Magyar-Mikrohitelező Központ Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Hitelezési Általános Szerződési Feltételei

Hatályos: 2021. november 15-től

Magyar-Mikrohitelező Központ Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Hitelezési Általános Szerződési Feltételei

Széchenyi Mikrohitel Program vonatkozásában

1. Fogalommeghatározások és értelmező rendelkezések

(a) Fogalommeghatározások

1.1. Az ÁSZF, és az ÁSZF alapján megkötésre kerülő kölcsönszerződések, biztosítéki szerződések, egyéb nyilatkozatok és dokumentumok alkalmazásában (azok kifejezett eltérő fogalommeghatározása hiányában):

„Adásvételi Szerződés”	jelenti Beruházás finanszírozásával kapcsolatban jelenti az Adós, mint vevő és az Eladó között a Beruházás tárgyának adásvételére szóló, jogszabályban meghatározott alakisággal, jogszabályi előírás hiányában teljes bizonyító erejű magánokirati formában előkészített, Hitelező által elfogadott tartalmú szerződést.
„Adós”	jelenti a Magyarország területén székhellyel rendelkező Vállalkozás, amely a Hitelezővel Kölcsönszerződést köt.
„ÁSZF”	jelenti a jelen Általános Szerződési Feltételeket.
„AVHGA”	jelenti az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványt (1054 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00- 00.)
„Bankszámla”	jelenti az Adós és a Készfizető Kezes valamennyi fizetési számláját.
„Banktitok”	jelent - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - minden olyan, az Adósról a Hitelező rendelkezésére álló tényt, információt, megoldást vagy adatot, amely az Adós személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a Hitelező által nyilvántartott tartozásokra, továbbá a Hitelezővel kötött szerződéseire vonatkozik.
„Beruházás”	jelenti a Számviteli tv. szerint: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység, továbbá a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység, valamint mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható (tervezés, előkészítés, lebonyolítás, hiteligénybevétel, biztosítás, szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés)

„Beszedési Megbízás”	jelenti a Hitelező, mint jogosult az Adós felhatalmazó levélen alapuló felhatalmazása alapján a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatója részére adott megbízását, hogy meghatározott összeget a Hitelező bankszámlája javára, az Adós bankszámlája terhére szedjen be.
„Bizottság”	jelenti az Európai Közösségek Bizottságát.
„Biztosítéki Szerződések”	jelentik a 4. fejezetben foglaltak szerint megkötésre kerülő szerződéseket, nyilatkozatokat és a tartozáselismerő nyilatkozatot, valamint Intézményi Kezesség esetén az erről szóló kezesi szerződést és a kapcsolódó nyilatkozatokat.
„Biztosítéknyújtó”	jelenti azt a cselekvőképes deviza belföldi vagy az Európai Unió tagállamában honos természetes személyt, jogi személyt, gazdasági társaságot, illetve szervezetet, aki/amely az Adósnak a Kölcsönszerződésből eredő kötelezettségei biztosítékául a Hitelező által elfogadott biztosítékot nyújt.
„Cross default”	jelenti az Adós azon kötelezettségvállalását arra, hogy vele szemben – hitel-, kölcsön-, kötvény-, lízing- és garancia megbízási, támogatási vagy más jogviszony alapján – fennálló, az Adós által írásban – jogszabály által esetlegesen meghatározott módon és formában – nem vitatott fizetési kötelezettsége szerződésszerű teljesítését nem mulasztja el, nem esik késedelembe; illetve ennek elmulasztását, mint szerződésszegést.
„Dokumentáció”	jelenti a Program részletes feltételeit tartalmazó, a KAVOSZ Honlapon és az MFB Honlapon elérhető Széchenyi Mikrohitel Konstrukció Üzletszabályzatot és ennek mellékleteit, az MFB SZMRP terméktájékoztatót, továbbá a közleményeket együttesen.
„Egy és ugyanazon vállalkozás”	jelenti az 1407/2013/EU, a 717/2014/EU és az 1408/2013/EU bizottsági rendeletet értelmében valamennyi olyan vállalkozást, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll:

(a) valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével;

(b) valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;

(c) valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;

(d) valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét.

	Az (a)–(d) pontban említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.
„Egyenlegértesítő”	jelenti a naptári év végét követő 60 napon belül a Hitelező által az Adós részére megküldött írásbeli értesítést a naptári év utolsó napján fennálló Kintlévőség aktuális összegéről, valamint a naptári év végéig megfizetett tőke és járulékok összegéről.
„Eladó”	jelenti a Beruházás tárgyának tulajdonosát, aki azt az Adós részére Adásvételi Szerződés útján értékesíti.
„Előtörlesztés”	jelenti a tőketartozás esedékességet megelőző teljes vagy részleges - az előre meghatározott törlesztési ütemezéstől eltérő, az aktuális késedelmeken felüli, az aktuális Törlesztőrészletet meghaladó összegű - visszafizetését anélkül, hogy az a Kölcsön kondícióinak romlását vagy terheinek, költségeinek növekedését eredményezné, amelyért Hitelező a Hirdetmény szerint díjat (Előtörlesztési Díj) számol fel.
„Esedékesség”	jelenti az adott fizetési vagy egyéb kötelezettség teljesítésére előírt határnapot, vagy határidő esetében határidő lejártának napját.
„Értékbecslés”	jelenti a KAVOSZ honlapján résztvevő értékbecslők közül a Hitelező által elfogadott, a vonatkozó jogszabályokban, valamint a Hitelező vonatkozó belső szabályzatában foglalt rendelkezéseknek megfelelő szakképzettséggel, szakmai referenciákkal, tárgyi-, technikai feltételekkel és szakmai felelősségbiztosítással rendelkező, értékbecslő által a tárgyi eszköz tekintetében végzett, piaci értéket megjelölő értékbecslést.

„Értéknap”	jelenti azt a banki napot, amelyen a fizetés teljesül (azaz a teljesítési helyként szolgáló jogosulti fizetési számlán maradéktalanul jóváírásra kerül).
„Felmondási Esemény”	jelenti az ÁSZF 7. fejezetében, a Kölcsönszerződésben, illetve biztosítéki szerződésben meghatározott felmondási események bármelyikét.
„Felügyelet” vagy „MNB”	jelenti a Magyar Nemzeti Bankot.
„Fenntartási Időszak”	jelenti a Projekt dokumentációja szerint meghatározott időszakot.
„Fenyegető Felmondási Esemény”	jelent bármely olyan eseményt, mulasztást, cselekményt, amely a Hitelező ésszerű megítélése szerint időmúlással, Xxxx általi orvoslás elmulasztásával, illetve a Hitelező Kölcsönszerződés szerinti jogai gyakorlásával (megintés, választás) Felmondási Eseménnyé válhat.
„Fizetési Felszólítás Díja”	jelenti a mindenkori Hirdetményben meghatározott mértékű díjat, melyet a Hitelező által az Adós részére küldött felszólításonként, a felszólítással kapcsolatosan felmerülő költségek fedezésére köteles az Adós a Hitelező részére megfizetni.
„Folyósítás Napja”	jelenti a Kölcsön tekintetében a Kölcsönszerződésben és az ÁSZF-ben meghatározott előfeltételek maradéktalan teljesítését követő legkésőbb tizenötödik banki napot, amely a Rendelkezésre Tartási Időszakra esik, és amelyen az adott Kölcsön a Kölcsönszerződés rendelkezései szerint rendelkezésre bocsátásra, azaz folyósításra kerül.
„Folyósítási Díj”	jelenti a Kölcsön rendelkezésre bocsátásának ellenértékeként felszámított és a Hirdetményben közzétett egyszeri díjat, melynek megfizetése a folyósítás előzetes feltétele.
„Ft” vagy „forint” vagy „HUF”	jelenti Magyarország hivatalos fizetőeszközét.
„Futamidő”	jelenti - eltérő megállapodás hiányában - a Kölcsön futamideje a Kezdőnaptól a Kölcsönszerződésben meghatározott végső lejárat napjáig tartó időtartamot (minimálisan 13 hónap, maximálisan 120 hónap).
„GHG”	jelenti a Garantiqa Hitelgarancia Zrt-t (1082 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 00.)
„Hátralékos Követelés”	jelenti Hitelező által az Adóssal szemben nyilvántartott Késedelmi Kamattal növelt Lejárt Tartozást.

„Hirdetmény”	jelenti a Hitelező által kiadott, az általa nyújtott Kölcsönök kondícióit és általános díjtételeinek mértékét, összegét, előírt finanszírozási arányát feltüntető hirdetményét mindenkor hatályos tartalma szerint.
„Hitelbiztosítéki Nyilvántartás”	jelenti a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI törvényben, valamint annak végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartást.
Hitelező	jelenti Magyar-Mikrohitelező Központ Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (1143 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00., xxxxxxxxxxxxxx: Cg. 00-00-000000, nyilvántartó hatóság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, adószám: 23923232-2-42, statisztikai számjel: 23923232-6492-114-01).
„Hitel-nyilvántartási Számla”	jelenti a Hitelező által, a Kölcsönszerződés alapján folyósított hitel nyújtásával, és annak visszafizetésével – ideértve az ehhez kapcsolódó díjakat, jutalékokat és költségeket – kapcsolatban felmerült fizetési kötelezettségek és befizetések jogcímenkénti tételes elszámolásáról vezetett nyilvántartást.
„Hpt.”	jelenti a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt,
„Ingatlan”	jelenti azt a beruházáshoz kapcsolódó a Program keretében elfogadható ingatlant, amelyet (i) az adott Kölcsönszerződés alapján a Kölcsön egészének vagy egy részének felhasználásával az Adós az Eladótól per-, teher- és igénymentes jogi állapotban vásárol meg, vagy (ii) nem ingatlanvásárlási célra nyújtott Kölcsön vagy pótfedezeti ingatlan esetében az Adós, vagy a Biztosítéknyújtó, mint kizárólagos tulajdonában álló ingatlant a Kölcsön biztosítékául leköt.
„Intézményi Kezesség”	jelenti az AVHGA, illetve a GHG által nyújtott kötelezettségvállalást, amely tartalmában azonos a Polgári Törvénykönyv 6:420. §–ában meghatározott készfizető kezességgel, és amely az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 107. cikkének (1) bekezdése alapján állami támogatásnak minősül.
„Intézményi Kezesség Díja”	jelenti az AVHGA, illetve a GHG által annak mindenkori üzletszabályzatában és annak elválaszthatatlan mellékletét képező hirdetményében meghatározott minden díj, így különösen, de nem kizárólagosan a kezességi díj, a prolongációs díj és a kezelési díj összességét, amelyet az AVHGA, illetve a GHG a Hitelezőnek számít fel, de az továbbhárításra kerül az Adósra.

„Jelzáloghitel”	jelenti az Adós részére ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott kölcsönt, hitelt.
„Jogcím/Esemény”	jelenti a Könyvelési Értesítőben felsorolt, egyrészt Esedékességre előírt megfizetendő tartozásokat jogcímenként (pl.: tőke, kamat) másrészt az adott értéknapon történt könyvelési események megnevezését (pl.: ügyfél befizetés, jóváírás stb.).
„Jogosulatlan Forrásfelhasználás”	jelenti, hogy amikor a Hitelező, vagy a 2014-2020-as programozási időszakban a Strukturális és Beruházási Alapok (2014-2020)-ból és a Kohéziós Alapból a társfinanszírozott támogatások hazai lebonyolításában részt vevő szervezet jelzése, illetve az MNB, az MFB., a NAV vagy más erre jogosult hatóság, szerv által végzett ellenőrzés, vagy az Európai Unió hivatalos szerve által végzett ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy az Adós az állami támogatásokra vonatkozó kötelezettségeit megszegte (támogatással való visszaélés esete), vagy rajta kívül álló okokból a támogatási jogszabályok előírásai nem teljesültek.
„Jóváírás”	jelenti az Adós Hitelezőnél nyilvántartott Hitel- nyilvántartási Számláján bekövetkezett pozitív változást.
„Kamat Megállapítás Napja”	jelenti a Kamatláb Hitelező részéről történő megváltoztatásakor, a kamatváltozás hatálybalépésének napját azzal, hogy az első Kamat Megállapítás Napja a Kölcsönszerződés Felek általi aláírásának napja.
„Kamatértesítő”	jelenti a Kamatláb Hitelező részéről történő megváltoztatásakor az új Kamatláb nagyságáról és a fizetendő Kamatok összegéről küldött értesítő.
„Kamatperiódus”	jelenti azon időszakot, amelynek tartama alatt a Kölcsön megállapított Ügyleti Kamat mértéke állandó. A Kamatperiódus a naptári hónap első napján kezdődik és az utolsó napján végződik (az egyes Kamatperiódusok első napja megegyezik a megelőző Xxxxxxxxxxxxx utolsó napjával), kivéve az első és az utolsó Kamatperiódust úgy, hogy az első Kamatperiódus a Folyósítás Napján kezdődik és a Folyósítás Napja szerinti naptári hónap utolsó napjáig tart, illetve utolsó Kamatperiódus a Lejárat Napján végződik.
„KAVOSZ”	jelenti a KAVOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 0-0. "A" torony. épület 1. emelet, cégjegyzékszám: 00-00-000000, nyilvántartó hatóság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága)

„KAVOSZ Honlap”	jelenti a xxxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxxxx/xxxxxxxxx- mikrohitel-go/ honlapot,
„Keretszerződés”	jelenti a Hitelező és az MFB között a Program tekintetében létrejött Keretmegállapodást.
„Kereskedelmi ingatlan”	jelenti a kereskedelmi ingatlan olyan kereskedelmi tevékenység céljára szolgáló ingatlan, amely ingatlanként hasznosítva termel cash-flow-t és nem a benne végzett tevékenység termeli a hitel visszafizetéséhez szükséges összeget. (Bérbe adott, vagy bérbe adásra kerülő üzlet/üzletház/egyéb kereskedelmi tevékenység céljára szolgáló ingatlan, ha a finanszírozást a bérbe adó igényli.).
„Kezdőnap”	jelenti az alábbiak közül a későbbi időpontot: (i) a Kölcsönszerződés Felek általi aláírásának napja, illetve (ii) a Kölcsönszerződés tárgyában létrejött Refinanszírozási kölcsönszerződés kettő, a Hitelező által aláírt eredeti példánya MFB-hez történő visszaérkezésének napja.
„Késedelmi Kamat”	jelenti az Adós késedelmes fizetése esetén a Lejárt Tartozás után a késedelem idejére a mindenkor hatályos Hirdetményben meghatározott mértékű Késedelmi Kamatláb alapján számolt, az Adós által a késedelem idejére fizetendő kamat összegét.
„Késedelmi Kamatláb”	jelenti a Hirdetményben meghatározott százalékos mértéket, mely alapján a Késedelmi Kamat kiszámításra kerül.
„Készfizető Kezes”	jelenti azt a Biztosítéknyújtót, aki arra az esetre, ha az Adós nem teljesíti a Kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségét, azt maga vállalja teljesíteni helyette úgy, hogy nem kérheti, hogy a Hitelező a követelését először az Adóstól szedje be.
„KHR” vagy „Központi Hitelinformációs Rendszer”	jelenti a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény szerinti, a Magyar Nemzeti Bank által elismert központi hitelinformációs rendszert.
„Kintlévőség”	jelenti a folyósított Kölcsönből mindenkor kintlévő teljes fennálló tartozást (a folyósított Kölcsön esedékes Kamattal, Késedelmi Kamattal, díjakkal növelt összege, csökkentve a teljesített tőke-, Kamat- , Késedelmi Kamat- és díjtörlesztésekkel).
„Kölcsön”	jelenti a Hitelező által a Kölcsönszerződés alapján az Adós részére Ügyleti Kamat és Kölcsönszerződés szerinti járulékok ellenében rendelkezésére bocsátott pénzösszeget, amelyet az Adós a Kölcsönszerződés feltételei szerint köteles visszafizetni.

„Kölcsönkérelem”	jelenti az Adós Kölcsönszerződés megkötésére és Kölcsön nyújtására irányuló kérelmét, amit a Hitelező által megadott alakban és tartalommal köteles előterjeszteni, és amelynek útján teljesíti a Kölcsönszerződés megkötéséhez szükséges adatszolgáltatását.
„Kölcsönszerződés”	jelenti az Adós és a Hitelező között létrejött kölcsönszerződést, amely alapján a Hitelező a Kölcsönszerződés szerinti feltételek teljesülése esetében a Kölcsönszerződésben meghatározott pénzösszeget bocsát az Adós rendelkezésére, az Adós pedig köteles azt a Hitelezőnek a Kölcsönszerződés szerint visszafizetni, és amelynek az ÁSZF elválaszthatatlan részét képezi.
„Könyvelési Értesítő”	jelenti a Hitelező által az Adós részére havonta a tárgyhónapot követő hónap 5. munkanapjáig elektronikus úton megküldött értesítést, amely tartalmazza az esedékessé vált és teljesített törlesztések összegét és jogcímét.
„Kötelezettségvállaló Nyilatkozat”	jelenti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény rendelkezései szerint, a Kölcsönszerződésből eredő fizetési és egyéb kötelezettségekre vonatkozóan közjegyző által készített okiratot, mely alkalmas arra, hogy azt a közjegyző végrehajtási záradékkal lássa el, amennyiben annak feltételei beállnak, és amely alapján bírósági végrehajtásnak van helye.
„Lehívási Értesítő”	jelenti az Adós Kölcsön folyósítása iránti, Hitelezőhöz címzett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, ami minimálisan tartalmazza (i) a folyósítás Értéknapját (ami nem lehet későbbi, mint a Rendelkezésre Tartási Időszak utolsó napja); (ii) a folyósítani kért Kölcsön(rész) összegét; (iii) azt a bankszámlaszámot, amelyre az Adós a Kölcsön folyósítását kéri, és a bankszámla tulajdonos nevét.
„Lejárt Tartozás”	jelenti a már esedékessé vált, de az Adós által még meg nem fizetett tőke-, Ügyleti Kamat, Rendelkezésre Tartási Díj, Folyósítási Díj, Szerződésmódosítási Díj, valamint valamennyi további díj és költség jogcímén fennálló tartozások összességét.
„Megvalósítási Időszak”	jelenti a Projekt megkezdése és a Projektre vonatkozó program irányadó dokumentációja szerinti befejezése közötti időtartamot.

„MFB”	jelenti a MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (1051 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00., cégjegyzékszám: Cg. 01-10- 041712, nyilvántartó hatóság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) mint a Program pénzügyi forrását nyújtó szervezetet.
„MFB Honlap”	jelenti az MFB hivatalos honlapját (xxx.xxx.xx).
„Negatív pledge”	jelenti az Adós kötelezettségvállalását arra, hogy nem alapít, és nem enged semmiféle terhet alapítani jelenlegi és jövőbeni vagyontárgyain a Pénzügyi Vállalkozás hozzájárulása nélkül, illetve ennek megszegését, mint szerződésszegést.
„Nem Esedékes Tőketartozás”	jelenti a Kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg Adós részére folyósított összegét csökkentve a már esedékessé vált és teljesített tőketörlesztő részletekkel.
„Nyitó egyenleg”	jelenti a Könyvelési Értesítőben részletezett időszak kezdő napján fennálló forintegyenleg.
„Pari passu”	jelenti az Adós kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy a kölcsönszerződésben vállalt kötelezettségei legalább azonos rangsorban állnak az Adós egyéb nem biztosított és nem alárendelt kötelezettségeivel, kivéve azokat, amelyek a kötelezően alkalmazandó jogszabályok értelmében kielégítési elsőbbséget élveznek. Az Adós által kölcsönszerződés aláírását megelőzően, valamint azt követően felvett hitelek biztosítékai nem nyújtanak kedvezőbb pénzügyi, illetve jogi helyzetet más hitelezőknek, mint amit az Adós a Hitelező számára biztosított. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a kölcsönszerződés hatálya alatt a Hitelező írásbeli hozzájárulásával más hitelezőknek a tőlük felvett hitelek visszafizetésének biztosítására kedvezőbb biztosítékot nyújt, mint amelyet a Hitelező számára a kölcsönszerződésből és a biztosítéki szerződésekből eredő követeléseik biztosítására az Adós és a Hitelező kikötöttek, az Adós ezen kedvezőbb biztosítékot a Hitelező számára is azonnal felajánlja és megköti a szükséges szerződéseket és megállapodásokat.
„Polgári Törvénykönyv”	jelenti a 2013. évi V. törvényt.
„Program”	jelenti a KAVOSZ által működtetett Széchenyi Kártya Program (továbbiakban: Széchenyi Kártya Program vagy Program) részét képező, azon belül elkülönült szabályok szerint működő konstrukciót, amely a Széchenyi Mikrohitel Konstrukcióról szóló 1483/2021. (VII.16.) Korm. határozat alapján kerül bevezetésre, és az MFB ahhoz kapcsolódó Széchenyi Mikrohitel Refinanszírozási Programját.

„Projekt”	jelenti az Adós által megvalósítandó, a Program keretén belül támogatásban részesített Xxxx által megvalósítandó beruházást, fejlesztést, eszközbeszerzést, immateriális javak beszerzését vagy hasonló ügyletet.
„Refinanszírozási kölcsönszerződés”	jelenti az MFB és a Hitelező közötti Keretszerződés alapján megkötésre kerülő kölcsönszerződés(ek)et, mely(ek) alapján az MFB a Program keretében a Kölcsönszerződés refinanszírozása céljából kölcsönt nyújt a Hitelező részére.
„Rendelkezésre Tartási Időszak”	jelenti azt a Kölcsönszerződésben meghatározott (sem a Türelmi Időszakot, sem 23 hónapot meg nem haladó) időszakot, amely a Kezdőnapon kezdődik, és amelynek tartama alatt az Adós Kölcsön folyósítását igényelheti azzal, hogy a lehívás szabályszerű előterjesztése sem lehet későbbi mint a rendelkezésre tartási időszak lejártát megelőző 5. banki munkanap, a Kölcsön igényelt folyósítása pedig mint a rendelkezésre tartási időszak lejárata.
„Számviteli tv.”	jelenti a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt.
„Szerződésmódosítási Díj”	jelenti az Adós érdekkörében felmerült okból, illetve az Adós/Biztosítéknyújtó által kezdeményezett módosítás esetében a Hitelező részére a Hirdetmény szerint fizetendő díjat.
„Törlesztési Nap”	jelenti minden hónap 1. napját az alábbi eltérésekkel: (i) tőketörlesztés esetében az első Törlesztési Nap a rendelkezésre tartási időszak kezdetét, illetve Türelmi Időszak alkalmazása esetében a Türelmi Időszak lejárát követő naptári hónap 1. napja azzal, hogy (a) amennyiben a folyósítás (több részletben történő folyósítás esetében első folyósítás) nem történt meg a megjelölt első tőketörlesztési napot megelőző hónap utolsó napjáig, akkor a folyósítást (több részletben történő folyósítás esetében első folyósítást) követő naptári hónap 1. napja minősül az első tőketörlesztési napnak; (b) amennyiben bármely tőketörlesztési nap nem banki munkanap, akkor a tőketörlesztési napnak az ezt követő első banki munkanap minősül,

(c) amennyiben az Adós a Kölcsönt lejárat előtt visszafizeti, a Kölcsön visszafizetésének napját kell az utolsó tőketörlesztés esedékessége napjának tekinteni. (ii) kamatfizetés esetében minden naptári hónap 1. napja, első ízben szerződéskötést követő naptári hónap 1. napja azzal, hogy (a) amennyiben a folyósítás (több részletben történő folyósítás esetében első folyósítás) nem történt meg a megjelölt első kamatfizetési napot megelőző hónap utolsó napjáig, akkor a folyósítást (több részletben történő folyósítás esetében első folyósítást) követő naptári hónap 1. napja minősül az első kamatfizetési napnak; (b) amennyiben bármely kamatfizetési nap nem banki munkanap, akkor a kamatfizetési napnak az ezt követő első banki munkanap minősül, (c) amennyiben az Adós a Kölcsönt lejárat előtt visszafizeti, a Kölcsön visszafizetésének napját kell az utolsó kamatfizetés esedékessége napjának tekinteni.

