AHE-15020/3
Allianz kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás
Terméktájékoztató és Általános szerzõdési feltételek
Érvényes 2011. október 30.-ától
AHE-15020/3
Tartalomjegyzék
Köszöntő 3
Terméktájékoztató 4
Tájékoztatás a bonus-malus rendszer szabályairól 10
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei 13
Törvényi rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata 14
A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet és melléklete 26
AHE-15020/3
Kiegészítő rendelkezések 29
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük szíves érdeklődését. Tájékoztatjuk, hogy a biztosítási szerződés szabályait a biztosító (Allianz Hungária Zrt.) általános és különös szerződési feltételei a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.), valamint a bonus-malus rendszert, az abba való besorolást, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályait pedig a
AHE-15020/3
21/2011.(VI.10.) NGM. rendelet tartalmazza. Engedje meg, hogy az alábbiakban figyelmébe ajánljuk a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosításhoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat, amelyeket egyébként a biztosítás általános és különös szerződési feltételei, illetve a törvény, és a vonatkozó rendelet szabályoz részletesen.
Terméktájékoztató
(Érvényes 2011. október 30.-ától)
Xxxxx szükséges kötelező gépjármű- felelősségbiztosítást kötni?
Minden magyarországi telephelyű gépjármű forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartójának, ennek hiányá- ban tulajdonosának felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie. Szerződéskötési kötelezettség terheli a gépjármű tulajdonosa által – szerződés, vagy más igazolt jogcím alapján – üzembetartóként megnevezett személyt is.
A biztosítást természetes és nem természetes szemé- lyek egyaránt megköthetik személygépjárműre, motor- kerékpárra, autóbuszra, trolibuszra, tehergépkocsira, vontatóra, pótkocsira, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, munkagépre, segédmotoros-kerékpárra és négy- kerekű segédmotoros-kerékpárra (quad).
Közúti forgalomban gépjármű csak úgy vehet részt, ha üzembentartója érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik.
Milyen tartamú biztosítás köthető?
A biztosítás a forgalmi engedély típusától függően határo- zatlan, vagy határozott időre köthető. Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.
A határozatlan tartamú szerződések biztosítási időszaka 1 év.
A Gfbt.-ben meghatározott esetekben csak határozott tartamú szerződések köthetők, amelyekben a biztosítási időszak megegyezik kockázatviselés kezdete és vége közé eső időszakkal, amelyet a biztosítási ajánlat tartalmaz.
Milyen kiegészítő elemekből épülhet még fel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás?
Ha a biztosítást határozatlan időre köti, szíves figyelmébe ajánljuk az alábbi kiegészítő biztosításokat:
· Hungária kiegészítő kölcsöngépjármű-biztosítás, amely a szerződőt (biztosítottat) a biztosított személygépko- csit ért lopás- vagy töréskár esetén bér gépkocsi igény- bevételére jogosítja;
· HB Euro kár- és jogvédelem-biztosítás a saját gépjármű- vükkel külföldre utazók részére;
· Allianz Aktív Kárrendezés biztosítás: amennyiben ren- delkezik ezzel a biztosítással, és egy olyan sajnálatos
balesetben vétlen károsult lesz, amit egy másik bizto- sítónál szerződött autós okozott, úgy az Allianz ren- dezi a gépjárművében keletkezett kárát, a károkozó biztosítója helyett. Ilyenkor az Allianz a megállapított kártérítést kifizeti a károsultnak, és ezt követően a kár- okozó biztosítójával elszámol.
· Assistance 24 biztosítás: abban segít Önnek, hogy a biz- tosított jármű műszaki hibája, vagy töréskára esetén a műhelybe szállítással, az utazásnak a javítás miatti kényszerű megszakításával vagy más módon történő folytatásával összefüggő többletköltségét a biztosítási feltételek szerint megtérítjük.
· Szélvédő biztosítás: A szélvédő-biztosítás a gépjármű első szélvédőjére, és rögzítő elemeire vonatkozik, és a Magyarországon bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre nyújt fedezetet.
A kiegészítő biztosításoknak önálló terméktájékoztató- juk és biztosítási feltételeik vannak, ezért ezek részletes ismertetését a jelen tájékoztató nem tartalmazza.
Hogyan jön létre a biztosítási szerződés?
A szerződés írásbeli megállapodással (ajánlat, kötvény kiállításával) jön létre.
Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?
A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban,
ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, illetve az üzemben tartó járműnyilvántartásba történő bejegyzésének időpontjában kezdődik, ha a szerződő a gépjármű tulajdonosa által – szerződés, vagy más igazolt jogcím alapján – üzembetartóként megnevezett személy.
Mely országokba érvényes a biztosítás?
A biztosítási szerződés a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.
AHE-15020/3
Milyen eseményekre nyújt fedezetet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás?
A kötelező biztosítás alapján a biztosító a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során
másoknak okozott károkat téríti meg azoknak a meg- alapozott kártérítési igényeknek az alapján, amelyeket a biztosítottal szemben támasztottak.
A biztosítás díja
A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozá- sában a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt nem változtatja meg. A határozatlan tartamú szerződésre a biztosítási idő- szak, határozott tartamú szerződésre pedig a tartam kezdőnapján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni.
A biztosítás díját a szerződő kora, a jogosítvány megszer- zésének éve, gyártmány, területi besorolás valamint a bonus-malus besorolás, illetve a szerződésre alkalma- zandó kedvezmények és pótdíjak is befolyásolják.
Az adott naptári évben alkalmazandó díjtarifát október 30.-ig két országos napilapban – a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást művelő biztosítókkal közösen – megjelentetjük, valamint az ügyfélfogadásra rendelke- zésre álló helyiségekben és a honlapunkon folyamatosan hozzáférhetővé tesszük.
A biztosítót a kockázatviselés időtartamára, annak meg- szűnése napjáig illeti meg a biztosítási díj.
Az üzembentartó, aki biztosítási kötelezettségének nem tett eleget, fedezetlenségi díjat köteles fizetni. A fedezetlenségi díjat arra az időszakra kell megfizetni, mely alatt díjfizetés hiányában gépjármű-felelősség- biztosítási tevékenységet folytató biztosító kockázat- viselése nem állt fenn. A fizetési kötelezettség nem vonatkozik a szünetelés időtartamára valamint a hitelt érdemlően igazolt önhibán kívüli díj nemfizetés idő- tartamára.
A fedezetlenségi díjat azon biztosító számítja ki és szedi be, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtarta- mát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszá- mításánál a Kártalanítási Számla kezelője által meghir- detett és arra az évre vonatkozó díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik.
Ha a szerződő a biztosító részére az esedékes díjak mel- lett fedezetlenségi díjjal és egy korábbi gfb. szerződés díjával is tartozik és a befizetés a teljes tartozást nem fedezi, a biztosító a befizetett összeget jogosult a követ- kező sorrendben elszámolni: fedezetlenségi díjra, meg- szűnt szerződés díjtartozására és végül a hatályban levő szerződés esedékes díjára.
A biztosítási díj nem tartalmazza azokat a közterheket (adókat, járulékokat), amelyeket közvetlenül a szerző- dőnek kell megfizetni (azaz, amelyek esetében az adó
alanya a szerződő, vagy az adó alapja a szerződő által fizetendő biztosítási díj).
A biztosítási díj változása
A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biz- tosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal módosul a biztosítási időszak kezdő- napján érvényben lévő díjtarifa szerint. Amennyiben a szerződést érintő adatok évközben megváltoznak, az a díjat adott biztosítási időszakon belül nem módosítja, kizárólag a következő biztosítási időszakban vehetők figyelembe a díjszámítás során.
A biztosító a szerződőt a következő biztosítási időszak kezdete előtt legalább 50 nappal írásban értesíti a bizto- sítási évfordulóról és a várható díjról. Ha a szerződő a díj- módosítást nem fogadja el, a szerződést a biztosítási év végére felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződés a módosítás szerint marad hatályban.
A biztosító jogosult a díjat a valós adatok szerint megha- tározni, és javaslatot tenni a szerződés módosítására, ha a szerződő a díj megállapításához szükséges adatokat nem a valóságnak megfelelően adta meg. Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, vagy arra nem válaszol, a biztosító jogosult a szerződést a javaslat közlésétől szá- mított 30 napos felmondási határidővel felmondani.
Hogyan fizetheti a biztosítás díját?
A határozatlan időre szóló biztosítás díját a szerződő választása szerint biztosítási időszakonként egy összeg- ben vagy havi, negyedéves, féléves részletekben lehet megfizetni. A díjfizetés csekken, banki átutalással, cso- portos beszedési megbízással (lehívással) vagy külön megkötött ügyfélszámla-szerződés alapján történhet, ha a szerződő az ügyfélszámlára vonatkozó szabályok sze- rint ilyen szerződés kötésére jogosult. Csekkes díjfizetés- nél havi díjfizetési gyakoriságot nem lehet választani.
Mikor kell fizetni a díjat?
A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.
Az első és folytatólagos díjrészletek a felek megállapo- dása szerinti időpontban esedékesek.
AHE-15020/3
Az első díj a kockázatviselés kezdő napján esedékes. A hónap közben kötött szerződések esetében az első díj töredék díjból, valamint a díjfizetési gyakoriságnak meg- felelő teljes díjrészletből áll. A folytatólagos díjrészletek a díjfizetési időszak első hónapjának első napján esedé- kesek. Az első és folytatólagos díjakat az esedékességtől számított 60 napon belül (türelmi idő) kell megfizetni.
