Összefoglalás. Az Y generáció szülöttjeként, agrármérnök édesapám mellett még személyesen is volt lehetőségem megtapasztalni, hogyan működnek a TSZ-ek. Azt tapasztaltam, hogy a megfelelő szakmai vezetés mellett gördülékenyen zajlanak a munkálatok a dohány palánták nevelésénél, az aratásoknál vagy akár a szarvasmarha telepen. Akkoriban nem láttam mást, csak a mezőgazdaságot, mégis nem ez lett az a terület, amely a továbbtanulásomat befolyásolta. Közgazdászként végeztem, az élet úgy hozta, hogy az agrárvonalat a testvérem vitte tovább, viszont a doktori tanulmányaimat meghatározta, hogy családom révén érintett vagyok a témában. Mivel agrárirányú végzettséggel nem rendelkezem, az motivált, hogy minél inkább elsajátítsam azokat a szakirányú ismereteket, amelyek az agrárium jelenlegi kihívásaira irányulnak. Célom az volt, hogy olyan kutatást végezzek, amelynek valóban gyakorlati hasznossága is lehet. Köztudott, hogy Magyarországon a mezőgazdaság tradicionális ágazat, amelyhez az országban a földrajzi adottságok is adottak. Az ágazatban való tevékenység szeretetéhez ugyanolyan elhivatottságra van szükség, mint például az oktatásban vagy az egészségügyben. Általános problémát jelent, hogy az ágazatban kiemelten nagy munkaerőhiány van, ugyanakkor a világszintű folyamatok megkövetelik a fenntartható termelést, hiszen a növekvő népesség miatt nagyobb volumenű termelést igényel változatlan földterületen. A hatékony termelést a technológia adta lehetőségek kiaknázásával tudnák megvalósítani a gazdálkodók, azonban a magyar agráriumra jellemző felaprózódott fölterületek és a gazdák nagy többségére jellemző tőkehiány miatt a precíziós technológia térhódítása várat magára. További probléma a mezőgazdaságban, hogy az átlag életkor igen magas, ami több szempontból is kritikus: egyrészt kilátástalan, hogy ki fogja tovább vinni a gazdálkodásokat, másrészt a legmodernebb technológia elsajátítására a fiatalabb generáció alkalmasabb lehet. Egy dolog kétségtelen: együttműködés nélkül szinte lehetetlen megvalósítani a hatékony gazdálkodást. Erre irányultan már számos kutatás készült, amelyben pl. közgazdasági összefüggésekkel, vagy a közös géphasználattal bizonyították a termelői szerveződések szükségességét. Kutatásom kezdetén (2018 őszén) a szabolcsi almatermelők problémájával foglalkoztam, amellyel kapcsolatban, a szakirodalomban is fellelhető információkra támaszkodva tudtam következtetéseket levonni. Kiszolgáltatott helyzetben vannak az almatermelők, ugyanis a feldolgozóüzemek és felvásárló...
Összefoglalás. A tévedés pszichológiai fogalmát az akarat pszichológiai definíciójából kiindulva határozhatjuk meg, amely döntően az ösztönök és törekvések által determinált Az emberi akarathoz kapcsolódik az emberi magatartás célja és indítóoka, amelyeket szintén az emberi ösztönök határoznak meg és befolyásolnak. A tévedés téves illetve hibás akarat, amelynek jellemzője, hogy tévedésünket kezdetben nem ismerjük fel, hanem elképzelésünket, vélekedésünket helyesnek tartjuk, holott az a valósággal nem egyezik. FRXXX xzerint a tévedés patológiás és mindig valamilyen elfojtás, őszinteséghiány miatt keletkezik. A tévedéssel rokoníthatók egyéb pszichológiai fogalmak is, úgy, mint az elfelejtés, elszólás, a téves (félre)olvasás, illetve a tollhiba (elírás). A félreolvasás esetén sokszor olyan szavakat látunk a szövegben, amelyek valójában nincsenek is ott, de az olvasót foglalkoztatják. A lelkiismeretfurdalás pedig sok esetben elíráshoz, elvétéshez vezet. A tévedés jogi fogalomának meghatározásához szükségképpen hozzá tartozik az akaratnyilatkozat jogi definíciója. Utóbbi nem más, mint a szerződést kötni szándékozó fél joghatás kiváltására irányuló ügyleti akaratának közlése. Az akaratnyilatkozat két fő elemből áll: a fél belső – a külvilág számára – látens akaratából és annak a másik fél részére történő kinyilvánításából. A fél belső akarata is többféle lehet, úgy, mint cselekvési, nyilatkozati, illetve ügyleti akarat.
