Vállalati tűz- és elemikár biztosítás különös szerződési

A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) Vállalati tűz és elemikár biztosítás különös szerződési feltételgyűjteménye (továbbiakban: KVSZF) tartalmazza mindazon rendelkezéseket, amelyeket a biztosító és a szerződő fél között együttesen alkalmazni kell az Általános szerződési feltételek és a jelen biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre. Jelen biztosítási feltételek egyben az ügyféltájékoztatást is szolgálják.

A Vállalati Vagyon tűz- és elemikár biztosítás különös szerződési feltételeiből kizárólag azok a veszélynemek alkalmazandók, amelyek a biztosítási ajánlatban vagy szerződésben megjelölt fedezetekhez kapcsolódnak.

I. Különös szerződési feltételek

1. Tűz és elemi károk feltételei (alapfedezetek)

A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben és kötvényben meghatározott kockázatviselési helyeken lévő, és biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyakra/vagyoncsoportokra és biztosított költségekre terjed ki.

2. Biztosítási esemény

Jelen KVSZF alapján biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyaknak balesetszerűen – az alábbiakban megnevezett veszélynemekből eredően, előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező olyan közvetlen fizikai károsodása, amely a vagyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében szükségessé teszi a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása, továbbá mindezekkel kapcsolatban a biztosító szolgáltatási kötelezettségét nem zárta ki.

A tűz- és elemi károk biztosítás és a kiegészítő biztosítások káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedését a biztosítási szerződés tartalmazza.

3. Biztosítható veszélynemek

A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosítható veszélynemek a következők:

3.1. Tűz

Jelen KVSZF alapján a tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó, hő, láng, füst és fényjelenség által kísért, kémiai és fizikai oxidációs folyamat, amely nem rendeltetésszerű tűztérben – vagy azon belül, de elhagyja azt – gyulladási hőmérséklet hatására keletkezik és önerőből továbbterjedni képes. A tűz kialakulásának feltétele az éghető anyag, gyújtóforrás és a kellő mennyiségű oxigén.

Tűzkárnak minősülnek azok a károk, amelyek a biztosított vagyontárgyakban a tűz károsító hőhatása valamint az ehhez kapcsolódó füst és koromszennyeződés következtében keletkeztek.

Kizárások:

A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

a. gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következnek be;

b. öngyulladás miatt magában az öngyulladt anyagban;

c. a biztosított vagyontárgyakban azért keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból rendeltetésszerű tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve azt az esetet, amikor vagyontárgyak károsodása amiatt következik be, mert azokat tűztérbe dobták vagy azok tűztérbe estek;

d. a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (például égető-, vagy olvasztókemencék, öntőüstök, kazánok, kohók stb.) tűz által keletkeztek;

e. tűzkár nélküli füst és koromszennyeződésből származnak;

f. a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására keletkeztek (például túl-áram, túlfeszültség, rövidzárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása).;

Ha a fenti b., d., f. pontok bekezdésben leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyakra a tűz átterjed, a Biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti.

Egyetlen biztosítási eseménynek minősül a hetvenkettő (72) órán belül ismételten bekövetkező tűz és tűzvész.

3.2. Villámcsapás

Jelen KVSZF alapján villámcsapásnak minősül az olyan hirtelen, fény-, hang-, és hőhatással kísért elektromos töltéskiegyenlítődés, vagy nagyfeszültségű villamos kisülés, mely a légkör és a földfelszín, vagy a földfelszíni tárgy között játszódik le. Villámcsapáskárnak minősülnek azok a károk, amelyek a becsapódó villám gyújtó, égető hőhatásának, dinamikus erőhatásának következtében a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek. Nem minősül villámcsapáskárnak a villámcsapás másodlagos hatása.

Kizárások:

A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

a. túlfeszültség miatt következtek be

b. magában a villámvédelmi rendszerben vagy ennek hiánya, hiányossága miatt következtek be

c. a villámcsapás indukciós hatása miatti túlfeszültség okozta (villámcsapás másodlagos hatása) miatt következtek be.

3.3. Robbanás, összeroppanás

Jelen KVSZF alapján robbanásnak vagy összeroppanásnak minősül az olyan hirtelen erőhatással, energia-felszabadulással, hanghatással együtt járó rombolás, amelyet két egymástól elválasztott térben létrejövő, illetve meglévő

nyomáskülönbség okoz az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása miatt vagy mellett.

Robbanás- vagy összeroppanáskár a fentiek szerint bekövetkező robbanás és összeroppanás károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károsodás.

Kizárások:

A Biztosító nem téríti meg robbanás-, összeroppanáskárként azokat a károkat, amelyek

a. tervezetten, előre bejelentett és engedélyezett módon történő robbantás eredményeként keletkezett

b. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása miatt, illetve folyadékkal töltött csővezetékek, tárolók befagyása miatt keletkeznek (azonban megtéríti a Biztosító a robbanás miatt más biztosított vagyontárgyban bekövetkező károkat).

c. légi járművek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek

d. nyomástartó edényekben keletkeznek (azonban megtéríti a Biztosító a robbanás miatt más biztosított vagyontárgyban bekövetkező károkat)

3.4. Vezetékes vízkárok

Jelen KVSZF alapján vezetékes vízkárnak minősül a biztosított saját tulajdonában lévő vagy idegen tulajdonú (a biztosított által bérelt vagy más jogcímen használt) a biztosítási szerződésben, vagy kötvényen kockázatviselés helyeként megadott helyen a továbbiakban jelen feltételekben telephelyen belüli épületgépészeti vezeték olyan meghibásodása, amely a kockázatviselési helyen belül a biztosított épület víz-, gőz, szennyvíz vagy csapadékvízvezeték, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, illetve szerelvényeinek törése, repedése, dugulása, kilyukadása miatt állt elő, és a vezeték-törés következtében a kiáramló víz, szennyvíz vagy gőz a biztosított vagyontárgyakban károsodást okozott.

A biztosító megtéríti a biztosított tulajdonában vagy használatában lévő azon csőtörés károkat is, amelyek a biztosított épületen kívül, de a telephelyen (kockázatviselés helyén) belüli ki- és bevezető vezetékhálózaton következtek be.

Épületek épületgépészeti vagy a telephelyi vezetékhálózaton bekövetkezett kárai esetén – évente legfeljebb két alkalommal – a biztosítási összegen belül a biztosító megtéríti a törött csővezetékek cseréjének költségét is, maximum 6 méter szakaszhosszig, beleértve a kibontás és visszaépítés költségeit.

Kizárások:

A Biztosító nem téríti meg azokat a vezetékes vízkárokat, amelyek

a. törés, repedés, dugulás, kilyukadás és elöntés nélküli ázással, nedvesedéssel összefüggésbe hozható károkat.

b. tűzivíz, sprinkler, egyéb oltóhálózatok, berendezések, szerelvények töréséből eredő károkat

c. technológiai gépekhez, berendezésekhez csatlakozó és azok részeit képező víz és gőzvezetékek, szerelvények töréséből eredő károkat

d. fagyhatás miatti károkat

e. épületek tartós használaton kívül állás miatt bekövetkező károkat,

f. a csővezetékek, tartályok, edényzetek, szerelvények előírt karbantartás elmulasztása miatt bekövetkező károkat

g. a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerűtlen javításával összefüggésben bekövetkező károkat

h. a csővég nyitott állapota, a csővezetékek, tartályok, berendezések, szerelvények csapjainak, szelepeinek, tolózárainak, egyéb elzáró szerkezeteinek nem teljesen elzárt állapota miatt bekövetkező károkat

i. elfolyt folyadék veszteségeként keletkezett károkat

4. Tűz és elemi károkat kiegészítő alapfedezetek

4.1. Légi jármű és ismeretlen földi jármű által okozott kár

Jelen KVSZF alapján biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyakban a személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása miatt, valamint az ezen események miatti tűz vagy robbanáskárai által okozott közvetlen fizikai károk.