„Törlesztőrészlet”

jelenti a Kölcsön tőkeösszegének és a fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után felszámított Kamat visszafizetésére meghatározott összegeket. A Törlesztőrészlet a Türelmi Időt követően, havonta egyenlő tőketörlesztő részleteket alapul véve kerül meghatározásra azzal, hogy az utolsó tőketörlesztő részlet a kerekítés miatt eltérhet. A Törlesztőrészlet Ügyleti Kamat tartalma francia kamatszámítással (360 napos év és az eltelt napok figyelembevételével) történik az alábbi képlet szerint: tőke összege x ügyleti kamatláb x naptári napok száma 36.000

„Törlesztési Számla”	jelenti (i) adósságszolgálat esetében Hitelező MKB Banknál vezetett 10300002-10553085- 00024904 számú bankszámláját, (ii) adósságszolgálaton kívüli egyéb díjak és költségek tekintetében Hitelező MKB Banknál vezetett 10300002-10553085- 49020028 számú bankszámláját.
„Türelmi idő”	jelenti a Futamidő azon Kezdőnaptól kezdődő és Kölcsönszerződésben meghatározásra kerülő (de legfeljebb 24 hónapos) tartamú időszakát, amely alatt az Adósnak a Kölcsönszerződés értelmében nincs tőketörlesztési kötelezettsége, kizárólag Kamat és egyéb havonta esedékes költség, illetve díj kerül megfizetésre.
„Ügyfélcsoport”	jelenti az Európai Parlament és Tanács 575/2013/EU rendeletének 39. pontja alapján egy ügyfélcsoportnak tekinthető: (a) két vagy több természetes vagy jogi személy, akik vagy amelyek – az ellenkező bizonyításáig – egyetlen kockázati tényezőt képeznek, mivel egyikük közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt áll a másik vagy a többi; (b) két vagy több természetes vagy jogi személy, akik vagy amelyek között nincs az a) pontban leírt ellenőrzést jelentő kapcsolat, mégis egyetlen kockázati tényezőnek tekintendők, mivel olyan keresztkapcsolatok állnak fenn közöttük, amelyek alapján ha egyikük pénzügyi – különösen finanszírozási vagy visszafizetési – nehézségbe ütközne, a másiknak vagy a többinek is valószínűleg finanszírozási vagy visszafizetési gondokkal kellene megküzdenie; Az a) és b) pont ellenére, ha a központi kormányzat közvetlenül ellenőriz vagy közvetlen kapcsolatban áll több természetes vagy jogi személlyel, a központi kormányzat és az általa az a) pontnak megfelelően közvetlenül vagy közvetve ellenőrzött, illetve a b) pontnak megfelelően a központi kormányzattal kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyek összességét nem kötelező egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának tekinteni.

	A központi kormányzat és más természetes vagy jogi személyek által alkotott, egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának fennállása külön vizsgálható minden egyes, a központi kormányzat által az a) pontnak megfelelően közvetlenül ellenőrzött vagy a központi kormányzattal a b) pontnak megfelelően közvetlen kapcsolatban álló természetes vagy jogi személy esetében, valamint minden olyan természetes és jogi személy esetében, akit/amelyet az adott személy az a) pontnak megfelelően közvetlenül ellenőriz, vagy akivel/amellyel a b) pontnak megfelelően kapcsolatban áll, a központi kormányzatot is ideértve. Ugyanez alkalmazandó azon regionális kormányzatok és helyi hatóságok esetében, amelyekre a 115. cikk (2) bekezdése alkalmazandó.
„Ügyleti Év”	jelenti a kezdő naptól – illetve további ügyleti év esetén a kezdő nappal megegyező naptári naptól – számított egész évet, ahol az egész év 365 nap, szökőév esetén 366 nap.
„Ügyleti Kamat” vagy „Kamat”	jelenti a ténylegesen igénybe vett és még vissza nem fizetett kölcsönösszeg után, az első Folyósítás Napjától az Adós által a pénzhasználat díjaként fizetendő, a Kölcsönszerződés szerint, a Nem Esedékes Tőketartozás alapján meghatározott összeget.
„Vállalkozások”	jelentik a a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló a 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikrovállalkozásnak megfelelő alábbi vállalkozások:

• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formában működnek (a továbbiakban: Gazdasági társaság),

• az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényben meghatározott egyéni vállalkozók (a továbbiakban: Egyéni vállalkozó) és egyéni cégek (a továbbiakban: Egyéni cég),

• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 18. pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő (a továbbiakban: Őstermelő),

• a családi gazdaságokról szóló 2020. CXXIII. törvény szerinti őstermelők családi gazdasága (a továbbiakban: ÖCSG), az ÖCSG nevében csak az ÖCSG képviselője jogosult a hiteligénylést benyújtani.

• az 1994. évi XLIX. törvény szerinti erdőbirtokossági társulat (a továbbiakban: Erdőbirtokossági társulat),

• a Ptk. és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény alapján szövetkezeti formában működő gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: Szövetkezet), (a Gazdasági társaság, Szövetkezet és Erdőbirtokossági társulat a Mikrohitel Szabályzatban a továbbiakban együtt: Társas vállalkozás),

• valamint az alábbi egyéb gazdasági tevékenységet (is) folytató jogalanyok (a továbbiakban: Egyéb vállalkozás):

o ügyvédi iroda,

o az egyéni ügyvéd (az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében, kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);

o a közjegyzői iroda,

o a közjegyző (a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében, kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja),

o a végrehajtói iroda,

o a szabadalmi ügyvivői iroda,

o az egyéni szabadalmi ügyvivő (a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározotttevékenysége tekintetében),

o a magán állatorvos

„Vételár” jelenti a Beruházás tárgyának megvásárlásához kapcsolódó Kölcsön esetében jelenti a tulajdonjog megszerzése érdekében az Eladónak fizetendő, az Adásvételi Szerződésben ekként meghatározott összeget.

„Zálogjog”	jelenti azt a biztosítékot, amelynek alapján a Hitelező pénzben meghatározott követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, amennyiben az Adós nem teljesíti a Kölcsönszerződésből eredő esedékessé vált kötelezettségeit.
„Záró Egyenleg”	jelenti a Könyvelési Értesítőben részletezett időszak zárónapján fennálló forint egyenleget.

(b) Értelmező rendelkezések

1.2. Az ÁSZF, és az ÁSZF alapján megkötésre kerülő kölcsönszerződések, biztosítéki szerződések, egyéb nyilatkozatok és dokumentumok alkalmazásában (azok kifejezett eltérő rendelkezése hiányában):

(i) ÁSZF-re, Hirdetményre, bármely egyéb szerződésre vagy dokumentumra hivatkozás magában foglalja az annak elválaszthatatlan részét képező mellékleteket, függelékeket, továbbá azok valamennyi módosítását, kiegészítését, tárgykörében helyébe lépő új ÁSZF-t, Hirdetményt, szerződést, dokumentumot, ahogyan azok mindenkor hatályosak,

(ii) azok mindenkor hatályos részekre, fejezetekre, alfejezetekre, címekre, alcímekre, szakaszokra, bekezdésekre, pontokra, alpontokra hivatkozása mindenkor az olvasás és hivatkozás kényelmét szolgálja, nem érinti az ÁSZF, Hirdetmény, szerződés, dokumentum egységét,

(iii) bármely jogszabályra hivatkozás kiterjed azok módosítására, tárgykörében helyébe lépő új jogszabályra azok mindenkor hatályos tartama szerint,

(iv) személyre hivatkozás kiterjed természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiség nélküli, de jogalanyisággal bíró egyéb szervezetekre, jogalanyokra,

(v) adóra hivatkozás magában foglal mindenfajta jelenlegi vagy jövőbeni adót, illetéket, díjat, vámot, levonást vagy más hasonló jellegű kötelezettséget, amely Magyarországon vagy bárhol fizetendő, illetve bármilyen hatóság kiszab (korlátozás nélkül beleértve bármely fizetési kötelezettség elmulasztásából eredően fizetendő valamennyi bírságot vagy kamatot),

(vi) banki napra történő hivatkozás azon naptári napokat jelenti, amely nem minősül ünnepnapnak, munkaszüneti napnak, bankszünnapnak Magyarországon,

(vii) teherre történő hivatkozás jelenti a zálogjogot, óvadéki jogot, engedményezést, vételi jogot, letétet, tulajdonjog fenntartást, visszatartást, beszámítást, vagy egyéb olyan jogosultságot, amely bármely személy kötelezettségét biztosítja vagy bármely hitelezőnek kielégítési elsőbbséget biztosít,

(viii) adósságra történő hivatkozás jelenti valamely személy hitel, kölcsön, lízing, faktoring, fedezeti ügylet, feltételes eladás, megtérítési igény fenntartásával (visszkeresettel) történő átruházás vagy visszavásárlási kötelezettséggel történő eladás, halasztott fizetéssel történő eladás címén fennálló vagy keletkező fizetési kötelezettségét.

2. Általános rendelkezések

(a) ÁSZF

2.1. A Hitelező a Felügyelet által kiadott EN-I-232/2012 és H-EN-I-591/2017 számú tevékenységi engedélyének birtokában jogosult a Hpt. 3. § (1) bekezdésének b) pontja alá tartozó hitel és pénzkölcsön nyújtása, 3. § (1) bekezdés c) pontja alá tartozó pénzügyi lízing, valamint 3. § (1) bekezdés l) pontja alá tartozó követelésvásárlás pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzésére.

2.2. Az ÁSZF a Hitelező, valamint a Program vonatkozásában vele szerződéses kapcsolatba lépő ügyfelek (adósok) és biztosítéknyújtók közötti szolgáltatásnyújtás, szerződések, biztosítékok és üzleti kapcsolat általános, üzleti, illetve szerződéses feltételeit tartalmazza.

2.3. Az ÁSZF az egyedi (kölcsön-, biztosítéki, illetve egyéb ÁSZF hatálya alá tartozó) szerződéseknek külön kikötés nélkül is elválaszthatatlan részét képezi. Felek az ÁSZF rendelkezéseitől az egyedi szerződésekben közös megegyezésükkel eltérhetnek. Az egyedi szerződés és az ÁSZF közötti ellentét esetében az egyedi szerződés rendelkezése, kikötése irányadó.

(b) ÁSZF megismerése és elfogadása

2.4. Az ÁSZF nyilvános, a Hitelező azt honlapján - xxx.xxxxxx.xx - („Honlap”), és székhelyén (kifüggesztés útján) bárki számára folyamatosan elérhetővé teszi. Hitelező az ÁSZF-et, illetve ennek elektronikus elérhetőségét (link) a szolgáltatásait igénybe venni kívánó potenciális ügyfelei részére a szerződéskötést megelőzően elektronikus formában megküldi.

2.5. Adós, illetve Biztosítéknyújtó az egyedi szerződés Hitelezővel történő megkötése során, az egyedi szerződés kifejezett kikötése erejénél fogva elfogadja az ÁSZF rendelkezéseit, és ezt az egyedi szerződés aláírásával igazolja. Az ÁSZF elfogadása a Felek közötti szerződéses kapcsolat létrejöttének feltétele.

(c) ÁSZF módosítása

2.6. Hitelező az ÁSZF-et időről időre módosíthatja, beleértve, hogy azt új ÁSZF-fel vagy egyéb, ennek megfelelő feltételrendszerrel válthatja fel azzal, hogy az egyoldalú kamat, díj- vagy egyéb fizetési kötelezettséget érintő, ÁSZF szerinti módosítás, vagy ÁSZF szerinti választási jog gyakorlása nem minősül az ÁSZF módosításának.

2.7. Hitelező az ÁSZF módosításáról az Adóst, illetve a Biztosítéknyújtót a módosított ÁSZF és hatályba lépése időpontjának Honlapon, és székhelyén (kifüggesztés útján) történő közzétételével értesíti

(i) Adósra, illetve Biztosítéknyújtóra hátrányos (többlet vagy új szerződéses kötelezettséget megállapító, fennálló szerződéses kötelezettséget növelő, vagy szerződéses jogot kizáró vagy korlátozó) módosításról a módosítás hatályba lépését legalább 15 nappal megelőzően,

(ii) fenti (i) alpont alá nem tartozó módosításról a módosítás hatályba lépéséig.

2.8. A fenti 2.7. (i) alpont szerinti módosítások esetében az Adós és a Biztosítéknyújtó együttesen a Kölcsönszerződést és a Biztosítéki Szerződéseket együtt a Kölcsönszerződésből eredő valamennyi, még nem teljesített adósi fizetési kötelezettség egyidejű teljesítésével felmondhatják a módosítás hatályba lépéséig (teljeskörű végtörlesztés hiányában a felmondás hatálytalan). A módosítás hatályba lépésével az addig nem gyakorolt felmondási jog gyakorolhatósága megszűnik.

2.9. A fenti 2.7. (ii) alpont szerinti módosítások esetére sem Adóst, sem a Biztosítéknyújtót a fenti 2.8. pont szerinti felmondási jog nem illeti.

2.10. A módosítások a fenti 2.7. pont szerinti értesítést követően – a fenti 2.7. (i) alpont szerinti módosítások esetében a fenti 2.8. pont szerinti felmondás hiányában, illetve gyakorolhatósága megszűnésével – hatályba lépésükkel az Adós és a Biztosítéknyújtó által elfogadottnak minősülnek.

2.11. Hitelező az ÁSZF és annak módosítása feltételeit arra figyelemmel alakította ki, hogy a Hitelező fogyasztónak minősülő személy részére üzleti tevékenysége körében nem nyújt szolgáltatást.

(d) Együttműködés

2.12. Felek üzleti kapcsolataik, továbbá egyedi szerződéseik megkötése és teljesítése során a szerződésszerű teljesítéshez szükséges módon és határidőben, kölcsönösen együttműködve járnak el.

2.13. Hitelezőt együttműködési kötelezettsége nem kötelezi választásától vagy egyébként egyoldalú döntésétől függő engedély, hozzájárulás, nyilatkozat kiadására, illetve választási vagy döntési joga mikénti gyakorlására.

2.14. Xxxx, és Biztosítéknyújtó minden olyan adatot és dokumentumot kiad ás megad a Hitelező részére, ami a Hitelező részére szerződéskötési és minősítési döntése, szerződéses feltételek meghatározása, a pénzmosás illetve terrorizmus finanszírozásának megelőzésével (beleértve tényleges tulajdonos azonosítását is) összefüggő kötelezettségei teljesítése, hatósági vagy egyébként jogszabályon alapuló kötelezettségei teljesítése, továbbá az üzleti kapcsolat fenntartása, végül Hitelező szerződéses kötelezettségei teljesítése céljára szükségesek vagy azzá válnak.

2.15. Amennyiben Adós, illetve Biztosítéknyújtó Hitelező részére megadott adataiban, bemutatott / átadott dokumentumaiban változás következik be, Adós, illetve Biztosítéknyújtó a Hitelezőt a változás bekövetkezésekor, illetve arról történt tudomás szerzését követő 5 munkanapon belül értesíti, és átadja részére ezeket igazoló dokumentumokat.

2.16. Adós Hitelező szolgáltatásait – egyedi szerződésen alapuló vagy ÁSZF szerinti kötelezettségeit nem korlátozva - kizárólag jogszerű célra és módon veheti igénybe és használhatja fel.

(e) Általános felelősségkorlátozás

2.17. Az egyedi szerződés, az ÁSZF, illetve jogszabály egyéb felelősségkizáró illetve -korlátozó kikötéseit nem érintve, Hitelező nem felel vis maior, egyéb, Hitelező által el nem hárítható okból, jogszabályi vagy hatósági rendelkezésből eredő, vagy egyébként Adós vagy felelősségi körébe tartozó (ideértve Adós képviselőit, munkavállalóit, egyéb közreműködőit) személy, vagy Hitelező felelősségi körén kívüli harmadik személy által okozott károkért.

2.18. Hitelező a vele szemben eljáró személyek képviseleti jogát adott helyzetben általában elvárható gondossággal vizsgálja, és nem felel azon károkért, amelyek a közhiteles nyilvántartások és a részére bemutatott okiratok előbbiek szerint vizsgálata alapján, vagy az Adós, illetve a Biztosítéknyújtó adatszolgáltatási, értesítési kötelezettségének elmulasztása folytán fel nem ismerhetően képviseleti joggal nem rendelkező személy részére vagy rendelkezése szerinti teljesítésből erednek.

2.19. Hitelező nem felel az Adós, illetve a Biztosítéknyújtó által kijelölt közreműködők magatartáséért, illetve általuk okozott károkért.

2.20. Amennyiben bármely hitelezői közreműködő felelősségét, helytállási kötelezettségét jogszabály vagy Xxxx által megismert szerződéses kikötés kizárja vagy korlátozza, ezen felelősségkizárás illetve - korlátozás erejéig Hitelező Adóssal szembeni felelőssége azonos mértékben kizárt, illetve korlátozott.

(f) Hitelezői közreműködők

2.21. Hitelező kötelezettségei teljesítéséhez Adós, illetve Biztosítéknyújtó hozzájárulásának szükségessége nélkül vehet igénybe teljesítési segédet vagy egyéb közreműködőt.

2.22. A hatáskörükben eljáró hatóságok, egyéb hivatalos személyek vagy szervezetek, közhiteles vagy egyéb hatósági nyilvántartások fenntartói nem minősülnek a Hitelező közreműködőinek.

(g) Képviselet

2.23. Hitelezővel szemben (természetes személy Adós, illetve Biztosítéknyújtó személyes eljárást ide nem értve) Adós, illetve Biztosítéknyújtó képviseletében kizárólag törvényes szervezeti képviselői, vagy szabályszerűen felhatalmazott ügyleti képviselői járhatnak el. A képviseleti jog igazolása az Adóst, a Biztosítéknyújtót, illetve a képviseletében eljáró képviselőt terheli.

2.24. Törvényes szervezeti képviselőnek az Adós, illetve a Biztosítéknyújtó cégjegyzékébe, illetve egyéb hatósági nyilvántartásába bejegyzett és bejegyzés szerint hatályos képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselői, felszámolója, végelszámolója, továbbá képviseleti ügykörön belül bejegyzett képviseleti joggal rendelkező munkavállalói minősülnek. Törvényes szervezeti képviseleti jogát a képviselő cégkivonattal illetve hatósági nyilvántartási kivonatával, továbbá aláírási címpéldánnyal illetve ügyvéd által hitelesített aláírási nyilatkozattal, képviseletre felhatalmazott munkavállaló esetében képviseleti ügykört meghatározó társasági dokumentummal igazolja.

2.25. Törvényes szervezeti képviselő személyében bekövetkezett változást a Hitelező a változás cégjegyzékbe, illetve egyéb hatósági nyilvántartásba történő bejegyzése esetében, és a bejegyzésben megjelölt hatályosulási időponttól köteles elfogadni, azonban a hatósági (nyomtatott vagy elektronikus) érkeztetéssel igazoltan előterjesztett változás bejegyzési iránti kérelem és mellékletei (eakta) átadásától kezdődően elfogadhatja. Hitelező a felszámoló képviseleti jogát a felszámolás elrendelésének ténye Cégközlönyben történt közzétételétől és felszámoló aláírási címpéldánya illetve ügyvéd által hitelesített aláírási nyilatkozata átadásától, végelszámoló képviseleti jogát végelszámolás tényének cégjegyzékbe történt bejegyzésétől és végelszámoló aláírási címpéldánya illetve ügyvéd által hitelesített aláírási nyilatkozata átadásától, vagyonfelügyelő eljárási jogát kirendelő bírósági határozat és vagyonfelügyelő aláírási címpéldánya illetve ügyvéd által hitelesített aláírási nyilatkozata átadásától kezdődően köteles elfogadni.

2.26. Ügyleti képviselőnek a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással igazolt képviselők minősülnek a meghatalmazás hatályossági idejének lejártáig (általános meghatalmazás esetében legfeljebb kiadását követő 5. év elteltéig, ha az határozatlan időre szól vagy lejárata 5 éven túli) és a meghatalmazásban meghatározott ügykörben. Hitelező visszavonásig adott meghatalmazást nem fogad el. A meghatalmazás visszavonásáról az Adós, illetve a Biztosítéknyújtó a meghatalmazással azonos alakiságú okiratban köteles a Hitelezőt értesíteni, ennek megtörténtéig a meghatalmazás visszavonására nem hivatkozhat.

2.27. Hitelező a részére benyújtott okiratok és azokon szereplő aláírások esetében kizárólag azok eredetiségét vizsgálja, míg valódiságát vagy egyéb, nem nyilvánvaló (első látásra fel nem ismerhető) érvénytelenségét, így különösen társasági, illetve szervezeti szabályoknak megfelelését nem vizsgálja.

(h) Jogutódlás

2.28. Egyéni vállalkozó Xxxx halála esetén jogutódnak az Adós örököse minősül, azonban a Hitelezővel szemben jogait örökösi minőségének öröklési bizonyítvánnyal. illetve jogerős hagyatékátadó végzéssel történt igazolásától gyakorolhatja. Amennyiben egyéni vállalkozó Adós örököse az egyéni vállalkozó vállalkozását nem folytatja, az egyedi szerződés megszűnik.

2.29. Jogi személyiségű Adós, illetve Biztosítéknyújtó átalakulása, egyesülése, szétválása (ideértve határon átnyúló egyesülést, beolvadással vegyes kiválást is) esetében Adós jogai és kötelezettségei (teljes szerződéses pozíciója) jogutódára, nem általános jogutódlás (kiválás, különválás, beolvadással vegyes kiválás) esetében szétválási szerződéssel egyértelműen igazolt jogutódára száll. A jogutódlás cégjegyzékben, illetve hatósági nyilvántartásban történő átvezetés esetében és nyilvántartásban feltüntetett hatályosulási időponttól irányadó a Felek jogviszonyában. A jogutódlást a jogutódlást nyilvántartásba vevő bírósági határozattal, nem általános jogutódlás esetében ezen felül szétválási szerződéssel kell igazolni.

2.30. Engedményezés, jogátruházás, szerződéses pozíció átruházás Hitelezővel szemben kizárólag Hitelező előzetes írásbeli hozzájárulásával hajtható végre, amelynek megadásáról vagy megtagadásáról Hitelező szabadon dönt.

2.31. Adós, illetve Xxxxxxxxxxxxxxxx az egyedi szerződés aláírásával hozzájárul, hogy Hitelező a kölcsönjogviszonyból (és ennek részeként biztosítéki jogviszonyból) eredő jogait, követeléseit, szerződéses pozícióját harmadik személy részére – Adós további hozzájárulásának szükségessége nélkül

– harmadik személy részére átruházza, engedményezze vagy megterhelje, illetve azzal egyéb módon rendelkezzék azzal, hogy az átruházásról, megterhelésről, rendelkezésről a Hitelező az Adóst, illetve a Biztosítéknyújtót írásban értesíti.

(i) Szerződéskötés

2.32. Hitelezőt nem terheli szerződéskötési kötelezettség, kölcsön nyújtásáról és egyedi szerződés megkötéséről, ennek feltételeiről – saját döntéshozatali eljárása szerint meghozott – szabad döntésével, indokolási kötelezettség nélkül határoz.

2.33. Hitelező egyedi szerződés megkötését megelőzően kiadott, kölcsönnyújtási feltételekre, kölcsön nyújtására, hitelezői szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatásai, illetve ajánlatai – Hitelező kifejezett eltérő rendelkezése hiányában - nem keletkeztetnek ajánlati kötöttséget, így elfogadásuk szerződést nem hoz létre, illetve szerződéskötés elmaradásáért felelősséget nem keletkeztet.

2.34. Amennyiben Hitelező ajánlati kötöttség vállalásával tesz ajánlatot, az Adós az ajánlatot kizárólag az ajánlati kötöttség lejártáig, és kizárólag teljes egészében fogadhatja el.

2.35. Hitelezőre szolgáltatási kötelezettséget kizárólag Hitelező által megszabott alakban létrejött egyedi szerződés, és abban meghatározott előfeltételek Adós, illetve Biztosítéknyújtó általi teljesítése keletkeztet.

2.36. Az egyedi szerződés írásbeli (ilyenként tekintve a teljes bizonyító erejű elektronikus magánokiratot is az ÁSZF alkalmazásában) alakban köthető meg, azonban azt – harmadik személy Biztosítéknyújtó hiányában – Adós köteles Kötelezettségvállaló Nyilatkozat útján közjegyzői okiratba (ilyenként tekintve az elektronikus közjegyzői okiratot is az ÁSZF alkalmazásában) foglalni (megerősíteni) (ezt nem érintve Hitelező szabad döntésével az egyedi szerződés és biztosítéki szerződések közjegyzői okiratba foglalását ez esetben is előírhatja). Harmadik személy Biztosítéknyújtó esetében az egyedi szerződés és biztosítéki szerződések Felek mindegyike által többoldalú közjegyzői okiratba foglalás útján erősítendőek meg. A közjegyzői okiratba foglalás költsége az Adóst terheli.

2.37. Az egyedi szerződésnek sem a Felek közötti korábbi üzleti kapcsolatból származó gyakorlat, sem az adott üzletágban hasonló szerződések xxxxxxx által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás nem válik részévé.

(j) Változások bejelentése

2.38. Valamennyi olyan adat, információ, átadott dokumentum, amit az Adós, illetve Biztosítéknyújtó az egyedi szerződés előkészítése, minősítés, ügyleti döntés, továbbá az egyedi szerződés megkötése, ezt követő teljesítése során vagy annak körében a Hitelező részére megadott, megváltozásáról (időszakonként ismétlődő adatforrás (például számviteli beszámoló, közzétételi, nyilvánosságra hozatali kötelezettségen alapuló tájékoztatás etc.) esetében annak mindenkori teljesítését képező dokumentumokról, ebben foglalt adatokról, információkról) az Adós, illetve a Biztosítéknyújtó a változás bekövetkezésétől illetve erről történt tudomásszerzésétől számított 5 munkanapon belül a Hitelezőt értesíti.

