ÉPÍTÉS- ÉS SZERELÉS- BIZTOSÍTÁS

ÉPÍTÉS- ÉS SZERELÉS- BIZTOSÍTÁS

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 3

1. Biztosított 3

2. Biztosítási szerződés tartama 3

3. Kockázatviselés kezdete és tartama 3

4. Kockázatviselés helye 4

5. Keretszerződésre vonatkozó szabályok 4

6. Általános fogalommeghatározások 5

I. VAGYONBIZTOSÍTÁS 5

1. Biztosítási esemény 5

2. Biztosítható vagyoncsoportok és költségek 8

3. Biztosítható vagyoncsoportok és költségek biztosítási összegének meghatározása és értékelési módja 8

4. Kizárások 9

5. A biztosító szolgáltatása 11

6. Káreseménnyel kapcsolatos költségek 11

II. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS 11

1. Biztosítási esemény 11

2. Kizárások 12

III. ÜZEMSZÜNET-BIZTOSÍTÁS 12

1. Biztosítási esemény 12

2. A biztosító kockázatviselésének kezdete és vége 13

3. A biztosítási összeg 13

4. Önrészesedés 13

5. Kizárások 13

6. A biztosító mentesülése 14

7. A biztosítási szolgáltatás 14

8. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkeztekor 14

9. A biztosított és a szerződő fél közlési, változásbejelentési és adatszolgáltatási kötelezettsége 14

ZÁRADÉKOK 16

001. Záradék: A sztrájk, zavargás és polgári megmozdulás következtében fellépő károk fedezete 16

002. Záradék: Keresztfelelősség 16

003. Záradék: Szavatossági munkák fedezete 16

004. Záradék: Szavatossági munkák kiterjesztett fedezete 17

005. Záradék: Építési és/vagy szerelési ütemtervtől való eltérés 17

006. Záradék: Túlórák, továbbá munkaszüneti napokon, illetőleg éjszaka végzett munkák, valamint az expressz fuvarok többletköltségeinek fedezete 17

007. Záradék: A légi fuvarok többletköltségeinek fedezete 17

008. Záradék: A földrengésveszélyes övezetben létesülő építményekre vonatkozó külön feltétel 17

009. Záradék: Földrengés károk kizárása 17

010. Záradék: Árvíz vagy magas vízállás okozta károk kizárása 17

011/114. Záradék: Xxxxxxxxxxxx 00

012. Záradék: Viharos szél okozta károk és az azzal kapcsolatban bekövetkezett vízkárok és felelősségi kárigények kizárása 18

013. Záradék: Kockázatviselési hely(ek)en kívül tárolt vagyontárgyak fedezete 18

100. Záradék: Gépek és berendezések próbaüzeme 18

101. Záradék: Alagút- és tárnaépítés külön feltételei 18

102/208. Záradék: Föld alatti kábelek, csővezetékek és egyéb berendezések, valamint közutakon végzett xxxxxxxxxx 00

103/209. Záradék: Mezőgazdasági termények, erdők és növényi kultúrák kárainak kizárása 19

104. Záradék: Duzzasztógátak és víztározók építésére vonatkozó külön feltételek 19

106. Záradék: Szakaszosan kivitelezett, nyomvonalas létesítmények 19

107/207. Záradék: Felvonulási épületekre és anyagtárolókra vonatkozó külön feltételek 19

108. Záradék: Építőgépekre, építési segédszerkezetekre és építőszerszámokra vonatkozó külön feltétel 19

109. Záradék: Építőanyagok tárolására vonatkozó külön feltétel 19

110/221. Záradék: Csapadékvíz, magas vízállás és árvíz elleni biztonsági intézkedések 19

111. Záradék: Földcsuszamlás utáni helyreállítás költségei 20

112/206. Záradék: Tűzvédelmi intézkedésekre vonatkozó előírások 20

113/220. Záradék: Belföldi szállítás fedezete 20

115. Záradék: Tervezési kockázat fedezete 21

116. Záradék: Részátadással átadott vagy üzembe helyezett létesítményrészek fedezete 21

117/217. Záradék: Víz- és szennyvízvezetékek, valamint egyéb föld alatti csővezetékek fektetése 21

118. Záradék: Kútfúrás 21

119. Záradék: A biztosítottak meglévő – saját tulajdonú vagy kizárólagos felügyelete alatt álló – vagyontárgyai 21

120. Záradék: Rezgések, valamint alátámasztások elmozdulása vagy gyengülése 22

121. Záradék: Speciális feltételek a cölöpalapozási és támfal munkálatokhoz 22

200. Záradék: Gyártóművi kockázat 22

201. Záradék: Szavatossági kockázatok fedezete 22

202. Záradék: Építési és/vagy szerelési munkáknál alkalmazott gépek fedezete 22

203. Záradék: A használt gépekkel kapcsolatos kizáró feltételek 23

204. Záradék: Szénhidrogén-feldolgozó iparra vonatkozó külön feltételek 1 23

205. Záradék: Szénhidrogén-feldolgozó iparra vonatkozó külön feltételek 2. – Katalizátorok biztosítása 23

218. Záradék: Csővezetékek fektetésével kapcsolatos szivárgáskeresés költségeinek fedezete 23

219. Záradék: A folyóvizek, vasúti töltések, utak, nyomvonalas létesítmények alatti horizontális és irányított ferde fúrásra,

vertikális fúrásra és sajtolásra vonatkozó külön feltételek 23

ESZ 1. Záradék: Tervek, dokumentumok újraelőállítása 23

ESZ 2. Záradék: Kiáramló közeg (gáz vagy folyadék) fedezete 23

ESZ 3. Záradék: A 116. Záradék: Részátadással átadott vagy üzembe helyezett létesítményrészek fedezetének kiterjesztése 24

ESZ 4. Záradék: Vandalizmus által okozott károk 24

ESZ 5. Záradék: Munkagépek lopásfedezete 24

ELTÉRÉS A SZOKÁSOS SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL 26

Az OTP Csoport partnere

ÉPÍTÉS- ÉS SZERELÉSBIZTOSÍTÁS

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) az Építés- és Szere- lésbiztosítás Különös Biztosítási Feltételek és Ügyféltájékoztató (továbbiak- ban: különös biztosítási feltételek) rendelkezéseinek, valamint az azt kiegé- szítő záradékoknak megfelelően vállalja, hogy biztosítási díj megfizetése ellenében, a különös biztosítási feltételekben és a záradékokban megha- tározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére.

A jelen különös biztosítási feltételeket és záradékokat a Vagyonbiztosítás Ál- talános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (továbbiakban: VÁSZF), va- lamint a Vállalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Feltéte- lei és Ügyféltájékoztató (továbbiakban: VFÁSZF) rendelkezéseivel együttesen kell alkalmazni.

Az I. Vagyonbiztosítás fejezet és a III. Üzemszünet-biztosítás fejezet rendel- kezései vonatkozásában a jelen különös biztosítási feltételekben és a kap- csolódó záradékokban nem szabályozottakra a VÁSZF rendelkezései az irányadók.

Amennyiben a különös biztosítási feltételek és/vagy záradékok valamely kérdésben a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor

a. amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a VÁSZF rendelkezéseivel, a különös biztosítási feltételeket és/vagy záradékot és a VÁSZF-et értelemszerűen együttesen kell alkalmazni;

b. amennyiben a különös biztosítási feltétel és/vagy záradék és a VÁSZF el- térő rendelkezései egymást kizárják, a különös biztosítási feltétel és/vagy záradék rendelkezéseit kell alkalmazni.

A II. Felelősségbiztosítás fejezet rendelkezései vonatkozásában a jelen kü- lönös biztosítási feltételekben, és a kapcsolódó záradékokban nem sza- bályozottakra a VFÁSZF rendelkezései az irányadók.

Amennyiben a különös biztosítási feltételek és/vagy záradékok valamely kérdésben a VFÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor

c. amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a VFÁSZF rendelkezéseivel, a különös biztosítási feltételeket és/vagy záradékot és a VFÁSZF-et értelemszerűen együttesen kell alkalmazni;

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13808/2 – Hatályos 2021. április 23-ától visszavonásig.

x. xxxxxxxxxx a különös biztosítási feltétel és/vagy záradék és a VFÁSZF el- térő rendelkezései egymást kizárják, a különös biztosítási feltétel és/vagy záradék rendelkezéseit kell alkalmazni.

A II. Felelősségbiztosítás, a III. Üzemszünet-biztosítás, vala- mint a kapcsolódó záradékok – továbbiakban: kiegészítő fedezetek – létrejöttének feltétele az I. Vagyonbiztosítás fe- jezet szerinti biztosításnak, mint alapbiztosításnak a megkö- tése.

Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg – külön értesítés nélkül – a ki- egészítő fedezetek is megszűnnek.

A kiegészítő fedezetek megszűnése az alapbiztosítást és a többi kiegészítő fedezetet nem érinti. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei nem alkalmazhatók külön a kiegészítő fedezetekre, a kiegészítő fedezetek a biz- tosítási szerződés módosításával szüntethetők meg.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kiegészítő fedeze- tekre csak akkor terjed ki, ha abban a felek írásban megálla- podnak és a kötvény kifejezetten tartalmazza.

Amennyiben a kiegészítő fedezetek nem kerülnek a kötvé- nyen rögzítésre, úgy azok nem válnak a biztosítási szerződés részévé, azok alapján, az abban foglaltak szerinti kockáza- tokra a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki, és a biztosító szolgáltatásra nem kötelezhető.

A kiegészítő fedezetek esetében a biztosító szolgáltatásának felső összeg- határát (kártérítési limit, szublimit vagy biztosítási összeg), valamint az ön- részesedést a biztosítási szerződés tartalmazza.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Biztosított

Jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésben:

a. biztosított: a biztosítási kötvényen biztosítottként vagy együttbiztosí- tottként megjelölt vállalkozás(ok);

b. szerződő: az a vállalkozás, amely a biztosítási szerződést megköti. Jelen feltételek alapján a szerződés fogyasztóval nem köthető meg.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján az építési és/vagy szerelési munka megrendelője lehet magánszemély is, azonban ő nem lehet a biz- tosítási szerződés szerződője, és nem léphet a biztosítottak körébe, még abban az esetben sem, ha a kötvényen nevesítve van.

Amennyiben fogyasztónak minősülő természetes személy

biztosítottként lép be a szerződésbe, a biztosító ezt a biztosí- tási kockázat jelentős növekedésének tekinti, amely lehetővé teszi a biztosító számára a szerződés felmondását.

2. Biztosítási szerződés tartama

A biztosítási szerződés határozott időtartamra vagy keretszerződés alapján határozatlan tartamra köthető.

3. Kockázatviselés kezdete és tartama

A VÁSZF 4.4.1. és a VFÁSZF 4.4.1. A kockázatviselés kezdete és tartama pontok az alábbiakkal egészülnek ki.

3.1. A kockázatviselés kezdete – külön megállapodás hiányában – az épí-

tési és/vagy szerelési munka megkezdésének időpontja, illetve a biztosított vagyontárgyaknak a kockázatviselés helyén történő kirakodásának vagy le- rakodásának időpontja, amely nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 0.00 órája. Amennyiben az ajánlaton a kockázatviselés kezdő időpontjaként korábbi időpont került fel- tüntetésre mint az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap, úgy a kockázatviselés kezdő időpontjának a biztosítási ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 0.00 óráját kell tekinteni.

3.2. A biztosító kockázatviselése megszűnik a határozott idő-

tartam lejártával, a biztosítási szerződésben meghatározott időpontban.

3.3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés ha- tározott időtartamának lejáratát megelőzően is megszűnhet, ha a biztosított létesítmény, illetve berendezés végleges vagy ideiglenes átadás-átvétele, illetve birtokba vétele, hasz- nálatba vétele vagy üzembe helyezése a lejárat előtt meg- történik, vagy próbaüzeme, vagy próbaterhelése befejeződik (a felsoroltak közül a legkorábbi esemény a meghatározó), de legkésőbb az első próbaüzem, illetve próbaterhelés meg- kezdésének napját követő 30. naptári napon.

3.4. Amennyiben a biztosított létesítmény egy részét (épületrészt, épít- ményrészt, építményt, berendezést, gépet, részegységet) üzembe helyezik, illetve a birtokba vétele, használatba vétele vagy üzembe helyezése meg-

történik, a biztosító kockázatviselése ezekre a vagyontárgyakra a birtokba- vétel, használatbavétel vagy üzembe helyezés napjával automatikusan megszűnik.

3.5. Amennyiben a biztosítási szerződés tartalmaz időbeni kiterjesztő zára- dékot vagy záradékokat, úgy ezek alapján a biztosító kockázatviselésének időtartama meghosszabbodik az időbeni kiterjesztő záradékokban foglalt kockázatokra és azok tartamára. Az időbeni kiterjesztő záradékok tartamát a biztosítási szerződés rögzíti.

4. Kockázatviselés helye

A VÁSZF 4.4.2. a kockázatviselés helyére és VFÁSZF 4.4.2. a kockázatvise- lés területi hatályára vonatkozó rendelkezések helyett a felek megállapod- nak, hogy a kockázatviselés helye az építési és/vagy szerelési kivitelezési tervdokumentáció szerinti magyarországi építési és/vagy szerelési terület és a vállalkozási szerződésben külön megnevezett felvonulási terület.

A szerződő felek a kockázatviselés helyének tekintetében ettől eltérően is megállapodhatnak. A megállapodás tényét a biztosítási szerződésben rög- zíteni kell.

5. Keretszerződésre vonatkozó szabályok

Amennyiben a felek keretszerződést kötnek, a biztosítási szerződésre az alábbi szabályok is vonatkoznak.

5.1. A keretszerződés kétféleképpen köthető meg attól füg- gően, hogy a szerződőt (biztosítottat) milyen bejelentési kö- telezettség terheli.

5.1.1. Egyedi bejelentési kötelezettség

Az egyes építési és/vagy szerelési beruházások fedezetbevonásához a szer- ződő vagy a biztosított a munka megkezdése előtt legalább 15 nappal kö- teles írásban értesíteni a biztosítót.

5.1.2. Nem egyedi bejelentési kötelezettség

A nem egyedi bejelentési kötelezettség alá eső építési és/vagy szerelési be- ruházásokat a szerződőnek vagy a biztosítottnak a biztosítási szerződésben rögzített adatközlési gyakoriság szerint, összesítve kell közölnie.

5.2. A keretszerződés időbeli hatálya

5.2.1. A keretszerződés létrejöttének időpontja a biztosítási szerződésben rögzített időpont, amely nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlat biz- tosítóhoz történő beérkezését követő nap 0.00 órája.

5.2.2. A keretszerződés a VÁSZF 11. és a VFÁSZF 9. A biztosítási szerződés megszűnése pontjában foglalt esetekben és azok szabályai alapján szün- tethető meg.

5.3. A keretszerződésbe bejelentett egyes építési és/vagy sze- relési munkák kockázatviselésének kezdete és vége

5.3.1. A keretszerződés alapján biztosított beruházásokra vonatkozóan a biztosító kockázatviselése az alábbi időpontban kezdődik a szerződő beje- lentési kötelezettségének függvényében:

a. Az egyedi bejelentési kötelezettség alá eső beruházások esetén a keret- szerződésre bejelentett egyes építési/és vagy szerelési beruházásra vo- natkozó biztosítási fedezet legkorábban az ilyen bejelentésnek a bizto- sítóhoz történő beérkezését követő nap 0.00 órájakor lép hatályba.

b. A nem egyedi bejelentési kötelezettség alá eső építési és/vagy szerelési beruházások esetében a kockázatviselés kezdete az egyes beruházások megkezdésének időpontja, feltéve, hogy az adott beruházás a keret- szerződés alapján a biztosítási fedezetbe vonható.

5.3.2. A biztosító kockázatviselése a keretszerződés alapján biztosított be- ruházások tekintetében az adott építési és/vagy szerelési beruházás átvéte- léig vagy a próbaüzem befejezéséig tart attól függően, hogy ezek közül melyikre kerül hamarabb sor.

5.3.3. Amennyiben a keretszerződés alapján biztosított beruházás egy ré-

szét (épületrészt, építményrészt, építményt, berendezést, gépet, részegysé- get) üzembe helyezik, illetve a birtokbavétele, használatbavétele vagy üzembe helyezése megtörténik, a biztosító kockázatviselése ezekre a va- gyontárgyakra a birtokbavétel, használatbavétel vagy üzembe helyezés napjával automatikusan megszűnik.

5.3.4. Amennyiben a keretszerződés tartalmaz időbeni kiterjesztő záradé- kot vagy záradékokat, úgy ezek alapján a biztosító kockázatviselésének idő- tartama meghosszabbodik a záradékokban foglalt kockázatokra és azok

tartamára. Az időbeni kiterjesztő záradékok tartamát a biztosítási szerződés rögzíti.

5.4. A keretszerződésbe bejelentett egyes építési és/vagy sze-

relési munkákra vonatkozó szabályok

5.4.1. Amennyiben a nem egyedi bejelentési kötelezettség alá eső építési és/vagy szerelési beruházások esetében az összesített bejelentést megelőzően történik kárbejelentés és a biztosítani kívánt beruházás jellege vagy a biztosítani kí- vánt kockázatok, fedezeti körök, szolgáltatási szintek eltér- nek a keretszerződésben rögzített feltételektől, abban az esetben ezekre az építési és/vagy szerelési munkákra a bizto- sító szolgáltatást nem nyújt.

5.4.2. Amennyiben a keretszerződés megszűnik, úgy a megszűnés előtt fe- dezetbe vont építési és/vagy szerelési munkák csak akkor tekinthetők biz- tosítottnak, ha az azokra vonatkozó teljes díjat a szerződő a keretszerződés megszűnéséig befizette.

5.4.3. Az egyes fedezetbe vont munkák tekintetében a biztosító a keret-

szerződésnek azon biztosítási időszakára vonatkozó kártérítési limiteknek a terhére szolgáltat, amely biztosítási időszakban az adott munka kockázat- viselése megkezdődött, függetlenül attól, hogy a biztosítási esemény a ke- retszerződésnek mely biztosítási időszakában következett be.

5.4.4. A keretszerződésben biztosított egyes építési és/vagy szerelési munkák kockázatviselésének ideje a meghosszabbí- tásokkal együtt sem haladhatja meg a 36 hónapot. Ezekre az építési és/vagy szerelési munkákra vonatkozó biztosítási fe- dezet külön értesítés nélkül automatikusan megszűnik a 36. hónap leteltével.

5.4.5. Amennyiben a keretszerződés az 5.2.2. pont alapján megszűnik, azonban a keretszerződés alapján biztosított be- ruházás kockázatviselése még tart, abban az esetben a biz- tosító a biztosítási fedezetet az adott beruházás kockázatvi- selésének végéig vállalja, de maximum a keretszerződés megszűnésének időpontjától számított 24 hónapig. Ezen biz- tosított beruházások esetében a biztosító szolgáltatást a II. Felelősségbiztosítás esetén az utolsó teljes biztosítási idő- szak kártérítési limitjeinek terhére teljesít, függetlenül attól, hogy az adott beruházás mely biztosítási időszakban kezdődött.

5.5. A keretszerződés biztosítási összege

5.5.1. A keretszerződés biztosítási összege a biztosított által tervezett, a biztosítási időszakra vonatkozó építés-szerelési munkák összesített vállalási díjának és a többi biztosított vagyoncsoport biztosítási összegének együt- tes értéke.

5.5.2. A keretszerződés alapján biztosított egyes beruházások biztosítási

összegei a keretszerződés éves biztosítási összegét csökkentik. A keretszer- ződés biztosítási összege a felek közös megegyezése alapján módosítható, amennyiben az egyes beruházások biztosítási összegei együttesen megha- ladnák a keretszerződés éves biztosítási összegét.

5.6. A biztosítási díj elszámolása

5.6.1. A biztosító a biztosítási időszakra vonatkozó előzetes biztosítási díjat határoz meg a tervezett éves vállalási díj, valamint az egyéb biztosított va- gyoncsoportok biztosítási összegei alapján.

5.6.2. A végleges biztosítási díj megállapítása utólag, az előző biztosítási időszak elszámolása alapján történik, és a ténylegesen bejelentett és a ter- vezett munkák biztosítási összegének arányában kerül meghatározásra.

5.6.3. A végleges biztosítási díj nem lehet kevesebb mint az adott biztosí- tási időszakra meghatározott minimális díj. A minimális biztosítási díj min- den biztosítási időszakra megilleti a biztosítót, még abban az esetben is, ha a tényleges bejelentések alapján számított díj ennél az összegnél kisebb lenne.

5.6.4. A minimális díj mértéke – ha a felek másként nem álla-

podnak meg – a keretszerződés előzetes éves biztosítási díjá- nak 80%-a.

