DR. KŐSZEGFALVI EDIT

|

PARAGRAFUS Kórház 2012/12. 52

Tanulmányi szerződés: új szabályok

XX. XXXXXXXXXXX XXXX

Az új Munka törvénykönyve hatályba lépésével megszűnt a korábbi, iskola- rendszerű képzésekhez kapcsolódó tanulmányi kedvezmények rendszere. Fontos e körben hangsúlyozni, hogy a nem iskolarendszerű képzés vonatko- zásában már korábban is tanulmányi szerződés került megkötésre, hiszen a Munka törvénykönyve e körben szabad- idő és egyéb kedvezmény biztosítását

A

nem írta elő.

jelenleg hatályos munkajogi elő­ írások alapján mind az iskolarend­ szerű, mind a nem iskolarend­

szerű képzés esetén tanulmányi szerződés alapján biztosítja a kedvezményeket a mun­ káltató. A jogalkotó azonban szabályozta, hogy az új Munka törvénykönyve hatályba lépése előtt megkötött tanulmányi szerző­ dések, illetőleg a 2012. július 1­jét megelő­ zően megkezdett tanulmányok tekinteté­ ben milyen eljárást kell alkalmazni (2012. évi LXXXVI. törvény). Ezen rendelkezések alapján a 2012. július 1­je előtt megkez­ dett tanulmányok tekintetében a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tör­ vény rendelkezéseit kell alkalmazni, és az új Mt. hatályba lépése előtt megkötött ta­ nulmányi szerződések is hatályosak. Azon­ ban korlátozásként került megfogalmazás­ ra, hogy a kedvezményeket kizárólag az adott iskola elvégzésére előírt tanulmányi időtartam alatt kell biztosítani. Azaz, ha az iskolarendszerű tanulmányokat 5 év alatt kell elvégezni, és a dolgozó ezt nem tudja teljesíteni, hanem halasztás miatt csak 6 év alatt tesz eleget a tanulmányi kötelezettsé­ gének, akkor az 5. év letelte után már nem terheli a munkáltatót a korábbi Munka tör­ vénykönyve szerinti juttatások megadása.

Ugyanakkor az új Munka törvénykönyve

hatályba lépése után megkezdett tanul­ mányok esetén már tanulmányi szerződés rendezi a juttatások kérdését. A tanulmányi szerződések keretében a munkáltató a ta­ nulmányok idejére támogatás folyósítását vállalja, a dolgozó pedig azt, hogy részben folytatja a vállalt tanulmányait, részben a megszerzett iskolai végzettségnek, szak­ képzettségnek megfelelő munkakörben a szerződés rögzített időtartamáig alkal­ mazotti jogviszonyát egyoldalúan nem

mondja fel. Az egyoldalú jogviszony meg­ szüntetése a Mt. hatálya alá tartozó mun­ káltatónál a munkavállalói felmondás, a közalkalmazotti szférában a lemondás.

Tanulmányi szerződés

Az iskolarendszerű képzésben résztvevő közalkalmazott tanulmányi kedvezményeit a munkáltató és a dolgozó között létrejött tanulmányi szerződés rögzíti. Ha nem köt­ tetik tanulmányi szerződés, akkor a dolgo­ zó kizárólag szabadideje terhére folytathat tanulmányokat, a munkáltatót támogatási kötelezettség nem tereli. Bizonyos esetek­ ben azonban a munkáltató nem köthet tanulmányi szerződést. Fennáll ez a tilalom, ha egyrészt jogszabályok alapján kötelező a kedvezmények biztosítása, másrészt, ha a tanulmányok elvégzésére maga a munkál­ tató kötelezi a közalkalmazottat.

Xxxx, ha a munkáltató írja elő a dolgozó számára adott szakképesítést, iskolai vég­ zettséget, vagy egy iskolarendszeren kívüli oktatásban való részvételt, erre tanulmányi szerződés nem köthető. Fontos azonban megjegyezni, ha a munkáltató a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírás megszerzése alól mentesíti az érintettet, közalkalmazottat, ez nem minősíthető kötelező képzésnek. A mentesítés jogin­ tézménye alapján a közalkalmazott a mun­ kakörét úgy töltheti be, hogy a munkakö­ rére előírt szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel nem rendelkezik, azt majd a mentesítési időtartam alatt kell megsze­ reznie. Ezzel szemben, ha a munkáltató kötelezi valamilyen tanulmány folytatására a dolgozót, ebben az esetben minden költ­ séget a munkáltatónak kell állnia, és tanul­ mányi szerződés nem köthető.

Ugyanezen szabály kerül alkalmazásra, ha a kedvezmények jogszabály rendelke­ zése alapján illetik meg a dolgozót. Például az egészségügyi dolgozók vonatkozásá­ ban a pontszerző kötelező továbbképzés vonatkozásában (ideértve a kongresszuson való részvételt is), maga a jogállási törvény (2003. évi LXXXIV. törvény) írja elő, hogy három és tíz munkanap között kell meg­ állapítania a munkáltatónak az erre a célra felhasználható szabadidőt.

