Contract
A projekt az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg (támogatási szerződés száma TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003)
Az amerikai őslakosság XVI. századi etnikai térképe
Az Amerikai Egyesült Államok területén
DIPLOMAMUNKA TÉRKÉPÉSZ MSC
Készítette: Péntek Xxxxxx Xxxxxx Témavezető: Xxxxxx Xxxx, tanszéki mérnök
Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetem Informatikai Kar
Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Budapest, 2011
Tartalomjegyzék
1. Az ábrázolt terület rövid bemutatása 5
5
7
2.1 Az indián kifejezés származása
12
12
2.3 Az őslakosok csoportosítása
14
2.4 Észak-Amerika őslakóinak lélekszáma az európaiak megjelenésekor
17
2.5 Az észak-amerikai régió nyelvcsaládjai
18
2.6 A bevándorlók viszonya az őslakosokhoz
20
2.7 Az új állam viszonya az őslakosokhoz
20
2.8 Indián törzsek elnevezései, valamint magyar megfelelői
24
2.9 Az indián nyelvek hatása a mai földrajzi nevekre
25
2.9.1 Névadási helyzet, névadási szokások az Újvilágban 26
2.9.2 Az Egyesült Államok hivatalos államneveinek motivációs tényezői 26
2.9.3 Az Egyesült Államok hivatalos államneveinek nyelvi eredete 29
2.9.4 Az Egyesült Államok tagállamainak magyar megnevezései. 32
3. A térkép szerkesztésének menete 33
33
33
34
3.3.1 A térképlap megformálása 34
3.3.2 Jelkulcs és ábrázolásmód kidolgozása 35
4. További fejlesztési tervek 38
41
41
7.3 Felhasznált internetes források
42
Bevezetés
„Hol vannak ma már a pekotok, a narraganszetek, a mohávik, a pokanoketek és az egykor hatalmas többi törzs? Eltűntek a fehér ember kapzsisága és elnyomása elől, akárcsak a hó a nyári napon”
Tecumseh
Diplomamunkám témájául az amerikai kontinens bennszülött népeinek, az indiánoknak etnikai térképezését választottam azért, hogy Amerika számunkra ismeretlen ősi lakosságát jobban megismertessem a magyar térképhasználók körével. Az őslakosokhoz kapcsolódó érdeklődésemet gyerekkorom óta nagyban befolyásolták a különböző indiánokról szóló könyvek és filmek. Kétségtelen, hogy Amerika indiánjainak jelentős része már nemcsak testileg keveredett az újabban bevándoroltakkal („mesztizálódott”), de kultúráját és nyelvét is elvesztette. Mégis úgy érzem szükséges az emberiség megismerése szempontjából olyan ősi népek és szokások leírása, valamint térképi ábrázolása, amelyek napjainkban már nincsenek, vagy éppen eltűnőben vannak, ennek ellenére valamilyen formában tovább élnek. Azért is választottam ezt a témát, mivel magyar nyelven kevés hasonló részletességű térképmű található. Mivel az egész kontinens térképezése nem kis feladat, ezért dolgozatomban az indiánok által egykor lakott területek csak egy részét ábrázolom.
Célom az Amerikai Egyesült Államok őslakóinak etnikai térképezése, valamint az indián kultúrák földrajzi nevekre való hatásának bemutatása a XXI. századi térképtudomány segítségével, mely nagyobb rálátást biztosít a korszak sajátosságaira. A dolgozatomhoz készített térkép tematikáját is ez alapján választottam, tehát a fehérek betelepülése előtti időszakot, azaz a XVI. század végét. Véleményem szerint ezt azzal lehet a legszemléletesebben elérni, hogy a korábbi időkből származó főtematika – az indiánok szállásterületei, nyelvcsaládjai és kultúrterületei – mellé felszerkesztettem a mai tagállamhatárok, tagállamnevek és víznevek tematikáját is. Ezzel a két eltérő idősíkú témának az egyidejű ábrázolásával jól bemutatható az általam kitűzött cél, melyet többek között a CorelDRAW és Global Mapper programok felhasználásával értem el.
Diplomamunkám alapjául a neves biológus, Xxxxxxx Xxxxxx, A Föld népei, Amerika című művét használtam. E könyv egy olyan nép-lexikon féle, amelyben az ősi vagy újabb népek neve, többségében magyar nyelvre adaptálva megtalálható, térben és időben el vannak
helyezve, így más népekkel, illetve történésekkel hozhatók kapcsolatba. Sok nép először szerepel benne magyar nyelven, de sajnos a népcsoportok egy részét ebben a műben sem találtam meg, így azok magyar neveit, Xxxxxxx által alkalmazott módszer szerint magam hoztam létre.
A szakdolgozatom négy fő részből áll:
Az első fejezetben az általam ábrázolt területet mutatom be röviden, hogy az Amerikai Egyesült Államokat kevésbé ismerők is tisztába legyenek annak földrajzi helyzetével.
A második részben többek között Amerika ősi kultúráiról; az indiánok eredetéről, csoportosításáról, valamint nyelveiknek a földrajzi nevekre kifejtett hatásukról írok röviden, mivel ezekről több szakdolgozatnyi terjedelemben lehetne írni.
A harmadik fejezet alkotja a dolgozat gyakorlati részét, amely az etnikai térkép elkészítésének előkészületeiről, illetve szerkesztéséről, valamint az ahhoz szükséges programokról szól.
A negyedik és egyben utolsó érdemi rész egy rövid összefoglalást tartalmaz a munkámról.
Bízom benne, hogy a tanulmányomban leírtak nem kizárólag a kérdésben érintett szakemberek, hanem más, a kartográfia és a történelemtudomány iránt érdeklődő laikusok figyelmét is felkelti.
1. Az ábrázolt terület rövid bemutatása
Amerika Földünk második legnagyobb kettős, sőt bizonyos felosztások szerint hármas tagolódású kontinense, amelyet az európaiak XV. századi felfedezése óta Újvilágnak is neveznek. Korábban egységes kontinensnek tartották, manapság Eurázsiához hasonlóan általában szuperkontinensnek tekintik, amely két különálló kontinensből áll; Észak- Amerikából – ezen belül Közép-Amerika és a Karibi-szigetek – és Dél-Amerikából.
Nevét 1507-ben egy német földrajztudós, Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxx javaslatára Xxxxxxx Xxxxxxxx olasz utazóról kapta, aki 1497 és 1504 között beutazta Dél-Amerika északi és keleti partvidékét, illetve először nevezte új földrésznek azt. Xxxxxxxxxxxxx Xxxxxxxx keresztneve alapján „Amerigo földjének” nevezte el az új kontinenst; pontosabban a keresztnév latinosított
„Americus” alakját a nőnemű latin „Europa”, „Asia”, „Africa” nevekhez igazítva az
„America” nevet adta.
1. ábra: Xxxxxxxxxxxxx 1507-ben készült Világtérképe, amelyen először szerepel az Amerika
elnevezés
Később kiderült, hogy a tényleges felfedező Xxxxxxxxx Xxxxxxx (1492) volt, ennek ellenére az Amerika elnevezés megmaradt, Xxxxxxxxx Xxxxx nevét pedig egy ország, Kolumbia, az Egyesült Államok fővárosának hivatalos neve, a District of Columbia, Kanada egy tartománya (Brit Columbia), több város, hegy, gleccser és folyó őrzi. Az Amerika elnevezés csak a XVI. század után terjedt el, főként Xxxxxxx Xxxxxxxx, németalföldi
térképésznek köszönhetően, akinek térképeit világszerte a leggyakrabban forgatták, valamint a nevet a mai Észak-Amerikára is kiterjesztette.
Amerika a nyugati félgömbön a Csendes- és az Atlanti-óceán között elhelyezkedő, hosszúra nyúlt, három részre osztott, de egybefüggő, középütt keskeny földrész. Annak ellenére, hogy egy földrészként tartjuk számon, voltaképpen három földrajzilag, gazdaságilag és kulturális értelemben egyaránt elkülöníthető részből áll: Észak-Amerika, Közép-Amerika és Dél-Amerika. Összességében a Föld szárazföldjének nyugati felét alkotja, a körülbelüli 42 millió km2-nyi területe a Föld szárazulatainak 28%-a, közel 870 millió főnyi népessége pedig a Föld lakóinak kb. 14%-a. Óriási, körülbelül 14 500 km hosszú területe északról délre, az északi szélesség 72°-tól a déli szélesség 56°-ig, tehát 128, illetve ha még az arktikus szigetvilágot is ide számítjuk, akkor 139 szélességi fokon terül el. Északon a Beaufort-tenger, keleten az Atlanti-óceán, nyugaton a Csendes-óceán határolja. Legészakabbi pontja a Murchison-fok, legdélebbi pedig a Horn-fok.
2. ábra: Az amerikai szuperkontinens ortografikus vetületben ábrázolva
Amerika az a földrész, amely az Északi sarkvidéktől az Antarktiszig mindkét féltekén és minden klimatikus övezeten végignyúlik, valamint a Déli-sarkkör kivételével minden térítő és sarkkör átszel. Feltűnően hasonlít egymásra Észak- és Dél-Amerika: mindkettő délre egy csúcsban végződik, továbbá mindkettő nyugati oldalán, a Csendes-óceán partja mellett hatalmas hegyrendszer emelkedik. A párhuzamosan haladó, vagy széthúzódó hegyláncok közötti területeken nagy magasságokban, kiterjedt fennsíkok keletkeztek. A hegyláncoktól
keletre elterülő széles síkságokat óriási folyamrendszerek szelik át; északon a Mississippi- Missouri, délen pedig az Amazonas és a Paraguay-Paraná vízrendszerek, amelyekhez a világ legnagyobb vízgyűjtő medencéi tartoznak. A népek vándorlása szempontjából fontos, hogy a síkságokat nyugat-kelet irányú hegysorok nem szabdalják fel.
Az Újvilág néhány évszázados fejlődése során sok tekintetben utolérte vagy megelőzte az Óvilágot. Magáévá tette az európai kultúrát, majd az évszázadok során sok sajátossággal kiegészülve alakult ki az amerikai kultúra. Ebben vezető szerep jutott az Amerikai Egyesült Államokra, sőt, mikor amerikai kultúráról beszélünk, elsősorban ennek az országnak a kultúráját értjük alatta, mint ahogy az Amerika szó is a köznyelvben főként az Amerikai Egyesült Államokat jelenti.
