SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II.
SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II.
Üzleti jog VI.
Gondolatmenet
a szerződési jog anyagának földolgozása
Szerződési jog – általános rész I.
Szerződési jog – általános rész II.
Szerződési jog – különös rész: egyes szerződéstípusok
a mai előadás
I. Szerződéskötés
II. A szerződés hatálya és érvényessége/érvénytelensége
III. Szerződési mellékkikötések: megerősítés és biztosítás
IV. A szerződés módosítása és megszűnése
V. A szerződés teljesítése
VI. Szerződésszegés
a szerződéskötés
menete
szerződéskötési kötelezettség, előszerződés
szerződéskötés versenyeztetési eljárás során, általános szerződési feltételek (blankettaszerződés), elektronikus úton történő szerződéskötés
menete: ajánlat és elfogadása
ajánlat: egyoldalú, címzett, a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozat, célja: szerződéses kapcsolatba
lépés
ajánlati kötöttség: aki ajánlatot tesz, nyilatkozatához kötve marad: nem léphet vissza, nem módosíthat tartamát maga az ajánlattevő határozza meg
ha nem határozza meg
jelenlevők között azonnal megszűnik
távollevők között akkor szűnik meg, amikor az ajánlattevő – a szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel – várhatta
az ajánlat elfogadása: az ajánlattal való egyetértés kifejező jognyilatkozattal felhívás ajánlattételre: ha az ajánlat nem tartalmaz minden lényeges elemet a szerződés
létrejön: az ajánlat változatlan tartalommal történő elfogadásával
nem jön létre, ha az elfogadás
az ajánlati idő leteltét követően érkezik meg (ez új ajánlat) megváltoztatott tartalommal érkezik meg
szerződéskötési kötelezettség, előszerződés
szerződéskötési kötelezettség
főszabály: szerződési szabadság kivétel: szerződéskötési kötelezettség
89 előtt: gyakori
egyes termékek központi gazdálkodása kötelező kontingensek
89 után: kivételes
közszolgáltatásoknál
speciális közérdek érvényesítése érdekében: fogyasztóvédelem, piacvédelem lényege
az ügyfél fölhívja a kötelezettet
az 30 napon belül ajánlatot tesz
ha az ajánlat nem elfogadható az ügyfél számára: bírósághoz fordulhat, amely létrehozhatja a szerződést
előszerződés
szerződéskötési kötelezettség a felek megállapodása alapján: piacszervező intézmény
szerződés arra nézve, hogy a felek egy későbbi időpontban szerződést fognak
kötni
előszerződés alapján: követelhető a szerződés megkötése, a körülírt tartalommal pl:
hitelszerződés szindikátusi szerződés
keretszerződés (az új szerződés megkötése után is hatályban marad és segíti az együttműködést)
szerződéskötés versenyeztetési eljárás során
ilyen értelmű ajánlati fölhívás esetén
a fölhívást tevő felet szerződéskötési kötelezettség terheli
a meghatározott követelményeknek megfelelő legkedvezőbb ajánlat tevőjével szemben
a szerződés megkötését akkor tagadhatja meg, ha a fölhívásban ezt a jogot kikötötte
a fölhívás visszavonható, de csak a benne megjelölt határidő lejártáig
általános szerződési feltételek (blankettaszerződés)
a múltban: a szerződéskötés individuális modellje manapság: igény a tömeges-standardizált szerződéskötésre
általános szerződési feltételek, blankettaszerződés
cél:
gyorsaság: a szerződéskötés megkönnyítése
szakszerűség: az adott szakma szakmai sajátosságainak összefoglalása
jellemzői:
nincs lehetőség kölcsönös konszenzus kialakítására, mert a feltételeket a szolgáltató dolgozza ki, következésképp
a gyengébb fél jogvédelméről a jogalkotó kell gondoskodjék
elektronikus úton történő szerződéskötés
online szerződés esetén az elektronikus utat biztosító felet
a szerződéskötésre vonatkozó jognyilatkozatok megtételét megelőzően széleskörű tájékoztatási kötelezettség terheli
a szerződési feltételeket meghatározott, azok elmentését biztosító módon kell közzétennie az adatbeviteli hibák kijavítására megfelelő eszközöket kell biztosítania
létrejöttének jellemzői:
az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor a másik fél
számára hozzáférhetővé válik
az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél szerződési jognyilatkozatának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni
ha a visszaigazolás a másik félhez nem érkezik meg késedelem nélkül, a fél mentesül az
ajánlati kötöttség alól és nem kötelezhető a szerződés teljesítésére
hatály/hatálytalanság
hatály: érvényesség + alkalmazhatóság időbeli
személyi
területi
hatálytalanság: a szerződés érvényes, de még vagy már nem áll be a joghatása, pl.: a szerződéshez a harmadik személy beleegyezése vagy a hatóság jóváhagyása hiányzik
általános: mindenkivel szemben
relatív: csak meghatározott személyekkel szemben: csak azok
igényérvényesítését zárja ki
érvényesség/érvénytelenség érvényesség: hibátlanság érvénytelenség: hibás jelleg
fogyatékosság: alkalmatlanság a célzott joghatás kiváltására
„látszatszerződés”: valójában nem is létezik két alakzata:
semmisség: feltétlen érvénytelenség
megtámadhatóság: feltételes érvénytelenség a hiba oka:
a felek akaratában
az akarat kinyilvánításában a célzott joghatásban
semmisség
feltétlen érvénytelenség, súlyos hiányosság esetén bárki és bármeddig hivatkozhat rá
a hatóságok hivatalból is kötelesek észlelni
visszamenőleges hatállyal – a szerződéskötés időpontjáig – érvénytelen
megtámadhatóság
feltételes érvénytelenség, kisebb súlyú hiányosság esetén
ha a sérelmet szenvedett fél vagy akinek ehhez jogi érdeke fűződik, meghatározott időn belül (a szerződés megkötésétől: 1 évig) a másik félhez intézett
jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtt megtámadja, és
a bíróság az érvénytelenséget megállapítja visszamenőleges hatállyal érvénytelen a szerződés
az érvénytelenség jogkövetkezményei: „in integtum restitutio” a szerződéskötés előtti eredeti állapot visszaállítása (mintha a
szerződés létre sem jött volna)
ha van rá lehetőség (pl.: adásvétel: dolog és pénz vissza)
ha nincs rá lehetőség (pl.: bérlet), a bíróság a szerződést határozatáig hatályossá nyilváníthatja
a teljesített szolgáltatásokért az ellenszolgáltatásokat teljesíteni kell a feleknek el kell számolniok egymással
ha a szerződés érvényessége – a hiba orvoslásával – helyreállítható, a bíróság – az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével – szerződést
érvényessé nyilvánítja
a szerződés teljesítése
a felek érdeke
állami kényszereszközök is
+ egyéb eszközök: a jogosult esélyének növelésére, hogy kielégüljön a szerződési érdeke
két veszély
a teljesítési készség hiánya (nem akar teljesíteni): a szerződés
megerősítése
a teljesítőképesség hiánya (nem tud teljesíteni): a szerződés
biztosítása
a szerződés megerősítése
szankciók bekapcsolása foglaló
kötbér
jogvesztés kikötése tulajdonjog-fenntartás
a kötelezettség fennállásának vitathatatlanná tétele
tartozáselismerés
a szerződési érdek kielégülésének biztosítása
dologi biztosíték
zálogjog (kézi, követelésen és más jogokon, jelzálogjog, keretbiztosítéki zálogjog)
óvadék
személyi biztosíték kezesség bankgarancia
a szerződés módosítása
a felek közös egyező akaratával, diszpozitivitás két változata
megegyezés: szerződéses jognyilatkozat az eredeti szerződés tartalma kötelezettségvállalásuk jogcíme
egyezség: a vitás kérdések
kölcsönös engedéssel való rendezése
a szerződés eredeti jogcíme azonban nem módosítható az alakiságok ugyanazok, mint az eredeti szerződés esetén
a szerződés módosítással nem érintett része változatlan marad
a bíróság
„clausula rebus sic stantibus”
kivételes eset: ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskövetést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti
megszűnése teljesítés nélkül
két esete
a jövőre nézve: ex nunc
a felek nem tartoznak további szolgáltatásokkal
visszamenőleges hatállyal (a szerződéskötés időpontjáig): ex tunc az eredeti állapot visszaállítása
a teljesített szolgáltatások visszajárnak
a visszafordíthatatlan szolgáltatások ellenértékének megtérítése
IV. 4. A szerződés módosítása és megszűnése
típusai
közös megegyezéssel
megszüntető szerződés: a jövőre nézve (ex nunc)
felbontó szerződés: visszamenőleges hatállyal (ex tunc)
egyoldalú jognyilatkozattal
xxxxxxxxx: a jövőre nézve (ex nunc) rendes: a felmondási idő leteltével
