ÁLTALÁNOS ÜZLETI FELTÉTELEK
ÁLTALÁNOS ÜZLETI FELTÉTELEK
Hatályos: 2022. december 28. napjától
Tartalom
II. FŐBB FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 2
III. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 7
IV.A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTÉRE ÉS MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, TELJESÍTÉS HELYE ÉS IDEJE, BIZTOSÍTÉKOK, KAMATOK, JUTALÉKOK, DÍJAK, KÖLTSÉGEK 8
VI. EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG, KAPCSOLATTARTÁS A BANK ÉS AZ ÜGYFÉL KÖZÖTT, OKIRATOK, ÉRTESÍTÉSEK ÉS KÉZBESÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
15
VII. KÉPVISELET, KÖZREMŰKÖDŐ IGÉNYBEVÉTELE, A BANK FELELŐSSÉGE 18
VIII. ADATVÉDELEM, ADATKEZELÉS 21
IX. BANKTITOK ÉS INFORMÁCIÓADÁS, KÖZPONTI HITELINFORMÁCIÓS RENDSZER (KHR) RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ ADATSZOLGÁLTATÁS 21
XI. A PANASZÜGYINTÉZÉS SZABÁLYAI, ONLINE VITARENDEZÉSI PLATFORM 29
MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt.
székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.
Cégjegyzékvezető és Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.00-00-000000 Tevékenységi engedély száma: 563/1995. és E-I-709/2008.
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
I.1. A jelen Általános Üzleti Feltételek (továbbiakban: ÁÜF) rendelkezéseit kell alkalmazni a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. (továbbiakban: Bank) és az Ügyfél közötti minden olyan jogviszonyban, amelynek során a Bank pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújt az Ügyfél részére. A szolgáltatások tárgyában létrejövő Szerződések esetében az ÁÜF rendelkezései mind a Bankra, mind pedig az Ügyfélre külön kikötés nélkül is kötelezőek. A Felek azonban az egyes Szerződésekben vagy az egyes megbízásoknál, közös megegyezéssel, az alkalmazandó jogszabályok keretein belül eltérhetnek az ÁÜF rendelkezéseitől, és ilyen esetekben ezek az eltérő rendelkezések alkalmazandók az ÁÜF rendelkezéseivel szemben.
I.2. Ha az ÁÜF és az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó üzletági üzletszabályzatok, illetve a hozzá kapcsolódó általános szerződési feltételek rendelkezései egymástól eltérnek, az utóbbiak válnak a Szerződés részévé. A Bank és az Ügyfél között létrejött egyedi Szerződésben nem szabályozott kérdésekben mindenekelőtt az adott ügyletre vonatkozó üzletági üzletszabályzat (ideértve a vonatkozó általános szerződési feltételeket is), ennek rendelkezése hiányában az ÁÜF, az ebben nem szabályozott kérdésekben pedig a vonatkozó jogszabályokban – így különösen a Polgári Törvénykönyvben, a Hitelintézeti törvényben, a pénzforgalomra vonatkozó jogszabályokban, továbbá a bankügyletekkel és a banktevékenységgel kapcsolatos más hatályos jogszabályokban és jegybanki rendeletben – foglaltak az irányadók. Az ÁÜF, az üzletszabályzatok és az általános szerződési feltételek bármely pontjával ellentétes tartalmú jogszabályváltozás esetén – annak hatálybalépésétől – az érintett pont automatikusan a jogszabályváltozásnak megfelelő, módosított tartalommal értelmezendő, mely a jogszabályváltozással nem érintett rendelkezéseinek érvényességét és hatályát nem érinti. A Bank az ÁÜF, az üzletszabályzatok és az általános szerződési feltételek rendelkezéseit a megváltozott kötelező jogszabályi rendelkezéseknek észszerű határidőn belül megfelelteti. A kötelező jogszabályi rendelkezés a hatálybalépése időpontjától, megfeleltetés nélkül is automatikusan érvényesül a szerződő felek jogviszonyában.
I.3. Az ÁÜF a Bank és az Ügyfél között létrejött valamennyi Szerződés és ügylet, valamint a Bank javára biztosítékot nyújtó harmadik személlyel kötött Szerződés vonatkozásában szerződéses feltételnek minősül. A Bank a mindenkor hatályos ÁÜF-et - amely nyilvános, bárki részére hozzáférhető és megismerhető – az Ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, valamint a Bank honlapján (xxx.xxxxxxxxxx.xx) elhelyezi, illetve az Ügyfél kérésére papíron, vagy Tartós adathordozón az Ügyfél rendelkezésére bocsátja.
II. FŐBB FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
ATM: jelent olyan pénzkiadó automatát, vagy más, kártyabirtokos által aktivált, kiszolgáló személyzet Felügyelete nélkül üzemelő automatát, mely a Bankkártya és PIN kód együttes használatával alkalmazható Banki szolgáltatások igénybevételére, különösen: készpénzfelvételre és egyenleg lekérdezésére, a vonatkozó általános Szerződési feltételekben foglaltak szerint;
Azonosítás: a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően az Ügyfél személyazonosságáról való meggyőződés az adatait tartalmazó okiratok alapján, továbbá adatai írásban való rögzítése;
Azonosított elektronikus út: olyan a Ptk. 6:7.§ (3) bekezdésében vagy a Ptk. 6:7.§ (3a) bekezdésében foglaltaknak megfelelő személyre szabott elektronikus eljárás, amely a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának egyértelmű azonosítására és a jognyilatkozat tartalmának változatlan visszaidézésére alkalmas formában teszi lehetővé a jognyilatkozat megtételét (NetBank, MagNet MobilBank, MagNet VideoBank).
Azonosított elektronikus úton kötött szerződésnek minősül: A NetBankon, a MagNet MobilBankon, továbbá a MagNet VideoBankon tett szerződéses jognyilatkozat abban az esetben, ha azt a jognyilatkozat tételéhez igénybe vett szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételek lehetővé teszik, vagy a felek ebben külön megállapodnak.
Adatszolgáltatás tárgyát képező Szerződés: a Hpt. 3.§ (1) b)-c), f)-g) és l) pontjában foglalt tevékenységek nyújtására vonatkozó, a Bank és az Ügyfél között megkötött Szerződés.
Bank: MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.; cégjegyzékszáma: 01-10- 046111, cégjegyzékvezető: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága; internetes honlap: xxx.xxxxxxxxxx.xx; központi telefonszám: x00-0-000-0000;);
Banki munkanap: Az az Általános Hirdetményben akár szolgáltatási körönként eltérően meghatározott nap, illetve napon belüli időtartam, amelyet az adott pénzügyi- vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási kör tekintetében az Általános Hirdetmény Banki munkanapként definiál;
Bankszünnap: a Bank által meghirdetett azon teljes Banki munkanap vagy a Banki munkanapon belül órákban vagy percekben meghatározott azon időtartam, amikor a Bank nem, vagy korlátozottan nyújt banki szolgáltatásokat;
Xxxxxxx: jelen XXX Xxxxxxxxxxxxxxx fejezetében foglaltak vonatkozásában az a betéttulajdonos, akinek a nevére szóló Xxxxx az OBA által biztosított;
Betét: a Ptk. szerinti Betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a Fizetésiszámla- szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is;
BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb - Budapest InterBank Offered Rate): az az éves Kamatláb (felfelé kerekítve a legközelebbi két tizedesjegyre), amely a Reuters monitor azon oldalán jelenik meg, amely a Budapesti Bankközi Pénzpiacon a Magyar Nemzeti Bank által közzétett BUBOR Kamatlábat tünteti fel (BUBOR oldal). A Magyar Nemzeti Bank által közzétett BUBOR Kamatláb azon Kamatlábak számtani közepe (két tizedes pontosságig kerekítve), amelyet a releváns BUBOR-t fixáló Bankok a Budapesti Bankközi Pénzpiacon az adott időszakra jegyeznek. Megszűnése vagy időleges szünetelése esetén az ügyleti Kamatláb mértékének tekintetében a Bank egyoldalú közlése irányadó;
Devizaünnep: olyan napok, melyeken az adott devizákra vonatkozóan megbízás nem teljesíthető. A devizaünnepekre vonatkozóan a Bank minden hónap elején az Ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben kifüggeszti azon napok listáját, melyen az adott devizákra megbízást nem fogad el devizaünnepre tekintettel. E vonatkozásban a Bank a változtatás jogát fenntartja;
EURIBOR (Európai Irányadó Bankközi Kamatláb - Euro InterBank Offered Rate): a frankfurti Bankközi piacon jegyzett, az Európai Központi Bank szabályainak megfelelően megállapított éves Kamatláb, amely a Reuters monitor azon oldalán jelenik meg, amely az EURIBOR Kamatlábat tünteti fel;
Felügyelet: MNB (korábbi nevén Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete);
Fizetési számla: a Bank Pénzforgalmi Üzletszabályzatában meghatározott fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a Bank által egy ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a Bankszámlát és a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény 14/A.
§ (3) bek. a) pontja szerinti korlátozott rendeltetésű fizetési számlát – a továbbiakban: korlátozott rendeltetésű Fizetési számla- is;
Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy; Hirdetmény: a Bank által a Bank fiókjaiban és a Bank honlapján közzétett olyan tájékoztatás – függetlenül attól, hogy elnevezésében Általános Hirdetmény, Hirdetmény, vagy kondíciós lista -, amelyben a Bank által nyújtott szolgáltatások igénybevételének időpontjában érvényes díjáról, jutalékairól, kamatairól és egyéb feltételeiről ad tájékoztatást, és amely a jelen ÁÜF, illetve az üzletági üzletszabályzatok mellékletét képezi és a Szerződés része;
Hpt./Hitelintézeti törvény: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény;
Hitelbiztosítéki Nyilvántartás: A hitelbiztosítéki elektronikus nyilvántartás hitelesen tanúsítja, hogy a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tevő a nyilvántartásban rögzített időpontban és a nyilvántartásban szereplő tartalommal, az Új Ptk. és a vonatkozó törvényben foglaltak szerint hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett. A hitelbiztosítéki nyilatkozatok megtételére, nyilvántartására és a nyilvántartásba történő betekintésre szolgáló informatikai alkalmazást (a továbbiakban: hitelbiztosítéki rendszer) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) működteti;
Jegybanki alapkamat: a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján az MNB által megállapított irányadó Kamat; Kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (Betételhelyezőnek) az elfogadott Betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a Betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék.
Kártalanításra jogosult személy: jelen ÁÜF Betétbiztosítás fejezetében foglaltak vonatkozásában a Betétes. Kivételt képeznek azok a Betétek, amelyek Szerződéses feltételei ettől eltérő megállapodást tartalmaznak. Nem minősül Kártalanításra jogosult személynek az a személy, aki a Betét tulajdonosának rendelkezése alapján rendelkezik a Betét fölött a kártalanításnak a Hpt. 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőző napon, de egyébként nem ő a Xxxxxxx.
Keretszerződés: a Bank és az Ügyfél között létrejött olyan, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó megállapodás, amely egy adott időszakra vonatkozóan meghatározza a Keretszerződésen alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit, ideértve a Fizetési számla –beleértve az alapszámla- megnyitását is. A Keretszerződés magában foglalja az ÁÜF-et, a vonatkozó üzletszabályzatot, ÁSZF-et, Hirdetményt, és a Fizetési számla Szerződést (annak valamennyi mellékletével), valamint a fizetési számlához kapcsolódó, az Ügyfél által igénybe vett további szolgáltatásokra irányuló megállapodásokat.
Képviselő: jogi személy nevében vagy megbízás alapján a cégformát, illetve a szervezeti formát szabályozó jogszabály szerint a szervezet képviseletére jogosult személy;
KHR (központi hitelinformációs rendszer): olyan zárt rendszerű adatbázis, amelyben kizárólag a KHR törvényben meghatározott referenciaadatok kezelhetők;
KHR törvény: a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény;
Kiemelt közszereplő: az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az Ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el.
Fontos közfeladatot ellátó személy:
a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár,
b) az országgyűlési Képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon az országgyűlési Képviselő és a nemzetiségi szószóló,
c) a politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője,
d) a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, amelynek a döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Magyarországon az Alkotmánybíróság, az ítélőtábla és a Kúria tagja,
e) a számvevőszék és a központi Bank igazgatósági tagja, Magyarországon az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,
f) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei,
g) többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy Felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,
h) nemzetközi szervezet vezetője, vezetőhelyettese, vezető testületének tagja vagy ezzel egyenértékű feladatot ellátó személy.
A Kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója a Kiemelt közszereplő házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa; vér szerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője.
A Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:
a) bármely természetes személy, aki a fontos közfeladatot ellátó személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Tényleges tulajdonosa vagy vele szoros Üzleti kapcsolatban áll;
b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a fontos közfeladatot ellátó személy javára hoztak létre.
A Pmt. Kiemelt közszereplőkre vonatkozó rendelkezéseit a Kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójára és a Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személyre is alkalmazni kell.
Kiszervezés: ha a hitelintézet a pénzügyi-, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független magánszeméllyel (vagy egyéni vállalkozóval) vagy jogi személlyel Szerződést köt;
Kockázati szint: tartós üzleti kapcsolatok vonatkozásában az a besorolás, amely meghatározza, hogy az ügyfél vonatkozásában milyen terjedelmű ügyfél-átvilágítási intézkedéseket szükséges elvégezni;
Közokirat: papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki;
Lakossági Ügyfél: a Bank természetes személy ügyfele;
LIBOR: (London InterBank Offered Rate) londoni Bankközi, referencia jellegű kínálati Kamatláb;
MagNet VideoBank: a Pénzmosási MNB rendelet szerinti auditált elektronikus hírközlő eszköz, az Ügyfél távoli, elektronikus adatátviteli csatornán történő Ügyfél-átvilágításra, az általa tett nyilatkozat értelmezésére, biztonságos tárolására, a tárolt adatok visszakeresésére és ellenőrzésére alkalmas elektronikus valós idejű kép- és hangátviteli rendszer, amely lehetővé teszi a Pénzmosási MNB rendeletnek megfelelő közvetlen elektronikus Ügyfél-átvilágítás elvégzését, továbbá a Bankkal azonosított elektronikus úton történő Szerződéskötést, ezáltal Banki szolgáltatások igénybevételét;
Munkanap: az a nap, amely a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény értelmezése alapján nem minősül munkaszüneti napnak (beleértve ebbe azt is, hogy nem minősül vasárnapnak vagy pihenőnapnak sem); ;
MNB: Magyar Nemzeti Bank;
MNB törvény: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény;
Névre szóló Betét: az a Betét, amelynek tulajdonosát a Pmt.-nek megfelelően azonosították;
OBA: Országos Betétbiztosítási Alap;
Pénzeszköz forrásának igazolása: az ügyletben szereplő pénzeszközök törvényes forrását megerősítő adat vagy azt igazoló dokumentum, így különösen az öröklésből, kártérítésből, polgári jogi jogviszonyokból származó szerződés vagy egyéb hivatalos dokumentum a kapcsolódó jogosultságok nevesítésével, munkaviszonyból származó bérjövedelem- igazolás, külszolgálatért kapott jövedelemigazolás, egyéb jövedelemigazolás, árfolyamnyereséghez, nyereményhez, osztalékhoz kapcsolódó igazoló dokumentum;
Pmt.: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény; Pénzmosási MNB rendelet: A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetéséről szóló 26/2020. (VIII.25.) rendelete
Ptk.: a 2014. március 15. napja előtt létrejött valamennyi Szerződés vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a régi Ptk.); a 2014. március 15. napján vagy azt követően létrejött valamennyi Szerződés alkalmazásában és minden olyan Szerződés tekintetében, melyre a felek ezt a törvényt rendelik alkalmazni, a régi Ptk. helyébe lépő Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény;
Referencia-Kamatláb: bármilyen alkalmazandó Kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori Kamatláb, amelynek mértékére a Banknak nincs ráhatása;
Referenciaadat-szolgáltató:
1. a KHR törvény 2.§ (1) c) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatások legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, biztosító, közraktár,
2. a Diákhitel Központ Zrt.,
3. a befektetési hitelt nyújtó hitelintézet, befektetési vállalkozás,
4. az értékpapír-kölcsönzést végző befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító, valamint
5. a határon átnyúló szolgáltatást végző, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelező, ha a KHR- hez csatlakozott.
6. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti adósságrendezési eljárásokban eljáró Családi Csődvédelmi Szolgálat.
Szerződés: a felek között a pénzügyi, vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatás tárgyában létrejött Szerződés, melynek része az adott szolgáltatásra vonatkozó egyedi Szerződés, a jelen ÁÜF, a vonatkozó üzletági üzletszabályzat(ok), általános Szerződési feltételek (amennyiben vannak ilyenek), valamint a Hirdetmény(ek);
Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az Ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Ilyen eszköz különösen a papír, az USB kulcs, a CD-ROM, a DVD, a memória kártya, a számítógép merevlemeze és az elektronikus levél, a Bank által üzemeltetett NetBank, és a MagNet MobilBank. Tartós adathordozónak minősül a Bank internetes honlapja, amennyiben az az Ügyfélnek címzett adatok tárolására alkalmas és megfelel a Tartós adathordozó kritériumainak;
Teljes bizonyító erejű magánokirat:
A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta;
b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú minősített elektronikus aláírásával aláírt vagy minősített, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőt helyezett el;
g) olyan törvényben, vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli, és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt, vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.
Tényleges tulajdonos:
a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy
- a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Új Ptk.) 8:2 § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2 § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,
c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy Ügyfél tevékenysége felett,
d) alapítványok esetében az a természetes személy,
1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg,
3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy
az 1-3. alpontban meghatározott természetes személy hiányában, aki az alapítvány képviseletében eljár,
e) bizalmi vagyonkezelési Szerződés esetében az alábbi személyek:
1. a vagyonrendelő(k); nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti Tényleges tulajdonosa,
2. a vagyonkezelő(k); nem természetes személy vagyonkezelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti Tényleges tulajdonosa,
3. a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, nem természetes személy kedvezményezett esetén annak a) vagy b) pont szerinti Tényleges tulajdonosa, továbbá
4. az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, valamint
5. adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek); nem természetes személy vagyonkezelést ellenőrző személy esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá
f) az a)-b) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;
USD LIBOR: USD devizanemben jegyzett LIBOR;
Ügyfél: az egyes üzletszabályzatokban Ügyfélként meghatározott fél, illetve az Ügyfél-átvilágítás vonatkozásában: aki a Bankkal üzleti kapcsolatot létesít vagy a Bank részére ügyleti megbízást ad;
Ügyfél-átvilágítás: az Ügyfél azonosítása, kockázati besorolása, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljának és jellegének megismerése, folyamatos figyelemmel kísérése, továbbá a tényleges tulajdonos és a kiemelt közszereplői minőség kapcsán végzett nyilatkoztatása (Ld. jelen ÁÜF V. pont);
Ügyfélszolgálat: a Bank által az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben kialakított, továbbá telefonos és elektronikus eléréssel működtetett, a fogyasztói panaszok intézésére, valamint a fogyasztók tájékoztatására létrehozott szervezeti egység;
Üzleti kapcsolat: az Ügyfél és a Bank között írásbeli Szerződéssel létrejött tartós jogviszony;
Vagyon forrásának igazolása: az ügyfél hárommillió forintot meghaladó értékű vagyoni eszközeinek - beleértve a materiális vagy immateriális javakat - forrását bemutató ügyfél-nyilatkozat;
Vállalati Ügyfél: a Bank gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, egyéb, hatósági nyilvántartásba vett szervezet és egyéni vállalkozás ügyfele.
III. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
III.1. A Bank adatai
Cégnév: MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt.
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.
Levelezési cím: 1376 Budapest, 62, Pf. 86.
Elektronikus levelezési cím: xxxx@xxxxxxxxxx.xx
Cégjegyzékvezető és cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 00-00-000000, Tevékenységi engedély szám: PSZÁF E-I-709/2008
III.2. A Bank Felügyeleti szerve
Magyar Nemzeti Bank (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.)
III.3. A Bank tevékenységi körei
TEÁOR 6419 Egyéb monetáris közvetítés
Ezen belül a Társaság az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1997. december 11. napján kelt 765/1997/F. számú, az 1998. szeptember 11. napján kelt 1557/1998. számú, az 1998. december 8. napján kelt 1944/1998. számú, a Magyar Nemzeti Bank 1997. július 7. napján kelt II./GY-803.024 számú, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2002. március 28. napján kelt I-583/2002. számú, 2006. október 18. napján kelt E-I-908/2006. számú, a 2007. május 15. napján meghozott E-I 399/2007 számú, és a 2008. július 24. napján meghozott E-I-709/2008. számú, a Magyar Nemzeti Bank 2013. december 9. napján kelt, H-EN-I-1318/2013. határozataiban foglalt engedélyeknek megfelelően, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 3. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül az alábbi tevékenységek forintban és devizában, vagy valutában történő üzletszerű végzésére jogosult:
1. a Hpt. 3. § (1) bekezdésében megjelölt pénzügyi szolgáltatások közül:
▪ Betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása;
▪ hitel és pénzkölcsön nyújtása;
▪ pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;
▪ olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak;
▪ kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb Bankári kötelezettség vállalása
▪ valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;
▪ pénzügyi szolgáltatás közvetítése;
▪ pénzügyi lízing;
▪ széfszolgáltatás;
▪ követelésvásárlási tevékenység
2. a Hpt. 3.§ (2) bekezdésében megjelölt kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül:
▪ pénzváltási tevékenység.
▪ TEÁOR 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység
Ezen belül a Társaság a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) 33. § (4) bekezdésében meghatározott biztosítási ügynöki (függő biztosításközvetítő) tevékenységet végzi a Felügyelethez történő bejelentés alapján.
III.4. Kiszervezett tevékenységek
A Bank pénzügyi-, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartása mellett kiszervezheti. A kiszervezett tevékenységek körét és a kiszervezett tevékenységet végzők felsorolását az ÁÜF 1. sz. melléklete tartalmazza, melyet a Bank a kiszervezett tevékenységek körének, illetve végzőjének változása esetén jogosult egyoldalúan módosítani. Nem minősül a Banktitok sérelmének a kiszervezett tevékenységet folytató szervezetnek a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges mértékben történő adatátadás.
IV. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTÉRE ÉS MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, TELJESÍTÉS HELYE ÉS IDEJE, BIZTOSÍTÉKOK, KAMATOK, JUTALÉKOK, DÍJAK, KÖLTSÉGEK
IV.1. A Szerződés létrejöttére és módosítására vonatkozó általános rendelkezések
IV.1.1. Az adott szolgáltatásra kötelezően alkalmazandó, jogszabályban előírt tartalommal, formában és módon nyújtott előzetes Banki tájékoztatást követően a felek pénzügyi, és/vagy vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó Szerződést hozhatnak létre a vonatkozó üzletszabályzatban, illetve általános Szerződési feltételekben írtak szerint. A Bank jogosult a Szerződés megkötésére vonatkozó ajánlat elfogadásáról saját hatáskörében, az általa meghatározott bírálati feltételek, illetve üzleti megfontolások alapján dönteni. A Bank jogszabály eltérő redelkezése hiányában jogosult az ajánlatot elutasítani és a Szerződés megkötését indokolás nélkül megtagadhatja. A Bank különösen fenntartja a jogát arra, hogy a hiányosan vagy hibásan kitöltött, meghamisított, hamis, nyilvánvalóan téves adatokat tartalmazó, vagy a megfelelő mellékletekkel el nem látott ajánlat alapján Szerződést nem köt.
IV.1.2. A Szerződés vonatkozásában a Ptk. 6:63.§ (5) bekezdésében foglaltak – a felek kifejezett eltérő rendelkezése hiányában - nem alkalmazhatóak, azaz a Szerződésnek nem válik részévé az a szokás amelynek alkalmazásában a felek a korábbi Üzleti kapcsolatukban megállapodtak, illetve az a gyakorlat amelyet egymás között kialakítottak, továbbá szintén nem része a Szerződésnek az adott üzletágban a hasonló jellegű Szerződés alanyai által alkalmazott szokás.
IV.1.3 A Bank fenntartja a jogot arra, hogy Kamatot, díjat vagy a Szerződés egyéb feltételeit - ha azt jogszabály nem tiltja és a Szerződés kifejezetten lehetővé teszi - az Ügyfél számára kedvezőtlenül egyoldalúan módosítsa. A Bank az Ügyfél számára hátrányos egyoldalú módosítást a módosítás hatálybalépése előtt legalább 15 nappal közzéteszi, illetve elektronikus kereskedelmi szolgáltatások esetén folyamatosan a Bank honlapján is elérhetővé teszi. Az Ügyfél számára hátrányos egyoldalú módosítás feltételeit, az ezzel kapcsolatos közzététel, illetve értesítés szabályait a vonatkozó üzletági üzletszabályzatok és általános Szerződési feltételek tartalmazzák. Amennyiben az Ügyfél a módosítás ellen a módosítás hatálybalépéséig írásban nem tiltakozik, azt általa elfogadottnak kell tekinteni.
IV.1.4. A Bank jogosult a Szerződést bármikor, az Ügyfél számára nem kedvezőtlenül módosítani. A Bank jogosult továbbá a Szerződést új termék vagy szolgáltatás bevezetésével, vagy jogszabályváltozás okán módosítani. Nem kedvezőtlen módosítás esetén - beleértve új termék vagy szolgáltatás bevezetése, vagy jogszabályváltozás miatti módosítást, mint nem kedvezőtlen módosítást - a Bank az Ügyfelet a módosításról, legalább a módosítás hatálybalépését megelőző napján, a honlapján történő közzététellel, illetve Bankfiókban történő kifüggesztéssel tájékoztatja.
IV.1.5. Amennyiben az Ügyfél a módosítást nem fogadja el, – jogszabály vagy Szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az erről szóló írásbeli bejelentését a Felek a módosítással érintett Szerződés felmondásának tekintik és az Ügyfélnek az e Szerződésből származó tartozása az írásbeli bejelentés Bank általi kézhezvételének napján lejárttá, és azonnal esedékessé válnak.
IV.1.6. Az ÁÜF, az üzletszabályzat és az általános Szerződési feltétel módosítása, - jogszabály vagy Szerződés eltérő rendelkezése hiányában - hatálybalépésétől kezdve vonatkozik a már megkötött Szerződésekre és a folyamatban lévő ügyekre is.
IV.1.7. Az ÁÜF, az üzletszabályzat és az általános Szerződési feltétel módosítása esetén a Bank a változásokról az egységes szerkezetbe foglalt szövegű, a módosításokat dőlt betűvel jelző módosított feltételeket annak az Ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben történő kifüggesztése és honlapján történő kihelyezése útján elérhetővé teszi.
IV.1.8. Az Ügyfél jogosult a megkötött Szerződés módosítását kezdeményezni, amely kérelmet a Bank saját hatáskörében bírálja el. A Bank jogosult a Szerződés módosítását indokolás nélkül megtagadni. A Bank a Szerződésmódosítási kérelem elbírálásáért, illetve - amennyiben a Szerződés módosításához hozzájárul – a Szerződés módosításáért jogosult módosítási díjat kérni, illetve a Szerződésmódosítással neki okozott költségeket felszámítani. A Bank mindaddig megtagadhatja a Szerződés módosítását, amíg az Ügyfél a felszámolt díjat vagy költséget a Banknak meg nem fizette.
IV.1.9. A Xxxxx közös megegyezéssel a Szerződés bármely feltételét jogosultak módosítani a jogszabályokkal összhangban.
IV.2. Teljesítés helye és ideje
IV.2.1. Ellenkező megállapodás hiányában a Bank és az Ügyfél közötti Üzleti kapcsolatok során keletkező kötelezettségek teljesítésének helye az Ügyfélnek az adott ügylethez kapcsolódó fizetési számláját vezető bankfiók, egyéb esetben pedig a Bank központi Bankfiókja, illetve székhelye.
IV.2.2. Eltérő rendelkezés hiányában a Szerződés alapján járó valamennyi fizetési kötelezettség megfizetése az Ügyfél Szerződésben adott felhatalmazásával olymódon történik, hogy a Bank esedékességkor az Ügyfélnek a Banknál vezetett, Szerződésben meghatározott számláját megterheli az esedékes tartozás összegével.
IV.2.3. Az Ügyfél köteles gondoskodni arról, hogy a számláján a mindenkori fizetési kötelezettségei teljesítéséhez és a Bank követeléseinek kiegyenlítéséhez szükséges fedezet esedékességkor rendelkezésre álljon.
IV.2.4. A fizetés azon a napon tekintendő teljesítettnek, amikor az esedékes tartozás összege határidőben a Bank javára jóváírásra kerül.
IV.2.5. A pénztartozás teljesítése esetén a Bank az elszámolást oly módon végzi, hogy ha a kötelezett Kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt elsősorban a költségre, azután a Kamatra és végül a főtartozásra számolja el. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan, a Bank azonban jogosult egyoldalú nyilatkozattal az Ügyfél javára az elszámolás sorrendjét megváltoztatni.
IV.2.6. Ha a fizetési határidő nem Banki munkanapra esik - és jogszabály vagy Szerződés másként nem rendelkezik, a teljesítés napja az azt követő Banki munkanap.
