túlbiztosítási tilalomra való tekintettel – 15 napon belül írásban be kell jelentenie a biztosítónak, ha másik biztosítóval olyan biztosítási eseményekre és vagyontárgyakra szóló biztosítási szerzôdése jött létre, amelyekre a jelen biztosítási szerzôdés alapján

a biztosító kockázatviselése kiterjed.

1.4. A szerzôdô (biztosított) köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmények változását

a biztosítónak 15 napon belül, írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthetô mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton adat szerepel,

akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként.

1.5. A közlésre, illetôleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre

a biztosítási esemény bekövetkeztében.

2. Kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettség

A szerzôdô (biztosított) köteles különösen:

• az épületeit az építésügyi szabványoknak, szabályoknak megfelelôen építtetni és karbantartani,

• ingó és ingatlan vagyonának kezelése során

az elvárhatóságnak megfelelôen, gondosan eljárni,

• a kár bekövetkezte esetén a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, ésszerû intézkedéseket haladéktalanul megtenni.

3. Kárbejelentési kötelezettség

A szerzôdônek (biztosítottnak) a biztosítási eseményt annak bekövetkezésétôl számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie a biztosítónak. Lehetôvé kell tenni a biztosító számára a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését. A tûzesetet és a robbanást a tûzrendészeti hatóságnak, a betöréses lopást, rablást a rendôrségnek is be kell jelenteni.

A biztosított a kár bejelentésétôl számított 5 napig

a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a kései kárbejelentés vagy a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében szolgáltatási kötelezettségének elbírálhatósága, illetve a károsodás mértékének megállapítása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált.

4. A biztosító tájékoztatási kötelezettsége

A biztosító köteles a szerzôdôt tájékoztatni:

• a szerzôdés adatairól,

• a bejelentett károk rendezésérôl,

• a díjrendezettségrôl, a kárkiﬁzetésekrôl, illetve ezek akadályáról.

5. Szolgáltatási kötelezettség

5.1. A biztosítási eseményt meghatározott határidôn belül kell bejelenteni a biztosítónak, és lehetôvé kell tenni a biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.

5.2. A biztosító az elbíráláshoz szükséges összes irat kézhezvételétôl számított 15 napon belül teljesíti szolgáltatásait. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén a Polgári Törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamat megﬁzetésére köteles. Az elbíráláshoz szükséges bizonyítékokat, iratokat az igény érvényesítôjének kell beszereznie.

VII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE, KIZÁRÁSA

1. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy:

• a szerzôdô (biztosított) bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, és emiatt

a káresemény elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké váltak,

• a kárt a biztosított, illetôleg a szerzôdô, vagy

a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, a biztosítottnak a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja, megbízottja, tagja vagy szerve jogellenes, szándékos,

vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta,

• az elôbbiek kármegelôzési kötelezettségük jogellenes szándékos, vagy súlyosan gondatlan elmulasztásából, vagy azzal összefüggésben keletkezett,

• vagy kárenyhítési kötelezettségüknek nem tettek eleget.

2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítási események által közvetlenül kiváltott azon károkat, amelyek az épület avultságával, karbantartásának elmulasztásával vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be.

3. Amennyiben a kár bekövetkezésében – az elôzô bekezdésben foglaltakon túl – a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben áll.

VIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények azok esedékességétôl, illetve a biztosítási esemény bekövetkeztétôl számított két év alatt évülnek el.

2. Az Otthon IV. Biztosítás valamennyi feltételének, ajánlatának, esetleges adatközlôinek fogalmai a hétköznapi szóhasználatnak megfelelô tartalommal kerülnek alkalmazásra, kivéve azokat, amelyek speciális tartalmát az Általános vagy Különös feltételek külön meghatározzák.

3. A szerzôdô és a biztosítottak hozzájárulnak ahhoz, hogy a biztosítási szerzôdéshez kapcsolódó adataikat a biztosító nyilvántartsa és kezelje.

4. A szerzôdô/biztosított a szerzôdés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító

a szerzôdés körében adatait kezelje, és a 2003. évi LX. törvény (továbbiakban Bit) 155–159. §-ai alapján azokat jogszerûen harmadik személynek átadja.

4.1. A biztosító a személyes adatokat a szerzôdés részét képezô, a szerzôdô és a biztosított aláírásával elfogadott és jelen szerzôdés részét képezô „Tájékoztatás és nyilatkozat

az adatkezelésrôl” okirat ﬁgyelembevételével kezeli.

4.2. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minôsülô

–, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely az egyes ügyfeleknek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére vagy a biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

Az elôzô bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet, a hozzájárulást a biztosító az ajánlat aláírásával egyidejûleg szerzi be. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül

– ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4.3. A biztosító ügyfelei biztosítási titkát csak a törvény, illetve az ügyfél hozzájárulása esetén adhatja át. A törvény alapján

a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévô büntetôeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári ügyben, valamint a csôdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítôvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítô vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítôi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos verseny felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az állomány átruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biztosítóval,

m) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelô szervezettel, az Információs Központtal,

a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

n) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel,

o) a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kapcsolatban áll

– kábítószer-kereskedelemmel,

– terrorizmussal,

– illegális fegyverkereskedelemmel, vagy

– a pénzmosás bûncselekményével.

4.4. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve

a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

5. A biztosítási szerzôdés kapcsán esetleg felmerülô olyan panaszokkal, melyek a biztosító illetékes, a biztosítást kezelô ügyfélszolgálati irodájánál nem orvosolhatók,

a biztosító Központi Ügyfélszolgálati Irodájához (Budapest,

II. kerület, Xxxxx xx 0–0.), illetve írásban Panaszirodájához lehet fordulni (1813 Budapest, Pf. 245.). Felügyeleti szerv: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest,

Krisztina krt. 39.) A jogosult panasszal fordulhat továbbá

a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôséghez, a Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködô Békéltetô Testülethez, illetve a biztosító – számára nem megfelelô – döntése ellen

a magyar bíróságok igénybevételére van lehetôség.

6. A biztosítás Általános, illetve Xxxxxxx feltételeiben nem szabályozott kérdéseiben a Polgári Törvénykönyv, az aktuális személyi jövedelemadó jogszabályok és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

7. A szerzôdés nyelve magyar. Amennyiben a szerzôdô kérésére a biztosító vállalhatja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges okiratokat, de az iratok magyar nyelvû szövege tekinthetô a hiteles szövegnek.

Otthon IV. Biztosítás

A Vagyonbiztosítás Különös feltételei

A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megﬁzetése ellenében a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított

vagyontárgyakban a kockázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános feltételekben és a Polgári Törvénykönyvben rögzítettek az irányadók.

I. SZERZÔDÔ, BIZTOSÍTOTT

1. A vagyonbiztosítási szerzôdést az kötheti meg (továbbiakban: szerzôdô), aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a biztosítást ilyen személy (továbbiakban: biztosított) javára köti.

A biztosító a szerzôdést érintô tájékoztatásokat minden esetben a szerzôdô részére adja meg, a biztosítottakat a szerzôdô köteles szükség szerint ezekrôl értesíteni.

2. E feltételek alapján

2.1. épületek, építmények vonatkozásában biztosítottak

lehetnek:

a) a kötvényen név szerint biztosítottként feltüntetett személy: tulajdonos

b) a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,

c) gazdálkodó szervezet (Ptk. 685.§ c) pont) Tömbházakban található lakások esetén:

d) a társasházi tulajdonos tulajdoni hányadának arányában

e) a lakásszövetkezet tagja a biztosított lakás és a szövetkezet összes lakása darabszámának arányában.