Továbbá biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületekben, építményekben és a biztosított telephelyhez tartozó kerítésben az ismeretlen földi járművek által okozott rongáláskárok.

4.2. Idegen tárgyak rádőlése által okozott károk

Idegen tárgyak által rádőléssel okozott kár a rádőlés károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károsodás.

Rádőlésnek minősül, ha a biztosított tulajdonosi, felügyeleti körén kívül eső, (idegen) nem biztosított vagyontárgyak vagy természetes képződmények tűz, robbanás, összeroppanás, villámcsapás vagy vezetékes vízkár biztosítási események miatt statikai egyensúlyukat elveszítik, és emiatt a biztosított vagyontárgyra rádőlnek.

4.3. Személyes használati tárgyak fedezete

A biztosító a biztosított által munkavégzésre irányuló szerződés alapján foglalkoztatott személyeknek a kockázatviselés helyén lezárt helyiségben elhelyezett és engedéllyel bevitt ruházati és személyes használati tárgyaiban a biztosítási eseménynek minősülő károkat személyenként ötvenezer (50 000) forint és biztosítás időszakonként egymillió (1 000 000) forint értékhatárig, önrészesedés levonása nélkül téríti meg.

5. Biztosítható vagyontárgyak és költségek

A jelen KVSZF alapján biztosított vagyontárgyak a biztosított nyilvántartásában kimutatott, és a szerződő fél által az adatközlőben, a biztosítási szerződésben és annak ajánlatában meghatározott vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyak.

Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor határozható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyoncsoport biztosítva van.

5.1. A biztosítható vagyontárgyak a jelen különös szerződési feltételek alapján az alábbiak.

5.1.1.Saját tulajdonban lévő biztosítható vagyontárgyak:

5.1.1.1. Tárgyi eszközök:

a. épületek és egyéb építmények,

b. műszaki berendezések, gépek,

c. forgalmi rendszámmal el nem látott járművek, közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személy- és teherszállító járművek, munkagépek, lassú járművek (a biztosítási fedezet kizárólag a biztosítási szerződésben megnevezett telephelyeken bekövetkező tűz, robbanás, villámcsapás, vezetékes vízkár és légi jármű által okozott biztosítási eseményekből eredő károkra vonatkozik);

d. egyéb berendezések és felszerelések,

e. építéssel és szereléssel együtt nem járó, nem aktivált beruházások.

5.1.1.2. Forgóeszközök:

a. készletek:

i. anyagok,

ii. áruk,

iii. félkész termékek,

iv. befejezetlen termelés (amennyiben nem építés-szerelés alatt álló vagyontárgyak),

b. késztermékek,

c. élőállatok (a biztosítási fedezet kizárólag a biztosítási szerződésben megnevezett telephelyeken bekövetkező tűz, robbanás, villámcsapás, vezetékes vízkár és légi jármű által okozott biztosítási eseményekből eredő károkra vonatkozik),

d. a vagyonvédelmi szabályzatban leírtaknak megfelelő értéktárolóban tárolt értékpapírok,

e. a vagyonvédelmi szabályzatban leírtaknak megfelelően tárolt:

i. készpénz és egyéb pénzeszközök,

ii. képzőművészeti vagy egyéb művészeti alkotás, műérték, gyűjtemény,

iii. nemesfémek, ékszerek, drágakövek, szőrme, és egyéb értéktárgyak.

5.1.1.3. Idegen tulajdonú vagyontárgyak

a. a biztosított által bérelt 5.1.1.1. szerinti tárgyi eszközök;

b. a biztosított által feldolgozásra, javításra, tárolásra, őrzésre, értékesítésre átvett, a 5.1.1.2. pont szerinti forgóeszközök;

c. a biztosított által munkavégzésre irányuló szerződés alapján foglalkoztatott személyeknek a kockázatviselés helyén lezárt szekrényben vagy lezárt helyiségben elhelyezett és a biztosított engedélyével bevitt ruházati és személyes használati tárgyai (kivéve készpénz és egyéb fizetőeszköz, ékszer, értékpapír, továbbá szellemi termékek) személyenként legfeljebb ötvenezer (50 000) forint összegig.

5.2. Nem biztosítható vagyontárgyak:

a. iratok, tervek, üzleti könyvek, rajzok, szellemi alkotások, adathordozók a tárolt adatokkal, szoftverek, számlák, bizonylatok,

b. építés vagy szerelés alatt lévő vagyontárgyak, (beleértve a próbaüzemet is)

c. légi járművek,

d. vízi járművek,

e. kötött pályás járművek,

f. vasúti sínek,

g. a kockázatviselési helyen kívüli szállító- és elosztóvezetékek,

h. műholdak,

i. utak, közlekedést szolgáló alagutak és hidak,

j. tározók és műtárgyaik, vízi létesítmények, vízi műtárgyak: dokkok, rakpartok, mólók, gátak, töltések, csatornák,

k. fúrótornyok, tengeri fúrószigetek (offshore vagyontárgyak)

l. élővízek és vízbázisok (mint pl. tavak, folyók, víztározók, kutak, források),

m. föld, földterület, telek, erdő, ültetvény, lábon álló fák, növények;

n. földben és vízben található bányakincsek, ásványok, kőzetek, föld alatti bányák, külfejtések,

o. levegő,

p. vérkészletek,

q. pénzbedobással működő és pénzkiadó automaták, játékgépek a tartalmukkal együtt,

r. műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek,

s. nukleáris létesítmények.

5.3. Egyéb vagyontárgyakra vonatkozó kizárás:

A biztosítás nem terjed ki az azon föld feletti és föld alatti berendezésekre, melyek a biztosított telephelyen lévő biztosított hálózati rendszertől 150 méternél távolabb van.

Ilyen rendszerek lehetnek:

a. átviteli és elosztó hálózatok, ideértve a vezetékeket és kábeleket

b. átviteli és elosztó hálózatoknál szokásos egyéb berendezések, alállomások

c. elektromos energetikai átviteli és elosztó hálózatok, telefonjelek továbbítására szolgáló távközlési hálózatok, valamint hangfrekvenciás és vizuális jelek továbbítására szolgáló távközlési hálózatok.

További kizárások:

a. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szálastakarmányokban valamint a terményszárítóban és az abban lévő terményekben keletkeztek.

b. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a biztosított vagyontárgy károsodása nélkül, kizárólag a biztosított vagyontárgy

vagyonvédelmi rendszerelemeiben, biztonsági berendezésében, a rendszerelem és/vagy biztonsági berendezés műszaki feladatainak rendeltetésszerű teljesítésével összefüggésben keletkeztek.

c. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek építés- szerelési tevékenységgel összefüggésben keletkeztek.

d. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a gyártási folyamaz során a munkavégzés tárgyában keletkezik, amennyiben a kár a közvetlen kiváltó oka a gyártási folyamatra vezethető vissza.

e. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek fegyverek, bombák, lőszerek okoznak.