A 90 napnál rövidebb időre kötött határozott tartamú biztosítási szerződések egyszeri díját a szerződés létrejöt- tekor kell megfizetni, ha a felek ettől eltérően nem álla- podnak meg. 90 napnál hosszabb időre kötött határozott tartamú szerződések díját ugyanolyan módon kell megfi- zetni, mint a határozatlan szerződések díját.
Ha az üzembentartó fedezetlenségi díjat is köteles fizetni, a fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj tel- jes megfizetése esetén 30 napos határidővel – tartozik megfizetni.
Kiegészítő biztosítások esetén azok díját a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás díjával együtt kell meg- fizetni.
A biztosító a késedelmes díjfizetés időszakára a szerző- désben megállapított kamat fizetését kérheti.
Ha az esedékes biztosítási díjat vagy a fedezetlenségi díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított 30. nap elteltéig fizetési felszólítót küld a díj esedékességétől számított 60 napos póthatáridővel. Egyidejűleg figyelmezteti a szerződőt, hogy a póthatáridő eredménytelen leteltével a díj esedékességétől számított
60. napon a szerződés megszűnik. A biztosító a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnéséről a póthatáridő letel- tét követő 15 napon belül az üzemben tartónak értesítést küld.
Figyelem! Lehívással történő díjfizetés esetén szívesked- jék gondoskodni arról, hogy a számláján elegendő összeg legyen, és az esetleges limit se legyen akadálya biztosítási díj megfizetésének. Különösen fontos erre ügyelni a biz- tosítás első díjának lehívásakor, mert a banki ügyintézés esetleges elhúzódása miatt előfordulhat, hogy a biztosító egyszerre két díjrészletet kénytelen lehívni.
Milyen eseményekre, károkra nem terjed ki a biztosítás?
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban kelet- kezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések foly- tán keletkezett;
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában kelet- kezett;
f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;
g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás követ- keztében keletkezett;
h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állag- romlásból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény követ- kezményeként keletkezett.
Hogyan vehető igénybe a biztosító szolgáltatása?
A biztosított a szerződésben megjelölt gépjármű üzemel- tetése során okozott káreseményt 5 munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a saját szerződését kezelő biztosítónál a kárrendezéshez szükséges lényeges adatok megadásával, a lényeges körülmények leírásával és a hatósági eljárást lefolytató szerv megjelölésével.
A károsultnak a káreseményt annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kell a károkozó biztosítási szerződését kezelő felelősségbiz- tosítónál közvetlenül bejelentenie. Ha a kárt biztosítási szerződéssel nem rendelkező gépjárművel okozták, a kárbejelentést bármely felelősségbiztosító fogadja, a kártérítési összeg kifizetése pedig a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt Kártalanítási Számla terhére tör- ténik.
A bejelentés társaságunknál személyesen, telefonon vagy interneten is megtehető. A sérült gépjárművet be kell mutatni társaságunk valamely kárfelvételre kijelölt helyén, és átadni mindazokat a bizonylatokat, amelyek a szolgáltatás jogosultságának megállapításához és a kár
mértékének meghatározásához szükségesek (pl. forgalmi engedély, hatósági iratok).
Ha a sérült jármű üzemképtelen, vagy az ilyen állapotban való közlekedését jogszabály tiltja, a kárfelvételt – elő- zetes egyeztetés alapján – az Ön által megjelölt helyen végezzük el.
AHE-15020/3
Ha a felelősség nem vitás, és a kár összegszerűen meg- állapítható, a biztosító a kárrendezéshez szükséges dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, ezek hiányában legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított 3 hónapon belül jogcímenként kellően megindokolt kártérítési javaslatot tesz, vagy ha valamely okból erre nincs lehetőség, indoklással ellátott választ küld.
Xxxxxx és mikor teljesíti a biztosító a szolgáltatást a károsult részére?
A biztosító a szolgáltatását a benyújtott számlák alapján, ezek hiányában a károsulttal kötött egyezség alapján téríti meg.
A biztosító a szolgáltatását a kártérítési javaslat elfogadá- sát követő 15 napon belül teljesíti.
Fontos tudnivaló, hogy a biztosító a biztosítási szerződés- ből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához, vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosult- nak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó össze- gét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
A fentieket megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre.
Ha közlekedési baleset során a gépjármű a kormány- műve, a futóműve, illetve a karosszériája (alváza) sérü- léseire tekintettel a biztonságos közlekedésre alkalmat- lanná válik, az ilyen esetekre követendő eljárás részletes szabályait a jelen jogszabályi feltételek 32/A.-32/B.§-ai tartalmazzák.
A szerződés megszűnésének esetei és a biztosító kockázatviselésének megszűnése
A határozatlan időtartamra kötött szerződés megszűnésé- nek okai az alábbiak lehetnek:
· díjnemfizetés: ha a szerződő a biztosítás esedékes díját vagy a fedezetlenségi díjat annak esedékességétől számított 60 napon belül a biztosító fizetési felszólí- tása ellenére sem fizeti meg, a szerződés és a biztosító kockázatviselése a 60. napon megszűnik. Ha a biz- tosítási szerződés év közben díjnemfizetéssel meg- szűnik, az üzembentartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést csak annál a biztosítónál kötheti meg, ahol a szerződése díjnemfizetéssel megszűnt. A fentiek értelmében a szerződő biztosítási év közben ilyen módon nem vált- hat biztosító társaságot!
· érdekmúlás: a szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzem- ben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától szá- mított hat hónapon belül nem történik meg. A szerző- dés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszál- lása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben
tartó személyében változás áll be. Az üzembentartó halála esetén azonban a szerződés legkésőbb a hagya- téki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30. napig hatályban marad, ha a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette
és a díjat megfizette. A szerződés érdekmúlással való megszűnése estén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszűntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzembentartó személyének változása ese- tén a tulajdonjog átszállása, illetve az okiratba bejegy- zett üzemben tartóra vonatkozó bejegyzés törlésének az időpontjával szűnik meg.
· külföldi nyilvántartásba vétel (a biztosított gépjárművet külföldi rendszámmal és okmányokkal látják el, mivel társaságunk nem végez ún. határon átnyúló szolgálta- tást);
· felmondás: A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A szerződésnek a biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján megszűnik a biztosító kockázatviselése. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.
· közös megegyezés: a biztosítási időszakon belül a szerződés a felek közös megállapodásával is meg- szüntethető.
A biztosító kockázatviselése a szerződés megszűnésének időpontjában szűnik meg.
A határozott időtartamra kötött szerződés és a biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott bizto- sítási időtartam elteltével minden további intézkedés nélkül szűnik meg.
Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól
A szerződő és a biztosító, ha ebben megállapodtak, elekt- ronikus úton, illetve maradandó eszköz útján is megtehe- tik a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozataikat. Amennyiben jogszabály kötelező írásbeliséget ír elő, úgy a biztosító és a szerződő ennek fokozott biztonságú aláírással ellátott elektronikus dokumentummal is eleget tehetnek.
AHE-15020/3
Első díj és töredékdíj: A hónap közben kötött szerződé- sek első díja, illetve azon szerződések első díja, amelyek biztosítási évfordulója nem a hónap elsejére esik, két részből tevődik össze. Egyik része az ún. töredékdíj, amely a kockázatviselés kezdő napjától a következő hónap első napjáig terjedő időszakra vonatkozik, másik része a díjfi- zetési gyakoriság szerint esedékes első díjrészlet. Az első díj a kockázatviselés kezdő napján esedékes. A tört hóna- pot követő teljes hónap első napjától már a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő díj kerül megállapításra.
A folytatólagos díjrészletek a díjfizetési időszak első nap- ján esedékesek.
A szerződés díjnemfizetés miatt a türelmi idő lejártával, azaz a díj esedékességétől számított 60 nap elteltével szűnik meg, kivéve, ha a szerződő által megfizetett díj ennél hosszabb időre fedezi a biztosító kockázatviselését, de nem fedezi azt a teljes időszakot, amelyre a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően a díjat a szerződőnek meg kell fizetni. Utóbbi esetben a díjjal fedezett időszak utolsó napjával szűnik meg a szerződés.
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –,a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító,
a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbizto- sítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
A Bit. 157. §-a alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:
· a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével;
· a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel;
· a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal;
· a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíró- sággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;
· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel;
· adóügyben az adóhatósággal;
· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
· ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábí- tószerrel visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbanószerrel visszaéléssel, illegális fegyverkereskedelemmel, szervezett bűnözéssel vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben
– a nyomozó hatósággal, ügyészséggel és a nemzet- biztonsági szolgálattal;
· a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
· a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal,
· a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel;
· a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatválla- lás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló bizto- sítókkal;
· a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal,
· az állományátruházás keretében átadott biztosítási szerződés-állomány tekintetében az átvevő biztosító- val;
· a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban, a levelezővel, a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, az információs központ- tal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kár- felvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni.
· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel;
· az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, illetve az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a Pénzügyminisztériummal;
· a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása;
· fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval;
· a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal;
· a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben.
Irányadó jog
AHE-15020/3
Az Allianz Hungária Zrt.-vel kötött szerződésekre a magyar jog rendelkezéseit kell alkalmazni. A biztosítási szerződésre a törvényben nem szereplő kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
Tájékoztatás a fogyasztói panaszokkal foglalkozó szervekről
Társaságunk célja, hogy Ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézé- sünkkel.
Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ezáltal Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés, legyen az pozitív vagy akár negatív, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egé- szével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben.
A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:
· A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy Ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink és termékeink minőségét, s elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyamatosan növeljük Ügyfeleink elégedettségét.
Ehhez panaszaik orvoslása is hozzájárul.
· Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövidebb időn belül kivizsgáljunk, az Ügyfélnek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a meg- alapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. Ügyfélszolgálati osztályunkon belül centralizált panaszkezelést működtetünk, ahol munkatársaink kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek rende- zése kapcsán.
· Ehhez az is hozzájárul, hogy Ügyfeleink panaszát – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, hibáinkat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásához hosszabb időre van szükség, akkor Ügyfeleinket az ügyintézés során is tájékoztatjuk arról, hogy a panaszkezelési folyamat hol tart, és mikorra várható végső válaszunk.
· Bár az erre vonatkozó jogszabályok 30 napot biz- tosítanak a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megválaszolására, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél lényegesen rövidebb idő alatt választ kapjanak. (Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy az ügyfélkérelmeket, kéréseket nem panaszként kezeljük.)
· Ügyfeleink visszajelzéseinek fogadására minden kom- munikációs csatornát elérhetővé teszünk, hogy véle- ményüket minél könnyebben, egyszerűbben és gyor- sabban kifejthessék élőszóban, telefonon, emailben, vagy levélben.
Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:
· Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélszolgálati pontján, vagy szerződött partnerénél kollegáink, partnereink meg-
hallgatják, és a panaszt rögzítik írásban.
· Telefonon: Telefonos Ügyfélszolgálatunk a 06-40-421- 421-es számon érhető el.
· Faxon: 06-1-269-2080-as számon.
· Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx - oldalon keresz- tül.
· Levélben: Leveleiket Ügyfeleink a 1368 Budapest, Pf. 191 címre küldhetik, az Ügyfélszolgálati osztály nevére.
A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadata- ira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos ada- tokra (kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám).
Amennyiben elégedetlen azzal, ahogyan panaszát kezel- tük, akkor az alábbi szervekhez fordulhat:
· Felügyeleti szervünk: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
· Illetékes testület, ha előzőleg már megkísérelte tár- saságunknál vitás ügyének az intézését: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület (postai úton: 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172., elektronikus úton: az Ügyfélkapun keresztül, a www.magyarorszag.hu-n). Lehetősége van továbbá bírói utat is igénybe venni.
Tisztelt Partnerünk!
Társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket is, amikor a
szolgáltatás nyújtásához szerződéses partnerünk speciá- lis szakértelmére van szükség, vagy ha a külső cég igény- bevételével szolgáltatásunkat azonos minőségben, ám kisebb költségekkel és alacsonyabb árakon nyújthatjuk.
Ügyfeleink tájékoztatása céljából ezért az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeinkben kifüggesztjük azok- nak a szerződéses partnereinknek a listáját, akik (amelyek) közreműködnek a biztosítási tevékenység végzésében, s ezáltal személyes és biztosítási adatokat is megismernek. A társaságunk megbízása alapján eljáró ezen cégekről és vállalkozásokról információ kérhető ügyfélszolgálatunktól is a 06-40-421-421-es telefonszámon.
A részvénytársaság központja: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.
Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191. Cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000
Székhely állama: Magyarország.
AHE-15020/3
Felügyeleti szervünk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1535 Budapest 114., Pf. 777).
Allianz Hungária Zrt.
Tájékoztatás
a bonus-malus rendszer szabályairól
A bonus-malus rendszert, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályát a 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet tartalmazza.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással és a hozzá kötődő bonus-malus rendszer működésével kapcso- latban az elmúlt évek során szerződőink részéről sok kérdés vetődött fel. Társaságunk minőségi szolgáltatást kíván nyújtani partnereinek, ezért fontosnak tartja, hogy a rendszer működéséről minden lényeges információ xxxxxxxx Xxxxx.
Tájékoztatónk két legfontosabb fogalmának jelentése: bonus a kármentességi díjkedvezmény, a malus a kár- okozás miatti díjtöbblet.
Milyen fajtájú gépjárművekre kötött kötelező felelősségbiztosítási szerződések tartoznak a bonus-malus rendszerbe?
1991. július 1-jétől a bonus-malus rendszerbe tartoznak a személygépkocsikra és a motorkerékpárokra kötött egyedi felelősségbiztosítási szerződések. 2001. július
1-jétől a rendszer kiterjed a tehergépkocsikra, autóbusz- okra, vontatókra és mezőgazdasági vontatókra.
A rendszerbe nem tartoznak a bele a segédmotoros kerékpárok és a lassú járművek!
Miként sorolja be a biztosító a szerződést?
A biztosító a szerződést a kármentes időszak, a kárkifi- zetéssel járó károk száma alapján sorolja be a megfelelő bonus vagy malus osztályba. A biztosító a besorolásnál az előző időszak kártörténeti besorolását, a megelőző biz- tosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai
közötti időtartam kártörténeti adatait, továbbá a külföldről hozott kárelőzményi igazolásokat veszi figyelembe.
Miről kell a szerződőnek a szerződéskötéskor nyilatkoznia?
A szerződőnek közölnie kell minden a biztosítás elválla- lása szempontjából lényeges körülményt, beleértve az osztályba soroláshoz az előző biztosító megnevezését és a biztosítási kötvény számát. A kedvezőbb besorolás cél- jából történő valótlan adatszolgáltatás esetén, ha emiatt a szerződésnek a központi kárnyilvántartásban való
beazonosítása lehetetlenné válik, a szerződést a legked- vezőtlenebb M4 osztályba kell sorolni. Ha a besoroláshoz szükséges adatok egyéb okból kideríthetetlenek a szerző- dést A00 osztályba kell sorolni.
Mi a központi kárnyilvántartás?
A biztosítók 2011. július 1-jétől központi kárnyilvántar- tást működtetnek, amely a kártörténeti adatok gyűjtését és felhasználásával a szerződések kockázatarányos díjá- nak megállapítását szolgálja.
A nyilvántartás tartalmazza a korábbi biztosítási szerző- désre vonatkozó adatokon túlmenően a szerződő üzem- ben tartók által okozott, és kártérítés fizetésével zárult károkat, azok visszafizetésének megtörténtét, valamint a bonus-malus osztályt.
Hogyan működik a bonus-malus osztályba sorolás?
Ha a szerződőnek már volt korábbi gfb. szerződése, akkor a biztosítóknak a nyilvántartásból kell meghatározniuk az egyedi szerződés díját az új szerződés megkötésének napját közvetlenül megelőző biztosított és a biztosítatlan időszak (ha volt ilyen) kártörténeti adatainak felhasz- nálásával. Ezen kártörténeti adatok szolgálnak alapul
a szerződés díját befolyásoló bonus-malus osztályának megállapításához.
Bonus jogosultságot az a szerződő üzembentartó (akit a forgalmi engedélybe üzemben tartóként bejegyeztek,
ennek hiányában a tulajdonos) szerez, aki a megfigyelési időszakban legalább 270 napig rendelkezett érvényes gépjármű-felelősségbiztosítással, és nem okozott kárt.
A rendszer egy ún. „alapdíjosztályból” (A00), 10 bonus osztályból és 4 malus osztályból áll.
AHE-15020/3
Ha a szerződő személygépjárművével vagy motorkerék- párjával egy kárt okoz, akkor biztosításának osztályba sorolása a tárgyévihez képest két osztállyal, két kár okozása esetén négy, három kár okozása után pedig hat díjosztállyal romlik. A rendelet a megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam alatt négyszer vagy annál több alkalommal kárt okozókat sújtja a legszigorúbb díjemeléssel, mert az osztályba sorolásuk ekkor – a már korábban elért foko- zattól függetlenül – a következő évben M04-es lesz.
Tehergépjárművek, autóbuszok, vontatók vagy mezőgaz- dasági vontatók esetében minden károkozás a tárgyévi- hez képest egy-egy fokozatot ront a szerződés osztályba sorolásán.
Hogyan működik a bonus-malus rendszer, ha egy ügyfelünknek egyidejűleg több gépkocsija van?
A biztosítási szerződés – és ezzel együtt az osztályba sorolás – a személyhez és a gépjárműhöz egyaránt kötő- dik, nem választható külön. Ha a szerződőnek már van egy gépkocsija, de mellé vásárol egy másikat, és ez is ugyanabba a járműkategóriába tartozik, az újabb gép- jármű biztosítási szerződését csak A00-ba lehet sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépkocsi szerződése érdek- múlás miatt (eladás, ajándékozás, totálkár, lopáskár stb.) megszűnik, akkor a megszűnéstől számított két éven belül, a megszűnés napját követő nappal a megszerzett bonus osztály átvezethető az üzembentartó által bármely meglévő vagy új gépkocsira kötött szerződésre. (A jármű- kategóriának azonosnak kell lennie, így pl. személyautó besorolása csak személyautóra vezethető át.)
Ha szerződőnknek egy időben (folyamatosan) több gép- kocsija is van, a felelősségbiztosítások között nem lehet felcserélni az osztályba sorolást.
Átvezethető-e a megszerzett bonus fokozat az új gépjárműre, ha az előző jármű a család más tagjának nevén szerepelt?
A bonus rendszert szabályozó rendelet erre nem ad lehe- tőséget.
Ha például a család bármely tagjának volt egy gépkocsija, és annak szerződése már elért valamilyen bonus osztályt, csak akkor vezethető át az új gépjármű szerződésére a bonus, ha az új autó ugyanazon családtag nevére kerül, feltéve, ha a üzembentartóként ő szerepel a forgalmi engedélyben, és az ő nevére kötik meg a biztosítást.
Hogyan (és miért) lehet az okozott kárt megtéríteni a biztosítónak?
