Belföldi Árukár Felelõsség (BÁF)
Belföldi Árukár Felelõsség (BÁF)
Biztosítás közúti árufuvarozók részére
Hatályos: 2014. november 1-tôl
Ügyféltájékoztató
Tisztelt Ügyfelünk!
Jelen tájékoztatónkban szeretnénk Önnek röviden bemutat- ni a KÖBE Belföldi Árukár Felelôsség (BÁF) Biztosítását.
Célunk, hogy egyértelmûen és közérthetô módon nyújtsunk tájékoztatást egyesületünkrôl, a biztosító szolgáltatásának lényegérôl, különösen nagy hangsúlyt fektetve a specialitá- sokra és az esetlegesen alkalmazott korlátozásokra. Szeret- nénk áttekintést adni továbbá arról, hogy milyen elemeket tartalmaz, és hogyan mûködik a biztosítás, pontosan mire kell figyelnie a szerzôdés megkötésekor, majd késôbb a szerzô- dés tartama alatt.
Fontos azonban, hogy ez az Ügyféltájékoztató nem helyette- síti a biztosítási feltételeket, ezért kérjük, hogy jelen tájékoz- tatásunkkal együtt – lehetôség szerint – a biztosítási feltéte- leket is olvassa át. A biztosítási szerzôdés fontos eleme to- vábbá az Ön biztosítási ajánlata alapján kiállított kötvény, amely szerzôdése konkrét, egyedi adatait rögzíti. Amennyi- ben bármilyen további kérdése merülne fel a biztosítással kapcsolatban, telefonos ügyfélszolgálatunkon (+36-1-433- 1180) szívesen állunk rendelkezésére.
Név: KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület
Székhelye: 1108 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.
Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142. Internet: xxx.xxxx.xx
xxxxx@xxxx.xx (adminisztrációs ügyek) xxx@xxxx.xx (kárrendezés)
Telefon: x00-0-000-0000
Jogi forma: Egyesület Cégjegyzékszám: 9. Pk. 61. 110/1996
Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank (MNB)
Cím: 1013 Bp., Krisztina krt. 39. Lev. cím: H-1534 Bp. BKKP Pf. 777. Telefon: x00-0-000-0000
Telefax: x00-0-000-0000
A KÖBE BÁF (Belföldi Árukár Felelôsség) biztosítása egy olyan fuvarozói felelôsségbiztosítás, amely a belföldön köz- úti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak nyújt biztosítási védelmet. A biztosító vállalja azon véletlen és balesetszerûen bekövetkezett dolo- gi károk megtérítését, amelyeket a biztosított a fuvarozási szerzôdés alapján végzett tevékenysége során a küldemény magyarországi telephelyen történô átvételétôl a szintén Ma- gyarország területén történô kiszolgáltatásig terjedô tartam alatt okozott azokban az általa fuvarozásra átvett vagyontár- gyakban, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérí- tési kötelezettséggel tartozik.
A biztosítási szerzôdés az Ön által, az ajánlaton megadott adatok alapján jön létre. Ezeket az információkat a biztosító utóbb, külön nem ellenôrzi, ezért különösen fontos, hogy szerzôdéskötéskor mindig a valóságnak megfelelô adatokat adja meg, hiszen csak ebben az esetben lesz teljes a bizto- sítási védelem.
A szerzôdô az a természetes személy vagy vállalkozás, aki a KÖBE Közép-európai Biztosító Egyesület tagja, egyben aki a biztosítási ajánlatot megtette és a szerzôdés létrejötte ese- tén a díj megfizetésére kötelezettséget vállal.
A biztosított az, aki az általa szállításra átvett vagyontárgya- kért, fôvállalkozóként – árufuvarozói minôségében – kártérí- tési kötelezettséggel tartozik.
Biztosítottnak minôsül továbbá a biztosított alkalmazottja, il- letve – kizárólag a szerzôdésben foglalt pótdíj megfizetése esetén – a biztosított fuvarozási szerzôdésben foglalt kötele- zettségei végrehajtásához igénybe vett és a biztosítási szer- zôdésben is nevesített alvállalkozója (teljesítési segéd).
A biztosítási szerzôdésben a szerzôdô díjfizetésre, a biztosí- tó pedig – a szerzôdésben foglalt biztosítási események, biz- tosítási feltételek szerinti bekövetkezése esetén – biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát.
Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító az alábbi károkat:
• árukár (sérülés, elvesztés)
• fuvardíj
• kárelhárítás
• konténer-sérülés
• be- és kirakodás
• kamat
Az egyes biztosítási események pontos leírását és feltételeit a biztosítás Xxxxxxx feltételeiben találja meg.
A konkrét szerzôdés biztosítási eseményeit, a biztosított áru- féleségeket és az egyes fuvareszközökhöz kapcsolódó spe- ciális elôírásokat a konkrét biztosítási ajánlat és biztosítási kötvény tartalmazza.
5. A biztosítási idôszak és tartam
A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú. A tartamon be- lüli biztosítási idôszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a kockázatviselés kezdô napja, amely a következô biztosítási idôszak elsô napja is egyben.
A biztosító kockázatviselésének (veszélyviselésének) kez- dete az az idôpont, amelytôl kezdôdôen a biztosító átvállalja a biztosítási szerzôdésben meghatározott kockázatokat. Koc- kázatviselés kizárólag érvényesen létrejött szerzôdés eseté- ben indulhat meg.
A biztosító kockázatviselésének legkorábbi kezdete az aján- lat aláírását követô nap nulla (0.00) órája, amennyiben a fe- lek halasztott kockázatviselésben külön nem állapodnak meg, feltéve, hogy az ajánlatot annak beérkezésétôl számí- tott 15 napon belül a biztosító változatlan tartalommal elfo- gadta vagy arra nem nyilatkozott.
Halasztott kockázatviselés esetén a biztosító kockázatvise- lésének kezdete az ajánlaton feltüntetett idôpont.
A biztosítási fedezetbe újonnan bevont jármûvek vonatkozá- sában a biztosító kockázatviselése (és így a biztosító helyt- állási kötelezettsége) a bejelentés biztosítóhoz való beérke- zését követô nap 0. órájakor kezdôdik.
A biztosító kockázatviselése a szerzôdés hatálya alatt, kizá- rólag a biztosítási szerzôdésben meghatározott és a biztosí- tónál nyilvántartott forgalmi rendszámú jármûvel végzett áru- fuvarozói tevékenységre terjed ki.
A biztosítási szerzôdésben regisztrált egyes fuvareszközö- kön szállított áru vonatkozásában a biztosító kockázatviselé- se akkor kezdôdik meg, amikor az elszállításra elôkészített, a biztosított fuvarozó vagy képviselôje által sértetlenül vagy jegyzôkönyvben rögzített sérüléssel átvett küldemény, a bel- földi feladási helyen elfuvarozás céljából a szállító jármûbe berakodásra került, a berakodás és a küldemény rögzítése és betakarása véglegesen befejezôdött, valamint a rakomány tömegigazolásának átadása a fuvarozó vagy képviselôje ré- szére megtörtént.
A kockázatviselés a biztosított által szállított áru belföldi ren- deltetési helyén a címzettnek történô kiszolgáltatásig, a kira- kodás, kitárolás megkezdéséig tart – beleértve a szükség- szerû várakozásokat, esetleges átrakásokat is – de legkésôbb a fuvarozási szerzôdés, jelen biztosítási szerzôdés kocká- zatviselésének végét meg nem haladó megszûnéséig.
A kockázatviselés kezdetével, tartamával kapcsolatos részle- tes szabályozást a biztosítás általános feltételei tartalmazzák.
A biztosítás díját a biztosító biztosítási idôszakonként hatá- rozza meg. A KÖBE BÁF biztosítása éves díjú. Az éves díj negyedéves, féléves részletekben, vagy 600 ezer forintot meghaladó éves díj esetén havonta is fizethetô. A díjfizetési gyakoriság az ajánlaton és a biztosítási kötvényen kerül meghatározásra.
A biztosítás éves díja a belföldi közúti árufuvarozásban részt- vevô és a biztosítási szerzôdésben (ajánlaton és kötvényen) rendszámonként nyilvántartott, jármûvenként, szerelvényen- ként, a teherbírás, a felépítmény, a szállított áruk jellege, a választott önrészesedés és a kártérítési limit figyelembevé-
telével, valamint a záradékokban rögzített speciális kockáza- tok pótdíjainak figyelembevételével, a jármûvek, illetve a szerelvények db-száma alapján kerül meghatározásra.
A biztosítási díjat a biztosításra feladott valamennyi rakfelü- lettel rendelkezô jármû- vagy szerelvényegységre meg kell fizetni.
A szerzôdés tartama alatt fedezetbe vont jármûvek idôará- nyos díja a módosított kockázatviselés elsô napján esedé- kes.
A biztosítás elsô díja a kockázatviselés megkezdésének napján esedékes.
A biztosítás folytatólagos díja mindig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj, vagy díjrészlet vo- natkozik.
A soron következô biztosítási idôszakra vonatkozó díjat a biztosító köteles a biztosítási idôszak megkezdése elôtt leg- alább hatvan nappal, írásban a szerzôdô tudomására hozni.
Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító köve- telheti a biztosítási idôszak végéig járó teljes díj megfizetését.
A díjnemfizetéssel megszûnt biztosítási szerzôdést, a bizto- sítási díj utólagos, a szerzôdés megszûnését követô megfi- zetése nem helyezi újra hatályba.
A biztosítási összeg a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosí- tási kötvényen feltüntetett összeg, amely egyben a biztosító mindenkori kártérítési kötelezettségének felsô határa és a biztosítási díj megállapításának alapja is egyben.
A biztosítási szerzôdés biztosítási összegei három szinten határozódnak meg, amelyek az alábbiak:
1. Biztosítási esemény szintû limit
Jelen biztosítás egyes biztosítási eseményeire vonatko- zóan a biztosítás Különös feltételeiben részletezettek szerint, biztosítási esemény szintû limiteket állapít meg. Amennyiben az adott biztosítási esemény kapcsán a szerzôdés tartalmaz biztosítási esemény szintû limitet a biztosító térítésének maximuma ez a biztosítási összeg.
2. Fuvareszköz szintû, káreseményenkénti limit
A konkrét biztosítási szerzôdésben rendszámonként kü- lön-külön meghatározott összeg a biztosító káresemé- nyenkénti kártérítési kötelezettségének felsô határa. Amennyiben az adott biztosítási eseményhez nem tarto- zik biztosítási esemény szintû limit, a biztosító kártérítési kötelezettségének felsô határa a fuvareszköz szintû, kár- eseményenkénti limit.
3. Szerzôdés szintû, idôszaki limit
Egy teljes biztosítási idôszak és a szerzôdésben szere- peltetett valamennyi jármû vonatkozásában a kárkifizeté- sek összege nem haladhatja meg a szerzôdés szintû li- mit mértékét.
A biztosítási szerzôdés feltételei szerint vonatkozó önrészt a biztosító minden esetben levonja a káreseményenkénti kár- térítés összegébôl.
A KÖBE BÁF Biztosítása a szerzôdô által szerzôdéskötés- kor kiválasztott, a biztosító által elôre meghatározott önrész- kombinációval köthetô. Az önrész-kombináció összegszerû értékeit a biztosítási szerzôdés (biztosítási ajánlat, biztosítási kötvény) tartalmazza. A szerzôdéskötéskor kialakított önrész séma legkorábban a biztosítási évfordulón módosítható.
Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító kárté- rítést nyújt a biztosítási feltételekben részletezett szabályok alapján. A biztosító mindenkori térítésének felsô határa a biz- tosítási szerzôdésben meghatározott vonatkozó biztosítási összeg, a káresemény idôpontjában érvényes és az adott eseményhez rendelt káronkénti limit szintjéig, az adott bizto- sítási idôszakra meghatározott éves limit terhére tett esetle- ges korábbi kifizetések figyelembevételével.
A káreseménnyel kapcsolatosan felmerült általános forgalmi adót (ÁFA) a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adott vagyontárgy vonatkozásában nem jogosult az ÁFA visszaigénylésére.
A biztosító szolgáltatásait közvetlenül a károsult igényjogo- sultnak, rendelkezésre jogosultnak nyújtja. Amennyiben a biztosított igazolja, hogy a károsult követelését ô már ki- egyenlítette, a biztosító az ô kezéhez térít.
A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elis- merése, teljesítése és azzal kapcsolatos egyezsége a bizto- sítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító elôze- tesen hozzájárult, vagy azt utólag tudomásul vette.
Amennyiben a biztosított a vele szemben támasztott kártérí- tési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vi- tatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alapta- lan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított köteles azt neki visszafizetni.
A biztosító szolgáltatásait forintban állapítja meg és forintban nyújtja.
A biztosító által teljesített kártérítés összeggel a szerzôdés adott biztosítási idôszakra megállapított éves limitje lecsökken.
11. A szolgáltatás korlátozása
A szolgáltatási összegbôl minden esetben levonásra kerül az adott biztosítási eseményhez, a fuvareszköz felépítményéhez és a szállított áru jellegéhez megállapított önrész mértéke.
A szerzôdésben meghatározott biztosítási esemény okozta kár esetén a biztosító legfeljebb 30 nap kényszertárolási költ- séget térít.
A nyitott szállítóeszközzel történô szállítás esetén bekövet- kezô lopás- és elveszési károk csak a teljes szállítmány szál- lítóeszközzel együtt történô eltulajdonítása esetén térülnek.
Nem téríti meg a biztosító a felhasználható (hasznosítható) maradványok értékét, valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyrôl visszaigényelhetô, vagy egyéb módon megté- rült (pl. más biztosítások által fedezett) összeget.
Nem téríti meg a biztosító a helyreállított, illetve a helyreállít- ható áru károsodása miatti értékcsökkenés, továbbá minden fajta közvetett veszteség formájában elôálló károkat.
Amennyiben a biztosítást a szállított áru jellege és/vagy a felépítmény vonatkozásában nem a valóságnak megfelelôen kötötték, a biztosító a szükséges és a megfizetett díj arányá- ban nyújt szolgáltatást.