IV.3. Kamatok, jutalékok, díjak, költségek
IV.3.1. Az Ügyfél a Bank által nyújtott szolgáltatásokért a Bank részére a Szerződésben, és/vagy a Hirdetményben meghatározott mértékű ügyleti Kamatot, jutalékot, költséget, díjat fizet, a Szerződésben, ennek hiányában, a Hirdetményben, vagy az üzletági üzletszabályzatban, illetve általános Szerződési feltételekben meghatározott módon és határidőben. A Szerződéses jogviszony során felmerült költségek, a postaköltségek, az esetleges hatósági és egyéb eljárási díjak, illetve az illetékek az Ügyfelet terhelik. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy az előbb meghatározott díjak, jutalékok, költségek megfizetését a Bank áthárítja az Ügyfélre.
IV.3.2. A Bank – eltérő rendelkezés hiányában – jogosult, és az Ügyfél a Bankkal történő Szerződés aláírásával elismeri a Bank azon jogát, hogy a Szerződésben meghatározott Kamatot, jutalékot, költséget és díjat, vagy egyéb Szerződéses feltételt rendszeresen felülvizsgálja, annak eredményeképpen a Hirdetményben, és/vagy az Ügyféllel kötött Szerződésben egyoldalúan megváltoztassa.
IV.3.3. Eltérő rendelkezés hiányában a változtatás a Hirdetmény kifüggesztését követő naptól lép hatályba. A Bank az Ügyfeleket a Hirdetmény Ügyfelek számára kedvezőtlen módosításról- eltérő rendelkezés hiányában- annak hatályba lépését megelőzően 15 nappal a Hirdetmény kifüggesztésével, és internetes honlapján értesíti.
IV.3.4. Az Ügyfelet terhelő Kamat, díjak, jutalékok, költségek ellenértékének megfizetése – eltérő rendelkezés hiányában
– az elvégzett szolgáltatással egyidejűleg vagy tárgyhónap végét követő első Banki munkanapon belül esedékes. Egyes meghatározott szolgáltatásoknál a Bank jogosult a szolgáltatás nyújtását az ellenérték egyidejű, illetve előre történő megfizetéséhez kötni. Amennyiben az Ügyfelet terhelő valamely fizetési kötelezettség esedékessége nem Banki munkanapra esik akkor a fizetési nap az azt követő Banki munkanap.
IV.3.5. Késedelmes fizetés esetén a Bank jogosult a Szerződésben, vagy a Hirdetményében, ezek hiányában jogszabályban meghatározott mértékű késedelmi Kamatot felszámítani, késedelmi Kamat az esedékességet követő naptól a megfizetésig jár.
IV.4. Beszámítás, biztosítékok
IV.4.1. A Bank jogosult az Ügyfél rendelkezése nélkül, illetőleg kifejezett rendelkezése ellenére – a mindenkor hatályos jogszabályok betartásával - a nála vezetett bármely számláját az Ügyféllel szemben fennálló, bármely jogcímen keletkezett
esedékes követelésével megterhelni, ennek érdekében az Ügyfél Bankkal szembeni bármely követelését a lejárt tartozása összegével azonos mértéken lejárttá tenni és a Bank követelését beszámítás útján, a Ptk. 6:49. §-a alapján kielégíteni. Pénznemek közötti átváltás esetén a Bank a Hirdetmény szerinti, a terhelés napján érvényes pénzforgalmi devizaárfolyamot alkalmazza. A beszámítási jog kiterjed az Ügyfél bármely Szerződésével kapcsolatban az Ügyfél javára befolyt, illetőleg a Bank birtokába került pénzösszegre, jogokra, követelésekre, vagyontárgyakra. A Bank jogosult saját követelései erejéig beszüntetni az Ügyféllel szemben őt terhelő fizetéseket akkor is, ha követelései nem egy jogviszonyból fakadnak, valamint akkor is, ha követelései még nem esedékesek, de azok megfizetését a Bank bizonytalannak ítéli meg.
IV.4.2. A Bank az Üzleti kapcsolat fennállása alatt bármely időpontban és valamennyi követelése tekintetében jogosult az Ügyféltől megkövetelni, hogy nyújtson megfelelő biztosítékot, illetve, hogy a már adott biztosítékot egészítse ki olyan mértékben, amilyen mértékben a Bank követelései megtérülésének biztosításához szükséges. A fenti kötelezettség megszegése súlyos Szerződésszegésnek minősül.
IV.4.3. A biztosítékok kikötésekor a Bank jogosult meghatározni, hogy az egyes biztosítékokat milyen értéken fogadja el. A biztosíték nyújtásáig, illetve a nyújtott biztosíték Bank által kért kiegészítésének megtörténtéig a Bank jogosult az Ügyféllel szembeni esetleges fizetési kötelezettségei teljesítését felfüggeszteni.
IV.4.4. A Bank javára biztosítékul lekötött valamennyi vagyontárgy, jog vagy követelés a Banknak az Ügyféllel szembeni valamennyi követelésére biztosítékul szolgál, függetlenül attól, hogy a követelés hitel-nyújtásból, vagy egyéb Üzleti kapcsolatból ered. Ugyanez a szabály érvényes azokra az adott Ügyféllel szembeni követelésekre is, amelyeket harmadik személy ruházott a Bankra. Az Ügyfél bármely vagyontárgya, joga vagy követelése, amely a Bankkal fennálló Üzleti kapcsolata során a Bank birtokába jut, külön biztosítéki Szerződés nélkül is fedezetként szolgál a Banknak az Ügyféllel szembeni követelései biztosítékául.
IV.4.5. Az Ügyfél köteles gondoskodni a Bank javára biztosítékul lekötött vagyontárgyak és jogok fenntartásáról és megőrzéséről, a biztosítékul szolgáló követelések érvényesítéséről. A biztosíték érvényesíthetőségében, értékében és értékesíthetőségében bekövetkezett változásokról az Ügyfél köteles a Bankot haladéktalanul tájékoztatni. A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével és érvényesítésével kapcsolatos minden költség, kiadás az Ügyfelet terheli.
V. AZ ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁS
V.1. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség
Tekintettel a Pmt. előírásaira a Bank az alább meghatározott esetekben köteles ügyfél-átvilágítást alkalmazni:
a) az üzleti kapcsolat létesítésekor;
b) a négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;
c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-f) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;
d) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel,
e) ha az ügyfél-azonosító adatokban bekövetkezett változás kerül átvezetésre és kockázatérzékenységi megközelítés alapján szükséges az ügyfél-átvilágítás ismételt elvégzése;
f) háromszázezer forintot elérő, illetve azt meghaladó összegű pénzváltás esetén.
A b) és f) pontokban meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a b) és f) pontokban meghatározott összeget. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a b) és f) pontokban meghatározott összeget.
V.1.1. Ügyfél-átvilágítási intézkedések
A Bank köteles az V.1. a) és -f) pontjában meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a Banknál eljáró rendelkezésre jogosultat, továbbá a Banknál eljáró képviselőt az V.1.2. pontban meghatározott valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. Ezen ügyleti megbízások teljesítése esetén a Bank az Ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt az V.1.2. pontban
meghatározott valamennyi adatra vonatkozóan azonosítja, személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégzi és az V.1.3. pontban meghatározott okiratáról másolatot készít, és elvégzi a további ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
V.1.2. A Bank az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
a) természetes személy aa) családi és utónevét,
ab) születési családi és utónevét, ac) állampolgárságát,
ad) születési helyét, idejét, xx) anyja születési nevét,
af) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, ag) azonosító okmányának típusát és számát;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ba) nevét, rövidített nevét,
bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén - amennyiben ilyennel rendelkezik - magyarországi fióktelepének címét,
bc) főtevékenységét,
bd) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
be) - ha ilyennel rendelkezik - kézbesítési megbízottjának az a) pont aa) és af) alpontjai szerinti adatait,
bf) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,
bg) adószámát.
V.1.3. A Bank a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az alábbi okiratok bemutatását követeli meg, vagy közhiteles nyilvántartásból adatlekérdezést végez:
a) természetes személy
aa) magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, ez utóbbit abban az esetben, ha lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található,
ab) külföldi állampolgár esetében úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát, magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványát, amennyiben lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található;
b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - harminc napnál nem régebbi - okiratot, hogy
ba) a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került,
bb) a b) pont ba) alpontba nem tartozó belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
c) bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem bírósághoz vagy hatósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát.
A c) pontban meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént; a Bank a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíti.
A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Bank ellenőrzi az V.1.3. pont alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét, valamint ennek keretében meggyőződik az okirat hitelességéről.
A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a Bank ellenőrzi a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult rendelkezési jogosultságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti
tevékenység hatékony ellátása céljából a Bank a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az V.1.2. pontban meghatározott adatokat tartalmazó bemutatott okiratról - ideértve az okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot -, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló oldala kivételével másolatot készít.
A Bank az előző bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése során birtokába jutott, az V.1.3. pontban meghatározott okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot - a lakcímet igazoló hatósági igazolvány hátoldalán szereplő személyi azonosító kivételével - kezeli.
V.1.4. Amennyiben az Ügyfél az átvilágításhoz, illetve képviseleti jogának bizonyítására idegen nyelvű okiratot bocsát a Bank vagy annak közvetítője rendelkezésére, a Bank vagy annak közvetítője jogosult annak hitelesített magyar nyelvű fordítását kérni, vagy a benyújtott idegen nyelvű okiratot – az Ügyfél hozzájárulásával – az Ügyfél költségére lefordíttatni. Külföldi hatóság által kiállított okirat esetén a Bank vagy a közvetítő kérheti, hogy az Ügyfél azt a kiállítás helye szerinti magyar külképviseleti hatóság által felülhitelesített, illetve a külföldön felhasználásra kerülő Közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet szerinti ún. Apostille csatolásával másolatban nyújtsa be.
V.1.5. Azon külföldi nem természetes személy Ügyfélnek, amely Magyarországon nem került sem cégbíróság, sem pedig más hatóság által nyilvántartásba vételre, a Bank felhívására köteles a mindenkor hatályos ügyfél-átvilágítási szabályok szerint igazolni, hogy továbbra is szerepel az őt nyilvántartásba vevő hatóság vonatkozó nyilvántartásában.
V.1.6.1. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során a természetes személy ügyfél köteles - a Bank által meghatározott módon - személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a MagNet VideoBank útján nyilatkozni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.
A Bank a nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását kéri:
a) családi és utónevét,
b) születési családi és utónevét,
c) állampolgárságát,
d) születési helyét, idejét,
e) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét.
A Bank a fenti adatokon kívül az Ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is kéri, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
A természetes személy ügyfél köteles a Bank részére személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a MagNet VideoBank útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2)-(4) bekezdésének mely hivatkozása alapján minősül kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek.
Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, az előző bekezdésben meghatározott adaton kívül a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására és a vagyon forrására vonatkozó információkat.
V.1.6.2. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Ügyfél képviselője - az Ügyfél által vezetett pontos és naprakész nyilvántartás alapján - köteles személyes megjelenéssel írásban nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról- feltüntetve nyilatkozatában minden, a jelen ÁÜF fogalom meghatározásának megfelelő természetes személyt tényleges tulajdonosként, és a Bank a nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni:
a) családi és utónevét,
b) születési családi és utónevét,
c) állampolgárságát,
d) születési helyét, idejét,
e) lakcímét, ennek hiányában a tartózkodási helyét,
f) a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.
A Bank a fenti adatokon kívül az Ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdés mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
V.1.7. A Bank az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során az üzleti kapcsolatra vonatkozóan az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
a) a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát,
b) az ügyfél-átvilágítás módjának meghatározása érdekében azt, hogy az Ügyfél kockázati szintje átlagos, magas vagy alacsony,
c) a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód),
d) információt az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről.
A Bank a fenti bekezdésben meghatározott adaton kívül - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - kéri a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, és ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.
A Bank - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - az üzleti kapcsolat létesítését meghatározott rend szerint külön jóváhagyáshoz kötheti.
A Bank a jelen pontban meghatározott intézkedéseket a MagNet VideoBank útján is jogosult elvégezni.
V.1.8. A Bank köteles ellenőrizni az ügyfeleiről az ügyfél-átvilágítással összefüggésben rendelkezésre álló adatokat. Ha az ellenőrzés során a Banknak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi a kétség kizárásához szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
V.1.9. Üzleti kapcsolat fennállása alatt az Ügyfél, annak meghatalmazottja, a Banknál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a Banknál eljáró képviselő köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül értesíteni a Bankot az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról. Amennyiben a Bank az Ügyfél által kapcsolattartásra megadott módokon nem tud az Ügyféllel kapcsolatba lépni annak ellenére, hogy az ügyfél ügyletek végrehajtását kezdeményezi, a Bank kockázatérzékenységi megközelítés alapján megkísérli három hónapon belül legalább két alkalommal, igazolt módon, postai úton írásban felszólítani az ügyfelet - a lehetséges jogkövetkezményekre való egyidejű figyelmeztetés mellett - a Bankkal való kapcsolat felvételére. A második értesítés sikertelenségét követően a Bank az Ügyfél vagy annak meghatalmazottja általi kapcsolatfelvételig megtagadja az Ügyfél által kezdeményezett, négymillió-ötszázezer forintot elérő összegű ügylet teljesítését.
V.1.10. A Bank – eltérő rendelkezés hiányában - az üzleti kapcsolat létesítése előtt lefolytatja az Ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését.
V.1.11. Ha a Bank nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, akkor az érintett Ügyfélre vonatkozóan megtagadja az Ügyfél megbízása alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügylet teljesítését, vagy megszünteti a vele fennálló üzleti kapcsolatot.
V.1.12. A Bank - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából - a négymillió- ötszázezer forintot el nem érő - pénzváltás esetén a százezer forintot elérő vagy meghaladó összegű - ügyleti megbízás teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében családi és utónevét, születési helyét és idejét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében nevét, rövidített nevét, székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén - amennyiben ilyennel rendelkezik - magyarországi fióktelepének címét, valamint a megbízás tárgyát és összegét köteles rögzíteni, és az V.1.3. pontban meghatározott okiratok bemutatását kérheti.
A négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, valamint a háromszázezer forintot elérő, illetve azt meghaladó összegű pénzváltás esetén a Bank az Ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában az V.1.1. pontban foglaltak szerint végzi el az ügyfél- átvilágítást.
V.1.13. A Bank az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítésekor az ügyletre vonatkozóan az alábbi adatokat rögzíti:
a) a megbízás tárgyát és összegét,
b) a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód).
