Tartalom

Mezőgazdasági biztosítások

xxx.xxxxxxx.xx

Mezőgazdasági növény-

biztosítások

Ügyfél-tájékoztató és Általános Szerződési Feltételek

Tartalom

I. Általános biztosítási feltételek 8

1. Általános rendelkezések 8

1.1. A biztosítási szerződés tárgya és a biztosítási esemény (káresemény) 8

1.2. A biztosítási szerződés alanyai 8

1.3. A biztosítási szerződés létrejötte 9

1.4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló a kockázatviselés tartama és helye 9

1.5. A kockázatviselés tartama és helye 9

2. A biztosított vagyontárgyak 9

3. A biztosítási összeg, a limit, és a túlbiztosítás 10

3.1. Biztosítási összeg 10

3.2. Biztosítási összeg meghatározása 10

3.3. Fedezetfeltöltés 10

3.4. Túlbiztosítás tilalma 10

4. Önrészesedés 10

5. Kizárások (a biztosítási fedezetből kizárt károk) 11

5.1. Általános kizárások 11

5.2. A többszörös biztosítás 12

6. A biztosítási díj 12

6.1. A biztosítási díj megállapítása 12

6.2. A díjfizetési kötelezettség 12

6.3. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei 13

6.4. Tartamengedmény 13

7. Éves adatközlés 13

8. A biztosított és a szerződő fél közlési és változás-bejelentési kötelezettsége 13

8.1. A közlési kötelezettség 13

8.2. A változás-bejelentési kötelezettség 14

8.3. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség megsértésének következményei 14

8.4. A biztosítási kockázat jelentős növekedése 15

9. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 15

9.1. Kármegelőzési kötelezettség 15

9.2. Kárenyhítési kötelezettség 15

10. A biztosítási esemény bejelentésének kötelezettsége 15

10.1. A bejelentési határidő 15

10.2. A bejelentés tartalma 16

10.3. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok 16

10.4. Állapot-megőrzési kötelezettség 16

10.5. A kárfelmérés szabályai 17

11. A biztosító szolgáltatása 17

12. Mentesülés a szolgáltatási kötelezettség alól 18

13. A biztosító megtérítési igénye 18

14. A biztosítási szerződés megszűnése 19

14.1. Rendes felmondás 19

14.2. A biztosítási tartam eltelte 19

14.3. A szerződés lehetetlenülése, érdekmúlás 19

14.4. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása 19

14.5. A felek megállapodása 19

15. Egyéb rendelkezések 19

15.1. Elévülés 19

15.2. Az irányadó jog 20

16. A biztosítási titok és a személyes ada tok kezelése 20

16.1. A biztosítási titokra vonatkozó szabályok 20

16.2. Személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók 21

II. Mezőgazdasági növénybiztosítás - Különös biztosítási feltételek 24

17. Általános rendelkezések 24

17.1. A biztosítási szerződés tárgya 24

17.2. A biztosítási szerződés alanyai 24

17.3. A biztosított növénykultúrák 25

17.4. Biztosítási szerződés egyes típusai 25

18. Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok 25

18.1. „A” típusú mezőgazdasági biztosítás 25

18.2. „B” típusú mezőgazdasági biztosítás 34

18.3. „C” típusú mezőgazdasági biztosítás 41

18.4. „D” típusú kiegészítő mezőgazdasági biztosítás 50

18.5. „E” típusú növény- és erdő elemikár-biztosítás 58

19. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok 69

20. A biztosítási összeg meghatározásának szabályai 69

21. Az önrészesedés szabályai 69

21.1. Kárküszöb 69

21.2. Önrészesedés alkalmazása 70

22. A biztosítási díjra vonatkozó szabályok 70

23. A biztosító szolgáltatására, a kártérítés megállapítására vonatkozó szabályok 70

24. A biztosítási szerződés módosítására vonatkozó rendelkezések 71

25. Fogalom meghatározások 71

Ügyfél- tájékoztató

a Mezőgazdasági növénybiztosítás- ról

Tisztelt Ügyfelünk!

Köszönjük, hogy Mezőgazdasági növénybiztosítási termékünk felkeltette érdeklődését!

Mezőgazdasági növénybiztosítási termékünket úgy alakítottuk ki, hogy mind a hagyományos nem támo- gatott, mind a díjtámogatás igénybevételére alkalmas biztosításokra megköthető. A díjtámogatás igénybevé- telére kidolgozott feltételeink a mezőgazdasági ter- melést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, valamint a Vidékfejlesztési Program Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Irányító Hatósága (a továbbiak- ban: IH) által közzétett VP3-17.1.1-16 számú mező- gazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás rész- letes feltételeiről szóló pályázati felhívás szerint kerül- tek kidolgozásra.

A díjtámogatás igénybevételével kapcsolatban az alábbiakra hívjuk fel a figyelmét:

• 2016. évben növénybiztosítás után járó díjtámo- gatás a 1305/2013/EU rendelet 36-37. cikk alap- ján a Vidékfejlesztési Program keretében vehető igénybe az IH által közzétett VP3-17.1.1-16 szá- mú mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás részletes feltételeiről szóló pályázati felhívás szerint.

• Az intézkedés keretében a biztosított termelők pályázhatnak a 2016. gazdasági év termelési veszteségeire megkötött mezőgazdasági biztosí- tási szerződések díjához nyújtott támogatásra. Olyan mezőgazdasági biztosítási szerződések dí- ja támogatható, amelyek üzemi szinten a nö- vénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű ho- zamcsökkenést okozó kedvezőtlen időjárási je- lenségek által okozott veszteségekre nyújtanak fedezetet.

• Díjtámogatott növénybiztosítást csak a 1305/2013/EU rendelet 9. cikk és a 8/2015. FM rendelet szerint aktív gazdának minősülő terme- lők vehetik igénybe.

• Amennyiben egy biztosítási szerződés egy mó- dozatában valamely növénykultúra az adott mó- dozatban nem támogatható, vagy nem került

bejelentésre az Egységes Kérelemben, akkor tá- mogatás az adott módozat díja után nem nyújt- ható.

• Amennyiben a mezőgazdasági termelő az Egy- séges Kérelem benyújtásakor nem kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélként szerepel a mező- gazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halá- szati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: eljárási tv.) szerinti ügyfél-nyilvántartási rendszerben, úgy legkésőbb a támogatás igénylésével egyidejűleg köteles kezdeményezni a Mezőgazdasági és Vi- dékfejlesztési Hivatalnál (a továbbiakban: MVH) az ügyfél-nyilvántartási rendszerbe történő fel- vételét.

Néhány szó az Allianz Hungária Zrt.-ről

Társaságunk Magyarország piacvezető társasága, már 1990 óta tagja az Európában első számú és a világon is a vezető biztosítók közé tartozó Allianz Csoportnak. E kapcsolatrendszer révén a nemzetközileg is élenjáró szaktudást és a hazai tapasztalatokat ötvözve szolgálja ki ügyfelei növekvő és mind összetettebb igényeit.

A társaság ügyfelei kedvező, értékarányos árakat, korszerű szolgáltatásokat, értékeik védelmét, befekte- téseik gyarapodását, teljes körű biztosítási kínálatot, jogfolytonosságot és hosszú távú biztonságot találnak.

Társaságunk 1986. július 1-jén alakult, és 1990. febru- ár 28-a óta működik részvénytársasági formában.

Alapításának 20. évfordulójától, 2006. július 1-jétől a társaság neve Allianz Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Székhelye Budapesten, a

VIII. kerületben, a Könyves Xxxxxx xxxxx 00-00. xxxx alatt található. Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nem- zeti Bank.

Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:

Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevéte- leket hálózatunk bármelyik ügyfélkapcsolati pontján vagy szerződött partnerénél (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxx_xxxxxxxx a.html), kollégáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt írásban rögzítik. A panasz adatlapról Ön má- solati példányt kap. Társaságunk székhelyén Központi ügyfélszolgálatot működtetünk, ahol személyesen is megtehetik, leadhatják panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. – a telefonos ügyfélszolgá- laton időpontot is foglalhat). A Központi Ügyfélszolgá- lat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csütörtök: 8- 16, péntek: 8-14 óra.

Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a 06-40- 421-421-es számon érhető el. Nyitvatartási idő: hétfő- szerda és péntek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között.

Elektronikus úton: A xxx.xxxxxxx.xx – oldalon ke- resztül vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy email-en csak biztosí- tási titkot nem tartalmazó választ küldhetünk ügyfele- ink részére, minden egyéb, más esetben postai úton kell válaszolnunk.

Írásban: Leveleiket a 1368 Budapest, Pf. 191 címre küldhetik, az Allianz Hungária Zrt. Fogyasztóvédelmi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon belül működik a centralizált panaszkezelés). A gördüléke- nyebb ügymenet érdekében minden esetben szüksé- günk van az ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatok- ra (pl. kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám, kárszám).

Amennyiben nem az ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a fentieken túl, érvényes meg- hatalmazás benyújtása is szükséges. A meghatalma- zásnak - a jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel - a polgári perrendtartásról szóló 1952.évi III. törvényben foglalt követelményeknek kell eleget tennie. Megha- talmazás minta: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx

Faxon: 06-1-269-2080-as számon.

Ügyfeleink részére panasz bejelentő lapokat biztosí- tunk, melyen egyszerűen megadhatják panaszukat, ezt a dokumentumot akár kézzel, akár elektronikusan is kitölthetik, majd az Önöknek legmegfelelőbb módot választva leadhatják személyesen a fent megjelölt helyeken, vagy postázhatják, faxolhatják, e-mailben elküldhetik részünkre, ahogy az Önöknek kényelmes. (A panasz bejelentő lapot internetes oldalunkon a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx

- címen érhetik el.)

A panasz bejelentő lap tartalmazza az ügyfél nevét, címét, a panasz előterjesztésének helyét, a panasz részletes leírását, a szerződéses adatokat, a csatolt dokumentumokat, aláírást, átvétel igazolását (szükség szerint).

Ezen kívül természetesen bármilyen formátumban – kézzel, géppel írott levél, feljegyzés – továbbíthatja részünkre panaszát.

Amennyiben elégedetlen azzal, ahogyan panaszát kezeltük, akkor az alábbi szervhez fordulhat:

Magyar Nemzeti Bank:

1534 Budapest BKKP Pf. 777 Telefon:00-0-0000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

vagy lehetősége van bírói utat igénybe venni.

A biztosítási titokra vonatkozó szabályok

Az új Bit. (a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény) szerint biztosítási titok minden olyan − államtitoknak nem minősülő −, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó ren- delkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosítás- közvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfele- inek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezett- ség nem áll fenn, illetve ha a biztosító vagy a viszont- biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megje- lölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

A Bit. 138. §-a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn:

- a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben;

- a nyomozás elrendelését követően a nyomo- zó hatósággal és ügyészséggel,;

- a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellá- tott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóvá- hagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal szemben;

- büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határo- zatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bí- rósággal, a bíróság által kirendelt szakértő- vel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró ön- álló bírósági végrehajtóval, a hagyatéki ügy- ben eljáró közjegyzővel továbbá az általa ki- rendelt szakértővel,

- adóügyben az adóhatósággal szemben;

- a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben;

- a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyész- ség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van

- a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi

IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visz- szaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűn- szervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

- a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedély- keltéssel vagy kábítószer készítésének előse-

gítésével, új pszichoaktív anyaggal vissza- éléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselek- mény feljelentésének elmulasztásával, terro- rizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegy- verrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmo- sással, bűnszövetségben vagy bűnszervezet- ben elkövetett bűncselekménnyel,

- ha a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnül- döző szerv írásbeli megkeresésének teljesí- tése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól,

- ha a pénzügyi információs egységként mű- ködő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresé- sének teljesítése céljából írásban kér biztosí- tási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;

- a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;

- a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben;

- az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör- vény 108. § (2) bekezdésében foglalt eset- ben az egészségügyi államigazgatási szerv- vel szemben,

- a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, tit- kos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben;

- a viszontbiztosítóval, valamint közös kocká- zatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kocká- zatvállaló biztosítókkal szemben;

- a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások so- rán átadott adatok tekintetében a kötvény- nyilvántartást vezető szervvel szemben,

- az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekin- tetében - az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint - az átvevő biztosítóval szemben;

- a kárrendezéshez és a megtérítési igény ér- vényesítéséhez szükséges adatok tekinteté- ben és az ezen adatok egymás közti átadásá- val kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Informá- ciós Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképvise- lővel, továbbá - a közúti közlekedési balese- tével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önren-

delkezési joga alapján - a károkozóval szem- ben;

- a kiszervezett tevékenység végzéséhez szük- séges adatok tekintetében a kiszervezett te- vékenységet végzővel szemben,

- a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szük- séges adatok tekintetében a könyvvizsgáló- val,;

- a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgá- latok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok át- adása esetében;

- fióktelep esetében - ha a magyar jogszabály- ok által támasztott követelményeket kielégí- tő adatkezelés feltételei minden egyes adat- ra nézve teljesülnek, valamint a harmadik or- szágbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatvé- delmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel szemben;

- a feladatkörében eljáró alapvető jogok bizto- sával szemben;a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának részletes szabályairól szóló miniszte- ri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a bizto- sítóval szemben.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi meg- felelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végre- hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA- törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötele- zettség teljesítésében merül ki.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a vi- szontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötele- zettségének tesz eleget.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt-ben meghatározott pénzügyi intéz- ménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonat- kozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megke- reséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérel- mét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoport- felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadá- sa.

Tájékoztatjuk, hogy társaságunk biztosítási szolgálta- tásai során igénybe vesz külső közreműködőket is, akik előzetes hozzájárulás vagy a fent ismertetett Bit. 138.

§-ában foglalt felhatalmazás alapján (így különösen kiszervezési szerződés keretében) személyes adatokat és biztosítási titkokat is megismerhetnek.

Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a 06-40-421-421-es számon, ahol munkatársaink munkanapokon 8.00 és 18.00 óra – csütörtökön 8.00 és 20.00 óra – között készséggel állnak rendelkezésé- re. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szerződési felté- telekről részletesen a Mezőgazdasági növénybiztosítás általános szerződési feltételeiből informálódhat.

Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklő- dését és hamarosan Xxx is ügyfeleink között üdvözöl- hetjük!

Allianz Hungária Zrt

Szerződési fel- tételek és Ügy- fél-tájékoztató

I. Általános biztosítási feltételek

A jelen általános biztosítási feltételek azon általános rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a biztosító és a szerződő fél, illetve a biztosított között a szerző- dő fél által választott kockázatokra létrejött mező- gazdasági növénybiztosítási szerződésekre általános rendelkezésekként kell alkalmazni.

A különös biztosítási feltételeknek az általános bizto- sítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a külö- nös biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

Az általános és a különös biztosítási feltételek, vala- mint a hozzájuk kapcsolódó záradékok együttesen alkotják a szerződési feltételeket.

A felek mind az általános, mind a különös biztosítási feltételektől eltérhetnek, ez esetben az adott kérdés- ben a felek megállapodása az irányadó.

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, valamint a VP3-17.1.1-16 számú mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás részletes feltételeiről szóló pályázati felhívás rendelke- zéseitől a felek közös akarattal sem térhetnek el.

1. Általános rendelkezések

1.1. A biztosítási szerződés tárgya és a biztosítási esemény (káresemény)

1.1.1. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy fedezetet nyújt a szerződésben meghatározott kockázatra és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti.

A biztosítási szerződés részét képezi az ajánlat és annak valamennyi melléklete (ideértve különösen a területi adatközlőt), a díjtájékoztató, az általános szerződési feltételek, és a fedezetet igazoló doku- mentum (a továbbiakban: kötvény).

1.1.2. A biztosítási eseményeket a különös biztosí-

tási feltételek tartalmazzák.

1.2. A biztosítási szerződés alanyai

1.2.1. A biztosítási szerződés keretében

a) Biztosító

Biztosító az Allianz Hungária Zrt.

Székhelye: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.

Cégjegyzékszáma: Cg. 00-00-000000

Adószáma: 10337587-4-44.

b) Biztosított

Biztosított az, aki a biztosítási esemény elke- rülésében érdekelt, és aki a biztosító szolgál- tatására jogosult.

c) Szerződő fél

A szerződő fél lehet a biztosított vállalkozás, vagy az a vállalkozás, aki a biztosítási szerző- dést az érdekelt javára köti meg.

Vállalkozás: A biztosítási szerződés megkö- tése során a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

A szerződő fél köteles a biztosítási díj megfi- zetésére, valamint jogosult és köteles a biz- tosítási szerződéssel összefüggő jognyilat- kozatok megtételére a kárrendezéshez kap- csolódó nyilatkozatok kivételével. A biztosító jognyilatkozatait minden esetben a szerző- dő félhez intézi.

d) Együttbiztosított vagy társbiztosított Együttbiztosított vagy társbiztosított az a biz- tosítási szerződésben megjelölt személy, mely a biztosítottal fennálló szerződéses vagy tulajdonosi kapcsolat alapján a biztosí- tási szerződésben meghatározott növénykul- túrák vonatkozásában a biztosítottal részben vagy egészben azonos biztosítási védelem- ben részesül a biztosítási szerződésben meghatározott mértékig.

1.2.2. A szerződő fél/biztosított nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor érvényes, ha azt írásban tették (ideértve a maradandó eszközzel, illetve az elektronikus úton, e-mailben tett nyilatkozatokat is), és akkor hatályos, ha az a biztosító tudomására jut.

1.2.3. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosí- tott kötötte és a biztosított vállalkozás, akkor a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármi- kor a szerződésbe beléphet. A belépéshez a biztosí- tó hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szer- ződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezett- ségek összessége a biztosított vállalkozásra száll át.

1.2.4. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni.

1.3. A biztosítási szerződés létrejötte

1.3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli meg- állapodásával jön létre.

1.3.2. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételé- től számított tizenöt (15) napig van kötve.

Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított tizenöt (15) napon belül elutasítja, vagy nem válaszol.

1.3.3. Jelen általános szerződési feltételekkel a mezőgazdasági növénybiztosítási szerződés elektroni- kusan is megköthető a xxx.xxxxxxx.xx vagy biztosí- tásközvetítő közreműködésével a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxx.

Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

1.3.4. Ha az ügyfél által aláírt ajánlat vagy a bizto- sító által kiadott díjtájékoztató, illetve az ügyfél által kitöltött és aláírt területi adatközlő egymástól eltérő adatokat tartalmaz, a biztosítási szerződés a területi adatközlőben megadott adatok alapján jön létre.

1.3.5. Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél a dokumen- tum kézhezvételét követően késedelem nélkül, de legkésőbb tizenöt (15) napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a biztosítási kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérések- re csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a köt- vény átadásakor írásban felhívta a szerződő fél fi- gyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a biztosí- tási szerződés az ajánlat szerint jön létre.

1.3.6. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetke- zése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, a szerződés nem jön létre.

1.4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló a kockázatviselés tartama és helye

1.4.1. Biztosítás tartama

A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott időre köthető. A biztosítás tartamát a felek a biztosítá- si szerződésben rögzítik.

1.4.2. Biztosítási évforduló

A biztosítási évfordulót a biztosítási szerződés tar- talmazza. Határozatlan idejű szerződés esetén a bizto- sítási évforduló január 01-e.

1.4.3. A biztosítási időszak

a) határozatlan időre kötött biztosítási szerző-

dés esetén egy év,

b) határozott időre kötött biztosítási szerződés esetén a biztosítási szerződés teljes tartama. Egy évnél hosszabb, de legalább két (2) év határozott tartamra kötött biztosítási szer- ződés esetén a felek egyéves biztosítási idő- szakban is megállapodhatnak.

Ha a biztosítási időszak egy (1) év, akkor biztosí- tási időszaka január 01. 0.00 órától december 31.

24.00 óráig tart. Az időpontok számításánál a biztosí- tott székhelye szerinti idő alkalmazandó.

A határozott idejű szerződés biztosítási időszaka január 01. 0.00 órától december 31. 24.00 óráig tart.

1.5. A kockázatviselés tartama és helye

1.5.1. A biztosítási fedezet a biztosító kockázatvi- selésének tartama alatt a kockázatviselés helyén bekövetkezett károkra terjed ki.

1.5.2. A kockázatviselés tartama a kockázatvise- lés kezdete és vége közti időtartam, mely alatt a biztosító kockázatviselése fennáll. Az éves adatközlés- sel biztosított egyes növénykultúrákra vonatkozó kockázatviselési időszakot a különös biztosítási feltéte- lek tartalmazzák.

1.5.3. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban kezdődik.

1.5.4. Ha a felek a kockázatviselés kezdő időpontjá- ban nem állapodtak meg, akkor a biztosító kockázatvi- selése a szerződés létrejöttét követő nap 0:00 órakor, de leghamarabb a különös biztosítási feltételekben, az egyes kockázatoknál és növényeknél meghatározott időpontban kezdődik.

1.5.5. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig, de legkésőbb a különös biztosítási feltételekben, az egyes kockázatoknál és növényeknél meghatározott időpontig áll fenn.

1.5.6. A biztosító kockázatviselésének a kezdete nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szerződés létrejött.

1.5.7. A biztosítási fedezet a Magyarországon, a biztosítási szerződésben meghatározott kockázat- viselési helyeken bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre terjed ki.

2. A biztosított vagyontárgyak

2.1. Biztosítottak azok a különös biztosítási felté- telek alapján biztosítható növénykultúrák (a továb- biakban: növénykultúra), melyekre a biztosítási szer- ződés, biztosítási összeget tartalmaz.

3. A biztosítási összeg, a limit, és a túlbiztosítás

3.1. Biztosítási összeg

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a folyó biztosítási időszakra vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára meghatározott biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára vonatko- zó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg a bizto- sítási esemény bekövetkezésekor érvényes - a biztosí- tási szerződésben az adott növénykultúrára vonatko- zóan a károkozás időpontját magába foglaló biztosí- tási időszakra vagy a szerződés teljes tartamára meg- határozott - biztosítási összeget. A biztosítási össze- get meghaladó kárt a biztosított maga viseli.

3.1.1. Limit

A biztosítási szerződésben a felek a biztosítási össze- gen belül – a biztosító szolgáltatási kötelezettségére vonatkozóan – limiteket is meghatározhatnak. Limit meghatározása esetén a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége a limit összegéig terjed.

A biztosítási szerződésben az alábbi limit típusok alkalmazhatók:

a) Kártérítési limit

A biztosítási összegen belül a biztosító szol- gáltatási kötelezettségének a felső határa egyes fedezetbe vont kockázatok vagy nö- vénykultúrák tekintetében.

b) Kombinált limit

Több biztosított kockázatra, növénykultúrára vagy bármilyen egyéb közös jellemzőre együttesen vonatkozó limit.

c) Szublimit

A biztosító szolgáltatási kötelezettségének egy kártérítési limiten vagy kombinált limi- ten belül meghatározott felső határa.

3.2. Biztosítási összeg meghatározása

Az egyes növénykultúrák biztosítási összegét a szer- ződő fél határozza meg biztosítási időszakonként (vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára) és kockázatviselési helyenként. Az egyes biztosított növénykultúráknak a biztosítási időszakra vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára vonatkozó biztosítási összegét, valamint az ezek összegzésével meghatározott, valamennyi biztosított növénykultú- rára vonatkozó teljes biztosítási összeget a biztosítási szerződés tartalmazza.