A tanulmányi szerződés formai, tartalmi követelménye

Ha a munkáltató és a dolgozó között tanul­ mányi szerződés megkötésére kerül sor, azt kötelező írásba foglalni. A tanulmányi szer­

ződésben kell rögzíteni, hogy a munkáltató milyen támogatást kíván nyújtani, illetve, hogy milyen kötelezettség terheli az alkal­ mazottat. A tanulmányok vonatkozásában az iskolai képzésen, konzultációkon való részvétel, a vizsgához kapcsolódó tanulmá­ nyi szabadság, illetőleg a tanulmányokhoz kapcsolódó költségtérítés az, amely vonat­ kozásában szabályozhatja a tanulmányi szerződés, hogy milyen juttatásokat bizto­ sít a munkáltató. E körben kell rendelkezni arról is, hogy kizárólag szabadidőt biztosít a tanulmányok folytatására, vagy ezen idő­ tartam egészére, vagy annak egy részére távolléti díj fizetésére is sor kerül. A tanul­ mányi szerződésben szükséges rögzíteni, hogy a dolgozó milyen kötelezettséget vállal magára a tanulmányi kedvezmények biztosításának fejében. Egyrészt szükséges, hogy a tanulmányait elvégezze, másrészt végzettségének, képzettségének megfele­ lően a munkáltatónál a tanulmányok befe­ jezése után jogviszonyát ne szüntesse meg. Ennek felső időtartama 5 év, de természe­ tesen igazodnia kell az elvégzett tanulmá­ nyok mértékéhez, azaz arányosságnak fenn kell állnia.

Szerződésszegés, tanulmányi szerződéstől való elállás

A közalkalmazott a tanulmányi szerződés­ ből adódó kötelezettség alól mentesül, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el. A törvény nem nevesíti, hogy mi minősül lényeges szerződésszegésnek, de ha nem biztosítja számára a tanulmányok folytatásához szükséges távollétet, vagy nem fizeti ki a szükséges tandíjat, és emiatt a közalkalmazott nem tudja a tanulmányo­ kat folytatni, vagy saját magának kell a költ­ ségeket viselnie, ebben az esetben súlyos szerződésszegést követ el a munkáltató. Ha erre sor kerül, a munkavállaló ott mentesül a szerződésben vállalt kötelezettség alól. A munkáltató oldaláról az elállás jogintézmé­ nye került megfogalmazásra, azaz elállhat a munkáltató a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a közalkalmazott a tanulmányi szerződés­ ben foglalt kötelezettségét megszegi. Itt a jogalkotó már egy szerződésszegés­esetet is megjelölt. Xxxx, ha a dolgozó jogviszo­ nyát nem megfelelő magatartás tanúsítá­ sa miatt a munkáltatónak fel kell mondani (közalkalmazottaknál fel kell menteni), ez tanulmányi szerződésszegésnek minősül. Természetesen ezen túlmenően szerződés­

szegő magatartás az is, hogy ha a tanulmá­ nyi szerződésben foglalt kötelezettséget nem teljesíti a dolgozó, azaz nem folytatja a tanulmányait, vagy pedig a tanulmányai befejezése, a szerződésben meghatározott időtartam lejárta előtt egyoldalúan meg­ szünteti a jogviszonyát.

Ha a munkáltató eláll a tanulmányi szer­ ződéstől, akkor követelheti az addig nyúj­ tott támogatásnak az arányos visszatéríté­ sét. Természetesen nincs annak akadálya, hogy a felek a tanulmányi szerződésben rögzítsék, hogy mit tekintenek szerződés­ szegésnek, ebben az esetben a későbbi jogviták elkerülhetők.

A tanulmányi szerződés azonnali hatályú felmondása

A tanulmányi szerződés mindkét fél ré­ széről azonnali hatállyal felmondható, ha olyan lényeges változás következne be a

körülményekben, amely a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítését lehetetlen­ né teszi, vagy aránytalan sérelemmel járna. Ha a tanulmányi szerződést azonnali ha­ tállyal felmondják, akkor tulajdonképpen mindkét fél mentesül a tanulmányi szerző­ désben foglalt kötelezettségtől, és egymás­ sal szemben nem lehet semminemű köve­ telésük. Jogvita kezdeményezhető abban a tekintetben, hogy valóban fennáll­e olyan rendkívüli körülmény, amely indokolttá te­ szi az tanulmányi szerződés azonnali hatá­ lyú a felmondását.

