Feltétel
Feltétel
Komfort & nyugalom lakóépület-biztosítás
Érvényes: 2020. január 1-től
Ügyféltájékoztató
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük, hogy biztosítási ajánlatával társaságunkat, az UNIQA Biztosító Zrt.-t tisztelte meg.
Az alábbiakban rövid tájékoztatót nyújtunk társaságunk eredményeiről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és szék- helyéről, valamint a biztosítási szerződés legfontosabb jellemzőiről.
1. Az UNIQA Biztosító Zrt. a magyar biztosítási piac egyik legnagyobb szereplője. Jogelődei révén több mint két év- tizedes múlttal és évről évre növekvő díjbevétellel a biztosítótársaságok között a 7. helyet foglalja el.
A társaság székhelye:
1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74. · Tel.: x00 0 0000-000
A tulajdonosi szerkezet:
UNIQA International Beteiligungs-Verwaltungs GmbH (Bécs) 99,92% UNIQA International Versicherungs-Holding AG (Bécs) 0,08% Alaptôke: 4079160000 Ft
2. Az UNIQA Biztosító Zrt. felügyeleti szerve: a Magyar Nemzeti Bank
székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.; ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
3. A biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó esetleges panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő a Feltételek XII. pontjában foglaltak szerint.
Amennyiben ennek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. tv.-ben rögzített feltételei fennállnak, pa- naszával a Pénzügyi Békéltető Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172) vagy a Magyar Nemzeti Bankhoz (1534 Budapest, BKKP Pf.:777), vagy a Polgári Perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A panaszke- zeléssel kapcsolatos további tudnivalókat megismerheti a társaságunk székhelyén (1134 Budapest, Xxxxxx X. krt. 70.-74.) megtalálható Ügyfélszolgálaton, valamint a xxx.xxxxx.xx honlapon közzétett Panaszkezelési Szabály- zatból.
4. A biztosítási szerzôdés jellemzôi
A Komfort & nyugalom fantázianévvel ellátott lakóépület-biztosításbiztosítás ún. alapcsomag és kiegészítő modulok rendszerében kínálja a biztosítási fedezeteket. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton feltüntetett kockázatokra, és a velük kapcsolatban felmerült károkra terjed ki.
A biztosítási események meghatározását és az általános kizárásokon túlmenően más esetleges kizárásokat, valamint a biztosítható vagyoncsoportokat a szerződés különös feltételei részletesen tartalmazzák.
A biztosítási események bejelentését, módját, határidejét az általános feltételek kárbejelentéssel, kárrendezéssel foglalkozó fejezete részletezi. Ugyanitt került meghatározásra a díjfizetésre, ill. a biztosítottnak, szerződő félnek a szerződésből eredő xxxxxxx és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezések.
Az általános feltétel ezen kívül tartalmazza az értékkövetés részletes szabályozását, az egyes igények elévülési idejét. A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat az általános feltétel XI. fejezete tar- talmazza. Az ügyfelek adatait a biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül – a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben foglaltaknak megfelelően – az általános feltétel XI./6.-9.pontjában meghatározott szervezeteknek továbbíthatja.
A biztosítási ajánlat aláírása előtt kérjük, szíveskedjen figyelembe venni a következőket:
• A megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződés általános és különös feltétel, valamint záradékok és mellékletek előírásai az irányadók!
• Kéjük szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követően aláírni!
• A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek, a szerződő (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biz- tosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.
A biztosított a káreseményt a szabályzatokban megjelölt módon és időn belül köteles a biztosítónak bejelenteni a következő elérhetőségek valamelyikén: Telefon: +36 1/20/30/00 0 000-0000
Telefax: x00 0 0000-000
Komfort & nyugalom lakóépület-biztosítás általános feltételei
Az alábbi általános feltételek alapján az UNIQA Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) – az egyes biztosítások külön feltételei szerint – meghatározott jövôbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétôl függôen a biztosítási szerzôdésben kikötött kártérítési összeg megfizetésére kötelezi magát a szerzôdô (biz- tosított) által fizetett díj ellenében.
I. Szerzôdô/biztosított
1. Vagyonbiztosítási szerzôdést az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (továbbiakban: biztosított), vagy az, aki a szerzôdést ilyen – jogi vagy természetes – személy ja- vára köti (továbbiakban: szerzôdô).
2. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.
3. Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az ô javára harma- dik személy kötötte, a díjfizetési kötelezettség a szerzôdôt ter- heli, a biztosító a jognyilatkozatot hozzá intézi és ô köteles a nyilatkozatok megtételére is.
II. A biztosítási szerzôdés létrejötte
1. A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerzôdô (biztosított) a szerzôdés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi.
2. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton jelzett idôponttal, de legkorábban az ajánlat aláírását követô napon 00 órakor kezdôdik, feltéve, ha a biztosító az elutasítás jogával nem él, és a szerzôdô a biztosítás elsô díját maradéktalanul megfi- zette.
3. Az ajánlatot a beérkezéstől számított 15 napon belül a bizto- sító elutasíthatja. Ha ezen határidőn belül elutasítási jogával nem él, akkor az ajánlat elfogadottnak minősül, a szerződés pedig az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre, az ajánlat átadási időpontjára visszamenő hatállyal.
4. Ha a Kötvény a Szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően 15 napon belül nem kifogásolja, a Szerződés a Kötvény szerinti tartalom- mal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor al- kalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő fél figyelmét a Kötvény kiadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a Szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
5. Ha a Szerződés nem jön létre, a Biztosító a díjat kamatmente- sen visszafizeti a Szerződő részére.
III. A biztosítási szerzôdés tartama és megszûnése
1. A szerzôdés – ha a felek írásban másként nem állapodnak meg – határozatlan tartamú.
2. A biztosítási idôszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a szerzôdés létrejöttének napja. A felek a szerzôdést a biztosí- tási idôszak végére, azt legalább 30 nappal megelôzôen írás- ban felmondhatják.
3. A határozott idôtartamra kötött szerzôdés biztosítási idôszaka a megállapodás szerinti idôtartam, az ilyen szerzôdés a lejá- rat napján megszûnik.
4. Ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a Biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a Szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a Szerződés vagy annak megfelelő része – az érdekmúlás, illetőleg a lehetetlenülés bekövetkezése nap- jával – megszűnik.
A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmé- nyek nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biz- tosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következmé- nye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulaj- donjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdon- jog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a ko- rábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős.
A Szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tu- domásszerzést követő 30 napon belül írásban, 30 napos ha- táridővel felmondhatja.
Amennyiben a biztosított vagyontárgy tulajdonosának sze- mélyében a házastársi közös tulajdon megszűnése vagy a Biz- tosított elhalálozása miatt változás történik, a biztosított va- gyontárgy új tulajdonosa – az ingatlanban maradó házastárs, illetve elhalálozás esetén az örökös (a jogerős hagyatékátadó végzés átvételét követően) – köteles 30 napon belül bejelen- teni a tulajdonosváltozást a Biztosítónak és kérheti a Szerző- dés átírását a saját nevére. Ha a tulajdonosváltást nem jelentik be a Biztosítónak, a Szerződésre a díjfizetési kötelezettség to- vábbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszűn- téig.
IV. A díjfizetés rendje
1. A biztosítás teljes tartamára eső biztosítási díj – a Felek ellen- kező kikötésének hiányában – a Kötvény kiállításával egy idő- ben és egy összegben fizetendő.
2. A biztosítás első díja ajánlattételkor esedékes, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
3. Amennyiben a Szerződés halasztott díjfizetéssel (vagy halasz- tott díjfizetéssel és egyben halasztott kockázatviselési kezdet- tel) jön létre, az első biztosítási díj esedékessége a kockázat- viselés kezdetétől számított 30. nap.
(1) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a bizto- sító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A pótha- táridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a bizto- sító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvénye- síti.
(2) Abban az esetben, ha a szerződés az (1) bekezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a ko- rábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
1
4. Amennyiben a szerződő felek részletfizetésben állapodtak meg, a kint lévő részletekkel a szerződő tartozik, de ezek megfizetése csak a megjelölt időpontban válik esedékessé. Ha a szerződő hátralékba kerül, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a szerződés megszűnik, az adott bizto- sítási időszakra járó teljes díj kifizetése esedékessé válik
V. Biztosítási összeg
1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgyak új állapotban való felépítésének (helyreállítá- sának) költségeit, illetőleg új állapotban való beszerzésének értékét.
2. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy kár- időponti új értéke (helyreállítási költsége), a biztosító arány- lagos kártérítést fizet, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az új állapotban való felépí- tés, helyreállítás költségeihez, illetőleg az új állapotban való beszerzés értékéhez aránylik. A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem ha- ladja meg a biztosítási összeg 10%-át.
3. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek a következők szerint te- kintik biztosítottnak:
a) a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amikor is a kártérítés felső határát az egyes vagyontár- gyakra megadott biztosítási összeg képezi.
b) az azonos szempontok alapján összevont vagyoncsopor- tokat a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felső határa is. Az egyes szerződés tételekbe tartozó vagyontárgyakat a biztosító úgy tekinti a kárrendezés során, mintha külön lettek volna biztosítva.
c) az alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál, és vagyoncsoportjánál külön- külön kell megállapítani.
4. A biztosító szolgáltatását korlátozhatja:
a) a biztosítási összegen belüli kártérítési maximum (limit) meghatározásával;
b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész meghatározásával.
5. A Biztosító az újérték biztosítás fenntartása érdekében auto- matikus értékkövető indexet alkalmazhat. Az értékkövetés alapja a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott építőipari és fogyasztói árindex, melytől a biztosító ±3% ponttal eltér- het, és melyet a biztosítási évfordulót megelőző 120. napi értékkel vesz figyelembe és ennek megfelelően módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetés- sel módosított biztosítási összeg az előző biztosítási időszak biztosítási összegének és a KSH indexszámának szorzata. A biztosítási összeg módosításáról a biztosító a biztosítási év- fordulót megelőzően értesíti a szerződőt.
A Szerződő választhatja az indexálás elutasítását – és ezzel az alulbiztosítottság kockázatát – is. Az indexálás elutasításáról szóló írásbeli nyilatkozatnak a biztosítási évforduló előtt leg- alább 15 (tizenöt) nappal kell beérkeznie a Biztosítóhoz. Ha a szerződő az értékkövetést írásos formában nem ellenzi vagy arra nem nyilatkozik, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni.
6. Az indexálást követően a feltételekben meglévő összeghatá- rok (limitek) változatlanok maradnak.
VI. Általános kizárások
1. A biztosítási fedezet nem terjed ki:
a) harci cselekmények, háborús események és terrorcselek- mények által okozott károkra, továbbá harci eszközök által okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt keletkezett károkra.
b) felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk, tüntetés, elbocsátott munkások vagy munkahelyi rendzavarásban résztvevők, vagy bármilyen politikai szervezettel kapcso- latban, illetve annak nevében fellépő személyek miatt vagy velük összefüggésben keletkezett károkra;
c) a felszabaduló nukleáris energia károsító hatásával, vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával összefüg- gésben keletkező károkra, még abban az esetben sem, ha ezek a különös feltételekben meghatározott biztosítási ese- mények formájában jelentkeznek.
2. Jelen kizárásokon kívül a biztosítási szerződés és a különös fel- tételek további kizárásokat is tartalmazhatnak.
VII. A szerződő (biztosított) közlési
és változás-bejelentési kötelezettségei
1. A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a bizto- sítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett.
2. A szerződőnek (biztosítottnak) bekövetkezésüktől számított 8 napon belül a biztosítónak be kell jelentenie:
a) ha a vagyonérték 10%-át meghaladó mértékű változás történt, ami a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összeg módosítását indokolja.
b) ha a biztosítási szerződésben szereplő vagyontárgyakra to- vábbi biztosítást kötött;
c) a biztosított vagyontárgyakra bármilyen jelzálog lett ter- helve, a jogosult megjelölésével;
d) a biztosított vagyontárgyak bérbeadását.
3. Ha a szerződő (biztosított) a szerződésben meghatározott lé- nyeges körülmények változását 8 napon belül a biztosítónak írásban nem jelenti be, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az el- hallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biz- tosítási esemény bekövetkeztében.