Az Amerikai Egyesült Államok, röviden az Egyesült Államok (angolul United States of America, röviden United States vagy USA), független szövetségi köztársaság, amely 9,83 millió négyzetkilométeres területével Oroszország és Kanada, valamint 308 millió fős lakosságával Kína és India után a világ harmadik legnagyobb, illetve harmadik legnépesebb állama. Az Egyesült Államokra gyakran használják a „népek olvasztótégelye” kifejezés, mivel a rengeteg bevándorlónak köszönhetően itt él a világ nemzetileg és kulturálisan egyik legsokszínűbb társadalma.
Az észak-amerikai kontinensen az atlanti partoktól a Csendes-óceánig nyújtózó, hatalmas összefüggő területen az ország 48 tagállama, illetve a főváros kerülete fekszik, északról Kanada, délről Mexikó határolja. Külbirtokai közül a kontinens északnyugati részén található Alaszka és a Csendes-óceán közepén elhelyezkedő Hawaii-szigetek ugyancsak teljes jogú tagállam rangjára emelkedett 1959-ben. Az ország további külbirtoka még a két társult állama (Északi-Mariana-szigetek, Puerto Rico), a több mint egy tucat tengerentúli területe és a Guantánamói-öbölben bérelt területe is.
Az őslakosság vándorlása és csoportosítása szempontjából fontos az ország természetföldrajzi felosztása. Az USA természetföldrajzi szempontból a következő nagytájakra és nagytájcsoportokra oszlik:
⮚ Appalache-hegység
A kontinens keleti felén elhelyezkedő, a Hudson-folyó által két részre tagolt, Északkelet- délnyugat csapásirányú hegység. Északi része a Kaledóniai-, déli része a Variszkuszi- hegységképződés idején jött létre.
2400 kilométer hosszan és 160-480 kilométer szélességben húzódó vonulatainak nagyobbik része az Egyesült Államokban helyezkedik el, de átnyúlnak Kanada délkeleti részébe is. Számos vonulatból áll, melyek átlagos magassága 900 méter. Legmagasabb pontja, és egyben a Mississippi folyótól keletre az Egyesült Államok legmagasabb csúcsa az Észak- Karolinában található 2037 méteres Mount Mitchell.
⮚ Belső- vagy Központi-síkság
Az ország középső területein, az Appalache és a Kordillerák között elterülő zömmel tengeri üledékekkel borított nagy kiterjedésű síkságok.
• Öt-tó vidéke vagy Nagy-tavak vidéke
Nagy-tavak vagy Öt-tó a neve annak az öt tóból álló csoportnak – Felső-, Huron-, Michigan-, Erie- és Ontario-tó –, amely az Amerikai Egyesült Államok és Kanada határán helyezkedik el, és a Föld legnagyobb édesvizű tavai közé tartoznak.
A legutolsó jégkorszak során, körülbelül 10 000 évvel ezelőtt alakultak ki, mikor a területet fedő jégtakaró elolvadása után keletkező víz a jég által kivájt medrekben összegyűlt. A tavakat folyók kötik össze egymással, kivéve a Huron és Michigan tavakat, amelyeket a Mackinac-szoros.
• Mississippi-medence
Északon többnyire glaciális üledékekkel tarkított morénavidék, déli része pedig periglaciális üledékekkel fedett löszsíkság. A leghidegebb jégkorszak alatt a pleisztocén kor jégtakarója a Missouri és az Ohio – a Mississippi mellékfolyói – vonaláig húzódott.
• Préri-tábla
Nyugat felé, azaz a Sziklás-hegység felé fokozatosan emelkedik; igen nagy terület lévén helyenként 1000 méteres magasságkülönbség is előfordul a két „széle” között. Főként krétakori üledék borítja felszínét, amely egyhangúságát helyenként réteglépcsők és bazaltvulkánok tarkítják. Éghajlata ma is szélsőséges, eredetileg sztyeppvidék, mára intenzíven művelt mezőgazdasági kultúrtáj.
⮚ Part menti síkságok
Harmadidőszaki tengeri és negyedidőszaki folyóvízi üledékekkel feltöltött síkságok az Atlanti-óceán és a Mexikói-öböl partvidékén, amelyeknek lapos, turzásokkal és lagúnákkal tarkított tengerpartja a mai napig folyamatosan épül.
⮚ Kordillerák
A Pacifikus-hegységrendszer tagja, két fő vonulatból – Keleti- és Nyugati-Kordillerák –, valamint a közöttük húzódó belső medencékből és fennsíkokból áll.
• Keleti-Kordillerák vagy Sziklás-hegység
A Keleti-Kordillerák más néven a Sziklás-hegység a Kordillerák láncainak legidősebb tagja. A kanadai Brit Columbia legészakibb részétől az Amerikai Egyesült Államok Új- Mexikó államáig több mint 4800 kilométer hosszan húzódik. Legnagyobb csúcsa a 4401 méter magas Elbert-hegy, amely Colorado államban található.
• Belső medencék és fennsíkok
A Kolumbia-medencében hatalmas harmadidőszaki „bazaltplató” terül el. A Nagy- medence száraz területén sós tavak és sós sivatagok találhatóak, ilyen például a Nagy-sóstó. A Colorado-fennsík különleges látványát a Colorado folyó bevágódása hozta létre, melynek egyik legkülönlegesebb természeti formája a Nagy-kanyon (Grand Canyon).
• Nyugati-Kordillerák
A belső vonulatához a vulkáni kúpokkal tarkított Cascade-hegység, valamint a főként kristályos kőzetekből álló Sierra Nevada tartozik, a külső vonulatát pedig a Parti-hegység alkotja. Közöttük hosszanti süllyedékek húzódnak, mint például a Kaliforniai-árok.
A Nyugati-Kordillerák alaszkai területén helyezkedik el Észak-Amerika legmagasabb pontja a 6194 méteres Mount McKinley.
3. ábra: Az ország domborzati térképe
2. Amerika ősi kultúrái
Az Amerikai indiánok kulturális múltjának tudományos kutatása mintegy 180 évvel ezelőtt kezdődött meg, az ez előtti időkből sok megismerhető kultúrérték elveszett. 1920-ig tartott az első kutatási időszak, amelyet „romantikus korszak” néven szoktak emlegetni. Ezt követően már módszeresen gyűjtötték az ősi emlékeket, amely manapság is tart.
A Kolumbusz előtti Amerikáról keveset tudunk. Az ásatások és a gyér szájhagyomány által kialakult ismereteink szerint az első óvilági emberek Amerikába érkezésekor a természeti környezet különbözött a maitól. Az északi terület jelentős részét hatalmas erdők borították. Egyes tájakat tűlevelű, másokat lomblevelű fák jellemezték, amelyeket homokos vagy szavannás síkságok váltották fel, a többi terület tundrás fátlan vidék volt. A vidék faunája közül akkor még élt a már kipusztult ősló (a musztáng), a mamut, az óriásbölény, az óriáslajhár és az ősláma. Az állatok vándorlása összefüggött az időjárás változásával, a rén- és a jávorszarvas csordák észak felé követték a visszahúzódó jeget; a bölénycsordák nyáron észak, télen dél felé vándoroltak. Az emberekkel Amerikába került egyéb állatok az emberekkel együtt egyre délebbre húzódtak, ez a folyamat több ezer évig is eltartott.
4. ábra: Észak-Amerika természetes növénytakarójának térképe H. Driver (1970)
szerint.
1. tundra; 2. sztyep; 3. préri; 4. cserjés-sivatag;
5. tűlevelű erdő; 6. trópusi erdő; 7. cserjés és tüskés levelű erdők; 8 ritkább trópusi erdők; 9. vegyes növényzetű magasföld; 10. mediterrán cserjés-erdő; 11. lombhullató-tűlevelű erdő.
5. ábra: Észak-Amerika őslakóinak legfőbb élelem-forrásai az európaiak megjelenésének
idején (H. Driver–X. Massey nyomán.
1. tengeri emlősök; 2. hal; 3. karibu (kanadai rénszarvas) és jávorszarvas; 4. bölény; 5. egyéb
„nagyállat”; 6. főleg vadon termett növények fogyasztása; 7. vadon termett növények és kisállatok; 8. makk; 9. vadon termett növények és kukorica; 10. vadászat és kukorica; 11. kukorica; 12. tápióka.
2.1 Az indián kifejezés származása
Az indián kifejezés Amerika középkori felfedezésével – 1492. október 12. – és egy tévedéssel kapcsolatos. Mivel Xxxxxxxxx Xxxxxxx azt hitte, hogy Indiába érkezett, amikor a mai Dominikában partot ért, lakóit „indióknak” (los indios) – indiánoknak – nevezte el. Tehát indiánoknak az amerikai kontinens bennszülött népeit nevezzük. Jelenleg az Újvilág lakosságának egy tetemes, de néhány közép- és dél-amerikai államot kivéve kisebbségi részét képezik.
6. ábra: Xxxxxxxxx Xxxxxxx (Xxxxxxxxxx Xxxxxxx) arcképe. Xxxxxxxxxx xxx Xxxxxx festménye (1529-1531)
Amerikában főként a „bennszülött amerikai” (angolul Native American), és az „Első Nemzetek” (First Nations) elnevezéssel szokták illetni az őslakosokat. Ritkábban használt elnevezéseik még az amerikai indiánok, az amerindek és a vörös indiánok. Az angol nyelv máig őrzi Kolumbusz tévedését, mivel az indian szó indiánt és indiait egyaránt jelenthet, a magyar nyelvben azonban a két jelentés két szóalakra vált szét.
Amerika mai megítélésünk szerint nem tartozott a Föld emberréválási centrumai közé. Egyes területeken – különösen Észak Amerikában – házak alapozásánál, közművesítéskor, útépítéskor, vasútépítéskor, vagy homok-és kőkitermeléskor sok földmunkát végeztek, de eddig még egyetlen ősi kihalt emberszabású majom, előemberi, vagy ősemberi csontváz-
maradvány nem került elő. Tehát nagy bizonyossággal állítható, hogy Amerikába a „kész”
Homo sapiens („mai ember”) más földrészről jött át.
Számos téves és tudománytalan nézet után a XX. század első harmadában kialakult a máig is tartott nézet, amely szerint az embertani, a kulturális és a nyelvi ismérvek alapján is bizonyíthatóan Amerika benépesedése a Bering- (Beringia, Bering-földhíd) vagy az Aleut- úton keresztül zajlott le és az első átvonulás ideje az utolsó eljegesedés előtt ment végbe. Az első lakók azok a paleoszibériaiak voltak, akiknél az europid és a mongolid embertani jellegek még nem differenciálódtak. Amerika benépesedésénél A. Hrdlička nyomán L. Pericot 1936-ban a következő – alapjaiban máig helytálló – megállapításra jutott.