Az egyes növénykultúrák biztosítási összege függ a különös biztosítási feltételek szerint meghatározott hozamértéktől és egységártól, valamint a biztosított terület nagyságától, mely a biztosítási összeg szem- pontjából kiemelt jelentőséggel bír.

A biztosítási összeg meghatározásának szabályait a választott kockázat(ok)ra vonatkozó különös biztosí- tási feltételek tartalmazzák.

Az egyes kockázatviselési helyekre és növénykultú- rákra megállapított biztosítási összegek egymástól függetlenek, és nem csoportosíthatók át.

Kiműveléses és újravetéses károk esetén az újravetett növénykultúrára nem terjed ki a korábbi növénykultú- rára vonatkozó fedezet, ebben az esetben a fedezet alá vont, újravetett kultúrára is meg kell fizetni a bizto- sítási díjat.

3.3. Fedezetfeltöltés

Az egyes növénykultúrákra külön-külön meghatáro- zott és adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegek az ugyanabban a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összegekkel csökkennek, kivéve, ha a biztosító a bizto- sítási szolgáltatással egyidejűleg közli a szerződővel a fedezetfeltöltési díjat és azt megfizetik.

3.4. Túlbiztosítás tilalma

A biztosított növénykultúrák biztosítási összege nem haladhatja meg a biztosított növénykultúráknak a választott kockázat(ok)ra vonatkozó különös biztosí- tási feltételek szerint meghatározott értékét (biztosí- tási érték). Ezen értéket meghaladó részben a biztosí- tási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

4. Önrészesedés

4.1. Az önrészesedés a megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyet a biztosított maga visel. Az önrésze- sedés típusát, valamint a biztosítási eseményenként meghatározott százalékos és/vagy összegszerű mér- tékét a biztosítási szerződés tartalmazza.

4.2. Az önrészesedés típusai az alábbiak:

Levonásos önrész: A kárrendezés során megállapított kárnak a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, amely a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapított kár ösz- szegéből kerül levonásra.

Abszolút önrész: a biztosítási összegnek a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, amely a kár- küszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapított kár összegéből kerül levonásra. Az abszolút önrész egyes típusait és azok szabályait a különös biztosítási feltételek tartalmazzák.

Amennyiben abszolút és levonásos önrészt is tartal- maz a szerződés, abban az esetben a kárrendezés során megállapított kár összegéből először az abszolút önrész, majd a fennmaradó összegből a levonásos önrész kerül levonásra.

4.3. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban

különböző rendeltetésű önrészesedések érvényesek, akkor ezek együtt alkalmazandók.

4.4. A levonásos és abszolút önrészesedés össze- gét a biztosító a megállapított kár összegéből vonja le.

4.5. Kárküszöb: A károsodott területre, illetve növénytáblára eső vagy az üzemenként és növény- kultúránként számított biztosítási összegnek a kárnemenként meghatározott százaléka.

Az egyes szerződéstípusok biztosítási eseményeire vonatkozó kárküszöböket a különös biztosítási felté- telek tartalmazzák.

Ha a kár összege a biztosítási eseményenkénti kárküszöböt nem haladja meg, akkor a biztosított a kárt maga viseli.

5. Kizárások (a biztosítási fedezetből kizárt károk)

5.1. Általános kizárások

5.1.1. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka/előidézője

a) háború, invázió, háborús cselekmények (füg- getlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzen- tek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforrada- lom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete;

b) a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdek- ből állandó vagy ideiglenes jelleggel;

c) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munka- beszüntetés, polgári engedetlenség, munka- helyi zavargás, szabotázs;

d) bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szük- ségállapotot hirdettek ki;

e) nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugár- zás vagy radioaktív szennyezés, tekintet nél- kül arra, hogy a bekövetkezett kárt a jelen biztosítási szerződés szerint biztosítási ese- ménynek minősülő események okozták- e, vagy sem;

f) műhold és űrjármű lezuhanása, becsapódása;

g) vulkánkitörés, cunami;

h) a biztosítási szerződés hatályba lépese előtt bekövetkezett, és az a biztosításra feladott növénykultúrát károsította;

i) vandalizmus, illetőleg vandál cselekmény;

A jelen kizárás szempontjából vandalizmus, il- letve vandál cselekmény harmadik személyek- nek a biztosított vagyontárgy fizikai megsem- misítésére vagy megrongálására irányuló szán- dékos cselekedete;

j) terrorcselekmény;

Jelen feltételek szempontjából

terrorcselekmény minden olyan politikai, vallá- si, etnikai, ideológiai vagy más hasonló okból egyénileg vagy szervezetten elkövetett, személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyver- rel kapcsolatos bűncselekmény, amelynek célja az állami szervek, más állam, nemzetközi szerve- zet kényszerítése, más állam alkotmányos, tár- sadalmi, vagy gazdasági rendjének megváltozta- tása, megzavarása, illetve nemzetközi szervezet működésének megzavarása, a lakosság megfé- lemlítése.

Terrorcselekményt követ el az is, aki ugyanezen okból és célból jelentős anyagi javakat kerít ha- talmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visz- szaadását állami szervhez vagy nemzetközi szer- vezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.

Személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény az emberölés, a testi sértés, a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés, az ember- rablás, a személyi szabadság megsértése, a köz- lekedés biztonsága elleni bűncselekmény, a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, a radioaktív anyaggal visszaélés, a hivatalos személy elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak, a nemzetközileg védett személy elleni erőszak, a jármű hatalomba kerítése, a közve- szély okozása, a közérdekű üzem működésének megzavarása, a robbanóanyaggal vagy robban- tószerrel visszaélés, a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, a kettős felhasz- nálású termékkel visszaélés , a rablás, a rongá- lás, az információs rendszer vagy adat megsér- tése.

k) A szerződésből ki van zárva minden olyan kár, mely az EU, ENSZ vagy bármilyen nemzetközi szervezet által előírt embargót sértő cselek- mény következménye, továbbá embargó alá eső területeken okozták, vagy a kár itt követke- zett be.

5.1.2. Nem minősül biztosítási eseménynek,

a) a talajerő termőképességének elvesztése;

b) kedvezmények elvesztése, késedelem vagy piacvesztés;

c) azok a károk, amelyek a biztosítottat a ter- mény értékesítési lehetőségeinek a beszűkü- léséből, eladhatatlanságából és átvételi viszo- nyainak megváltozásából eredően érik.

5.1.3. Nem térül meg a biztosítási szerződés alap- ján:

a) kötbér, bírság és büntetés, büntető jellegű költségek, így különösen: perköltség, kése- delmi kamat;

b) bármilyen következményi kár, – különösen a

termelési vagy szolgáltatási folyamat leállásá- ból, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány, üzemszüneti veszteség (mint pl. ter- meléskiesés, szolgáltatás-kiesés, elmaradt ha- szon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszte- ség) valamint az ezek elkerülésére céljából felmerülő többletköltségek (mint pl. túlóra költsége, éjszakára vagy munkaszüneti napra so- ron kívül elrendelt munkabér- és egyéb költség, expressz vagy légipostafuvar miatti többletkölt- ség, sürgősségi felár) – ha a felek eltérően nem állapodnak meg;

c) a károsodott növénykultúra kapcsán állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhető, illetve visszaigényelhető költségek és kiadások;

d) a kockázatviselési helyszín megközelíthetetlen- sége miatt (ideértve a hatósági korlátozásokat) felmerült kár, költség és kiadás.

A különös biztosítási feltételek a felsoroltakon túl további kizárásokat tartalmaznak.

5.2. A többszörös biztosítás

Ha ugyanazt a növénykultúrát több biztosító egymás- tól függetlenül biztosítja, a biztosítási fedezet nem terjed ki a jelen általános és a választott kocká- zat(ok)ra vonatkozó különös biztosítási feltételek- kel létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre a ko- rábban megkötött másik biztosítás fedezetet nyújt.

Ezen szabály alól kivétel a jelen feltételekkel létrejött biztosítási szerződés alapján járó többletszolgáltatás.

Többszörös biztosítás esetén is megilleti a biztosítót a biztosítási szerződésben rögzített többletszolgálta- tásra eső díj.

6. A biztosítási díj

6.1. A biztosítási díj megállapítása

6.1.1. A biztosítási díj a biztosított növénykultúrára vonatkozóan a biztosítási szerződésben meghatáro- zott kockázatokra szóló fedezetek díja.

A biztosítási díj, biztosítási időszakonként kerül meg- határozásra.

Az egy évnél rövidebb időszakra szóló határozott tartamú biztosítás díja a biztosítás teljes tartamára megállapításra kerül.

A biztosítási díj fizetése a szerződőt terheli. A biztosí- tási díjat a biztosító kockázatarányosan határozza meg. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabá- sa vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.

6.1.2. A biztosítási díjat az alábbiak figyelembevé- telével állapítjuk meg:

• a biztosított által végzett mezőgazdasági ter- melő tevékenység és az alkalmazott agrotechnológia,

• a választott önrészesedés mértéke,

• a biztosítás tartama,

• a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja,

• a biztosítás művelésével kapcsolatos költségek,

• 5 évre visszamenőleg a biztosított növénykul- túrákra vonatkozó kárelőzmény,

• a biztosító kérésére a szerződő fél által a koc- kázat felméréséhez megadott egyéb adatok,

• kármentességi kedvezmény mértéke,

• várakozási idő hossza,

• biztosítandó területek földrajzi elhelyezkedése,

• a jelen általános és az egyes különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződé- sek biztosítottai által alkotott veszélyközösség jellemzői,

• növénykultúra,

• kockázat típusa.

6.1.3. A fizetendő biztosítási díjat, a díjfizetés mód- ját és gyakoriságát a biztosítási szerződés tartalmazza.

6.1.4. A biztosítási díj számításához a szerződő fél (biztosított) köteles közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, díjszámításhoz szükséges adatokat.

6.2. A díjfizetési kötelezettség

6.2.1. A biztosítás díja a biztosító által kiállított számlán feltüntetett fizetési határidő napján esedé- kes.

6.2.2. Ellenkező megállapodás hiányában az egyes biztosítási időszakokra vállalt fedezetek díját egy összegben, előre kell megfizetni. Ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg, a két évnél rövidebb, határozott tartamú biztosítás egyszeri díjfizetésű. Az egyszeri díjat a biztosítási szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

6.2.3. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik a biztosító szolgáltatása legfeljebb a ténylegesen megállapított kárösszeg erejéig a biztosítási ese- mény bekövetkezésének időpontjában esedékessé válik, és a biztosító jogosult e díjat az esetleges díjhátralékkal együtt a szolgáltatásába beszámíta- ni.

6.2.4. Díjtámogatott növénybiztosítás esetén a biztosítót abban az esetben is megilleti a biztosítá- si díj, ha a biztosított nem jogosult díjtámogatásra.

6.2.5. A biztosító minden esetben a szerződés megszűnésének napjáig jogosult a díjra.

6.2.6. Ha a szerződő az időarányos díjnál több díjat fizetett meg, a szerződés megszűnését köve- tően a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríte-

ni.

6.2.7. Díjtámogatott növénybiztosítás esetében a biztosítási díj megfizetése kizárólag a támogatás kifizetésének a feltétele, a díjtámogatási kérelem benyújtásának nem.

6.3. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei

6.3.1. Megszűnik a biztosítási szerződés a bizto- sítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított har- mincadik nap elteltével, feltéve, hogy a felek eltérően nem állapodtak meg, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a befizetett díjjal arányos időtartamra ma- rad fenn.

6.3.2. Abban az esetben, ha a szerződés a folytató- lagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított száz- húsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kocká- zatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik (a továbbiakban: reak- tiválás). A reaktiválás esetén a biztosító a reaktiválás- ról szóló megállapodásban meghatározott időponttól viseli ismét a kockázatot.

6.4. Tartamengedmény

Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító követelheti azon díjengedmény időarányos részének megfizetését, amelyet a szerződés hosz- szabb tartamára tekintettel nyújtott (a továbbiakban: tartamengedmény).

7. Éves adatközlés

7.1.1. Határozatlan tartamú biztosítási szerződés esetében, illetőleg ha a felek a határozott időtartamra kötött szerződésben egy éves biztosítási időszakban állapodnak meg, akkor a soron következő termelési évre (biztosítási időszakra) vonatkozó biztosítási összegek értékkövetése minden évben, a biztosítási évforduló napjának hatályával, kizárólag éves – tavaszi vagy őszi - adatközlés alapján történik.

7.1.2. A szerződő fél a soron következő termelési évre vonatkozó – cégszerűen aláírt – adatközlőket évente, őszi vetésű és/vagy évelő növények esetében tárgyév december 1-ig, a tavaszi vetésű növények esetében pedig tárgyév április 15-ig köteles megkül- deni a következő biztosítási időszakra vállalt fedezetek díjának a megállapításához.

7.1.3. Ha a szerződő az éves adatközlési kötelezett- ségének nem tesz eleget, akkor a biztosító a biztosítási összegeket, valamint a biztosítási időszakra járó díjat a megelőző biztosítási időszak figyelembevételével állapítja meg.

7.1.4. A biztosító az éves adatközlés alapján a biz- tosítási évforduló napjára visszamenőleges hatállyal módosítja a biztosítási összeget, valamint megállapítja a tárgyévre járó biztosítási díjat.

8. A biztosított és a szerződő fél közlési és változás-bejelentési kötelezettsége

8.1. A közlési kötelezettség

8.1.1. A biztosítottnak és a szerződő félnek a biz- tosítási szerződés megkötésekor a biztosítás elválla- lása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A szerződő fél/biztosított sze- mélyére és a megkötendő biztosításra vonatkozó – biztosítóval közlendő - adatokat a különös biztosítási feltételek tartalmazzák.

A biztosító írásos kérdéseire adott, a valóságnak meg- felelő válaszokkal a biztosított/szerződő fél eleget tesz közlési kötelezettségének.

8.1.2. A biztosított/szerződő fél köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a biztosító kockázatvállalá- sa szempontjából jelentős okiratokat, dokumentu- mokat (MePar blokkazonosító/biztosított növénykul- túra/terület ha, stb.), szerződéseket és hatósági hatá- rozatokat.

8.1.3. A szerződő fél, illetve a biztosított – a szerző- dés megkötésekor – az adatközlő lap kitöltésével vagy más egyéb módon köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani az alábbi információkat/adatokat:

Szerződő fél/biztosított személyére vonatkozó adatok:

• a szerződő fél/biztosított mezőgazdasági termelő neve, székhelye vagy lakcíme, eljárá- si tv. szerinti ügyfél-azonosítója.

A biztosításra vonatkozó adatok:

• a biztosítani kívánt növénykultúra neve

• a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamá- nak tonnánkénti egységára;

• a biztosítani kívánt növénykultúra vetésterü- lete hektárban;

• a biztosítani kívánt növénykultúra megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacso- nyabb értékeinek kizárásával képzett három- éves termésátlaga, amennyiben a biztosított ezekkel az adatokkal rendelkezik;

• a kockázatviselés helye (MePAR blokkazono- sító).

Az egységár meghatározásánál a szerződő félnek / biztosítottnak figyelembe kell vennie az aktuális piaci, tőzsdei, hatósági és szerződéses árakat valamint a reális termőhelyi viszonyokat és az alkalmazott agrotechnológiát.

Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szük- séges dokumentumot (MePAR blokkazonosító / biz- tosított növénykultúra / terület ha) is a biztosító ren- delkezésére kell bocsátani.

A díjtámogatott növénybiztosítások esetében

• A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követően legkésőbb a tárgyév július 15-ig adategyeztetés céljából köteles az MVH részére me- zőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül:

a) a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),

b) a mezőgazdasági biztosítási szerződés azono- sítására (szerződéskötés dátuma, kötvény- szám, módozat, biztosítási esemény),

c) a biztosított növénykultúra megnevezésére (hasznosítási kód) és a növénykultúra refe- rencia hozamára,

d) a kockázatviselés helyére (blokkazonosító),

e) a terület nagyságára (hektár) valamint

f) a biztosítási összegre, a díjelőírás és a ked- vezménnyel csökkentett, nettó díjelőírás ösz- szegére vonatkozó adatokat átadni.

A fenti adatokat a biztosító az MVH adatszolgáltatása alapján véglegesíti és azokat legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig visszaküldi az MVH részére.

• Az MVH a biztosító tájékoztatását követően az MVH és a biztosítók közötti megállapodás alapján, de legkésőbb a tárgyév július 31-éig tájékoztatja az érin- tett biztosítót a mezőgazdasági biztosítási díjtámoga- tási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő

a) nevéről és az eljárási tv. szerinti ügyfél- azonosítójáról, továbbá

b) az érintett biztosító által díjtámogatott konstrukcióban biztosított növénykultúrái- nak tárgyévi teljes területéről és azok MePAR szerinti blokkazonosítójáról.

• A szerződő fél által a biztosítás kötésekor meg- adott területadatok előzetes adatközlésnek tekinten- dők. A területadatok az MVH fenti tájékoztatása alap- xxx xxxxxxxxxxxxx. Végleges adatközlésnek az MVH- tól kapott adatok minősülnek.

• Amennyiben a biztosításra feladott terület ke- vesebb az MVH nyilvántartásában szereplőnél, a biztosított terület megnövekszik az Egységes Kére- lemben megadott területre. Amennyiben a biztosí- tásra feladott terület nagyobb az MVH nyilvántartá- sában szereplőnél, a biztosítási fedezet ugyanazon a feltételekkel a különbözetre is kiterjed. MVH nyil-

vántartásában szereplőt meghaladó területre vo- natkozó biztosítás díjához azonban támogatás nem vehető igénybe és a kötvényen ”INE” kezdetű bizto- sításként szerepel.

8.2. A változás-bejelentési kötelezettség

8.2.1. A biztosított/szerződő fél a biztosítási szer- ződés fennállása alatt köteles a biztosítónak haladék- talanul, de legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésére.

8.2.2. A felek – különösen - az alábbi körülménye- ket tekintik lényegesnek:

a) a biztosított jogállásában, társasági formájá- ban bekövetkezett változás,

b) a szerződő fél/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása,

c) a biztosított növénykultúrák területének 10

%-kal, de minimum 1 hektárral történt meg- növekedése, vagy csökkenése miatt

d) a biztosított növénykultúra művelésében érdekelt termelő személyének megváltozása,

e) az alkalmazott agrotechnika lényeges meg- változása,

f) a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások,

g) új termelési év esetén az aktuális vetésszer- kezet,

h) kockázaton kívüli káresemény bekövetkezte a biztosított növényterületeken.

8.2.3. A közlési és változás-bejelentési kötelezett- ség a szerződő felet és a biztosítottat egyaránt terhe- li. Egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, ame- lyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelen- tésre köteles lett volna.

8.2.4. A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszo- nyokat és a biztosított/szerződő fél által szolgáltatott adatok helyességét.

8.2.5. Amennyiben a szerződés megkötésekor a biztosított még nem rendelkezett ügyfél-azonosító számmal, az ügyfél-azonosító szám megállapítása tárgyában hozott döntés kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül köteles az ügyfél-azonosító számot bejelenteni a biz- tosítónak.

8.3. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség megsértésének következményei

8.3.1. A közlési, illetve változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító szol- gáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, illetve a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a

biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövet- keztében.

8.3.2. Ha a szerződés több növénykultúrára vonat- kozik, és a közlési- vagy változás-bejelentési kötele- zettség megsértése ezek közül csak egyesekkel ösz- szefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség meg- sértésére a többi növénykultúra esetén nem hivat- kozhat.

8.4. A biztosítási kockázat jelentős növekedése

8.4.1. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított (15) tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

8.4.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következ- ményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

8.4.3. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnö- vekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 8.4.1. és 8.4.2. bekezdésben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásá- ban nem gyakorolhatja.

8.4.4. A biztosítási szerződés viszontbiztosítása esetén a viszontbiztosítási fedezet megváltozására nem alkalmazandók a biztosítási kockázat jelentős növekedésére irányadó szabályok.

9. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

9.1. Kármegelőzési kötelezettség

A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érde- kében az adott helyzetben általában elvárható maga- tartást köteles tanúsítani.

A biztosított mindenkor köteles betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határoza- tokat, valamint a gazdálkodásra, vonatkozó szakmai előírásokat. E kötelezettség akkor is terheli a biztosí- tottat, ha a különös biztosítási feltételek a kármegelő- zési teendőket szabályozzák.

Az adott helyzetben általában elvárható magatartást abban az esetben is tanúsítani kell, ha a biztosítási szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított

kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szak- képzettségi követelményeket.

9.2. Kárenyhítési kötelezettség

9.2.1. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a biztosítási esemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követel- ménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

9.2.2. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított – tűz esetén – haladéktalanul köteles a tűzvédelmi hatóságnak bejelentést tenni, illetőleg

– ha bűncselekmény gyanúja forog fenn – a rend- őrhatóságnak feljelentést tenni, és a bejelentés vagy feljelentés másolati példányát a kárbejelentés- hez mellékelni.

9.2.3. A biztosított köteles a biztosítóval együtt- működni a kár megelőzése, illetőleg enyhítése érde- kében. A biztosító jogosult a kármegelőzésre, enyhí- tésre és elhárítására vonatkozó rendelkezések, előírá- sok, egyéb szabályok betartását ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

9.2.4. A kárenyhítés szükséges költségei – ide nem értve a termesztésben szokásosan alkalmazott agrotechnológia költségeit - a biztosítási összeg kere- tei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhí- tés nem vezetett eredményre.

9.2.5. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhí- tés költségeit a biztosítási összeg és a növénykultúra

3.4. pont szerinti értékének (biztosítási érték) ará- nyában köteles megtéríteni.

9.3. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatko- zó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, kezdemé- nyezheti a biztosítási szerződés módosítását.

10. A biztosítási esemény bejelentésének kötelezettsége

10.1. A bejelentési határidő

10.1.1. A szerződő fél/biztosított a biztosítási eseményt – a tudomására jutását követően – hala- déktalanul, de legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak a biztosítási szerződésben meghatározott címre, vala- mint köteles a szükséges felvilágosítást megadni, és lehetővé tenni a kárbejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

10.1.2. Ha a biztosított valamely bejelentendő adatnak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birtokába, akkor azt a tudomására jutását követően haladéktalanul köteles a biztosítónak bejelenteni.

10.1.3. A kárbejelentést követően a szerződő fél- nek/biztosítottnak összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt kell be- nyújtani a biztosító felé.

10.1.4. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosító- nak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellen- őrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

10.2. A bejelentés tartalma

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

• a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfél-azonosító számát,

• a biztosítási kötvény számát,

• a biztosított számlaszámát,

• a biztosítási esemény időpontját, he- lyét, okát és rövid leírását,

• a károsodott növénykultúra megneve- zését, a kárszemle helyét,

• a károsodott terület nagyságát és azo- nosítási adatait, károsodott növénytáb- lák MePAR blokkazonosítóját,

• a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült kárösszeget),

• a kárrendezésben közreműködő, a biz- tosított/szerződő fél által meghatalma- zott személynek a kapcsolattartáshoz szükséges adatait,

• a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását.

