SIGNAL VÁLLALKOZÓI

A vállalkozói felelősségbiztosítások általános szerződési felté- telei azokat az előírásokat tartalmazzák, amelyeket – ha a vo- natkozó különös feltételek és/vagy záradékok másként nem rendelkeznek – a SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiak- ban: biztosító) vállalkozói felelősségbiztosítási szerződéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozva kötötték meg.

A jelen feltételben nem érintett kérdésekben a vonatkozó külö- nös biztosítási feltételek, záradékok, a Polgári Törvénykönyv- ről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.), valamint a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

A biztosító mentesülésének szabályai, az alkalmazott kizárások, a biztosító szolgáltatása korlátozásának fel- tételei, a Ptk. rendelkezéseitől lényegesen eltérő feltéte- lek figyelemfelhívásra alkalmas módon dőlt és vastagí- tott betűvel szedettek. A hatályos Ptk. rendelkezéseitől, a szokásos szerződéses gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek a 24. és 25. pontokban összegyűjtve is megta- lálhatók.

A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rögzített – megál- lapodása az irányadó. A fedezet kizárólag az ajánlaton és a köt- vényben megjelölt biztosításokra és kockázatokra vonatkozik.

1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI, A KÁROSULT

1.1. A SZERZŐDŐ

A szerződő az, aki a biztosítóval biztosítási szerződést köt. A szerződő fél lehet a biztosított vállalkozás, vagy az a vállal- kozás, aki a biztosítási szerződést az érdekelt javára köti meg. E rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerződés semmis. A biztosítási díj megfizetésére a szerződő köteles.

A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok meg- tételére a szerződő jogosult, és a biztosító hozzá intézi jognyi- latkozatait.

1.2. A BIZTOSÍTOTT, AZ EGYÜTTBIZTOSÍTOTT Biztosított az a természetes személy, jogi személyiség nélküli szervezet vagy jogi személy,aki a biztosítási esemény elkerü- lésében érdekelt, és akinek a magyar jog szerinti kártérítési és sérelemdíj fizetési kötelezettségére a biztosítási szerződés alapján a felelősségbiztosítás fedezetet nyújt.

Az együttbiztosított az a természetes személy, jogi személyi- ség nélküli szervezet vagy jogi személy, aki a biztosítási szer- ződésben meghatározott biztosítási esemény tekintetében a biztosított részére, vagy helyett végzett tevékenysége során okozott károk vonatkozásában a biztosítottal együtt, vele azonos biztosítási védelemben részesül. Ahol a biztosítási fel- tételekben a biztosított szerepel, úgy azon rendelkezések az együttbiztosítottra is vonatkoznak.

A biztosított és a szerződő azonos is lehet. A biztosított, ha nem azonos a szerződővel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyi- latkozattal beléphet a szerződésbe, a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. Ilyen esetben a folyó biztosítá- si időszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szer- ződő és a biztosított egyetemlegesen felelős.

A biztosított belépésével a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége – beleértve a bizto- sítási díjfizetési kötelezettséget is – a biztosítottra száll.

A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

Az együttbiztosított nem léphet be a szerződésbe.

1.3. A KÁROSULT

A károsult a felelősségbiztosítási szerződés alapján az a sze- mély, aki a biztosított biztosítási eseménynek minősülő káro- kozása folytán a biztosító szolgáltatására jogosult.

1.4. A BIZTOSÍTÓ

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén a je- len szerződési feltételekben meghatározott biztosítási szolgál- tatást teljesíti magyar törvényes fizetőeszközben.

2. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

2.1. A JELEN BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ALKALMAZÁSÁBAN

2.1.1. biztosítási szerződés: a biztosítási szerződési felté- tel, az ajánlat és annak valamennyi melléklete, a díjtájékoztató, és a kötvény együttese.

2.1.2. biztosítási szerződési feltétel: a biztosítás általános szerződési feltételei, a különös biztosítási feltételek, a vagyonvé- delmi előírások, az esetleges záradékok, egyedi megállapodá- sok, az adatkezelési tájékoztató, valamint az ügyféltájékoztató.

2.1.3. kötvény: a biztosító által a biztosítási fedezet igazolása céljából kiállított biztosítási dokumentum.

2.1.4. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

2.1.5. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

2.1.6. magánszemély elmaradt rendszeres jövedelme: rendszeres jövedelem a munkaviszonyból vagy munkavég- zésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem. Munkaviszony körében jövedelem mind a pénzben, mind a természetben megállapított munkabér, és azon rendszeres szolgáltatások ellenértéke, amelyekre a munkaviszonyban álló károsult a munkabéren felül jogosult, feltéve, hogy azokat

a biztosítási esemény bekövetkeztét megelőzően rendszere- sen igénybe vette. Munkavégzésre irányuló más jogviszony esetén a jövedelem a rendszeres kereset.‌‌

2.1.7. személysérüléses kár az, ha valaki meghal, egész- ségkárosodást vagy testi sérülést szenved.

2.1.8. dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, eltű- nik, megsérül vagy használhatatlanná válik.

2.1.9. tisztán pénzügyi veszteségek azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy tes- ti sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisü- lése, eltűnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.

2.1.10. sérelemdíj: a személyiségi jog megsértése következ- tében keletkezett nem vagyoni sérelemért követelhető díj.

2.1.11. kár: jelen szerződést illetően kárnak minősülnek a do- logi károk, a személyi sérüléses károk, valamint az olyan sé- relem, ami sérelemdíj követelésére ad alapot.

2.1.12. szakmai felelősség: szakmai felelősség körébe esik minden olyan tevékenységgel okozott olyan kár, mely tevékenység végzéséhez jogszabály írja elő kötelező fele- lősségbiztosítás megkötését, és a biztosított a kárt, az ezen tevékenységére irányadó foglakozási és szakmai szabályok felróható módon történő megszegésével, hanyagsággal, vagy mulasztással, a szolgáltatás igénybevevőjének okozza.

2.1.13. szolgáltatási összeg: a biztosító által kifizetett kárté- rítés, illetve sérelemdíj összege.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

3.1. A szerződés megkötésére mind a szerződő, mind a bizto- sító tehet ajánlatot. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtéte- létől számított 15 napig van kötve.

3.2. A biztosítási szerződés létrejöhet

a) a felek külön írásbeli megállapodásával,

b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 na- pon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megálla- podásnak minősül,

c) a biztosító ráutaló magatartásával.

3.3. Ha a szerződés létrejön, a biztosító kötvényt állít ki.

3.4. A felek külön írásbeli megállapodásával jön létre a szer- ződés, ha az ajánlatot a biztosító teszi (3.2. a) pont). Ha a biztosítási szerződés kötésére a biztosító tesz ajánlatot, a biz- tosítási szerződés abban az esetben jön létre, ha a szerződő az ajánlatot annak kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban elfogadja. Ez esetben a szerződés – egyéb megálla- podás hiányában – a szerződő elfogadó nyilatkozatának biz- tosító általi kézhezvételét követő napon jön létre. Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadó nyilatkozat a szerződő részéről tett új ajánlatnak minősül, mely új ajánlat szerinti szerződés létrejöt- tére a 3.5. pont szabályait kell alkalmazni.

3.5. Amennyiben az ajánlatot a szerződő teszi (3.2. b pont), a biztosító köteles az ajánlatot annak kézhezvételétől számí- tott 15 napon belül elbírálni (kockázatelbírálási idő). Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kockázatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosító- hoz beérkezzenek.

3.5.1. Ebben az esetben a biztosítási szerződés az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt

átadása időpontjára visszamenő hatállyal – a biztosító elfoga- dó nyilatkozatát követő napon jön létre. A biztosító elfogadó nyilatkozatát kötvény pótolhatja.

3.5.2. Ha a biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 15 na- pos határidőn belül visszautasítja, az ezen időszak alatt bekö- vetkezett károkért nem tartozik helytállni. Az ajánlat esetleges elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.

3.5.3. Ha a kötvény tartalma a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény átadásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás el- marad, a szerződés az ajánlat szerint jön létre.

3.6. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) jön létre a biztosítási szerződés, ha az ajánlatot a szer- ződő teszi és arra a biztosító – az ajánlat beérkezésétől vagy a biztosító részére történt átadásától számított 15 napos határidőn belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy

a) az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jog- szabályban előírt tájékoztatás birtokában,

b) a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

c) a díjszabásnak megfelelően tették.

3.6.1. A biztosítási szerződés csak abban az esetben jöhet létre ráutaló magatartással, ha erre a szerződő fi- gyelmét a biztosító a biztosítási ajánlati lapon kifejezet- ten felhívta.

3.6.2. Ilyen esetben a szerződés a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon, az ajánlat biztosító részére történő átadásának időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre, az ajánlattal egyező tartalommal.

3.6.3. Amennyiben a biztosító ráutaló magatartásával létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfe- lelően módosítsák. Ha a szerződő a javaslatot nem fogad- ja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

3.7. Ha a biztosítást az ajánlattevő (szerződő) megbízottjának minősülő biztosítási alkusz közvetíti, a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz az ajánlatot a biztosítónak igazolható módon átadta.

3.8. Nem jön létre a szerződés, ha az ajánlatot a másik fél az átvételtől számított 15 napon belül elutasítja, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, kivéve, ha a szerződés a biztosító ráutaló magatartásával jön létre.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

4.1. A biztosítási szerződés lehet határozott vagy határozatlan időtartamú. A határozott tartam 1 évnél rövidebb is lehet.

4.2. A szerződés, ha a felek írásban másképp nem állapod- nak meg, határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év.‌‌‌‌‌

4.3. A biztosítási évforduló minden évben ugyanazon hónap azonos napja, amely a kockázatviselés kezdő napjával egyezik meg.

5. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

5.1. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban (halasztott kockázatviselési kez- det), ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.

5.2. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén a kockázat- viselés annak a napnak a 0. órájában kezdődik, amely na- pon a szerződő és a biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő addig a napig megfizeti az első díjat, ameddig a biztosító erre halasztást adott.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

6.1. A biztosító és a szerződő a biztosítási szerződés módosí- tását bármikor kezdeményezheti írásban. A biztosítási szerző- dés módosításához a biztosító és szerződő közös megegye- zése szükséges. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés változatlan tartalommal marad hatályban.

6.2. A biztosító kezdeményezheti a szerződés módosítását a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel

16.1. pontjában foglaltak szerint.

6.3. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok sú- lyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, a szerződés módosítását kezdeményezheti.

6.4. Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a fe- lelősségbiztosítási díj számításának alapját képező, a biztosított által megadott pénzügyi mutatóhoz képest a valós adatok legalább 10%-kal magasabbak, a biztosító jogosult ezen valós adatok alapján a biztosítási szerző- dést azonnali hatállyal módosítani, és ennek keretében a biztosítási díjat a valós adatok alapulvételével meghatá- rozni, már a folyó biztosítási évre vonatkozóan is. A biz- tosító az így keletkezett díjkülönbözetet jogosult a szer- ződőtől követelni.

6.5. A szerződés módosítással nem érintett része változatlan marad.

7. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYA

7.1. TERÜLETI HATÁLY

A jelen szerződés alapján a biztosító Magyarország te- rületén okozott és bekövetkezett biztosítási események kapcsán nyújt szolgáltatást.

7.2. IDŐBELI HATÁLY

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés ha- tálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosító részére a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon be-

lül bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki, feltéve, hogy különös feltétel ettől eltérően nem rendelkezik.

7.3. JELEN FELTÉTEL ALKALMAZÁSA SZEMPONTJÁBÓL

7.3.1. a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztás- sal valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mu- lasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna;

7.3.2. a kár bekövetkezésének időpontja:

a) személyi sérüléses károk tekintetében

• Halál esetén a halál beállta;

• Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet;

• Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja;

• Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal megállapította az egészségkárosodást;

b) dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja a károsodás időpontja;

c) sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első ká- reseményének időpontja;

d) sérelemdíj esetén a bekövetkezés időpontja az alapul szol- gáló személyi sérülés kár bekövetkezésének időpontja;

7.3.3. a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a kár- esemény bekövetkeztéről szóló írásos biztosítotti nyilatkozatot a biztosító igazolható módon kézhez vette.

8. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

8.1. Xxxxx feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szerző- désben foglaltak szerint a biztosító biztosítási díj ellenében mentesíti a biztosítottat a szerződésben, és annak mellék- leteiben, valamint a vonatkozó különös biztosítási feltételek- ben megállapítottak szerint azokért a személyi sérülésből és/ vagy dologi kárból származó kártérítési és személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj iránti igények megfizetése alól, amelyekért a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik.

8.2. Biztosítási eseménynek minősül továbbá a biztosított el- len érvényesíteni kívánt, nem megalapozott kárigények elhárí- tásában való segítségnyújtás költségeinek fedezése.

8.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül, ha több biztosítási esemény a biz- tosított ugyanazon károkozói magatartásából, cselekedetéből ered és azonos okra vezethető vissza, de eltérő időpontban következett be.

9. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

A kizárások a biztosítási szerződési feltételekben megfo- galmazott olyan események, amelyekre a biztosító nem vállalja a kockázatot. A kizárt káresemény a biztosítási szerződés feltételei szerint nem minősül biztosítási ese- ménynek, ezért annak bekövetkezése esetén a biztosító nem nyújt szolgáltatást.

9.1. Nem téríti meg a biztosító

a) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakció- ból vagy radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredő károkat, tekintet nélkül arra,

hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződés- ben fedezetbe vett események okozták-e vagy sem,

b) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállítá- sával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos károkat,

c) az alább felsorolt eseményekkel /cselekményekkel összefüggésben felmerült bármely kárt, veszteséget, költséget vagy kiadást, tekintet nélkül arra, hogy azok előfordulásához, bármely egyéb ok vagy esemény akár azzal egyidejűleg hozzájárul

• háború, invázió, külföldi hadsereg tevékenysége, háborús, illetve háborús jellegű cselekmény (ha- düzenettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres fel- kelés,

• belső zavargás, forradalom, ellenforradalom, for- rongás, katonai- vagy népfelkelés, zendülés, lá- zadás, puccs, sztrájk, szeparatista cselekmény, elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

• katonai vagy jogbitorló hatalom, vagy bármilyen olyan esemény vagy ok, amely rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet vagy veszélyhelyzet kihirdetését idézi elő.

9.2. Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve ter- rorcselekménnyel, annak elkövetése során közveszély okozásával vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak (ideértve a biológiai vagy vegyi fertőzéssel. rakétákkal, gránátokkal, robbanó anyagok- kal elkövetett cselekményeket is), függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időren- di sorrendben – is közrehatott-e a kár bekövetkeztében.

9.3. Jelen feltétel értelmében terrorista cselekménynek minősül minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósult-e meg,

− melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja(i),

− melyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

a) egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve ál- lamot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja vagy

b) a gazdasági életet részben vagy egészben befo- lyásolja, vagy

− melyek módja és körülményei arra engednek követ- keztetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideo- lógiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak vég- re.

9.4. Háborúnak, illetve harci cselekménynek minősül:

a) a Magyarország területén vagy

b) a Magyarország területén kívül

folytatott, államok és/vagy társadalmi csoportok között ví- vott fegyveres harc, illetve fegyveres erők összecsapása.

9.5. Jelen biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet a 9.1. c), valamint a 9.2. pont alatt felsorolt kockázatok befolyá- solására, megelőzésére, elfojtására irányuló cselekmé- nyekkel kapcsolatos bármely természetű kárra, veszte- ségre, költségre vagy kiadásra.

9.6. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki az abból a kárból származó kártérítési és sérelemdíj iránti igényre

a) amelyet a szerződő és a biztosított egymásnak oko- zott,

b) amelyet a közeli hozzátartozók egymásnak okoztak (jogi személy, polgári jogi jogalanyisággal rendelkező nem jogi személy szervezet, valamint cselekvőkép- telen és korlátozottan cselekvőképes személy bizto- sított esetén a törvényes képviselő és annak hozzá- tartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik),

c) amelyet a biztosított maga szenved el,

d) amit a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség- gel nem rendelkező egyéb szervezet esetén a tulaj- donosainak vagy azok közvetlen hozzátartozójának, valamint a biztosított tulajdonában lévő jogi személy- nek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezet- nek okoz,

e) amelyet több biztosított (együttbiztosított) esetén a biztosítottak egymásnak okoznak,

f) amelyért a biztosított nem a biztosítási szerződésben meghatározott minőségében felel,

g) melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért felelős) bűncselekménnyel, – ideértve többek között a becsületsértést és rágalmazást is – okoz,

h) amely a biztosított jogszabályban meghatározott fe- lelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségén ala- pul.

9.7. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek az üzleti jó hírnév, eszmei érték megsértésével, valamint az előszereteti érték kárpótlásával összefüggésben ke- letkeztek.

9.8. Nem fedezi a biztosítás:

a) a biztosított teljesítési segédje/alvállalkozója által okozott károkat,

b) a tisztítással eltávolítható szennyeződési károkat,

c) a szerződés megerősítésének többletszankcióit (köt- bér, foglaló), bírságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntető jellegű költségeket, kártérítéseket és sérelemdíjat valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit,

d) a tisztán pénzügyi veszteségeket,

e) a személyiségi jogok megsértéséből eredő károkat, és a sérelemdíjat, amennyiben nem biztosítási ese- ménnyel kapcsolatban merülnek fel,

f) a biztosított és a károsult közötti jogviszonyra irány- adó szabályok szerint elévült károkat,

g) a szabadalomhoz, védjegyhez kötött jogok megsérté- séből eredő károkat,

h) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítás- sal már fedezett károkat,

i) az elmaradt hasznot (kivéve a magánszemély rend- szeres jövedelmét), profit kiesést, valamint termelés- kiesésből, valamint a tárgyak használatának kimara- dásából vagy szolgáltatás leállásából eredő károkat,

j) elektronikus adatok átviteléből, átadásából eredő fe- lelősségi károkat, amely alatt értendő: adatok hibás, nem megfelelő tárolása illetve eltűnése, adatbizton- ság, adatok visszaállításának kárai, bizalmas adatok és információ átvitele, adatok módosulása és felhasz- nálhatatlansága miatti károk,

k) a mágneses vagy elektromágneses mező és sugárzás által okozott károkat,

l) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,

m) amely talajerőben, vízminőségben, természeti kör- nyezetben következett be,

n) a természetes és mesterséges környezet szennyezé- sével okozott károkat,

o) a veszélyes hulladékokkal, környezetszennyező anya- gok tárolásával, megsemmisítésével kapcsolatban felmerült károkat,

p) gyúlékony és éghető anyagokra vonatkozó hatósági előírások, rendelkezések be nem tartásából eredő ká- rokat valamint robbanóanyag szállítása, nagykereske- delmi célú raktározása miatt bekövetkezett károkat,

q) fegyverek, lőszerek gyártásával, forgalmazásával, tá- rolásával, minősítésével, vagy bárminemű használa- tával, birtoklásával, őrzésével, kezelésével kapcsola- tos károkat,

r) nitro-glycerin és egyéb robbanóanyag gyártásával, raktározásával, szállításával, töltésével és egyéb ke- zelésével kapcsolatos károkat,

s) gázok, és/vagy nyomás alatt konténerben tárolt anya- gok, bután, metán, propán, és egyéb likvid gázok, toxikus alkotórészek, toxikus hulladékok gyártásával, raktározásával, szállításával, töltésével és egyéb ke- zelésével kapcsolatos károkat,

t) a vasúti és kötöttpályás közlekedési tevékenység foly- tatásával vagy ilyen járművek üzemeltetésével okozott károkat,

u) a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősség- biztosításáról szóló mindenkori hatályos jogszabály hatálya alá tartozó események által okozott károkat,

v ) a vízi jármű üzemeltetésével okozott károkat, légi jár- művek, repülőterek üzembentartói minőségben oko- zott károkat, légi járművek (alkatrészei és tartozékai) tervezéséből, gyártásából, forgalomba hozatalából, karbantartásából, javításából eredő károkat,

w) a szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott ká- rokat,

z) kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján elő- terjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségkárosodás szintjét.