Azon ügyfeleinknek, akik másoknak kárt okoztak, társasá- gunk – miután kifizette a kárt a károsultnak – a kárkifize- tésről értesítő levelet küld, és mellé egy csekket is (az oko- zott kár összegéről, legfeljebb: 50 ezer Ft-ig). A levélben társaságunk tájékoztatja a károkozót az okozott kár teljes összegéről is. Felkínálja továbbá annak lehetőségét, hogy az értesítés kézhezvételét követő 45 napon belül a kár- okozó – saját elhatározásából – a biztosító részére vissza- fizesse a vétlen károsultnak kifizetett összeget, így a már korábban megszerzett bonus fokozatát megtarthatja.
Xxx illet a kármentességgel szerzett díjkedvezmény, vagy kit terhel a károkozás következményeként fizetendő magasabb díj?
A gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel kapcsola- tos előnyök és hátrányok mindig a biztosítást megkötő üzembentartó személyéhez fűződnek függetlenül attól, hogy a járművet ki vezette a tulajdonos vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó engedélyével.
Az előzőek alapján felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy fontolják meg, kinek adják kölcsön a járművüket, mert
az esetleges károkozásnak a – biztosítási díjban is jelent- kező – hátrányos következményeit mindig a gépjármű tulajdonosa (a forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben- tartója), a szerződő viseli.
Mi történik a már megszerzett bonusszal (malusszal), ha a személygépkocsit eladják, vagy a forgalomból kivonják?
A bonus besorolás egy másik, ugyanazon gépjármű-kate- góriába tartozó gépjárműre új szerződésre átvezethető, ha az új szerződés megkötésére a szerződés megszűné- sétől számított két éven belül kerül sor bármelyik magyar vagy EU-tagállamban bejegyzett biztosítónál.
A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés bonus besorolása nem vihető át egy másik gépjárműre kötött szerződésre.
Mi történik a már megszerzett bonusszal, ha szüneteltetni szeretnék a biztosítási szerződést?
A felelősségbiztosítási szerződés a bejelentés napjától kezdő- dően, de legfeljebb 6 hónapig szüneteltethető, ha a járművet hivatalosan kivonják a forgalomból. A forgalomból való kivo- nást igazolja a forgalmi engedély, vagy a hivatalból történő ideiglenes kivonásra vonatkozó hatósági határozat. Újbóli forgalomba helyezéskor az új szerződésre a bonus folyto- nosság átvezethető. A bonus osztály-emelkedés csak akkor ismerhető el, ha a szerződés a megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam alatt legalább 270 napig fennállt, és kármentes volt.
Meddig kell fizetni a gépkocsi felelősségbiztosítási szerződésének díját eladás és bizományba adás esetén?
Ha a gépkocsit adásvételi szerződés megkötésével értéke- sítik, akkor az eladás napjáig kell a díjat megfizetni.
AHE-15020/3
Nagyon sok ügyfelünk vásárol új gépkocsit a régi beszá- mításával úgy, hogy a gépjármű-kereskedővel bizomá- nyosi szerződést köt.
A bizományba adással – függetlenül attól, hogy a régi autó árát kifizették, vagy beszámították az új gépkocsi árába – jogilag nem következik be az adásvétel, tehát nem lehet ilyen indokkal a szerződést vagy a díjfizetést megszüntetni. Ugyanis ha valaki a leadott gépkocsit próbaútra viszi, okozhat és szenvedhet is kárt. E káro- kat a tulajdonosnak – vagyis annak a személynek, aki bizományba adta a gépkocsit – kellene megfizetnie; őt
terhelné a kártérítési felelősség, hiszen nem történt tulaj- donosváltozás.
Ez azt jelenti, hogy ügyfelünknek érvényes felelősségbiz- tosítási szerződéssel kell rendelkeznie, hogy az esetlege- sen okozott károkat a biztosító megtéríthesse helyette.
A bizományba vevő nem köthet biztosítást, mert nem ő a tulajdonosa a gépkocsinak.
Megoldást jelenthet, ha az ügyfél meghatalmazza a kereskedőt a gépjármű forgalomból való kivonására a bizományosi időszakra, ekkor sem a szerződőnek, sem a kereskedőnek nem kell kifizetnie a biztosítási díjat, de a közúti közlekedésben így a jármű nem vehet részt.
Hogyan és mikor lehet biztosítót váltani? Mennyiben érinti ez a bonus-malus osztályba sorolást?
A biztosítási év vége előtt 30 nappal a szerződést írásban lehet felmondással megszüntetni, és más biztosító tár- saságnál a következő évre megkötni. Biztosítót váltani év közben anélkül, hogy a szerződő másik járművet vett volna, a törvényi szabályozás értelmében nem lehet.
Ha az ügyfél biztosítási szerződése a gépjármű eladása, ellopása, forgalomból való végleges kivonása (érdekmú- lás) miatt év közben megszűnik, akkor egy másik járműre a felelősségbiztosítást bármely biztosító társaságnál megkötheti.
AHE-15020/3
Szerződéskötéskor a biztosító a szerződő nyilatkozata alapján besorolja a szerződést. Nyilatkozat hiányában
a besorolás csak az alaposztályba (A00) történhet.
A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 15-30. napig a szerződéskötéskor megadott forgalmi rend- szám, a megszűnt szerződést kezelő biztosító neve
és a biztosítási kötvényszáma alapján a kártörténeti nyilvántartásból lekérdezi a besoroláshoz szükséges adatokat, és ennek megfelelően 45 napon belül visz- szamenőleges hatállyal megállapítja a szerződés végleges besorolását. Ha a szerződő közlése alapján a besorolásához szükséges adatok a kárnyilvántartás- ban a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig, illetve ezt követően a biztosítási időszak kezdetét követő 60. nap elteltével sem beazonosíthatóak,erről a biztosító 15 napon belül tájékoztatja. A biztosító a
60. nap eltelte után a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal A00 osztályban állapítja meg, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld a szerződőnek.
A végleges besorolást bejegyzi a kárnyilvántartásba, és ha a besorolás eltér az ügyfél által megadottól, akkor részére erről tájékoztatást küld.
Mikor szűnik meg az osztályba sorolás?
Az üzembentartó a szerződés megszűnését követő két éven túl nem jogosult a korábbi díjkedvezményre, és megszűnik az osztályba sorolása.
A már megszerzett bonus besorolás megtartása, vala- mint az egyéb hátrányos jogkövetkezmények elkerü- lése érdekében kérjük Önt, hogy járművének eladása, forgalomból való kivonása esetén ezt a tényt mielőbb szíveskedjék bejelenteni társaságunk bármelyik egysé- génél.
Ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, illetve a bonus-malus rendszerrel kapcsolatban további kérdései, észrevételei vannak, forduljon bizalommal társaságunk szakembereihez, vagy hívja telefonos központunkat:
00-00-000-000, illetve keresse fel internetes honlapunkat, melynek címe: xxx.xxxxxxx.xx.
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei
(Érvényes 2011. október 30-ától)
A jelen általános szerződési feltételek azokat a rendel- kezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00-00. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő/biztosított között létrejött gépjármű-felelősség- biztosítási szerződésekre kell alkalmazni.
Az általános szerződési feltételek két részből állnak: a jogszabályi rendelkezésekből és a kiegészítő rendelkezé- sekből.
A jogszabályi rendelkezések elsősorban a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tör- vénynek (a továbbiakban: Gfbt.) a szerződő felek jogait és kötelezettségeit szabályozó Általános rendelkezéseit (1-34.§), másodsorban a bonus-malus rendszert szabá- lyozó 21/2011. (VI.10.) NGM rendeletet szabályait tartal- mazzák. A kiegészítő rendelkezések tartalmazzák azokat a Gfbt.- ben nem szerepelő rendelkezéseket, amelyeket a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre a törvényi rendelkezések mellett alkalmazni kell.
A flottaszerződésekre a fentieket kiegészítő rendelkezése- ket is alkalmazni kell.
AHE-15020/3
A biztosítási szerződés részét képezik továbbá, az ajánlat az abban foglalt nyilatkozatokkal és záradékokkal együtt, és a kötvény.
Törvényi rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A törvény hatálya
1. §
Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:
a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzem- ben tartójára, továbbá más tagállami telephelyű gép- jármű – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság – tulajdonosára, és az általuk kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerző- désre;
b) a külföldi telephelyű gépjármű a Magyar Köztársaság területére történő belépésének, valamint a Magyar Köztársaság területén a fogalomban történő részvétel- ének feltételeire;
c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók
Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevékenységére;
d) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójá- nak, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továb- biakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántar- tással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a külön jogszabályban meghatározott, közlekedési igazgatási hatóságnak (a továbbiakban: jegyző) és a vámhatóságnak e törvényben szabályo- zott tevékenységére.
2. §
E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási – a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti – megállapo- dásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredő
– e törvényben nem szabályozott – feladatok ellátá- sára;
b) a Magyar Köztársaság területén rendezett gépjármű- versenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre;
c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól a Magyar Köztársaság területén állomásozó vagy átha- ladó külföldi katonai gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő szabályokat állapít meg.
