Összefoglalás mintaszakaszok

Összefoglalás. Az ideális munkahely jellemzői kapcsán a fókuszcsoportok résztvevői általában a hatékony munkaszervezéshez kapcsolódó tényezőket nevesítettek. Emellett sokan a munkavégzéshez szükséges infrastrukturális adottságok szerepét hangsúlyozták, a jó csapatmunkát, az összetartást és a munkahelyen belüli bizalom fontosságát, valamint a megfelelő fizetést, a kiszámíthatóság révén garantált munkabiztonság szerepéről is szóltak. Már az ideális mun- kahely kérdéskörénél sokan mutattak rá a munka és magánélet egyensúlyának fontosságára. A családbarátságra vonatkozóan a legfontosabbnak a családhoz illeszkedő, a magánéletet tiszteletben tartó munkaidő bizonyult; azaz elsősorban a rugalmasságot és a részmunkaidőt biztosító, valamint a kollégákat túlórával nem terhelő munkahelyet látták ideálisnak a fókuszcsoportok résztvevői. A közszféra felkeresett munkatársai tipikusan úgy gondolták, hogy a közoktatás nem tudja biztosítani a munka-magánélet egyensúlyát, jellemző a folyamatos rendelkezésre állás, emiatt csak korlátozottan te- kinthető családbarátnak; viszont a megkérdezettek szerint a versenyszférához képest a közoktatás csa- ládbarátabbnak tekinthető. A munkahelyi közösségek és a vezetőség kulcsszerepet tölt be, mivel egyértelműen törekszik a rugalmas- ság biztosítására. A munkahelyi beosztás kialakítása során figyelembe veszik a kisgyerekesek igényeit, valamint a szektorra jelemző nyári időszakot is többször említették. A munka családi életre való hatása jelentős a megkér- dezettek körében, a túlóra, a hétvégi továbbképzések mind kihatással vannak a megélt stresszre, ugyanakkor a család támogató szerepe a munkahelyi problémákkal való megküzdésben, vagy a munkaminőség javításában kiemelkedő. A társas támogatás, ezen belül a munkatársi, munkaközösségi támogatás jelentős. Lényegesen segít a szervezésben, ha a házastársak mind a ketten pedagógusként dolgoznak. Tapasztalatunk szerint a közokta- tás intézményeit (más szektorokhoz képest) inkább jellemzik az intenzív, munkaidőn kívül is szervezett szabadidős tevékenységek, valamint a munkahelyen kialakult, de azon kívül is megmaradó barátságok. Az esélyegyenlőség szempontjából a fókuszcsoportos kutatás azt az erdményt hozta, hogy a munkavállalók nem élnek meg esélyegyenlőtlenségeket, a férfiak és nők között adottak az azonos munkalehetőségek és körülmények. Habár a pedagógusi szakmában elnőiesedés figyelhető meg, a férfi kollégák jelenlétét kiemelten megbecsülik a szektorban. A gyermekvállalás és nevelési feladatok ugyanakkor ...