4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok válto- zásáról 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosí- tására, illetőleg – ha a kockázatot a feltétel értelmében nem vállalja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
5. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a mó- dosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik.
6. Ha a biztosító a 4. pontban meghatározott jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
VIII. Kárbejelentés, kárrendezés
1. A szerződőnek (biztosítottnak) a káreseményt annak bekö- vetkezte után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására ju- tásától számított 2 munkanapon belül írásban be kell jelen- tenie a szerződést kezelő szervezeti egységnél, meg kell adnia a szükséges felvilágosításokat, valamint lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.
2
Amennyiben a fentiek elmulasztása miatt lényeges körülmé- nyek (a kártérítés jogalapja, a káresemény bekövetkeztének ideje, a kár összege) kideríthetetlenné válnak, a biztosító kö- telezettsége nem áll be.
2. A tűz, betöréses lopás, rablás károkat azok felfedezésével egyidejűleg az elsőfokú tűzrendészeti hatóságnak, illetve az illetékes rendőrhatóságnak is be kell jelenteni. Betétkönyvek, értékpapírok eltűnése esetén a szerződő köte- les haladéktalanul zároltatni a kifizetést és megindítani a hir- detményi eljárást.
3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított va- gyontárgy állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a bejelentéstől számított
5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtat- hat. Amennyiben az indokoltnál nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
4. Ha a kárszemlét a biztosító a bejelentéstől számított 5. napon belül nem végzi el, akkor a biztosított jogosult a megsérült vagyontárgy javítására, helyreállítására intézkedni. A vagyon- tárgy fel nem használt, illetve megsérült részeit azonban to- vábbi 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.
5. A szerződőnek (biztosítottnak) a kár összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, kartonokat, bizony- latokat stb. – a biztosító kérésére – bármikor rendelkezésre kell bocsátani.
6. Amennyiben a biztosítottnak tudomására jut a tőle eltulajdo- nított tárgyak holléte, arról haladéktalanul köteles a rendőr- séget és a biztosítót értesíteni, továbbá a tárgyak azonosítá- sára és visszaszerzésére minden tőle jogszerűen elvárhatót megtenni.
7. A biztosító a kár kifizetését tűzkárnál a tűzrendészeti hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány, betöréses lopás- és rab- lásnál a nyomozó hatóság nyomozást megszüntető határo- zatának megküldéséhez, vagy a bíróság végzésének kézhez vételéhez köti.
Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok
A biztosító a káresemény bekövetkezése esetén azon okiratok bemutatását kérheti, amelyek alkalmasak a káresemény bizo- nyítására.
A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesí- tendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. A biztosítási esemény bekövetkezését a biztosító részére a szerződőnek, biztosítottnak, károsultnak bizonyítania szüksé- ges. A káresemény bekövetkezése esetén a károk, költségek bizonyítására alkalmasak okiratok, számlák, hatósági, bírósági határozatok, jegyzőkönyvek, tárgyi bizonyítékok, amelyek a biztosítási esemény jogalapját, valamint annak összegszerű- ségét bizonyítják. A felsoroltakon kívül a szerződőnek, bizto- sítottnak, illetve a károsultnak joga van a biztosítási esemény, a károk és költségek igazolására – a bizonyítás általános sza- bályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvénye- síthesse.
8. A biztosító a kártérítési összeget a megállapítástól számított 15 napon belül a biztosított részére forintban fizeti meg. Ha a szerződő (biztosított) igazoló okirat benyújtására kötelezett, úgy a 15 napos határidő az utolsó okirat beérkezésének nap- jától számítandó. A biztosító szolgáltatásának késedelmes tel-
jesítése esetén a magyar polgári jog szabályai szerint kése- delmi kamat megfizetésére köteles.
9. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert a biztosí- tási szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekö- vetkeztének ténye, valamint a jogalap is tisztázott, a biztosító a károsult kérésére kárelőleget folyósíthat.
IX. A biztosított kármegelôzési kötelezettsége
1. A biztosított a káresemények megelőzése és elhárítása érde- kében köteles mindent megtenni, illetve a biztonsági intéz- kedéseket betartatni.
2. A biztosított helyiségek zárásáról – távollét esetén – a bizto- sított köteles gondoskodni, és minden rendelkezésre álló biz- tonsági berendezést üzembe helyezni.
3. A biztosított köteles az elektromos víz- és gázvezetékek, va- lamint a hozzájuk kapcsolódó berendezések, készülékek, to- vábbá a biztonságtechnikai berendezések karbantartásáról gondoskodni, a hatósági és építészeti előírásokat betartani. A biztosított köteles a nem lakott épületek vezetékeit, beren- dezéseit, felszereléseit elzárni. Fűtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat át- menetileg nem üzemeltetik.
X. Mentesülés
1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen:
a) a biztosított, illetve a szerzôdô fél,
b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozó (házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, mostoha és nevelôszülô, va- lamint testvér, élettárs, jegyes) szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.
2. Amennyiben a kár a kármegelôzési kötelezettségek elmulasz- tásával okozati összefüggésbe hozható, a biztosító olyan mér- tékben mentesül fizetési kötelezettsége alól, amilyen mérték- ben a mulasztás a biztosítási esemény bekövetkezésében közrehatott.
XI. Adatkezelési tájékoztató
1. A jelen szerződéssel kapcsolatos adatokat a biztosító az ügyfél hozzájárulása, továbbá a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 135.§-a és 136.§-a alapján kezeli. A biztosító jogosult a biztosítási szer- ződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatásával összefüggően tudomására jutott személyes, egészségi és üz- leti adatok – törvényi előírásoknak megfelelő – teljes körű ke- zelésére. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat biz- tosítási titokként kezelni, és e titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.