Ha a munkáltató vagy a közalkalma­ zott felmondja a tanulmányi szerződést, azaz nem azonnali hatályú felmondásról van szó, hanem az általános felmondási jog gyakorlásáról, akkor ebben az eset­ ben – ha közalkalmazott teszi ezt meg – a munkáltató visszakövetelheti tőle a tanul­ mányi támogatás címén kifizetett összeget.

Amennyiben a felmondásra akkor kerül sor, amikor már a dolgozó befejezte az iskolai tanulmányokat, csak nem akarja végig ki­ tölteni a képzettségének megfelelő mun­ kakört a tanulmányi szerződésben foglalt ideig, akkor egy arányos összeg visszakö­ veteléséről lehet szó. Ha a munkáltató él a tanulmányi szerződés rendes felmondásá­ val, ebben az esetben semminemű általa nyújtott támogatás nem követelhető vissza a közalkalmazottól. Például, ha arra vállalt kötelezettséget a közalkalmazott dolgozó, hogy három éves időtartamban fog kép­ zettségének megfelelően együttdolgozni a munkáltatóval, de másfél év után mun­ kaviszonyát megszünteti, akkor ebben az esetben a részére nyújtott támogatás fele összege, mint arányos összeg visszaköve­ telhető.

|

53 Kórház 2012/12. PARAGRAFUS

Munkáltató személyében bekövetkező változás

Ha a tanulmányi szerződés hatályának

Budapesti Kórházak II. Foci Tornája

A részt vevő csapatok versengéséből és a gólkirályi címért folyó versenyfutásból is az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet kispályás„válogatottja” került ki győztesen a december 8­án a Fáy utcai Vasas Sportközpontban megrendezett Budapesti Kórházak II. Foci Tornáján. A két első hellyel büszkélkedő „igazságügyi­ ek” ráadásul duplán dupláztak, mivel a tavalyi premieren is tornagyőztesek lettek, csapatuk legjobbja, a most 16 találattal brillírozó Xxxxx Xxxxx pedig másodszor is a mezőny legeredményesebb gólszerzőjének bizonyult.

A villámtorna látványos bevezetője volt az ünnepélyes megnyitó, amelyre a részt vevő kórházi csapatok, valamint a GYEMSZI együttesének focistái intézmé­ nyük egy­egy prominens vezetője mögött sorakoztak fel. A csapatokat Xxxxxx Xxxxx, a miniszterelnök sportügyekért felelős tanácsadója és Xxxxxxxx Xxxxxx, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség­ és Szervezetfejlesztési Intézet gazda­ sági igazgatója köszöntötte.

A kórházak és a lelkes támogató cégek megjelent vezetőihez szólva Xxxxxx Xxxxx, a PromoSport Kft. ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta, hogy elsősorban a ki­ emelt főtámogatónak, a Magyar Labdarúgó Szövetségnek és a többi szponzornak köszönhetően mondhattak le a nevezési díjakról, mert pontosan tudták, hogy a ne­ héz helyzetben lévő kórházaknak még ennek a szimbolikus összegnek a befizetése

is gondot jelenthet. Bejelentette, hogy jövőre a házigazda PromoSport Kft. az ideinél is nagyobb mezőny meghívásá­ ra készül: 2013­ban a budapesti intéz­ ményekhez csatlakozó vidéki kórházak­ kal várhatóan 40­nél is több kispályás együttes méri össze az erejét.

A végső sorrend:

1. Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet

2. Országos Korányi TBC

és Pulmonológiai Intézet

3. Xxxx Xxx Xxxxxxxxxxxxx

4. Magyar Honvédség Honvédkórház 5–6. Egyesített Xxxxx Xxxxxx és Xxxxx

Xxxxxx Xxxxxx és Rendelőintézet/

fennállása alatt a munkáltató személyé­ ben változás következne be, ez nem érinti a tanulmányi szerződésben foglalt kötele­ zettségvállalást. Azaz, az új, átvevő munkál­ tatónak is vállalnia kell a tanulmányi szer­ ződésben az átadó munkáltató által vállalt kötelezettségeket. Természetesen egész más a helyzet, ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg, hiszen ebben az eset­ ben az egyik szerződő fél szűnik meg, és a másik fél mentesül a szerződésből eredő kötelezettségének mentesítése xxxx.