5.6.5. Amennyiben az előzetes és a végleges biztosítási díj összege eltér, úgy a felek a díjkülönbözetet a lezárt biztosítási időszak végétől számított legfeljebb 90 napon belül elszámolják.

5.6.6. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő helytelen ada- tokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a közlési, illetve a változásbejelentési kötelezettségeinek, akkor káresemény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a téríté- sére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szer- ződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni. Abban az esetben, ha ezen díjkülönbözet nem éri el a 300 000 (háromszázezer) forin- tot, a biztosító a jelen pontban részletezett arányos kártérítéstől eltekint.

6. Általános fogalommeghatározások

A biztosító az alábbi fogalmakat egyéb megállapodás hiányában mindig az alábbi meghatározások szerinti jelentéstartalommal használja.

6.1. Belvíz

Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában belvíznek minősül a ter- mészetes vagy mesterséges lefolyás vagy beszivárgás hiánya/működéskép- telensége következtében a talajfelszínen összegyűlő nagy mennyiségű, csa- padékból származó víztömeg.

A belvízkár a fentiek szerint bekövetkező belvíz károsító hatásaként a biz- tosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás.

6.2. Talajvíz

A legfelső vízzáró réteg fölött és a felszín alatt elhelyezkedő mozgó víztö- meg, amely a talajszemcsék közötti hézagokat teljesen kitölti.

A talajvízkár a fentiek szerint bekövetkező talajvíz károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás.

6.3. Létesítmény

Létesítmény a mély- és magasépítési munkával, illetőleg az egyéb mérnöki és gépészeti tevékenységgel megvalósuló építmény, gép, gépsor, technoló- giai és egyéb berendezés vagy azok összessége.

6.4. Építmények, épületek, építészeti műtárgyak

Jelen különös biztosítási feltételek tekintetében:

a. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésé- vel jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).

b. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

c. Építészeti műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épület- nek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, táv- közlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).

d. Építési és/vagy szerelési beruházás

Építési és/vagy szerelési beruházásnak az építési tevékenység megvaló- sításával összefüggésben végzett gazdasági és építésügyi tevékenysé- gek összessége minősül.

A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben meghatározott kocká- zatviselési helyeken, a biztosítási szerződésben meghatározott építési és/vagy szerelési beruházás kivitelezése során bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.

6.5. Belső törés

A jelen különös biztosítási feltételek tekintetében belső töréskárnak kell te- kinteni a belső törés jellegű meghibásodást, ha nem bizonyítható, hogy a kárt külső hatás okozta.

I. VAGYONBIZTOSÍTÁS

1. Biztosítási esemény

1.1. Jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási esemény a bizto- sított vagyontárgyaknak balesetszerűen – előre nem látható okból, véletle- nül, váratlanul, külső behatás miatt – a kockázatviselés helyén bekövetke- ző olyan közvetlen fizikai károsodása, amely a vagyontárgy rendeltetéssze-

rű használata érdekében szükségessé teszi a károsodott vagyontárgy javí- tását, helyreállítását, illetőleg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyon- tárgy pótlása, és amellyel kapcsolatban a biztosító szolgáltatási kötelezett- ségét nem zárta ki.

Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő és egymással oko- zati összefüggésben álló károsodás egy biztosítási eseménynek minősül.

1.2. Vagyonbiztosítási eseményekhez kapcsolódó fogalom-

meghatározások

A biztosító az alábbi fogalmakat egyéb megállapodások hiányában mindig az alábbi meghatározások szerinti jelentéstartalommal használja.

1.2.1. Tűz

Jelen különös biztosítási feltételek szempontjából tűznek minősül az éghe- tő anyagok fény- és hőhatással járó hirtelen oxidációja, azaz a lánggal tör- ténő égés, amennyiben keletkezését tekintve nem rendeltetésszerű tűztér- ben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből tovább- terjedni képes.

A biztosító nem téríti meg:

a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkö- lődés, szín- és alakváltozás, olvadás, biológiai égés, korró- zió, szag, vegyi folyamat formájában bekövetkező káro- kat, kivéve, ha ezek amiatt keletkeznek, mert az előző be- kezdésben meghatározott tűzesemények valamelyike be- következett;

b. a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó károkat;

c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat;

d. azokat a tűzkárokat, amelyek a biztosított vagyontárgyak- ban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasz- nos tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatás- nak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, ame- lyekben vagy amelyeken keresztül hasznos tüzet, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt káro- sodnak, mert azokat tűztérbe dobták vagy azok tűztérbe estek;

e. a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy be- rendezésekben az elektromos áram hatására – akár fényje- lenséggel, akár anélkül – keletkező, a fenti definíció szerint tűznek nem minősülő károkat (pl. alkatrészek vagy rend- szerek meghibásodása túláram, túlfeszültség, zárlati hatá- sok következtében, szigetelési hibákra, elégtelen érintke- zésre visszavezethető hibajelenségek, valamint mérő-, irá- nyító- és biztonsági berendezések meghibásodása);

f. a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására keletkező tűzkárokat.

Abban az esetben, ha a c., d. és f. pontok szerinti okok miatt más biztosí- tott vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterje- dő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat meg- téríti.

1.2.2. Villámcsapás

Jelen különös biztosítási feltételek szerint villámcsapáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a becsapódó villám erő- és hőhatása okoz a biztosított épületekben vagy a szabadban tárolt vagyontárgyakban, illetve, ha az épületbe becsapódó villám az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.

A biztosító nem téríti meg:

a. a biztosított elektromos gépekben, készülékekben és be- rendezésekben a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy in- dukció által okozott károkat; amennyiben ezen okok miatt az előbbiekben felsorolt vagyontárgyakban tűz keletkezik, és az más vagyontárgyakra átterjed, a biztosító az átterje- dő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletke- zett károkat megtéríti;

b. a villámcsapás által okozott kárt, ha az a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya, hiányossága vagy a meglévő villámhárító rendszer karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett.

1.2.3. Robbanás

Jelen különös biztosítási feltételek tekintetében robbanás a gázok vagy gőzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkező erőmeg- nyilvánulás.

Egy tartály (kazán, csővezeték) esetében robbanás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyo- máskülönbség hirtelen egyenlítődik ki. Amennyiben egy tartály belsejében a robbanást kémiai reakció idézi elő, akkor a tartályban keletkező károkat a biztosító akkor is megtéríti, ha annak falazata nem reped szét.

A biztosító csak külön megállapodás esetén téríti meg a rob- banóanyagok felrobbanása miatt bekövetkező károkat. A kockázatviselés helyén kívüli – nem a biztosított rendelkezé- se alá tartozó létesítményekben bekövetkező – robbanó- anyag miatti robbanás által okozott károk térítésére csak akkor szükséges külön megállapodás, ha a biztosítottnak a szerződéskötéskor tudomása volt, illetve tudomása kellett, hogy legyen a robbanóanyag létezéséről vagy használatáról. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a. belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, va- lamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek;

b. az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő) következtében keletkeznek;

c. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása miatt keletkeznek;

d. légi járművek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.

1.2.4. Személyzet által irányított légi járművek, azok részei- nek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása

Jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási eseménynek minősül a személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy rakományá- nak ütközése vagy lezuhanása, valamint az ezen események miatti tűz vagy robbanás.

1.2.5. Árvíz

Biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű ter- mészetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azok- ba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körül- mények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából gáttal védettnek, mentesítettnek minősített területen a koc- kázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A biztosító nem téríti meg:

a. a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes vízügyi hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokat, továbbá

b. a talajvíz által okozott károkat;

c. a belvíz által okozott károkat;

d. az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számí- tott 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletkező elöntési károkat, beleértve az elsődleges és következményi károsodásokat is;

e. az árvízzel kapcsolatos azon költségeket, amelyeket a biz- tosított részére, mint árvízkárosultnak a különböző ható- ságok, szervezetek az árvízkárok helyreállításával kapcso- latban kifizetnek, illetve kifizethetnek, ha azt az árvízká- rosult igényli.

A biztosítási eseményre a biztosító a kockázatviselés kezde- tének napjától számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. Előzetes fedezetvál- lalás esetén a 30 napos várakozási idő megnövekszik az elő- zetes fedezetvállalás időtartamával.

Fogalmi meghatározások:

Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legna- gyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völ- gyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített ta- lajú területek, így különösen:

– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabá- lyozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak;

– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített;

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, víz- mosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző;

– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi me- dertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, ame- lyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített ár- vízvédelmi töltés épült.

Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédel- mi vízi létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesít- ménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

1.2.6. Vihar

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket legalább 20 m/s se- bességű szél nyomó- és szívóhatása, illetve a szél által sodort vagy kidön- tött tárgyaknak a biztosított vagyontárgyakkal történő ütközése okoz. Amennyiben ez a szélsebesség a kár helyszínére vonatkozóan nem igazol- ható, a biztosítottnak kell bizonyítania, hogy a kár csak vihar következté- ben keletkezhetett.

A biztosító nem téríti meg:

a. a szabadban tárolt vagyontárgyakban, valamint a helyük- ről elmozdítható vagyontárgyakban keletkezett károkat, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van ér- vényben;

b. a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) által az épületek külső vakolatában, burkolatában, festésében ke- letkezett károkat;

c. a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson törté- nő beáramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek;

d. a tetőt, az épület falazatát vagy a függőleges vízelvezető rendszert ért fizikai károsodás nélküli elázás, beázás káro- kat;

e. az épületek külső falain vagy a tetőn elhelyezett tárgyakban (pl. cégérek, védőtetők, antennák, napelemek), elektromos szabadvezetékekben, állványzatokban és bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkezett károkat, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben;

f. azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásá- nak elmulasztása vagy annak hibás méretezése vagy kivi- telezése miatt következtek be.

1.2.7. Felhőszakadás

A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha az Országos Me- teorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatvise- lési helyen lehullott csapadék 1 naptári napon belül a 30 mm-t elérte, illet- ve meghaladta.

Felhőszakadáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhő- szakadásból eredő, nagy mennyiségben összegyűlő vagy talajszinten áram- ló víz rombolással, elöntéssel – ideértve a természetes és a megfelelően ki- alakított mesterséges elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elön- tést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg:

a. a talajszint alatti helyiségekben a helyiség padozatától 15 cm-t el nem érő magasságban tárolt vagyontárgyakban – ide nem értve az épülethez tartósan rögzített vagyontár- gyakat – keletkezett, víz által okozott károkat;

b. az áramló víz által a talajban okozott károkat (erózió);

c. a felhőszakadás miatti árvíz, xxxxxx által okozott károkat;

d. az esővíz elvezetésére szolgáló csatornákban vagy egyéb erre a célra kialakított épületrészekben keletkezett károkat;

e. a vízelvezető rendszer nem megfelelő kialakításából eredő károkat.

1.2.8. Jégverés

Biztosítási eseménynek minősül a jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított vagyontárgyban okozott törés vagy deformációs sérülés, amely következtében a biztosított vagyontárgy nem vagy nem megfelelően tudja ellátni eredeti funkcióját.

A biztosító a biztosított épületek (építmények) – kivéve a hideg- és melegágyak üvegezését, az üvegtetőket, fólia, ponyva fedéseket – tetőzetében keletkezett, valamint a meg- rongált tetőn keresztül beáramló csapadék által az épületek- ben (építményekben) elhelyezett biztosított vagyontárgyak- ban okozott károkat téríti meg.

A biztosító nem téríti meg:

a. az üvegezett felületekben, valamint nyílászárók üvegezé- sében keletkezett töréskárokat;

b. azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásá- nak elmulasztása vagy annak hibás méretezése vagy kivi- telezése miatt következtek be;

c. a lemeztetőkön a jég által okozott kizárólag deformációs, horpadásos sérülések miatti károkat.

1.2.9. Hónyomás

Biztosítási eseménynek minősül a nagy mennyiségben felgyülemlett hó sta- tikus nyomása, illetve annak lezúdulása miatt a biztosított vagyontárgyak- ban bekövetkező törés vagy deformációs sérülés, amely következtében a biztosított vagyontárgy nem vagy nem megfelelően tudja ellátni eredeti funkcióját.

A biztosító a biztosított épületek (építmények) – kivéve a hideg- és melegágyak üvegezését, az üvegtetőket, fólia, ponyva fedéseket – tetőzetében keletkezett, valamint a meg- rongált tetőn keresztül beáramló csapadék által az épületben (építményben) elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg, ideértve az épületek (építmé- nyek) vagy azok részeinek biztosítási esemény miatti össze- omlása, ledőlése során a biztosított vagyontárgyakban kelet- kezett károkat is.

Szabadban, nem épületekben (építményekben) elhelyezett vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetén terjed ki, melyet a felek a biztosítási szerződésben rögzítenek.

A biztosító nem téríti meg:

a. az üvegezett felületekben, valamint a nyílászárók üvege- zésében keletkezett károkat;

b. az esővíz elvezető csatornákban, hófogókban keletkezett károkat;

c. azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet nem megfelelő méretezése, kivitelezése vagy karbantartásának elmulasz- tása miatt következtek be.

1.2.10. Földrengés

Biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén az EMS (Euró- pai Makroszeizmikus Skála) VI. fokozatát elérő vagy azt meghaladó föld- rengés okoz károsodást a biztosított vagyontárgyakban.

A biztosítási eseményre a biztosító a kockázatviselés kezdeté- nek napjától számított 30 napos várakozási időt köt ki. A vá- rakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biz- tosító kockázatviselése nem terjed ki. Előzetes fedezetvállalás esetén a 30 napos várakozási idő meghosszabbodik az előze- tes fedezetvállalás időtartamával.

A biztosító nem téríti meg:

a. a freskókban és falfestményekben keletkezett károkat;

b. a földrengés miatt keletkező árvíz (áradás) által okozott károkat;

c. a mesterséges úton létrehozott földrengések (például föld alatti robbantás) által okozott károkat;

d. a földrengés miatt az épületszigetelésekben keletkező és az ebből eredő károsodásokat, amennyiben a kár kizárólag a szigetelésre korlátozódik.

1.2.11. Szikla-, kő- és földomlás, földcsuszamlás, ismeretlen üreg vagy építmény beomlása

Sziklaomlás, kőomlás, illetve földomlás okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a lehulló (legördülő), elmozduló szikladarab, kőzetda- rab, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Földcsuszamlás okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felszíni talajrétegek lejtőirányú lassú vagy hirtelen bekövetkező elmozdulá- sa okoz.

Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása okozta kárnak kell tekinteni azo- kat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövet- kező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Ismeretlen üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a ha- tóságok által nincs feltárva.

A biztosító nem téríti meg:

a. bányászati tevékenység (ideértve az aktív, a szünetelő és a nem működő bányákat is) során fellépő károkat;

b. építési hatóság által ismert üregben vagy feltöltéses terü- leten bekövetkező, vagy ezek beomlása által keletkezett károkat;

c. csapadékelvezetési hiányosság következtében létrejövő üreg beomlása miatt keletkező károkat;

d. a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat;

e. az épületek (építmények) alatti feltöltések ülepedése, a geotechnikai körülményeknek nem megfelelő alapozás, il- letve az alapok és padozatok alatti talajsüllyedés miatt ke- letkezett károkat.

1.2.12. Idegen tárgyak rádőlése

Jelen különös biztosítási feltétel alkalmazásában idegen tárgy rádőlésnek kell tekinteni azon egyensúlyvesztést, melynek károsító hatásaként a bizto- sított vagyontárgy fizikailag károsodik vagy megsemmisül.

A biztosító megtéríti a biztosított tulajdonosi, felügyeleti körén kívül eső va- gyontárgyaknak vagy természetes képződményeknek a biztosított vagyon- tárgyakra történő rádőlésével okozott károkat, ha a rádőlést tűz, robbanás, összeroppanás, villámcsapás vagy vízkár okozta.

1.2.13. Betöréses lopás és lopás

1.2.13.1. Betöréses lopásnak minősül, ha az elkövető a jogtalan eltulajdo- nítást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló megfelelően lezárt és behatolás ellen védett helyiségbe erőszakos módon vagy úgy hatol be, hogy a lezárt helyiséget hamis vagy jogellenesen birtok- ba vett kulccsal, illetve más eszközzel kinyitja, ideértve azt az esetet is, ami- kor az elkövető másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasz- nálja.

1.2.13.2. Jelen feltételek tekintetében lopásnak minősül a biztosított va-

gyontárgyak mástól jogtalan eltulajdonítás céljából történő olyan önkényes elvétele, amely nem minősíthető sem betöréses lopásnak, sem rablásnak.

1.2.13.3. A biztosítási fedezet kizárólag abban az esetben ter-

jed ki a betöréses lopás és lopás miatti károkra, ha az alábbi feltételek egyidejűleg teljesülnek:

– a biztosított vagyontárgyakat a szerződésben megjelölt

kockázatviselési helyről tulajdonítják el, amely legalább 170 cm magas kerítéssel körül van kerítve;

– 24 órás őrző/védő szolgálat biztosítja a kockázatviselés helyén a védelmet a biztosítási esemény időpontjában;

– a rendőrség értesítése megtörtént;

– az eltulajdonítás körülményei egyértelműen bizonyíthatók.

1.2.13.4. Megfelelően lezárt és behatolás ellen védettnek minősül a vé- dett helyiség, ha minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyí- lászárók határolják, zárásukat az alábbi feltételeknek megfelelő zárszerke- zet végzi:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 cm vastag, ha- gyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű;

– az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védve vannak;

– az ajtók zárását biztonsági zár – biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betűjel kombinációs zár, amennyiben ezek variációs le- hetőségeinek száma meghaladja a 3000-et – vagy érvényes Mabisz ajánlással rendelkező olyan lakat végzi – Mabisz által azonosított lakat- pánttal együtt –, amely variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 3000-et.

1.2.13.5. Egy fémkonténer akkor tekinthető megfelelően lezártnak és be- hatolás ellen védettnek, ha

– amennyiben rendelkezik ablakkal, úgy az ablakon nem lefeszíthető (be- lülről átrögzített) rács – amelynek rácskiosztása legfeljebb 30x10 cm, vastagsága pedig legalább 12 mm átmérőjű – van rögzítve;

– a ráccsal nem védett üvegezések összességében minimum 6 mm vas- tagságúak;

– a konténer zárása törés ellen védett zárszerkezettel vagy lakattal törté- nik. Lakattal történő lezárás esetén a minimális elvárás, hogy a konté- ner szerkezetéhez gyárilag kialakított lakatpánttal történjen a zárás, a lakattal szembeni követelmény pedig az, hogy a Mabisz által azonosí- tott lakat legyen, amely variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 3000-et. A konténerhez utólagosan rögzített (ráhegesztett) fémpánt alkalmazásával lezárt fémkonténerek betöréses lopás kárai nem té- rülnek.

1.2.14. Rablás

Jelen különös biztosítási feltételek tekintetében rablásnak minősül, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása érdekében a biztosított vagy alkalmazottja/megbízottja ellen az elkövető a vagyontárgy megszer- zése céljából erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a fenti személyt ennek érdekében öntudatlan vagy véde- kezésre képtelen állapotba helyezi, vagy ha a tetten ért tolvaj az eltulajdo- nított tárgy megtartása végett erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

1.2.15. Vandalizmus, vandál cselekmény

Jelen különös biztosítási feltételek tekintetében vandalizmusnak, illetve vandál cselekménynek kell tekinteni a harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló szán- dékos cselekedetét.

1.2.16. Szabadban tárolt vagyontárgyak

Szabadban tároltnak minősülnek az építmények (épületek, építészeti mű- tárgyak) vagyoncsoportba nem tartozó vagyontárgyak, valamint minden olyan vagyontárgy, melyet nem épületekben, építményekben tárolnak akár ideiglenesen, akár huzamosabb ideig.

A biztosítási fedezet a feltételekben foglaltakon túl kiterjed a szabadban el- helyezett vagyontárgyakra, ha a vagyontárgyakra alkalmazandó általános tárolási szabályok vagy a rendeltetésszerű használat a szabadban történő elhelyezésre lehetőséget adnak, és azokat ennek megfelelően tárolták.

Szabadban tárolt vagyontárgyak tekintetében a biztosító kockázatviselése csak a tűz, villámcsapás, robbanás kockáza- tokra áll fenn.

A biztosítási fedezet nem terjed ki a papírból, műanyagból vagy fából készült, áruszállításra és/vagy tárolásra szolgáló rekeszekre és ládákra, raklapokra, valamint a csapadék-, illet- ve fagyveszélyérzékeny vagyontárgyakra.