2.2. ingóságok vonatkozásában biztosítottak lehetnek:

a) az épületek, építmények biztosítottjai, valamint

b) azok a közeli hozzátartozók és hozzátartozók (Ptk. 685.§ b) pont), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontjában közös háztartásban a kötvényen név szerint feltüntetett biztosítottal állandó jelleggel együtt élnek.

2.3. Nem lehet biztosított:

a) albérlô, fizetôvendég,

b) háztartási alkalmazott,

c) vendég.

II. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA

1. A biztosító kockázatviselésének helye Magyarország, az országon belül:

1.1. Épületek, építmények esetében:

• az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett cím, cím hiányában a helyrajzi szám szerint feltüntetett telek.

1.2. Ingóságok esetében:

• az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett cím, cím hiányában a helyrajzi szám szerint feltüntetett telek,

• hatósági kiköltöztetés esetén az a hely, ahová

a biztosítottnak azért kell ideiglenesen távoznia, mert lakása biztosítási esemény közvetlen következményeként lakhatat-lanná vált,

• a háztartási ingóságok biztosítási összege 5%-ának erejéig Magyarország egész területe a biztosított által magával vitt ingóságok tekintetében. Nem fedezi a biztosítás azonban a biztosított tulajdonában, tartós bérletében vagy kizárólagos használatában lévô ingatlanokban, ingatlanrészekben elhelyezett tárgyakat, feltéve, hogy ezekre a szerzôdô (biztosított) önálló biztosítást kötött vagy köthetett volna.

III. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

1. A biztosítási összeg az a biztosítási ajánlaton meghatározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor

a biztosító szolgáltatásának (térítésének) felsô határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.

2. A biztosítási összeget a feltételek vonatkozó fejezetei alapján a szerzôdô határozza meg. Önállóan határozandó meg és kezelendô minden, az ajánlaton külön soron, saját biztosítási összeggel feltüntetett vagyoncsoport. A vagyoncsoportok biztosítási összegei kárrendezéskor sem vonhatók össze.

3. A biztosítási összeg meghatározásának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgy szerzôdés kötéskori újjáépítési, illetve az új állapotban való beszerzésének értéke. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy helyreállítási, újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzésének értéke,

akkor alulbiztosítás következik be. Ilyen esetben a biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a káridôponti biztosítási összeg aránylik

a káridôponti helyreállítási, újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzési értékhez.

4. Ha a szerzôdés a biztosító által javasolt, a szerzôdô által elfogadott négyzetméterre vetített biztosítási összeggel jött létre az „Épületek” és „Ingóságok” vagyoncsoportban, úgy kár esetén nem érvényesül az alulbiztosítás jogkövetkezménye, az aránylagos térítés. A biztosító szolgáltatásának felsô határa az általa javasolt és a szerzôdô által elfogadott biztosítási összeg.

5. A biztosító a javasolt biztosítási összeget a biztosított épület, alapterületére vetítve adja meg. Amennyiben a biztosított épület alapterülete a káresemény bekövetkeztekor nagyobb, mint az ajánlaton feltüntetett alapterület, úgy a biztosító

a biztosított és a tényleges hasznos alapterület arányában nyújt térítést.

6. A biztosító a biztosítási összeg rögzítésénél és a díj megállapításánál a matematikai kerekítés szabályait alkalmazva az alábbiak szerint jár el:

• az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket, a felelôsségbiztosítási limitet, a költségtérítések összegét egész ezer forintokban,

• az éves biztosítási díjat egész forintokban határozza meg.

7. A vagyonbiztosítási szerzôdés biztosítási összegeinek módosítását, a szerzôdô a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat biztosítási ajánlatnak minôsül, és a biztosító új ajánlatként bírálja el az Általános Feltételek II.1. pontja szerint.

IV. A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

1. Épületek, építmények

1.1. A biztosító kockázatviselése a megadott kockázatviselési helyen lévô, az építésügyi szabályok által épületnek1, építménynek2 minôsített vagyontárgyakra (továbbiakban: épületek, építmények), terjed ki, melyek lehetnek:

• állandó lakás céljára szolgáló épületek (lakóház, lakás, lakásbérlemény), az ajánlaton épületként feltüntetve,

• nem vállalkozási célt szolgáló melléképületek, amelyek az ajánlaton külön nem jelennek meg, de a biztosító kockázata ezekre is kiterjed az épületek vagyoncsoport biztosítási összegén belül,

• építmények (medence, kerítés, kerti építmények, stb.), amelyek az ajánlaton külön nem jelennek meg, de a biztosító kockázata ezekre is kiterjed az épületek vagyoncsoport biztosítási összegén belül.

1.2. A biztosító kockázatviselése a szerzôdô (biztosított) tulajdonát képezô épületek, építmények esetében kiterjed mind az elkészült, mind a bôvítés, felújítás alatt álló biztosított épületek és épületrészek, építmények teljes állagára, beleértve azok beépített és még be nem épített alkotórészeit és tartozékait, valamint az épület felszerelési tárgyakat is.

2. Ingóságok

Jelen feltételek szerint ingóságok azok a be nem épített vagyontárgyak, amelyek a háztartás mindennapos mûködéséhez szükségesek, a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak és nem tartoznak a kockázatviselésbôl kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé.

2.1. A biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítottak tulajdonát képezô, továbbá az általuk bérelt, lízingelt, kölcsönvett ingóságokra terjed ki.

2.2. A biztosító kockázatviselése szempontjából az ingóságok a következô vagyoncsoportokba kerülnek besorolásra:

2.2.1. Háztartási ingóságok

Azok a be nem épített vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek és a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, valamint

• a kerti berendezési és felszerelési tárgyak,

• egy háztartásban általánosan elfogadott gépjármûvek

1 Épület: Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környezô külsô tértôl épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy az idôszakos tartózkodás, illetôleg használat feltételeit biztosítja.

2 Építmény: Mindazon végleges, vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított ingatlan jellegû mûszaki alkotás, épület, egyéb építmény, amely általában a talajjal való egybeépítés (alapozás) révén, vagy

a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre.

(személygépkocsi, motorkerékpár) napi üzemeltetéséhez használt alkatrészek és tartozékok, a fôdarabok kivételével,

• hobbieszközök, barkács – nem keresôtevékenységhez szükséges értékben és mértékben – felszerelések,

• a feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének maximum 5%- áig, a kockázatviselés helyén tartott, a saját szükségletre

termesztett és már betakarított termények, még lábon álló növények, illetve saját szükségletre tartott háziállatok,

• a feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének maximum 5%-áig, a kockázatviselés helyén tartott, keresô tevékenységgel összefüggô vagyontárgyak,

• a bôvítés, felújítás alatt álló épületek esetében a még be nem épített építôanyagok, épületszerkezeti, épületgépészeti elemek.

2.2.2. Értéktárgyak

• Nemesfémek3, drágakô vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak.

• Képzômûvészeti alkotások4, különösen a zsûrizett és a mûvészeti alapoknál nyilvántartott alkotások.

Az ipar- és népmûvészeti alkotások háztartási ingóságnak és nem értéktárgynak tekintendôk.

• Bélyeg- és érmegyûjtemények azzal, hogy a forgalomban lévô érmék, bélyegek esetében kibocsátási évenként fajtánként maximum egy sort, nem sor károsodása esetén fajtánként egy darabot ﬁzet meg a biztosító a gyûjtemény részeként.

• Valódi szôrmék, kézi csomózású vagy kézi szövésû keleti szônyegek.