9.9. E szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül többek között, ha

a) a biztosított hatósági vagy tevékenységi engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végezte,

b) a biztosított tevékenységét jogszabályban, egyéb előírás- ban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,

c) a biztosított a kárt súlyosan ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábítószer) fogyasztásá- nak hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggés- ben okozta,

d) a biztosított a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folya- matos megsértésével okozta,

e) a biztosított a kárt a szakmai előírások, belső utasítások súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos megszegésével okozta,

f) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérő- en okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozá- si körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna,

g) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy, írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetőségére figyel- meztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányá- ban következett be,

h) bíróság jogerős határozata állapítja meg a súlyosan gon- datlan károkozás tényét.

9.10. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt:

a) amelyet géntechnikával módosított organizmusok, géntechnikai munkák okoztak,

b) amit madár- és sertésinfluenza okoz,

c) amely az egészségi állapot romlásból ered, és ame- lyet közvetve vagy közvetlenül a III. típusú humán T-limfotróp vírus (Human T-Cell Lymphatropic V1rLls Typ III (HTLV III)) vagy más néven lymphadenopathi- ához asszociált vírus (Lymphadenopathy Associated Vims (LAV)) vagy azok mutációi, áttételei vagy egyéb változatai okoznak, vagy ezzel kapcsolatban merül- tek fel, vagy amely a szerzett immunhiányos tünete- gyüttes (Aquired lmmune Deficiency Syndrome-mal (AIDS)) vagy hasonló természetű szindrómával vagy a mindenkori elnevezéstől független hasonló természe- tű egészségi állapottal bármilyen módon rokonság- ban áll,

d) amely azbesztózisból vagy bármilyen hasonló be- tegségből ered, és amely betegség az azbeszt, az- beszttermékek és/vagy azbeszttartalmú termékek jelenléte, kezelése, feldolgozása, előállítása, eladása, forgalmazása, tárolása vagy alkalmazása során kelet- kezik,

e) amely közvetlenül vagy közvetve a szivacsos agyvelő- bántalmak (Spongi formen Encep betegségcsoport vagy tünet együttes megbetegedései, vagy szindró- mái, vagy azok mutációi vagy áttételei) okoznak, ezek nyomán keletkeznek vagy ennek következményeképp lépnek fel, ilyen például a „Kergemarha-kór” más né- ven Creutzfeld-Jakob szindróma (CJB) más néven

prionok okozta szivacsos agyvelőgyulladás és egyéb előfordulási formái mint például: Bovine Spongiform Encephalopathy (BSE), Scrapie, Transmissible Mink Encephalopathy (TME), Chronic Wastingbetegség (CWD)), Gerstszindróma (GSS), a Kuru, Fatal Familiar Insomnia (FFI),‌‌

f) amit vér, vérkészítmények és vértranszfúziós beren- dezések okoztak,

g) ami állatról állatra, vagy állatról emberre terjedő kór- okozók vagy paraziták okozta betegségekre vezethe- tő vissza.

9.11. Nem terjed ki a biztosítás olyan kárra, amelynek biz- tosítási fedezete az EU, ENSZ határozata alapján, vagy a biztosítóra vonatkozó bármely joghatóság törvényi, szabá- lyozási, kereskedelmi vagy gazdasági szankciója miatt tilal- mas vagy korlátozott, valamint minden olyan kárra, amely az EU, ENSZ vagy bármilyen nemzetközi, illetve nemzeti embargó ellenes tevékenység/cselekmény következménye vagy azzal bármilyen módon összefüggésben van, továbbá ezen területeken okozták vagy a kár itt következett be.

10. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

10.1. A biztosítási összeget a szerződő határozza meg a Ma- gyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

10.2. A biztosítási eseményenkénti (káronkénti) biztosítá- si összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben

– a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint – kifizet- hető legmagasabb összeg (beleértve a jogi képviseleti, valamint eljárási költségeket és a kamatokat is).

10.3. A biztosítási időszakra (összesen) megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint – összesen kifizethető összeg (beleértve a jogi képviseleti, valamint eljárási költségeket és a kamatokat is).

10.4. A szublimit, többfajta felelősségbiztosítás együttes meg- kötése esetén az egyes felelősségbiztosítási módozatokra, a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló limi- ten belül meghatározott, az adott felelősségi módozatra bizto- sítási eseményenként és/vagy biztosítási időszakonként kifizet- hető legmagasabb összeg.

10.5. A kombinált limit több biztosított kockázatra vagy bármi- lyen egyéb közös jellemzőre együttesen vonatkozó biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló felső összeg- határ.

10.6. Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési, illetve sérelemdíj megfizetésére irányuló igényt csak a következő biztosítási időszakban, de a kárbejelentés- re előírt határidőn belül jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgálta- tásának szabályaiban foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, ille- tőleg a még abból fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

10.7. Abban az esetben, ha a károkozás és a kár bekövet- kezése idején különböző kárlimitek vannak érvényben, akkor a kár szempontjából a bekövetkezés időpontjában érvényes limitet kell figyelembe venni.

10.8. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgál- tatásként fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térí- tési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési vagy sérelemdíj iránti igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési vagy sérelemdíj iránti igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi kárté- rítési követelés illetve elfogadott/ megítélt sérelemdíj kielégíté- sére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár arányában fizet kártérítést, illetve sérelemdíjat.

10.9. A Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és érvényesített károk esetében a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, me- lyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.

10.10. Együttbiztosított megjelölése esetén a biztosítási szer- ződésben meghatározott biztosítási összeg a biztosítottra és az együttbiztosítottra együttesen vonatkozik és ugyanabból a biztosítási eseményből származó kárigény(ek) esetén a bizto- sító kizárólag egyszer szolgáltat.

11. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGEK ÉS DÍJAK ÉVENKÉNTI MÓDOSÍTÁSA

A Biztosító az évforduló előtt 60 nappal kezdeményezheti a biztosítási összegek és díjtételek módosítását, amikor javas- latot tesz a következő tartamra vonatkozó díjra.

11.1. A felelősségbiztosítási szerződések értékkövetést nem tartalmaznak.

11.2. DÍJKORREKCIÓ

A Biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozóan jo- gosult írásbeli javaslatot tenni az egyes vagyoncsoportokhoz tartozó díjtételek, a vagyoncsoportokhoz tartozó kiegészítő szolgáltatások, valamint a kiegészítő biztosítások díjainak egyoldalú módosítására.

A javaslatban a biztosító arról tájékoztatja a szerződőt, hogy a biztosítási szerződésben vállalt szolgáltatásait milyen bizto- sítási díj megfizetése esetén tudja a következő biztosítási idő- szakban vállalni. A díjtétel emelés esetén a biztosítási összeg nem változik.

Díjtétel emelésének módja:

a) A biztosító minden biztosítási évforduló előtt legkésőbb 60 nappal levélben tájékoztatja a Szerződőt a javasolt díjtéte- lek és tételes díjak mértékéről és a díjról.

b) A javaslat elfogadása esetén a szerződőnek teendője nincs, a szerződés a következő biztosítási időszak kezde- tétől megváltozott mértékű biztosítási díjjal él tovább.

c) Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosítá- sokkal a szerződést nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, - az évfordulót megelőzően 30 napos felmondási idő figyelembevételével – írásban fel- mondhatja.

Díjtétel emelésének mértéke:‌‌‌

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés követke- ző évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 50%-os mértékben kerülhet sor

Díjmódosítási okok:

• külső szolgáltató partnerek díjainak változása,

• szerződéssel kapcsolatos adminisztrációs és egyéb költ- ségek, különösen a viszontbiztosítás díjának változása,

• árfolyam változása,

• adót és közterheket érintő jogszabályváltozások.

12. ALULBIZTOSÍTÁS ÉS TÚLBIZTOSÍTÁS

12.1. Ha a felelősségbiztosítás biztosítási díjának számí- tásához a szerződő által az 14.9. h) és i) pontok alapján megadott pénzügyi mutató alacsonyabb, mint az éves beszámolóban, illetve az éves egyszerűsített beszámo- lóban ekként nyilvántartott összeg, akkor a biztosító az okozott kárral kapcsolatban olyan arányban mentesítheti a biztosítottat a kár megtérítése alól, ahogy a szerződő által közölt/megadott pénzügyi mutató az éves beszámo- lóban, illetve az éves egyszerűsített beszámolóban ek- ként nyilvántartott összeghez aránylik.

12.2. Amennyiben a biztosítási díj megállapításánál al- kalmazott pénzügyi mutató az éves beszámolóban, il- letve az éves egyszerűsített beszámolóban ekként nyil- vántartott összegnél kevesebb, mint 10%-kal kisebb, a biztosító az alulbiztosítás szabályait nem alkalmazza. 12.3. Amennyiben a biztosítási díj megállapítása nem pénzügyi mutató vagy tervezett pénzügyi mutató alapján történik (pl. kezdő vállalkozás), kárrendezésnél a biztosí- tó az alulbiztosításra nem hivatkozhat.

12.4. Ha a biztosítás díjának számításához megadott pénzügyi mutató magasabb, mint az éves beszámoló- ban, illetve az éves egyszerűsített beszámolóban ekként nyilvántartott összeg, akkor a biztosítás díját a nyilván- tartott összeg alapján újra kell számolni és a közölt/hi- bás, valamint a nyilvántartott/helyes pénzügyi mutató különbségére számított díjra a szerződő jogosult.

13. ÖNRÉSZESEDÉS

13.1. A biztosítási kötvényben feltüntetésre kerülő, ab- szolút összegben vagy százalékban vagy ezek kombi- nációjaként meghatározott mértékű önrészesedés a kár és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a biztosított minden káresemény kapcsán önmaga visel.

13.2. A biztosító kár esetén a szolgáltatási összeget az önrészesedés levonásával határozza meg. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerződés hatálya alatt bekö- vetkezett minden egyes káreseménynél figyelembe veszi.

14. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

14.1. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől a kockázatvi- selés teljes tartamára megilleti a díj. A biztosító a díjat az egy- éves biztosítási időszakra, kockázatarányosan állapítja meg.

14.2. Az éves díj részletekben is megfizethető, a részletfizetés gyakorisága lehet havi, negyedéves és féléves. Részletfizetés esetén a biztosító pótdíjat számíthat fel. A díjfizetés gyakorisá- gát és esedékességét a szerződés rögzíti.

14.3. A biztosítás első díja a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor ese- dékes. Minden későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az idő- szaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a bizto- sítási díj vagy díjrészlet vonatkozik. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél választása szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó útján. Banki átutalás választása ese- tén a kötvényszámot fel kell tüntetni a megjegyzés rovatban azonosítás céljából. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a biztosító kérése esetén készpénzben kell megfizetni.

14.4. A biztosító és a szerződő az első biztosítási díj megfize- tésére díjhalasztásban állapodhatnak meg. A halasztott első díj a megállapodás szerint esedékes.

14.5. A biztosító az egy évnél rövidebb tartamú szerződés dí- ját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban: egyszeri díj). Az egyszeri díjat a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor kell megfizetni. Az egy évnél rövidebb időtartamra kötött szerződéseknél rész- letfizetési megállapodás nem köthető.

14.6. Ha a szerződő az első díjat a szerződés hatálybalépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a biztosító kamatmentes előlegként kezeli. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a részére befizetett összeget az ajánlat visszautasításától számított 15 napon belül visszautalja a szerződőnek.

14.7. Az esedékes díjrészletnél magasabb összeg befize- tésével többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A befizetett díjtöbbletet a biztosító a következő időszak bizto- sítási díjába beszámítja, vagy a szerződő kérésére az összeg biztosítóhoz történő beérkezéstől számított 60 napon belül a szerződőnek visszafizeti.

14.8. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a bizto- sító szolgáltatása kimeríti a biztosítási összeget/limitet, a biztosítási időszakra járó teljes díj – a ténylegesen meg- állapított kárösszeg erejéig – a biztosítási esemény be- következésének időpontjában esedékessé válik, és a biz- tosító jogosult e díjat az esetleges díjhátralékkal együtt a szolgáltatásába beszámítani.

14.9. A felelősségbiztosítási kockázat elvállalását és a biztosí- tási díj képzését befolyásoló tényezők:

a) a biztosított által végzett tevékenység(ek),

b) az igényelt, káreseményenkénti és biztosítási időszakon- kénti biztosítási összeg,

c) a területi hatály,

d) fedezeti kiterjesztések,

e) az önrészesedés mértéke,

f) a biztosítás időtartama,

g) a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja,

h) az árbevétel az alábbiak szerint

• kettős könyvvitel esetén az értékesítés nettó árbevétele a szerződés kezdőnapját vagy fordulóját megelőző utol- só lezárt üzleti évben;

• egyszeres könyvvitel esetén a végleges pénzbevételek és elszámolt bevételek összege a szerződés kezdőnap- ját vagy fordulóját megelőző utolsó lezárt üzleti évben;‌

• egyéni vállalkozó és magánszemély esetén az utolsó le- zárt üzleti év vállalkozói bevétele (jövedelme);

i) a szerződés kezdőnapját vagy fordulóját megelőző utolsó lezárt üzleti év átlagos létszáma,

j) 5 évre visszamenőleg a biztosított által okozott károk ada- tai (kárelőzmény),

k) a biztosító kérésére a szerződő által a kockázat felmérésé- hez megadott egyéb adatok,

l) a veszélyközösség jellemzői.

14.10. A 14.9. pontban felsorolt adatok változása a biztosítási díj változását vonhatja maga után.

15. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

A szerződő/biztosított kötelezettségei

15.1. KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG

15.1.1. A biztosított tevékenység(ek)et a biztosított cégjegy- zékében felsorolt tevékenységei alapján kell meghatározni. A szerződő valamennyi biztosítani kívánt tevékenységét kö- teles megnevezni. A biztosítási kötvényen meg nem neve- zett tevékenységek, illetve az ezen tevékenységek folyta- tása során okozott károk nem biztosítottak.

15.1.2. A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a bizto- sítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan kö- rülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett.

15.1.3. A szerződő az első biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj meghatározásához szükséges adatokat cég- szerűen aláírt adatközlő/kérdőív kitöltésével vagy ezzel egyen- értékű, a kért adatokat tartalmazó más nyilatkozattal köteles a biztosítónak megadni.

15.1.4. A szerződő/biztosított köteles – a biztosító kérésére

– a biztosító kockázata szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, munkaköri leírás stb.) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

15.1.5. Kezdő vállalkozás esetén, az első lezárt üzletév előtt, tényleges árbevételi adat hiányában, a biztosítási évre vonat- kozó tervezett árbevételt kell megadni.

15.1.6. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóság- nak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezett- ségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

15.1.7. A közölt adatok valóságtartalmáért a szerződő és a biz- tosított felelős. A közölt adatok ellenőrzését a biztosító részére lehetővé kell tenni. A biztosító ellenőrzési lehetősége a szerző- dőt (biztosítottat) a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

15.1.8. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződés- ben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájé- koztatni.

15.2. A VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

15.2.1. A biztosítási kockázat szempontjából lényeges, illetve a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a szerződő/biztosított haladéktalanul – de legfeljebb bekövet- kezésüktől számított 8 napon belül – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni.

15.2.2. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó főbb vál- tozások többek között:

a) a szerződésben rögzített adatok megváltozása – különös tekintettel a biztosított nettó éves árbevételére és a mun- kavállalók létszámára,

b) a tevékenység jellegének megváltozása,

c) új alaptevékenységet folytató üzem vagy létesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése,

d) a telephely megváltoztatása, áthelyezése,

e) épületszerkezet, üzem, műhely átalakítása, technológia módosítása,

f) a kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszerének módosu- lása,

g) új üzem, telep létesítése,

h) a káresemény lehetséges, várható bekövetkezésére utaló jelek észlelése,

i) az üzemek, berendezések legalább háromhavi időtartam- ra történő – nem idényszerű – leállítása (átmeneti szünetel- tetés) vagy a termelésből való végleges kivonása,

j) az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bérbe- adása,

k) a biztosított ellen csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítása.

15.2.3. A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a változásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.

15.2.4. A szerződő a soron következő biztosítási időszakra vo- natkozó, a 14.9. h) és i) pontban felsorolt, a díjszámítás alapját képező (utolsó lezárt üzlet-/naptári évre vonatkozó) aktualizált adatokat, valamint az esetleges egyéb módosításokra vonat- kozó nyilatkozatát cégszerűen aláírt adatközlő kitöltésével, vagy ezzel egyenértékű, a szükséges adatokat tartalmazó más nyilatkozattal a biztosítási évforduló napját megelőző hónap 1. napjáig köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani.

15.2.5. A szerződő köteles továbbá bejelenteni, amennyiben székhelye, levelezési címe, e-mail címe, telefonszáma vagy bankszámlaszáma megváltozik. A biztosító jogosult az általa ismert utolsó levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, tele- fonszámra, valamint értesítési címre mindaddig joghatályosan nyilatkozatot vagy értesítést küldeni, illetve a megadott bank- számlaszámra mindaddig joghatályosan kifizetést teljesíteni, amíg a levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefon- számra, bankszámlaszámra vagy értesítési címre vonatkozó- an változás-bejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz.

15.3. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kö- telezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bárme- lyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kel- lett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

15.4. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás-bejelentési kötelezettség megsér-

tése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás-bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hi- vatkozhat.

15.5. KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

15.5.1. A szerződő/biztosított a tudomására jutástól számított 30 munkanapon belül – a bejelentési kötelezettség megsze- gése esetére megállapított következmények mellett – köteles a biztosítónak írásban, személyesen vagy telefonon bejelen- teni, ha vele szemben a felelősségbiztosítási szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt kö- zölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre alapot adhat. Telefonos bejelentés esetén a biztosító kérheti a bejelentés írásos megerősítését is.

A kárbejelentést a szerződő/biztosított az alábbi elérhetősé- gek valamelyikén teheti meg:

− levélben a biztosítónak a biztosítási szerződésben megha- tározott címére,

− a xxx.xxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx internetes ol- dalon,

– e-mailen a xxxxxxxxx@xxxxxx.xx címen,

− telefonon a x00-0-000-0000 számon,

− ügyfélszolgálati irodáinkban személyesen.

15.5.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,

b) a károsodott vagyontárgyak megnevezését, helyét, be- csült értékét,

c) a kárfelvételi jegyzőkönyvet,

d) a károsult személyét és a keletkezett kártérítési és sére- lemdíj iránti igényt,

e) a megtett és tervezett intézkedéseket, azok célját,

f) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve pol- gári peres eljárásról való tájékoztatást,

g) az előző naptári évi, a díjszámítás alapját képező adatot (pl. alkalmazotti létszám, éves nettó árbevétel),

h) a sérült hozzájárulását olyan adatok tekintetében, amelyek átadásához − vagy ahhoz, hogy azokat a biztosító kezel- hesse − a sérült hozzájárulása szükséges (személyes ada- tok védelme),

i) ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a titok- gazda hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító a titkot meg- ismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje,

j) ha a biztosító rendelkezésére bocsátott információ üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bocsá- tott titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belső utasítá- sokat,

k) a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasításá- ra vonatkozó nyilatkozatát,

l) a biztosító megtérítési igényének érvényesítéséhez szük- séges adatokat, dokumentumokat,

m) a biztosított ügyintézőjének nevét és telefonszámát,

n) a biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatásához szükséges – iratokat, dokumentumokat az 1. sz. melléklet szerint.