2. Biztosítható vagyoncsoportok és költségek

Jelen különös biztosítási feltételek alapján a következő vagyoncsoportok és költségek biztosíthatók:

2.1. Építési teljesítés (vállalási díj és a megrendelő által ren-

delkezésre bocsátott anyagok, illetve építési teljesítések)

A tervdokumentáció szerinti építés tárgyát képező létesítmény az átadás- átvételt, birtokbavételt, illetőleg az üzembe helyezést megelőző mindenko- ri állapotában biztosítható, beleértve a létesítménybe való beépítés céljából az építési területen lévő anyagokat (ideértve az építőanyagokat, a beépí- tésre kerülő részegységeket és a betelepítésre kerülő növényzetet is), vala- mint az építési és/vagy szerelési munkák során felmerülő béreket, szállítási költségeket, vámokat, illetékeket.

2.2. Építési segédszerkezetek, segédépületek, építőszerszá- mok és építőgépek

Az építés helyszínén lévő, beépítésre nem kerülő, de az építési és/vagy sze- relési munkálatok elvégzéséhez szükséges és a biztosítási szerződésben té- telesen vagy vagyoncsoportonként feltüntetett vagyontárgyak (így különö- sen építőgépek, az építőgépek működését biztosító berendezések, felvo- nulási létesítmények, segédszerkezetek, segédanyagok, ideiglenes épüle- tek, konténerek, előkészítő berendezések, állványzatok, zsaluzatok, víztele- nítés berendezései, elektromos és vízellátó berendezések, megmunkáló gépek (a továbbiakban összefoglalóan: építésnél használt gépek, berende- zések), ide értve a forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező gépjár- műveket is, ha a kockázatviselési helyen azokat a forgalomban való részvé- tel nélkül, munkagépként használják.

Jelen különös biztosítási feltétel értelmezésében építőgépek az építési munkálatok elvégzésében résztvevő gépek, különösen földmunkagépek, emelő- és rakodógépek, daruk, cölöpverő gépek, törő- és őrlőgépek, épí- téshelyszíni rendszám nélküli járművek.

2.3. Meglévő vagyontárgyak

A biztosítottak saját vagy idegen tulajdonú meglévő épületei, építményei, vagyontárgyai.

2.4. Biztosítható költségek (többletköltségek)

Azok az alábbi többletköltségek, amelyek a biztosítási esemény következ- tében, és a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkkal összefüggés- ben indokoltan merülnek fel:

a. mentési, oltási, bontási, romeltakarítási, maradványeltávolítási költsé- gek, kivéve a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmisí- tési költségei;

b. a takarítási költségek, amelyek a kárhelyszín helyreállítása utáni meg- tisztításával kapcsolatban merültek fel;

c. szakértői költségek, amennyiben a szakértő megbízásához a biztosító előzetesen, írásban hozzájárult;

d. szét- és összeszerelés költségei, amelyek a kár felszámolása (helyreállí- tás) során berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban merül- tek fel.

Az a.–d. pontban felsorolt többletköltségek csak akkor bizto- sítottak, ha azokra vonatkozóan külön biztosítási összeg ke- rült megállapításra, amelyet a biztosítási szerződés tartal- maz.

3. Biztosítható vagyoncsoportok, és költségek biztosítási összegének meghatározása és értékelési módja

3.1. A vagyoncsoportok értékelési módja az VÁSZF-ben rögzítetteken túl- menően az alábbiakkal egészül ki:

3.1.1. Új érték

A műszaki jellemzőiben, teljesítményében azonos vagy egyenértékű új va- gyontárgy káridőponti beszerzési vagy előállítási (épület, illetve építmény esetén újraépítési) költsége, amely a vételáron vagy anyagköltségen és mun- kadíjon felül – árengedmények nélkül – magába foglalja a csomagolás, a szállítás, a vám, az adó, a telepítés, a tervezés, a szakértői, összeszerelési, próbaüzemi költségeket, valamint a licence és engedélyezési költségeket is.

3.1.2. Műszaki avult érték

A műszaki avulás mértékével csökkentett új érték. A műszaki avulás (el-

használódás) mértékének megállapítása különösen a következő szempon- tok alapján történik: kor, műszaki állapot, üzemelési idő, folyamatos vagy időszakos használat, üzemi és üzemeltetési körülmények. A biztosított vagyontárgyak nem biztosíthatók új értéken, ha a műszaki avultságuk meghaladja a 30%-ot.

3.2. A biztosítható vagyoncsoportok biztosítási összegét az alábbiak sze- rint kell meghatározni:

a. építési és/vagy szerelési teljesítések esetében a vállalkozási szerződés- ben rögzített vállalási díjának áfa nélküli nettó összege;

b. a létesítéshez szükséges és beépítésre kerülő, a kockázatviselés helyére szállított anyagok, illetve részegységek újrapótlási vagy újrabeszerzési költsége, amelyet ezen vagyontárgyak új értéke vagy avult értéke alap- xxx xxxx meghatározni;

c. az építéshelyszíni berendezések és segédszerkezetek esetében azok szer- ződéskötéskori értéke, amely lehet új érték vagy műszaki avult érték;

d. az építőgépek esetében azok szerződéskötéskori értéke, amely lehet új érték vagy műszaki avult érték;

e. a biztosítottak saját tulajdonú vagy felelős őrzésre, tárolásra átvett meg- lévő épületei, építményei, vagyontárgyai esetében értékelési módtól független első kockázati összeget kell meghatározni;

f. az I. Vagyonbiztosítás 2.2. pontjában felsorolt vagyontárgyakra és a megfelelő értékelési mód szerinti 50 millió Ft egyedi gépértéket meg nem haladó biztosítási összegű építőgépekre összevontan, az 50 millió Ft egyedi gépértéket meghaladó biztosítási összegű építőgépekre pedig kizárólag tételes listával határozható meg első kockázati összeg;

g. a biztosítható költségek (többletköltségek) esetében biztosítási összeget kell meghatározni.

4. Kizárások

4.1. A VÁSZF általános kizárásain, valamint a Vagyonbiztosí- tási eseményekhez kapcsolódó fogalommeghatározások feje- zetben meghatározott kizárásokon túlmenően a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki az alábbi vagyon- tárgyakban keletkezett károkra:

a. forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező közúti személy- és teherszállító járművek, vízi és légi járművek;

b. élővizek és vízbázisok;

c. a földterület, telek;

d. a földben és vízben található bányakincsek, ásványok, kő- zetek;

e. műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek;

x. xxxxxxxx, bélyegek, értékpapírok, üzleti könyvek, szellemi alkotások, adathordozók a tárolt adatokkal, szoftverek.

4.2. VÁSZF általános kizárásain, valamint a Vagyonbiztosítási eseményekhez kapcsolódó fogalommeghatározások fejezet- ben rögzített kizárásokon túlmenően a biztosító szolgáltatá- si kötelezettsége – tekintet nélkül a keletkezés okára – nem terjed ki az alábbi károkra, költségekre és veszteségekre:

a. az építési és/vagy szerelési munkákkal összefüggésben vásárolt telek vételi költségeire;

b. haszonbérleti díjakra, szerződéskötési költségekre, bizto- sítási költségekre és illetékekre;

c. azokra az alvállalkozói építési és/vagy szerelési teljesíté- sekre, amelyeket nem tartalmaz a biztosítási szerződés biztosítási összege;

d. bármely késedelem, illetve szerződésmegszűnés miatti veszteségekre, valamint egyéb, a vállalkozói szerződés- ben rögzített kötelezettség (esztétikai megjelenítés, mi- nőségi és teljesítménykövetelmény) nem teljesítéséből származó veszteségre;

e. hibás anyagok vagy hibás kivitelezés újraelőállításának, pótlásának, javításának vagy átvételének költségeire, amelyek kizárólag a hibásan kivitelezett részekben me- rülnek fel; ez a kizárás csak a közvetlenül érintett részek- re vonatkozik, de nem érvényes a kizárás az olyan vesz-

teségekre vagy károkra, amelyek a hibátlanul kivitelezett részekben hibás anyagok vagy hibás kivitelezés miatt kö- vetkeznek be;

f. az építési és/vagy szerelési technológia módosításából, kiegészítéséből, fejlesztéséből keletkezett károkra, ha a felelős tervező, illetve gyártó tudomása vagy hozzájáru- lása nélkül megváltoztatták bármely szerkezet tehervise- lő képességét, szilárdságát, üzemi tulajdonságait;

g. építéshelyszíni berendezésekben, építőgépekben, meg- munkáló gépekben, segédszerkezetekben keletkezett belső törés és repedés miatti károkra;

h. az építésnél használt gépek és berendezések belső meg- hibásodása, így különösen elektromos vagy mechanikai meghibásodás, törés vagy üzemzavar, hűtő- vagy egyéb technológiai folyadékok megfagyása, nem megfelelő kenés, az olaj vagy a hűtőfolyadék hiánya miatt az érin- tett gépekben, berendezésekben keletkező és ezen okok- ból más vagyontárgyakban bekövetkező károkra;

i. a létesítés tervdokumentációjának – beleértve a műszaki leírást – megsemmisülésével vagy sérülésével összefüg- gésben keletkezett károkra;

j. közutak építési és/vagy szerelési munkálatai során az ide- iglenes forgalomba helyezéssel kapcsolatos károkra és költségekre;

x. xxxxxxxxx miatti károkra;

l. a hatósági engedélyek beszerzésének elmulasztásából eredő károkra;

m. a biztosított részére más biztosítás alapján vagy egyéb módon megtérülő károkra;

n. a biztosított vagyontárgyak károsodása nélkül, kizárólag a biztosított vagyontárgyak vagyonvédelmi rendszerele- meiben, biztonsági berendezésében, a rendszerelem/biz- tonsági berendezés műszaki feladatainak rendeltetéssze- rű teljesítésével összefüggésben keletkezett (ideértve a biztosítékokat is) károkra;

o. amelyek a tűz- és munkavédelmi szabályok megszegése, a vonatkozó szabványoknak és egyéb előírásoknak be nem tartása miatt keletkeztek;

p. azokra a károkra, amelyek bekövetkezése a biztosított vagy képviselője számára előrelátható volt, illetve a kár- veszély felismerése tőlük elvárható lett volna (a szerző- désben képviselőnek kell tekinteni a biztosított vezető, továbbá a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottjait, megbízottjait, tagjait, illetve testületeit);

q. elmaradt vagyoni előnyből vagy a biztosított jóhírének csökkenéséből adódó károkra;

r. azokra a költségekre, amelyek a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újra beszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biz- tosított, illetve a tulajdonos által igényelhetők, illetve visszaigényelhetők;

s. építőanyagok, segédanyagok általános tárolási, raktáro- zási szabályainak be nem tartása miatt keletkező károkra;

t. azokra a károkra, amelyek keletkezése nem vezethető vissza valamely tényleges fizikai behatásra, eseményre;

u. a biztosított vagyontárgyak belső szabályozó- és vezérlő- egységeiben belső erőhatás következtében keletkező ká- rosodásra, megsemmisülésre vagy működési zavarra, amelynek közvetlen következményeként a biztosított gép, berendezés működőképessége csökken vagy megszűnik (jelen pont alkalmazásában belső erőhatásnak kell tekin- teni, ha nem bizonyítható, hogy a kárt külső hatás okozta);

v. a nem zárt helyen tárolt, 20 000 Ft darab- vagy kiszerelé- senkénti árat meghaladó, könnyen mozgatható vagyon- tárgyakat ért lopáskárokra;

w. az 50 kg tömeget meg nem haladó építőgépeket, ame- lyek működéséhez és használatához folyamatos emberi munkavégzésre és/vagy irányításra van szükség (külö- nösen: fúrógépek, vésőgépek, fűrészgépek, csiszológé- pek, vibrátorok, döngölők), valamint a munkavégzéshez használt műszereket, szintezőműszereket, mérőműszere- ket, fényképezőgépeket, szkennereket, számítógépeket, nyomtatókat és irodai eszközöket ért lopás, betöréses lopás és rablás károkra;

x. az elektromos berendezések és készülékek üzemelteté- séhez szükségestől eltérő paraméterekkel rendelkező elektromos áram hatására történő meghibásodás miatt keletkező károkra;

y. vagyontárgyak megmagyarázhatatlan eltűnéseként, il- letve leltározás vagy időszakos ellenőrzés alkalmával fel- tárt hiányból eredő károkra vagy veszteségekre, vala- mint amelyeket normalizált hiányként (káló) elszámol- tak vagy elszámolnak; a jelen pont alkalmazásában meg- magyarázhatatlan eltűnés, ha a vagyontárgy eltulajdo- nítása nem bizonyított, nincs nyoma erőszakos cselek- ménynek, illetve az eltűnés és körülményei nem re- konstruálhatók;

z. azokra a károkra, amelyek azért keletkeznek, mert az en- gedélyezési, kivitelezési tervek alapján szükséges mun- kálatokat nem, hiányosan vagy szakszerűtlenül végzik el, különös tekintettel a kármegelőzési munkálatokra vonatkozó építéstechnológiai szabályok megszegésével összefüggésben keletkező károkra (különösen, de nem kizárólagosan a vízelvezetés, illetve csapadék elleni vé- delem körében elvárható óvintézkedések, munkálatok részbeni vagy teljes elmulasztása) – amennyiben ezek közrehatottak a biztosítási esemény bekövetkezésében;

aa. mikroorganizmusok, toxikus hatású penészedések, gom- básodások és ezek hatásainak, következményeinek ká- raira;

ab. az időjárási védelem céljából alkalmazott vagyontár- gyakban időjárási hatás miatt keletkezett károkra;

ac. motorokban keletkezett károkra a motor által beszívott víz vagy a nem megfelelő üzemanyag használata miatt;

ad. állatok okozta károkra (beleértve – de nem korlátozva a kizárást – a molylepkét, férgeket, rágcsálókat, termesze- ket és egyéb rovarokat);

ae. 20 m/s sebességet el nem érő szél nyomó- és szívóhatá- sa, illetve az általa sodort tárgyaknak a biztosított va- gyontárgyakkal történő ütközése miatti károkra;

af. helyiségen belüli légáramlat (huzat) miatt keletkezett károkra;

ag. az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt ke- letkező károkra;

ah. a kockázatviselés helyén az EMS (Európai Makroszeizmi- kus Skála) VI. fokozatát el nem érő földrengés okozta károkra;

ai. belvíz és talajvíz miatti károkra;

aj. szennyeződések eltávolításának költségeire;

ak. olyan károkra, amelyek a biztosított építőgépek és se- gédszerkezetek avultságával, azok karbantartásának el- mulasztásával vagy vonatkozó szabályok be nem tartá- sával okozati összefüggésben keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányossá- gokkal nem volt összefüggésben;

al. olyan károkra, amelyek munkagépek szélvédőiben és/vagy oldalüvegeiben keletkeztek, amennyiben a kár kizárólag ezekre a vagyontárgyakra korlátozódik, de nem vonatkozik a kizárás arra az esetre, ha ugyanazon biztosítási esemény kapcsán a biztosított gép vagy be- rendezés teljes (totál) kárt szenved;

am. a biztosított építési és/vagy szerelési munka során hasz- nált építőgépekben keletkezett olyan károkra, amelyek sűrűn cserélendő alkatrészekben – azaz használatukkal összefüggésben vagy természetükből adódóan fokozott mértékben elhasználódó alkatrészekben, részegységek- ben –, valamint porlasztófúvókákban, fogaskerekekben, meghajtó szíjakban, meghajtóláncokban, gumiabron- csokban, lánctalpakban, nem fémből készült alkatrészek- ben, tömlőkben, tömítésekben, szűrőkben, lámpákban keletkeztek, amennyiben a kár kizárólag ezekre a va- gyontárgyakra korlátozódik, de nem vonatkozik a kizá- rás arra az esetre, ha ugyanazon biztosítási esemény kapcsán a biztosított gép vagy berendezés teljes (totál) kárt szenved;

an. a héjazat teljes vagy részleges megbontásával, illetve a nem elégséges fedéssel összefüggésben keletkezett ká- rokra (nem elégséges a fedés, ha 20 m/s erősségű szél képes megbontani);

ao. olyan károkra, amelyek az épületek tetőzetének/héjaza- tának és födémszerkezetének megbontásával összefüg- gésben bármilyen formában jelentkező csapadék miatt keletkeztek;

ap. a műértéket képviselő vagyontárgyakat ért károk eseté- ben a restaurálási költségekre (a jelen pont értelmezésé- ben restaurálásnak tekintendő a műértéket képviselő va- gyontárgyak állapotának megóvására, élettartamának meghosszabbítására és esztétikai értékének a megőrzé- sére vonatkozó munkák).

4.3. Külön megállapodás hiányában a biztosító kockázatvise- lése nem terjed ki az alábbi saját, illetve idegen tulajdonú va- gyontárgyakra:

a. fólia- és ponyvafedések;

b. kézi és gépi berendezések, amelyek egyedi tömege a 10 kg-ot és/vagy egyedi értéke a 300 000 Ft-ot nem haladja meg;

c. víz- és szennyvízvezetékek, föld alatti csővezetékek;

d. részátadással átadott vagy részátadással üzembe helye- zett létesítményrészek;

e. az építés helyszínén, az építtető olyan meglévő vagyon- tárgyai, amelyek a biztosított/kivitelező kizárólagos fel- ügyelete alatt állnak – ide nem értve az építésnél és/vagy szerelésnél használt gépeket, berendezéseket, felszerelé- seket;

f. katalizátorok, fogyóanyagok, vegyszerek, nyersanyagok, üzemanyagok;

g. építési munkákkal kapcsolatos tervek, rajzok, dokumen- tumok és azok újraelőállítási vagy újrapótlási költségei.

4.4. Külön megállapodás hiányában a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki:

a. szavatossági időszak alatt bekövetkezett károkra;

b. építési és/vagy szerelési ütemtervtől való eltérés miatt ke- letkező vagy súlyosbodó károkra;

x. xxxxxxx, éjszaka vagy munkaszüneti napon végzett mun- kák, expressz fuvarok költségeire;

x. xxxx fuvarok költségeire;

e. gépek és berendezések próbaüzemi időszaka során bekö- vetkező vagy abból eredő károkra;

f. szállítások során vagy azzal összefüggésben keletkező ká- rokra, beleértve a ki- és be-, illetve átrakodást is;

g. a hibás vagy nem megfelelő anyagok miatt bekövetkező károkra és azok pótlásának vagy javításának költségeire;

x. xxxxx tervezés miatti károkra;

i. kútfúrási munkák során bekövetkezett károkra;

j. beszállított, illetve felhasználásra kerülő anyagok, termé- kek, berendezések gyártási hibái miatt keletkezett károk- ra (gyártóművi kockázat);

k. csővezetékek fektetésével kapcsolatos hibakeresés költ- ségeire;

l. folyóvizek, vasúti töltések, utak, nyomvonalas létesítmé- nyek alatti horizontális és irányított ferde fúrása, verti- kális fúrása és sajtolása miatt bekövetkezett károkra;

m. a felszín alatti sérült közművezetékekből vagy egyéb föld alatti berendezésekből kiáramló gáz vagy folyadék rombo- ló hatása miatt keletkezett dologi károkra és költségekre, valamint a kiáramló gáz vagy folyadék pótlási költségére;

n. vandalizmus, vandálcselekmények miatti károkra;

o. az építési és/vagy szerelési munka félbeszakadásából, fel- függesztéséből, szüneteléséből eredő károkra;

p. munkagépek lopáskáraira.

5. A biztosító szolgáltatása

5.1. A biztosító szolgáltatásának felső határát a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt biztosított vagyoncsopor- tokra és vagyontárgyakra megadott biztosítási összegek, a biztosítási eseményekre megadott kártérítési limitek, vona- las létesítmények esetében a szakaszhosszak, a szakaszok maximális darabszáma, továbbá az alkalmazott záradékokra vonatkozóan külön-külön megadott kártérítési limitek, koc- kázati egységek képezik.

5.2. A biztosító szolgáltatási kötelezettségét külön is korlá- tozhatja biztosítási eseményekre kártérítési limit vagy szub- limit megadásával. Ebben az esetben a biztosító szolgáltatá- si (kártérítési) kötelezettségének felső határa a kártérítési limit vagy szublimit.

5.3. Amennyiben egy vagyoncsoporton belül több vagyontárgy biztosított, és ezek közül csak egyesek károsodtak, a biztosító szolgáltatásának felső határa az egyes károsodott vagyontárgyak egyedi értéke.

5.4. A biztosított vagyontárgyak (építési és/vagy szerelési teljesítések, illet- ve az ezekhez használt vagyontárgyak) javítással, a károsodott részek pót- lásával helyreállítható kárai esetén a biztosító a káridőponti helyreállítási költséget téríti meg.

5.5. Az építési és/vagy szerelési teljesítések esetén a helyreállítási költségek

a káresemény időpontjában érvényes azon szükséges, igazolt költségek összege, amelyek a káridőponti állapotnak megfelelő állapot helyreállításá- hoz szükségesek.

5.6. A biztosított vagyontárgyak esetén a helyreállítási költségek azon szükséges, igazolt költségek, melyek a vagyontárgyak káridőponti állapo- tának megfelelő helyreállításához szükségesek.