5.4. Biztosítható költségek:

Jelen KVSZF alapján a szerződő fél, biztosítási összeg megjelölésével, a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése során - illetve azzal kapcsolatban – indokoltan felmerülő és igazolható, a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban az alábbi költségeket biztosíthatja:

a. mentési, oltási, bontási, rom- és maradványeltakarítási költségek, kivéve a veszélyes hulladékok elszállításával, elhelyezésével és megsemmisítésével kapcsolatos költségeket

b. szakértői költségek, amennyiben a szakértő bevonásához, megbízásához a

biztosító írásban előzetesen hozzájárult

c. a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések költségei, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszerkitelepítési vagy megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedéssel kapcsolatban merültek fel

d. a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása (helyreállítás) során berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban merültek fel

Fenti költségek kizárólag akkor biztosítottak, ha a biztosítási szerződésben a költségekre külön biztosítási összeg került meghatározásra.

A biztosító a kár kapcsán felmerült költségeket a szerződésben feltüntetett biztosítási összeg mértékéig téríti meg.

6. A biztosítási díjalapja

Az általános biztosítási feltételek értelmében a jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában a biztosítás díjalapja a biztosított vagyontárgyak és költségek folyó biztosítási évre vonatkozó biztosítási összege.

II. Tűz és elemi károk kiegészítő biztosítások feltételei

A biztosítási fedezet az alábbi kiegészítő biztosításokra és záradékokra kizárólag akkor terjed ki, ha abban a felek írásban megállapodnak és azt az ajánlat, a kötvény és a szerződés kifejezetten tartalmazza.

A kiegészítő biztosítások és záradékok káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedését a biztosítási szerződés tartalmazza.

A jelen kiegészítő feltételekkel nem érintett rendelkezésekre a biztosítási szerződésben (ideértve a KVSZF-et és az ÁVSZF-et is) rögzítettek az irányadók. A jelen kiegészítő feltételek, a KVSZF és/vagy az ÁVSZF rendelkezései között eltérés, ellentmondás található, abban az esetben a jelen KVSZF-ben foglaltak az irányadóak.

1. Technológiai csővezeték töréskár kiegészítő biztosítás feltételei

Jelen kiegészítő biztosítás alapján technológiai csővezeték töréskár a biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károsodás.

Technológiai csővezeték törésnek minősül a technológiai folyadékok, porok, gázok rendeltetésszerűen használt csővezetékeinek, edényzeteinek, szerelvényeinek törése, repedése.

A Biztosító megtéríti a technológiai folyadékoknak, gázoknak, illetve poroknak a csővezetékekből, ill. tartályokból való kiáramlása által a biztosított vagyontárgyakban keletkező kárait.

Jelen feltételek alapján nem tekinthető technológiai csővezetéknek a fűtési jellegű és használatú vezetékek, közüzemi jellegű és használatú vezetékek (földgáz, propán-bután és vízvezetékek), tűzoltó berendezések vezetékei, tartályai.

Kizárások:

Technológiai csővezeték töréskárként a Biztosító nem téríti meg azt a kárt,

amely:

a. a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantartási munkáinak elmulasztása, illetőleg nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett;

b. a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nyitva hagyása folytán állt elő, esetleg nyitott csővégen, illetőleg teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból ered;

c. magukban az elfolyt anyagokban keletkezett;

d. magában a meghibásodott csővezetékekben, tartályokban, készülékekben és/vagy berendezésekben keletkezett;

e. a törött vezeték, szerelvény szakszerűtlen javításával összefüggésbe hozható károkat;

f. elöntés, illetve törés nélküli felázással, nedvesedéssel összefüggésbe hozható károkat

2. Tűzivízvezeték és a tűzoltó berendezés töréskár kiegészítő biztosítás feltételei

Jelen kiegészítő biztosítás alapján tűzivízvezeték és tűzoltóberendezés töréskár a biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károsodás.

Biztosítási eseménynek minősül a tűzivízvezeték és tűzoltóberendezés törése, repedése, kilyukadása, dugulása, rendellenes működése miatti víz- és egyéb oltóanyag-kiáramlás által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károsodások.

A biztosítási fedezet csak az olyan tűzoltó berendezések által okozott károkra terjed ki, amelyek a rájuk vonatkozó hatályos szabványoknak, valamint az illetékes tűzvédelmi hatóság egyedi létesítési engedélyében foglalt előírásoknak megfelelnek, és amelyeket a berendezés kezelője az adott berendezésre vonatkozó előírások alapján rendszeresen, dokumentált módon ellenőriz és karbantart.

Kizárások:

A biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely

a. magában a tűzoltó rendszerben, berendezésben, annak tartozékaiban és szerelvényeiben, illetve

b. a berendezés nyomáspróbái, valamint telepítési munkái során és következtében keletkezett.

3. Elektromos áram zárlati hőhatása miatti tűzkár elektromos gépekben és berendezésekben kiegészítő biztosítás feltételei

Jelen kiegészítő biztosítás alapján az elektromos áram zárlati hőhatása által az elektromos gépekben, berendezésekben keletkezett tűzkár a biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károsodása.

Biztosítási eseménynek minősül az elektromos áram zárlati hőhatása által az elektromos gépekben keletkezett tűzkár.

A biztosítás kiterjed az elektromos/elektronikus gépekben, berendezésekben, készülékekben az elektromos áram zárlati hőhatása által keletkező tűzkárokra, ha a tűz az elektromos / elektronikus gépekben, berendezésekben, készülékekben a védő-, illetve biztonsági berendezések előírás szerinti alkalmazása, működése mellett keletkezett.

Kizárás:

A biztosító nem téríti meg azt a kárt, ami kizárólag csak a védő-, illetve biztonsági berendezésekben keletkezett és azokra korlátozódott.

4. Természeti elemi károk kiegészítő biztosítás feltételei

Jelen kiegészítő biztosítás alapján természeti elemi kárnak minősül a biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező vihar, felhőszakadás, árvíz által okozott vízkár, a jégverés és hónyomás, a földrengés, valamint a földmozgáskár.

Biztosítási eseménynek minősülnek a természeti elemi károk által a biztosított

vagyontárgyakban keletkezett közvetlen fizikai károk.

Egyetlen biztosítási eseménynek minősül, amennyiben a bekövetkező biztosítási eseményre biztosítási fedezet kiterjed:

a. a huszonnégy (24) órán belül ismételten bekövetkező jégverés, zivatar vagy tornádó; vagy ha a felsorolt események közül bármely kettő huszonnégy

(24) órán belül következik be;

b. a hetvenkettő (72) órán belül ismételten bekövetkező hurrikán, orkán, tájfun, trópusi ciklon, forgószél, vihar, felhőszakadás,

c. a százhatvannyolc (168) órán belül ismételten bekövetkező földrengés, földmozgás, szökőár, továbbá e biztosítási esemény/ek valamelyikéből kialakuló, vagy e biztosítási esemény/ek miatt bekövetkező, valamint a fentiekben nem említett, egyéb természeti elemi kárnak minősülő esemény/ek;

d. az ötszáznégy (504) órán belül ismételten bekövetkező olyan árvíz, amelyet ugyanaz az egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas vízállás okoz

4.1. Viharkár

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a vihar olyan időjárási jelenség, amelynek folyamán a szél legerősebb lökései a 20 m/s (72 km/h) értéket elérik vagy meghaladják.

A viharkár:

a. a viharos erejű szél felületekre kifejtett szívó és/vagy nyomóhatása miatt, illetve a viharos erejű szél által sodort vagy kidöntött tárgyak hatására a biztosított vagyontárgyakban törés, repedés, alakváltozás formájában bekövetkezett fizikai károsodása,

b. valamint a biztosított épületekben és a bennük elhelyezett vagyontárgyakban a viharral együtt járó csapadék által okozott elázás, beázás károk, amennyiben a csapadék a vihar következtében megrongálódott/megbontott tető, kiszakított nyílászárón vagy épületszerkezet résein keresztül jutott be az épületbe.