– Amerika benépesedése Ázsia felől a Bering úton (vagy az Aleutokon) keresztül történt
– az amerikai indiánok nem tartoznak külön nagyrasszba,
– az indiánok Ázsiából az utolsó eljegesedés előtt indultak meg,
– Amerika legősibb emberei a Lagoa Santa-i „hosszúfejű” őslakók voltak,
– őket „rövidebb fejű” mongoloidabb néphullám („az indiánok”) követték, az utolsó emberhullámot az Ázsia felől érkező eszkimók képviselik.
7. ábra: Az eszkimók (1) és az indiánok (2) behatolási területe Amerikába
Az indiánok ázsiai eredetét az utóbbi időben génvizsgálatokkal is igazolták a tudósok. Miután észak felől megérkeztek az új földrészre, Közép- és Dél-Amerikán keresztül az egész kontinens területét benépesítették egészen a 15 000 km-rel délebbre fekvő Tűzföldig. Idővel kulturálisan is elkülönülő törzsekre és nemzetségekre váltak szét, melyek tagjai több száz nyelv több ezer dialektusát beszélték.
A törzsek, a helyi sajátosságoknak megfelelően, alapvetően kétfelé tagolódtak: az erdei és a préri indiánok csoportjába. Ezek meglehetősen más módon élték az életüket, attól függően, hogy elsősorban vadászatra vagy földművelésre alapozták megélhetésüket.
2.3 Az őslakosok csoportosítása
Amerika embertörténetének két nagy szakasza van; az európaiak felfedezése előtti és utáni korszak. Az elsővel elsősorban az antropológia, a régészet, a másodikkal, – amely a mába torkollik – a történelem és a kultúrantropológia foglalkozik. A szakemberek Észak- Amerika területét kulturális szempontból is szabályozzák, bár végleges, egyértelmű és mindenki által elfogadott felosztás nincsen. Az embertani rendszerezés egyik kulturális felosztást sem vette át, bár azokhoz bizonyos szempontból közel áll.
Észak-Amerika kultúrtérségenkénti felosztása C.Xxxxxxx (1938) szerint
1. Eszkimók
2. Yukon és Mackenzie terület
3. Északnyugati part
4. A Plató
5. A Kaliforniai-medence
6. A Síkságok
7. Keleti erdős vidék
8. A Délkelet
9. A Délnyugat
10. Nahua vagy azték terület
Észak-Amerika kulturális területenkénti felosztása H.Driver (1961) szerint
1. A nyugati sarkvidék
2. A középső és keleti sarkvidék
3. A Yukon szubarktikus területe
4. A Mackenzie szubarktikus területe
5. A keleti szubarktikus terület
6. Az északnyugati partmente
7. A Síkság
8. A Préri
9. A Kelet (Nagy Tavak és a Xxxxx Xxxxxx folyó vidéke)
10. Kalifornia
11. A Nagy-medence
12. Baja Kalifornia
13. Az „Oázis” vagy Délnyugat
14. A Plató
15. Északkelet-Mexikó
Indián népek földrajzi, illetve kultúrtérségenkénti felosztása az Egyesült Államokban és Kanadában:
1. Sarkvidéki terület
2. Sarkkör alatti terület indiánjai
3. Északnyugati parti indiánok
4. Északkeleti (vagy erdővidéki) indiánok
5. Délnyugati indiánok
6. Délkeleti indiánok
7. Síksági indiánok
8. Fennsíki indiánok
9. Nagy-medencei indiánok
10. Kalifornia indiánjai
Amerikában számos népcsoport él, az egyes közösségeket hagyományosan „törzsnek” (tribe) nevezik. A csoportok közül azonban csak néhány felel meg a „törzs” klasszikus fogalmának. Ezt az elnevezést a kereskedők és a misszionáriusok vitték át a köztudatba, és azóta a tudományos világ is helytelenül ezt használja.
Az indiánok nagy része csak nyelvi, területi és kulturális egységet alkot. A törzsek ismérvei, mint a közös társadalmi szervezet, a közös terület stb. nem áll fenn náluk. Az indián közösségek neveit az angolok, a franciák vagy a spanyolok gyakran rosszul értették, rosszul írták le és rosszul használták, ezért Észak-Amerika őslakóinak neve többnyire csak megállapodásokon alapul, nincs köztük egységesség és logika.
A különböző törzsek egymás vadászterületeit jól ismerték, és az íratlan törvények szerint tulajdonjogaikat tiszteletben tartották. Ezen ismeretek birtokában készültek az észak-amerikai indiánok területi térképei, melyek a térképem alapjául szolgáltak.
A törzsek közötti határt csak nagy vonalakban szabad értelmezni. Ezek a térképek leginkább azt az állapotot mutatják be, amikor az európaiak az egyes indián csoportokat megfigyelték és először írták le.
Egyéb csoportosítások:
Amerikai indián lakosságának etnikai-földrajzi alapokon való csoportosítása L. Pericot (1936) szerint
I. Eszkimók: keleti csoport középső csoport és a nyugati csoport
II. Észak-Amerika őslakói
1. atapaszkák
2. algankinok
3. irokézek
4. észak-amerikai délkeleti népek
5. sziúk
6. sosónik
7. északnyugat indián népei
8. Oregon és Kalifornia indiánjai
9. pueblo-indiánok
III. Közép-Amerika és az Antillák népei
1. juto-azték család
2. Mexikó „ősi”népei
3. maják
4. Guatemela, Honduras és Nicaragua népei
5. csibcsa népek
6. Antillák őslakói
A csoportosítás további része nem tartozik a szakdolgozatomban tárgyalt területre…
Amerika ősi lakóinak komplex (testalkat, földrajzi és kultúra szerinti) csoportosítása P. Gimpera (1972) szerint
I. Észak-Amerika
1. sarki zónában élők: az eszkimók
2. az eszkimókkal szomszédos népek: az atapaszkák
3. északi indiánok
4. kaliforniai népek
5. az Atlanti-part menti népek (algankinek, irokézek, maszkogik)
6. a préri népei (dakoták)
7. nyugati-mezetai népek (sosónik, szeheptinek)
8. déli népek (jumák, pueblók)
A csoportosítás további része nem tartozik a szakdolgozatomban tárgyalt területre…
terület lak Sarki-partvidék 1. Sarki eszkimók | osság száma né 30 900 | psűrűség 2,05 |
2. Nyugati eszkimók | 58 000 | 8,15 |
Északnyugati-partvidék 1. Nyugati tenger-mente (tlingit, haida stb.) | 28 100 | 16,8 |
2. Középső tenger környéke | 17 300 | 29,1 |
3. Georgia öböl-menti szelisek | 23 700 | 32,6 |
4. Puget-öböl őslakói | 6 000 | 16,8 |
5. Alsó-Columbia | 32 300 | 63,7 |
6. Willamette-völgy | 3 000 | 9,0 |
7. Alsó-Klamath völgye | 18 000 | 49,8 |
Közbülső terület és a Nagy-medence közötti rész | ||
1. Nagy-medence | 26 700 | 2,5 |
2. Kalifornia | 84 000 | 32,3 |
A Délnyugat 1. A pueblók | 33 800 | 85,5 |
2. A pueblók szomszédai: apacsok, navahók | 14 500 | 2,3 |
3. Sonorai terület (pimák, papagók) | 10 600 | 12,2 |
4. Északnyugat-Arizona (havaszupáj stb.) | 1 600 | 2,4 |
5. Alsó-Colorado vidéke (kokopa, mahavi) | 13 000 | 13,3 |
6. Kaliforniai-félsziget | 3 000 | 18,1 |
7. Dél-Kalifornia (sosónik, csumasok stb.) | 26 500 | 38,7 |
Kelet és Északkelet 1. Szorosabb értelembe vett „délkelet” | 87 000 | 14,7 |
2. Dél-Florida | 4 000 | 7,4 |
3. Dél-Texas-i partvidék | 6 400 | 3,1 |
4. Red River környéke (kadó, póni) | 25 900 | 5,7 |
5. A Síkság | 50 500 | 3,6 |
6. A Préri | 35 000 | 4,5 |
7. Wisconsin | 18 300 | 12,5 |
8. Ohio-völgy | 20 000 | 5,6 |
9. Déli Nagy-tavak (irokéz törzsek) | 42 500 | 9,6 |
10. Észak-atlanti lankék (mikmek stb.) | 7 300 | 2,2 |
11. Közép-atlanti terület | 46 800 | 25,6 |
12. Dél-atlanti terület | 41 900 | 17,0 |
13. Az Appalache-hegység vidéke | 22 000 | 16,3 |
14. Keleti szubarktikum (montanyé stb.) | 23 000 | 1,1 |
15. Nyugati szubarktikum (csipua, kacsin) | 33 930 | 0,8 |
Az előző táblázatból jól kivehető, hogy A. L. Xxxxxxx 1967-es számítása szerint körülbelül 900 ezer indián őslakos élt Észak-Amerika területén az európaiak megjelenésekor. Ez körülbelül fedi a ma elfogadott adatot, amely szerint körülbelül 1 millió őslakos lakta az Újvilág északi felét.
2.5 Az észak-amerikai régió nyelvcsaládjai
Az amerikai indián nyelvek száma több ezerre tehető. Nagy részük rokonsági viszonyai, a nyelvek és nyelvjárások elhatárolása, sőt elnevezéseik használata is bizonytalan.