5.7. Amennyiben a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító csak az eredeti állapot helyreállításának számított vagy – amennyiben a költségek kiszámítása nem lehetséges – becsült költségeit téríti meg. A biztosító a biztosítási szolgáltatás mértékének megállapítá- sánál nem veszi figyelembe a hatósági helyreállítási korláto- zások és a műszaki, technológiai fejlődés miatti többletkölt- ségeket. A hazai kereskedelemben nem beszerezhető va- gyontárgyak esetén a biztosító a belföldön kapható hasonló jellemzőkkel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatóság- gal rendelkező vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

5.8. A biztosító az elfogadott helyreállítási költségekből mindig levonja a biztosított vagyontárgy kora és elhasználó- dása (avulása) következtében fellépő értékcsökkenést és a szerződésben meghatározott önrészesedést.

5.9. A biztosított vagyontárgyak és építési és/vagy szerelési teljesítések, il- letve az ezekhez felhasznált és beépített vagyontárgyak

– teljes (totál) kára esetén a készültségi foknak megfelelő, ténylegesen felmerült költséget;

– részleges kára esetén kár időpontjáig ténylegesen felmerült költségek összegén belül a helyreállítási költséget

téríti meg a biztosító.

5.10. A betelepítésre kerülő növényzetben keletkezett bizto- sítási eseménynek minősülő károkat, továbbá a növényzet-

cserével kapcsolatos eltávolítási, vágási és telepítési költsé- geket a biztosító kizárólag a vagyontárgyat ért teljes (totál) kár esetén téríti meg.

5.11. Műértéket képviselő vagyontárgyakban bekövetkezett térítésköteles károk esetében a biztosító megtéríti a helyre- állítási költséget, azonban az emiatt bekövetkező értékcsök- kenést nem.

5.12. A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontár- gyak esetén (ideértve a gépek, berendezések, készülékek tar- talék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgyak a többi vagyontárgy megrongáló- dása vagy megsemmisülése miatt szenvedtek el.

5.13. Amennyiben egy nyilvánvalóan javításra szoruló káro- sodott vagyontárgyat – végleges vagy a biztosító hozzájáru- lása esetén ideiglenes – helyreállítás nélkül tovább használ- nak, a biztosító egy további kár esetén csak a vagyontárgy azon kárait téríti meg, melyek nincsenek összefüggésben a javítás elmulasztásával.

5.14. A biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat a biz- tosító csak annyiban köteles megtéríteni, amennyiben a kárt szenvedett vagyontárgyak a biztosított építési és/vagy szere- lési tevékenységével kapcsolatosak, illetve amely biztosított vagyontárgyak kockázatviselés helyén történő tárolása a kár időpontjában indokolt és szükséges volt.

5.15. Ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha az a végleges helyreállítás- nak is a részét képezi, és nem növeli a helyreállítási költségek végösszegét.

6. Káreseménnyel kapcsolatos költségek

6.1. Biztosítási esemény bekövetkezésével közvetlen összefüggésben a biz- tosító megtéríti a felmerült, igazolt és indokolt, a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy enyhítését szolgáló intézkedések költségeit, ame- lyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tető- zet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszerkitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szol- gáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel.

6.2. A 6.1. pontban felsorolt költségek összege a biztosító által elismert szolgáltatási összegnek legfeljebb 30%-a, de a biztosítási szolgáltatási összeg és a költségek összege együt- tesen sem haladhatják meg a károsodott vagyontárgyak kár- időponti biztosítási összegét.

II. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

1. Biztosítási esemény

1.1. Biztosítási eseménynek minősülnek a biztosított által a biztosítás tár- gyát képező építési és/vagy szerelési munkák során a biztosítási időszak alatt szerződésen kívül okozott dologi és személyi sérüléses károk, amennyiben a károkozás a biztosított építési és/vagy szerelési munkával közvetlen okozati összefüggésben áll, és ezért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kár- térítési kötelezettséggel tartozik, és amely nem szerepel a kizárások, nem fe- dezett események között.

1.2. Biztosítási eseménynek minősülnek továbbá, a biztosított által a biz- tosítás tárgyát képező építési és/vagy szerelési munkák során a biztosítási időszak alatt környezetszennyezéssel, szerződésen kívül okozott dologi és személyi sérüléses károk, amennyiben a károkozás a biztosított építési és/vagy szerelési munkával közvetlen okozati összefüggésben áll, és ame- lyek bekövetkezte előre nem látható, hirtelen és váratlan, továbbá a nor- mális üzemi folyamattól eltérő (balesetszerű) eseményre vezethetők vissza, valamint megtérítéséért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérí- tési kötelezettséggel tartozik, és amely nem szerepel a kizárások, nem fe- dezett események között.

1.3. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti a biz- tosítási eseménnyel kapcsolatosan bekövetkező, az élet, testi épség és az

egészség személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sérelemdíjat is.

1.4. Szerződésen kívül okozott kárnak minősül a biztosított által a vele a biztosítási szerződésben rögzített és jogszerűen folytatott építési és/vagy szerelési munka végzése során szerződéses kapcsolatban álló személyek va- gyonában a szerződés teljesítése során okozott olyan kár, amely nem a szerződéses kötelezettségek megszegése miatt következett be.

1.5. A biztosító külön megállapodás esetén a felelősségbiztosítási fedeze-

tet kiterjesztheti a biztosítottak egymásnak okozott káraira.

2. Kizárások

2.1. VFÁSZF általános kizárásain, valamint a biztosítási ese- mények fejezet(ek)ben meghatározott kizárásokon túlmenő- en a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – tekintet nélkül a keletkezés okára – nem terjed ki az alábbi károkra, költsé- gekre és veszteségekre:

a. szerződésszegéssel, szerződések hibás teljesítésével oko- zott károkra;

b. közúton végzett építési és/vagy szerelési tevékenységgel összefüggésben keletkezett károkra, amennyiben:

– az építési munkálatok helyszínén a közlekedési rend- szabályok módosításának (különösen: járda- vagy útte- relés, útszűkítés, sebességkorlátozás) megtörténtéről az illetékes engedélyezési szerv által meghatározott és jóváhagyott jegyzőkönyv előzetesen nem készült;

– a jegyzőkönyv felvétele és jóváhagyása nem történik meg annak ellenére, hogy az építési és/vagy szerelési munka egy következő fázisa indokolta volna;

– a módosított szabályok fenntartásáról a biztosított nem gondoskodott;

c. a földterületekben, tereprendezésben, terményekben, er- dőkben és/vagy egyéb növényi kultúrákban okozott ká- rokra;

d. a biztosítottal munkaviszonyban álló személyeket ért munkabalesetből eredő kártérítési igényekre és társada- lombiztosítási megtérítési követelésekre;

e. a forgalmi engedéllyel rendelkező közúti közlekedési esz- közök által okozott károkra, kivéve, ha a kár a jármű munkagépként történő használata során – a forgalomban való részvétel nélkül – keletkezett;

f. vízi és légi járművek által okozott károkra;

g. azokra a károkra, amelyek az építési és/vagy szerelési munkával összefüggésben por, egyéb építési hulladék, törmelék, illetve egyéb, nem biztosítási eseménnyel kap- csolatos levegő- vagy zajszennyezéssel hozható összefüg- gésbe;

h. olyan közigazgatási határozat végrehajtása során oko- zott károkra, amelyek építkezés, bontás, javítás, átalakí- tás, újjáépítés, illetőleg a biztosított épületek, építmé- nyek nem károsodott részeinek bontásának, átalakításá- nak elrendelése következtében keletkeztek;

i. a létesítmény kivitelezésének vagy a szerelésnek a teljes vagy részleges beszüntetésével összefüggésben okozott károkra;

j. az I. Vagyonbiztosítás alapján biztosított vagy biztosítha- tó tételek megvalósítási, ismételt megvalósítási, javítási vagy pótlási költségeire;

k. folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkra, il- letve a bányakárra;

l. magukban a szennyezést okozó dolgokban okozott ká- rokra;

m. a rétegvizekben okozott károkra;

n. a biztosított saját telephelyén bekövetkezett kárra;

o. a biztosított közigazgatási jogi felelőssége körébe tartozó károkra és költségekre, így különösen a környezeti állapot és minőség mérhető, jelentős és kedvezőtlen megváltozá- sából eredő kár felszámolásával és a károkozást megelőző

állapot helyreállításával, illetve károsodott környezeti elem által nyújtott szolgáltatás pótlásával/helyreállításá- val felmerült kiadásokra, költségekre;

p. a védett fajokban és természetes élőhelyekben bekövet- kezett károkra a 2004/35 EU irányelv és az 1995. évi LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól alapján;

q. a bűncselekménnyel okozott károkra (pl. környezetkáro- sítás, termékkárosítás, rongálás);

r. a veszélyes anyagokkal, hulladékokkal okozott károkra;

s. olyan tárgyak elvesztése, elhagyása, eltulajdonítása miatt keletkező károkra, amelyek a biztosított vállalkozók, épít- tetők vagy alvállalkozók és azok alkalmazottainak, dolgo- zóinak tulajdonát képezik, illetve ezek felügyelete, meg- őrzése, ellenőrzése alatt állnak;

t. bármely élő állat által okozott károkra;

u. termékfelelősségi károkra;

v. a bérlői minőségben a bérbeadónak okozott károkra;

w. a bérbeadói minőségben a bérlőnek okozott károkra;

x. személy- és vagyonvédelmi tevékenységgel, vagyonvé- delmi rendszert tervező és szerelő tevékenységgel, ma- gánnyomozói tevékenységgel, pénz és értéktárgy őrzése, szállítása tevékenységgel, illetve ezen tevékenységek szervezésével és irányításával okozott károkra;

y. közterületgondozási, -karbantartási tevékenységgel oko- zott károkra;

z. vibráció, illetőleg a szerkezetek meggyengítése vagy el- távolítása okozta károkra, beleértve az olyan felületi ká- rokat (repedés), amelyek sem a biztosított vagyontárgy, létesítmény állékonyságát, sem a felhasználók biztonsá- gát nem veszélyeztetik;

aa. fuvarozói minőségben okozott károkra;

ab. vasúti és kötöttpályás járművek üzemeltetésével, vasúti és kötöttpályás infrastruktúra üzemeltetésével okozott károkra;

ac. az építési és/vagy szerelési munka félbeszakadásából, szüneteléséből eredő károkra.

2.2. Külön megállapodás hiányában a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki:

a. szavatossági munkák végzése során okozott károkra;

b. meglévő felszín alatti közművezetékekben, a meglévő föld alatti kábelekben és/vagy csővezetékekben vagy egyéb föld alatti berendezésekben keletkező károkra;

c. rezgések, valamint alátámasztások elmozdulása vagy gyengülése miatti károkra;

d. folyóvizek, vasúti töltések, utak, nyomvonalas létesítmé- nyek alatti horizontális és irányított ferde fúrás, vertikális fúrás és sajtolás miatt bekövetkezett károkra.

III. ÜZEMSZÜNET-BIZTOSÍTÁS

1. A biztosítási esemény

1.1. A jelen különös biztosítási feltételek szerint üzemszünet biztosítási eseménynek minősül a biztosítás tárgyát képező építési és/vagy szerelési te- vékenység során, a biztosított létesítményben a kockázatviselési időszak alatt az építés- és szerelésbiztosítási szerződés I. Vagyonbiztosítás szerint meghatározott biztosítási eseménynek minősülő – és az alapbiztosításban meghatározott biztosítási esemény alapján a biztosító szolgáltatás teljesíté- sére köteles – káresemény következményeként a biztosítottnak pénzügyi veszteséget okozó átadási késedelem bekövetkezése.

A jelen különös biztosítási feltételek tekintetében biztosított kizárólag az lehet, aki az építés- és szerelésbiztosítási szerződés I. Vagyonbiztosítás sze- rint biztosított létesítménynek az építési kivitelezési szerződésben megje- lölt megrendelője, és aki a biztosítási szerződésben ilyen minőségben sze- repel.

1.2. Üzemszünet-biztosításra vonatkozó fogalommeghatáro- zások

A biztosító az alábbi fogalmakat egyéb megállapodások hiányában mindig az alábbi meghatározások szerinti jelentéstartalommal használja.

1.2.1. Árbevétel-csökkenés

A tervezett éves nettó árbevétel tényleges kártalanítási időszakra eső részének és a tényleges kártalanítási időszak alatti nettó árbevétel különb- sége.

1.2.2. Átadási késedelem kapcsán felmerülő költségek

Az átadási késedelem miatti nettó árbevétel-kiesés gazdaságos elhárítása, illetve mérséklése érdekében a biztosító előzetes egyetértésével tett szük- séges intézkedések költsége.

Átadási késedelemnek minősül a létesítménynek a biztosított számára vesz- teséget okozó késedelmes ideiglenes átadása az ideiglenes átadás tervezett időpontjához képest, azaz az eredetileg tervezettnél későbbi ideiglenes át- adás, amikor a létesítmény üzembe helyezésének, használatbavételének a beruházási dokumentációban meghatározott időpontja megváltozik.

1.2.3. Bruttó nyereség

A nettó árbevétel és a közvetlen (változó) költségek különbsége. A terve- zett bruttó nyereség meghatározásának alapja a biztosított számviteli do- kumentumai alapján készített éves pénzügyi terv.

1.2.4. Bruttó nyereségkiesés

A tervezett bruttó nyereségráta szorozva az árbevétel-csökkenéssel.

1.2.5. Éves forgalom

Az a becsült forgalmi adat, amely az átadási késedelem bekövetkezése nél- kül a biztosított létesítmény tervezett ideiglenes átadásának kezdetétől szá- mított 12 naptári hónap alatt elérhető lett volna.

1.2.6. Hitelszolgálati költség

A biztosítási esemény bekövetkezte előtt a biztosított tevékenység üzem- szerű végzése céljából megkötött hitel- vagy lízingszerződés tényleges kár- talanítási időszakkal időarányos hitel kamatai, ügyleti kamatai.

1.2.7. Könyvvizsgálói költség

A létesítmény késedelmes ideiglenes átadása miatt a biztosítottnál felme- rült veszteség tételes megállapításával összefüggésben felszámított, a biz- tosítóval előzetesen elfogadtatott költségek.

1.2.8. Közvetett (állandó) költség

Azok a költségviselőkre fel nem osztható általános költségek, amelyek a biztosítottat egy esetleges üzemszünet alatt is terhelik. Nagysága független az árbevétel változásától.

1.2.9. Közvetlen (változó) költség

Azok a költségek (ráfordítások), amelyek az üzleti forgalommal arányosan változnak, pl. áru- és anyagbeszerzési költségek, beszállítások és szolgálta- tások – kivéve a tevékenység fenntartásához szükséges költségeket –, for- galmi adó, áruforgalmi adó, jogdíjak, engedélyezési költségek és egyéb, a forgalomtól függő költségek.

1.2.10. Maximális kártalanítási időszak

A maximális kártalanítási időszak az építés- és szerelésbiztosítási szerződés

III. Üzemszünet-biztosítás fejezetében meghatározott azon időtartam, amely a biztosított létesítmény ideiglenes átadásának tervezett időpontjá- val kezdődik és a maximális kártalanítási időszak tartamának végével szű- nik meg.

A maximális kártalanítási időszak tartamát a felek a szerződéskötéskor elő- zetes becslés alapján határozzák meg a biztosított létesítmény esetleges káresemény utáni helyreállításának várható időtartamára figyelemmel.

1.2.11. Tényleges kártalanítási időszak

A tényleges kártalanítási időszak azon időtartam, amely a biztosított léte- sítmény ideiglenes átadásának tervezett időpontjával kezdődik, valamint a létesítmény tényleges ideiglenes átadásával, de legkésőbb a maximális kár- talanítási időszak tartamának végével szűnik meg.

1.2.12. Tervezett bruttó nyereségráta

A bruttó nyereség és a nettó árbevétel hányadosa.

1.2.13. Tervezett éves nettó árbevétel

Egy naptári évben a biztosított létesítmény hasznosításának – bérbeadásá- nak, termelési, üzemi vagy egyéb célú felhasználásának –, illetve más, a biz- tosított létesítményhez kötődő szolgáltatások ellenértékeként, a biztosított részére közvetve vagy közvetlenül kifizetett, illetve kifizetendő összeg; az

általános forgalmi adó és az üzleti vagy más jogcímen adott engedmények nélkül.

1.2.14. Veszteség

Az átadási késedelem miatt a biztosítottnál a tényleges kártalanítási időszak alatt felmerült bruttó nyereségkiesés és/vagy költségnövekedés.

2. A biztosító kockázatviselésének kezdete és vége

2.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában a biztosító kocká- zatviselésének kezdete az ideiglenes átadásnak az építés- és szerelésbizto- sítási szerződés jelen fejezetében megjelölt tervezett időpontja, amely a biz- tosított létesítmény használatbavételének kezdő időpontja, a szavatossági időszak kezdete a pénzügyi elszámolástól függetlenül.

2.2. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában a biztosító koc- kázatviselése a tényleges kártalanítási időszak lejártával, de legkésőbb a maximális kártalanítási időszak lejártának időpontjában szűnik meg.

3. A biztosítási összeg

3.1. Jelen különös biztosítási feltételek szerint a biztosítási összeg a bizto- sítási szerződésben meghatározott alábbi részösszegekből áll:

a. a maximális kártalanítási időszakra tervezett bruttó nyereség;

b. az átadási késedelem kapcsán felmerülő költségek és

c. a könyvvizsgálói költségek.

Az egyes részösszegek egymástól függetlenek, nem csoportosíthatók át.

3.2. Az átadási késedelem kapcsán felmerülő költségek meghatározása a várható legmagasabb költségek figyelembevételével történik.

3.3. A könyvvizsgálói költségekre vonatkozóan az építés- és szerelésbiztosítá- si szerződés jelen fejezetében önálló biztosítási összeg határozható meg.

4. Önrészesedés

A VÁSZF-ben meghatározottakon túlmenően a biztosító, amennyiben a biztosítási szerződés jelen fejezetében a felek az önrészesedést önrészese- dési időszakban határozták meg, akkor azt az alábbi definíció szerint kell, hogy alkalmazzák.

4.1. Önrészesedési időszak

Az önrészesedési időszak a tényleges kártalanítási időszakon belüli, naptá- ri napokban meghatározott időtartam. A biztosító szolgáltatási kötelezett- sége nem terjed ki az önrészesedési időszakot meg nem haladó üzemszü- net miatti veszteségre.

4.2. Az önrészesedés összegét a biztosító úgy számítja ki, hogy a tényleges

kártalanítási időszak alatt bekövetkezett veszteség átlagos napi összegét megszorozza az önrészesedési időszak napjainak számával.

4.3. Az önrészesedés összegét a szolgáltatás összegéből a biztosító levonja.

5. Kizárások

A biztosító a VÁSZF-ben meghatározott kizárásokon túlme- nően nem téríti meg, ha a veszteség oka:

a. nem a biztosítási szerződés I. Vagyonbiztosítás szerinti fe- dezetbe vont biztosítási esemény következménye;

b. kizárólag az építés- és szerelésbiztosítási szerződés vala- mely kiegészítő záradéka alapján merül fel, kivéve, ha az üzemszünet-biztosítási fedezet ilyen értelmű kiterjesztésé- hez a biztosító írásban is hozzájárult;

c. az építésnél használt gépek és berendezések belső meghi- básodása, így különösen elektromos vagy mechanikai meghibásodás, törés vagy üzemzavar, hűtő- vagy egyéb technológiai folyadékok megfagyása, nem megfelelő kenés, az olaj vagy a hűtőfolyadék hiánya;

d. a kockázatviselési helyen lévő, beépítésre vagy beszere- lésre nem kerülő, de az építési és/vagy szerelési tevékeny- ség folytatásához szükséges és a biztosítási szerződésben tételesen vagy vagyoncsoportonként feltüntetett vagyon- tárgyakat, illetve bármely jogcímen a biztosított birtoká- ban levő, beépítésre vagy beszerelésre nem kerülő va- gyontárgyakat ért káresemény;

e. a biztosított által a pénzügyi elszámolástól függetlenül

már birtokba vett vagy már üzembe helyezett vagyontár- gyakat ért káresemény;

f. a kivitelezési munkák elvégzéséhez szükséges szolgáltatás hiánya vagy megszűnése, ellehetetlenülése, illetve bár- mely, a biztosított építési és/vagy szerelési tevékenység végzéséhez szükséges anyag, eszköz, gép, berendezés, operációs rendszer hiánya, károsodása, megsemmisülése, meghibásodása vagy sérülése;

x. xxxxxxx által elrendelt szigorító vagy korlátozó intézkedés következtében fellépő károk;

h. finanszírozási hiány, illetve pénzügyi fedezet, pénzügyi eszközök hiánya miatt fellépő károk;

i. biztosítási eseményt követően végrehajtott változtatások, bővítések, minőségjavítás, illetve hibaelhárítás vagy hiá- nyosságok megszüntetése miatti károk;

x. xxxxxxx szerződésszegés, megrendelések késedelmes tel- jesítése vagy nem teljesítése, olyan üzleti veszteség, üz- letvesztés, amely bérleti szerződés, licence vagy megren- delések felfüggesztéséből, megszűnéséből vagy felmon- dásából ered.