Értelmező rendelkezések
3. §
E törvény alkalmazásában:
1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/ EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/ EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;
2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;
3. biztosító: a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meg- határozott szervezet, amely a székhely szerinti tagálla- mában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén az e törvényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;
4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzem- ben tartója és a gépjárművet vezető személy;
5. díjtarifa: külön rendeletben meghatározott gépjármű- kategóriánként, és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonat- kozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége;
6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meg- határozott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;
7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásá- ban az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünetelés időtartamának, valamint az üzemben tartó
AHE-15020/3
önhibáján kívül eső, hitelt érdemlően igazolt okból bekö- vetkező díjnemfizetés időtartamának kivételével – díj- fizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla keze- lőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;
8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;
9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – szerződő üzemben tartó által bizto- sított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma eléri az ötöt;
10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltéte- leként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együt- tes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott – gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgaz- dasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;
11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény;
12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-felelősség- biztosítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely tar- talmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyek- nek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerő- sen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek szá- mát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;
16. Információs Központ: a gépjármű üzemeltetésével har- madik személyeknek okozott károkból eredő kárigények érvényesítése érdekében adatok közlése és e törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátása érdekében létre- hozott szervezet;
17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;
18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk
rendezésével, a biztosító xxxxx és peren kívüli képvisele- tével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szer- vezet;
19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;
20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiz- tosítási tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, vala- mint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;
21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosí- tónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában biztosítási fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a Bit. szerinti felszámolási eljá- rás megindult;
22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény sze- rinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finan- szírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási köte- lezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatáro- zott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjár- műve által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa a Magyar Köztársaság;
23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbizto- sítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telep- hellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően
a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárren- dezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kárigények elbírálása és kielégítése e törvényben meg- határozott esetekben;
24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a
a) telephely szerinti ország, vagy
AHE-15020/3
b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, ameny- nyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy
c) rendeltetés helye szerinti tagállam;
25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, vala- mint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló
2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatáro- zott fogalom;
26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrende- zési tevékenységet végző szervezet, kárrendezési megbí- zott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyá- sával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és ren- dezésére;
27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szer- vezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;
28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdon- jogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az a gépjármű telephely szerinti országától eltérő tagállam,
a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, jogi személyiség nélküli jogalany tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve
b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, jogi sze- mélyiség nélküli szervezet, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;
29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;
30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó mara- dandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egész- ségromlást okozó sérülés;
31. székhely szerinti tagállam: a Bit.-ben a székhely tagálla- maként meghatározott fogalom;
32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megál- lapodásban részes állam és Svájc;
33. telephely szerinti ország: az az ország,
a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideig- lenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy
b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett
gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartóz- kodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) talál- ható;
34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvan- napos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik;
35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;
36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfoga- dott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gép- jármű-felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek meg- felelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó szá- mára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármű- felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;
37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megál- lapodások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.
Második rész
A gépjármű-felelősségbiztosítás szabályai
I. fejezet
A gépjármű-felelősségbiztosítás általános szabályai A biztosítási kötelezettség
4. §
(1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzem- ben tartója köteles az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biz- tosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).
AHE-15020/3
(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gép- jármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától – a szünetelés kivételével – a gépjármű for- galomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabály- ban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötele- zett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.
(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.
(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.
(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.
(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási köte- lezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a bizto- sítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatály- ban tartja.
(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa – ha a gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság – köteles a tulajdonszerzést követően a ren- delkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtar- tamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.
A szerződés létrejötte és megszűnése
5. §
(1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdo- nosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság, az e törvényben meghatározott fel- tételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonat- kozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a
13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni.
(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tar- tama alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedeze-
tet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzem- ben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést meg- kötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.
(4) Az a biztosító, amely a szerződést a biztosítási időszak végére felmondta vagy a szerződés a biztosítási időszak alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzemben tartó- nak a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosí- tási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.
6. §
(1) A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodá- sával jön létre.
(2) A szerződés úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfe- lelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási fel- tételekre vonatkozó tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.
(3) A biztosító a (2) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdé- sében meghatározott indokok alapján utasíthatja el.
(4) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.
(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat átadásának időpontjában – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.
(6) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre tör- ténő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meg- határozott indokok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kéz- hezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés az (5) bekezdésben meghatározott időpontban a módosított ajánlat szerint létrejön.
(7) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosításának tényére, valamint az ajánlathoz viszonyí- tott lényeges eltérésekre. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
AHE-15020/3
(8) A biztosító kötvényt az e §-ban meghatározottak sze- rint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalommal bocsáthat ki.
7. §
(1) A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább
30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatá- lyos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.
(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben meg- határozott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.
(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hóna- pon belül nem történik meg.
(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzem- ben tartó személyében változás áll be.
8. §
(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak
– ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabály- ban meghatározott, tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját is
– járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilván- tartásba történő bejegyzéséről – e tény járműnyilvántar- tásba történő bejegyzésével egyidejűleg – a kötvénynyil- vántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.
(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó válto- zását igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.
(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő meg- szűnés esetének kivételével – a biztosítási szerződés megszűnésének tényéről és a megszűnt szerződés külön rendeletben meghatározott bonus-malus besorolásáról a megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést
követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoz- tatni.
(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
9. §
(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles min- den, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fenn- álló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.
(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fede- zetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselőjével közölni.
(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként megne- vezett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában – de legkorábban a bizto- sítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.
(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.
10. §
A biztosítási szerződés hatálya alatt ugyanarra a biz- tosítási időszakra kötött további biztosítási szerződés érvénytelen.
A gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok
11. §
(1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási idősza- kot, a díjfizetést illetően.
(2) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonat- kozásában – az egyedi szerződéseket illető díjtarifa meghirdetésével egyidejűleg – a következő naptári évre vonatkozó díjtarifáját legalább két országos napilapban és a honlapján meghirdetni, amelyet nem változtathat meg.
AHE-15020/3
(3) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonat- kozásában a meghirdetett – időszak, illetve tartam kez- dőnapján érvényben lévő – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt nem változtatja meg.
(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerződés is köthető.
A helytállási kötelezettség és annak mértéke
12. §
A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielé- gítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemelte- tése során okozott károk miatt támasztanak.
13. §
(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsul- tak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni, mely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvénye- sítés költségeit, valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.
(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezett- ségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatározott helytál- lási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vál- lalt összeghatárok mértékéig áll fenn.
(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több kárese- mény egy biztosítási eseménynek minősül.
14. §
(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a
13. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.
(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőke- értékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadékkifizetések tőkeértéke magasabb a szerződés- ben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadékkifizetések tőkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagysá- gát.
(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káresemé- nyenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztá- sakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvé- nyesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsult- nak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával meg- téríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biz- tosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).
(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kár- kifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérí- tési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.
(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a bizto- sítási összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafel- osztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kárté- rítésre jogosult.
15. §
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban kelet- kezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések foly- tán keletkezett;
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;
AHE-15020/3
g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás követ- keztében keletkezett;
h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állag- romlásból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény követ- kezményeként keletkezett.
A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak
16. §
(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.
(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes for- galomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek
és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forga- lomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek eseté- ben, valamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.
(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazda- sági erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan tartamú szerződés köthető.
17. §
(1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a bizto- sítási időszak egy év, valamint az 5. § (2) bekezdésében, továbbá a 21. § (6) bekezdésében meghatározott esetek- ben a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.
(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.
(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés idő- tartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a kockázatviselés kezdete.
(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját meg- előző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájé- koztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra – az értesítés időpontjá- ban rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szer- ződő hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehető.
A biztosítási szerződés területi hatálya
18. §
A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok terü- letére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.
A biztosító kockázatviselése
19. §
(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fede- zet) a felek által a szerződésben meghatározott idő- pontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzem- ben tartói jogosultság keletkezésének – járműnyilván- tartásba bejegyzett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjá- ban – kezdődik.
(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a bizto- sítási szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfo- gadó nyilatkozata szükséges.
(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot.
(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.
(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzem- ben tartói jogosultság megszűnésének – járműnyilvántar- tásba bejegyzett – időpontjában szűnik meg.
(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös meg- egyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.
AHE-15020/3
(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.
Díjfizetés
20. §
(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.
(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.
(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosí- tási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).
21. §
(1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díj- részlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján ese- dékes.
(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szer- ződésben megállapított kamat illeti meg.
(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmezte- tés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől szá- mított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben
egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől szá- mított hatvanadik napon megszűnik.
(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.
(6) Ha a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése az üzemben tartó önhibáján kívül eső okból következik be, az üzemben tartó a megszűnés tudomására jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb a megszűnést követő 2 hónapon belül, kizárólag az önhiba hiányát alátámasztó tények hitelt érdemlő igazolásával kezde- ményezheti a jövőre nézve – egy adott biztosítási idő- szakon belül – az eredetivel egyező szerződéses állapot helyreállítását.
(7) Az üzemben tartó a szerződéses állapot (6) bekezdés szerinti helyreállítására akkor jogosult, ha a szerződés megszűnéséig esedékessé vált díjat a biztosítónak meg- fizeti, és a szerződés díjnemfizetéssel történő megszű-
nését követően a szerződéses állapot helyreállításáig a gépjármű nem vett részt a közúti forgalomban, illetve azzal kárt nem okoztak.
Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok
22. §
(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat meg- fizetni.
(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt.
(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles kiszá- mítani.
(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fede- zetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjta- rifája nem alkalmazható.
(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben megha- tározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.
(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatáro- zott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekez- désében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7) A fedezetlenségi díjnak – a díjhirdetést követő nap- tári évre vonatkozó – egy naptári évre számított tarifáját gépjármű-kategóriánként minden év október 30-ig a Kártalanítási Számla kezelője hirdeti meg két országos napilapban és honlapján.
Díjtarifa, díjhirdetés
23. §
(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatko- zásában a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt – a bonus-malus rend- szerre vonatkozó külön rendeletben meghatározottak kivételével – nem változtatja meg.
AHE-15020/3
(2) A biztosítási időszakra, valamint a határozott tartamú szerződésre az időszak, illetve a tartam kezdőnapján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni.