10.3. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok

10.3.1. A biztosító szolgáltatásának igénybevétel- éhez a biztosító kérésére rendelkezésre kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási ese- mény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgálta- tás összegének megállapításához szükségesek, így különösen:

• a károsodás bekövetkezését és annak mértékét bizonyító terveket, okiratokat, számlákat, vagyonnyilvántartást, leltár- íveket, költségszámításokat, szakértői véleményeket és egyéb bizonylatokat,

• a biztosítottnak/károsultnak a biztosítási esemény kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációját,

• a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát,

• ha a biztosítási esemény kapcsán ható- sági eljárás indult, akkor a hatóság által kiadott igazolást, hatósági vizsgálati jegyzőkönyveket vagy határozatot,

• a károsult(ak) nyilatkozatát arra vonat- kozóan, hogy az adott biztosítási ese- mény kapcsán más károkozóval, illetve biztosítóval, vagy más biztosítási szer- ződés alapján érvényesített(ek)-e kár- igényt,

• a permetezési napló másolatát,

• a táblatörzskönyv másolatát,

• a gazdálkodás egészére vonatkozó ve- tésterv másolatát,

• a tűzoltósági jelentés másolatát,

• a gazdálkodási napló másolatát,

• a területalapú támogatás igényléséhez benyújtott egységes kérelem másolatát,

• az illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságától be- szerzett megyei termésátlagról kiállított igazolás másolatát,

• az egyes növénybiztosításokra vonatko- zó különös biztosítások szerződési felté- telben a biztosítási esemény sajátossá- gaira tekintettel előírt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő doku- mentumokat.

10.3.2. A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvé- nyesítse.

10.3.3. A biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez olyan számlát kell benyújtani, amelyen fel van tüntet- ve az általános forgalmi adó összege, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

10.4. Állapot-megőrzési kötelezettség

10.4.1. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított a károsodott növénykultúra állapotában és a kár helyszínén, a biztosító kárfelmérésének a meg- kezdéséig, azonban legfeljebb a kárbejelentésnek a biztosítóhoz való beérkezésétől számított ötödik munkanapon 24 óráig csak olyan mértékben változ- tathat, amennyire ez a kárenyhítéshez szükséges.

Ha a növénykultúrák újravetése illetve újrapalántázá- sa, vagy betakarítása a kárbejelentéstől számított öt munkanapon belül elengedhetetlen, a biztosított területeken a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatereket kell hagyni.

10.4.2. Amennyiben a biztosító a helyszíni kárfel- mérés során pótszemlét tart szükségesnek, a biztosí- tott a biztosítási esemény helyszínét és a károsodott vagyontárgyakat a biztosító által megjelölt időpontig, legfeljebb további 5 munkanapig, továbbra is köteles változatlan állapotban tartani.

10.4.3. Nem áll be a biztosító fizetési kötelezett- sége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változ- tatás következtében a biztosító szolgáltatási kötele- zettségének elbírálása szempontjából lényeges kö-

rülmények kideríthetetlenné váltak.

10.4.4. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítottnak igazolnia kell a tulajdonjogát, a birtok- lás jogcímét (mint pl. haszonbérlet, használat), a tulajdonos egyidejű megnevezésével.

10.5. A kárfelmérés szabályai

A kártérítés mértékének megállapítása kétlépcsős kárfelmérés keretében történik:

10.5.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor – előszemle keretében - a biztosító a helyszínen azono- sítja a biztosított növénykultúrában keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (hozam, egységár, terület) figyelembevételével és "előszemle- jegyzőkönyvet" készít, melyben rögzíti:

• a károsodottnak bejelentett növény faját;

• a károsodottnak bejelentett növény területét (ha);

• a károsodottnak bejelentett nővény területé- nek azon részét melyet a biztosító károso- dottnak ismer el (ha);

• a károsodott területen a növényzet fenológiai állapotát, agrotechnikai jellemzőit és a káro- sodás megnyilvánulásait a növényzeten.

A biztosító vagy a szerződő/biztosított kezdeményez- heti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg. (Pl: a károsodott terület nagysága változott, kockáza- ton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, az előszemle időpontjában nem volt egyértelmű a károsodás.)

10.5.2. A biztosított és károsodott növény betakarí- tása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (Pl: kipusztulásos károk, totálkárok, vagy egyértelműen felmérhető részkárok) a biztosító helyszíni véglegesítő szemle során meghatározza az előszemle során káro- sodottnak ítélt területeken a kár várható mértékét, és "kárbecslési jegyzőkönyvet" készít.

10.5.3. Az előszemle-jegyzőkönyvet és a kárbecs- lési-jegyzőkönyvet, valamint az adott káresemény- nyel kapcsolatosan felmerülő egyéb dokumentu- mokat együttesen az elektronikus kárakta tartal- mazza.

Az elektronikus káraktának a következő adatokat kell tartalmaznia:

o a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfél-azonosítóját,

o a károsodott növénykultúra nevét,

o a károsodott növénykultúra üzemi szin- tű területének nagyságát,

o a károsodott növénykultúra biztosítási értékét hektáronként,

o a kárt vagy károkat okozó biztosítási eseményt vagy biztosítási eseménye- ket,

o a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét,

o a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer szerinti azonosító helyét blokkazonosító sze- rint,

o a károsodott terület nagyságát,

o a kifizetett kártérítés összegét és

o jégesőkár esetén a károsodott növény- kultúráról készült digitális képi bizonyí- tékot.

A kárfelvételi dokumentumok, melyeken a felek a kár meghatározásához szükséges alapadatokat rögzítik:

o jegyzőkönyv,

o mintavételi lapok,

o blokktérképek,

o fényképfelvételek,

o károsult végleges kárnyilatkozata,

o egyéb, a kármegállapításhoz a kár jelle- gétől függő és a kártérítést befolyásoló nyilvántartás vagy dokumentum.

10.5.4. A biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított idegen tulajdonú növénykultúrákat ért károk összegszerű megállapítását a szerződő felek csak a tulajdonos vagy megbízottja bevonásával közösen végezhetik.

10.5.5. A hozamcsökkenést a biztosító saját helyszíni ellenőrzése és nyilvántartása alapján állapítja meg.

A károk megállapítása a következők figyelembevételé- vel történik:

• a károsodott terület nagysága,

• a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maximum a bizto- sított hozam),

• a becsléssel megállapított kár százalékos mértéke,

• az adatszolgáltatáskor rögzített egységár.

Ha a kárkori forgalmi (piaci, tőzsdei) egységár nem éri el az adatközléskor megadott egységárat, akkor a biztosító a kárkori forgalmi egységár alapján állapítja meg a kár mértékét.

A palántával nem pótolható szántóföldi növények állománykipusztulásos kára esetén az újrahasznosí- tásként vetett, ültetett, palántázott, telepített növé- nyekre csak az újabb biztosítás megkötése után visel kockázatot a biztosító.

11. A biztosító szolgáltatása

11.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a kárküszöböt elérő károkat a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes

• biztosítási összeg(ek), valamint

• a biztosítási összegen belül meghatáro- zott limit(ek)

erejéig, az önrészesedéssel csökkentve,- a felek eltérő megállapodásának hiányában - forintban téríti meg a szolgáltatásra vonatkozó szabályok figyelembevételé- vel.

11.2. A biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg

a) károsodott növénykultúrának a választott kockázat(ok)ra vonatkozó különös feltételek szerint meghatározott értékét (biztosítási ér- ték) ;

b) károsodott növénykultúrára meghatározott biztosítási összegeket;

c) a biztosítási összegen belül meghatározott kártérítési limite(ke)t (szublimiteket).

11.3. A szolgáltatás mértékének megállapítása A károk megállapítása a következők figyelembevételé- vel történik:

• a károsodott terület nagysága,

• a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maxi- mum a biztosított hozam),

• a becsléssel megállapított kár százalé- kos mértéke,

• az adatszolgáltatáskor rögzített egység- ár a 10.5.5. pontban leírtak figyelembe vételével.

11.4. Ha a biztosítási esemény bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékig téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye.

11.5. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult, és a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelem- bevételével történt, valamint a növénykultúrát pótol- ták és azt olyan számlával igazolták, amelyen fel van tüntetve az általános forgalmi adó összege, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

11.6. Alulbiztosítás

Ha a biztosítási esemény időpontjában a károsodott növénykultúra biztosítási összege kisebb, mint a különös feltételek szerint meghatározott értéke (biz- tosítási érték), a biztosító a növénykultúrában kelet- kezett kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosítási értékhez aránylik (ará- nyos kártérítés).

Ha a biztosításra feladott növénytábla tényleges terü- lete nagyobb, mint a feladott terület, abban az esetben a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a feladott terület a növénytábla tényleges területéhez aránylik.

Az alulbiztosítottságot minden egyes növénykultúrá- ra és kockázatviselési helyekre külön-külön kell vizs- gálni.

11.7. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének határideje

A biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény bekövetkezését, illetve a kár jogalapját és mértékét bizonyító összes adatnak, okmánynak, dokumentum- nak a biztosítóhoz történt beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül – a felek eltérő megállapo- dása hiányában forintban - teljesíti a biztosított részére.

12. Mentesülés a szolgáltatási kötelezettség alól

12.1. A biztosító mentesül szolgáltatási kötele- zettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

• a szerződő fél vagy a biztosított,

• a velük közös háztartásban élő hozzátarto- zójuk,

• üzletvezetésre jogosult tagjuk,

• a biztosított – jogi személy vezető tisztség- viselője vagy a biztosított növénykultúrák kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és káreny- hítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

12.2. A jelen általános feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbiak minő- sülnek:

• A kár a biztosítottnak (illetve a11.1. pontban meghatározott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladó ittas vagy bármilyen kábító hatá- sú szer miatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett;

• A károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel oko- zati összefüggésben történt;

• A kár korábbi károsodással azonos körülmé- nyek között, továbbá azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító írásban figyelmeztette a kár ismét- lődésének veszélyére.

13. A biztosító megtérítési igénye

13.1. A biztosítót az általa megtérített kár mérté- kéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szem- ben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös ház- tartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. A biztosított megadni tartozik a biztosítónak a vissz-

kereset érvényesítéséhez szükséges bizonyítékokat és tájékoztatást.

13.2. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosí- tott kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesí- teni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielé- gíteni.

13.3. Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosí- tott köteles a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a kifizetett kártérítési összeg erejéig a biztosítónak nyolc napon belül befi- zetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni. Ha a biztosító a kárt részben térítette meg, a biztosí- tott ezen kötelezettsége csak akkor és csak arra az összegre áll fenn, amely – a biztosító szolgáltatását is figyelembe véve – a tényleges kárt meghaladta.

14. A biztosítási szerződés megszűnése

14.1. Rendes felmondás

14.1.1. A határozatlan időre vagy legalább két (2) évre kötött határozott tartamú biztosítási szerződést a felek minden egyes biztosítási időszak végére (év- fordulóra) írásban (kizárólag postai úton, faxon, személyesen az ügyfélszolgálati vagy értékesítési pontokon vagy legalább fokozott biztonságú elektro- nikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum- ban) felmondhatják. A felmondási idő harminc (30) nap.

14.1.2. A határozatlan tartamú biztosítási szerződés felmondásának joga legfeljebb három (3) évre zárha- tó ki. A felmondási jog három (3) évnél hosszabb időre történő kizárása a három (3) évet meghaladó részében semmis.

14.1.3. Ha a szerződés három (3) évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a meg- állapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik (4.) évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja.

14.1.4. A szerződő fél felmondása esetén a biztosító követelheti a tartamengedmény időarányos megtérí- tését.

14.2. A biztosítási tartam eltelte

A határozott időre kötött biztosítási szerződés az abban megállapított időtartam elteltével megszűnik.

14.3. A szerződés lehetetlenülése, érdekmúlás

14.3.1. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosított vagyontárgy megsemmisült és ezzel a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés az

érdekmúlás napjával megszűnik.

14.3.2. A biztosító a jelen általános biztosítási felté- telek alkalmazása során érdekmúlásnak tekinti a tulajdonjog átszállásának azt az esetét is, ha a biztosí- tott növénykultúra más jogcím alapján már korábban az új tulajdonos birtokában volt.

14.4. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása

14.4.1. Ha az esedékes biztosítási díjat (díjrészletet) nem fizették meg, a díjfizetési kötelezettség elmu- lasztásának szabályai szerint (6.3. pont) megszűnik a szerződés.

14.4.2. A biztosítási szerződés megszűnése után befizetett díj – a reaktiválás esetét kivéve - a biztosító kockázatviselését nem állítja helyre és a szerződés megszűnése utáni időtartamra vonatkozó díjat a biztosító visszafizeti.

14.4.3. Ha a biztosítási szerződés megszűnésekor a szerződés alanyai egymásnak szolgáltatással tartoz- nak (pl. folyamatban lévő kárrendezés, meg nem fizetett díj), a biztosítási szerződés megszűnése nem érinti a még teljesítendő szolgáltatást, teljesítésének módját és idejét. A még teljesítendő szolgáltatás- ra/ellenszolgáltatásra továbbra is a biztosítási szer- ződés rendelkezései vonatkoznak.

14.5. A felek megállapodása

A felek közös megegyezéssel a biztosítási szerződést a jövőre nézve megszűntethetik. A biztosítási szerződés megszűntetése esetén a felek további szolgáltatások- kal nem tartoznak és kötelesek egymással a már telje- sített szolgáltatásokkal elszámolni.

15. Egyéb rendelkezések

15.1. Elévülés

15.1.1. A biztosítási szerződésből eredő igények – eltérően a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi

V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott öt (5) éves általános elévülési időtől - egy (1) év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik.

15.1.2. Ha jogszabály a 15.1.1. pontban foglaltak- hoz képest rövidebb elévülési határidőt állapít meg, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvé- nyesítésére a jogszabály által meghatározott elévülé- si időn belül van lehetőség.

15.1.3. Az elévülést kizárólag a bírósági igényérvé- nyesítés szakítja meg.

15.2. Az irányadó jog

A jelen általános biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésre az itt nem szabályozott kérdé- sekben a hatályos Ptk. és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a további- akban: Bit.) rendelkezései az irányadók.

16. A biztosítási titok és a személyes ada tok kezelése

16.1. A biztosítási titokra vonatkozó szabályok

A Bit. (a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény) szerint biztosítási titok minden olyan − államtitoknak nem minősülő −, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó ren- delkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosítás- közvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfele- inek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

A Bit. 138. §-a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn:

- a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben;

- a nyomozás elrendelését követően a nyomo- zó hatósággal és ügyészséggel,;

- a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellá- tott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóvá- hagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal szemben;

- adóügyben az adóhatósággal szemben;

- a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben;

- a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi

IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel

visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visz- szaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűn- szervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

- a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedély- keltéssel vagy kábítószer készítésének előse- gítésével, új pszichoaktív anyaggal vissza- éléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselek- mény feljelentésének elmulasztásával, terro- rizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegy- verrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmo- sással, bűnszövetségben vagy bűnszervezet- ben elkövetett bűncselekménnyel,

- a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;

- a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben;

- az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör- vény 108. § (2) bekezdésében foglalt eset- ben az egészségügyi államigazgatási szerv- vel szemben,

- a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, tit- kos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben;

- a viszontbiztosítóval, valamint közös kocká- zatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kocká- zatvállaló biztosítókkal szemben;

- a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások so- rán átadott adatok tekintetében a kötvény- nyilvántartást vezető szervvel szemben,

Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Informá- ciós Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképvise- lővel, továbbá - a közúti közlekedési balese- tével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önren- delkezési joga alapján - a károkozóval szem- ben;

- a kiszervezett tevékenység végzéséhez szük- séges adatok tekintetében a kiszervezett te- vékenységet végzővel szemben,

- a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szük- séges adatok tekintetében a könyvvizsgáló- val,;

- a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgá- latok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok át- adása esetében;

Tájékoztatjuk, hogy társaságunk biztosítási szolgálta- tásai során igénybe vesz külső közreműködőket is, akik előzetes hozzájárulás vagy a fent ismertetett Bit. 138.

§-ában foglalt felhatalmazás alapján (így különösen kiszervezési szerződés keretében) személyes adatokat és biztosítási titkokat is megismerhetnek.

16.2. Személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

Személyes adatnak minősül az Információs önrendel- kezési jogról és információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) értelmében az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következte- tés.

Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy.

A Bit. felhatalmazása alapján a biztosító, ügyfeleinek azon személyes adatait, biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással össze- függnek. E célokkal összefüggésben a biztosító a tu- domására jutott adatokat a Bit. értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalma- zás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Ha a személyes adat az Infotv-ben meghatározott különleges adatok körébe tartozik (ideértve különösen az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adatokat), akkor azokat a biztosító kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelheti.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hoz- zájárulását az ügyfél az Infotv. 6. §-ának (4) bekezdé- se értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogvi-

szony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthető.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) ada- tait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselő- jétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszol- gáltatás teljesítése során történik.

A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a

16.1. Biztosítási titok fejezet tartalmazza.

Az új Bit. 149. § (1) bekezdésének értelmében a bizto- sító (ún. a megkereső biztosító) - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályok- ban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettsé- gének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályok- nak és szerződésnek megfelelő teljesítése, és a biztosí- tási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megaka- dályozása céljából megkereséssel fordulhat más bizto- sítóhoz (ún. megkeresett biztosító) az e biztosító által

– az új Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figye- lembevételével - kezelt és a 149. § (3)-(6) bekezdés- ben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak. Fentie- ket 2015. 12. 31-ig a Bit. 161/A. §-a szabályozza.

Tekintettel arra, hogy az Infotv 6.§ (4) bekezdés ér- telmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásá- val hozzájárul különleges adatainak az általános szer- ződési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást a papír- alapú kárbejelentő/kedvezményezett jelölés tartal- mazza.

Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattováb- bítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetí- tők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet a bizto- sító kapcsolata. Annak érdekében, hogy a biztosító ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja, az ügyfél- adatokat – az ügyfél hozzájárulása esetén – a biztosí- tási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.

Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai keze- léséről, valamint kérheti személyes adatainak helyes- bítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.

Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:

a) az általa kezelt adatokról, illetve

b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,

c) az adatkezelés céljáról,

d) az adatkezelés jogalapjáról,

e) az adatkezelés időtartamáról,

f) az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről), adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy

g) kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.

Az adatvédelmi kérdésekben történő tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (Fax: 000-0000; Levelezési cím: 1368 Budapest, Pf. 191. Compliance osztály; e- mail cím: xxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx) kérjük eljut- tatni.

A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoz- tatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályo- zó jogszabály korlátozhatja.

A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfelei- vel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amely- nek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.

Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet az Információs önrendelkezési jogról valamint Infotv. meghatározott tiltakozási jogával, az Infotv-ben meg- határozott jogorvoslat érdekében a Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság hatósághoz, az Infotv. hatálya alá nem tartozó esetben a Magyar Nemzeti Bankhoz, illetve bírósághoz is fordulhat. A biztosító, mint adatkezelő köteles a bejelentést a törvény előírá- sa szerint kivizsgálni, és az ügyfelet írásban tájékoz- tatni.

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak

minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

A biztosítási jogviszony vonatkozásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a szemé- lyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendel- kezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcso- latba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Tájékoztatjuk, hogy ha a biztosítóval elektronikus kommunikációba állapodott meg, úgy az elektronikus levelezés során az Allianz zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) ada- tait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselő- jétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, ideértve az agrárkár-enyhítési szerv, a mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint az Agrárkutató Intézet (AKI) számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítését is, ideértve különösen a mezőgazdasági termelő hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító a jog- szabály alapján megkötött biztosítási szerződés adatai közül az alábbiakban meghatározott adatokat legké- sőbb elektronikus úton tárgyév szeptember 30-ig megküldheti az MVH részére, amely tartalmazza a mezőgazdasági termelő hozzájárulását, amely alapján a biztosító a megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatait:

• a biztosított mezőgazdasági termelőnkénti bontásban a szerződéskötés dátumára,

• a kötvényszámra,

• a biztosítási eseményre,

• a módozatra,

• a biztosított növénykultúrára,

• a hozamra,

• a területre,

• a blokkazonosítókra,

• és „A”, „B”, „C” típusonként a díjelőírásra vonatkozó adatokat átadhatja az MVH részére.

II. Mezőgazdasági növénybiztosítás - Különös biztosítási feltételek

A mezőgazdasági növénybiztosítások különös biztosí- tási feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő félnek/biztosítottnak a jelen különös biztosítási feltételek alapján

• a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, valamint a VP3-17.1.1-16 számú mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támo- gatás részletes feltételeiről szóló pályázati felhívás alapján létrejött, díjtámogatás igénybevételére jo- gosító mezőgazdasági növénybiztosítási szerződé- seire („A”, „B” és „C”),

• díjtámogatás igénybevételére nem jogosító kiegé- szítő biztosításokra („D”),

• nem díjtámogatott „E” típusú növény- és erdő elemikár-biztosítás esetén létrejött biztosítási szerződéseire,

alkalmazni kell.

Díjtámogatás igénybevételére jogosító mezőgazda- sági biztosítási szerződések kötése esetén a biztosí- tó annak tudatában jár el, hogy az ügyfél a szerző- dés tárgyát képező mezőgazdasági biztosítás díjá- hoz nyújtott támogatást kíván igénybe venni.

Szerződő fél/biztosított annak ismeretében köt díjtá- mogatott növénybiztosítási szerződést, hogy megfelel az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU ren- delet 37. cikkben, valamint a VP3-17.1.1-16 számú mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás részletes feltételeiről szóló pályázati felhívásban fog- lalt követelményeknek.

Kizárólag olyan mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtható támogatás, amelyek a mezőgazdasági termelők azon veszteségeire nyújtanak fedezetet, amelyeket üzemi szinten a növénykultúrában 30%- ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést eredmé- nyező kedvezőtlen éghajlati jelenségek okoznak.

Amennyiben a biztosító az előző bekezdésben rög- zített 30%-os határértéknél kisebb mértékű biztosí- tási események vagy az előző bekezdésben felsorolt biztosítási eseményeken kívül más események után is nyújt kártérítést, úgy támogatás a biztosítási szerződésnek és az annak alapján kiállított számlá- nak kizárólag a díjtámogatásra jogosító feltételeket tartalmazó, egyértelműen elkülönült része után vehető igénybe.

A mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához csak abban a naptári évben igényelhető támogatás, amely naptári év termelésére a szerződés vonatko- zik.

Díjhátralékos szerződés esetén díjtámogatás nem igényelhető, támogatás csak a díjelőírás teljes ösz- szegének a megfizetése esetén nyújtható!

17. Általános rendelkezések

17.1. A biztosítási szerződés tárgya

A biztosítási fedezet a létrejött biztosítási szerződés- ben rögzített, MePAR blokkazonosítóval megjelölt kockázatviselési helyeken található, és biztosítási összeggel fedezetbe vont, az ajánlaton, illetve az éves adatközlőn feltüntetett naptári évben betakarított növénykultúrákra terjed ki.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbi növénybiztosítási szerződések köthetők:

Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok:

• „A” típusú mezőgazdasági biztosítás

• „B” típusú mezőgazdasági biztosítás

• „C” típusú mezőgazdasági biztosítás

Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szer- ződés típusok:

• „D” típusú kiegészítő biztosítás

• „E” típusú növény- és erdő elemikár- biztosítás

Egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra kizárólag egy biztosítási szerződés díjához nyújtható támogatás, függetlenül a biztosítás típusá- tól. Ha a mezőgazdasági termelő egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra több díjtá- mogatott biztosítási szerződés alapján igényel támo- gatást, akkor támogatás kizárólag a legkorábban meg- kötött biztosítási szerződés szerinti díj után nyújtható, függetlenül a biztosítás típusától. Amennyiben a szer- ződéskötés dátuma megegyezik, úgy támogatás a magasabb támogatási összegű szerződés után nyújt- ható.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés az ott megjelölt naptári év legfel- jebb egy éves kockázatviselési időszakának a termelé- sére vonatkozik.