Nagyobb nyelvcsaládok (zárójelben a nyelvek száma):
1. Algonkin nyelvcsalád (30)
2. Irokéz nyelvcsalád (11)
3. Juto-azték nyelvcsalád (33)
4. Na-dené nyelvcsalád (39)
5. Sziú nyelvcsalád (19)
Kisebb nyelvcsaládok:
1. Cimsia nyelvek (2)
2. Csimakva nyelvek (2)
3. Csinúk nyelvek (3)
4. Jokuca nyelvek (3)
5. Juma-kocsimi nyelvek (11)
6. Kadó vagy kaddoa nyelvek (5)
7. Keresz nyelvek (2)
8. Kiova-tano nyelvek (7)
9. Maidua nyelvek (4)
10. Maszkogí vagy muszkogé nyelvek (9)
11. Palaihniha nyelvek (2)
12. Pomo nyelvek (7)
13. Szahapvailuta vagy Penusan nyelvek (4)
14. Szelis nyelvek (23)
15. Vakas nyelvek (7)
16. Uti nyelvek (15)
17. Vintu nyelvek (4)
Rokontalan nyelvek:
1. Haida nyelv
2. Jucsi nyelv
3. Karok nyelv
4. Kutené nyelv
5. Vaso nyelv
6. Zuni vagy zunyi nyelv
Kihalt nyelvek és nyelvcsoportok (meghatározhatatlan rokonságúak):
1. Adai nyelv
2. Alszea nyelvek (2)
3. Atapaka nyelv
4. Beotuk nyelv
5. Kajúz nyelv
6. Csimariko nyelv
7. Csitimacsa nyelv
8. Csumas nyelvek (6)
9. Koahuilték nyelv
10. Kusz nyelvek (2)
11. Komekruda nyelvek (3)
12. Kotoném nyelv
13. Esszelen nyelv
14. Jana nyelv
15. Juki-Vappo nyelvek (2)
16. Kalapuja nyelvek (3)
17. Karankava nyelv
18. Nacsez nyelv
19. Saszta nyelvek (4)
20. Szalina nyelv
21. Szjuszláv nyelv
22. Szolano nyelv
23. Takelma nyelv
24. Timukva nyelv
25. Tonkava nyelv
26. Tunika nyelv
2.6 A bevándorlók viszonya az őslakosokhoz
Az észak-amerikai földrész XVI. század eleji gyarmatosítása elsősorban az európai hatalmak egymás elleni küzdelme volt az új földterületekért és lehetséges piacokért, s ezekben a birtokszerzési összecsapásokban az indiánok még sokkal inkább számítottak eszköznek –
„szövetségesnek” –, mint a gyarmatosítást akadályozó tényezőnek, tehát „ellenfélnek”.
Azonban a tizenhárom angol gyarmatállam létrejötte, majd függetlenedésük az anyaországtól és érdekszövetségük lényegesen megváltoztatta a bevándorlók és az őslakosság közti viszonyt. Az őslakosságot már nem ellenfélnek, hanem ellenségnek tartotta.
A diplomáciai és jogi manipulációk (1778-1887) mellett a katonai erőszaktól sem riadtak vissza: több mint kétszáz nyílt fegyveres támadást, illetve büntető hadjáratot indítottak az őslakók ellen az úgynevezett indiánkérdés megoldásán fáradozva.
2.7 Az új állam viszonya az őslakosokhoz
A feketéket felszabadító polgárháború hőse, az indiánháborúkat évekig irányító Xxxx Xxxxxxxx tábornok 1869-ben jelen volt, amikor egy magát megadó komancs főnök (Tosaui, azaz Xxxxx Xxx) magára mutatva azt mondta: „Én Tosaui, én jó indián.” Xxxxxxxx erre ezt válaszolta: „Az egyedüli jó indiánok, akiket valaha láttam, halottak voltak.”
A sheridani mondat elterjedtebb változata: „Csak a halott indián a jó indián!”
8. xxxx: Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxxx amerikai altábornagy
A kormány a beözönlő telepesek földigényének kielégítése érdekében, rasszista, civilizációs-gyarmatosító ideológia alapján, a gazdasági szükségszerűségre hivatkozva lépett fel az őslakosok ellen.
Az elsődleges politikai és gazdasági célok közé tartoztak:
• az USA területének növelése,
• a telepesek földhöz juttatása,
• a nyersanyagok és ásványi kincsek megszerzése.
Eszközei:
• az őslakosok elűzése,
• deportálása,
• katonai legyőzése,
• lokális szinten részleges vagy éppen teljes kiirtása.
Az indiánok elűzései és deportálása etnikai tisztogatásnak, a telepesek gyilkosságai elsősorban etnikai atrocitásnak, a hadsereg által elkövetett mészárlások etnikai tömeggyilkosságnak definiálhatók.
„Ha az amerikai lovasság győzött, óriási diadal volt; ha az indiánok, akkor mészárlás."
Xxx Xxxx
Az őslakosok áttelepítése az amerikai liberalizmus szabadságeszményének egyik lényeges tényezőjét, a helyhez
kötetlenséget erőszakolta rá a törzsekre. Az áttelepítést kísérő nagymérvű elhalálozási arány nem foglalkoztatta a kormányköröket. Az egyik utolsó, népes cseroki törzsből például 4500-an haltak meg a „könnyek útján”, amely után Xxx Xxxxx elnök (1837-1841) és Xxxxxxxx hadügyminiszter gratuláltak egymásnak az áttelepítés befejezéséhez.
9. ábra: Xxxxxxxx, xxxxxxxxx apacs törzsfőnök és törzse a deportálásra várva
A következő két ábra és két táblázata adatai alapján jól megfigyelhető az a folyamat, amely végbemenetelének eredményeként az indián lakosság kis területekbe, rezervátumokba szorult, majd a felszabaduló területre beözönlő telepesek által kialakult a mai sokszínű
„amerikai nép”.
Amerika őslakosságának változása 1492 és 1940 között A. Xxxxxxxxx adatai alapján
őslakosság | emelkedés v. csökkenés | összlakosság | őslakosság százaléka | |
1492 | 13 385 000 | - | 13 385 000 | 100,00 |
1570 | 10 827 150 | -2 557 850 | 11 229 650 | 96,41 |
1650 | 10 035 000 | -792 150 | 12 411 000 | 80,85 |
1825 | 8 634 301 | -1 400 699 | 34 531 536 | 25,00 |
1940 | 16 211 670 | x0 000 000 | 000 000 000 | 5,91 |
Az Egyesült Államokba és Kanadába 1850 és 1920 között betelepültek lélekszáma
származási ország | USA-ba betelepültek | Kanadába betelepültek |
Anglia és Wales | 572 376 | 480 470 |
Skócia | 184 020 | 101 031 |
Írország | 990 467 | 129 911 |
Kanada | 75 515 | - |
Egyesült Államok | - | 309 409 |
Franciaország | 990 467 | 16 339 |
Németország | 1 102 334 | 1 104 |
Olaszország | 1 606 434 | 35 313 |
Skandinávia | 1 310 351 | 64 207 |
Ausztria és Magyarország | 971 964 | 64 926 |
Lengyelország | 1 139 979 | 65 028 |
Oroszország | 1 399 081 | 111 996 |
Mexikó | 473 097 | - |
Kína | 42 802 | 36 924 |
Japán | 81 502 | ? |
Más ázsiai országok | 112 511 | 6 588 |
Összesen: | 10 161 436 | 1 423 246 |
10. ábra: Az Egyesült Államok területének bővülése
11. ábra: Indián lakta területek visszaszorulása az Egyesült Államokban 1784 és 1880 között.
2.8 Indián törzsek elnevezései, valamint magyar megfelelői
Olyan emberekről írok, illetve ábrázolom szállásterületüket, akiknek többségéről eddig magyar nyelven nem jelent meg térképmű. A népneveket magyarul, magyar átírással használtam a térképemen, ahogy azt Xxxxxxx Xxxxxx A Föld népei című művében javasolja:
„A népneveket magyarul, magyar átírással írtam, sok szakember ódiumát vállalva ezzel. Az eddigi gyakorlat szerint azokat a népneveket írták át csak fonetikusan, amelyeknek nem volt régi írásos hagyománya. Kivételt jelentett az, ha a törzsi név egyúttal földrajzi fogalmat is jelentett (pl. Missouri – missourik). Tettem ezt azért, hogy Amerika népeit azok is megismerjék, akik nem tudnak angolul, franciául, spanyolul vagy portugálul. Ezért e munkát afféle kis indián-lexikonnak is szántam.”
Ahogy korábban már említettem a csoportok neveit az angolok, a franciák vagy a spanyolok gyakran rosszul értették, rosszul írták le és rosszul használták, ezért Észak- Amerika indiánjainak neve többnyire csak megállapodásokon alapul, nincs köztük egységesség és logika.
Gyakran előfordult, hogy az indián törzsek saját nyelvükön a „Nép” kifejezéssel illették a közösségüket, és a gyarmatosítók a ma is használt névalakot valamilyen szomszédos törzs nyelvéből alakították ki. Ezért a törzs saját elnevezése teljesen más volt, mint amit a gyarmatosítók használtak. Ilyen például az apacsok elnevezése, amely a zunyi „apachu” szóból ered, ami ellenséget jelent. Az apacsok viszont nyelvjárásuktól függően többféleképpen nevezték magukat: Tinneh, Tinde, Inde vagy Nide és mindegyik jelentése
„Nép”.
Véleményem szerint a törzsek elnevezésének főbb motivációi az alábbiak: földrajzi vonatkozás:
• kajuga → cayuga = „ahol sok a sáska”
• mantanyé → montanaix = „hegyi indián”
• muszkogé → muskhogee = „vízjárta terület”
használati eszköz:
• jelonájf → yellowknife = „sárgakés”
• kampa → campa = „csónakos”
jellemző belső tulajdonság:
• hopi = „békésen élők”
• irokéz → iroquois = „igazi vipera”
• komancs → comanche = „olyan, aki mindig győzni akar”
jellemző külső ismertetőjel:
• flethed → flathead = „laposfejű”
• grovantr → gros ventre = „nagy hasú”
• kacsin → kutchin = „kancsal szemű”
• népörszik → nez perces = „átlyukasztott orrú”
valamilyen állat, totemállat:
• dír → dear = „szarvas”
• fox = „róka”
• kró → crow = „varjú”
2.9 Az indián nyelvek hatása a mai földrajzi nevekre
Aki egyszer megismeri Amerika őslakóit, az megérti folyóinak, tavainak, hegyeinek és állatainak a nevét is, amelyek zömében egy-egy ősi népnévre vagy Amerika történetének egy- egy fontosabb eseményére utalnak. Különböző más nyelvekből is – főleg francia és spanyol – jelentős számú szó jött be az amerikai angolba. Ilyen például a francia nyelvből származó prairie és olyan földrajzi nevek, mint Des Moines és Baton Rouge. Számos indián eredetű név francia közvetítéssel, a francia helyesírást követve került az amerikai angolba (Illinois, Iroquois, Chicago, Sioux).
Az Egyesült Államok hivatalos államneveinek motivációs tényezői, valamint nyelvi eredete alapján jól levezethető az Újvilág névadási helyzete, illetve névadási szokásai. Ezért a következőekben ezt fejteném ki részletesebben, melyből reményeim szerint jól észrevehető a ma is használt indián eredetű földrajzi nevek aránya és jelentősége.
