BÉRLETI SZERZŐDÉS
Iktatószám:
Amely létrejött egyrészről a Magyar Képzőművészeti Egyetem mint bérbeadó (a továbbiakban: Bérbeadó), másrészről a(z)………………………………... mint bérlő (a továbbiakban: Bérlő) – a továbbiakban együttesen: Felek, külön-külön: Fél – között alulírott helyen és időben az alábbi feltételekkel.
Bérbeadó adatai
Neve: |
Magyar Képzőművészeti Egyetem |
Székhelye, levelezési címe: |
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00-00. |
Adószáma: |
15308940-2-42 |
Számlavezető pénzintézete: |
Magyar Államkincstár |
Bankszámlaszáma: |
10032000-01426751-00000000 |
Képviseletében eljár: |
Xx. Xxxxx Xxxxxxx kancellár |
Bérlő adatai
Neve: |
|
|
Székhelye, levelezési címe: |
|
|
Adószáma: |
|
|
Számlavezető pénzintézete: |
|
|
Bankszámlaszáma: |
|
|
Képviseletében eljár: |
|
|
Cégjegyzékszám: Elérhetőség: |
|
Előzmény
A Bérbeadó az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 24. §-a és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 4. §-a szerint nyílt, egyfordulós versenyeztetési eljárást folytatott le büfé bérlete és üzemeltetése tárgyában.
A pályázati eljárás keretében a Bérbeadó számára legkedvezőbb ajánlatot (1. számú melléklet) a Bérlő nyújtotta be, ezért a Bérbeadó a Bérlővel, mint a pályázati eljárás nyertes ajánlattevőjével köti meg a jelen bérleti és üzemeltetési szerződést (a továbbiakban: Szerződés).
A Szerződés tárgya
A Bérbeadó a Bérlő részére – a 6. címben részletezettek szerinti bérleti díj ellenében – bérbe adja, a Bérlő pedig bérbe veszi a Magyar Állam tulajdonában és a Magyar Képzőművészeti Egyetem vagyonkezelésében álló, az MKE fenntartásában lévő, a természetben a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxx xxxx 0. xxxx alatti ingatlanában található épület alagsorában lévő 50 m2 alapterületű melegítő konyhát, továbbá a hozzá tartozó 75 m2 alapterületű helyiségeket (ebédlő), (a továbbiakban aa két helyiség együttesen : Bérlemény) büfé üzemeltetésének céljából.
Bérlő vállalja továbbá, hogy tanítási napokon biztosítja az ebédlőben , hogy a Bérbeadó által közétkeztetési célból megrendelt ebédet a tanulók elfogyaszthassák, köteles továbbá az ebédszállító vállalkozó által ételszállító edényekben kiszállított ételt átvenni, minőségét ellnőrizni,ételmintát venni, szükség szerint biztonságos hőkezelésnek alávetni, 12.00 – és 14.30 óra között kiadagolni és kiosztani, az ebből a célból használt étkezési eszközöket a vonatkozó előírásoknak megfelelően elmosogatni és tisztán tartani. Bérbeadó a külön jegyzékben rögzített konyhai és étkeztetési eszközállományt a közétkeztetés biztonságos és kulturált lebonyolítása érdekében ingyenes használatra átadja Bérlőnek.
Bérlő köteles rendben és tisztán tartani a Bérlemény helyiségét.
Bérlő köteles a büfé működésével és a tanulók ebédeltetésével kapcsolatos hulladék – vonatkozó jogszabályi és hatósági rendelkezéseknek mindenben megfelelő – gyűjtéséről, tárolásáról, illetve folyamatos elszállításáról gondoskodni.
Bérlő köteles az étel kezelése, a Bérlemény tisztán tartása, és a büfé működésével, valamint a tanulók ebédeltetésével kapcsolatos hulladék elszállítása során a bérlőnek a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről szóló 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet és a további vonatkozó jogszabályok, szabályzatok és előírások rendelkezéseinek megfelelően eljárni.
A Bérlő vállalja, hogy a Szerződés hatálybalépését követően, legkésőbb a hatályba lépést követő 60 napon belül a Bérleményt a jelen szerződés tárgya szerinti funkciójának megfelelően kialakítja, a büfé üzemeltetéshez szükséges berendezéseket és minden szükséges berendezési tárgyat, használati eszközt és terméket beszerez, illetve telepít a Bérbeadóval történő előzetes egyeztetést követően. A büfé üzemeltetéséhez szükséges engedélyek jelen pont szerinti határidőn belül történő beszerzése, és a Szerződés hatálya alatt azok fenntartása a Bérlő kötelessége. Az engedélyek hiányából származó mindennemű felelősség, különösen az ezzel kapcsolatban kiszabott bírság és okozott kár teljes mértékben a Bérlőt terheli.
A Felek megállapodnak, hogy a Bérlő legkésőbb a 4.6. pont szerinti 60 napos határidő leteltének időpontjáig megkezdi a büfé üzemeltetését.
A Felek rögzítik, hogy a Bérlő jelen szerződés alapján jogot szerez, illetve kötelezettséget vállal a Bérlemény használatára és a vendéglátóipari egység üzemeltetésére.
A Bérlő köteles a Bérleményt a Szerződés teljes időtartama alatt – a jelen szerződésben rögzítettek szerint – rendeltetési céljának megfelelően megszakítás nélkül működtetni, a Bérleményt sem egészében, sem részben nem hagyhatja kihasználatlanul vagy üresen.
A Szerződés időbeli hatálya, a birtokbaadás
A Szerződés a Xxxxx általi aláírás napján lép hatályba, és 2025. június 30. napjáig terjedő határozott időtartamra jön létre. Amennyiben a Szerződés Xxxxx általi aláírása nem egy időben történik, úgy az utóbb aláíró Fél aláírásának napján lép hatályba.
A Felek megállapodnak, hogy a bérleti jogviszonynak a használat tovább folytatásával történő hallgatólagos meghosszabbítása és határozatlan idejűvé átalakulása kizárt. A Bérbeadó már most bejelenti tiltakozását a tovább használattal szemben. A Felek kifejezetten kizárják a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:338. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazását.
A Felek rögzítik, hogy a bérleti jogviszony 5.1. pontban rögzített időtartama jelen szerződés keretein belül nem meghosszabbítható, annak elteltét követően – amennyiben a Bérbeadónak erre vonatkozó igénye merül fel – a mindenkor hatályos jogszabályi előírások figyelembevételével ismét versenyeztetési eljárást folytat le.
A Bérbeadó a Bérlemény birtokbaadásáról a Szerződés hatálybalépését követő öt munkanapon belül gondoskodik.
A Bérbeadó a Bérleményt a megtekintett állapotban átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg adja át a Bérlőnek.
A Felek rögzítik, hogy a Bérbeadó a Bérleményt kiürített állapotban adja át, a büfé üzemeltetéséhez szükséges eszközöket nem biztosít a Bérlő részére, azok beszerzése és telepítése a Bérlő kötelezettsége és felelőssége. A Felek rögzítik, hogy a Bérlő által az üzemeltetéshez beszerzett berendezési tárgy, eszköz, termék a Bérlő tulajdonát képezi.