17.2. A biztosítási szerződés alanyai

17.2.1. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogo- sult.

Biztosított az a mezőgazdasági termelő lehet, aki a használatában lévő termőföldön termelt növénykultú- ra hozamára (termés) jogosult. Biztosított a termő- földnek az ajánlaton név szerint megjelölt tulajdonosa, kezelője, bérlője, haszonbérlője.

17.2.2. Díjtámogatott növénybiztosítást csak a 1305/2013/EU rendelet 9. cikk és a 8/2015. FM ren- delet szerint aktív gazdának minősülő termelők vehe- tik igénybe.

17.3. A biztosított növénykultúrák

17.3.1. A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosított növénykultúrának minősül a biztosított használatában lévő, szántóföldi kultúrák termelésére valamint ültetvények művelésére szolgáló, a biztosítá- si szerződésben a tárgyidőszakban érvényes MePAR azonosítóval meghatározott termőföldterületen lévő, és a szerződő fél által az ajánlat mellékletét képező, illetve az éves adatközlésen meghatározott és biztosí- tási összeggel megjelölt a biztosítási adatközlőn meg- határozott

a) szántóföldi kultúra és ültetvény (lábon álló növényi kultúra),

b) erdő lábon álló faállománya (idősebb korú faállomány), és erdősítés haszonnövényzete.

17.3.2. A biztosítás csak a növénykultúra teljes területére köthető meg.

17.4. Biztosítási szerződés egyes típusai

18. Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok:

18.1. „A” típusú mezőgazdasági biztosítás

18.1.1. A biztosítás tárgya:

Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítás a következő növénykultúrákra köthető meg:

• Őszi búza (KAL01),

• Tavaszi búza (KAL02);

• Őszi durumbúza (KAL04),

• Tavaszi durumbúza (KAL05),

• Őszi tönköly búza (KAL06),

• Tavaszi tönköly búza (KAL07),

• Őszi novum búza (KAL08),

• Tavaszi novum búza (KAL09),

• Őszi tönke búza (KAL10),

• Tavaszi tönke búza (KAL11),

• Őszi alakor búza (KAL12),

• Tavaszi alakor búza (KAL13),

• Rozs (KAL15),

• Őszi árpa (KAL17),

• Tavaszi árpa (KAL18),

• Kukorica (KAL21),

• Tavaszi tritikále (KAL26),

• Őszi tritikále (KAL27),

• Őszi káposztarepce (IND03),

• Tavaszi káposztarepce (IND04),

• Napraforgó (IND23);

• Alma (ULT01),

• Körte (ULT15);

• Minőségi borszőlő ültetvény (ULT19);

• Egyéb borszőlő ültetvény (ULT20);

• Csemegeszőlő ültetvény (ULT29)

• Hagyományos gyümölcsös alma (HAG01);

• Hagyományos gyümölcsös körte (HAG15).

Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítás az alább felsorolt biztosítási eseményekre (kárnemekre) kizárólag együttesen köthető meg.

18.1.2. Tavaszi fagykár

18.1.2.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.1.2.1.1. Tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben be- következett olyan káresemény, amelynek során a termőrügy, virág vagy terméskezdemény elhal, és ennek következtében a növénykultúra hozamcsökke- nést szenved.

Tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén a tavaszi idő- szakban a talajszinttől számított kettő méter magas- ságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

18.1.2.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• Alma és körte esetén a termőrügyek pirosbimbós, ill. fehérbimbós állapota, de leghamarabb április 01-e;

• szőlőnél a művelési módnak és fajtának megfelelően véglegesen metszett tőke rügy- fakadása, de leghamarabb április 01-e;

• szántóföldi kultúrák esetében április 01-e.

A kockázatviselési időszak vége:

• Május 31-e.

18.1.2.2. Önrész

Tavaszi fagykár esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete bizto- sítási összegének 50%-a.

18.1.2.3. Biztosítási szolgáltatás, kártérítési ösz- szeg megállapítása

A kárküszöb mértéke az üzemenként és növénykul- túránként megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérí- tést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra

teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegé- nek 50%-a.

Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.1.3. Őszi fagykár

18.1.3.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.1.3.1.1. Őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykul- túrában hozamcsökkenést okoz.

Őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

18.1.3.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• Szeptember 01-e.

A kockázatviselési időszak vége:

• Október 15-e.

18.1.3.2. Önrész

Őszi fagykár esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete bizto- sítási összegének 50%-a.

18.1.3.3. Biztosítási szolgáltatás, kártérítési ösz- szeg megállapítása

A kárküszöb mértéke az üzemenként és növénykul- túránként megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérí- tést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegé- nek 50%-a.

Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.1.4. Téli fagykár

18.1.4.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.1.4.1.1. Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabo- na-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, vala- mint az ültetvényben a termőrész vagy növényegyed

téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény.

Téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

18.1.4.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• Az őszi vetésű gabonanövények, őszi takar- mánykeverék és az őszi káposztarepce ese- tében a kelés;

• alma, körte és szőlő esetében november 30- a.

A kockázatviselési időszak vége:

• tárgyév március 31-e.

18.1.4.2. Kizárások

Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően a téli fagykárbiztosítás nem terjed ki:

• a szántóföldi növények esetén téli fagykár folytán termésveszteségben megnyilvánuló súlycsökkenéses károkra;

• a hiányos kelés okozta károkra;

• arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a károsodott szántóföldi területet május 31-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőrizhet);

• a fej és bakművelésű szőlő takarásának el- mulasztása esetén bekövetkező károkra;

• a nem megfelelően beérett vesszők, hajtá- sok, termőrészek miatt keletkező károkra;

• a biztosított szőlő, körte- és almaültetvények esetén a visszametszést nem indokoló téli fagykárokra;

• arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a károsodott alma, körte, szőlő ültetvényt ápri- lis 30-ig nem metszette vissza (melyet a biz- tosító a helyszínen ellenőrizhet);

18.1.4.3. Önrész

Szántóföldi növénykultúrák esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a.

Alma, körte és szőlő esetében a megállapított kárösz- szegből abszolút önrészként a károsodott növénytáb- lára vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonás- ra.

18.1.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása:

A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Az őszi kalászosokban (őszi búza, őszi árpa, tritikálé, rozs), valamint az őszi káposztarepcében bekövetke- zett – kárküszöböt meghaladó – állománykipusztulá- sos kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 80 %-a. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott táblát kiszántják.

A biztosító kockázatviselése megszűnik az állomány- kipusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.

Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.

Almánál, körténél és szőlőnél a kárküszöböt meghala- dó – visszametszést indokoló – károk esetén a megál- lapított kárból a károsodott növénytábla biztosítási összegének 70%-a kerül levonásra.

A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott alma, körte, szőlő ültetvényt vissza- metszik és erről legkésőbb április 30-ig írásban beje- lentést tesznek.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a.

18.1.4.5. Egyéb rendelkezések

Az ajánlatot és mellékletét - a terményjegyzéket (adatközlést) - legkésőbb november 30-ig kell benyúj- tani. Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadá- sának feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely szerint a növények kikeltek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak, alma, körte és szőlő esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfelelően beértek. A nyilatkozatot a biztosító jogo- sult ellenőrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultú- rát, területet(eket) a biztosításból kizárni.

18.1.5. Mezőgazdasági árvízkár

18.1.5.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.1.5.1.1. Mezőgazdasági árvízkár: a kocká- zatviselés helyén termesztett növényben a mezőgaz- dasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavat- kozás miatt kilépő víz.

Árvízkár-események:

• a biztosításba vont növények befulladnak és teljesen elpusztulnak, vagy részleges károso- dást szenvednek;

• nem pusztulnak el, de termést nem hoznak;

• a már érett termés a vízborítás vagy annak utóhatása miatt nem aratható le és ezért tönkremegy, illetve abban oly mértékű rom- lás következik be, hogy abból eredően az semmilyen célra nem használható fel.

Állománykipusztulásos árvízkár: a növények állomá- nyának a vízborítás következtében május 31-ig bekö- vetkező oly mértékű kipusztulása, amely miatt az eredeti termelési cél megvalósulása lehetetlenné válik.

Súlycsökkenéses árvízkár: növények termésében árvíz következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Árvízkár esemény időpontja: Az árvízkár esemény időpontja az árvíz védművén történő kilépés (gátsza- kadás, gátkoronán átlépés) kezdő időpontja.

18.1.5.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• szántóföldi növényeknél a kikelés, kiül- tetés, palántázás, vagy telepítés idő- pontja;

• alma, körte és szőlő esetén a szerződés létrejötte.

A kockázatviselési időszak vége:

• szántóföldi növényeknél a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-a;

• Alma, körte és szőlő esetében a betaka- rításig tartó időszak, de legkésőbb nov- ember 30-a.

18.1.5.2. Kizárások:

Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően az árvízkár-biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra:

• a hóolvadás miatt bekövetkező árvízkárokra;

• arra a növénykárra, amely az árvíz felszíni vízborítása nélkül nagyfokú talajelázás, vagy elgyomosodás miatt következett be;

• a lehulló csapadék és hóolvadás által okozott kárra,

• az eróziós károkra;

• a hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerülő károkra;

• a medrükben maradt vízfolyások, a mester- séges csatornák magas vízállásából eredő át- szivárgások, buzgárok által okozott károkra;

• a csapadékvizekből származó felszíni vízborí- tások (belvizek) káraira;

• a szükségtározók elárasztásával felmerülő károkra;

• a kockázatviselési hely szempontjából terüle- tileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ár- térnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokra;

• védművek, zsilipek hiányosságaival, nem megfelelő műszaki állapotával, működési vagy kezelési zavarukkal, átszivárgással, nem megfelelő zárásukkal összefüggésben áll elő;

• védművel védett vízfolyások magas vízállása során azok belvízi öblözetében kialakuló bel- vizekkel, talajvizekkel, az elvezető csatornák elégtelenné válásával vagy visszaduzzadá- sukkal összefüggésben keletkeztek;

• a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése miatt keletkező károkra.

18.1.5.3. Önrész

Állománykipusztulásos árvízkárok esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozóan a május 01. napjá- nak 00:00 órája előtt bekövetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levo- násra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között bekövetkező károk esetén a megállapított kár- összegből abszolút önrészként levonásra kerül a káro- sodott terület biztosítási összegének 60%-a.

A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott nö- vénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levonás- ra.

18.1.5.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%-a. A 40%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A megmaradt növénykultúrára a biztosító a kockázat- ban nem áll, újrahasznosítás esetén az új növénykultú- rára külön kiegészítést kell kötni (fedezetfeltöltés).

Árvízkáreseményt a szerződő felek a kárbejelentést követő közös helyszíni szemlén kísérlik meg azonosí- tani. Amennyiben a helyszíni eljárásban a biztosítási esemény azonosítása sikertelen, a biztosító felhívása alapján a biztosítási esemény igazolására a biztosított köteles benyújtani az illetékes vízügyi igazgatóság ez irányú igazolását.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos károknál:

• korai állománykipusztulás: május 01. előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,

• késői állománykipusztulás: május 01-31. kö- zött – a károsodott növénytáblára jutó bizto- sítási összeg 60%-a kerül levonásra.

A biztosító kockázatviselése megszűnik az állomány- kipusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.

Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárból a károsodott növénytáb- lára jutó biztosítási összeg 40%-a kerül levonásra .

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.1.6. Tűzkár

18.1.6.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.1.6.1.1. Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben időjárási jelenség következ- tében kialakuló tűz miatt bekövetkezett olyan kárese- mény, amely üzemi szinten a növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenését okozza.

Tűz: természeti esemény, így többek között villám- csapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kísére- tében.

18.1.6.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés;

• almában, körtében, szőlőben a szerződés lét- rejötte.

A kockázatviselési időszak vége:

• Szántóföldi növényekben a betakarítás, a termés leszedés, illetve a földből való kisze- dés, de legkésőbb november 30-e;

• alma, körte, szőlő esetén a szerződés meg- szűnése.

18.1.6.2. Kizárások

Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok tűzkárok esetén:

• a gyomszabályozás elmaradása miatt kelet- kező vagy tovaterjedő károk;

• az emberi beavatkozás miatt keletkező tűz- károk.

18.1.6.3. Önrész

Az alma, körte és szőlő aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező tűzkára ese- tén a megállapított kár összegéből abszolút önrész- ként levonásra kerül a károsodott területre eső biztosí- tási összeg 70%-a.

Alma, körte és szőlő tűzkára esetén, amennyiben az az aktuális termőév kezdete és a betakarítás között kö- vetkezik be, a biztosítási szerződésben szereplő abszo- lút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.

Szántóföldi növények tűzkára esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.

18.1.6.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott területre megál- lapított biztosítási összeg 30 %-a. A 30 %-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Almában, körtében és szőlőben az aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező

– kárküszöböt meghaladó – kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 70%-a.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30 %-a. Alma, körte és szőlő aktuális termőév kezdete és a betakarítás között bekövetkező – kárküszöböt megha- ladó – kára esetén a megállapított kárból a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül levonásra.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

Szántóföldi növények, ültetvények kárküszöböt meg- haladó kára esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.1.7. Jégesőkár

18.1.7.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.1.7.1.1. Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetke-

zett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

Jégeső: szilárd halmazállapotú jégszemszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.

Tőkiveréses jégesőkár: A növények tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés következ- tében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszán- tást tesz szükségessé.

Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Minőségi jégesőkár: alma, körte és a szőlő termésé- ben jégverés miatt bekövetkezett minőségi értékcsök- kenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül.

18.1.7.1.2. A kockázatviselési időszak: Tőkiveréses jégesőkárok:

A kockázatviselési időszak kezdete:

• Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepí- tésű növényekben a kelés, ültetés, telepítés .

A kockázatviselési időszak vége:

• Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepí- tésű növényekben május 31. napjának 24:00 órája.

Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete:

• Szántóföldi növényekben a kikelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés;

• Almában, körtében, szőlőben az aktuális termőév kezdete, de leghamarabb a szerző- dés létrejötte.

A kockázatviselési időszak vége:

• Szántóföldi növények esetében a termény betakarítása, de legkésőbb a szerződés meg- szűnése;

• Alma, körte és szőlő esetén az érést szabá- lyozó, vagy a betakarítást megkönnyítő vegy- szeres kezelés időpontját követő 5. nap 24:00 órája, annak hiányában a betakarítás, de leg- később a szerződés megszűnése.

18.1.7.2. Kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki:

• a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb károkra (pl. hideghatás stb.);

• azokra a károkra, amelyek közvetett oksági kapcsolatban vannak a jégveréssel, mint természeti jelenséggel (ún. következményi károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség stb.);

18.1.7.3. Önrész

Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.

A május 01. 00:00 óra előtt bekövetkező tőkiveréses jégesőkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között bekövetkező tőkiveréses jégesőkárok esetén a megállapított kárösz- szegből abszolút önrészként levonásra kerül a károso- dott terület biztosítási összegének 60%-a.

A súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezé- sét megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkal- mazásra, ha a szerződés csak levonásos ön- részt tartalmaz;

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkal- mazásra, ha a szerződés levonásos és abszo- lút önrészt is tartalmaz;

• a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalma- zásra kerül, ha a szerződés csak abszolút ön- részt tartalmaz.

Jégesőkároknál búza, árpa, rozs, tritikálé és őszi káposztarepce esetén, amennyiben a káresemény a tárgyév augusztus 01-je után következett be, a biztosító:

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés csak levonásos önrészt tar- talmaz;

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz;

• a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartal- maz.

18.1.7.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott területre megál- lapított biztosítási összeg 30%-a. A 30%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Tőkiveréses jégkárok:

A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást szükségessé tevő mértékben elpusztult

növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani.

A kárküszöböt meghaladó tőkiveréses károknál:

• korai tőkiveréses kár: május 01. 00:00 óra előtt – a károsodott növénytáblára jutó bizto- sítási összeg 80%-a kerül levonásra,

• késői tőkiveréses kár: május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.

A biztosító kockázatviselése megszűnik a tőkiveréses kár után, így a megmaradt növénykultúrára a biztosító kockázatban nem áll.

Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

Súlycsökkenéses károk:

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rög- zített abszolút és/vagy levonásos önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

Minőségi jégkárok

A biztosító a kárt a szerződés mellékletét képező zára- dékban foglaltak szerint állapítja meg.

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rög- zített abszolút és/vagy levonásos önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

A minőségi jégesőkárok térítése csak a pótdíj elle- nében megkötött minőségi jégesőkár záradék alap- xxx xxxxxxxx, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vonatkozóan is létrejött.

18.1.8. Vihar és homokverés-kár

18.1.8.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.1.8.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz azáltal, hogy a vihar

• a kalászosoknál és a repcénél szemkiverést, kalászletörést illetve becőletörést okoz, va- lamint az állomány oly mértékű megdőlését okozza, mely a termény betakarítását lehe- tetlenné teszi;

• az alma és szőlő esetében termésleverést okoz;

• kapás kultúrák esetében oly mértékű megdő- lést, tányér-, vagy csőletörést okoz, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi.

Vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is.

Állománykipusztulásos viharkár: A növények tőállo- mányának május 31. napjának 24:00 órájáig vihar következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást tesz szükségessé.

Súlycsökkenéses viharkár: növények termésében vihar következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Minőségi viharkár: növények termésében vihar miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül.

18.1.8.1.2. A kockázatviselési időszak: Állománykipusztulásos viharkárok esetében: a kockázatviselési időszak kezdete:

• Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepí- tésű növényekben, a kelés, ültetés, telepítés.

a kockázatviselési időszak vége:

• Az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű nö- vényekben május 15-e;

• a tavaszi vetésű, ültetésű, telepítésű növé- nyek esetében május 31-e.

Súlycsökkenéses viharkár esetében a kockázatvise- lési időszak kezdete:

• a kalászos és a kapás kultúráknál, valamint az őszi káposztarepcénél a szerződés létrejötte;

• almánál, körténél a tisztuló hullás befejező- dése;

• szőlőnél a fürtök megjelenése.

A kockázatviselési időszak vége:

• Kalászosoknál, kapás kultúráknál és a repcé- nél a technológiai érettséget, illetve az aratás megkezdését követő 21 nap (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap

24. órája), legfeljebb azonban a szerződés megszűnése;

• alma, körte esetén a technológiai érettséget, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szer- ződés megszűnése;

• szőlőnél a szüret, de legkésőbb október 30-a.

Minőségi viharkárok esetében a kockázatviselési időszak kezdete:

• almánál, körténél a tisztuló hullás befejező- dése;

• szőlőnél a fürtök megjelenése.

a kockázatviselési időszak vége:

• alma és körte esetén a technológiai érettsé- get, illetve a betakarítás megkezdését követő

14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés megszűnése;

• szőlőnél a szüret, de legkésőbb október 30-a.

Homokverés kár esetében:

A kockázatviselési időszak kezdete:

• Az elvetett vetőmag csírázásának kezde- te;

• a palánta végleges helyre ültetése.

A kockázatviselési időszak vége:

• Azon időpont, amikor az alkalmazott agrotechnika ugyanabban a vegetációs idő- szakban lehetővé teszi a növényzet újra ve- tését/palántázását, de legkésőbb június 15-e.

18.1.8.2. Kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki azokra a viharkárokra, amelyek:

• a kalászosok esetében a kalász lenyaklásá- ban, az állomány megdőlésében nyilvánul- nak meg, amennyiben a betakarítógép vágó- asztala képes a termés betakarítására;

• a kalászosok túlérett állapotában a technoló- giai érettségtől, illetve az aratás megkezdé- sétől számított 21. nap 24. órája után követ- keztek be;

• homokverés esetén a szélerózió hatására a vetőmag elsodródása miatt keletkeztek..

18.1.8.3. Önrész

Kukoricában és napraforgóban állománykipusztulásos viharkárok esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozóan a május 01. napjának 00:00 órája előtt bekövetkező károk esetén a megállapított kárösszeg- ből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között bekövetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott terület bizto- sítási összegének 60%-a.

Ültetvényekben május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos viharkárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 70%- a kerül levonásra.

Kalászosok esetén az érés kezdetét, repce esetén pedig a becők kifejlődését megelőző viharkárok esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozó 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.

Almában és körtében augusztus 01. előtt bekövetkező viharkárok esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozó 70%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.

A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítá- si feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész kerül alkalmazásra

- Alma és körte esetén, amennyiben a viharkár augusztus 01. és szeptember 30. között kö- vetkezik be;

- szőlő esetén;

- kalászosok esetében, amennyiben a kár az érés kezdete után következik be (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat);

- napraforgó és kukorica esetében;

- repce esetében, amennyiben a kár a becők kifejlődése után következik be,

A fenti esetekben, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegy- szerrel kezelték

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkal- mazásra, ha a szerződés csak levonásos ön- részt tartalmaz;

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkal- mazásra, ha a szerződés levonásos és abszo- lút önrészt is tartalmaz;

• a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalma- zásra kerül, ha a szerződés csak abszolút ön- részt tartalmaz.

Búza, árpa, rozs, tritikálé és őszi káposztarepce esetén, amennyiben a káresemény a tárgyév au- gusztus 01-je után következett be, a biztosító:

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés csak levonásos önrészt tar- talmaz;

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz;

• a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartal- maz.

Homokverés-károk esetén a megállapított kár össze- géből abszolút önrészként levonásra kerül a károso- dott területre eső biztosítási összeg 80%-a.

18.1.8.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott területre megál- lapított biztosítási összeg 30%-a. A 30%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Állománykipusztulásos viharkárok:

Az állománykipusztulásos károkat szántóföldi növé- nyek esetében a kiszántást szükségessé tevő mérték- ben elpusztult növényállomány területének figyelem- bevételével kell megállapítani.

A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos károknál:

korai állománykipusztulás: május 01. 00:00 óra előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,

késői állománykipusztulás: május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.

A biztosító kockázatviselése megszűnik az állomány- kipusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.

Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)

Ültetvények esetében a károsodott területre vonatko- zó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra.

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a.

Súlycsökkenéses viharkárok:

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a jelen feltételek sze- rinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

Minőségi viharkárok:

A kár megállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint történik.

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződés- ben rögzített önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

A minőségi viharkárok térítése csak a pótdíj ellené- ben megkötött minőségi viharkár záradék alapján történik, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vonatkozóan is létrejött.

Homokverés-károk:

A kárküszöböt meghaladó homokveréskár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott területre eső biztosítási összeg 80%-a.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.

18.1.9. Felhőszakadás kár

18.1.9.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.1.9.1.1. Felhőszakadáskár: a kockázatvise- lés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a nö- vénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy megha- ladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapa- dék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t.

Állomány kipusztulásos felhőszakadáskárnak minő- sülnek a szántóföldi kultúrák esetében a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkezett, az állomány legalább 40%-át kipusztító károk, melyek a károsodott növénytábla kiművelését indokolják.