A viharkár biztosítási fedezete kiterjed a biztosított épület vihar által okozott törés, repedés, alakváltozás formájában bekövetkezett fizikai károsodásaira is.

Kizárások:

A biztosító nem téríti meg a viharkárt:

a. ha az a tetőszerkezet hibás méretezésével, kivitelezésével, hiányos karbantartásával összefüggésben keletkezett

b. kizárólag az épületek külső vakolatában, burkolatában, festésében

keletkezett.

c. szabadban tárolt vagyontárgyakban, kivéve, ha rendeltetésszerű használat a szabadban történő elhelyezésre lehetőséget ad.

d. A szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítási fedezete nem terjed ki a papírból, fából, műanyagból készült áruszállításra használt rekeszekre és ládákra, amennyiben a kár időpontjában nem megfelelően voltak rögzítve.

e. vihar nélküli csapadék által okozott beázáskárokat

f. a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkat

g. fólia, sátor és ponyvafedésekben, ezek tartószerkezeteiben, az épületek külső falain vagy a tetőn elhelyezett tárgyakban (napelemekben, napkollektorokban, szélkerekekben, cégtáblákban, antennákban stb.), az időjárási védelem céljából alkalmazott, ideiglenes jellegű védőtetőkben, ezek állványzatában, tartószerkezeteiben, illetve bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkezett. A biztosítási fedezet nem terjed ki az itt felsorolt vagyontárgyak vihar általi károsodása miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett csapadékkáraira.

h. növényi kultúrákban, élő állatokban keletkezett

4.2. Felhőszakadáskár

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a felhőszakadás olyan nagy mennyiségű csapadékhatás, amely rövid idő alatt, hirtelen, rendkívüli intenzitással, nagy mennyiséggel lezúdul, és ennek következtében a csapadékvíz a talaj felszínén összegyűlik és áramlik, illetve a felgyülemlése miatt a természetesen vagy megfelelően tervezett, mesterségesen kialakított és karbantartott vízelvezetőrendszerek elégtelenné válnak.

A felhőszakadáskár a felhőszakadás károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban elázás, törés, elsodródás, rombolás, szennyeződés formájában bekövetkezett fizikai károsodás.

A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék legalább 5mm/10 perc, vagy 24 órán belül a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta.

Kizárások:

A felhőszakadás biztosítási fedezete nem terjed ki:

a. a felhőszakadás miatti árvíz, belvíz, talajvíz következtében bekövetkezett károkra

b. felhőszakadás nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkezett károkra

c. felhőszakadás miatt a talajban okozott eróziós károkra

d. felhőszakadás hatására az épületek külső vakolatában, festésében, esővíz elvezetésére szolgáló csatornákban vagy egyéb, erre a célra kialakított épületrészekben keletkezett károkra

e. a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett vagyontárgyakra, ha azok nem a padozatszinttől legalább 15 cm

magasan lévő állványzaton voltak elhelyezve - kivéve a szabványok, előírások alapján rendeltetésszerűen a padlószinten elhelyezett vagyontárgyakat - és a kár ezzel okozati összefüggésben van

f. a vízelvezető rendszer nem megfelelő kialakításából, karbantartásából eredő károkra

g. növényi kultúrákra, élőállatokra

4.3. Árvíz

Jelen kiegészítő biztosítás alapján árvíznek minősül az árvédett területen lévő kockázatviselési helynek a földi felszíni álló- és/vagy folyóvizek áradásával összefüggésben bekövetkezett eláradása.

Az árvízkár a fentiek szerint az árvíz károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban elázás, törés, elsodródás, rombolás, szennyeződés formájában bekövetkezett fizikai károsodás.

A belvíz a természetes vagy mesterséges lefolyás vagy beszivárgás hiánya / működésképtelensége következtében a talajfelszínen összegyülemlő nagy mennyiségű csapadékból származó víztömeg.

Kizárások:

Az árvíz biztosítási fedezete nem terjed ki:

a. a vihar által okozott hullámverés következtében bekövetkezett károkra

b. árvíz nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkezett károkra

c. belvíz, talajvíz következtében bekövetkezett károkra

d. a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítményekre, árkokra, gátakra, öntözőberendezésekre, vízügyi létesítményekre, műtárgyakra (áteresz, zsilip, stb.), továbbá halastavakra, víztározókra, valamint ezek állat- és növényállományára

e. növényi kultúrákra, állatállományokra

f. talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett vagyontárgyakra, ha azok nem a padozatszinttől legalább 15 cm magasan lévő állványzaton voltak elhelyezve - kivéve a szabványok, előírások alapján rendeltetésszerűen a padlószinten elhelyezett vagyontárgyakat - és a kár ezzel okozati összefüggésben van

g. az árvízmegelőzési, továbbá árvízvédelmi munkák címén felmerült költségekre

h. a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes vízügyi hatóság kár időpontjában hatályos besorolása szerinti hullámtérben és nem mentett árterületeken elhelyezett vagyontárgyakra

4.3.1.Hullámtér:

Folyók vagy vízfolyások esetén az árvízvédelmi töltések vagy magaspartok és a középvízi meder partéle közötti, a nagyvizek zavartalan levonulását biztosító terület.

4.3.2.Nem mentett árterület:

A vízügyi hatóság által megállapított árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közelítően párhuzamosan vezetett (legfeljebb két számjeggyel jelölt) közúti, vasúti töltés vagy magas part, illetve települések belterületének határa között fekszik.

4.4. Jégverés és hónyomáskár

4.4.1.Jégveréskár

Jelen kiegészítő biztosítás alapján jégverés a különböző méretű jégszemcsék, jégszemek formájában lehulló csapadék.

Jégveréskár a fentiek szerinti jégverés károsító hatásaként a biztosított épületek, építmények tetőzetében, homlokzatában és / vagy kültéri szerkezeteiben ütődés miatt bekövetkező törés / repedés / deformálódás formájában bekövetkezett fizikai károsodás, amely következtében a vagyontárgy nem vagy nem megfelelően tudja ellátni eredeti funkcióját.

A biztosítási fedezet kiterjed a jégverés következtében megrongált tetőfedésen keresztül, a beáramló csapadék által károsított (épületekben, építményekben elhelyezett) biztosított vagyontárgyakra is.

4.4.2.Hónyomáskár

Jelen kiegészítő biztosítás alapján hónyomás a hóteher statikus hatása.

Hónyomáskár a jogszabályok által meghatározott mértékadó hóterhet meghaladó hó nyomásának, illetve annak lezúdulásának károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban törés vagy deformálódás formájában bekövetkezett fizikai károsodása, amely következtében a vagyontárgy nem vagy nem megfelelően tudja ellátni eredeti funkcióját.

Kizárások:

A jégverés és a hónyomás biztosítási fedezete nem terjed ki:

a. az épületek héjazatának sérülése nélküli károkra,

b. az ideiglenes fedésben, fólia-, sátor- és ponyvafedésekben, valamint ezek tartószerkezeteiben,

c. kizárólag az esővíz levezető csatornákban és a hófogó

szerkezetekben,

d. a hideg és melegágyak üvegezésében, fóliasátrakban,

e. üvegtetőkben, üvegfalakban, nyílászárók üvegezésében, copolit üvegekben, polikarbonát fedésekben,

f. a tetőszerkezet nem megfelelő méretezésével, kivitelezésével, karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben

g. bekövetkezett károkra.