2. A biztosító részéről adatfeldolgozóként az UNIQA Software Service GmbH (X-0000 Xxxx, Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxx 00.), a DEKRA-EXPERT Kft., a Europ Assistance Magyarország Kft.,to- vábbá a biztosító által felkért szakértő és a biztosítási szerző- déssel kapcsolatban mindenkor kiszervezett tevékenységet végző egyéb személyek, megbízottak járhatnak el. Az adato- kat e személyek ismerhetik meg a vonatkozó jogszabályi fel- tételek szerint. Az ügyfél adatai kezeléséről az adatkezelőnél tájékoztatást kérhet, kérheti adatai helyesbítését, a kötelező adatkezelés kivételével adatai törlését, zárolását, törvényben meghatározott esetekben tiltakozhat adatai kezelése ellen, továbbá jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bí-
3
rósághoz fordulhat. A pert az illetékes törvényszék előtt kell megindítani, azonban azt az érintett – választása szerint – a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindíthatja.
3. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tar- talmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) sze- mélyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodá- sára vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
4. A biztosító az általa kezelt adatokat – jogszabály eltérő ren- delkezése hiányában – a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos ada- tot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél meg- szűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs tör- vényi jogalap.
5. A biztosítási titok tekintetében a biztosító a Bit. szerint jár el. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
– a biztosító, biztosításközvetítő ügyfele vagy annak törvé- nyes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pon- tosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy
– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
6. Az ügyfelek adatait a biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül – a törvényben meghatározott esetekben – az alábbi szervekhez továbbíthatja: a feladatkörében eljáró Felügyelet- hez, nyomozóhatósághoz és ügyészséghez, bírósághoz, a bí- róság által kirendelt szakértőhöz, bírósági végrehajtóhoz, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezőhöz, Családi Csődvédelmi Szolgálathoz, családi va- gyonfelügyelőhöz, hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőhöz, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző által kirendelt szakértő- höz, adóhatósághoz, nemzetbiztonsági szolgálathoz, Gazda- sági Versenyhivatalhoz, gyámhatósághoz, egészségügyi ha- tósághoz, titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervhez, viszontbizto- sítóhoz, együttbiztosításban részt vállaló biztosítóhoz, állo- mányátruházáskor az átvevő biztosítóhoz, a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző partnerhez, könyvvizsgáló- hoz, fióktelep esetében a harmadik országbeli biztosítóhoz, biztosításközvetítőhöz, alapvető jogok biztosához, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, a Hpt.- ben meghatározott pénzügyi intézményhez a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, a pénzmosás és terrorizmus fi- nanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörével összefüggésben eljáró pénzügyi információs egységként működő hatósághoz vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján eljáró magyar bű- nüldöző szervhez. A biztosítási titok megtartásának kötele- zettsége alól kivételt képez az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség is. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a fel- ügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
A Bit. 147.§-ában meghatározott esetben és időtartamot kö- vetően az üzleti titkot tartalmazó irat levéltári kutatások cél-
jára felhasználható. Üzleti- és biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettség alól kivételt képez továbbá a közér- dekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó törvényben meghatározott adatszolgálta- tási kötelezettség is.
7. A szerződés megkötésével a szerződő és a biztosított hozzá- járulnak, hogy adataikat a biztosító harmadik országbeli (vi- szont)biztosítóhoz, vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez továbbítsa.
8. A biztosítási szerződés megkötésével a szerződő kijelenti, hogy rendelkezik az ajánlatban esetlegesen megnevezett har- madik személyek felhatalmazásával azok adatainak megadá- sára, továbbá, hogy az ajánlatban megnevezett harmadik személyek hozzájárultak ahhoz, hogy az ajánlattal kapcsolat- ban megadott adataikat – továbbá ezen adatok megválto- zása esetén a megváltozott adatokat – a biztosító a jelen tá- jékoztatóban részletezett módon teljes körűen kezelje, továbbá harmadik országbeli (viszont)biztosítóhoz vagy har- madik országbeli adatfeldolgozó szervezethez továbbítsa.
9. A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érde- kében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabá- lyoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása cél- jából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz, továbbá más biztosító jogszabályoknak megfelelő megkeresésére a kért adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határ- időben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől szá- mított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biz- tosítónak. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkeresés, illetve az ada- tátadás a Bit. 161/A.§-ban rögzített adatokra vonatkozhat. A biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatokat a jogszabályban meghatározott időpontig kezel- heti. A megkereső biztosító a megkeresésről, az abban sze- replő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az ügyfe- let a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.évi CXII. törvényben szabályozott módon tájékoztatja.
XII. PANASZOK BEJELENTÉSE
Az Ügyfél az UNIQA Biztosító Zrt. magatartására, tevékenysé- gére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személye- sen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által át- adott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő az alábbiak szerint:
a) személyesen írásban vagy szóban a biztosító Ügyfélszol- gálatán (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) ügyfél- fogadási időben,
b) elektronikus úton (a xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen),
c) telefonon (a biztosító Call Centerén keresztül az alábbi telefonszámokon:
+36-1/20/30/70/544-5555, 1418-as rövidszám),
d) telefax útján (az alábbi telefax számon: +36-1/238-6060),
e) levélben (az alábbi címen: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70–74.).
A panaszbeadványokon címzettként kérjük feltüntetni a Panasz- kezelés megnevezést is. A panaszkezelési eljárás részletes sza- bályairól [Panaszkezelési Szabályzat] a xxx.xxxxx.xx honlapunkon nyújtunk tájékoztatást, valamint a szabályzat szövege megtalálható a biztosító székhelyén működő Ügyfél- szolgálaton is.
A panasz biztosító általi elutasítása esetén amennyiben a panasz a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatása-
4
ival, megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos az Ügyfél:
a) a Pénzügyi Békéltető Testülethez (továbbiakban: PBT, levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 172,
telefon: x00-00-000-000, telefax: x00-0-000-0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) vagy
b) a Polgári Perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordul- hat.
Amennyiben a biztosító által elutasított panasz a Magyar Nem- zeti Bankról (a továbbiakban: MNB) szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) fogyasztóvédelmi rendelkezése megsértésé- nek kivizsgálására irányul, úgy az Ügyfél az MNB [1534 Buda- pest BKKP Pf. 777, telefon: x00-00-000-000, telefax:
x00-0-000-0000, e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx] fogyasz- tóvédelmi eljárását kezdeményezheti.
A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt feltétele az, hogy az Ügyfél a(z) MNB tv. rendelkezései értelmében fogyasztónak minősüljön, továbbá a jogorvoslat kezdeménye- zését megelőzően a biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.