6. A biztosító mentesülése

6.1. A VÁSZF-ben leírtakon túlmenően a biztosító mentesül helytállási kötelezettsége alól, ha a szerződő fél és/vagy a biztosított nem teljesítette a közlési és változásbejelentési kötelezettségét – különösen, ha a biztosított a III. Üzemszü- net-biztosítás 9. pontjában foglalt kötelezettségét megsérti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

6.2. A biztosító mentesül helytállási kötelezettsége alól, ha képviselője által az átadási késedelem elhárítása vagy csök- kentése érdekében előírt szükséges intézkedést a biztosított nem tette meg, és az elmulasztott intézkedéssel a késedelem elkerülhető lett volna (III. Üzemszünet-biztosítás 8. pont).

7. A biztosítási szolgáltatás

A VÁSZF-ben foglaltak helyett a III. Üzemszünet-biztosítás fejezetben a biz- tosító szolgáltatására az alábbi rendelkezések vonatkoznak.

7.1. A biztosító a biztosítási eseménynek minősülő átadási késedelem kap- csán a tényleges kártalanítási időszak alatt keletkezett veszteséget téríti meg az építés- és szerelésbiztosítási szerződés III. Üzemszünet-biztosítás fejezetében meghatározott biztosítási összegeken belül, az önrészesedéssel csökkentve, forintban, a 7.2.-7.5. pontok szabályai szerint.

7.2. A biztosítási szolgáltatás összege, a veszteség megállapításának sza- bályai:

7.2.1. A bruttó nyereségkiesés miatti veszteség a tervezett éves nettó ár- bevétel tényleges kártalanítási időszakra eső részének és a tényleges kárta- lanítási időszak alatti nettó árbevétel különbségének, valamint a tervezett bruttó nyereségrátának a szorzata.

7.2.2. Az átadási késedelem kapcsán felmerült költségek miatti veszteség

az átadási késedelem miatti nettó árbevétel-kiesés gazdaságos elhárítása, illetve mérséklése érdekében a biztosító előzetes egyetértésével tett szük- séges intézkedések költsége.

7.2.3. A veszteség csökkentése érdekében felmerülő költségek – ideértve a biztosított/szerződő által az üzemszüneti kár mértékének meghatározá- sához ténylegesen igénybe vett könyvvizsgálói költségeket – összege nem lehet nagyobb, mint az ily módon elkerülni kívánt bruttó nyereségkiesés.

7.3. Amennyiben a maximális kártalanítási időszakra tervezett bruttó nye-

reségre meghatározott biztosítási összeg kisebb, mint a számviteli doku- mentumok szerint ezen időszakra tervezett bruttó nyereség, akkor a bizto- sító a veszteséget olyan arányban téríti meg, ahogyan e két összeg egy- máshoz aránylik.

7.4. A bruttó nyereségkiesés kiszámítása során a bruttó nyereségráta és a tervezett éves forgalom meghatározásakor különösen az alábbiakat kell figyelembe venni:

a. a biztosított létesítmény ideiglenes átadásának kezdetétől számított 12 hónapban elért eredményt;

b. az üzleti tervet;

c. azokat a változásokat és különleges körülményeket, amelyek a késede- lem bekövetkezése nélkül is hatással lettek volna a biztosított létesít- mény üzemelésének eredményére;

d. azokat a lehetséges eseményeket és különleges körülményeket, ame- lyek a biztosított létesítmény üzemelésére annak megkezdése után fej- tik ki hatásukat.

A biztosított köteles a biztosítóhoz becsatolni a 7.4. a. és b. pontokban foglalt üzleti eredményét alátámasztó iratokat, valamint közölni a 7.4. c. és

d. pontokban foglaltakat, melyek alátámasztják, hogy a késedelem bekö- vetkezése nélkül milyen üzleti eredményt hozott volna a biztosított létesít- mény az ideiglenes átadását követően.

7.5. Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán a biztosított létesítmény- ben keletkezett kár helyreállítása nem az eredeti állapotnak megfelelően történt, és/vagy a helyreállítást bővítéssel vagy újabb tárgyi eszközök be- szerzésével is egybekötötték, a biztosított nem igényelheti az ebből eredő veszteség megtérítését. Az ebből eredő késedelem nem számít be a tény- leges kártalanítási időszakba, és nem nyújtja meg a maximális kártalanítá- si időszakot.

7.6. Az átadási késedelem elkerülésével vagy mérséklésével – a tényleges kártalanítási időszak rövidítésével – összefüggésben felmerült és a biztosí- tóval előzetesen egyeztetett költség akkor is a biztosítót terheli, ha az nem vezetett eredményre.

8. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkeztekor

Amennyiben olyan esemény következik be, amely a biztosított létesítmény átadásában késedelmet okozhat és/vagy amely az üzemszünet-biztosítási fel- tételek alapján szolgáltatási kötelezettséghez vezethet, a biztosított köteles:

a. erről a biztosítót haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül értesíteni;

b. a biztosító előzetes hozzájárulása alapján minden észszerű intézkedést megtenni annak érdekében, hogy az átadási késedelmet, a biztosítási esemény bekövetkezését, illetve a káreseményből eredő késedelem mi- atti veszteséget elkerülje vagy a minimálisra csökkentse;

c. a biztosító részére átadni az összes olyan számlakönyvet és egyéb üzleti könyvet, kifizetési számlát, mérlegkimutatást és egyéb dokumentumot, bizonyítékot, információt és minden olyan adatot, amelyek a kárigény el- bírálásához, a kár mértékének megállapításához szükségesek; a létesít- mények kivitelezésére alakult cégek esetében a hatályos jogszabályi elő- írások szerinti dokumentáció szükséges, továbbá az üzleti tervek és az azokat alátámasztó dokumentumok elérhetőségét kell biztosítani;

d. a biztosító és az általa felhatalmazott személyek részére bejárást bizto- sítani a káresemény helyszínén annak érdekében, hogy a felelős kivite- lezővel vagy alvállalkozóval folytatott közvetlen tárgyalások során meg- állapíthassák a késedelem bekövetkeztének valószínűségét, a késede- lem várható mértékét;

e. átadási késedelem esetén a biztosító részére bejelenteni a veszteség becsült mértékét, továbbá, hogy milyen módon lehet elkerülni vagy mi- nimálisra csökkenteni a késedelmet a biztosított létesítmény ideiglenes átadásának tervezett időpontjához képest; valamint elfogadni, hogy a biztosító képviselői a késedelem elhárítása vagy csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket jogosultak meghatározni.

9. A biztosított és a szerződő fél közlési, változás- bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettsége

A VÁSZF-ben foglaltakon túlmenően a biztosítottnak/szerződőnek a közlé- si, változásbejelentési és adatszolgáltatási kötelezettsége a következőkre is kiterjed.

9.1. A közlési kötelezettség

A biztosított/szerződő köteles a szerződéskötéskor nyilatkozni, hogy a számviteli törvény szerinti eredmény kimutatása összköltségeljárással, illet- ve forgalmi költség eljárással készül.

A biztosított/szerződő fél köteles a szerződéskötés előtt átadni a biztosított létesítmény üzemelésére vonatkozó üzleti tervét. Az üzleti tervben szerep- lő adatokat a biztosító a biztosítási díj számításánál felhasználhatja. Az üz- leti terv a biztosítási szerződés része.

9.2. Változásbejelentési kötelezettség

A biztosított/szerződő köteles a biztosítónak haladéktalanul, de a tudo- másszerzést követően legfeljebb 8 (nyolc) napon belül írásban bejelenteni a lényeges körülmények változását, valamint minden olyan lényeges válto- zást, amely kihat a biztosító kockázatviselésének mértékére.

A felek az alábbi körülmények változását tekintik lényegesnek:

– a szerződés mellékletét képező eredeti ütemterv módosítása;

– a tervdokumentációban foglalt kivitelezési munkák módosítása;

– a tervdokumentációban előírt építési mód megváltoztatása, módosítása;

– a vagyon megóvásához fűződő érdek megváltozása.

9.3. Adatszolgáltatási kötelezettség

A biztosított/szerződő köteles a biztosított kivitelezési munkák készültségi fo- káról, az eltelt időszakban már elvégzett munkákról, a munkákra kihatással

lévő rendkívüli eseményekről, az egyéb lényeges körülményekről az üzem- szünet-biztosítási szerződésben meghatározott időközönként, illetve külön megállapodás hiányában kéthavonta összefoglaló jelentést küldeni a biztosí- tó részére. A mindenkori adatszolgáltatás költségei a biztosítottat terhelik. A biztosított az ideiglenes átadás időpontjának megváltozására utaló kö- rülményeket a biztosítónak haladéktalanul köteles bejelenteni.

9.4. A biztosított a mindenkori számviteli előírások (számviteli törvény) szerint nyilvántartásait úgy köteles megszervezni és vezetni, hogy a költ- séghely és költségnem szerinti ráfordítások a terv és a tényállapot szerint ellenőrizhetők legyenek. A biztosított köteles üzleti könyveit, mérlegeit, egyéb üzleti dokumentumait legalább 8 (nyolc) évig megőrizni és olyan helyen és módon tárolni, hogy azok egy esetleges kár esetén ne semmisül- jenek meg.

ZÁRADÉKOK

A jelen különös biztosítási feltételekben felsorolt záradékok alapján biztosí- tási szolgáltatást csak akkor teljesít a biztosító, ha a biztosítási szerződés tar- talmazza az I. Vagyonbiztosítás, illetve a II. Felelősségbiztosítás fejezet szerinti fedezetet is. Üzemszünet-biztosítás kiegészítő fedezethez jelen különös biztosítási feltételek alapján záradék nem köthető.

001. Záradék: A sztrájk, zavargás és polgári megmozdulás kö- vetkeztében fellépő károk fedezete

1. A jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyásával az I. Vagyonbiztosítás szerinti fedezet kiterjed azok- ra a károkra is, amelyek közvetlen következményei az alábbiakban felsorolt eseményeknek:

a. az olyan személyek cselekedetei, akik másokkal együtt megzavarják a közrendet és közbiztonságot (akár sztrájkkal vagy munkáskizárással – munkáskizárás a munkahely munkáltató által történő bezárása annak érdekében, hogy a munkásokat bizonyos munkakörülmények elfogadá- sára kényszerítse – van ez kapcsolatban, akár nem);

b. hatóság olyan intézkedései, melyeknek célja a jelen záradék 1. a. pont- ban leírt rendzavarás megakadályozása vagy annak megkísérlése, illető- leg az ilyen rendzavarás következményeinek enyhítése;

c. sztrájkolók vagy kizárt munkások szándékos cselekedetei, amelyeknek célja a sztrájk folytatása vagy a kizárással szembeni ellenszegülés;

x. xxxxxxx olyan intézkedései, melyek a fenti cselekedetek megelőzésére vagy következményeinek enyhítésére irányulnak.

2. A jelen záradék szerinti biztosítási fedezet nem vonatkozik

azokra a károkra, amelyek

a. a munka teljes vagy részleges szüneteltetéséből, továbbá valamely munkafolyamat vagy művelet késedelméből, il- letőleg átmeneti megszakításából vagy végleges leállítá- sából származnak (következményi károk);

b. hatóság által foganatosított kisajátítás, végrehajtás vagy elkobzás miatti időleges vagy tartós birtokon kívül kerü- lésből származnak;

c. épületek jogellenes elfoglalása miatti időleges vagy tar- tós birtokon kívül kerülésből erednek.

3. A biztosítási fedezet továbbra sem terjed ki azokra a ká- rokra, amelyek közvetett vagy közvetlen következményei az alábbi eseményeknek:

a. háború, polgárháború, invázió, külső ellenség tevékenysé- ge, hadi állapot (függetlenül attól, hogy az hivatalosan bejelentésre került-e vagy sem);

b. lázadás, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, katonai vagy népfelkelés, ellenforradalom, forradalom, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következté- ben hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki;

c. terrorcselekmény (olyan cselekmény, amely különösen, de nem kizárólagosan erő vagy erőszak és/vagy fenyegetés alkalmazására irányul bármely személy vagy személyek csoportja(i) által függetlenül attól, hogy politikai, vallási, ideológiai összefüggésben, színezettel vagy hasonló indí- tékból, valamely szervezettel vagy kormánnyal összefüg- gésben vagy annak oldalán lépnek fel, és ami valamely kormány befolyásolására vagy a társadalom, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul).

4. Amennyiben a biztosító valamely peres vagy peren kívüli eljárás során arra hivatkozik, hogy a bekövetkezett kárra a jelen záradék 2. vagy 3. pont- ja alapján a biztosítási fedezet nem terjed ki, a biztosítottat terheli annak bizonyítása, hogy az adott biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselé- se kiterjed.

5. A biztosító egy káresemény kapcsán a káresemény bekövetkezésétől számított 168 órás megszakítás nélküli időtartam alatt bekövetkezett ká- rokat téríti meg a biztosítási szerződésben (ajánlaton, kötvényben) megha- tározott összeg erejéig, az önrészesedés levonásával.

6. A záradékra vonatkozó kártérítési limitet a biztosítási szer- ződés tartalmazza. Ennek hiányában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kockázatokra.

002. Záradék: Keresztfelelősség

A jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyásával a II. Felelősségbiztosítás szerinti fedezet a biztosítá- si szerződésben megnevezett biztosítottakra úgy alkalmazandó, mintha valamennyien külön építés- és szerelésbiztosítási szerződést kötöttek volna.

A jelen záradék szerint a biztosítási fedezet tekintetében nem alkalmazan- dó a Vállalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató több biztosított egymásnak okozott káraira vonatko- zó kizárása.

Ezen záradék alapján sem nyújt fedezetet a biztosító és nem téríti meg:

a. az olyan vagyontárgyakban vagy teljesítésekben bekövet- kező dologi károkat, melyeket a feltételek I. Vagyonbizto- sítás szerinti fedezet alapján biztosítottak vagy biztosít- hattak volna; ideértve azokat is, amelyek valamilyen szol- gáltatáskorlátozás (pl. kártérítési limit vagy önrészesedés) miatt a vagyonbiztosítás alapján nem térülnek meg;

b. a biztosított munkavállalója által elszenvedett munkabal- eset miatt bekövetkezett, a munkáltatói felelősség köré- be tartozó, illetőleg az egyéb szervezett munkavégzés ke- retében foglalkoztatott személyek foglakoztatásából eredő olyan károkat, amelyek a biztosított munkáltatói felelősségbiztosítása keretében térülnek vagy térülné- nek, ha a munkáltatói felelősségbiztosítást megkötötték volna, ideértve azokat is, amelyek valamilyen szolgálta- táskorlátozás (pl. kártérítési limit vagy önrészesedés) miatt a munkáltatói felelősségbiztosítás alapján nem té- rülnek meg.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a felelősségbiztosítás alapján egyetlen biztosítási esemény (ideértve a sorozatkárt is) esetén sem haladhatja meg az építés- és szerelésbiztosítá- si szerződés II. Felelősségbiztosítás kártérítési limitösszegét. A biztosítottak valamelyikét vagy mindegyikét terhelő kártérítési kötele- zettség esetében a biztosító helytállási kötelezettsége mindösszesen nem haladhatja meg a biztosítási szerződés teljes kockázatviselési tartamára meghatározott II. Felelősségbiztosítás kártérítési limitösszegét.

A záradékra vonatkozó kártérítési limitet a biztosítási szerző- dés tartalmazza. Ennek hiányában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kockázatokra.

003. Záradék: Szavatossági munkák fedezete

A jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan ér- vényben hagyásával a II. Felelősségbiztosítás szerinti fedezetet kiterjesztik a záradékban meghatározott és a biztosítási szerződésben rögzített szava- tossági időszakra, amely alapján a biztosító megtéríti azokat az építési, sze- relési teljesítésben keletkező károkat, amelyeket a biztosított a szerződés szerint rá háruló szavatossági munkák teljesítése közben okoz.

A biztosító kockázatviselési időszaka jelen záradék tekintetében a biztosí- tási szerződésben meghatározott időtartamra vonatkozik. A kockázatvise- lési időszak akkor kezdődik, amikor a szerződés alapfedezetének kockázat- viselése a biztosított építési és/vagy szerelési teljesítés tekintetében szabály- szerű átadás/üzembe helyezés következtében megszűnik, de legkésőbb a biztosítási szerződésben meghatározott alapfedezet kockázatviselési idő- szakának lejártával kezdődik.

Eltérő időpontban átadott rész építési és/vagy szerelési teljesítések esetén a kockázatviselés kezdete eltérő. Amennyiben a biztosított igazolja az oko- zott kár szakszerű helyreállítását vagy megtérítését, úgy a szolgáltatásra ő jogosult. Amennyiben ennek igazolása elmarad, a biztosító a szolgáltatását a károsult részére teljesíti.

A záradékra vonatkozó kártérítési limitet és a kockázatvise- lési időszakot a biztosítási szerződés tartalmazza. Ennek hiá- nyában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kocká- zatokra.

004. Záradék: Szavatossági munkák kiterjesztett fedezete

A jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan ér- vényben hagyásával az I. Vagyonbiztosítás és a II. Felelősségbiztosítás sze- rinti fedezetet kiterjesztik a záradékban meghatározott és a biztosítási szer- ződésben rögzített szavatossági időszakra, amelyben a biztosító az olyan, a biztosított építési és/vagy szerelési teljesítésben keletkező károkat téríti meg:

a. amelyeket a biztosított a szerződés szerint rá háruló szavatossági mun- kák teljesítése közben okoz;

b. amelyek a szavatossági időszak alatt keletkeznek, amennyiben ezeknek a károknak a kiváltó okai az építési, illetve a szerelési idő alatt, az átvé- teli bizonylat kiállítása előtt elkövetett hibákra vezethetők vissza.

A biztosító kockázatviselési időszaka jelen záradék tekintetében a biztosí- tási szerződésben meghatározott időtartamra vonatkozik. A jelen záradék kockázatviselési időszaka akkor kezdődik, amikor a szerződés alapfedeze- tének kockázatviselése a biztosított építési és/vagy szerelési teljesítés tekin- tetében szabályszerű átadás/üzembe helyezés következtében megszűnik, de legkésőbb a biztosítási szerződésben meghatározott alapfedezet kocká- zatviselési időszakának lejártával kezdődik.

Eltérő időpontban átadott rész építési és/vagy szerelési munka esetén a kockázatviselés kezdete eltérő. Amennyiben a biztosított igazolja az oko- zott kár szakszerű helyreállítását vagy megtérítését, úgy a szolgáltatásra ő jogosult. Amennyiben ennek igazolása elmarad, a biztosító a szolgáltatását a károsult részére teljesíti.

A záradékra vonatkozó kártérítési limitet és a kockázatvise- lési időszakot a biztosítási szerződés tartalmazza. Ennek hiá- nyában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kocká- zatokra.

005. Záradék: Építési és/vagy szerelési ütemtervtől való eltérés A jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés – jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyásával – az alábbiakkal egészül ki.

a. Az építési és/vagy szerelési ütemterv és a hozzá kapcsolódó műszaki le- írások a biztosítási szerződés mellékletét alkotják.

b. A biztosító nem térít olyan az I. Vagyonbiztosítás és a II.

Felelősségbiztosítás fejezetek szerinti károkat, amelyek az építési és/vagy szerelési ütemtervtől való eltérésből szár- maznak vagy ezáltal súlyosbodnak, amennyiben az ütem- tervtől való eltérés mértéke meghaladja a szerződésben a jelen záradékra meghatározott időtartamot.

A szerződő köteles az építési és/vagy szerelési ütemtervet a biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg a biztosítónak vagy képviselőjének átadni. Ezen okiratok módosítása esetén a szerződő köteles a módosított okira- tokat – a változásbejelentési kötelezettsége körében – az okirat módosítá- sát követő 8 napon belül a biztosítónak vagy képviselőjének rendelkezésé- re bocsátani. Ennek hiányában az ajánlat aláírásával egyidejűleg átadott okiratokban foglaltakat tekintik a felek irányadónak.

A záradékra vonatkozó kártérítési limitet a biztosítási szerző- dés tartalmazza. Ennek hiányában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kockázatokra.

006. Záradék: Túlórák, továbbá munkaszüneti napokon, ille- tőleg éjszaka végzett munkák, valamint az expressz fuvarok többletköltségeinek fedezete

A jelen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítá- si szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyásával az I. Vagyonbiztosítás szerinti fedezet az alábbiakkal egészül ki.