4.5. Földrengéskár

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a földrengés a földkéregben felgyülemlett feszültségek hirtelen elmozdulással járó kiegyenlítődéséből keletkező lökéshullámból bekövetkező talajmozgás.

A földrengéskár a fentiek szerinti földrengés károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező közvetlen fizikai károsodás.

A földrengéskár akkor minősül biztosítási eseménynek, ha a földrengés erőssége az MTA Földtani Intézete által megállapított Európai Makroszeizmikus Skála (EMS) VI. fokozatát elérte, illetve meghaladta.

Intenzitás	Kategória	Jellemző hatásai
I.	Nem érezhető:	Nem érezhető, még a legkedvezőbb körülmények között sem.
II.	Alig érezhető:	A rezgést csak egy-egy, elsősorban fekvő ember érzi, különösen magas épületek felsőbb emeletein.
III.	Gyenge:	A rezgés gyenge, néhány ember érzi, főleg épületen belül. A fekvő emberek lengést vagy gyenge reme- gést éreznek.
IV.	Széles körben érezhető:	A rengést épületen belül sokan érzik, a szabadban kevesen. Néhány ember felébred. A rezgés mértéke nem ijesztő. Ablakok, ajtók, edények megcsörrennek, felfüggesztett tárgyak lengenek.
V.	Erős	A rengést épületen belül a legtöbben érzik, a sza- badban csak néhányan. Sok alvó ember felébred, néhá- nyan a szabadba menekülnek. Az egész épület remeg, a felfüggesztett tárgyak nagyon lengenek. Tányérok, poharak összekoccannak. A rezgés erős. Felül nehéz tárgyak felborulnak. Ajtók, ablakok kinyílnak vagy bezáródnak.
VI.	Kisebb károkat okozó:	Épületen belül szinte mindenki, szabadban sokan érzik. Épületben tartózkodók közül sokan megijednek, és a szabadba menekülnek. Kisebb tárgyak leesnek. Hagyományos épületek közül sokban keletkezik kisebb kár, hajszálrepedés a vakolatban, kisebb vakolatdarabok lehullanak.
VII.	Károkat okozó:	A legtöbb ember megrémül, és a szabadba menekül. Bútorok elmozdulnak, a polcokról sok tárgy leesik. Sok hagyományos épület szenved mérsékelt sérülést: kisebb repedések keletkeznek a falakban, kémények ledőlnek.
VIII.	Súlyos károkat okozó	Bútorok felborulnak. Sok hagyományos épület megsérül: kémények ledőlnek, a falakban nagy repedések keletkeznek, néhány épület részlegesen összedől.
IX.	Pusztító:	Xxxxxxxx, műemlékek ledőlnek vagy elferdülnek. Sok hagyományos épület részlegesen, néhány telje- sen romba dől.
X.	Nagyon pusztító:	Sok hagyományos épület összedől.
XI.	Elsöprő:	A legtöbb épület összedől.
XII.	Teljesen elsöprő:	Gyakorlatilag minden építmény megsemmisül.

Az ugyanabból az epicentrumból kiinduló, és az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete Szeizmológiai Obszervatóriuma által egymással okozati összefüggésben állónak nyilvánított, 168 órán belül bekövetkezett rengések sorozata egyetlen biztosítási eseménynek minősül.

4.6. Földmozgáskár

A földmozgáskár a 4.6.1 szerinti földmozgás károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás.

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a földmozgás lehet:

a. földcsuszamlás: a talaj fizikai vagy szilárdsági / állékonysági egyensúlyi állapotának hirtelenül fellépő megváltozása következtében a természetes vagy mesterséges lejtés irányába bekövetkező – esetenként jelentős tömegű – talajelmozdulás

b. a föld- és kőomlás: a lejtős terepen, hegy- vagy domboldalon a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása, illetve bármely külső terhelés miatt a kő, kőtörmelék, szikla, valamint földanyag természetes lejtés irányába történő leomlása, lezúdulása

c. ismeretlen építmény, üreg beomlása: a természetes egyensúly megszűnése miatt bekövetkező hirtelen talajelmozdulás, omlás az üregesedés irányába.

Ismeretlen építmény a biztosított/szerződő tudomásán kívüli, a káreseményig fel nem tárt, az építési dokumentációban és az ingatlan-nyilvántartásban nem szereplő, a talajhoz szilárdan kötődő, a biztosított telephelyén lévő létesítmény.

Kizárások:

A földmozgáskár biztosítási fedezete nem terjed ki:

a. bányalétesítési vagy aktív bányászati tevékenység következtében bekövetkezett károkra,

b. ideiglenesen szüneteltetett vagy véglegesen befejezett bányászati tevékenység miatt bekövetkezett károkra,

c. a biztosított által végzett vagy végeztetett földmunkák, föld-, kavics-, kő-, illetve homokkitermelés miatt bekövetkezett károkra,

d. ha a földmozgás az építési hatóság által ismert üreg területén vagy üreges, feltöltéses területen történt,

e. a talaj stabilizálásának, a lecsúszott, leomlott föld- vagy kőtömeg visszaszállításának, az ismeretlen üregek feltárásának, megszüntetésének, valamint az új földvédőművek tervezésének, építésének költségeire,

f. az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedésével, talaj süllyedésével, zsugorodásával, duzzadásával okozati összefüggésben keletkezett károkra,

g. a nem megfelelően kiválasztott alapozási mód, hibás alapozási méretezés, vagy nem teherbíró altalajra (pl.: zsugorodó agyagra, löszre, stb.) építés miatt bekövetkező károkra,

h. a bányák föld alatti részének beomlásából, a csapadékvíz, a természetes vagy mesterséges vizek okozta kiüregelődésből, az

alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredő károkra.

5. Üvegtöréskár kiegészítő biztosítás feltételei

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító megtéríti azokat az üvegtörés károkat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt következtek be.

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületek, berendezések üvegezésében keletkezett törés és repedéskár.

Az üvegtörés biztosítás kiterjed a biztosított kereskedelmi egységek, bemutatótermek belső üvegezésére (pult, vitrin, kirakatszekrény stb.), valamint az üveg cégtáblákra is.

Kizárások:

A biztosítási fedezet nem terjed ki

a. a felek eltérő megállapodásának hiányában az épületszerkezeti üvegezésekre (pl. üvegtéglára, üvegpadlóra), copolit üvegre,

b. nem üveg alapú fényáteresztő, polimeres, polikarbonát épületszerkezeti elemekre,

c. az üveg dísztárgyakra és a csillárokra,

d. a melegágyak és üvegházak üvegezéseire,

e. az üvegtetőkre,

f. neoncsövekre,

g. taposóüvegekre,

h. ólom-, ón- és rézfoglalatokra, illetve az azokban elhelyezett

különleges üvegekre

i. a kockázatviselés kezdetekor már repedt, törött, toldott üvegekre.

6. Villámcsapás másodlagos hatása kiegészítő biztosítás feltételei

Jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosítási esemény a villámcsapás indukciós hatása miatti túlfeszültség okozta kár, amennyiben ennek oka bizonyíthatóan a villámcsapásra vezethető vissza.

A biztosítás kiterjed az elektromos/elektronikus gépekben, berendezésekben, készülékekben a villámcsapás indukciós hatása következtében, balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt túlfeszültség okozta károkra, ha a káresemény bekövetkeztének az időpontjában ki volt építve a kor műszaki, technikai színvonalának megfelelően elvárható, és az általánosan elfogadott gyakorlatnak megfelelő komplex túlfeszültség-védelmi rendszer.