Összefoglalás. Az Y generáció szülöttjeként, agrármérnök édesapám mellett még személyesen is volt lehetőségem megtapasztalni, hogyan működnek a TSZ-ek. Azt tapasztaltam, hogy a megfelelő szakmai vezetés mellett gördülékenyen zajlanak a munkálatok a dohány palánták nevelésénél, az aratásoknál vagy akár a szarvasmarha telepen. Akkoriban nem láttam mást, csak a mezőgazdaságot, mégis nem ez lett az a terület, amely a továbbtanulásomat befolyásolta. Közgazdászként végeztem, az élet úgy hozta, hogy az agrárvonalat a testvérem vitte tovább, viszont a doktori tanulmányaimat meghatározta, hogy családom révén érintett vagyok a témában. Mivel agrárirányú végzettséggel nem rendelkezem, az motivált, hogy minél inkább elsajátítsam azokat a szakirányú ismereteket, amelyek az agrárium jelenlegi kihívásaira irányulnak. Célom az volt, hogy olyan kutatást végezzek, amelynek valóban gyakorlati hasznossága is lehet. Köztudott, hogy Magyarországon a mezőgazdaság tradicionális ágazat, amelyhez az országban a földrajzi adottságok is adottak. Az ágazatban való tevékenység szeretetéhez ugyanolyan elhivatottságra van szükség, mint például az oktatásban vagy az egészségügyben. Általános problémát jelent, hogy az ágazatban kiemelten nagy munkaerőhiány van, ugyanakkor a világszintű folyamatok megkövetelik a fenntartható termelést, hiszen a növekvő népesség miatt nagyobb volumenű termelést igényel változatlan földterületen. A hatékony termelést a technológia adta lehetőségek kiaknázásával tudnák megvalósítani a gazdálkodók, azonban a magyar agráriumra jellemző felaprózódott fölterületek és a gazdák nagy többségére jellemző tőkehiány miatt a precíziós technológia térhódítása várat magára. További probléma a mezőgazdaságban, hogy az átlag életkor igen magas, ami több szempontból is kritikus: egyrészt kilátástalan, hogy ki fogja tovább vinni a gazdálkodásokat, másrészt a legmodernebb technológia elsajátítására a fiatalabb generáció alkalmasabb lehet. Egy dolog kétségtelen: együttműködés nélkül szinte lehetetlen megvalósítani a hatékony gazdálkodást. Erre irányultan már számos kutatás készült, amelyben pl. közgazdasági összefüggésekkel, vagy a közös géphasználattal bizonyították a termelői szerveződések szükségességét. Kutatásom kezdetén (2018 őszén) a szabolcsi almatermelők problémájával foglalkoztam, amellyel kapcsolatban, a szakirodalomban is fellelhető információkra támaszkodva tudtam következtetéseket levonni. Kiszolgáltatott helyzetben vannak az almatermelők, ugyanis a feldolgozóüzemek és felvásárló...
Összefoglalás. Az Egészségház nonprofit gazdasági társaságként való működésével, a szolgáltatások bővítésével, takarékos gazdálkodásával a biatorbágyi lakosok magas színvonalú járóbeteg szakellátását valósítja meg, valamint a szűrővizsgálatok és életmódi programok, a praxisközösségekkel való együttműködések révén a betegségek megelőzése, az egészségtudatosság fejlesztésén dolgozik. Bár ezek a célok világosak, a jogszabályi változások és a sajátos finanszírozási háttér a tervezésben továbbra is sok bizonytalan faktort eredményez – ezért arra kell felkészülnünk, hogy a változásokra rugalmasan tudjunk reagálni. Jelenlegi működésünkben jellemző, hogy a rendeléseken a várólisták országos összehasonlításban rendkívül kedvezőek – bár egy- egy elégedetlen beteg előfordulhat. Az Egészségház működési fenntarthatóságát részben a jelenlegi szakemberek megtartása, mindenekelőtt pedig a területi ellátási kötelezettségnek a környező településekre való bővítése teremtheti meg. Üzleti tervünket számos nehezen prognosztizálható tényező befolyásolhatja egy teljes üzleti évre tervezni a jelenlegi körülmények között biztonsággal nem lehet.