Az MNB tv. alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró ter- mészetes személy. A panaszkezelés szempontjából nem minő- sül fogyasztónak pl. a gazdasági társaság, a szövetkezet, a tár- sasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező szervezet, továbbá a biztosításközvetítő, illetve a biz- tosító vagy biztosításközvetítő alkalmazásában álló/képviseleté- ben eljáró személy.
Amennyiben az Ügyfél az MNB tv. rendelkezései értelmé- ben nem minősül fogyasztónak, a biztosító panaszt elutasító döntésével szemben a Polgári Perrendtartás szerint hatáskör- rel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kezdeményez- het polgári peres eljárást.
A biztosító Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777
Ügyfélszolgálati telefonszám: 00-00-000-000
XIII. Egyéb rendelkezések
1. Amennyiben a biztosító részérôl a kárkifizetés megtörtént, ôt illetik azok a jogok, amelyek korábban a biztosítottat illették meg a kárért felelôs személlyel szemben.
2. A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények a biztosítási esemény bekövetkezésétôl számított kettô év alatt évülnek el.
3. A feltételben nem rögzített kérdésekben az ide vonatkozó mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.
5
Komfort & nyugalom lakóépület-biztosítás különös feltételei
A biztosításra jelen különös feltételeken kívül az UNIQA Bizto- sító Zrt. Lakóépület-biztosítás általános feltételeinek rendelke- zései, valamint a hatályos magyar jogszabályok alkalmazandók.
A biztosítás csak használatbavételi engedéllyel rendelkezô épüle- tekre terjed ki.
I. Biztosítottak köre
1. E különös feltétel alapján biztosított lehet a kötvényben meg- nevezett:
a) lakóközösségi tulajdonosok és tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában;
b) a lakásszövetkezet vagy társasház az UNIQA Biztosító Zrt.- nél biztosított lakásainak és az összes lakás arányában.
2. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.
II. Biztosított vagyontárgyak
A) Közös tulajdon
A szerzôdés szempontjából közös tulajdonnak minôsülnek a tár- sasházi alapító okiratban, illetve a lakásszövetkezeti alapszabály- ban közös tulajdonként megjelölt épületrészek, szerkezeti és gé- pészeti elemek.
Amennyiben a fenti okiratok (alapító okirat, illetve alapszabály) részleteiben nem rendelkeznek a közös tulajdonú épületrészek- rôl, abban az esetben a szerzôdés hatálya alá vont biztosított vagyontárgyak a következôk:
o Közös tulajdonú épületrészek:
• alap- és fôfalak, határoló- és válaszfalak, födémek, kémé- nyek;
• lábazati és homlokzati vakolatok;
• tetôszerkezet és fedés;
• csatorna- és belsô csapadékvíz elvezetô rendszer.
o Közös tulajdonú és közös használati célt szolgáló helyiségek:
• padlás és pincehelyiségek;
• mosó- és szárító helyiségek;
• közös használatú fürdôszoba, mosdó és WC;
• tároló helyiségek (gyermekkocsi, kerékpár, közös tulajdonú ingóság tárolására).
o Egyéb közös tulajdonú és használatú területek:
• lépcsôház, lift elôtér;
• kapualjak;
• folyosó rendszerek (belsô és külsô folyosók),
valamint a fenti épületrészek, közös helyiségek és közös hasz- nálatú területek burkolatai, szerkezetileg funkcionálisan be- épített üvegezései.
o Közös tulajdon részét képezô központi berendezések:
• központi fûtô és melegvíz szolgáltató berendezések, eszkö- zök, szerelvényekkel együtt (kivéve a külön tulajdon részét képezô vezetékszakaszokat és fûtôtesteket);
• elektromos vezetékek és a hozzá tartozó kiépített érintés- védelmi rendszer elemei (kivéve a külön tulajdon részét ké- pezô vezetékszakaszokat és elektromos csatlakozókat);
• víz-, csatorna-, és gázvezetékek a mûködéshez hozzátarto- zó berendezésekkel (kivéve a külön tulajdon részét képezô vezetékszakaszokat);
• személy- és teherfelvonó berendezések;
• kaputelefon és kapucsengô berendezések a kiépített veze- tékhálózattal együtt;
• központi antenna berendezések a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó kiegészítô berendezésekkel (erôsítô, elosztó stb.); (kivéve a külön tulajdon részét képezô vezetékszaka- szokat és csatlakozókat)
• a beépített (nem mobilizálható) szemétledobó és gyûjtô berendezések.
o Építmények
• kerítések, kapuk, járda, gépkocsi bejáró stb.
B) Külön tulajdon
A szerzôdés szempontjából külön tulajdonnak minôsülnek a tár- sasházi alapító okiratban, illetve a lakásszövetkezeti alapszabály- ban külön tulajdonként megjelölt lakások és épületrészek.
Amennyiben a fenti okiratok (alapító okirat, illetve alapszabály) részleteiben nem rendelkeznek a külön tulajdonú épületrészek- rôl, abban az esetben a szerzôdés hatálya alá vont biztosított vagyontárgyak a következôk:
• lakáson belüli rögzített burkolatok, álmennyezetek, nyílászá- rók, kiépített galériák, fényvédô, -szûrô és szabályozó eszkö- zök (redôny, roló, reluxa);
• a lakáson belüli fixen beépített szekrények, amelyek nem mo- bilizálhatók;
• a lakáson belüli nyílászárók üvegezései;
• elektromos hálózat a hozzájuk csatlakoztatott szerelvényekkel együtt (a lakás elektromos fogyasztásmérôjétôl kezdôdôen);
• a lakáson belüli villanybojler, villanytûzhely, átfolyó üzemû te- lepített vízmelegítôk;
• a lakás gázszerelvényezése, a hozzá tartozó merômûszerekkel, és telepített fogyasztókkal (gázkazán, gáztûzhely, gázbojler, gázkonvektor);
• a lakáson belüli vízszerelvényezés (vízellátó, szennyvíz és csa- padékvíz elvezetô rendszerek és berendezések a hozzá tarto- zó merômûszerekkel, tartozékokkal, szivattyúkkal, a tisztálko- dásra és egészségügyi célokra szolgáló berendezésekkel együtt (WC, fürdô- és mosdóberendezések);
• a lakás és az értékek védelmét ellátó eszközök és berendezé- sek (rács, riasztó, falba beépített értéktároló).