15.5.3. Amennyiben a káresemény jellege igényli, az illetékes hatóságokat, szerveket (munkaügyi felügyelőség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesítenie kell szerződőnek/biztosítottnak.

15.5.4. Biztosítási esemény esetén a jogalap elbírálásának és/vagy a kártérítés, illetve sérelemdíj nagyságának megál- lapítása érdekében a biztosító kérheti a hatóság vonatkozó határozatának az eredeti és/vagy hiteles másolatát.

15.5.5. A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás álta- lános szabályai szerint joga van a fenti vagy 1. melléklet sze- rinti okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhaszná- lására a keletkezett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, a követelésének érvényesítése érdekében.

15.5.6. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szük- séges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót se- gíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények érvényesí- tésének elhárításában.

15.5.7. A bejelentési határidők elmulasztása esetén a biz- tosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatás kifizetését, amennyiben a késedelem miatt lényes körül- mények kideríthetetlenné válnak.

15.6. KÁRMEGELŐZÉSI KÖTELEZETTSÉG

15.6.1. A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése, el- hárítása és enyhítése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedést megtenni, köteles mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határo- zatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, kar- bantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.

15.6.2. A károk megelőzésére, elhárítására és enyhítésére a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határoza- tok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai és a biztosító előírásai mindenkor irányadók.

15.6.3. A biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítását és megtartását ellenőrizni.

15.7. KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

15.7.1. A szerződő/biztosított a biztosító előírásai és a káre- semény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiá- nyában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

15.7.2. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések meg- valósítását, előírásainak, utasításainak megtartását ellenőrizni.

15.7.3. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási ösz- szeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhí- tés nem vezetett eredményre.

15.8. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

15.8.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A biztosított felelősséget elismerő nyilatkozata ön- magában nem kötelezi a biztosítót az okozott kár megtérí- tésére, a biztosító a biztosított felelősségét minden esetben vizsgálja. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizáró-

lag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.‌‌‌

15.8.2. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befolyá- soló körülményeket és a szerződő/biztosított által szolgálta- tott adatok helyességét akár a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

15.8.3. Amennyiben a kárrendezési eljárás során megállapí- tást nyer, hogy a biztosítási szerződésben meghatározott biz- tosítási esemény történt, a jogalap tisztázott, de nem érkezett be minden kárrendezéshez szükséges irat a biztosítóhoz, a biztosított kérésére a biztosító a várható szolgáltatási összeg 80%-ig kárelőleget folyósíthat.

15.8.4. A szolgáltatási összeg a térítés alapjául szolgáló utol- só okirat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

16. A BIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT JELENTŐS NÖVEKEDÉSE

16.1. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények, így különösen a kockázati körülmények változását közlik vele, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül írásban ja- vaslatot tehet a szerződés módosítására (beleértve a biztosí- tási díjtételek módosítását is), illetőleg – ha a kockázatot koc- kázatvállalási irányelvei alapján nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

16.2. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon be- lül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.

16.3. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító jelen pontban írt jogait a többi személy vonatkozásában nem gya- korolhatja.

16.4. A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül különösen, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna, díjszabása szerint magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockáza- tot, vagy a biztosítási feltételek értelmében a kockázatot nem vállalhatja.

17. A FEDEZETFELTÖLTÉS

A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít.

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási ösz- szeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken.

18. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

18.1. A biztosító – a biztosítási összeg mértékéig, törvényes magyar fizetőeszközben – a biztosítási eseménnyel összefüg- gésben megtéríti

18.1.1. a károsultat ért mindazon károkat, melyekért a bizto- sított jogszabály alapján megtérítési felelősséggel tartozik, így különösen

a) a károsult ténylegesen felmerülő dologi kárát, azaz a meg- semmisült, megsérült, eltűnt vagy használhatatlanná vált tárgy értékét, vagy a károkozó körülmény folytán a károsult dologban beállott értékcsökkenést;

b) mindazt a kárpótlást és költséget, mely a károsultat ért do- logi hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szük- séges;

c) személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt, valamint

d) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat;

18.1.2. a kockázatba vont felelősségi károk járulékait, így a kamatot, valamint a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és készkiadásait és a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megál- lapítása érdekében felkért szakértő költségét, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes hozzájárulásával merültek fel;

18.1.3. a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérí- tési igényeket;

18.1.4. a kárenyhítés körébe eső költségeket.

18.2. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési vagy sérelemdíj fizetési kötelezettsége fe- dezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kártérítés, illetve a sérelemdíj megfizetésére.

18.3. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbeje- lentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt, vagy a kárrendezés során az együttműködés hiánya miatt a káro- sult felé fennálló késedelmi kamatfizetési kötelezettségre.

18.4. A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezett- ségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következ- ményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgal- miadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegé- nek megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alap- xxx xxxxxxxxx kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó ösz- szegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

18.5. Amennyiben több személy közösen okoz kárt és a biz- tosított felelőssége a többi károkozó személlyel együtt egye- temleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biz- tosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kár a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg.

18.6. A károsult kártérítési és sérelemdíj iránti igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kap- csolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

18.7. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult köve- telésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy

az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.‌‌

18.8. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szem- ben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biz- tosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

18.9. A biztosító a kárrendezési eljárás során megállapított szolgáltatási összeget a károsultnak fizeti; a károsult kártéríté- si és sérelemdíj iránti igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult köve- telését ő egyenlítette ki. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági meg- állapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelős- ségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.

18.10. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési és sérelemdíj iránti igények miatti felelősségét vagy összeg- szerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan meg- alapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak telje- síteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

18.11. Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, akkor a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye.

18.12. A biztosító a kárrendezéshez nélkülözhetetlen doku- mentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a szolgáltatási igény benyújtásától számított egy hónapon belül a biztosítási szol- gáltatásra jogosult személynek:

a) kellően megindokolt javaslatot tesz a szolgáltatására azok- ban az esetekben, amelyekben a szolgáltatási kötelezett- ségének fennállását és a szolgáltatásának mértékét jog- címenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indokolással ellátott választ ad a szolgáltatási igényben foglalt egyes követelésekre azokban az esetekben, ami- kor a szolgáltatási kötelezettségét nem ismeri el, az nem egyértelmű vagy a teljes szolgáltatását összegszerűen nem állapította meg.

Ha a kár kapcsán a biztosító járadék egyösszegű megváltá- sát kezdeményezi, úgy ezzel egyidejűleg a biztosító köteles tájékoztatást adni a járadék megváltási tőkeösszegének je- lenértékéről, melynél kisebb összegért a járadék nem váltható meg.

19. A JÁRADÉK TŐKÉSÍTÉSÉNEK ÉS A TŐKEÉRTÉK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

19.1. Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeér- tékét a Biztosító a korrigált 2004. évi halandósági tábla alap- ján, 0%-os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a biztosító, mind a károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az eset-

ben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a biztosító és a károsult is elfogadja.

19.2. Amennyiben a biztosító hozzájárul a megváltáshoz, ak- kor az egyösszegű megváltás összegét a biztosító az adott gazdasági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paramétereinek, illetve a károsult egészségi állapotának figye- lembe vételével állapítja meg.

20. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE ÉS A KOCKÁZATVISELÉS VÉGE, A SZERZŐDÉS ÚJRA ÉRVÉNYBE HELYEZÉSE

20.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.

20.2. A biztosítási szerződés az alábbi okok miatt szűnhet meg:

20.2.1. Felmondás: A határozatlan tartamú biztosítási szer- ződést a felek – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási idő- szak végére írásban bármikor felmondhatják.

20.2.2. Díj nemfizetés: Ha a szerződő az első biztosítási díjat annak esedékességétől számított 30 napon belül – vagy halasztott díjfizetés esetén a megállapodás szerinti határidőig – nem egyenlíti ki, akkor a biztosítási szerző- dés a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges ha- tállyal megszűnik.

20.2.2.1. A folytatólagos biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a kockázatviselés az esedé- kesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, ha ad- dig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díj- halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette, kivéve, ha a biztosító póthatáridő kitűzésével a díjfizetésre az esedékességet követő 30. napig írásban a szerződőt fel nem szólította. Ebben az esetben a póthatáridő eredménytelen eltelté- vel a szerződés az esedékesség napjára visszamenő ha- tállyal megszűnik.

20.2.2.2. Ha az esedékes díjnak csak egy része került meg- fizetésre, a szerződés – változatlan biztosítási összeggel – a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

20.2.2.3. A díjnemfizetés miatti megszűnés után befize- tett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést. E díjat a biztosító visszautalja.

20.2.2.4. Abban az esetben, ha a szerződés a folytató- lagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 6 hónapon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés hely- reállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

20.2.2.5. Tartamengedmény: A felek megállapodhatnak abban, hogy a szerződő legfeljebb 3 évre lemond a szerző- dés felmondásának jogáról. Ebben az esetben a biztosító tar- tamengedményt adhat, melynek mértékét az ajánlaton és a kötvényen rögzítik.

A biztosító, a szerződő által a tartam lejárta előtt történő fel- mondás vagy díj nemfizetés miatti megszűnés esetén jogosult az addig általa nyújtott kedvezmény visszafizetését követelni a szerződőtől, amit a szerződő a megszűnéstől számított 30

napon belül egyösszegben köteles megfizetni a biztosító ré- szére.‌‌‌

20.2.3. Érdekmúlás, lehetetlenülés: Ha a biztosítás ha- tályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmúlás napjával megszűnik.

20.2.4. Közös megegyezés: A biztosítási szerződés közös megegyezéssel bármikor megszüntethető az erről szóló meg- állapodásban szereplő időponttól.

20.2.5. Határozott tartam esetén: A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor, a kötvényben megjelölt időpontban megszűnik.

20.2.6. A biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén je- len feltétel 16.1 és 16.2. pontjában foglaltak szerint.

20.3. Ha a szerződés a biztosítási esemény bekövetkezte mi- atti érdekmúlással szűnt meg, a biztosítót megilleti annak a biztosítási időszaknak a teljes díja, amelyben kockázatvise- lése véget ért.

21. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

21.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás-be- jelentési kötelezettségének megsértése esetén a biztosí- tó kártérítési, helytállási kötelezettsége nem áll be, kivé- ve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

21.2. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcso- latos előírásokat, utasításokat nem tartotta be, és a ká- rok ezzel összefüggésben keletkeztek, a biztosító kötele- zettsége nem áll be.

21.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biztosítási ese- mény bekövetkezését a 15.5.1. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges fel- világosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ez által kideríthetetlenné válnak.

21.4. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bár- milyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köte- les a biztosítónak írásban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a biztosítónak visszafizetni.

21.5. Amennyiben a biztosított más személy károkozó ma- gatartásáért kártérítési és sérelemdíj fizetési felelősséggel tartozik, és erre tekintettel a biztosító biztosítási szolgáltatást teljesít, akkor a biztosítót az általa teljesített biztosítási szolgál- tatás erejéig megtérítési igény illeti meg a károkozó személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosí- tékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

21.6. A biztosított köteles a biztosító megtérítési igényének érvényesítését elősegíteni, az ehhez szükséges informáci- ók, adatok, dokumentumok rendelkezésre bocsátásával. A biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségének elmulasztásából szárma- zó következmények a biztosítottat terhelik.

21.7. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biz- tosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének ér- vényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti füg- gővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

22. ELÉVÜLÉS

22.1. A jelen feltételek alapján létrejött felelősségbiztosí- tási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosí- tási esemény, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított két év.

22.2. Ha jogszabály a jelen szerződési feltételek alapján megkötött szerződésből eredő igények érvényesítésére jogvesztő határidőt állapít meg, és ez két évnél rövidebb, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvénye- sítésére nem az elévülési határidőkre irányadó rendelke- zés, hanem a jogvesztő határidőt megállapító jogszabály rendelkezései az irányadók.

23. EGYÉB

23.1. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.

23.2. A jelen feltételek szerint írásbelinek minősül az írásba foglalt, aláírással ellátott jognyilatkozat, vagy a fo- kozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt jognyilatko- zat, vagy az e-mail, ill. a fax útján tett jognyilatkozat. A biztosítási szerződés felmondása kizárólag postai úton vagy faxon megküldve vagy e-mail mellékleteként meg- küldött, a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott szkennelt PDF dokumentumba foglaltan érvényes.

23.3. Jelen általános szerződési feltételek, illetve a vonatko- zó ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírálására, az eljárás szabá- lyait is ideértve, a magyar jog az irányadó.

23.4. Függő biztosításközvetítő a biztosító kifejezett felhatal- mazása esetén jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem jo- gosult a biztosítótól a szerződőnek vagy biztosítottnak járó összeg kifizetésében közreműködni.

23.5. A független biztosításközvetítő a biztosító nevében nem jogosult biztosítási díjat átvenni, valamint a biztosítótól a káro- sultnak járó összeg kifizetésében nem jogosult közreműködni.

23.6. A biztosítási szerződést érintő, a biztosítók által kötele- zően alkalmazandó jogszabály megváltozása esetén, az új, illetve módosult jogszabályi rendelkezés automatikusan a biz- tosítási szerződés részévé válik.

23.7. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szoká-

sa, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szer- ződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.‌‌

24. ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ IGÉNYBEVÉTELÉNEK FELTÉTELEI

Az elektronikus kommunikáció akkor vehető igénybe, ha a szerződő az ajánlaton – már érvényes szerződés esetén utó- lagos nyilatkozatával – hozzájárulását adta ahhoz, hogy a biz- tosító a szerződése megkötésével, kezelésével, megszűnésé- vel kapcsolatos kommunikációt elektronikus úton folytathatja. Az elektronikusan küldendő dokumentumok körét a biztosí- tó jogosult meghatározni, és azt a jogszabályi változások és adatvédelmi szempontok alapján bármikor módosíthatja. A biztosító az elektronikus kommunikáció lehetőségét a szerző- dő egyidejű tájékoztatásával visszavonhatja.

Visszavonása esetén a biztosító a tájékoztatást követően pa- pír alapú kommunikációra tér át.

Az elektronikus kommunikáció igénybevételéhez a szerződő- nek szükséges megadnia saját érvényes e-mail elérhetősé- gét és mobiltelefonszámát. A biztosító megküldi a megadott e-mail címre a dokumentumok eléréséhez szükséges linket, valamint a mobiltelefonszámra a belépéshez szükséges egy- szeri jelszót. A dokumentumok a link és az egyszeri jelszó együttes használatával érhetőek el a biztosító által erre a célra létrehozott online Ügyfél Dokumentumtárában.

A szerződő egyidejűleg egy e-mail címet adhat meg, amely- hez egy mobiltelefonszám tartozhat. Amennyiben a szerződő már regisztrált egy e-mail címmel és egy mobiltelefonszám- mal, úgy a beazonosíthatóság végett a további szerződései regisztrálásához is ugyanezeket kell megadnia.

A szerződő által megadott e-mail cím valótlanságából vagy hiányosságából, a számítástechnikai eszközök, programok hibáiból, továbbá a biztosító érdekkörén kívül álló egyéb okokból (pl. az elektronikus hírközlési szolgáltatás körében felmerült okok, internetes kapcsolat vagy szoftver hibái, vis maior) eredő károkért, a kívánt joghatások elmaradásáért a biztosító nem tehető felelőssé.

A szerződő vállalja a dokumentumok kinyomtatását, ameny- nyiben azt papír alapon szükséges tárolnia, vagy harmadik fél számára bemutatnia.

Amennyiben az elektronikus kommunikáció csak meghatáro- zott fizetési mód esetén választható, úgy a szerződő vállalja, hogy a biztosítási díjat ennek megfelelően fizeti.

A biztosítás kockázatviselésének folyamatos fenntartása ér- dekében a szerződő a díjat befizetési csekk hiányában is ki- egyenlíti: elektronikusan, online bankkártyás fizetéssel, vagy a kötvényszámra hivatkozva a biztosító honlapján feltüntetett bankszámlára történő átutalással.

A szerződő az e-mail címében és/vagy a mobiltelefonszá- mában bekövetkezett változást köteles haladéktalanul a biz- tosító felé bejelenteni írásban, vagy azonosítást követően a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán. Az adatok módosítására lehetőség van regisztrációt követően az Ügyfélportálon is. A bejelentéseket a biztosító csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha az adatok változásának közlése a fenti módok egyikén történt. A biztosító az általa ismert utolsó e-mail

címre, valamint mobiltelefonszámra mindaddig joghatályo- san küldhet értesítést, amíg az e-mail címre vagy a mobilte- lefonszámra vonatkozó változás-bejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz, vagy a változás-bejelentés feldolgozása még folyamatban van.

A változást a biztosító a beérkezést követő 5. munkanap 24:00 óráig hajtja végre. Az adatok valótlanságából, hiányosságá- ból vagy a változás-bejelentésének elmulasztásából eredő esetleges károkért, hátrányos jogkövetkezményekért, avagy a kívánt joghatások elmaradásáért a biztosító nem vállal fe- lelősséget.

Ha a szerződéssel kapcsolatos bármely dokumentum nem érkezik meg a szerződőhöz, akkor azt a pótlás érdekében ha- ladéktalanul jelezni kell a biztosító ügyfélszolgálati elérhetősé- geinek egyikén.

Az elektronikus kommunikáció igénybevétele a szerződő ré- széről bármikor visszavonható, melyről a fent megadott mó- dokon tájékoztatnia szükséges a biztosítót. Nem megfelelő e-mail cím, vagy mobiltelefonszám esetén az elektronikus kommunikáció a biztosító részéről visszavonásra kerül.

Abban az esetben, ha az elektronikus kommunikáció igény- bevétele miatt a biztosítás díjából kedvezmény került jóváírás- ra, a visszavonással a kedvezmény megszűnik, és a biztosítá- si díj a szerződési feltételek szerint módosul.

25. LÉNYEGES ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYBAN ELŐÍRTAKTÓL

A jelen általános szerződési feltételek az alábbiakban térnek el lényegesen a jogszabályban (Ptk.) előírtaktól:

a) Nem fogyasztói szerződés esetén is létrejöhet a biz- tosítási szerződés a biztosító ráutaló magatartásával. (3.6.)

b) Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító a szerződő által tett ajánlatot a beérkezésétől számított tizenöt

(15) napon belül elutasítja, vagy arra nem válaszol, ki- véve, ha a szerződés a biztosító ráutaló magatartásá- val jön létre. (3.8.)

c) Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a fele- lősségbiztosítási díj számításának alapját képező, a biztosított által megadott pénzügyi mutatóhoz képest a valós adatok legalább 10%-kal magasabbak, a biz- tosító jogosult ezen valós adatok alapján a biztosítási szerződést azonnali hatállyal módosítani, és ennek keretében a biztosítási díjat a valós adatok alapulvé- telével meghatározni, már a folyó biztosítási évre vo- natkozóan is. A biztosító az így keletkezett díjkülönbö- zetet jogosult a szerződőtől követelni. (6.4.)

d) A mentesülésre vonatkozó rendelkezések a jogsza- bálytól eltérően kerültek szabályozásra: a biztosítási fedezet nem terjed ki a szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott károkra. (9.8. pont)

e) A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatko- zó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg a biztosí- tási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeget, mind a kamat, mind az eljárási költségek,

mind a biztosított jogi képviseleti költsége kizárólag ezen az összegen belül teljesíthető. (10.1. – 10.3.)‌

f) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a biztosí- tó szolgáltatása kimeríti a biztosítási összeget/limitet, a biztosítási időszakra járó teljes díj – a ténylegesen megállapított kárösszeg erejéig – a biztosítási ese- mény bekövetkezésének időpontjában esedékessé válik, és a biztosító jogosult e díjat az esetleges díjhát- ralékkal együtt a szolgáltatásába beszámítani. (14.8.)

g) A folytatólagos biztosítási díj esedékességétől számí- tott 30. nap elteltével a kockázatviselés az esedékes- ség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, ha ad- dig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkö- vetelést bírósági úton nem érvényesítette, kivéve, ha a biztosító póthatáridő kitűzésével a díjfizetésre az esedékességet követő 30. napig írásban a szerződőt fel nem szólította. Ebben az esetben a póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik. (20.2.2.1.)

h) Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szer- ződő fél a megszűnés napjától számított 6 hónapon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. (20.2.2.4.)

i) A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkeztétől, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekö- vetkezésétől számított – az ötéves általános elévülési szabálytól eltérően – két év. (22.)

j) Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szo- kása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rend- szeresen alkalmazott szokás. (23.7.)

k) A jelen feltételek szerint írásbelinek minősül az írásba foglalt, aláírással ellátott jognyilatkozat, vagy a foko- zott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt jognyilat- kozat, vagy az e-mail, ill. a fax útján tett jognyilatkozat. A biztosítási szerződés felmondása kizárólag postai úton vagy faxon megküldve vagy e-mail melléklete- ként megküldött, a nyilatkozatot tevő aláírásával el- látott szkennelt PDF dokumentumba foglaltan érvé- nyes. (23.2.)

l) A biztosító fedezetfeltöltési jogot nem biztosít. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási ösz- szeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövet- kezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. (17.)

26. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

A jelen általános szerződési feltételek az alábbiakban térnek el a korábbi szerződési gyakorlattól:

a) kizárólag lelki sérülés alapján előterjesztett kárigé- nyek kizárásra kerültek (9.8.z) pont),

b) a díjkorrekció (11.2.) szabályai megváltoztak,

c) az elektronikus kommunikáció feltételeivel (24.) kiegé- szült a feltétel.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

1. SZÁMÚ ZÁRADÉK ‌‌

A VÁLLALKOZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEIHEZ

A FEDEZET KITERJESZTÉSE A TELJESÍTÉSI SEGÉD/ALVÁLLALKOZÓ ÁLTAL OKOZOTT KÁROKRA

Jelen kiterjesztő záradék alapján a Vállalkozói felelősségbiz- tosítások általános szerződési feltételei az alábbiak szerint módosulnak:

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen záradék alapján a biztosító a biztosított által választott felelősségbiztosítási fedezet(ek) vonatkozásában és abban foglaltak szerint mentesíti a biztosítottat azon kártérítési igé- nyek és személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj iránti igények megtérítése alól, amelyeket biztosított által jogosan igénybevett és a biztosított által közvetlenül megbízott telje- sítési segédje/alvállalkozója tevékenységével okoz és amelye- kért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint fele- lősséggel tartozik.

2. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltételei közül a teljesítési segédre/alvállalkozóra vonatkozó kizárás jelen zá- radék alkalmazása esetén hatályát veszti.

3. Amennyiben az alvállalkozó az általa okozott kár fedezeté- re felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik, a biztosító helytállási kötelezettsége jelen szerződés alapján csak akkor és csak annyiban áll fenn, amikor és amennyiben az alvállal- kozó biztosítási szerződése a kárt nem fedezi.

4. Jelen záradék alapján sem terjed ki a biztosítási fede- zet az alvállalkozóval szemben az alvállalkozó munkavál- lalói által érvényesített kártérítési igényekre és sérelem- díj iránti igényre.

5. A szerződő/biztosított által választott különös felelőssé- gi fedezetnek a jelen záradék szerinti kiterjesztése esetén a szerződő pótdíjat köteles fizetni, amelyet a szerződés végső díja már tartalmaz.

6. Jelen záradékban nem érintett kérdésekben a Vállalko- zói felelősségbiztosítások általános szerződési feltételei és a szerződő/biztosított által választott felelősségbiztosítási fede- zet különös biztosítási feltételei az irányadók.

2. SZÁMÚ ZÁRADÉK ‌‌

A VÁLLALKOZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEIHEZ

A FEDEZET KITERJESZTÉS AZ EURÓPAI TERÜLETI HATÁLYRA

Jelen kiterjesztő záradék alapján a Vállalkozói felelősségbiz- tosítások általános szerződési feltételei az alábbiak szerint módosulnak:

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen kiterjesztő záradék alapján a biztosítási fedezet kiterjed az Európa földrajzi értelemben vett területén okozott és be- következett, a szerződő/biztosított által választott felelősség- biztosítás különös biztosítási feltételei szerint biztosítási ese- ménynek minősülő károkra, illetve a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíjra, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

2. A szerződő/biztosított által választott különös felelőssé- gi fedezetnek a jelen záradék szerinti kiterjesztése esetén a szerződő pótdíjat köteles fizetni, amelyet a szerződés végső díja már tartalmaz.

3. Jelen záradékban nem érintett kérdésekben a Vállalko- zói felelősségbiztosítások általános szerződési feltételei és a szerződő/biztosított által választott felelősségbiztosítási fede- zet különös biztosítási feltételei az irányadók.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

AZ ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌

A jelen különös biztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában a vállalkozói felelősségbiztosítá- sok általános szerződési feltételeit az e feltételben foglalt ki- egészítésekkel kell megfelelően alkalmazni. A különös biztosí- tási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a vállalkozói felelősségbiztosítások általános szerződési feltételei, míg a különös biztosítási feltételeknek a vállalkozói felelősségbizto- sítások általános szerződési feltételeitől eltérő rendelkezései esetén a különös biztosítási feltételek szabályai az irányadók.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szerző- désben foglaltak szerint a biztosító mentesíti a biztosítottat a szerződésben megállapított mértékig és feltételek szerint a biztosított által szerződésen kívül okozott személyi sérülésből és/vagy dologi kárból származó kártérítési igények és a sze- mélyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik.

1.2. Xxxxx feltétel alkalmazása szempontjából szerződésen kívül okozott kárnak az minősül, ha

1.2.1. a biztosított olyan személynek okoz kárt, akivel a bizto- sítási szerződésben meghatározott tevékenységével kapcso- latban nincs szerződéses jogviszonyban, vagy aki nem igény- bevevője a biztosított által nyújtott szolgáltatásnak;

1.2.2. a biztosított olyan személynek okoz kárt, akivel a biztosítá- si szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban szerződéses jogviszonyban van, azonban a kárt nem a szerző- dés teljesítése során és nem is azzal összefüggésben okozta.

1.3. Biztosított kockázatok

A fenti 1.1. és 1.2. pontokban foglaltak alapján biztosítási eseménynek minősülnek különösen, de nem kizárólagosan a következőkben felsorolt események, mégpedig az alábbi meghatározások szerinti tartalommal. Az alábbi felsorolás a szerződési feltételek jobb megértését, átláthatóságát szolgálja:

1.3.1. Épület- és telektulajdonosi felelősség – a biztosított, mint ház- és/vagy telektulajdonos által (ide nem értve a bér- beadói és haszonélvezői minőséget) okozott károk.

1.3.2. Építtetői felelősség – a biztosított által építtetőként a saját épületen/ingatlanon végrehajtott építési munkálatok so- rán okozott károk, feltéve, hogy a biztosított a tervezést, a ki- vitelezést és az építésvezetést harmadik személynek kiadja.

1.3.3. Nem önjáró gépekkel okozott károk – a biztosított által az általa használt és/vagy üzemeltetett nem önjáró gépekkel (pl. építési munkagép, forgó toronydaru, egyéb daruk és mun- kagépek, emelőgépek és egyéb ki- és berakodást végző be- rendezések), azok használata során okozott károk.

1.3.4. Önjáró munkagéppel okozott károk – a biztosított saját tulajdonában lévő vagy általa üzemeltetett, általa használt, a kötelező gépjármű biztosításra vonatkozó szabályok hatálya alá nem tartozó önjáró munkagépei (targonca, daru, mun- kagépként használt gépjármű) által okozott károk, amelyet a gépjármű a forgalomban való részvétele nélkül okoz.

Jelen különös biztosítási feltételek alapján munkagép: a köz- úti forgalomban időszakosan részt vevő/részt nem vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.

1.3.5. Garázsok és parkolók/parkolóhelyek – a biztosított saját tulajdonú biztosított földterületén létesített garázsok és parkolók/parkolóhelyek karbantartása és üzemeltetése során okozott károk, akkor is, ha a területet nemcsak a biztosított alkalmazottai, látogatói stb. használják.

1.3.6. Állatok által okozott károk – azon a károk melyekért a biztosított állattartói minőségében felel, különös tekintettel az őrző-védő állat tartásából eredő károk. A biztosítási fedezet nem terjed ki harci kutyák, haszonállatok és vadállatok tartásából eredő felelősségre.

Jelen biztosítási feltételek alkalmazása szempontjából ha- szonállat: a háziállatok azon csoportja, amely megélhetést biztosít az ember számára, beleértve az őrző-védő állatokat, valamint a hobbiállatok.

1.3.7. Reklámtáblák által okozott károk – a biztosítás fedeze- tet nyújt az idegen területen kihelyezett reklámcélokat szolgá- ló berendezések, pl. transzparensek, reklámtáblák, kiállítási polcok, szekrények, fénycsövek által okozott károkra.

1.3.8. Kiállításokon való részvétel – a biztosítás fedezetet nyújt a biztosított konferenciákon, vásárokon, kiállításokon történő részvétele során okozott károkra.

1.3.9. Üzemi rendezvények – a biztosítás fedezetet nyújt az üzemen belüli és üzemen kívüli rendezvényeken, ünnepeken, tanfolyamokon okozott károkra.

1.3.10. Üzleti utazás – a biztosítási fedezet kiterjed az üzleti utazás során okozott károkra.

1.3.11. Be- és kirakodás – a biztosítás fedezetet nyújt a be- és kirakodás során különösen konténerekben, szárazföldi- és vízi járművekben okozott károkra. A konténerek szárazföldi- és vízi járműre történő be- és kiemelése során a konténerek- ben okozott kár akkor is biztosított, ha a konténereket be- és kiemelési céllal, daruval vagy emelőgéppel mozgatják, vízi vagy szárazföldi járművekre vagy azokról emelik fel/le.

A fedezet nem vonatkozik a konténerekre, ha a konténer a fuvarozási szerződés tárgya. Nem biztosítottak továb- bá a konténerek és gépjárművek rakományában okozott károk.

1.3.12. Bérelt gépek által okozott károk – a biztosított által bérelt, haszonbérelt, vagy használatra átvett építőipari gépek használatából eredő károk. A biztosítási fedezet nem ter- jed ki azonban a bérelt, haszonbérelt, vagy használatra átvett gépeken vagy gépekben okozott károkra.

1.3.13. Építőipari tevékenység fedezete – a biztosított által folytatott építőipari tevékenység során okozott károk, beleért- ve az állványzat felállítása és/vagy használata során okozott károkat is.

2. KIZÁRÁSOK ‌‌

2.1. Nem fedezi a biztosítás a vállalkozói felelősségbiz- tosítások általános szerződési feltételeiben foglaltakon kívül:

a) a biztosítottat rendezvényszervezői minőségében ter- helő kártérítési kötelezettségeket és sérelemdíj iránti igényeket,

b) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység során okozott károkat,

c) tanácsadási tevékenységgel kapcsolatos károkat,

d) haszonállattartói minőségben okozott károkat (bele- értve a harci kutyák, tenyészállatok és vadállatok által okozott károkat),

e) közigazgatási jogkörben okozott károkat,

f) a vadgazdálkodással okozott károkat,

g) a biztosítottat, mint személy- és vagyonvédelmi, vala- mint magánnyomozói tevékenység folytatójaként ter- helő károkat,

h) bármely szerződéses kötelezettség megszegésével a másik szerződő félnek okozott károkat,

i) a biztosított munkáltatói minőségében a munkaválla- lónak okozott károkat, valamint a foglalkozási megbe- tegedésből eredő károkat,

j) a termékfelelősség körébe tartozó, a biztosított, mint gyártó, importáló, vagy forgalmazó által okozott káro- kat,

k) a vegyszerhasználattal, vegyszerszórással (pl. per- metezési tevékenységgel) okozott károkat,

l) a közútkezelő vagy -fenntartó külön jogszabályban meghatározott útkarbantartói kötelezettségének el- mulasztásával okozott károkat,

m) közúti burkolat fenntartása, karbantartása során oko- zott károkat,

n) az ingatlan alátámasztásainak gyengítése, eltávolítá- sa, rezgése, vagy megépítésének elmulasztása miatt az ingatlan tulajdonosainak, birtokosainak, használói- nak okozott károkat,

o) a vásári szórakoztatás, vidámpark, kalandpark, mű- ködtetése, üzemeltetése során okozott károkat.

2.2. Építőipari tevékenység esetében nem terjed ki a biz- tosító kockázatviselése a

a) kizárólag építmények, épületek bontására irányuló te- vékenységre,

b) robbantás során okozott károkra,

c) felszín alatti és feletti vezetékekben okozott károkra,

d) a földalatti közművekben okozott károkra (pl. villany-, gáz-, csatorna- és távközlési vezetékekben okozott kár), ha a biztosított az építési tevékenység megkezdésekor nem rendelkezett a kivitelezéshez szükséges szakható- sági engedélyekkel, valamint közműtérképpel,

e) vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyen- gítése miatt bekövetkezett károkra,

f) az épületekben keletkezett repedéskárokra, függet- lenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állé- konyságát és használóinak biztonságát vagy sem,

g) a tető vagy tetőszigetelés javítása során szél és csa- padék által okozott károkra, ha

− az ideiglenes (PVC fólia) fedés elmarad,

− az ideiglenes fedés vízelvezetése nem megoldott,

− a szigetelés lebontásának időszakára a zárófödém alatti szinten a nedvességre érzékeny gyárberen- dezések, készletek, ingóságok védelmét (pl. fóliá- val) nem végzik el,

h) olyan károkra, amelyek szakszerű dúcolás elmulasz- tására, az építmény alatti átvezetésekre, valamint az épület alapjának, illetve tartószerkezeteinek megerő- sítéséhez kapcsolódó aláfalazások miatt következtek be,

i) penészesedés és gombásodás által okozott és azok helyreállítására vonatkozó károkra.

2.3. A vállalkozói felelősségbiztosítások általános szer- ződési feltételeiben felsoroltakon kívül súlyos gondatlan- ságnak minősül, ha

a) a kár a szolgáltatásra vonatkozó, többek között az egészségügyi, egészségvédelmi előírások súlyos megszegésével összefüggésben, illetve be nem tartá- sa miatt következett be,

b) a kárt munkaeszközök, munkagépek, ezek vontatmá- nyainak nem rendeltetésszerű használatával okozták,

c) a kár a kezelési utasítások, használati, üzemeltetési szabályok, hatósági előírások súlyos megszegése, vagy súlyos gondatlanságból történő be nem tartása miatt vagy ezekkel összefüggésben keletkezett.

3. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

1. SZÁMÚ ZÁRADÉK ‌‌

AZ ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEIHEZ

ÚTHIBÁK, SORFÁK, VALAMINT ZÖLDTERÜLET KEZELÉSSEL OKOZOTT KÁROK FEDEZETE

Jelen záradék vonatkozásában az Általános felelősségbizto- sítás különös biztosítási feltételei az alábbiak szerint kiegé- szülnek.

1. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

Jelen záradék értelmében

1.1. úthibák: olyan kátyúkárok, melyek a kedvezőtlen mete- orológiai körülmények és az elmaradt útfelújítások együttes következményei.

1.2. sorfa: az önkormányzat kezelésében lévő útszakaszt szegélyező fák, amelyek gondozását az önkormányzat vég- zi, illetve amelyeknek gondozása az önkormányzati feladatok közé tartozik.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

2.1. A biztosító mentesíti a biztosítottat azon személysérülés- ből vagy dologi kárból eredő kártérítési igények megtérítése és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfi- zetése alól, amelyek a biztosított önkormányzat kezelésében levő közutak karbantartásának elmulasztásából, a burkolatok hiányosságaiból származnak, és amely károk megtérítéséért a biztosított önkormányzat mint a közút kezelője vagy fenntar- tója felelősséggel tartozik.

2.1.1. Jelen záradék alapján a biztosító kizárólag az úttest hi- bája vagy gyűrődése által okozott károkért áll helyt a közút fenntartója vagy kezelője helyett. Nem biztosítottak a köz- mű meghibásodások következtében keletkezett úthibák miatti károk.

2.2. Jelen záradék alapján a biztosító fedezetet nyújt a szer- ződésen kívüli, harmadik személynek okozott, közvetlen do- logi károkat is, melyek a biztosított tulajdonában vagy keze- lésében lévő fák, facsoportok és fasorok kidőlése, részleges törése által következnek be, és amely károkért az önkormány- zat felelősséggel tartozik, vagy a kár bekövetkeztében köz- rehatott, vagy vélelmezhető a közrehatása. Kiterjed továbbá a biztosítási fedezet a fentieken túlmenően a biztosított által végzett zöldterület kezeléssel, park- és kertgondozással oko- zott károkra is, kivéve a kavicsfelverődéssel okozott ká- rokat.

3. AZ ÖNKORMÁNYZAT TEENDŐI KÁTYÚ ÉSZLELÉSEKOR (KONKRÉT GÉPJÁRMŰKÁRTÓL FÜGGETLENÜL)

a) Sebességcsökkentésre illetve veszélyes (kátyús) útsza- kaszra történő figyelmeztető tábla kihelyezése.

b) Lehetőség szerint a hibahely elkerítése és jelzése világító fényforrással.

c) A hibás útszakasz kijavítása azonnal, de legfeljebb az el- várható technológiai időn belül.

d) A minden szempontból beazonosítható és elégséges tar- talmú kárbejelentés azonnali továbbítása a biztosító felé.

e) Az utak minőségének folyamatos ellenőrzése.

4. FELEK JOGA ÉS KÖTELEZETTSÉGE

Biztosított köteles a károsulttól bekérni az alábbi dokumentu- mokat és a biztosítóhoz továbbítani:

a) A kár körülményeinek dokumentálása fényképekkel és ta- núk által hitelesített esetleírással. (a kár időpontja, pontos helye, a gépjármű és tulajdonosának főbb adatai, a gép- jármű sebessége a kár előtt, esetleges kiegészítő tábla az útszakaszon: pl. sebességkorlátozás, hibás útszakaszt jelző tábla stb. a gépkocsi szemmel látható sérülései). Na- gyobb anyagi kárnál, vagy személysérülésnél indokolt a hatóság (rendőrség, mentő) bevonása is.

b) A kár bejelentése írásban a biztosított önkormányzat felé – az összes bizonylat csatolásával együtt.

4. KIZÁRÁSOK

A Vállalkozói Felelősségbiztosítás általános szerződési feltételéiben és az Általános felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondat- lanságnak minősül, ha a szerződő/biztosított elmulasztja jelen feltétel 3. és/vagy 4. pontjában írt kötelezettségeit.

5. Az általános felelősségbiztosítási fedezetnek a jelen zára- dék szerinti kiterjesztése esetén a szerződő pótdíjat köteles fizetni, amelyet a szerződés végső díja már tartalmaz.

6. Jelen záradék nem érintett kérdésekben a Vállalkozói fe- lelősségbiztosítások általános szerződési feltételei és az Ál- talános felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételei az irányadók.

2. SZÁMÚ ZÁRADÉK ‌‌

AZ ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELÉHEZ

A FEDEZET KITERJESZTÉSE RENDEZVÉNYSZERVEZŐI TEVÉKENYSÉGRE

Jelen záradék vonatkozásában az Általános felelősségbizto- sítás különös biztosítási feltételei az alábbiak szerint kiegé- szülnek.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen záradék alapján biztosítási eseménynek minősül a szer- ződő/biztosított által rendezvényszervezői minőségben a ren- dezvényen igazoltan résztvevőknek és látogatóknak okozott személyi sérüléses és dologi kár, valamint a személyi sérü- léses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése iránti igény, amelyért a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

2. Kiterjed a biztosítási fedezet azokra a vagyontárgyakra is, melyeket a rendezvényen részt vevők és a látogatók magukon hordanak, illetve poggyászként magukkal visznek.

3. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a Vállalkozói Felelősségbiztosítás általános szerződési feltételéiben és az Általános felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételében felsoroltakon kívül:

a) tűzijátékok, lovas-rendezvények lebonyolítására,

b) gépjárművek, utánfutók, légi-, vízi járművek által oko- zott károkra,

c) a rendezvény megrendezése céljára igénybe vett in- gatlanban és azok berendezéseiben okozott károkra,

d) a sportrendezvényen részt vevő sportolók által oko- zott károkra,

e) a rendezvényszervező cég illetve uszoda alkalmazot- taira, megbízottjaira,

f) kalandparkok, vidámparkok, szórakoztató parkok üzemeltetése során okozott károkra.

4. Az Általános felelősségbiztosítási fedezetnek a jelen zára- dék szerinti kiterjesztése esetén a szerződő pótdíjat köteles fizetni, amelyet a szerződés végső díja már tartalmaz.

5. Jelen záradék nem érintett kérdésekben a Vállalkozói fe- lelősségbiztosítások általános szerződési feltételei és az Ál- talános felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételei az irányadók.

3. SZÁMÚ ZÁRADÉK ‌‌

AZ ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEIHEZ

A FEDEZET KITERJESZTÉSE VEGYSZEREK KIJUTTATÁSÁVAL OKOZOTT KÁROKRA

Jelen záradék vonatkozásában az Általános felelősségbizto- sítás különös biztosítási feltételei az alábbiak szerint kiegé- szülnek.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. A jelen szerződési feltételek szempontjából a biztosító mentesíti a biztosítottat az olyan, növénykultúrák légi és földi permetezésével, növényvédőszerek, mezőgazdasági kemi- káliák (különösen növényvédelmi célú felhasználásra enge- délyezett vegyszerek, rovarirtó célú felhasználásra engedé- lyezett vegyszerek, gyomirtó szerek, termésnövelő és/vagy érésgyorsító anyagok) felhasználásával, kijuttatásával okozott dologi károkkal kapcsolatos kártérítési igények megtérítése alól, amelyeket a biztosított, annak alkalmazottja, valamint megbízottja (a továbbiakban: biztosított) szerződésen kívül okoz, és amely károk megtérítéséért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

1.2. A biztosító csak azokat a károkat téríti meg, amelyek amiatt keletkeznek, hogy a biztosított a növényvédelmi munkát, vegyszerfelhasználást saját növényvédő és/ vagy egyéb gépével, eszközével az általa művelt terüle- ten végzi.

2. KIZÁRÁSOK

A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a Vál- lalkozói Felelősségbiztosítás általános szerződési felté- teléiben és az Általános felelősségbiztosítás különös biz- tosítási feltételében felsoroltakon kívül

a) a vegyszerhasználatból származó azon kárigények megtérítésére, amelyeket a károsultak a jelen szerző- dés megkötését megelőzően végzett vegyszerhasz- nálat utóhatásaként okozott kár címén támasztanak,

b) személyi sérülésre és sérelemdíjra,

c) a mezőgazdasági felhasználási célú vegyszerek (külö- nösen növényvédelmi célú felhasználásra engedélye- zett vegyszerek, rovarirtó célú felhasználásra enge- délyezett vegyszerek, gyomirtó szerek, termésnövelő és/vagy érésgyorsító anyagok) tárolásával összefüg- gésben felmerülő károkra.

3. Az Általános felelősségbiztosítási fedezetnek a jelen zára- dék szerinti kiterjesztése esetén a szerződő pótdíjat köteles fizetni, amelyet a szerződés végső díja már tartalmaz.

4. Jelen záradékban nem érintett kérdésekben a Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szerződési feltételei és az Általános felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételei az irányadók.

4. SZÁMÚ ZÁRADÉK ‌‌‌‌

AZ ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEIHEZ

A FEDEZET KITERJESZTÉSE ÁLLATTARTÓI KÁROKRA

Jelen záradék vonatkozásában az Általános felelősségbizto- sítás különös biztosítási feltételei az alábbiak szerint kiegé- szülnek.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen záradék értelmében a biztosító mentesíti a biztosítottat azon személysérüléses és dologi károk megtérítése, valamint a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfize- tése alól, amelyet a biztosított haszonállattartói minőségben okoz, és amely kár megtérítéséért a magyar polgári jog szer- ződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai sze- rint felelősséggel tartozik.

2. Jelen záradék alkalmazása szempontjából haszonállat: a háziállatok azon csoportja, amely megélhetést biztosít az

ember számára, beleértve az őrző-védő állatokat, valamint a hobby állatok.

3. Jelen záradék alkalmazása esetén sem terjed ki a biz- tosítási fedezet harci kutyák és vadállatok tartására.

5. SZÁMÚ ZÁRADÉK

AZ ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELÉHEZ

VEZETÉKEKBEN, KÁBELEKBEN OKOZOTT KÁROK FEDEZETE

Jelen záradék vonatkozásában az Általános felelősségbizto- sítás különös biztosítási feltételei az alábbiak szerint kiegé- szülnek.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1. Jelen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy az Általános felelősségbiztosítás különös szerződési feltételei 2.2.c) pontjában megfogalmazott kizárás hatályát veszti, és a biztosítás fedezetet nyújt – a szerződési feltételek egyéb pontjainak érvényben hagyásával – a földvezetékek- ben, kábelekben, felszín alatti csatornákban, vízvezetékek- ben, gázcsövekben, egyéb vezetékekben, úgymint légvezeté- kekben, felsővezetékekben szerződésen kívül okozott károkra és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj iránti igényekre.

2. A földalatti közművekben okozott károkra (pl. elektromos-, gáz-, víz-, csatorna-, távfűtés- és távközlés vezetékekben okozott kár) a biztosítási fedezet csak abban az esetben ter- jed ki, ha a biztosított a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik, azokat maradéktalanul betartja, valamint a jóvá- hagyott közműtérképen feltűntetett közmű vezetékek 1 méte- res körzetében csak kézi földmunkát végez.

4. Jelen záradék nem érintett kérdésekben a Vállalkozói fe- lelősségbiztosítások általános szerződési feltételei és az Ál- talános felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételei az irányadók.

6. SZÁMÚ ZÁRADÉK ‌‌

AZ ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEIHEZ

KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN OKOZOTT KÁROK FEDEZETE

Jelen záradék vonatkozásában az Általános felelősségbizto- sítás különös biztosítási feltételei az alábbiak szerint kiegé- szülnek.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen záradék keretében az Általános felelősségbiztosítás különös szerződési feltételei 2.1.e) pontjában megfogalmazott kizárás hatályát veszti, és a biztosító mentesíti a biztosítottat azon tisztán pénzügyi veszteségek megtérítése alól, amelye- ket a biztosított a közhatalom gyakorlásával vagy annak el- mulasztásával az ügyfeleknek okoz, és amelyekért a magyar anyagi jog közigazgatási jogkörben okozott károkra vonat- kozó szabályai szerint felelősséggel tartozik, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá közigazgatási határozat bírósági felül- vizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható.

1.2. A jelen záradék alkalmazásában

a) biztosított tevékenységnek minősül a közigazgatási ha- tósági ügyben a közhatalom gyakorlása körébe eső egye- di hatósági feladatok ellátásának minősülő közigazgatási tevékenység,

b) kárnak minősülnek a tisztán pénzügyi veszteségek.

2. BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

A jelen záradék alkalmazásában biztosított a biztosítási szer- ződésben megnevezett közigazgatási hatóság.

3. KIZÁRÁSOK

Nem terjed ki a biztosítás a Vállalkozói felelősségbizto- sítások általános szerződési feltételeiben, valamint az Általános felelősségbiztosítás különös biztosítási feltéte- leiben foglaltakon kívül:

a) sérelemdíj iránti igényekre,

b) a biztosított azon bárminemű fizetési kötelezettsé- gére, amelyet annak szabálytalan működése miatt az arra illetékes hatóságok a biztosítottal szemben szankcióként alkalmaznak,

c) olyan kártérítési igényekre, amelyek abból erednek, hogy a közigazgatási jogkörben dolgozó munkatárs jogellenes személyes haszon, díjazás vagy más előny megszerzése céljából tevékenykedett vagy mulasz- tott,

d) bírósági, ügyészségi jogkörben okozott károkra,

e) a közjegyző közhatalmi tevékenységével okozott ká- rokra,

f) fegyveres testület őrszolgálatot teljesítő tagjának szolgálati feladata teljesítése érdekében kifejtett te- vékenységével okozott károkra,

g) a büntetés-végrehajtási szervek által okozott károkra,

h) nyomozóhatóság által okozott károkra,

i) a biztosított tulajdonában, illetve felügyelete, veze- tése, irányítása alatt álló intézményeknek, gazdasági társaságoknak, valamint egyéb szervezeteknek oko- zott károkra,

j) a biztosított által törvénysértő módon kiszabott bír- ságra, pénzbüntetésre.

4. Jelen záradék szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított a hatáskörébe nem tartozó ügyben, vagy hatáskörét túllépve okozta a kárt.

5. Az Általános felelősségbiztosítási fedezetnek a jelen zára- dék szerinti kiterjesztése esetén a szerződő pótdíjat köteles fizetni, amelyet a szerződés végső díja már tartalmaz.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

A SZOLGÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌‌

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból tör- ténő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha az általános felelősségbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. A szolgáltatói felelősségbiztosítás keretében a biztosító mentesíti a biztosítottat a biztosított által nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a biz- tosított szerződéses partnereinek okozott személyi sérüléses, valamint dologi kár megtérítése és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

1.2. Biztosított kockázatok

A fenti 1.1. pontban foglaltak alapján biztosítási eseménynek minősülnek különösen, de nem kizárólagosan a következők- ben felsorolt események, mégpedig az alábbi meghatározá- sok szerinti tartalommal. Az alábbi felsorolás a szerződési fel- tételek jobb megértését, átláthatóságát szolgálja:

1.2.1. Épületüzemeltetői felelősség – a biztosított által üze- meltetett, fenntartott épületekben – ideértve az épület-beren- dezési és épületgépészeti (felvonók, fűtő-, elektromos-, víz-, gázberendezések) tárgyakat – annak helyiségeiben, építmé- nyeiben, reklámberendezéseiben okozott dologi károk.

1.2.2. Nem önjáró gépekkel okozott károk – a biztosított által az általa használt és/vagy üzemeltetett nem önjáró gépekkel (pl. építési munkagép, forgó toronydaru, egyéb daruk és mun- kagépek, emelőgépek és egyéb ki- és berakodást végző be- rendezések), azok használata során okozott károk.

1.2.3. Önjáró munkagéppel okozott károk – a biztosított saját tulajdonában lévő vagy általa üzemeltetett, általa használt, a kötelező gépjármű biztosításra vonatkozó szabályok hatálya alá nem tartozó önjáró munkagépei (targonca, daru, mun- kagépként használt gépjármű) által okozott károk, amelyet a gépjármű a forgalomban való részvétele nélkül okoz.

Jelen biztosítási feltétel alapján munkagép: a közúti forga- lomban időszakosan részt vevő/részt nem vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.

1.2.4. Garázsok és parkolók/parkolóhelyek – a biztosított saját tulajdonú biztosított földterületén létesített garázsok és

parkolók/parkolóhelyek karbantartása és üzemeltetése során okozott károk, akkor is, ha a területet nemcsak a biztosított alkalmazottai, látogatói stb. használják.

1.2.5. Reklámtáblák által okozott károk – a biztosítás fedeze- tet nyújt az idegen területen kihelyezett reklámcélokat szolgá- ló berendezések, pl. transzparensek, reklámtáblák, kiállítási polcok, szekrények, fénycsövek által okozott károkra.

1.2.6. Kiállításokon való részvétel – a biztosítás fedezetet nyújt a biztosított konferenciákon, vásárokon, kiállításokon történő részvétele során okozott károkra.

1.2.7. Üzemi rendezvények – a biztosítás fedezetet nyújt az üzemen belüli és üzemen kívüli rendezvényeken, ünnepeken, tanfolyamokon okozott károkra.

1.2.8. Üzleti utazás – a biztosítási fedezet kiterjed az üzleti utazás során okozott károkra, beleértve kereskedelmi tevé- kenység alapján (pl. üzleti tárgyalás céljából) kibérelt terem- ben okozott dologi károkat is.

1.2.9. Bérelt gépekben, illetve általuk okozott károk – a bizto- sított által bérelt, haszonbérelt, vagy használatra átvett gépek használatából eredő károk. A biztosítási fedezet kiterjed to- vábbá a bérelt, haszonbérelt, vagy használatra átvett gépe- ken vagy gépekben okozott károkra is.

1.2.10. Be- és kirakodás – a biztosítás fedezetet nyújt a be- és kirakodás során különösen konténerekben, szárazföldi- és vízi járművekben okozott károkra. A konténerek szárazföldi- és vízi járműre történő be- és kiemelése során a konténerek- ben okozott kár akkor is biztosított, ha a konténereket be- és kiemelési céllal, daruval vagy emelőgéppel mozgatják, vízi vagy szárazföldi járművekre vagy azokról emelik fel/le.

A fedezet nem vonatkozik a konténerekre, ha a konténer a fuvarozási szerződés tárgya. Nem biztosítottak továb- bá a konténerek és gépjárművek rakományában okozott károk.

1.2.11. Szolgáltatás tárgyában okozott károk – a biztosítási fedezet kiterjed azokban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul.

1.2.12. Építőipari tevékenység fedezete – a biztosított által folytatott építőipari tevékenység során okozott károk, beleért- ve az állványzat felállítása és/vagy használata során okozott károkat is.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem nyújt fedezet a biztosítás a felelősségbiztosítá- sok kiegészítő általános szerződési feltételeiben foglal- takon kívül:

a) a szavatossági, jótállási, garanciális igények érvénye- sítéséből származó követelésekre (a hibás szolgál- tatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségekre és egyéb kiadásokra),

b) más javára illetve megbízásából végzett mezőgazda- sági jellegű (szántóföldi, állattenyésztési, halászati) és vadászati szolgáltatásokból eredő károkra,

c) a szerződésszegéssel okozott dologi károkra (kivéve a hibás teljesítést),‌

d) mélyépítési, útépítési, vízépítési tevékenységből ere- dő károkra,

e) fuvarozói-, szállítmányozási- és a szállítmányozási te- vékenységhez kapcsolódó bér- és átmeneti raktározói tevékenység folytatásával okozott károkra,

f) azokra a károkra, amelyek munkagépek, járművek nyomása, helyváltoztatása következtében a mester- séges tereptárgyakban, illetve a talaj, vagy növényi kultúrák letaposásával keletkezett,

g) tanácsadási tevékenységgel kapcsolatos károkra,

h) szakmai felelősség körébe vonható károkra,

i) a vadgazdálkodással okozott károkra,

j) a biztosítottat, mint személy- és vagyonvédelmi, vala- mint magánnyomozói tevékenység folytatójaként ter- helő károkra,

k) a biztosított által üzemeltetett járművek, munkagépek által okozott nem baleseti jellegű útrongálási károkra,

l) a bérlőnek vagy bérbeadónak okozott bárminemű kárra.

2.2. A szolgáltatói felelősségbiztosítás, a felelősségbiz- tosítások kiegészítő általános szerződési feltételeiben felsorolt eseteken kívül nem fedezi

a) az alvállalkozónak okozott kárt,

b) a biztosítottat rendezvényszervezői minőségében ter- helő kártérítési kötelezettségeket és sérelemdíj iránti igényeket (kivéve az 1.2.7. pontban foglaltakat),

c) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység során okozott károkat,

d) a biztosítottnál letétbe helyezett dolgok sérüléséből, megsemmisüléséből, elveszéséből, eltűnéséből, eltu- lajdonításából eredő károkat,

e) a vegyszerhasználattal, vegyszerszórással (pl. per- metezési tevékenységgel) okozott károkat,

f) a közútkezelő vagy -fenntartó külön jogszabályban meghatározott útkarbantartói kötelezettségének el- mulasztásával okozott károkat,

g) az ingatlan alátámasztásainak gyengítése, eltávolítá- sa, rezgése, vagy megépítésének elmulasztása miatt az ingatlan tulajdonosainak, birtokosainak, használói- nak okozott károkat,

g) a vásári szórakoztatás, vidámpark, kalandpark, mű- ködtetése, üzemeltetése során okozott károkat,

i) a biztosított munkáltatói minőségében a munkaválla- lónak okozott károkat, valamint a foglalkozási megbe- tegedésből eredő károkat,

j) a termékfelelősség körébe tartozó, a biztosított, mint gyártó, importáló, vagy forgalmazó által okozott káro- kat.

2.3. Nem terjed ki a biztosítás a szolgáltatás tárgyának olyan káraira,

a) melyek a szolgáltatás megkezdésekor már sérültek, hibásak, elhasználódottak voltak vagy egyéb okból cserére szorultak,

b) melyek esztétikai és korszerűségi hibákból származ- nak,

c) melyeket gépjárműben okoztak.

2.4. Építőipari tevékenység esetében nem terjed ki a biz- tosító kockázatviselése a

a) kizárólag építmények, épületek bontására irányuló te- vékenységre,

b) robbantás során okozott károkra,

c) felszín alatti és feletti vezetékekben okozott károkra

e) vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyen- gítése miatt bekövetkezett károkra,

f) az épületekben keletkezett repedéskárokra, függet- lenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állé- konyságát és használóinak biztonságát vagy sem,

g) a tető vagy tetőszigetelés javítása során szél és csa- padék által okozott károkra, ha

− az ideiglenes (PVC fólia) fedés elmarad,

− az ideiglenes fedés vízelvezetése nem megoldott,

− a szigetelés lebontásának időszakára a zárófödém alatti szinten a nedvességre érzékeny gyárberen- dezések, készletek, ingóságok védelmét (pl. fóliá- val) nem végzik el,

h) olyan károkra, amelyek szakszerű dúcolás elmulasz- tására, az építmény alatti átvezetésekre, valamint az épület alapjának, illetve tartószerkezeteinek megerősí- téséhez kapcsolódó aláfalazások miatt következtek be,

i) penészesedés és gombásodás által okozott és azok helyreállítására vonatkozó károkra.

2.5. A vállalkozói felelősségbiztosítások általános szer- ződési feltételeiben felsoroltakon kívül súlyos gondatlan- ságnak minősül, ha

b) a kárt a szolgáltatás fokozottan veszélyes tulajdonsá- ga idézte elő, és erről a fokozott veszélyről a biztosí- tott nem adott tájékoztatást a szolgáltatás igénybeve- vőjének,

c) a biztosított a munkaeszközök, munkagépek, ezek vontatmányainak nem rendeltetésszerű használatával okozta a kárt,

d) a kár a kezelési utasítások, használati, üzemeltetési szabályok, hatósági előírások súlyos megszegése, vagy súlyos gondatlanságból történő be nem tartása miatt vagy ezekkel összefüggésben keletkezett.

3. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

1. SZÁMÚ ZÁRADÉK ‌‌

A SZOLGÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEIHEZ

A FEDEZET KITERJESZTÉSE MEGŐRZÉSRE ÁTVETT IDEGEN VAGYONTÁRGYAKRA (LETÉT)

Jelen kiterjesztő záradék alapján a Szolgáltatói felelősségbiz- tosítás különös biztosítási feltételei az alábbiak szerint kiegé- szülnek:

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a Szolgáltatói felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételei 2.2. d) pontjában megfogalmazott kizárás hatályát veszti, és a biztosítás fedezetet nyújt, a szerződési feltételek egyéb pontjainak érvényben hagyásával, a biztosítottnál le- tétbe helyezett dolgok megsérüléséből, megsemmisüléséből, elveszéséből, eltulajdonításából eredő károkra.