A biztosító által teljesített szolgáltatási összeg abban az eset- ben sem haladhatja meg a biztosítási összeget, ha a térítési kötelezettség egyszerre több biztosítottat is terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Ilyen esetben, amennyi- ben a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg vala- mennyi követelés kielégítésére nem elegendô, a biztosító a károsultaknak az ôket ért kár arányában teljesít szolgálta- tást.
12. A fedezetmódosítás módja, lehetôsége
Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt szerzôdô a szerzôdés módosítását kezdeményezi, a biztosító a módosítási igényt a kötvénykiállításra jogosult szervéhez történô beérkezéstôl számított tizenöt napon belül bírálja el.
A módosított feltételek szerinti kockázatviselés legkorábban a módosítási igény a biztosító kötvénykiállításra jogosult szer- véhez történô beérkezését követô nap nulla órájakor kezdôd- het meg, amennyiben a módosítást a biztosító elfogadta.
A biztosító jogosult arra, hogy a szolgáltatást befolyásoló té- nyezôk, vagy a vállalt kockázati körülmények megváltozása esetén javaslatot tegyen a biztosítási szerzôdés soron követ- kezô biztosítási idôszakára vonatkozó módosítására, amely- rôl a szerzôdôt írásban kell tájékoztatnia, legalább az évfor- duló elôtt 60 nappal.
Amennyiben szerzôdô a biztosító által javasolt változtatá- sokkal a szerzôdést nem kívánja fenntartani, a biztosítási szerzôdést a biztosítási idôszak végére fel is mondhatja.
Amennyiben szerzôdô a biztosító módosítási javaslatát írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti.
13. A szerzôdés megszûnésének esetei
A szerzôdés megszûnhet:
• Évfordulóra történô felmondással
• Díjnemfizetéssel
• Érdekmúlással
• A felek közös megegyezésével
A biztosítási szerzôdés írásban, a biztosítási idôszak végére mondható fel. A felmondási idô harminc nap. Felmondás ese- tén, a szerzôdés és a biztosító kockázatviselése a biztosítási idôszak utolsó napján, huszonnégy (24.00) órakor megszûnik.
Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, vagy annak csak egy részét fizetik meg, a biztosító – a kö- vetkezményekre történô figyelmeztetés mellett – a szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított nyolcnapos póthatár- idô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség nap- jára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, az érdekmúlás napjával a biztosító adott fuvar- eszközre vonatkozó kockázatviselése is – biztosítási ese- mény bekövetkezése nélkül – megszûnik.
Jelen biztosítási szerzôdés a felek kölcsönös megállapodá- sával bármikor megszüntethetô. Ilyen esetben a biztosító a megszûnés napjáig esedékes díjat számítja fel.
A szerzôdés díjnemfizetéses megszûnését követô százhúsz napon belül a felek a szerzôdést közös megegyezéssel, az el- maradt díj megfizetését követôen, újra érvénybe helyezhetik (reaktiválás).
A biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helyezés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helyezésének idôpontja között eltelt idôszakra.
15. A biztosító mentesülésének feltételei
Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
a) a szerzôdô fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, érdemi ve- zetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, megbízottjuk; vagy
c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szakmai vezetésének vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biz- tosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munka- vállalója vagy megbízottja okozta.
Súlyosan gondatlan magatartásnak minôsül például, ha a kár:
a) alkoholos befolyásoltsággal (0,8 ezrelék fölötti véralkohol- szint),
b) jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetéssel,
c) kábító, vagy bódító hatású anyag használatával kapcsola- tos befolyásoltsággal
okozati összefüggésben következett be.
Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerzôdô kármeg- elôzési vagy kárenyhítési kötelezettségének megszegésével okozta.
A biztosítási szerzôdés megkötése elôtt megfontolandó szem- pont, hogy számos olyan eset is azonosítható, amikor a bizto- sító a keletkezett kár ellenére nem nyújt majd szolgáltatást. Ezeknek az eseteknek a körét az ún. kizárások tartalmazzák, amelyek pontosítják azokat a körülményeket, amelyek fennál- lása esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
Nem téríti a biztosító a biztosítási események által okozott következményi károkat.
Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek oka közvet- lenül, vagy közvetve, egészben, vagy részben:
a) háború, polgárháború, katonai erô nemzetközi alkal- mazása, harci eszköz, vagy hadianyag felhasználá- sának következménye,
b) polgári zavargás, sztrájk, felkelés, zendülés, foszto- gatás, egyéb erôszakos cselekmény következménye,
c) bármely tüntetés, terrorizmus, ideértve minden olyan cselekményt is, melyet valamely tényleges, vagy vár- hatóan bekövetkezô terrorcselekmény meghiúsítása, vagy az az elleni védekezés során tesznek,
d) nukleáris, mérgezô biológiai, vagy vegyi anyagok olyan kibocsátása, kiszökése, amely közvetlenül, vagy köz- vetve nukleáris sugárzást, radioaktív vegyi, biológiai szennyezést eredményez,
e) azbeszt alkalmazásával, felhasználásával vagy hatá- sával bármely módon összefüggésbe hozható kár- okozás.
Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek az áru szállítá- sára, kezelésére, rakodására, továbbá a rakomány rögzíté- sére vonatkozó szabályok, szabványok és elôírások (MSZ EN 12640:2000), vagy a feladó fuvarlevélben is rögzített uta- sításai be nem tartásával összefüggésben következtek be.
A vonatkozó pótdíj megfizetésének és a szerzôdô felek kife- jezett erre vonatkozó elôzetes megállapodásának hiányában nem téríti meg a biztosító az alábbi áruféleségek fuvarozá- sából eredô károkat:
a) szabályozott hômérsékleten szállított áruk,
b) a jövedéki termékek (dohányáru, égetett szesz, kávé, édesség),
c) ADR áruk,
d) ATP áruk,
e) elektronikai, számítástechnikai, híradástechnika, fotó- technikai cikkek, ezek alkatrészei, részegységei,
f) gyógyszeripari termékek és alapanyagok,
g) xxxxxxxxxx,
h) átköltözködési ingóságok,
i) postai küldemények,
j) nemesfémek, vert és veretlen, megmunkált és meg- munkálatlan formában is (arany, platina, ezüst, ék- szerek, drágakövek, készpénz, bármiféle értékpapír, értékcikkek, bankjegyek, okmányok, okiratok),
k) mûtárgyak, mûvészeti alkotások, régiségek, festmé- nyek, muzeális és mûvészeti értéket képviselô va- gyontárgyak,
l) gépjármûvek, önjáró munkagépek,
m) élô állatok,
n) gépek, berendezések,
o) útvonal-engedélyes speciális áruk,
p) túlméretes áruk, 24.000 kg-ot meghaladó egyedi tö- megû nehézáruk,
q) fajlagosan nagy értékû áruk (50 ezer forint/bruttó árukilogrammot meghaladó érték).
Erre vonatkozó külön megállapodás és megfizetett pótdíj hi- ányában a biztosító nem téríti meg:
a) a teljesítési segéd (alvállalkozó) által okozott károkat,
b) a nemzetközi postaegyezmények rendelkezései alap- ján végzett fuvarozási tevékenységbôl, futárpostai te- vékenységbôl eredô károkat,
c) autómentési tevékenységgel összefüggô károkat,
d) a biztosított által végzett berakodás, illetve kirakodás mûvelete alatt bekövetkezett károkat, még abban az esetben sem, ha jogszabály, vagy a fuvarozási szer- zôdés értelmében a rakodás a fuvarozó kötelezettsé- ge.
Nem téríti a biztosító az alábbiakban felsorolt károkat:
a) ellenállhatatlan erô (vis major) közvetlen következmé- nyekét bekövetkezett károkat,
b) nem véletlenszerûen és/vagy nem balesetszerûen be- következett eseményekkel összefüggô károkat,
c) olyan márkához fûzôdô, kizárólag a biztosítottnál al- kalmazott minôségbiztosítási indokra visszavezethetô károkat, amelyek a biztosított kárenyhítési kötelezett- ségének megtagadásából erednek,
d) a rendelkezési jog gyakorlása során kapott utasítások nem megfelelô végrehajtásából eredô károkat,
e) a környezetszennyezésbôl eredô károkat,
f) a fuvarozási szerzôdésen kívüli, egyéb bármely más szerzôdésben vállalt felelôsségbôl eredô károkat,
g) a biztosított jogszabályban meghatározott felelôssé- génél szigorúbb, szerzôdésben vagy egyoldalú nyilat- kozatban vállalt helytállási kötelezettségén alapuló károkat,
h) fuvarozási okmányok hiányából, elveszésébôl, helyte- len kitöltésébôl eredô károkat,
i) a fuvarozási tevékenység során a fuvareszközben vagy különféle tereptárgyakban (utak, hidak, töltések, támfalak, alagutak, iparvágányok stb.) talajban és nö- vényi kultúrákban okozott károkat,
j) hatósági beavatkozásból (pl. elkobzás, lefoglalás, visszautasítás) eredô károkat,
k) szerzôdést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. köt- bér), szerzôdôt/biztosítottat érintô bírságot, pénzbün- tetést vagy egyéb büntetô jellegû költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit,
l) a károkozó jogi képviseleti költségeinek, továbbá a ka- matoknak – a szolgáltatási összeggel együtt tekintett
– biztosítási összeget (limitet) meghaladó részét,
m) az árumentéssel kapcsolatos (kényszerû) raktározás 30 napon túl felmerülô költségeit,
n) az áru megsemmisítése kapcsán felmerülô károkat, költségeket,
o) leltárhiányból, ismeretlen okból bekövetkezô áruhi- ányból eredô károkat,
p) a nem rendeltetésszerûen tehergépjármûvek parkoló- helyéül kijelölt és kiépített megálló (parkoló) helyen bekövetkezett lopáskárokat,
q) ponyvás vagy mûködôképes és élesüzembe állított – rakodóteret védô – MABISZ minôsítésû riasztóval nem rendelkezô, rakománnyal megrakott fuvareszköz
– éjszaka, a helyi idô szerint 21.00 óra és azt követô nap 06.00 óra közötti tartamban a közforgalom elôl el nem zárt, körbe nem kerített és ki nem világított, vagy ôrzés alatt nem álló területen történô – tárolása, par- kolása során keletkezett károkat,
r) a sérelemdíj követelésként felmerülô károkat,
s) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak oko- zott kárait,
t) elmaradt vagyoni elônnyel kapcsolatos követelésre alapozott károkat,
u) bûncselekménnyel okozott, hamis vagy hamisított adatok felhasználásával, hamis vagy hamisított ira- tokkal, dokumentumokkal vállalt fuvarfeladatokkal kapcsolatos károkat.
a) nyitott, ponyvával nem, vagy nem szakszerûen fedett, szállítóeszközök használatából eredô és ilyen szállí- tási körülmények esetén természetes veszélyek követ- kezményeként bekövetkezett károkat (pl. csapadék, jégesô, szél, nedvesedés, rozsdásodás, lopás stb.),
b) az áru természetes tulajdonságai – kopás, természe- tes zsugorodás, megromlás, kiszáradás, oxidáció, kor- rózió, csorgás, továbbá férgek, rágcsálók, gombák, egyéb élô kártevôk közrehatása, valamint az áru szí- nét, szerkezetét, vagy ízét befolyásoló kipárolgás, ren- des apadás, mindenfajta váladék és hômérséklet-kü- lönbség miatti részleges vagy teljes elvesztés, illetve megsemmisülés – következtében keletkezett károkat,
c) az áru sajátos belsô tulajdonságaiból eredô károkat (pl. erjedés, belsô romlás, fülledés, penészesedés, olvadás, fagyás stb.),
d) az árudarabok elégtelen vagy nem megfelelô megje- lenésébôl, illetve számozásából eredô károkat.
Csomagolással kapcsolatos kizárások
a) a csomagolás hiányából vagy hiányosságából eredô károkat olyan áruk esetében, amelyek csomagolatlan, vagy nem megfelelôen csomagolt állapotban termé- szetüknél fogva elveszésnek vagy sérülésnek vannak kitéve,
b) a sértetlen csomagoláson belül keletkezett károkat,
c) az áru csomagolásának a feladás alkalmával kívülrôl észre nem vehetô hiányossága miatt keletkezett ká- rokat.
Árukezeléssel kapcsolatos kizárások
a) az áru kezelésébôl, felrakásából, az áru rakfelületen történô rögzítésébôl, elhelyezésébôl vagy lerakásából eredô károkat, ha azt a feladó vagy címzett, illetve a fel- adó vagy címzett nevében eljáró személyek végezték,
b) árukeveredésbôl származó károkat,
c) hûtött és fagyasztott áru szállítása esetében a hômér- séklet-szabályozó berendezés hibája miatt bekövet- kezett károkat,
d) jéggel, száraz jéggel, nitrogénnel vagy bármely egyéb passzív hûtési technikával hûtött áru romlásából ke- letkezô károkat,
e) az áru fuvarozását, rögzítését szabályozó jogszabály, hatósági elôírás vagy szabvány be nem tartásából eredô károkat.
Fuvarozóval kapcsolatos kizárások
a) téves kiszolgáltatásból eredô károkat,
b) a hiányos vagy el nem végzett szolgáltatás miatt ke- letkezett károkat, illetve a hiányos szolgáltatás pótlá- sára irányuló költségeket,
c) a fuvareszköz késedelmes kiállításából eredô káro- kat,
d) kiszolgáltatási késedelembôl származó károkat, amennyiben az árut a megegyezés szerinti határidôn belül nem szolgáltatják ki, vagy ilyen megegyezés hi- ányában, a fuvarozás tényleges idôtartama meghalad- ja a gondos fuvarozó részére megengedhetô idôtarta- mot,
e) a fuvareszköz – biztosítottnak felróható – bármely más személy jogtalan használta miatt bekövetkezett ká- rokat,
f) a gépjármûvezetôre és a gépjármû vezetésére vonat- kozó szabályok és elôírások (pl. vezetési és kötelezô pihenési idô, megengedett legnagyobb sebesség, elô- zési tilalom stb.) be nem tartásából eredô károkat,
g) a fuvarozás megkezdése után, a saját telephelyen par- koló jármû feltörésével, vagy lopásával kapcsolatban keletkezett károkat,
h) a nem a fuvarmegbízás szerinti felépítményû fuvar- eszközzel végzett szállítással összefüggésben kelet- kezett károkat,
i) a gépjármûvezetô áruval megrakott fuvareszközének szokásos és indokolt okokon kívüli elhagyása során az ôrizetlenség tartama alatt bekövetkezett károkat,
j) szállítmányozási szerzôdés alapján, szállítmányozói vagy szállítmányozói alvállalkozó minôségben vég- zett fuvarozás során keletkezett károkat.