2.39. Adós, illetve Biztosítéknyújtó az alábbi események, változások bekövetkezésétől, illetve erről történt tudomásszerzésétől számított 5 munkanapon belül a Hitelezőt értesíti az alábbiakról:

(i) Adós, illetve Biztosítéknyújtó végelszámolásának elhatározása,

(ii) Adós, illetve Biztosítéknyújtó által vagy vele szemben csődeljárás kezdeményezése,

(iii) Adóssal, illetve Biztosítéknyújtóval szembeni felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztése,

(iv) amennyiben Adós, illetve Biztosítéknyújtó bármely fizetési kötelezettségének nem képes 60 napig eleget tenni (fizetésképtelenséghez közeli állapot),

(v) amennyiben bármilyen bírósági vagy hatósági kötelezés (jogerős voltától függetlenül), mely Adós, illetve Biztosítéknyújtó gazdasági helyzetében jelentős romlást idéz(het) elő,

(vi) Adós, illetve Biztosítéknyújtó működésével, vagy bármely tevékenységi körével kapcsolatos hatósági tiltás, korlátozás vagy intézkedés;

(vii) Adós, illetve Biztosítéknyújtó tulajdonosi vagy irányítási struktúrájában, személyi körében bekövetkezett érdemi változás (például többségi vagy meghatározó befolyás, egyébként irányítás változása),

(viii) Adós, illetve Biztosítéknyújtó gazdasági társaság szervezeti formáját vagy működését meg kívánja változtatni (átalakulni, szétválni, egyesülni, beolvadással vegyes kiválást, határon átnyúló egyesülést megvalósítani kíván)

(ix) Adós, illetve Biztosítéknyújtó gazdasági társaság, illetve többségi vagy meghatározó befolyást gyakorló tagja, irányítója olyan gazdasági társaságban szerzett vagy kíván szerezni többségi vagy meghatározó befolyást, amely kölcsön jogviszonyban áll a Hitelezővel,

(x) Adóssal, illetve Biztosítéknyújtóval szemben hivatalbóli törlés, megszüntetése iránti törvényességi felügyeleti eljárás, megszüntetési eljárás, kényszertörlés, kényszer-felszámolás vagy egyéb, egyedi szerződés fenntartását kizáró vagy Hitelezőtől el nem várhatóvá tévő eljárás indul,

(xi) Adóssal, illetve Biztosítéknyújtóval szembeni végrehajtási, jogi személy büntetőjogi felelősségének megállapítására irányuló vagy egyéb eljárásban a Beruházás tárgyát vagy biztosítékát lefoglalják (vagy ezzel egyenértékű vagy hasonló intézkedést alkalmaznak), vagy egyébként ezzel fenyegető eljárás indul,

(xii) bármilyen egyéb olyan változás, ami felmondási eseményt valósíthat meg,

(xiii) bármilyen egyéb olyan változás, esemény, amire az ÁSZF tájékoztatási, értesítési kötelezettséget ír elő,

(xiv) bármilyen egyéb olyan változás, esemény, ami a Beruházás jogi státuszát, állapotát, értékét, vagy az Adós, illetve a Biztosítéknyújtó teljesítőképességét érintheti.

2.40. Adós, illetve Biztosítéknyújtó a fenti tényekre, eseményekre vonatkozó dokumentumokat Bérbeadó részére átadja, és a Hitelező által esetlegesen igényelt további tájékoztatást, információt szolgáltatja.

2.41. Hitelező - akár közvetlenül, akár tanácsadói (könyvvizsgáló, jogi képviselő etc.) útján - Adós, illetve Biztosítéknyújtó teljesítőképessége, jogi, vagyoni státuszának vizsgálata, kockázatai felmérése érdekében

(i) Adós, illetve Biztosítéknyújtó könyveibe betekinthet, továbbá

(ii) Adós, illetve Biztosítéknyújtó gazdálkodásáról adatszolgáltatást kérhet.

2.42. Bérbeadó a Bérlő által átadott adatokat és dokumentumokat bizalmasan kezeli, ide nem értve a Bérlő által nyilvánosságra hozott adatokat és dokumentumokat azok nyilvánosságra hozatalától kezdve.

(k) Értesítések, kézbesítés

2.43. Hitelező, és Adós, illetve Biztosítéknyújtó közötti kapcsolattartás személyesen, telefonon, levélben, ajánlott levélben vagy a Hitelező által elfogadott elektronikus kommunikációs eszközökön történik azzal, hogy a Hitelező számláit kizárólag elektronikus számlaként, e-mail útján küldi meg.

2.44. A szóbeli közlések alapján - ha az egyedi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik - a Hitelező nem köteles teljesíteni.

2.45. Hitelező Adós, illetve Biztosítéknyújtó részére szóló értesítéseket és okmányokat arra a címre, illetve e- mail elérhetőségre küldi, melyet Adós, illetve Biztosítéknyújtó megadott részére azonban joghatályosan küldheti az Adós, Biztosítéknyújtó személyét tartalmazó hatósági nyilvántartás szerinti székhelyre, címre is. Adós, illetve Biztosítéknyújtó által hibásan közölt cím, illetve e-mail elérhetőség miatti téves postázásból származó károk és költségek Adóst, illetve Biztosítéknyújtót terheli. Amennyiben nem áll a Hitelező rendelkezésére semmilyen cím, illetve e-mail elérhetőség, az értesítés elmaradásából eredő károkért felelősség nem terheli.

2.46. Hitelező Adós, illetve Biztosítéknyújtó részére szóló iratokat, értesítéseket nem köteles ajánlottan/tértivevénnyel postára adni, illetve elektronikus leveleit kézbesítési vagy olvasási visszaigazolás igénylésével elküldeni.

2.47. Alakító jogot (elállás, felmondás, fizetési felszólítás etc.) kizárólag írásban, és személyesen, ajánlott tértivevényes úton küldött küldemény útján lehet gyakorolni.

2.48. Bármely levél, melyet a Hitelező Adós, illetve Biztosítéknyújtó által megadott címre, vagy az Adós, Biztosítéknyújtó személyét tartalmazó hatósági nyilvántartás szerinti székhelyre, címre tértivevény különszolgáltatással küldött, kézbesítettnek tekintendő a feladást követő 5. napon.

2.49. Az elektronikus levelek kézbesítettnek tekintendőek a Hitelező informatikai rendszerben regisztrált elküldési időpontban, amennyiben a Hitelező informatikai rendszere azokat elküldöttként igazolja.

2.50. Hitelező részére szóló postai úton küldött írásbeli küldeményeket arra a címre kell küldeni, amely az egyedi szerződésben szerepel.

2.51. Hitelező nem felel azokért a károkért, amelyek a postai, illetve elektronikus úton történő kézbesítés hibáiból erednek.

(l) Hirdetmény

2.52. Hitelező által az Adós részére nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak, jutalékok, költségek és késedelmi jellegű kamatok felszámításának jogcímét és mértékét, valamint a szolgáltatások nyújtásának egyéb specifikus feltételeit a mindenkori Hirdetmény tartalmazza.

2.53. Hitelező a Hirdetményt - amely nyilvános és bárki számára megismerhető - az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben kifüggeszti, Honlapon elérhetővé teszi, továbbá az egyedi szerződés megkötésekor – kérésre – Adós, illetve Biztosítéknyújtó rendelkezésére bocsátja.

2.54. Hitelező a Hirdetményt jogosult a fenti (c) alfejezet megfelelő alkalmazásával egyoldalúan megváltoztatni azzal, hogy a Hirdetmény egyoldalú megváltoztatása felmondásra nem jogosít.

(m) Hitel-nyilvántartási Számla

2.55. Hitelező a könyvelésében minden Kölcsön vonatkozásában ellenőrző számlát, illetve számlákat tart fenn, melyben (i) a Kölcsön összege, (ii) az Adós által a Kölcsönszerződés alapján fizetendő tőke, Kamat és más fizetések, és (iii) a Hitelező által megkapott vagy beszedett bármely összeg kerül nyilvántartásra. A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó egyes ügyletekkel kapcsolatosan felmerülő bármely vita vagy vitás eljárás során a fentieknek megfelelően kezelt nyilvántartásokba, illetve számlákba történt bejegyzés ellenkező bizonyításig elsődleges bizonyíték az Adós, illetve Biztosítéknyújtók kötelezettségeinek létezésére, illetve azok összegére vonatkozóan, kivéve, ha nyilvánvaló hiba van benne.

2.56. A Hitel-nyilvántartási Számla nem pénzforgalmi számla, kizárólag hitel-nyilvántartási és adminisztrációs célból létrehozott technikai számla.

2.57. A fenti 2.56. pontra is figyelemmel a Hitel-nyilvántartási Számla felett az Adós rendelkezni nem jogosult, arról tájékoztatást a Kölcsönszerződés rendelkezései szerint kap.

3. Kölcsönszerződés feltételei

(a) Kölcsönszerződés tárgya

3.1. A Kölcsönszerződés alapján a Hitelező a Kölcsönszerződésben meghatározott Kölcsönt az Adós rendelkezésére bocsátja, és a Kölcsönszerződésben meghatározott Folyósítási Feltételek Adós általi teljesítése esetében folyósítja, míg Xxxx pedig köteles azt a Hitelezőnek a Kölcsönszerződésben meghatározott módon és esedékességkor visszafizetni. A minimálisan és maximálisan nyújtható mindenkori hitelösszeg a Hitelező belső szabályzatai alapján kerül meghatározásra, figyelembe véve a Program szerinti minimális és maximális hitelösszegeket is.

3.2. Adós és Biztosítéknyújtó a Kölcsön igényléséhez Kölcsönkérelmet köteles kitölteni, amelyben szereplő adatok valódiságáért felelősek, és amely semmilyen formában nem keletkeztet a Hitelező terhére kölcsönnyújtási, illetve folyósítási kötelezettségét.

3.3. A Kölcsön célja kizárólag a Számviteli tv. szerinti beruházások, különösen az alábbi hitelcélok megvalósítása, valamint korábbi beruházási hitel, illetve lízing kiváltása (a továbbiakban: hitelkiváltás) az alábbiakban meghatározott korlátozásokkal:

• immateriális javak beszerzése;

• ingatlan építése, vásárlása, fejlesztése;

• Új vagy használt gép, berendezés, egyéb tárgyi eszköz beszerzése; gép, tárgyi eszköz fejlesztése azzal, hogy átmeneti jogcímen nyújtott támogatást tartalmazó hitelügylet esetén közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások számára is lehetséges tehergépjármű vásárlás

• szabad felhasználású forgóeszköz beszerzés (egy hitelügyleten belül legfeljebb a hitelösszeg 20%-a lehet szabad felhasználású forgóeszközhitel);

• hitelkiváltás (részbeni hitelkiváltás is engedélyezett), azzal, hogy

- a korábbi kiváltandó beruházási hitel célja meg kell, hogy feleljen a Konstrukció keretében finanszírozható hitelcéloknak, amelynek vizsgálata és ellenőrzése a finanszírozó pénzügyi intézmény feladata,

- kizárólag a Vállalkozás által belföldi hitelintézettől vagy pénzügyi vállalkozástól forintban vagy devizában felvett piaci árazás szerint nyújtott2, korábbi beruházási hitel vagy pénzügyi lízing kiváltására van lehetőség azzal, hogy MFB GÚHP, illetve PVRK konstrukció(k) keretében létrejött hitelügyletek kiváltása csak az eredeti hitelnyújtóáltal lehetséges.

Korábbi, saját pénzügyi intézmény által kötött hitelügyletek kiváltásának további feltétele a GHG által a Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment Hitelgarancia keretében történő készfizető kezességvállalással biztosított hitelügyletek esetén, hogy:

• a Hitelező a hitelkiváltással egyidőben, ugyanezen vagy ettől eltérő hitelügylet keretében (ez utóbbi nem csak Program keretében nyújtott hitelügylet lehet) legalább 10 %-os többlet likviditást biztosítson a Vállalkozás részére a GHG kezességgel biztosított hitelügylet keretében vagy

• a tőketörlesztésre legalább 6 hónap türelmi idő kerüljön biztosításra, továbbá

• a kiváltásra kerülő hitelszerződésből eredő követelés nem minősülhet a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet szerinti nem teljesítő kitettségnek.

Csekély összegű (de minimis) rendeletek alapján kért kezességvállalás esetén szintén a fenti szabályok szerint kell eljárni azzal, hogy a Garantiqa az egyedi bírálat során ellenőrzi, hogy az ügylet nem ütközik- e az „EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra vonatkozó” Bizottsági közlemény rendelkezéseibe.

AVHGA piaci díjon történő készfizető kezességvállalása esetén a hitelkiváltás további feltételei a következők:

• a kiváltásra kerülő hitelszerződésből eredő követelés nem minősülhet a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet szerinti nem teljesítő kitettségnek,

• a hitelügylet keretében 2020. január 1. napját megelőzően kötött fenti feltételeknek megfelelő

hitelszerződés hitelkiváltására irányuló hitelnyújtás csak akkor engedélyezett, ha

• a Hitelező ezen hitelkiváltással egyidőben, ugyanezen vagy ettől eltérő hitelügylet keretében (ez utóbbi nem csak a Konstrukció keretében nyújtott hitelügylet lehet) többlet likviditást biztosít a Vállalkozás részére AVHGA kezességgel biztosított hitelügylet keretében vagy

• a tőketörlesztésre legalább 1 hónap türelmi idő kerül biztosításra.

3.4. A Programon belül lehetőség van agrárcélú és nem agrár célú beruházások finanszírozására.

Amennyiben a Vállalkozás által az Igénylési lapon a hitelügylet cél szerinti TEÁOR kódja az alábbi tevékenységi körök valamelyike, úgy az hitelügylet agrár célú hitelügyletnek minősül:

• TEÁOR’08 011, 012, 013, 014, 015 (ezen tevékenységek hitelcélként történő megjelölése esetén a Vállalkozás 225 000 euró keretösszegű átmeneti vagy 25 000 euró keretösszegű mezőgazdasági csekély összegű támogatási jogcímen kaphatja a támogatást)

• TEÁOR’08 016, 017, 02, (ezen tevékenységek hitelcélként történő megjelölése esetén a Vállalkozás 1 800 000 euró keretösszegű átmeneti vagy 200 000 euró (közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások számára 100 000 euró) keretösszegű általános csekély összegű támogatási jogcímen kaphatja a támogatást).

Nem agárcélú hitelügyletnek minősül az ügylet, amennyiben a hitelcél szerinti TEÁOR kódja nem a fentiekben nevesített TEÁOR kódok közé tartozik. Nem agrárcélú hitelügylet csak az 1 800 000 euró keretösszegű átmeneti vagy általános csekély összegű támogatási jogcímen nyújtható.

Befejezett (pénzügyileg teljesített és aktivált) beruházásra a Konstrukció nem igényelhető. Hitelkiváltásnál ezen feltétel nem releváns.

A hitel

• a Vállalkozás által visszaigényelhető ÁFA finanszírozásra,

• valamint kapcsolt vállalkozástól, ill. a hiteligénylő Vállalkozás közvetett vagy közvetlen tulajdonosaitól és ezen személyek közeli hozzátartozóitól, illetve azok többségi tulajdonában álló társaságtól történő eszközvásárlásra (beleértve az ingatlan vásárlást is) nem fordítható.

A hitelből a Vállalkozás által vissza nem igényelhető ÁFA finanszírozható (ez esetben a finanszírozás alapja a bruttó vételár).

A hitel hitelcélnak megfelelően történő felhasználását számlákkal vagy azzal egyenértékű számviteli dokumentumok eredeti példányának bemutatásával, ill. másolatának benyújtásával szükséges igazolni (a Program forgalmazásában részt vevő pénzügyi intézményeknél (kivéve a hitelkiváltási célra történő felhasználást és a hitel szabad felhasználású forgóeszköz részének a felhasználását).

3.5. Amennyiben a Vállalkozás rendelkezik a Konstrukcióban fennálló hitelügylettel, illetve hiteligénylése van folyamatban, úgy az igényelt, ill. fennálló (leszerződött) hitelügyleteinek együttes igényelt / jóváhagyott, illetve szerződött összege nem haladhatja meg a 100 millió forint, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló a 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban KKV törvény) szerinti kapcsolódó és partner vállalkozásaival együtt a 150 millió forintot. (Egy Vállalkozás a Konstrukció keretében a KKV törvény szerinti kapcsolódó és partner vállalkozásaival együtt összesen maximum 150 millió forint összegű szerződött hitellel rendelkezhet).

3.6. A Vállalkozás nem vehet részt a Konstrukcióban és hitelkérelmét a KAVOSZ nem fogadja be, elutasítja, illetve a Hitelező a hitelkérelmet nem hagyja jóvá, ha a beadott Igénylési lap, valamint mellékletei (továbbiakban: kérelem) és az azokban foglalt adatok, azok ellenőrzése, ill. a Vállalkozás nyilatkozata alapján, valamint egyes releváns feltételek vonatkozásában a garantőr intézményekhez történő kezesi kérelem benyújtásakor az alábbiakban felsorolt kizáró feltételek valamelyike áll fenn:

a) a KKV. törvényben foglalt kiegészítésekkel együtt, ha

• a Vállalkozás összes foglalkoztatotti létszáma eléri a 10 főt és

• a Vállalkozás éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege meghaladja a 2 milli EUR-nak megfelelő forint összeget,

• az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése a Vállalkozásban - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot (ezen korlátozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a KKV törvény 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők állnak a Vállalkozással a KKV törvény 4.§ (2) bekezdése szerinti kapcsolatban);

b) a Vállalkozás devizakülföldi, ill. garantőr intézményi kezességvállalás igénybevétele esetén ha a Vállalkozás közvetlen tulajdonosa(i) között - tulajdoni részaránytól függetlenül - off shore vállalkozás található;

c) a Vállalkozásnak esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása van (kivéve, ha az adóhatóság a számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; - ekkor befogadható a kérelem, amennyiben a Vállalkozás benyújtja a NAV vonatkozó határozatát);

d) a Társas vállalkozás / Egyéni cég / Egyéb vállalkozás iroda jogerős végzéssel elrendelt csőd-, felszámolási, adott Vállalkozás végelszámolási vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás hatálya alatt áll;

e) a Vállalkozás ellen végrehajtási eljárás van folyamatban (kivéve, ha azt a NAV indította és rendelkezésre áll a NAV vonatkozó határozata is a tartozás átütemezéséről);

f) a Vállalkozás6 adósként vagy adóstársként a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti adósságrendezési eljárás hatálya alatt áll;

g) a Vállalkozás nem rendelkezik a tevékenység folytatásához előírt jogerős hatósági engedélyekkel;

h) a Vállalkozást a cégnyilvántartásba / hatósági / egyéb nyilvántartásba nem jegyezték be / nem vették nyilvántartásba vagy onnan törölték, vagy Egyéni vállalkozóként, illetve a többtagú irodák, a

i) cégnyilvántartásba bejegyzett irodák kivételével Egyéb vállalkozásként adószáma törlésre került;

j) a Társas vállalkozás / Egyéni cég / cégnyilvántartásba bejegyzett Egyéb vállalkozás vonatkozásában el nem bírált cégbírósági változásbejegyzési kérelem miatti eljárás van folyamatban;

k) a Vállalkozásnak, ill. az hiteligénylő Egyéni vállalkozónak, Egyéni cég tagjának, illetve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő Egyéb vállalkozásnak, Őstermelőnek, ŐCSG képviselőnek természetes személyként lejárt hitel-, kölcsönszerződésből vagy garancia szerződésből eredő tartozása áll fenn, és emiatt vagy egyéb mulasztások miatt szerepel a Központi Hitelinformációs Rendszerben, ill. annak alrendszereiben;

l) a Vállalkozás az alábbi tevékenységek bármelyikét folytatja főtevékenységként vagy ha hitelcél szerinti tevékenység az alábbi tevékenységek valamelyike:

• fegyver- és lőszergyártás (TEÁOR 2540), katonai harcjármű gyártása (TEÁOR 3040), szerencsejáték, fogadás (TEÁOR 9200), továbbá

• robbanóanyag gyártás (2051)

• valamint pénzügyi közvetítés - biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok -, egyéb pénzügyi tevékenység (TEÁOR’08 6411-6630);

m) 1 éves kizárás:

• a Vállalkozás a Konstrukció keretein belül kötött hitelszerződésből eredő tartozás maradéktalan visszafizetését követő 1 évig ki van zárva, amennyiben a Konstrukcióban a kérelem benyújtását megelőzően korábban részt vett, és a Pénzügyi intézmény a szerződést felmondta, illetve ha az lejárt és a teljes tartozás a Pénzügyi intézmény részére a lejáratot vagy felmondást követő 60. napon túl - de legkésőbb egy éven belül - térült meg;

n) 5 éves kizárás:

• a Vállalkozás a Konstrukcióból az annak keretében kötött korábbi hitelszerződésének lejáratától számított 5 évig ki van zárva, amennyiben a Konstrukcióban a kérelem benyújtását megelőzően korábban részt vett és a Pénzügyi intézmény a szerződést felmondta, illetve ha az lejárt és a tartozás a lejáratot/felmondást követő 60. napon túl a Pénzügyi intézmény részére maradéktalanul nem térült meg vagy megtérült, de csak lejáratot követő egy éven túl;

o) átmeneti támogatási jogcímen történő igénylés esetén a hitelügylet és az igényelt hitelösszeg nem felel meg a Xxxxxxxxxx Szabályzat 5.2. pontban foglalt előírásoknak;

p) csekély összegű támogatási jogcímen történő igénylés esetén a hitelügylet és az igényelt hitelösszeg nem felel meg a Xxxxxxxxxx Szabályzat 5.3. pontban foglalt előírásoknak;

• nem nyújtható támogatás azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget;

• olyan feltétellel, amely európai uniós jog megsértését eredményezi.

q) a Vállalkozás nem felel meg az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 50. § (1) bekezdésben meghatározott követelményeinek,

• a Vállalkozás nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek,

• a Vállalkozás nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. § (1) bekezdés 1. pontjában foglaltak alapján átlátható szervezetnek,

• a Vállalkozás a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének nem tett eleget, amennyiben e kötelezettség a Vállalkozást terheli;

• a Vállalkozás vonatkozásában az Áht. 48/B .§ (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenség áll fenn.

A Konstrukció igénybevételének feltétele, hogy a Vállalkozás által benyújtott hiteligénylést az általa kiválasztott Pénzügyi intézmény minősítési eljárása során pozitívan értékelje, azaz a Vállalkozást hitelképesnek találja.

A Vállalkozás a kérelem benyújtásakor nyilatkozik arról, hogy a kizáró feltételek nem állnak fenn vele szemben. Amennyiben a hitelügylet a Vállalkozás - kizáró feltételek vonatkozásában tett - valótlan nyilatkozata ellenére mégis létrejött, az a támogatás jogosulatlan igénybevételének minősül. Ez esetben a vonatkozó - mindenkor hatályos - jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni és a Vállalkozás köteles az általa okozott károkat és költségeket megtéríteni.

A KAVOSZ Zrt. a benyújtott nyilatkozatok és dokumentumok alapján, valamint a saját adatbázisában, az adott kérelmet befogadó Regisztráló iroda saját nyilvántartásában ellenőrzi, hogy a kizáró feltételek ténylegesen nem állnak fenn a Vállalkozással szemben. A KAVOSZ Zrt. vállalja, hogy a Pénzügyi intézmények részére csak azon Vállalkozások kérelmét továbbítja, amelyekkel szemben a KAVOSZ Zrt.-t terhelő ellenőrzés alapján a kizáró feltételek nem állnak fenn.

A KAVOSZ Zrt. és a Pénzügyi intézmények az előszűrés, illetve a bírálat során figyelembe veszik a Vállalkozás, annak kapcsolt vállalkozásaival kapcsolatos korábbi tapasztalataikat, a rendelkezésükre álló egyéb információkat, illetve a Központi Hitelinformációs Rendszerből elérhető adatokat, amelyek alapján a kérelmet jóváhagyhatják vagy indokolás nélkül el is utasíthatják.

3.7. A Kölcsön devizaneme (Kölcsön és kölcsönjogviszonyból eredő fizetési kötelezettségek kirovó és lerovó pénzneme) forint.

3.8. Az Adós a támogatott Projekt megvalósítását a Kölcsönszerződésben megjelölt időn belül köteles megkezdeni és befejezni. Az Adós a Projekt megvalósulását a beruházás befejezésekor hitelt érdemlően, dokumentumokkal (pl. szerződéssel, számlával stb.) is alátámasztottan köteles igazolni a Hitelező felé.

3.9. A Hitelező az MFB Zrt. által biztosított refinanszírozást veszi igénybe a Refinanszírozási Kölcsönszerződések alapján.