(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonat- kozásában a (2) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó, a következő naptári évre vonatkozó díjta-
rifáját október 30-ig legalább két országos napilapban és a honlapján meghirdetni.
(4) A biztosító a meghirdetett díjtarifáját nem változtat- hatja meg.
(5) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit, az adott naptári évben alkalmazandó, valamint október 30-át követően a következő évben alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.
(6) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást hatá- ron átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és a Magyar Köztársaság területén szervezeti egységgel nem rendelke- zik, köteles gondoskodni arról, hogy az (5) bekezdésben említett információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.
24. §
(1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjá- tól kezdődő hatállyal a 23. § (1)-(2) bekezdéseiben meg- határozottak szerint módosul.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.
Bonus-malus rendszer
25. §
(1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.
(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.
Szünetelés
26. §
(1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következté- ben a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.
(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ide- iglenes kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.
(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak megfelelően a kivonás napjától a szü-
netelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart.
(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától szá- mított hat hónapon belül nem történik meg, a szerződés a hat hónapos időszak utolsó napját követő napon meg- szűnik.
(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékes- sége – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szünetelés megszűnésének a napja.
(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szüne- telésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károko- zás következményeiről.
(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó köte- lezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.
(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.
Kártérítési igények érvényesítése
27. §
A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti.
28. §
(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetle- nül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvé- nyesíteni.
(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsult keresetet indíthat a károkozó Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosí- tójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagál- lamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országában következett be.
AHE-15020/3
(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.
29. §
(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azono- sításához szükséges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információ-
kat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint keze- lendők.
(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmu- lasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.
(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámo- lás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biztosítási szerződésben, valamint e törvényben a kárigények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.
30. §
(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrende- zéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kap- csolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.
(2) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelő- jének bejelenteni.
(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.
(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat
5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szer-
ződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.
(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.
(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kár- rendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46. §
(2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – szemé- lyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosító megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kárigények rendezéséhez szükséges alapvető adatokról.
31. §
A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a
Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérí- tési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azok- ban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapí- totta, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.
32. §
(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biz- tosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alap- ján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.
(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős íté- let hatálya a biztosítottra – a 35. § (1) bekezdésében meg- határozott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.
AHE-15020/3
(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösz- szegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérí- tés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsult- nak megfizetni.
32/A. §
(1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költsé- gek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fenn- áll – az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.
(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállí- tásához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel. Ellenkező esetben a biztosító a gépjárműben keletkezett kárként az (1) bekezdés szerinti nettó összeget, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fenn- áll – az értékcsökkenés összegét téríti meg.
32/B. §
(1) Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármű kormányműve, futóműve, illetve karosszériája (alváza) olyan károsodást szenve- dett, amely miatt a közúti forgalomban való további rész- vételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan- nak tekinthető és a helyreállítás – a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján – nem történik meg, a kárfelvételi eljárás befejezésétől számított tíznapon belül – az alkal- matlanság okának feltüntetésével – értesíti a közlekedési hatóságot, kivéve, ha a károsult a hulladékká vált gépjár- művekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatja.
(2) A gépjárműben keletkezett károsodás esetén a biz- tosító a kár helyreállításához szükséges teljes költséget biztosítási szolgáltatása keretében csak akkor térítheti meg a károsultnak, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként
a) arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a gépjármű a köz- úti forgalomban való részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmas, vagy
b) a gépjárművet közlekedésbiztonsági szempontból a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel műsza- kilag alkalmatlannak minősíti, és ennek alapján a gépjárművet a jegyző – a külön jogszabályban meg- határozottak szerint – ideiglenesen kivonta a forga- lomból.
(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként a hulladékká vált gépjármű- vekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjárművet közlekedésbiztonsági szempontból véglegesen alkalmat- lannak minősítette.
(4) A biztosító az értékcsökkenés összegét csak abban az esetben fizetheti ki a károsult részére, ha a károsult a
hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi iga- zolását a biztosítónak bemutatta vagy a gépjárművet a jegyző – a külön jogszabályban meghatározottak szerint
– végleg kivonta a forgalomból.
(5) A károsult részére a biztosító nem fizetheti ki a 32/A.
§ (1) bekezdése szerint kalkulált nettó összeget, illetve az értékcsökkenés összegét, ha a közlekedési hatóság arról tájékoztatja, hogy az üzemben tartó az (1) bekezdésben foglalt értesítés alapján elrendelt műszaki vizsgálatra a gépjárművet nem mutatta be, és a műszaki vizsgálatára más módon sem került sor.
(6) A 32/A. § (2) bekezdésében, valamint a (2)-(5) bekez- désben foglaltak nem érintik azt a lehetőséget, hogy a biztosító a 32/A. § (1) bekezdés szerint előzetesen kalku- lált nettó összeg, illetve értékcsökkenés 60%-ának megfe- lelő összegű szolgáltatási előleget nyújtson.
(7) Az (1)-(6) bekezdésekben meghatározottakat nem kell alkalmazni, ha a kárt szenvedett gépjármű telephely szerinti országa nem a Magyar Köztársaság.
Törvényi engedmény
33. §
Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője a kárt megtérítette, a meg- térített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetőt – illették meg a kárért felelős személlyel szemben.
Visszkereset
34. §
(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott esetben a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása ese- tén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándé- kosan okozták;
AHE-15020/3
c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a veze- tési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt álla- potát nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltság-
nak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkohol- szint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító enge- déllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyo- san elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásá- val, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.
AHE-15020/3
(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben
köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biz- tosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követe- lését.
(3) Ha az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben köteles a megtérítésre, a teljesí- tett szolgáltatások keretei között egy biztosítási esemény- nyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 750 ezer Ft-ig érvényesítheti követelését.
(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötele- zettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.
(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a bizto- sító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.
21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet
a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. §
f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A bonus-malus rendszer általános szabályai
1. §
E rendelet alkalmazásában:
1. igénylő: a biztosított gépjármű kártörténeti adatra (kármentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylő üzemben tartója;
2. kártörténeti adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított gépjármű vonatkozásában az adott biztosí- tóval fennállt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéses jogviszonya alatt bekövetkezett - a kártérítés alapjául szolgáló - káreset vonatkozásában a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kár- térítési kötelezettség ismertté válásának dátuma (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma), a kifizetett kárösszeg meghatározott határidőn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, a kármentesség igazolt ténye;
3. újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzembentartó, aki a szerződéskötést megelőző 2 évben magyarországi telephelyű gépjármű vonatkozásában az adott gépjármű-kategóriában felelősségbiztosítási szer- ződéses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.
2. §
(1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motor- kerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki.
(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gép- jármű-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.
(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján az 1. mellék- let szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus- malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).
(4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősség- biztosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.
3. §
(1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzem- ben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.
(2) Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osz- tályba sorolás a szerződés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett további járműveire nem használható fel.
(2) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtéte- lére kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által a gépjár- művel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.
2. A besorolásra vonatkozó szabályok
4. §
(1) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerző- dése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.
(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés besorolása - a (4) és (5) bekezdésben, az 5. § (3)-(5) bekezdésben, továbbá a 7. § (3) bekezdésében meghatá- rozott esetkörök kivételével - nem változik.
(3) A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tar- tónak az érintett gépjármű vonatkozásában – a károkozás időpontjától függetlenül – kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jog- erős ítélet dátuma) nem vált ismertté.
AHE-15020/3
(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerződés megszűnését követő 2 éven belül figyelembe veszi - ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre -
az új szerződés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szer- ződés megszűnés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.
(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már ren- delkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azo- nos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerző- dést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen meg- szerzett besorolás a megszűnést követő naptól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerződésére - a biz- tosítási időszakon belül is - érvényesíthető a kedvezőbb besorolású gépjármű előző besorolása által érintett biz- tosítási időszak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötelezettségek számának figyelembe vételével.
5. §
(1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja.
(2) A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerző- dés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat. A biztosító a kárnyilvántartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma alapján végzi a beazonosítást, a besorolást a közvetlenül megelőző biztosítási időszak kárnyilván- tartásban meglévő adatai (kockázatviselés időtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.
(3) A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül megállapítja a szerződés végleges besorolá- sát a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, egyidejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld
az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkozata szerinti besorolástól eltér.
(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerződés besorolásához szükséges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosíthatók, erről a tényről a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kezdetét követő 60. nap elteltével az adatok a kár- nyilvántartásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor
a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kez- detére visszamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.
(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzem- ben tartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gép- jármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek követ- keztében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.
6. §
(1) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a besorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet,
vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatá- lya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szem- ben jogerősen megítélt kárt okozott.
(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő időtartamra vonatkozó igazolást vagy igazo- lásokat veheti figyelembe.
7. §
(1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse.
(2) Ha az üzemben tartó a kárösszeget a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezett- ség nem keletkezett volna.
(3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfi- zetett kárösszeg alapját képező kártérítési kötelezettség már figyelembe vételre került, az üzemben tartó jogo- sult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás érvényesíté- sére.
(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.
8. §
A biztosító köteles - az igénylés beérkezését követő 15 napon belül - az igénylő kérésére az igénylést megelőző szerződéses időszak vonatkozásában - amennyiben ezen időszak tartama az 5 évet meghaladja, úgy legalább ötéves időszakra visszamenőleg - a kárnyilvántartásban meglévő kártörténeti adatokról írásban igazolást kiadni más tagállam által előírt felelősségbiztosítási kötelezett- ség alapján kötendő szerződéssel kapcsolatos kedvez- mény érvényesítése céljából.
AHE-15020/3
3. Záró rendelkezések
9. §
E rendelet 2011. június 15. napján lép hatályba.