rendkívüli/szankciós: a másik fél súlyos szerződésszegése nyomán
elállás: visszamenőleges hatállyal (ex tunc)
rendes: tv. alapján, a körülményekben beállott változásra hivatkozva:
kártérítési kötelezettség
rendkívüli/szankciós: a másik fél szerződésszegése (pl.: hibás teljesítése) nyomán, kártérítési jogosultság
szerződésszerűen
a szerződés megszűnik: a kötelezett szabadul a kötelemből főszabálya
a szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni
a teljesítéssel a kötelem megszűnik
tárgyalandó kérdések: a teljesítés ideje, helye illetve a pénztartozás teljesítése
a teljesítés ideje
határnap vagy határidő szerint
határnap tűzése esetén: a szolgáltatást ezen a napon kell teljesíteni
határidő megjelölése esetén:
a szolgáltatás a meghatározott időtartamon belül bármikor teljesíthető, kivéve
ha az eset körülményeiből az következik, hogy
a jogosult választhatja meg a teljesítés időpontját
az olyan szolgáltatásokat, amelyeknek teljesítési ideje azok rendeltetéséből állapítható meg, e
szerint az idő szerint kell teljesíteni
ha mindezek alapján nem állapítható meg a teljesítés ideje, a kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szüksége idő elteltével köteles teljesíteni
előteljesítés: a kötelezett idő előtt is teljesíthet:
ezt a jogosult – ha ez lényeges jogi érdekét nem sérti – köteles elfogadni a kötelezettnek azonban viselnie kell az ezzel járó költségeket
a teljesítés helye
főszabályként: a kötelezett
a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye, ennek hiányában székhelye (több kötelezett telephely esetén a kötelemmel legszorosabb kapcsolatban álló hely)
természetes személy esetén: lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye
a kötelem keletkezését követően a teljesítés helye változhat
ha erről a kötelezett értesíti a jogosultat, az új hely szerint teljesíthet,
a változásból eredő esetleges többletköltségeket azonban neki kell előlegeznie és viselnie
pénztartozás teljesítése: megfizetés
a pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházásával (fizikai értelemben vett átadásával) – ideje: a pénz átvételének időpontjában, helye: a jogosult telephelye/székhelye, lakóhelye/tartózkodási helye
banki művelet útján (a jogosult fizetési számlájára való befizetés, átutalás) – ideje: abban az időpontban, amikor a jogosult számlavezető bankja jóváírta, vagy jóvá kellett volna írnia, helye: jogosult bankjának telephelye/székhelye
megengedett az idő előtti teljesítés: a jogosult köteles elfogadni a teljesítési idő előtt fölajánlott teljesítést
a szerződés
a felek érdekeinek kielégítését szolgálja
az állam pedig jogi védelemben részesíti ezeket az érdekeket, azaz
szankciókkal ösztönöz a szerződésszerű teljesítésre
érvénytelenség – szerződésszegés
érvénytelenség: az állami kényszer meggátolja a szerződésben célzott joghatás beálltát
szerződésszegés: az állami kényszer kikényszeríti a szerződésben célzott joghatás beálltát
a szerződésszegés fogalma:
a szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása
minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely
szerződésbe ütközik, vagy
egyébként sérti valamely félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait
két típusa
objektív (nincs felróhatóság) szankciók
a teljesítés kikényszerítése
a szolgáltatás-ellenszolgáltatás értékegyensúlyának biztosítása
a jogviszony felszámolása
szubjektív (van felróhatóság)
szankció: felelősségrevonás (pl.: kártérítés)
a szerződésszegés jogkövetkezményeinek rendszere: több szinten, az általánostól a különösig haladva épül ki a Ptk-ban
minden szerződésszegésre alkalmazhatók → a szerződésszegés általános szabályai
között; ezek:
a teljesítés követelése visszatartási jog gyakorlása
meghatározott feltételek beállta esetén azonnali hatályú elállás, felmondás meghatározott feltételek beállta esetén: kártérítés
a szerződésszegés nevesített esetei
késedelem hibás teljesítés lehetetlenülés
a kötelezett a teljesítést megtagadja
egyes szerződéstípusokhoz kapcsolódó speciális szabályok
több, egymást ki nem záró jogkövetkezmény is érvényesíthető, de csak arányosan