C) Közös tulajdont képezô ingóságok
A biztosítási fedezet kiterjed a társasház, illetve a lakószövetke- zet közös tulajdonát képezô, s a kockázatviselés helyén elzártan tárolt ingóságokra is az ajánlaton megjelölt értékhatárig.
A biztosítás nem terjed ki az alábbi közös tulajdonú ingósá- gokra:
• készpénz, értékpapír;
• okmányok, dokumentációk, kéziratok, tervek, adathordozón tárolt információk;
• szabadban, illetve nem lezárt helyiségben tárolt ingóságok;
• a lakóközösség tagjainak külön tulajdonát képezô ingóságok.
III. Biztosított veszélynemek és károk
A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított ve- szélynemmel közvetlen okozati összefüggésben a biztosított vagyontárgyakban azok megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése, eltulajdonítása során a szerzôdés hatálya alatt keletkeztek.
A biztosító kockázatviselése a részletezett veszélynemek közül a biztosítási ajánlaton és kötvényen megjelölt fedezettípus (bizto- sítási csomag) kockázataira, s a velük kapcsolatban felmerült ká- rokra terjed ki.
6
A) Biztosítási csomagok
Alapcsomag kockázatai:
– tûz
– villámcsapás
– robbanás
– vihar
– jégverés
– hónyomás
– sziklaomlás
– kôomlás
– földcsuszamlás
– ismeretlen üreg beomlása
– ismeretlen jármû ütközése
– légijármû lezuhanása
– üvegtörés
Opciós jelleggel köthetô kockázatok:
– vezetékes vízkár
– felhôszakadás
– árvíz
– földrengés
– épület felelôsségbiztosítás
– bôvített vezetékes vízkár
– lapostetôbeázás
– rongálási kockázatok
• bejárati kapu
• lakás bejárati ajtók
• kaputelefon
• falfirka
• lift rongálása
– különleges üveg törése
– közös ingóság biztosítása
– lakóközösség tagjai részérôl egymásnak okozott felelôsségi károk biztosítása
– teremgarázsban tárolt gépjármûvek tûzbiztosítása
B) Biztosított kockázatok
1. Tûzkockázatok
Jelen feltétel alapján a biztosító kockázatviselése és kártérítési fe- lelôssége nem terjed ki arra az esetre, ha a kockázatviselési he- lyen A vagy B tûzveszélyességi osztály szerinti tûzveszélyes, illetve robbanásveszélyes anyagok – amelyek mennyisége meg- haladja az általános háztartási célú felhasználás mértékét – tá- rolása, illetve felhasználása, valamint ilyen anyagokkal bármiféle tevékenység végzése folyik.
1.1 Tûz
Tûz biztosítási esemény alatt olyan anyagi változásokat is kiváltó oxidációs folyamatot értünk, amely gyulladási hômérséklet kö- vetkeztében öntáplálóan, terjedô-képesen, hô- és fényhatás (lánggal égés) kíséretében alakul ki.
Jelen feltétel értelmében tûz alatt olyan tûzeset értendô, amely nem rendeltetésszerû tûztérben keletkezett, vagy ott keletke- zett, de azt elhagyta, és önerôbôl továbbterjedt.
Nem minôsül biztosítási eseménynek, így a biztosítási fedezet nem terjed ki:
a) mindazokra a tûzkárokra, amelyek a biztosított vagyontárgyak- ban úgy keletkeztek, hogy azokat megmunkálás végett – vagy egyéb célból – hasznos tûzhatásnak, hôkezelésnek vetik alá;
b) nem tûzbiztosítási esemény következtében fellépô gyulladási hômérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölôdés szín- és alakváltozás, zsugorodás, korrózió okozta károkra;
c) perzselés okozta károkra (kivéve, ha tûz következtében kelet- keztek);
d) a tûzkár nélküli füst, hô és korom okozta károkra;
e) elektromos gépekben, berendezésekben az elektromos áram hatására keletkezô rendellenességekbôl adódó károkra (túl- áram, túlfeszültség, zárlat stb.).
1.2 Villámcsapás
Villámcsapás biztosítási esemény alatt olyan töltéskiegyenlítô- désbôl adódó erô és hôhatást értünk (nagyfeszültségû villamos kisülés), mely romboló, gyújtó, égetô hatással, vagy a vele együtt járó indukált feszültséggel közvetlenül, vagy közvetett úton okoz kárt a biztosított vagyontárgyakban.
Xxxxx feltétel értelmében a biztosító megtéríti a biztosított elekt- romos gépekben, készülékekben és berendezésekben a villám- csapás miatti túlfeszültség vagy indukció által okozott károkat is. Az elôírt villámhárító rendszer hiánya, vagy karbantartásának el- mulasztása mentesíti a biztosítót kártérítési kötelezettsége alól.
1.3 Robbanás
Robbanás biztosítási esemény alatt a gázok, gôzök terjeszkedé- si hajlandóságán alapuló, hirtelen fellépô hanghatással együtt járó erômegnyilvánulást értjük. Valamely tartály, vagy nyomás- tartó edény esetében a robbanás csak akkor áll fenn, ha falazata oly mértékben reped szét, hogy a tartályon kívüli és belüli nyo- máskülönbség hirtelen egyenlítôdik ki.
Nem minôsülnek biztosítási eseménynek:
a) belsô égésû motorok égésterében fellépô robbanások;
b) üzemeléssel összefüggô mechanikus hatások (vízlökés, csô- törés stb.);
c) repülôgépek okozta hangrobbanás;
d) összeroppanás (implózió);
e) hatósági engedélyhez kötött xxxxxxxxx xxxxxxxxx.
2. Elemi károk
2.1 Viharkár
Viharkárnak tekintendôk azok a károk, amelyeket legalább 15 m/s sebességû szél nyomó- és szívó hatása a biztosított va- gyontárgyakban okoznak, beleértve a vihar által megbontott tetôn történô egyidejû beázás miatti károkat is. A biztosítási fe- dezet nem terjed ki a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkra. A légmozgás sebességét az adott idôpont- ban és helyen – vitatott esetben – az Országos Meteorológiai Intézet, illetve annak jogutódja igazolja.