1.2. A biztosítási fedezet csak az olyan dolgokban keletkezett károkra vonatkozik, melyeket

a) a szállóvendég a szobájában helyezett el a biztosítási köt- vényen feltüntetett limit mértékéig,

b) a károsult az arra kijelölt lezárt vagy őrzéssel védett helyen helyezett el, vagy

c) a károsult olyan személynek adott át, akit annak átvételére jogosultnak tarthatott.

1.3. A biztosítási fedezet akkor terjed ki értéktárgyakra, érték- papírokra és készpénzre, ha a biztosított azokat elismervény ellenében átvette és a biztosított a keletkezett kárért felelős- séggel tartozik.

1.4. Fedezi a biztosítás az üzem területén elhelyezett ingósá- gokban bekövetkezett károkat, melyeket a biztosított javítás, bérmunka, bérfeldolgozás vagy hasonló céllal vett át, vala- mint a biztosított által bérelt, haszonbérelt, kölcsönvett vagy egyéb jogcímen felelős megőrzésében vagy használatában lévő idegen tárgyakban okozott dologi károkat.

1.5. Ruhatárban elhelyezett tárgyak elveszéséből, eltulajdo- nításából, cseréjéből eredő kártérítési kötelezettségekre csak akkor terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha a ruhatár üze- mideje alatt azt folyamatosan őrizték.

2. KIZÁRÁSOK

Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése azonban a biz- tosított üzemterületén tárolt, javításra átvett gépjármű- vekben okozott károkra.

3. A Szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezetnek a jelen zá- radék szerinti kiterjesztése esetén a szerződő pótdíjat köteles fizetni, amelyet a szerződés végső díja már tartalmaz.

4. Jelen záradékban nem érintett kérdésekben a Vállalko- zói felelősségbiztosítások általános szerződési feltételei és a Szolgáltatói felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételei az irányadók.

2. SZÁMÚ ZÁRADÉK ‌‌

A SZOLGÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEIHEZ

A FEDEZET KITERJESZTÉSE KIVITELEZŐK SZÁMÁRA EGYSZERŰ BEJELENTÉSHEZ KÖTÖTT ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGRE

Jelen kiterjesztő záradék alapján az Általános – és Szolgálta- tói felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételei az alábbi- ak szerint kiegészülnek:

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen záradék értelmében az általános és szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezet kiterjed a biztosított felelős mű- szaki vezető tevékenységével harmadik személynek, ill. meg- bízójának okozott (függetlenül attól, hogy a biztosított milyen jogviszonyban végzi e tevékenységét) olyan

a) személyi sérüléses és dologi károkra, valamint

b) a személyi sérüléses kárral kapcsolatban támasztott sére- lemdíj iránti igényekre,

amely károk megtérítéséért a magyar polgári jog alapján kár- térítési felelősséggel tartozik.

1.2. Kiterjed továbbá az általános és szolgáltatói felelősség- biztosítási fedezet azokra a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, és személyi sérüléssel összefüggésben támasztott sérelemdíj iránti igényekre is, melyek a biztosított teljesítési segédje/alvállalkozója vagy megbízottja tevékenysé- géből erednek.

1.3. Jelen feltétel alkalmazásában felelős műszaki vezetői te- vékenység: az építőipari kivitelezési tevékenység irányítása, ennek során az építmény, építményrész kivitelezési doku- mentációnak megfelelő megvalósításának, továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi es biztonsági előírások megtartásának es a munkálatok végzése szaksze- rűségének ellenőrzése.

2. Kockázatviselés időbeli hatálya: az általános és szol- gáltatói felelősségbiztosítás fedezetet nyújt a felelősségbizto- sítási szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a szer- ződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett, és a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra.

3. Az általános felelősségbiztosítás 2.2. és a szolgáltatói fele- lősségbiztosítás 2.4. pontja nem kerül alkalmazásra, helyükbe az alábbi 3.1. pont lép.

3.1. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése:

a) kizárólag építmények, épületek bontására irányuló te- vékenységre,

b) robbantás során okozott károkra,

c) vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyen- gítése miatt bekövetkezett károkra,

d) az épületekben keletkezett repedéskárokra, függet- lenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állé- konyságát és használóinak biztonságát vagy sem,

e) a tetőszigetelés javítása során szél és csapadék által okozott károkra, ha

– az ideiglenes (PVC fólia) fedés elmarad

– az ideiglenes fedés vízelvezetése nem megoldott

– a szigetelés lebontásának időszakára a zárófödém alatti szinten a nedvességre érzékeny gyárberen- dezések, készletek, ingóságok védelmét (pl. fóliá- val) nem végzik el,

f) olyan károkra, amelyek szakszerű dúcolás elmulasz- tására, az építmény alatti átvezetésekre, valamint az épület alapjának, illetve tartószerkezeteinek megerő- sítéséhez kapcsolódó aláfalazások miatt következtek be,

g) penészesedés és gombásodás által okozott és azok helyreállítására vonatkozó károkra.

3.2. A földalatti közművekben okozott károkra (pl. elekt- romos-, gáz-, víz-, csatorna-, távfűtés- és távközlés ve- zetékekben okozott kár) a biztosítási fedezet csak abban az esetben terjed ki, ha a biztosított a szükséges ható- sági engedélyekkel rendelkezik, azokat maradéktalanul betartja, valamint a jóváhagyott közműtérképen feltün- tetett közmű vezetékek 1 méteres körzetében csak kézi földmunkát végez.

4. A biztosítási szerződés módosításának és megszűnésé- nek tényéről (kivéve, ha a határozott tartam lejár) es annak időpontjáról a biztosító 15 napon belül írásban tájékoztatja az illetékes építésügyi hatóságot. A szerződő a biztosítási aján- laton tett nyilatkozatával a fenti körben mentesíti a biztosítót a biztosítási titoktartási kötelezettsége alól.

5. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Jelen záradék által nyújtott biztosítási fedezet értelmé- ben:

a) az általános felelősségbiztosítás is kiterjed a felelős műszaki vezető által okozott károkra,

b) a biztosítás kiterjed az alvállalkozók által okozott ká- rokra,

c) az időbeli hatály (lsd. 2. pont) az általános felelősség- biztosításra is vonatkozik,

d) a 3. pont szerinti kizárások jelen záradék vonatkozá- sában teljeskörűen alkalmazandók,

e) a biztosított a biztosítás megkötésével mentesíti a biz- tosítót a biztosítási titoktartási kötelezettsége alól az illetékes építésfelügyeleti hatósággal szemben fenn- álló tájékoztatási kötelezettsége körében,

f) a földalatti közművekben okozott károkra a biztosítási fedezet csak az 3.2. xxxxxxx foglaltak szerint terjed ki.

6. A Szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezetnek a jelen zá- radék szerinti kiterjesztése esetén a szerződő pótdíjat köteles fizetni, amelyet a szerződés végső díja már tartalmaz.

7. Jelen záradékban nem érintett kérdésekben a Vállalko- zói felelősségbiztosítások általános szerződési feltételei és a Szolgáltatói felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételei az irányadók.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

A BÉRLŐI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌‌‌‌

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból tör- ténő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha az általános felelősségbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltétel alapján a biztosító mentesíti a biztosítottat az általa a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlan bérlő- jeként a bérbeadó tulajdonában lévő ingóságaiban és ingatla- nában okozott dologi károk megtérítése alól, amelyek okozá- sáért a bérlő a bérleti jogviszony alapján a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

1.2. A jelen Különös Feltételek alkalmazásában dologi kár az ingóságok, az ingatlan, illetve annak valamely részének sérü- lése, megsemmisülése vagy használhatatlanná válása.

1.3. A biztosító kockázatviselése a bérleti szerződésben fel- tüntetett bérlemény megközelítésére szolgáló, illetve a bérle- mény rendeltetésszerű használata körében a biztosított által használt – közös tulajdonú, illetve a bérbeadó tulajdonában lévő, de a biztosított által nem bérelt – ingatlanrészekben oko- zott és bekövetkezett károkra is kiterjed.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem fedezi a biztosítás a vállalkozói felelősségbiz- tosítások általános szerződési feltételeiben foglaltakon kívül azokat a károkat, amelyeket a bérlő

a) okozott azáltal, hogy a bérelt ingatlanon jogosulatla- nul olyan átalakítási munkálatokat végzett, vagy vé- geztetett, amelyekhez a bérbeadó vagy hatóság en- gedélyére lett volna szükség és azokra a költségekre, amelyek a bérlőt ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítása kapcsán terhelik,

b) okoz azáltal, hogy a bérleményt nem szerződésben megjelölt célra és/vagy tevékenység folytatására használja,

c) azáltal okoz, hogy a bérleti díjat illetve az őt terhelő közüzemi és egyéb költségeket nem, vagy késedel- mesen fizeti meg,

d) azáltal okoz, hogy az épület felújítása, illetőleg a veze- tékrendszer meghibásodása miatt vagy egyéb okból a bérleményen belül a bérbeadót terhelő, szükséges

munkák elvégzéséről a bérbeadót elmulasztja kellő időben, írásban értesíteni,

e) a bérleti szerződés szerint őt terhelő karbantartá- si, felújítási vagy egyéb szerződés szerint őt terhelő munkák elvégzését elmulasztja, késedelmesen telje- síti,

f) azáltal okoz, hogy nem adja vissza a bérleményt vagy bérelt dolgot határidőben,

g) a bérleményben az alábbi tevékenységek folytatásá- val okoz:

• robbanó és pirotechnikai anyagok gyártása, for- galmazása vagy tárolása vagy,

• ipari gázok, sűrített levegő, kőolajtermékek gyártá- sa, forgalmazása vagy tárolása,

h) albérlője a bérleményben okoz.

2.2. Nem terjed ki a biztosítás továbbá az ingatlan bér- beadásának részleges- vagy teljes megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó elmaradt vagyoni előnyre és a felmerülő többletköltségekre (termeléskiesés, többlet bérleti költségek, ideiglenes ingatlan vagy eszköz bérleti költségek).

2.3. A vállalkozó felelősségbiztosítások általános szerződési feltételeiben felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak mi- nősül, ha

a) a kár a tevékenység folytatására vonatkozó egészségügyi, egészségvédelmi szabályok súlyos, megszegésével ösz- szefüggésben, illetve azok be nem tartása miatt keletke- zett,

b) a bérlő a munkaeszközök, munkagépek, ezek vontatvá- nyainak nem rendeltetésszerű használatával okozott kárt,

c) a bérlő a bérleti szerződést nem írásban köti meg, és ez- által nem állapítható meg egyértelműen, hogy a biztosított vagy a bérbeadó szerződésszegésére vezethető-e vissza a kár keletkezése.

3. SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

3.1. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban meg- kötni, és az írásbeli szerződés másolatát a kárbejelentéshez csatolni.

4. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szer- ződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

A BÉRBEADÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌‌‌‌

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból tör- ténő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha az általános felelősségbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosító mentesíti a biztosítottat, mint ingatlan, vagy gépek, műszaki eszközök, illetve egyéb használati tárgyak bérbeadóját, az ál- tala a bérlőnek a bérelt ingatlanban elhelyezett ingóságaiban és saját beruházásaiban okozott dologi károk megtérítése alól, amelyek megtérítéséért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.2. Fedezetet nyújt a biztosítás e dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjra, amennyiben a biztosított a sérelem- díj fizetésére – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem fedezi a biztosítás a vállalkozói felelősségbiz- tosítások általános szerződési feltételeiben foglaltakon kívül azokat a károkat, amelyek

a) abból erednek, hogy biztosított nem jogosult rendel- kezni a bérleménnyel,

b) abból erednek, hogy biztosított nem rendeltetéssze- rű használatra alkalmas állapotban adja át bérlőnek a bérleményt,

c) szavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítésére és az azzal összefüggésben felmerülő költségekre és egyéb kiadásokra (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felme- rülő költségek egyéb kiadások) vonatkoznak,

d) a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a bérelt in- gatlanban folyó tevékenység megszüntetéséből, szü- neteltetéséből származó elmaradt vagyoni előnyként, vagy gazdasági hátrányként merülnek fel,

e) a bérbe adott ingatlan felújítása, javítása, karbantar- tása vagy az erről szóló tájékoztató hiánya vagy hiá- nyossága következtében elmaradt vagyoni előnyként jelentkeznek.

2.2. A vállalkozói felelősségbiztosítások általános szer- ződési feltételeiben felsoroltakon kívül súlyos gondatlan- ságnak minősül, ha

a) a kár a szolgáltatásra vonatkozó egészségügyi, egész- ségvédelmi előírások súlyos megsértésével, illetve azok be nem tartása miatt következett be,

b) a biztosított a bérleti szerződést nem írásban kötötte meg, és ezáltal nem állapítható meg egyértelműen, hogy a biztosított vagy a bérbeadó szerződésszegé- sére vezethető-e vissza a kár keletkezése.

3. SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

3.1. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megköt- ni, abban a bérlemény állapotát, tartozékait, a feleket terhelő kötelezettséget és jogokat egyértelműen és részletesen rög- zíteni, és az írásbeli szerződés másolatát a kárbejelentéshez csatolni.

3.2. A biztosított köteles a bérlőt a bérlemény vagy bérelt do- log használatának rendeltetésszerű módjáról, az esetleges ja- vítási, karbantartási munkákról írásban tájékoztatni. Nem fe- dezi a biztosítás azokat a károkat, melyek a tájékoztatás hiányossága következtében állnak elő.

4. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

A TERMÉKFELELŐSSÉG BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌‌‌

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból tör- ténő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha az általános felelősségbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

1.1. gyártó: a végtermék, a résztermék, az alapanyag előál- lítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyé- vel vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával ön- magát a termék gyártójaként tünteti fel. Importtermék esetén a terméket gazdasági tevékenysége keretében az Európai Gazdasági Térség területére behozó személyt is gyártónak kell tekinteni. Ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mind- addig, amíg a forgalmazó a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte, a károsultnak meg nem nevezi. Ezt a szabályt importtermék esetén akkor is megfelelően al- kalmazni kell, ha a termék gyártója feltüntetésre került, de az importálója nem állapítható meg.

1.2. termék: minden ingó dolog, akkor is, ha utóbb más do- log alkotórészévé vált.

Nem minősül terméknek a földművelésből, valamint az állatte- nyésztésből, halászatból, vadászatból származó feldolgozat- lan termék.

1.3. hibás a termék, ha nem nyújtja azt a biztonságot, mely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendel- tetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kap- csolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására.

A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy ké- sőbb nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a forgalomba.

1.4. egyesítés, elegyítés és vegyítés: ha több tulajdonos dolgai valamilyen módon úgy egyesülnek, elegyednek vagy vegyülnek, hogy azokat csak (a) aránytalan károsodással, vagy (b) aránytalan költséggel, vagy (c) egyáltalán nem lehet szétválasztani.

1.5. beépítés és feldolgozás: ha valaki másnak a dolgából saját munkájával a régi dolog helyett új, különnemű (más faj- tájú) dolgot állít elő.

1.6. dolog: olyan birtokba vehető testi tárgy, ami tulajdonjog tárgya lehet.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

2.1. A termékfelelősség biztosítás keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat, mint a biztosítási ajánlaton megne- vezett termék gyártóját, importálóját, forgalmazóját a termék hibája által a biztosítotton kívüli személynek okozott olyan személysérüléses károk, dologi károk és a személyi sérülé- ses kárral összefüggésben támasztott sérelemdíj megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint felelősség- gel tartozik.

2.2. A biztosított termékek ugyanazon hibájára visszavezet- hető károk, valamint az azonos gyártási hibára visszavezethe- tő károk (sorozatkárok) egy káreseménynek tekintendők.

3. KIZÁRÁSOK

3.1. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a vállalkozói felelős- ségbiztosítások általános szerződési feltételében foglal- takon kívül:

a) a munkáltatói minőségben okozott károkra,

b) robbanóanyagok, gázok és illékony kőolajtermékek gyártásából, forgalmazásából eredő károkra,

c) villamos energia mint hibás termék által okozott ká- rokra,

d) légi járművekkel, azok alkatrészeivel okozott károkra,

e) elektromos és elektronikus vezérlés, mint termék által okozott károkra,

f) az oltóanyagok, vakcinák, gyógyszer (beleértve a fo- gamzásgátlókat), gyógyhatású készítmények, vérké- szítmények, implantátumok által okozott károkra,

g) vegyi termékekkel (pl. festékek, kozmetikumok, szép- ségápolási termékek, rovarirtók, gyomirtók, trágya, fertőtlenítők, takarmány, stb.) okozott károkra,

h) készbeton és készbeton-elemek által okozott károkra,

i) gyógyászati/orvosi eszközökkel, készülékekkel oko- zott károkra,

j) génanyagokkal, mint termékkel okozott károkra,

k) dohánytermékek által okozott károkra, illetve azok (aktív, passzív) fogyasztásának vagy más jellegű hasz- nálatának következtében fellépő egészségkárosodás- ra, annak rosszabbodására, illetve azokra, amelyek annak továbbterjedésén alapulnak,

l) jótállás, szavatossági, garanciális igény (EK) érvénye- sítéséből származó követelésekre

m) azokra a károkra, amelyek a felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások be nem tartásával összefüg- gésben keletkeztek,

n) a termék rendeltetésszerű használata érdekében el- végzett beruházások miatt keletkező költségekre,

o) a hibás termék felülvizsgálata, javítása, szervizelése, cseréje, vagy a forgalomból kivonásra való visszahí- vás, illetve megsemmisítés költségeire,‌‌

p) a hibás termék más termékkel való egyesítése, össze- vegyítése, elegyesítése, e termékbe való beépítése, feldolgozása során előállított új termékben keletke- zett károkra,

q) magában a hibás termékben, tartozékaiban, vagy al- katrészeiben keletkezett károkra,

r) azokra a károkra, amelyek a termékre vonatkozó fel- használási, kezelési, karbantartási utasítások hiányá- ból, illetve hibáiból (beleértve a fordítói hibákat is) áll- nak elő,

s) olyan termékekkel összefüggésben támasztott kár- térítési, valamint sérelemdíj iránti igényekre, melyek gyártása nem a mindenkori tudományos és műszaki ismeretek ismeretanyagának betartásával történt,

t) a gyártás dátumának megtévesztő vagy hibás feltün- tetéséből eredő károkra,

u) a terméknek a jogszabály által előírt használati út- mutató, kezelési útmutató vagy egyéb tájékoztató, megfelelőségi tanúsítvány, termékleírás, címke vagy csomagolás nélküli árusítása miatt bekövetkezett ká- rokra,

v) azokra a károkra, melyek abból erednek, hogy a biz- tosított által gyártott – termék gyártására szolgáló – munkagép a gép hibája miatt hibás terméket állít elő vagy a munkagéppel a terméket előállítani nem lehet, és ez a hibás terméket előállító felhasználónak sze- mélysérülésen és dologi káron kívül egyéb kárt okoz.

3.2. A biztosító nem téríti meg továbbá

a) kizárólag a károsult közrehatása, cselekedete, mu- lasztása miatt bekövetkezett károkat;

b) azokat a hibákat, amelyek a termék forgalomba hoza- talának idején a tudomány és technika állása szerint nem voltak felismerhetőek,

c) azokat a károkat, amelyeknél a termék hibájának oka a jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalma- zása, betartása,

d) a forgalomba hozatalt követően keletkezett hibák által okozott károkat,

e) azokat a károkat, amelyeket már a forgalomba hoza- talkor ismert termékhiba okoz,

f) a termék fizikai és kémiai tulajdonságait megváltoz- tató – a rendeltetésszerű használaton vagy tovább feldolgozáson kívül eső –, szándékos beavatkozás kö- vetkeztében keletkezett károkat,

g) a reklámmal, hirdetéssel okozott károkat,

h) a termék nem rendeltetésszerű használatából kelet- kezett károkat.