a teljesítés követeléséhez való jog: a sérelmet szenvedett xxx
szerződésszegés esetén jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére.
visszatartási jog: a jogosult
a saját esedékes szolgáltatása arányos részének teljesítését
a kötelezett teljesítéséig vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatarthatja, ha megfelelő határidőt szabott, és
ez alatt a másik fél a szerződésszegést nem szüntette meg, vagy
a teljesítésre megfelelő biztosítékot nem nyújtott a teljesítés visszatartására jogosult fél
elállhat a szerződéstől, vagy ha
az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, jogosult azt felmondani
elállás és felmondás
a szerződés egyoldalú megszüntetésére adó kivételes lehetőségek
a polgári jog alakító hatalmasságnak nevezi őket
felmondás
a rendes felmondás: a tartós szerződések megszüntetésének általánosan elfogadott eszköze
a rendkívüli vagy szankciós felmondás: alkalmazására súlyos szerződésszegés esetén kerülhet sor.
elállás
a másik félhez címzett egyoldalú jognyilatkozat,
melynek eredményeként a szerződéskötés előtti állapot áll helyre esetei
rendes (objektív) elállás – bizonyos szerződéstípusoknál - a megrendelőt megillető egyoldalú, a teljesítésig gyakorolható jog
rendkívüli, szankciós elállás – ugyancsak – a súlyos szerződésszegés jogkövetkezménye
szerződésszegésen alapuló szankciós elállásra, illetve a jövőre nézve történő felmondásra
azért kerülhet sor, mert
a jogosult a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke nem teljesült, vagy nagy valószínűséggel nem fog teljesülni
amennyiben az érdek fennmarad
annak kielégítésére más utat kell keresnie,
a szükséges szolgáltatást más forrásból, más szerződés keretei között kell megszereznie
fedezeti szerződés
a szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas szerződést köthet és a kártérítés szabályai szerint
követelheti a kötelezettől a szerződésben és a fedezeti szerződésben kikötött
ellenértékek közötti különbség, továbbá
a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek megtérítését
a szerződésszegés talán legfontosabb jogkövetkezménye a kártérítési kötelezettség beállta aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést
ellenőrzési körén kívül eső,
a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és
nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. a kártérítés mértéke:
teljes egészében meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt (ún. tapadó kár)
a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt
olyan mértékben kell megtéríteni,
amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár, mint a szerződésszegés lehetséges
következménye
a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt
szándékos szerződésszegés esetén azonban a jogosult teljes kárát meg kell téríteni
a szerződésszegés nevesített esetei
késedelem
hibás teljesítés lehetetlenülés
a kötelezett a teljesítést megtagadja
késedelem: kötelezetti, jogosulti
ha a kötelezett a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti jogkövetkezménye
objektív
a jogosult továbbra is követelheti a teljesítést a jogosult elállhat
ha érdekmúlást bizonyít;
ha a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél
fogva a meghatározott teljesítési időben – és nem máskor – kellett volna teljesíteni; vagy
ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött és a póthatáridő eredménytelenül telt el
szubjektív (felróhatóság a késedelemben)
kártérítés: a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő, pénztartozás esetén a késedelmi kamatot meghaladó kárát, kivéve, ha a késedelmét kimenti
a jogosult akkor esik késedelembe, ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el (átvételi késedelem)
jogkövetkezménye objektív
a kötelezett a dolog őrzésére a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint köteles, a kárveszély pedig a jogosultra száll át
a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja szubjektív
kártérítés
hibás teljesítés: „A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.”