A Bérlő vállalja, hogy a Bérleményt legkésőbb a jelen szerződés megszűnését követő 8 napon belül, saját költségén az eredetileg átvett állapotban, kiürítve és kitakarítva adja vissza a Bérbeadónak. A Bérlő által felszerelt berendezéseket jogosult a Bérlemény állagának sérelme nélkül saját költségére leszerelni és elszállítani. A Bérlemény állagának esetleges sérülése esetén a Bérlőt helyreállítási kötelezettség terheli. A Bérbeadót törvényes zálogjog illeti meg a Bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítésének biztosítására a Bérlőnek a Bérlemény területén lévő vagyontárgyain. A Bérlemény visszaadásakor a Felek külön jegyzőkönyvben dokumentálják annak állapotát.
Bérleti díj, óvadék, fizetési feltételek
A Bérlő vállalja, hogy – a 6.4. pontban és a 6.5. pontban foglaltak figyelembevételével – a bérleti idő teljes időtartama alatt bérleti díjat fizet a Bérbeadó részére.
A bérleti díj összege nettó…………………….Ft/hó – azaz nettó ……………….ezer forint/hó. A bérleti díj tartalmazza a Bérlemény használatával kapcsolatosan felmerülő közüzemi költségeket, így az elektromos áram díját, a vízfogyasztási-, csatorna-, fűtési-, illetve a kommunális hulladék elszállítási és takarítási díjakat is.
A Felek rögzítik, hogy nem teljes hónap esetén minden bérleti jogviszonnyal érintett naptári nap után a 6.2. pont szerinti bérleti díj 1/30-ad részét köteles a Bérlő megfizetni a Bérbeadó részére.
A Felek megállapodnak, hogy a díjfizetési kötelezettség a Bérlőt a büfé üzemeltetés megkezdésének időpontjától terheli, azzal, hogy a 4.6. pontban meghatározott 60 napos időtartam elteltét követően abban az esetben is terheli a díjfizetési kötelezettség a Bérlőt, amennyiben nem kezdi meg az üzemeltetést.
A Felek rögzítik, hogy amennyiben bármilyen előre nem látható és egyik Félnek sem felróható külső körülmény, így különösen, de nem kizárólag a járványügyi helyzet miatt elrendelt jogszabályi, vagy hatósági intézkedés az egyetem, és/vagy a büfé helyiségének bezárását teszi szükségessé, az a jelen szerződés felfüggesztését vonja maga után, ugyanakkor a felfüggesztés időtartamával a Szerződés időbeli hatálya nem hosszabbodik meg. A felfüggesztés időtartama alatt a Bérlőt bérleti díj fizetési kötelezettség nem terheli.
A Felek megállapodnak, hogy a Bérbeadó jogosult a Szerződés hatálya alatt évente egy alkalommal, a 6.2. pont szerinti bérleti díj mértékét felülvizsgálni, és legfeljebb a KSH által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó fogyasztói árindex mértékével megemelni azt. A Bérbeadó a díjemelésről írásban tájékoztatást küld a Bérlő részére. A fenti díjemelés nem igényli a Szerződés módosítását. A Bérbeadó az új bérleti díj alkalmazására a Bérlő díjemelésről szóló tájékoztatóról történő tudomásszerzését követő hónap 1. napjától jogosult. A jelen pont szerinti díjemelésre első alkalommal a 2024. évben kerülhet sor.
A Felek rögzítik, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján a Bérlemény bérbeadása áfa mentes tevékenység. A Felek megállapodnak, hogy amennyiben jövőbeni jogszabályváltozás folytán az Áfa tv. rendelkezései alapján általános forgalmi adó megfizetési kötelezettség terhelné az ingatlan-bérbeadási tevékenységet, a Bérlő által fizetendő bérleti díj összege előzetes írásbeli értesítés alapján az általános forgalmi adó összegével emelkedik.
A Bérlő a bérleti díjat havonta egy összegben előre, a tárgyhó 5. napjáig köteles számla ellenében a Bérbeadó Magyar Államkincstárnál vezetett, 10032000-01426751-00000000 számú bankszámlájára átutalás útján, magyar forintban (HUF) megfizetni.
A Felek a jelen Szerződésben három havi bérleti díjnak megfelelő mértékű óvadékot kötnek ki, amelynek megfizetését Bérlő igazolni köteles Bérbeadó felé. Bérlő tudomásul veszi, hogy az óvadék megfizetése és annak igazolása a Szerződés megkötésének feltétele. Az óvadék Xxxxxxxxxxx a jelen szerződésből eredő, az óvadékkal való elszámolás időpontjáig felmerülő – kivéve a jelen bekezdés utolsó mondatában rögzített esetet – bárminemű vagyoni jellegű követelése – Bérbeadó általi közvetlen – kielégítésére szolgál.
Amennyiben Bérbeadó az óvadék összegét felhasználta, Bérlő köteles az óvadék összegét kiegészíteni a Bérbeadó felszólításától számított 15 naptári napon belül, ellenkező esetben Bérbeadó a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
Bérbeadó az óvadék fel nem használt összegét a szerződés megszűnésétől számított 90 napon belül visszautalja Bérlő számára, ha a Felek között a Szerződés megszűnésekor az elszámolás teljes körűen megtörtént. Felek rögzítik, hogy Xxxxxxxx az óvadék összegét a szerződés megszűnésétól számított 90 napon túl is visszatarthatja, amennyiben a visszatartás oka a Bérlő által okozott kár megtérítése, a károk és a kijavításuk költségének megállapításához szükséges időtartamig.
A Bérbeadó által benyújtott jogos számlakövetelés késedelmes kiegyenlítése esetén a Bérbeadó jogosult a késedelembe esés napján hatályos, a Ptk. 6:155. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamatot, valamint a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 3. §-a szerinti behajtási költségátalányt érvényesíteni a Bérlővel szemben.
Felek jogai és kötelezettségei, valamint a működésre vonatkozó bérbeadói előírások:
A Bérlemény használata a Bérlőt csak a Szerződés időtartama alatt, annak megszűnéséig illeti meg. A Bérlő tudomásul veszi, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a Bérbeadó nem köteles részére másik Bérleményt vagy helyiséget biztosítani.
A Bérlő kötelezettséget vállal a Bérbeadó által átadott Bérlemény gondos, rendeltetésszerű használatára. A Bérlő vállalja, hogy mindenkor és minden körülmények között a saját költségén, bérbe adható, jó állapotban őrzi meg a Bérleményt eltekintve a természetes kopástól és elhasználódástól. Ennek keretében a Bérlőt terhelik mindazok a karbantartási, állagmegóvási, javítási munkálatok, amelyek a Bérlemény állapotának megóvásához szükségesek. Ennek elmaradása esetén bekövetkező károkért a Bérlő teljes anyagi felelősséget vállal. Bérlő ezen munkálatok megkezdése előtt a kivitelezés mikéntjéről – az esetleges kár elhárításának sürgős esetét kivéve – Bérbeadóval egyeztetni köteles.
A Bérlemény használatának a joga nem jogosítja fel a Bérlőt a jelen szerződés tárgyát képező Bérlemény átalakítására. A Bérlő a Bérleményen – amennyiben az a büfé üzemeltetéséhez feltétlenül szükséges – bármilyen módú és mértékű átalakítási munka végzésére kizárólag a Bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével és a szükséges hatósági engedélyek megszerzésével jogosult. A Bérlő az átalakítás következtében esetlegesen létrejövő értéknövekedés miatt a jelen szerződés megszűnésekor a Bérbeadóval szemben semmilyen vagyoni igényt nem jogosult támasztani. A Bérlő köteles a Bérleményben beépítésre kerülő műszaki eszközök, gépek be-, illetve felszerelése előtt a szerelést engedélyeztetni a Bérbeadóval. Kizárólag a Bérbeadó által jóváhagyott műszaki berendezés használható a Bérleményben.