Túlfeszültség okozta károsodás akkor következik be, ha a túl feszültség nagysága meghaladja a berendezés, vagy annak részegysége által elviselhető mértékét, és ennek következtében visszafordíthatatlan károsító folyamat következik be, ami üzemképtelenséget okoz.

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a Biztosító akkor téríti meg a villámcsapás másodlagos hatása miatti károkat, ha a kár oka és a túlfeszültség jellege szakértői eszközökkel megállapítható.

Kizárások:

A biztosító nem téríti meg a kárt,

a. ha az a villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszerek teljes vagy részleges hiányával, illetve azok karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkezett;

b. ha a biztosítási esemény kapcsán kizárólag a túlfeszültség-védelmi rendszer károsodott;

7. Füst, korom és hő általi károk kiegészítő biztosítás feltételei

Jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződésben biztosított tüzelő, fűtő, főző vagy szárítóberendezésekből balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt - nem rendeletetésszerűen kiáramló füst, korom és hő által a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett közvetlen fizikai károk.

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyakban keletkezett azon károkra is, amelyeket égés hiányában olyan hő vagy vele együtt járó füst/korom okozott, amely önerejéből továbbterjedni nem képes. A biztosítási fedezet kiterjed az ezzel együttjáró füst által a biztosított vagyontárgyban keletkezett károkra.

Kizárások:

A füst, korom hő általi károk fedezete nem terjed ki:

a. füstnek, hőnek rendeltetésszerűen kitett vagyontárgyakban keletkezett károkra

b. magában a füstöt/kormot, illetve hőt kibocsátó tárgyakban (berendezésekben) keletkezett károkra

c. a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentő, kizárólag esztétikai károkra

8. Vandalizmus kiegészítő biztosítás feltételei

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a vandalizmus harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedete.

A vandalizmuskár a fentiek szerinti vandál cselekmény által okozott, a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás.

Kizárások:

Jelen kiegészítő biztosítás alapján sem térülnek meg a biztosított vagyontárgyakban keletkezett alábbi károk:

a. üvegtörés

b. a grafiti által okozott károkra, illetve azok eltávolítási költségeire

c. a vagyontárgy egészének vagy részeinek eltulajdonításával a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk

Figyelemfelhívás:

Jelen kiegészítő biztosításalapján a KVSZF és az ÁVFSZ által alkalmazott kizárások közül kizárólag az ÁVSZF 9.1.1. pontjának j) alpontja szerinti kizárást (vandalizmus, illetőleg vandál cselekmény) nem kell alkalmazni, ennek megfelelően minden további kizárás és korlátozás alkalmazandó, így különösen nem térülnek azok a vandalizmusból eredő károk, amelyek az alábbi események során következtek be:

háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek- e, vagy sem), polgárháború, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete;

lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedetlenség, munkahelyi zavargás, szabotázs, tiltott gyülekezés, békés jelleget biztosító korlátozások megsértésével tartott gyülekezés,

bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki.

A jelen figyelemfelhívásból nem következik, hogy bármely kiegészítő biztosítási feltétel kapcsán a KVSZF és az ÁVFSZ által alkalmazott kizárások és korlátozások bármelyikét nem kell alkalmazni.

9. Javítások, felújítások fedezete

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosítási fedezet kiterjed a kisebb javítások, felújítások, karbantartások során a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai káraira.

Kisebb javítás, felújítás, karbantartás olyan 10 millió Forint értéket nem meghaladó - épületek, gépek teherhordó elemeit, szerkezeteit nem éríntő - biztosított vagyontárgyon végzett építés-szerelési tevékenység, amelynek időtartama maximum 30 nap.

A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak kisebb javítása, felújítása, karbantartása során azokban a biztosított vagyontárgyakban keletkezett közvetlen fizikai károkat, amely vagyontárgyakon a javítást, felújítást, karbantartást végzik.

10. Dekontaminációs költségek fedezete

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a kiegészítő biztosításban meghatározott szennyeződés eltávolításának a szükségessége.

A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban keletkezett, a jelen biztosítási szerződés feltételei biztosítási eseménynek minősülő kárral közvetlen összefüggésben felmerült, a szennyező anyag eltávolításának és a biztosított telephelyéről más, megfelelő helyszínre történő szállításának költségeit.

Szennyeződés: olyan anyag (ideértve a baktériumokat, gombákat, vírusokat vagy más ártalmas összetevőket), amely veszélyezteti a biztosított vagyontárgyat, annak használatát, állagát.

Kizárások:

a. A biztosító a biztosított telephelyeken, illetve telephelyek alatti víz, talaj, élővilág szennyeződésével, eltávolításával, illetve cseréjével kapcsolatos költségeket nem téríti meg.

b. Nem téríti meg továbbá a biztosító a nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, illetve a füst és koromszennyezés okozta vagy azzal összefüggésben felmerült károkat, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták-e vagy sem.

11. Biztosított vagyontárgyak közúti szállítás fedezete

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosítási fedezet kiterjed a saját tulajdonú, illetve a biztosított által üzemeltetett fuvareszközzel történő biztosított vagyontárgyak közúti szállítási időtartama alatt balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból, közúti szállítás során bekövetkezett fizikai káraira.

A biztosítási fedezet kizárólag a biztosított telephelyek között közúton szállított biztosított vagyontárgyakra terjed ki, közbenső tárolásra nem.

A Biztosító a közúti közlekedés során kizárólag az alábbi biztosítási események következményeként bekövetkezett károkat téríti meg:

a. tűz

b. robbanás

c. villámcsapás

d. földrengés

e. vihar

f. a szállítójármű közlekedési balesete

12. Előgondoskodás záradék

Az előgondoskodási összeg célja, hogy a biztosítási időszak alatti értéknövelő beruházásokból, beszerzésekből esetlegesen adódó alulbiztosítottságot kiküszöbölje. Az előgondoskodás kikötése esetén az előgondoskodási biztosítási összeg erejéig a biztosító nem mentesül a kártérítés alól azon a jogcímen, hogy az értékkövetés nem történt meg.

A kockázatviselési helyekre és vagyoncsoportokra vonatkozó előgondoskodás biztosítási összege a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) százalékos arányban rögzített módon – legfeljebb a vagyoncsoport biztosítási összegének 10 százalékáig – határozható meg.

Az előgondoskodási összeg kizárólag a következő vagyoncsoportokra és azok biztosítási részösszegeire vonatkozik:

a. épületek és építmények esetén az újonnan épült részekre, hozzáépítésekre, helyreállításokra,

b. felújításokra,

c. műszaki berendezések, gépek, egyéb berendezések és felszerelések esetén az új beszerzésekre,

d. helyreállításokra, cserékre, valamint az újonnan bérelt és kölcsönvett vagyontárgyakra,

e. készletek esetén az új beszerzésekre.

Az egyes kockázatviselési helyekre meghatározott előgondoskodási biztosítási összegek más kockázatviselési helyekre és vagyoncsoportokra nem csoportosíthatók át.

Jelen záradék sem mentesíti a szerződőt a változásbejelentési kötelezettsége alól.