Súlycsökkenéses felhőszakadáskár: növények ter- mésében felhőszakadás következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

18.1.9.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés;

• almában, körtében, szőlőben az aktuális ter- mőév kezdete.

A kockázatviselési időszak vége:

• Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-a;

• almában, körtében, szőlőben a termés lesze- dés, leszüretelés, de legkésőbb november 30-a.

18.1.9.2. Kizárások

Az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően nem térülnek meg a felhőszakadással, mint természeti jelenséggel közvetett oksági kapcsolatban álló alábbi károk(ún. következményi károk):

• a felhőszakadás miatt kialakult kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertő- zöttség által okozott termésveszteség

• a felhőszakadás következtében a talajban ke- letkezett károk, és a felhőszakadás következ- tében kialakuló vízállás által okozott károk,

• a rothadás és vízzel telítettség, gyümölcsök széthasadása miatti következményi károk,

• almánál, körténél és szőlőnél a kárt követő év vegetációs időszakára ható terméscsökkentő tényezők miatti károk,

• állománykipusztulásos kár esetén a kipusz- tult növények cseréjének költségei.

18.1.9.3. Önrész

Állománykipusztulásos felhőszakadás károk esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a.

A szántóföldi növényeknél állománykipusztulásos felhőszakadás károk esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozóan a május 01. napjának 00:00 órája előtt bekövetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között bekö- vetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 60%-a.

Súlycsökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megál- lapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levo- násra.

18.1.9.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%. A 40%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses felhősza- kadáskárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos károknál:

• korai állománykipusztulás: május 01. 00:00 óra előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,

• késői állománykipusztulás: május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között – a károso- dott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.

A biztosító kockázatviselése megszűnik az állomány- kipusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.

Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.1.10. Aszálykár

18.1.10.1.Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.1.10.1.1. Aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetke- zett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

Aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimé- tert nem éri el.

Káresemény időpontja: az aszály meghatározásában leírt megfigyelési időszak vége (30-ik nap).

18.1.10.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• őszi vetésű kultúrák esetében március 01-e;

• tavaszi vetésű kultúrák esetében május 01-e, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár levél megjelenése (10 cm);

• alma, körte és szőlő esetén május 01-e.

A kockázatviselési időszak vége:

• őszi vetésű kultúrák esetében az aratás meg- kezdése, de legkésőbb augusztus 1-e;

• tavaszi vetésű kultúrák esetében az aratás megkezdte, de legkésőbb szeptember 15-e;

• alma, körte és szőlő esetén a szüret megkez- dése, de legkésőbb szeptember 15-e.

A kockázatviselési időszak kezdetekor kötelező a terü- let szemléje, vizsgálni kell a kultúrára jellemző és elvárható agrotechnikai sajátosságokat.

18.1.10.2.Kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően - nem ter- jed ki az alábbi károkra:

• a 10 cm-es növénymagasság eléréséig bekö- vetkező hozamveszteségekre;

• a biztosított kultúrákban aszály következté- ben keletkezett, a termés minőségének rom- lásában jelentkező károkra;

• hőguta, légköri aszály és ebből fakadó im- mungyengülés miatti károk;

• az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 00.00 óráját megelőzően bekö- vetkező károkra.

18.1.10.3.Önrész

Aszálykár esetén a megállapított kárösszegből abszo- lút önrészként levonásra kerül a károsodott növény- kultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.

18.1.10.4.Biztosítási szolgáltatás és a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke az üzemenként és növénykul- túránként megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50 %-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérí- tést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű biztosítási összegének 50%-a.

A szolgáltatás alapját a teljes biztosított hozam és a teljes területen (üzemenként és növénykultúránként) elvégzett termésbecsléssel meghatározott valós ter- més különbsége képezi.

Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.2. „B” típusú mezőgazdasági biztosítás

18.2.1. A biztosítás tárgya:

A „B” típusú mezőgazdasági biztosítás az alábbi szán- tóföldi növényekre és ültetvényekre köthető meg.

Szántóföldi növények:

• Őszi búza (KAL01)

• Tavaszi búza (KAL02)

• Őszi durumbúza (KAL04)

• Tavaszi durumbúza (KAL05)

• Őszi tönköly búza (KAL06)

• Tavaszi tönköly búza (KAL07)

• Őszi novum búza (KAL08)

• Tavaszi novum búza (KAL09)

• Őszi tönke búza (KAL10)

• Tavaszi tönke búza (KAL11)

• Őszi alakor búza (KAL12)

• Tavaszi alakor búza (KAL13)

• Tavaszi zab (KAL19)

• Őszi zab (KAL20)

• Kukorica (KAL21)

• Csemegekukorica (KAL23)

• Hibrid kukorica (KAL25)

• Rizs (RIZ03)

• Cukorborsó (PIL01)

• Mezei borsó (PIL02)

• Őszi takarmányborsó (PIL03)

• Őszi zöldborsó (PIL04)

• Szárazborsó (Sárgaborsó) (PIL05)

• Tavaszi takarmányborsó (PIL06)

• Tavaszi zöldborsó (PIL07)

• Lóbab (PIL09)

• Szárazbab (PIL12)

• Zöldbab (PIL13)

• Lencse (PIL24)

• Csicseriborsó (PIL29)

• Burgonya (BUR01)

• Cukorrépa (CUK01)

• Szójabab (IND01)

• Földimogyoró (IND09)

• Fehér mustár (IND11)

• Fekete mustár (IND12)

• Mák (IND14)

• Retek (IND15)

• Olajretek (IND16)

• Napraforgó (IND23)

• Hibrid napraforgó (IND24)

• Karfiol (VEG01)

• Brokkoli (VEG02)

• Fejes káposzta (VEG04)

• Kelkáposzta (VEG05)

• Vöröskáposzta (VEG06)

• Zeller (VEG10)

• Csemegehagyma (VEG14)

• Őszi vöröshagyma (VEG15)

• Tavaszi vöröshagyma (VEG53)

• Sóska (VEG21)

• Spenót (VEG22)

• Spárga (VEG23)

• Petrezselyem gyökér (VEG26)

• Petrezselyem levél (VEG27)

• Paradicsom (VEG33)

• Uborka (VEG34)

• Főzőtök (VEG36)

• Sütőtök (VEG37)

• Káposztatök (VEG38)

• Olajtök (VEG39)

• Csillagtök/patiszon (VEG40)

• Spárgatök (VEG41)

• Cukkini (VEG42)

• Paprika (VEG43)

• Fűszerpaprika (VEG44)

• Sárgarépa (VEG45)

• Cékla (VEG46)

• Torma (VEG48)

• Pasztinák (VEG49)

Ültetvények:

• Görögdinnye (FRU01)

• Tökre oltott görögdinnye (FRU02)

• Sárgadinnye (FRU03)

• Földieper (szamóca) (FRU04)

• Ribiszke (FRU05)

• Málna (FRU08)

• Piszke (FRU09)

• Fekete bodza (FRU15)

• Egyéb bodza (FRU16)

• Áfonya (FRU17)

• Birs (ULT18)

• Cseresznye (ULT17)

• Dió (ULT08)

• Kajszibarack (sárgabarack) (ULT04)

• Mandula (ULT10)

• Meggy (ULT16)

• Mogyoró (ULT09)

• Naspolya (ULT07)

• Nektarin (ULT05)

• Őszibarack (ULT03)

• Szilva (ULT06)

• Hagyományos gyümölcsös őszibarack (HAG03)

• Hagyományos gyümölcsös kajszibarack (sár- gabarack) (HAG04)

• Hagyományos gyümölcsös szilva (HAG06)

• Hagyományos gyümölcsös naspolya (HAG07)

• Hagyományos gyümölcsös dió (HAG08)

• Hagyományos gyümölcsös mogyoró (HAG09)

• Hagyományos gyümölcsös mandula (HAG10)

• Hagyományos gyümölcsös meggy (HAG16)

• Hagyományos gyümölcsös cseresznye (HAG17)

• Hagyományos gyümölcsös birs (HAG18)

• Hagyományos gyümölcsös nektarin (HAG19)

A következő biztosítási eseményekre (kárnemek-re) külön-külön és együttesen is köthető biztosítás.

18.2.2. Jégesőkár

18.2.2.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.2.2.1.1. Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetke- zett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

Jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.

Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Minőségi jégesőkár: gyümölcsösök, paprika, paradi- csom, dinnye, tök, zöldborsó, zöldbab és dohány ter- mésében jégverés miatt bekövetkezett minőségi

értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül.

18.2.2.1.2. A kockázatviselési időszak: Tőkiveréses jégesőkárok:

A kockázatviselési időszak kezdete:

• Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepí- tésű növényekben a kelés, ültetés, telepítés.

A kockázatviselési időszak vége:

• Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepí- tésű növényekben május 31. napjának 24:00 órája.

Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete:

• Szántóföldi növényekben a kikelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés;

• gyümölcsösök esetén az aktuális termőév kezdete, de leghamarabb a szerződés létre- jötte.

A kockázatviselési időszak vége:

• Szántóföldi növények esetében a termény betakarítása, de legkésőbb a szerződés meg- szűnése;

• ültetvények esetén az érést szabályozó, vagy a betakarítást megkönnyítő vegyszeres keze- lés időpontját követő 5. nap 24:00 órája, an- nak hiányában betakarítás, de legkésőbb a szerződés megszűnése.

18.2.2.2. Kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki:

• a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb károkra (pl. hideghatás stb.);

18.2.2.3. Önrész

Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.

A súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezé- sét megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkal- mazásra, ha a szerződés csak levonásos ön- részt tartalmaz;

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkal- mazásra, ha a szerződés levonásos és abszo- lút önrészt is tartalmaz;

• a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalma- zásra kerül, ha a szerződés csak abszolút ön- részt tartalmaz.

Búza esetén, amennyiben a káresemény tárgyév augusztus 01-je után következett be, a biztosító:

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés csak levonásos önrészt tar- talmaz;

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz;

• a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartal- maz.

18.2.2.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott területre megál- lapított biztosítási összeg 30%-a. A 30%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Tőkiveréses jégesőkárok:

A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani.

A kárküszöböt meghaladó tőkiveréses károknál:

• korai tőkiveréses kár: május 01. 00:00 óra előtt – a károsodott növénytáblára jutó bizto- sítási összeg 80%-a kerül levonásra,

• késői tőkiveréses kár: május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.

A biztosító kockázatviselése megszűnik a tőkiveréses kár után, így a megmaradt növénykultúrára a biztosító kockázatban nem áll. Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)

Súlycsökkenéses károk:

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rög- zített abszolút és/vagy levonásos önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

Minőségi jégesőkárok

A biztosító a kárt a szerződés mellékletét képező zára- dékban foglaltak szerint állapítja meg.

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rög- zített abszolút és/vagy levonásos önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.2.3. Téli fagykár

18.2.3.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.2.3.1.1. Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabo- na-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, vala- mint az ültetvényben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény.

Téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

18.2.3.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• Az őszi vetésű szántóföldi növények eseté- ben a kelés;

• gyümölcsösök esetében november 30-a;

A kockázatviselési időszak vége:

• tárgyév március 31-e.

18.2.3.2. Kizárások

Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően a téli fagykárbiztosítás nem terjed ki:

• a szántóföldi növények esetén téli fagykár folytán termésveszteségben megnyilvánuló súlycsökkenéses károkra;

• a hiányos kelés okozta károkra;

• arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a károsodott szántóföldi területet június 30-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz);

• a nem megfelelően beérett vesszők, hajtá- sok, termőrészek miatt keletkező károkra;

• a biztosított ültetvények esetén a visszamet- szést nem indokoló téli fagykárokra;

• arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a károsodott ültetvényt április 30-ig nem met- szette vissza (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz).

18.2.3.3. Önrész

Szántóföldi növénykultúrák esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a.

Ültetvények esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytáblára vo- natkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra.

18.2.3.4. Biztosítási szolgáltatás, a kárösszeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Az őszi vetésű szántóföldi növényekben bekövetkezett

– kárküszöböt meghaladó – állománykipusztulásos kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a káro- sodott növénytábla biztosítási összegének 80 %-a.

A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott táblát kiszántják.

A biztosító kockázatviselése megszűnik az állomány- kipusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.

Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.

Ültetvényeknél a kárküszöböt meghaladó – visszamet- szést indokoló – károk esetén a megállapított kárból a károsodott növénytábla biztosítási összegének 70%-a kerül levonásra.

A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott ültetvényt visszametszik és erről leg- később április 30-ig írásban bejelentést tesznek.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a.

18.2.3.5. Egyéb rendelkezések

Az ajánlatot és mellékletét - a terményjegyzéket (adatközlést) - legkésőbb november 30-ig kell benyúj- tani. Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadá- sának feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely szerint a növények kikeltek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak. ültetvények esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfele- lően beértek. A nyilatkozatot a biztosító jogosult el- lenőrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultúrát, területet(eket) a biztosításból kizárni.

18.2.4. Őszi fagykár

18.2.4.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.2.4.1.1. Őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykul- túrában hozamcsökkenést okoz.

Őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

18.2.4.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• Szeptember 01-e.

A kockázatviselési időszak vége:

• Október 15-e.

18.2.4.2. Önrész

18.2.4.3. Biztosítási szolgáltatás, kártérítési ösz- szeg megállapítása

A kárküszöb mértéke az üzemenként és növénykul- túránként megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérí- tést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegé- nek 50%-a.

Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.2.5. Vihar- és homokveréskár

18.2.5.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.2.5.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz azáltal, hogy a vihar

• a gyümölcsösök esetében termésleverést okoz;

• a szántóföldi növények esetén szemkiverést, illetve termésletörést (kalász, becő, hüvely, gubó, cső, stb.) okoz, valamint az állomány oly mértékű megdőlését okozza, mely a ter- mény betakarítását lehetetlenné teszi.

Súlycsökkenéses viharkár: növények termésében vihar következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Minőségi viharkár: növények termésében vihar miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül.

18.2.5.1.2. A kockázatviselési időszak: Állománykipusztulásos viharkárok esetében: a kockázatviselési időszak kezdete:

• Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepí- tésű növényekben, a kelés, ültetés, telepítés.

a kockázatviselési időszak vége:

• Az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű nö- vényekben május 15-e;

• a tavaszi vetésű, ültetésű, telepítésű növé- nyek esetében május 31-e.

Súlycsökkenéses viharkár esetében a kockázatvise- lési időszak kezdete:

• szántóföldi növényeknél a szerződés létrejöt- te;

• almás termésű és csonthéjas gyümölcsűek- ben a tisztuló hullás befejeződése;

• héjas és bogyós gyümölcsűekben az elvirág- zás;

• szamócában az általános virágzás;

• szőlőnél a fürtök megjelenése.

A kockázatviselési időszak vége:

• szántóföldi növényeknél a technológiai érett- séget, illetve a betakarítás megkezdését kö- vető 21 nap (deszikkálás esetében annak

időpontjától számított 5. nap 24. órája), leg- feljebb azonban a szerződés megszűnése;

• gyümölcsösök esetén a technológiai érettsé- get, illetve a betakarítás megkezdését követő

14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés megszűnése;

• ültetvényeknél érésgyorsító vegyszeres keze- lés esetén a kezelést követő 5. nap 24:00 órá- ja.

Minőségi viharkárok esetében a kockázatviselési időszak kezdete:

• almás termésű és csonthéjas gyümölcsűek- ben a tisztuló hullás befejeződése.

a kockázatviselési időszak vége:

• gyümölcsösök esetén a technológiai érettsé- get, illetve a betakarítás megkezdését követő

14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés megszűnése.

Homokverés kár esetében:

A kockázatviselési időszak kezdete:

• Az elvetett vetőmag csírázásának kezde- te;

• a palánta végleges helyre ültetése.

A kockázatviselési időszak vége:

• Azon időpont, amikor az alkalmazott agrotechnika ugyanabban a vegetációs idő- szakban lehetővé teszi a növényzet újra ve- tését/palántázását, de legkésőbb június 15-e.

18.2.5.2. Kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki azokra a viharkárokra, amelyek:

• a kalászosok esetében a kalász lenyaklásá- ban, az állomány megdőlésében nyilvánul- nak meg, amennyiben a betakarítógép vágó- asztala képes a termés betakarítására;

• a kalászosok túlérett állapotában a technoló- giai érettségtől, illetve az aratás megkezdé- sétől számított 21. nap 24. órája után követ- keztek be;

• homokverés esetén a szélerózió hatására a vetőmag elsodródása miatt keletkeztek.

18.2.5.3. Önrész

00:00 és május 31-e 24:00 óra között bekövetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott terület bizto- sítási összegének 60%-a.

A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítá- si feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész kerül alkalmazásra

- napraforgó és kukorica esetében.

A fenti esetekben, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegy- szerrel kezelték

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkal- mazásra, ha a szerződés csak levonásos ön- részt tartalmaz;

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkal- mazásra, ha a szerződés levonásos és abszo- lút önrészt is tartalmaz;

• a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalma- zásra kerül, ha a szerződés csak abszolút ön- részt tartalmaz.

Viharkároknál kalászosok esetén amennyiben a káresemény a tárgyév augusztus 01-je után követ- kezett be, a biztosító:

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés csak levonásos önrészt tar- talmaz;

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz;

• a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartal- maz.

Homokveréskárok esetén a megállapított kár össze- géből abszolút önrészként levonásra kerül a károso- dott területre eső biztosítási összeg 80%-a.

18.2.5.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott területre megál- lapított biztosítási összeg 30%-a. A 30%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Állománykipusztulásos viharkárok:

A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos károknál:

korai állománykipusztulás: május 01. előtt – a károso- dott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,

késői állománykipusztulás: május 01-31. között – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.

A biztosító kockázatviselése megszűnik az állomány- kipusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.

Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)

Ültetvények esetében a károsodott területre vonatko- zó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra.

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a.

Súlycsökkenéses viharkárok:

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a jelen feltételek sze- rinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

Minőségi viharkárok:

A kár megállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint történik.

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződés- ben rögzített önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

Homokverés-károk:

A kárküszöböt meghaladó homokverés-kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott területre eső biztosítási összeg 80%-a.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.

18.2.6. Tűzkár

18.2.6.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.2.6.1.1. Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben időjárási jelenség következ- tében kialakuló tűz miatt bekövetkezett olyan kárese- mény, amely üzemi szinten a növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenését okozza.

18.2.6.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés;

• ültetvények esetén a szerződés létrejötte.

A kockázatviselési időszak vége:

• Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-a;

• ültetvények esetén a szerződés megszűnése.

18.2.6.2. Kizárások

Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok tűzkárok esetén:

• a gyomszabályozás elmaradása miatt kelet- kező vagy tovaterjedő károk;

• az emberi beavatkozás miatt keletkező tűz- károk.

18.2.6.3. Önrész

Az ültetvények aktuális termőév kezdete előtt, vala- mint a betakarítás után bekövetkező tűzkára esetén, a megállapított kár összegéből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott területre eső biztosítási összeg 70%-a.

Ültetvények tűzkára esetén, amennyiben az aktuális termőév kezdete és a betakarítás között következik be, a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.

Szántóföldi növények tűzkára esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.

18.2.6.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott területre megál- lapított biztosítási összeg 30 %-a. A 30 %-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Ültetvényekben az aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező – kárküszö- böt meghaladó – kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott terület biztosítási össze- gének 70%-a.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30 %-a.

Ültetvények aktuális termőév kezdete és a betakarítás között bekövetkező – kárküszöböt meghaladó – kára esetén a megállapított kárból a biztosítási szerződés- ben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül levonásra.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

Szántóföldi növények, valamint ültetvények kárküszö- böt meghaladó kára esetén a megállapított kár össze- géből levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzí- tett abszolút és/vagy levonásos önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.3. „C” típusú mezőgazdasági biztosítás

18.3.1. A biztosítás tárgya:

A „C” típusú mezőgazdasági biztosítás az 17.3.1. a) pontja szerinti Magyarországon termesztett növényre, az egységes kérelem benyújtásáról szóló MVH közle- mény mellékletében felsorolt növénykultúrákra, meg- köthető, kivéve a

18.2.1. pontban meghatározott növények, melyek nem biztosíthatók jégesőkárra, téli fagykárra, vi- harkárra és tűzkárra.

A következő biztosítási eseményekre (kárnemekre) külön-külön és együttesen is köthető biztosítási szer- ződés.

18.3.2. Jégesőkár

18.3.2.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.3.2.1.1. Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetke-

zett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

Jégeső: szilárd halmazállapotú jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.

Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Minőségi jégesőkár: gyümölcsösök termésében jégverés miatt bekövetkezett minőségi értékcsökke- nés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alap- xxx xxxxxx ellenében térül.

18.3.2.1.2. A kockázatviselési időszak: Tőkiveréses jégesőkárok:

A kockázatviselési időszak kezdete:

• Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepí- tésű növényekben a kelés, ültetés, telepítés.

A kockázatviselési időszak vége:

• Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepí- tésű növényekben május 31. napjának 24:00 órája.

Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete:

• Szántóföldi növényekben a kikelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés;

• gyümölcsösök esetén az aktuális termőév kezdete, de leghamarabb a szerződés létre- jötte.

A kockázatviselési időszak vége:

• Szántóföldi növények esetében a termény betakarítása, de legkésőbb a szerződés meg- szűnése;

Minőségi jégesőkárok:

A kockázatviselési időszak kezdete:

• A biztosítási szerződéshez – pótdíj elle- nében – kötött záradékban meghatáro- zott időpont;

A kockázatviselési időszak vége:

• A biztosítási szerződéshez – pótdíj elle- nében – kötött záradékban meghatáro- zott időpont.

18.3.2.2. Kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki:

• a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb károkra (pl. hideghatás stb.);

18.3.2.3. Önrész

Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.

A súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezé- sét megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkal- mazásra, ha a szerződés csak levonásos ön- részt tartalmaz;

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkal- mazásra, ha a szerződés levonásos és abszo- lút önrészt is tartalmaz;

• a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalma- zásra kerül, ha a szerződés csak abszolút ön- részt tartalmaz.

Búza, árpa, rozs, tritikálé és őszi káposztarepce esetén, amennyiben a káresemény tárgyév augusz- tus 01-je után következett be, a biztosító:

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés csak levonásos önrészt tar- talmaz;

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz;

• a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartal- maz.

18.3.2.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott területre megál- lapított biztosítási összeg 30%-a. A 30%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Tőkiveréses jégesőkárok:

A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani.

A kárküszöböt meghaladó tőkiveréses károknál:

• korai tőkiveréses kár: május 01. 00:00 óra előtt – a károsodott növénytáblára jutó bizto- sítási összeg 80%-a kerül levonásra,

• késői tőkiveréses kár: május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)

Súlycsökkenéses jégesőkárok:

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rög- zített abszolút és/vagy levonásos önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

Minőségi jégesőkárok:

A biztosító a kárt a szerződés mellékletét képező zára- dékban foglaltak szerint állapítja meg.

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rög- zített abszolút és/vagy levonásos önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.3.3. Aszálykár

18.3.3.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.3.3.1.1. Aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetke- zett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

Káresemény időpontja: az aszály meghatározásában leírt megfigyelési időszak vége (30-ik nap).

18.3.3.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• őszi vetésű kultúrák esetében március 01-e;

• tavaszi vetésű kultúrák esetében május 01-e, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár levél megjelenése (10 cm);

• ültetvények esetén május 01-e.