10. §
A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) besorolásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azon szerződések besorolására, amelyek esetében az R. 6. §
(1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás 2011. július 1-jét megelőzően beérkezett.
1. melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez
11. §
E rendelet 8. §-a a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009. szep- tember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének való megfelelést szolgálja.
12. §
1. melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez
Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén
Kiinduló osztály | A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján | ||||
0 kár | 1 kár | 2 kár | 3 kár | 4 vagy több kár | |
B10 | B10 | B08 | B06 | B04 | M04 |
B09 | B10 | B07 | B05 | B03 | M04 |
B08 | B09 | B06 | B04 | B02 | M04 |
B07 | B08 | B05 | B03 | B01 | M04 |
B06 | B07 | B04 | B02 | A00 | M04 |
B05 | B06 | B03 | B01 | M01 | M04 |
B04 | B05 | B02 | A00 | M02 | M04 |
B03 | B04 | B01 | M01 | M03 | M04 |
B02 | B03 | A00 | M02 | M04 | M04 |
B01 | B02 | M01 | M03 | M04 | M04 |
A00 | B01 | M02 | M04 | M04 | M04 |
M01 | A00 | M03 | M04 | M04 | M04 |
M02 | M01 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M03 | M02 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M04 | M03 | M04 | M04 | M04 | M04 |
AHE-15020/3
Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató esetén
Kiinduló osztály | A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján | ||||
0 kár | 1 kár | 2 kár | 3 kár | 4 vagy több kár | |
B10 | B10 | B09 | B08 | B07 | B06 |
B09 | B10 | B08 | B07 | B06 | B05 |
B08 | B09 | B07 | B06 | B05 | B04 |
B07 | B08 | B06 | B05 | B04 | B03 |
B06 | B07 | B05 | B04 | B03 | B02 |
B05 | B06 | B04 | B03 | B02 | B01 |
B04 | B05 | B03 | B02 | B01 | A00 |
B03 | B04 | B02 | B01 | A00 | M01 |
B02 | B03 | B01 | A00 | M01 | M02 |
B01 | B02 | A00 | M01 | M02 | M03 |
A00 | B01 | M01 | M02 | M03 | M04 |
M01 | A00 | M02 | M03 | M04 | M04 |
M02 | M01 | M03 | M04 | M04 | M04 |
M03 | M02 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M04 | M03 | M04 | M04 | M04 | M04 |
Kiegészítő rendelkezések
A kiegészítő rendelkezések a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás törvényi rendelkezéseivel együtt alkalmazandók.
Biztosítási esemény
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján bizto- sítási esemény a biztosítási szerződésben megjelölt gép- jármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasz- tott megalapozott kártérítési igény.
A gépjármű üzemeltetése során okozott kár akkor minő- sül megalapozottnak, ha megtérítéséért az üzembentartó a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tar- tozik.
Szolgáltatás teljesítése
A sérült gépjárművet be kell mutatni a biztosító részére, és át kell adni mindazokat a bizonylatokat, amelyek a szolgáltatás jogosultságának megállapításához és a kár mértékének meghatározásához szükségesek.
A biztosító a kárfelvételt – előzetes egyeztetés alapján
– az ügyféllel megbeszélt helyen végzi el. A biztosító a szolgáltatását a károsult által benyújtott számla alapján, vagy ennek hiányában vele kötött egyezség alapján telje- síti. Ha a gépjármű javítása nem gazdaságos vagy műsza- kilag nem lehetséges, úgy totálkár rendezésre kerül sor.
A biztosító a szolgáltatását a károsult által benyújtott számla alapján, vagy ennek hiányában vele kötött egyez- ség alapján teljesíti.
A biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével össze- függésben, a károsító eseményt megelőző állapot vissza- állításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó- köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
Járadékszolgáltatás
Járadékfizetési kötelezettség esetén a biztosító és a káro- sult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az
esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind pedig a károsult elfogadja.
A járadék tőkeértéke függ a havi járadék összegétől és az életkortól.
A biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez szükséges dokumentumok
A biztosító szolgáltatásának teljesítése érdekében a fel- merült károk és költségek igazolása céljából a biztosító részére be kell nyújtani a biztosított (károkozó), és a károsult azon dokumentumait, amelyek a kártérítési fele- lősség megállapításához szükségesek (felelősség kizá- rását, elismerését alátámasztó vagy a felelősséget vitató nyilatkozatok, illetve dokumentumok, a felelősségre vonatkozó hatósági határozatok, igazolások).
A dokumentumok és okiratok benyújtásának kötele- zettsége nem érinti a biztosítottnak azt a jogát, hogy
a – bizonyítás általános szabályai szerint – a biztosítóval együttműködve a károkat és költségeket más módon is igazolhassa.
A biztosító az alábbi dokumentumok bemutatását vagy átadását kérheti:
· A biztosított (károkozó), és a károsult azon dokumen- tumait, amelyek a kártérítési felelősség megállapítá- sához szükségesek (felelősség kizárását, elismerését alátámasztó vagy a felelősséget vitató nyilatkozatok, illetve dokumentumok, a felelősségre vonatkozó ható- sági határozatok, igazolások).
· a biztosítási esemény bekövetkezését igazoló okira- tokat és nyilatkozatokat, okiratnak nem minősülő dokumentumokat, amelyek megalapozzák a biztosító szolgáltatási kötelezettségét,
· a biztosító szolgáltatásának összegszerű megállapí- tásához szükséges, illetve a szolgáltatása korlátozását alátámasztó iratokat (számlák, árajánlatok, szerződé- sek, egyéb igazolások),
· a kár helyreállítására vonatkozó árajánlatot, a helyre- állítás költségét igazoló számlát,
AHE-15020/3
· a szolgáltatás igénybe vételéhez szükséges nyilatkoza- tokat, igazolásokat, okiratokat,
· ha a biztosított a szerződési feltételeken alapuló vala- mely költség, vagy valamely berendezés, alkatrész, illetve tartozék megtérítését igényli, annak azonosítá-
sára szolgáló, az igény megalapozottságát, illetve az összegszerűségét igazoló dokumentumokat,
· a biztosított áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát, beleértve adószám és az adóazonosító jel közlését is,
· a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosító- val vagy károkozóval) szemben, illetve más biztosítási szerződés alapján érvényesített-e igényt,
· a biztosított gépjármű tulajdon és használati jogát, illetve forgalomban tartását, műszaki jellemzőit és állapotát igazoló dokumentumokat (számlák, szerző- dések, okiratok),
· autómentés, szállítás, tárolás költségeinek igazolását,
· a biztosító mentesülését eredményező, illetve a szol- gáltatását kizáró körülmények felmerülése esetén az ezzel összefüggő okiratokat és dokumentumokat,
· a közlési és változás-bejelentés körébe tartozó azon igazoló okiratokat és dokumentumokat, amelyek a biztosítási esemény bekövetkezését, illetve a szolgál- tatás mértékét érintik,
· a biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségé- nek betartását és költségeit igazoló dokumentumokat,
· az egyes biztosítások szerződési feltételeiben a bizto- sítási esemény sajátosságaira tekintettel előírt okira- tokat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentu- mokat.
Biztosítási szerződés adatainak ellenőrzése
A biztosító a szerződéskötés, a szerződés módosítása, illetve adatok változásának bejelentése során jogosult a szerződő által közvetlenül vagy közvetve (biztosítás- közvetítő útján) megadott személyes adatokat, illetve a
jármű adatait ellenőrizni. Az adatokat a biztosító elsődle- gesen a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által vezetett közúti közlekedési nyil- vántartás adatai felhasználásával jogosult ellenőrizni.
Az adatok hiteles nyilvántartással való összevetésére a biztosító a Gfbt. 49. §-ban előírt kötelezettsége alapján jogosult, melynek értelmében a biztosító köteles a bizto- sítási szerződés létrejöttéről a vonatkozó jogszabály által előírt adattartalommal a kötvénynyilvántartó szervet értesíteni.
A biztosítás díja
A szerződő a szerződéskötéskor köteles a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval minden olyan, a biz- tosítási díj megállapítása szempontjából lényeges körül- ményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.
Amennyiben a szerződés létrejöttét követően a biztosító a szerződő által közölt adatokkal kapcsolatosan hitelt érdemlően megállapítja, hogy azok nem feleltek meg a valóságnak, úgy a biztosító jogosult a díjat a valós ada- toknak megfelelően megállapítani és javaslatot tenni
a szerződés módosítására. Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, vagy arra nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon meg- szűnik.
A biztosítási időszak tartama alatt a szerződés adatainak megváltoztatásával a biztosítás díja – a törvény rendelke- zéseire tekintettel – nem módosulhat.
A biztosítási díj nem tartalmazza azokat a közterheket (adókat, járulékokat), amelyeket közvetlenül a szerző- dőnek kell megfizetni (azaz, amelyek esetében az adó alanya a szerződő, vagy az adó alapja a szerződő által fizetendő biztosítási díj).
Díjfizetés
A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízás- sal, bankkártyával, folyószámláról átutalással, készpénz- átutalási megbízással (csekken), vagy külön megkötött ügyfélszámla-szerződés alapján, ha egyébként a szerződő az ügyfélszámlára vonatkozó szabályok szerint ilyen szerződés kötésére jogosult. A díjfizetés gyakorisága havi, negyedéves, féléves és éves lehet. Havi díjfizetési gyakori- ság csekkes fizetési mód esetén nem választható.