A Bank a fenti adaton kívül - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - kéri a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását. A Bank - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - az ügyleti megbízás teljesítését meghatározott rend szerint külön jóváhagyáshoz köti. Ha a Bank nem tudja végrehajtani az ezen pont szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, akkor az érintett Ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyleti megbízás teljesítését.
V.1.14. A Bank jogosult a Pmt. és a végrehajtására kibocsátott MNB rendelet értelmében az ügyfél-átvilágítási kötelezettségét MagNet VideoBankon keresztül is elvégezni (továbbiakban: közvetlen elektronikus Ügyfél-átvilágítás).
V.1.15. A Bank a közvetlen elektronikus Ügyfél-átvilágítás során a Bank és az Ügyfél között létrejött teljes kommunikációt, az Ügyfél közvetlen elektronikus Ügyfél-átvilágítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és az Ügyfél ehhez történő kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon kép- és hangfelvételen rögzíti és kérésre az Ügyfél rendelkezésére bocsátja.
V.1.16. A Bank a közvetlen elektronikus Ügyfél-átvilágítás során felszólítja az Ügyfelet arra, hogy
a) úgy nézzen bele a kamerába, hogy arcképe felismerhető és rögzíthető legyen,
b) érthető módon közölje a közvetlen elektronikus Ügyfél-átvilágításhoz használt kártyaformátumú személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját, és
c) úgy mozgassa a közvetlen elektronikus Ügyfél-átvilágításhoz használt kártyaformátumú személyazonosító igazolványát, hogy az azon található biztonsági elemek és adatsorok felismerhetők és rögzíthetők legyenek.
V.1.17. A Bank megbizonyosodik arról, hogy a közvetlen elektronikus Ügyfél-átvilágításhoz használt kártyaformátumú személyazonosító igazolvány alkalmas a közvetlen elektronikus Ügyfél-átvilágítás elvégzésére, így
a) a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány egyes elemei és azok elhelyezkedése megfelel az okmányt kiállító hatóság előírásainak,
b) az egyes biztonsági elemek - különösen a hologram, a kinegram vagy ezekkel megegyező más biztonsági elemek - felismerhetők és sérülésmentesek,
c) a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány rendelkezik gépi adatolvasást lehetővé tevő mezővel,
d) a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány okmányazonosítója megegyezik az Ügyfél által közölt okmányazonosítóval, felismerhető és sérülésmentes.
V.1.18. A Bank a közvetlen elektronikus Ügyfél-átvilágítás során megbizonyosodik arról, hogy
a) az Ügyfél arcképe felismerhető és azonosítható az általa bemutatott kártyaformátumú személyazonosító igazolványon látható arckép alapján, és
b) a kártyaformátumú személyazonosító igazolványon megtalálható adatok logikailag megfeleltethetők az Ügyfélről a Banknál rendelkezésre álló adatokkal.
V.1.19. A Bank a közvetlen elektronikus Ügyfél-átvilágítás során az Ügyfél által bemutatott kártyaformátumú személyazonosító igazolvány adatait összeveti nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás adataival, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
V.1.20. A Bank egy alfanumerikus kódból álló, központilag, véletlenszerűen generált azonosítási kódot küld az Ügyfélnek az Ügyfél választása szerint az Ügyfél azonosítására alkalmas e-mail-címre vagy SMS-ben mobil- telefonszámra, amely kódot az Ügyfél a közvetlen elektronikus Ügyfél-átvilágítás befejezéséig a Bank által választott kommunikációs formában visszaküld a Banknak.
V.1.21. A Bank a közvetlen elektronikus Ügyfél-átvilágítás során lehetőséget biztosít az Ügyfél részére a Pmt.-ben meghatározott nyilatkozatok, így különösen a Kiemelt közszereplői státuszra és Tényleges tulajdonosi státuszra irányuló nyilatkozat megtételére.
V.1.22. A Bank megszakítja a közvetlen elektronikus Ügyfél-átvilágítást, amennyiben
a) az Ügyfél a közvetlen elektronikus Ügyfél-átvilágítás során visszavonja az adatrögzítéshez adott hozzájárulását,
b) az Ügyfél által bemutatott okmányok, illetve okiratok fizikai és adattartalmi követelményei nem felelnek meg az V.1.11. pontban előírt feltételeknek,
c) az Ügyfél, az általa bemutatott okmányok, illetve okiratok vizuális azonosításának feltételei nem adottak,
d) a Bank nem tudja elkészíteni a hang- és képfelvételt,
e) az Ügyfél nem, nem teljes egészében vagy hibásan küldi vissza az azonosítási kódot,
f) az Ügyfél nem vagy a Bank számára észlelhetően befolyás alatt tesz nyilatkozatot, vagy
g) az Ügyfél-átvilágítás során ellentmondás vagy bizonytalanság lép fel.
V.2. A FATCA – CRS törvények szerinti azonosításra vonatkozó különös rendelkezések:
V.2.1. A Bank, Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény ( a továbbiakban: FATCA -törvény) szerinti, az általa vezetett Fizetési számla vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban e rendelkezés alkalmazásakor együtt : számlatulajdonos) FATCA –törvény I. számú melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat), melynek elvégzésében az Ügyfél köteles együttműködni, így különösen, de nem kizárólagosan nyilatkozatot tenni, illetőleg a kívánt dokumentumokat benyújtani.
V.2.2. A Bank a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény (a továbbiakban CRS Törvény) alapján új Fizetési számla nyitásakor elvégzi a Számlatulajdonos Ügyfél adóilletőségének megállapítására irányuló, a CRS Törvény III., illetve V. Részében foglaltak szerinti vizsgálatot melynek elvégzésében az Ügyfél köteles együttműködni, így különösen, de nem kizárólagosan nyilatkozatot tenni, illetőleg a kívánt dokumentumokat benyújtani.
A Bank a 2016. január 1. napját megelőzően nyitott számlák tekintetében, a CRS Törvényben megjelölt „Magas értékű számlák” fogalom alatt hivatkozott fizetési számlák tekintetében 2016. december 31-ig, egyéb fizetési számlák esetén 2017. december 31. napjáig elvégezte a Számlatulajdonos Ügyfél adóilletőségének megállapítására irányuló, a CRS Megállapodás III. és V. Részében foglaltak szerinti vizsgálatot.
V.2.3. A Bank a számlatulajdonos Ügyfelet az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az Ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett tájékoztató, illetve Hirdetmény útján - vagy ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja az illetőségvizsgálat elvégzéséről, valamint a FATCA-törvény szerinti kötelezettségéről és az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Aktv.) 43/B.-43/C. §-ai, illetve 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
V.2.4. Az Aktv. 43/B.-43/C. §-ai, illetve 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a Bank a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.
V.2.5. Amennyiben a számlatulajdonos Ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzésében nem működik együtt, így különösen nem teszi meg a szükséges nyilatkozatokat, vagy nem nyújtja be a megkívánt dokumentumot, úgy az az Ügyfélkapcsolat létrehozásnak megtagadásához, illetve meglévő Ügyfélkapcsolatok esetében az Ügyfélkapcsolat megszüntetéséhez vezethet.
VI. EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG, KAPCSOLATTARTÁS A BANK ÉS AZ ÜGYFÉL KÖZÖTT, OKIRATOK, ÉRTESÍTÉSEK ÉS KÉZBESÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
VI.1. Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
VI.1.1. A Bank és az Ügyfél Szerződéses kapcsolatukban a kölcsönös együttműködés és a jóhiszeműség elvének figyelembevételével járnak el, ennek megfelelően az ügylet szempontjából jelentős tényekről, körülményekről, változásokról késedelem nélkül kötelesek egymást értesíteni, az egymáshoz intézett kérdésekre válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre és mulasztásokra felhívni. Az Ügyfél köteles megadni minden olyan, az ügylettel
összefüggő adatot és felvilágosítást, amelyet a Bank a döntéséhez, az ügylet vagy az Ügyfél megítéléséhez, a kockázatkezeléshez szükségesnek tart. Az Ügyfél köteles biztosítani, hogy hitelügylet fennállta esetén a Bank a hitelcél megvalósulását folyamatosan ellenőrizhesse.
VI.1.2. A Bank bármilyen jog vagy tény fennállását igazoló okirat esetében kérheti 30 (harminc) napnál nem régebbi keltezésű eredeti példány rendelkezésre bocsátását. A Bank hatósági igazolványt és hatósági bizonyítványt az abban foglalt érvényességi idő lejártának napjáig fogad el. A Bank kizárólag eredeti, vagy közjegyző által hitelesített másolati formájú okiratot fogad el bemutatásra, és bármely okirat esetében kérheti az Ügyfelet az okirat eredeti példányának vagy közjegyzői hiteles másolatának bemutatására.
VI.1.3. A kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően az Ügyfél haladéktalanul értesíti a Bankot, ha valamely, a Banktól várt értesítés – különösen, ha az fizetési megbízások teljesítésére vagy pénzösszegek átvételére vonatkozik – nem érkezett meg időben. A kötelezettség elmulasztásának következményei az Ügyfelet terhelik.
VI.1.4. Az Ügyfél a Bank részére az Ügyfélkapcsolat létesítésekor vagy bármely szolgáltatás igénybevétele során megadott valamely adatában –beleértve az elérhetőséget is- bekövetkező változást – eltérő rendelkezés hiányában – köteles haladéktalanul bejelenteni és annak hiteles formában történő igazolására szolgáló okiratot bemutatni. A természetes személy Ügyfél köteles haladéktalanul értesíteni a Bankot személyesen, a telefonos Ügyfélszolgálaton keresztül vagy a Bank által elfogadott módon írásban, ha a személyazonossága megállapítása során felhasználható valamely hatósági igazolványát ellopták, vagy azt elveszítette a hatósági igazolvány típusának és azonosító adatainak pontos megjelölésével együtt.
VI.1.5. Az Ügyfél viseli mindazon károkat, melyek bármely, a Bank számára releváns tájékoztatás hiányából, illetve téves tájékoztatásból adódnak.
VI.1.6. A Bank a tájékoztatási kötelezettségének a vonatkozó üzletági üzletszabályzat rendelkezései szerint, illetve jogszabályban meghatározott esetekben és módon tesz eleget.
VI.1.7. A kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően az Ügyfél tudomásszerzést követő 1 munkanapon belül értesíti a Bankot (i) a Szerződés teljesítése szempontjából jelentős tényről, körülményről, így különösen, ha saját maga, vagy harmadik személy csőd, felszámolási, vagy végrehajtási eljárást kezdeményezett ellene, illetve, ha (ii) valamely, a Banktól várt értesítés – különösen, ha az fizetési megbízások teljesítésére vagy pénzösszegek átvételére vonatkozik – nem érkezett meg időben. A kötelezettség elmulasztásának következményei az Ügyfelet terhelik.
VI.2. Kapcsolattartás a Bank és az Ügyfél között
VI.2.1. A Bank az alábbi módokon tarthat kapcsolatot az Ügyféllel:
a) írásban,
- levélben, kézbesítési módtól függetlenül,
- e-mailben,
- elektronikus szolgáltatás esetében a mindenkori ilyen Szerződésekre vonatkozó értesítési szabályok szerint,
- Hirdetmény útján,
b) szóban,
- telefonon,
- a Bankfiókban, ideértve a Bankfiókból létesített videó kapcsolatot (VideoBank) is.
Az adott ügylet vonatkozásában a Bank általi kapcsolattartás a Szerződésben, ennek hiányában a Hirdetményben, vagy az üzletági üzletszabályzatban, illetve általános szerződési feltételekben meghatározott formában módon és időben történik.
VI.2.2. Az Ügyfél a levélben való kapcsolattartáson kívüli módon kizárólag saját kockázatára, kifejezetten ilyen tartalmú megállapodás esetén tarthat kapcsolatot a Bankkal és csak a megállapodásban meghatározott terjedelemben. A Bank tájékoztatja az Ügyfelet arról, hogy az elektronikus kommunikációs eszközök, telefon, email, számítógépes hálózatok használata során tévedések, félreértések, az eszköz jellegéből adódó egyéb hibák és visszaélések kockázata fokozottabb, mint a közvetlen írásbeli kommunikáció során. Ezért a Bank az Ügyfél ilyen csatornán esetlegesen tett fakadó károk kizárólag őt terhelik. A Bank jogosult arra, hogy – biztonsági okokból – az ilyen csatornán érkezett megkeresést a saját belátása szerint visszautasítsa, ezzel kapcsolatosan felelősségét kizárja.
VI.2.3. Az Ügyfél felel minden olyan kárért, amely a telefon-, továbbá számítógép-hálózaton történő kommunikáció során előforduló tévedés, félreértés vagy hiba, továbbá mindennemű visszaélés eredménye, hacsak a kár nem egyértelműen a Bank hibájából ered.
VI.2.4. Telefonos kapcsolattartás esetén a Bank jogosult arra, hogy az esetleges tévedések, félreértések tisztázása végett, illetve bíróság, vagy más hatóság előtt bizonyítékkénti felhasználás céljából az Ügyféllel folytatott telefonbeszélgetéseket rögzítse. Ha az Ügyfél kifejezetten megtiltja a Bank számára a hangfelvétel készítését, ahhoz nem járul hozzá, úgy a Bank az Ügyféltől – minden esetleges eltérő korábbi megállapodás ellenére – kizárólag írásban fogad el a továbbiakban rendelkezést, megbízást. A nem írásos formában kapott közlés visszaigazolása esetén a másik fél haladéktalanul köteles jelezni a nem írásbeli közlés és az írásbeli visszaigazolás közötti esetleges eltérést.
VI.2.5. Írni nem tudó, vagy nem képes Ügyfél írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt Közokirat vagy olyan Teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, vagy amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el. Az olvasni nem tudó, továbbá az olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének további feltétele, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek megmagyarázta.
VI.2.6. A Bank és az Ügyfél közötti kapcsolattartás, Szerződéskötés nyelve –eltérő rendelkezés hiányában – a magyar. Amennyiben a Bank és az Ügyfél között megkötött Szerződésről idegen nyelvű példány is készül, úgy a Szerződéssel összefüggő értelmezési vita esetén annak magyar nyelvű változata irányadó.
VI.2.7. A Bankfiókban az Ügyfél általánosan a Bank által nyújtott pénzügyi szolgáltatások keretén belül bármilyen szolgáltatást igénybe vehet, a Bank azonban fenntartja a jogot arra, hogy bizonyos szolgáltatásokat, illetve ügyleteket kizárólag az Ügyfél Keretszerződés megkötésének helye szerinti Bankfiókban, vagy az erre kijelölt Bankfiókban, illetve kizárólag elektronikus banki csatornán végezzen, továbbá, hogy olyan speciális Bankfiókokat működtessen, amelyek korlátozott körben nyújtanak szolgáltatásokat meghatározott Ügyfél-típusba tartozó Ügyfelek részére, vagy vegyes rendeltetésük lévén egyéb, nem pénzügyi szolgáltatás is igénybe vehető bennük.