A kockázatviselési időszak vége:

• őszi vetésű kultúrák esetében az aratás meg- kezdése, de legkésőbb augusztus 01-e;

• tavaszi vetésű kultúrák esetében az aratás megkezdése, de legkésőbb szeptember 15-e;

• ültetvények esetén a szüret megkezdése, de legkésőbb szeptember 15-e.

A kockázatviselési időszak kezdetekor kötelező a terü- let szemléje, vizsgálni kell a kultúrára jellemző és elvárható agrotechnikai sajátosságokat.

18.3.3.2. Kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően - nem ter- jed ki az alábbi károkra:

• a 10 cm-es növénymagasság eléréséig bekö- vetkező hozamveszteségekre;

• a biztosított kultúrákban aszály következté- ben keletkezett, a termés minőségének rom- lásában jelentkező károkra;

• hőguta, légköri aszály és ebből fakadó im- mungyengülés miatti károk.

18.3.3.3. Önrész

18.3.3.4. A Biztosítási szolgáltatás és a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke az üzemenként és növénykul- túránként megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50 %-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérí- tést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű biztosítási összegének 50%-a.

A szolgáltatás alapját a teljes biztosított hozam és a teljes területen (üzemenként és növénykultúránként)

elvégzett termésbecsléssel meghatározott valós ter- més különbsége képezi.

Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.3.4. Mezőgazdasági árvízkár

18.3.4.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.3.4.1.1. Mezőgazdasági árvízkár: a kocká- zatviselés helyén termesztett növényben a mezőgaz- dasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavat- kozás miatt kilépő víz.

Árvízkár-események:

• a biztosításba vont növények befulladnak és teljesen elpusztulnak, vagy részleges károso- dást szenvednek;

• nem pusztulnak el, de termést nem hoznak;

Súlycsökkenéses árvízkár: növények termésében árvíz következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Árvízkár esemény időpontja: Az árvízkár esemény időpontja az árvíz védművén történő kilépés (gátsza- kadás, gátkoronán átlépés) kezdő időpontja.

18.3.4.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• Szántóföldi növényeknél a kikelés, kiültetés, palántázás, vagy telepítés időpontja;

• Ültetvényeknél a szerződés létrejötte.

A kockázatviselési időszak vége:

• Szántóföldi növényeknél a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-a;

• Ültetvények esetében a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-a.

18.3.4.2. Kizárások:

Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően az árvízkár-biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra:

• a hóolvadás miatt bekövetkező árvízkárokra;

• arra a növénykárra, amely az árvíz felszíni vízborítása nélkül nagyfokú talajelázás vagy elgyomosodás miatt következett be;

• a lehulló csapadék és hóolvadás által okozott kárra;

• az eróziós károkra;

• a hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerülő károkra;

• a medrükben maradt vízfolyások, a mester- séges csatornák magas vízállásából eredő át- szivárgások, buzgárok által okozott károkra;

• a csapadékvizekből származó felszíni vízborí- tások (belvizek) káraira;

• a szükségtározók elárasztásával felmerülő károkra;

• védművek, zsilipek hiányosságaival, nem megfelelő műszaki állapotával, működési vagy kezelési zavarukkal, átszivárgással, nem megfelelő zárásukkal összefüggésben áll elő;

• a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése miatt keletkező károkra.

18.3.4.3. Önrész

A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott nö- vénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levonás- ra.

18.3.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%-a. A 40%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A megmaradt növénykultúrára a biztosító a kockázat- ban nem áll, újrahasznosítás esetén az új növénykultú- rára külön kiegészítést kell kötni (fedezetfeltöltés).

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos károknál:

• korai állománykipusztulás: május 01. előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,

• késői állománykipusztulás: május 01-31. kö- zött – a károsodott növénytáblára jutó bizto- sítási összeg 60%-a kerül levonásra.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárból a károsodott növénytáb- lára jutó biztosítási összeg 40%-a kerül levonásra.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.3.5. Téli fagykár

18.3.5.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.3.5.1.1. Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabo- na-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, vala- mint az ültetvényben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény.

Téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet

18.3.5.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• A szántóföldi növények esetében a kelés;

• a gyümölcsösök esetében november 30-a.

A kockázatviselési időszak vége:

• A szántóföldi növények és a gyümölcsösök esetében a tárgyév március 31-e.

18.3.5.2. Kizárások

Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően a téli fagykárbiztosítás nem terjed ki:

• a szántóföldi növények esetén téli fagykár folytán termésveszteségben megnyilvánuló súlycsökkenéses károkra;

• a hiányos kelés okozta károkra;

• arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a károsodott szántóföldi területet június 30-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz);

• a fej és bakművelésű szőlő takarásának el- mulasztása esetén bekövetkező károkra;

• a nem megfelelően beérett vesszők, hajtá- sok, termőrészek miatt keletkező károkra;

• arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a károsodott ültetvényt április 30-ig nem met- szette vissza (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz);

• gyümölcsösök esetén a visszametszést nem indokoló téli fagykárokra.

18.3.5.3. Önrész

Szántóföldi növénykultúrák esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a.

Ültetvények esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytáblára vo- natkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra.

18.3.5.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Az őszi vetésű szántóföldi növényekben bekövetkezett

– kárküszöböt meghaladó – állománykipusztulásos kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a káro- sodott növénytábla biztosítási összegének 80 %-a.

A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott táblát kiszántják.

A biztosító kockázatviselése megszűnik az állomány- kipusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.

Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.

A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott ültetvényt visszametszik és erről leg- később április 30-ig írásban bejelentést tesznek.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a.

18.3.5.5. Egyéb rendelkezések

Az ajánlatot és mellékletét - a terményjegyzéket (adatközlést) - legkésőbb november 30-ig kell benyúj- tani. Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadá- sának feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely szerint a növények kikeltek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak, ültetvények esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfele- lően beértek. A nyilatkozatot a biztosító jogosult el- lenőrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultúrát, területet(eket) a biztosításból kizárni.

18.3.6. Tavaszi fagykár

18.3.6.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.3.6.1.1. Tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben be- következett olyan káresemény, amelynek során a termőrügy, virág vagy terméskezdemény elhal, és ennek következtében a növénykultúra hozamcsökke- nést szenved.

Tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén a tavaszi idő- szakban a talajszinttől számított kettő méter magas- ságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

18.3.6.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• Az almás termésű és csonthéjas gyümöl- csöknél a termőrügyek pirosbimbós ill. fe- hérbimbós állapota, de a téli fagybiztosítási módozat megkötése esetén leghamarabb április 01-e;

• héjas gyümölcsöknél a barka megjelenése, de leghamarabb április 01-e;

• a bogyós gyümölcsűeknél az első virágok megjelenése, a szamócánál az általános vi- rágzás, de leghamarabb április 01-e;

• a szőlőnél a művelési módnak és fajtának megfelelően véglegesen metszett tőke rügy- fakadása, de leghamarabb április 01-e;

• a zöldségnövényeknél a kiültetés, kipalántá- zás, kikelés időpontja, de legkorábban április 01-e;

• szántóföldi kultúrák esetében április 01-e.

A kockázatviselési időszak vége:

• Május 31-e.

18.3.6.2. Önrész

18.3.6.3. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke az üzemenként és a károso- dott növénykultúrára megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegé- nek 50%-a.

Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.3.7. Őszi fagykár

18.3.7.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.3.7.1.1. Őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykul- túrában hozamcsökkenést okoz.

Őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

18.3.7.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• Szeptember 01-e.

A kockázatviselési időszak vége:

• Október 15-e.

18.3.7.2. Önrész

18.3.7.3. Biztosítási szolgáltatás, kártérítési ösz- szeg megállapítása

A kárküszöb mértéke az üzemenként és növénykul- túránként megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérí- tést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegé- nek 50%-a.

Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.3.8. Felhőszakadás kár

18.3.8.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.3.8.1.1. Felhőszakadáskár: a kockázatvise- lés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a nö- vénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

Súlycsökkenéses felhőszakadáskár: növények ter- mésében felhőszakadás következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

18.3.8.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés;

• gyümölcsösökben, szőlőben az aktuális ter- mőév kezdete.

A kockázatviselési időszak vége:

• Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-a;

• gyümölcsösökben a termés leszedés, leszü- retelés, de legkésőbb november 30-a.

18.3.8.2. Kizárások

• a felhőszakadás miatt kialakult, kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertő- zöttség által okozott termésveszteség;

• a felhőszakadás következtében a talajban ke- letkezett károk, és a felhőszakadás következ- tében kialakuló vízállás által okozott károk;

• a rothadás és vízzel telítettség miatti követ- kezményi károk;

• a kárt követő év vegetációs időszakára ható terméscsökkentő tényezőkre, továbbá állo- mánykipusztulásos kár esetén a kipusztult növények cseréjének költségei.

18.3.8.3. Önrész

Súlycsökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megál- lapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levo- násra.

18.3.8.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%. A 40%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses felhősza- kadáskárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos károknál:

• korai állománykipusztulás: május 01. 00:00 óra előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,

• késői állománykipusztulás: május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között – a károso- dott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.

A biztosító kockázatviselése megszűnik az állomány- kipusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.

Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.3.9. Vihar- és homokverés-kár

18.3.9.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.3.9.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz azáltal, hogy a vihar

• a gyümölcsösök esetében termésleverést okoz;

• kapás kultúrák esetében oly mértékű megdő- lést, termés-, tányér-, vagy csőletörést okoz, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi.

Súlycsökkenéses viharkár: növények termésében vihar következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Minőségi viharkár: növények termésében vihar miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül.

18.3.9.1.2. A kockázatviselési időszak: Viharkár esetében:

Állománykipusztulásos viharkárok esetében: a kockázatviselési időszak kezdete:

• Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepí- tésű növényekben a kelés, ültetés, telepítés.

a kockázatviselési időszak vége:

• Az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű nö- vényekben május 15-e;

• a tavaszi vetésű, ültetésű, telepítésű növé- nyek esetében május 31-e.

Súlycsökkenéses viharkár esetében a kockázatvise- lési időszak kezdete:

• szántóföldi növényeknél a szerződés létrejöt- te;

• almás termésű és csonthéjas gyümölcsűek- ben a tisztuló hullás befejeződése;

• héjas és bogyós gyümölcsűekben az elvirág- zás;

• szamócában az általános virágzás.

A kockázatviselési időszak vége:

• szántóföldi növényeknél a technológiai érett- séget, illetve a betakarítás megkezdését kö- vető 21 nap (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap 24. órája), leg- feljebb azonban a szerződés megszűnése;

• gyümölcsösök esetén a technológiai érettsé- get, illetve a betakarítás megkezdését követő

14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés megszűnése;

• ültetvényeknél érésgyorsító vegyszeres keze- lés esetén a kezelést követő 5. nap 24:00 órá- ja.

Minőségi viharkárok esetében a kockázatviselési időszak kezdete:

• almás termésű és csonthéjas gyümölcsűek- ben a tisztuló hullás befejeződése;

• szőlőnél a fürtök megjelenése.

a kockázatviselési időszak vége:

• gyümölcsösök esetén a technológiai érettsé- get, illetve a betakarítás megkezdését követő

14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés megszűnése;

• szőlőnél a szüret, de legkésőbb október 30-a.

Homokverés kár esetében:

A kockázatviselési időszak kezdete:

• Az elvetett vetőmag csírázásának kezde- te;

• a palánta végleges helyre ültetése.

A kockázatviselési időszak vége:

• Azon időpont, amikor az alkalmazott agrotechnika ugyanabban a vegetációs időszakban lehetővé teszi a növényzet újra vetését/palántázását, de legkésőbb június 15-e.

18.3.9.2. Kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki azokra a viharkárokra, amelyek:

• a kalászosok esetében a kalász lenyaklásá- ban, az állomány megdőlésében nyilvánul- nak meg, amennyiben a betakarítógép vágó- asztala képes a termés betakarítására;

• a kalászosok túlérett állapotában a technoló- giai érettségtől, illetve az aratás megkezdé-

sétől számított 21. nap 24. órája után követ- keztek be;

• homokverés esetén a szélerózió hatására a vetőmag elsodródása miatt keletkeztek.

18.3.9.3. Önrész

A szántóföldi növényeknél állománykipusztulásos viharkárok esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozóan a május 01. napjának 00:00 órája előtt bekövetkező károk esetén a megállapított kárösszeg- ből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között bekövetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott terület bizto- sítási összegének 60%-a.

Kalászosok esetén az érés kezdetét, repce esetén pedig a becők kifejlődését megelőző viharkárok, ese- tén a biztosító a károsodott területre vonatkozó 80%- os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.

Almában és körtében az augusztus 01. előtt bekövet- kező viharkárok esetén a biztosító a károsodott terü- letre vonatkozó 70%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.

A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítá- si feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész kerül alkalmazásra

• alma esetén, amennyiben a kár augusztus

01. és szeptember 30. között következik be;

• szőlő esetében;

• repce kivételével a szántóföldi növények ese- tében, amennyiben a kár az érés kezdete (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a termésletö- rést okozhat) után következik be;

• repce esetében, amennyiben az a becők ki- fejlődése után következik be

A fenti esetekben, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegy- szerrel kezelték

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkal- mazásra, ha a szerződés csak levonásos ön- részt tartalmaz;

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkal- mazásra, ha a szerződés levonásos és abszo- lút önrészt is tartalmaz;

• a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalma- zásra kerül, ha a szerződés csak abszolút ön- részt tartalmaz.

Árpa, rozs, tritikálé és őszi káposztarepce esetén amennyiben a káresemény a tárgyév augusztus 01- je után következett be, a biztosító:

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés csak levonásos önrészt tar- talmaz;

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz;

• a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartal- maz.

Homokverés-károk esetén a megállapított kár össze- géből abszolút önrészként levonásra kerül a károso- dott területre eső biztosítási összeg 80%-a.

18.3.9.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott területre megál- lapított biztosítási összeg 30%-a. A 30%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Állománykipusztulásos viharkárok:

A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos károknál:

• korai állománykipusztulás: május 01. előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,

• késői állománykipusztulás: május 01-31. kö- zött – a károsodott növénytáblára jutó bizto- sítási összeg 60%-a kerül levonásra.

A biztosító kockázatviselése megszűnik az állomány- kipusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.

Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)

Ültetvények esetében a károsodott területre vonatko- zó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra.

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a.

Súlycsökkenéses viharkárok:

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a jelen feltételek sze- rinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

Minőségi viharkárok:

A kár megállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint történik.

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződés- ben rögzített önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

Homokverés károk:

A kárküszöböt meghaladó homokveréskár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott területre eső biztosítási összeg 80%-a.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.

18.3.10. Tűzkár

18.3.10.1.Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.3.10.1.1. Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben időjárási jelenség következ- tében kialakuló tűz miatt bekövetkezett olyan kárese- mény, amely üzemi szinten a növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenését okozza.

18.3.10.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés;

• a gyümölcsösökben, szőlőben a szerződés létrejötte.

A kockázatviselési időszak vége:

• Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-a;

• a gyümölcsösökben, szőlőben a szerződés megszűnése.

18.3.10.2.Kizárások

Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok tűzkárok esetén:

• a gyomszabályozás elmaradása miatt kelet- kező vagy tovaterjedő károk;

• az emberi beavatkozás miatt keletkező tűz- károk.

18.3.10.3.Önrész

Ültetvények aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező tűzkára esetén, a megállapított kár összegéből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott területre eső biztosítási összeg 70%-a.

Ültetvények tűzkára esetén, amennyiben az aktuális termőév kezdete és a betakarítás között következik be a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.

Szántóföldi növények tűzkára esetén a díjtájékozta- tóban szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.

18.3.10.4.Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott területre megál- lapított biztosítási összeg 30 %-a. A 30 %-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30 %-a.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

Szántóföldi növények, valamint ültetvények kárküszö- böt meghaladó kára esetén a megállapított kár össze-

géből levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzí- tett abszolút és/vagy levonásos önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

Díjtámogatás igénybevételére NEM jo- gosító szerződés típusok:

18.4. „D” típusú kiegészítő mezőgazdasági biztosítás

A „D” típusú kiegészítő biztosítás mindhárom típu- sú - „A”, „B” és „C” - díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés esetében megköthető.

18.4.1. A biztosítás tárgya:

A „D” típusú kiegészítő biztosítási szerződés az

17.3.1. a) pontja szerinti Magyarországon termesztett növényre, az egységes kérelem benyújtásáról szóló MVH közlemény mellékletében felsorolt releváns növénykultúrákra, megköthető az alábbi biztosítási eseményekre (kárnemekre) vonatkozóan külön- külön és együttesen („D” csomagbiztosítás) is.

A „D” típusú mezőgazdasági biztosítás, a 18.4. pontban felsorolt biztosítási eseményekre (kárnemekre) kizárólag a „B” vagy „C” típusú tá- mogatott növénybiztosítással együttesen megköt- hető kiegészítő biztosítás.

Az „A” típusú díjtámogatott növénybiztosításhoz kizárólag „D” típusú csomagbiztosítás köthető a

18.4. pontban felsorolt eseményekre (kárnemekre).

18.4.2. Jégesőkár

18.4.2.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.4.2.1.1. Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetke- zett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

Jégeső: szilárd halmazállapotú jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.

Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Minőségi jégesőkár: gyümölcsösök, paprika, paradi- csom, dinnye, tök, zöldborsó, zöldbab és dohány ter- mésében jégverés miatt bekövetkezett minőségi

értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül.

18.4.2.1.2. A kockázatviselési időszak: Tőkiveréses jégesőkárok:

A kockázatviselési időszak kezdete:

• Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepí- tésű növényekben, a kelés, ültetés, telepítés.

A kockázatviselési időszak vége:

• Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepí- tésű növényekben május 31. napjának 24:00 órája.

Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete:

• Szántóföldi növényekben a kikelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés;

• almás termésű és csonthéjas gyümölcsűek- ben a tisztuló hullás befejeződése.

• héjas gyümölcsűekben az elvirágzás;

• bogyós gyümölcsűekben az első virágok megjelenése, szamócában az általános vi- rágzás;

• szőlőben, a fürtök megjelenése.

A kockázatviselési időszak vége:

• Szántóföldi növények esetében a termény betakarítása, de legkésőbb a szerződés meg- szűnése;

• gyümölcsökben, szőlőben, az érést szabályo- zó vagy a betakarítást megkönnyítő vegysze- res kezelés időpontja, annak hiányában a termés leszedése, leszüretelése, de legké- sőbb a szerződés megszűnése.

18.4.2.2. Kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki:

• a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb károkra (pl. hideghatás stb.);

18.4.2.3. Önrész

Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.

A súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezé- sét megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkal- mazásra, ha a szerződés csak levonásos ön- részt tartalmaz;

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkal- mazásra, ha a szerződés levonásos és abszo- lút önrészt is tartalmaz;

• a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalma- zásra kerül, ha a szerződés csak abszolút ön- részt tartalmaz.

Árpa, rozs, tritikálé és őszi káposztarepce esetén, amennyiben a káresemény tárgyév augusztus 01-je után következett be, a biztosító:

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés csak levonásos önrészt tar- talmaz;

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz;

• a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartal- maz.

18.4.2.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott területre eső biztosítási összeg 5%-a.

A „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosí- tó akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott területre eső biztosítási összeg 5%-át és kisebb, mint a károsodott növénykultúra biztosítási összegének 30%-a.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Tőkiveréses jégesőkárok:

A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani.

A kárküszöböt meghaladó tőkiveréses károknál:

• korai tőkiveréses kár: május 01. 00:00 óra előtt – a károsodott növénytáblára jutó bizto- sítási összeg 80%-a kerül levonásra,

• késői tőkiveréses kár: május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között – a károsodott

növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)

Súlycsökkenéses jégesőkárok:

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rög- zített abszolút és/vagy levonásos önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

Minőségi jégesőkárok

A biztosító a kárt a szerződés mellékletét képező zára- dékban foglaltak szerint állapítja meg.

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rög- zített abszolút és/vagy levonásos önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.4.3. Vihar- és homokverés-kár

18.4.3.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.4.3.1.1. A kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan kár- esemény, amely a növénykultúrában hozamcsökke- nést okoz azáltal, hogy a vihar

• az alma és szőlő esetében termésleverést okoz;

• kapás kultúrák esetében oly mértékű megdő- lést, tányér-, vagy csőletörést okoz, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi.

Súlycsökkenéses viharkár: növények termésében vihar következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Minőségi viharkár: növények termésében vihar miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül.

18.4.3.1.2. A kockázatviselési időszak: Viharkár esetében:

Állománykipusztulásos viharkárok esetében: a kockázatviselési időszak kezdete:

• Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepí- tésű növényekben, a kelés, ültetés, telepítés.

a kockázatviselési időszak vége:

• Az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű nö- vényekben május 15-e;

• a tavaszi vetésű, ültetésű, telepítésű növé- nyek esetében május 31-e.

Súlycsökkenéses viharkár esetében a kockázatvise- lési időszak kezdete:

• szántóföldi növényeknél a szerződés létrejöt- te;

• almás termésű és csonthéjas gyümölcsűek- ben a tisztuló hullás befejeződése;

• héjas és bogyós gyümölcsűekben az elvirág- zás;

• szamócában az általános virágzás.

A kockázatviselési időszak vége:

• gyümölcsösök esetén a technológiai érettsé- get, illetve a betakarítás megkezdését követő

14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés megszűnése;

• ültetvények esetén érésgyorsító vegyszeres kezelés esetén a kezelést követő 5. nap 24:00 órája.

Minőségi viharkárok esetében a kockázatviselési időszak kezdete:

• ültetvényeknél a tisztuló hullás befejeződése;

• szőlőnél a fürtök megjelenése.

a kockázatviselési időszak vége:

• ültetvények esetén a technológiai érettséget, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szer- ződés megszűnése;

• szőlőnél a szüret, de legkésőbb október 30-a.

A kockázatviselési időszak kezdete:

• kalászos kultúráknál esetén az érés kezdete (az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést, kalász- letörést, szártörést okozhat);

• őszi káposztarepcében a becők kifejlődése;

• kapás kultúráknál a megtermékenyülést kö- vetően;

• almás termésű és csonthéjas gyümölcsűek- ben a tisztuló hullás befejeződése;

• héjas és bogyós gyümölcsűekben az elvirág- zás;

• szamócában az általános virágzás;

• szőlőnél a fürtök megjelenése.

A kockázatviselési időszak vége:

• szántóföldi növényeknél a technológiai érett- séget, illetve a betakarítás megkezdését kö- vető 21 nap (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap 24. órájáig), legfeljebb azonban a szerződés megszűnése;

• ültetvények (szőlő kivételével) esetén érés- gyorsító vegyszeres kezelés esetén annak időpontja, annak hiányában a technológiai érettséget, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azon- ban a szerződés megszűnése;

• szőlőnél szüret, de legkésőbb október 30-a.

Homokverés kár esetében:

A kockázatviselési időszak kezdete:

• Az elvetett vetőmag csírázásának kezde- te;

• a palánta végleges helyre ültetése.

A kockázatviselési időszak vége:

• Azon időpont, amikor az alkalmazott agrotechnika ugyanabban a vegetációs időszakban lehetővé teszi a növényzet újra vetését/palántázását, de legkésőbb június 15-e.