3.10. Az Adós, illetve a Biztosítéknyújtó a Kölcsön biztosítékaként a Kölcsönszerződésben meghatározott biztosítéki szerződésekben részletezett feltételekkel köteles a Biztosítékok nyújtására vonatkozó érvényes és hatályos szerződést megkötni vagy az előírt nyilatkozatokat érvényesen és hatályosan megtenni, a Kölcsönszerződésben meghatározott Biztosítékok vonatkozásában; és ezen biztosítékok/terhek – amennyiben azok létrejöttéhez, vagy harmadik személyekkel szemben való hatályossá válásához szükséges azok közhiteles vagy nem közhiteles nyilvántartásba vétele - vonatkozó közhiteles vagy nem közhiteles nyilvántartásba való bejegyzéséről gondoskodni, a Hitelező által megkívánt ranghelyen, vagy amennyiben a Kölcsönszerződés így rendelkezik, az Ingatlanra vonatkozó Biztosítékok bejegyzése iránti kérelem legalább széljegyen feltüntetéséről a vonatkozó Ingatlanok tulajdoni lapján gondoskodni, oly módon, hogy ezen széljegye(ek)et megelőző elintézetlen széljegy az Ingatlanok tulajdoni lapján ne szerepeljen.

3.11. A Futamidőt a Kölcsönszerződés határozza meg.

3.12. A Futamidő a Kezdőnapon kezdődik.

3.13. A Kölcsönszerződés alapján a Hitelező Kölcsönt kizárólag a Kölcsönszerződésben meghatározott Folyósítási Feltételek szabályszerű teljesítése, és Lehívási Értesítő szabályszerű előterjesztése esetében folyósít.

Hitelező – a Program feltételeinek keretei között – szabad belátáson alapuló döntésével egyes Folyósítási Feltételek teljesítése alól felmentést adhat, amely Hitelező választása szerint lehet

(i) időleges felmentés, melynek esetében az adott feltétel nem képezi az adott folyósítás előfeltételét, azonban az Adós a Hitelező által meghatározott határidőben kötelezett marad a feltétel teljesítésére, és ennek teljesítése a soron következő folyósítás feltételévé válik,

(ii) végleges felmentés, amely esetben a továbbiakban nem képezi folyósítás feltételét.

(b) Adós és Biztosítéknyújtó

3.14. Amennyiben több Adós szerepel a kölcsönügyletben, az Adósok Kölcsönszerződésből eredő kötelezettsége és felelőssége egyetemleges.

3.15. Amennyiben a Kölcsön biztosítékául szolgáló Ingatlan(ok) részben vagy egészben nem az Adós tulajdonában, hanem a Biztosítéknyújtó tulajdonában állnak, akkor a Biztosítéknyújtó köteles az Adósnak a Kölcsönszerződésből eredő kötelezettségei biztosítékául az Ingatlanokban fennálló tulajdoni illetőségét a Hitelező javára a Kölcsönszerződésben meghatározott, Adós által nyújtott dologi hitelbiztosítékokkal azonos hitelbiztosítékokkal megterhelni.

(c) Kölcsön előfeltételei

3.16. A Kölcsönszerződés megkötésének és Kölcsön nyújtásának előfeltétele, hogy az Adós és a Biztosítéknyújtó megfeleljen a Hitelező belső szabályzatában meghatározott előírásainak, továbbá a Hitelező által elfogadott alakban és tartalommal a Hitelező rendelkezésére bocsássa a Hitelező által belső szabályzata alapján előírt előfeltételi dokumentumokat.

(i) Vállalkozás regisztrációját KAVOSZ elvégezte és kölcsönkérelmét a Program céljára rendszeresített informatikai rendszeren a Hitelező részére torvábbította,

(ii) szabályszerűem kitöltött és aláírt Kölcsönkérelem (ideértve annak mellékleteit),

(iii) természetes személy esetében:

(a) Adós, illetve Biztosítéknyújtó arcképes személyazonosító igazolványa (személy igazolvány, kártya formátumú vezetői engedély vagy útlevél), és lakcímet igazoló hatósági igazolványa bemutatásra került;

(b) nem kizárólag alkalmazottként dolgozó magánszemélyek esetében (pl. egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) vagy amennyiben az Adós Biztosítéknyújtó betéti társaság beltagja vagy közkereseti társaság tagjának az érintett vállalkozásra vonatkozó, NAV által 30 napnál nem régebben kiadott igazolása, amely szerint a vállalkozónak, vállalkozásnak nem áll fenn lejárt köztartozása; amennyiben a vállalkozás szerepel a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában, a NAV együttes adóigazolása nem szükséges;

(c) az Adós munkáltatója által cégszerűen aláírt, egy hónapnál nem régebbi munkáltatói jövedelemigazolás;

(d) hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén a megelőző egy év NAV jövedelemigazolása;

(e) Adós választása szerint a több forrásból (pl. munkáltató, vállalkozás, értékpapír stb.) származó jövedelem esetén a megelőző két év NAV jövedelemigazolása;

(f) Adós Bankszámlának legutolsó havi kivonata (másolat).

(iv) Egyéni vállalkozók és őstermelők esetében:

(a) Vállalkozói igazolvány / őstermelői igazolvány és értékesítési betétlap másolata,

(b) Családi gazdaságról szóló határozat (amennyiben rendelkezésre áll).

(c) Hatósági igazolás a vállalkozói engedélyről,

(d) SZJA vagy XXX bevallás a tárgyévet megelőző két évre.

(v) Társas vállalkozás esetén:

(a) hatályos, egységes szerkezetű Társasági Szerződés / Alapító Okirat/ Alapszabály másolata,

(b) 30 napnál nem régebbi hiteles cégkivonat,

(c) Eredeti aláírási címpéldány (aláírásminta),

(d) számviteli törvény szerinti beszámoló a tárgyévet megelőző két évre (könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozás esetén könyvvizsgálói záradékkal ellátva),

(e) főkönyvi kivonat az utolsó negyedévre, cégszerűen aláírva,

(f) kezdő vállalkozás (teljes lezárt üzleti évvel nem rendelkező) esetén a tulajdonos/ok SZJA bevallása a megelőző két évre,

(g) kezdő vállalkozás tulajdonosainak jövedelemigazolása.

(vi) minden Vállalkozó esetén:

(a) Üzleti terv – amely tartalmazza a Projekt megvalósítási tervét a felhasználás összegszerű részletezésével,

(b) az MFB által a Programban megjelölt kizáró körülmények fenn nem állásáról szóló nyilatkozat(ok),

(c) bankszámlaszerződés(ek) fénymásolatai,

(d) engedélyköteles tevékenységet végző Vállalkozás esetén: hatósági engedély,

(e) fénymásolatok (ügyvezető(k), készfizető kezes(ek), zálogkötelezett(ek), egyéb jogosult(ak) személyi igazolványának, lakcímkártyájának és adókártyájának fénymásolata az Adós, illetve Biztosítéknyújtó által aláírva),

(f) NAV igazolás - külkereskedelemmel foglalkozóknál, egyéb esetben nyilatkozat arról, hogy nem végez vámvonzattal bíró tevékenységet.

(vii) tárgyi eszközökre vonatkozó Hitelező által jóváhagyott, és a Program értékbecslői listáján szereplő értékbecslő által készített Értékbecslés;

(viii) Ingatlanok biztosítékként történő bevonása esetén az Ingatlanok 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapja, amelyen

(a) Adós, illetve a Biztosítéknyújtó tulajdonjoga be van jegyezve, vagy Adós, illetve a Biztosítéknyújtó tulajdonjog bejegyzési kérelme (ideértve un. függőben tartással előterjesztett tulajdonjog bejegyzési kérelmet is) széljegyként fel van tüntetve, és kétség nélkül megállapítható Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó érvényes tulajdonszerzési jogcíme és várománya;

(b) az ingatlan-nyilvántartásban az esetleges telki szolgalmi jogon, földmérési jelek, valamint a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jogon, továbbá vezetékjogon, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, természetvédelmi vagy műemléki jelleg feltüntetésén, telekalakítási és építési tilalom elrendelésén, illetve egyéb építésügyi korlátozáson felül (feltéve, hogy ezek a Projekt megvalósítását nem akadályozzák) más, nem a Hitelező javára fennálló teher nem szerepel, vagy kizárólag harmadik személy pénzügyi intézmény (finanszírozó) javára szóló zálogjog szerepel azzal, hogy ez utóbbi esetben be kell szerezni a jelzálogjogosult pénzügyi intézmény hivatalos igazolását a jelzálogjoggal biztosított tartozás fennálló összegéről (tőke, ügyleti kamat, késedelmi kamat, egyéb járulékok), és a fennálló tartozás összege a Program feltételei, és a Hitelező irányadó belső szabályzatai szerint kerül figyelembe vételére a zálogtárgy fedezeti értéke, vagy a keret összege, illetve az igényelt kölcsön egyéb feltételei meghatározása során.

Amennyiben az Ingatlan osztatlan közös tulajdonban áll, a tulajdonostársak (mind a bejegyzett, mind a széljegyen szereplő) közötti kizárólagos használatot és rendelkezési jogot biztosító, a Hitelező által elfogadott tartalmú, ügyvéd által ellenjegyzett használati megosztásra irányuló megállapodás,

Amennyiben az Ingatlan egésze, vagy egy része haszonélvezettel terhelt, akkor a haszonélvezeti jogosult feltétel nélküli lemondó nyilatkozata megfelelő alaki formában és kellékekkel (kivéve, ha a haszonélvező Biztosítéknyújtóként bevonásra kerül).

3.17. Hitelező fenntartja a jogot, hogy a Kölcsönkérelem, illetve az Adós, illetve Biztosítéknyújtó által szolgáltatott, fentiekben részletesen körülírt dokumentumok átvizsgálása után a Kölcsönszerződés megkötését egyoldalú nyilatkozattal, mindenfajta kártérítési kötelezettség nélkül elálljon.

(d) Folyósítás

3.18. A Hitelező a Kölcsönszerződés megkötésétől a Rendelkezésre Tartási Időszak alatt a Kölcsön összegét az Adós rendelkezésére tartja.

3.19. A Rendelkezésre Tartási Időszak elteltét követően az Adós a Kölcsön terhére további folyósítást nem igényelhet, és a Hitelező a Kölcsön nem folyósított összegét nem folyósítja (törli), kivéve, ha a Rendelkezésre Tartási Időszak elteltéig az Adós a rendelkezésre tartási időszak meghosszabbítását kéri, és ahhoz a Hitelező hozzájárult (ideértve a Kölcsönszerződés módosításának esetét is) azzal, hogy a rendelkezésre tartási időszak meghosszabbítása esetében sem haladhatja meg a 12 hónapot.

3.20. Adós a Kölcsön folyósítását a Folyósítási Feltételek teljesítése esetében Lehívási Értesítő előterjesztése útján igényelheti

3.21. A Hitelező a Kölcsönt a Kölcsönszerződésben meghatározott módon folyósítja.

3.22. A Kölcsön folyósítása egy összegben vagy szakaszosan történik, amennyiben jelen ÁSZF-ben és a Kölcsönszerződésben foglalt valamennyi folyósítási előfeltétel igazoltan teljesül,

3.23. Hitelező megtagadhatja a Kölcsön folyósítását, ha a Folyósítás Napjáig vagy a Folyósítás Napján

(i) a Kölcsönszerződés és/vagy a biztosítéki szerződések és/vagy bármely egyéb finanszírozás dokumentum érvénytelen vagy azzá vált, illetve hatálytalan vagy azzá vált,

(ii) a Kölcsönszerződés tekintetében Felmondási Esemény következett be,

(iii) a Kölcsönszerződés tekintetében Fenyegető Felmondási Esemény áll fenn,

(iv) Adós, illetve Biztosítéknyújtó olyan egyéb súlyos szerződésszegést követett el, amelyre figyelemmel a Kölcsön folyósítása a Hitelezőtől ésszerű mérlegelés alapján nem várható el,

(v) Adós, illetve Biztosítéknyújtó bármely megerősítő vagy egyéb nyilatkozata, kötelezettségvállalása valótlan, lehetetlen, vagy ilyenné vált,

(vi) Hitelező a Program feltételei vagy jogszabály alapján jogosult vagy köteles, vagy azzá vált a Folyósítás megtagadására.

3.24. A folyósítás azon a napon tekintendő teljesítettnek, amelyik értéknappal a Hitelező a fizetési számlájára vonatkozóan átutalási megbízást ad számlavezetőjének a Kölcsön összegének átutalására.

3.25. A folyósítás általános szabályaitól eltérően a garanciális visszatartás összegét csak akkor lehet lehívni és folyósítani, ha annak megfizetése ténylegesen esedékessé vált a szállító, illetve kivitelező részére. Amennyiben a garanciális időszak vége későbbi, mint a rendelkezésre tartási időszak eltelte, akkor a garanciális visszatartás összege az Adós nevére nyitott, de rendelkezése alól kivett technikai számlára folyósítható, amelyről abban az esetben lehetséges kifizetés a szállító, illetve kivitelező felé, amennyiben a szállító, illetve kivitelező a garanciális időszak alatt a feltárt hibákat saját költségén megjavíttatta, vagy nem merül fel ilyen kötelezettsége és így jogosulttá válik az összegre. E technikai számlán elhelyezett, garanciális visszatartással érintett összeg folyósított összegnek minősül. Abban az esetben, ha a garanciális visszatartás kifizetésére vonatkozó feltételek nem teljesülnek, a lehívott összeget haladéktalanul vissza kell fizetni a Hitelező részére.

(e) Ügyleti Kamat

3.26. Adós a részére folyósított Kölcsön összege után annak első folyósításától a Lejárat Napjáig (előtörlesztés esetén a Kölcsön teljes visszafizetése teljesítését megelőző napig) terjedő időszakra Ügyleti Kamatot fizet.

3.27. A Kamatperiódus változó kamatozás esetében negyedéves, a naptári hónap első napján kezdődik, és utolsó napján végződik, kivéve

(i) az első kamatperiódust, amely az első folyósítás napján kezdődik és az első folyósítás naptári hónap utolsó napjáig tart, illetve

(ii) az utolsó kamatperiódust, amely a megelőző kamatperiódus utolsó napját követő napon kezdődik és a Lejárat Napjáig (előtörlesztés esetén a Kölcsön teljes visszafizetése teljesítését megelőző napig) tart.

A Kamatperiódus fix kamatozás esetében a futamidővel egyezik meg.

3.28. Az ügyleti kamat mértéke a Kölcsönszerződésben meghatározott fix kamat azzal, hogy a Kölcsönszerződésben meghatározott esetekre a Kölcsönszerződés aláírásával az Adós vállalja a Kölcsönszerződés szerinti bruttó hiteldíj megfizetését.

3.29. Az ügyleti kamat kiszámítása francia kamatszámítással (360 napos év és az eltelt napok figyelembevételével) történik az alábbi képlet szerint:

tőke összege x ügyleti kamatláb x naptári napok száma

36.000

(f) Késedelmi kamat

3.30. Amennyiben az Adós a Kölcsönszerződésből eredő bármely fizetési kötelezettségének nem tesz határidőben eleget, a Hitelező a Lejárt Tartozások után az esedékesség napjától a befizetés jóváírásának időpontjáig terjedő időre jogosult Késedelmi Kamatot felszámítani, és azt az Adóssal szemben érvényesíteni.

3.31. A késedelmi kamat mértékét a Hirdetmény határozza meg (azzal, hogy a Program feltételei szerint a Hitelező által az Ügyleti Kamaton túl felszámítható késedelmi kamat és behajtási díj összege nem lehet magasabb, mint a Ptk. 6:155 § alapján meghatározott mérték (azaz a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke) kétszerese).

(g) Díjak, költségek

3.32. A Kölcsönhöz további díjak kapcsolódnak, melyek fajtáit és fizetésük feltételeit, esedékességüket jelen fejezet, a Kölcsönszerződés, illetve a Hirdetmény tartalmazza.

3.33. A Program keretében igénybe vett Kölcsönök vonatkozásában Hitelező a Kölcsön elbírálásával és folyósításával összefüggő valamennyi szolgáltatásának és költségének ellenértékeként a Kölcsönszerződésben és a vonatkozó Hirdetményben a Dokumentáció kereti között meghatározott egyéb díjakat és költségeket számítja fel, ezen túl az Adóst csak a Kölcsönszerződéssel kapcsolatban felmerült ésszerű költség (pl.: igazgatási-szolgáltatási értékbecslői-, ügyvédi- vagy közjegyzői díjak, Állami Kezesség Díja), és az esetleges igényérvényesítési költségek terhelik.

3.34. A felmerülő költségeket és díjakat (a közjegyzői, igazgatási szolgáltatási díjat stb.) az Adós közvetlenül köteles kiegyenlíteni. Az Adós köteles az Értékbecslés Költségét, az Intézményi Kezesség Díját és a Kölcsönszerződéssel kapcsolatban felmerült valamennyi ésszerű költséget (pl. ügyvédi munkadíj), mint továbbhárított költségeket a Hitelező részére megfizetni.

3.35. A Kölcsönszerződés hatályának fennállása alatt bekövetkező Kamatláb változásokból eredő többletköltségek, valamint a Kölcsönszerződés teljesítése érdekében esetlegesen felmerülő egyéb igazolt költségek viselése az Adóst terheli.

3.36. Az ÁSZF-ben, a Kölcsönszerződésben és a Hirdetményben meghatározott fizetések teljesítése mellett Adós és/vagy Biztosítéknyújtó köteles a Biztosítékok vonatkozásában a Hitelezőnél bármilyen címen felmerülő költségeket és ráfordításokat, ideértve az adókat is az ÁSZF-ben foglalt korlátozásokkal azok esedékességekor kiegyenlíteni, illetve viselni. Az Adós a Hitelező által kibocsátott számla alapján köteles a jelen pont szerinti költségeket közvetlenül a Hitelező részére megfizetni.

3.37. A Kölcsönszerződés, a Biztosítéki Szerződések megkötéséhez, valamint Kötelezettségvállaló Nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalásához és az azokban létesített Biztosítékok regisztrálásához, illetve annak megerősítéséhez kapcsolódó, úgyszintén a Kölcsönszerződéssel kapcsolatban felmerült valamennyi ésszerű költség (pl. ügyvédi munkadíj, közjegyzői díj, igazgatási szolgáltatási díjak, illetékek) az Adóst terheli. A közjegyzői eljárás díját és egyéb ezzel kapcsolatos összes költséget az Adós viseli.

3.38. Amennyiben a Kölcsön biztosítékai között a Kölcsönszerződésbe Intézményi Kezesség is kikötésre kerül, az Intézmény Kezesség Díját az Adós köteles a Hitelező részére megfizetni. Az Intézményi Kezesség Díjának megfizetésére az Adós első alkalommal a Kölcsön folyósítását, rendelkezésre bocsátását megelőzően, majd ezt követően évente köteles, a Hitelező által kiállított számla alapján, a számla kiállításától számított 15 napon belül.

(h) Kamatok, díjak, költségek módosítása

3.39. Attól kezdődően, hogy a Kölcsön nem tartozik a Program hatálya alá és a Refinanszírozási Kölcsön visszafizetésre került, a Kamatláb, valamint a Kölcsönszerződések és Biztosítékok egyéb szerződési feltételei tekintetében a jelen (h) alfejezetben meghatározott feltételek és körülmények változása esetén élhet a Hitelező az Adós számára kedvezőtlen, egyoldalú szerződés módosítási jogával.

3.40. Az Adóssal kötött Kölcsönszerződés esetén a Hitelező a Kamatlábat az alábbi feltételek, illetve körülmények bekövetkezése esetén jogosult egyoldalúan, az Adós számára kedvezőtlenül módosítani:

(i) a jogi, szabályozói környezet változása

(a) A Program feltételeit érintő szabályozók változása;

(b) a Hitelező – a Kölcsönszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a Hitelezőre kötelező egyéb szabályozók változása;

(c) a Hitelező – a Kölcsönszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása.

(ii) Pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet változása

(a) a Kölcsönt a Program keretei közé és hatálya alá nem tartozó, saját forrású kölcsönné alakítása esetében, ezt követően a Hitelező forrásköltségeinek változása (pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása), így különösen, de nem kizárólagosan:

(ba) Magyarország hitelbesorolásának változása;

(bb) az ország kockázati felár változása (credit default swap);

(bc) jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása;

(bd) a bankközi pénzpiaci kamatlábak/hitelkamatok változása;

(be) a Magyar Állam vagy a Hitelező által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása;

(bf) refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása.

(iii) Adós kockázati megítélésének megváltozása

(a) Adós, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a Hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az Adós pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra

-, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá;

(b) Hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő belső szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá azzal, hogy Hitelező a kockázati megítélés alapján nem érvényesít kamatemelést azon ügyfeleknél, akik szerződési kötelezettségeiket folyamatosan teljesítették, a szerződés Futamideje alatt nem estek fizetési késedelembe;

(c) a folyósított Kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás.

3.41. A fentiekben meghatározott feltételek, illetőleg körülmények egyidejűleg egymással ellentétes irányban vagy arányaiban eltérő mértékben változhatnak, melyek együttes hatásait figyelembe véve alakítja ki Hitelező szerződésmódosítási döntéseit.

3.42. Nem minősül szerződésmódosításnak, ha a Hitelező új szolgáltatásokat, pénzügyi eszközöket vezet be, melyeket az Adós számára elérhetővé tesz, és amelyeket az Adós kifejezetten elfogad, igénybe vesz, illetve arra szerződést köt.

3.43. Hitelező vállalja, hogy vis maior események – hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén átmenetileg, a zavarok fennállásáig módosít egyoldalúan kamatot, költséget, és ilyen intézkedés alkalmazását – a Felügyelet egyidejű tájékoztatása mellett – a nyilvánosságra hozza.

(i) Törlesztés

3.44. Xxxx köteles a Kölcsönszerződés feltételei szerint a folyósított Kölcsön összegét visszafizetni, valamint Ügyleti Kamatát és további járulékait megfizetni.

(ia) Tőketörlesztés

3.45. Hitelező a Kölcsönszerződés erre vonatkozó kifejezett kikötése esetében és szerint biztosít az Adós részére a tőketörlesztés megkezdésére Türelmi Időt, ilyen kifejezett kikötés hiányában az Adóst Türelmi Időszak nem illeti.

3.46. Adós a folyósított Kölcsön tőkeösszegét havonként egyenlő részletekben fizeti vissza azzal, hogy az utolsó tőketörlesztő részlet összege a kerekítés folytán eltérhet.

3.47. A tőketörlesztés teljesítésének napja mindenkor a Törlesztési Nap.

3.48. Adós tőketörlesztési kötelezettségét úgy köteles teljesíteni, hogy annak teljes összege a Tőketörlesztés Nap elteltéig jóváírásra kerüljön a Törlesztési Számlán.

(ib) Kamatfizetés

3.49. Az Ügyleti Kamat megfizetése havonta esedékes.

3.50. Az Ügyleti Kamat teljesítésének napja mindenkor a Törlesztési Nap.

3.51. Xxxx kamatfizetési kötelezettségét úgy köteles teljesíteni, hogy annak teljes összege a Törlesztési Nap elteltéig a Törlesztési Számlán jóváírásra kerüljön.

(ic) Előtörlesztés

3.52. Adós fennálló tőketartozását a Kölcsönszerződés feltételei szerint, Hitelező hozzájárulásának szükségessége nélkül, azonban az Előtörlesztési Díj megfizetésének kötelezettségével a törlesztési ütemtervet megelőzően részben vagy egészben visszafizetheti (előtörlesztés).

3.53. Az előtörlesztés lehetséges legkisebb összegét a Kölcsönszerződés határozza meg.

3.54. Előtörlesztést Xxxx mindenkor Törlesztési Napon, írásbeli előtörlesztés összegét és értéknapját meghatározó előtörlesztési értesítő legalább az előtörlesztés naptári hónapját megelőző naptári hónap

20. napjáig történt előterjesztésével teljesíthet.

3.55. Előtörlesztés teljesítése a fennálló tőketartozást csökkenti a Futamidő változatlanul maradásával, azzal, hogy az előtörlesztést követően a tőketörlesztő részletek száma változatlan marad, azonban összegük az előtörlesztést megelőzően és azt követően fennálló tőketörlesztés arányában csökken.

3.56. Hitelező az előtörlesztést követően módosított törlesztési ütemtervet ad ki az Adós részére.

(id) Közös szabályok

3.57. Adós fizetési kötelezettségeit forint pénznemben köteles teljesíteni (lerovó pénznem).

3.58. Adós fizetési kötelezettségeinek teljesítési helye a Törlesztési Számla.

3.59. Adós bármely fizetési kötelezettsége a Törlesztési Számlán történő jóváírással, annak értéknapjával teljesül.

3.60. Adós fizetési kötelezettségeinek teljesítése történhet:

(i) Adós bármely fizetési számlájáról történő átutalással (vagy azonos számlavezető esetében átvezetéssel),

(ii) Hitelező által benyújtott, felhatalmazó levélen alapuló Beszedési Megbízással.