Összességében megállapítható, hogy a tanulmányi szerződések vonatkozásában egyidejűleg két szabályt kell alkalmaznia a munkáltatónak. A 2012. július 1­je előtt megkötött tanulmányi szerződések és az iskolarendszerű képzésekhez kapcsolódó tanulmányi kedvezmények vonatkozásá­ ban a korábbi Mt. szabályait kell alkalmazni. 2012. július 1­je után pedig már az új tanul­ mányi szerződésre vonatkozó előírásokat kell szem előtt tartani, és ennek megfelelő­ en kell a munkáltatónak döntenie, hogy kí­ ván­e a dolgozóval tanulmányi szerződést kötni vagy a dolgozó saját szabadideje ter­ hére végezhet tanulmányokat. Szükséges megjegyezni azt is, hogy amennyiben a dolgozó tanulmányi szerződés nélkül sze­ rez meg valamilyen iskolai végzettséget és szakképzettséget, amely a munkaköréhez nem szükséges, nem kérheti, hogy a mun­ káltató őt a megszerzett iskolai végzettsé­ gének vagy szakképzettségének megfelelő munkakörbe helyezze el. Legfeljebb kezde­ ményezheti a munkáltatónál, hogy az vizs­ gálja felül, a munkakörében hasznosíthat­

Focimeccs kispályán, nem kispályásoknak

Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxx

Kardiológiai Intézet

xxxx ezen megszerzett iskolai végzettségét

vagy szakképzettségét, hogy ez által több­ letképesítési szorzóra váljék jogosulttá.

|

KÓRHÁZI VIZIT Kórház 2012/12. 54

Alapvető cél a minőségi ellátás

XXXXXXX XXX

Rosszindulatú daganatos betegség következtében Magyarországon 1999- ben haltak meg a legtöbben. Azóta, noha folyamatosan nő a diagnosz- tizált rákos esetek száma, lassan, de tendenciózusan csökken a halálesetek

száma. Köszönhető ez a diagnosztika, a terápiás lehetőségek fejlődésének, a modern, személyre szabott kezelési módsze- reknek. Prof. xx. Xxxxxx Xxxxxxxxx, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosától a szakma lehetőségeiről, in- tézménye fejlesztéséről, a szűrővizsgálatok jelenlegi helyzetéről érdeklődtünk.

– Rövidesen vége a 2012-es évnek, amely az ágazati át-

jól felkészült, naprakész tudással rendel­ kező szakembergárdát igényel. Ezeknek az erőknek a koncentrálása lehetővé te­ szi a pontos, jó diagnózist és a betegek gyors kezelésbe vételét. A centralizált onkológiai ellátáshoz a szakmai irányel­ veket – Európában az elsők között – rész­ letekbe menően kidolgoztuk, de eddig

látásra használt területünk. Hat új műtővel és 78 ággyal bővült a fekvőbeteg­ellátá­ sunk kapacitása. Ennek köszönhetően he­ lyet kapott az új épületben az urológia és a májsebészet is. Ez az új sebészeti tömb az intézetben lehetővé teszi a korábbinál modernebb sebészeti technikák alkal­ mazását, ami által javulhat a rákbetegek gyógyulási esélye. A projekt tá­ mogatásával sikerült korszerűsí­

tenünk a képalkotó diagnosztikai eszközparkunkat, továbbá újabb MRI­ és angiográfiás készüléke­ ket is vásárolhattunk. A modern felszerelés, az ellátás szolgálatába állított új épülettömb lehetősé­ get kínál arra, hogy a korábbi 4–5 ezer műtét helyett évente akár 9–10 ezret is elvégezzünk, ami azt jelenti, hogy a pályázatban vál­ laltaknak megfelelően a jövőben több daganatos beteget látha­ tunk majd el.

– A felsoroltak kétségkívül nagy előrelépést jelentenek az intézet- nek.

– Valóban, ám ez csupán a fejlő­ dés egyetlen szakasza, amelyet

szervezések és egyéb alap-

Xx. Xxxxxx Xxxxxx

reményeink szerint továbbiak

vető változások miatt nem                 mondható unalmas, ese-

követnek majd. Szeretnénk, ha belátható időn belül nálunk is

ménytelen évnek. Visszatekintve, hogyan értékeli, mit hozott ez az esztendő a szak- ma számára?

– Úgy érzem, jómagam és a szakma szá­ mára is rendkívül turbulens volt ez az év, ami nem volt híján számos kedvező moz­ zanatnak sem. Nagy örömünkre szolgált például, hogy végre nem csak elvekben, szóban, de a gyakorlatban is elindult az onkológiai ellátás centralizálása. Hosszú évek óta azon igyekszünk, hogy közpon­ tilag definiálásra kerüljenek a regionális centrumok, mert a fejlesztéseket csak így lehet célirányosan és hatékonyan felhasználni. Idén realizálódtak ezek a szakmai elképzelések, a gyakorlatban is létrejött a négy, nagy regionális cent­ rum Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Szombathelyen. A szakma fejlődése és hatékonyabb működtetése céljából ez rendkívül lényeges lépés volt. Égető szükség volt rá, mert napjainkra rendkí­ vül bonyolulttá vált mind az onkológiai betegségek diagnosztikája, mind a terá­ piája. Mindez óriási műszerezettséget és

megvalósulásához hiányoztak a gya­ korlat feltételei. Az ország kórházaiban szétszórtan működő kisebb onkológiai részlegek a betegek gyógyulási esélyeit is gyengíthették, mert magasabb minő­ ségű eszköz­ és szakmai adottságok híján azok csupán átmenetileg és részlegesen láthatták el a feladatukat. A beteg előbb vagy utóbb mindig egy jobban felszerelt intézménybe került, ám eközben hetek, hónapok telhettek el, ami alatt a beteg­ sége progrediált, áttétek alakulhattak ki, vagyis súlyosabb stádiumba került, rom­ lottak a gyógyulási, túlélési esélyei.