Az Egyesült Államok legtöbb tagállamának elnevezése nem független az állam területén található földrajzi objektumoktól, illetve tájaktól. Az államnév tehát jelöli a politikai egységet és/vagy annak területét. Az egyes tagállamokat hivatalos nevükön túl számos nem hivatalos elnevezéssel is illetik. Ezek a nem hivatalos elnevezések, az úgynevezett „informális államnevek”, angolul „state nickname”. Különféle népszerű kiadványok, internetes honlapok igyekeznek összegyűjteni és közreadni az egyes államok összes ismert, az idők során hosszabb-rövidebb ideig használatban lévő informális elnevezéseit. Főbb kategóriái a
hivatalos (pl. Golden State, Kalifornia; Aloha State, Hawaii), a félhivatalos (pl. The First State, Delaware; Corn State, Iowa), a nem hivatalos (pl. Creole State, Louisiana; Cheese State, Wisconsin), a gyakran használt (pl. The Coyote State, Dél-Dakota; Mormon State, Utah), a ritkán használt (pl. Mud-Waddler State, Mississippi; Boomer's Paradise, Oklahoma) és az elavult (pl. New Sweden, Delaware; Old North State, Észak-Karolina) informális államnevek.
2.9.1 Névadási helyzet, névadási szokások az Újvilágban
Az észak-amerikai földrészre felfedezőként, gyarmatosítóként vagy betelepülőként érkező európaiak olyan kontinensről érkeztek az Újvilágba, ahol a jelentős földrajzi objektumok neveinek évszázadok óta használt és elfogadott, általánosan ismert névállománya öröklődött generációról generációra. Az európai ember számára saját kontinensén a névadás szükségessége legfeljebb lokális szinten jelentkezhetett ebben az időszakban. Eltérő volt a helyzet az új földrészen: a felfedezők az újonnan felfedezett kontinens feltérképezésekor, a gyarmatosítók országuk területi igényeinek kialakítása során, a betelepülők, majd leszármazottaik, közöttük a nyugatra vándorló telepesek mindennapi életterük kialakítása kapcsán szembesültek azzal a feladattal, hogy nagy területeket kellett rövid idő alatt megfelelő részletességgel elnevezni. Ehhez nevek tömkelegére, így élő, kreatív névadási gyakorlatra volt szükség.
2.9.2 Az Egyesült Államok hivatalos államneveinek motivációs tényezői
Az 1776-os függetlenség nyilatkozattal Nagy-Britanniától elszakadó 13 amerikai brit gyarmat alkotta Unióhoz, főként a következő évszázadban az európai bevándorlók által benépesített új területeken létrehozott újabb államok csatlakoztak. A névalkotók az egyes tagállamok elnevezéseit kénytelenek voltak a népnévitől eltérő motiváció alapján megalkotni, mivel a hatalmas kiterjedésű ország államai semmiképpen sem tekinthetőek hagyományos értelemben vett nemzetállamoknak. Jelen állás szerint a hivatalos államnevek többsége egyetlen motivációs tényező hatására keletkezett, a nevek mintegy hatodának létrejöttében azonban egyszerre több motivációs tényező is közreműködött. Az államnév megalkotásában szerepet játszó motivációs tényezők minősége szerint a hivatalos elnevezések több kategóriába sorolhatók.
a) Jelentős földrajzi objektumra utaló hivatalos államnevek
Az egyetlen motiváció alapján megalkotott államnevek közül a legtöbb név – 50-ből 21 tagállam, 42% – az állam területének valamely nagyobb földrajzi objektumára, így legjelentősebb folyójára (Alabama, Arizona, Arkansas, Colorado, Connecticut, Delaware, Illinois, Iowa, Kansas, Minnesota, Mississippi, Missouri, Ohio, Oregon, Nebraska, Tennessee, Wisconsin), tavára (Michigan), hegyére (Nevada, Vermont), fő szigetére (Hawaii) utal.
b) Történelmi személyre utaló hivatalos államnevek
Lényegesen kevesebb a valamilyen történelmi személyhez kapcsolható államnév – 50-ből 6 tagállam, 12%. Ebbe a csoportba tartozó államnevek legtöbbje a gyarmatosítások korában élt európai uralkodók vagy az uralkodócsaládhoz tartozó személyek nevéből származtatható. Ilyen például (Észak- és Dél-) Carolina: 1564-ben francia telepesek egy dél-carolinai erődöt neveztek el IX. Xxxxxx xxxxxxx király tiszteletére, a név mai formájának és jelentésének kialakításában I. Xxxxxx és fia, II. Xxxxxx xxxxx uralkodók működtek közre, így ma úgy tartják, hogy magát az államot I. Xxxxxx saját tiszteletére nevezte el francia minta alapján; Georgia: 1732-ben nevezték el II. Xxxxxx xxxxx király tiszteletére; Louisiana: 1681-ben egy francia felfedező nevezte el XIV. Xxxxx xxxxxxx király tiszteletére; Maryland: I. Xxxxxx xxxxx király feleségének, Xxxxxxxxx Xxxxx királynőnek a tiszteletére nevezték el. Egy államnév az amerikai történelem jelentős személyiségének állít emléket. Washington: Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxx, az USA első elnökének a tiszteletére.
c) Az indián őslakosságra utaló hivatalos államnevek
Az államnevek egy része – 50-ből 6 tagállam, 12% – a betelepülők megérkezte előtt a területen élő indián népcsoportról kapta a nevét; (Észak- és Dél-) Dakota, Oklahoma, Texas, Utah.
Az őslakosok népneve mellett esetenként indián üdvözlési forma is szóba jöhet a név forrásaként; Idaho: a sosón ee-dah-how „jó reggelt!” üdvözlési formulából vagy a kiowa- apacs idahi „a komancs indiánok” népnévből.
d) Földrajzi jellegre utaló hivatalos államnevek
A terület általános földrajzi jellegére mutató államnevek – 50-ből 4 tagállam, 8% – a szárazföldi helyzetet (Alaszka aleut nyelven „félsziget, kontinens”; Maine angolul
„szárazföld, kontinens”), a jellemző földfelszínt (Montana: latinul „hegyvidék”, vagy spanyolul montaña = „hegy[ség]”), a jellemző növényzetet (Kentucky: az irokéz kenta-ke
„rétség”) hangsúlyozzák.
e) Európai vagy más földrajzi névből alkotott hivatalos államnevek
Ezek az államnevek – 50-ből 4 tagállam, 8% – európai kötődésű (New Hampshire: a dél- angliai Hampshire grófságról; New Jersey: az angol Csatorna-szigetek egyikének nevéről,), illetve az észak-amerikai kontinensrész keleti partvidékén keletkezett helynevek költöztetésével (Wyoming: Pennsylvaniából került át az ország északnyugati részére) jöttek létre. Rendhagyó esetben előfordul, hogy a két alkategória ötvöződik, ilyen Rhode Island esete. Az elnevezés mintája részben a földközi-tengeri Rodosz sziget angol Rhodes névváltozata, részben pedig az állam közelében fekvő egyik sziget régi holland Roode Eyland
„vörös sziget” megnevezése volt.
f) Jelentős településre utaló hivatalos államnév
Egy esetben – az 50-ből 1 tagállam, azaz 2% – az államnév a terület legjelentősebb településére (New York) utal.
g) Komplex motiváció alapján létrejött hivatalos államnevek
Komplex motiváció alapján megalkotott államnevek esetében – az 50-ből 8 tagállam, azaz 16% – két, esetleg három fent már említett vagy azoktól eltérő (pl. történelmi eseményre, irodalmi ismeretekre utaló) motivációs tényező együttes hatásával számolhatunk. Ilyen Kalifornia (eljövendő történelem + irodalmi hatás: a vidék számára gazdagságot, boldog jövőt sugalló név a spanyol Xxxxxx Xxxxxxxxx xx Xxxxxxxx egyik korabeli regényéből származik, amelyben California amolyan földi paradicsomot jelöl), Florida (spanyol florida szóból: „virágzó [föld]”; történelmi esemény + növényzet: Xxxx Xxxxx xx Xxxx spanyol konkvisztádor 1513 virágvasárnapján pillantotta meg a virágokkal borított partvidéket),
Indiana (őslakosság + irodalmi hatás: az angol Indian szóból: „indián”; népnév és a La Monarquía Indiana [Az indián monarchia] című spanyol könyv hatására), Massachusetts (őslakosság + település: egy indián népcsoport, illetve egy indián település neve), Új-Mexikó (sp. Nueva Méjico „Új-Mexikó” szóból; eljövendő történelem + távoli hely: a spanyol hódítók a név adásával azt a kívánságukat nyilvánították ki, hogy az új terület is gazdag legyen, mint Cortez Mexikója), Pennsylvania (latinul Pennsylvania = „Penn erdeje”; történelmi személy + növényzet: az erdőségekben gazdag tartományt Xxxxxxx Xxxx alapította), Virginia és Nyugat- Virginia (Virginia latinul „szűzföld, szűzi ország”; őslakosság + történelmi személy + földrajzi jelleg: az Angliába érkező korabeli jelentés a terület kapcsán Wingina király Wingandacoa nevű országáról számol be, utóbbi név hatására születhetett meg Xxx Xxxxxx Xxxxxxx javaslatára a xxxxxxx X. Xxxxxxxxxx és az újonnan szerzett megművelendő földterületre egyaránt utaló név).
Összességében tehát elmondható, hogy a hivatalos államnevek főként a terület történelmével, illetve földrajzi sajátosságaival kapcsolatosak.
2.9.3 Az Egyesült Államok hivatalos államneveinek nyelvi eredete
Az előzőekhez hasonló változatosságot tapasztalunk az államnevek alapszavának nyelvi eredete tekintetében is. Mivel a nyelvi eredet sokszor bizonytalan a kategorizáció során a Földrajzi nevek etimológiai szótárának (FNESz) megállapításait tekintettem irányadónak.
a) Indián nyelvekből származó alapszóra visszavezethető hivatalos államnevek
A tagállamok neveinek több mint fele (26/50, 52%) végső soron indián eredetű szóra vezethető vissza. Az esetek többségében pontosan meghatározható az is, hogy mely indián nyelv az alapszó forrása.