1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a túlórák, továbbá a

munkaszüneti napokon, illetőleg éjszaka végzett munkák, valamint az ex-

pressz fuvarok (kivéve a légi fuvart) miatt felmerült többletköltségekre is.

2. Az ilyen többletköltségeket csak akkor téríti meg a biztosító, ha azok a biztosított vagyontárgyaknak a – biztosítási szerződés alapján – megtérülő káraival összefüggésben merülnek fel.

3. Amennyiben a károsodott vagyontárgyak alulbiztosítottak, akkor a jelen záradék alapján fizetendő többletköltségek összege az alulbiztosítottság arányában csökken.

A záradékra vonatkozó kártérítési limitet a biztosítási szerző- dés tartalmazza. Ennek hiányában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kockázatokra.

007. Záradék: A légi fuvarok többletköltségeinek fedezete

A jelen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítá- si szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyásával az I. Vagyonbiztosítás szerinti fedezet az alábbiakkal egészül ki.

1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a jelen záradék alapján kiterjed a

légi fuvarok többletköltségeire is.

2. Az ilyen többletköltségeket csak akkor fizeti a biztosító, ha azok a biz- tosított vagyontárgyaknak a – biztosítási szerződés alapján – megtérülő ká- raival összefüggésben merülnek fel.

3. Amennyiben a károsodott vagyontárgyak alulbiztosítottak, akkor a jelen záradék alapján fizetendő többletköltségek összege az alulbiztosítottság arányában csökken.

A záradékra vonatkozó kártérítési limitet a biztosítási szerző- dés tartalmazza. Ennek hiányában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kockázatokra.

008. Záradék: A földrengésveszélyes övezetben létesülő épít- ményekre vonatkozó külön feltétel

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan ér- vényben hagyásával a biztosító kizárólag akkor téríti meg földrengésveszé- lyes övezetben lévő kockázatviselési helyen a földrengésből eredő, az I. Va- gyonbiztosítás és/vagy a II. Felelősségbiztosítás fejezetek szerinti károkat, ha a biztosított bizonyítja, hogy a tervezésnél a földrengés kockázatot a helyi viszonyoknak megfelelően tervezték és figyelembe vették, tehát a földrengés kockázatnak megfelelő alapozási módokat, építési anyagokat és kivitelezői eljárásokat alkalmaztak.

009. Záradék: Földrengés károk kizárása

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés – jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyásával – az alábbiakkal egészül ki.

A biztosító nem téríti meg azokat az I. Vagyonbiztosítás

és/vagy a II. Felelősségbiztosítás fejezetek szerinti károkat, amelyek közvetve vagy közvetlenül földrengés következmé- nyei, vagy arra vezethetők vissza.

010. Záradék: Árvíz vagy magas vízállás okozta károk kizárása Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés – jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyásával – az alábbiakkal egészül ki.

A biztosító nem téríti meg azokat az I. Vagyonbiztosítás és/vagy a II. Felelősségbiztosítás fejezetek szerinti károkat, amelyek közvetve vagy közvetlenül árvíz károsító hatása vagy magas vízállás következtében keletkező buzgárok és fakadóvizek károsító hatása következtében merültek fel, vagy arra vezethetők vissza.

011/114. Záradék: Sorozatkárok

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés – jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyásával – az alábbiakkal egészül ki.

Amennyiben a kár hibás tervezés, hibás anyag felhasználása vagy hibás ki- vitelezés miatt ugyanazon okból ered (sorozatkár), akkor a biztosító a biz- tosított kivitelezésben, annak részeiben, az azonos típusú gépekben, be-

rendezésekben keletkezett károkat az alábbi mértékben téríti meg a bizto- sítási szerződésben meghatározott káreseményenkénti önrész levonásával:

a. az első két kár 100%-át;

b. a harmadik kár 80%-át;

c. a negyedik kár 60%-át.

A negyedik kárt követő további károkat a biztosító nem térí- ti meg.

012. Záradék: Viharos szél okozta károk és az azzal kapcsolat- ban bekövetkezett vízkárok és felelősségi kárigények kizárása Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyásával a biztosító nem téríti meg azokat az I. Vagyonbiz- tosítás és/vagy a II. Felelősségbiztosítás fejezetek szerinti károkat, amelye- ket közvetve vagy közvetlenül olyan viharos szél okoz, amelynek széllöké- si sebessége nem éri el a 20 m/s-ot, továbbá nem téríti meg az ilyen vi- harral kapcsolatban vagy annak következményeként bekövetkezett vízká- rokat sem.

013. Záradék: Kockázatviselési helyeken kívül tárolt vagyon- tárgyak fedezete

A jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan ér- vényben hagyásával az I. Vagyonbiztosítás szerinti fedezet az alábbiakkal egészül ki.

1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed az ajánlatban megneve- zett kockázatviselési helyen (az építési és/vagy szerelési helyszínen) kívül tá- rolt biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra, amelyek a biztosítá- si szerződés jelen záradékában meghatározott kockázatviselési helyen kö- vetkeznek be.

2. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének jelen záradékhoz kapcsolódó

további feltétele az alábbi kármegelőzési intézkedések megtétele:

a. A biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló konténer vagy táro- ló – a betöréses lopás definícióban leírtak értelmezésében – megfelelő- en lezártnak és behatolás ellen védettnek minősül.

b. A tárolók egymástól tűzgátló falazattal, nyílászárókkal és átvezetéssel vannak elválasztva, ennek hiányában egymástól való távolságuk legalább 20 méter, éghető tárolt anyagok esetében 50 méter, mely távolságon belül a tűz terjedését lehetővé tevő anyagok nem tárolhatók.

c. A tárolók magasabban helyezkedjenek el, mint az adott helyszínen az elmúlt 20 évben észlelt legmagasabb vízállás.

d. Tárolási helyenként/egységenként a tárolt vagyontárgyak értéke nem haladhatja meg a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási ér- téket.

3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki:

a. a gyártónál, forgalmazónál vagy szállítónál előállított, fel- dolgozott vagy tárolt vagyontárgyakban keletkezett ká- rokra;

b. lopás biztosítási esemény miatt keletkezett károkra.

A záradékra vonatkozó kártérítési limitet a biztosítási szerző- dés tartalmazza. Ennek hiányában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kockázatokra.

100. Záradék: Gépek és berendezések próbaüzeme

A jelen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítá- si szerződés – jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvény- ben hagyásával – az alábbiakkal egészül ki.

1. A biztosítási fedezet a próbaüzemre és próbaterhelésre legfeljebb az első

próbaüzem vagy próbaterhelés megkezdésétől számítva a szerződésben rögzített időszakra, ennek hiányában legfeljebb 30 napra vonatkozik.

2. Amennyiben valamely üzemrész, illetőleg valamely gépek vagy azok el-

különíthető szerkezeti elemeinek próbaüzeme és/vagy próbaterhelése megtörtént, készre jelentése vagy átadás-átvétele megvalósult, akkor ezek- re a vagyontárgyakra vonatkozóan megszűnik a biztosító kockázatviselése (a felsoroltak közül a legkorábbi esemény időpontjában). A többi biztosított vagyontárgyra a vagyonbiztosítási fedezet változatlanul fennáll.

3. A jelen záradék alapján a biztosító nem téríti meg azokat a vagyonbiztosítási károkat, amelyek a gépek és berendezések próbaüzemén túlmutató üzemszerű működés, tevékenység következményei.

4. A biztosító nem téríti meg a használt vagy nem garanciális gépek, berendezések esetében a próbaüzem megkezdésétől számított 14. naptári nap elteltét követően a próbaüzemmel közvetlen összefüggésben keletkezett károkat.

5. A próbaüzem alatt lévő gépek és berendezések tekinteté- ben a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek hibás tervezés, hibás anyagok, öntési hibák vagy hibás üze- meltetés következményei, kivéve, ha a kár oka szerelési hiba.

101. Záradék: Alagút- és tárnaépítés külön feltételei

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan ér- vényben hagyásával biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatása azoknak a költségeknek a térítésére korlátozódik, amelyek a károsodott vagyontárgyaknak közvetlenül a kár bekövetkezését megelőző időpontnak megfelelő műszaki állapotára történő helyreállítása érdekében merülnek fel, azonban nem haladhatja meg – ellenkező megállapodás hiá- nyában – a közvetlenül károsodott szakasz eredeti folyóméter arányos kivi- telezési költségének 100%-át.

Alagút: az olyan építészeti műtárgy, amely közlekedési pályát vagy köz- műveket magába foglalva azok felszín alatti vezetését teszi lehetővé.

Tárna: olyan felszín alatti építészeti műtárgy, amely jellemzően kutatási és feltárási célokra szolgál a megépítendő alagutakhoz.

A biztosító nem téríti meg:

a. az omladékos, tőzeges, ingoványos, folyós, valamint föld- csuszamlásveszélyes területek injektálási költségeit és/vagy az egyéb pótlólagos biztonsági munkák kiadásait, még akkor sem, ha ezek szükségessége az építés megkez- dése után, a vágathajtás során derül ki;

b. az eredeti terv szerinti fejtést meghaladó túlfejtés és – az emiatt szükségessé váló – üregfeltöltési munkák költségeit;

c. a víztelenítés költségeit, még akkor sem, ha a víz mennyi- sége meghaladja az eredeti várakozásokat;

d. víztelenítés kiesésének következményeinek költségeit, ha ez a kiesés megfelelő tartalékok megléte esetén elkerülhe- tő lett volna;

e. a felszíni és/vagy felszín alatti, nyomás alatt álló réteg- és forrásvizek pótlólagos elvezetésének és az ezek elleni pót- lólagos szigetelésnek a költségeit;

f. az építési technológia módosításából, vagy előre nem lát- ható és/vagy váratlan talajszerkezet, vagy akadályok fel- merüléséből eredő költségeket;

g. azon intézkedések költségeit, amelyek a talajszerkezet ja- vításához, stabilizálásához vagy a vízbetörés elleni lezá- ráshoz szükségesek, kivéve, ha ezen intézkedések egy már bekövetkezett biztosított esemény miatt merülnek fel;

h. az alagútfúró gépek és berendezések alagútban ragadásá- val vagy kihozatalával, kimentésével kapcsolatos károkat és veszteségeket.

102/208. Záradék: Föld alatti kábelek, csővezetékek és egyéb berendezések, valamint közutakon végzett munkálatok

A jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan ér- vényben hagyásával a II. Felelősségbiztosítás szerinti fedezet az alábbiakkal egészül ki.

1. A biztosítási fedezet kizárólag akkor terjed ki a meglévő felszín alatti közművezetékekben, a meglévő föld alatti kábelekben és/vagy csővezeté- kekben vagy egyéb föld alatti berendezésekben keletkező károkra, ha a munkálatok megkezdése előtt a biztosított az illetékes hatóságoknál/ille- tékes személynél – dokumentált egyeztetéssel – tájékozódott ezek pontos elhelyezkedéséről, és az információt dokumentálható módon megosztotta

a kivitelezést végrehajtó személlyel, aki minden szükséges intézkedést meg- tett az ilyen kábelek, csővezetékek és egyéb berendezések kárainak meg- előzése érdekében. Minden további, azonos vezetéket, illetve kábelt vagy föld alatti berendezést érintő károkozás a fedezetből kizárt.

2. Az ugyanazon föld alatti vezetéket vagy berendezést érintő kár esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak az első kárra terjed ki, az ugyan- ezen vagyontárgyat érintő további károk a fedezetből kizártak.

3. A jelen záradékkal fedezett károkra az önrészesedés mértéke – a bizto- sítási szerződésben rögzített mértékek szerint – eltérő attól függően, hogy a károsodott felszín alatti közművezetékeket vagy egyéb föld alatti beren- dezéseket:

a. a helyszínrajzon vagy közműtérképen nem vagy pontatlanul tüntették fel, vagy

b. azok pontosan a helyszínrajzon vagy közműtérképen feltüntetett helyen találhatók.

A felek eltérő megállapodásának hiányában az optikai kábelekben okozott károkra vonatkozóan az a. vagy a b. pont szerint alkalmazott önrészesedés mind százalékos, mind összegszerű részének kétszerese, de legalább a kár 20%-a, de minimum 300 000 Ft.

4. A biztosító az építési területen a feltárás során megsérült felszín alatti közművezeték, kábel, csővezeték vagy egyéb föld alatti berendezés helyre- állítási költségét téríti meg.

5. Nem terjed ki a biztosítási fedezet a föld alatti kábelek, csővezetékek vagy más föld alatti berendezések sérüléséből származó következményi ká- rokra és kötbérekre.

A záradékra vonatkozó kártérítési limitet a biztosítási szerző- dés tartalmazza. Ennek hiányában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kockázatokra.

103/209. Záradék: Mezőgazdasági termények, erdők és növé- nyi kultúrák kárainak kizárása

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés – jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyásával – az alábbiakkal egészül ki.

A biztosító nem téríti meg a mezőgazdasági terményekben, erdőkben és növényi kultúrákban keletkezett azokat az I. Va- gyonbiztosítás és/vagy a II. Felelősségbiztosítás fejezetek sze- rinti veszteségeket és károkat, amelyeket közvetve vagy köz- vetlenül a biztosított építési és/vagy szerelési munkák kivite- lezése során okoztak.

104. Záradék: Duzzasztógátak és víztározók építésére vonat- kozó külön feltételek

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan ér- vényben hagyásával a biztosító nem téríti meg:

a. az omladékos, tőzeges, ingoványos, földcsuszamlásveszé- lyes területek injektálási költségeit, illetve az egyéb pót- lólagos biztonsági munkák kiadásait még akkor sem, ha ezek szükségessége a munkálatok megkezdése után de- rült ki;

b. az eredeti terv szerinti fejtést meghaladó túlfejtés és – az emiatt szükségessé váló – üregfeltöltési munkák költségeit;

c. a víztelenítés költségeit, még akkor sem, ha a víz mennyi- sége meghaladja az eredeti várakozásokat;

d. a felszíni és/vagy föld alatti vizek elvezetésével kapcsolat- ban szükségessé váló pótlólagos szigetelés költségeit;

e. azokat a károkat, amelyek a víztelenítő rendszer meghibá- sodása miatt következtek be, ha az ilyen káresemények megfelelő tartalék berendezéssel elkerülhetők lettek volna;

f. azokat a károkat, amelyek az elégtelen tömörítés miatti talajsüllyedésből eredően következtek be;

g. azokat a károkat, amelyeket repedések, illetve szivárgások okoztak.

106. Záradék: Szakaszosan kivitelezett, nyomvonalas létesít- mények

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés – jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyásával – az alábbiakkal egészül ki.

1. A rakpartok, töltések, utak, bevágások, árkok, csatornák és egyéb vonalas létesítmények kárait a biztosító – a vonalas lé- tesítményeket szakaszokra bontva – a szakaszok hosszát és darabszámát limitálva téríti meg.

2. Az egyes szakaszok maximális hossza – ellenkező megállapodás hiányá- ban – 200 méter, a szakaszok maximális darabszáma – biztosítási idősza- konként – 2 db.

3. A biztosított meghatározhatja, hogy mely szakaszokra érvényesíti kár- igényét.

4. A 48 órán belül bekövetkezett többszöri csapadékhatás miatt keletkezett károk – az érintett szakaszok számától és hosszától függetlenül – egy biztosítási eseménynek minősül- nek. Ellenkező megállapodás hiányában a biztosító kizárólag a szerződésben rögzített szakaszok sérült részeinek helyreál- lítási költségeit téríti meg a szerződésben meghatározott mértékben.

107/207. Záradék: Felvonulási épületekre és anyagtárolókra vonatkozó külön feltételek

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan ér- vényben hagyásával a biztosító kizárólag akkor nyújt biztosítási szolgálta- tást a felvonulási épületekben és anyagtárolókban tűz, magas vízállás kö- vetkeztében keletkező buzgárok és fakadóvizek károsító hatása, árvíz vagy elöntés következtében keletkezett közvetlen vagy közvetett károkra, ha

a. a felvonulási épületek és tárolók magasabban helyezkednek el, mint az adott helyszínen az elmúlt 20 évben észlelt legmagasabb vízszint;

b. a felvonulási épületek és a tárolók egymástól tűzgátló falazattal, nyílás- zárókkal és átvezetéssel vannak elválasztva, ennek hiányában egymás- tól való távolságuk legalább 20 méter, éghető tárolt anyagok esetében 50 méter, mely távolságon belül a tűz terjedését lehetővé tevő anyagok nem tárolhatók.

108. Záradék: Építőgépekre, építési segédszerkezetekre és építőszerszámokra vonatkozó külön feltétel

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan ér- vényben hagyásával a biztosító kizárólag akkor nyújt kártérítést az építőgé- pekben, építési segédszerkezetekben és építőszerszámokban magas vízál- lás, árvíz vagy elöntés következtében keletkezett közvetlen vagy közvetett károkra, ha az építőgépeket, építési segédeszközöket és építőszerszámokat a munkaidő befejezése után vagy bármely okból történő szüneteltetése alatt olyan helyen tárolják, amely magasabban helyezkedik el, mint az adott helyszínen az elmúlt 20 évben észlelt legmagasabb vízszint.

109. Záradék: Építőanyagok tárolására vonatkozó külön fel- tétel

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan ér- vényben hagyásával a biztosító kizárólag akkor nyújt kártérítést az építő- anyagokban magas vízállás, árvíz vagy elöntés következtében keletkezett közvetlen vagy közvetett károkra, ha az építőanyag mennyisége nem ha- ladja meg a háromnapos szükségletet, illetve ha az ezen felüli mennyisé- geket olyan helyen tárolják, amely magasabban helyezkedik el, mint az adott helyszínen az elmúlt 20 évben észlelt legmagasabb vízszint.

110/221. Záradék: Csapadékvíz, magas vízállás és árvíz elleni biztonsági intézkedések

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan ér-

vényben hagyásával az I. Vagyonbiztosítás és/vagy a II. Felelősségbiztosítás szerinti fedezetek az alábbiakkal egészülnek ki.

1. A biztosító csak akkor téríti meg a csapadékvíz, magas vízállás vagy árvíz

által közvetlenül vagy közvetve okozott károkat, veszteségeket, illetve fe- lelősségi károkat, ha a szóban forgó létesítmény tervezése és kivitelezése során a szükséges és elvárható biztonsági intézkedéseket megtették.

2. Kielégítő biztonsági intézkedésnek tekintik a felek különösen azt, hogy

a biztosított építési teljesítést a kockázatviselés helyére és időtartamára vo- natkozólag az illetékes meteorológiai intézet 20 évre visszamenőleg mért csapadék, magas vízállás és árvíz adatok szerinti vízmennyiségnek ellenálló módon tervezzék meg és kivitelezzék.

3. A biztosító nem nyújt biztosítási szolgáltatást:

a. ha a talajfelszínen lezúduló/összegyülemlő/áramló csapa- dékvíz intenzitása nem éri ela 30 mm/1 nap mértéket;

b. ha a károk azért keletkeztek, mert a biztosított nem távo- lít el haladéktalanul minden akadályt a mederből (homo- kot, fákat, hulladékot stb.), akár van benne víz, akár nincs, a létesítmény körüli szabad vízfolyás biztosítására.

111. Záradék: Xxxxxxxxxxxxxx utáni helyreállítás költségei Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés – jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyásával – az alábbiakkal egészül ki.

A biztosító nem nyújt biztosítási szolgáltatást:

a. földcsuszamlás, suvadás, kúszás, rogyás, földomlás, talaj- folyás utáni helyreállítás költségeire az eredetileg terve- zett földmunkák költségein felül;

b. a töltések és egyéb tereprendezéssel kialakított felületek eróziós kárainak helyreállításának költségeire, ha a bizto- sított a kármegelőzéshez szükséges intézkedéseket nem vagy késedelmesen tette meg.

c. az építési teljesítés, berendezések, segédszerkezetek mindazon felhőszakadás vagy magas vízállás okozta eró- ziós és elöntés károkra, ahol a munkaterület eróziós fe- lületvédelme vagy csapadékvíz elvezetése nem volt meg- oldott a káridőpontban, vagy a szükségessé váló intézke- déseket nem tette meg a biztosított kellő időben;

x. xxxxxxxx eróziós károkra.

A biztosító felületi eróziós kárnak tekinti az egy biztosítási esemény miatt bekövetkező 10 cm mélységet meg nem ha- ladó kimosódásokat.

112/206. Záradék: Tűzvédelmi intézkedésekre vonatkozó elő- írások

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés – jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyásával – az alábbiakkal egészül ki.

A biztosító csak akkor téríti meg a tűz, illetve robbanás által közvetlenül vagy közvetve okozott az I. Vagyonbiztosítás és/vagy a II. Felelősségbiztosí- tás szerinti károkat, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek.