– Hogyan alakult az esztendő az Országos Onkológiai Intézet szempontjából?

– Kedvezően, hiszen tavasszal a beruhá­ zók átadták a betegellátásnak az intézet­ ben rekordgyorsasággal és rendkívül jó minőségben épült sebészeti tömböt. A csaknem hatmilliárd forintos, uniós támo­ gatással épült új részlegnek köszönhető­ en közel 10 ezer négyzetméterrel nőtt az onkológiai sebészeti és belgyógyászati el­

lehetőség nyílna a robotsebészet alkal­ mazására, hiszen az onkológiai műtétek területén világszerte lényeges technoló­ giai változásokat hozott a robotsebészet megjelenése. Sajnos, ezen a területen kényszerből, a hazai szakma jelentős le­ maradást szenvedett el. Az onkológiai műtétek esetében a sebészeti robotok a korábbi módszereknél jóval kedvezőbb gyógyulást eredményeztek. Ennek alap­ ján a sebészrobotokat már nem csak Észak­Amerikában és Nyugat­Európában, de Magyarország közvetlen szomszédjai­ nak klinikáin is rutinszerűen alkalmazzák. Országonként legalább egy, de inkább több daVinci robotot használhatnak az onkológusok, csak nálunk nem áll ren­ delkezésre egyetlen darab sem. Pedig, a ma pár százmillió forintos kiadást jelentő, a szakmában korszakváltást jelző sebé­ szeti robot beszerzése elkerülhetetlen, sokáig – forráshiányra hivatkozva – nem odázható el a beszerzése, mert emiatt ha­ marosan behozhatatlan lemaradást lesz kénytelen elszenvedni a hazai rákgyógyí­

tás. A szakmai berkekben ma még világ- szerte rendkívül nagyra értékelt magyar onkológia, és azon belül a mi intézetünk is, a korszerű technika hiányában hama- rosan presztízsét veszíti. Ráadásul itt az intézetben, a robot kezeléséhez a képzett sebészgárda is rendelkezésre áll, hiszen számos onkológusunk nem régen tért haza különféle nyugati klinikákról, ahol több éves gyakorlatot szerezhettek a gép kezelésében.

– Eddig csupa szépet és jót mondott. Az önök intézetét elkerülték az ágazati szerke- zetátalakítással, a finanszírozási nehézsé- gekkel járó gondok?

– Természetesen nekünk is vannak oly- kor finanszírozási nehézségeink, de ezek jelenleg is korrekció alatt állnak, hason- lóan az ellátási területek módosításához. Lényeges szempont, hogy megtörtént már a fekvőbeteg-ellátók progresszivitási szintjének a besorolása. Ebből vezethe- tő majd le a területi ellátás és a HBCS- kontingensek revíziója. Alapvető cél, hogy a beteg a lehetőségekhez mérten a saját lakóhelyéhez legközelebb eső intéz- ményben kerüljön ellátásra, ám ennek az intézménynek rendelkeznie kell minden olyan feltétellel, amely a páciens gyógy- ulását az elvárható legjobb minőségben produkálja. A szakmai kollégium részle- tesen és pontosan kidolgozta az egyes daganattípusok ellátásához szükséges diagnosztikai és terápiás módszereket, valamint a daganatos betegek rehabili- tációjának alapelveit. Ezeknek az irányel- veknek az alapján pontosan megállapít- ható, hogy egy kórházban rendelkezésre állnak-e vagy sem a szakmai feltételek (a felszerelés, a speciális laborháttér, a hu- mán erőforrás stb.) az ott ellátni kívánt daganattípus kezeléséhez. A részletek- be menő és mindenre kiterjedő szakmai irányelvek lehetőséget adnak rá, hogy a kórház menedzsmentje és orvosai – jól ismerve a saját intézményük kvalitásait – határozzanak arról, hogy vállalkoznak-e egy adott daganattípus kezelésére. Eb- ben a döntésben személyes felelősségük van, és a lelkiismeretükre kell hallgatniuk. A szakmai feltételek rendelkezésre állását természetesen szükséges folyamatosan kontrollálni is. Az ezt végző szakfelügye- leti rendszer pillanatnyilag átszervezés alatt áll. A jelenlegi rendszerben az ellen- őrzés hatósági jogkörei szakmai szem- pontból az ÁNTSZ-hez kötődnek, a finan- szírozással kapcsolatos kontroll pedig az OEP feladata. Az új rendszerben meg kell találni a különböző ellenőrző hatóságok munkája közötti kapcsolódási pontokat. Ismereteim szerint az új ellenőrző rend-

szer szervezése már előrehaladott fázis- ban van.