• Antik tárgyak és különleges, nagy értékkel bíró régiségek. Az olyan ingóságok tartoznak ebbe a vagyoncsoportba, melyeknek kora, ritkaságjellege, állapota miatt kiemelt értékük van. Bútorok esetében az 1900 elôtt készültek sorolandók ide.

3. A biztosítás nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra:

3.1. Épületek, építmények körében

• nem állandóan lakott ingatlanokra,

• részben vagy egészben fa falazatú épületekre,

• nád, szalma, zsupp vagy fazsindely fedésû épületekre,

• kizárólag vállalkozás céljára használt épületekre,

• a földbe vájt, kikövezetlen falú építmények,

• a fóliasátrak és üvegházak.

3 Nemesfémek: Nemesfémtárgy az aranyból, ezüstbôl, platinából

(a továbbiakban: nemesfém), továbbá az e fémek más fémekkel való ötvözeteibôl készült ékszer, dísztárgy, használati tárgy.

Nemesfémtárgynak tekintjük az

• aranytárgynak az aranyból vagy arany és más fémek ötvözetébôl,

• ezüsttárgynak az ezüstbôl vagy ezüst és más fémek ötvözetébôl,

• platinatárgynak a platinából vagy platina és más fémek ötvözetébôl készült tárgyakat, feltéve, hogy a tárgy nemesfém tartalma eléri

a 10%-ot.

4 Képzômûvészeti alkotás: Az ide tartozó vagyontárgyak zsûrizett, katalogizált alkotások, elsôsorban festmények, graﬁkák, karcok, szobrok. Zsûrizésre az illetékes hatóság által jóváhagyott szakértôi névjegyzékben feltüntetett szervezetek, személyek jogosultak.

3.2. Ingóságok körében

• a készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpapír, valamint a pénzhelyettesítô eszközök és értékcikkek,

• az okirat, kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adatok, saját fejlesztésû számítógépes programok,

• a vízi-, légi- és motoros jármûvek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fôda-rabjai,

• a nem háztartási jellegû és mértékû „A” vagy

„B” tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagok, ingóságok (meghatározás a V./1. pontban),

• a megôrzésre átvett ingóságok.

V. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen szerzôdés alapján a biztosító csak az alább felsorolt biztosítási események által közvetlenül okozott károkat téríti meg. Nem téríti meg a biztosító a következményi károkat, továbbá azokat a károkat, amelyek háborúval, polgárháborúval, belsô zavargással, lázadással, terrorcselekménnyel, illetve a nukleáris energia károsító hatásával összefüggésben következnek be.

1. Tûz

Jelen feltételek szempontjából tûznek minôsül a terjedôképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata.

A tûz biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg:

• a rendeltetésüknél fogva tûznek, lángnak, hôhatásnak kitett vagyontárgyakban, továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben készülékekben, gépekben keletkezô tûzkárokat, ha a tûz más tárgyakra nem terjedt tovább,

• az öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkezett tûzkárokat,

• a pörkölôdés, hô hatására történô szín- vagy alakváltozás, füst- vagy koromszennyezôdés formájában keletkezô károkat, ha azok nem tényleges tûzkár következményei,

• a tûzkárokat, ha az a kockázatviselés helyén

„A” vagy „B” tûzveszélyességi osztály5 szerint tûzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minôsülô anyagokat nem háztartási mértékben vagy jelleggel használnak fel, tárolnak, és a kár ezzel összefüggésben következik be.

2. Robbanás

Jelen feltételek szempontjából robbanás alatt a gázoknak és gôzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia-felszabadulása értendô, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövô

nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejû megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítôdik.

A robbanás biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg:

• a hangrobbanás által okozott károkat,

• a hasadó és sugárzó anyagok robbanása, vagy szennyezése által okozott károkat,

5 „A”-„B” tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tûzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok.

• a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk,

• azt a robbanáskárt, amely a kockázatviselési helyen „A” vagy „B” tûzveszé-lyességi osztály (meghatározás az elôzô pontban) szerint tûzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minôsülô anyagok nem háztartási mértékû vagy jellegû felhasználásával, tárolásával összefüggésben következik be.

3. Villámcsapás

Megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatására bekövetkezô károkat, továbbá a villámcsapás indukciós hatása által az elektromos berendezésekben, felszerelésekben okozott károkat is, ha a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.

4. Vihar

Biztosítási eseménynek minôsül, ha a kockázatviselés helyén az 54 km/h sebességet elérô, vagy meghaladó szél a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált

• nyílászáróján és

• az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített tetôfedésén

• keresztül a viharral egyidejûleg beömlô csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Vihar kapcsán a biztosító nem téríti meg:

• a keletkezô légmozgások által a helyiségeken belül,

• az épületek üvegezésében, külsô vakolatában, burkolatában és festésében, valamint

• a szabadban tartott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkezô, vihar által okozott károkat.

5. Felhôszakadás

Jelen feltételek szerint biztosítási eseménynek minôsül, ha a 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségû csapadékvizet a szabályszerûen kialakított és karbantartott

vízelvezetô rendszer elnyelni képtelen, és ezért a talajszinten áramló csapadékvíz a biztosított helyiségekbe ömölve a biztosított épületekben, illetve az ott elhelyezett, biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg:

• az épületek, építmények külsô vakolatában, burkolatában, festésében bekövetkezô,

• a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minôsülô épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban bekövetkezô, valamint a

• gombásodás és penészesedés formájában jelentkezô károkat.

6. Árvíz

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a felszíni élôvizek és az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák és tavak áradása

az árvízvédelmi töltések, gátak átlépésével, árvízvédelmi szempontból védettnek minôsített területen, a kockázatviselés

helyén a biztosított vagyontárgyakban azok elöntésével okozott.

Jelen feltételek alapján nem téríti meg a biztosító a kárt – függetlenül attól, hogy az egy árvízi hatás következményeként jelentkezik – ha:

• azt a gátak védett oldalán jelentkezô fakadóvíz, buzgár okozza,

• a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkezô talajmozgás okozta,

• az nyílt ártéren6, vagy hullámtéren7 következett be,

• azt belvíz vagy talajvíz okozta.

7. Hónyomás

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a biztosított épületek, építmények tetôszerkezetében vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített tetôfedésben a hónyomás okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket

a hónyomás által megrongált, fentiek szerinti tetôfedésen keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejûleg

a biztosított épületekbe beömlô csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban. Megtéríti a biztosító a lecsúszó hó által a biztosított épületekben okozott károkat is.

8. Jégverés

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a rongálódási károkat, amelyeket a biztosított épületek, építmények – az építésügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített – tetôfedésében a jégverés vagy jégesô okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a jégverés vagy jégesô által megrongált fentiek szerinti tetôfedésen keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejûleg

a biztosított épületekbe beömlô csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg a kockázatviselés helyén lábon álló növényekben, gyümölcsösökben keletkezett, illetve háziállatok elhullását okozó károkat.

9. Földrengés

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén

az MSK-64 skála 5. fokozatát elérô földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

10. Földcsuszamlás

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító

a földfelszín alatti talajrétegek váratlan, lejtô irányú elcsúszása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

Nem tekinthetô váratlan eseménynek, ha a földcsuszamlás veszélyének ismeretében építkeztek, függetlenül az építés engedélyezett vagy nem engedélyezett voltától.