2.2 Jégverés
Jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított va- gyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott tetôn történô egyidejû beázás.
2.3 Hónyomás
Nagy mennyiségben felgyülemlô hó statikus nyomása által a biztosított épületben okozott kár.
A biztosító kártérítési kötelezettsége kiterjed azokra a károkra is, amelyeket:
a) a biztosított épületbe a hónyomás által megrongált tetôn ke- resztül a biztosítási eseménnyel egyidejûleg beömlô csapa- dék a biztosított vagyontárgyakban okoz;
b) az olvadáskor a biztosított épületrôl lecsúszó hó az építésügyi elôírásnak megfelelô állapotú, hiánytalan hófogók megléte esetén az ereszcsatornában és a szerzôdésben biztosított épü- letszerkezeti elemben okoz.
7
2.4 Xxxxxxxxxxx, kôomlás, földcsuszamlás
Azok a károk, amelyeket a lehulló, illetôleg a helyükrôl elmoz- duló szikladarabok, kôzetdarabok, valamint földtömeg a bizto- sított vagyontárgyakban okoznak.
Nem téríti meg a biztosító:
a) tudatos emberi tevékenység következményeként fellépô ká- rokat;
b) az épületek alatti feltöltések ülepedése, süllyedése miatti ká- rokat;
c) a támfalak kivitelezési, vagy tervezési hibája miatt fellépô ká- rokat, illetve ha a kár a támfal karbantartásának elmulasztása következtében keletkezett. Ugyancsak mentesül a biztosító a kártérítés alól, ha a terep statikai viszonyai támfal megépíté- sét tették volna szükségessé, de azt valamilyen okból kifolyólag nem építették meg, s emiatt következett be a káresemény.
2.5 Ismeretlen építmény, üreg beomlása
Azok a károk, amelyek azáltal következnek be, hogy a természe- tes egyensúlyi állapot külsô erôhatás következtében megszûnik, ezáltal hirtelen talajelmozdulás, omlás következik be. Ismeretlen üreg az, amely az építési engedélyben nem szerepel, vagy a ha- tóságok által nincs feltárva.
Nem térít kárt a biztosító, ha az ismeretlen üreg beomlása bá- nyában, bányászati tevékenység közben, illetôleg felhagyott bányákban történt.
2.6 Ismeretlen jármû ütközése
Az a kár, amelyet az ismeretlen jármû, illetve annak rakománya a biztosított vagyontárggyal való közvetlen ütközése során okoz.
2.7 Légi jármû, illetve rakományainak lezuhanása
Az a kár, amelyet személyzet által irányított légi jármû részeinek illetve rakományának ütközése vagy lezuhanása okoz, ide értve ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés so- rán keletkezett károkat is.
3. Üvegtörés
Biztosítási eseménynek minôsül a biztosított üvegekben kelet- kezett törés- vagy repedéskár.
3.1 Az üvegtörés biztosítás keretében a biztosító kockázatviselése kiterjed:
a) Az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok valamint az erkély és loggia 10 mm-nél nem vastagabb síküvegeire, hô- szigetelô, drót- illetve katedrálüvegeire 5 m2/tábla méretig.
b) Olyan akadályok (védôrácsok, belsô zárak és hasonló a nyí- lászáróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik.
3.2 A biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetén (KF-9 alkalmazása) terjed ki az alábbiakra:
a) a 4.1 a) pontban meghatározott táblaméretet meghaladó és/vagy 10 mm üvegvastagság feletti üvegek;
b) épületszerkezeti üvegek, mint pl. üvegtetôk, üvegfalak, tü- körfalak, portálüvegezések, veranda és korlátüvegezés;
c) üveg építô elemek, mint pl. üvegtégla, üveg-tetôcserép, copolit üvegek;
d) növényházak, télikertek, akváriumok, terráriumok üvegezése;
e) különleges kivitelezésû üvegek, mint pl. a tükör- és fény- visszaverô, a biztonsági, a fóliával borított, a plexi és akryl, a savval maratott, homokfúvott üvegek, a díszített és díszüve- gezések, üvegkerámia lapok és tükörcsempék;
f) az üvegfelületen elhelyezett fénytörô és egyéb fóliákban va- lamint az üvegfelületen lévô dekorációban az üvegtörés miatt keletkezett károk.
3.3 A biztosító nem téríti meg:
a) az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fény- védô bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;
b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;
c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;
d) a taposó üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezé- sében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett káro- kat;
e) az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, beleért- ve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során keletke- zô károkat.
IV. Költségek
Megtéríti a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, alább felsorolt, indokolt és célszerû költségeket, ha e költségek a biztosí- tottat terhelik. A kártérítés felsô határa a biztosítási összeg 1%-a.
a) Bontási, törmelékeltakarítási és takarítási költségek.
b) Kárenyhítés indokolt, és igazolt költségei.
A biztosító nem téríti meg az elmaradt haszonból, illetve a he- lyiségek használhatatlanságából eredô kárigényeket.
V. Kockázatviselési hely
A biztosítás helye a kötvényben feltüntetett cím.
Kárkifizetés
A kártérítés a biztosító által kért okiratok közül az utolsó okirat beérkezése után két héttel esedékes, a Komfort & nyugalom lakóépület-biztosítás általános feltételei figyelembe vétele mel- lett.
1. A biztosító a károkat a kár bekövetkezésének idôpontjában érvényes beszerzési új értéken, illetve a helyreállítási költsé- gen téríti meg, kivéve a következô (2.) pontban felsorolt ese- teket. A biztosító a kár összegébôl levonja a maradványok ér- tékét, valamint azon összegeket, amelyek a biztosítottnak harmadik személyek bármely jogcímen történô kifizetései alapján megtérülnek.
2. Káridôponti avult értéken kerül térítésre:
• azoknak a lakóépületeknek a kára, amelyeknek a káridôpon- ti avultsága a 75%-ot elérte vagy meghaladta;
• festés, mázolás, tapétázás, mindennemû fal- és padlóbur- kolatban keletkezett kár, ha a 20%-os avultságot elérte, vagy meghaladta.