3.61. A Kölcsön valamennyi egyes folyósítását, ezt követően teljes folyósítását, illetve részbeni lehívás esetében a Rendelkezésre Tartási Időszak lejártát követő 15 napon belül a Hitelező könyvelt postai küldeményben a Futamidőre vonatkozó tőke és kamattörlesztéseket tartalmazó visszafizetés ütemezési táblázatot ad ki az Adós részére, ami a Futamidőre tartalmazza a szükséges információkat a Kölcsön tőke- és kamat összegének visszafizetéséhez.

3.62. A fenti 3.67. pontra tekintettel az Adós fizetési kötelezettségeinek esedékessé válása külön esedékességi értesítő megküldését vagy egyéb hitelezői cselekmény megtételét nem igényli, ezt nem érintve a Hitelező az Adós részére teljesítés érdekében történő együttműködés keretében, azonban esedékességi előfeltételt nem képezve elektronikus úton esedékességi értesítőt küld.

3.63. Hitelező fenntartja a jogot a kamatfizetés illetve tőketörlesztés esedékességi időpontjának a megváltoztatására a Hitelező erre irányuló döntése szerint.

(ie) Késedelem

3.64. Amennyiben Xxxx bármely fizetési kötelezettségének teljesítésével késedelembe esik, vagy azt megtagadja, a késedelem teljes tartamára a hátralékos tartozás után fizetendő késedelmi kamat fizetésére köteles, amely kötelezettség a késedelembe eséssel (esedékességi határidő eredménytelen elteltével) automatikusan beáll.

3.65. A fenti 3.69. pontnak ellent nem mondva az esetleges késedelmes fizetések miatt keletkező késedelmi kamat összegéről a Hitelező minden alkalommal értesíti az Adóst, ami azonban nem képezi a késedelmi kamat fizetési kötelezettség előfeltételét.

3.66. Késedelmes fizetés esetében amennyiben az Adóstól beérkező fizetés a hátralékos fizetés késedelmi kamatokkal és további járulékokkal növelt összegét nem fedezi, a beérkező fizetést Hitelező elsőként az igényérvényesítés költségeire, ezt követően késedelmi kamatokra, végül fennmaradó részében a

főtartozásra számolja el. Amennyiben az Adós több fizetési kötelezettsége késedelmes, Hitelező a beérkező fizetést mindenkor a régebben lejárt tartozáskora (ezen belül az előbbi sorrendben megosztva járulékok és főtartozás között), ezek között a lejárat, illetve az esedékesség sorrendjét követve számolja el. Adós jelen 3.72. ponttól eltérő rendelkezése hatálytalan.

(j) Szerződésmódosítás korlátozása

3.67. A Kölcsönszerződés módosítása az alábbi estekben az MFB előzetes írásbeli hozzájárulásával történhet:

(i) az Adós vagy bármely biztosítékot nyújtó személy változása (ide értve az átalakulást, egyesülést, szétválást, projektátruházást, engedményezést, szerződés-átruházást is),

(ii) a Kölcsön összegének, futamidejének, végső lejáratának, a tőketörlesztő részletek összegének vagy esedékességének módosítása,

(iii) a Kölcsön biztosítékainak bármely módosítása (ide nem értve a futamidő alatt plusz biztosíték bevonását), így különösen fedezetkiengedés, fedezetcsere, a biztosíték összegének, értékének vagy érvényesíthetőségét érintő lényeges feltételek módosítása,

(iv) amennyiben a Kölcsönt intézményi kezesség (is) biztosítja, úgy mindazon módosítások, amelyekhez az intézményi kezes hozzájárulása szükséges (azzal, hogy kizárólag az intézményi kezes által már jóváhagyott módosításhoz kérhető az MFB hozzájárulása),

(v) a Kölcsön céljának, illetve felhasználásának módosítása, valamint a beruházás anyagi-, műszaki- és forrásösszetételének a saját erő összegének 20 %-át meghaladó mértékű módosítása.

4. Hitelbiztosítékok

(a) Biztosítéknyújtási kötelezettség

4.1. Adós a Kölcsönszerződés eltérő rendelkezése hiányában a Kölcsön első folyósításának előfeltételeként köteles megalapítani, és a Kölcsön szerződésszerű visszafizetéséig folyamatosan fenntartani a Kölcsön Kölcsönszerződésben meghatározott hitelbiztosítékait a Kölcsönszerződésen alapuló kölcsön jogviszonyból (ideértve ennek létrejöttét, hatályát, teljesítését, megszegését, meghiúsulását, szerződésszegéssel okozott illetve ennek szabályai szerint minősülő károkért való felelősséget is) annak feltételei szerint jelenleg meglévő vagy jövőben keletkező, feltétlen vagy feltételhez kötött fizetési vagy pénzben kifejezhető értékű igény illetve követelés (beleértve adósságszolgálat, szerződésszegéssel okozott illetve ennek szabályai szerint minősülő károk megtérítése (kártérítés), késedelmi kamatok, további díjak és járulékok, igényérvényesítési költségek, továbbá a végrehajtás keretében felmerülő költségek megfizetésére vonatkozó igények illetve követelések is) folyamatos biztosítékául.

4.2. A Kölcsönszerződésben meghatározott hitelbiztosítékok megalapítása, létrejötte és fenntartása a Kölcsön Hitelező általi nyújtása, folyósítása és fenntartása előfeltételét képezi, és Adós erre vonatkozó kötelezettségvállalása hiányában Hitelező a Kölcsönszerződést nem kötötte volna meg.

(b) Hitelező által alkalmazott hitelbiztosítékok

4.3. Hitelező a Program keretében nyújtott Kölcsönök hitelbiztosítékául különösen az alábbi, Hitelező által elfogadott hitelbiztosíték-fajták közül a Kölcsönszerződésben meghatározott hitelbiztosítékokat kötheti ki:

(i) ingatlan jelzálogjog, és ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom a Beruházás tárgyát képező ingatlanon,

(ii) ingatlan jelzálogjog, és ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom egyéb ingatlanon,

(iii) ingó jelzálogjog, és ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom a Beruházás tárgyát képező ingó dolgokon,

(iv) ingó jelzálogjog, és ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom egyéb ingó dolgokon,

(v) üzletrészt terhelő zálogjog, és ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom,

(vi) ingatlant terhelő vételi jog, és ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom a Beruházás tárgyát képező ingatlanon,

(vii) ingatlant terhelő vételi jog, és ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom egyéb ingatlanon,

(viii) ingót terhelő vételi jog, és ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom a Beruházás tárgyát képező ingó dolgokon,

(ix) ingót terhelő vételi jog, és ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom egyéb ingó dolgokon,

(x) üzletrészt terhelő vételi jog, és ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom,

(xi) követelést terhelő zálogjog (ideértve követelést annak biztosítékaival együtt terhelő zálogjogot (alzálogot) is),

(xii) fizetési számlaegyenleg-követelést terhelő zálogjog,

(xiii) készfizető kezesség,

(xiv) óvadék,

(xv) garancia,

(xvi) vagyonbiztosításból (ide nem értve meghatározóan felelősségbiztosítás típusú biztosítási termékeket, de ideértve a C.A.R. biztosítást) eredő követelések tekintetében társbiztosítotti, vagy zálogjogosulti feltüntetés,

(xvii) Beszedési Megbízásra jogosító felhatalmazó levél,

(xviii) Intézményi Kezesség.

(ba) Zálogjog

4.4. Zálogjog alapján a Hitelező a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha az Adós esedékessé vált kötelezettségeit nem teljesíti. Zálogjog jövőbeli vagy feltételes követelés biztosítására is alapítható.

4.5. A zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog – ingóság, ingatlan, pénz, értékpapír átruházható jog, követelés. Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítására több zálogtárgyat terhel, kétség esetén minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál.

4.6. Ha a zálogtárgy több személy tulajdonában van és jogviszonyukból más nem következik, egymás közti viszonyukban a zálogtárgyak értékének arányában kötelesek helytállni.

4.7. Nem lehet jelzálogjogot alapítani a dolog egy természetben meghatározott részén, közös tulajdonban álló dolognak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetősége azonban zálogba adható. Ingatlan esetében jelzálogjog csak az ingatlan- nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra, illetőleg annak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetőségére létesíthető.

4.8. Az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó hozzájárul, hogy a kielégítési jog gyakorlása a Zálogjogosult választása szerint

(i) bírósági végrehajtás útján vagy

(ii) bírósági végrehajtáson kívül történjen. A bírósági végrehajtáson kívül a kielégítési jog gyakorlására a Zálogjogosult választása szerint (a) az Ingatlan, mint zálogtárgy Zálogjogosult általi értékesítése vagy (b) az Ingatlan, mint zálogtárgy tulajdonjogának a Zálogjogosult által történő megszerzése útján történik.

4.9. Amennyiben a zálogjog tárgya olyan követelés, amelyet zálogjog biztosít, a követelés annak biztosítékaival együtt alzálog útján terhelhető meg.

4.10. Zálogjog kikötése esetén Hitelező ennek biztosítékául elidegenítési és terhelési tilalom alapítását is előírja.

4.11. A Kölcsönszerződés időtartama alatt a zálogjoggal terhelt ingatlanon, ingón végzett valamennyi új beruházás, fejlesztés kiegészítés, felújítás, továbbá a zálogjoggal terhelt üzletrészhez járuló további üzletrészek (átruházás, vagy tőkeemelés folytán) a zálogjog tárgyának részévé, illetve alkotórészévé vagy tartozékává válnak, eképpen a Hitelező javára kikötött zálogjog ezekre is kiterjed, csakúgy, mint valamennyi egyéb törvényes és tényleges alkotórészre, tartozékra.

(bb) Vételi jog

4.12. Adós és/vagy a nem fogyasztó Biztosítéknyújtó a Hitelező által Adósnak nyújtott Kölcsön és járulékai

– ideértve a kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a Késedelmi Kamatot is – megfizetésének biztosítékául az ügyleti kockázat csökkentése érdekében a Hitelező részére a Kölcsönszerződés erre vonatkozó kikötése esetében vételi jogot is alapít a Hitelező által előírt ingatlanon, ingó dolgon, társasági részesedésen.

4.13. A vételi jog olyan egyoldalú alakító jog (hatalmasság), amelynek gyakorlásával Hitelező a vételi jog tárgyának megvásárlása szóló adásvételi szerződést hozhat létre, és ennek létrejöttével (vételi jog gyakorlásával) követelheti annak tulajdonjog- és birtokátruházását, míg ennek ellenében köteles a vételár teljesítésére.

4.14. A Kölcsönszerződés időtartama alatt a vételi joggal terhelt ingatlanon, ingón végzett valamennyi új beruházás, fejlesztés kiegészítés, felújítás, továbbá a vételi joggal terhelt üzletrészhez járuló további üzletrészek (átruházás, vagy tőkeemelés folytán) a vételi jog tárgyának részévé, illetve alkotórészévé vagy tartozékává válnak, eképpen a Hitelező javára kikötött Vételi Jog ezekre is kiterjed, csakúgy, mint valamennyi egyéb törvényes és tényleges alkotórészre, tartozékra.

4.15. A vételi jogot a Hitelező abban az esetben gyakorolhatja, ha a kielégítési joga megnyílik, továbbá amíg a Refinanszírozási Kölcsön nem került visszafizetésre, ha az MFB ehhez előzetesen írásban hozzájárul.

4.16. Hitelező a vételi jogot harmadik személyre átruházhatja, ehhez a vételi jog alapításával az Adós, illetve a Biztosítéknyújtó hozzájárul.

4.17. A vételi jog gyakorlása során fizetendő vételárat Hitelező a tulajdonjog- és birtokátruházás teljesítését követően köteles teljesíteni azzal, hogy a vételár fizetési kötelezettségbe az Adós Kölcsönszerződésből származó tartozásai beszámíthatóak.

(bc) Készfizető kezesség

4.18. A készfizető kezességvállalás abban az esetben feltétele a Kölcsön nyújtásának, ha a Hitelező az ügyleti kockázatának csökkentése érdekében a Hitelező számára elfogadható kezes készfizető kezességvállalását előírja.

4.19. Magánszemély készfizető kezesség bevonása kötelező (továbbiakban: Kötelező kezes), amennyiben a hitelügylet fedezettsége - a kötelező dologi biztosíték(ok) (azaz garantőr intézményi kezesség nélküli) fedezeti értéke alapján számítva - nem eléri el a hitelező Pénzügyi intézmény saját szabályzatai szerint számított legalább az 50 %-os fedezettségi szintet.

4.20. Kötelező kezessel szembeni elvárások (amennyiben releváns):

- Készfizető kezes nagykorú magyar állampolgár vagy nagykorú Magyarországon min. 3 éve állandó lakóhellyel rendelkező Európai Unió tagállam- állampolgár vagy kettős, illetve több állampolgárságú magánszemély lehet. A kettős vagy több állampolgárságú magánszemély esetében legalább az egyik állampolgárságnak magyar, vagy Európai Unió tagállam állampolgárnak kell lennie.

- Egyéni Vállalkozó, egyéni cég, egyéni ügyvéd, közjegyző, egyéni szabadalmi ügyvivő, magán állatorvos, őstermelő (ŐCSG képviselő) hiteligénylő esetén a hiteligénylő Vállalkozástól, illetve az Egyéni cég tagjától (alapítójától), különböző, fentifeltételeknek megfelelő magánszemély készfizető kezessége szükséges.

- Gazdasági társaság esetén a készfizető kezesnek annak vagy azoknak a közvetett vagy közvetlen magánszemélyeknek kell lenniük, akik a Gazdasági társaságban egyedül vagy együttesen legalább 50%- os közvetett vagy közvetlen részesedéssel rendelkeznek.

A magánszemély készfizető kezes személyének meghatározásakor a közvetlen és a közvetett tulajdon mértékének a meghatározása kizárólag a tulajdoni hányad/tulajdoni részesedés alapján történik.

- Ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, szabadalmi ügyvivői iroda esetén a készfizető kezesnek az iroda vagyonában legalább 50 %-os mértékű vagyoni hozzájárulással rendelkező magánszemélyeknek kell kezességet vállalniuk. Amennyiben az alapításra vonatkozó okiratból a vagyoni hozzájárulás mértéke nem állapítható meg, úgy az iroda minden tagjának készfizető kezességvállalása szükséges.

- Egy tag által alapított közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, ügyvédi iroda és szabadalmi iroda esetén az iroda tagjának készfizető kezességvállalása szükséges.

- Amennyiben egy személynek van 50%-os vagy annál nagyobb részesedése, elegendő ezen személy készfizető kezességvállalása. Ha a Gazdasági társaság / Egyéb vállalkozás (iroda) tagjai közül egyiknek sincs 50% mértékű részesesedése, vagy van ilyen személy, de a Gazdasági társaság döntése alapján nem ő, vagy nem csak ő vállal kezességet, olyan magánszemélyek készfizető kezességvállalása szükséges, akiknek a részesedése együttesen éri el az 50%-ot a hitelfelvevő Gazdasági társaságban / Egyéb vállalkozás (irodában).

- Amennyiben a Vállalkozás olyan Kft., amelyben az 50

- % eléréséhez szükséges tagok száma meghaladja az öt főt, úgy ezen tulajdonosok helyett a Vállalkozás ügyvezetője is lehet a magánszemély készfizető kezes.

- Betéti társaság esetén legalább egy természetes személy kültag kezessége szükséges. Ha ezen kezes tulajdoni hányada nem éri el az 50 %-ot, további akár kültag vagy beltag kezességvállalása szükséges (oly módon, hogy a kezesek együttes tulajdoni részaránya elérje az 50 %-ot). Ha a kültag nem természetes személy, akkor a kültag vállalkozás legalább egy természetes személy tulajdonosa kezességének bevonása szükséges.

- Amennyiben egy Vállalkozásban a cég saját maga rendelkezik tulajdoni hányaddal: A visszavásárolt üzletrésszel rendelkező Vállalkozás esetén a megfelelő készfizető kezes személyének megállapításakor a saját üzletrészen felüli részt kell 100 %-nak tekinteni.

- Részvénytársaságok esetén amennyiben nincs legfeljebb 5 részvényesnek együttesen 50%-os tulajdoni részesedése, vagy a részvénytársaság így dönt, az igazgatóság elnöke vagy a vezérigazgató lesz a magánszemély készfizető kezes.

- Szövetkezet esetén a készfizető kezesnek annak a közvetett vagy közvetlen tag, nagykorú magyar állampolgár vagy Magyarországon min. 3 éve állandó lakóhellyel rendelkező nagykorú Európai Unió tagállam-állampolgár vagy ilyen kettős illetve több állampolgárságú magánszemélynek kell lennie, aki a Szövetkezetben a legnagyobb, de legalább 10%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

Amennyiben nincs egy tagnak legalább 10%-os tulajdoni részesedése, akkor több, de legfeljebb öt olyan személy készfizető kezességvállalása szükséges, akiknek együttesen van legalább 10%-os tulajdoni részesedése.

Amennyiben nincs legfeljebb öt tagnak együttesen 10%- os tulajdoni részesedése, vagy a Szövetkezet így dönt, az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető elnök lesz a magánszemély készfizető kezes.

Közvetett a magánszemély részesedése a hitelfelvevő Társas vállalkozásban, ha az adott magánszemély a Társas vállalkozás Gazdasági társaság vagy Szövetkezet formájában működő tagjának (köztes vállalkozás) a közvetett vagy közvetlen tulajdonosa. Az adott magánszemély és a hitelfelvevő Társas vállalkozás között több köztes vállalkozás is lehet. A készfizető kezes közvetett tulajdoni részesedése arányának meghatározása akként történik, hogy a készfizető kezes köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedését meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a hitelfelvevő Társas vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedésével. Ha a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni hányad az 50%-ot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. A közvetett tulajdonos(ok) kezessége abban az esetben fogadható el, ha lehetőség van az érintett magánszemély tulajdoni hányadának megállapítására.

Amennyiben a Vállalkozásban közvetlenül vagy közvetetten két a Konstrukció feltételeinek megfelelő magánszemély is rendelkezik 50%-os tulajdoni részesedéssel, a Kötelező kezes a Vállalkozás döntése szerint bármelyik tulajdonos lehet.

Amennyiben a Vállalkozás a KAVOSZ Zrt., a Pénzügyi intézmény, illetve a garantőr intézmény számára elfogadható magánszemély készfizető kezest – ennek előírása esetén - nem tud állítani, a Vállalkozás a Konstrukcióban nem vehet részt.

4.21. A Készfizető Xxxxx készfizető kezességvállalása alapján köteles a Hitelező első írásbeli felszólítására, a jogviszony vizsgálata nélkül 5 banki napon belül kifizetni a Hitelező által az Adós terhére nyilvántartott Hátralékos Követelést, és ezt kizárólag akkor tagadhatja meg, ha az Adós esedékességkor a Hátralékos Követelést teljesítette.

4.22. A Készfizető Xxxxx készfizető kezességvállalása teljes mértékben érvényes és hatályos marad mindaddig, amíg a Kölcsönszerződés értelmében a Hitelezőt megillető valamennyi tőke, Kamat és egyéb járulékai teljes mértékben megfizetésre nem került.

(bd) Óvadék

4.23. Amennyiben az Adós valamely kötelezettsége biztosítására óvadékot alapít, a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződés nem teljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből közvetlenül kielégíteni.

4.24. Az óvadék tárgya lehet pénz, fizetési számlakövetelés, lekötött betét vagy értékpapír, továbbá elkülönített pénzforgalmi számlán, vagy lekötött betéti számlán elhelyezett forint vagy deviza betét.

4.25. A Hitelező értékpapír óvadékként elsősorban az állam által garantált értékpapírokat fogad el.

4.26. Az Adós által felajánlott, a hiteltől elkülönített, bankszámlán lekötött óvadéki betét és/vagy értékpapírszámlán óvadékként lekötött értékpapír a Kölcsön biztosítékaként kizárólag abban az esetben számítható be, amennyiben az Adós ezt kéri.

4.27. A pénzösszegen alapított óvadék esetében a Hitelező annak tárgyát nem köteles elkülönítetten kezelni, nem érintve ezzel a szerződésszerűen felhasználásra nem kerülő óvadék visszaadására irányuló kötelezettségét.

(be) Garancia

4.28. A garancia olyan írásbeli kötelezettségvállalás, amelyben a garancia kötelezettje arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott feltételek bekövetkezte esetén a jogosultnak fizetést fog teljesíteni. A garanciavállaló kötelezettsége független kötelezettségvállalás, a kötelezett nem hivatkozhat az alap jogviszonyból eredő kifogásokra.

(bf) Biztosítások

4.29. Adós, illetve a Biztosítéknyújtó a Kölcsönszerződés megkötését követően a Kölcsönszerződés teljes időtartama alatt, illetve kielégítési jog gyakorlása esetében a biztosítékul szolgáló vagyontárgyaknak a birtokátruházásáig viseli a kárveszélyt.

4.30. Adós, illetve a Biztosítéknyújtó a Kölcsön folyósításának előfeltételéül a Kölcsönszerződés megkötését követően, a Kölcsön folyósítása előtt nevesített vagyon- és felelősségbiztosítást köteles kötni (vízkár, tűzkár, viharkár, épület-, lakás- és felelősségbiztosítást stb.) a biztosítékul szolgáló vagyontárgyakra, és azt köteles a Kölcsönszerződés teljes időtartama alatt, illetve kielégítési jog gyakorlása esetében a biztosítékul szolgáló vagyontárgyaknak a birtokátruházásáig fenntartani.

4.31. A biztosításokat a biztosítékul szolgáló vagyontárgyak Hitelező által elfogadott piaci értékének megfelelően kell megkötni, és a Hitelező javára szóló hitelbiztosítéki záradékkal kell ellátni, amelyet az Adós és/vagy Biztosítéknyújtó biztosító által érkeztetett zálogkötelezetti, illetve társbiztosítotti nyilatkozatával, valamint a biztosító fedezetigazolásával kell igazolni, ezt követően a biztosítási kötvényt a Hitelező részére átadni.

4.32. Hitelező jogosult a fentiek szerinti biztosítást az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó helyett megkötni, a vonatkozó biztosítási díjakat a biztosító részére megfizetni, és ezen költségeket az Adósra továbbhárítani, amennyiben a biztosítás:

(i) a Kölcsön teljes összegének visszafizetését megelőzően megszűnik, vagy érvényesen létre sem jön és a Hitelező írásbeli felszólítását követő 30 napon belül az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó nem köti meg a Hitelező számára elfogadható és a jelen ÁSZF által meghatározott feltételeknek megfelelő nevesített vagyon- és felelősségbiztosítást; vagy

(ii) fennállásával kapcsolatos, a Hitelező által kért információt az Adós és/vagy Biztosítéknyújtó és/vagy a vonatkozó biztosító nem bocsátja a Hitelező rendelkezésére annak írásbeli kérésétől számított 30 napon belül, vagy

(iii) az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó a biztosítási kötvényt a Kölcsön Folyósítási Napját követő 30 napon belül a Hitelező részére nem adja át és a biztosítási kötvény átadására vonatkozó kötelezettségét a Hitelező írásbeli felszólításában megjelölt legalább 8 napos póthatáridőn belül sem teljesíti.

Ezekben az esetekben az Adós a Hitelező által Adós és/vagy Biztosítéknyújtó helyett megfizetett biztosítási díj összege után járó Késedelmi Kamat megfizetésére köteles.

4.33. A biztosítással kapcsolatos kárügyintézés a megsemmisülés káresemény kivételével az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó kötelessége.

4.34. Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó a biztosítási díjakat minden körülménytől függetlenül köteles a biztosításokban meghatározott időpontig rendszeresen megfizetni. A biztosítás ezen idő alatt az Adós részéről nem mondható fel, nem szüntethető meg. Díjfizetési késedelem, illetve a biztosítás felmondása, vagy megszűnése esetén amennyiben a biztosító tájékoztatja a Hitelezőt, akkor a Hitelező írásban felszólítja az Adóst, hogy legkésőbb a késedelembe eséstől számított 30. (harmincadik) napig teljesítse díjfizetési kötelezettségét. Hitelező jogosult Adóstól negyedévente a biztosítási díjak megfizetéséről szóló igazolásokat bekérni.

4.35. A Hitelező jogosult a biztosítási díjakat az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó helyett a biztosító részére megfizetni, ha az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó a felszólítást követően sem teljesíti kötelezettségét. Ebben az esetben az Adós a Hitelező által Adós és/vagy Biztosítéknyújtó helyett megfizetett biztosítási díj összege után járó Késedelmi Kamat megfizetésére köteles.

4.36. Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó köteles a Hitelezővel minden biztosítási kockázatot érintő változtatást

– különös tekintettel a veszély megnövekedését – haladéktalanul közölni a biztosítási intézkedések meghozatala érdekében.

4.37. A biztosító által támasztott érvényességi feltételek folyamatos teljesítése az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó felelőssége, amelynek elmulasztásából eredő károk kizárólag az Adóst és/vagy a Biztosítéknyújtót terhelik. A feltételek teljesítéséből eredő költségek, valamint a biztosítási feltételek esetleges változása miatt felmerülő költségek az Adóst és/vagy a Biztosítéknyújtót terhelik. Az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó tudomásul veszi, hogy a biztosítási szerződés megkötésének neki felróható elmaradása, vagy késedelmes megkötése, illetve megszűnése minden következményét viselni köteles.