A Bérlő nem jogosult a Bérbeadó engedélye nélkül a Bérleményen bármilyen szerkezeti, illetve lényeges változtatást végrehajtani. Az engedély megadását követően a változtatások végrehajtásához esetlegesen szükséges hatósági engedélyeket a Bérlő saját költségén köteles beszerezni.
A Bérbeadó jogosult arra, hogy a Bérlő hozzájárulása nélkül, a Bérlő értesítését követően a Bérlemény helyszínéül szolgáló ingatlan belső és külső részében szerkezeti, illetve lényeges változtatást hajtson végre, amely kizárólag az ingatlan karbantartásához, illetve megfelelő működéséhez szükséges. A Bérlő nem jogosult a fenti munkálatok elvégzésével kapcsolatban a bérleti díj csökkentésére és/vagy kártérítésre, feltéve, hogy a Bérlemény forgalmát közvetlenül befolyásoló munkálatok időtartama nem haladja meg a 30 napot és a Bérbeadó minden tőle telhetőt megtesz a forgalom kiesés elkerülése érdekében. A Bérlő a 30 napot meghaladóan jogosult az igazolt káraihoz mért arányos igazolt bevétel kiesés kompenzálására a Bérbeadóval megállapodott feltételek mellett.
Bérlő a Bérleményben folytatni kívánt tevékenységet köteles – a jogszabályi előírások szerint – a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságoknak bejelenteni, illetve – jogszabályi előírás esetén – a szükséges hatósági engedélyeket beszerezni.
A Bérlő köteles nyilatkozatot tenni arról, hogy a Bérleményben végzett tevékenységhez szükséges összes hatósági engedéllyel rendelkezik. Bérlő köteles a hatósági engedélyek másolati példányát a Bérbeadó részére az üzemeltetés megkezdését megelőzően átadni.
A Bérlő legkésőbb a büfé üzemeltetés megkezdésének időpontjában köteles a tevékenységére vonatkozó felelősségbiztosítással rendelkezni, és azt a Szerződés megszűnéséig folyamatosan fenntartani. A Bérlő köteles a jelen pont szerinti biztosítás kötvényét a Bérbeadó ezirányú kérésére bemutatni.
A Bérlő köteles haladéktalanul tájékoztatni a Bérbeadót, ha a Bérleménnyel kapcsolatban bármilyen környezetszennyezés, -károsítás, bármilyen egyéb szennyezés következik be. Jelen szerződés hatálya alatt a Bérleménnyel kapcsolatban, a Bérlő tevékenységével vagy mulasztásával összefüggésben bekövetkezett bármilyen egyéb szennyeződést, illetve egyéb környezetszennyezést, -károsítást kiváltó tevékenységért való felelősség kizárólag a Bérlőt terheli, azzal kapcsolatban a Bérbeadó semmilyen felelősséggel nem tartozik a Szerződés megszűnését követően sem. Amennyiben a Szerződés megszűnését követően a Szerződés időtartama alatt, a Bérlő tevékenységével vagy mulasztásával összefüggésben bekövetkezett környezetszennyezés miatt a Bérbeadóval szemben polgári jogi vagy közigazgatási igényt támasztanak, a Bérlő köteles a Bérbeadót mindennemű vagyoni és nem vagyoni követelés alól teljes mértékben mentesíteni.
Amennyiben a Bérlő a Bérleményben, illetve az épület általa is használt közös helyiségeiben kárt okoz, a Bérbeadó választása szerint a Bérlő köteles az okozott kárt megtéríteni, vagy a károkozás előtti állapotot helyreállítani, amelynek költsége teljes egészében a Bérlőt terheli, arra vonatkozó megtérítési igényt a Bérbeadóval szemben nem érvényesíthet.
A Bérlő nem jogosult semmilyen kártérítésre a Bérbeadótól a víz-, világítás-, fűtésellátás, szennyvíz-, víz- és elektromos vezetékek, rendszerek hibája, vagy kimaradása esetén. A Bérbeadó köteles azonban haladéktalanul megtenni a szükséges intézkedéseket a hibák elhárítására.
A Bérlő köteles a Bérleményre vonatkozó munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonsági, környezetvédelmi, vagyonvédelmi, állagvédelmi előírásokat betartani, és minden alkalmazottjával betartatni, illetve az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket ellátni. A Bérlő köteles az alkalmazottaival betartatni a Bérlemény használatára vonatkozó előírásokat, köteles az épületben folyó egyéb tevékenység zavarásától tartózkodni. Az épületben folyó oktatási, tevékenységre tekintettel a Bérleményben zajos tevékenység nem végezhető, zene biztosítása nem megengedett. A Bérlő vállalja, hogy a Bérlő és a vele jogviszonyba kerülő személyek a Bérbeadó szabályzatait és utasításait betartják, és tartózkodnak minden olyan tevékenységtől, magatartástól, amely a Bérbeadó rendeltetésével ellentétes, illetőleg a Bérbeadó jó hírnevét sérti vagy veszélyezteti. Ezek be nem tartása esetén mindennemű felelősség a Bérlőt terheli. A Bérlő tudomásul veszi, hogy a Bérleményben pirotechnikai eszközt nem tárolhat.
A Bérlő a Bérleményt csak a jelen szerződésben megjelölt célra – a Bérlemény büfé célra történő hasznosítása – veheti igénybe, azt a megjelölttől eltérő célra használni nem jogosult. A Bérlő a Bérlemény bérleti jogáról harmadik személy javára nem mondhat le, annak üzemeltetését másnak át nem engedheti, használatba, bérbe vagy albérletbe nem adhatja. Jelen szerződés nem jogosítja fel a Bérlőt a használatból fakadó, avagy más jogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre. A Bérlő a Bérlemény címén székhelyet nem létesíthet.
A Bérbeadó előzetes hozzájárulása szükséges a Bérlemény külső részén, valamint az épület közös használatú részére történő táblák, feliratok elhelyezéséhez. A Bérlőnek a tevékenységére utaló tábla elhelyezéséhez a Bérbeadó a hozzájárulását jelen szerződés aláírásával megadja.
A Bérlemény és az abban tárolt anyagok és eszközök őrzés-védelméről a Bérlő köteles gondoskodni. A Bérbeadó nem felel a Bérlő tulajdonában lévő, illetve a Bérlő vagy harmadik fél által a Bérleményben elhelyezett berendezési tárgyakban, javakban keletkezett károkért. A Bérbeadó kizárólag az általa vagy bármelyik munkatársa által a Bérlőnek jogellenesen okozott károkért tartozik felelősséggel.
A Bérlő tudomásul veszi, hogy a Szerződés nem biztosít részére elővásárlási jogot.
A Bérlő a jelen szerződés teljesítése során a Bérbeadó utasításai és szabályzatai szerint és érdekeinek megfelelően köteles eljárni. A Bérlő kétség esetén állásfoglalást kér a Bérbeadótól.
A Bérlő köteles a Bérbeadót minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely az üzemeltetés eredményességét vagy meghatározott időre történő biztosítását veszélyezteti, vagy gátolja. A Bérlő felelősséggel tartozik az értesítés elmulasztásából eredő kárért.