A szerződő, ha az általa választott módon valamely okból nem tud eleget tenni a fizetési kötelezettségének, a szer- ződés díjfizetéssel történő hatályban tartása érdekében köteles a díjat más módon határidőben megfizetni.
A biztosító a díjat azon a napon tekinti megfizetettnek, amikor a szerződő a kifizetés iránt intézkedett.
Ha a biztosítás 90 napnál rövidebb határozott időre szól, a biztosítási díjat a biztosítás tartamára egy összegben kell megfizetni (egyszeri díj). Egyebekben a határozott tartalmú szerződések díját a fenti szabályok szerint kell megfizetni.
Ha a szerződő a biztosító részére az esedékes díjak mel- lett fedezetlenségi díjjal, és egy korábbi gfb. szerződés díjával is tartozik, és a befizetés a teljes tartozást nem fedezi, a biztosító a befizetett összeget a következő sor- rendben számolja el: fedezetlenségi díjra, megszűnt szerződés díjtartozására, a hatályban levő szerződés ese- dékes díjára.
Első díj és a töredékdíj
AHE-15020/3
A hónap közben kötött szerződések első díja, illetve azon szerződések első díja, amelyek biztosítási évfordulója nem a hónap elsejére esik, két részből tevődik össze.
Egyik része az ún. töredékdíj, amely a kockázatviselés kezdetének időpontjától a következő hónap első napjáig terjedő időszakra vonatkozik. Az első díj másik része a
díjfizetési gyakoriság szerint esedékes első díjrészletet. A tört hónapot követő teljes hónap első napjától már a díjfi- zetési gyakoriságnak megfelelő díj kerül megállapításra.
Díj esedékessége
A töredékdíjat és a díjfizetési gyakoriság szerint megálla- pított díjrészletet magába foglaló első díj a kockázatvise- lés napján esedékes.
A folytatólagos díjrészletek a díjfizetési időszak első nap- ján esedékesek. (Folytatólagos díj minden olyan díj, ami az első díjat követi, a szerződés fennállásának tartama alatt.).
A jognyilatkozat hatálya, elektronikus úton tett nyilatkozatok érvényessége
A biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szem- ben akkor hatályos, ha azt írásban tették (ideértve a maradandó eszközzel, illetve az elektronikus úton, e-ma- ilben tett nyilatkozatokat is), és az a biztosító szervezeti egységének a tudomására jut.
A szerződő által elektronikus úton, illetve maradandó eszköz útján tett nyilatkozat akkor felel meg jogszabály által előírt írásbeliség követelményének, ha azt az elekt- ronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. évi törvényben (továbbiakban Eat.) foglaltaknak megfelelően legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el.
Egyebekben, ha jogszabály nem ír elő kötelező írásbeli- séget, a nyilatkozat egyszerű elektronikus dokumentum formájában is megtehető.
Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jog- nyilatkozatait biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatkoza- tokhoz a biztosítóval szemben nem fűződik joghatály.
Az alkuszon keresztül tett jognyilatkozat a biztosítóval szemben csak a biztosítóhoz való beérkezéssel válik hatályossá.
Ha a szerződő a biztosító részére a mobil számát, illetve az e-mail elérhetőségét megadta, ezzel hozzájárult ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel összefüggő kötelezettségei teljesítéséhez – a vonatkozó jogszabályi követelmények betartása mellett – felhasználja. Ennek megfelelően a biztosító a Gfbt.-n alapuló értesítési köte- lezettségének (a szerződés megkötéséről, megszűnéséről a díj módosításáról, a szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatásról) az e-mail címre küldött értesítéssel elekt- ronikus úton is eleget tehet. Az elektronikus úton (online) vagy telefonos távértékesítéssel létrejött szerződés ese- tében, illetve ha az ügyfél a szerződéskötés, vagy annak módosítása során az e-mail címét megadja, és ezzel a
biztosítóval történő elektronikus úton történő kommuni- kációban állapodik meg, úgy a biztosító a szerződő által megadott e-mail címre küldi meg a szerződéssel kapcso- latos, kinyomtatható dokumentumokat (így különösen a kötvényt, díjigazolást, felszólítót, törlésértesítőt).
A biztosító elektronikus úton vagy maradandó eszköz útján is megküldheti nyilatkozatait a szerződő részére. Ha a jognyilatkozattal kapcsolatosan jogszabály kötelező írásbeliséget ír elő, úgy nyilatkozatát az Eat.-ban foglal- taknak megfelelően fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el. A fokozott biztonságú aláírással ellátott elektronikus dokumentum alkalmas az elküldés tényé- nek és idejének igazolására.
A szerződő által megadott elektronikus adatok valót- lanságából, hiányosságából származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a biztosító nem vállal felelősséget.
Az e-mail cím, a telefonszám megváltozását 8 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelen- tésének elmulasztásából származó károkért a biztosító nem vállal felelősséget.
Az elektronikus levelezés során az Allianz zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai.
P rendszámmal kapcsolatos rendelkezések
A P rendszámú gépjárműre határozott időtartamra kötött felelősségbiztosítás csak akkor tekinthető hatályosnak, ha a rendszám a gépjárműre a vonatkozó jogszabályi követelményeknek (KRESZ) megfelelően fel van szerelve és a rendszám használata kielégíti a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 60. §-ában foglaltakat.
Elévülés
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján érvényesített követelések elvülési ideje
· 3 év, ha a veszélyes üzem működéséből eredő károkért való felelősség szabályait, vagy
· 5 év, ha a felelősség általános szabályait kell alkalmazni.
Az elévülés akkor kezdődik, mikor a követelés esedékessé válik.
Szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt
AHE-15020/3
A szerződés díjnemfizetés miatt a türelmi idő lejártával, azaz a díj esedékességétől számított 60 nap elteltével szűnik meg, kivéve, ha a szerződő által megfizetett díj ennél hosszabb időre fedezi a biztosító kockázatviselését, de nem fedezi azt a teljes időszakot, amelyre a díjfizetési
gyakoriságnak megfelelően a díjat a szerződőnek meg kell fizetni. Utóbbi esetben a díjjal fedezett időszak utolsó napjával szűnik meg a szerződés.
Eltérés a gépjármű-felelősségbiztosítás korábbi szerződési feltételeitől
A szerződő és a biztosító, ha ebben megállapodtak, elektronikus úton, illetve maradandó eszköz útján is megteheti a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilat- kozatait. Amennyiben jogszabály kötelező írásbeliséget ír elő, úgy a biztosító és az ügyfél ennek fokozott bizton- ságú aláírással ellátott elektronikus dokumentummal is eleget tehet.
Első díj és töredékdíj: A hónap közben kötött szerződé- sek első díja, illetve azon szerződések első díja, amelyek biztosítási évfordulója nem a hónap elsejére esik, két részből tevődik össze. Egyik része az ún. töredékdíj, amely a kockázatviselés kezdő napjától a következő hónap
első napjáig terjedő időszakra vonatkozik, másik része a díjfizetési gyakoriság szerint esedékes első díjrészlet. Az első díj a kockázatviselés kezdő napján esedékes. A tört hónapot követő teljes hónap első napjától már a díjfize- tési gyakoriságnak megfelelő díj kerül megállapításra. A folytatólagos díjrészletek a díjfizetési időszak első hónap- jának első napján esedékesek.
A szerződés díjnemfizetés miatt a türelmi idő lejártával, azaz a díj esedékességétől számított 60 nap elteltével szűnik meg, kivéve, ha a szerződő által megfizetett díj ennél hosszabb időre fedezi a biztosító kockázatviselését, de nem fedezi azt a teljes időszakot, amelyre a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően a díjat a szerződőnek meg kell fizetni. Utóbbi esetben a díjjal fedezett időszak utolsó napjával szűnik meg a szerződés.
A személyes adatok kezelése
Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgálta- tás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal össze- függésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: új Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felha- talmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatko- zik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szen- vedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a
hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az ügyfél a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében (2011. január 1-ét követően az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6.§ (4) bekezdés felel meg az Avtv. 3.§ (7) bekezdésében foglaltaknak.) a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján
megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/ adatközlő tartalmazza.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával
– a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyomtatása vonatkozásában – a biztosítási törvények megfelelő kiszervezési szerződés keretében az Állami Nyomda Nyrt-t (Cg.00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u.5.) bízza meg. A biztosítási szolgáltatás teljesítésé- hez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül.
A Bit. 78.§ (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszer- vezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékeny- séget végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékeny- séget végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor
a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
AHE-15020/3
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik sze- mélynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által fel-
sorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.
Az új Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen általános szerződési feltételekhez tartozó ügyfél- tájékoztató tartalmazza.
Tekintettel arra, hogy az Avtv. 3. §-ának (7) bekezdése (2011. január 1-ét követően az információs önrendelke- zési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6.§ (4) bekezdés felel meg az Avtv. 3.§ (7) bekezdésében foglaltaknak.) értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az általános szerződési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.
Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattováb- bítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet társaságunk kapcso-
lata. Annak érdekében, hogy társaságunk ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja az ügyfél-adatokat – az ügy- fél hozzájárulása esetén – a biztosítási szerződés keze- lése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.
Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai keze- léséről, valamint kérheti személyes adatainak helyes- bítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatok- ról,
AHE-15020/3
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés időtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
· nevéről,
· címéről (székhelyéről),
· adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy
g) kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.
Az adatvédelmi kérdésekben történő tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvé- delmi felelőséhez (Fax: 000-0000; Levelezési cím: 1368 Budapest, Pf. 191. Compliance osztály; e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx) kérjük eljuttatni.
A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoz- tatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.
A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fenn- állásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a bizto- sítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kap- csolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.
Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.
Allianz Hungária Zrt.