18.4.3.2. Kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki azokra a viharkárokra, amelyek:

• a kalászosok esetében a kalász lenyaklásá- ban, az állomány megdőlésében nyilvánul- nak meg, amennyiben a betakarítógép vágó- asztala képes a termés betakarítására;;

• kártevők vagy kórokozók fellépése folytán áll- tak elő;

• a kalászosok túlérett állapotában a technoló- giai érettségtől, illetve az aratás megkezdé- sétől számított 21. nap 24. órája után követ- keztek be;

• homokverés esetén a szélerózió hatására a vetőmag elsodródása miatt keletkeztek.

18.4.3.3. Önrész

A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítá- si feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész kerül alkalmazásra

• alma esetén, amennyiben a kár augusztus

01. és szeptember 30. között következik be;

• szőlő esetében;

• repce esetében, amennyiben az a becők ki- fejlődése után következik be.

A fenti esetekben, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegy- szerrel kezelték

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkal- mazásra, ha a szerződés csak levonásos ön- részt tartalmaz;

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkal- mazásra, ha a szerződés levonásos és abszo- lút önrészt is tartalmaz;

• a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalma- zásra kerül, ha a szerződés csak abszolút ön- részt tartalmaz.

Árpa, rozs, triticale és őszi káposztarepce esetén amennyiben a káresemény a tárgyév augusztus 01- je után következett be, a biztosító:

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz,

ha a szerződés csak levonásos önrészt tar- talmaz;

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz;

• a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartal- maz.

Homokverés-károk esetén a megállapított kár össze- géből abszolút önrészként levonásra kerül a károso- dott területre eső biztosítási összeg 80%-a.

18.4.3.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott területre eső biztosítási összeg 5%-a.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Állománykipusztulásos viharkárok:

A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos károknál:

• korai állománykipusztulás: május 01. előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,

• késői állománykipusztulás: május 01-31. kö- zött – a károsodott növénytáblára jutó bizto- sítási összeg 60%-a kerül levonásra.

A biztosító kockázatviselése megszűnik az állomány- kipusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.

Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)

Ültetvények esetében a károsodott területre vonatko- zó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra.

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a.

Súlycsökkenéses viharkárok:

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a jelen feltételek sze- rinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

Minőségi viharkárok:

A kár megállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint történik.

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződés- ben rögzített önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

Homokverés károk:

A kárküszöböt meghaladó homokverés-kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott területre eső biztosítási összeg 80%-a.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.

18.4.4. Tűzkár

18.4.4.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.4.4.1.1. Tűzkár: a kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben időjárási jelenség következté- ben kialakuló tűz miatt bekövetkezett olyan kárese- mény, amely üzemi szinten a növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenését okozza.

Tűz: olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.

Klimatikus eredetű tűz: nem emberi beavatkozásra visszavezethető tűz.

18.4.4.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés;

• a gyümölcsösökben, szőlőben a szerződés létrejötte.

A kockázatviselési időszak vége:

• Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-a;

• a gyümölcsösökben, szőlőben a szerződés megszűnése.

18.4.4.2. Kizárások

Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok tűzkárok esetén:

• a gyomszabályozás elmaradása miatt kelet- kező vagy tovaterjedő károk.

18.4.4.3. Önrész

Szántóföldi növények tűzkára esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.

18.4.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott területre eső biztosítási összeg 5%-a.

Klimatikus eredetű tűzkároknál a „D” típusú kiegé- szítő biztosítás alapján a biztosító akkor nyújt szol- gáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott terület- re eső biztosítási összeg 5%-át és kisebb, mint a növénykultúra biztosítási összegének 30%-a.

A nem klimatikus eredetű tűzkároknál a biztosító szolgáltatása a biztosítási összeg 30%-át meghala- dó károkra is kiterjed.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30 %-a.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.4.5. Mezőgazdasági árvízkár

18.4.5.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.4.5.1.1. Mezőgazdasági árvízkár: a kocká- zatviselés helyén termesztett növényben a mezőgaz- dasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavat- kozás miatt kilépő víz.

Árvízkár-események:

• a biztosításba vont növények befulladnak és teljesen elpusztulnak, vagy részleges károso- dást szenvednek;

• nem pusztulnak el, de termést nem hoznak;

Súlycsökkenéses árvízkár: növények termésében árvíz következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Árvízkár esemény időpontja: Az árvízkár esemény időpontja az árvíz védművén történő kilépés (gátsza- kadás, gátkoronán átlépés) kezdő időpontja.

18.4.5.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• Szántóföldi növényeknél a kikelés, kiültetés, palántázás, vagy telepítés időpontja;

• Ültetvényeknél a szerződés létrejötte.

A kockázatviselési időszak vége:

• Szántóföldi növényeknél a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-a;

• Ültetvények esetében a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-a.

18.4.5.2. Kizárások:

Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően az árvízkár-biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra:

• a hóolvadás miatt bekövetkező árvízkárokra;

• arra a növénykárra, amely az árvíz felszíni vízborítása nélkül nagyfokú talajelázás vagy elgyomosodás miatt következett be;

• a lehulló csapadék és hóolvadás által okozott károkra;

• az eróziós károkra;

• a hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerülő károkra;

• a medrükben maradt vízfolyások, a mester- séges csatornák magas vízállásából eredő át- szivárgások, buzgárok által okozott károkra;

• a csapadékvizekből származó felszíni vízborí- tások (belvizek) káraira;

• a szükségtározók elárasztásával felmerülő károkra;

• védművek, zsilipek hiányosságaival, nem megfelelő műszaki állapotával, működési vagy kezelési zavarukkal, átszivárgással, nem megfelelő zárásukkal összefüggésben áll elő;

• a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése miatt keletkező károkra.

18.4.5.3. Önrész

A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott nö- vénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levonás- ra.

18.4.5.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%-a.

A „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosí- tó akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott növénytáblára eső biztosítási összeg 40%-át és kisebb, mint a növénykultúra biztosítási összegének 30%-a.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos károknál:

• korai állománykipusztulás: május 01. előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,

• késői állománykipusztulás: május 01-31. kö- zött – a károsodott növénytáblára jutó bizto- sítási összeg 60%-a kerül levonásra.

A biztosító kockázatviselése megszűnik az állomány- kipusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.

Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárból a károsodott növénytáb- lára jutó biztosítási összeg 40%-a kerül levonásra.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.4.6. Téli fagykár

18.4.6.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.4.6.1.1. Téli fagykár: A kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabo- na-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, vala- mint az ültetvényekben a termőrészek vagy növény- egyedek téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan üzemi szinten a növénykultúrában 30%-nál kisebb mértékű hozamcsökkenést eredményező kár- esemény.

Téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 15 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

18.4.6.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• A szántóföldi növények esetében a kelés;

• a gyümölcsösök esetében november 30-a.

A kockázatviselési időszak vége:

• A szántóföldi növények és a gyümölcsösök esetében a tárgyév március 31-e.

18.4.6.2. Kizárások

Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően a téli fagykárbiztosítás nem terjed ki:

A biztosító kockázatviselése megszűnik az állomány- kipusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.

Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.

• a szántóföldi növények esetén téli fagykár folytán termésveszteségben megnyilvánuló súlycsökkenéses károkra;

• a hiányos kelés okozta károkra;

• arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a károsodott szántóföldi területet június 30-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz);

• a fej és bakművelésű szőlő takarásának el- mulasztása esetén bekövetkező károkra;

• a nem megfelelően beérett vesszők, hajtá- sok, termőrészek miatt keletkező károkra;

• arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a károsodott ültetvényt április 30-ig nem met- szette vissza (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz);

• gyümölcsösök esetén a visszametszést nem indokoló téli fagykárokra.

18.4.6.3. Önrész

Szántóföldi növénykultúrák esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növényterületre vonatkozó biztosítási összeg 80%-a.

Ültetvények esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növényterületre vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra.

18.4.6.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a.

A „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosí- tó akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott terület biztosítási összegének 50%-át és kisebb, mint a növénykultúra biztosítási összegé- nek 30%-a.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Az őszi vetésű szántóföldi növényekben bekövetkezett

– kárküszöböt meghaladó – állománykipusztulásos kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a káro- sodott növényterület biztosítási összegének 80 %-a.

A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott területet kiszántják.

Ültetvényeknél a kárküszöböt meghaladó – visszamet-

szést indokoló – károk esetén a megállapított kárból a károsodott növényterület biztosítási összegének 70%- a kerül levonásra.

A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott ültetvényt visszametszik és erről leg- később április 30-ig írásban bejelentést tesznek.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a.

18.4.6.5. Egyéb rendelkezések

Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadásának feltétele, hogy a biztosításra feladott növények kikel- tek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak, ültetvények esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfelelően beértek, amit a biztosító jogosult ellenőrizni és a nem megfele- lő fejlettségű kultúrák területeit a biztosításból kizár- ni.

18.4.7. Felhőszakadás kár

18.4.7.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.4.7.1.1. Felhőszakadáskár: a kockázatvise- lés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a nö- vénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

Súlycsökkenéses felhőszakadáskár: növények ter- mésében felhőszakadás következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

18.4.7.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés;

• gyümölcsösökben, szőlőben az aktuális ter- mőév kezdete.

A kockázatviselési időszak vége:

• Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-e;

• gyümölcsösökben a termés leszedés, leszü- retelés, de legkésőbb november 30-a.

18.4.7.2. Kizárások

• a felhőszakadás miatt kialakult, kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertő- zöttség által okozott termésveszteség;

• a felhőszakadás következtében a talajban ke- letkezett károk, és a felhőszakadás következ- tében kialakuló vízállás által okozott károk;

• a rothadás és vízzel telítettség miatti követ- kezményi károk;

• a kárt követő év vegetációs időszakára ható terméscsökkentő tényezőkre, továbbá állo- mánykipusztulásos kár esetén a kipusztult növények cseréjének költségeire.

18.4.7.3. Önrész

Súlycsökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megál- lapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levo- násra.

18.4.7.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%-a.

A „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosí- tó akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott növénytáblára eső biztosítási összeg

40%-át és kisebb, mint a növénykultúra biztosítási összegének 30%-a.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses felhősza- kadáskárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos károknál:

• korai állománykipusztulás: május 01. 00:00 óra előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,

• késői állománykipusztulás: május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között – a károso- dott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.

A biztosító kockázatviselése megszűnik az állomány- kipusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.

Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.5. „E” típusú növény- és erdő elemikár- biztosítás

18.5.1. A biztosítás tárgya

Az „E” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződés valamennyi Magyarországon termesztett növénykul- túrára megköthető és az alábbiakban részletezett biztosítási események (kárnemek) közül a szerződő fél által választottakra, de együttesen is.

18.5.2. Jégesőkár

18.5.2.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.5.2.1.1. Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetke- zett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

Jégeső: szilárd halmazállapotú jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.

Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Minőségi jégesőkár: az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térülő minőségi értékcsökkenés, melyet a jégverés okoz kizárólag a paprika, dinnye, uborka, spárgatök, zöldborsó, zöld- bab, továbbá az almás és csonthéjas gyümölcsök termésében.

18.5.2.1.2. A kockázatviselési időszak:

Tőkiveréses jégesőkárok:

a kockázatviselési időszak kezdete:

• Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepí- tésű növényekben a kelés, ültetés, telepítés;

• erdők és erdősítések esetén a szerződés lét- rejötte.

a kockázatviselési időszak vége:

• Az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű nö- vényekben, szamócában, valamint zöldbor- sóban május 15-e;

• a tavaszi vetésű, ültetésű, telepítésű és palán- tázott növények esetében május 31-e;

• erdősítések esetén a szerződés megszűnése.

Súlycsökkenéses jégesőkárok:

a kockázatviselési időszak kezdete:

• Szántóföldi növényekben a kikelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés;

• almás termésű és csonthéjas gyümölcsűek- ben a tisztuló hullás befejeződése;

• héjas gyümölcsűekben az elvirágzás;

• bogyós gyümölcsűekben az első virágok megjelenése, szamócában az általános vi- rágzás;

• szőlőben, a fürtök megjelenése.

a kockázatviselési időszak vége:

• Szántóföldi növények esetében a termény betakarítása, de legkésőbb a szerződés meg- szűnése;

• gyümölcsökben, szőlőben, az érést szabályo- zó vagy a betakarítást megkönnyítő vegysze- res kezelés időpontját követő 5. nap 24:00 órája, annak hiányában a termés leszedése, leszüretelése, de legkésőbb a szerződés megszűnése.

Minőségi jégesőkárok:

a kockázatviselési időszak kezdete:

• A biztosítási szerződéshez – pótdíj ellenében

– kötött záradékban meghatározott időpont;

a kockázatviselési időszak vége:

• A biztosítási szerződéshez – pótdíj ellenében

– kötött záradékban meghatározott időpont.

18.5.2.2. Kizárások

A jégesőkár biztosítás nem terjed ki:

• a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb károkra (pl. hideghatás stb.);

• az erdősítés haszonnövényzetében keletke- zett minőségi károkra. (Minőségi kárnak te- kintendő az a kár, amely nem vezet a nö- vényzet pusztulásához.)

18.5.2.3. Önrész

Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.

A súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezé- sét megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkal- mazásra, ha a szerződés csak levonásos ön- részt tartalmaz;

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkal- mazásra, ha a szerződés levonásos és abszo- lút önrészt is tartalmaz;

• a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalma- zásra kerül, ha a szerződés csak abszolút ön- részt tartalmaz.

Búza, árpa, rozs, tritikálé és őszi káposztarepce esetén, amennyiben a káresemény tárgyév augusz- tus 01-je után következett be, a biztosító:

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés csak levonásos önrészt tar- talmaz;

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz;

• a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartal- maz.

18.5.2.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott területre megál- lapított biztosítási összeg 5%-a. Az 5%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A szolgáltatási összeg megállapítása minden esetben a következők szerint történik:

Tőkiveréses jégesőkárok:

A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani.

A kárküszöböt meghaladó tőkiveréses károknál:

• korai tőkiveréses kár: május 01. 00:00 óra előtt – a károsodott növénytáblára jutó bizto- sítási összeg 80%-a kerül levonásra,

• késői tőkiveréses kár: május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)

Súlycsökkenéses jégesőkárok:

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rög- zített abszolút és/vagy levonásos önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

Minőségi jégesőkárok:

A biztosító a kárt a szerződés mellékletét képező zára- dékban foglaltak szerint állapítja meg.

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rög- zített abszolút és/vagy levonásos önrész.

18.5.3. Aszálykár

18.5.3.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.5.3.1.1. Aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetke- zett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

Káresemény időpontja: az aszály meghatározásában leírt megfigyelési időszak vége (30-ik nap).

18.5.3.1.2. A kockázatviselési időszak: a kockázatviselési időszak kezdete:

• őszi vetésű kultúrák esetében március 01-e;

• tavaszi vetésű kultúrák esetében május 01-e, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár levél megjelenése (10 cm);

• ültetvények esetén május 01-e.

a kockázatviselési időszak vége:

• őszi vetésű kultúrák esetében az aratás meg- kezdése, de legkésőbb augusztus 01-e;

• tavaszi vetésű kultúrák esetében az aratás megkezdése, de legkésőbb szeptember 15-e;

• ültetvények esetén a szüret megkezdése, de legkésőbb szeptember 15-e.

A kockázatviselési időszak kezdetekor kötelező a terü- let szemléje, vizsgálni kell a kultúrára jellemző és elvárható agrotechnikai sajátosságokat.

18.5.3.2. Kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően - nem ter- jed ki :

• a 10 cm-es növénymagasság eléréséig bekö- vetkező hozamveszteségekre;

• hőguta, légköri aszály és ebből fakadó im- mungyengülés miatti károk;

• a biztosított kultúrákban aszály következté- ben, de a termés minőségének romlásában jelentkező károkra.

18.5.3.3. Önrész

18.5.3.4. A Biztosítási szolgáltatás és a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke az üzemenként és növénykul- túránként megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50 %-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérí- tést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű biztosítási összegének 50%-a.

Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.5.4. Mezőgazdasági árvízkár

18.5.4.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.5.4.1.1. Mezőgazdasági árvízkár: a kockázatvi- selés helyén termesztett növényben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavat- kozás miatt kilépő víz.

Árvízkár-események:

• a biztosításba vont növények befulladnak és teljesen elpusztulnak, vagy részleges károso- dást szenvednek;

• nem pusztulnak el, de termést nem hoznak;

Súlycsökkenéses árvízkár: növények termésében árvíz következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Árvízkár esemény időpontja: Az árvízkár esemény időpontja az árvíz védművén történő kilépés (gátsza- kadás, gátkoronán átlépés) kezdő időpontja.

18.5.4.1.2. A kockázatviselési időszak:

a kockázatviselési időszak kezdete:

• Szántóföldi növényeknél a kikelés, kiültetés, palántázás, vagy telepítés időpontja;

• Ültetvényeknél a szerződés létrejötte.

a kockázatviselési időszak vége:

• Szántóföldi növényeknél a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-a;

• Ültetvények esetében a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-a.

18.5.4.2. Kizárások:

Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően az árvízkár-biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra:

• a hóolvadás miatt bekövetkező árvízkárokra;

• arra a növénykárra, amely az árvíz felszíni vízborítása nélkül nagyfokú talajelázás vagy elgyomosodás miatt következett be;

• a lehulló csapadék és hóolvadás által okozott kárra;

• az eróziós károkra;

• a hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerülő károkra;

• a medrükben maradt vízfolyások, a mester- séges csatornák magas vízállásából eredő át- szivárgások, buzgárok által okozott károkra;

• a csapadékvizekből származó felszíni vízborí- tások (belvizek) káraira;

• a szükségtározók elárasztásával felmerülő károkra;

• védművek, zsilipek hiányosságaival, nem megfelelő műszaki állapotával, működési vagy kezelési zavarukkal, átszivárgással, nem megfelelő zárásukkal összefüggésben áll elő;

• a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése miatt keletkező károkra.

18.5.4.3. Önrész

A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott nö- vénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levonás- ra.

18.5.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%-a. A 40%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos károknál:

• korai állománykipusztulás: május 01. előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,

• késői állománykipusztulás: május 01-31. kö- zött – a károsodott növénytáblára jutó bizto- sítási összeg 60%-a kerül levonásra.

A biztosító kockázatviselése megszűnik az állomány- kipusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.

Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárból a károsodott növénytáb- lára jutó biztosítási összeg 40%-a kerül levonásra.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.5.5. Téli fagykár

18.5.5.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.5.5.1.1. Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsök- kenést eredményező káresemény.

Téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet

18.5.5.1.2. A kockázatviselési időszak:

a kockázatviselési időszak kezdete:

• Szántóföldi növények esetében a kelés,

• gyümölcsösök és szőlő esetében november 30-a,

• energianád esetében a telepítés.

a kockázatviselési időszak vége:

• Szántóföldi növények, valamint szőlő és gyümölcsösök esetében a tárgyév március 31-e;

• energianád esetében a szerződés megszűné- se.

18.5.5.2. Kizárások

Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően a téli fagykárbiztosítás nem terjed ki:

• a szántóföldi növények esetén téli fagykár folytán termésveszteségben megnyilvánuló súlycsökkenéses károkra;

• a hiányos kelés okozta károkra;

• arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a károsodott szántóföldi területet június 30-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz);

• a fej és bakművelésű szőlő takarásának el- mulasztása esetén bekövetkező károkra;

• a nem megfelelően beérett vesszők, hajtá- sok, termőrészek miatt keletkező károkra;

• arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a károsodott ültetvényt április 30-ig nem met- szette vissza (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz);

• gyümölcsösök esetén a visszametszést nem indokoló téli fagykárokra.

18.5.5.3. Önrész

Szántóföldi növénykultúrák esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növényterület vonatkozó biztosítási összeg 80%-a.

Ültetvények esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növényterületre vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra.

18.5.5.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott növényterületre megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Az őszi vetésű szántóföldi növényekben bekövetkezett

– kárküszöböt meghaladó – állománykipusztulásos kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a káro- sodott növényterület biztosítási összegének 80 %-a.

A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott területet kiszántják.

A biztosító kockázatviselése megszűnik az állomány- kipusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.

Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.

Ültetvényeknél a kárküszöböt meghaladó – visszamet- szést indokoló – károk esetén a megállapított kárból a károsodott növényterület biztosítási összegének 70%- a kerül levonásra.

A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott ültetvényt visszametszik és erről leg- később április 30-ig írásban bejelentést tesznek.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a.

18.5.5.5. Egyéb rendelkezések

Az ajánlatot és mellékletét - a terményjegyzéket (adatközlést) - legkésőbb november 30-ig kell benyúj- tani. Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadá- sának feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely szerint a növények kikeltek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak. ültetvények esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfele- lően beértek. A nyilatkozatot a biztosító jogosult el- lenőrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultúrát, területet(eket) a biztosításból kizárni.

18.5.6. Tavaszi fagykár

18.5.6.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.5.6.1.1. Tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kocká- zatviselés helyén termesztett növényben bekövetke- zett olyan káresemény, amelynek során a termőrügy, virág vagy terméskezdemény elhal, és ennek követ- keztében a növénykultúra hozamcsökkenést szenved.

Tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén a tavaszi idő- szakban a talajszinttől számított kettő méter magas- ságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

18.5.6.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• héjas gyümölcsöknél a barka megjelenése, de leghamarabb április 01-e;

• a bogyós gyümölcsűeknél az első virágok megjelenése, a szamócánál az általános vi- rágzás, de leghamarabb április 01-e;

• a szőlőnél a művelési módnak és fajtának megfelelően véglegesen metszett tőke rügy- fakadása, de leghamarabb április 01-e;

• a zöldségnövényeknél a kiültetés, kipalántá- zás, kikelés időpontja, de legkorábban április 01-e;

• szántóföldi kultúrák esetében április 01-e.

A kockázatviselési időszak vége:

• Május 31-e.

18.5.6.2. Önrész

18.5.6.3. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegé- nek 50%-a.

Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.5.7. Őszi fagykár

18.5.7.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.5.7.1.1. Őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykul- túrában hozamcsökkenést okoz.

Őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

18.5.7.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

• Szeptember 01-e.

A kockázatviselési időszak vége:

• Október 15-e.

18.5.7.2. Önrész

18.5.7.3. Biztosítási szolgáltatás, kártérítési ösz- szeg megállapítása

A kárküszöb mértéke az üzemenként és növénykul- túránként megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérí- tést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegé- nek 50%-a.

Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.5.8. Felhőszakadás kár

18.5.8.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.5.8.1.1. Felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a nö- vénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

Súlycsökkenéses felhőszakadáskár: növények ter- mésében felhőszakadás következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

18.5.8.1.2. A kockázatviselési időszak: a kockázatviselési időszak kezdete:

• Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés;

• gyümölcsösökben, szőlőben az aktuális ter- mőév kezdete.

a kockázatviselési időszak vége:

• Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-a;

• gyümölcsösökben a termés leszedés, leszü- retelés, de legkésőbb november 30-a.

18.5.8.2. Kizárások

• a felhőszakadás miatt kialakult, kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertő- zöttség által okozott termésveszteség;

• a felhőszakadás következtében a talajban ke- letkezett károk, és a felhőszakadás következ- tében kialakuló vízállás által okozott károk;

• a rothadás és vízzel telítettség miatti követ- kezményi károk;

• a kárt követő év vegetációs időszakára ható terméscsökkentő tényezőkre, továbbá állo- mánykipusztulásos kár esetén a kipusztult növények cseréjének költségei.