13. TELEPHELYEN TÁROLT GÉPJÁRMŰVEK TELEPHELYI TÖRÉS, JÉGVERÉS ÉS HÓNYOMÁS KOCKÁZATÁNAK KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

A különös szerződési feltételek az alábbiakkal egészülnek ki:

13.1. Gépjárművek telephelyi fedezete

A telephelyen tárolt gépjárművek telephelyi törés, jégverés és hónyomás kockázatának kiegészítő biztosítása a biztosított telephely alapbiztosításként létrejött vagyonbiztosítási szerződéséhez kapcsolódik, és kizárólag azzal együtt érvényes. A kockázatviselés kezdete a biztosítási szerződésben meghatározott időpont, de legkorábban az alapbiztosítás kockázatviselési kezdete. A kockázatviselés kezdete az egyes gépjárművek esetén eltérő lehet. (4.15.3.pont)

A biztosító kockázatviselése a vagyonbiztosítási szerződésben meghatározott biztosított telephelyre, biztosítási eseményekre, jelen kiegészítő biztosításban felsorolt biztosítható vagyontárgyakra valamint a biztosítási ajánlatban vagy szerződésben megjelölésre kerülő, itt felsorolt fedezetekre terjed ki, amennyiben a káresemény semmilyen összefüggésben nincs a biztosított gépjárművek üzemeltetésével, működtetésével, mozgatásával vagy használatával.

Jelen kiegészítő biztosítás fedezete kizárólag a biztosított gépjárművek értékesítéséhez és javításához kapcsolódó tárolásra kialakított elkülönített telephelyen (ideértve a szerelő, festő, fényező műhelyeket, be- mutatótermeket, szalonokat is, viszont ide nem értve a vámszabadterületeket) elhelyezett biztosított vagyontárgyakra terjed ki.

13.1.1. A kiegészítő biztosítás alapján biztosítható vagyontárgyak:

Jelen kiegészítő biztosítás értelmében biztosítható vagyontárgyak a biztosított telephelyen tárolt, forgalmi engedélyhez kötött új/használt személy és haszongépjárművek széria kivitelű alaptípusa

a. beszerelt és rögzített gyári alapfelszereltséggel

b. rendeltetésszerű használathoz szükséges személy és vagyonvédelmi tartozékokkal

c. rendeltetésszerű használathoz előírt kötelező tartozékokkal

Új gépjármű az a gépjármű, amely sem Magyarországon, sem külföldön nem volt még forgalomba helyezve, illetve a forgalomba helyezés időpontjában a gépjármű értéke nem kisebb, mint az aktuális hazai Eurotax katalógusár 96%-a.

Használt gépjármű az a gépjármű, amelynek már a forgalomba helyezése megtörtént, és a forgalomba helyezés időpontjában a gépjármű értéke nem érte el az aktuális hazai Eurotax katalógusár 96%-át.

A biztosítási fedezet a saját vagy idegen tulajdonú, bizományba, értékesítésre, javításra átvett gépjárművekre abban az esetben terjed ki, ha a biztosított a gépjármű telephelyre történő beérkezésekor jegyzőkönyvet (vagy munkalapot) vett fel, melynek tartalma az alábbiakat tartalmazza:

a. a gépjármű azonosítására alkalmas paramétereit (rendszámát, alvázszámát, márkáját, típusát, évjáratát);

b. rögzítésre kerül a gépjármű átvételkori látható sérülései, hiányosságai.

Jegyzőkönyv hiányában a gépjárműre a biztosítási fedezet nem terjed ki.

Nem terjed ki a biztosítási fedezet a biztosított gépjárműben elhelyezett személyes vagyontárgyakra. (pl. poggyász), a gépjármű nem szériafelszereltségéhez tartozó tartozékaira, illetve a kár időpontjában 15 évnél idősebb gépjárművekre.

13.1.2. A biztosító kockázatviselése az egyes gépjárművekre

Az egyes gépjárművek esetében a biztosító kockázatviselése az azt követő nap 0 órájától kezdődik, amikor

a. az adott gépjármű a telephelyre bekerül és

b. azt a biztosított jegyzőkönyvvel átveszi, de nem korábban, mint amikor jelen kiegészítő biztosítás alapján a kockázatviselés elkezdődik.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra a gépjárműre, amely a telephely területét bármilyen okból elhagyja.

Amennyiben a gépjármű a telephelyet csak ideiglenesen - próbaút, műszaki vizsgáztatás céljából - hagyja el, a telephelyre történő visszaérkezéstől - a telephely területére való ismételt belépés időpontjától – a biztosító kockázatviselése ismét kiterjed az adott gépjárműre. A telephelyről történő elhagyás a reggel 8.00 és délután 16.00 óra közti időtartamra vonatkozik. A telephely ideiglenes elhagyása esetén a visszaérkezéskor új jegyzőkönyvet felvenni nem kell.

Ha azonban a gépjármű a telephely területét a fent említett időtartamot meghaladóan hagyja el, az adott gépjármű beérkezésekor új jegyzőkönyvet kell felvenni.

A biztosító kockázatviselése az adott gépjárműre megszűnik, ha a biztosítottnak megszűnik a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke.

13.1.3. A biztosítási összeg

Az egyes gépjárművek biztosítási összegét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a. A telephelyi gépjármű készlet biztosítási összege a folyó biztosítási időszak alatt várható legmagasabb érték, azaz csúcsérték.

b. Új gépjármű esetén a vásárlási számlán feltüntetett ÁFA nélküli vételára

c. Használt gépjármű esetén a forgalmi érték

d. Bizományba átvett gépjármű esetén - azok átvételi bizonylat szerinti értéke, amely azonban nem haladhatja meg a gépjárműnek az átvétel időpontjában érvényes, azonos típusú új vagy használt gépjármű költségét.

e. A biztosító beszerzési bizonylatok hiányában az adott évben érvényes magyarországi Eurotax Katalógusnak megfelelően fogadja el a gépjárművek biztosítási összegét. Amennyiben a gépjármű nem szerepel az Eurotax Katalógusban, úgy a biztosítási összeg a piaci értékelés alapján kerül meghatározásra.

13.1.4. Kizárások:

A biztosítási fedezet nem terjed ki:

A gépjármű érvényes casco vagy egyéb biztosításai alapján térülő károkra, valamint a csalással, vagy azzal összefüggésben bekövetkező károkra.

13.1.5. Biztosítási díj:

A biztosítási díj számításának alapja – a szerződő felek ellenkező értelmű megállapodásának hiányában - a biztosított gépjárművek biztosítási összege. Ez esetben a biztosítás díját a díjszámítási alap és a biztosítási szerződésben meghatározott díjtétel szorzata adja.

13.1.6. Védelmi előírások:

A gépjárművek tárolása tekintetében kötelezően betartandók az Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai.

13.1.7. Biztosító szolgáltatása:

A biztosító biztosítási eseménnyel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége

– részkár és totálkár esetén egyaránt – a biztosítási összegre, ezen belül – úgy az egyes gépjárművekre, mint a teljes biztosított gépjárműállományra vonatkozóan – a szerződésben meghatározott káronkénti, illetve éves limitösszegre (első kockázati összeg) korlátozódik, a következők szerint:

a. Totálkár esetén a biztosító szolgáltatása a gépjármű káridőponti avult értéke.