– A kórházi ellátásra vonatkozó minimum- feltételeket a szakmai kollégium testületei minden szakmára részletesen kidolgozták. Mint kiderült, a kórházak döntő többsége (különböző okok miatt) képtelen azoknak megfelelni, ezért a hatósági ellenőrzések mostanában leginkább szünetelnek, így a hiányosságokra általában nem derül fény. Nem tart attól, hogy az onkológiai kontroll- ra is ez a sors vár?

– Napirenden van az onkológia fejleszté- se. A rákbetegeket kezelő intézmények számára hozzáférhető az ellátás teljesí- téséhez szükséges módszerek listája. Egy adott intézménynek minden fejlesztési lehetőség a rendelkezésére áll ahhoz, hogy onkológiai ellátását a követelmé- nyeknek megfelelő szintre emelje. Jelen- leg komoly lehetőség kínálkozik az eset- leges hiányosságok pótlására. Azt a téves felfogást viszont, amely szerint minden, onkológiai osztállyal rendelkező kór- háznak (akkor is, ha évente csak 50–100 beteget lát el) a lehető legmodernebb gépparkkal kell rendelkeznie, végleg el kell felejteni, mert feleslegesen drága és gyenge hatásfokú az ilyen ellátás. Min- den intézménynek, a saját lehetőségei- nek az ismeretében kell önmérsékletet tanúsítania, ehhez pedig szükséges egy erős, centralizált kontrolláló hatóság.

PÁLYAKÉP

Prof. xx. Xxxxxx Xxxxxx onkológus, egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet fő- igazgató főorvosa. Orvosi diplomáját 1974-ben Szegeden, a SZOTE-n szerezte meg. Medikusként az egyetem Mikrobiológiai Intézetében volt diákköri tag, majd a diploma megszerzése után az egyetemi klinikán dolgozott 1981-ig. Az Országos Onkológiai In- tézethez 1981-ben szerződött, ahol előbb alorvos, majd adjunktus, később a fej-nyakse- bészeti osztály főorvosa,1992 óta pedig az intézmény főigazgató főorvosa. Sebész szak- képesítését 1978-ban, a szájsebészetit l988-ban, a plasztikai- és rekonstrukciós sebészeti képesítését pedig 1998-ban szerezte meg. Számos hazai és nemzetközi pályázat, díj és ösztöndíj nyertese, több egyetemen volt tanár, illetve tanszékvezető oktató. 10 szakkönyv, 46 könyvrészlet, 80 magyar és 51 idegen nyelvű, külföldi közlemény szerzője, több mint 200 hazai és külföldi szakmai konferencia meghívott előadója. Számos hazai és külföldi szakmai társaság tagja, illetve vezetője.

– Ezeket a (szakmai szempontokkal általá- ban nehezen indokolható) beszerzéseket eddig is leginkább a helyi szakmai és po- litikai lobbi szorgalmazta, mert presztízst jelentett (pláne a választások előtt) egy adott országgyűlési képviselőnek, városve- zetőnek, kórházigazgatónak, ha CT-t, vagy valamely nagy értékű egyéb felszerelést, beruházást sikerült „szereznie” a telepü- lésnek. Nem tart attól, hogy a jövőben sem szűnnek meg az ilyenfajta törekvések?

– A centralizált fejlesztés szűkíti a helyi lobbi lehetőségeit, korlátozza a mozgás- terét. Legalábbis elvben mindenképpen.

|

55 Kórház 2012/12. KÓRHÁZI VIZIT

– Az új rendszerben a fentebb már felsorolt néhány onkológiai centrum ön szerint ké- pes lesz ellátni az ország összes rákbetegét?

– A struktúra világos és egyértelmű. A világ minden, onkológiai ellátást nyújtó országában a rendszer élén 10 millió la- kosonként egyetlen csúcsintézmény áll rendelkezésre. Ahol minden eszköznek a lehető legkorszerűbb kivitelben kell rendelkezésre állnia a rákbetegek gyó- gyításához. Beleértve a ritkán előforduló daganatfajták kezeléséhez szükséges hátteret is. Magyarország esetében ez az intézmény az Országos Onkológiai In- tézet. Az ország területén működő négy regionális centrum három-négy megye lakosságának onkológiai ellátását bizto- sítja. Ezen kívül a megyei kórházak mind- egyikében működik klinikai onkológiai osztály. Ebben a struktúrában működik a tőlünk nyugatabbra fekvő országok onkológiai ellátása is. Már 1993-ban, a Nemzeti Rákkontroll Programban leírtuk ezt a struktúrát, és azóta folyamatosan szorgalmazzuk a megvalósítását. Mára sikerült elérnünk a rendszer tényleges átalakulását.