1. A munkálatok készültségi foka, valamint a helyszínen tárolt éghető

anyagok mennyisége által jellemezhető tűz- és robbanásveszélyeknek meg- felelően mindig elegendő mennyiségű és üzemképes tűzoltó anyagnak és eszköznek kell lennie az építési/szerelési, illetve felvonulási helyszínen.

2. A tűzoltó berendezések használatára a tűzvédelmi és munkavédelmi

előírásoknak megfelelő számú dolgozót képeztek ki.

3. A tűzoltó felszerelések, vízforrások és a hordozható tűzoltó készülékek meglétét és üzemképes állapotát a jogszabályokban előírtak szerint rend- szeresen ellenőrzik.

4. A liftaknák, szervizalagutak és egyéb üres terek nyílásait az építési tech- nológiai utasításoknak megfelelő lehető legrövidebb időn belül legalább ideiglenesen (a tűzszakaszhatároknak megfeleltethető tűzgátló kialakítás- sal) le kell zárni.

5. Az éghető hulladékot a keletkezés helyétől el kell távolítani, és tűzbiztos

módon kell elhelyezni.

6. Az erre vonatkozó előírások szerint külön tűzgyújtási engedélyezési

rendszert kell bevezetni minden olyan kivitelező esetében, aki az általa vég- zett munkálatok közben nyílt lángot használ, korlátozás nélkül ideértve az alábbiakat:

x. xxxxxxxxx, vágás vagy hegesztés;

b. forrasztólámpák vagy hegesztőpisztolyok használata;

c. forró bitumen felhordása vagy bármilyen egyéb, hőfejlesztéssel járó munka.

7. Nyílt lánggal végzett munkákat csak akkor lehet folytatni, ha ott jelen

van legalább egy tűzoltó készülékkel felszerelt és a tűzoltásban jártas sze- mély, továbbá az építés helyszínén felelős vezető is tartózkodik. A nyílt lánggal végzett munkálatok helyszínét és környezetét a munka befejezése után egy órával ismét meg kell szemlézni.

8. Az építéshez és/vagy szereléshez használt anyagokat tárolóegységekben kell tartani, amelyek értéke egységenként nem haladhatja meg a biztosítá- si szerződésben meghatározott értéket. Az egyes eltérő tűzveszélyességi és kockázati osztály besorolású vagy önálló tűzszakaszként kialakított tároló- egységek egymástól mért távolságának legalább 20 méternek kell lenni, vagy tűzfallal kell őket elválasztani. Az építés alatt álló épületen belül csak teljes értékűen kialakított önálló tűzszakaszon belül létesíthető ideiglenes tárolóhely; az ilyen tárolókat csak más biztonságos megoldás hiányában, a lehető legkisebb számban és alapterületen kell megvalósítani. A gyúlékony anyagokat, különösen a gyúlékony folyadékokat és gázokat biztonságos távolságban kell tárolni az építési és/vagy szerelési munkálatoktól, illetőleg a nyílt lánggal végzett munkafolyamatoktól.

9. Ki kell nevezni egy, a jogszabályokban előírt képesítéssel rendelkező munka- és tűzvédelmi megbízottat. A helyszínen megbízható tűzészlelési és riasztási rendszernek kell működnie, és ha lehetséges, közvetlen kom- munikációs kapcsolatot kell létesíteni a területileg illetékes tűzoltósággal. Tűzvédelmi tervet és helyszíni tűzriadótervet kell készíteni, és azt követke- zetesen be kell tartani, illetőleg aktualizálni kell. A kivitelező alkalmazottai- nak az első munkába állás előtt – továbbá a soron következő munkafolya- matokhoz igazodóan – részt kell venniük a soron következő munkafolya- matokhoz igazodó tűzvédelmi képzésen, valamint a tűzoltási gyakorla- tokon. A területileg illetékes tűzoltóságnak be kell mutatni a helyszínt, és biztosítani kell, hogy azt szükség esetén mindig akadálytalanul megköze- líthesse.

10. Az építési helyszínt kerítéssel és biztonsági őrizettel kell védeni, és gon- doskodni kell arról, hogy oda illetéktelenek ne juthassanak be és ne okoz- zanak kárt.

11. Az engedélyezési és kivitelezési terv tűzvédelmi részeit az adott mun- kafázisokban haladéktalanul és értelemszerűen alkalmazni kell. A minden- kor hatályos, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltó- ságról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályoknak, hatósági elő- írásoknak, jogszabály által előírt szabályzatoknak és utasításoknak a tűz megelőzésére, oltására, vizsgálatára és a tűzvédelem szervezetére vonatko- zó részeit az adott munkafolyamatokra értelmezni és alkalmazni kell.

113/220. Záradék: Belföldi szállítás fedezete

Jelen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyásával a különös biztosítási feltételek I. Vagyonbiztosítás szerinti fede- zete kiterjed a biztosított vagyontárgyaknak a kockázatviselés helyszínére történő szállítása közben, kizárólag Magyarország területén bekövetkezett káraira, kivéve a vízi és légi úton történő szállításokat, valamint a közbenső tárolásokat.

1. A biztosító a károkat kizárólag akkor téríti meg, ha:

– a kár azon idő alatt következik be, miközben a szállított vagyontárgyak – a biztosítási szerződésben feltüntetett területi hatályon belül – úton vannak;

– a kár oka árvíz, földrengés, elöntés, földcsuszamlás vagy sziklaomlás, ta- lajsüllyedés, hidak, illetve építmények leomlása, valamint tűz, robbanás, villámcsapás, személyzet által irányított légi jármű becsapódása, a szál- lítóeszközt ért baleset;

– a biztosított vagyontárgyakat megfelelően csomagolták és/vagy előké- szítették szállításra.

2. A záradékra vonatkozó kártérítési limitet a biztosítási szer-

ződés tartalmazza. Ennek hiányában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kockázatokra.

115. Záradék: Tervezési kockázat fedezete

A jelen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítá- si szerződés I. Vagyonbiztosítás 4.4. h. pontjában meghatározott kizárás helyett a biztosítási fedezetre az alábbiak vonatkoznak.

A biztosítási fedezet kiterjed a hibás tervezés miatt bekövetkező károkra, azonban a biztosító kockázatviselése nem terjed ki hibás ter- vezés és/vagy hibás kivitelezés, hibás vagy nem megfelelő anyagok miatt magukban a hibás részegységekben bekövet- kező károkra.

Ezen kizárás nem érvényes olyan károkra, melyek a hibátlanul kivitelezett részekben a hibásan tervezett részegység miatt következnek be.

A záradékra vonatkozó kártérítési limitet a biztosítási szerző-

dés tartalmazza. Ennek hiányában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kockázatokra.

116. Záradék: Részátadással átadott vagy üzembe helyezett létesítményrészek fedezete

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyásával a biztosítási fedezetet kiterjesztik – függetlenül a pénzügyi elszámolástól – műszakilag már átvett, üzembe helyezett és/vagy birtokba/használatba vett létesítményekben vagy azok részeiben bekövet- kező, az I. Vagyonbiztosítás szerinti károkra, ha azok a biztosított építési és/vagy szerelési munkákból származnak, és a biztosítási időszak alatt kö- vetkeznek be.

A záradékra vonatkozó kártérítési limitet a biztosítási szerző- dés tartalmazza. Ennek hiányában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kockázatokra.

117/217. Záradék: Víz- és szennyvízvezetékek, valamint egyéb föld alatti csővezetékek fektetése

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés – jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyásával – az alábbiakkal egészül ki.

1. A nyitott közműárkok, munkagödrök elárasztása vagy eliszaposodása

miatt bekövetkező károkat a biztosító – a víz- és szennyvízvezetékeket szakaszokra bontva – a szakaszok hosszát és darabszámát limitálva téríti meg.

2. Az egyes szakaszok maximális hossza – ellenkező megállapodás hiányá-

ban – 200 méter, a szakaszok maximális darabszáma – biztosítási idősza- konként – 2 db.

3. A biztosított meghatározhatja, hogy mely szakaszokra érvényesíti kár-

igényét.

4. A 48 órán belül bekövetkezett többszöri csapadékhatás miatt keletke- zett károk – az érintett szakaszok számától és hosszától függetlenül – egy biztosítási eseménynek minősülnek.

5. A térítési kötelezettség csak akkor áll fenn, ha a biztosított az alábbi kár- megelőzési kötelezettségének eleget tett:

– a közműcsöveket a lefektetésük után részleges visszatöltéssel úgy bizto- sítják, hogy helyzetük az árok elárasztása esetén sem tud megváltozni;

– a közműcsöveket a lefektetésük után haladéktalanul lezárják, hogy a víz, iszap és hasonló anyagok behatolását megakadályozzák;

– a közmű- és egyéb csövek nyomáspróbája végeztével az érintett árok- szakaszt azonnal visszatöltik.

118. Záradék: Kútfúrás

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés – jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyásával – az alábbiakkal egészül ki.

1. A kútfúrási munkálatokra vonatkozó biztosítási fedezet csak olyan va-

gyoni károkra korlátozódik, melyek oka:

a. tűz, robbanás, vihar, árvíz, földrengés, földcsuszamlás;

b. kráterképződés, artézi víz;

c. fúróiszap-veszteség, mely ismert műszaki megoldásokkal nem előzhető meg;

d. a furat beomlása (beleértve a fúrócsövek horpadását is), rendellenes nyomás vagy duzzadó rétegek miatt, melyek ismert megoldásokkal nem előzhetők meg.

2. A biztosító a kútfúrási munkák során bekövetkezett károkra jelen zára-

dék szerint kizárólag abban az esetben nyújt térítést, amennyiben az 1. pont szerinti események közvetlen következtében a kút fúrása nem foly- tatható vagy ellehetetlenül. A biztosító kizárólag a fúrási munkák során a fenti biztosítási esemény bekövetkezéséig felmerült költségeket (beleértve az anyagköltségeket is) téríti meg.

3. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki:

a. a fúróberendezés és fúrófelszerelés káraira;

b. a bármilyen jellegű mentési, kimentési munkák költségeire;

c. a kút helyreállítására irányuló regenerálási és lyukbefeje- ző munkálatok költségeire, ideértve a fúrások újrakezdé- séhez, illetőleg folytatásához szükséges összes tevékeny- séget (pl. savkezelés);

d. a fúróberendezésben magában bekövetkező károkra;

e. a kár időpontjáig kialakított fúrási körülmények visszaállí- tásának költségeire, beleértve olyan munkák költségeit, amelyek a fúrások újrakezdéséhez vagy folytatásához szük- ségesek.

119. Záradék: A biztosítottak meglévő – saját tulajdonú vagy kizárólagos felügyelete alatt álló – vagyontárgyai

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan ér- vényben hagyásával a biztosítónak az I. Vagyonbiztosítás fedezet szerinti szolgáltatási kötelezettsége kiterjed az építés helyszínén, az építtető olyan meglévő, a biztosított/kivitelező kizárólagos felügyelete alatt álló vagyon- tárgyainak – ide nem értve az építésnél és/vagy szerelésnél használt gépe- ket, berendezéseket, felszereléseket – azon káraira, amelyek a különös biz- tosítási feltételek I. Vagyonbiztosítás szerint biztosított létesítményen vég- zett építési vagy szerelési munkákkal közvetlen okozati összefüggésben kö- vetkeztek be a kockázatviselés időtartama alatt, a következő kiegészítő ren- delkezések mellett.

1. A biztosító csak abban az esetben köteles megtéríteni a biztosított va- gyontárgyakban keletkező károkat, ha az építési és/vagy szerelési munká- latok megkezdésének időpontjában azok sértetlenek, rendeltetésüknek megfelelően használhatók, és a szükséges kármegelőzési, biztonsági intéz- kedéseket a biztosított eddig az időpontig megtette.

2. A biztosítottak kötelesek a munkálatok megkezdése előtt saját költsé-

gükre a biztosított vagyontárgyak állapotáról olyan részletességgel összeál- lított állapotfelmérő jegyzőkönyvet felvenni, és biztosítási esemény bejelen- tése során azt a biztosító részére megküldeni, amelyből a veszélyeztetett vagyontárgyak, talaj és építmények építési munkák megkezdése előtti mű- szaki állapota rekonstruálható.

3. Amennyiben nem készül állapotfelmérő jegyzőkönyv vagy a szerződő/biztosított annak megküldését elmulasztja, a biz- tosító szolgáltatás teljesítésére nem kötelezhető.

4. A biztosító nem téríti meg:

a. azokat a károkat, amelyek a létesítés természete vagy a ki- vitelezés módja miatt – azokból következően – előre lát- hatók;

b. az építési és/vagy szerelési munka során szükségessé váló pótlólagos kármegelőzési, biztonsági intézkedések költsé- geit;

c. por, építési hulladék, törmelék miatti vagy bármilyen szennyezéssel összefüggésben keletkezett károkat, illetve az ezekkel kapcsolatos költségeket.

5. A jelen záradék alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag a biztosítási szerződésben meghatározott vagyontárgyakban (biztosított va- gyontárgyak) bekövetkező károk megtérítésére korlátozódik.

6. A vibrációból vagy a teherhordó szerkezetek eltávolításából, illetve meg- gyengítéséből eredő károk esetében a biztosító csak a biztosított vagyon-

tárgy részleges vagy teljes összeomlása miatt bekövetkezett károkat téríti meg, és nem nyújt térítést az olyan felületi károkért (ideértve a repedést, de nem korlátozva erre), amelyek sem a biztosított vagyontárgy állékonyságát, sem a felhasználók biztonságát nem veszélyeztetik.

A záradékra vonatkozó kártérítési limitet a biztosítási szerző-

dés tartalmazza. Ennek hiányában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kockázatokra.

120. Záradék: Rezgések, valamint alátámasztások elmozdulá- sa vagy gyengülése

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan ér- vényben hagyásával a biztosítási feltételek II. Felelősségbiztosítás szerinti fe- dezetét kiterjesztik a rezgések, valamint alátámasztások elmozdulása vagy gyengülése miatti felelősségbiztosítási károk megtérítésére, a következő ki- egészítő feltételek mellett.

1. A biztosító csak abban az esetben köteles megtéríteni ingatlanokban,

épületekben, építményekben és a hozzájuk tartozó telkekben keletkező károkat, veszteségeket, ha az építés és/vagy szerelési munkálatok megkez- désének időpontjában azok sértetlenek, rendeltetésüknek megfelelően használhatók, és a szükséges kármegelőzési, biztonsági intézkedéseket a biztosított eddig az időpontig megtette.

2. A biztosítottak kötelesek a munkálatok megkezdése előtt saját költsé-

gükre a veszélyeztetett vagyontárgyak állapotáról olyan részletességgel összeállított állapotfelmérő jegyzőkönyvet készíteni, és biztosítási esemény bejelentése során a biztosító részére megküldeni, amelyből a veszélyezte- tett vagyontárgyak, talaj és építmények építési munkák megkezdése előtti műszaki állapota rekonstruálható.

3. Amennyiben nem készül állapotfelmérő jegyzőkönyv vagy

a szerződő/biztosított annak megküldését elmulasztja, a biz- tosító szolgáltatás teljesítésére nem kötelezhető.

4. A rezgések, illetve alátámasztások elmozdulása és/vagy gyengülése miatt a biztosító a biztosított vagyontárgyak teljes vagy részleges összeomlását eredményező károkat téríti meg.

5. A biztosító nem téríti meg:

a. azokat a károkat, veszteségeket, amelyek a létesítés ter- mészete vagy a kivitelezés módja miatt – azokból követ- kezően – előre láthatók;

b. a létesítés során szükségessé váló pótlólagos kármegelő- zési, biztonsági intézkedések költségeit;

c. azokat a károkat, amelyek a károsodott vagyontárgyak, a talaj vagy az épületek állékonyságát, a felhasználók/hasz- nálók biztonságát nem veszélyeztetik.

A záradékra vonatkozó kártérítési limitet a biztosítási szerző- dés tartalmazza. Ennek hiányában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kockázatokra.

121. Záradék: Speciális feltételek a cölöpalapozási és támfal munkálatokhoz

1. Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan ér- vényben hagyásával a biztosító nem téríti meg azokat az I. Vagyonbiztosí- tás és/vagy a II. Felelősségbiztosítás szerinti károkat, veszteségeket és fele- lősségi károkat, amelyek az alábbiak miatt merülnek fel:

a. azon cölöpök vagy támfalak cseréje vagy helyreállítása, amelyek

– telepítésük során a tervezettől eltérő helyre kerültek, nem megfele- lően illesztették őket vagy beragadtak;

– cölöpverés vagy kihúzás során elvesztek, ottmaradtak, egyéb módon megsérültek;

– beragadt vagy sérült cölöpverő berendezés, illetőleg béléslemezek miatt sérültek meg;

b. a szétesett vagy szétcsúszott szádpallók helyreállítása;

c. bármely anyag kiszivárgása vagy infiltrációja (beszivárgása) miatti hely- reállítás;

d. az üregek kitöltése vagy betonit veszteség pótlása;

e. a teherbírási próbán nem megfelelő cölöpök, támfalak, illetve azok mi- atti költségeket, amelyek nem érték el a tervezett teherbíró kapacitá- sukat;

f. a profilok és térbeli formák helyreállítása.

2. Jelen kizárás nem vonatkozik az elemi károkra.

200. Záradék: Gyártóművi kockázat

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan ér- vényben hagyásával a biztosítási feltételek I. Vagyonbiztosítás 4.4. j. kizá- rása az alábbiak szerint módosul:

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki az alkatrészek és/vagy egyéb darabok hibás tervezés, anyaghiba vagy öntési hiba, illetőleg hibás munkavégzés – kivéve a szavatossági kötelezettséget nem eredményező szerelési hibát – következtében keletkezett károk miatt szükségessé váló csere vagy javítás költségeire, amelyeket a biztosított az eredeti hiba kijaví- tására akkor is kifizetett volna, ha az eredeti hiba már a káresemény bekö- vetkezése előtt ismertté válik.

Jelen záradék alapján sem téríti meg a biztosító az építési, ki-

vitelezési munkák során bekövetkezett károkat.

A záradékra vonatkozó kártérítési limitet a biztosítási szerző- dés tartalmazza. Ennek hiányában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kockázatokra.

201. Záradék: Szavatossági kockázatok fedezete

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan ér- vényben hagyásával a biztosítási feltételek I. Vagyonbiztosítás szerinti fede- zetét kiterjesztik az alábbiaknak megfelelően.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biztosítási szerződésben biztosított új gépek esetében a biztosítási szerződésben meghatározott sza- vatossági időszakra – ennek hiányában a vásárlástól számított maximum 30 napra – az alkatrészeknek, illetve egyéb vagyontárgyaknak hibás tervezés, anyaghiba vagy az öntési hiba, hibás munkavégzés következtében keletke- zett károk miatt szükségessé váló csere vagy javítás költségeire.

A jelen záradék a használt gépekre nem vonatkozik.

A fedezet nem terjed ki azokra a költségekre, amelyek a biz- tosítottnál az eredeti hiba kijavítása kapcsán is felmerültek volna, ha az eredeti hiba már a káresemény bekövetkezte előtt ismertté válik.

A közvetlenül vagy közvetve tűz, robbanás, illetőleg vis maior által okozott károk tekintetében – jelen záradék alkal- mazásában – a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.

202. Záradék: Építési és/vagy szerelési munkáknál alkalma- zott gépek fedezete

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan ér- vényben hagyásával a biztosítási feltételek I. Vagyonbiztosítás szerinti fede- zetét kiterjesztik az építésnél használt gépek és berendezések belső meghi- básodása, így különösen elektromos vagy mechanikai meghibásodás, törés vagy üzemzavar, hűtő- vagy egyéb technológiai folyadékok megfagyása, nem megfelelő kenés, az olaj vagy a hűtőfolyadék hiánya következtében más vagyontárgyakban bekövetkező károkra.

A biztosító továbbra sem téríti meg:

a. magukban a károsodott gépekben keletkező károkat;

b. a közúti közlekedési engedéllyel rendelkező járművek ká- rait;

c. légi, vízi, vasúti, valamint kötöttpályás járművek kárait. A szerelésnél használt és biztosítási fedezetbe vont gépek, berendezések megnevezését, biztosítási összegét, valamint a záradékra vonatkozó kártérítési limitet a biztosítási szerző- dés tartalmazza. Ennek hiányában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kockázatokra.

203. Záradék: A használt gépekkel kapcsolatos kizáró felté- telek

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan ér- vényben hagyásával a biztosító nem téríti meg azokat a biztosított használt gépekkel, berendezésekkel, alkatrészekkel kapcsolatos, az I. Vagyonbiztosí- tás és/vagy a II. Felelősségbiztosítás fejezetek szerinti károkat, amelyek

a. korábbi üzemeltetésnek tudhatók be;

b. szétszerelés következménye (ha a szétszerelés nincs biztosítva);

c. bármely nem fém alkatrésszel függnek össze, illetve nem fém alkatré- szek kárainak következménye.