fajtái:
materiális hiba mennyiségi minőségi
aliud szolgáltatás
használati utasítás, címke, védjegy hiánya
jogi hiba
a jogosult nem szerzi meg mindazon jogokat, amelyek őt a szerződés jogcímén, jogszabály
alapján megilletnék
jogkövetkezménye
objektív
materiális hiba
kellékszavatosság (a kötelezett objektív helytállási kötelezettsége)
termékszavatosság (vállalkozó és fogyasztó között)
xxxxxxxx (a szerződés teljesítéséért jótállást vállaló vagy a jótállásra jogszabály alapján kötelezett)
jogi hiba
jogszavatosság (tulajdonjog, jog vagy követelés visszterhes átruházására irányuló szerződések esetében)
szubjektív kártérítés
kellékszavatosság
kijavítás vagy kicserélés követelése (kivéve ha ez lehetetlen vagy a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne)
az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással
kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat (ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, annak nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt)
termékszavatosság
a vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (termék) hibája esetén a fogyasztó
követelheti a gyártótól, hogy
a termék hibáját javítsa ki, vagy
ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, a terméket cserélje ki
a termék akkor minősül hibásnak, ha
nem felel meg a termék a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi
követelményeknek, vagy
nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal
a gyártó mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy
a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy
forgalmazta
a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető vagy
a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta
jótállás
a hibás teljesítés miatti helytállás objektív
jogszabállyal vagy szerződéssel biztosított eszköze az (általában önként vállalt) jótállási kötelezettség alól
a fél kizárólag abban az esetben mentesül, ha
bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett
jogszavatosság: a szolgáltatás tárgyán harmadik személynek joga van, amelyet a kötelezett nem szüntetett meg, és amelyről a jogosult nem tudott és nem is kellett tudnia
egyáltalán nem szerez jogot: felszólítás
elállás kártérítés
korlátozott jogot szerez:
tehermentesítést követelhet tehermentesíthet
elállás + kártérítés vételárcsökkentés
lehetetlenülés: a szolgáltatás – a szerződés megkötése után bekövetkezett okból – nem
teljesíthető
esetei:
fizikai: a szolgáltatás egyedileg meghatározott tárgya megsemmisül
jogi: a szolgáltatást jogszabály tiltja
érdekbeli: aránytalan áldozat (clausula rebus sic stantibus) jogkövetkezménye
objektív: a szerződés megszűnik szubjektív: felróható
a kötelezettnek
teljes kártérítés
elállás + kiadások követelése
a jogosultnak: a kötelezett
szabadul a kötelezettsége alól, vagy
követelheti az ellenszolgáltatást és az azt meghaladó kárának megtérítését
a teljesítés megtagadása
ha valamelyik fél a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja,
a másik fél választása szerint a késedelem
vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit kell alkalmazni
Köszönöm a figyelmet!
Alcím
szöveg