4.38. Káresemény bekövetkezése esetén az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó 24 órán belül köteles a Hitelezőt haladéktalanul írásban értesíteni és a kárrendezéssel kapcsolatos eljárásban minden intézkedést köteles haladéktalanul megtenni. Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó az Ingatlanokban történt káresemény miatt a Hitelezővel szemben semminemű követelést nem támaszthat.

A 300.000 forintot meg nem haladó biztosítási összeg automatikusan az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó részére kifizetendő, a kis összegű károsodások helyreállítására.

A 300.000 forint összeget meghaladóan egy biztosító által fizetett biztosítási összeg felett a Hitelező saját belátása alapján az Adóssal és/vagy a Biztosítéknyújtóval történő egyeztetést követően dönt, hogy a biztosítási összeget a vagyontárgyak helyreállítása céljából az Adósnak vagy a Biztosítéknyújtónak átadja, vagy az Adós Hitelező felé esedékes tartozásainak megfizetésére felhasználja.

Adós és/vagy Biztosítéknyújtó kötelesek az esetlegesen kézhez vett biztosítási összegeket haladéktalanul a Hitelező rendelkezésére bocsátani.

4.39. Amennyiben az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó a biztosítás általános szerződési feltételeiben, vagy a biztosítási szerződésben foglalt bármely kötelezettségét megszegi, minden ebből eredő kárért felel.

4.40. Hitelező csak akkor és csak olyan mértékben köteles a károk elhárítására, amint erre a biztosítási teljesítések hozzá befolynak.

(bg) Kötelezettségvállaló nyilatkozat

4.41. Xxxxxxxx személy Biztosítéknyújtó hiányában az Adós, harmadik személy Biztosítéknyújtó esetében a Hitelező, az Adós és a Biztosítéknyújtók a Kölcsönszerződés megkötését követően külön közjegyzői okiratban megerősítik a Kölcsönszerződésben, az ÁSZF-ben és a Biztosítéki Szerződésekben foglalt kötelezettségeiket és azok teljesítésére visszavonhatatlan kötelezettséget vállalnak.

4.42. Adósnak és Biztosítéknyújtónak a közjegyzői kötelezettségvállaló nyilatkozata kifejezetten tartalmazza az Ingatlanok kiürítésére és a vagyontárgyak Hitelező birtokába való adására szóló egyoldalú kötelezettségvállalását.

4.43. Xxxxxxx és Biztosítéknyújtónak tudomása van arról, hogy a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalásuk alapján a Kölcsönszerződés valamint a tartozás elismerő nyilatkozat értelmében közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, ha a kötelezettség teljesítési határideje letelt.

(bh) Intézményi kezesség

4.44. A Garantőr intézmény 80%-os készfizető kezességvállalás kötelező, amennyiben a hitelügylet fedezettsége - a kötelező dologi biztosíték(ok) fedezeti értéke alapján számítva - nem éri el legalább a hitelező Pénzügyi intézmény saját szabályzatai szerint számított 110 %-os fedezettségi szintet.

4.45. Garantőr intézményi készfizető kezességet a Garantiqa vagy az AVHGA, mint garantőr intézmény vállalhat.

(c) A kielégítési jog gyakorlása

4.46. Amennyiben Xxxx bármely biztosított követelés teljesítésével késedelembe esik vagy azt jogos ok nélkül megtagadja, vagy a biztosított jogviszony tekintetében Felmondási Esemény következik be, vagy a biztosított jogviszony meghiúsul, vagy Hitelező a Biztosítéki Szerződésben kikötött választási joga gyakorlásával kielégítési joga gyakorlását választja, a Hitelező hitelbiztosítékból eredő kielégítési joga megnyílik, és jogosulttá válik harmadik személyeket megelőzően kielégítést keresni.

4.47. A Hitelező hitelbiztosítékkal biztosított követelésének összegére, esedékességére és a kielégítési jog megnyíltára a Hitelező nyilvántartása az irányadó.

(d) Bekapcsolódási jog

4.48. A Biztosítékkal lekötött bármely vagyonelemet érintő végrehajtás elrendelése, illetve végrehajtási cselekmény foganatosítása esetében a Hitelező Kölcsönszerződésből eredő biztosított követelése automatikusan, minden további nyilatkozat nélkül azonnali hatállyal lejárttá válik, tekintet nélkül arra, hogy erről a Hitelező milyen módon szerez tudomást. Ennek ellent nem mondva, amennyiben a Hitelező a végrehajtás elrendelésről, illetve végrehajtási cselekményről nem az Adóstól, illetve biztosítéknyújtótól szerez tudomást, a lejárttá válás tényéről az Adóst (amennyiben a biztosítéknyújtó személye az Adóstól eltér, a biztosítéknyújtót) értesíti, megjelölve a kölcsön lejárttá válásának időpontját is.

(e) Biztosítéki jellegű kötelezettségvállalások

4.49. Adós – Hitelező előzetes, írásbeli, kifejezett hozzájárulása nélkül (amelynek megadásáról és Hitelező szabad belátáson alapuló döntésével határoz) - a Hitelező javára szóló Biztosítékokkal terhelt vagyonelemeken harmadik személy javára azonos vagy egyéb hitelbiztosítékot nem alapíthat, és azokat egyéb módon sem terhelheti meg vagy adhatja biztosítékul (negatív pledge).

4.50. Adós – kivéve, ha Hitelező előzetes, írásbeli, kifejezett hozzájárulásával ez alól felmentést ad (amelynek megadásáról és Hitelező szabad belátáson alapuló döntésével határoz) - köteles biztosítani, hogy semmilyen harmadik személy (beleértve Adós esetleges további hitelezőit is) Xxxxxxx szembeni követelése ne rangsorolódjék Hitelező követeléseinél kedvezőbben illetve ne rendelkezzék a Biztosítékoknál kedvezőbb biztosítékokkal, illetve, ha Adós harmadik személy (beleértve Adós esetleges további hitelezőit is) részére a Biztosítékoknál kedvezőbb biztosítékot nyújt vagy követelései javára kedvezőbb kielégítési rangsorbéli helyet biztosít, köteles – a Biztosítékokon felül - e biztosítékot azonos feltételekkel a Hitelező részére is nyújtani, illetve kedvezőbb kielégítési rangsorbéli helyet Hitelező részére is biztosítani (pari passu).

4.51. Adós elfogadja, hogy amennyiben az Adós [vagy kapcsolt vállalkozása] bármely a Hitelezővel kötött, Kölcsönszerződésen kívüli szerződését megszegi (beleértve felmondási esemény megvalósítását is), az a Kölcsönszerződés tekintetében is szerződésszegésnek (felmondási esemény esetében felmondási eseménynek) minősül (cross default).

(f) Kiegészítő- vagy pótbiztosíték nyújtási kötelezettség

4.52. Ha a Biztosítékkal lekötött vagyonelemek romlása (akár a zálogtárgy állagromlása, akár egyéb ok folytán a zálogfedezet értékének csökkenése) a Biztosítékokból való kielégítést veszélyezteti, Adós a Hitelező felhívására a felhívásban megszabott határidő alatt köteles a fedezetet, a fennmaradt tőketartozás figyelembevételével a Hitelező által meghatározott értékre kiegészíteni. Amennyiben az Adós a fenti felhívás teljesítését elmulasztja vagy megtagadja, a Hitelező – egyéb jogait és igényeit nem érintve - a Biztosítékkal biztosított követelése lejártának hiányában is érvényesítheti a Biztosítéki Szerződések alapján őt megillető kielégítési jogot.

4.53. A Kölcsönszerződés eltérő rendelkezése hiányában a fedezet Biztosítékból való kielégítést veszélyeztető mértékű csökkenésének minősül különösen, ha:

(i) a Biztosítékkal lekötött vagyonelem hitelfedezeti értéke a Hitelező által meghatározott fedezettségi elvárás 100%-a alá csökken (jelentős fedezet csökkenés), vagy

(ii) a Biztosítékkal lekötött vagyonelem hitelfedezeti értéke a Hitelező által meghatározott fedezettségi elvárás 80%-a alá csökken (kritikus fedezetcsökkenés).

A Hitelező a fedezettségi elvárást a (a) mindenkori tőketartozás és (b) az ügyfélminősítés alapján határozza meg.

4.54. Amennyiben a Biztosítékok értékében a Hitelező ésszerű megítélése szerint a Kölcsönszerződés hatálya alatt csökkenés következik be és szükségessé válik a Biztosítékok értékének kiegészítése, Adós a Hitelező felhívására a felhívásban megszabott határidő alatt köteles a Hitelező által elfogadott pótlólagos fedezetet (és ezen pótlólagos hitelbiztosítékot) nyújtani. Amennyiben az Adós a fenti felhívás teljesítését elmulasztja vagy megtagadja, a Hitelező – egyéb jogait és igényeit nem érintve - a Biztosítékkal biztosított követelése lejártának hiányában is érvényesítheti a Biztosítéki Szerződések alapján őt megillető kielégítési jogot.

(g) Tehermentesítés

4.55. Amennyiben az Adós a teljes igénybe vett Kölcsönt annak járulékaira is kiterjedően visszafizette, és valamennyi Kölcsönszerződésből eredő kötelezettségét szerződésszerűen teljesítette, Hitelező valamennyi fennálló Biztosíték tekintetében kiadja azok megszüntetéséhez, nyilvántartásból való törléséhez, továbbá Adós illetve biztosítékot nyújtó személy biztosítéki kötelezettségek alóli mentesítéséhez szükséges nyilatkozatait és megteszi ehhez szükséges cselekményeit az Adós kérelmére és költségére, Adós szerződésszerű teljesítését követő 15 banki munkanapon belül.

5. Adós megerősítő nyilatkozatai

A. Általános nyilatkozatok

(a) Finanszírozási Okiratok

5.1. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával kijelenti, hogy

(i) a Kölcsönszerződés, a Biztosítéki Szerződések, illetve a Kölcsönszerződés és a Biztosítéki Szerződések alapján megkötendő további szerződések, megteendő további nyilatkozatok (együtt: „Finanszírozási Okiratok”) érvényesek, hatályosak és kikényszeríthető kötelezettségvállalást képeznek az Adós tekintetében,

(ii) a Finanszírozási Okiratok megkötéséhez és teljesítéséhez semmilyen harmadik személy, hatóság, bíróság engedélye, hozzájárulása, jóváhagyása, beleegyezése, részére tett bejelentés vagy által megtett nyilvántartásba vétel nem szükséges, vagy amennyiben szükséges, az Adós a Kölcsönszerződés megkötését megelőzően teljesítette,

(iii) Adós Finanszírozási Okiratok megkötését megelőzően, illetve a Finanszírozási Okiratokban a Hitelező részére valamennyi a Kölcsönnel, annak feltételeivel és a Biztosítékokkal kapcsolatos lényeges adatot, információt, feltételt a Hitelező részére megadott,

(iv) Adós Finanszírozási Okiratok megkötését megelőzően, illetve a Finanszírozási Okiratokban a Hitelező részére tett nyilatkozatai, megadott adatok, információk, dokumentumok minden tekintetben igazak, helyesek és megfelelnek a valóságnak.

(b) Ellentét és fedezetelvonás hiánya

5.2. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával kijelenti, hogy

(i) a Finanszírozási Okiratok megkötése illetve teljesítése nem ütközik sem Adósra vonatkozó jogszabály, bírósági, hatósági engedély, sem Xxxx által kötött szerződés vagy elvállalt egyéb kötelezettség, sem bármilyen Adós létesítő okirata, belső szabályzata szerinti szervezet, szervezeti egység, testület határozata, jóváhagyása, engedélye, aktusa rendelkezésébe, és nem képezi ezek megszegését, szerződésszegést, felmondási eseményt, Xxxxxxx szembeni bírósági, hatósági eljárást keletkeztető indokot, Adóssal szembeni szankció vagy egyéb hátrányos jogkövetkezményt keletkeztető indokot;

(ii) sem a Finanszírozási Okiratok megkötése, sem annak teljesítése (kifejezetten beleértve a Finanszírozási Okiratok szerinti kölcsön felvételt, Biztosítékok nyújtását, további kötelezettségvállalásokat) nem célozza, és nem eredményezi harmadik személy követelése fedezetének vagy biztosítékának elvonását.

(c) Programmal kapcsolatos nyilatkozatok

5.3. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával kijelenti, hogy

(i) a Dokumentáció feltételeit teljeskörűen megismerte és elfogadja,

(ii) a Dokumentáció Adósra vonatkozó feltételeinek, és a Program Adós általi igénybevétele, illetve Adós Programban történő részvétele előírásainak, feltételeinek teljeskörűen megfelel.

5.4. A fenti 5.3. (i)-(ii) alpont általánosságát nem érintve Adós Programmal kapcsolatos részletes nyilatkozatait az alábbi B. fejezet tartalmazza, amelyeket Adós a Kölcsönszerződés aláírásával megtesz, és amelyek az Adós fenti 5.3. pont szerinti nyilatkozatai általánosságát nem érintik, hanem bővítik és kiegészítik.

(d) Állami támogatással kapcsolatos nyilatkozatok

5.5. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy a Program keretében nyújtott állami támogatás

(i) formáját tekintve kedvezményes kamatozású kölcsönnek,

(ii) kategóriáját tekintve (i) átmeneti támogatás esetében az Európai Bizottság C(2020) 1863 számú, az „állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak COVID-19 járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” tárgyú Bizottsági Közleménye, ill. annak mindenkori aktuális változata, (ii) csekély összegű támogatás esetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013 EU bizottsági rendelet (HL L 351,2013.12.24.1.o.) (iii) mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerint, és

(iii) a belső piaccal összeegyeztethető.

(e) Beruházással és saját erővel kapcsolatos nyilatkozatok

5.6. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával kijelenti, hogy

(i) a Beruházás megkezdéséhez és megvalósításához szükséges valamennyi bírósági, hatósági engedéllyel, jóváhagyással, bejelentéssel, tudomásulvétellel, nyilvántartásba vétellel és egyéb bírósági, hatósági aktussal rendelkezik, ezek érvényesek és hatályosak, és nincs folyamatban vagy függőben, és nem fenyeget olyan eljárás vagy indok, ami ezek érvényességét vagy hatályát megszüntetné,

(ii) a Beruházás a Kölcsönszerződés szerinti tartalommal, helyszínen, határidőben és feltételekkel megvalósítható,

(iii) a Beruházás a Program feltételeinek megfelel,

(iv) a Beruházás megvalósításához szükséges saját erővel a Kölcsönszerződés szerinti összegben és feltételekkel rendelkezik,

(v) nincs tudomása olyan körülményről, ami a Beruházás szerződésszerű megvalósítását kizárná, korlátozná vagy akadályozná, vagy a Beruházás tekintetében költségtúllépést okozna vagy veszélyét vetné fel, vagy a Beruházás határidőn túli megvalósítását vagy meghiúsulását eredményezné vagy ezzel fenyegetne.

(f) Tartozások hiánya

5.7. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával kijelenti, hogy nincs sem adó-, társadalombiztosítási, egészség- vagy nyugdíjbiztosítási, egyéb közteher fizetési kötelezettséggel, sem Beruházással kapcsolatos fizetési kötelezettséggel, sem közüzemi fizetési kötelezettséggel, sem egyéb harmadik személy részére teljesítendő fizetési kötelezettséggel kapcsolatos lejárt tartozása.

(g) MFB-t illető követelést terhelő zálogjog és alzálogjog

5.8. Hitelező az általa mint adós és az MFB mint hitelező között létrejött Refinanszírozási Kölcsönszerződésekből eredő fizetési kötelezettségei teljesítésének biztosítékaként az Adóssal szemben a Kölcsönszerződés alapján keletkező valamennyi követelésén az MFB javára zálogjogot alapított, amiről a Kölcsönszerződés aláírásával értesíti az Adóst, és Adós a Kölcsönszerződés aláírásával igazolja az értesítés kézhez vételét, ezzel pedig a zálogjog hatályosulását az Adóssal szemben.

5.9. Mindaddig, amíg a zálogjogosult MFB teljesítési utasítással eltérően nem rendelkezik, az Adós a Kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeit kizárólag a Kölcsönszerződésben kijelölt Törlesztés számlára történő átutalással teljesítheti; az Adós által megfizetett összegek az MFB javára óvadékként szolgálnak. Adós kötelezettséget vállal, hogy a zálogjogosult MFB felszólítását követően Kölcsönszerződés alapján az Adós által fizetendő összegeket a zálogjogosult MFB által megjelölt fizetési számlára történő átutalással teljesíti, továbbá ezt a rendelkezési jogot az MNB mint jelzálogjogosult tekintetében is elismeri.

5.10. Adós tudomásul veszi, hogy a Hitelező Xxxxxxx szemben keletkező követelését biztosító, hitelbiztosítékként kikötött valamennyi zálogjogot az MFB követelést terhelő zálogjogából eredően az MFB javára alzálogjog terheli, továbbá a biztosítéki szerződésekben megteszi az ezen alzálogjog nyilvántartásba vételével összefüggő, feltétlen és visszavonhatatlan bejegyzést engedő nyilatkozatokat, továbbá a nyilvántartásba vétel előidézését, ehhez szükséges nyilatkozatok és cselekmények megtételének kötelezettséget.

(h) Szerződésátruházás, illetve engedményezés MFB javára

5.11. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával előre és kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a Kölcsönszerződésből eredő jogok és kötelezettségek szerződésátruházás keretében az MFB-re kerüljenek átruházásra, vagy a Kölcsönszerződésből eredő követeléseket az MFB-re kerüljenek átruházásra és ennek végrehajtására engedményezésre, amely szerződésátruházáshoz, illetve engedményezéshez így az Adós további elfogadása, hozzájárulása, egyéb cselekménye nem szükséges.

(i) Feltárás

5.12. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 6. pontja alapján az Adós mint az állami támogatás kedvezményezettjének neve, címe, továbbá a támogatás tárgya, a támogatás összege és aránya, valamint a támogatott beruházás megvalósítási helye nyilvánosságra hozható és az interneten megjeleníthető.

5.13. Az Európai Unió Számvevőszéke és az Európai Bizottságnak felhatalmazott tisztviselői, szakértői, a támogatások nyilvántartásában és auditálásában érintett szervek, az MFB és azok megbízottai jogosultak a Kölcsön felhasználását és a Program egyéb feltételeinek teljesülését teljes körűen ellenőrizni.

5.14. Xxxx feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárul, hogy a Hitelező az Adósról, illetve a Kölcsönről tudomására jutott bank-, biztosítási-, és/vagy üzleti titkot képező adatokat, információkat az MFB, a fenti

5.13. pontban felsoroltak, valamint az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az adóhatóság, illetőleg az államháztartásról szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott jogosultak részére kiadhassa

B. Adós Programmal kapcsolatos részletes nyilatkozatai

5.15. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával

(i) tudomásul veszi, hogy a Program keretében Hitelező kizárólag a Dokumentációban meghatározott, annak megfelelő és a Dokumentációban meghatározottak szerint támogatásra jogosult Vállalkozásoknak nyújthat kölcsönt;

(ii) kijelenti, hogy a fenti (i) alpontban foglalt kritériumoknak megfelel.

5.16. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával

(i) tudomásul veszi, hogy nem vehet részt a Programban a Dokumentáció és az ÁSZF szerint kizárt vagy részvételre nem jogosult vállalkozás,

(ii) kijelenti, hogy a fenti (i) alpontban foglalt kritériumoknak megfelel (tiltott kategóriákba nem tartozik).

5.17. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával

(i) tudomásul veszi, hogy a Program keretében nyújtott kölcsön kizárólag a Dokumentáció és az ÁSZF szerinti kölcsöncélokhoz vehető igénybe,

(ii) kijelenti, hogy a fenti (i) alpontban foglalt kritériumoknak megfelel.

5.18. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával

(i) tudomásul veszi, hogy a Program keretében nyújtott kölcsön nem használható fel a Dokumentáció és az ÁSZF szerint kizárt célokra,

(ii) kijelenti, hogy a fenti (i) alpont szerinti kritériumoknak megfelel (tiltott kategóriákba nem tartozik).

C. Adós állami támogatással kapcsolatos nyilatkozatai

5.19. Adós tudomásul veszi, hogy

(i) bármely három pénzügyi év időszakában az egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatás összege tagállamonként nem haladhatja meg a 200 000 eurót.

(ii) bármely három pénzügyi évet felölelő időszakot tekintve a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatások teljes összege tagállamonként nem haladhatja meg a 100 000 eurót.

(iii) előzetesen nyilatkoznia kell az általa, valamint a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás által a finanszírozási kérelem benyújtásának évében, és az azt megelőző két pénzügyi évet magába foglaló időszakban igénybe vett általános-, halászati- és mezőgazdasági, valamint az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatás mértékéről. Amennyiben a fenti csekély összegű támogatások közül egyikben sem részesült nemleges nyilatkozatot kell tennie.

(iv) a csekély összegű támogatást igénybevevő vállalkozás által, és a vele egy és ugyanazon vállalkozás által igénybe vett általános-, halászati- és mezőgazdasági csekély összegű támogatásokat is össze kell számítani, ezek együttes összege Magyarországon nem haladhatja meg az adott három év vonatkozásában a 200 000 eurót, illetve a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző egy és ugyanazon vállalkozás esetén a 100 000 eurót.

(v) az általános csekély összegű támogatás halmozható a 360/2012/EU rendeletnek megfelelően az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatással az azon rendeletben meghatározott felső határig.

(vi) amennyiben a vállalkozás a beruházáshoz más állami támogatást is igényel, akkor nyilatkoznia kell annak támogatástartalmáról és a támogatási kategóriájáról is.

(vii) a csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában, vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással- kivéve az Európai Bizottság közvetlen irányításával végrehajtott támogatások-, ha a támogatások halmozása túllépi egy csoportmentességi rendeletben, vagy az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatással kapcsolatos eljárásról és regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § -ában szereplő mértékeket, vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást vagy összeget.

(viii) amennyiben a tervezett beruházáshoz csak de minimis jogcímen kapcsolódik támogatás, akkor csak a de minimis korlátot kell figyelembe venni, a támogatás intenzitási korlátot nem.

(ix) az igénylő részére de minimis támogatás csak akkor nyújtható, ha a hitelt nyújtó vagy lízingbe adó pénzügyi intézmény – a hitelt vagy lízinget igénylő nyilatkozata alapján – ellenőrizte, hogy az igényelt összeg támogatástartalma a kapcsolódó támogatásokkal összességében nem haladja meg a fenti küszöbértéket.

(x) a támogatástartalom összegének euróra történő átszámításakor a finanszírozási kérelem benyújtásának napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó.

(xi) amennyiben egy vállalkozás esetében a hitel- vagy lízinggel finanszírozott összeg támogatástartalmának figyelembevételével számított támogatástartalom meghaladja a 200 000 eurót, vagy a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13-14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás esetén a támogatási intenzitás meghaladja a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. §

-ában szereplő mértékeket, úgy ezt az összeget olyan mértékben kell csökkenteni, hogy biztosítható legyen, hogy az igényelt összeg támogatástartalma és a támogatási intenzitás ne haladja meg a meghatározott küszöbértékeket.

(xii) a támogatási intenzitás meghatározásánál a beruházás megvalósításának helyét kell figyelembe venni.

(xiii) összefonódás és felvásárlás esetén az egyesülő vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározásához, hogy bármely – az új vagy a felvásárló vállalkozásnak nyújtandó – újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e az alkalmazandó felső határt.

(xiv) ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.

(xv) a vállalkozás az egyes csekély összegű támogatások hatálya alá eső tevékenységeinek szétválasztása érdekében az egyes tevékenységi körökhöz kapcsolódó költségeit számlával, vagy a számviteli törvény 166.§ (1) bekezdése szerinti más számviteli bizonylattal igazolja.

(xvi) a csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában, vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi egy csoportmentességi rendeletben, vagy az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatással kapcsolatos eljárásról és regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet 25. § -ában szereplő mértékeket, vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást vagy összeget.

6. Adós megerősítő kötelezettségvállalása

(a) Státusszal kapcsolatos kötelezettségvállalások

6.1. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával vállalja, hogy a Hitelező előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül vagy attól eltérően

(i) működési formáját nem változtatja meg,

(ii) nem hajt végre egyesülést, szétválást, határon túli egyesülést,

(iii) jegyzett tőkéjét nem csökkenti (ide nem értve eltérést nem engedő jogszabályi kötelezettség teljesítését),

(iv) létesítő okiratát egyébként a Kölcsönszerződésben foglalt kötelezettségeit érintő vagy azt befolyásoló tartalommal vagy kihatással nem módosítja (ide nem értve eltérést nem engedő jogszabályi kötelezettség teljesítését),

(v) nem kezdeményez csődeljárást, végelszámolási eljárást, felszámolási eljárást, vagy egyéb olyan eljárást, aminek eredményeképpen a Program előírásainak ne felelne meg,

(vi) vállalkozási tevékenységét nem szünteti meg, illetve nem módosítja úgy, hogy a Program előírásainak ne felelne meg.