A Bérlő vállalja, hogy az igénybevétel ideje alatt gondoskodik a Bérlemény és környezete tisztán tartásáról, a takarítás elvégzéséről.
A Bérlő köteles a működésével kapcsolatos hulladék – vonatkozó jogszabályi és hatósági rendelkezéseknek mindenben megfelelő – gyűjtéséről, tárolásáról, illetve folyamatos elszállításáról gondoskodni, melyet a Bérbeadóval egyeztetetten valósít meg.
A Bérleményben szeszes italok árusítása tilos.
A Bérlő tudomásul veszi, hogy a Bérleményt munkanapokon 6.00 órától 19.00 óráig rögzített időtartamban használhatja (felkészülési és nyitvatartási idő), azzal, hogy tanítási napokon 7.30 órától 15.30 óráig köteles nyitva tartani. A Bérlő tudomásul veszi, hogy a Bérbeadónak joga van meghatározott körülmények esetén az egyébként nyitvatartási időnek számító időtartam alatt is bezárni az Ingatlant. A Bérlő ezen eseteket mint általa vállalt kockázatokat jelen szerződés aláírásával kifejezetten elfogadja, és az Ingatlan vagy a Bérlemény esetleges bezárása kapcsán kártérítésre, vagy díj visszatartására nem jogosult
Bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a Bérleményt jelen szerződés 7.22. pontjában meghatározottak szerint nyitva tartja, azt a Szerződésben meghatározottak szerint üzemelteti.
A Bérlő köteles minimálisan az alábbi termékeket forgalmazni a bérleti jogviszony teljes időtartama alatt:
legalább háromfajta szendvics;
legalább háromfajta péksütemény;
legalább háromfajta melegszendvics/hot dog;
legalább háromfajta müzliszelet/fehérjeszelet;
legalább háromfajta friss gyümölcs;
instant leves;
legalább háromfajta üdítő ital;
szénsavas és szénsavmentes ásványvíz;
koffeinmentes kávé és gyümölcs tea;
növényi ital.
A Bérlő a 7.23. pont a) - e) alpont szerinti termékcsoportokba tartozó termékek esetén legalább 1-1 glutén-, laktóz-, cukor-, tejmentes, illetve vegán terméket köteles forgalmazni.
Bérlő vállalja, hogy a Bérlemény üzemeltetése során a 7.25. és 7.26. pontokban megjelölt termékeket folyamatosan forgalmazza.
Felek együttműködése, kapcsolattartás
Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződésben foglaltak maradéktalan megvalósítása érdekében folyamatosan együttműködnek. A Szerződés teljesítését akadályozó vagy kizáró bármely körülmény felmerülése esetén haladéktalanul értesítik egymást kapcsolattartóik útján. A Felek vállalják, hogy saját költségen haladéktalanul intézkednek az érdekkörükben felmerülő ilyen körülmények elhárításáról.
A Bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a Bérbeadót haladéktalanul értesíti abban az esetben, ha a Szerződés időtartama alatt ellene csőd-, felszámolási-, illetve végrehajtási eljárás indul, továbbá, ha végelszámolási eljárást indít. A Bérlő haladéktalanul köteles a Bérbeadót értesíteni, ha cégében a Szerződés teljesítése során tulajdonosváltozásra, jogutódlásra, jogok és kötelezettségek átszállásra, szétválásra, összeolvadásra vagy beolvadásra kerül sor. A Bérlő köteles továbbá haladéktalanul tájékoztatni a Bérbeadót arról, ha a büfé működéséhez, üzemeltetéshez szükséges és előírt hatósági engedély visszavonásra, módosításra kerül, illetve megszűnik.
A Bérlő felelős az értesítési kötelezettségének elmulasztásából eredő kárért.
A Bérbeadó részéről kapcsolattartásra kijelölt személy:
Neve: Xxxxxx Xxxxxx
Szervezeti egysége: Üzemeltetési Osztály
Telefonszáma: x00000000000
E-mail címe: xxxxxx.xxxxxx@xxx.xx
A Bérlő részéről kapcsolattartásra kijelölt személy:
Neve: |
Telefonszáma:
E-mail címe:
Felek a kapcsolattartók személyében, elérhetőségében történő változást haladéktalanul kötelesek írásban közölni egymással. Ennek elmaradásából adódó teljesítési pontatlanságokért a felelősséget a mulasztó Fél viseli. A kapcsolattartók személyében, elérhetőségében bekövetkező változás nem igényli a Szerződés módosítását.
A kapcsolattartói adatok tekintetében a Felek önálló adatkezelőnek minősülnek, mely adatkezelés során betartják a személyes adatok kezelésére vonatkozó hatályos adatvédelmi szabályokat.
Kötbér, kártérítés, vis maior
Felek megállapodnak, hogy a Bérbeadó jogosult az alábbi jogkövetkezményeket érvényesíteni a Bérlővel szemben, amennyiben a Bérlő neki felróható okból nem szerződésszerűen teljesít.
A kötbér alapja:
a késedelmes teljesítés esetén: amennyiben a Bérlő olyan okból, amelyért felelős, az 5.7. pontban meghatározott feltételek szerint, a meghatározott határidőig nem adja vissza a Bérleményt a Bérbeadó részére, a Bérbeadó által érvényesíthető késedelmi kötbér alapja a 6.2. pontban meghatározott nettó 12 havi bérleti díj összege;
a Szerződés meghiúsulása esetén: amennyiben olyan okból, amelyért a Bérlő felelős, a Bérbeadó a Szerződést a 10.3. vagy a 10.4. pontban foglaltak szerint, a Bérlő súlyos szerződésszegése miatt felmondja, illetve attól eláll, a Bérbeadó által érvényesíthető meghiúsulási kötbér alapja a 6.2. pontban meghatározott nettó 12 havi bérleti díj összege.
A kötbér mértéke:
késedelmes teljesítés esetén a szerződésszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártát követő naptól kezdődően a teljesítésig, minden késedelemmel érintett naptári nap után napi 0,5 %, összesen maximum a meghiúsulási kötbérnek megfelelő összeg;
a teljesítés meghiúsulása esetén 15 %.
A késedelmi kötbér a késedelem megszűntekor, illetve amennyiben a késedelmi kötbér a maximumát eléri, úgy annak bekövetkeztekor, a meghiúsulási kötbér pedig 10.3. pont szerinti rendkívüli felmondás közlésének napján válik esedékessé.
A Bérbeadó kötbérigény érvényesítésének feltétele, hogy a késedelmi, illetve a meghiúsulási kötbér érvényesítését megalapozó esemény bekövetkeztét, a kötbér alapját és mértékét – a releváns körülmények feltüntetésével – írásban közölje a Bérlővel.
Amennyiben a Bérlő a Bérbeadó kötbérigényét kifogásolja, köteles azt haladéktalanul, írásban megtenni. A Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Bérlő a Bérbeadó kötbér igényét 5 napon belül, írásban nem kifogásolja, az a kötbérigény elismerésének minősül.
A Bérbeadó az esedékessé vált, illetve elismert kötbér összegéről bizonylatot állít ki, melyet a Bérlő az abban feltüntetett időpontig átutalással köteles kiegyenlíteni.
Az esedékessé vált kötbér után a Bérlő – a Ptk. 6:155. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű – késedelmi kamatot köteles fizetni.