6 Nyílt ártér: Az árvízvédelmi mûvekkel nem védett ártér.

7 Hullámtér: A folyó és az árvízvédelmi töltések közötti nyílt árterület.

Jelen biztosítási feltételek alapján a biztosító nem téríti meg a földcsuszamlás által a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban okozott károkat.

11. Kô- és földomlás

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a kô- vagy földomlás által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

Jelen biztosítási feltételek alapján a biztosító nem téríti meg a kô- és földomlás által a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban okozott károkra.

12. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Nem ismeretlen az az építmény, üreg, amelynek létezésérôl a kár bekövetkezéséig a biztosító, a szerzôdô, a biztosított, vagy az illetékes hatóság tudott.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg:

• a bányák földalatti részeinek beomlásából, valamint

• az alapok alatti talajsüllyedésbôl, a padozat alatti feltöltések ülepedésébôl származó károkat.

13. Idegen jármû ütközése

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító, ha nem a szerzôdô vagy a biztosított tulajdonában vagy használatában lévô jármû, annak alkatrésze, rakománya az épületbe, építménybe való ütközéssel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz a kötvényben cím szerint feltüntetett kockázatviselési helyen.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg a lábon álló növényekben, a háziállatok elhullásával keletkezett károkat.

14. Idegen tárgyak rádôlése

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító, ha a kockázatviselés helyén idegen tárgy a biztosított vagyontárgyra – kívülrôl – rádôl, és ezzel a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.

Idegen tárgynak minôsítjük azokat a tárgyakat, amelyek a káresemény idôpontjában nem voltak a szerzôdô vagy a biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem

bérelte, kölcsönvette, lízingelte, illetve nem az ô érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.

15. Betöréses lopás, rablás

15.1. Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázatviselés helyén lévô épület lezárt helyiségébe8 erôszakkal behatol, vagy olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévô járószinttôl mérve 3 méternél magasabban van.

8 Helyiség: Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterû, meghatározott rendeltetésû részét tekintjük.

Lezárt helyiség: Az a helyiség, amely a szerzôdés mellékletét képezô valamely betörésvédelmi szintnek megfelelô védettségi megoldással rendelkezik. (Nem minôsül lezárt helyiségnek például a részben vagy egészben dróthálóval, különbözô rácsszerkezetekkel, mûanyaggal vagy szövetanyagokkal határolt, vagy ilyen nyílászáróval ellátott helyiség.)

Nem minôsül biztosítási eseménynek, ha a tettes a lopást ál-, hamis, zárfésûs vagy elvesztett, illetve nem a szerzôdés szerinti biztosítási esemény megvalósulásával megszerzett vagy felhasznált

kulccsal illetve olyan eszközzel, módszerrel követik el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben erôszakos behatolásra utaló nyomot.

15.2. Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a biztosított ellen erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt a biztosított tárgyak eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, biztosított vagyontárgy megtartása végett erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

15.3. A rablás, illetve betöréses lopás biztosítási eseménybôl eredô kárt a biztosító a Vagyonbiztosítási Különös Feltételek

III.2. pontjaiban, illetve a mellékletként megadott Általános betörésvédelmi elôírásban meghatározott limitig téríti meg. Megtéríti a biztosító a betöréses lopás, rablás

bekövetkezésével vagy annak kísérletével összefüggô rongálási károkat, beleértve az épületrongálási és épület-felszereléseket ért rongálási, lopási károkat is.

15.4. Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg az olyan lakóközösségek által közösen használt helyiségekbôl (pl. társasházi, lakásszövetkezeti közös tároló, lezárható folyosó) történt betöréses lopáskárt, amely nem a biztosított kizárólagos használatában van.

16. Vízkár

Vízkár biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csatorna-, fûtési víz- és gôzvezetékek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt kiáramló víz, vagy folyadék a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Nem téríti meg a biztosító

• a sérült vezetékek, tartozékok, szerelvények és a vezetékre kapcsolt, kárt okozó háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit,

• a kiömlô folyadék értékét,

• valamint a gombásodás, penészedés formájában jelentkezô károkat.

17. Üvegtörés

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a vagyonbiztosításban biztosított épületek és lakások szerkezetileg beépített

• ajtóinak és ablakainak, pinceablakainak,

• erkélyeinek és loggiáinak

üvegezésében bekövetkezô törés- és repedéskárokat.

Nem téríti meg a biztosító:

• az üvegtetôk, üvegfalak,

• üvegtéglák,

• az üvegházak, meleg- és hidegágyak,

• kirakatszekrények,

• tükörfelületek,

• a bôvítés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait.

VI. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a kár jellegétôl függôen az alábbi iratok bemutatását kérheti:

• kötvény és díjﬁzetést igazoló iratok,

• hatósági határozat,

• tulajdonjogot, bérleti, használati jogot bizonyító okirat,

• költségvetés, számla, vám-árunyilatkozat.

A biztosítási esemény bekövetkezésének, a szerzôdésben (szabályzatban, feltételekben) megjelölt károk és költségek igazolására felsorolt okiratokon kívül a biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékességét egyéb okirat benyújtásától függôvé nem teheti, továbbá nem követelheti, illetve

a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges, a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntetô- vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez nem kötheti.

A biztosítottnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok felmutatására, amelyeket – a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

1. A szolgáltatásra jogosultak köre:

A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

A szerzôdésben szereplô külön kikötés esetén a jelzálogjogosult legfeljebb a megjelölt összeg erejéig tarthat igényt a szolgáltatásra.

2. A biztosító szolgáltatásának felsô határa

2.1. A biztosító szolgáltatásának felsô határa eseményenként a kötvényben az adott vagyoncsoportra meghatározott

biztosítási összeg, az jelen feltételek III. 2, 3, és 4. pontjainak ﬁgyelembevételével.

2.2. A biztosító a térítést minden esetben forintban nyújtja.

2.3. Rablás biztosítási eseménynél, amennyiben a rablás:

• a kockázatviselés helyén következeik be, a kötvényben meghatározott biztosítási összeg erejéig,

• a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén következik be, az jelen feltételek III./1., 2. pontja szerint, de legfeljebb a tényleges kár erejéig nyújt szolgáltatást

a biztosító.

2.4. Betöréses lopás biztosítási eseménynél a biztosító a kárt csak a biztosítási esemény idôpontjában meglévô és üzemben lévô védettségi szinthez tartozó biztosítási összegig téríti meg.

A védettségi szinthez tartozó térítési határokat a szerzôdés részét képez Általános betörésvédelmi elôírás tartalmazza.

3. Költségtérítések

3.1. A biztosítási összegen felül, káreseményenként az épületek vagyoncsoport biztosítási összegének maximum 5%-áig téríti a biztosító a biztosított vagyontárgyak károsodásával kapcsolatos igazolt és indokolt:

• rom- és törmelékeltakarítás, egyszeri takarítás,

• a biztosítottat terhelô oltás, mentés,

• tervezés és hatósági engedélyezés,

• minden egyéb szükséges kárenyhítés költségeit.

3.2. Ha a biztosított épületet, épületrészt biztosítási esemény által okozott kár miatt az illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, a biztosító a fentiekben meghatározott limiten

belül megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját, a költözés költségeit.

3.3. Alulbiztosítottság esetén a biztosító a költségeket

az alulbiztosítás százalékának megfelelôen aránylagosan téríti meg.

4. Önrészesedés

Az Otthon IV. Biztosítás önrészesedést nem tartalmaz.

5. A térítési összeg meghatározásának alapelvei

5.1. Épületek, építmények

Megtéríti a biztosító a biztosítási események által a biztosított épületekben, építményekben okozott károk káridôponti új értéken számított helyreállítási költségeit, maximum

a biztosítási összeg mértékéig. Az új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezettségû

és minôségû épület építési költsége. Ha az épület vagy az építmények avultsága a kár idôpontjában meghaladta

a 75%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.