Aleut eredetű Alaszka (jelentése: félsziget, kontinens) neve. Az algonkin nyelvből származtathatók az Illinois (ilini = ember; törzsnév), a Michigan (Michi-guma = nagy víz vagy Mitchi-Sagaigan = nagyon nagy tó), a Mississippi (miss = nagy és sipi = folyó), a Missouri (messouri törzsnév) és talán a Wisconsin (a nagy földnyelvnél) nevek. Atapaszk eredetű a Nebraska (Ni-bthaska: ni = folyó és bthaska = szétterjedő, lapos) államnév. A csokta nyelvből származik Oklahoma (okla = nép és homa = vörös) neve. Delavár kifejezésre vezethető vissza a Wyoming (Meche-weami-ing = a nagy lapályoknál) név. Irokéz eredettel
számolhatunk a Kentucky (kenta-ke = rétség) és az Ohio (szép folyó) nevek esetében. Valószínűleg krí származású az Oregon ([kéregből készült] edény, tál) név. A papagó nyelvből ered Arizona (kis forrás) állam neve. Sziú szavakra vezethető vissza a Minnesota (zavaros víz, iszapos folyó) és a (North és South) Dakota (szövetségesek) név.
Több indián nyelv is szóba jöhet az Idaho (kiowa-apacs: idahi = a komancs indiánok; népnév vagy sosón ee-dah-how = jó reggelt!; üdvözlési formula) név forrásaként.
Néhány indián eredetű államnév esetében az elnevezés alapjául szolgáló kifejezés pontos nyelvi eredete nem adható meg: Alabama (népcsoportnév; jelentése bozótirtók), Arkansas (akansea; törzsnév), Connecticut (a hosszú [árapályos] folyótorkolatnál), Iowa (ouaouiatonon; törzsnév), Kansas (kansa; törzsnév), Massachusetts (mass-adchu-seuck = a nagy domb népe; törzsnév, illetve mass-adchu-ut = a nagy domboknál; településnév), Tennessee (ismeretlen jelentésű indián településnév), Texas („barátok” jelentésű indián üdvözlési formulára visszavezethető Teyas népnév), Utah (egy „magas” jelentésű szóval összefüggő indián törzsnév).
b) Angol eredetű alapszóra visszavezethető hivatalos államnevek
Az államnevek közel negyede (14/50, 28%) angol eredetű alapszóból magyarázható: (North és South) Carolina (I. Xxxxxx xxxxx király neve alapján), Delaware (Xxxxxx Xxxx De la Warr (angol főnemes családnevéből), Georgia (II. Xxxxxx xxxxx király nevéből), Indiana (angol Indian = indián népnévből), Maine (szárazföld, kontinens), Maryland (I. Xxxxxx xxxxx király feleségének, Xxxxxxxxx Xxxxx királynőnek angol becenevéből), New Hampshire (a dél- angliai Hampshire nevének átköltöztetésével), New Jersey (a Csatorna-szigetekhez tartozó angol Jersey nevének átköltöztetésével), New Mexico (az angol Mexico országnév átköltöztetésével), New York (az angliai York városnévvel összefüggésben álló angol Duke of York „yorki herceg” méltóságnévből), Pennsylvania (az alapító angol Xxxxxxx Xxxx családnevének felhasználásával), Rhode Island (Rodosz sziget angol Rhodes neve alapján), Washington (Xxxxxx Xxxxxxxxxx családnevének forrása az angliai Washington városnév).
c) Spanyol eredetű alapszóra visszavezethető hivatalos államnevek
Az államnevek tizede (5/50, 10%) a spanyol nyelvből származtatható: California (a sp. califa = kalifa, califato = kalifátus szavakból Xxxxx Xxxxxxxxx xx Xxxxxxxx által megalkotott California irodalmi helynévből), Colorado (sp. colorado = színes, vörös), Florida (sp.
florido, -a = virágzó, virágos), Montana (sp. montaña = hegy[ség] és/vagy lat. montana = hegyvidék), Nevada (a sp. Sierra Nevada = hóval borított sziklás hegylánc, második eleméből, sp. nevado, -a = havas, hófehér, hóval borított).
d) Francia eredetű alapszóra visszavezethető hivatalos államnevek
Két államnév (2/50, 4%) tekinthető francia eredetűnek: Louisiana (XIV. Xxxxx xxxxxxx király nevéből) és Vermont (fr. vert = zöld és fr. mont = hegy).
e) Latin eredetű alapszóra visszavezethető hivatalos államnevek
Az 1861-ig egységes Virginia és West Virginia államok nevében (2/50, 4%) latin tő jelentkezik (latin virgo = hajadon, szűz). Latin utótaggal találkozunk Pennsylvania állam nevében (a családnévi előtaghoz a latin -sylvania [lat. silva = erdő] szó kapcsolódik).
f) Polinéz eredetű alapszóra visszavezethető hivatalos államnév
Egy állam neve (2/50, 2%) valamely polinéz nyelvbıl magyarázható: Hawaii (polinéz
Hawa-iki = kis Jáva; Hawa= Jáva és iki = kis).
Az államnevek és az egyéb földrajzi nevek ma ismert, végső alakjának kialakításában az alapszó nyelvi eredetétől függetlenül fontos szerepet kaptak a különféle európai nyelvek. Indián eredetű alapszavak esetén főként francia grammatikai (a többes szám francia -s jelének hozzáadása a tőhöz: Arkansas, Illinois, Kansas) vagy hangalaki (Iowa, Michigan, Missouri, Nebraska) hatással, illetve angol grammatikai (a többes szám angol –s jelének hozzáadása a tőhöz: Massachusetts) vagy hangalaki (Connecticut, Utah) hatással vehető észre aszerint, hogy mely anyanyelvű felfedezőktől származik az elnevezés első lejegyzése. Előfordul, hogy mind francia, mind angol hangalaki hatás érvényesült a név végső formájának kialakításában (Wisconsin). Angol grammatikai és hangalaki hatás érhetett francia szavakból alkotott nevet is (pl. a jelző és a jelzett szó szórendjét, valamint a fr. vert ’zöld’ szó néma t-jének elvetését a
„zöld hegy[ség]” jelentésűnek értelmezett Vermont névben). Az angolok kedvelték a latinos képzésmóddal létrehozott államneveket, akkor is, ha angol eredetű tő (Carolina, Georgia, Indiana) és akkor is, ha más nyelvből származó tő (fr. Loiusiane → ang. Xxxxxxxx, spanyolos- latinos Montana) képezte a név alapszavát. Egy esetben jelentkezik államnévben latin utótag
(Pennsylvania). Néhány, angolok által adott név kialakításában a holland (holl. Nieuw Amsterdam → ang. New York, holl. Roode Eyland → ang. Rhode Island), a francia (fr. xx Xxxxxxxx erıd → ang. Carolana, Carolina tartomány), a spanyol (sp. Nueva Méjico → ang. New Mexico), illetve valamely indián (indián Wingandacoa ország → ang. Virginia tartomány) nyelv mintaadó szerepével is számolhatunk. Jellemző jelenség a névköltöztetéssel keletkezett államnevek angol new = új megkülönböztető jelzővel történő egyénítése (New Hampshire, New Jersey, New Mexico, New York); illetve a korábban egységes államok kettéválásával létrejött tagállamok nevében tipikus a relatív földrajzi helyzet jelölésére szolgáló angol north = észak, south = dél és west = nyugat differenciáló jelzők jelentkezése (North és South Dakota, North és South Carolina, West Virginia).
Összességében elmondható, hogy a tagállamok nevei nemcsak alapszavuk nyelvi eredetének tekintetében mutatnak sokféleséget, hanem a területek névadásában szerepet játszó különféle népek nyelvi és névadói tevékenységében is.
2.9.4 Az Egyesült Államok tagállamainak magyar megnevezései.
A tulajdonnevek idegen nyelvre ültetésekor használatos fordítási műveletek közül a tagállamok magyar neveinek kialakításakor az átvitel, a fordítás és a grafológiai behelyettesítés játszott szerepet. A ma használt tagállamnevek döntő többsége (48/50; 96%) az angolból került nyelvünkbe. Ezek nagy része átvitellel (41 név, 82%; pl. Georgia, Iowa, Maryland, New Hampshire, Rhode Island, Utah), kisebb része részfordítással (3 név, 6%; Észak-Dakota, Dél-Dakota, Nyugat-Virginia), grafológiai behelyettesítéssel kombinált részfordítással (3 név, 6%; Észak-Karolina, Dél-Karolina, Új-Mexikó), illetve puszta grafológiai behelyettesítéssel (1 név, 2%; Kalifornia) vált magyar megnevezéssé. Néhány (2 név, 4%) esetben több átadó nyelv is szóba kerülhet: a Texas államnév spanyolból vagy angolból átvitellel, az Alaszka államnév angolból, németből vagy oroszból grafológiai behelyettesítéssel eredeztethető.
3. A térkép szerkesztésének menete
A szakdolgozatom elkészítésének legelső lépése, úgymint a legtöbb kartográfiai és egyéb munka esetében, az információgyűjtés, valamint azok rendszerezése volt. Mielőtt elkezdtem volna a tényleges munkát napokig kutattam az interneten Amerika őslakóival foglalkozó oldalakat, valamint a témához kapcsolódó atlaszokat és könyveket az otthoni könyvespolcon, illetve a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Könyv- és Térképtárában is. A népek elnevezéseihez szükséges Xxxxxxx Xxxxxx: A Föld népei, Amerika című könyvet hosszas keresgélés után egy antikváriumban sikerült megtalálnom, majd megvásároltam, mivel könyvtári kölcsönzése nehézkes volt. Az információk összegyűjtése után Xxxxxxxxxxx Xxxxxx tanár úr által A térképi adatábrázolás grafikai módszerei kollokviumon ajánlott metódust alkalmaztam, azaz „hátradőltem a karosszékben” majd átgondoltam, hogy a témán belül pontosan milyen tematikát és miként alkalmazzam. A „hintázás”, valamint a forrástérképek eredményeként létrejött bennem egy kognitív térkép, amelyet el kívántam készíteni.
Ebben a fejezetben a szakdolgozatom gyakorlati részéhez felhasznált programokról írok röviden, abból a célból, hogy az azokat nem ismerők számára is egy átfogó képet adhassak.
Ezt a programot kartográfus berkekben „a térképészek svájci bicskája” becenévvel szokták illetni. A Global Mapper egy egyszerűen használható nagy teljesítményű GIS szoftver, amely a hétköznapi felhasználók számára is elérhető viszonylag alacsony áron. Szinte bármilyen raszteres és vektoros képet, illetve adatot megnyithatunk vele, majd különböző műveleteket végezhetünk rajta. Ezzel a programmal a térképemhez szükséges raszteres alaptérképek vetületét rendszereztem, valamint a domborzatábrázoláshoz szükséges summert készítettem el vele.