Összefoglalás. A Hatósághoz panasz érkezett, amely szerint a Norvég Repülési Főiskola (Norwegian Aviation College, a továbbiakban: NAC) a módosított nemzeti költségvetésből közvetlen támogatás, illetve Troms közigazgatási kerülettől és Målselv helyhatóságtól különböző pénzek formájában állami támogatást kapott. Miután a norvég kormányt értesítette, és annak észrevételeit megkapta, a Hatóság 2006. december 13-án úgy határozott, hogy hivatalos vizsgálati eljárást indít a Troms közigazgatási kerület pilótaoktatási ágazatának nyújtott pénzekkel kapcsolatban. A NAC a SAS légitársaság (60 %), a Norsk Luftfartshøgskole (29 %) és más kisebb részvényesek tulajdonában van. A közös európai szabályokra (az Egyesült Légügyi Hatóság repülésre jogosító engedélye) épülő kétéves tanfolyam keretében oktat repülést a Tromsø/Bardufoss régióban. A NAC különböző formában mind a központi kormányzattól, mind a helyi önkormányzattól kapott támogatást. A norvég kormány szerint ennek hátterében az a kívánság áll, hogy a SAS légitársaságtól kapott támogatás jelenlegi csökkenése ellenére is fenn tudják tartani a pilótaképzést Troms közigazgatási kerületben. A norvég hatóságok szerint a Norsk Luftfartshøgskole a Troms közigazgatási kerület, a SAS Repülési Akadémia, valamint Bardu és Målselv helyhatóság által létrehozott alapítvány, amelynek célja az észak-norvé- giai pilótaoktatás, valamint a repüléshez kapcsolódó oktatás és képzés fejlesztésének támogatása. Projekt- támogatást kapott Troms közigazgatási kerülettől, most pedig javaslatokat vár a pénzek végső elosztásának engedélyezésével kapcsolatban. A Hatóságnak kételyei vannak azt illetően, hogy a Troms közigazgatási kerület pilótaoktatási ágazatának nyújtott támogatás összeegyeztethető-e az EGT-Megállapodás állami támogatásra vonatkozó szabályaival. Következésképpen a Hatóság köteles hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményezni a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint.
Összefoglalás. A tévedés pszichológiai fogalmát az akarat pszichológiai definíciójából kiindulva határozhatjuk meg, amely döntően az ösztönök és törekvések által determinált Az emberi akarathoz kapcsolódik az emberi magatartás célja és indítóoka, amelyeket szintén az emberi ösztönök határoznak meg és befolyásolnak. A tévedés téves illetve hibás akarat, amelynek jellemzője, hogy tévedésünket kezdetben nem ismerjük fel, hanem elképzelésünket, vélekedésünket helyesnek tartjuk, holott az a valósággal nem egyezik. FRXXX xzerint a tévedés patológiás és mindig valamilyen elfojtás, őszinteséghiány miatt keletkezik. A tévedéssel rokoníthatók egyéb pszichológiai fogalmak is, úgy, mint az elfelejtés, elszólás, a téves (félre)olvasás, illetve a tollhiba (elírás). A félreolvasás esetén sokszor olyan szavakat látunk a szövegben, amelyek valójában nincsenek is ott, de az olvasót foglalkoztatják. A lelkiismeretfurdalás pedig sok esetben elíráshoz, elvétéshez vezet. A tévedés jogi fogalomának meghatározásához szükségképpen hozzá tartozik az akaratnyilatkozat jogi definíciója. Utóbbi nem más, mint a szerződést kötni szándékozó fél joghatás kiváltására irányuló ügyleti akaratának közlése. Az akaratnyilatkozat két fő elemből áll: a fél belső – a külvilág számára – látens akaratából és annak a másik fél részére történő kinyilvánításából. A fél belső akarata is többféle lehet, úgy, mint cselekvési, nyilatkozati, illetve ügyleti akarat.