Megtéríti a biztosító az egész helyiség felületének helyreállítását, ha a helyiség

• mennyezete és egyik azonos kivitelezésû oldalfala,

• vagy egynemû festésû, mázolású vagy tapétázású két oldalfala károsodik.

Társasházak, szövetkezeti házak esetében, amennyiben az épületre és a közös tulajdonban lévô részekre

a tulajdonosok nem kötnek önálló biztosítást, az épületek közös részeiben bekövetkezett károkat a biztosító a tulajdoni hányad, szövetkezeti házak esetében a biztosítónál biztosított és a károsodott épületben lévô lakások számának arányában téríti meg.

5.2. Ingóságok

Megtéríti a biztosító a biztosítási összeg mértékéig

a biztosított ingóságokban a biztosítási események által okozott károk káridôponti javítással történô helyreállításának költségeit vagy újra-beszerzési árát, de ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgynak a káridôponti új értékét.

A károsodott vagyontárgyak új értéke megállapításának alapja:

• ha a termék a kár idôpontjában hazai kereskedelemben kapható, az átlagos beszerzési ár,

• amennyiben a termék hazai kereskedelemben nem kapható, a hozzá tulajdonságaiban legközelebb álló termék átlagos beszerzési ára, az eltérések értékmódosító hatásának ﬁgyelembevételével.

Azoknál az ingó vagyontárgyaknál, amelyeknek avultsága a kár idôpontjában meghaladta a 85%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.

A bérelt, lízingelt, kölcsönvett vagy egyébként a biztosított birtokában lévô biztosított háztartási ingóságok esetén

a térítés káridôponti avult értéken történik, a Háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének 5%-áig.

5.3. A szolgáltatás összegébôl minden esetben levonásra kerül:

• a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke,

• valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyrôl visszaigényelhetô vagy egyéb okból már megtérült összeg.

5.4. A szolgáltatás nem terjed ki:

• az elôszereteti értékre,

• a gyûjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a felsoroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt bekövetkezett anyagi hátrányra,

• a kereskedelmi forgalom hiányosságaiból adódó károkra és többletköltségekre,

• az értékcsökkenésre,

• az elmaradt haszonra.

6. Amennyiben a biztosító megtérítette a kárt vagy annak egy részét, megilletik ôt mindazok a jogok, amelyek

a biztosítottat a kárért felelôs személlyel szemben megillették.

7. A biztosított a kiﬁzetett kár esetén köteles 15 napon belül bejelenteni, ha kára máshonnan is megtérült, vagy

a vagyontárgy megkerült. A Biztosított választhat a biztosítási összeg visszaﬁzetése, vagy a megtérülés megtartása között,

ez utóbbi esetben köteles a biztosító szolgáltatását visszaﬁzetni.

8. A biztosító térítése – az újértékbiztosítás kivételével – a tényleges kárt nem haladhatja meg.

Otthon IV. Biztosítás

Általános betörésvédelmi elôírásai

A biztosító a káresemény idôpontjában meglévô védelmi szintek ﬁgyelembevételével az alábbi értékhatárokig vállalja a kockázatot betöréses lopáskár esetén. A betöréses lopás veszélynemre, az esetlegesen bekövetkezô káreseménynél a biztosító térítésének felsô határa a kár idôpontjában ténylegesen meglévô védettségi szinthez tartozó – az itt feltüntetett táblázatban szereplô – összeg (maximum a biztosítási összeg) feltéve, hogy a biztonsági berendezések a kár idôpontjában rendeltetésüknek megfelelô üzemi állapotban voltak.

Védettségi szinthez tartozó értékek Ft-ban
Vagyoncsoport	Védelem szintje
Vagyoncsoport	Minimális mechanikai	Legalább részleges mechanikai, vagy minimális mechanikai és részleges elektronikai
Értéktárgyak	371 000	741 000
Háztartási ingóságok	7 409 000	a biztosítási összeg

I. MINIMÁLIS MECHANIKAI VÉDELEM

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külsô nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik:

• az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

• az ajtók zárását biztonsági zár9 végzi,

• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, hagyományos, kisméretû tömör téglafal szilárdságával azonos értékû, vagy azt meghaladja.

II. RÉSZLEGES MECHANIKAI VÉDELEM

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külsô nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik a minimális mechanikai védelmen felül:

• a 3 méternél alacsonyabb alsó élmagasságú,

a segédeszköz használata nélkül elérhetô nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) elôírás szerinti ráccsal,10

– vagy azzal egyenértékû, a MABISZ által minôsített, rács kiváltására alkalmas mechanikai szerkezettel (pl. leereszthetô belsô rács stb.) védettek,

– vagy rács, illetve mechanikai védelem hiánya esetén, amennyiben a nyílászáró kerete fémbôl készült és záráspontossága 5 mm-en belül van, akkor MABISZ minôsítésû és az elôírások szerint, szakszerûen

telepített fóliával, illetve azzal egyenértékûnek minôsített biztonsági üveggel védettek,

• a nyílászárók (ajtók) tokszerkezetei falazókörmökkel, vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz vannak erôsítve,

• az ajtószerkezetek kiemelés, feszítés ellen védettek,

• az ajtók zárását bejárati ajtónként minimum 2 db biztonsági zár végzi úgy, hogy a 2 záródási pont közötti távolság minimum 30 cm, valamint az ajtólap és az ajtótok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,

• két zár alkalmazása esetén minimum az egyik zártörés ellen védett,

• bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db normál vagy 2 db biztonsági diópánttal van az ajtótokhoz rögzítve,

• a bejárati ajtókon a zárnyelvek minimum 15 mm mélyen zárnak,

• az ajtólap és az ajtótok záráspontossága 5 mm-en belül van,

• bevésôzár esetén az ajtólap külsô oldalfala fémlemezzel meg van erôsítve,

• fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerôsített kivitelûek,

• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 12 cm-es, hagyományos kisméretû tömör téglafal szilárdságával azonos értékû, vagy azt meghaladja.

9 Biztonsági zárnak minôsül:

• a minimum 5 csapos hengerzár,

• a minimum 6 rotoros mágneszár,

• a kéttollú kulcsos zár,

• a szám- vagy betûjelkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetôségek száma a 10 000-et meghaladja,

• az egyedi minôsített lamellás zár,

• illetve minden olyan zár, amely a fentiekkel azonos biztonsági fokozatú.

10 Minôsített rács jellemzôi:

• legfeljebb 100 x 300 mm-es osztású,

• minimum 12 mm átmérôjû köracélból készült,

• 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel a falazathoz erôsített,

• a falazatba történô beépítésnél a minimális beépítési mélység 100 mm, vagy ezzel egyenértékû, kívülrôl le nem szerelhetô más mûszaki megoldás.