18.5.8.3. Önrész

Súlycsökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megál- lapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levo- násra.

18.5.8.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%. A 40%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses felhősza- kadáskárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos károknál:

• korai állománykipusztulás: május 01. 00:00 óra előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,

• késői állománykipusztulás: május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között – a károso- dott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.

A biztosító kockázatviselése megszűnik az állomány- kipusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.

Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.5.9. Viharkár

18.5.9.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.5.9.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz azáltal, hogy a vihar

• az alma és szőlő esetében termésleverést okoz;

• kapás kultúrák esetében oly mértékű megdő- lést, tányér-, vagy csőletörést okoz, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi.

Vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség.

Súlycsökkenéses viharkár: növények termésében vihar következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Minőségi viharkár: növények termésében vihar miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül.

18.5.9.1.2. A kockázatviselési időszak: Állománykipusztulásos viharkárok esetében: a kockázatviselési időszak kezdete:

• Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepí- tésű növényekben, a kelés, ültetés, telepítés;

• erdők és erdősítések esetén a szerződés lét- rejötte.

a kockázatviselési időszak vége:

• Az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű nö- vényekben, szamócában, valamint zöldbor- sóban május 15-e;

• a tavaszi vetésű, ültetésű, telepítésű és palán- tázott növények esetében május 31-e;

• erdősítések esetén a szerződés megszűnése.

Súlycsökkenéses viharkár esetében:

a kockázatviselési időszak kezdete:

• a kalászos és a kapás kultúráknál, valamint az őszi káposztarepcénél a szerződés létrejötte;

• almánál a tisztuló hullás befejeződése;

• szőlőnél a fürtök megjelenése.

a kockázatviselési időszak vége:

• szántóföldi növényeknél a technológiai érett- ségtől, illetve a betakarítás megkezdését kö- vető 21 napig (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap 24. órájáig), legfeljebb azonban a szerződés megszűnése;

• alma esetén a technológiai érettségtől, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órájáig, legfeljebb azonban a szerző- dés megszűnése;

• ültetvényeknél érésgyorsító vegyszeres keze- lés esetén a kezelést követő 5. nap 24:00 órá- ja;

• szőlőnél, gyümölcsösöknél szüretig, de leg- később október 30-a.

Minőségi viharkárok esetében:

a kockázatviselési időszak kezdete:

• almás termésű és csonthéjas gyümölcsűek- ben a tisztuló hullás befejeződése;

• szőlőnél a fürtök megjelenése.

a kockázatviselési időszak vége:

• gyümölcsösök esetén a technológiai érettsé- get, illetve a betakarítás megkezdését követő

14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés megszűnése;

• szőlőnél a szüret, de legkésőbb október 30-a.

18.5.9.2. Kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára nem terjed ki azokra a károk- ra, amelyek:

• a kalászosok esetében a kalász lenyaklásá- ban, az állomány megdőlésében nyilvánul- nak meg, amennyiben a betakarítógép vágó- asztala képes a termés betakarítására;

• a kalászosok túlérett állapotában a technoló- giai érettségtől, illetve az aratás megkezdé- sétől számított 21. nap 24. órája után követ- keztek be.

18.5.9.3. Önrész

A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítá- si feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész kerül alkalmazásra

• alma esetén, amennyiben a kár augusztus

01. és szeptember 30. között következik be;

• szőlő esetében;

• repce esetében, amennyiben az a becők ki- fejlődése után következik be

A fenti esetekben, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegy- szerrel kezelték

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkal- mazásra, ha a szerződés csak levonásos ön- részt tartalmaz;

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkal- mazásra, ha a szerződés levonásos és abszo- lút önrészt is tartalmaz;

• a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalma- zásra kerül, ha a szerződés csak abszolút ön- részt tartalmaz.

Árpa, rozs, tritikálé és őszi káposztarepce esetén amennyiben a káresemény a tárgyév augusztus 01- je után következett be, a biztosító:

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz,

ha a szerződés csak levonásos önrészt tar- talmaz;

• a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz;

• a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartal- maz.

18.5.9.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott területre megál- lapított biztosítási összeg 5%-a. Az 5%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Állománykipusztulásos viharkárok:

A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos károknál:

• korai állománykipusztulás: május 01. előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,

• késői állománykipusztulás: május 01-31. kö- zött – a károsodott növénytáblára jutó bizto- sítási összeg 60%-a kerül levonásra.

A biztosító kockázatviselése megszűnik az állomány- kipusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.

Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)

Ültetvények esetében a károsodott területre vonatko- zó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra.

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a.

Súlycsökkenéses viharkárok:

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a jelen feltételek sze- rinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

Minőségi viharkárok:

A kár megállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint történik.

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződés- ben rögzített önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

18.5.10. Tűzkár

18.5.10.1.Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

18.5.10.1.1. Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben természeti jelenség követ- keztében kialakuló tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely üzemi szinten:

• a növények termésének hozamcsökkenését;

• az erdők faállományának súlycsökkenését eredményezi;

• az erdősítések haszonnövényzetében kelet- kezik.

18.5.10.1.2. A kockázatviselési időszak:

a kockázatviselési időszak kezdete:

• Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés;

• gyümölcsösökben, szőlőben, az aktuális ter- mőév kezdete;

• erdők és erdősítések esetén a szerződés lét- rejötte.

a kockázatviselési időszak vége:

• Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-a;

• gyümölcsösökben, szőlőben, a termés lesze- dés, leszüretelés;

• erdők és erdősítések esetén a szerződés megszűnése.

18.5.10.2.Kizárások

Az általános kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok tűzkárok esetén:

• Az erdősítés haszonnövényzetében keletke- zett minőségi károk. (Minőségi kárnak tekin- tendő az a kár, amely nem vezet a növényzet pusztulásához.);

• a gyomszabályozás elmaradása miatt kelet- kező vagy tovaterjedő károk;

• az emberi beavatkozás miatt keletkező tűz- károk;

• az erdőben bekövetkezett fejlődési veszteség és esztétikai károk.

• szőlő és gyümölcsültetvények esetén az alj- növényzet irtásának elmaradása miatt kelet- kező és ebből eredő átterjedő tűzkárok.

18.5.10.3.Önrész

Szántóföldi növények, illetve erdők és erdősítések tűzkára esetén a díjtájékoztatóban szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.

18.5.10.4.Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott területre megál- lapított biztosítási összeg 30 %-a. A 30 %-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30 %-a.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

Erdősítések károsodása esetén a totálkárt, erdők ese- tén a részleges kárt téríti meg a biztosító.

Totálkár (Erdősítésekben): A szolgáltatás mértéke az újratelepítést igénylő területek újratelepítésének az alábbiak szerint meghatározott költsége.

Totálkár: a tűz következtében a haszonnövényzet elpusztult és csak új telepítéssel állítható helyre az erdősítés.

A károsodott terület meghatározásánál az Erdőfel- ügyelet jegyzőkönyvét (E-lap) a biztosító irányadónak tekinti.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x biztosítási összeg (Ft/ha).

A megállapított kár összegéből kerül levonásra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

Részleges tűzkár (erdőkben): A szolgáltatás mértéke a szerződő fél/biztosított által az adatközlőn meg- adottnál alacsonyabb egységáron történő értékesítés miatti árkülönbözet alábbiak szerint meghatározott összege.

Részleges kár: a faállomány elpusztult, de a faanyag értékesíthető, azonban az adatszolgáltatáskor vagy változás-bejelentéskor megadott egységárnál alacso- nyabb áron.

A kárfelméréskor a tűzkártól szenvedett fatömeg százalékos értékcsökkenését kell meghatározni.

Kár (Ft) = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)) x kár százalékos mértéke.

A megállapított kár összegéből kerül levonásra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

18.5.11. Homokverés kockázat: 18.5.11.1.Biztosítási esemény és kockázatviselési

időszak

18.5.11.1.1. Homokverés kárnak minősül a már kikelt vagy palántázott növényzetnek a szél által moz- gatott homokszemcsék okozta mechanikai károsodá- sa, mely a biztosított növénykultúrában oly mértékű tőszámveszteséghez vezet, amely a növénykultúra kiművelését, illetve a vetésterület újrahasznosítását teszi szükségessé.

18.5.11.1.2. A kockázatviselési időszak:

a kockázatviselési időszak kezdete:

• Az elvetett vetőmag csírázásának kezdete;

• a palánta végleges helyre ültetése.

a kockázatviselési időszak vége:

• Azon időpont, amikor az alkalmazott agrotech- nika ugyanabban a vegetációs időszakban lehe- tővé teszi a növényzet újra vetését/palántázását, de legkésőbb június 15-e.

18.5.11.2. Kizárások

Az általános kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok:

• Homokverés esetén a szélerózió hatására a ve- tőmag elsodródása miatti károk.

18.5.11.3. Önrész

Talajmechanikai károk esetén a biztosító 80%-os ab- szolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.

18.5.11.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke 50%, amely abban az esetben kerül alkalmazásra, ha a károsodott területre meg- állapított biztosítási összeg 50%-át nem éri el a kár (Az 50 %-ot el nem érő káresemények esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.).

A homokverés kár mértékét az újravetést, vagy felül- vetést (újrahasznosítást) szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területe alapján állapítja meg a biztosító.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár maximum 20%-a.

A biztosító a kifizetendő biztosítási összegből – a nö- vényállomány teljes pusztulása esetén – levonja az értékesíthető, vagy egyéb módon hasznosítható ma- radványok értékét.

18.5.12. Talajcserepesedés kockázat: 18.5.12.1.Biztosítási esemény és kockázatviselési

időszak

18.5.12.1.1. Talajcserepesedés kárnak minősül a talajfelszín olyan fizikai állapota, amely megakadá- lyozza a csiranövény talajfelszínre jutását és ezzel a biztosított növénykultúrában oly mértékű tőszámvesz- teséget okoz, amely a növénykultúra kiművelését, illetve a vetésterület újrahasznosítását teszi szüksé- gessé.

18.5.12.1.2. A kockázatviselési időszak:

a kockázatviselési időszak kezdete:

• Az elvetett vetőmag csírázásának kezdete;

• a palánta végleges helyre ültetése.

a kockázatviselési időszak vége:

• Azon időpont, amikor az alkalmazott agrotech- nika ugyanabban a vegetációs időszakban lehe- tővé teszi a növényzet újra vetését/palántázását, de legkésőbb június 15-e.

18.5.12.2. Kizárások

Az általános kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok:

• talajcserepesedés esetén a tartós vízborítottság miatt kialakuló károkra (Tartósnak minősül a vízborítottság, ha a növénykultúra pusztulásához a vízborítottság miatt fennálló oxigénhiányos ál- lapot vezet.).

18.5.12.3. Önrész

Talajmechanikai károk esetén a biztosító 80%-os ab- szolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.

18.5.12.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása

A talajcserepesedés károk mértékét az újravetést, vagy felülvetést (újrahasznosítást) szükségessé tevő mér- tékben elpusztult növényállomány területe alapján állapítja meg a biztosító.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár maximum 20%-a.

19. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok

A 18. pontban az egyes kárnemeknél leírt speciális kizárásokon túl a biztosító helytállási kötelezettsé- ge nem terjed ki:

• a termesztés-technológiai előírások be nem tar- tása vagy azok helytelen végrehajtása miatt ke- letkezett károkra;

• a gyomszabályozás elmaradása miatt keletkező vagy tovaterjedő károkra;

• ültetvények esetén a hajtásrendszerben (törzs, ág, vessző, stb.) keletkezett károkra;

• kártevők vagy kórok fellépése következtében bekövetkezett károkra;

• a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;

• learatott, leszedett, földből kiszedett termésben keletkezett károkra;

• a magra termett növények szalmájában, illetve szárában előálló károkra;

• a termés minőségében, illetve annak romlásá- ban jelentkezett károkra;

• a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésé- ben megnyilvánuló károkra, mint pl. a sikértarta- lom, olajtartalom, cukortartalom, fehérjetarta- lom, toxintartalom;

• ültetvényeknél a kárt követő év vegetációs idő- szakára ható terméscsökkentő tényezőkből ere- dő károkra, továbbá állománykipusztulásos kár esetén a kipusztult növények cseréjének költsé- geire

• a kárral érintett termény értékesítéséből, illetve annak meghiúsulásából adódó károkra;

• azokra a károkra, melyek a biztosító kockázatvi- selésének a kezdete előtt keletkeztek;

• a szőlő, körte és alma ültetvények állagkáraira;

• következményi károkra,

• a mag, ill. vetőmag minőségi értékvesztésében megnyilvánuló károkra.

20. A biztosítási összeg

meghatározásának szabályai

A biztosítási összeg megállapítása a következők sze- rint történik:

A biztosítási összeg meghatározása szántóföldi növények és ültetvények esetén tűz-, jégeső-, tava- szi fagy-, téli fagy-, őszi fagy-, vihar-, mezőgazdasá- gi árvíz-, homokverés-, felhőszakadás-, aszálykár kockázatokra:

Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha), ahol a

• referenciahozam: a VP3-17.1.1-16 számú me- zőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támoga- tás részletes feltételeiről szóló pályázati felhívás

1. sz. melléklet (Fogalomtár) 10. pontja szerinti, az ügyfél által a biztosítási ajánlatban tett nyilat- kozatának megfelelő referenciahozam. A biztosí- tani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hektárra (ha) eső, a tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év számtani átlaga,

• egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnán- kénti egységára forintban;

• biztosított terület: a biztosítani kívánt növény- kultúra teljes vetésterületének nagysága hektár- ban.

A biztosítani kívánt növénykultúra hozamáról, egység- áráról, és a biztosított vetésterületről a szerződő fél/biztosított nyilatkozik az ajánlattétel során.

Amennyiben a termelő az adott növénykultúrára valamelyik évben nem rendelkezik saját hozamadattal, akkor abban az évben a saját hozamadat helyett a megyei – vagy annak hiányában – az országos átlag- hozamot kell figyelembe venni a referenciahozam kiszámításánál.

21. Az önrészesedés szabályai

A biztosító által alkalmazott önrészesedések a követ- kezők:

21.1. Kárküszöb

Kárküszöb: A károsodott területre illetve károsodott növénytáblára eső vagy az üzemenként és növénykul- túránként számított biztosítási összegnek a kárese- ménytől függően meghatározott százaléka.

Kárküszöb alkalmazása

21.1.1. Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok („A, B és C”) esetében az egyes káreseményekre vonatkozó kárküszöbök:

• tűz-, jég-, viharkár esetén a károsodott te- rületre eső biztosítási összeg 30%-a,

• mezőgazdasági árvízkár és a felhőszaka- dáskár esetében a károsodott növénytáb- lára eső biztosítási összeg 40%-a,

• aszálykár, őszi fagykár és tavaszi fagykár kockázatok esetében az üzemenként és növénykultúránként, téli fagykár esetében növénytáblánként számított biztosítási összeg 50%-a.

21.1.2. Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szerződés típus (Kiegészítő biztosítás „D” esetében az egyes káreseményekre vonatkozó kárküszöbök:

• tűz-, jég-és viharkár esetén a károsodott területre eső biztosítási összeg 5%-a,

• mezőgazdasági árvízkár és a felhőszaka- dáskár esetében a károsodott növénytáb- lára eső biztosítási összeg 40%-a,

• téli fagykár esetén a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a.

21.1.3. Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító

„E” típusú növény- és erdő elemikár-biztosítás eseté- ben az egyes káreseményekre vonatkozó kárküszöbök:

• tűz-, jég-és viharkár esetén a károsodott területre eső biztosítási összeg 5%-a,

• mezőgazdasági árvízkár és a felhőszaka- dáskár esetében a károsodott növénytáb- lára eső biztosítási összeg 40%-a,

• Homokverés és talajcserepesedés károk, tavaszi-, őszi- és téli fagykár, aszálykár ese- tén a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a.

A kárküszöböt el nem érő károk esetén a biztosító kártérítést nem nyújt!

21.2. Önrészesedés alkalmazása

21.2.1. Levonásos önrész: A kárrendezés során megállapított kárnak a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, amely a kárküszöböt meg- haladó károk esetében a kárrendezés során megállapí- tott kár összegéből kerül levonásra.

21.2.2. Abszolút önrész:

21.2.2.1. A károsodott területre/táblára vonatkozó abszolút önrész: a károsodott területre/táblára vo- natkozó biztosítási összegnek a biztosítási szerző- désben meghatározott százaléka, amely a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során meg- állapított kár összegéből kerül levonásra.

21.2.2.2. Az üzem valamely teljes növénykultúrá- jára vonatkozó abszolút önrész: a károsodott nö- vénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosí-

tási összegének a biztosítási szerződésben meghatá- rozott százaléka, mely a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapított kár ösz- szegéből kerül levonásra.

21.2.2.3. Az üzem valamennyi növénykultúrájára vonatkozó abszolút önrész: a biztosított összes nö- vénykultúrájának teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, mely a kárküszöböt megha- ladó károk esetében a kárrendezés során megállapí- tott kár összegéből kerül levonásra.

22. A biztosítási díjra vonatkozó szabályok

22.1. A biztosítási szerződés részét képező kötvény, termelők szerinti bontásban, valamint „A”, „B”, „C”,

„D” és „E” típusonként összesítve, a biztosításba be- vont növénykultúrák feltüntetésével tartalmazza az adó nélkül számított biztosítási díjat és kármentességi kedvezmény esetén a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díjat.

22.2. A biztosító vállalja, hogy „A”, „B” és „C” típusú biztosítási konstrukció szerinti bontásban tárgyév november 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sorszámát is tartalmazó, adó nélkül számított bizto- sítási díj és kármentességi kedvezmény esetén a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást állít ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető, az MVH honlapján található elekt- ronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzá- férhető felületen.

23. A biztosító szolgáltatására, a kártérítés megállapítására vonatkozó szabályok

23.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a bizto- sító a biztosítási szerződéssel fedezett és a kárküszö- böt elérő károkat a szerződésben a biztosítási ese- mény bekövetkezésekor folyó biztosítási időszakra és a biztosítási esemény bekövetkezése szerinti kockázat- viselési helyre megjelölt biztosítási összeg, illetve szublimit erejéig, az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg.

A biztosító nem nyújt kártérítést

• a tényleges veszteséget meghaladóan,

• a kárküszöböt el nem érő kárra.

23.2. A biztosító a kár mértékét a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockáza- tok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, vala- mint a VP3-17.1.1-16 számú mezőgazdasági biztosí- tás díjához nyújtott támogatás részletes feltételeiről szóló pályázati felhívás alapján állapítja meg.

23.3. A biztosítási szerződés szerint a biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést - figyelemmel az 2011. évi CLXVIII. törvény 14. § (4) bekezdésében foglaltakra-, ha a biztosítási eseményt kiváltó

a) tűz esetén a tűzeset bekövetkezésének a tényét a tűzeset helye szerint illetékes hatóság igazolja,

b) jégeső bekövetkezését a biztosító szakértője a

10.5.3. xxxx szerint, a károsodott növénykultúráról készült digitális képi bizonyítékkal igazolja, amely igazolást ellenkező bizonyítás erejéig elfogadott- nak kell tekinteni,

c) egyéb biztosítási esemény vonatkozásában a kedvezőtlen időjárási jelenség bekövetkeztét az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a ren- delkezésére álló adatok alapján vagy külön eljárás- ban igazolja, indokolt esetben az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), valamint az illetékes megyei kormányhivatal bevonásával.

23.4. A 23.3. a) és c) ponttal kapcsolatban a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezését az abban le- írtak alapján kiadott igazolás figyelembevételével állapítja meg.

24. A biztosítási szerződés módosítására vonatkozó rendelkezések

24.1. A biztosítási szerződés kizárólag a felek közös megegyezésével, írásban módosítható. A biztosításba bevont növénykultúrára vonatkozóan a tárgyévre megadott hozam és egységár vonatkozásában azon- ban szerződésmódosításra nincs lehetőség.

24.2. A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságá- ra, illetve a biztosított növénykultúra fajtájára vonat- kozóan legkésőbb a biztosítani kívánt növénykultúra vetésének, illetve palántázásának megkezdéséig mó- dosítható. A módosítás következtében a biztosítási összeg és a biztosítási díj is megváltozhat. A módosí- tás a biztosítási időszak első napjára visszamenőleges hatályú.

24.3. Díjtámogatott növénybiztosítások esetén a területadatok a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) tájékoztatása alapján is módosulhat- nak, és ennek következtében változhat a biztosítási díj is!

25. Fogalom meghatározások

A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában:

• mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló nö- vényi kultúrára kötött vagyonbiztosítás;

• biztosítási esemény: tűzkár, valamint a me- zőgazdasági termelést érintő időjárási es más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 2. § 7. pontja sze- rinti elemi káresemény a belvízkár kivételével

• kárakta: a biztosító belső szabályzatában előirt, a szolgáltatás összegének megállapítá- sához szükséges iratokat tartalmazó nyilván- tartás

• elemi káresemény: a jégesőkár, aszálykár, belvízkár, viharkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, őszi fagykár, fel- hőszakadáskár;

• nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz le- vonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvíz- szint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagy- vízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése;

• hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület;

• nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások mel- letti olyan területek (völgyek), amelyek vé- delmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon el- öntheti;

• vízjárta területek: időszakosan elöntésre ke- rülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

o a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a terüle- tet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást köve- tően pedig időszakosan vízzel borítottak;

o a természetes állóvizek feltöltődése so- rán kialakult vizenyős, mocsaras terüle- tek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan víz- zel telített;

o a dombvidéki patakok, állandó vagy idő- szakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző;

o a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távo- labb elhelyezkedő olyan vonulatok, te- repmélyedések, amelyek eredete (szár- mazása) a folyó egykori medrére vezet- hető vissza.

• árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodren- dű, harmadrendű árvízvédelmi vízi létesít- mény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal vé- dőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja;

• mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfo- lyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült;

• ügyfél-azonosító szám: az Egységes Mező- gazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben rögzített tízjegyű szám, amely az intézke- désben való részvétel során az ügyfél egyedi azonosítására szolgál. Ezt az adatot a biztosí- tási kötvény tartalmazza.

• újrahasznosításnak minősül:

o a palántával nem pótolható szántóföldi növények esetében a felülvetés, illetve a károsodott növénykultúra megszünteté- se, majd közvetlenül új növénykultúra te- lepítése,

o a palántával pótolható növények esetén a sérült, elpusztult palánták pótlása.

• mezőgazdasági termelő: mezőgazdasági díjtámogatás iránti kérelmet benyújtó, a me- zőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által nyilvántartott ügyfél.

• téli nyugalmi periódus: a növénykultúrák téli nyugalmi periódusa március 31-ig tart.

• hozamcsökkenés: a referenciahozam és a tárgyévi hozam különbsége.

• tavaszi időszak: április 01-től május 31-ig tartó időszak.

• mezőgazdasági káresemény: a mezőgaz- dasági termelő használatában lévő termő- földön a káreseménnyel érintett területen a termesztett növénykultúra 30%-ot meghala- dó mértékű várható hozamcsökkenését oko- zó aszálykár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, őszi fagykár vagy viharkár.

Allianz Hungária Zrt.

Document Metadata

Table of Contents

Tartalom

Document Metadata