6.2. Adós vállalja, hogy működéséhez, tevékenységéhez szükséges valamennyi hatósági engedélyt, nyilvántartásba vételt, jóváhagyást, beleegyezést, bejelentést a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően fenntart, és azok feltételeinek folyamatosan megfelel.

(b) Beruházással és saját erővel kapcsolatos kötelezettségvállalások

6.3. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával vállalja, hogy

(i) a Beruházás megvalósítását a Kölcsönszerződésben meghatározott kezdőnapig megkezdi,

(ii) a Beruházást a Kölcsönszerződésben meghatározott zárónapig megvalósítja,

(iii) a Beruházás megvalósítását azt követő 90 napon belül pénzügyi elszámolással és hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolja a Hitelező részére.

6.4. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával vállalja, hogy

(i) a Beruházás megvalósításához, fenntartásához, használatához, illetve hasznosításához szükséges valamennyi hatósági engedélyt, nyilvántartásba vételt, jóváhagyást, beleegyezést, bejelentést a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően fenntart, és azok feltételeinek folyamatosan megfelel,

(ii) a Beruházás Projekt előírásainak megfelelőségét folyamatosan fenntartja,

(iii) a Beruházás tekintetében folyamatosan megfelel a mindenkor hatályos európai uniós és magyar környezetvédelmi előírásoknak.

6.5. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával vállalja, hogy

(i) a Beruházás megvalósításához elvárt saját erőt Kölcsönszerződésben meghatározott mértékben rendelkezésre bocsátja, és ennek tényét a Hitelező részére Hitelező által meghatározott módon igazolja,

(ii) amennyiben a Beruházás szerződésszerű megvalósításához új ráfordítás, költség válik szükségessé, vagy bármely ráfordítás, költségék mértéke megnövekszik, vagy egyéb költségtúllépés merül fel (cost overrun) a költségtúllépés fedezéséhez szükséges többet saját erőt a Hitelező által elfogadott feltételekkel a Beruházás megvalósítására fordítja, és ezt a Hitelező részére igazolja.

(c) Kötelezettségek

6.6. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával kijelenti, hogy mind adó-, társadalombiztosítási, egészség- vagy nyugdíjbiztosítási, egyéb közteher fizetési kötelezettséggel, mind Beruházással kapcsolatos fizetési kötelezettséggel, mind közüzemi fizetési kötelezettséggel, mind egyéb harmadik személy részére teljesítendő fizetési kötelezettséggel kapcsolatos lejárt tartozása nem keletkezik, fizetési kötelezettségeit ehhez szükséges módon folyamatosan és mindenkor határidőre teljesíti.

6.7. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával vállalja, hogy a Kölcsönszerződés fennállása alatt csak a Hitelező előzetes hozzájárulásával köt hitelügyletet, vállal garanciát, kezességet, nyújt óvadékot, ad el, faktorál vagy egyébként ruház át (engedményez) követelést.

6.8. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával vállalja, hogy a Kölcsönszerződés fennállása alatt szokásos üzletmenettől és a piacon szokásos feltételektől eltérő feltételekkel nem lép jogügyletre egyetlen – az Adós bármilyen arányú közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő, vagy egyébként kapcsolt vállalkozásának minősülő – más gazdálkodó szervezettel sem.

6.9. Adós biztosítja, hogy tagjai (tulajdonosai) illetve kapcsolt vállalkozásai Adóssal szembeni követeléseiket a Hitelező Kölcsönszerződésen alapuló jogviszonyból eredő követeléseivel szemben alárendeljék.

(d) Adós állami támogatással kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségei

6.10. Adós, mint az állami támogatás kedvezményezettje köteles

(i) a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni.

(ii) a maximális támogatási intenzitásra, illetve a de minimis támogatás felső határára vonatkozó követelmények teljesülésének ellenőrizhetőségéhez szükséges minden információt, illetve az abban bekövetkező változást haladéktalanul a Hitelezőn keresztül a támogató MFB tudomására hozni.

(iii) a Kölcsöncélt képező Beruházás költségeit, az üzleti tervben szereplő adatokat az ellenőrzés céljára elkülönítetten nyilvántartani és az elszámolás dokumentációit a Program lejáratát követő 10 éven keresztül megőrizni.

(iv) köteles továbbá felhívásra adatot szolgáltatni a beruházással kapcsolatban az arra feljogosított szervek, illetőleg személyek részére.

(e) Adós Programmal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségei

(i) hozzájárul ahhoz, vállalja és teljesíti alábbi kötelezettségeit:

(a) a MNB és az MFB - vagy a megbízás igazolása mellett az ezzel megbízott harmadik személy - a Kölcsönszerződés és a Refinanszírozási Kölcsönszerződés előírásai megtartásának ellenőrzésére teljes körűen jogosultak, akár az Adós/biztosítékot nyújtó székhelyén, telephelyén is. Az Adós kötelezettséget vállal az ellenőrzés tűrésére és elősegítésére.

(b) Adós felhatalmazza a Hitelezőt és az MFB-t arra, hogy a Kölcsönszerződést és a biztosítéki szerződés(eke)t az MNB rendelkezésére bocsássa, valamint a Dokumentációban meghatározott egyéb feltételek teljesülésének ellenőrzése, továbbá a törvényben előírt jegybanki feladatok ellátása érdekében bank-, illetve üzleti titoknak minősülő adatokat, információkat adjanak át az MNB részére, így különösen - de nem kizárólagosan - a Kölcsön folyósítására, a törlesztésre, fizetési késedelemre és a fizetőképesség változására vonatkozó adatokat, információkat.

(c) Adós a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (1) bekezdésének a) pontja és 165. § (2) bekezdése alapján felhatalmazza az MNB-t és az MFB-t a rá vonatkozó teljes banki-, üzleti- és egyéb szerződéses titokkör megismerésére. E felhatalmazás alapján az MNB és az MFB is jogosult az Adós és a Hitelező között létrejött Kölcsönszerződés bemutatásával, a Kölcsönszerződéshez kapcsolódóan az Adósra vonatkozó bank- és üzleti titok kiadását igényelni valamennyi biztosítékot nyújtótól, hitelbiztosítás esetén ideértve a biztosítót is. Az Adós kötelezettséget vállal arra is, hogy erre irányuló felhívás esetén a bank- és üzleti titok megismerésére vonatkozó felhatalmazást külön okiratba foglaltan, a felhívásban megjelölt határidőben és tartalommal rendelkezésre bocsátja.

(d) Adós tudomásul veszi, hogy a Kölcsön szerződésből eredő hitelezői követelés megszűnéséig adatszolgáltatási kötelezettség terheli a Programban előírt feltételek ellenőrzése, valamint az MNB törvényben előírt jegybanki feladatainak ellátása céljából az MNB és az MFB felé is, az adatszolgáltatás a Hitelezőn keresztül teljesítendő; az MFB és MNB közvetlenül is felhívhatja – akár rendszeres, akár eseti – adatszolgáltatásra, amit a felhívásban megjelölt módon és határidőben köteles teljesíteni.

(e) Adós vállalja, hogy a Kölcsönszerződésben, illetve Biztosítéki szerződésben előírt kötelezettségek, valamint a Programban meghatározott feltételek teljesülésének ellenőrzése és az MNB törvényben előírt feladatok ellátása érdekében az MNB-vel együttműködik, melynek keretében a kért formában és módon, a megjelölt határidőre adatot vagy – az Adós/biztosítékot nyújtó által hitelesített másolatban – dokumentumot szolgáltat. A kötelezettségvállalásnak arra is ki kell terjednie, hogy az adatszolgáltatással összefüggésben az MNB-vel, valamint az annak megbízásából eljáró személlyel szemben az Adós/biztosítékot nyújtó díj-, illetve költségigényt nem támaszt.

(f) Adós vállalja, hogy a Kölcsönszerződésben, illetve Biztosítéki szerződésben előírt kötelezettségek, valamint a Programban meghatározott feltételek teljesülésének ellenőrzése érdekében az MFB-vel együttműködik, melynek keretében a kért formában és módon, a megjelölt határidőre adatot vagy – az Adós/biztosítékot nyújtó által hitelesített másolatban – dokumentumot szolgáltat. A kötelezettségvállalásnak arra is ki kell terjednie, hogy az adatszolgáltatással összefüggésben az MFB-vel, valamint az annak megbízásából eljáró személlyel szemben az Adós/biztosítékot nyújtó díj-, illetve költségigényt nem támaszt.

(g) Adós hozzájárul, hogy az MNB részére szolgáltatott adatokat sz MNB törvényben előírt jegybanki feladatainak ellátása céljából az MNB kezelje és felhasználja,

(h) Adós hozzájárul, hogy az MFB részére szolgáltatott adatokat a Programban meghatározott feltételek teljesítésének ellenőrzése céljából az MFB kezelje és felhasználja,

(i) Adós tudomásul veszi az állami támogatásra vonatkozó és azzal összefüggő (ideértve a Kölcsönt és annak felhasználását, Program feltételeinek teljesülését) adatok, dokumentumok közérdekű és a közérdekből nyilvános adatokra vonatkozó jogszabályok szerinti nyilvánosságát, továbbá azt, hogy az Európai Unió Számvevőszéke és az Európai Bizottságnak felhatalmazott tisztviselői, szakértői, a támogatások nyilvántartásában és auditálásában érintett szervek, az MFB és azok megbízottai jogosultak a Kölcsön felhasználását és a Program egyéb feltételeinek teljesülését teljes körűen ellenőrizni,

(ii) kötelezettséget vállal arra, hogy

(a) a Kölcsönt kizárólag a Kölcsönszerződés szerinti Beruházás megvalósítására használja fel;

(b) a Beruházást a Kölcsönszerződésben meghatározott időn belül befejezze;

(c) az MFB részére átad minden általuk kért információt és dokumentumot, különösen az építési és üzemeltetési engedélyt, valamint kérésre nyilatkozatot tesz és igazolja, hogy beszerzett minden (az építéshez és az üzemeltetéshez szükséges) engedélyt annak érdekében, hogy megfeleljen a magyar környezetvédelmi és versenyjogi jogszabályoknak;

(d) a Beruházás keretében a beszerzéseket (áruk vásárlása, szolgáltatás igénybevétele, munkálatok megrendelése)

(aa) az Európai Unió jogának, és különösen – amennyiben azok alkalmazandók a Beruházásra – a vonatkozó európai uniós irányelveknek megfelelően hajtja végre,

(bb) amennyiben az európai uniós irányelvek nem alkalmazandók, akkor a gazdaságosság és a hatékonyság elveinek megfelelő tenderek (beszerzési eljárás) keretében hajtja végre;

(e) elvégez minden, a rendeltetésszerű működéshez szükséges fenntartási, karbantartási, javítási és felújítási munkát a beruházás/felújítás részét képező vagyonelemeken;

(f) a Beruházást a vonatkozó – európai uniós és magyar jogszabályokban, továbbá nemzetközi szerződésekben előírt – környezetvédelmi előírások betartásával valósítja meg, beleértve ebbe a növény- és állatvilág, a talaj, a víz, a levegő, a klíma, a tájkép, az épített környezet és a kulturális örökség megőrzését, védelmét és javítását, továbbá a foglakoztatási, közegészségügyi- és biztonsági, és a munkakörülményekre vonatkozó előírások betartását is;

(g) a Beruházást a vonatkozó európai uniós és magyar jogszabályok betartásával valósítja meg és működteti;

(f) Jogosulatlan Forrásfelhasználással kapcsolatos kötelezettségek

6.11. Amennyiben a (i) Hitelező, (ii) a 2014-2020-as programozási időszakban a Strukturális és Beruházási Alapok (2014-2020)-ból és a Kohéziós Alapból a társfinanszírozott támogatások hazai lebonyolításában részt vevő szervezet jelzése, (iii) az MFB, vagy (iv) az Európai Unió hivatalos szerve általi jelzés vagy végzett ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy az Adós az állami támogatásokra vonatkozó kötelezettségeit megszegte vagy egyébként a Kölcsönt az állami támogatásokra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megszegésével használja fel (Jogosulatlan Forrásfelhasználás), vagy rajta kívül álló okokból a támogatási jogszabályok előírásai nem teljesültek, Hitelező a Kölcsönszerződést felmondja és az Adós a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatást (az egyes kamatfizetési időpontokban érvényes egyéni referencia kamatláb és a ténylegesen fizetett kamat különbözetéből adódó támogatástartalom) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény („Áht.”) 53/A. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal növelt értékben 8 (nyolc) banki munkanapon belül az MFB-nek köteles megfizetni. A kamatszámítás kezdő napja a Kölcsön folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja. Amennyiben az Adós a visszafizetési kötelezettség teljesítésével késedelembe esik, a követelt támogatástartalom után a Ptk. 6:48. § szerinti késedelmi kamatot kell fizetnie.

6.12. A visszafizetési kötelezettség forint devizanemben teljesítendő teljesítési helye a Törlesztési Számla.

6.13. Adóst a jogosulatlan forrásfelhasználás megállapításából eredő visszafizetési kötelezettség akkor is terheli, ha a jogosulatlan forrásfelhasználás megállapítására a Kölcsönszerződés megszűnését követően kerül sor.

6.14. Támogatással való visszaélésnek minősülnek különösen az alábbi esetek:

(i) Adós a kölcsönkérelmi dokumentációban, illetve a Beruházás megvalósítása során a Beruházás szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot közölt, bármelyik nyilatkozata valótlannak bizonyul, illetve nyilatkozatai bármelyikét visszavonja,

(ii) Adós a Kölcsönt nem a megengedett célra használja fel,

(iii) jogszabályellenes támogatáshalmozódás esete, ha a halmozott összeg meghaladja a vonatkozó jogszabályokban vagy támogatást jóváhagyó határozatban meghatározott küszöbértéket,

(iv) nem teljesül az Adóst terhelő speciális adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség,

(v) Adós nem teszi lehetővé, hogy a Hitelező vagy az Európai Unió Számvevőszéke vagy az Európai Bizottság felhatalmazott tisztviselői és felhatalmazott független szakértői, a támogatások nyilvántartásában és auditálásában érintett szervek, továbbá az MNB, az MFB és az MFB részére a program céljára forrást biztosító külföldi székhelyű pénzügyi vagy fejlesztési intézmények (EIB, CEB) és azok megbízottai a Kölcsön felhasználását, és a Program egyéb állami támogatási feltételeinek teljesülését ellenőrizzék, és ennek során különösen:

(a) Adós helyiségeibe vagy területére belépjenek;

(b) a helyszínen szóbeli magyarázatot kérjenek;

(c) a könyveket és egyéb üzleti nyilvántartásokat megvizsgálják, és másolatokat készítsenek, vagy kérjenek.

(g) Biztosítékok nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettségek

6.15. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával vállalja, hogy

(i) ingatlan jelzálogjog/elidegenítési és terhelési tilalom alapítására kötött Biztosítéki Szerződéseket és ezek nyilvántartásba vételi iránti kérelmet a Kölcsönszerződés megkötését követő 5 munkanapon belül ingatlan-nyilvántartás részére bejegyzés végett előterjeszti, és ezt Hitelező részére érkeztetett ingatlan-nyilvántartási kérelemmel igazolja,

(ii) előidézi, hogy ingatlan jelzálogjog a Kölcsönszerződés teljesítéseként történt első folyósítást követő 60 napon belül nyilvántartásba vételére kerüljön, és ezt Hitelező részére illetékes ingatlanügyi hatóság határozatával vagy hiteles tulajdoni lap másolattal igazolja.

(h) Adós információs kötelezettségei

6.16. Adós köteles

(i) éves beszámolóját, kiegészítő mellékletét, éves társasági adóbevallását, december 31-i főkönyvi kivonatát a Kölcsön fennállása alatt minden évben legkésőbb a tárgyévet követő május 31-ig megküldeni a Hitelezőnek,

(ii) gazdasági vagyoni helyzetének, üzletmenetének alakulásáról a Hitelező részére negyedévente tájékoztatást nyújtani,

(iii) tűrni a Hitelező, illetve megbízottjai ellenőrzését, továbbá ennek érdekében a Kölcsön szerződésszerű célra és módon történő felhasználását alátámasztó és igazoló dokumentumokat a Kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig megőrizni és Hitelező ellenőrzése végett rendelkezésére bocsátani,

(iv) biztosítani, hogy a Hitelező a Kölcsönszerződésben meghatározott feltételek teljesülését bármikor ellenőrizhesse, az ellenőrzés eredményes lefolytatása érdekében együttműködni, melynek keretében a kért adatokat és az Adós által hitelesített dokumentumokat ingyenesen, a kérésnek megfelelő formában és tartalommal rendelkezésére bocsátani. A Hitelező az adatszolgáltatás teljességét és megalapozottságát Adós székhelyén, telephelyén, fióktelepén vagy bármely más, a Kölcsönszerződésben foglalt feltételek teljesítéséhez kapcsolódó helyszínen ellenőrizheti, melynek során bármely iratba betekinthet, adatot megvizsgálhat, azokról hitelesített másolatot kérhet.

6.17. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy

(i) a Kölcsönszerződésből eredő követelés megszűnéséig a Hitelező, a Hitelező megbízottja a Kölcsönszerződésben foglaltak ellenőrzéséhez az Adós banktitkot - így különösen a Kölcsön folyósítására, a törlesztésre, fizetési késedelemre és a fizetőképesség változására vonatkozó adatot - vagy üzleti titkot képező adatait megismerje, felhasználja és kezelje.

(ii) az ellenőrzés és adatszolgáltatás során tudomására jutott adatokat, banktitkokat - így különösen a kölcsön folyósítására, a törlesztésre, fizetési késedelemre és a fizetőképesség változására vonatkozó adatokat- és üzleti titkokat átadja a Kölcsönszerződésben foglaltak teljesítéséhez szükséges mértékben.

6.18. Adós köteles a Hitelezőt haladéktalanul értesítni, ha a Kölcsönszerződés hatálya alatt

(i) ellene akár bírósági végrehajtási, csőd-, felszámolási vagy végelszámolási vagy egyéb Program feltételeivel ellentétes vagy Kölcsönszerződés teljesítését negatívan befolyásoló eljárás indul vagy maga ilyet kezdeményez, vagy ilyen eljárások indítása (különösen meglévő bírósági, hatósági határozatok alapján) várható.

(ii) szerződésben vállalt pénzügyi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben szerződésszegést követ el, illetve minden olyan eseményről, (beleértve a teljes bizonyossággal várható jövőbeni fizetési kötelezettségeit is) amely hátrányosan érinti, vagy csökkenti azon képességét, hogy a Kölcsönszerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítse.

(i) Fizetési számlákkal kapcsolatos kötelezettségek

6.19. Amennyiben Xxxx a Kölcsönszerződés megkötését követően annak hatálya alatt új fizetési számlát nyit, köteles ennek megnyitását követő 15 napon belül a Hitelezőt erről tájékoztatni, és átadni a Hitelező részére a Hitelező javára szóló azonnali beszedési jogot engedő felhatalmazó levelek számlavezető által befogadott példányát.

7. Kölcsönszerződés hatályának megszűnése

(a) Megszűnési módok

7.1. A Kölcsönszerződés hatálya megszűnik:

(i) szerződésszerű teljesítéssel, (amennyiben az Adós a Kölcsönszerződésből és ennek alapján létrejött kölcsönjogviszonyból eredő valamennyi fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett azok járulékaira is kiterjedően)

(ii) arra jogosult Fél általi felmondás esetén a felmondás hatályosulásával,

(iii) Xxxxx közös megegyezésével, abban foglalt feltételekkel.

(b) Közös megegyezés

7.2. Felek a Kölcsönszerződés hatályát közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

7.3. Amennyiben a Kölcsönszerződést a felek közös megegyezéssel szüntetik meg, az esetben az egymás közötti elszámolásra a felek között született írásbeli megállapodás az irányadó, ilyenként tekintve azt az esetet is, ha az Adós írásbeli értesítéssel kezdeményezi a Kölcsönszerződés lezárását.

7.4. A fenti 7.3. pont szerinti egymás közötti elszámolás alapja a Kintlévőség, valamint a Kölcsönszerződés alapján az Adósnak fennálló egyéb fizetési kötelezettségei.

(c) Felmondás

7.5. A Hitelező Felmondási Esemény bekövetkezésekor és azt követően mindaddig, amíg a Felmondási Esemény fennáll a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(d) Felmondási események

7.6. A Kölcsönszerződés tekintetében felmondási eseményt képeznek az alábbi szerződésszegések, illetve körülmények:

(i) a Ptk. Hatodik Könyv XX. Cím LII. Fejezet 6:387.§-ban foglalt bármely felmondási ok bekövetkezte.

(ii) bármely Finanszírozási Okirat bármilyen okból érvénytelenné vagy (teljesítésen kívül) hatálytalanná válik, vagy az abban foglalt kötelezettségvállalások érvényesíthetősége, kikényszeríthetősége csökken, megszűnik vagy azokat nem teljesítik,

(iii) Adós bármely Kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettségével késedelembe esik, kivéve, ha a Hitelező egyedi mérlegelés alapján meghozott döntésével a szerződésszerű teljesítésre, illetve a teljesítésre írásban póthatáridőt biztosított és Adós fizetési késedelmét e póthatáridőben tartozására és annak valamennyi járulékára kiterjedően orvosolja,

(iv) Adós bármely Finanszírozási Okiratban vállalt kötelezettségét nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti, kivéve, ha a szerződésszegés orvosolható, és a Hitelező egyedi mérlegelés alapján meghozott döntésével a szerződésszerű teljesítésre, illetve a teljesítésre írásban póthatáridőt biztosított, valamint az Adós szerződésszegését e póthatáridőben maradéktalanul orvosolja,

(v) a Kölcsönnek a Kölcsönszerződés szerinti kölcsöncélra fordítása lehetetlen vagy azzá válik,

(vi) Adós a Kölcsönt a Kölcsönszerződés szerinti kölcsöncéltól eltérő célra vagy a Kölcsönszerződés feltételeitől eltérő módon használja, továbbá az Adós által Hitelező felé benyújtott, a Kölcsön felhasználását igazoló számlák, számlát helyettesítő bizonylatok a jogszabályoknak vagy a Program vagy a Kölcsönszerződés feltételeinek nem felelnek meg, vagy ha az Adós a célnak megfelelő felhasználást a Hitelező felszólítására 3 banki munkanapon belül nem igazolja számlákkal vagy számlát helyettesítő bizonylatokkal,

(vii) bármely Biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az Adós a Hitelező felszólítására nem egészíti ki, vagy nem nyújt pót- vagy kiegészítő biztosítékot,

(viii) Adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a Kölcsön visszafizetését,

(ix) Adós vagy a biztosítékot nyújtó személy, ezek anyavállalata, leányvállalatai vagy társvállalatai pénzügyi, gazdasági vagy piaci helyzetét negatívan érintő olyan körülmény felmerül, vagy egyébként az Adós, a Beruházás, bármely biztosítékot nyújtó személy, ezek anyavállalata, leányvállalatai vagy társvállalatai körülményeiben a Kölcsönszerződés megkötését követően olyan egyéb lényeges hátrányos körülményváltozás következik be, amely a Hitelező megítélése alapján veszélyezteti az Adós vagy a biztosítékot nyújtó személy azon képességét, hogy a Kölcsönszerződésben, vagy a Biztosítéki Szerződésben, vagy egyéb Finanszírozási Okiratban foglalt kötelezettségeit teljesítse., vagy a Kölcsön felhasználását, visszafizetését veszélyezteti, vagy eredményeképpen a Hitelezőtől a Kölcsön fenntartása a továbbiakban egyébként nem várható el,

(x) Adós vagy biztosítékot nyújtó személy, ezek anyavállalata, leányvállalatai vagy társvállalatai fizetésképtelenné vagy egyébként hitelképtelenné válik, így különösen kezdeményezték vagy elrendelték az Adós vagy biztosítékot nyújtó személy, ezek anyavállalata, leányvállalatai vagy

társvállalatai felszámolását, végelszámolását vagy csődjét, vagy egyébként az Adós nem teljesíti a jogerős ítéletben, ítélethatályú végzésben, egyéb hatósági határozatban vagy hatályos szerződésben foglalt, vagy egyéb fizetési kötelezettségét.

(xi) Adós vagy a biztosítékot nyújtó személy (kezes, zálogkötelezett, etc.) a Hitelezőt a hitelbírálat során, valamint a Kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette.

(xii) Adós a Hitelezővel szemben, a Programmal kapcsolatos vagy egyébként Finanszírozási Okiraton alapuló fennálló értesítési, tájékoztatási, adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségét megszegi.