Fuvareszközzel kapcsolatos kizárások
a) a fuvareszköz (szerelvény) hiányos és/vagy helytelen karbantartására, nem megfelelô üzembiztonságára, illetve a közlekedésben való alkalmatlanságára visszavezethetô károkat,
b) a fuvareszköz biztonságos, szakszerû szállításra al- kalmatlan mûszaki állapotával, szakszerûtlen elôké- szítésével (különösen pl. a berakodáskor már szakadt, nem megfelelôen rögzített, illesztett ponyva, a rakfe- lület nem megfelelô, nem alapos takarítása, elôkészí- tése, oldaltartók hiánya stb.) összefüggésben keletke- zett károkat,
c) bejáratás alatt álló fuvareszköz mûszaki hibájával összefüggésben bekövetkezett károkat,
d) fedezetbe nem szerepeltetett jármûvekkel történô fu- varozásból eredô károkat, függetlenül attól, hogy a vontató vagy a pótkocsi nincs fedezetben,
e) a gépjármû raksúlyának túllépésébôl, vagy méretkor- látozásainak be nem tartásából származó károkat,
f) tartálykocsikkal történô fuvarozás során az áru le- eresztésével keletkezett, vagy egyéb módon más áru- ban, vagyontárgyakban bekövetkezett károkat (pl. ke- veredés),
g) érvényes forgalmi engedéllyel nem rendelkezô fuvar- eszközzel történô szállítás során keletkezett károkat (szerelvények, kapcsolt fuvareszközök tekintetében akkor sem szolgáltat a biztosító, ha a kapcsolt jármû- vek közül valamelyik rendelkezett érvényes forgalmi engedéllyel).
Nem téríti a biztosító a gyúlékony, robbanásveszélyes vagy szennyezô áruk (olaj, üzemanyag, vegyi anyagok stb.) okoz- ta közvetett károk elhárításának és enyhítésének költségeit, valamint az ilyen áruk okozta szennyezésekkel kapcsolatos jogszabályi elôírások alapján kivetett bírságokat.
Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek a szerzô- dô/biztosított azzal idézett elô, hogy a szerzôdés tartama alatt, a korábban azonos károkozási körülményekkel vissza- térôen okozott kárt nem szüntette meg, a károkozási körül- ményt nem küszöbölte ki, noha az gazdaságilag és mûsza- kilag ésszerû ráfordítással megszûntethetô, kiküszöbölhetô lett volna.
Nem téríti a biztosító a biztosított saját tulajdonában keletke- zett, illetve saját kárát, továbbá hozzátartozóinak okozott károkat, valamint a jogi személy vagy jogi személyiség nél- küli biztosított által tulajdonosainak okozott károkat a tulaj- don százalékos arányában.
Nem téríti a biztosító a biztosított tulajdonában álló jogi sze- mély vagy jogi személyiség nélküli szervezetnek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában.
17. Teendôk káresemény bekövetkezésekor
A biztosított az okozott kárt kettô munkanapon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. Köteles továbbá a hozzá érkezett kárigény tekintetében álláspontját a biztosítóval írásban közölni.
A kárigény érvényesítéséhez a biztosított köteles a biztosítási eseményhez kapcsolódó és az igény elbírálásához szükséges valamennyi iratot, dokumentumot (különös tekintettel a szám- lákra, kárfelvételi jegyzôkönyvre stb.) átadni a biztosítónak.
A károk mennyiségi és összegszerû megállapítása a biztosító vizsgálata után a károsulttal, és a biztosítottal való együttmû- ködést követôen történik meg.
A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ô kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését köz- vetlenül kielégítette.
A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, ha az egyezség megkötésében mind a biztosított, mind pedig a biztosító részt vett.
A biztosító szolgáltatási kötelezettségét a káresemény elbírá- láshoz szükséges utolsó dokumentum beérkezésétôl számí- tott tizenöt napon belül teljesíti.
19. Ügyféladatok továbbíthatósága
A biztosító a szerzôdés megkötésével, állományban tartásá- val, a szerzôdésbôl származó követelés megítélésével kap- csolatos, biztosítási titoknak minôsülô adatokat az adatvédel- mi szabályok megtartásával a Bit. (a biztosítókról és a bizto- sítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvény) rendelke- zései szerint harmadik személy részére (elektronikus adatfel- dolgozás céljából elektronikus adatfeldolgozó részére, vi- szontbiztosítás céljából viszontbiztosító részére, együttbizto- sítás esetén a kockázatot vállaló másik biztosítónak, adattá- rolás, nyilvántartás céljából érvényes kiszervezési szerzô- déssel rendelkezô szolgáltatónak illetve a biztosító szerzô- dött szakértôi részére a kockázatvállalás és a szolgáltatási igény rendezésével kapcsolatos szakértôi vélemény elkészí- tése céljából) átadhatja.
20. A pótlólagos befizetés intézménye
Az egyesület alapszabálya értelmében pótlólagos befizetést az igazgatótanács vagy az MNB, szolgáltatáscsökkentést az egyesület igazgatótanácsa állapíthat meg, abban az eset- ben, ha a tárgyévi szolgáltatások és esetleges veszteségek ellenértékére az egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a biz- tosítástechnikai tartalékok és a viszontbiztosítás együttesen nem nyújtanának elegendô fedezetet. A pótlólagos befizetés mértéke azonban nem haladhatja meg az egyesületi tag ál- tal bármilyen jogcímen teljesített éves befizetés 100%-át.
Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen felmerülô panaszokat a biztosító központi panaszirodájához lehet be- nyújtani, szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (sze-
mélyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, tele- faxon, elektronikus levélben):
Cím: 1108 Budapest, Venyige u. 3.
Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.
Telefon: x00-0-000-0000
A biztosítási szerzôdés illetve a tagsági jogviszony létrejötté- vel, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, to- vábbá a szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kap- csolatos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezé- sére természetes személy fogyasztó írásban panaszt nyújt- hat be a Pénzügyi Békéltetô Testülethez.
Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Levelezési cím: H-1525 Budapest, BKKP Pf. 172. Telefon: x00-0-00-00-000
A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának felté- tele, hogy a természetes személy fogyasztó elôzetesen a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.
A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az MNB-hez lehet fordulni panasszal.
Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Telefon: x00-00-000-000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bíróság- hoz is fordulhatnak, illetve természetes személy fogyasztó- nak nem minôsülô fél csak bírósághoz fordulhat.
22. A szerzôdés joga, alkalmazandó jog
A biztosítási szerzôdésre a magyar jog szabályai az irány- adók.
Preambulum
A KÖBE BÁF (Belföldi Árukár Felelôsség) biztosítása egy olyan fuvarozói fele- lôsségbiztosítás, amely a belföldön közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak nyújt biztosítási védelmet, üzleti szerzôdés alapján végzett egyes fuvarfeladatok kapcsán felmerült kártérítési kötelezettségük esetén.
A szerzôdô és a biztosító között létrejött biztosítási szerzôdés összhangban van az árufuvarozási tevékenységhez szorosan kapcsolódó fuvarozási (szállítmá- nyozási) szerzôdéstípus (fuvarjog) több szintû szabályozásával és sajátossága- ival, figyelembe veszi továbbá a szárazföldi fuvarozási ágat szabályozó álta- lános és egyéb speciális jogszabályokat valamint a kapcsolódó nemzetközi egyezményeket is.
A szerzôdô ajánlata és annak mellékletei, a biztosítási kötvény, a biztosítás ál- talános feltételei, valamint a különös feltételek, továbbá a szerzôdô felek által tett nyilatkozatok, megállapodások és záradékok, együttesen alkotják a bizto- sítási szerzôdést.
A biztosítási szerzôdésben a szerzôdô alapvetôen díjfizetésre, a biztosító pedig
– a szerzôdésben foglalt biztosítási események biztosítási feltételek szerinti be- következése esetén – biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát. A biz- tosítási szerzôdésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és a Bit. vonatkozó rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.
Fogalom meghatározások
A:
ADR: veszélyes anyagok közúti szállításáról szóló európai egyezmény rövidítése (Accord européen relatif au transport international des marchandises Dangereuses par Route). Az ADR a veszélyes anyagok csomagolására, rakomány-bizto- sítására és jelölésére vonatkozó különleges elôírásokat tar- talmaz. Az ADR-szállítmányok tehát veszélyes anyagot tar- talmazó szállítmányok. Veszélyes árunak minôsül minden olyan anyag, termék, amely a közlekedés biztonságát veszé- lyezteti. A megállapodás az anyagokat 9 veszélyességi osz- tályba sorolja.
B:
Bérvontatás: Jelen biztosítás szempontjából bérvontatásnak minôsül a biztosító nyilvántartásában regisztrált forgalmi rendszámú gépjármûvel díj ellenében végzett idegen pót- illetve félpótkocsi vontatása. Ebben az esetben a biztosító kockázatviselése – az adott fuvareszköz vonatkozásában – a vonó/vontató jármû és a vontatmány összekapcsolásával kezdôdik, és legkésôbb a szerelvény szétkapcsolásával ér véget. A biztosítási díj a kapcsolt pót- illetve félpótkocsik kö- zül a legmagasabb kockázati osztályba sorolt felépítmény változat alapján határozódik meg.
Bit.: 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl.
D:
Darabáru: kisebb méretû áru, amely „darabonként” mozgat- ható és berakodható. Vagyis általában minden olyan áru, amelyek szállításához nincs szükség további különleges tar- tályra és amelyek szállíthatók tehergépkocsin, konténerben vagy repülôgépen.
E:
Elektronikai áruk: kép- és hangátvételre, azok továbbítására, lejátszására, vagy rögzítésére képes híradástechnikai esz- közök és tartozékaik, pl. tv, mûholdvevô bel- és kültéri egy- ségei, rádió telefon, mobiltelefon, ezek alkatrészei, tartozé- kai, hanglemez- és audio CD-lejátszó, DVD- és egyéb for- mátumú digitális adathordozó lejátszó, házimozi, video, fény- képezôgép, számítógép, laptop, projektor, fénymásoló, audio-, video-, és mágnesszalagok, audio- és videó CD-k, DVD-k, bakelit lemezek.
F:
Fuvarlevél: a feladó által kiállított árukísérô dokumentum. Bi- zonyítja a fuvarozási szerzôdés megkötését, igazolja annak tartalmát, és a feladótól történô átvételkor és a címzetthez történô kiszállításkor átvételi elismervényként is szolgál.
Fuvarozó: fuvarozási szerzôdés alapján, díjazás ellenében továbbít küldeményeket a feladó által megjelölt címzettnek és rendeltetési helyre.
G:
Gyûjtôáru: több feladó darabáru-megrendelései, amelyeket a szállítmányozó összegyûjt, csoportosít és gyûjtôrakomány- ként eloszt az egyes címzettek között.
H:
Hozzátartozó: A Ptk. 8:1 § (1) bekezdése alapján a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házas- társa, a házastársa egyenes ágbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.
Hûtött áru: hûtve szállítandó áru. Ide tartozhatnak például élelmiszerek (gyümölcs), de akár gyógyszerek illetve gyógy- szeripari termékek is.
J:
Jármû szerelvény: olyan összekacsolt közúti jármûvek egy- sége, amelyek a közúti forgalomban egyetlen egységként vesznek részt.
Jövedéki termék: 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben nevesített termékek:
a) ásványolaj,
b) alkoholtermék,
c) sör,
d) bor,
e) pezsgô,
f) köztes alkoholtermék,
g) dohánygyártmány.
K:
Káridôponti érték: a károsodott vagyontárgynak a káridôpon- ti beszerzési, újra elôállítási, illetve becsült értékébôl kerül ki- számításra, az idôközi értékcsökkenés levonásával.
Közúti jármû: nem csupán a motorral ellátott közúti gépjármû- vet jelöli, hanem minden ahhoz való kapcsolódás céljára ké- szült pótkocsit, félpótkocsit vagy egyéb speciális vontatmányt is.
N:
Nagy méretû áru: nagy térfogatú vagy nagy méretû küldemé- nyek vagy termékek, amelyek nem rakhatók egymásra.
Nehéz áru: rendkívül nehéz vagy szokatlanul hosszú, széles vagy magas rakomány, amely segédeszköz – például daru vagy emelôbak – nélkül nem szállítható.
Nyerges szerelvény: nyerges vontatónak is nevezik. Rakodó- tér nélküli nyerges vontatóból és (kicserélhetô) nyerges fél- pótkocsiból áll. A nyerges vontató tehát nem szállít árut, csak az árut szállító nyerges félpótkocsit vontatja – innen ered a
„vontató” elnevezés.
Ö:
Ömlesztett tömegáruk: ömleszthetô, azaz darabos, szemcsés áru, pl. szén, gabona, szén érc, kavics, cukor, cement, rönk- fa, nyers papír stb.
P:
Postai küldemény: Jelen biztosítás szempontjából postai kül- deménynek minôsül különösen az a küldemény, amely a fel- adáskor egyedileg dokumentáltan nem kerül beazonosítás- ra, és feladáskori értékét elôzetesen írásban nem rögzítik.
Ptk.: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvrôl.
S:
Sértetlen csomagolás: Jelen biztosítás szempontjából a cso- magolás sértetlensége – különösen áruhiány esetén – nem csak az áru közvetlen csomagolásának sértetlenségére, ha- nem a plomba, a zár, valamint a fuvareszköz ponyvájának sértetlenségére is vonatkozik.