VI.3. Okiratok, értesítések és kézbesítés általános szabályai
VI.3.1. Amennyiben az adott ügyletre vonatkozó Szerződés, Hirdetmény vagy üzletági üzletszabályzat, általános Szerződési feltétel kifejezetten eltérően nem rendelkezik, akkor okiraton, nyilatkozaton, értesítésen papír alapú okiratot kell érteni. A Bank elektronikus okiratot a jogszabályok által előírt körben és az adott ügyletre vonatkozó Szerződésben, Hirdetményben vagy üzletági üzletszabályzatban, általános szerződési feltételben meghatározott körben alkalmaz, illetve fogad el.
VI.3.2. A Bank az Ügyfél részére szóló értesítéseket – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Szerződésben, ennek hiányában a Hirdetményben, vagy az üzletági üzletszabályzatban, illetve általános szerződési feltételekben meghatározott módon küldi meg. A Ptk. szerint gazdasági társaságnak minősülő személy esetében kizárólag a társaság bejegyzett székhelye, illetve magyarországi fióktelep adható meg levelezési címként. Az azonos státusú szerződő felek bármelyikéhez kézbesített nyilatkozat valamennyiükkel szemben hatályos. Az Ügyfél köteles az érintettekkel közölni a Banktól származó mindazon értesítések tartalmát, melyeket a Bank a Szerződés alapján kizárólag az Ügyfélnek küld meg, de amely értesítés közlése az érintettnek a Szerződés alapján fennálló jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése végett szükséges.
VI.3.3. A Bank az Ügyfél részére szóló postai értesítéseket – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem köteles ajánlottan, vagy tértivevénnyel postára adni. Az értesítéseket a Bank minden esetben az Ügyfél által megadott levelezési címre, lakóhelyre (állandó lakcím) vagy az adott szervezet székhelyére küldi meg. Amennyiben a posta útján történő kézbesítés a szerződő fél magatartása miatt hiúsul meg, így pl. a „címzett ismeretlen”, „elköltözött”, a „cím nem azonosítható”, „átvételt megtagadta”, vagy „nem kereste” megjelöléssel érkezik vissza a Bankhoz, a kézhezvétel időpontja a kézbesítés megkísérlésének időpontja. Az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolati vagy Banki kézjeggyel ellátott példánya a Bank birtokában van, a küldeményről hivatkozást tartalmaz a Bank postakönyve és az
elküldést postai alkalmazott kézjegyével ellátott postai feladójegyzék vagy feladóvevény igazolja. Az elküldést megtörténtnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a „postai küldemények feladóvevénye” dokumentumon szereplő munkaszám megegyezik a kiküldött levél azonos számsorral kezdődő – postai adatbázisban is visszakereshető – vonalkódjával, vagy egyéb ilyen postai azonosítójával.
VI.3.4. Az Ügyfél részére elküldött értesítést a következő időpontban kell kézbesítettnek tekinteni:
a) személyes kézbesítés esetén: A kézbesítést megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolata átvételének az Ügyfél (Ügyfél Képviselője) kézjegyével igazolt példánya a Bank birtokában van,
b) postai kézbesítés esetén: Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy belföldi cím esetén a postára adást követő 5., európai cím esetén a 10., Európán kívüli cím esetén a 20. munkanap elteltével a Bank az értesítést kézbesítettnek tekinti, függetlenül attól, hogy egyszerű (normál) vagy könyvelt levélpostai küldeményről van szó,
c) elektronikus szolgáltatás útján történő kézbesítés esetén: azon a napon, amely napon az elektronikus közlés a címzett Ügyfél által hozzáférhetővé válik (Tartós adathordozón az Ügyfél rendelkezésére áll), vagy ha az az Ügyfél által megadott elektronikus levelezési címre (e-mail cím stb.) lett elküldve, az elküldés napján, ha az üzenet elküldésével kapcsolatosan a Bank részére hibaüzenet nem érkezett.
d) Egyes szolgáltatásoknál meghatározott egyéb értesítési mód esetében az értesítést kézbesítettnek kell tekinteni az értesítés Bank általi elküldésének időpontjában.
VI.3.5. Az értesítés Ügyfél általi kézhezvételére vonatkozó fenti vélelemből eredő károkért a Bank nem felel.
VI.3.6. A Bank az Ügyfelet – eltérő rendelkezés hiányában – közleményében (pl. Hirdetmény) az Ügyfélforgalom részére nyitva álló helyiségeiben történt kifüggesztése útján és a honlapon való közzététellel is értesítheti abban az esetben, ha a közleményben foglaltak az ügyfelek széles körét érintik, melyet kézbesítettnek kell tekinteni a kifüggesztést követő napon.
VI.3.7. A Bank jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra a kézbesítést, illetőleg közzétételt követő 10 napon belül nem érkezett az Ügyféltől írásbeli észrevétel vagy kifogás.
VI.3.8. Az Ügyfél kötelezettségeinek teljesítésével, illetve nem teljesítésével kapcsolatos értesítéseket és felszólításokat, valamint a jogszabály által elrendelt, az ügyfelek széles körét érintő tájékoztatásokat a Bank jogosult cégszerű aláírás nélkül, kizárólag a Bank nevének feltüntetésével kiküldeni az Ügyfél részére azzal, hogy ezen értesítéseket és felszólításokat – ellenkező bizonyításáig – a Banktól származónak kell tekinteni.
VI.3.9. A Bank nem felel azért, hogy a megadott név, cím vagy egyéb elérhetőség pontatlansága, változása miatt, vagy más a Bankon kívülálló okból a kézbesítés elhúzódik vagy eredménytelen. Amennyiben a Bank rendelkezésére egyáltalán nem áll semmiféle cím, az értesítés elmaradásából származó károkért a Bank nem felel.
VI.3.10. Nem természetes személy Ügyfél Teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy Közokiratban meghatalmazást adhat egy vagy több személy részére arra vonatkozóan, hogy az Ügyfélnek szóló számlakivonatot, elszámolásokat, értesítéseket, okmányokat és egyéb küldeményeket a Banktól átvegye (kézbesítési meghatalmazott). A kézbesítési meghatalmazottat az Ügyfél írásban jelenti be a Banknak. A kézbesítési meghatalmazott által átvett küldemény az átvétel napján az Ügyfél részére kézbesítettnek minősül.
VI.3.11. Az Ügyfél a Bank részére szóló küldeményeket a Szerződésben meghatározott, ennek hiányában a Bank Levelezési címére köteles megküldeni. A Bankhoz érkezett küldemények érkezési idejére a Bank nyilvántartása az irányadó. Az Ügyfél szóban tett bejelentését köteles haladéktalanul írásban, az eredeti dokumentum Bankhoz való eljuttatásával megerősíteni.
VI.3.12. NetBank felhasználó Ügyfél NetBank-fiókjában banki közlésként, nyilatkozatként elhelyezett dokumentumot – ellenkező bizonyításáig – a Banktól származónak kell tekinteni.
VII. KÉPVISELET, KÖZREMŰKÖDŐ IGÉNYBEVÉTELE, A BANK FELELŐSSÉGE
VII.1. Képviselet, közreműködő igénybevétele
VII.1.1. Az Ügyfél – eltérő rendelkezés hiányában - jogosult harmadik személy közreműködését igénybe venni. A Bank az Ügyfél képviseletében eljáró harmadik személy (meghatalmazott) képviseleti jogosultságáról, valamint személyazonosságáról meggyőződik. Az üzleti tárgyalások megkezdése, folytatása, megbízások teljesítése vagy okmányok átadása előtt a Bank kéri a képviseleti jog, valamint a személyazonosság megfelelő igazolását. A Bank a képviseleti jogosultság igazolásához Közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett/Teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtását is megkövetelheti. E körben a Bank a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni. Cégbíróság általi nyilvántartásba vételre kötelezett Ügyfél Képviselője csak olyan személy lehet, akinek képviseleti jogát az illetékes cégbíróság bejegyezte - és ezen tényt cégkivonattal (aláírásának aláírási címpéldánnyal vagy ügyvéd által szabályszerűen készített aláírás mintával való igazolásával egyidejűleg) igazolja - vagy ilyen személy által közvetlenül meghatalmazott személy.
VII.1.2. Amennyiben az Ügyfél részéről a Szerződés aláírása, vagy valamely nyilatkozat megtétele meghatalmazás útján történik, úgy a Bank jogosult kérni, hogy a meghatalmazás Közokiratban, vagy közjegyzői aláírás hitelesítéssel ellátott okiratban legyen. A meghatalmazással kapcsolatos követelmény a meghatalmazás világos, egyértelmű, pontos megfogalmazása, amely alapján a meghatalmazásból egyértelműen ki kell derülnie, hogy a meghatalmazás mire terjed ki, valamint, hogy mennyi időre szól. A Bank jogosult a meghatalmazás elfogadását megtagadni, ha a meghatalmazás hitelességével, a szöveg értelmezésével kapcsolatban kételye merül fel.
VII.1.3. Ha az Ügyfelet a Szerződés közjegyzői okiratba foglalásakor, illetőleg a Teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt Szerződés alapján Közokiratba foglalt egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozat tételekor meghatalmazott képviseli, akkor a meghatalmazásnak az alábbi rendelkezéseknek kell megfelelnie:
- Belföldön kelt, közjegyzői ügyleti okiratba foglalták a meghatalmazást, vagy belföldön kelt, magánokiratba foglalt meghatalmazás esetén az Ügyfél aláírását közjegyző hitelesítette.
- Külföldön kelt, közjegyzői ügyleti okiratba foglalták a meghatalmazást, amelyet diplomáciai felülhitelesítéssel, vagy – amennyiben a kiállító ország részese a Hágai Egyezménynek – Apostille-al látták el. Amennyiben Magyarország és a kiállító ország között nemzetközi egyezmény lehetővé teszi, úgy nincs szükség sem felülhitelesítésre, sem Apostille-ra.
- A külföldön kelt meghatalmazást magánokirati formában készítik el, és a nyilatkozattevő aláírását a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetik (diplomáciai hitelesítés), vagy az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szervvel (pl. külföldi közjegyzővel) hitelesíttetik és felülhitelesíttetik a magyar külképviseleti hatósággal. Nincs szükség a külföldön kiállított magánokiraton lévő közjegyzői aláírás-hitelesítés diplomáciai hitelesítésére, illetőleg felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el, vagy a hitelesítés, illetőleg felülhitelesítés alól nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat egyébként felmentést ad.
VII.1.4. Az Ügyfél köteles a Banknál, a Bank által megkívánt formában, írásban bejelenteni a képviseleti joggal felruházott személy(ek) nevét és aláírás mintáját. A Bank a képviseleti jog megbízások vagy összeghatár szerinti korlátozását – a Bank és az Ügyfél közti ezirányú megállapodása hiányában - nem fogadja el.
VII.1.5. Ha az Ügyfél rendelkezésén az aláírásra jogosulatlan, vagy a bejelentett mintától eltérően aláíró személy aláírása van, a Bank a rendelkezést – az ok megjelölésével – visszaküldi az Ügyfélnek. Amennyiben az Ügyfél képviseletében eljáró személy képviseleti jogosultsága bármely okból nem egyértelműen tisztázott, a Bank az Ügyfél megbízásának teljesítését jogosult megtagadni, illetve jogosult ideiglenesen felfüggeszteni a szolgáltatás Ügyfél részére történő nyújtását. Az ebből eredő károkért a Bank nem vállal felelősséget.
VII.1.6. A Bank a hozzá bejelentett Képviselőket és az ő aláírásukat mindaddig érvényesnek tekinti, amíg a képviseleti jog visszavonásáról/ megszűnéséről szóló írásos értesítés, és ha szükséges, a megszűnésről szóló bírósági vagy egyéb határozat meg nem érkezett. A Bank nem felel azon károkért, amelyek abból származnak, hogy az Ügyfél a Képviselőjének bejelentéséről, és képviseleti jogosultságának megszűnésére vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.
VII.1.7. A Bank – az Új Ptk. 6:57. § (1) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül - elfogadja az Új Ptk. 6:57. §-nak megfelelő harmadik személy részéről történő teljesítést.
VII.1.8. A Bank jogosult harmadik személy közreműködését igénybe venni, ha ez az Ügyféltől kapott megbízás teljesítéséhez, a saját követelésének érvényesítéséhez, vagy ha üzleti érdekének védelmében szükséges.
VII.1.9. Amennyiben az Ügyfél valamely kötelezettségének esedékességekor nem tesz eleget, a Bank jogosult az igényérvényesítés és a végrehajtás során harmadik személyt igénybe venni.
VII.1.10. A Bank a pénzügyi szolgáltatások meghatározott körét a Bankkal Szerződéses kapcsolatban álló közvetítők útján is értékesítheti.
VII.1.11. A Bank az általa igénybevett közreműködőért úgy felel, mintha saját maga járt volna el. Ha a közreműködő felelősségét jogszabály vagy üzletszabályzat, vagy a közreműködés feltételeit szabályozó Szerződés korlátozza, a Bank felelőssége is ehhez igazodik.
VII.2. A Bank felelőssége
VII.2.1. A Bank a megbízások és az Ügyféllel megkötött Szerződésekben vállalt kötelezettségeinek teljesítése során az Ügyfél érdekeinek – az adott körülmények között lehetséges – figyelembevételével, a tőle elvárható gondossággal jár el.
VII.2.2. A Bank nem felel az olyan károkért, amelyek (i) kötelező érvényű jogi szabályozás következtében keletkeznek,
(ii) belföldi vagy külföldi hatósági rendelkezés (ideértve, de nem kizárólagosan) az értéktőzsdék vagy felügyeleti szervek (ideértve a MNB-t is) beavatkozását, pénzeszközökre vonatkozó átválthatósági vagy átruházhatósági korlátozásokat, vagy előre nem látható és elkerülhetetlen események következtében keletkeznek, ide-értve, de nem kizárólag a tűzvészt, fegyveres összeütközéseket, forradalmat, terrorizmust, szükségállapotot, felkelést, természeti csapásokat, a számítógépes-
, fizetési-, adatkezelési-, vagy értékpapírhálózati rendszer vagy telekommunikáció megszakadását vagy bármely hibáját, bármely piac bukását vagy összeomlását (ideértve, de nem kizárólagosan az ügyfelek Banknál elhelyezett Betéteinek befagyasztását, a Banknak a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett Betéteinek befagyasztását, államcsődöt, más magyarországi pénzintézetek által végzett fizetési műveletek felfüggesztését vagy leállítását), államosítást, kisajátítást és kormány, vagy kormányzati szerv bármely más hasonló intézkedését, amely a Bank minden eszközét, vagy annak jelentős részét érinti, sztrájkot, munkaügyi vitákat vagy egyéb a Bank érdekkörén kívül eső körülményeket (összefoglalóan a továbbiakban: „vis maior”), valamint (iii) az Ügyfél érdek- vagy hatókörében bekövetkezett események következtében jelentkeznek (ideértve az önkéntelen és/vagy kényszer-átutalásokat is) vagy abból származnak, hogy az Ügyfél nem tartotta be vagy késedelmesen teljesítette a Szerződés rendelkezéseit.