Totálkárnak minősül, ha a sérült gépjármű - várható és a jelen záradék alapján térítendő - helyreállítási költsége eléri a káridőponti avult érték 80

%-át.

b. Részleges kár esetén: Részleges kárnak minősül a javítással helyreállítható olyan kár, amely esetében a sérült gépjármű - várható és a jelen záradék alapján térítendő - helyreállítási költsége nem éri el a káridőponti avult érték 80 %-át.

c. A káridőponti érték megállapításának alapjául a biztosított gépjárműnek a kár bekövetkezésének napján érvényes lévő belföldi Eurotax katalógusban szereplő eladási árjegyzés (katalógusérték) szolgál.

d. Eladási árjegyzés hiányában a fenti 4.15.4.e) pontban leírtakat kell

alkalmazni.

e. A biztosított gépjármű káridőponti értékét a katalógusértéket csökkentő és/vagy növelő tényezők figyelembevételével kell

megállapítani, amely azonban nem haladhatja meg a katalógusérték

115 %-át.

f. A biztosító a gépjármű helyreállításához indokoltan cserélendő, ill. pótolandó alkatrészek, tartozékok anyagköltségét az illetékes vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által megadott, káresemény időpontjában érvényes kiskereskedelmi áron, (a sérült alkatrész illetve tartozék elhasználtságától függően) értékemelkedés levonásával téríti meg.

g. Megtéríti továbbá a sérült elemek cseréje vagy egyengetése miatt indokolt fényezés és korrózióvédelem anyagköltségét a szomszédos elemek hozzáfényezésének költsége nélkül.

h. A biztosító a javítási munkadíjakat a magyarországi átlagos árszinten a javítási műveletek elvégzéséhez indokolt munkaidő- ráfordítás alapján téríti meg.

i. Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.

j. A biztosító a maradványok (roncs, használt alkatrész stb.) forgalmi értékét a kártérítésből levonja. A biztosító nem vesz át maradványokat.

13.1.8. Kizárások:

A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a. ba gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,

b. a gépjármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló, forgalomba helyezés előtti vizsgával kapcsolatos költségekre,

c. a gépjárműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos károkra, (pl.

elmaradt haszon, stb.),

d. a sérült gépjármű más járművel történő ideiglenes pótlásának költségeire, vagy totálkár esetén a végleges pótlást szolgáló jármű beszerzésével kapcsolatos járulékos költségekre,

e. a hajtó, kenő, teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék

anyagokra,

f. a biztosított gépjármű, alkatrész és tartozék árában, valamint a kapcsolódó szolgáltatások (javítás, autómentés) díjában foglalt ÁFÁ-ra, amennyiben azt a tulajdonos, illetve üzembentartó jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelni,

g. a devizakülföldi személy tulajdonát képező gépjármű káridőponti értékében foglalt vám- és adóterhek azon részére, amelyek megfizetése alól a biztosított felmentést kapott,

h. a külföldről egyedileg beszerzett alkatrész vagy tartozék szállítási költségére és a beszerzéssel kapcsolatban felmerült egyéb járulékos költségekre.

13.2. Gépjárművek telephelyi töréskára

13.2.1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított telephelyen belül a biztosított gépjárműben, alkatrészeiben, biztosítható tartozékaiban bármilyen

kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által keletkezett közvetlen fizikai károsodás (sérülés). A biztosító nem téríti meg a nem baleseti jellegű töréskárt, amely pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, hűtővíz megfagyása folytán stb. következett be.

13.2.2. Kizárások:

A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a. a töréskárral összefüggésben bekövetkezett olyan tűz- és robbanáskárokra, amely a hatósági engedély nélkül átalakított gépjárműben ezen átalakítással összefüggésben keletkezett károkra,

b. az olyan töréskárra, amely a telephelyi mozgatás során úgy keletkezett, hogy a gépjárművet nem a biztosított vagy alkalmazottja vezette,

c. jégverés és hónyomás károkra,

d. vandalizmus miatt keletkezett károkra.

e. súlyos gondatlanság miatt bekövetkező károkra.

Az Általános szerződési feltételek 15.2. pontja kiegészül az

alábbiakkal:

Súlyos gondatlanságnak minősül különösen:

i. a gépjárművet a szerződő fél, biztosított vagy alkalmazottja érvényes gépjárművezetői engedély nélkül vezette,

ii. a gépjárművet túlterhelték vagy üzemeltetését, vontatását szakszerűtlenül végezték,

iii. a kár – a forgalmi engedély érvényességétől függetlenül – a gépjármű biztonsági berendezéseinek súlyosan elhanyagolt műszaki állapotával összefüggésben következett be.

13.3. Gépjárművek telephelyi jégverés és hónyomás kára

Biztosítási eseménynek minősülnek a szabad téren tárolt saját és idegen tulajdonú gépjárművek jégverés és hónyomás kárai a szerződésben megjelölt összeghatárig.

A 24 órán belül ismételten bekövetkező jégverés egyetlen biztosítási eseménynek minősül.

13.3.1. Jégveréskár

A jégverés a különböző méretű jégszemcsék, jégszemek formájában lehulló csapadék.

Jégveréskár a fentiek szerinti jégverés közvetlen károsító hatásaként a gépjárművekben ütődés miatt bekövetkező törés / repedés / deformálódás formájában bekövetkezett fizikai károsodás, amely következtében a vagyontárgy nem vagy nem megfelelően tudja ellátni eredeti funkcióját.

13.3.2. Hónyomáskár

A mértékadó hóterhet meghaladó hó nyomásának, illetve annak lezúdulásának közvetlen károsító hatásaként a biztosított gépjárművekben törés vagy

deformálódás formájában bekövetkezett fizikai károsodása, amely következtében a vagyontárgy nem vagy nem megfelelően tudja ellátni eredeti funkcióját.

14. Mezőgazdasági vállalkozások kiegészítő biztosítása

A mezőgazdasági vállalkozások kiegészítő biztosítása a biztosított telephely alapbiztosításként létrejött vagyonbiztosítási szerződéséhez kapcsolódik, és kizárólag azzal együtt érvényes. A kockázatviselés kezdete a biztosítási szerződésben meghatározott időpont, de legkorábban az alapbiztosítás kockázatviselési kezdete.

14.1. Szálastakarmányok biztosítása

A különös biztosítási feltételekben megfogalmazott szálastakarmányokban keletkezett károk kizárás hatályát veszti, és nem vonatkozik a jelen kiegészítő biztosítással létrejött szerződésekre.

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosítási fedezet kiterjed a szálastakarmányokban keletkezett károkra. A biztosító megtéríti a biztosítási szerződéssel biztosított és a telephelyen őrzött szálastakarmány (széna, szalma) készletben keletkezett közvetlen fizikai károkat, amennyiben a kár az alábbi biztosítási események következménye:

a. tűz

b. robbanás

c. villámcsapás

d. földmozgás

e. földrengés

f. árvíz

g. légi járművek és ismeretlen földi járművek által okozott kár

h. Jelen kiegészítő biztosítás kizárólag a bekerített és állandóan őrzött telephelyen tárolt szálastakarmány készletre nyújt fedezetet.

Kizárások:

A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a. belvízből, felhőszakadásból, viharból eredő károkra

b. magában az öngyulladt anyagokban előállt károkra, viszont a biztosító megtéríti az aból átterjedő tűz által okozott károkat

c. a bekerített és állandóan őrzött telephelyeken kívül tárolt szálas takarmány készletekben keletkezett károkra

14.2. Terményszárítók biztosítása

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosítási fedezet kiterjed a terményszárítókban illetve a terményszárítókban lévő termények káraira a biztosítási szerződésben megjelölt alap-, illetve kiegészítő biztosítások szerint.

A különös biztosítási feltételekben megfogalmazott terményszárítókra vonatkozó kizárás hatályát veszti, és nem vonatkozik a jelen kiegészítő biztosítással létrejött szerződésekre.

Document Metadata

Table of Contents

Vállalati tűz- és elemikár biztosítás különös szerződési

Document Metadata