Sorozatkár: jelen biztosítás szempontjából sorozatkárnak minôsülnek az ugyanazon károkozói magatartásból és okból eredô, de eltérô idôpontokban bekövetkezô károk, melyek között jogi, gazdasági, vagy mûszaki vonatkozásokban ok- okozati összefüggés áll fenn.
Súlyos vagy terjedelmes áru: olyan tárgy, amelyet súlyánál, terjedelménél vagy jellegénél fogva általában nem fuvaroz- nak sem zárt közúti jármûben, sem zárt szállító tartályban.
SZ:
Szállítmányozó: szállítmányozási szerzôdés alapján a külde- mény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szer- zôdéseket köt saját nevében és megbízója számlájára, to- vábbá a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb (pl. logisztikai, szervezési, vámügyintézési stb.) teendôket lát el.
Szállítótartály: olyan szállító berendezés, (rakszekrény, fel- szerelhetô tartály vagy hasonló szerkezet), amely:
• áruk elhelyezésére szolgáló teljesen vagy részben zárt re- keszt képez,
• állandó jellegû és ebbôl eredôen kellô szilárdságú ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen,
• kifejezetten abból a célból készült, hogy az áruknak egy vagy több szállítási mód igénybevételével történô, átrakás okozta megszakítástól mentes fuvarozását megkönnyítse,
• úgy készült, hogy könnyen kezelhetô legyen, különösen az egyik szállítási módról a másikra való átrakás során,
• úgy készült, hogy könnyen megrakható és üríthetô legyen,
• legalább 1 m3 ûrtartalmú,
• a leszerelhetô karosszéria a szállítótartályhoz sorolható.
T:
Teljesítési segéd (alvállalkozó): teljesítési segédek körébe sorolható a kötelezett (fuvarozó) alkalmazottja, megbízottja, de az alvállalkozó is.
Téves kiszolgálás: amennyiben az árut téves címre, vagy té- ves címzettnek kézbesítik.
V:
Vállalkozás: A Ptk. 8:1. § (1) bekezdése alapján a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.
Általános feltételek
A KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (to- vábbiakban: Biztosító) jelen felelôsségbiztosítás feltételei szerint, a szerzôdô által megfizetett biztosítási díj ellenében, a biztosítási szerzôdésben meghatározott mértékig, vállalja azon véletlen és balesetszerûen bekövetkezett dologi károk megtérítését, amelyeket a közúti árufuvarozási engedéllyel rendelkezô biztosított, árufuvarozási (árutovábbítási) szerzô- dés alapján végzett tevékenysége során – fuvarozói minôsé- gében – a küldemény magyarországi telephelyen történô át- vételétôl a szintén Magyarország területén történô kiszolgál- tatásig terjedô tartam alatt okozott, azokban az általa fuvaro- zásra átvett vagyontárgyakban, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
A biztosítás kizárólag a szerzôdésben rendszám alapján, vagy bármely más módon, egyedileg azonosított fuvareszkö- zökkel végzett fuvarfeladatokra érvényes, a biztosítási idô- szakban végzett fuvarozások számosságától függetlenül.
1. BIZTOSÍTÓ, SZERZÔDÔ, BIZTOSÍTOTT
1.1. Biztosító: A KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület, 1108 Budapest, Venyige u. 3.
1.2. Szerzôdô: A KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosí- tó Egyesület tagja, természetes személy vagy vállal- kozás, aki a biztosítási ajánlatot megtette és a szerzô- dés létrejötte esetén a díj megfizetésére kötelezettsé- get vállal.
A biztosító jognyilatkozatainak címzettje a szerzôdô, továbbá a szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.
1.3. Biztosított (alapbiztosított): A biztosítási ajánlaton és a biztosítási kötvényben is nevesített, Magyarországon bejegyzett, a hatályos magyar jogszabályok szerint közúti árufuvarozói tevékenység folytatására jogosult vállalkozás, aki az általa szállításra átvett vagyontár- gyakért, fôvállalkozóként – árufuvarozói minôségében
– kártérítési kötelezettséggel tartozik.
1.3.1. Biztosított személynek minôsül továbbá a biztosított (alapbiztosított) alkalmazottja, illetve – kizárólag a szerzôdésben foglalt pótdíj megfizetése esetén – a biztosított fuvarozási szerzôdésben foglalt kötelezett- ségei végrehajtásához igénybe vett és a biztosítási szerzôdésben is nevesített alvállalkozója (teljesítési segéd).
1.3.2. Amennyiben az alvállalkozó a biztosítási szerzôdésben nem került nevesítésre és a pótdíjat nem fizették meg utána, nem minôsül biztosítottnak, az általa okozott károkra a biztosító jelen szerzôdés alapján nem telje- sít szolgáltatást.
2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS LÉTREJÖTTE
2.1. A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodá- sával jön létre.
2.2. Szerzôdô a biztosítási szerzôdés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi.
2.3. Szerzôdô és/vagy biztosított szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges, min- den olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett, illetve amelyekre vonat- kozóan a biztosító – az elôzetes kockázatelbírálás során, továbbá a szerzôdés részét képezô ajánlaton, illetve annak mellékleteiben (pl. adatlap, összesítô lap, módosító lap stb.) – kérdést tett fel.
2.4. Biztosító a szerzôdô ajánlatát a kötvénykiállításra jo- gosult szervéhez történô beérkezéstôl számított ti- zenöt napon belül bírálja el. Amennyiben a biztosító szerzôdô ajánlatára a rendelkezésére álló tizenöt na- pon belül nem nyilatkozik, a szerzôdés a kockázatel- bírálási idô elteltét követô napon, az ajánlat szerinti tartalommal jön létre, az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása idôpontjára visszamenô hatállyal, fel- téve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonat- kozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díj- szabásnak megfelelôen tették.
2.5. Amennyiben az ajánlatot a biztosító a fentiek szerint rendelkezésére álló 15 napos határidôn belül vissza- utasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem köteles, az esetlegesen megfizetett biztosítási díjakat az elutasítástól, de legkésôbb a díj beérkezésétôl számított nyolc napon belül vissza- utalja.
2.6. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés valamely lényeges kérdésekben eltér jelen feltételektôl, a biztosító a szerzôdés létrejöt- tétôl számított tizenöt napon belül írásban javasolhat- ja a szerzôdés feltételeknek megfelelô módosítását.
2.7. Amennyiben a szerzôdô fél a biztosító módosító javas- latát nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetôleg a módo- sító javaslat kézhezvételétôl számított tizenöt napon be- lül a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.
2.8. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl kötvényt/elektroni- kus kötvényt állít ki.
2.9. Amennyiben a kötvény tartalma a szerzôdô ajánlatá- tól eltér és az eltérést a szerzôdô késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény tartalma sze- rint jön létre. E rendelkezést lényeges eltérésekre ki- zárólag akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az elté- résre a szerzôdô figyelmét a kötvény kiszolgáltatása- kor írásban, külön is felhívta.
2.10. A szerzôdô ajánlata és annak mellékletei, a biztosítási kötvény, a biztosítás Általános feltételei, valamint a Különös feltételek, továbbá a szerzôdô felek által tett nyilatkozatok, megállapodások és záradékok, együt- tesen alkotják a biztosítási szerzôdést.
3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MÓDOSÍTÁSA
3.1. Amennyiben a biztosító szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülmények- rôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredménye- zik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt na- pon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító ja- vaslat közlésétôl számított harmincadik napon meg- szûnik, ha a biztosító erre a következményre a módo- sító javaslat megtételekor a szerzôdô fél figyelmét fel- hívta.
3.2. Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt szerzôdô a szerzôdés módosítását kezdeményezi, a biztosító a módosítási igényt a kötvénykiállításra jogosult szervé- hez történô beérkezéstôl számított tizenöt napon belül bírálja el.
3.3. A módosított feltételek szerinti kockázatviselés legko- rábban a módosítási igény a biztosító kötvénykiállítás- ra jogosult szervéhez történô beérkezését követô nap nulla órájakor kezdôdhet meg, amennyiben a módosí- tást a biztosító elfogadta.
3.4. A biztosító jogosult arra, hogy a szolgáltatást befolyá- soló tényezôk, vagy a vállalt kockázati körülmények megváltozása esetén javaslatot tegyen a biztosítási szerzôdés soron következô biztosítási idôszakára vo- natkozó módosítására, amelyrôl a szerzôdôt írásban kell tájékoztatnia, legalább az évforduló elôtt 60 nap- pal.
3.5. Amennyiben szerzôdô a biztosító által javasolt változ- tatásokkal a szerzôdést nem kívánja fenntartani, a biztosítási szerzôdést a biztosítási idôszak végére fel is mondhatja.
3.6. Amennyiben szerzôdô a biztosító módosítási javasla- tát írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító el- fogadottnak tekinti.
4. A SZERZÔDÉS TARTAMA
4.1. A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú, a tarta- mon belüli biztosítási idôszak egy év, a biztosítási év- forduló pedig a kockázatviselés kezdô napja, amely a soron következô biztosítási idôszak elsô napja is egy- ben.
5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MEGSZÛNÉSE
A biztosítási szerzôdés, illetve a biztosítási fedezet részben vagy egészben megszûnhet:
• évfordulóra történô felmondással,
• díjnemfizetéssel,
• érdekmúlással,
• közös megegyezéssel.
5.1. Felmondás
5.1.1. A szerzôdést – vagy annak vonatkozó részét – a felek írásban, a biztosítási idôszak végére mondhatják fel. A felmondási idô harminc nap. Évfordulóra történô fel- mondás esetén, a szerzôdés és a biztosító kockázat- viselése – részben vagy egészben – a biztosítási idô- szak utolsó napján, huszonnégy (24.00) órakor meg- szûnik.
5.2. Díjnemfizetés
5.2.1. Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyel- meztetés mellett – a szerzôdô felet a felszólítás elkül- désétôl számított nyolcnapos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredmény- telen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosí- tó a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton ér- vényesíti. A szerzôdô elôzetes felhatalmazása alapján a biztosító – jelen pont szerinti felhívási kö- telezettségének – jogosult a szerzôdô által megadott e-mail címre küldött értesítés útján eleget tenni.
5.2.2. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fi- zették meg és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó, fentiekben részletezett szabályok alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzô- dés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díj- jal arányos idôtartamra marad fenn.
5.3. Érdekmúlás
5.3.1. Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek – részben vagy egészben – meg- szûnt, az érdekmúlás napjával a biztosító adott jár- mûre vonatkozó kockázatviselése és egyben a bizto- sítási szerzôdés vonatkozó része is – biztosítási ese- mény bekövetkezése nélkül – megszûnik. A biztosítót ebben az esetben az érdekmúlással megszûnt fede- zet tekintetében a megszolgált idôszak utolsó napjáig esedékes díj illeti meg.
5.3.2. Jelen szerzôdés szempontjából érdekmúlásnak minô- sül különösen például valamely nyilvántartásba vett fuvareszköz eladása, forgalomból való kivonása, az árufuvarozói tevékenység megszüntetése, bérleti szerzôdés lejárata.
5.4. Közös megegyezés
5.4.1. Jelen biztosítási szerzôdés a felek kölcsönös megál- lapodásával bármikor megszüntethetô. Ilyen esetben a biztosítót a megszûnés napjáig járó díj illeti meg.
6. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE
6.1. A biztosító kockázatviselésének (veszélyviselésének) kezdete az az idôpont, amelytôl kezdôdôen a biztosí- tó átvállalja a biztosítási szerzôdésben meghatározott kockázatokat. Kockázatviselés kizárólag érvényesen létrejött szerzôdés esetében indulhat meg.
6.2. A biztosító kockázatviselésének legkorábbi kezdete az ajánlat aláírását követô nap nulla (0.00) órája, amennyi- ben a felek halasztott kockázatviselésben külön nem állapodtak meg, feltéve, hogy az ajánlatot annak beér- kezésétôl számított 15 napon belül a biztosító változat- lan tartalommal elfogadta vagy arra nem nyilatkozott.
6.3. Halasztott kockázatviselés esetén a biztosító kockázat- viselésének kezdete az ajánlaton feltüntetett idôpont, de a kockázatviselés kizárólag csak abban az esetben indulhat meg, ha a biztosítási szerzôdés létrejön.
6.4. A jelen szerzôdésben regisztrált egyes fuvareszközö- kön szállított áru vonatkozásában a biztosító kockázat- viselése akkor kezdôdik, amikor az elszállításra elô- készített, a biztosított fuvarozó vagy képviselôje által sértetlenül vagy jegyzôkönyvben rögzített sérüléssel átvett küldemény, a belföldi feladási helyen elfuvaro- zás céljából a szállító jármûbe berakodásra került, a berakodás és a küldemény rögzítése és betakarása véglegesen befejezôdött, valamint a rakomány tömeg- igazolásának (mérlegjegy, nyilatkozat stb.) átadása a fuvarozó, vagy képviselôje részére megtörtént.
6.5. A kockázatviselés a biztosított által szállított áru bel- földi rendeltetési helyén a címzettnek történô kiszol- gáltatásig, a kirakodás, kitárolás megkezdéséig tart – beleértve a szükségszerû várakozásokat, esetleges átrakásokat is – de legkésôbb a fuvarozási szerzôdés, jelen biztosítási szerzôdés kockázatviselésének végét meg nem haladó megszûnéséig.
6.5.1. A szükségszerû várakozások és átrakások tekinteté- ben a biztosító kockázatviselése az alábbiakat foglal- ja magába:
• a fuvarozott áru szállítás tartama alatt végzett, maxi- mum egyszeri, több átrakodás esetén az elsô átra- kodás tizenkét (12) óránál nem hosszabb tartamát,
• a fuvarozott áru kettô (2) napnál nem hosszabb, na- pi huszonnégy (24) órán keresztül ôrzött helyen tör- ténô tárolásának idôtartamát,
• forgalmi akadályok, vagy mûszaki meghibásodás miatt szükségessé váló kényszerû várakozások tar- tamát,
• a jogszabályokban is rögzített kötelezô állási, pihe- nési idôszakok tartamát,
• a technikai okokra (pl. üzemanyag-feltöltés) vissza- vezethetô megszakítások és a biztonságos tovább-
haladáshoz szükséges szerviz, karbantartás (pl. ke- rékcsere, izzócsere) idôtartamát is.