VII.2.3. Mindegyik felet kárenyhítési kötelezettség terheli vis maior esetén is. A Szerződés vis maior eseményeket szabályozó rendelkezéseinek figyelembevételével mindegyik fél jogosult vis maior esetén az irányadó jog szerint őt megillető jogait gyakorolni. A jelen pont rendelkezései és az Ügyfél és a Bank közötti viszonyt rendező bármely más hasonló Szerződési feltétel (tehát a vis maiorra vonatkozó és a kötelező érvényű jogi szabályozás következményeit rendező rendelkezések) közötti ellentmondás esetén, a jelen pont rendelkezései az irányadóak, kivéve, ha a mindkét Fél által aláírt különös Szerződés ettől eltérően rendelkezik.
VII.2.4. A Bank nem vállal felelősséget a megbízások teljesítésébe bekapcsolt hitelintézetekért, vagy a hitelintézetek közötti országos elszámolás-forgalom lebonyolítását végző elszámolóház teljesítéséért még akkor sem, ha azokat nem Ügyfél megbízásából, de az Ügyfele megbízásának végrehajtása érdekében vonta be a lebonyolításba.
VII.2.5. A Bank nem vállal felelősséget a posta, a futárszolgálat, kézbesítési meghatalmazott mulasztásaiért, az okmányok továbbítása során azok esetleges elvesztéséért, késedelmes kézbesítéséért.
VII.2.6. A Bank nem felel a címzett (különösen az okmányiroda, földhivatal, bíróság) részére megküldött és általuk átvett iratok, nyilatkozatok azok szervezetén belüli elvesztéséből, megsemmisüléséből származó károkért.
VII.2.7. A Bank nem felel a szokásos ügymenet során alkalmazott gondos vizsgálattal sem felismerhető hamis vagy hamisított nyilatkozatba, megbízásba foglaltak teljesítésének következményeiért.
VII.2.8. A Bank a továbbítás céljából átvett okmányokat vagy egyéb értékeket csak abból a szempontból vizsgálja, hogy megfelelnek-e a megbízásban foglaltaknak. Nem felel azonban az okmányok, az aláírások valódiságáért, azok esetleges időközi módosításáért, jogi tartalmáért. A Bank okmányok kiszolgáltatása, illetve fizetés esetén annak teljesít, akit igazoló
iratainak megvizsgálása alapján az okmányok, illetve fizetés elfogadására jogosultnak tart. A Bank a részére átadott okiratok tartalmán felül nem vizsgálja, hogy az Ügyfél követelése jogszerű-e.
VII.2.9. A Bank a tőle elvárható gondossággal vizsgálja a személyazonosság vagy a meghatalmazás igazolására neki bemutatott okmányokat, ezek valódiságáért azonban nem vállal felelősséget.
VII.2.10. Amennyiben az Ügyfél vagy az Ügyfél által igénybe vett közreműködő a személyazonosságát és képviseleti jogosultságát, hitelt érdemlően nem tudja igazolni, a Bank az üzleti tárgyalások folytatását, a nyilatkozatokba foglaltak, illetve a megbízás teljesítését megtagadja. A Bank kizárja a felelősségét az ilyen esetekben bekövetkezett károkért.
VII.2.11. A Bank nem felel az olyan kárért, ami abból adódik, hogy az Ügyfél elektronikusan vagy postai úton olyan tartalmú értesítést kap, amely látszólag a Bank nevében íródott és tartalmaz egy Interneten keresztül elérhető linket, amely azonban nem a Bank hivatalos honlapjára, vagy annak bármely aloldalára mutat, és amelyen az Ügyfél által használt felhasználónevet vagy jelszavát kérik megadni és az Ügyfél a tőle elvárható gondosság mellett a megtévesztést felismerhette volna.
VII.2.12. A Bank nem felel a Bankkal esetlegesen együttműködésben álló, de a nyújtott szolgáltatás tekintetében a Banktól elkülönült harmadik partnerek által nyújtott szolgáltatás során előforduló semminemű Szerződésszegésért, vagy kárért, és külön is kifejezetten kizárja a felelősséget az együttműködés keretében az Ügyfél esetleges felhatalmazása alapján kiadott Banktitok partner általi kezelésével összefüggésben.
VII.2.13. A Bank nem felel az általa vállalt szolgáltatás teljesítésének elmaradásáért, ha az eljárást az Ügyfél és a harmadik személy közötti jogvita, vagy harmadik személy felróható magatartása akadályozza.
VII.2.14. A Bank felelősségének fentiek szerinti korlátozása nem érinti a Banknak azt a felelősségét, amelyet a Ptk. szerint érvényesen nem lehet kizárni.
VII.3. A Bank Szerződésszegéssel kapcsolatos felelőssége korlátozásának megfelelő kiegyenlítése
A 2014. március 15. napja előtt kötött valamennyi Szerződés tekintetében a Bank, a szándékos és súlyos gondatlanság esetét kivéve, kizárja, illetve korlátozza a Szerződés megszegésével kapcsolatos felelősségét. A 2014. március 15. napján vagy azt követően kötött valamennyi Szerződés, illetve olyan Szerződések esetében, amelyre a felek az új Ptk.-t rendelik alkalmazni, a Bank nem felel a Szerződés nem teljesítése vagy nem Szerződésszerű teljesítése miatt az Ügyfelet ért károkért, kivéve a szándékos Szerződésszegés esetét, illetve az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító Szerződésszegést. A fentiek szerinti felelősségkorlátozással járó hátrányt a Bank úgy egyenlíti ki, hogy a szolgáltatásokat az Ügyfélnek a vonatkozó Hirdetményben meghatározott Bankköltségek felszámítása mellett nyújtja. Amennyiben a Bank a Szerződésszegéssel kapcsolatos felelősségét nem zárná ki, illetve nem korlátozná a fentiek szerint, a szolgáltatásokat csak lényegesen nagyobb összegű Bankköltségek mellett tudná nyújtani.
VIII. ADATVÉDELEM, ADATKEZELÉS
A természetes személy Ügyfelek, valamint az adatkezelés tekintetében érintettnek minősülő bármely természetes személyek személyes adatainak a Bank, mint Adatkezelő által történő kezelésére vonatkozó információkat és tájékoztatást, továbbá az adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket a jelen ÁÜF 3. számú melléklete tartalmazza.
IX. BANKTITOK ÉS INFORMÁCIÓADÁS, KÖZPONTI HITELINFORMÁCIÓS RENDSZER (KHR) RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ ADATSZOLGÁLTATÁS
IX.1. Banktitok minden olyan, az Ügyfelekről a Bank rendelkezésére álló tény, információ, megoldás, adat, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, Üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött Szerződéseire vonatkozik. A Bank az Ügyfél kérelmére, a tájékoztatást ad az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról a Bank tájékoztatási kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban adja meg a tájékoztatást.
IX.1.1. A Bank az Ügyféllel való kapcsolata során tudomására jutott, Banktitoknak minősülő információkat a jogszabályi előírásoknak megfelelően Banktitokként kezeli, és azokat az Ügyfél írásbeli Közokiratba vagy Teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt kérelmében vagy meghatalmazásában megjelölt esetekben és kereteken túl csak a Hpt. 160-165.§- aiban meghatározott esetekben és személyeknek köteles a szükséges mértékben kiadni. A kezes részére a Bank minden olyan Banktitok-körbe tartozó adat átadására jogosult, amellyel kapcsolatban a Bankot a Ptk. értelmében a kezes felé információszolgáltatási kötelezettség terheli. A Bank az információ adásával az Ügyfélért semmilyen garanciát nem nyújt és semmilyen felelősséget nem vállal. A Bank az Üzleti kapcsolatok megszűnése után is megőrzi a Banktitkot.
IX.1.2. Az Ügyfél visszavonhatatlanul felhatalmazza a Bankot arra, hogy az a köztük fennálló Üzleti kapcsolatból fakadó Banki követelések teljes rendezéséig az Ügyfél más hitelintézetnél vezetett fizetési számláiról és nyilvántartott tartozásairól
– az egyébként Banktitoknak minősülő, a gazdálkodását érintő adatokról és tényekről is – felvilágosítást kérjen a maga részére. Az Ügyfél vállalja, hogy a Bank kérésére, szükség esetén ezen felhatalmazását – megjelölve a kiszolgáltatni kért adatkört – a Bank részére a Bank által előírt tartalomban és a Hpt. szerinti formában ismételten megadja/megerősíti.
IX.1.3. Nem jelenti a Banktitok megsértését, ha a Bank megkeresésére bármely más hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás információt ad ki róla a Banknak. A Bank titoktartási kötelezettsége az így megszerzett információkra, adatokra is vonatkozik.
IX.1.4. A Bank a távbeszélővonalakon elhangzott beszélgetéseket, illetve a Bank helyiségeiben, valamint ATM-einél történteket arra alkalmas kép- és hangrögzítő berendezések útján folyamatosan rögzíti. Az Ügyfél hozzájárul a vele folytatott telefonbeszélgetések és Bank helyiségeiben és ATM-einél történtek rögzítéséhez, valamint hozzájárulását adja ahhoz, hogy amennyiben a telefonbeszélgetés, illetve a képfelvétel tartalmának megismerésére szükség van valamely kérdés tisztázásához, úgy a Bank a rögzített beszélgetést, képet felhasználja ide értve azt is, hogy a kérdésben érintett, vagy a kérdés tisztázásában résztvevő személy, illetve személyek a beszélgetést meghallgathassák felvett képet megnézzék, illetve annak tartalmát más módon megismerhessék.
IX.1.5. A Bank az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52.§ (4) alapján a cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi fizetési számlára vonatkozó adatok kivételével – a Fizetési számla megnyitását és megszüntetését annak időpontját követő hó 15. napjáig a pénzforgalmi jelzőszám feltüntetésével közli az állami adóhatósággal.
IX.2. A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) részére történő adatszolgáltatás
A Bank, mint Referenciaadat-szolgáltató tagja a Bankközi Informatikai Szolgáltató Zrt. (1205 Budapest, Mártonffy u. 25-27.) – továbbiakban: XXXX Xxx. – által működtetett KHR-nek, és oda adatokat továbbít a KHR törvényben előírtaknak
megfelelően. A BISZ Zrt. a referenciaadatokat Banktitokként kezeli. A KHR-ben kezelt adatokat csak a KHR törvényben meghatározott célra lehet felhasználni.
IX.3. Referenciaadat-szolgáltatás vállalkozásokról:
IX.3.1. A Bank a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás (BISZ Zrt.) részére az Adatszolgáltatás tárgyát képező Szerződés megkötését követően írásban átadja a vállalkozásoknak (gazdasági társaság, fióktelep, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó) IX.4.1. pont és IX.4.2. a)-d) és l) alpontok szerinti referenciaadatait.
IX.3.2. A Bank a BISZ Zrt. részére írásban átadja annak a vállalkozásnak a IX.4.1. és IX.4.2. pontja szerinti referenciaadatait, aki az Adatszolgáltatás tárgyát képező Szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt.
IX.3.3. A Bank a BISZ Zrt. részére írásban átadja annak a vállalkozásnak a IX.4.1. és IX.4.4. pontja szerinti referenciaadatait, amely készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló Szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló Szerződését a Bank felmondta vagy felfüggesztette.
IX.3.4. A Bank a BISZ Zrt. részére írásban átadja annak a vállalkozásnak a IX.4.1. és IX.4.3. pontja szerinti referenciaadatait, amelynek fizetési számlájával szemben – fedezethiány miatt – harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül egymillió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván.
IX.3.5. A Bank a tárgyhót követő ötödik munkanapig átadja a BISZ Zrt. részére a vállalkozás IX.4.2. k) és l) alpontjai szerinti adatokat.
IX.3.6. Amennyiben a nyilvántartott vállalkozás az Adatszolgáltatás tárgyát képező Szerződés hatálya alatt előtörlesztést teljesít, a Bank az előtörlesztést követő öt munkanapon belül átadja a BISZ Zrt. részére a IX.4.2. j) alpontja szerinti adatot.
IX.4. A központi hitelinformációs rendszerben a Vállalkozásokról nyilvántartható adatok:
IX.4.1. Azonosító adatok:
a) cégnév, név,
b) székhely,
c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói nyilvántartási szám,
d) adószám.
IX. 4.2. Az Adatszolgáltatás tárgyát képező Szerződés adatai:
a) a Szerződés típusa és azonosítója (száma),
b) a Szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,
c) a Szerződés megszűnésének módja,
d) a Szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága,
e) a KHR törvény 14.§-ban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja,
f) a KHR törvény 14.§-ban meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege,
g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege,
h) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja,
i) a követelés másik Referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés,
j) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme,
k) fennálló tőketartozás összege és pénzneme,
l) a Szerződéses összeg törlesztőrészletének összege és devizaneme.
IX.4.3. Azon pénzforgalmi számlákkal kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván:
a) a pénzforgalmi számla vezetésére vonatkozó Szerződés azonosítója (száma),
b) a sorba állított követelések összege és devizaneme,
c) a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja,
d) perre utaló megjegyzés.
IX.4.4. a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló Szerződésre vonatkozó adatok:
a) a Szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja,
b) perre utaló megjegyzés.
IX.4.5. A nyilvántartás időtartama, törlés a nyilvántartásból:
a) A BISZ Zrt. – a IX.4.5. c) pontokban foglalt kivétellel – a referenciaadatokat a IX.4.5. b.) pontban meghatározott időponttól számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után, illetve természetes személy Ügyfél adatkezeléshez való hozzájárulás visszavonása esetén a BISZ Zrt. a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli.
b) A IX.5.3. a) pontban meghatározott határidő számításának kezdete:
a IX.3.2. pontban meghatározott esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, a IX.3.2. pont szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év vége,
az adat átadásának időpontja a IX.3.3. pont szerinti esetben,
a követelések sorba állításának megszűnési időpontja a IX.3.4. pont szerinti esetben,
a vállalkozásnak a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó Szerződése megszűnésének időpontja.
c) A BISZ Zrt. haladéktalanul és véglegesen törli a referenciaadatot, ha a Referenciaadat-szolgáltató nem állapítható meg, vagy ha tudomására jut, hogy a referenciaadat jogellenesen került a KHR-be.