– A jelenlegi rendszerben az önökre kiosz- tott teljesítménykvóta összhangban van in- tézményük tényleges kapacitásával, vagy a megállapított beteglétszámnál lényegesen többet tudnának magas színvonalon ellát- ni? Előfordulhat, hogy a daganatos bete- gek közül némelyek, noha szükségük volna a legmagasabb szintű ellátásra, mégis „ott ragadnak” egy alacsonyabb progresszivi- tási szintbe sorolt intézményben?

– Azokat a betegeket, akik az ország bármely településéről hozzánk fordul- nak ma is ellátjuk. Az viszont tény, hogy intézetünk a jelenlegi beteglétszámnál

|

KÓRHÁZI VIZIT Kórház 2012/12. 56

lényegesen többeknek lenne képes a legmagasabb szintű ellátást nyújtani. Ennek alapfeltétele viszont az volna, hogy a jelenleginél sokkal intenzívebben küldjék hozzánk a daganatos betegeket az alacsonyabb progresszivitási szintű intézményekből. A nálunk kezelt betegek létszámának a növekedésével természe- tesen a mostani HBCS-kontingensük is jelentős emelésre szorulna. Úgy gondo- lom, hogy a jelenleg rendelkezésre álló gyógyítási lehetőségek közül vitathatat- lanul az a legolcsóbb, amely egy helyen, a lehető legmodernebb eszközökkel és a legmagasabb minőségű szaktudással kezeli a rákos betegeket. Ennek a krité- riumnak pedig az országos intézet a leg- inkább megfelelő intézmény. Statisztikai adatok támasztják alá, hogy itt kedvezőb- bek a gyógyulási mutatók, mert a beteg nálunk már a kezelés első fázisában meg- kapja a számára legmegfelelőbb terápi- át. Ott pedig, ahol nem így történik, az elégtelen kezelés következtében áttétek képződhetnek, és a beteg terápiája egyre bonyolultabb, drágább, és főleg remény- telenebb lesz. Éppen ezek az okok indo- kolják azt az óhajunkat, hogy az országos intézetnek ne legyenek ellátási létszám- és finanszírozási korlátai. Itt minden rá- szoruló daganatos beteg megkapja a számára optimális, a saját állapotának legmegfelelőbb kezelést. Természetesen azokat a betegeket, akik elláthatók a re- gionális centrumokban, ott kell kezelni őket, másokat viszont, akiknek az állapo- ta ezt indokolja, haladéktalanul tovább kell küldeni az országos intézménybe.

– A rákos betegek szempontjából szinte minden, megfelelő kezelés nélkül eltelt nap sokat ronthat a gyógyulás esélyein. Az önök intézetében, éppen az aktuális volumenkorlátok miatt jelenleg létezik várólista?

– A nálunk jelentkező betegeknél általá- ban 2-3 héten belül elkészül a diagnózis, és megkezdjük a kezelését. A várakozási idő általában 3-4 hét, de ez a periódus magában foglalja már a diagnosztikai vizsgálatokat is. Úgy gondolom, ennyi az esetek többségében elfogadható, annál is inkább, mert a legtöbb nyugati onkoló- giai klinikán ennél hosszabba várakozás. Más persze a helyzet, ha a daganatot egy városi kórházban diagnosztizálják, ott pár nap alatt elkészülnek a laborleletek, de a megyei kórházban elvégzendő CT- vizsgálatra a betegnek hosszú heteket, akár hónapot is várnia kell. Előfordul, hogy MR-vizsgálatra egy harmadik intéz- ménybe küldik, ott kell várakoznia, így gyakori, hogy 3–5 hónap is eltelik úgy,

hogy nem kezdődik el a daganatos beteg tényleges kezelése. Mire elkészül a teljes diagnózisa, a betegsége már progrediál, így elölről kellene kezdeni a stádium be- sorolását.

– A jelenlegi ellátási határok szerint inté- zetük elsősorban a közép-magyarországi régió lakosságának onkológiai ellátásáért felelős. Gyakran előfordul, hogy az ország más régióiból érkeznek önökhöz olyan da- ganatos betegek, akik nem veszik figyelem- be a területi határokat, a progresszivitási szinteket, hanem önszántukból azonnal az országos intézményhez fordulnak mielőbbi gyógyulásuk érdekében?

– Erre mindenkinek lehetősége van. In- tézetünk betegeinek jelentős hányada (vagy azért, mert ide küldi a kezelőorvo- sa, vagy azért, mert ő maga, a legkorsze- rűbb ellátás miatt nálunk látja legbizto- sabbnak a gyógyulását) nem a központi régióból érkezik, hanem az ország legkü- lönbözőbb településeiről.