Összefoglalás. A nyilatkozati és akarati teóriák egymással való háborúja (Theorienstreit) döntetlenül zárult, hiszen mindegyik nézet használható eredményeket hozott a jogtudomány és a joggyakorlat számára. Ahogyan MANIGK390 fogalmazott, a nyilatkozati elméletek legfőbb érdeme abban állt, hogy kidolgozták az akarat nélküli nyilatkozatok (Erklärung ohne Willen) fogalmát és azok jogkövetkezményeit, míg hibájukként szolgált, hogy egyáltalán nem vették figyelembe a szerződő fél belső akaratát. Az akarat-elméletek előnye abban állt, hogy a jogügylet létét helyesen alapozták a szerződő fél belső akaratára, ugyanakkor nem ismerték el az akarat nélküli nyilatkozatok fogalmát és a szerződéses nyilatkozat címzettje oldaláról egyáltalán nem vizsgálták a szerződés érvényességét. Az akarati és nyilatkozati elméletek csatája akkor csúcsosodott ki, amikor a Német Birodalom az új polgári törvénykönyv (BGB) megalkotására törekedett. Ebben az időben kezdte érvényét veszíteni az addig uralkodónak számító akarat-teóriák közül Xxxxxxx és Xxxxxxxxxx akarat- elmélete és törtek fel a nyilatkozati elméletek új gondolatai. A teóriák háborúja a BGB tervezeteiből is kitűnik, ezen harc eredményeképpen születhetett meg a BGB azon végleges szövegváltozata, amely már mindegyik elmélet nézeteiből a hasznos elemeket magába applikálta.
Összefoglalás. A közleményben egy új, telepített sugárvédelmi ellenőrző rendszer tervezését és létesítését mutattuk be. Az 1. számú akna és környezete állapotának részletes ismeretéhez elengedhetetlen a folyamatos sugárvédelmi ellenőrzés megvalósítása telepített monitoring rendszerekkel. A helyreállításra történő felkészülés során egy új, egyedi telepített monitoring rendszer tervezése és létesítése történt meg, amelynek segítségével az 1. számú akna és környezetének folyamatos ellenőrzése biztosítható. A telepített sugárvédelmi ellenőrzés feladata a sugárvédelmi helyzet operatív értékelése és a személyzet tájékoztatása. A KISER rendszer létrehozásával az 1. számú akna körül egy komplex, telepített sugárvédelmi ellenőrző rendszer üzemel, amely alkalmas a munkaterület sugárzási helyzetének folyamatos ellenőrzésére, a mérési eredmények megjelenítésére, az eredmények tárolására, a mérési eredmények összehasonlítására a figyelmeztető- és vészszintekkel, illetve jelzések adására a kijelző blokkokra. A KISER folyamatos ellenőrzést valósít meg az alábbi paraméterek vonatkozásában: - munkaplatformon: - a gamma-sugárzás dózisteljesítménye, - a levegő alfa-, béta- és gamma-aeroszolok aktivitás-koncentrációja, - a radioaktív jód és nemesgázok aktivitás-koncentrációja; - reaktorcsarnok pódiumán a gamma-sugárzás dózisteljesítménye; - az 1-es akna vizének összes-gamma aktivitás-koncentrációja; - a munkaplatform alól eltávolított és már szűrt levegőben: - a levegő alfa-, béta- és gamma-aeroszolok aktivitás-koncentrációja, - a radioaktív jód és nemesgázok aktivitás-koncentrációja. A KISER méréseit kiegészítik a SZEJVÁL rendszer gamma-dózisteljesítmény, béta- és gamma-aeroszolok, valamint radioaktív nemesgázok aktivitás-koncentráció mérései. A helyreállítás során a KISER rendszer mindvégig megbízhatóan és magas színvonalon biztosította az akna és a környezete sugárvédelmi ellenőrzését és operatív felügyeletét, jelentősen hozzájárulva ezzel a helyreállítás eredményes végrehajtásához, a 2. blokk 2006. december 29-ei sikeres újraindításához.
Összefoglalás. A cikkben összefoglaltam a félvezető eszközök működésének fizikai alapjait, és bemutattam, hogyan viselkednek sugárzás hatására. A félvezetők közül részletesebben foglalkoztam a PIN diódával, a mely úgy vélem háttérbe szorult más félvezető eszközökkel szemben a nukleáris méréstechnikában. Azonban az anyagtudomány és a mikroelektronika fejlődésének köszönhetően ez az eszköz alkalmas lehet egy in-situ detektor rendszer megvalósításához. A detektor rendszer képességei elmaradnak egy laboratóriumi rendszer tulajdonságaihoz képeset, ám terepi körülmények között, a mérete, fogyasztása és egyéb előnyös tulajdonságai alapján, megfelelő szcintillátor kristállyal, kiválthatók lennének a nehézkes félvezető detektorok. A szcintillátor és PIN dióda összekapcsolva egy intelligens feldolgozó és kiértékelő elektronikai egységgel (DSP) egy komplett detektor rendszert kapnánk, amely nukleáris baleseteknél hatékony felderítő eszköz lehetne, mind gyalogos mind járműves felderítésnél.