A Bérlő köteles megtéríteni a Bérbeadónak a Bérlő nem szerződésszerű teljesítése okán ért valamennyi kárát. A kártérítési kötelezettség kiterjed a harmadik személyeket ért károkra (ideértve a sérelemdíjakat is). Amennyiben a károsult harmadik személy a Bérbeadóval szemben támaszt kártérítési igényt, úgy a Bérlő köteles a Bérbeadót teljes mértékben mentesíteni a kártérítési felelősség alól akként, hogy a kárt a károsult harmadik személynek közvetlenül megtéríti.
A Bérlő kötbérfizetési kötelezettsége nem érinti a Bérbeadó Szerződés megszegéséből eredő további, kártérítés iránti igényének érvényesítését. A Bérlő a kötbérigény érvényesítésén túl követelheti a Szerződés megszegéséből eredő, kötbéren felüli, igazolt kárának megtérítését a Ptk. szerződésszegéssel okozott károkra vonatkozó kártérítési szabályai szerint.
A Bérbeadó kötbér, illetve kárigényének érvényesítése nem jelenti egyéb igényei elvesztését. Felek rögzítik, hogy a késedelmi kötbér, illetve kártérítés Szerződés szerinti megfizetése nem mentesíti a Bérlőt sem a Szerződés szerinti előírások teljesítése, sem pedig az általa a Szerződés keretében vállalt bármelyik kötelezettségének teljesítése alól.
A Bérbeadó kifejezetten fenntartja a jogait bármely nem szerződésszerű teljesítésből fakadó igény érvényesítésére. Ennek megfelelően bármely nem szerződésszerű teljesítés jogi fenntartás nélküli elfogadása a Bérbeadó részéről nem értelmezhető joglemondásként azon igényről vagy igényekről, amelyek a Bérbeadót a szerződésszegés jogkövetkezményeként megilletik.
A szerződésszegő Fél mentesül a nem, vagy nem szerződésserű teljesítés következményei alól, ha az ellenőrzési körén kívüli, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülményre vezethető vissza és nem volt elvárható, hogy ezt a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa (vis maior).
Vis maiorra az érintett Fél csak akkor hivatkozhat, ha a vis maior bekövetkeztétől számított 5 napon belül írásban értesíti a másik Felet a vis maior tényéről, okáról és valószínű időtartamáról.
A Szerződésben foglalt határidők a vis maior időtartamával meghosszabbodnak. Amennyiben a vis maior időtartama meghaladja a 30 napot, a Feleknek jogában áll – hátrányos jogi következmények nélkül – a Szerződést felmondani, illetve a teljesítés megkezdése előtt a Szerződéstől elállni.
A Szerződés megszüntetése
Felek rögzítik, hogy hátrányos jogkövetkezmények nélkül jogosultak a Szerződést rendes felmondással, 60 napos felmondási idővel írásban, indokolás nélkül, a másik Félhez címzett nyilatkozattal megszüntetni.
Felek a Szerződést a másik Fél súlyos szerződésszegése esetén jogosultak írásban, azonnali hatállyal felmondani (rendkívüli felmondás), feltéve – amennyiben az lehetséges – ha a Szerződést megszegő Fél a jogkövetkezményekre történő írásbeli felszólítást követő 15 napon belül sem orvosolja a szerződésszegést. A rendkívüli felmondás a Szerződést a felmondás igazolt átvételének napjával szünteti meg.
Súlyos szerződésszegésnek minősül a Bérlő részéről különösen, de nem kizárólagosan amennyiben:
előzetes írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti a Szerződésben vállalt valamely kötelezettségét, vagy megszegi a Szerződésben rögzített valamely előírást (ide nem értve a vis maior esetét);
a bérleti díjat a Szerződés hatálya alatt a fizetésre megállapított időpontig legalább kettő alkalommal nem fizette meg;
a Bérlő és/vagy közreműködője, illetve munkavállalói szándékos, vagy súlyos gondatlansággal a Bérbeadónak kárt okoz(nak);
a Bérlő, vagy alkalmazottja a Bérleményt, a közös használatra szolgáló helyiségeket, illetve területet rongálja vagy rendeltetésükkel ellentétesen használja;
a Bérlő, vagy alkalmazottja a Bérbeadóval szemben az együttműködés következményeivel ellentétes, a Bérbeadó működésével össze nem egyeztethető magatartást tanúsít;
a büfé üzemeltetésére vonatkozó engedélye visszavonásra kerül, illetve megszűnik;
a 7.8. pont szerinti felelősségbiztosítását megszünteti, vagy az egyéb okból megszűnik;
titoktartási kötelezettségét megsérti;
végelszámolási eljárást indított, vagy a Bérlő ellen indított csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárást jogerősen elrendelték;
tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény szerint az illetékes bíróság a Szerződés tárgyát érintően jogerősen korlátozta;
működését az illetékes bíróság felfüggesztette vagy a Bérlő működése más módon felfüggesztésre került;
adószáma törlésre került;
nem minősül átlátható szervezetnek;
valótlan tartalmú átláthatósági nyilatkozatot tett, vagy a nyilatkozatában feltüntetett adatokban bekövetkezett változásokról nem értesítette a Bérbeadót haladéktalanul.
Felek rögzítik továbbá, hogy amennyiben a Szerződés megkötését követően merül fel a Bérlőnél az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 25. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti kizáró ok, vagy a Bérlő a 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – nem tesz eleget, a Bérbeadó jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani.
A Felek a Ptk. 6:59 § (2) bekezdése alapján kifejezetten rögzítik, hogy a fenti felmondási indokok esetére kikötött felmondás gyakorlásakor a jelen szerződés megszüntetésének módjára, így a Bérbeadó felmondási jogára nem alkalmazandók a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény felmondási szabályai.
A Felek rögzítik, hogy ha a Bérlő a Bérleményt a jelen szerződés megszűnése után tovább használja, az jogellenes és jogcím nélküli használatnak minősül, és semmiképpen sem hosszabbítja meg határozatlan időre a bérleti jogviszonyt. Ebben az esetben a Bérbeadó bármikor követelheti a Bérlőtől a Bérlemény azonnali kiürítését. Ezen túlmenően – a késedelmi kötbéren felül – a Bérlő a jogellenes használat idejére köteles a Bérbeadónak használati díjként a legutóbbi alkalommal érvényben volt bérleti díj összegét megfizetni.
Felek vállalják, hogy a Szerződés bármely okból történő megszűnése vagy megszüntetése esetén az 5.7. pont szerinti birtokátadási eljárást lefolytatják, illetve egymással 30 napon belül elszámolnak. A Szerződés megszűnése nem érinti az elszámolási és titoktartási kötelezettségek teljesítését, illetve fennállását.
Titoktartás
A Xxxxx vállalják, hogy minden, a jelen szerződés teljesítése során megismert, egymás törvény által védett, valamint egyedi megállapodásuk szerint annak minősített titkait, információit – jogszabályi, vagy bírósági kötelezés hiányában – nem hozzák nyilvánosságra, nem hozzák harmadik személy tudomására, azokkal kapcsolatban ugyanolyan gondosságot alkalmaznak, mint saját érzékeny információik megvédése és titokban tartása érdekében. Üzleti titoknak minősül különösen a Felek tevékenységéhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához az adott Félnek méltányolható érdeke fűződik. A Bérlő titoktartási nyilatkozatát a 2. számú melléklet tartalmazza.