Összefoglalás. A nyilatkozati és akarati teóriák egymással való háborúja (Theorienstreit) döntetlenül zárult, hiszen mindegyik nézet használható eredményeket hozott a jogtudomány és a joggyakorlat számára. Ahogyan MANIGK390 fogalmazott, a nyilatkozati elméletek legfőbb érdeme abban állt, hogy kidolgozták az akarat nélküli nyilatkozatok (Erklärung ohne Willen) fogalmát és azok jogkövetkezményeit, míg hibájukként szolgált, hogy egyáltalán nem vették figyelembe a szerződő fél belső akaratát. Az akarat-elméletek előnye abban állt, hogy a jogügylet létét helyesen alapozták a szerződő fél belső akaratára, ugyanakkor nem ismerték el az akarat nélküli nyilatkozatok fogalmát és a szerződéses nyilatkozat címzettje oldaláról egyáltalán nem vizsgálták a szerződés érvényességét. Az akarati és nyilatkozati elméletek csatája akkor csúcsosodott ki, amikor a Német Birodalom az új polgári törvénykönyv (BGB) megalkotására törekedett. Ebben az időben kezdte érvényét veszíteni az addig uralkodónak számító akarat-teóriák közül Xxxxxxx és Xxxxxxxxxx akarat- elmélete és törtek fel a nyilatkozati elméletek új gondolatai. A teóriák háborúja a BGB tervezeteiből is kitűnik, ezen harc eredményeképpen születhetett meg a BGB azon végleges szövegváltozata, amely már mindegyik elmélet nézeteiből a hasznos elemeket magába applikálta.
Összefoglalás. Jelen tanulmányomban megpróbáltam összefoglaló képet adni a Harmadik Út értékrendszerérôl. Abból indultam ki, hogy jelen álla- potában a Harmadik Út nem valódi ideológia, hanem egy olyan „retorikailag meghatározott terület”, amelyet értékválasztásainkkal nekünk magunknak kell feltölteni tartalommal. Ennek megfelelôen írásomban két olyan értékhármast ismertettem, amely ezt a területet behatárolja. Ezek voltak a lehetôség – egyenlôség – igazságosság és a felelôsség – közösség – autoritás. A választás megkönnyítéseérdeké- ben részletesen értelmeztem ezeket az értékeket, megjelölve azo- kat a lehetôségeket, amelyek a Harmadik Út számára, véleményem szerint, elfogadhatók. Az eredmény egy tágan értelmezett szociál- liberális ideológia lett, amely azonban még mindig számos lehetôséget hagy nyitva a Harmadik Út hívei számára. XXXXXXXX, Xxxxx – ALSTOTT, Xxxx [1999], The Stakeholder Society, Yale University Press [2004], „Why Stakeholding?” in. Politics and Society, Vol. 32. No. 1. (2004. március), pp. 41–60 XXXXXXXX, Xxxxxxxxx X. [1999], What Is the Point of Equality?, in. Ethics, No. 109., pp. 287–337 XXXXXXX, Xxxxxxx [1989], „Equality and Equal Opportunity for Welfare” in. Philosophical Studies, No. 56., pp. 77–93 XXXXX, Xxxx [2004], „New Labour” in. The Struggle for Labour”s Soul, Routledge XXXXX, Xxxx [2000], „New Labour: A Study in Ideology”, University of California Postprints, Paper No. 1098. XXXXX, Xxxx [1996a], New Britain: My Vision of a Young Country, Fourth Estate [1996b], „A Stakeholder Society” in. Fabian Review, No. 103., pp. 1–4 [1996c], Speech to the Singapore Business Community, január 8. [1998], The Third Way: New Politics for a New Century, Fabian Society COMMISSION ON SOCIAL JUSTICE [1994], Social Justice: Strategies for National Renewal, Vintage XXXXXXXXX, Xxxxx [2002], „Köztársaság Rt.” in. Népszabadság, 2002. július 13. XXXXXXX, Xxxxxx [2000], Sovereign Virtue: The Theory and Practice of Equality, Harvard University Press
Összefoglalás. A szerteágazó nemzetközi és a hazai kutatá- si eredmények és a mérőeszköz különböző válto- zatainak részletes pszichometriai eredményei alap- xxx xxxxxxxxxxxx, hogy a Gyermekviselkedési Kér- dőív igen megbízható mérőeszköz, alkalmazható- ságát a több információforráson alapuló jellemzé- sek pedig tovább bővítik. A kérdőív alkalmas arra, hogy a különböző érzelmi és viselkedészavarokban szenvedő gyermekekről átfogó képet alkothassunk, de semmiképpen sem helyettesíti az alapos klinikai explorációt, és nem alkalmas ún. „vak” diagnoszti- zálásra. A kérdőív méltán a nemzetközi epidemioló- giai és klinikai vizsgálatok egyik legkedveltebb mé- rőeszköze. Beszerezhető az OS Hungary tesztforgal- mazótól: xxx.xxxxxxxxx.xx
Összefoglalás. Az SDQ megbízható, gyorsan kitölthető és köny- nyen kiértékelhető mérőeszköz, amely több értéke- lő forráson (szülői, tanári és önjellemzés) alapszik, és széles életkori övezetben (2–16 év) használható. A Gyermekviselkedési Kérdőívhez hasonló mérőesz- köz (skálái jól megfeleltethetőek a Gyermekviselke- dési Kérdőív néhány skálájának), de kevesebb ská- lát tartalmaz, így kitöltése rövidebb. A mérőeszköz magyar nyelvű változatai és pontozási útmutatója ingyenesen letölthető a szerző weboldaláról: http:// xxx.xxxxxxx.xxx.