204. Záradék: Szénhidrogén-feldolgozó iparra vonatkozó kü- lön feltételek 1.

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan ér- vényben hagyásával a biztosítási feltételek a következőkkel egészülnek ki. Bármely szénhidrogénnek a biztosított kockázatviselési helyre vagy berendezésbe kerülése esetén a biztosító nem téríti meg azokat az I. Vagyonbiztosítás fejezet szerinti károkat, amelyek

a. katalizátorban keletkeznek;

b. különböző átalakító egységeknek túlhevülése vagy a csö- vek repedése miatt keletkeznek;

c. biztosított berendezés exotermikus reakciót követő túlhe- vülése vagy repedése következtében keletkeznek.

A biztosító nem kötelezhető szolgáltatás teljesítésére, ha a biztosítási esemény azért következik be, mert nem tartják be az előírt eljárásokat/technológiát/utasításokat vagy kikap- csolják a biztonsági készülékeket.

205. Záradék: Szénhidrogén-feldolgozó iparra vonatkozó külön feltételek 2. – Katalizátorok biztosítása

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan ér- vényben hagyásával a biztosítási feltételek a következőkkel egészülnek ki. Bármely szénhidrogénnek a biztosított kockázatviselési hely- re vagy berendezésbe kerülése esetén a biztosító nem téríti meg azokat az I. Vagyonbiztosítás fejezet szerinti károkat, amelyek

a. katalizátorban keletkeznek, kivéve, ha ezeket a károkat a biztosított vagyontárgyban bekövetkezett káresemény idézte elő;

b. különböző átalakító egységeknek túlhevülése vagy a csö- vek repedése miatt keletkeznek;

c. biztosított berendezés exotermikus reakciót követő túlhe- vülése vagy repedése következtében keletkeznek.

A biztosító nem kötelezhető szolgáltatás teljesítésére, ha a biztosítási esemény azért következik be, mert nem tartják be az előírt eljárásokat/technológiát/utasításokat vagy kikap- csolják a biztonsági készülékeket.

218. Záradék: Csővezetékek fektetésével kapcsolatos szivár- gáskeresés költségeinek fedezete

Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan ér- vényben hagyásával a biztosító szolgáltatási kötelezettségét kiterjeszti azokra az I. Vagyonbiztosítás fejezet szerinti károkra, amelyek csővezetékek fektetését követően, az azzal összefüggésben elvégzett hidrosztatikus próbát követő szivárgáskeresés költségeként jelentkeznek, beleértve

a. a hiba feltárásához szükséges speciális készülék bérleti díját, üzemelte- tési és szállítási költségeit;

b. az önmagában nem károsodott munkaárok földmunkájával kapcsolatos költségeket, amelyek a szivárgások keresése és megszüntetése miatt merülnek fel, feltéve, hogy

– a szivárgást olyan esemény idézte elő, melynek kára megtéríthető vagy a helyszíni hibás kivitelezésnek tudható be, és

– az eredeti hegesztési varratok meghatározott százalékát röntgenvizs- gálattal ellenőrizték, és az ennek során feltárt összes hibát megfelelő módon kijavították.

A hegesztési varratok hibás javítása miatti költségek megté-

rítésére a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki. A jelen záradék vonatkozásában a biztosító szolgáltatásának felső határa a vizsgálati szakaszhossz, melyet a biztosítási szerződés tartalmaz. Ennek hiányában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kockázatokra.

219. Záradék: A folyóvizek, vasúti töltések, utak, nyomvona- las létesítmények alatti horizontális és irányított ferde fúrás- ra, vertikális fúrásra és sajtolásra vonatkozó külön feltételek Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan ér- vényben hagyásával a biztosítási feltételek a következőkkel egészülnek ki.

1. A biztosító kizárólag akkor nyújt térítést a folyóvizek, vasúti töltések, utak, nyomvonalas létesítmények alatti horizontális vagy irányított ferde fúrás és/vagy sajtolás, illetőleg a vertikális fúrás és sajtolás következtében keletkezett károkra, ha a biztosított a munkálatok megkezdése előtt meg- felelő talajkutatást (talajminták elemzését, próbafúrást) végzett, és a kivite- lező jártas e fúrási, sajtolási technológia alkalmazásában.

2. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki

a. a fúrási célpont eltévesztése;

b. iszapvesztés vagy a fúrási iszap (pl. bentonit) megváltozása;

c. külső szigetelés hiányosságai;

d. a víztelenítő rendszer meghibásodása miatt bekövetkezett károkra.

3. A biztosító nem téríti meg

a. az omladékos, tőzeges, ingoványos, folyó homokos, vala- mint földcsuszamlás veszélyes területek injektálási költsé- geit és/vagy az egyéb pótlólagos biztonsági munkák kiadá- sait, még akkor sem, ha ezek szükségessége a fúrás vagy sajtolás megkezdése után, a vágathajtás során derül ki;

b. az eredeti terv szerinti fejtést meghaladó túlfejtés és – az emiatt szükségessé váló – üregfeltöltési munkák költségeit;

c. a víztelenítés költségeit, még akkor sem, ha a víz mennyi- sége meghaladja az eredeti várakozásokat;

d. a felszíni és/vagy felszín alatti, nyomás alatt álló réteg és forrásvizek pótlólagos elvezetésének és az ezek elleni pót- lólagos szigetelésnek a költségeit.

A záradékra vonatkozó kártérítési limitet a biztosítási szerző- dés tartalmazza. Ennek hiányában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kockázatokra.

ESZ 1. Záradék: Tervek, dokumentumok újraelőállítása

Jelen záradék alapján a szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyásával a jelen záradékra vonatkozó és a biztosítási szerződésben rög- zített első kockázati összeg erejéig a biztosító megtéríti a biztosított részé- re azokat a nyomtatási költségeket, melyek a biztosított építési munkákkal kapcsolatos tervek, rajzok, dokumentumok elvesztése vagy károsodása kö- vetkezményeképpen váltak szükségessé, feltéve, hogy ezen károk az I. Va- gyonbiztosítás fejezet szerint térítésköteles károkra vezethetők vissza.

A záradékra vonatkozó kártérítési limitet a biztosítási szerző- dés tartalmazza. Ennek hiányában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kockázatokra.

ESZ 2. Záradék: Kiáramló közeg (gáz vagy folyadék) fedezete Jelen záradék alapján a szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyásával a jelen záradékra vonatkozó és a biztosítási szerződésben rög- zített első kockázati összeg erejéig a biztosító szolgáltatási kötelezettségét kiterjeszti az alábbiak szerint.

A jelen záradék alkalmazása esetén a 102. Záradék: Föld alatti kábelek, csővezetékek és egyéb berendezések, valamint közutakon végzett mun-

kálatok záradékban foglaltakkal ellentétben a biztosítási fedezet kiterjed a felszín alatti sérült közművezetékekből vagy egyéb föld alatti berendezé- sekből kiáramló gáz vagy folyadék romboló hatása miatt keletkezett dolo- gi károkra és költségekre, valamint a kiáramló gáz vagy folyadék pótlási költségére.

Az önrészesedés megegyezik a 102. Záradék: Föld alatti kábelek, csőveze- tékek és egyéb berendezések, valamint közutakon végzett munkálatok zá- radék önrészesedésével.

A záradékra vonatkozó kártérítési limitet a biztosítási szerző-

dés tartalmazza. Ennek hiányában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kockázatokra.

ESZ 3. Záradék: A 116. Záradék: Részátadással átadott vagy üzembe helyezett létesítményrészek fedezetének kiterjesz- tése

Jelen záradék alapján a szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyásával a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed az I. Vagyonbiz- tosítás szerint azon biztosított építési és/vagy szerelési teljesítések vagyon- tárgyaira is, amelyeket a biztosított kivitelezők az ideiglenes üzembe helye- zésre elkészítettek, valamint használatuk megkezdődött, de amelyeket az építtető (beruházó) még nem vett át, feltéve, hogy a kárveszélyt a biztosí- tási esemény időpontjában a biztosított kivitelezők viselik. Ugyanakkor a jelen záradék hatálya nem terjed ki az adott vagyontárgy használatából és üzemeltetéséből eredő károkra.

A biztosító jelen záradék szerinti szolgáltatási kötelezettségének maximális tartama az átvétel, üzembe helyezés, illetőleg használatbavétel időpontját követő 2 hónap a biztosítási szerződés tartamán belül.

A záradékra vonatkozó kártérítési limitet a biztosítási szerző-

dés tartalmazza. Ennek hiányában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kockázatokra.

ESZ 4. Záradék: Vandalizmus által okozott károk

Jelen záradék alapján a szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyásával a jelen záradékra vonatkozó és a biztosítási szerződésben rög- zített első kockázati összeg erejéig a biztosító szolgáltatási kötelezettségét kiterjeszti az I. Vagyonbiztosítás fejezet fedezetét – és ha a biztosítási szer- ződésben a 116. Záradék: Részátadással átadott vagy üzembe helyezett lé- tesítményrészek fedezete záradék alkalmazásra került, ennek fedezetét is – az alábbiak szerint.

Jelen záradék értelmében a biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak- ban vandalizmus, illetve a vandál cselekmény által okozott közvetlen fizikai károkat.

A biztosítás nem fedezi azokat a károkat, amelyeket/amelyek

a. saját alkalmazott okoz;

b. a vagyontárgy egészének vagy részeinek eltulajdonításával keletkeznek;

c. grafiti (falfirkálás) által keletkeznek. A biztosítás nem terjed ki a grafiti eltávolításának a költségeire sem.

A 116. Záradék: Részátadással átadott vagy üzembe helyezett létesítmény- részek fedezete tekintetében jelen záradék maximális időtartama az átvé- tel, üzembe helyezés, illetőleg használatbavétel időpontját követő 2 hónap a biztosítási szerződés tartamán belül, az önrészesedés megegyezik a 116. Záradék: Részátadással átadott vagy üzembe helyezett létesítményrészek fedezete önrészének értékével.

A záradékra vonatkozó kártérítési limitet a biztosítási szerző- dés tartalmazza. Ennek hiányában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kockázatokra.

ESZ 5. Záradék: Munkagépek lopásfedezete

Jelen záradék alapján a szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződés jelen záradékkal nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyásával a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a munkagépek lopásfedezetére az alábbiak szerint.

1. Jelen záradék alkalmazása esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed a jelen szerződéssel biztosított önjáró vagy vontatott munkagépek (további-

akban összefoglaló néven: munkagépek) ellopása, jogtalan használat céljá- ból történő önkényes elvétele (a továbbiakban: lopáskár), valamint e cse- lekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett rongálás által keletkező károkra.

2. Jelen záradék szerint a biztosítási fedezet kiterjed

a. a biztosított munkagép szériakivitelű alaptípusára, annak ugyanilyen ki- vitelű alkatrészeire és tartozékaira;

b. a munkagép rendeltetésszerű használatához kötelezően előírt, valamint a személy- és vagyonvédelmet szolgáló tartozékaira;

c. alkatrészekre, tartozékokra, feltéve, hogy a biztosítási esemény bekö- vetkeztekor azok – rendeltetésüknek megfelelően – a munkagépbe be- szerelve, azon rögzítve vagy abban elzárva voltak.

3. A jelen záradék alkalmazásában lopáskárnak minősül, ha az elkövető

a. a gyári zárszerkezettel megfelelően lezárt munkagépbe jogtalanul be- hatolva a munkagépet ellopta vagy jogtalan használat céljából – a rábí- zott munkagép jogtalan használatát, elsikkasztását kivéve – önkényesen elvette; illetőleg azt elrabolta, és az nem került meg, vagy olyan állapot- ban került meg, hogy helyreállítása nem gazdaságos (teljes lopáskár);

b. a teljes munkagép eltulajdonítása nélkül annak biztosított alkatrészeit, tartozékait ellopta (lelopta), továbbá a jogtalan behatolással vagy annak eltulajdonítási szándékra utaló kísérletével okozott kárt a megfelelően lezárt munkagépben, annak alkatrészeiben vagy tartozékaiban (részle- ges lopáskár).

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár elveszés, eltűnés, hiány, lel- tárhiány, veszteség, megmagyarázhatatlan eltűnés (együttesen hiány) kö- vetkeztében keletkezett.

Megmagyarázhatatlan az eltűnés, ha a vagyontárgy eltulajdonítása nem bi- zonyított, nincs nyoma erőszakos cselekménynek, illetve az eltűnés és kö- rülményei nem rekonstruálhatók.

4. Nem tekinthető megfelelően lezártnak a munkagép, ha

a. bármely nyílászáró elemének (pl. ajtó, ablak, motortérfedél) nyitott, le-, illetve kiszerelt volta megkönnyíti vagy lehetővé teszi a járműbe vagy a munkagépbe történő jogtalan behatolást;

b. bármelyik zárbetét hiányzik vagy olyan módon rongálódott, hogy a zár a jármű vagy a munkagép kulcsainak használata nélkül is működtethető.

5. A biztosítási fedezet jelen záradék alapján sem terjed ki:

a. a munkagépnek attól elkülönítve tartott bármely alkatré- szére, tartozékára, pót- vagy tartalék alkatrészére;

b. a munkagépnek – a rendeltetésszerű használathoz jogsza- bályban kötelezően előírtak kivételével – az olyan alkatré- szeit, tartozékait ért lopáskárra, amelyeket le-, illetőleg ki- szerelt állapotban vagy tartalékként, a munkagépben tá- roltak a biztosítási esemény időpontjában.

6. A szerződő fél/biztosított kármegelőzési kötelezettsége az alábbiakra is kiterjed:

a. a nem üzemelő munkagép indítókulcsait a munkagéptől elkülönítve, le- zárt tárolóban kell elhelyezni;

b. mindazon zárakat (a távvezérlésű központi zárakat, a gyújtáskapcsolót és a jármű vagy a munkagép tárolására szolgáló helyiség zárait is ide- értve) a kár bekövetkezését követően haladéktalanul ki kell cseréltetni, illetőleg meg kell javíttatni, amelyek kulcsához illetéktelenek elvesztés, lopás, rablás vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzájuthattak, il- letőleg az említett zárak bármilyen egyéb okból (pl. kopás miatt) az ere- deti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak;

c. a biztosítási szerződésben megjelölt, vagyonvédelmet szolgáló berende- zést mindig üzemképes állapotban kell tartani;

d. a sérült szélvédőt vagy ablakot haladéktalanul, de maximum a kár be- következésétől számított 5 napon belül ki kell cseréltetni, ha azok sérü- lése folytán a jármű vagy a munkagép jogtalan behatolás ellen nem megfelelően védetté válik;

e. a biztosított vagyontárgyak folyamatos karbantartása.

7. Közúti közlekedésre alkalmas önjáró munkagépet ért teljes lopáskár vagy részleges lopáskár esetén a jelen záradék szerint a biztosító helytállá- si kötelezettsége akkor áll be, ha a kár (biztosítási esemény) időpontjában az alábbi a., b. vagy c. pontokban felsorolt vagyonvédelmi előírások közül legalább kettő előírás egyidejűleg teljesült:

a. a munkagép üzemképes és bekapcsolt indításgátlóval rendelkezik;

b. a munkagép 24 órás megfigyelése biztosított legalább egy fő, szakszol- gálat által biztosított élőerős őrzéssel;

c. a hivatalos munkaidőn kívül a munkagép tárolása zárt, kerítéssel körül- vett telephelyen történik.

8. Közúti közlekedésre nem alkalmas és/vagy nem önjáró munkagépet ért

teljes lopáskár vagy részleges lopáskár esetén a jelen záradék szerint a biz- tosító helytállási kötelezettsége akkor áll be, ha a kár (biztosítási esemény)

időpontjában az alábbi vagyonvédelmi előírások egyidejűleg teljesültek:

a. a munkagép 24 órás megfigyelése biztosított legalább egy fő, szakszol- gálat által biztosított élőerős őrzéssel;

b. a hivatalos munkaidőn kívül a munkagép tárolása zárt, kerítéssel körül- vett telephelyen történik.

A záradékra vonatkozó kártérítési limitet a biztosítási szerző-

dés tartalmazza. Ennek hiányában a fedezet nem terjed ki a záradékban foglalt kockázatokra.

ELTÉRÉS A SZOKÁSOS SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Tájékoztatjuk, hogy jelen feltétel az építés- és szerelésbiztosítási termék, a GB517 jelű Építés- és Szerelésbiztosítás legutóbbi feltételétől lényegesen eltér.

Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szol- gáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerződésben alkalma- zott kizárásokat jelen különös biztosítási feltétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.

A jelen biztosítási feltétel a legutóbbi, GB517 jelű Építés- és szerelésbizto- sítási feltételtől az alábbiakban tér el lényegesen:

– a biztosítás kiegészült a szerelésbiztosítás sajátos rendelkezéseivel és zá- radékaival;

– meghatározásra került a biztosítottak köre;

– pontosításra került a kockázatviselés tartama és a kockázatviselés helye;

– a feltételszövegbe bekerültek a keretszerződésekre vonatkozó rendel- kezések;

– egyes fogalmak definíciói rögzítésre kerültek;

– pontosítva lettek a biztosítható vagyontárgyak és költségek, valamint ezek értékelési módja;

– a kizárások csoportosítva lettek a külön megállapodás alapján feloldha- tó és külön megállapodás alapján sem feloldható kizárásokra – a va- gyonbiztosítás és a felelősségbiztosítás fejezetben egyaránt;

– a fedezetbővítő záradékokra kizárólag abban az esetben terjed ki a fe- dezet, ha azok kártérítési limitjét a biztosítási szerződés tartalmazza;

– a szolgáltatási szabályok speciális rendelkezéseket is tartalmaznak nö- vények és műértéket képviselő vagyontárgyakra;

– a felelősségbiztosítási fejezet pontosításra került, a kizárt károk köre bő- vült;

– a feltételszövegbe új elemként bekerült az üzemszünet-biztosítás;

– az alábbi záradékok megváltoztak

– 003. Záradék: Szavatossági munkák fedezete

– 004. Záradék: Szavatossági munkák kiterjesztett fedezete

– 010. Záradék: Árvíz vagy magas vízállás okozta károk kizárása

– 013. Záradék: Kockázatviselési helyeken kívül tárolt vagyontárgyak fedezete

– 100. Záradék: Gépek és berendezések próbaüzeme

– 102/208. Záradék: Föld alatti kábelek, csővezetékek és egyéb beren- dezések, valamint közutakon végzett munkálatok

– 106. Záradék: Szakaszosan kivitelezett, nyomvonalas létesítmények kivitelezése

– 110/221. Záradék: Csapadékvíz, magas vízállás és árvíz elleni bizton- sági intézkedéseket

– 111. Záradék: Xxxxxxxxxxxxxx után helyreállítás költségei

– 112/206. Záradék: Tűzvédelmi intézkedésekre vonatkozó előírások

– 113/220. Záradék: Belföldi szállítás fedezete

– 117/217. Záradék: Víz- és szennyvízvezetékek, valamint egyéb föld alatti csővezetékek fektetése

– 118. Záradék: Kútfúrás

– 119. Záradék: A biztosítottak meglévő – saját tulajdonú vagy felelős megőrzésre, tárolásra átvett – vagyontárgyai

– 120. Záradék: Rezgések, valamint alátámasztások elmozdulása vagy gyengülése

– új záradékok kerültek bevezetésre

– 007. Záradék: A légi fuvarok többletköltségeinek fedezete

– 200. Záradék: Gyártóművi kockázat

– 201. Záradék: Szavatossági kockázatok fedezete

– 202. Záradék: Építés és/vagy szerelési munkáknál alkalmazott gépek fedezete

– 203. Záradék: A használt gépekkel kapcsolatos kizáró feltételek

– 204. Záradék: Szénhidrogén-feldolgozó iparra vonatkozó külön fel- tételek 1

– 204. Záradék: Szénhidrogén-feldolgozó iparra vonatkozó külön fel- tételek 2 – Katalizátorok biztosítása

– 218. Záradék: Csővezetékek fektetésével kapcsolatos szivárgáskere- sés költségeinek fedezete

– 219. Záradék: A folyóvizek, vasúti töltések, utak, nyomvonalas léte- sítmények alatti horizontális és irányított ferde fúrásra, vertikális fú- rásra és sajtolásra vonatkozó külön feltételek

– ESZ 1. Záradék: Tervek, dokumentumok újraelőállítása

– ESZ 2. Záradék: Kiáramló közeg fedezete

– ESZ 3. Záradék: A 116. Záradék: Részátadással átadott vagy üzembe helyezett létesítményrészek fedezetének kiterjesztése

– ESZ 4. Záradék: Vandalizmus által okozott károk

– ESZ 5. Záradék: Munkagépek lopásfedezete

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C – Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049 – Internet: xxx.xxxxxxxx.xx Telefon: x00 0 000 0000 – Fax: x00 0 000 0000

Társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C – Fôvárosi Törvényszék Cégbírósága: Cg. 00-00-000000