(xiii) Adós a fennálló tartozásának megfizetését biztosító valamely Biztosítéki Szerződés vagy egyéb Finanszírozási Okirat rendelkezéseit megszegi; ilyennek minősül különösen a nyilatkozati kötelezettségek megszegése.

(xiv) bármely egyéb, jogszabályon alapuló felmondási esemény (felmondásra jogosító ok) bekövetkezése,

(xv) Az Adósnak valamely, a Hitelezővel kötött szerződésben tett nyilatkozata, vagy az általa a Hitelezőnek adott gazdasági-, jogi-, pénzügyi információkra vonatkozó közlése valótlannak, hiányosnak bizonyul, illetve az Adós a Hitelezőt bármely egyéb módon megtéveszti.

(xvi) Adós olyan fizetési kötelezettséget vállal, mely a Hitelező megítélése szerint veszélyezteti a Hitelezővel szembeni kötelezettségei teljesítését.

(xvii) Adós az Adóssal egy ügyfélcsoportba tartozó vállalkozás, vagy a biztosítékot nyújtó harmadik személy, ezek anyavállalata, leányvállalatai vagy társvállalatai a Hitelezővel, a Hitelező érdekeltségi körébe tartozó, illetve a Hitelező által részben vagy teljességgel tulajdonolt jogalannyal, vagy bármely hitelintézettel/gazdálkodó szervezettel kötött bármely szerződését jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként ezek tekintetében felmondási eseményt valósít meg (cross default),

(xviii) Adós a Hitelező előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül elidegeníti, átruházza, vagy megterheli vagyonának (meglévő vagy jövőbeli jogainak, követeléseinek, bevételeinek, eszközeinek, ingó és ingatlan vagyontárgyainak stb.) egészét vagy annak egy részét, ide nem értve a mindennapi szokásos tevékenysége és üzletmenete körében történő elidegenítést, átruházást, illetve a jogszabály által alapított terheket és ügyleti biztosítékokat,

(xix) Adós a Hitelező előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül működési formáját, jegyzett tőkéjét, Kölcsönszerződés teljesítésére kihatóan létesítő okiratát, tulajdonosi vagy irányítási szerkezetét megvalósítja, vagy egyébként átalakulást, egyesülést, szétválást, határon átnyúló egyesülést hajt végre,

(xx) Adós új fizetési számlát nyit, és ezek tekintetében azonnali beszedési jogot engedő felhatalmazó levél átadását a Kölcsönszerződés szerinti határidőben elmulasztja,

(xxi) Adós vagy a Kölcsön vagy a Kölcsönből megvalósított vagy megvalósítani vállalt Beruházás nem felel meg a Dokumentáció feltételeinek, így különösen, ha a Kölcsönnek a Termékdokumentációban meghatározott célra való fordítása lehetetlen, vagy az Adós a Kölcsönt nem a Termékdokumentációban meghatározott célra fordítja, vagy az Adós egyébként megszegi a Termékdokumentáció előírásait, vagy az Adós a Kölcsönt az állami támogatásokra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megsértésével használja fel (jogosulatlan forrásfelhasználás), vagy egyébként az Adós megszegi a Kölcsönnel kapcsolatos lényeges kötelezettségeit,

(xxii) MFB a Hitelezővel kötött Keretmegállapodást vagy Refinanszírozási Kölcsönszerződéseket felmondja, vagy egyébként a Hitelező kötelezetté válik a Kölcsön céljára kötött Refinanszírozási Kölcsönszerződés szerinti refinanszírozási kölcsön MFB részére történő visszafizetésére.

7.7. Hitelező a Dokumentáció mindenkori feltételei figyelembevételével azonnali hatállyal felmondja az Adóssal kötött Kölcsönszerződést – az MFB tájékoztatása mellett -, ha

(i) Adós a Kölcsönszerződésben és a Dokumentációban meghatározott céloktól eltérően használja fel a Kölcsönt, vagy egyébként nem teljesülnek a Kölcsön Dokumentáció szerinti feltételei; függetlenül attól, hogy e tényeket Hitelező – ellenőrzési kötelezettsége révén – maga észlelte, és az általa biztosított megfelelő orvoslási idő eredménytelenül telt el, vagy e tények fennállásáról az MNB vagy az MFB írásban értesítette a Hitelezőt,

(ii) az MNB írásban arról értesíti a Hitelezőt, hogy az Adós az adatszolgáltatási kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti, vagy a cél teljesülésének ellenőrzését az Adós akadályozza vagy meghiúsítja, és a Pénzügyi Vállalkozásnak a szerződésszegés elhárítása érdekében megtett intézkedése az MNB felhívásában megjelölt határidőre nem járt eredménnyel,

(iii) az Adós vagy a Kölcsönszerződés vagy bármely biztosítéki szerződés nem felel meg a Terméktájékoztató bármely egyéb feltételének, függetlenül attól, hogy Hitelező maga észleli e tényeket, vagy e tények fennállásáról az MNB vagy az MFB értesítette a Pénzügyi Vállalkozást, és a hiba orvoslása az elhárítását célzó MNB/MFB-felhívásban megadott határidőre sem történt meg; vagy

(iv) az Adós a Kölcsönt a mindenkor hatályos állami támogatási jogszabályok előírásainak megsértésével használja fel.

(e) Felmondási események jogkövetkezményei

7.8. Bármely felmondási esemény bekövetkezte esetén Hitelező szabad belátásán alapuló választása szerint az alábbi egy vagy több jogát gyakorolhatja:

(i) azonnali hatállyal felmondhatja a Kölcsönszerződést (Kölcsönszerződés közjegyzői okiratba foglalására tekintettel közjegyzői okiratba foglaltan),

(ii) bármely az Adós által előterjesztett, azonban még nem teljesített lehívás teljesítését megtagadhatja,

(iii) megszüntetheti az Adós jogát a Kölcsön még le nem hívott részének igénybevételére (lehívására) és e Kölcsönrészt törölheti,

(iv) bármely vagy valamennyi Biztosítékot a vonatkozó Biztosítéki Szerződés szerint érvényesíthet,

(v) megtehet bármely egyéb, vonatkozó jogszabály alapján őt megillető cselekményt, igényt, alkalmazhat bármely egyéb, vonatkozó jogszabály alapján általa alkalmazható jogkövetkezményt,

(vi) Hitelező bármely felmondási esemény – ha a Dokumentáció ezt kizáró jogkövetkezményt vagy hitelezői magatartást nem ír elő - esetében a Kölcsönt a Program keretei közé és hatálya alá nem tartozó, saját forrású kölcsönként a Kölcsön feltételeinek Hitelező saját forrású kölcsöneire mindenkor irányadó feltételek szerinti egyoldalú módosításával is fenntarthatja (azonban erre nem köteles), amely esetben a Kölcsön módosított feltételeit Hitelező egyoldalú írásbeli nyilatkozatával határozza meg és közli az Adóssal.

(f) Felmondás jogkövetkezményei

7.9. A Kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondása esetén a már folyósított Kölcsön egy összegben lejárttá és esedékessé válik, és az azonnali törlesztés elmaradása esetén beállnak a késedelmes fizetés jogkövetkezményei, továbbá megszűnik az Adós joga a Kölcsön még le nem hívott részének igénybevételére (lehívására).

8. Vegyes rendelkezések

(a) Jogellenesség

8.1. Jogellenesség áll fenn akkor, amennyiben bármely időpontban akár az Adós, akár a Hitelező részéről jogszabályba ütközik vagy ütközne a Kölcsönszerződésben foglalt bármely vagy összes kötelezettség vagy jogosultság fenntartása, teljesítése vagy végrehajtása, illetve akár az Adós, akár a Hitelező bármely Kölcsönszerződésből eredő kötelezettsége vagy jogosultsága érvénytelen, kikényszeríthetetlen lenne, vagy azzá válna.

8.2. Jogellenesség bekövetkezte esetében a Hitelezőnek az Adóshoz intézett ilyen tartalmú értesítésével az Adósnak a Kölcsönszerződés alapján a Hitelező felé fennálló összes fizetési kötelezettsége az értesítés napjával Lejárt Tartozássá válik, melynek következtében az Adós köteles minden Kölcsönszerződésből eredő kötelezettségét azonnali hatállyal megfizetni. Amennyiben az nem jár a Hitelező érdekeinek súlyos sérelmével, a fenti jogellenesség bekövetkeztéről Xxxxx és/vagy a Biztosítéknyújtót értesíti és a fentiekben leírt jogkövetkezmények az értesítés kézhezvételétől számított, a jogellenesség megszüntetésére az értesítésben tűzött határidő eredménytelen elteltével lépnek hatályba.

8.3. Jogellenesség bekövetkezése esetén mind a Hitelező, mind pedig az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó egymással együttműködve köteles minden ésszerű lépést megtenni a bekövetkezett vagy bekövetkező hátrányos hatások csökkentése érdekében.

(a) Szerződés-, jog- illetve követelésátruházás tilalma

8.4. Mindaddig, amíg a Kölcsön a Program hatálya alá tartozik, a Hitelező az MNB-n kívüli harmadik személyre, az Adós a Hitelező előzetes kifejezett írásbeli hozzájárulásának hiányában semmilyen harmadik személyre nem ruházhatja át (beleértve ennek engedményezés útján történő végrehajtását is) sem részben, sem egészben a Kölcsönszerződésből eredő szerződéses pozícióját (jogait és kötelezettségeit, mint egészt), Kölcsönszerződésből eredő jogait vagy kötelezettségeit, továbbá Kölcsönszerződésből eredő követeléseit.

8.5. Attól kezdődően, hogy a Hitelező a Refinanszírozási Kölcsönt az MFB részére visszafizette, a Hitelező a Kölcsönszerződésből eredő szerződéses pozícióját (jogait és kötelezettségeit, mint egészt), Kölcsönszerződésből eredő jogait vagy kötelezettségeit, továbbá Kölcsönszerződésből eredő követeléseit bármely harmadik személy javára átruházhatja, amihez Xxxx a Kölcsönszerződés aláírásával hozzájárul, és így az Adós további elfogadása, hozzájárulása, egyéb cselekménye nem szükséges

(b) Adatkezelés

8.6. Hitelező a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályok vonatkozó rendelkezései szerint az Adósnak a Hitelezőhöz benyújtott dokumentumokon, szerződéseken, igazolásokon, nyomtatványokon feltüntetett, továbbá minden, bármely formában létrejött személyes, és hiteladatait nyilvántartja, kezeli, feldolgozza. Ezeket az adatokat a Hitelező jogosult felhasználni az Adóssal történő elszámolás céljából, és a Kölcsönszerződésben az Adós részéről felmerülő kötelezettségek és jogosultságok igazolására.

8.7. Adós hozzájárul ahhoz, hogy a Hitelező a Kölcsönszerződés megszűnése után 10 évig az Adós adatait statisztikai célból nyilvántartsa, és kezelje.

8.8. Adós tudomásul veszi, hogy az Európai Unió Strukturális Alapja és a hazai költségvetés finanszírozásával meghirdetett hitel-, garancia- és tőkeprogramok esetében a kedvezményezettek támogatással összefüggő adatait az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság illetékes hatóságai az 1823/2006/EK rendeletben és 1083/2006/EK rendeletben foglaltak szerint személyes adatok védelmének szem előtt tartásával ellenőrizheti.

8.9. Adós kijelenti, hogy a hitel/tőkekérelem benyújtásával hozzájárulását adja, hogy a Magyar Államkincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a költségvetési támogatás utalványozója, folyósítója a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből biztosított költségvetési támogatás esetén a közreműködő szervezet, ennek hiányában az Irányító Hatóság, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, az állami adóhatóság, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában és ellenőrzésében érintett szervek, valamint az Ávr.-ben meghatározott más jogosultak hozzáférjenek.

8.10. Adós továbbá kijelenti, hogy hozzájárulását adja, hogy a Kölcsönszerződés megkötése és teljesítése kapcsán az Adósról, illetőleg a Kölcsönről a Hitelező tudomására jutott bank-, biztosítási-, és/vagy üzleti titkot képező adatokat, információkat az MFB, az Európai Unió Számvevőszéke és az Európai Bizottságnak felhatalmazott tisztségviselői, szakértői, a támogatások nyilvántartásában és auditálásában érintett szervek, továbbá az MFB részére a program céljára forrást biztosító külföldi székhely pénzügyi vagy fejlesztési intézmények (EIB, CEB), azok megbízottai, valamint az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az adóhatóság, illetőleg az államháztartásról szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott jogosultak részére a Hitelező kiadhassa.

8.11. Xxxx kifejezetten lemond arról, hogy minden adatszolgáltatás alkalmával a Hitelező arról őt külön értesítse. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával kifejezetten lemond arról, hogy a Hitelező ellen a banktitok/üzleti titok megsértése miatt a szervezeteknek szolgáltatott adatokkal összefüggésben pert és/vagy bármilyen egyéb eljárást kezdeményezzen, kártérítési igénnyel lépjen fel.

8.12. Adós felhatalmazza a Hitelezőt, hogy a Kölcsönszerződéssel kapcsolatosan nyilvántartott adatait a Kölcsönszerződés felmondásával egyidejűleg követeléskezelési célból az adatvédelmi jogszabályok rendelkezéseire figyelemmel a Hitelező által követeléskezeléssel megbízott jogi személy számára átadja.

8.13. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával hozzájárul továbbá, hogy a Hitelező jogosult hirdetési célból közvetlen levél útján vagy elektronikus csatornán (telefon, számítástechnikai kapcsolat) tájékoztatni az Adóst a saját szolgáltatásairól.

8.14. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával felhatalmazza a Hitelezőt, hogy alábbiakban meghatározott adatait hitel- és ügyfél minősítési, valamint ellenőrzési célokra a KHR részére átadja.

Hitelező a kölcsönszerződés megkötését követően átadja a KHR részére (i) azonosító adatokat: cégnév, név; székhely; cégjegyzékszám; egyéni vállalkozói igazolvány szám; adószám), és (ii) a kölcsönszerződés adatai (a szerződés típusa és azonosítója (száma); a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja; a szerződés megszűnésének módja; a szerződés összege, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja).

Hitelező köteles a KHR kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadni az Adósnak az alábbi adatait, abban az esetben,

(i) ha az Adós a kölcsönszerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a Lejárt Tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt, az Adós a/ pont

(a) és (b) alpontjaiban meghatározott adatait, valamint a jelen pontban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontját; a feltételek bekövetkezésekor fennálló Lejárt Tartozás összegét; a Lejárt Tartozás esedékességének időpontját és összegét; a Lejárt Tartozás megszűnésének időpontját és módját; a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzést; az előtörlesztés tényét, idejét, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összegét, valamint pénznemét; a fennálló tőketartozás összegét és pénznemét;

(ii) ha az Adós készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadat-szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette, az Adós a/ pont (a) alpontjában meghatározott adatait, továbbá a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontját; perre utaló megjegyzést.

(iii) ha az Adós fizetési számlájával szemben – fedezethiány miatt – harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül, egy millió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván, az Adós a/ pont (a) alpontjában meghatározott adatait, továbbá a pénzforgalmi számla vezetésére vonatkozó szerződés azonosítóját (számát); a sorba állított követelések összegét és devizanemét; a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontját; perre utaló megjegyzést.

A KHR kezelője a közölt adatokat az (i) pont alatti esetben, amennyiben a tartozás nem szűnt meg, az

(i) pont szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év végétől számított további öt évig kezeli; a

(ii) pont alatti esetben az adat átadása időpontjától számított öt évig kezeli; a (iii) pont alatti esetben a követelések sorba állításának megszűnési időpontjától számított öt évig kezeli, ezt követően a tárolt adatokat véglegesen és visszaállíthatatlanul törli. A KHR kezelője a közölt adatokat haladéktalanul, véglegesen és visszaállíthatatlanul törli, amennyiben a referenciaadat-szolgáltató nem állapítható meg, vagy tudomására jut, hogy a referenciaadat jogellenesen került a KHR-be.

A nyilvántartott kifogást emelhet Hitelezőnél vagy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen és kérheti a referenciaadat helyesbítését, illetve törlését. A kifogás annak kézhezvételét követő 5 munkanapon belül kivizsgálásra kerül és ennek eredményéről a Hitelező a nyilvántartottat írásban kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül tájékoztatja. Ha a Hitelező a kifogásnak helyt ad, köteles a helyesbített, vagy törlendő adatot - a nyilvántartott egyidejű értesítése mellett - a KHR- t kezelő pénzügyi vállalkozás részére legkésőbb öt munkanapon belül átadni, amely a változtatást legkésőbb két munkanapon belül köteles átvezetni.

A nyilvántartott a kifogása tárgyában kapott tájékoztató kézhezvételét követő 30 napon belül, vagy, ha a Hitelező, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a tájékoztatási kötelezettségének a megállapított határidőn belül nem tesz eleget, akkor a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltét követő 30 (harminc) napon belül keresetet indíthat a nyilvántartott lakóhelye szerinti illetékes helyi bíróságnál a Hitelező és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen a nyilvántartott referenciaadatainak átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából, avagy a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítását az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani.

Adós a Kölcsönszerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy nem jelenti a banktitok sérelmét, ha a Hitelező az Adós személyi-, cég- és hiteladatait a KHR részére átadja. Az Adós a Kölcsönszerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy a Hitelező jogosult a KHR részére egyébként banktitoknak minősülő adatokat szolgáltatni és az ott tárolt, egyébként ugyancsak banktitoknak minősülő adatokat jogosult róla beszerezni és az iratokról másolatot készíteni abból a célból, hogy a KHR segítségével figyelemmel kísérhető legyen az Adós fizetési készsége és képessége.

8.15. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a Hitelező adatfeldolgozásának keretében az adatai tárolásra és - a finanszírozások megszerzésével, valamint a pénzforgalom lebonyolításával kapcsolatos törvényes kötelezettségek keretében - továbbadásra kerüljenek. A Hitelező a banki és üzleti titokként kezelendő adatokba csak jogszabályban meghatározott esetekben és az Adós meghatalmazása alapján enged betekintést.

8.16. Hitelező az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, és a Hpt. rendelkezései szerint az Adósnak a Hitelezőhöz benyújtott dokumentumokon, szerződéseken, igazolásokon, nyomtatványokon feltüntetett, továbbá minden, bármely formában létrejött

személyes adatait nyilvántartja, kezeli, feldolgozza kockázatelemzési és -mérséklési célokra, továbbá az Adóssal történő elszámolás céljából, és a Kölcsönszerződésben a Felek részéről felmerülő kötelezettségek és jogosultságok igazolására.

8.17. Hitelező a telekommunikációs hálózaton keresztül őt megkereső Adós adatait és magát a kommunikációt teljes részletességgel rögzítheti és tárolhatja, ideértve az Adóssal telefonon folytatott beszélgetéseket is. Az ily módon rögzített információ felhasználására a Hitelező kizárólag elszámolási és biztonsági okból jogosult.

8.18. Hitelező harmadik személyek által, vagy azok közreműködésével nyújtott szolgáltatásokat ajánlhat fel az Adósnak. Amennyiben az Adós ilyen szolgáltatásokat igénybe vesz, az egyúttal a Hitelezőnek az Adós általi felhatalmazását is jelenti, hogy ezen szolgáltatásnak az Adós részére történő biztosításával, a Hitelező és a harmadik személy, továbbá az Adós és a harmadik személy közötti elszámoláshoz szükséges minden információt a Hitelező a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően jogosan továbbíthat ennek a harmadik személynek, és a harmadik személlyel szembeni elszámolás céljaira az ehhez szükséges adatokat felhasználhatja.

8.19. Hitelező az Adóssal kötött szerződésekből fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez és jogosultságának gyakorlásához rendszeresen magas színvonalon képzett szakértő harmadik személyek (ügynökök, ingatlan értékbecslők és közjegyző) közreműködését veheti igénybe. A Hpt. rendelkezései szerint ezen harmadik személyeknek történő, banki és üzleti titoknak minősülő adatok átadása nem jelenti a bank- és üzleti titok megsértését.

8.20. Hitelező tájékoztatja az Adóst, hogy a Kölcsönkérelem benyújtásával az Adós hozzájárulását adja, hogy a Magyar Államkincstár költségvetési támogatásokat nyilvántartó monitoring rendszerében a támogatással kapcsolatban az Adós adatait rögzítse, a Magyar Államkincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a költségvetési támogatás utalványozója, folyósítója a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből biztosított költségvetési támogatás esetén a közreműködő szervezet, ennek hiányában az Irányító Hatóság, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, az állami adóhatóság, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában és ellenőrzésében érintett szervek, valamint az Aht-ben meghatározott más jogosultak hozzáférjenek. Az Adós tudomásul veszi, hogy az Adós hozzájárulásának visszavonása a támogatásra való jogosultság visszavonásával járhat.

8.21. Hitelező tájékoztatja az Adóst és Biztosítéknyújtót, hogy az Intézményi Kezességgel, mint biztosítékkal megkötött Kölcsönszerződések aláírásával az Adós és Biztosítéknyújtó hozzájárulását adja, hogy Hitelező az Alapítványi Kezességhez kapcsolódó nyomtatványok adatait és egyéb a Kölcsönszerződés teljesítésével összefüggő adatokat ezen szerződés hatálya alatt illetve az Adós valamennyi fizetési kötelezettségének teljesítéséig – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény előírásainak megfelelően – az AVHGA-val, illetve GHG-vel, a Magyar Államkincstár nevében eljáró Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Főosztállyal, valamint a költségvetési és egyéb támogatások igénybevételét szabályozó és ellenőrző szervezetekkel, így különösen az Európai Uniót létrehozó szerződés alapján a közösségi jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően, illetve megállapodás alapján az abban rögzítetteknek megfelelően az Európai Unió intézményeivel, továbbá a 37/2011. (III.22.) Kormányrendelet végrehajtásában közreműködő szervezetekkel közölje.

(c) Titoktartás

8.22. Nem érintve az állami támogatásokkal illetve a Programmal kapcsolatos vagy egyéb Kölcsönszerződésben meghatározott adatok, információk, dokumentumok nyilvánosságát, és a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettséget nem korlátozva minden a Kölcsönszerződéssel, Felekkel, azok tevékenységével, ügyfeleivel, ügyleteivel, gazdálkodásával, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos adat, információ, dokumentum bizalmas információnak és így üzleti titoknak minősül, ami az érintett Fél előzetes jóváhagyása nélkül – eltérést nem engedő jogszabály vagy végrehajtható hatósági határozat teljesítését ide nem értve – nem hozható nyilvánosságra vagy harmadik személlyel nem közölhető, vagy egyébként nem tehető harmadik személy részére megismerhetővé.

8.23. A fenti 8.24. pont nem érinti a Hitelező jogát a Kölcsönszerződés és ezzel összefüggő adatok, információk, dokumentumok MNB, MFB Csoport, egyéb Kölcsönszerződésben megjelölt személy vagy szervezet, továbbá könyvvizsgálója, egyéb ellenőrző hatóság előtti feltárására.

(d) Közokirat

8.24. Harmadik személy Biztosítéknyújtó hiányában Adós Kötelezettségvállaló Nyilatkozat útján, harmadik személy Biztosítéknyújtó esetében, vagy amennyiben a Hitelező ezt előírja, Felek többoldalú közjegyzői okiratba foglalás útján a Kölcsönszerződést (mellékleteit ide nem értve) és a Biztosítéki Szerződéseket közokirati formában megerősítik.

8.25. Felek tudatában vannak annak, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/C. §-ban, valamint a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényben, továbbá a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben és a végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI.26.) IM rendeletben foglalt feltételeknek megfelelően közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalás alapján közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, ha a kötelezettség teljesítési határideje letelt, valamint zálogszerződésről szóló közjegyzői okirat alapján közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, amennyiben a kötelezettség teljesítési határideje letelt, illetve a zálogból való kielégítési jog megnyílt.

(e) Nyilvántartások

8.26. Hitelező Kölcsönszerződésen alapuló követeléseire – ellenkező bizonyításig – Hitelező nyilvántartásai irányadóak, és felhatalmazza a Hitelezőt, amennyiben bármely követelésének vagy biztosítékának érvényesítésére vonatkozó joga megnyílik, nyilvántartásai szerinti követelés összegéről közjegyző útján közokirati bizonyító erejű ténytanúsítványt vegyen fel.

(f) Irányadó jog és bíróság

8.27. ÁSZF-re, a Kölcsönszerződésre és azon alapuló jogviszonyra a magyar jog az irányadó.

8.28. Az ÁSZF és a Kölcsönszerződés rendelkezéseit érintő, kötelezően alkalmazandó jogszabályváltozás esetén az új, valamint a módosult jogszabályi rendelkezés az ÁSZF részévé válik.

8.29. ÁSZF-ből, Kölcsönszerződésből (ideértve annak létrejöttét, érvényességét, hatályát, teljesítését vagy megszegését, hatályának megszűnését is) eredő vagy azzal kapcsolatos, nem kívánt jogviták eldöntésére a mindenkor hatályos Polgári perrendtartás szerint hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező bíróságok jogosultak.