– Az elmúlt 22 évben tanúi lehettünk az ép- pen aktuális egészségügyi kormányzatok által meghirdetett különféle rákprevenciós programoknak. Azok lényege volt, hogy a lakosság széles rétegeit próbálták többek között a szűrővizsgálatokon való részvé- telre buzdítani. Széleskörű kampányt szer- veztek például az emlő, a méhnyak szűré- sére, egy időben elindult (majd hamvába hullt) a rizikócsoportok vastagbélszűrése. Az elmúlt két évben mintha szó sem esne a prevencióról, a kampányszerű szűrések többsége is, feltételezhetően a forráshi- ány miatt, elmarad. Saját tapasztalatom szerint a korábban évente, kétévente ki- küldött szűrővizsgálatokra való invitálás teljesen megszűnt. Mintha már senkit sem érdekelne a megelőzés, csupán az értékek tulajdonba vétele, az ellátás finanszíro- zása, a kapacitások elosztása stb. volna fontos.

– Kétféle prevencióról beszélünk: a primer prevenció, aminek alkalmával megkísé- reljük a rákkeltő tényezőket (dohányzás, alkoholfogyasztás, helytelen táplálkozás) kiiktatni az emberek életéből. Újabban ebbe a körbe soroljuk a HPV-fertőzést is, amely nem csak a méhnyakrák kialaku- lásáért, hanem a szájüregi rákok 38–48 százalékáért, bizonyos esetekben pedig a nyelőcső, illetve a végbélrákért tehető felelőssé. Emellett más vírusfajok is okoz- hatnak a szervezetben rákos elfajulást. A másodlagos prevenció maga a szűrővizs- gálat, amelynek alkalmával a lakosság bi- zonyos rétegeit abból a célból vizsgálják meg, hogy testükben kimutassák még a tünet- és panaszmentes korai stádium-

ban egy esetleges rákos góc jelenlétét. Népességszinten tömegesen szűrhető az emlő-, a méhnyak-, a vastag- és végbélrák. Országos kampányt az első két szerv szű- résére tartottak már, a lakosság gyenge szűrési hajlandósága miatt azok azonban nem hozták meg a kellő eredményeket. A vastagbélrák szűrése az alkalmazan- dó módszer megválasztásán bukott el. A világ gasztroenterológusai között ádáz szakmai vita dúlt: egy részük azt vallotta, hogy csak a kolonoszkópia produkálhat megbízható eredményeket, a másik fele a vér-székletminta laboratóriumi vizsgálatát is megfelelőnek tartotta. A kolonoszkópia, bár kiváló eredményeket produkál, tö- megszűrésre alkalmatlan. A vér-széklet- minta tömeges laboratóriumi vizsgálatára lenne lehetőség, de ezt is centrálisan kelle- ne megszervezni, finanszírozni, úgy volna működőképes.

– Valamikor 10–12 évvel ezelőtt az önök in- tézete létrehozta a Nemzeti Rákregisztert, amelynek adatai fontos információkkal szolgáltak a szakmának. Azóta frissítették az adatokat?

– Folyamatosan aktualizáljuk az össze- gyűjtött információkat, így elmondható, hogy a Nemzeti Rákregiszter az egyik leg- jobban működő adatgyűjtő szisztéma. Nyugat-Európában a rákos megbetege- déssel kapcsolatos adatok általában 2-3 év alatt kerülnek feldolgozásra, ami azt jelenti, hogy a „legfrissebb” információik 3-4 évesek. Ezzel szemben a mi adataink az egy évvel korábbi állapotot tükrözik. A hazai nyilvántartásban korábban az volt az alapvető gond, hogy a megbetegedé- sek adatait a rákregiszter rögzítette, a be- tegek kezelésének finanszírozási adatait az OEP adatbázisa tartalmazta, a halálo- zási adatokat pedig a KSH tartotta nyil- ván, vagyis a rákbetegek, a kezelési költ- ségeik, illetve betegség következményei nem egyetlen, jól áttekinthető rendszer- ben szerepeltek. Jelenleg azon dolgo- zunk, hogy egyesítsük a három adatfor- rást, és egységes adatbázist hozzunk létre, amelynek számaiból a korábbinál sokkal több következtetést vonhatunk majd le. Elmondhatom, hogy európai viszonylatban a hazai adatok rendkívül pontosnak minősíthetők. Kiválóan iga- zolja ezt a kijelentésemet az a tény, hogy a kontinens teljes lakosságának mindösz- sze a 22 százaléka szerepel valamilyen nemzeti rákregiszterben. A daganatos betegségekkel kapcsolatos összes többi adat csupán becsléseken alapul. Ezzel szemben Magyarországon a rákbetegek teljes tömegének adatai nyilvántartásba kerülnek.