III. RÉSZLEGES ELEKTRONIKAI JELZÔRENDSZER

Részleges az elektronikai jelzôrendszer, ha teljeskörû térvédelem, vagy teljeskörû felületvédelem és legalább csapdaszerû térvédelem van kialakítva.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

• A MABISZ által legalább a részleges elektronikai jelzôrendszer elemének minôsített eszközök alkalmazhatók,

• a betörésjelzô központ a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre,

• a rendszer szabotázs ellen védett legyen,

• a központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata szerviz-üzemmódban nyitható kivitelû, szabotázsvédett, min. 1, 2 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – legyen,

• a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kezelôegységen jelezze,

• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

• a központi egység, vagy kezelô jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 3 darab azonnali – riasztási –) és a szabotázs vonalon,

• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további részek maradjanak mûködôképesek,

• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat, és akkumulátor biztosítsa,

• az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell,

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélküli esetben)

• a rendszer kezelése kódkapcsolóval történhet. A személyi kódoknak minimum négy számjegyûnek kell lenni. Négy számjegyes kód esetén a kezelônek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre maximum

30 másodperc idô állhat rendelkezésre,

• hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett téren kívül is elhelyezhetô, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre,

• riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkezô hang-, fényjelzô és egy nem akkumulátoros hangjelzô készülékekkel történjen,

• a kültéri hangjelzô szabotázsvédett, kettôsburkolatú, min. 1,2 mm-es lágyacél (vagy egyenértékû) burkolattal

rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibel/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel,

• az optikai jelzésadó sárga színû, villogó, minimálisan 200 lx fényerejû legyen,

• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô, vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer

a riasztást követôen ismételten kapcsoljon éles állapotba,

• a kültéri hangjelzô burkolata szabotázsvédett legyen, minimum 1,5 mm-es lágyacélból készüljön vagy ezzel egyenértékû szilárdságú mechanikai védelemmel rendelkezzen, hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó, kéthangú jelzéssel jelezzen,

• a nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôk,

• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védôcsôben kell vezetni.

Otthon IV. Biztosítás

A kiegészítô felelôsségbiztosítás különös feltételei

Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megﬁzetése ellenében a jelen feltételek szerint a szerzôdésben rögzített mértékig megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosított Magyarország területén a jelen feltételekben meghatározott minôségben okozott, feltéve, hogy azokért, mint károkozó a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

Jelen kiegészítô felelôsségbiztosítás csak az Xxxxxx XX. Biztosítás Általános feltételeivel és Vagyonbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvben rögzítettek az irányadók.

I. BIZTOSÍTOTTAK

A jelen kiegészítô biztosítás biztosítottjai a Vagyonbiztosítás különös feltételeinek I. 2. pontjában meghatározott biztosítottak lehetnek.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Jelen biztosítás feltételei alapján biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a kizárólag Magyarország területén okozott és keletkezett személysérüléses és szerzôdésen kívüli tárgyrongálási károkat, amelyeket a biztosított, mint

a) a kötvényen megjelölt épület, lakás, és telek tulajdonosa, bérlôje, használója vagy ezek építtetôje, felújíttatója,

b) háztartási céllal, rendeltetésszerûen gázpalackot, gáztartályt használó,

c) belátási képességgel nem rendelkezô, vagy korlátozott belátási képességû személyek gondozója,

d) közúti balesetet elôidézô gyalogos,

e) kerékpár, rokkantjármû, kézi erôvel mûködtetett szállítóeszköz használója,

f) háziállattartó,

g) szervezett kereteken kívül, hobbi-, sporttevékenységet végzô minôségében e szerzôdés hatálya alatt okozott és be is jelentett, feltéve, hogy azokért a magyar polgári jogszabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

2. A jelen feltételek szerint nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket:

a) a biztosítottak egymásnak vagy hozzátartozóiknak okoztak,

b) a biztosított, mint 12 éves kort betöltött személy okozott és gondozója kártérítési felelôsséggel tartozik, ha a gondozott ellen szándékos cselekménye miatt eljárás indult, vagy indulhatna, ha az életkora nem jelentene büntethetôségi akadályt,

c) a biztosítottak keresô foglalkozásuk vagy tevékenységük végzése során, illetve azzal összefüggésben okoztak,

d) a biztosítottak motoros jármû üzembentartójaként, használójaként okoztak,

e) a biztosítottak vízi- és légijármû, illetve gépi meghajtású sporteszközök használatával okoztak,

f) a biztosítottak kötelezô gépjármû felelôsségbiztosítás hatálya alatt álló rokkantjármû használatával okoztak,

g) a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak,

h) a biztosítottak állati erô munkavégzésre való használata közben, vagy azzal összefüggésben okoztak,

i) a biztosított állatai növényi kultúrákban, gépjármûben okoztak.

III. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. A biztosító a károkat eseményenként és biztosítási évenként a szerzôdésben megjelölt felsô határig téríti meg.

Ha a biztosítási esemény kapcsán károsult(ak) járadékjogosulttá válik(nak), akkor a biztosító által teljesítendô kiﬁzetések összegébe az eseményenként meghatározott limitig a járadék tôkeértéke is beleszámítandó.

A biztosító a járadék tôkeértékét az 1988. évi magyar néphalandósági tábla és 0 %-os technikai kamatláb ﬁgyelembevételével határozza meg.

2. A közös tulajdonosi minôségben okozott – a tulajdonosokat terhelô – felelôsségi károkat a biztosító a biztosított tulajdoni hányadának arányában téríti meg.

A szövetkezeti lakóközösségeket terhelô felelôsségi károkat a biztosító a biztosítónál biztosított lakások és a lakásszövetkezet összes lakása arányában téríti meg.

Amennyiben a közös tulajdonosi minôségben okozott kár a lakók egyedi felelôsségbiztosítása alapján kerül

megtérítésre és a károsult maga is tulajdonostárs, bérlô, vagy ezek hozzátartozója, akkor az ô biztosítását a telítettség megállapításakor nem veszi ﬁgyelembe a biztosító.

IV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A biztosító a térítési összeget a károsultnak ﬁzeti, a károsult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ô kezéhez ﬁzessen, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki.

2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette,

a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérôl gondoskodott, vagy ezekrôl lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított perbeli és peren kívüli képviseletét,

a képviselettel felmerült költségek a biztosítót terhelik.

3. A biztosítót a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szemben, a biztosító azonban a kiﬁzetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a kötvényben megjelölt biztosítottól, ha a biztosított vagy megbízottja, vagy vele közös háztartásban élô hozzátartozója a kárt jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Otthon IV. Biztosítás

A kiegészítô balesetbiztosítás különös feltételei

Jelen kiegészítô biztosítás csak az Xxxxxx XX. Biztosítás Általános feltételeivel és Vagyon-biztosítás Különös feltételeivel együtt érvényes. A feltételekben nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvben rögzítettek az irányadók.

I. ÉRTELMEZÔ RENDELKEZÉSEK

1. Jelen biztosítási feltételek alkalmazása szempontjából baleset a szerzôdés tartama alatti, a biztosított akaratától független, hirtelen fellépô olyan külsô behatás, amelynek következtében a biztosított múlékony sérülést szenved,

a baleset megtörténtétôl számított 1 éven belül a biztosított meghal, vagy 2 éven belül maradandó egészségkárosodást szenved. Múlékony sérülés a baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés, amennyiben ezek a következmények még

a szerzôdés érvényessége alatt bekövetkeznek.

Jelen biztosítási feltételek szempontjából a megemelés, a rándulás, a foglalkozási betegség (ártalom), valamint a napszúrás, a hôguta és a fagyás nem minôsül biztosítási

eseménynek. Az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete a biztosított beszámítási képességétôl, tudatzavart állapotától függetlenül nem minôsül biztosítási eseménynek.

2. A jelen feltételek alapján biztosított a kötvényen név szerint feltüntetett személy, és azok a hozzátartozók (Ptk. 685.§ b) pont), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontjában közös háztartásban vele állandó jelleggel együtt éltek.

3. A jelen feltételek alapján a biztosított életében járó valamennyi biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje maga a biztosított.

A balesetbiztosítási szolgáltatásokra a biztosított halála esetén az örököse jogosult.