3.3. Az általános szerződési feltételekben felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül, ha

a) a kár a termékre vonatkozó egészségügyi, egészség- védelmi előírások megszegése miatt következett be,

b) a kárt forgalmazási engedély nélküli termék okozta, vagy a termék forgalomból való kivonását, visszahívá- sát a hatóság elrendelte, és a biztosított a visszahívási kötelezettségét nem teljesítette,

c) a kárt a termék fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elő, s erről a veszélyről a biztosított tájékozta- tást, felhívást nem adott,

d) a biztosított, a kárt a termék előállítására, gyártására, forgalmazására, importálására vonatkozó előírások kirívóan súlyos megsértésével okozta.

4. A BIZTOSÍTOTT ÉS A SZERZŐDŐ KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

4.1. A felek az általános szerződési feltételek 15.2. pont ren- delkezésein túlmenően lényeges körülménynek tekintik a termék gyártásához, forgalmazásához, importálásához szük- séges engedélyek, jóváhagyások felfüggesztését, továbbá megszűnését, melyet az erről szóló határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül kell a biztosítónak bejelenteni.

4.2. A biztosított a változás-bejelentési kötelezettség körében köteles a biztosítónak bejelenteni, ha a gyártott vagy forgal- mazott termékek köre kibővült vagy megváltozott.

5. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌‌‌‌

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból tör- ténő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha az általános felelősségbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

1.1. környezetszennyezésnek, környezetkárosításnak azt a tevékenységet vagy mulasztást tekintjük, amelynek ha- tására környezetkárosodás következik be.

1.2. környezetkárosodás: a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyeződése, illetve valamely elemének olyan mértékű igénybevétele, amelynek eredményképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

1.3. környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folya- matai, szerkezete.

1.4. környezeti elem: a föld, a levegő, a víz és az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) kör- nyezet, továbbá ezek összetevői.

1.5. környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás be- következésének közvetlen veszélye.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

2.1. Jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosító men- tesíti a biztosítottat – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – az általa szerződésben meghatározott üzleti tevékenységének vagy foglalkozásának gyakorlása során környezetszennyezéssel, illetve a környezet igénybevételével okozott személysérüléses és dologi károk megtérítése és a sze- mélyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik, feltéve, hogy a kár bekövetkezte

a) hirtelen, váratlan, balesetszerű,

b) előre nem látható, és

c) a normális üzemi folyamattól elérő eseményre volt vissza- vezethető volt.

3. KIZÁRÁSOK

3.1. Nem fedezi a biztosítás a vállalkozói felelősségbiz- tosítások általános szerződési feltételeiben foglaltakon kívül:

a) a lassú, vagy folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkat,

b) állatok által letaposással, lelegeléssel okozott káro- kat,

c) gépjárművek, munkagépek által a talajban taposás- sal, vagy növényi kultúrák letaposásával okozott káro- kat,

d) bányászati tevékenységgel okozott károkat,

e) a rétegvizekben okozott károkat,

f) a biztosított közigazgatási jogi felelőssége körébe tar- tozó károkat és költségeket,

g) védett fajokban és természetes élőhelyekben bekö- vetkezett károkat,

h) a magukban a környezetkárosodást előidéző dolgok- ban keletkezett károkat,

i) a vizet szennyező anyagok tárolása, vezetékes szállí- tása, iparszerű szállítása, át- és feldolgozása, terme- lése és termelésben történő felhasználása által oko- zott károkat, különös tekintettel a kőolaj- és vegyipari termékekre;

j) a hulladéktárolók és szennyvíztisztítók üzemeltetése által okozott károkat;

k) a biztosítási szerződés megkötésének időpontjában már meglévő a környezetszennyezési károkat.

3.2. Az általános szerződési feltételekben felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül, ha

a) a kár a tevékenység folytatására vonatkozó bármilyen előírás – többek között egészségügyi, egészségvédel- mi, karbantartási szabályok súlyos megszegésével ösz- szefüggésben, illetve be nem tartása miatt keletkezett,

b) a munkaeszközök, munkagépek, ezek vontatványainak nem rendeltetésszerű használatával okozott károkat,

4. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

A jelen különös szerződési feltételek az alábbiakban tér- nek el a korábbi szerződési gyakorlattól:

a) a Fogalom meghatározások (1. pont) pontosításra, bővítésre került,

b) környezetvédelmi biztosítás (1. záradék) választható fedezettel egészült ki a környezetszennyezési felelős- ségbiztosítás alapfedezet.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

1. SZÁMÚ ZÁRADÉK

A KÖRNYEZETSZENNYEZŐI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEIHEZ

KÖRNYEZETVÉDELMI BIZTOSÍTÁS KIEGÉSZÍTŐ ZÁRADÉK HULLADÉKTERMELŐ GAZDÁLKODÓ SZER- VEZETEK RÉSZÉRE

Jelen kiterjesztő záradék – az Általános- és Környezetszeny- nyezési felelősségbiztosítási alapfedezetek kiterjesztéseként

– a pénzügyi biztosíték, a céltartalék képzésére kötelezet- tek köréről, a pénzügyi biztosíték, a céltartalék formájától és mértékéről, felhasználásának feltételeiről, elszámolásának és nyilvántartásának szabályairól, valamint a környezetvédelmi biztosítás részletes szabályairól szóló hatályos jogszabály(ok) alapján készült, és a Szerződő/Biztosított gazdálkodó szer- vezet hulladéktermelő tevékenységével összefüggésben oko- zott előre nem látható környezeti károk felszámolásának fi- nanszírozására szolgál.

1. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

1.1. Hulladéktermelő gazdálkodó szervezet: a hatályos jogszabály értelmében azon gazdálkodó szervezetek, ame- lyeknek bármely telephelyén a képződött és birtokolt hulladék éves mennyisége meghaladja

a) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot,

b) nem veszélyes hulladék esetén – a c) pontban foglaltak ki- vételével – a 2000 kg-ot,

c) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg- ot.

1.2. Környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás be- következésének közvetlen veszélye.

1.3. Környezetkárosodást megelőző intézkedés: kör- nyezetveszélyeztetés esetén a környezetkárosodás megelő- zésére vagy várható bekövetkezése előtt annak csökkentésé- re irányuló tevékenység, illetve intézkedés.

1.4. Előre nem látható környezeti kár: a környezetben, il- letve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása, melyek bekövet- kezte előre nem látható, hirtelen és váratlan, továbbá a nor- mális üzemi folyamattól eltérő (balesetszerű) eseményre ve- zethető vissza.

1.5. Eredeti állapot: a környezetkárosodás bekövetkezésé- nek időpontjában a környezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a rendelkezésre álló leg- jobb információ alapján meghatározható állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be.

1.6. Helyreállítási (felszámolási intézkedés: olyan kárel- hárítási, illetve kármentesítési tevékenység vagy intézkedés, amely a környezetkárosodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a környe-

zeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul.

a) Elsődleges helyreállítási (felszámolási) intézkedés: a kör- nyezetnek vagy valamely környezeti elemnek, illetve a kör- nyezeti elem által nyújtott szolgáltatásnak az eredeti állapo- tát vagy ahhoz közeli állapotának helyreállítása.

b) Kiegészítő helyreállítási (felszámolási) intézkedés: ameny- nyiben az elsődleges helyreállítási intézkedés nem vezet eredményre, a károsodott környezeti elemet erre alkalmas környezeti elemmel, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást erre alkalmas környezeti elem által nyújtott szolgáltatással pótolni. Ezek eredménytelensége esetén, a környezeti elemet vagy a környezeti elem által nyújtott szol- gáltatást – a károsodott környezeti elem vagy szolgáltatás becsült költségével megegyező –, erre alkalmas környezeti elemmel vagy környezeti elem által nyújtott szolgáltatással kerül pótlásra.

c) Kompenzációs helyreállítási (felszámolási) intézkedés: mindazon intézkedések a helyreállítási intézkedések be- fejezéséig, amelyek a károsodott környezeti elem vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás hiánya ideiglenes pótlásához szükséges.

1.7. Közigazgatási jogi felelősség: környezetvédelmi jog- szabályok alapján fennálló jogi felelősség, amely alapján a környezethasználó környezetkárosodás vagy környezetve- szélyeztetés esetén köteles a környezet védelméről szóló min- denkor hatályos jogszabály szerinti intézkedéseket megtenni, illetve ezek költségét viselni.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

2.1. Jelen Környezetvédelmi Biztosítás fedezet vonatkozásá- ban biztosítási eseményének minősül, ha a biztosított (hulla- déktermelő gazdálkodó szervezet) telephelyén, a tevékenysé- ge vagy foglalkozása gyakorlása során a környezeti elemekben kárt okoz, melyek bekövetkezte előre nem látható, hirtelen és váratlan, továbbá a normális üzemi folyamattól eltérő (baleset- szerű) eseményre vezethető vissza, melynek megtérítéséért a közigazgatási jogi felelősség szabályai szerint kártérítési fele- lősséggel tartozik, és amely nem minősül kizárt tevékenység- nek, illetve biztosítással nem fedezett kárnak.

2.2. A Biztosító az alábbi környezeti elemekben bekövetke- zett környezetkárosítások esetén téríti meg a helyreállítási in- tézkedések költségeit:

• a védett fajokban, természetes élőhelyekben,

• a felszíni vizekben, azok készleteiben, minőségében, mennyiségében, a felszíni vizek medrében és partjában, a víztartó képződményekben és azok fedőrétegeiben, vala- mint a vízzel kapcsolatosan – jogszabályban vagy hatósági határozatban – kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekben,

• a talajban, a talaj termőképességben, szerkezetében, víz- és levegőháztartásban, valamint élővilágban okozott káro- sodások.

2.3. A biztosító a biztosítás terhére csak abban az esetben teljesít kifizetést, amennyiben a hulladékgazdálkodási hatóság jogerős határozatában megállapítja, hogy a környezetvédelmi biztosítás terhére kifizetés teljesíthető.

3. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

3.1. Területi hatály: A fedezet kizárólag a biztosított telephelyén okozott, Magyarország területén bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.

3.2. A biztosítási szerződés érdekmúlással abban az esetben szűnik meg, amennyiben a hulladékgazdálkodási hatóság jogerős határozatában megállapítja a biztosított környezetvé- delmi biztosítási kötelezettségének megszűnését.

3.3. A biztosító – a környezetvédelmi biztosításra vonatkozó jogszabály erre vonatkozó rendelkezése esetén - a biztosítá- si szerződés megszűnésének tényéről és időpontjáról a jog- szabályban meghatározott határidőn belül tájékoztatja a hul- ladékgazdálkodási hatóságot. Szerződő a biztosítási ajánlat aláírásával a fenti körben mentesíti a biztosítót a biztosítási titoktartási kötelezettsége alól.

3.4. A jelen záradék vonatkozásában a biztosítási szerződés- ből eredő igények elévülési ideje 1 év.

3.5. Jelen fedezet nem terjed ki az alábbiakra:

a) folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkra,

b) a környezetveszélyeztető magatartás miatti igények- re,

c) amelyeknek kizárólagos célja, a természeti katasztró- fák elleni védelem,

d) környezetkárosodást megelőző intézkedések költsé- geire,

e) bármilyen jellegű jogi eljárással összefüggésben fel- merült költségekre (így a közigazgatás eljárás jogi költségire, valamint közjegyzői, ügyvédi munkadíjra),

f) a környezetveszélyeztető, Környezetkárosító maga- tartás miatt megállapításra került bírságokra,

g) a környezetkárosítással összefüggésben érvényesí- tett polgári és büntetőjogi igényekre,

h) a biztosított által a saját telephelyén kívül okozott ká- rokra,

i) amennyiben a környezetkárosodás harmadik személy környezetkárosító magatartására vezethető vissza és a környezetkárosításért a biztosított, mint az ingatlan tulajdonosa, birtokosa tartozik felelősséggel,

j) felügyelet nélkül hagyott telephelyen bekövetkező környezeti károkra,

k) azon környezetkárosodásokra, amelyeknek bekövet- kezése a biztosított tevékenységére vagy létesítmény üzemeltetésére vonatkozó jogszabályok, engedélyek-

ben foglaltak, vagy egyéb szakmai szabályok szándé- kos megszegésére vezethetők vissza,

l) a hulladékgazdálkodókra, valamint a hulladékgazdál- kodásra vonatkozó tevékenységből eredő környezeti károk felszámolására,

m) olyan környezetkárosodásokra, melyek a biztosított tevékenység és létesítmény „normális” üzemi folya- matának elkerülhetetlen, szükségszerű velejárói,

n) kötelező érvényű előírásban szereplő határértékeket meg nem haladó környezetkárosodásokra, valamint a biztosított számára hatóságilag engedélyezett kibo- csátásokra, környezetkárosodásokra,

o) ha a biztosított által folytatott tevékenység, létesít- mény üzemeltetése során használt termék vagy tech- nológia a környezetkárosodás időpontjában a tudo- mány és technika állása szerint nem minősült nagy valószínűséggel környezeti kárt okozónak;

p) hulladéklerakók, föld alatti tárolók és vezetékek ter- vezésével, létesítésével, üzemeltetésével összefüg- gésben felmerülő, valamint hulladék engedély nélküli vagy egyébként jogszerűtlen tárolásával kapcsolatos környezetkárosodásokra,

q) a felszín alatti vizekben keletkezett károkra, valamint a felszín alatti vizek folyásának, a vízrétegek megvál- toztatásával összefüggésben keletkezett károkra,

r) a biztosított által birtokolt, tartott vagy értékesített állatok betegségeivel összefüggésben álló környezet- károsodásokra,

s) a környezeti elemekben bekövetkezett olyan esztéti- kai károkra, melyek nem eredményezik a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás mérhető, jelentős rom- lását,

t) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosí- tott jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díjára és költségeire.

Önrészesedés jelen záradék vonatkozásában: 10%, de minimum 100.000 Ft

Jelen záradék vonatkozásában a kártérítési limitről a biztosítási szerződés rendelkezik.

Jelen záradékban nem érintett kérdésekben a Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szerződési feltételei és a Környezetszennyezési felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételei az irányadók.

FELELŐS AKKREDITÁLT KÖZBESZERZÉSI SZAKTANÁCSADÓK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌‌‌‌

1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

1.1. A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosított a biztosítási ajánlaton/szerződésben feltüntetett felelős akkredi- tált közbeszerzési szaktanácsadó természetes személy.

1.2. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában szerződő lehet maga a biztosított, vagy a biztosítottat alkal- mazó, illetve megbízó vállalkozás.

2. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

A jelen biztosítási feltételek alkalmazásában

2.1. felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó: az a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott ki- záró okok hatálya alá nem tartozó természetes személy, aki a Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által veze- tett névjegyzékben szerepel, illetve aki felelős akkreditált köz- beszerzési szaktanácsadóként történő névjegyzékbe vételét kezdeményezi.

2.2. ellenőrzési tevékenység: a közbeszerzési eljárások- hoz kapcsolódó, jogszabályban feljogosított szerv részére végzett, folyamatba épített közbeszerzési-jogi ellenőrzésben, minőségellenőrzési tevékenységben, utóellenőrzésben, utóla- gos ellenőrzésben, illetve szerződésmódosítás ellenőrzésben kifejtett tevékenység.

2.3. közbeszerzési tevékenység:

2.3.1. mindazon tevékenységek összessége, amely közbe- szerzési eljárások előkészítésével, lefolytatásával, közbeszer- zési szerződések teljesítésével és módosításával, valamint a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokban az eljárás résztvevőit terhelő egyéb kötelezettségek végrehajtásával, il- letve őket illető jogosultságok gyakorlásával kapcsolatosan az ajánlatkérő oldalán felmerül, továbbá a jogorvoslati eljárással összefüggő képviselet;

2.3.2. az ellenőrzési tevékenység, és a hirdetmények ellenőr- zésében vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással kap- csolatos ellenőrzésben kifejtett tevékenység;

2.3.3. a közbeszerzésekért felelős miniszter által vezetett minisztériumban végzett, a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok előkészítésére irányuló vagy közbeszerzések felügyeletével összefüggő közbeszerzési-szakmai feladatok ellátása, valamint a közbeszerzési törvény szerinti ajánlatkérő

szervezeti és működési szabályzata alapján vezető beosztás- ban folytatott közbeszerzési-szakmai irányítási feladatok ellá- tása;

2.3.4. a Közbeszerzési Döntőbizottságnál végzett közbeszer- zési biztosi tevékenység ellátása.

3. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

3.1. Jelen szerződési feltételek alapján biztosító mentesíti biz- tosítottat olyan tisztán pénzügyi veszteségek megtérítése alól, amelyeket a biztosított

a) a közbeszerzési tevékenységre irányadó szakmai szabá- lyok megszegésével

b) a megbízójának okoz és

c) amely kárért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

3.2. Jelen különös biztosítási feltételek értelmében fedezetet nyújt a biztosítás a Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíró- ság által kiszabott olyan bírságok, valamint a támogatásból megvalósuló közbeszerzések kapcsán a Közbeszerzési Dön- tőbizottság véglegessé vált, vagy bíróság jogerős határozatá- ban megállapított jogsértés miatt az ajánlatkérőt a támogatás vagy annak egy része elvesztésével ért kár megtérítésére is, melyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

3.3. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában – az általános szerződési feltételekben leírtakon túlmenően – soro- zatkárnak minősül az is, ha:

a) ha egy tevékenységgel vagy mulasztással kapcsolatban több igény keletkezik. Több tevékenység vagy annak el- mulasztása is egy tevékenységnek vagy mulasztásnak minősül, ha a tevékenységek és/vagy mulasztások oka azonos vagy hasonló és jogilag vagy pénzügyileg össze- függnek egymással,

b) ha több tevékenységgel vagy mulasztással kapcsolatban egy igényt érvényesítenek,

c) ha a tisztán pénzügyi veszteségért többen felelősek, és ezen felelős személyek ugyanazon biztosítási szerződés- ben biztosítottak.

4. KIZÁRÁSOK

Nem terjed ki a biztosítás a vállalkozói felelősségbiztosí- tások általános szerződési feltételeiben foglaltakon kívül:

a) az adatvédelmi szabályok, továbbá a titokvédelmi szabályok (pl. üzleti titok, banktitok, szolgálati titok) megsértéséből eredő károkra,

b) a tisztességtelen piaci magatartással okozott károk- ra,

c) a pénzkezelés körében elkövetett mulasztás miatt be- következett károkra,

d) a közbeszerzési eljárásokhoz nem kapcsolódó pályá- zatírói tevékenységgel okozott károkra,

e) a közbeszerzési eljárás során végzett ügyvédi tevé- kenységgel összefüggésben keletkezett károkra, ki- véve az ügyvédekről szóló törvény szerinti hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység körében oko- zott károkat,‌‌‌‌

f) a sérelemdíjra és az elmaradt vagyoni előnyre,

g) a nyilvántartásba (névjegyzékbe) vételhez kötött tevé- kenységek esetén a nyilvántartásba vételt megelőző- en és a nyilvántartásból való törlést követően folyta- tott tevékenységgel okozott kárra,

h) a biztosított tevékenység szüneteltetése, felfüggesz- tése alatt, a tevékenység megszüntetése után végzett tevékenységgel okozott kárra,

i) a szakmai szolgáltatásra irányuló szerződésben fog- lalt szakmai szolgáltatást meghaladó tevékenységgel okozott, vagy teljesíthetetlen kötelezettségvállalásból eredő károkra,

j) a szakmai szolgáltatás ára, illetve díja tárgyában ki- alakult vita következtében előterjesztett károkra.

5. FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

5.1. A biztosított köteles a kockázata elvállalása szempont- jából jelentős okiratokat, a biztosító által kért szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni, különösen:

a) létesítő okiratot,

b) működési engedélyeket,

c) szakmai képesítést igazoló okmányokat,

d) nyilatkozatot kárelőzményről,

e) folyamatban lévő peres eljárások, kárigények dokumentu- mait.

5.2. A biztosított két munkanapon belül, írásban köteles be- jelenteni a biztosítónak, ha a szolgáltatás kockázati körülmé- nyeiben lényeges változás történt, így különösen:

a) a szakmai tevékenység engedélyének visszavonását, fel- függesztését, megszüntetését,

b) a szakmai tevékenység tartalmának lényeges változását.

c) a biztosított tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendel- kezések megváltozását, vagy új rendelkezések hatálybalé- pését,

d) hatósági nyilvántartásból való törlést.

5.3. A biztosított köteles a Hatóságnak bejelenteni a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított húsz munkanapon belül, ha kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkezik, ha új kötelező felelősségbiztosítási szerző- dést köt, valamint ha a kötelező felelősségbiztosítására vonat- kozó valamely adatban változás állt be.

5.4. Ha a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó új kötelező felelősségbiztosítási szerződést köt, az ezen körül- ményre irányuló változás-bejelentéssel egyidejűleg büntetőjo- gi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell arról, hogy a korábbi felelősségbiztosításának megszűnése, illetve megszüntetése és az új felelősségbiztosítási szerződés megkötésének idő- pontja közötti időszakban felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységet nem végzett. A változás-be- jelentéshez mellékelni kell az új felelősségbiztosításról szóló kötvényt vagy fedezetigazolást.

5.5. A szerződés megszűnéséről – a megszűnéstől számí- tott tizenöt (15) napon belül – a biztosító köteles tájékoztatni a szerződőt, a biztosítottat, valamint egyidejűleg a névjegyzékét vezető Közbeszerzési Hatóságot.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK SPECIÁLIS ESETE

6.1. Az általános szerződési feltételekben meghatározottakon túlmenően a szerződés érdekmúlással szűnik meg abban az esetben is, ha a névjegyzékbe történő felvételt a Közbe- szerzési Hatóság elutasítja, vagy a felelős akkreditált közbe- szerzési szaktanácsadót törli a névjegyzékből. A biztosító az elutasító határozat bemutatását követő tizenöt napon belül köteles elszámolni a szerződő féllel.

7. BIZTOSÍTÁSI TITOK ALÓLI FELMENTÉS

7.1. A szerződő fél és a biztosított jelen biztosítási szerződés- ben felmentik a biztosítót a biztosítási szerződéssel kapcso- latos, biztosítási titoknak minősülő adatoknak a névjegyzékét vezető Közbeszerzési Hatóság részére történő továbbításá- hoz.

8. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

A MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌‌‌

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból tör- ténő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha az általános felelősségbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

1.1. Munkabalesetnek minősül (a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján) az a baleset, amely a munka- vállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal össze- függésben éri, annak helyétől és időpontjától, a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett, munkához kapcsolódó közle- kedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szerve- zett üzemi étkezés, foglalkozás, egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező munkabalesetnek az a baleset, amely a munka- vállalót a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a mun- kahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

1.2. Baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri kül- ső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

1.3. Munkáltató: a munkavállalót/hallgatót szervezett mun- kavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekin- teni a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyé- ni vállalkozót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védel- mére vonatkozó rendelkezések tekintetében.

1.4. Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a fog- lalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai,

kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki té- nyezőkre vezethető vissza, illetve

b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

1.5. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a köz- szolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogviszonyban, a tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során végzett munka. Ennek megfelelően a tanműhelyben, laboratórium- ban, gyakorlati munka során bekövetkezett baleset munka- balesetnek minősül.

Szervezett munkavégzésnek minősül továbbá a távmunka során végezett munka is. Ennek megfelelően a távmunka so- rán a munkavállaló otthonában bekövetkezett baleset munka balesetnek minősül.

1.6. Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy, ideértve a kirendelt munkavállalót is, ha a munkáltatói jogok és kötelezettségek a kirendelés so- rán a jelen szerződés biztosítottját illetik meg, illetőleg terhe- lik. Ideértendő az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő hallgató is a gyakorlati képzés ideje alatt.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

2.1. Biztosítási eseménynek minősül– a biztosítási szerződés- ben megállapított feltételek szerint és mértékben – a munkál- tatót, mint biztosítottat terhelő olyan személyi sérüléses vala- mint dologi károkkal kapcsolatos kártérítési, valamint személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj iránti igény, amelyet

a) a biztosítottal munkaviszonyban (ideértve a közalkalma- zotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, szolgálati vagy közfoglalkoztatotti jogviszonyt is) álló személyek (beleértve a kölcsönzött munkaerőt is), valamint

b) szakmai gyakorlaton lévő tanulók, illetve hallgatók munkabalesete miatt a biztosítottal szemben támasztanak, és amelyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint felelős- séggel tartozik.

2.2. Xxxxx feltétel fedezetet nyújt a biztosítottal munkaviszony- ban álló munkavállalót ért munkabaleset miatt a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megtérítési köve- telésekre is.

3. KIZÁRÁSOK

3.1. Nem fedezi a biztosítás a Vállalkozói felelősségbiz- tosítások általános szerződési feltételeiben foglaltakon kívül

a) a bármilyen foglalkozási megbetegedésből eredő, va- lamint a foglalkozási megbetegedésnek nem minősü- lő, de munkaköri ártalom miatt támasztott kártérítési és sérelemdíj iránti igényeket,

b) a kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartá- sa (pl. sérült ittassága, bódulatot keltő szer hatása) miatt bekövetkező károkat,

c) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, munkavállaló által engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során kelet- kezett károkat,‌

d) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, pl. megbízás, vállalkozói szerződés keretében végzett munka során bekövetkezett károkat.

3.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítási esemény be- következéséből származó kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igénynek azt a részét, melyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő.

3.3. A vállalkozói biztosítások általános szerződési felté- teleiben felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak mi- nősül, ha

a) a biztosított a szervezett munkavégzésre vonatkozó mindenkori biztonsági és egészségügyi követelmé- nyeket, szabályokat súlyosan megsérti.

b) a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten;

c) a bíróság határozatának megállapítása szerint, a bal- eset a munkavédelmi szabályok súlyosan gondatlan megsértése miatt következett be;

d) a munkaügyi felügyelőség súlyos munkavédelmi sza- bálysértés elkövetése miatt a munkáltatót jelentős összegű (1 millió Ft-ot meghaladó) pénzbírsággal sújtja.

4. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

A MUNKAVÁLLALÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌‌‌‌‌

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból tör- ténő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha az általános felelősségbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

1.1. Jelen különös biztosítási feltételek értelmében szerződő- nek minősül a biztosítóval szerződést kötő szakszervezet.

1.2. Biztosított a szerződővel szakszervezeti tagsági jogvi- szonyban álló olyan munkavállaló, aki a magyar jog szabályai szerint munkavállalói minőségében okozott károkért munkál- tatójával szemben felelősséggel tartozik, és aki után a szerző- dő a biztosítási díjat megfizeti.

1.3. Jelen feltétel értelmében munkavállalónak minősül a munkaviszonyban (ideértve a közalkalmazotti, kormányza- ti szolgálati, közszolgálati, szolgálati vagy közfoglalkoztatotti jogviszonyt is) álló személy.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

2.1. A felelősségbiztosítási szerződésben foglaltak szerint a biztosító mentesíti – a biztosítási szerződésben foglaltak, illet- ve az abban meghatározott mértékig – a biztosítottat munka- viszonyából származó kötelezettség megszegésével okozott olyan személyi sérüléses, és dologi károk, illetve személyi sé- rüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, ame- lyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint munkáltatójá- val szemben felelősséggel tartozik.

3. KIZÁRÁSOK

3.1. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Vállalkozói felelős- ségbiztosítások általános szerződési feltételeiben foglal- takon kívül:

a) a biztosított megőrzési felelőssége körében keletke- zett károkra, kivéve, ha a megőrzésre átadott dolog- ban megrongálódása folytán keletkezett a kár,

b) pénz, értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok el- tűnésével, elvesztésével, ellopásával összefüggésben keletkezett károkra,

c) azokra a károkra, amely a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben, vagy egyol- dalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen

alapulnak, kivéve a kollektív szerződés alapján bizto- sítottat terhelő kártérítési kötelezettséget,

d) üzleti xxxxx megsértéséből eredő károkra,

e) leltárhiányért való felelősség alapján felmerülő károk- ra,

f) a biztosított által elkövetett bűncselekménnyel oko- zott károkra, kivéve a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel okozott károkat.

3.2. CASCO biztosítás önrészesedésének megtérítésére vonatkozó kárigény esetében a biztosító csak akkor téríti meg a károkat, ha a biztosított szigorú elszámolású át- vételi dokumentummal igazolja, hogy a károkozás előtt a gépjárművön nem volt még meg az a sérülés, ami miatt munkáltatója a jogerős munkáltatói határozatot kiállítot- ta. A szublimit ezekre a CASCO önrészesedéses kárese- ményekre 50 000 Ft/fő/év.

3.3. A szándékos károkozás, illetve a súlyos gondatlan káro- kozás szerződésben megállapított esetei kizárólag akkor mi- nősülnek kizárt eseménynek, ha a Biztosított által okozott kár összege meghaladja a százezer forintot.

4. KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

4.1. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szerződési feltételeiben felsoroltakon kívül a kárbejelentésnek tartalmaz- nia kell

a) a munkáltatónál hatályban lévő, a biztosítottra vonatkozó kollektív szerződést,

b) a munkáltató kártérítésre kötelező jogerős határozatát,

c) a szakszervezeti tagsági jogviszony igazolását.

5. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szer- ződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

ISKOLÁK ÉS TANULÓK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌‌‌

A jelen különös biztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában a Vállalkozói felelősségbiztosítá- sok általános szerződési feltételeit az e feltételben foglalt ki- egészítésekkel kell megfelelően alkalmazni. A különös biztosí- tási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szerződési feltételei, míg a különös biztosítási feltételeknek a Vállalkozói felelősségbizto- sítások általános szerződési feltételeitől eltérő rendelkezései esetén a jelen különös biztosítási feltételek szabályai az irány- adók.

1. BIZTOSÍTOTTAK KÖRE

1.1. Jelen felelősségbiztosítási feltételrendszer alapján Bizto- sítottnak minősülnek:

a) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján gyakorlati képzést szervezők és folytatók (amelyek kötele- ző szakmai gyakorlat, gyakorlati képzés keretében tanu- lókat, illetve egyéb oktatásban résztvevő tanulói, hallgatói jogviszonnyal rendelkező személyeket foglalkoztatnak),

b) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alap- ján a köznevelési intézmények,

c) felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti fel- sőoktatási intézmények,

d) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 1.§ (1) bekez- dés c) pontjában meghatározott felnőttképzési tevékeny- séget folytató intézmények,

e) szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján a szakképző iskolák tanulói,

f) a jelen feltétel 1.1. b) pontjában leírt biztosított tanulói,

g) a jelen feltétel 1.1. c) pontjában leírt biztosított hallgatói,

h) a jelen feltétel 1.1. d) pontjában leírt biztosított tanulói.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

2.1. Jelen különös biztosítási feltételek szerint a biztosító megtéríti mindazokat a személyi sérüléses és dologi károkat, illetve személyi sérüléses kárral összefüggésben támasztott sérelemdíj iránti igényeket, melyeket az 1.1. a)-d) pont szerinti biztosított

a) az oktatás, képzés, szakmai gyakorlat, illetve egyéb neve- lési vagy gyermekellátási tevékenysége során,

b) az abban résztvevő tanulóknak, hallgatóknak, gondozot- taknak okoz,

és amelyekért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

2.2. Jelen különös biztosítási feltételek szerint a biztosító mentesíti a jelen feltétel 1.1. e)-h) pontjában leírt biztosítottakat

– a jelen feltételben megállapított mértékig és módon – azon személyi sérüléses és/vagy dologi kár károk megtérítése, il- letve személyi sérüléses kárral összefüggésben támasztott sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért a biztosítottak a jelen feltétel 1.1. a)-d) pontjában leírt biztosítottal szemben helytállni tartoznak.

2.3. Fenti 2.1. – 2.2. pont értelmében fedezetet nyújt a bizto- sítás különösen

a) a biztosított oktatói, nevelői, illetve szakmai tevékenységé- vel összefüggésben a tanulónak, hallgatónak, gondozott- nak, illetve a képzésben résztvevőnek az oktatás, nevelés, illetve elméleti és gyakorlati képzés során, valamint munka keretében okozott károkra,

b) a biztosított által nyújtott éjszakai elhelyezés (pl. kollégium, bentlakásos intézmények) során a tanulóknak, hallgatók- nak okozott károkra,

c) iskolán kívüli oktatás során, iskolai rendezvényeken, kirán- dulások, utazások alkalmával okozott károkra,

d) a biztosítottat, mint belátási képességgel nem, vagy korlá- tozottan rendelkező személy gondozóját terhelő kártérítési kötelezettségekre, és sérelemdíj iránti igényekre,

e) a biztosított által üzemeltetett tanműhelyben, laboratórium- ban a tanulóknak (hallgatóknak) okozott károkra,

f) a tanuló által a szakképzést szervezőnek, a köznevelési intézménynek okozott személyi sérüléses, valamint dologi károkra, illetve a személyi sérüléses kárral összefüggő sé- relemdíjra,

g) a szakmai gyakorlaton részt vevő tanulókat (hallgatókat) a gyakorlati képzés során ért azon károkra, melyekért a biz- tosított, mint foglalkoztató kártérítési kötelezettséggel és sérelemdíj megfizetésével tartozik.

3. KIZÁRÁSOK

3.1. Nem fedezi a biztosítás a Vállalkozói felelősségbizto- sítások általános szerződési feltételeiben felsorolt ese- teken kívül:

a) tárgyak elvesztéséből, elhagyásából, eltulajdonításá- ból eredő kártérítési kötelezettségeket,

b) a gyermekek, tanulók által egymásnak okozott, dolo- gi károkozás kapcsán felmerülő, biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségeket,

c) bármilyen foglalkozási megbetegedésből eredő kár- térítési követeléseket.

3.2. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a jelen feltétel

1.1. a–d) pontjaiban leírt biztosítottak esetén:

a) a biztosított vezetősége által nem engedélyezett tan- terven kívüli utazások során bekövetkezett károkra,

b) a biztosított rendezvényszervező, lebonyolító tevé- kenységéből származó kárigényekre, ideértve a biz- tosított területén harmadik személy által szervezett rendezvények lebonyolítása során bekövetkezett és a biztosított üzemeltetési felelősségének körébe tarto- zó károkra,

c) a tanulók szellemi alkotásaikhoz fűződő jogaiknak sé- relme miatt keletkezett károkra.

3.3. Nem terjed ki a biztosítás továbbá a jelen feltétel

1.1. h) pontjában leírt biztosítottak esetén egészségügyi felsőoktatási intézmény hallgatója által egészségügyi

szolgáltatások nyújtásával összefüggésben okozott ká- rokra.‌‌

3.4. Nem téríti meg a biztosító a biztosítási esemény be- következéséből származó kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igénynek azt a részét, melyet a munkavállaló hall- gató vagy tanuló vétkes magatartása idézett elő, vala- mint, ha a kárt a károsult tanuló, hallgató illetve képzés- ben résztvevő elháríthatatlan magatartása okozott.

3.5. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szer- ződési feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondat- lanságnak minősül, ha a biztosított a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM. rendelet szerint a szervezett mun- kavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi köve- telményeket súlyosan megsérti.

3.6. A biztosító mentesül a kártérítési felelősség alól, ab- ban az esetben, ha a kárt az 1.1. a)–d) pont szerinti bizto- sított működési körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta.

4. KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

4.1. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szerződé- si feltételeiben felsoroltakon kívül a kárbejelentésnek tartal- maznia kell a kollégiumi tagsági, hallgató/ tanulói jogviszony fennállását igazoló okiratot, vagy a felnőttképzési szerződés másolatát.

5. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

I. SZ. MELLÉKLET ‌

A kár bejelentésénél a pénzügyi, gazdasági, ügyviteli, üzem- viteli, számviteli, műszaki, üzemeltetési dokumentációkat, terveket, költségvetéseket, árajánlatokat, jegyzőkönyveket, emlékeztetőket, tanúnyilatkozatokat, üzleti terveket, szállítói listákat, gyártási és értékesítési folyamat leírásokat valamint az alábbi iratokat, dokumentációkat kérheti a biztosító, a biz- tosítási szerződésben foglalt biztosítási események bekövet- keztekor:

a) kárbejelentő, kötvény, biztosítási szerződés,

b) szerződő/biztosított általi meghatalmazás,

c) bankszámlaszám, ÁFA nyilatkozat,

d) tulajdoni lap, bérleti szerződések,

e) építési engedély, talajvizsgálat, alaprajz, közmű térkép, ingatlan építési tervdokumentáció, kivitelező neve, hasz- nálatbavételi/működési engedély, statikus szakvéle- mény, építési napló,

f) alapító okirat,

g) ingatlan értékbecslés,

h) nyilvántartási térképmásolat, tulajdoni hányad igazolás,

i) öröklési bizonyítvány, jogerős hagyatékátadó végzés,

j) nyugták, beszerzési számlák, helyreállítási számlák, számla-részletezők,

k) használati utasítás,

l) műbizonylat, árajánlatok, műszaki leírások,

m) jótállás,

n) szakvélemények, gazdaságossági számítások,

o) adásvételi szerződés,

p) önkormányzati hatósági bizonyítvány, tűzhatósági bizo- nyítvány,

q) feljelentés, hatósági határozat, vádirat,

r) fényképek,

s) elektronikus adathordozók

t) tanúnyilatkozatok,

u) lízingszerződések,

SIGNAL Vállalkozói felelősségbiztosítások | I. számú melléklet

v) használatba adási megállapodás, kölcsönadási szerző- dés, bérbeadási szerződés, felelős őrzésbe adási meg- állapodás,

w) karbantartási szerződések, munkaszerződések, bizo- mányosi és vállalkozói szerződések,

x) szállítólevél, hajólevél, szállítási számlák,

y) könyvelési bizonylat,

z) utazási költség igazolás, aa) vámáru nyilatkozat,

ab) leltár, önköltség kimutatás, -számítás, ac) adószám, mérleg, eredménykimutatás,

ad) használatba vételi igazolás, tárgyi eszköz nyilvántartó lap, ae) forgalmi engedély, gépjármű kulcsai, jogosítvány, gép-

kezelői igazolvány/engedély, af) lovasfogat hajtói engedély,

ag) nyilatkozat hozzátartozóról, gyámhatósági okirat, halotti anyakönyvi kivonat,

ah) orvosi ambuláns lap, kórházi zárójelentés, boncjegyző- könyv,

ai) rokkantsági maradandó egészségkárosodási határozat (OOSZI), röntgenfelvétel, táppénzes igazolás, kereset- veszteség igazolás,

aj) biztosított és károsult közötti szerződés,

ak) állatorvosi igazolás, hatósági állatorvosi igazolás, állator- vosi kényszervágási javaslat, mérlegelési jegy,

al) értékesülési elszámolás, hullaátvételi jegy, állatoltási iga- zolvány,

am) lótenyésztési napló, marhalevél, törzskönyv, an) rokkantsági nyugdíj igazolás,

ao) befizetési átutalási bizonylat/díjfizetési nyugta,

ap) hitelezőtől kifizetési engedély, engedményezési nyilatkozat.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

1123 Budapest, Alkotás u. 50.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefon: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx

SIG 4997

Document Metadata

Table of Contents

SIGNAL VÁLLALKOZÓI

Document Metadata