6.5.2. Jelen feltételek szerint nem minôsül a fuvarozás szo- kásos lebonyolítása alatti várakozásnak, így a biztosí- tási fedezet sem terjed ki azokra a károkra, amelyek különösen az alábbi okok miatti állásidôk tartama alatt következnek be:
a) a fuvarozó az áru átvételét követôen a fuvarozás teljesítése céljából nem indult el, a lerakóhelyre történô közlekedést nem kezdte meg,
b) a megkezdett áruszállítás rendes folyamatát a fu- varozással járó szokásos várakozási okoktól (pl. kötelezô pihenôidô, áru átadással, átvétellel kap- csolatos adminisztráció, ügyintézés, személyes szükségletek stb.) eltérô okból megszakította, ki- véve, ha ezekre valamely, a fuvarozó hatáskörén kívül esô, az áru átvételének idôpontjában még nem ismert, a szállítás tartama alatt felmerülô kényszerítô körülmény miatt került sor.
6.5.3. Az átvétel idôpontjának a fuvarlevél kiállításának pon- tos idôpontját kell tekinteni, a kiszolgáltatás (átadás) idôpontjának pedig a fuvarlevélre felvezetett elismer- vény kiállításának pontos idôpontját.
6.5.4. Ömlesztett, illetve szóródó áruk esetében a biztosító kockázatviselése akkor kezdôdik, amikor a rakomány a feladóhelyen elszállítás céljából már betöltésre, fel- töltésre (berakodásra) és betakarásra került, valamint a rakomány tömegigazolásának (mérlegjegy, nyilat- kozat stb.) átadása a fuvarozó, vagy képviselôje ré- szére megtörtént. A kockázatviselés az áru szállító- eszközrôl történô lefejtés, le/kiengedés (kirakodás) megkezdésével ér véget.
7. DÍJFIZETÉS, PÓTDÍJ
7.1. A biztosítás díját a biztosító biztosítási idôszakonként határozza meg. A BÁF biztosítás éves díjú. Az éves díj negyedéves, féléves részletekben, vagy 600 ezer forintot meghaladó éves díj esetén havonta is fizethe- tô. A díjfizetési gyakoriság az ajánlaton és a biztosítási kötvényen kerül meghatározásra.
7.2. A biztosítás éves díja az árufuvarozásban résztvevô és a biztosítási szerzôdésben (ajánlaton és kötvényen) rendszámonként nyilvántartott, jármûvenként, szerel- vényenként, a teherbírás, a felépítmény, a szállított áruk jellege, a választott önrészesedés és a kártéríté- si limit figyelembevételével, valamint a záradékokban rögzített speciális kockázatok pótdíjainak figyelembe- vételével, a biztosítani kívánt jármûvek, illetve a sze- relvények db-száma alapján kerül meghatározásra.
7.3. A biztosítási díjat valamennyi rakfelülettel rendelkezô, biztosításra feladott jármû- vagy szerelvényegységre meg kell fizetni.
7.4. A szerzôdés tartama alatt fedezetbe vont jármûvek idôarányos díja a módosított kockázatviselés elsô napján esedékes.
7.5. A biztosítási idôszak alatt a fedezetbôl kivont jármû- vek, szerelvények korábban megfizetett biztosítási dí- ja a kivonás napjáig illeti meg a biztosítót, a fennma- radó biztosítási díj idôarányos részét a biztosító visszafizeti a szerzôdônek.
7.6. Szerzôdô köteles a kötvényen meghatározott biztosí- tási díjat a szerzôdés szerinti gyakorisággal és díjfize- tési módon, legkésôbb az esedékesség idôpontjában megfizetni.
7.7. Szerzôdô jogosult az általa a szerzôdéskötéskor, vagy a szerzôdés tartama alatt választott díjfizetési gyakoriságot és díjfizetési módot megváltoztatni. A szerzôdô által írásban benyújtott módosítási igényt a biztosító legkorábban a módosítási igény – a biztosí- tó kötvénykiállításra jogosult szervéhez történô – be- érkezését követô harmincadik nap utáni elsô esedé- kességkor érvényesíti.
7.8. A biztosítás elsô díja a kockázatviselés megkezdésé- nek napján esedékes.
7.9. A biztosítás folytatólagos díja mindig annak az idô- szaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj, vagy díjrészlet vonatkozik.
7.10. A soron következô biztosítási idôszakra vonatkozó dí- jat a biztosító köteles a biztosítási idôszak megkezdése elôtt legalább hatvan nappal, írásban a szerzôdô tu- domására hozni.
7.11. Amennyiben a szerzôdô a biztosító által javasolt díjon a szerzôdést a soron következô biztosítási idôszakra nem kívánja fenntartani, a biztosítási szerzôdést a biztosítási idôszak végére fel is mondhatja.
Amennyiben a szerzôdô a díjemelésre vonatkozó szer- zôdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti.
7.12. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosí- tó a teljes biztosítási évre járó díj megfizetését köve- telheti.
7.13. A folytatólagos díj meg nem fizetésével megszûnt biz- tosítási szerzôdést, a biztosítási díj utólagos, a szer- zôdés megszûnését követô megfizetése nem helyezi újra hatályba.
7.14. A szerzôdés megszûnését követô százhúsz napon belül a felek a szerzôdést közös megegyezéssel, az elmaradt díj megfizetését követôen, újra érvénybe he- lyezhetik (reaktiválás).
7.15. A biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helye- zés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helye- zésének idôpontja között eltelt idôszakra.
8. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
8.1. A biztosító káreseményenkénti térítésének felsô hatá- ra a biztosítási összeg.
8.2. A biztosítási szerzôdés biztosítási összegei három szinten határozódnak meg, amelyek az alábbiak:
• biztosítási esemény szintû limit,
• fuvareszköz szintû, káreseményenkénti limit,
• szerzôdés szintû, idôszaki limit.
8.3. A vonatkozó biztosítási összeg minden esetben a biz- tosító térítésének felsô határa, amely az alábbi szabá- lyok figyelembevételével kerül megállapításra.
8.4. Biztosítási esemény szintû limit
8.4.1. Amennyiben az adott biztosítási esemény kapcsán a szerzôdés tartalmaz biztosítási esemény szintû bizto- sítási összegkorlátot (limitet) a biztosító térítésnek maximuma ez a biztosítási összeg.
8.4.2. A Különös feltételekben részletezett kárelhárítás, fuva- rozási késedelem és konténer sérülés biztosítási ese- mények vonatkozásában a biztosítási szerzôdés a biztosítási feltételekben és kötvényben is részletezett biztosítási esemény szintû limitet tartalmaz.
8.5. Fuvareszköz szintû, káreseményenkénti limit
8.5.1. Amennyiben az adott biztosítási eseményhez nem tartozik konkrét esemény szintû limit, a biztosító térí- tésnek felsô határa a fuvareszköz szintû, káresemé- nyenkénti limit.
8.5.2. A fuvareszközhöz rendelt káreseményenkénti limit a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen rendszámonként (jármûvenként/szerelvényenként) külön-külön Ft-ban meghatározott összeg, amely a biz- tosító káreseményenkénti kártérítési kötelezettségének felsô határa.
8.6. Szerzôdés szintû, idôszaki limit
8.6.1. Egy teljes biztosítási idôszak és a szerzôdésben sze- repeltetett valamennyi jármû vonatkozásában a kárki- fizetések összege nem haladhatja meg a szerzôdés- szintû, idôszaki limit mértékét.
8.6.2. Az egyes fuvareszközökhöz tételesen rendelt biztosí- tási összegeken (fuvareszköz szintû, káreseményen- kénti limit) túl, a szerzôdés egy, a szerzôdésben biz- tosított valamennyi jármûre/szerelvényre együttesen vonatkozó a teljes biztosítási idôszakban kifizethetô, maximális kártérítési limitre vonatkozó, Ft-ban rögzí- tett biztosítási összegkorlátot is tartalmaz, amely az ajánlaton, kötvényen kerül feltüntetésre.
8.7. A szerzôdés szintû, idôszaki limit összege az ugyan- azon biztosítási idôszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, a biztosí- tási összeg eredeti értékre történô feltöltése az adott biztosítási idôszakon belül nem lehetséges, a szerzô-
dés a csökkentett összeggel marad hatályban, a folyó biztosítási idôszak végéig.
9. ÖNRÉSZESEDÉS
9.1. A szerzôdés feltételei szerint vonatkozó önrészt a biz- tosító a káreseményenkénti kártérítés összegébôl minden esetben levonja.
9.2. Jelen biztosítási szerzôdés a szerzôdô által szerzô- déskötéskor választott limitösszegekhez, fuvareszköz típusokhoz és a különbözô biztosítási eseményekhez tartozó, a szállított áruféleségek alapján – az esetle- ges egyéb pótdíjas kockázatok figyelembevételével – a biztosító által elôre meghatározott önrész kombiná- cióval köthetô.
9.3. A szerzôdô által választott és a szerzôdésben kialakí- tott kockázati feltételrendszerhez tartozó konkrét ön- rész-kombináció összegszerû értékeit a biztosítási szerzôdés (ajánlat, kötvény) tartalmazza.
9.4. A szerzôdéskötéskor kialakított önrész séma legkoráb- ban a biztosítási évfordulón módosítható. Az önrész módosítására mindkét fél javaslatot tehet, írásban a biz- tosítási évfordulót legalább hatvan nappal megelôzôen.
10. A SZERZÔDÔ / BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI
10.1. Amennyiben a szerzôdést nem a biztosított köti, a biz- tosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerzôdô fél a hozzá intézett nyilatkoza- tokról és a szerzôdésben bekövetkezett változásokról köteles tájékoztatni a biztosítottat.
10.2. A szerzôdô és a biztosított köteles szerzôdéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges vala- mennyi olyan információt, körülményt a biztosítóval kö- zölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett. Lénye- gesnek tekinthetô mindaz az információ, adat, körül- mény, amelyekre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton, illetve az ahhoz kapcsolódó adatlapon, nyilatkozaton kérdés szerepel, még akkor is, ha a megadott adatok, információk üzleti titkot képeznek. A biztosító kérdé- seire írásban adott, a valóságnak megfelelô és teljes körû válaszokkal a szerzôdô/biztosított fél közlési kö- telezettségének eleget tesz.
10.3. A közölt adatok és információk ellenôrzését a biztosí- tó részére lehetôvé kell tenni, az ellenôrzési lehetôség viszont nem mentesíti a szerzôdôt és a biztosítottat a közlési kötelezettség alól.
10.4. A közlési kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdô fe- let és a biztosítottat. Egyikük sem védekezhet olyan körülmény, vagy változás nem-tudásával, amelyet bár- melyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki
bejelenteni, noha arról tudnia kellett és az közlésre, bejelentésre köteles lett volna.
VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
10.5. A szerzôdô és biztosított köteles a folyamatban lévô szerzôdés kockázatviselése szempontjából lényeges körülmények változását 2 munkanapon belül, írásban bejelenteni a biztosítónak. Lényegesnek tekinthetô va- lamennyi olyan adat, információ, amelyet a biztosítási szerzôdés, illetve annak kapcsolódó dokumentumai (pl. ajánlat, adatlap, nyilatkozat, kötvény stb.) tartal- maznak, különös tekintettel az alábbiakra:
• szerzôdô/biztosított telephelycímének, levelezési cí- mének megváltozása,
• valamely biztosított jármû felépítmény jellegének ha- tósági engedéllyel történô megváltozása,
• valamely biztosított jármû vagyonvédelmében – a szerzôdéskori állapothoz képest – bekövetkezett változása,
• valamely biztosított fuvareszköz/szerelvény forga- lomból történô kivonása,
• új fuvareszköz/szerelvény üzembe állítása,
• a biztosított által folytatott tevékenység körülményei- nek, profiljának jelentôs változása,
• a szerzôdésben fedezett kockázatra kötött, további biztosítási szerzôdés létrejötte,
• biztosított vállalkozással szemben csôd- és/vagy felszá- molási- és/vagy végelszámolási eljárás megindítása.
KÖZLÉSI, VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSZEGÉSE
10.6. A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötele- zettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsé- ge nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhall- gatott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
10.7. Szerzôdô/biztosított köteles a tôle telhetô módon min- dent megtenni a káresemények megelôzése, elkerü- lése céljából, különös tekintettel az alábbiakra:
a) A szállítások megkezdése elôtt köteles gondoskod- ni arról, hogy a – fuvarozandó áru természetét, va- lamint a fuvarfeladat ellátását befolyásoló összes egyéb körülményeket is figyelembe véve – a fuvar- eszköz a fuvarozás során elôre látható idôjárási kö- rülményeknek, útviszonyoknak és egyéb várhatóan közreható tényezôknek, valamint a KRESZ szabá- lyai szerinti üzemeltetési és mûszaki, közlekedés- biztonsági elôírásoknak megfelelô legyen.
b) A szállítások megkezdése elôtt köteles gondoskod- ni arról, hogy a szállítandó áru/rakomány rakfelü- leten történô elhelyezése és rögzítése szakszerû és biztonságos legyen, egyben feleljen meg a ra- komány rögzítésre, illetve a rögzítéshez használt eszközökre, felszerelésekre vonatkozó hatósági elôírásoknak, jogszabályoknak és szabványoknak (pl. MSZ EN 12640:2000 stb.).
c) A szállítások megkezdése elôtt köteles gondos- kodni arról, hogy a továbbítandó áru, felvételre, fuvarozásra alkalmas állapotban legyen.
d) A biztosított köteles az általa folytatott tevékeny- ségre vonatkozó jogszabályi és egyéb hatósági elôírások és szabályok betartásáról és betartatá- sáról gondoskodni.
e) A biztosított köteles a fuvarozási tevékenység so- rán a gazdaságosságot és a küldemény biztonsá- gát szem elôtt tartani, a küldemény továbbítását ezen szempontok figyelembevételével végezni. A gazdaságosság magában foglalja az árutovábbí- tás gyorsaságát, illetve a fuvarozási költségek mi- nimalizálását. A biztonságra való törekvés követel- ménye azt jelenti, hogy a fuvarozónak a tevékeny- ség ellátása során megfelelô gondossággal kell eljárnia, a küldeményt meg kell óvnia a sérüléstôl, rongálástól, elveszéstôl.
f) A biztosított fuvarozási tevékenysége során min- denkor köteles ügyelni a biztosított szerelvény (kü- lönösen a raktér) szakszerû lezárására, a jármû szükségszerû elhagyása esetén köteles annak ôr- zésérôl gondoskodni.
g) Amennyiben a fuvarozó olyan utasítást kap, vagy a fuvarozási tevékenység során olyan körülmény áll elô, amely veszélyezteti a fuvarozás gazdaságos, gyors és biztonságos teljesítését, köteles erre a fel- adó vagy a rendelkezésre jogosult figyelmét felhívni.
h) A fuvarozott áru kiszolgáltatását megelôzôen a biztosított vagy képviselôje köteles meggyôzôdni a szolgáltatásra jogosult vagy képviselôje sze- mélyazonosságáról.