II. SZOLGÁLTATÁSI IGÉNY BEJELENTÉSE

1. A biztosítási eseményt az annak bekövetkeztétôl számított 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak.

2. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok a következôk:

a) a biztosítási kötvény,

b) a díjﬁzetés igazolása,

c) a személyazonosságot igazoló okirat,

d) a kedvezményezettség megállapításához szükséges okirat,

e) hatósági eljárás esetén a nyomozást megtagadó vagy megszüntetô jogerôs határozat, jogerôs bírósági ítélet,

f) Az igény elbírálásához szükséges, a biztosító által kért egyéb iratok.

Az egyes biztosítási eseményekhez kapcsolódóan kerülnek meghatározásra az igényérvényesítéshez szükséges további iratok. Az igény elbírálása során a biztosító saját orvos szakértôjével további orvosi vizsgálatokat is elvégeztethet.

3. A kiegészítô balesetbiztosítás szolgáltatási összegébôl önrészesedés nem kerül levonásra.

III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK,

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Xxxxxxxx halál esetére szóló biztosítás

1.1. Biztosítási esemény

A biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkezô halálos kimenetelû balesete.

1.2. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító kiﬁzeti a baleset idôpontjában a baleseti halál esetére szóló aktuális biztosítási összeget (Xxxxxx XX. Biztosítás Függelék 1. pont).

1.3. A kedvezményezettnek a biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a II.2. pontban megjelölteken túl az alábbi iratokat kell eljuttatnia a biztosítóhoz:

a) halotti anyakönyvi kivonat,

b) a halál okát igazoló orvosi bizonyítvány.

2. Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás (rokkantság) esetére szóló biztosítás

2.1. Biztosítási esemény

A biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkezô, maradandó egészségkárosodást (állandó rokkantságot) okozó balesete.

2.2. Biztosítási szolgáltatás

a) Ha a baleseti eredetû rokkantság állandó és teljes

(100%-os), a biztosító a baleset idôpontjában aktuális I. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összeget ﬁzeti ki

(Családi Biztosítás Függelék 2. a) pont).

b) Ha a baleseti eredetû rokkantság állandó és részleges, s annak mértéke eléri, vagy meghaladja a 10%-ot, valamint, ha a 10%-ot nem éri el, de csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést okoz, a biztosító

a baleset idôpontjában aktuális I. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összegnek a rokkantság mértékével azonos százalékát ﬁzeti ki (Xxxxxx XX. Biztosítás Függelék 2. b) pont).

c) Ha a baleseti eredetû rokkantság állandó és részleges, s annak mértéke 1% és 9% közötti, de nem okoz csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést,

a biztosító a baleset idôpontjában aktuális II. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összeget ﬁzeti ki (Családi Biztosítás Függelék 3. pont).

2.3. Végtagok, illetve szervek elvesztése esetén a maradandó egészségkárosodás mértéke a jelen pont táblázatában foglaltak szerint, orvosi igazolás alapján kerül megállapításra.

A táblázatban fel nem sorolt esetekben a baleseti eredetû maradandó egészségkáro-sodás mértékét a biztosító orvos szakértôje állapítja meg, legkésôbb két évvel a baleset idôpontja után.

A baleseti eredetû egészségkárosodás mértékének a biztosító által történô megállapítása független más orvos szakértôi testület döntésétôl és a biztosított foglalkozásától.

Testrészek egészségkárosodása Az egészségkárosodás

mértéke

• mindkét szem látóképességének

teljes elvesztése 100 %

• mindkét felkar, alkar vagy kéz elvesztése 100 %

• egyik kar vagy kéz, és comb vagy lábszár együttes elvesztése (azaz felsô végtag és

alsó végtag együttes csonkolása) 100 %

• mindkét comb elvesztése 100 %

• mindkét lábszár vagy lábfej elvesztése 90 %

• egyik comb elvesztése 80 %

• egyik felkar elvesztése 80 %

• egyik lábszár elvesztése 70 %

• egyik alkar elvesztése 70 %

• beszélôképesség teljes elvesztése 70 %

• mindkét fül hallóképességének

teljes elvesztése 70 %

• jobb kéz elvesztése (csukló szintjében) 65 %

• bal kéz elvesztése (csukló szintjében) 50 %

• egyik lábfej teljes elvesztése

(boka szintjében) 40 %

• egyik szem látóképességének

teljes elvesztése 35 %

• egyik fül hallóképességének

teljes elvesztése 25 %

2.4. A biztosított a kárigény bejelentésekor írásban nyilatkozhat arról, hogy balkezes. Ebben az esetben a fenti táblázatban a jobb- és balkéz elvesztésére vonatkozóan az egészség-

károsodás mértékét meghatározó százalékok felcserélôdnek.

2.5. A jelen kiegészítô balesetbiztosítás hatálybalépése elôtt bármely okból már maradandóan károsodott vagy nem ép testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.

2.6. A baleseti rokkantsági szolgáltatások esetében az utolsó kiﬁzetés százalékosan kifejezve akkora lehet, hogy a kiﬁzetett rokkantsági szolgáltatások összesített százalékos mértéke

nem haladhatja meg a 100%-ot, függetlenül a rokkantságot elôidézô balesetek számától.

2.7. A baleseti rokkantsági szolgáltatások teljesítésére csak akkor és annyiban köteles a biztosító, amennyiben a rokkantságot okozó baleset még a biztosított életében a biztosítóhoz bejelentésre került, s a rokkantság mértékét a biztosító megállapította.

Amennyiben a biztosított a rokkantság megállapítását követôen, a szolgáltatás kézhezvétele elôtt meghal, úgy ezen balesetbiztosítási szolgáltatásra a biztosított örököse(i) jogosult(ak).

2.8. A kedvezményezettnek a biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a II.2. pontban megjelölteken túl az alábbi iratokat kell eljuttatnia a biztosítóhoz:

a) a baleseti eredetû maradandó egészségkárosodást igazoló orvosi iratok.

3. Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítás

3.1. Biztosítási esemény

A biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkezô, csonttörést vagy csontrepedést okozó balesete.

3.2. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító a baleset idôpontjában aktuális baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés (fogtörés, fogrepedés nem tekinthetô csonttörésnek) esetére szóló biztosítási összeget ﬁzeti ki. (Otthon IV. Biztosítás Függelék 4. pont)

3.3. A baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeg az egy balesetbôl eredô több csonttörés, csontrepedés esetén csak egyszeresen kerül kiﬁzetésre.

3.4. A kedvezményezettnek a biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a II.2. pontban megjelölteken túl az alábbi iratokat kell eljuttatnia a biztosítóhoz:

a) a baleseti eredetû csonttörést, csontrepedést igazoló orvosi iratok.

IV. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS KOCKÁZATKIZÁRÁSA

1. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, ha bizonyítást nyer, hogy a biztosított balesete

a) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben következett be,

b) a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása, jogellenesen idézte elô.

2. A biztosítási esemény akkor minôsül súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak, ha az a biztosított

a) súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék, illetve annál magasabb véralkoholszint) közvetlen okozati összefüggésben következett be,

b) jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetése (0,8 ezrelékes véralkoholszint) közben következett be, és mindkét esetben a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,

c) kábító vagy bódító hatású anyag, vagy egyéb vegyi anyag bódítószerként történô használatával kapcsolatos befolyásoltsága alatt, vagy azzal összefüggésben történt.