A CorelDRAW egy olyan vektorgrafikus rajzoló program, amelynek segítségével egyszerűen készíthetünk önálló rajzokat, névjegyeket, szórólapokat, webgrafikákat, vagy akár több oldalas üzleti kiadványokat is. A program ismerete a legtöbb szakmának segítséget nyújthat azon területen, ahol a napi gyakorlat során, általános célú grafikai alkalmazások használatára van igény. Ez a szoftver az összegyűjtött forrástérképekből készített térképem szerkesztésében nyújtott segítséget.
12. xxxx: Xxxxxx, a kaméleon, az X3 jelképe
Az alábbi fejezetben a térképem témájának megválasztásáról és elkészítéséről írok. Célom tehát az Amerikai Egyesült Államok őslakóinak etnikai térképezése, valamint az indián kultúrák földrajzi nevekre való hatásának bemutatása a XXI. századi térképtudomány segítségével, amelyet szerény véleményem szerint úgy lehet a legjobban érzékeltetni, ha az európaiak betelepülése előtti időben ábrázolom, azaz a XVI. század végén.
Mint ahogy azt már fentebb írtam, első lépésem az ábrázolt tematika kigondolása, majd az ahhoz szükséges információgyűjtés volt. Különböző történelmi atlaszokat végignézve, illetve a világháló segítségét is igénybe véve, utánanéztem az USA területén élő indiánok szállásterületének, és magyar elnevezéseinek.
3.3.1 A térképlap megformálása
A munka kezdetén az általam kiválasztott grafikus programban – CorelDRAW X3 – létrehoztam a térképemhez megfelelő méretű dokumentumot, majd kijelöltem azt a felületet,
xxxx dolgozni szándékoztam. Ez a felület a térképlap, annak térképrajzzal kitöltött része pedig a térképtükör. A térképlap megformálása tehát a térképlap méretének rögzítését jelenti, melyet a műszaki jelek felvételével érjük el.
A térképem méretét az alapanyagok figyelembevételével és hosszas számítgatások után választottam. A számítást abból a célból hajtottam végre, hogy megtudjam melyik az a méretarány, illetve lapméret, amelyen az ábrázolni kívánt terület jól olvashatóan bemutatható.
Végül a terület legjobb elhelyezése miatt a 9 milliós méretarány és a fekvő 570 × 370 mm-es lapméretet választottam, amely a standard A2-es lapméretnél (597 × 420 mm) valamelyest kisebb.
3.3.2 Jelkulcs és ábrázolásmód kidolgozása
A jelkulcs a térképi objektumok térképen alkalmazott grafikus jeleinek gyűjteménye. A jelkulcs kialakításánál figyelemmel kell lenni a jelkulcsi elemek könnyű olvashatóságára, beazonosíthatóságára. A jelkulcsom kialakítása során próbáltam a saját ízlésem, illetve a térképészeti hagyományokat is szem előtt tartani.
Térképem tematikájának lényege az indián népcsoportok földrajzi elhelyezkedése, ami egyértelművé tette, hogy a térképi ábrázolás módszerek közül a felületi módszert kell alkalmaznom, amely tárgyak, jelenségek elterjedési területeinek bemutatására és elkülönítésére szolgál. Esetemben a különböző nyelvcsaládhoz tartozó népcsoportokat, különböző színű felületekkel ábrázolom.
A térképszerkesztés előtt adódott még egy jelentős eldöntendő feladat, ami a térkép vetületének kiválasztása. A vetületválasztás során szintén figyelembe kell venni a tematikát, mivel nem mindegy, hogy bizonyos témához, milyen vetületet választ a szerkesztő. Az esetemben a népcsoportok szállásterületének minél pontosabb bemutatása érdekében egy területtartó vetület az ideális választás. A tematika szabta határok, illetve más az Egyesült Államok területét ábrázoló térképek megvizsgálása után Albers-féle területtartó kúpvetületet választottam.
Ahogy korábban már említettem a térképszerkesztéshez a CorelDRAW X3-as programot választottam. A szerkesztés során a bal oldali menüsorban található Bézier, illetve a Szöveg
eszközöket használtam a leggyakrabban. A Bézier eszközzel a síkrajz részeit, a Szöveg
eszközzel pedig magától értetődően a névrajz elemeit készítettem.
Az alábbiakban nem részletezem a szerkesztés menetét, mivel a lépésről lépésre leírt folyamat túl száraz lenne, valamint maga a program használata se túl bonyolult, ezért csak a szerkesztés főbb fázisait veszem végig, majd a végén egy átfogó képsor található, amelyen jól figyelemmel követhető a szerkesztés munkamenete.
A szerkesztési fázisok tehát a következők; térképlap megformálása, síkrajz, névrajz, domborzatrajz (summer) és végül a jelmagyarázat elkészítése. Először a térképem keretét alkottam meg, majd következtek a térkép síkrajzi elemei. Ezen belül első lépésként az ábrázolt terület partvonalát, így megkaptam a szárazföld, illetve az óceánok határát és felületét. A következő lépésben a vízrajzi elemeket – folyók, tavak stb. – készítettem el a Bézier eszköz segítségével. Ezután következhettek a különböző határok megrajzolása, mivel ezek egy része valamilyen vízrajzi objektumon húzódik. A határok közül előbb az országhatár, utóbb a tagállamok határait szerkesztettem meg. Ezt követően a térképem tematikáját kezdtem megalkotni, azaz az indián törzsek szállásterületének határvonalait és felületeit. A síkrajzi elemek elkészítése után a Szöveg eszközzel a névrajzi elemeket vettem fel a térképemre. A névrajzi elemeken belül három fő kategória található a pontra, a vonalra és a felületre vonatkozó nevek, melyek közül nálam a felületre és a vonalra vonatkozóak fordultak elő a leggyakrabban. A vonalra vonatkozó neveim nagy része a vízrajz vonalas elemeit – folyók, patakok –, illetve a fokhálózati számokat takarja. A felületre vonatkozó neveket pedig a vízrajz nagyobb felszínű, nagy kiterjedésű elemeire – például óceánok –, a tagállamok neveire, valamint a térképem lényegi tematikáját alkotó indián kultúrák és törzsek megnevezéseire használtam.
A névrajz megalkotása után a térképem harmadik dimenziójának kifejezésére szolgáló domborzatárnyékolás, más néven summer elkészítéséhez fogtam hozzá. Ezt, ahogy már a programok bemutatásánál megjegyeztem a Global Mapper nevű programmal hajtottam végre. A művelet lényege, hogy interneten ingyenesen elérhető SRTM (Shuttle Radar Topography Mission) fájlokból – amely a Föld műholdas méréseken alapuló, viszonylag pontos digitális domborzati modellje – a Global Mapper program segítségével egy raszteres domborzatárnyékolásos képet készítünk, majd azt az általunk használt grafikus szoftverbe, esetemben a CorelDRAW X3 programba a területünk alá helyezzük.
A domborzat elkészítése után a térkép jelmagyarázatának szerkesztésével folytattam a munkát. A jelmagyarázatba csak a legfontosabb jelkulcsi elemeket vettem fel, míg az egyértelmű, mint például a vízrajzi elemeket vagy neveket nem.
Mindezek után ellenőrzés céljából az elkészült térképemből próbanyomatot nyomtattam, amely nemcsak a színhelyesség ellenőrzését segítette, hanem alkalmat nyújtott a végső nyomdai munka előtti esetleges korrekciókra is.
13. ábra: A szerkesztés munkafázisai
4. További fejlesztési tervek
Az eredeti elképzelésem alapján a szakdolgozatomhoz elkészített térképet szerettem volna összekötni valamilyen térinformatikai rendszerrel, de sajnos erre az idő rövidsége, illetve más egyetemi és személyes elfoglaltság miatt nem volt elegendő időm. Az alábbiakban leírom az általam tervezett fejlesztéseket, melyeket terveim szerint egyszer mindenképpen szeretnék megvalósítani, hiszen egy modern, XXI. századi rendszerrel mindenki számára érdekfeszítőbben be lehet mutatni a témát. Ezt azért is tartom fontosnak, mivel véleményem szerint a mai fiatalság egyre kevésbé érdeklődik az indián kultúrák iránt; egyrészt az egyre kevesebb témába vágó film, másrészt a fiatalok csökkenő olvasási kedve miatt.
Terveimben egy olyan weboldal elkészítése állt, amely az egykor virágzó indián kultúrákról, valamint azok a térképészet számára jelentős hatásairól átfogó képet ad. A leendő honlap középpontjába a térképemet szeretném helyezni, melyet egy összetett alkalmazásba szeretnék építeni. Az alkalmazásba olyan fontosabb opciókat tervezek beépíteni, amely a térképemet nagyíthatóvá-kicsinyíthetővé, valamint különböző rétegei ki-be kapcsolhatóvá válnak. A rendszerbe tervezem újabb rétegek beillesztését, mint például az indián háborúk helyszíneit, időpontjait, a telepesek terjeszkedésének és az őslakosok visszaszorulásának folyamatát, melyek egy részét már egy korábbi, a Térképkiadványok 2 gyakorlati órához elkészített munkámban bemutattam. Emellett olyan beállítások beépítésére is gondoltam, amivel az indián eredetű víz-, város- és tájnevek opcionálisan megjeleníthetővé válnak. Ezeket vagy a Macromedia Flash nevű programmal, vagy a Visual Basic nevű szoftver Actual Map vagy Map Suite beépülő moduljával tervezem végrehajtani, persze ettől eltérő programok is szóba jöhetnek, mivel a rendszer jövőbeli elkészítésekor, a technika rohamos fejlődése miatt elképzelhető, hogy a célra alkalmasabb szoftverek is rendelkezésre állnak majd.
5. Összefoglalás
Célom a dolgozat elkészítésével többek között az egykor virágzó amerikai ősi kultúrák bemutatása volt a modern kartográfia eszközeivel, leírva a készítés folyamatát, a közben felvetődő esetleges problémákat, illetve bemutatni a szerkesztés kellékeit.
Az indián népcsoportokról, Amerika ősi, „első nemzetéről” rengeteg érdekességet lehetne írni. Szakdolgozatom, valamint az elkészített térképem segítségével elsősorban a kultúrák, a nyelvcsaládok és a törzsek földrajzi elhelyezkedését mutattam be, de mindezek mellett az indián nyelvek földrajzi nevekre kifejtett hatását, a betelepülő lakosság viszonyát az őslakosokhoz és a terjeszkedésüket is.