A titoktartási kötelezettség a Szerződés hatályának megszűnését követően is fennáll. Felek rögzítik, hogy amennyiben a jelen címben meghatározott titoktartási kötelezettségüket bármely okból megszegik, őket teljes körű és korlátlan anyagi kártérítési kötelezettség terheli, és jogosultak a Szerződést azonnali hatállyal felmondani.
A titoktartás alól felmentést a Bérlő részére a hatályos jogszabályok figyelembevételével, kizárólag írásos formában a Bérbeadó, a Bérbeadó részére pedig a Bérlő arra feljogosított képviselője adhat.
A Bérlő tudomásul veszi, hogy a vonatkozó jogszabályok szerinti illetékes ellenőrző szervezetek feladat- és hatáskörüknek megfelelően a Szerződést és annak teljesítését ellenőrizhetik, és részükre a jogszabály szerinti információ megadása üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg. Az illetékes ellenőrző szervek ellenőrzése, helyszíni vizsgálata esetén a Bérlő köteles minden segítséget a Bérbeadó részére megadni, a helyszíni vizsgálaton – felkérés esetén – jelen lenni az ellenőrzés hatékonysága és a Bérbeadó ez irányú kötelezettségeinek megfelelő teljesítése érdekében.
Felek rögzítik, hogy a titoktartási kötelezettség nem terjed ki azon adatokra, amelyek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény vagy más jogszabály közérdekből elrendeli, illetőleg amelynek megismerhetőségét jogszabály közérdekű adatigénylés esetén lehetővé teszi.
A Felek rögzítik, hogy a jelen szerződés típusát, tárgyát, a Xxxxx nevét, időtartamát, valamint ezen adatok változását a Bérbeadó honlapján közzéteheti.
Vegyes és záró rendelkezések
A jelen szerződésben foglalt jogokat és kötelességeket a másik Fél írásos hozzájárulása nélkül egyik Fél sem ruházhatja át más személyre.
A Bérlő úgy nyilatkozik és felelőssége vállal, hogy vonatkozásában nem áll fenn az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 25. § (1) bekezdésében írt esetek egyike sem.
A Bérlő kijelenti, hogy vele szemben nem állnak fenn a 10.3. pont f) - m) alpont szerinti körülmények, egyben vállalja, hogy azok esetleges későbbi bekövetkeztéről a Bérbeadót 3 munkanapon belül írásban értesíti.
A Bérbeadó jelen szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 11. § (11) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelel, továbbá, hogy az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. b) pontja szerinti átlátható szervezet. A Bérlő nyilatkozatát a Szerződés 3. számú melléklete tartalmazza.
A Felek rögzítik, valamint a Bérlő kifejezetten hozzájárul, hogy a Bérbeadó jelen pont szerinti feltétel ellenőrzése céljából, a jelen szerződésből eredő követelések elévülésig jogosult a Bérlő átláthatóságával összefüggő adatokat kezelni.
A Bérlő tudomásul veszi, hogy a Bérbeadó abban az esetben, ha a Bérlő tulajdonosi szerkezete, felépítése oly módon változik meg, amelynek eredményeként már nem minősül átlátható szervezetnek, jogosult és köteles jelen szerződést a Bérlővel megszüntetni. A Bérlő vállalja, hogy jelen szerződés teljesítéséig az átláthatósági nyilatkozatban bekövetkező változásokról Bérbeadót haladéktalanul, de legfeljebb 3 munkanapon belül írásban értesíti, és e határidőn belül a módosított átláthatósági nyilatkozatot a Bérbeadó részére benyújtja.
A Szerződés módosítására, kiegészítésére kizárólag írásban, közös megegyezéssel, mindkét Fél erre jogosított képviselőjének aláírásával van lehetőség. Nem minősül szerződésmódosításnak a Felek adataiban, képviseletében bekövetkező változás, melyről azonban Xxxxx kötelesek haladéktalanul írásban értesíteni egymást.
A jelen Szerződés szerint szükséges valamennyi nyilatkozatot a Felek írásban (postai vagy elektronikus úton közölve) kötelesek megtenni. A szerződésszegéssel, illetve a Szerződés megszűnésével kapcsolatos nyilatkozatok kizárólag postai úton kézbesíthetők. A jelen Szerződéssel kapcsolatos írásbeli nyilatkozatok akkor is szabályszerűen közöltnek tekintendők, ha a címzett az átvételt megtagadta, vagy a küldeményt nem vette át. Ilyen esetben a kézbesítés időpontja az átvétel megtagadásának napja, illetve a kézbesítés eredménytelen megkísérléséről szóló postai jelentés napja.
Felek egybehangzóan rögzítik, hogy a Szerződés aláírását megelőzően nem jutott tudomásukra olyan tény, adat, körülmény, amelynek ismeretében a Szerződést nem kötötték volna meg, továbbá nem ismernek olyan tényt vagy körülményt, amely a Szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek teljesülését hátrányosan érintené.
Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződéssel létrejött jogviszonnyal kapcsolatban felmerülő egymás közti vitás kérdésekben elsődlegesen peren kívüli tárgyalás útján törekszenek egyezségre jutni. Feleknek meg kell tenniük mindent annak érdekében, hogy közvetlen tárgyalások útján rendezzenek minden olyan vitás kérdést, nézeteltérést, mely közöttük a Szerződéssel kapcsolatban merül fel. Amennyiben azt bármelyik Fél kezdeményezi, a vitás kérdések peren kívüli rendezése érdekében a Felek kötelesek mindkettőjük által előzetesen elfogadott szakértő(k) közreműködését igénybe venni.
A Szerződés értelmezésére és a nem szabályozott kérdésekben különösen a Ptk., a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint az egyéb kapcsolódó jogszabályok rendelkezései az irányadók.
A Szerződés elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:
számú melléklet: Bérlő ajánlata (ajánlati adatlap)
számú melléklet: Titoktartási nyilatkozat
számú melléklet: Nyilatkozat átláthatóságról
számú melléklet: Aláírási címpéldány
A Felek rögzítik, hogy a pályázat során keletkezett iratokat úgy kell tekinteni mint amelyek a Szerződés elválaszthatatlan részeit képezik, azzal együtt olvasandók és értelmezendők, különös tekintettel az alábbi dokumentumokra:
- pályázati felhívás (dokumentáció) és mellékletei,
- kiegészítő tájékoztatásra adott válaszok (amennyiben erre sor került),
- Bérlő pályázata.
Az említett dokumentumok fizikailag nem kerülnek csatolásra a Szerződés törzsszövegéhez, ám azok tartalma ismert a Felek számára.
A Szerződés egymással mindenben megegyező 4 (négy) eredeti példányban készült, amelyet a Felek képviselői elolvasás és együttes értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag és cégszerűen írnak alá. Az aláírt Szerződésből 1 (egy) példány a Bérlőt, 3 (három) példány pedig a Bérbeadót illeti meg.
Budapest, 2023.
............................................................. |
............................................................ |
Xx. Xxxxx Xxxxxxx kancellár Bérbeadó
|
Bérlő
|
………………………………………….