3. Jelen feltételek szempontjából a biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény

• államok közötti fegyveres összeütközésbôl eredôen, vagy polgárháborús cselekmények kapcsán következik be,

illetve annak bekövetkeztében

• HIV vírussal való fertôzöttség hatott közre.

4. Ha bizonyítást nyer, hogy a biztosított halálát

a kedvezményezett szándékos magatartása okozta, úgy a halált okozó kedvezményezett nem támaszthat igényt a biztosító szolgáltatására.

Otthon IV. Biztosítás Függelék

Érvényes: 2011. május 1. technikai kezdettôl

BALESETBIZTOSÍTÁS

1. Xxxxxxxx halál esetére szóló biztosítási összeg: 349 700 Ft.

2. Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás (rokkantság) esetére szóló biztosítás

2.a) I. sz. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti rokkantság teljes és állandó (100%-os): 699 500 Ft

2.b) I. sz. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti eredetû állandó és részleges rokkantság mértéke

– a 10%-ot eléri, vagy meghaladja, valamint ha

– a 10%-ot nem éri el, de csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést okoz:

699 500 Ft-nak a rokkantság fokával arányos része.

3. II. sz. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti eredetû állandó és részleges rokkantság mértéke 1–9% közötti, és nem okoz csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést: 57 900 Ft.

4. Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeg: 8 800 Ft.

Otthon IV. Biztosítás

Lakásdoktor assisstance szolgáltatás

Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megﬁzetése ellenében a jelen feltételek szerint, a Lakásdoktor telefonos szolgálat, az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosítottak telefonhívásait és a szerzôdésben rögzített szolgáltatásokat nyújtja.

Jelen kiegészítô biztosítás csak az Általános Xxxxxxxxxx és a Vagyonbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes azzal, hogy a jelen kiegészítô szolgáltatást mindkét fél, a szerzôdés évfordulója

elôtt minimum 30 nappal írásban kizárólag ezen kiegészítô biztosítás tekintetében felmondhatja, az alapbiztosítás ebben az esetben a jelen kiegészítô szolgáltatás nélkül, de egyébként változatlanul marad hatályban.

A szolgáltatást, a biztosító kiszervezett tevékenységként, külsô szolgáltatóval együttmûködve nyújtja. Amennyiben a biztosító és a külsô szolgáltató közötti szerzôdés, valamely okból, a biztosítási

évforduló elôtt szûnik meg, a biztosítónak joga van a jelen kiegészítô szolgáltatást az általános felmondási szabályoktól eltérô módon,

az idôarányos díj visszatérítése mellett felmondani.

I. BIZTOSÍTOTTAK

A jelen kiegészítô biztosítás biztosítottjai a Vagyonbiztosítás Különös feltételeinek I.2. pontjában meghatározott biztosítottak lehetnek.

II. A SZOLGÁLTATÁSOK

1. Vészelhárítás

A biztosító vállalja a vészelhárítási és egyéb, háztartási assistance (gyors segítség), kisiparosi kivitelezôi, javítói jellegû szolgáltatás megszervezését elsôdlegesen a következô szakmákban:

• víz-, gáz-, fûtésszerelô

• tetôfedô

• üveges

• villanyszerelô

• duguláselhárító

• zárjavító

• lakatos.

Vészelhárításnak tekintendô az olyan, a biztosított épületben, épületgépészetben keletkezô váratlan meghibásodás, károsodás, amely sürgôs beavatkozást igényel az esetleges további károk, balesetveszély megelôzése érdekében.

A vészhelyzet jellegének megállapítása, a Biztosítottal telefonon történô egyezetés alapján a biztosító dönt.

Amennyiben a kialakult vészhelyzet, a biztosítási szerzôdés valamely szabályzatában meghatározott kockázathoz kapcsolódóik (pl. csôtörés, üvegtörés, tetôkár), úgy a jelen szolgáltatást korlátlan számban, míg azon vészhelyzeti eseteknél, amelyek nem biztosítási esemény által kövezkeztek be (pl. nem biztosítási eseménnyel okozott kulcselvesztés miatti ajtókinyitás szakember által), azoknál a szolgáltatás, legfeljebb biztosítási évenként egy alkalommal vehetô

igénybe, az elsô bejelentésre, függetlenül attól, hogy milyen segítségnyújtásra jelentett be a biztosított igényt.

2. A vészelhárítás költségeinek átvállalása

A biztosító vállalja, hogy az általa küldött szakember vészelhárítási tevékenységének költségeit a kötvényben megjelölt mértékig megtéríti. A felmerülô téríthetô költségek jellege:

• munkadíj,

• anyagköltség,

• kiszállási díj

Vészelhárítás esetén, ha a felmerülô költségek meghaladják a kötvényben rögzített limitet, a többletköltségek

a biztosítottat terhelik.

Amennyiben az így felmerült többletköltség, a biztosítási szerzôdés valamely kockázatával okozati összefüggésben keletkezett, úgy a Biztosított által a Lakásdoktor szakemberének megﬁzetett többletköltségeit, a biztosító,

a kárrendezési eljárás keretei között a feltételek szerint utólag megtéríti a Biztosítottnak.

A vészhelyzet bejelentése esetén, a biztosító 24 órán belül megfelelô szakembert küld a helyszínre. Amennyiben

a Biztosított számára csak egy késôbbi, legfeljebb 5 napon belüli idôpont megfelelô, de gondoskodott a további károk megelôzésérôl, a biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli, és a javítási költségeket a jelen szerzôdésben rögzített feltételek szerint vállalja.

A szakiparos által végzett tevékenységért a biztosító

– a Biztosított és a Szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – felelôsséggel nem tartozik, csak annyiban, ha a szakember a megígért határidôben nem jelenik meg.

3. Szakiparosok ajánlása

A vészhelyzeten kívüli esetekben vállalja a biztosító, hogy a bejelentett kár, megszûntetése, további károsodás

megelôzése érdekében szakembert ajánl a Biztosított részére, a II.1. pontban felsorolt tevékenységeken belül.

A nem vészlehárítás jellegû, szakemberajánlás úján igénybe vett szolgáltatás megrendelése a Biztosított feladata, költségeit (munka-, anyag-, kiszállási díj) a Biztosított ﬁzeti meg a szakembernek, amennyiben az így igénybe vett szolgáltatás

a biztosítási szerzôdés valamely kockázatával okozati összefüggésben merült fel, úgy a biztosító, a kárrendezési eljárás keretei között a feltételek szerint utólag megtéríti a Biztosítottnak.

A szakiparos által végzett tevékenységért a biztosító

– a Biztosított és a Szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – felelôsséggel nem tartozik.

III. A SZOLGÁLATÁS DÍJA

A szolgáltatás díja, a biztosítási ajánlaton illetve kötvényen kerül meghatározásra.

A biztosító jogosult a szolgáltatás díját évente,

az alapszerzôdés évfordulójakor módosítani. A biztosító,

a díjmódosítás során annyiban térhet el a biztosítás Általános

szabályzatának V.2. pontjában foglalt elvektôl, hogy

a kockázati viszonyok változásával az indexáláson túl is jogosult a díjemelésre javaslatot tenni.

A biztosítási szerzôdés az adott évre a biztosító által

az indexálás alkalmával közölt díjjal érvényes, a szerzôdônek azonban joga van arra, hogy jelen szabályzat alapján,

a kiegészítô szolgáltatást az évfordulóra felmondja. Amennyiben a szerzôdô, a díjemelésre vonatkozó szerzôdésmódosítást követôen, a fentiek szerinti felmondási jogával nem él, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti.

Document Metadata

Table of Contents

AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Otthon IV. Biztosítás

Document Metadata