IX.5. Referenciaadat-szolgáltatás természetes személy Ügyfélről:
IX.5.1. A Bank a BISZ Zrt. részére hitel és pénzkölcsön nyújtására, pénzügyi lízingre, olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak nem minősülő, papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátására, illetve ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására, kezesség és Bankgarancia vállalására, egyéb Bankári kötelezettség vállalására, valamint követelésvásárlási tevékenység végzésére vonatkozó Szerződés (továbbiakban együttesen: Adatszolgáltatás tárgyát képező Szerződés) megkötését követően írásban átadja a természetes személy Ügyfélnek a IX.6.1. pontban és IX.6.2. a)-d) és k) alpontokban felsorolt referenciaadatait.
IX.5.2. A referenciaadatok KHR-be történő átadását megelőzően a Bank beszerzi a természetes személy Ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e az adatai KHR-ből történő, más Referenciaadat-szolgáltató általi - a KHR törvény 5. § (7) bekezdés szerinti - átvételéhez. Ezt a hozzájárulást a természetes személy Ügyfél - az adatok KHR- ben történő nyilvántartásának időtartama alatt - bármikor megadhatja. Nem szükséges az Ügyfél hozzájárulása a KHR törvény 11-13. § alapján kezelt adatok átvételéhez. Ha az Ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, úgy a KHR a IX.6.1. pontja és IX.6.2. pont a)-d) alpontjai, valamint az IX.6.5. pontja szerinti adatokat tartalmazza.
IX.5.3. A Bank a BISZ Zrt. részére átadja annak a természetes személy Ügyfélnek a IX.6.1. és IX.6.2. pontban felsorolt referenciaadatait, aki az Adatszolgáltatás tárgyát képező Szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt. A Bank ugyanazon természetes személy Ügyfél Szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön veszi figyelembe.
IX.5.4. A Bank a BISZ Zrt. részére írásban átadja annak a természetes személy Ügyfélnek a IX.6.1. és IX.6.3. pontban felsorolt referenciaadatait, aki az Adatszolgáltatás tárgyát képező Szerződés megkötésének kezdeményezése során
a) valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, illetve
b) hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 274-277.§-aiban vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Btk.) 342., 343., 345., és 346. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.
IX.5.5. A Bank a BISZ Zrt. részére írásban átadja annak a természetes személy Ügyfélnek a IX.6.1. és IX.6.4. pontja szerinti referenciaadatait, akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-áig hatályban volt 1978. évi törvény 313/C. §-ában vagy a Btk.374. § (5) bekezdésében és
393. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.
IX.5.6. A Bank a tárgyhót követő ötödik munkanapig átadja a BISZ Zrt. részére a természetes személy Ügyfélnek IX.6.2.
j) és k) alpontja szerinti adatait.
IX.5.7. Amennyiben a nyilvántartott, természetes személy Ügyfél az Adatszolgáltatás tárgyát képező Szerződés hatálya alatt előtörlesztést teljesít, a Bank az előtörlesztést követő öt munkanapon belül átadja a BISZ Zrt. részére IX.6.2 i) alpontja szerinti adatot.
IX.6. A központi hitelinformációs rendszerben a természetes személy ügyfelekről nyilvántartható adatok:
IX.6.1. azonosító adatok:
a) név,
b) születési név,
c) születési idő, hely,
d) anyja születési neve,
e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma,
f) lakcím,
g) levelezési cím,
h) elektronikus levelezési cím.
IX.6.2. az Adatszolgáltatás tárgyát képező Szerződés adatai:
a) a Szerződés típusa és azonosítója (száma),
b) a Szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,
c) Ügyféli minőség (adós, adóstárs),
d) a Szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága,
e) a KHR törvény 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja,
f) a KHR törvény11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege,
g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja,
h) a követelés másik Referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés,
i) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme,
j) fennálló tőketartozás összege és pénzneme,
k) a Szerződéses összeg törlesztőrészletének összege és devizaneme.
IX.6.3. az Adatszolgáltatás tárgyát képező Szerződés kezdeményezésére vonatkozó adatok:
a) az igénylés elutasításának időpontja, indoka,
b) okirati bizonyítékok,
c) jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma.
IX.6.4. a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok:
a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma),
b)a letiltás időpontja,
c) a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege,
d) a jogosulatlan felhasználások száma,
e) az okozott kár összege,
f) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja,
g) perre utaló megjegyzés.
IX.6.5. a hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok:
a) a nyilatkozat kelte (hely, dátum),
b) a Referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai,
c) az Ügyfél azonosító adatai,
d) a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés.
IX.7. A nyilvántartás időtartama, törlés a nyilvántartásból:
a) A BISZ Zrt. – a IX.7. c)-e) pontokban foglalt kivétellel – a referenciaadatokat a IX.7.b) pontban meghatározott időponttól számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után, illetve természetes személy Ügyfél IX.7.e) pont szerinti adatkezeléshez való hozzájárulás visszavonása esetén a BISZ Zrt. a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli.
b) Az IX.7. a) pontban meghatározott határidő számításának kezdete:
▪ a IX.5.3. pontban meghatározott esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, a IX.5.3. pont szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év vége,
▪ a IX.5.2. pontban meghatározott esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, a IX.5.2. pont szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év vége,
▪ az adat átadásának időpontja a IX.5.4., IX.5.5. és IX.5.3. pont szerinti esetben,
▪ a követelések sorba állításának megszűnési időpontja a IX.5.4. pont szerinti esetben,
▪ a vállalkozásnak a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó Szerződése megszűnésének időpontja.
c) A BISZ Zrt. haladéktalanul és véglegesen törli a referenciaadatot, ha a Referenciaadat-szolgáltató nem állapítható meg, vagy ha tudomására jut, hogy a referenciaadat jogellenesen került a KHR-be.
d) A BISZ Zrt. az Adatszolgáltatás tárgyát képező Szerződésből eredő késedelmes tartozás teljesítése esetén a késedelmes tartozásteljesítéstől számított egy év elteltével haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a XIX.8.1.3. pont szerint átadott referenciaadatot.
e) A BISZ Zrt. a IX.5.1. pontja szerint kapott adatokat a Szerződéses jogviszony megszűnését követően 1 munkanapon belül véglegesen és vissza nem állítható módon törli, kivéve, ha a Szerződést kötő természetes személy a Szerződés megkötésekor vagy a Szerződés fennállása során – a Bank útján – írásban kéri a BISZ Zrt.-től, hogy adatait a BISZ Zrt. a Szerződéses jogviszony megszűnését követő legfeljebb öt évig kezelje. A jogviszony megszűnését követő adatkezeléshez való hozzájárulás a Szerződéses jogviszony megszűnéséig a Bank útján, azt követően a BISZ Zrt.-nél közvetlenül, írásban bármikor visszavonható.
IX.8. Ügyféltudakozvány:
IX.8.1. Bármely Referenciaadat-szolgáltatónál bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely Referenciaadat-szolgáltató adta át. A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel.
IX.8.2. A Bank a részére eljuttatott tájékoztatás iránti kérelmet a BISZ Zrt.-nek haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a Banknak. A Bank az adatokat, a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőnek.
IX.9. Jogorvoslat:
IX.9.1. A nyilvántartott személy kifogást emelhet referenciaadatainak a BISZ Zrt. részére történt átadása, kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését. A nyilvántartott személy a kifogást a Bankhoz, vagy a BISZ Zrt.- hez nyújthatja be.
IX.9.2. A BISZ Zrt. a kifogást – a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett – annak kézhezvételét követő két munkanapon belül köteles ahhoz a Referenciaadat-szolgáltatóhoz megküldeni, amely a kifogásolt referenciaadatot neki átadta, kivéve, ha a Referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az Adatszolgáltatás tárgyát képező Szerződésből eredő követelés átruházására másik Referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a Referenciaadat- szolgáltató személye nem állapítható meg.
IX.9.3. A Referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a BISZ Zrt. köteles a kifogást annak kézhezvételét követő öt munkanapon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartott személyt írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül tájékoztatni.
IX.9.4. Ha a Referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot – a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett – a BISZ Zrt. részére átadni, amely a változást két munkanapon belül köteles átvezetni.
IX.9.5. A BISZ Zrt. vizsgálja ki a kifogást, ha a Referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az Adatszolgáltatás tárgyát képező Szerződésből eredő követelés átruházására másik Referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a Referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg.
IX.9.6. A BISZ Zrt. a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan Referenciaadat-szolgáltatót, amelynek a nyilvántartott személyről a helyesbítést vagy törlést megelőzően referenciaadatot továbbított.
IX.9.7. A nyilvántartott személy referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a Referenciaadat-szolgáltató és a BISZ Zrt. ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a kifogás kivizsgálásának eredményéről szóló tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott személy lakóhelye szerint illetékes helyi bírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye.
IX.9.8. A nyilvántartott személyt a keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a Referenciaadat-szolgáltató, illetve a BISZ Zrt. a KHR törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani.
IX.9.9. A BISZ Zrt. a per megindítására vonatkozó adatot az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani.
IX.9.10. Az Ügyfél az Adatszolgáltatás tárgyát képező Szerződés(ek) megkötésekor aláírásával igazolja, hogy a IX.2.-
IX.9. pontokban leírt tájékoztatást tudomásul vette.
X. BETÉTBIZTOSÍTÁS
X.1. A Bank csatlakozott az OBA-hoz. Amennyiben a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: Felügyelet) a Bank engedélyét a Hpt. 33. § (1) bekezdése vagy 33. § (2) bekezdés c) pontja alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként. A kártalanítás kifizetéséhez a Betétesnek nem kell kérelmet benyújtania.
A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás kezdő napját megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni.
Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint a jelen pont szerinti összeghatár megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a kártalanítás kezdő napját megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.
X.2. Az OBA a fenti összeghatárt meghaladóan a kártalanításra jogosult természetes személy (ideértve pl. az egyéni vállalkozókat és őstermelőket is) részére további legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig fizet kártalanítást azon Betétkövetelések esetén, amelyeket a kártalanítás kezdő napját megelőző három hónapban elkülönített számlán helyeztek el és eredetüket a Hpt. 214/A.§ (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően igazolták a Bank részére az alábbiak szerint.
Az összeghatár kiterjesztésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés az alábbiakban -a Hpt. 214/A.§ (2) bekezdésben alapján- felsorolt forrásokból származó Xxxxxxx esetében alkalmazandó a zárójelben feltüntetett okiratok bemutatásával:
a) lakóingatlan eladása, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog eladása (30 napnál nem régebbi adásvételi Szerződés vagy tulajdonjog, bérleti jog, használati jog átruházására irányuló egyéb okirat másolata),
b) munkaviszony megszűnéséhez, nyugdíjazáshoz kapcsolódó juttatás (30 napnál nem régebbi munkáltatói, kifizetői igazolás),
c) biztosítási összeg (a biztosító 30 napnál nem régebbi igazolása) vagy
d) bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítés (a bíróság 30 napnál nem régebbi határozata).
X.3. Az OBA a Bank Felügyelet általi tevékenységi engedély visszavonásáról hozott határozat közlésének, vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele időpontját követő napon megkezdi (a kártalanítás kezdő időpontja) és tíz munkanapon belül a Betétesek rendelkezésére bocsátja a kártalanítást. A kifizetési határidő hosszabb lehet, ha
a) a Betétes jogosultsága bizonytalan vagy a Betét jogvita tárgyát képezi,
b) a Betét kifizetését kormányok vagy nemzetközi szervezetek korlátozták,
c) a Betétre a X.1. szerinti magasabb kártalanítási összeghatár vonatkozik,
d) a Betét tulajdonosa helyi önkormányzat.
Az OBA - a Bank tagsági viszonyának megszűnését követően - nem fizet kártalanítást azokra a Betétekre, amelyekre más ország betétbiztosítása kiterjed.
Amennyiben az OBA nem bocsátja rendelkezésre a kártalanítást a betétesek részére hét munkanapon belül, a természetes személy betétes írásban kérelmet nyújthat be az OBA-hoz a betét sürgős kifizetése érdekében. Az OBA a Bank által rendelkezésre bocsátott betétnyilvántartásban szereplő betétes részére a betétnyilvántartásban szereplő betét alapján a
sürgős kifizetésre vonatkozó kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül részkifizetést teljesít, amely nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresét. A sürgős kifizetés keretében teljesített kártalanítás összege a teljes kártalanítás összegét csökkenti.
Az OBA részére rendelkezésre álló, a fentiekben részletezett 10 munkanapon belüli kártalanítási határidő lejártát követő naptól számított 5 éves jogvesztő határidőn túl a kártalanítás kifizetését a kártalanításra jogosult személy nem követelheti az OBA-tól.
X.4. Az OBA köteles honlapján közzétenni a Betétesek kártalanításának feltételeit és a lebonyolításával kapcsolatos információkat. Az OBA által közzétett információkat a kártalanítással érintett hitelintézet honlapján is közzé kell tenni.
X.5. Az OBA által nyújtott betétbiztosítás csak a névre szóló Betétre terjed ki. A Bank kizárólag azon Betéteket kezeli névre szóló Betétként, ahol a Bank az Azonosítás során a Betétes minden azonosító adatát rögzítette - a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében.
X.6. Amennyiben a Betétesnek a Bankkal szemben a kártalanítás kezdő időpontját megelőzően hitellel vagy más ügylettel kapcsolatos lejárt tartozása van, a Bank jogosult beszámítási igényét a Betétessel szemben érvényesíteni az OBA által biztosított Betétek vonatkozásában. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az OBA a Hpt. 214. §-a szerinti összegből a Bankot megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a Betétes részére.
X.7. Lakáscélú hitel fedezetéül szolgáló Betét esetén az OBA akkor teljesít kifizetést, ha a kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság, illetve hatóság jogerős határozata alapján kétséget kizáróan megállapítható.
X.8. Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki
a) a költségvetési szerv,
b) a helyi önkormányzat,
c) a biztosító, a viszontbiztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár,
d) a befektetési alap, a befektetési alapkezelő,
e) a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei, és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,
f) az elkülönített állami pénzalap,
g) a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény,
h) az MNB,
i) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,
j) kötelező vagy önkéntes Betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,
Betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek Betéteire, valamint
k) az olyan Betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéjére és a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra és saját váltóra.
A fentiektől eltérően az a) és b) pontok esetében az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv Betétjére, amennyiben a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolója adatai alapján a helyi önkormányzat költségvetési mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázezer eurót.