Összefoglalás. Összegzésként megállapítható, hogy a baleset-elhárítási szabályozás új rendszere korszerűen, átfogóan kezeli a nukleáris létesítmények baleset-elhárítási készültségével szembeni elvárásokat, és egyben megfelel a nemzetközi elvárásoknak. Ez utóbbit igazolja az is, hogy a WENRA (nyugat-európai nukleáris biztonsági hatóságok szövetsége, amelynek Magyarország is tagja) által megfogalmazott, a NAÜ ajánlásoknál szigorúbb és a jövőben a tagországok számára kötelező érvényre emelendő követelményrendszer alapján elvégzett önértékelésben nem bukkantunk sem az előírásrendszert, sem az azok végrehajtását illető hiányosságra, de természetesen a követelmények továbbfejlesztéséről nem szabad lemondani. 1. 1996. évi CXVI. törvény az Atomenergiáról 2. 87/1997. (V.28.) Korm. rendelet az Országos Atomenergia Bizottság feladatáról és hatásköréről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal feladatáról, hatásköréről és bírságolási jogköréről
Összefoglalás. Célom a dolgozat elkészítésével többek között az egykor virágzó amerikai ősi kultúrák bemutatása volt a modern kartográfia eszközeivel, leírva a készítés folyamatát, a közben felvetődő esetleges problémákat, illetve bemutatni a szerkesztés kellékeit. Az indián népcsoportokról, Amerika ősi, „első nemzetéről” rengeteg érdekességet lehetne írni. Szakdolgozatom, valamint az elkészített térképem segítségével elsősorban a kultúrák, a nyelvcsaládok és a törzsek földrajzi elhelyezkedését mutattam be, de mindezek mellett az indián nyelvek földrajzi nevekre kifejtett hatását, a betelepülő lakosság viszonyát az őslakosokhoz és a terjeszkedésüket is. A prezentálásom eszköze elsősorban természetesen az általam elkészített térkép, valamint a tervezett, későbbiekben elkészítendő webes rendszer, amely manapság szinte nélkülözhetetlen a kartográfiában is. Az elkészült, valamint tervezett jövőbeli munkám megvalósítását az Adobe Dreamweaver CS3, a CorelDRAW X3, a Macromedia Flash MX 2004 és a Visual Basic nevű XXI. századi informatikai szoftverek segítségével szeretném elérni. Igaz ezek nem kifejezetten térképészeti programok, de a célnak megfelelnek, továbbá sajnos nem sok kimondottan kartográfiai feladatokra fejlesztett, elérhető program létezik, mivel az informatikai cégek szemszögéből ez a szakma csekély anyagi forrásokat rejt. A munkám során több probléma is felmerült, kezdődött ott, hogy majdnem minden atlaszban máshogy ábrázolják a nyelvcsaládok, a kultúrák és a törzsek elhelyezkedését, illetve még néhol a neveit is. További problémák is előfordultak, melyeknek kiküszöbölései jelentős fennakadást okoztak. Az egyik például a melléktérképen ábrázolt tagállam, azaz Alaszka domborzatárnyékolása jelentette, mivel bizonyos szélességi fokoktól északra és délre a műholdak pályája miatt nincs megfelelő SRTM fájl. Az idő szűkössége miatt sajnos nem sikerült minden Amerika őslakosságát érintő témában egyforma, az általam előzetesekben eltervezett mennyiségű információt összegyűjteni, de azt remélem, hogy így is egy megfelelő áttekintő képet tudtam a munkám során létrehozni.