10.8. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését kö- vetôen köteles a tôle telhetô módon mindent megten- ni a bekövetkezett károk enyhítésére, különös tekin- tettel az alábbiakra:
a) Szerzôdô/biztosított köteles minden tudomására jutott kárt haladéktalanul, írásban bejelenteni a biz- tosítónak. Köteles továbbá a rendelkezésre álló és a káreseményre vonatkozó valamennyi okmá- nyát a biztosítónak haladéktalanul megküldeni (fu- varlevél, káreseményekkel kapcsolatos levelezés, áruszámla, packing-list, kárjegyzôkönyv, helyszíni jegyzôkönyv stb.).
b) Szerzôdô/biztosított köteles a kár enyhítésérôl, el- hárításáról gondoskodni. Köteles továbbá a bizto- sító számára valamennyi felvilágosítást, okmányt megadni, amely a kár mértékének megállapításá- hoz rendelkezésre áll.
c) Szerzôdô/biztosított a biztosító elôzetes beleegye- zése nélkül nem jogosult az adott káreseményhez tartozó – önrészt meghaladó mértékû – kötele- zettség elismerésére.
d) Szerzôdô/biztosított köteles haladéktalanul értesí- teni a biztosítót, amennyiben tudomására jut, hogy a rendelkezésre jogosult egyáltalán nem, vagy csak értékcsökkentve hajlandó átvenni az árut – lehetôséget adva ezzel a biztosítónak az esetle- ges kárenyhítési, kármegállapításban való közre- mûködésre.
e) Szerzôdô/biztosított köteles a biztosító számára a harmadik féllel szembeni visszkereseti igények ér- vényesítésének lehetôségét biztosítani és az eh- hez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bi- zonylatot a biztosító rendelkezésére bocsátani.
f) A hûtés hiányosságára visszavezethetô károk esetében a biztosítottnak igazolnia kell a fuvaroz- tató által elôírt teremhômérsékletet, a berakodás-, il- letve kirakodáskori mag- és teremhômérsékletet.
10.9. Szerzôdô/biztosított a biztosító szolgáltatási kötele- zettségének teljesítéséhez a káresemény bekövet- keztét igazoló, valamint a szolgáltatásra való jogosult- ság és a szolgáltatási összeg pontos megállapításá- hoz szükséges alábbi okiratokat és dokumentumokat köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani:
a) hiánytalanul és teljes körûen kitöltött kárbejelentô lapot,
b) a fuvarlevél (szállítólevél, fuvarmegbízás) rendel- kezésre jogosultságot igazoló, lehetôség szerint eredeti példányát,
c) gyûjtôáruk esetén a rakományjegyzéket,
d) káreseményben érintett gépjármû (szerelvény) for- galmi engedélyeinek másolatát,
e) káreseményben érintett gépjármû vezetôjének ve- zetôi engedély másolatát,
f) áruszámlát, kereskedelmi számlát, javítási számlát,
g) tételesen megbontott, összegszerû kárigényt,
h) a károsulttal folytatott valamennyi levelezés máso- latát,
i) a gépjármûvezetô meghallgatási jegyzôkönyvét,
j) a fuvarfeladatra vonatkozó belsô utasítást,
k) a szállított áru nem megfelelô hômérsékleten tar- tásával összefüggésbe hozható károk esetén a thermográfot (thermoscriptet) és/vagy hûtôlapot,
l) a maradvány áru hasznosításának vagy megsem- misítésének igazolását (pl. megsemmisítési jegy- zôkönyv, megsemmisítési számla, fotók, amennyi- ben ilyen készült),
m) ténymegállapító jegyzôkönyvet,
n) jogátruházó, joglemondó nyilatkozatot (különösen szállítmánybiztosító visszkeresete esetén),
o) tûz, lopás, rablás, közlekedési baleset esetén a rendôrségi/hatósági feljelentést/igazolást és az el- járást lezáró határozatot,
p) fuvarozási megbízást.
10.10. Az igényérvényesítéshez szükséges fentiekben felso- rolt dokumentumokat minden esetben magyar nyelven kell a biztosító rendelkezésére bocsátani. Amennyiben valamely, a kárigény érvényesítéséhez szükséges do- kumentum magyar nyelven nem áll rendelkezésre, an- nak fordítási költsége az igény érvényesítôjét terheli.
10.11. A biztosítási esemény (káresemény) bekövetkezése esetén a biztosított (gépjármûvezetô) a tudomásra ju- tást követôen, haladéktalanul köteles értesíteni a biz- tosítót egyben lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tar- talmának ellenôrzését.
10.12. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerzôdô fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövet- kezését 2 munkapon belül nem jelenti be a biztosító- nak és emiatt a szolgáltatási kötelezettség szempont- jából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
10.13. A biztosított a biztosító által végzett helyszíni szemle idôpontjáig a káresemény helyszínét kizárólag olyan mértékben változtathatja meg, amely a kárenyhítés- hez feltétlenül szükséges, illetve a kár beazonosítha- tóságát nem befolyásolja. Amennyiben ez nem lehet- séges a területileg illetékes önkormányzat, rendôrha- tóság, vagy útfenntartó képviselôjének bevonásával – lehetôség szerint fényképfelvételeket is tartalmazó – jegyzôkönyvben kell rögzíteni a körülményeket.
10.14. A biztosított akkor is köteles haladéktalanul értesíteni a biztosítót, ha tudomására jut, hogy a rendelkezésre jogosult egyáltalán nem, vagy csak értékcsökkentve hajlandó átvenni az árut. Ilyen esetben a biztosított köteles az igényjogosult, rendelkezésre jogosult sze- méllyel közösen ténymegállapító jegyzôkönyvet felven- ni, vagy a ténymegállapítást rögzíteni a fuvarlevélen.
10.15. Amennyiben az igényjogosult kárigényét a biztosított elutasítja és a károsult az ügyet peres útra tereli, a szerzôdô/biztosított kötelezettsége a biztosító értesíté- se abból a célból, hogy a pervitellel kapcsolatos eljá- rásban a biztosított és a biztosító egyetértôen járhassa- nak el. A biztosított köteles a pervitelt a biztosítónak át- engedni, a pervitel költségei a biztosítót terhelik.
10.16. Mindazon következményi károk melyeket a szerzôdô/ biztosított vagy teljesítési segédei a káreseménnyel kapcsolatos információk, okmányok késedelmes át- adásával vagy visszatartásával okoztak, a biztosítot- tat terhelik.
10.17. A biztosítási szolgáltatás alapját jelentô sérült vagyon- tárgy (áru) a biztosító hozzájárulása nélkül nem sem- misíthetô meg.
10.18. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megté- rítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.
10.19. A biztosított köteles a fuvarozásba bevont harmadik féllel szembeni megtérítési igény érvényesíthetôségét biztosítani, az ehhez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bizonylatot a biztosító rendelkezésére bo- csátani.
A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY MEGKERÜLÉSE
10.20. Amennyiben a biztosított vagyontárgy megkerül, a biz- tosított/károsult arra igényt tarthat. Ebben az esetben azonban a biztosító által teljesített szolgáltatási összeget vissza kell téríteni.
11. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI
11.1. A biztosító köteles a szerzôdôt és/vagy biztosítottat tájékoztatni:
a) a szerzôdés adatairól,
b) a bejelentett károk rendezésének státuszáról,
c) a folyamatban lévô kárkifizetésekrôl, illetve ezek esetleges akadályairól.
11.2. A károk mennyiségi és összegszerû megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata után a károsulttal, és a biztosítottal való együttmûködést követôen történik meg.
11.3. Felmerült kárként a biztosító a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenést, azaz azt az értéket té- ríti meg, amelytôl a károsult valamely dolog megsem- misülése, elpusztulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsökkenése stb. folytán elesett vagy egyébként károsodott.
11.4. A biztosító a bekövetkezett károkat a következôk sze- rint téríti meg:
a) árukat az árut kísérô számla szerinti áron,
b) göngyöleg-károkat betéti áron,
c) egyéb vagyontárgyakat a káridôponti (avult) értékén.
11.5. Javítással helyreállítható károknál a biztosító az indo- kolt és igazolt felmerült javítási és helyreállítási költsé- get téríti meg. Ha a javítás és helyreállítás értékemel- kedéssel jár, a biztosító a kártérítésbôl a kár tárgyá- nak avultságával arányos érték-emelkedési összeget levonja.
11.6. Kár bekövetkezésekor a kárelhárítás és kárenyhítés körébe esô indokolt költséget a biztosító – a biztosí- tási összeg keretein belül – akkor is megtéríti, ha azok eredményre nem vezettek.
11.7. A biztosítási szerzôdésben (ajánlaton, kötvényben) meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti a károsult kárait a kárese- mény idôpontjában érvényes és az adott eseményhez rendelt káronkénti limit szintjéig, az adott biztosítási idôszakra meghatározott éves limit terhére tett esetle- ges korábbi kifizetések figyelembevételével.
11.8. A káreseménnyel kapcsolatosan felmerült általános forgalmi adót (ÁFA) a biztosító kizárólag abban az eset- ben téríti meg, ha a biztosított az adott vagyontárgy vo- natkozásában nem jogosult az ÁFA visszaigénylésére.
11.9. A biztosító szolgáltatásait közvetlenül a károsult igényjogosultnak, rendelkezésre jogosultnak nyújtja. Amennyiben a biztosított igazolja, hogy a károsult kö- vetelését ô már kiegyenlítette, a biztosító az ô kezé- hez térít.
11.10. A károsult kártérítési igényének a biztosított által tör- tént elismerése, teljesítése és azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító elôzetesen hozzájárult, vagy azt utólag tudomásul vette.
11.11. Amennyiben a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összeg- szerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvaló- an megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a ká- rosultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletkölt- ségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító vi- selte, a biztosított köteles azt neki visszafizetni.
11.12. A biztosító szolgáltatásait forintban állapítja meg és forintban nyújtja.
11.13. A biztosító által teljesített kártérítés összeggel a szer- zôdés adott biztosítási idôszakra megállapított éves li- mitje lecsökken.
A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG KORLÁTOZÁSA
11.14. A szolgáltatási összegbôl minden esetben levonásra kerül az adott biztosítási eseményhez, a fuvareszköz felépítményéhez és a szállított áru jellegéhez megál- lapított önrész mértéke.
11.15. Jelen szerzôdésben meghatározott biztosítási ese- mény okozta kár esetén a biztosító legfeljebb 30 nap kényszertárolási költséget térít.
11.16. A nyitott szállítóeszközzel történô szállítás esetén be- következô lopás- és elveszési károk csak a teljes szál- lítmány szállítóeszközzel együtt történô eltulajdonítá- sa esetén térülnek.
11.17. Nem téríti meg a biztosító a felhasználható (haszno- sítható) maradványok értékét, valamint az adóható- ságtól, illetve egyéb helyrôl visszaigényelhetô, vagy egyéb módon megtérült (pl. más biztosítások által fedezett) összeget.
11.18. Nem téríti meg a biztosító a helyreállított, illetve a helyreállítható áru károsodása miatti értékcsökkenés, továbbá minden fajta közvetett veszteség formájában elôálló károkat.
11.19. Amennyiben a biztosítást a szállított áru jellege és/vagy a felépítmény vonatkozásában nem a való- ságnak megfelelôen kötötték, a biztosító a szükséges és a megfizetett díj arányában nyújt szolgáltatást.
11.20. A biztosító által teljesített szolgáltatási összeg abban az esetben sem haladhatja meg a biztosítási össze- get, ha a biztosítónak a biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat is meg kell térítenie, továb- bá ha a térítési kötelezettség egyszerre több biztosí- tottat is terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Ilyen esetben, amennyiben a biztosítási ese- ményenkénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielégítésére nem elegendô, a biztosító a károsultak- nak az ôket ért kár arányában teljesít szolgáltatást.
A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG HATÁRIDEJE
11.21. A káreseménnyel kapcsolatos és a szolgáltatási köte- lezettség megállapításához szükséges teljeskörû do- kumentáció kézhezvételét követôen a biztosítónak 30 napon belül nyilatkoznia kell a kárigény elismerésérôl, vagy elutasításáról.
11.22. Amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettségét elismerte, köteles azt az elismerést követô 15 napon belül teljesíteni.
11.23. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül egyéb, más tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben áll.
11.24. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, ôt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelôs személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.
12. MENTESÜLÉS
12.1. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
a) a szerzôdô fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, érdemi vezetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, megbízottjuk; vagy
c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szak- mai vezetésének vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
12.1.1. Súlyosan gondatlan magatartásnak minôsül például, ha a kár:
a) alkoholos befolyásoltsággal (0,8 ezrelék fölötti vér- alkoholszint),
b) jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetéssel,
c) kábító, vagy bódító hatású anyag használatával kapcsolatos befolyásoltsággal
okozati összefüggésben következett be.
12.2. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szer- zôdô kármegelôzési vagy kárenyhítési kötelezettsé- gének megszegésével okozta.