Xxxxx Xxxxx igazgató Képző-és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium
Pénzügyi ellenjegyzés: …………………………….………… |
|
Xxxxx Xxxxxxxxx gazdasági osztályvezető
Jogi ellenjegyés: …………………….………………… Xx. Xxxxxx Xxxxx jogi és humánpolitikai osztályvezető |
|
1. számú melléklet
Bérlő ajánlata
2. számú melléklet
TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT
(minta)
Alulírott
Név: mint a(z) cég (székhelye: cégjegyzékszáma: adószáma: ) képviselője/munkavállalója/megbízottja/közreműködője (alvállalkozója) ezúton nyilatkozom az alábbiakról.
1. A Magyar Képzőművészeti Egyetem számára végzett tevékenységem során tudomásomra jutott, illetve számomra elérhetővé vált adatokat, információkat, dokumentumokat, személyes adatokat, törvény által védett titkokat köteles vagyok megőrizni, azokat harmadik személy tudomására nem hozhatom, hozzáférhetővé nem teszem.
2. Amennyiben munkavégzésem során törvény által védett adat, illetőleg a szerződés alapján titoknak minősülő adat, információ jut tudomásomra, akkor azok tartalmának megismerését más részére nem teszem lehetővé, azok titokban tartása érdekében szükséges valamennyi elvárható intézkedést megteszem.
3. A jelen titoktartás alól felmentést a hatályos jogszabályok figyelembevételével, írásos formában, a Magyar Képzőművészeti Egyetem arra feljogosított képviselője adhat.
4. Tudomásul veszem, hogy a titoktartási kötelezettség a munka elvégzését, valamint munkaviszonyom megszűnését követően is fennáll, továbbá, hogy a fenti szabályok megsértése a hatályos anyagi és eljárásjogi szabályok szerinti polgári jogi és/vagy büntető jogi jogkövetkezményekkel járhat.
5. Munkámat különösen az alábbi jogszabályok rendelkezéseinek betartásával végzem:
a) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (általános adatvédelmi rendelet),
b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény,
c) az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény,
d) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény.
…………….., 20…. …………. hónap ……nap
…………………………………
aláírás
3. számú melléklet
NYILATKOZAT ÁTLÁTHATÓSÁGRÓL
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 50. § (1) bekezdés c) pontja és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvt.)
3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján
Nyilatkozattevő:
Név ……………………………………………………………………….
Székhely ……………………………………………………………………….
Cégjegyzékszám ……………………………………………………………………….
Adószám ……………………………………………………………………….
Képviseletében eljár ……………………………………………………………………….
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 41. § (6) bekezdése alapján a Békés Megyei Kormányhivatal az átláthatóság ellenőrzése céljából jogosult az átláthatósággal kapcsolatos, Áht. 54/A. § -ában meghatározott adatokat kezelni.
Az Áht. 54/A. § - ában meghatározott adatok kezelése érdekében – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm.rendelet (Ávr.) 50. § - ában foglaltakra is tekintettel – nyilatkozattevő az alábbi nyilatkozatot teszi.
Alulírott ……………. , mint a ……………….(nyilatkozatot tevő szervezet) képviseletére jogosult az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján felelősségem tudatában az alábbi
átláthatósági nyilatkozatot
teszem. (A nyilatkozat I., II. és III. részből áll. Minden nyilatkozatot tevő szervezetnek csak a rá vonatkozó, azaz vagy az I., vagy a II., vagy a III. részt kell kitöltenie.)
I.
TÖRVÉNY EREJÉNÉL FOGVA ÁTLÁTHATÓ SZERVEZETEK
A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek (a megfelelő aláhúzandó):
az állam,
költségvetési szerv,
köztestület,
helyi önkormányzat,
nemzetiségi önkormányzat,
társulás,
egyházi jogi személy,
olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik,
nemzetközi szervezet,
külföldi állam,
külföldi helyhatóság,
külföldi állami vagy helyhatósági szerv,
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam : ……………………..(az állam megnevezése) szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság.
II.
AZ I. PONT ALÁ NEM TARTOZÓ JOGI SZEMÉLYEK VAGY
JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ
GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK
Az általam képviselt szervezet átlátható szervezetnek minősül, azaz az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont b) alpont szerint olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:
II/1. tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető.
Nyilatkozat tényleges tulajdonosokról:
-
-
Név
Lakcím
Adószám/
adóazonosító jel
Tulajdoni hányad
Befolyás és szavazati jog mértéke
-
II/2. az állam, amelyben az általam képviselt gazdálkodó szervezet adóilletőséggel rendelkezik:
az Európai Unió valamely tagállama:
Magyarország
egyéb: …………………………, vagy
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam: ………………., vagy
a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama: …………………..., vagy
olyan állam, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van: …………………..
(a megfelelő aláhúzandó, illetve amennyiben nem Magyarország, kérjük az országot megnevezni)
II/3. nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak:
Nyilatkozat az ellenőrzött külföldi társasági minősítésről:
Az általam képviselt szervezet magyarországi székhellyel rendelkezik, így nem ellenőrzött külföldi társaság;
vagy
Az általam képviselt szervezet nem rendelkezik magyarországi székhellyel. (A megfelelő aláhúzandó. Amennyiben a nyilatkozattevő által képviselt szervezet nem magyarországi székhelyű, úgy felmerül annak kérdése, hogy ellenőrzött külföldi társaságnak minősül-e, ezért szükséges az ellenőrzött külföldi társaságnak minősítéssel kapcsolatos következő rész kitöltése.)
Az általam képviselt szervezet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában meghatározott feltételek figyelembe vételével
nem minősül a társasági és az osztalékadóról szóló törvény szerinti meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak
vagy
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak minősül. (A megfelelő aláhúzandó)
Amennyiben az általam képviselt gazdálkodó szervezet külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetékességű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság), de székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére, nyilatkozom az adott államban a valódi gazdasági jelenlét tekintetében, az alábbiak szerint:
-
-
Adóév
Gazdálkodó szervezet neve, székhelye
A külföldi társaság és adott államban lévő kapcsolt vállalkozási által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységéből származó bevételének aránya az összes bevételhez képest
-
II/4. az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a II/1., II/2. és II/3. pont szerinti feltételek fennállnak.
Az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 % - os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet megjelölése (név, székhely) (Ezen pontban a gazdálkodó szervezet nem természetes személy tulajdonosairól kell nyilatkozni. Minden olyan szervezet esetében, amely akárcsak közvetve, de több, mint 25%-os tulajdonnal, szavazati joggal vagy befolyással bír, függetlenül attól, hogy a tulajdonosi szerkezet melyik fokán található, nyilatkozni kell.)
……………………………………
……………………………………
……………………………………
Nyilatkozat az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 % - os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet átláthatóságáról
II/4.1. Az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 % - os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek tényleges tulajdonosai (több érintett gazdálkodó szervezet esetében szervezetenként szükséges kitölteni):
Nyilatkozat tényleges tulajdonosokról:
-
-
Név
Lakcím
Adószám/
adóazonosító jel
Tulajdoni hányad
Befolyás és szavazati jog mértéke
-
II/4.2. Az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 % - os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek adóilletékessége (több érintett gazdálkodó szervezet esetében szervezetenként szükséges az adóilletőséget megjelölni):
az Európai Unió valamely tagállama:
Magyarország
egyéb: …………………………, vagy
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam: ………………., vagy
a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama: …………………..., vagy
olyan állam, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van: …………………..