A prezentálásom eszköze elsősorban természetesen az általam elkészített térkép, valamint a tervezett, későbbiekben elkészítendő webes rendszer, amely manapság szinte nélkülözhetetlen a kartográfiában is. Az elkészült, valamint tervezett jövőbeli munkám megvalósítását az Adobe Dreamweaver CS3, a CorelDRAW X3, a Macromedia Flash MX 2004 és a Visual Basic nevű XXI. századi informatikai szoftverek segítségével szeretném elérni. Igaz ezek nem kifejezetten térképészeti programok, de a célnak megfelelnek, továbbá sajnos nem sok kimondottan kartográfiai feladatokra fejlesztett, elérhető program létezik, mivel az informatikai cégek szemszögéből ez a szakma csekély anyagi forrásokat rejt.
A munkám során több probléma is felmerült, kezdődött ott, hogy majdnem minden atlaszban máshogy ábrázolják a nyelvcsaládok, a kultúrák és a törzsek elhelyezkedését, illetve még néhol a neveit is. További problémák is előfordultak, melyeknek kiküszöbölései jelentős fennakadást okoztak. Az egyik például a melléktérképen ábrázolt tagállam, azaz Alaszka domborzatárnyékolása jelentette, mivel bizonyos szélességi fokoktól északra és délre a műholdak pályája miatt nincs megfelelő SRTM fájl.
Az idő szűkössége miatt sajnos nem sikerült minden Amerika őslakosságát érintő témában egyforma, az általam előzetesekben eltervezett mennyiségű információt összegyűjteni, de azt remélem, hogy így is egy megfelelő áttekintő képet tudtam a munkám során létrehozni.
6. Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretném hálámat kifejezni:
Családomnak, akik mind anyagilag, mind szellemileg támogattak egész eddigi életem során.
Xxxxxx Xxxxxxx, témavezetőmnek, a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék oktatójának, tanszéki mérnökének, hogy munkámat koordinálta és értékes tanácsaival emelte dolgozatom színvonalát.
Xx. Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxxxxxxx, a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék könyvtár vezetőjének, hogy amikor kéréssel fordultam hozzá, készségesen állt rendelkezésemre.
Minden tanszéki oktatónak és dolgozónak, amiért mérhetetlen empátiát és szakértelmet tanúsítottak egyetemi éveim során.
7. Irodalomjegyzék
1. American Indian Tribes, The Editors of Salem Press, 2000.
2. Az emberiség krónikája, Officina Nova Kiadó, 1990.
3. Xxxxxxxx Xxxxxx: Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak hivatalos és informális elnevezéseiről, a tagállamnevek magyar fordításáról. Tanulmány, Debeceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Debrecen 2007.
4. KÉPES TÖRTÉNELMI VILÁGATLASZ, Reader’s Digest Kiadó Kft., Budapest, 2002.
5. XXXXXXX XXXXXX: A FÖLD NÉPEI 4. – AMERIKA NÉPEI, PÜSKI KIADÓ Kft. 2004.
6. KÖZÉPISKOLAI TÖRTÉNELMI ATLASZ, Cartographia Kft., Budapest, 2000.
7. Xxxxxx Xxxx: Az ősi Amerika - Művelődéstörténeti képeskönyv fiataloknak, Holnap Kiadó, Budapest, 2001.
8. Péntek Xxxxxx Xxxxxx: A Római Birodalom Bemutatása webtérképen. Szakdolgozat, ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, Budapest 2009.
9. Próbáld Ferenc: Amerika regionális földrajza, Trefort Kiadó, Budapest, 2005.
10. Történelmi világatlasz: Cartographia Kiadó., Budapest, 2005.
11. Xxxxxx Xxxxxxxx: AZ INDIÁN HÁBORÚK, Alexandra Kiadó, 2001.
1. Főtérképhez felhasznált internetes térképek:
xxxx://xxxxx.xxx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/Xxxxxxxxxx-Xxxxxx-xx-Xxxxxxxx-Xxxxxxx.xxx xxxx://xxxxx.xxx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/XX-Xxxxx-Xxxxxxxx-Xxxxxx-Xxxxxxxx.xxx xxxx://xxxxxxxxxxxx.xxx/xxxxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxx_xxxxxx.xxx xxxx://xxx.xxx.xxxxxx.xxx/xxxx/xxxxxxxx_xxxxx_0000/xx000000.xxx
2. Melléktérképhez felhasznált internetes térképek: xxxx://xxxxxx.xxxxxxxxx.xxx/xxxxxxxxx/xxxxxxx/0/00/Xxxxx_Xxxxxx_Xxxxxxxxx_Xxxxxx.xxx
7.3 Felhasznált internetes források
A honlapok utolsó ellenőrzésének időpontja 2011. május 14.
1. Az ábrázolt terület bemutatásához kapcsolódó hivatkozások: xxxx://xx.xxxxxxxxx.xxx/xxxx/Xxxxxxx#xxxx_xxx-0 xxxx://xx.xxxxxxxxx.xxx/xxxx/Xxxxxxxx_Xxxxx%X0%XXxx_%X0%00xxxxxx#xxxx_xxx-0 xxxx://xxxxxxx.xxx.xx/xxx/0/xxxxxx/0xxxx.xxx xxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxx/xxxxxxxxx/0000/00xxx/xxxxxxxx/xxxx00.xxxx
2. Amerika ősi kultúráihoz kapcsolódó hivatkozások: xxxx://xx.xxxxxxxxx.xxx/xxxx/Xxxxxxxxxxxxxx_xx_xxxxxxxxxx_xxxxxxx_xx_xxx_Xxxxxxxx xxxx://xx.xxxxxxxxx.xxx/xxxx/Xxxxxxx xxxx://xx.xxxxxxxxx.xxx/xxxx/Xxxxxxxx_xxxx%X0%X0x_xxxxxxx xxxx://xx.xxxxxxxxx.xxx/xxxx/Xxxx%X0%X0xxx xxxx://xxxxx.xxxxxxx.xxx/xxxxxxxx/xxxxxxxxx/xxxxxxx0.xxxx#0 xxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx/xxxxxx/0000 xxxx://xxx.xxxx.xxx/xxxxx.xxx?xxxxxxxxxx_xxxxxxx&xxxxxxxxx&xxx00&Xxxxxxx00 xxxx://xxx.xxxxxxxxxx.xxx/xxxx/xxxxxxxxx0.xxxx xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxx.xxx/xxxxx/xxxxxxxxxx.xxx
8. Ábrajegyzék
1. ábra: xxxx://xxx.xxxxx-xxxxx.xxx/XXXX/Xxx/Xxx0/000.xxxx
2. ábra: xxxx://xxxxxx.xxxxxxxxx.xxx/xxxxxxxxx/xxxxxxx/x/xx/Xxxxxxxx_%00xxxxxxxxxxxx_xxxxxxxxxx%00.xxx
3. ábra: xxxx://xxxxxx.xxxxxxxxx.xxx/xxxxxxxxx/xxxxxxx/0/0x/XXX_xxxx_xx.xxx
4. ábra: XXXXXXX XXXXXX: A FÖLD NÉPEI 4. – AMERIKA NÉPEI, PÜSKI KIADÓ Kft. 2004. 21. oldal
5. ábra: XXXXXXX XXXXXX: A FÖLD NÉPEI 4. – AMERIKA NÉPEI, PÜSKI KIADÓ Kft. 2004. 28. oldal
6. ábra: xxxx://xxxxxx.xxxxxxxxx.xxx/xxxxxxxxx/xxxxxxx/0/00/XxxxxxxxxXxxxx.xxx
7. ábra: XXXXXXX XXXXXX: A FÖLD NÉPEI 4. – AMERIKA NÉPEI, PÜSKI KIADÓ Kft. 2004. 17. oldal
8. ábra: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xxx/xxxxxxxxx/Xxxxxx%00Xxxxxxxx.xxx
9. xxxx: Xxxxxx Xxxxxxxx: AZ INDIÁN HÁBORÚK, Alexandra Kiadó, 2001. 91. oldal
10. ábra: Xxxxxxx Xxxxxx: Amerika regionális földrajza, Trefort Kiadó, Budapest, 2005. 26. oldal
11. ábra: XXXXXXX XXXXXX: A FÖLD NÉPEI 4. – AMERIKA NÉPEI, PÜSKI KIADÓ Kft. 2004. 80. oldal
12. ábra: xxxx://xxx.xxxxxxxxx.xxx/xxxxxx/xxxxxxxx.xxx
13. ábra: A szerkesztés munkafázisai; CorelDRAW X3 képernyőmentés (Print Screen)
9. Melléklet
A diplomamunkám mellékletében az általam elkészített térkép nyomtatott példánya, valamint egy DVD található, amelyen a dolgozatom pdf formátumú verziója és a térképem cdr állománya van.
XXXXXX XXXXXX TUDOMÁNYEGYETEM INFORMATIKAI KAR
TÉRKÉPTUDOMÁNYI ÉS GEOINFORMATIKAI TANSZÉK
DIPLOMAMUNKA-TÉMA BEJELENTŐ
Név: Péntek Xxxxxx Xxxxxx
EHA-kód: PEROAAT.ELTE Szak: Térképész MSc
Témavezető: Xxxxxx Xxxx
munkahelye és címe: Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetem Informatikai Kar, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék; 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxx xxxxxx 0/X
beosztása és iskolai végzettsége: mérnök tanár; okleveles térképész
A dolgozat címe: Az amerikai őslakosság XVI. századi etnikai térképe – Az Amerikai Egyesült Államok területén
A dolgozat témája:
Az Amerikai Egyesült Államok őslakóinak XVI. századi etnikai térképének elkészítése, valamint az indián kultúrák földrajzi nevekre való hatásának bemutatása.
A témavezetést vállalom. .............................................................................
(a témavezető aláírása)
Kérem a diplomamunka témájának jóváhagyását. Budapest, 20…………………...
.............................................................................
(a hallgató aláírása) A diplomamunka-témát az Informatikai Kar jóváhagyta. Budapest, 20……………………
.............................................................................
(a témát engedélyező tanszék vezetőjének aláírása)
Nyilatkozat
Alulírott, ……………………………………………………….. nyilatkozom, hogy jelen dolgozatom teljes egészében saját, önálló szellemi termékem. A dolgozatot sem részben, sem egészében semmilyen más felsőfokú oktatási vagy egyéb intézménybe nem nyújtottam be. A szakdolgozatomban felhasznált, szerzői joggal védett anyagokra vonatkozó engedély a mellékletben megtalálható.
Budapest, 20…………………………….
………………………………….