13. KIZÁRÁSOK
13.1. Nem téríti a biztosító a biztosítási események által okozott következményi károkat.
13.2. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek oka közvetlenül, vagy közvetve, egészben, vagy részben:
a) háború, polgárháború, katonai erô nemzetközi al- kalmazása, harci eszköz, vagy hadianyag felhasz- nálásának következménye,
b) polgári zavargás, sztrájk, felkelés, zendülés, fosztoga- tás, egyéb erôszakos cselekmény következménye,
c) bármely tüntetés, terrorizmus, ideértve minden olyan cselekményt is, melyet valamely tényleges, vagy várhatóan bekövetkezô terrorcselekmény meghiú- sítása, vagy az az elleni védekezés során tesznek,
d) nukleáris, mérgezô biológiai, vagy vegyi anyagok olyan kibocsátása, kiszökése, amely közvetlenül, vagy közvetve nukleáris sugárzást, radioaktív ve- gyi, biológiai szennyezést eredményez,
e) azbeszt alkalmazásával, felhasználásával vagy hatásával bármely módon összefüggésbe hozha- tó károkozás.
13.3. Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek az áru szállítására, kezelésére, rakodására, továbbá a rako- mány rögzítésére vonatkozó szabályok, szabványok és elôírások (MSZ EN 12640:2000), vagy a feladó fu- varlevélben is rögzített utasításai be nem tartásával összefüggésben következtek be.
13.4. A vonatkozó pótdíj megfizetésének és a szerzôdô fe- lek kifejezett erre vonatkozó elôzetes megállapodásá- nak hiányában nem téríti meg a biztosító az alábbi áruféleségek fuvarozásából eredô károkat:
a) szabályozott hômérsékleten szállított áruk,
b) a jövedéki termékek (dohányáru, égetett szesz, kávé, édesség),
c) ADR áruk,
d) ATP áruk,
e) elektronikai, számítástechnikai, híradástechnika, fo- tótechnikai cikkek, ezek alkatrészei, részegységei,
f) gyógyszeripari termékek és alapanyagok,
g) xxxxxxxxxx,
h) átköltözködési ingóságok,
i) postai küldemények,
j) nemesfémek, vert és veretlen, megmunkált és meg- munkálatlan formában is (arany, platina, ezüst, ék- szerek, drágakövek, készpénz, bármiféle értékpa- pír, értékcikkek, bankjegyek, okmányok, okiratok),
k) mûtárgyak, mûvészeti alkotások, régiségek, fest- mények, muzeális és mûvészeti értéket képviselô vagyontárgyak,
l) gépjármûvek, önjáró munkagépek,
m) élô állatok,
n) gépek, berendezések,
o) útvonal-engedélyes speciális áruk,
p) túlméretes áruk, 24.000 kg-ot meghaladó egyedi tömegû nehézáruk,
q) fajlagosan nagy értékû áruk (50 ezer forint/bruttó árukilogrammot meghaladó érték).
13.5. Erre vonatkozó külön megállapodás és megfizetett pótdíj hiányában a biztosító nem téríti meg:
a) a teljesítési segéd (alvállalkozó) által okozott ká- rokat,
b) a nemzetközi postaegyezmények rendelkezései alapján végzett fuvarozási tevékenységbôl, futár- postai tevékenységbôl eredô károkat,
c) autómentési tevékenységgel összefüggô károkat,
d) a biztosított által végzett berakodás, illetve kirako- dás mûvelete alatt bekövetkezett károkat, még ab- ban az esetben sem, ha jogszabály, vagy a fuva- rozási szerzôdés értelmében a rakodás a fuvaro- zó kötelezettsége.
13.6. Nem téríti a biztosító az alábbiakban felsorolt károkat:
13.6.1. Általános kizárások
a) ellenállhatatlan erô (vis major) közvetlen következ- ményekét bekövetkezett károkat,
b) nem véletlenszerûen és/vagy nem balesetszerû- en bekövetkezett eseményekkel összefüggô káro- kat,
c) olyan márkához fûzôdô, kizárólag a biztosítottnál alkalmazott minôségbiztosítási indokra visszave- zethetô károkat, amelyek a biztosított kárenyhíté- si kötelezettségének megtagadásából erednek,
d) a rendelkezési jog gyakorlása során kapott utasítá- sok nem megfelelô végrehajtásából eredô károkat,
e) a környezetszennyezésbôl eredô károkat,
f) a fuvarozási szerzôdésen kívüli, egyéb bármely más szerzôdésben vállalt felelôsségbôl eredô ká- rokat,
g) a biztosított jogszabályban meghatározott felelôs- ségénél szigorúbb, szerzôdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségén alapuló károkat,
h) fuvarozási okmányok hiányából, elveszésébôl, helytelen kitöltésébôl eredô károkat,
i) a fuvarozási tevékenység során a fuvareszközben vagy különféle tereptárgyakban (utak, hidak, tölté- sek, támfalak, alagutak, iparvágányok stb.) talaj- ban és növényi kultúrákban okozott károkat,
j) hatósági beavatkozásból (pl. elkobzás, lefoglalás, visszautasítás) eredô károkat,
k) szerzôdést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), szerzôdôt/biztosítottat érintô bírságot, pénzbüntetést vagy egyéb büntetô jellegû költsé- geket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos kép- viseleti költségeit,
l) a károkozó jogi képviseleti költségeinek, továbbá a kamatoknak – a szolgáltatási összeggel együtt tekintett – biztosítási összeget (limitet) meghaladó részét,
m) az árumentéssel kapcsolatos (kényszerû) raktáro- zás 30 napon túl felmerülô költségeit,
n) az áru megsemmisítése kapcsán felmerülô káro- kat, költségeket,
o) leltárhiányból, ismeretlen okból bekövetkezô áru- hiányból eredô károkat,
p) a nem rendeltetésszerûen tehergépjármûvek par- kolóhelyéül kijelölt és kiépített megálló (parkoló) helyen bekövetkezett lopáskárokat,
q) ponyvás vagy mûködôképes és élesüzembe állí- tott – rakodóteret védô – MABISZ minôsítésû ri- asztóval nem rendelkezô, rakománnyal megrakott fuvareszköz – éjszaka, a helyi idô szerint 21.00 óra és azt követô nap 06.00 óra közötti tartamban
a közforgalom elôl el nem zárt, körbe nem kerített és ki nem világított, vagy ôrzés alatt nem álló te- rületen történô – tárolása, parkolása során kelet- kezett károkat,
r) a sérelemdíj követelésként felmerülô károkat,
s) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárait,
t) elmaradt vagyoni elônnyel kapcsolatos követelés- re alapozott károkat,
u) bûncselekménnyel okozott, hamis vagy hamisított adatok felhasználásával, hamis vagy hamisított iratokkal, dokumentumokkal vállalt fuvarfeladatok- kal kapcsolatos károkat.
13.6.2. Áruval kapcsolatos kizárások
a) nyitott, ponyvával nem, vagy nem szakszerûen fe- dett, szállítóeszközök használatából eredô és ilyen szállítási körülmények esetén természetes veszé- lyek következményeként bekövetkezett károkat (pl. csapadék, jégesô, szél, nedvesedés, rozsdá- sodás, lopás stb.),
b) az áru természetes tulajdonságai – kopás, termé- szetes zsugorodás, megromlás, kiszáradás, oxidá- ció, korrózió, csorgás, továbbá férgek, rágcsálók, gombák, egyéb élô kártevôk közrehatása, vala- mint az áru színét, szerkezetét, vagy ízét befolyá- soló kipárolgás, rendes apadás, mindenfajta vála- dék és hômérséklet-különbség miatti részleges vagy teljes elvesztés, illetve megsemmisülés – következtében keletkezett károkat,
c) az áru sajátos belsô tulajdonságaiból eredô káro- kat (pl. erjedés, belsô romlás, fülledés, penésze- sedés, olvadás, fagyás stb.),
d) az árudarabok elégtelen vagy nem megfelelô meg- jelenésébôl, illetve számozásából eredô károkat.
13.6.3. Csomagolással kapcsolatos kizárások
a) a csomagolás hiányából vagy hiányosságából ere- dô károkat olyan áruk esetében, amelyek csoma- golatlan, vagy nem megfelelôen csomagolt álla- potban természetüknél fogva elveszésnek vagy sérülésnek vannak kitéve,
b) a sértetlen csomagoláson belül keletkezett károkat,
c) az áru csomagolásának a feladás alkalmával kí- vülrôl észre nem vehetô hiányossága miatt kelet- kezett károkat.
13.6.4. Árukezeléssel kapcsolatos kizárások
a) az áru kezelésébôl, felrakásából, az áru rakfelüle- ten történô rögzítésébôl, elhelyezésébôl vagy le- rakásából eredô károkat, ha azt a feladó vagy cím- zett, illetve a feladó vagy címzett nevében eljáró személyek végezték,
b) árukeveredésbôl származó károkat,
c) hûtött és fagyasztott áru szállítása esetében a hô- mérséklet-szabályozó berendezés hibája miatt be- következett károkat,
d) jéggel, száraz jéggel, nitrogénnel vagy bármely egyéb passzív hûtési technikával hûtött áru romlá- sából keletkezô károkat,
e) az áru fuvarozását, rögzítését szabályozó jogsza- bály, hatósági elôírás vagy szabvány be nem tar- tásából eredô károkat.
13.6.5. Fuvarozóval kapcsolatos kizárások
a) téves kiszolgáltatásból eredô károkat,
b) a hiányos vagy el nem végzett szolgáltatás miatt keletkezett károkat, illetve a hiányos szolgáltatás pótlására irányuló költségeket,
c) a fuvareszköz késedelmes kiállításából eredô károkat,
d) kiszolgáltatási késedelembôl származó károkat, amennyiben az árut a megegyezés szerinti határ- idôn belül nem szolgáltatják ki, vagy ilyen meg- egyezés hiányában, a fuvarozás tényleges idôtar- tama meghaladja a gondos fuvarozó részére meg- engedhetô idôtartamot,
e) a fuvareszköz – biztosítottnak felróható – bármely más személy jogtalan használta miatt bekövetke- zett károkat,
f) a gépjármûvezetôre és a gépjármû vezetésére vonatkozó szabályok és elôírások (pl. vezetési és kötelezô pihenési idô, megengedett legnagyobb sebesség, elôzési tilalom stb.) be nem tartásából eredô károkat,
g) a fuvarozás megkezdése után, a saját telephelyen parkoló jármû feltörésével, vagy lopásával kap- csolatban keletkezett károkat,
h) a nem a fuvarmegbízás szerinti felépítményû fu- vareszközzel végzett szállítással összefüggésben keletkezett károkat,
i) a gépjármûvezetô áruval megrakott fuvareszközé- nek szokásos és indokolt okokon kívüli elhagyása során az ôrizetlenség tartama alatt bekövetkezett károkat,
j) szállítmányozási szerzôdés alapján, szállítmányo- zói vagy szállítmányozói alvállalkozó minôségben végzett fuvarozás során keletkezett károkat.
13.6.6. Fuvareszközzel kapcsolatos kizárások
a) a fuvareszköz (szerelvény) hiányos és/vagy hely- telen karbantartására, nem megfelelô üzembizton- ságára, illetve a közlekedésben való alkalmatlan- ságára visszavezethetô károkat,
b) a fuvareszköz biztonságos, szakszerû szállításra alkalmatlan mûszaki állapotával, szakszerûtlen elôkészítésével (különösen pl. a berakodáskor már szakadt, nem megfelelôen rögzített, illesztett ponyva, a rakfelület nem megfelelô, nem alapos takarítása, elôkészítése, oldaltartók hiánya stb.) összefüggésben keletkezett károkat,
c) bejáratás alatt álló fuvareszköz mûszaki hibájával összefüggésben bekövetkezett károkat,
d) fedezetbe nem szerepeltetett jármûvekkel történô fuvarozásból eredô károkat, függetlenül attól, hogy a vontató vagy a pótkocsi nincs fedezetben,
e) a gépjármû raksúlyának túllépésébôl, vagy méret- korlátozásainak be nem tartásából származó károkat,
f) tartálykocsikkal történô fuvarozás során az áru le- eresztésével keletkezett, vagy egyéb módon más áruban, vagyontárgyakban bekövetkezett károkat (pl. keveredés),
g) érvényes forgalmi engedéllyel nem rendelkezô fu- vareszközzel történô szállítás során keletkezett károkat (szerelvények, kapcsolt fuvareszközök te- kintetében akkor sem szolgáltat a biztosító, ha a kapcsolt jármûvek közül valamelyik rendelkezett érvényes forgalmi engedéllyel).
13.7. Nem téríti a biztosító a gyúlékony, robbanásveszélyes vagy szennyezô áruk (olaj, üzemanyag, vegyi anyagok stb.) okozta közvetett károk elhárításának és enyhíté- sének költségeit, valamint az ilyen áruk okozta szennyezésekkel kapcsolatos jogszabályi elôírások alapján kivetett bírságokat.
13.8. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek a szerzôdô/biztosított azzal idézett elô, hogy a szerzô- dés tartama alatt, a korábban azonos károkozási kö- rülményekkel visszatérôen okozott kárt nem szüntette meg, a károkozási körülményt nem küszöbölte ki, no- ha az gazdaságilag és mûszakilag ésszerû ráfordítás- sal megszûntethetô, kiküszöbölhetô lett volna.
13.9. Nem téríti a biztosító a biztosított saját tulajdonában keletkezett, illetve saját kárát, továbbá hozzátartozói- nak okozott károkat, valamint a jogi személy vagy jo- gi személyiség nélküli biztosított által tulajdonosainak okozott károkat a tulajdon százalékos arányában.
13.10. Nem téríti a biztosító a biztosított tulajdonában álló jo- gi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet- nek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában.
14. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
14.1. Jelen biztosítás Általános és Xxxxxxx feltételeiben nem szabályozott kérdésekben a 6:63. § (5) bekez- dés kivételével a Polgári Törvénykönyv, továbbá a ha- tályos magyar jog szabályai az irányadók.
14.2. Az Általános és Xxxxxxx feltételekben is egyaránt sza- bályozottak eltérése esetén a Különös feltételekben foglaltak az irányadók.
14.3. Amennyiben a Különös feltételek másként nem rendel- keznek, jelen biztosítási szerzôdés alapján keletkezett kártérítési igények a káresemény bekövetkezésétôl számított egy év alatt évülnek el.