X.9. A közjegyzői, végrehajtói, ügyvédi letéti, őrzési tevékenységhez kapcsolódóan a Banknál nyitott számlák - amelyeket a Bank nem a Hpt. 6. § (1) bekezdése szerinti letéti szolgáltatás keretében vezet - az (1)-(3) bekezdésének alkalmazása során elhelyezésének időpontjától függetlenül a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek (több számla esetén valamennyi számla külön-külön betétnek) minősülnek a közjegyzőnek, végrehajtónak, ügyvédnek a Banknál lévő más Betéteitől. Az OBA jogosult - a Hpt. 217. § szerinti kártalanítási eljárás során - az ügyvédi kamarai szabályzatban előírt letéti nyilvántartásnak az ügyvédtől (ügyvédi irodától) való bekérésével ellenőrizni, hogy a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősül-e az ügyvédi letéti számlán elhelyezett összeg.
A Hpt. 214.§ (1)-(3) bekezdés alkalmazása során az egyéni vállalkozó által elhelyezett Betét - elhelyezésének időpontjától függetlenül - az ugyanazon személy által magánszemélyként elhelyezett Betéttől külön betétnek minősül.
X.10. Az olyan Betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás miatt vádemelés történt, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával történő befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki.
X.11. A Betétes elhalálozása esetén - a Betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök Betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - külön Betétnek kell tekinteni, és az (1)-(3) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más Betéteivel. Az örökhagyó Betétje után a kártalanítás az (1)-(3) bekezdésben meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ha az örökhagyót a 214/A. § alapján elhelyezett Betétei után magasabb összegű kártalanítás illette volna meg, akkor az örökösöket megilleti a magasabb összeg a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított három hónapig, a 214/A. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárig, függetlenül az örökösök számától.
XI. A PANASZÜGYINTÉZÉS SZABÁLYAI, ONLINE VITARENDEZÉSI PLATFORM
XI.1. Panasz a Bank magatartásával, tevékenységével, szolgáltatásával, termékével szemben felmerülő minden olyan egyedi kérelem vagy reklamáció, amelyben a panaszos a Bank eljárását kifogásolja és azzal kapcsolatban konkrét, egyértelmű igényét megfogalmazza.Nem minősül panasznak, ha az Ügyfél a Banktól általános tájékoztatást, véleményt vagy állásfoglalást igényel.
XI.2. Az Ügyfél a panaszát írásban és szóban is közölheti a Bankkal, azzal, hogy a nem személyesen (meghatalmazott útján) megtett írásbeli panaszhoz csatolni kell a vonatkozó jogszabályoknak formai és tartalmi szempontból maradéktalanul megfelelő meghatalmazást is. Az írásbeli panasz benyújtható személyesen vagy meghatalmazott útján Bankfiókban vagy postai úton. A szóbeli panaszok a következő elérhetőségek bármelyikén benyújthatók személyesen Bankfiókban vagy telefonon az Ügyfélszolgálati időben. A panasz kivizsgálása az Ügyfél számára térítésmentes, amely az összes vonatkozó körülmény figyelembevételével történik.
XI.3. A Bank az Ügyfél szóbeli panaszát lehetőség szerint azonnal megvizsgálja, és lehetőség szerint orvosolja. Az írásbeli panasz esetén a Bank a panasszal kapcsolatos és indoklással ellátott írásbeli álláspontját -eltérő rendelkezés hiányában- a panasz közlését követő 30 naptári napon belül megküldi az Ügyfélnek. Ha a Bank a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidőt elmulasztja, vagy az Ügyfél panaszát elutasítja, egyúttal tájékoztatja az Ügyfelet arról is, hogy a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén panaszával a Bank felügyeleti szervéhez, a Magyar Nemzeti Bankhoz (1013 Budapest, Krisztina krt. 6., levélcím: 1534 Budapest BKKP, Pf.: 777, telefon: +36 00 000- 000, e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) (MNB) fordulhat, vagy a Szerződés megkötésével és teljesítésével a Pénzügyi Békéltető Testület (ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 6., levelezési cím: H-1525 Budapest BKKP, Pf. 172., telefon: x00 0 000-0000 vagy x00 00 000-000, e-mail cím: xxx@xxx.xx) eljárását is kezdeményezheti, illetve a Szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a Szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat.
XI.4. A Bank panaszügyintézésének szabályait a Bank Panaszkezelési szabályzata tartalmazza, mely jelen ÁÜF elválaszthatatlan része és 2. számú melléklete és melyet a Bank az Ügyfél számára nyitvaálló helyiségében és székhelyén kifüggeszt, honlapján közzétesz.
XI.5. A Bank a Pénzügyi Békéltető Testületnél írásban általános alávetési nyilatkozatot tett, amelyben vállalja, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület Bank és a Fogyasztó között létrejött Szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos eljárásának és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott kötelezést tartalmazó határozatának 5.000.000,- Ft-ot (ötmillió forintot) meg nem haladó ügyértékű fogyasztói kérelmek vonatkozásában aláveti magát. A Bank által tett alávetési nyilatkozat korlátozásairól a Bank honlapján (xxx.xxxxxxxxxx.xx) olvasható tájékoztatás, illetve a korlátozás mértéke közzétételre került a xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxx weboldalon is. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárását Fogyasztónak minősülő Ügyfél a Panaszkezelési Szabályzatban foglaltak szerint kezdeményezheti.
XI.6. Kizárólag online szolgáltatási Szerződésből eredő pénzügyi fogyasztói jogvita rendezése érdekében az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy fogyasztó (jelen pont vonatkozásában továbbiakban: Ügyfél)
a jelen fejezetben, illetve a Bank Panaszkezelési szabályzatában foglalt lehetőségeken kívül az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete alapján az Európai Bizottság által létrehozott online vitarendezési platformot is igénybe veheti az Ügyfél és a Bank - vagy annak közvetítője - közötti, kizárólag online szolgáltatási Szerződésekből eredő kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülő jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére. Online szolgáltatási Szerződésnek minősül minden olyan pénzügyi szolgáltatási Szerződés, amelynek értelmében a Bank vagy a Bank közvetítője egy weboldalon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül kínál valamilyen szolgáltatást, és a fogyasztó az adott weboldalon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül rendeli meg azt vagy köt arra Szerződést. Mindezek alapján, ha az Ügyfélnek, mint nem kereskedelmi, üzleti vagy szakmai célból eljáró természetes személy fogyasztónak a Bankkal online úton létrejött online szolgáltatási Szerződésével kapcsolatban pénzügyi fogyasztói jogvitája merül fel, úgy a Bank xxx.xxxxxxxxxx.xx/xxxxxx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxx oldaláról, vagy közvetlenül az európai online vitarendezési platform honlapjáról - xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx -, a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését kezdeményezheti. Magyarországon a pénzügyi fogyasztói jogviták rendezésére a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult. Amennyiben online vitarendezési platformon keresztül történő panaszt tenne Bankunkkal szemben, „A kereskedő email címe” mezőben az xxxx@xxxxxxxxxx.xx elérhetőséget kell feltüntetni.
XII. BANKSZÜNNAP TARTÁSÁNAK SZABÁLYAI
XII.1. A Bank a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatása vagy annak körébe tartozó bármely résztevékenység vonatkozásában Banki munkanapokon vagy a Banki munkanap meghatározott részében történő előzetesen tervezett szüneteltetésére Bankszünnapot tarthat akkor, ha az érintett szolgáltatása biztonságos vagy megfelelő szintű működtetése, az érintett szolgáltatása minőségének fenntartása vagy fejlesztése érdekében Bankszünnap tartása szükséges és emiatt a Bank az Ügyfélnek szerződés szerint nyújtandó szolgáltatása részleges vagy teljes leállításáról dönt. A Bank jogosult továbbá Bankszünnapot tartani és a szolgáltatása részleges vagy teljes leállításáról dönteni akkor is, ha valamely szolgáltatásának bővítése, változtatása vagy helyreállítása, új tevékenységi kör felvétele, módosítása vagy megszűntetése, szerződés- vagy állományátruházással, illetve engedményezéssel szerzett új ügyfelei adatainak informatikai rendszerekbe történő felvitele (migrálása), informatikai rendszerének cseréje, karbantartása vagy helyreállítása, továbbá rendszerkarbantartási feladatok elvégzése miatt szükségesnek ítéli, valamint akkor is, ha bármely olyan egyéb nemvárt vagy előre nem látható esemény következik be, amely okán a szolgáltatása részleges vagy teljes leállítása szükségessé válik és erről döntést hoz.
XII.2. Az előző pontban felsorolt esetkörökön túlmenően, korlátozott számban, évente legfeljebb két munkanap erejéig jogosult a Bank Bankszünnapot tartani akkor, ha a szervezete fejlesztése, belső banki fejlesztés vagy továbbképzés tartása érdekében Bankszünnap tartásáról dönt és emiatt a Bank az Ügyfélnek szerződés szerint nyújtandó szolgáltatása részleges vagy teljes leállításáról határoz.
XII.3. Ügyfél és a Bank megegyezik abban, hogy amennyiben az Ügyfél által igénybevett szolgáltatásokra figyelemmel a Bankszünnap az Ügyfél által igénybevett szolgáltatást érinti, úgy a Bankszünnap tényéről és a Bankszünnappal érintett szolgáltatások köréről a Bank az Ügyfelet közvetlenül, az alábbiakban meghatározott valamely módon értesíti:
- az Ügyfél által a Banknak megadott mobilszámon vagy e-mail címen SMS vagy e-mail üzenetben; vagy
- NetBankon, illetve a MobilBank applikáción keresztül kiküldött tájékoztató üzenetben; vagy
- postai úton levélben.
XII.4. A Bank a Bankszünnap tényét és a Bankszünnappal érintett szolgáltatások körét legalább harminc nappal megelőzően
a) az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében és az internetes honlapján meghirdeti,
b) a szolgáltatással érintett Ügyfelét NetBankon, MobilBankon, SMS vagy e-mail üzenetben tájékoztatja, valamint
c) a Bankszünnapot a Magyar Nemzeti Banknak bejelenti.
XII.5. Amennyiben bármely nemvárt esemény okán nem teljesíthető a Bankszünnapot megelőző harminc nappal korábban történő értesítés (például egy incidenst követően, ahhoz közvetlenül és szükségszerűen kapcsolódóan, a teljeskörű szolgáltatás mielőbbi helyreállítása érdekében, az incidenst követő 30 napon belül, tervezett hibajavítás keretében kerül sor bármely pénzügyi- vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, vagy ezek egy részének a leállítására), úgy a tervezett
leállásról szóló döntés meghozatalát követően a Bank haladéktalanul eleget tesz az előző pontban meghatározott tájékoztatási és bejelentési kötelezettségének.
XIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
XIII.1. Jogról való lemondás
Nem minősül jogról való lemondásnak, ha a Bank a jogszabályban, Üzletszabályzatban, illetve az egyes Szerződésekben meghatározott jogát nem, vagy csak késedelmesen gyakorolja.
XIII.2. A Bank kimutatásai
A Bank által nyújtott előleg és járulékai, valamint az Ügyfél által fizetendő díjak és költségek, valamint a Szerződés szerinti egyéb pénzügyi kötelezettségek mindenkori összegének megállapítása szempontjából a Bank üzleti könyvei és kimutatásai az irányadóak, kivéve, ha azok bizonyíthatóan tévesek.
XIII.3. Elévülés
A Bank és az Ügyfél megállapodnak abban, hogy jogviszonyaikból származó egymással szembeni követeléseik általános elévülési ideje – jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában - 5 (öt) év. A Bank és az Ügyfél megállapodnak, hogy az új Ptk. 6:25 § (1) bekezdésében írt tényeken és cselekményeken kívül a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás is megszakítja a követelés elévülését.
XIII.4. Megfelelés a jogszabályoknak
A Bank a szolgáltatásait a hatályos jogszabályok figyelembevételével bocsátja az Ügyfél rendelkezésére. Az Ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy a szolgáltatásokat a hatályos jogszabályokkal összhangban veszi igénybe. Az Ügyfél vállalja, hogy ezen kötelezettségének megszegéséből fakadó, a Bank által elszenvedett károkat a Banknak megtéríti.
XIII.5. Átruházás
Az Ügyfél a Bank előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül a Szerződésből eredő jogait harmadik felekre nem engedményezheti, kötelezettségeit nem ruházhatja át, illetve (a 2014. március 15. napján vagy azt követően kötött Szerződések és az olyan Szerződések esetében, amelyre a felek az új Ptk.-t rendelik alkalmazni) nem élhet Szerződésátruházással (a továbbiakban együttesen: „Átruházás”).
A Bank jogosult jogait és kötelezettségeit harmadik személyre átruházni, illetve (a 2014. március 15. napján vagy azt követően kötött Szerződések és az olyan Szerződések esetében, amelyre a felek az új Ptk.-t rendelik alkalmazni) Szerződéses pozícióját Szerződésátruházással átruházni az Ügyfél előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül. Az Átruházás alapján az engedményes és a kötelezettséget átvállaló személy, illetve a Szerződésbe belépő fél az Átruházás keretei között megszerzi a Bank jogait és kötelezettségeit, és a Bank az Átruházás keretei között szabadul minden Szerződésből fakadó kötelezettségétől.
XIII.6. Részleges érvénytelenség
Ha a Szerződés bármely pontja a bíróság döntése alapján érvénytelennek minősül, az egész Szerződés nem válik érvénytelenné, hanem az érvénytelen rendelkezés elhagyásával tekinthető továbbra is hatályosnak, feltéve, hogy a bíróság másként nem határoz. A fentiek bekövetkeztekor a Xxxxx mindent elkövetnek azért, hogy az érvénytelen rendelkezés pótlása tárgyában kölcsönösen elfogadható, más rendelkezésben állapodjanak meg.
XIII.7. Xxxxxxxx rendezése és irányadó jog
A Felek a köztük keletkező vitás kérdéseket lehetőség szerint közös megegyezéssel törekszenek rendezni, melybe a Xxxxx beleértik a közösen választott szakértő vagy más egyeztető fórum közreműködésével való megegyezést. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor bármelyik fél bírósághoz fordulhat.
A Bank és az Ügyfél között megkötött Szerződésekre –eltérő rendelkezés hiányában - a magyar jog szabályai az irányadóak és vita esetén ezek rendezésére - eltérő rendelkezés hiányában - a magyar bíróságok rendelkeznek hatáskörrel.
Budapest, 2022. október 10.
MagNet Bank Zrt.
Mellékletek:
1. Kiszervezési lista
2. Panaszkezelési Szabályzat
3. Adatkezelési Tájékoztató