Összefoglalás. Az SCL-90-R önkitöltős tünetlista a pszichés tü- netek fennállásának és súlyossági fokának mérésé- re, valamint a kezelés kimenetelének monitorozásá- ra kiválóan alkalmas módszer, nemcsak felnőttek, de serdülők esetében is. Az amerikai normákat 13 éves kortól alakították ki, és több más országban is sikerrel alkalmazzák a tünetlistát fiatalok körében. Fontos azonban megjegyezni, hogy hazánkban egy- előre nem rendelkezünk serdülőkori normákkal. A dimenzionalitással kapcsolatos probléma ellené- re az SCL-90-R-t széles körben használják pszicholó- giai distressz mérésére a különféle hatékonyságvizs- gálatokban és a mentális zavarok szűrésében, illetve kezelési hatékonyság vizsgálatára kényszerbetegség- ben szenvedők és depressziósok körében.
Összefoglalás. A BIS-11 olyan eszköz a szakemberek számára, amelynek segítségével az impulzivitás vonás mérése valósítható meg. Bár az eltérő kutatásokból szárma- zó faktorszerkezetre vonatkozó vizsgálatok eredmé- nyei ellentmondásosak, a Barratt Impulzivitás Ská- la megbízhatósági mutatói az optimális tartomány- ba esnek. A mérőeszköz 60 évvel ezelőtti bevezeté- se óta az impulzitivás vonást érintő kutatások és kli- nikai felmérések leggyakrabban alkalmazott mérő- eszközévé vált.
Összefoglalás. Az ISCA, valamint bővített diagnosztikai vál- tozata, az ISCA-D olyan, félig strukturált klini- kai interjú, amelynek segítségével különböző pszi- chiátriai zavarok tüneteinek felmérése, valamint a DSM-IV-ben található pszichiátriai kórképek diag- nosztizálása valósítható meg. A mérőeszköz a keze- lés hatékonyságának monitorozásakor is megbízha- tóan alkalmazható. A szakemberek az interjú egyik fő előnyének a mérőeszköz átfogó jellegét tekintik, illetve azt, hogy eredménye több értékelő forráson alapul (szülő, gyermek). Hátrányaként megemlít- hető, hogy felvétele igen időigényes, a vizsgálathoz szükséges idő 2-3 óra.
Összefoglalás. A Gyermek-MINI egy olyan, nemzetközileg elter- jedt, DSM-re épülő strukturált diagnosztikai kér- dőív, amely 30 pszichiátriai zavar mérését teszi le- hetővé. A klinikus szakemberek a MINI egyik fő előnyének a tömörségét, könnyű kezelhetőségét te- kintik. Felvétele más strukturált mérőmódszerek- hez képest jóval kevesebb időt vesz igénybe, azon- ban egyik hátrányát is ennek a tulajdonságának kö- szönheti. Az interjú segítségével a legtöbb esetben jelenre vonatkozó diagnózis határozható meg, az élettartamot lefedő diagnózis felállításra nem alkal- mas. Ettől eltekintve a mérőeszköz felnőtt- és gyer- mekváltozata is igen széles körben elterjedt, jól al- kalmazható módszerként tartják számon, amely ha- tékonyan segíti a diagnosztikai munkát.