14.4. Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen fel- merülô panaszokat a biztosító központi panaszirodájá- hoz lehet benyújtani, szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben):
Cím: 1108 Budapest, Venyige u. 3.
Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.
Telefon: x00-0-000-0000
14.5. A biztosítási szerzôdés illetve a tagsági jogviszony létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és meg- szûnésével, továbbá a szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos esetleges jogviták bírósági
eljáráson kívüli rendezésére természetes személy fo- gyasztó írásban panaszt nyújthat be a Pénzügyi Bé- kéltetô Testülethez.
Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Levelezési cím: H-1525 Budapest, BKKP Pf. 172. Telefon: x00-0-00-00-000
A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a természetes személy fogyasztó elô- zetesen a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vi- tás ügy rendezését.
14.6. A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése ese- tén az MNB-hez lehet fordulni panasszal.
Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Telefon: x00-00-000-000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
14.7. A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bí- rósághoz is fordulhatnak, illetve természetes személy fogyasztónak nem minôsülô fél csak bírósághoz for- dulhat.
14.8. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Cím: 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0. Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Telefon: x00-0-000-0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
14.9. A biztosító feladatai ellátásához ügyfelei azon biztosí- tási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szer- zôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, illetve a biztosító szolgáltatásával összefüggnek. Az adatke- zelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítá- si szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a törvény (2003. évi LX. törvény – to- vábbiakban Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.
14.10. Biztosítási titoknak minôsül minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó – a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszont- biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szakta- nácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszont- biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkoznak.
14.11. Biztosítási titkot képeznek különösen az alábbi adatok:
• a biztosító ügyfelének személyes adatai,
• a biztosított vagyontárgy és annak értéke,
• a biztosítási összeg,
• a biztosított egészségi állapotával összefüggô adatok,
• a kártérítés mértéke és teljesítésének idôpontja,
• a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyil- vántartásával, továbbá a biztosító szolgáltatásával összefüggô összes lényeges tény és körülmény.
14.12. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatokat a biztosító a Bit. 155. § (1) bekezdésében meghatáro- zott célokból, az egészségügyi és hozzájuk kapcsoló- dó személyes adatok kezelésérôl szóló 1997. évi. XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érin- tett hozzájárulásával kezelheti.
14.13. Jelen szerzôdés kapcsán az ügyfél személyes adatai- nak, továbbá egészségi állapotával összefüggô ada- tainak kezelésére vonatkozó hozzájárulását az aján- lattétel során és/vagy a biztosítási szolgáltatás igény- bevételét közvetlenül megelôzôen adja meg.
14.14. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egész- ségügyi állapottal közvetlenül összefüggô, általa ke- zelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény ér- vényesíthetô.
14.15. Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhetô, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhe- tetlen, a cél elérésére alkalmas, de csak a cél megva- lósulásához szükséges mértékben és ideig. Az adato- kat a biztosító kezeli és dolgozza fel.
14.16. A biztosító a szerzôdô/biztosított személyes adatait – erre vonatkozó és kifejezett írásbeli hozzájárulás nél- kül – csak a Bit. 153–161. § és a 165. §-aiban neve- sített szervezeteknek továbbíthatja.
14.17. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nél- kül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktar- tási kötelezettség terheli a biztosítót, a független bizto- sításközvetítôt, a biztosítási szaktanácsadó tulajdono- sait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bár- milyen módon hozzájutottak.
14.18. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha
• a biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képvi- selôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést ad,
• a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
14.19. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévô büntetôeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetôügyben, polgári ügyben, valamint a csôdel- járás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel,
e) az adóhatósággal szemben abban az esetben, ha adóügyben az adóhatóság felhívására a biztosítót
törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve ha a biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvény- ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgá- lattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítôvel, a szaktanács- adóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítô vagy szaktanácsadó magyaror- szági képviseletével, ezek érdekképviseleti szerve- zeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítôi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos ver- senyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény
108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi ha- tósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek meg- léte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazá- sára, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatválla- lás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biz- tosítókkal,
l) az állomány átruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az át- vevô biztosítóval,
m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel,
n) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok ál- tal támasztott követelményeket kielégítô adatkeze- lés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvé- delmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosí- tóval, biztosításközvetítôvel, szaktanácsadóval,
o) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, valamint pénzügyi jogok biztosával,
p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal szemben.
14.20. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás kere- tén kívül a fent meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
14.21. A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szak- tanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaélés- sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror- cselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselek- ménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszi- choaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu- lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robba- nóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lô- fegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmo- sással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel
van összefüggésben.
14.22. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan in- tézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban elôírt ügyészi jóváhagyást nélkülözô megkeresésére is kö- teles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggô, biztosítási titoknak minôsülô adatokról.
14.23. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosítás- közvetítô és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó in- tézkedések végrehajtásáról szóló törvényben megha- tározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
14.24. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot a biztosítótól.
b) a pénzügyi információs egységként mûködô ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot a biztosítótól.
14.25. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik or- szágbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik or- szágbeli adatkezelô) történô adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adat- köre, célja és jogalapja van, és a harmadik ország- ban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tör- vény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bár- mely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tag- államba történô továbbítása esetén a belföldre törté- nô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
14.26. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a ma- gyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,
d) az összevont alapú felügyeletre és kiegészítô felü- gyeletre vonatkozó törvényi rendelkezéseknek tel- jesítése érdekében történô adatátadás.
14.27. A 2015. január 1-jén hatályba lépô Bit. 161/A. § alap- ján a biztosító – a veszélyközösség érdekeinek meg- óvása érdekében – a jogszabályokban foglalt, vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése so- rán a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdés- nek megfelelô teljesítése, illetve a biztosítási szerzô- désekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából, 2015. január 1. napjától kezdôdôen megke- reséssel fordulhat más biztosítókhoz az alábbiakban részletezett, egyébiránt biztosítási titoknak minôsülô adatok vonatkozásában:
a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatai;
b) a biztosítandó vagy biztosított vagyontárgyak, kö- vetelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok;
c) a biztosítandó vagy biztosított vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintôen be- következett biztosítási eseményekre vonatkozó adatok;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok;
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatok.
Baleset és/vagy betegségbiztosítási elemeket is tar- talmazó szerzôdés esetén a vonatkozó kockázatok tekintetében az alábbi adatokat kérheti a biztosító a megkeresett biztosítótól:
a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett sze- mély azonosító adatai;
b) a biztosítandó vagy a biztosított személy adatfel- vételkori, a szerzôdéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok;
c) az a) pontban meghatározott személyt érintô ko- rábbi – baleset vagy betegségbiztosítási ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatok;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok;
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatok.
Ez a jogosultság a 2015. január 1. elôtt megkötött biztosítási szerzôdésekre akkor vonatkozik, ha azt a szerzôdô a szerzôdéskötést követô 15 napon belül nem kifogásolja.
14.28. Az érintett ügyfél kérésére a biztosító köteles tájékoz- tatást adni az érintett általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idôtartamáról, az adatfeldolgozó nevérôl, címérôl és az adatkezeléssel összefüggô tevékenységérôl, to- vábbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjérôl.
14.29. Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – adatainak zárolását és törlését.
14.30. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelôre vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítéséhez vagy az adatkezelô, adatátvevô vagy harmadik személy jogos érdekének érvénye- sítéséhez szükséges, kivéve kötelezô adatkezelés esetén;
b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbí- tása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint
c) törvényben meghatározott egyéb esetben.
14.31. A biztosító az érintett tiltakozást a kérelem benyújtásá- tól számított legrövidebb idôn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntésérôl a kérelmezôt írásban tájékoztatja. Amennyiben a biztosító az érin- tett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zárol- ja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekrôl értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban to- vábbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.
14.32. Amennyiben az érintett a biztosító fentiek szerint meg- hozott döntésével nem ért egyet, illetve ha a biztosító a fentiek szerinti határidôt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétôl, illetve a határidô utolsó napjától számított 30 napon belül – az Infotv. (2011. évi CXII. törvény) 22. §-ában meghatározott módon bíróság- hoz fordulhat.
14.33. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok te- kintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gya- korolhatja.
Különös feltételek
A KÖBE BÁF (Belföldi Árukár Felelôsség) biztosításában a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint bekö- vetkezett események minôsülnek biztosítási eseménynek.
A konkrét szerzôdés biztosítási eseményeit és ezek feltétele- it, a biztosított áruféleségek körét, az egyes fuvareszközök- höz kapcsolódó speciális elôírásokat a kockázatviselés terü- leti hatályára is kiterjedôen a biztosítási kötvény tartalmazza.
1. Biztosítási események
Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a bizto- sító az alábbi károkat:
• árukár (sérülés, elveszés)
• fuvardíj
• kárelhárítás
• konténer-sérülés
• be- és kirakodás
• kamat
1.1. Árukár
Biztosítási eseménynek minôsül és jelen feltételek ki- zárásainak korlátozásával megtéríti a biztosító azokat a közvetlen árukárokat, amelyekért a fuvarozó az ál- tala fuvarozásra átvett áru elveszése, sérülése vagy téves kiszolgálása miatt, fuvarozási szerzôdése alap- ján felelôsséggel tartozik a fuvaroztatónak (feladó).
A biztosító térítésének felsô határa a keletkezett kár mértéke, de maximum a konkrét biztosítási esemény- hez, önrészhez és fuvareszközhöz rendelt és a bizto- sítási szerzôdésben (ajánlat/kötvény) rögzített fuvar- eszköz szintû biztosítási összeg.
1.2. Fuvardíj
Az árukár biztosítási összegén belül, legfeljebb annak az árukár rendezését követôen még rendelkezésre ál- ló összeg mértékéig megtéríti a biztosító az igazoltan felmerült fuvardíj, visszafuvarozási díj, valamint az áru fuvarozása alkalmával felmerült egyéb költségeket, teljes elveszés esetén teljes összegükben, részleges károsodás esetében pedig annak arányában.
1.3. Kárelhárítás (200.000 Ft/káresemény/jármû)
Az árukár biztosítás biztosítási összegén belül megté- ríti a biztosító a hulladékeltávolítás, kárelhárítás, kár- mentés, kárenyhítés szükséges és indokolt közvetlen költségeit, amelyekre a biztosított jogszabályi elôírás alapján kötelezett. Jelen biztosítási esemény kapcsán megtéríti a biztosító azokat a tovább-fuvarozással összefüggô közvetlen költségeket is, amelyek a szer- zôdés szerinti rendeltetési helyre történô tovább- és/vagy visszafuvarozás során keletkeztek, feltéve, hogy azok a jelen szerzôdésben meghatározott vala- mely, biztosítási eseménynek minôsülô árukár ese- ménnyel kapcsolatban merültek fel.
Az árukár biztosítás biztosítási összegén belül a hul- ladékeltávolítás, a kárelhárítás, a kármentés, a káreny- hítés, a tovább- és visszafuvarozás költségeit a bizto- sító ezen költségek megalapozott és ésszerû mérté- kéig, de legfeljebb az árukár és a fuvardíj-kár rende- zését követôen még rendelkezésre álló összeg mér- tékéig, de maximum 200.000 Ft összegig téríti meg.
1.4. Konténer sérülés
Amennyiben a károsodott konténer nem a biztosított fuvarozó tulajdona és annak sérülése jelen szerzôdés hatálya alatt, a jelen szerzôdésben foglalt, valamely biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkezett, a biztosító a szerzôdô által megfizetett pótdíj ellenében megtéríti a konténerek javításának, helyreállításának költségeit, lopás, eltûnés esetén azok káridôponti ér- tékét az avultság figyelembevételével.
A biztosító térítésének felsô határa a biztosítási szer- zôdésben (ajánlat, kötvény) az adott fuvareszköz áru- kár biztosítási eseményére meghatározott káresemé- nyenkénti limit, legfeljebb azonban az árukár rende- zését követôen még rendelkezésre álló biztosítási összeg, de maximum 500.000 Ft.
1.5. Be- és kirakodás
Amennyiben a be- és kirakodást, illetve a rakomány- rögzítést a biztosított fuvarozó végzi, a szerzôdô által megfizetett pótdíj ellenében a biztosító biztosítási vé- delme a be- és kirakodás alatt keletkezô károkra is ki- terjed.
A biztosító térítésének felsô határa a biztosítási szer- zôdésben (ajánlat, kötvény) az adott fuvareszköz áru- kár biztosítási eseményére meghatározott káresemé- nyenkénti limit, legfeljebb azonban az árukár rende- zését követôen még rendelkezésre álló biztosítási összeg.
1.6. Kamat
Megtéríti a biztosító a rendelkezésre jogosultat megil- letô jogszabályban meghatározott kamat költségét, amennyiben a kamat-költség számítási alapját jelentô kártérítés a jelen szerzôdésben meghatározott vala- mely biztosítási eseménnyel kapcsolatban merült fel.
A kamat attól az idôponttól esedékes, amikor az írás- beli felszólamlást a fuvarozóhoz elküldték, vagy ennek hiányában, attól a naptól, amikor a keresetet megindí- tották.
A biztosító térítésének felsô határa a biztosítási szer- zôdésben (ajánlat, kötvény) az adott fuvareszköz áru- kár biztosítási eseményére meghatározott káresemé- nyenkénti limit, legfeljebb azonban az árukár rende- zését követôen még rendelkezésre álló biztosítási összeg.
1.7. Az 1.1. – 1.6. pontokban részletezett biztosítási ese- ményekre egy konkrét fuvareszköz káreseményével kapcsolatban együttesen kifizetett összeg nem halad- hatja meg a szerzôdésben (ajánlaton, kötvényben) meghatározott káronkénti kártérítési limit (fuvaresz- köz szintû limit) összegét.
1.8. Az egy szerzôdésben biztosított valamennyi fuvaresz- köz vonatkozásában a biztosító egy teljes biztosítási idôszakra vonatkozó kockázatviselésének felsô hatá- ra nem haladhatja meg a szerzôdésben (ajánlaton, kötvényben) meghatározott éves kártérítési limit mér- tékét (szerzôdés szintû limit).