(A megfelelő aláhúzandó, illetve amennyiben nem Magyarország, kérjük az országot megnevezni)
II/4.3. Az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 % - os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek ellenőrzött külföldi társasági minősítése (több érintett gazdálkodó szervezet esetében szervezetenként szükséges megjelölni):
Magyarországi székhellyel rendelkezik, így nem ellenőrzött külföldi társaság.
vagy
Nem rendelkezik magyarországi székhellyel. (A megfelelő aláhúzandó. Amennyiben a nyilatkozattevő által képviselt szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 % - os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet nem magyarországi székhelyű, úgy felmerül annak kérdése, hogy ellenőrzött külföldi társaságnak minősül-e, ezért szükséges az ellenőrzött külföldi társaságnak minősítéssel kapcsolatos következő rész kitöltése.
Az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában meghatározott feltételek figyelembe vételével
nem minősül a társasági és az osztalékadóról szóló törvény szerinti meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak
vagy
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak minősül. (A megfelelő aláhúzandó.)
Amennyiben az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetékességű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság), de székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére, nyilatkozom az adott államban a valódi gazdasági jelenlét tekintetében,, az alábbiak szerint:
-
-
-
Adóév
Az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet
A külföldi társaság és adott államban lévő kapcsolt vállalkozási által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységéből származó bevételének aránya az összes bevételhez képest
-
-
III.
CIVIL SZERVEZETEK, VÍZITÁRSULATOK
Az általam képviselt szervezet (a megfelelő aláhúzandó)
civil szervezet vagy
vízitársulat
átlátható szervezetnek minősül, azaz az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont c) alpont szerint az általam képviselt szervezet
III/1. vezető tisztségviselői megismerhetők.
az általam képviselt szervezet vezető tisztségviselői:
Vezető tisztségviselő |
Xxxxxxx/adóazonosító |
|
|
|
|
|
|
III/2. az általam képviselt szervezet, valamint ezek tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25 % - ot meghaladó részesedéssel,
Az általam képviselt szervezet, valamint a ca) pont szerinti vezető tisztségviselői az alábbi szervezet(ek)ben rendelkeznek 25 % - ot meghaladó részesedéssel:
-
Vezető tisztségviselő
Szervezet neve
Adószám
Részesedés mértéke
Ezek a szervezet(ek) átlátható(ak), azaz:
III./2.1. tulajdonosi szerkezetük, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosuk megismerhető, amelyről az alábbiak szerint nyilatkozom (több érintett gazdálkodó szervezet esetében szervezetenként szükséges kitölteni):
Nyilatkozat tényleges tulajdonosokról:
-
-
Név
Lakcím
Adószám/
adóazonosító jel
Tulajdoni hányad
Befolyás és szavazati jog mértéke
-
III/2.2. Ezen szervezet(ek) adóilletékessége (több érintett gazdálkodó szervezet esetében szervezetenként szükséges az adóilletőséget megjelölni):
az Európai Unió valamely tagállama:
Magyarország
egyéb: …………………………, vagy
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam: ………………., vagy
a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama: …………………..., vagy
olyan állam, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van: …………………..
(a megfelelőt kérjük aláhúzni, illetve amennyiben nem Magyarország, kérjük az országot megnevezni)
III/2.3. Ezen szervezet(ek) ellenőrzött külföldi társasági minősítése (több érintett gazdálkodó szervezet esetében szervezetenként szükséges megjelölni):
Magyarországi székhellyel rendelkezik, így nem ellenőrzött külföldi társaság.
vagy
Nem rendelkezik magyarországi székhellyel. (A megfelelő aláhúzandó. Amennyiben a szervezet nem magyarországi székhelyű, úgy felmerül annak kérdése, hogy ellenőrzött külföldi társaságnak minősül-e, ezért szükséges az ellenőrzött külföldi társaságnak minősítéssel kapcsolatos következő rész kitöltése.)
Ezen szervezet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában meghatározott feltételek figyelembe vételével
nem minősül a társasági és az osztalékadóról szóló törvény szerinti meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak
vagy
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak minősül. (A megfelelő aláhúzandó.)
Amennyiben ezen szervezet külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetékességű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság), de székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére, nyilatkozom az adott államban a valódi gazdasági jelenlét tekintetében, az alábbiak szerint:
-
-
-
-
Adóév
A szervezet megnevezése
A külföldi társaság és adott államban lévő kapcsolt vállalkozási által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységéből származó bevételének aránya az összes bevételhez képest
-
-
-
III/2.4. Ezen szervezetben (azaz azon szervezetben, amelyben az általam képviselt szervezetnek, valamint annak vezető tisztségviselőinek 25 % - ot meghaladó részesedéssel rendelkeznek) közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 % - os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet átlátható, azaz:
Nyilatkozat azoknak a szervezeteknek az átláthatóságáról, amelyek közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 % - os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal rendelkeznek olyan gazdálkodó szervezetben, amelyben a civil szervezet, vízitársulat vagy ezekre vezető tisztségviselői 25 % - ot meghaladó részesedéssel rendelkeznek:
-
Gazdálkodó szervezet neve
Adószám
Részesedés mértéke % - ban
Adóilletősége
Tényleges tulajdonos(ok)
Tényleges tulajdonosok adószáma
-
Adóév
Gazdálkodó szervezet neve, székhelye
A külföldi társaság és adott államban lévő kapcsolt vállalkozási által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységéből származó bevételének aránya az összes bevételhez képest
III./3. az állam, amelyben az általam képviselt szervezet székhelye van:
az Európai Unió valamely tagállama:
Magyarország
egyéb: …………………………, vagy
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam: ……………, vagy
a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama: …………., vagy
olyan tagállam vagy olyan állam, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van: ……………….
(A megfelelő aláhúzandó, illetve amennyiben nem Magyarország, kérjük az országot megnevezni.)
Kijelentem, hogy az általam képviselt szervezet alapító (létesítő) okirata, illetve külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételt igazoló okirata alapján jogosult vagyok a szervezet képviseletére (és cégjegyzésére).
Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a vonatkozó jogszabályokat megismertem, amelyek alapján társaságom átlátható szervezetnek minősül.
Jelen nyilatkozat alapján tudomásul veszem, hogy
a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a Békés Megyei Kormányhivatal kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek (Nvtv. 11.§ (12) bek.);
központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. A Békés Megyei Kormányhivatal ezen feltétel ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig az Áht. 54/A. §-ban foglaltak szerint a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő, az Áht. 54/A. §-ban meghatározott adatokat kezelni, azzal, hogy ahol az Áht. 54/A. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet et kell érteni (Áht. 41. § (6) bek.);
a valótlan tartalmú átláthatósági nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést a Békés Megyei Kormányhivatal felmondja vagy – ha a szerződés teljesítésére még nem került sor – a szerződéstől eláll.
Kijelentem, hogy amennyiben jelen nyilatkozatban közölt adatok tekintetében bármilyen változás áll be, akkor a módosult adatokkal kiállított átláthatósági nyilatkozatot a változás bekövetkeztétől számított 8 napon belül megküldöm a Békés Megyei Kormányhivatal részére, vagy amennyiben az általam képviselt szervezet már nem minősül átláthatónak, úgy azt haladéktalanul bejelentem.
Kelt. ……………………..
………………………..
Cégszerű aláírás
számú melléklet
Aláírási címpéldány