3. Javítással, részek pótlásával (részleges károk) – beleértve a fes- tés, mázolás, tapétázás, mindennemû fal- és padlóburkolat részleges kárait is – helyreállítható károk esetében a biztosító a javítási és helyreállítási költséget téríti meg. A helyreállítási költség azonban nem haladhatja meg a teljes (totál) kár cí- men fizethetô összeget.
4. Az üvegkároknál a biztosított törött üveggel azonos kivitelû, méretû, beépítettségû és minôségû üveg pótlásának költsé- gét téríti meg.
5. Ha a káreljárás során megállapítást nyer, hogy a kár biztosítási eseményen kívüli elhasználódásból, karbantartási mulasztás- ból ered, mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól.
8
Komfort & nyugalom lakóépület-biztosítás Xxxxx feltételei és Záradékai
KF-1 Külön Feltétel: Vezetékes vízkár
Vezetékes vízkár a biztosított vagyontárgyak azon kára, amelye- ket az épületen belüli, használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezetô vezetékeibôl és a hozzájuk csatlakozó vízveze- ték-, melegvíz-szolgáltató és központifûtés-rendszerekbôl, a víz- vezetékek törése, repedése vagy dugulása miatt nem rendelte- tésszerûen távozó víz okoz.
Nem terjed ki a biztosítási fedezet:
a) A biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott tartozékok, sze- relvények, berendezések, háztartási gépek, készülékek és ezek tartozékainak javítási, pótlási költségeire;
b) a fakorhadási, gombásodási, penészesedési károkra;
c) vízgôz hatására keletkezett károkra;
d) emberi mulasztás folytán nyitva hagyott csôvezetékekbôl, szelepekbôl, csapokból, öntözôberendezésekbôl stb. kilépô víz által okozott károkra;
e) a kiömlô, elfolyt folyadékban keletkezett károkra;
f) a csôvezetékek, armatúrák, tartályok és edényzetek kötelezô karbantartási munkáinak elmulasztása következtében fellépô károkra;
g) az ipari, technológiai vezetékekben keletkezô töréskárokra és az ezekben lévô folyadék vagy anyag által okozott károkra;
h) az átmenetileg nem használt épületek, berendezések és gé- pek vezetékeinek víztelenítésének elmulasztása miatt kelet- kezett fagykárokra, és azok következményi káraira.
KF-2 Külön Feltétel: Felhôszakadás
Azok a károk, amelyeket a felhőszakadásból eredô, talajszinten áramló nagy mennyiségû víz rombolással, elöntéssel – ide ért- ve ide érteve a terepszinti vagy az alatti elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontár- gyakban okoz.
A biztosító nem téríti meg:
a) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkezô károkat;
b) a felhôszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkat;
c) a talajszint ingadozására visszavezethető épületsüllyedési, re- pedési károkat.
KF-3 Külön Feltétel: Árvíz
Az a kár, amikor élôvizek és az ezekbe nyílt torkolattal csatla- kozó és belvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csatornák, valamint mesterséges tavak áradással kilépnek medrükbôl és a biztosított vagyontárgyakat elöntik.
Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek:
a) belvíz és talajvíz által keletkeztek;
b) a hullámtérben vagy a nem mentett árterületen lévô biztosí- tott vagyontárgyakban keletkeztek.
KF-4 Külön Feltétel: Földrengés
Az a kár amelyet a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérô földrengés okoz. A biztosító egy biztosítási ese- ménynek tekinti az egy epicentrumból kiinduló és egymással oko- zati összefüggésbe hozható egymást követô rengések sorozatát.
KF-5 Külön Feltétel: Épület felelôsségbiztosítás
I. Biztosítottak
1. A ház tulajdonosai és birtokosai. Társas- és szövetkezeti tulaj- donban lévô ingatlanok esetében – a közös tulajdon vonat- kozásában – a biztosítás a biztosított tulajdoni részaránya mértékéig áll fenn.
2. Az ingatlan kezelôje és gondozója
3. Azok a személyek, akik – nem vállalkozói minôségben – a biz- tosított megbízásából az ingatlannal összefüggô tevékenysé- get végeznek.
4. Mindazok, akik haszonélvezet, felszámolási eljárás, vagy vég- rehajtási eljárás eredményeként – a biztosítás hatálya alatt – a biztosított helyébe lépnek.
A biztosítás nem terjed ki azokra a károkra és kártérítési igények- re, amelyeket az 1–4. pontokban megnevezett biztosított sze- mélyek üzemi baleset címén támasztanak.
II. Biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minôsül az a káresemény, amelyért a biz- tosított – mint károkozó vagy mint károkozásért felelôs személy
– a magyar jog szerint a 2. pontban meghatározott minôségé- ben kártérítési kötelezettséggel tartozik a harmadik személynek okozott személysérülésekért, szerzôdésen kívül okozott dologi ká- rokért és az ezekre visszavezethetô vagyoni károkért.
III. Kizárások
Nem terjed ki a biztosítás:
a) azokra a felelôsségi károkra, amelyekért a biztosított nem a jelen szerzôdésben meghatározott magánemberi minôségé- ben felel;
b) szerzôdésszegés miatt támasztott kártérítési igényekre;
c) légi jármûvek, gépjármûvek, utánfutók üzembentartója mi- nôségben okozott károkra;
d) az olyan károk miatti kártérítési kötelezettségekre, amelyek:
– a biztosított vagy annak megbízásából eljáró személyek ál- tal kölcsönzött, bérelt, haszonbérbe vett vagy megôrzésre átvett vagyontárgyakban (dolgokban) következtek be, még akkor sem, ha ez mellékkötelezettségként megôrzés során történt;
– ingó dolgokban azok szállítása, feldolgozása vagy azokon végzett vállalkozói tevékenység következtében álltak elô;
– nem ingó dolgok olyan részeiben következnek be, amelyek közvetlenül megmunkálás vagy egyéb tevékenység tárgyát képezik;
e) kötbér, bírság, egyéb büntetés jellegû költség megfizetésére.
IV. A biztosítás idôbeni hatálya
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.
Azok az események, amelyek a biztosítás hatályba lépése után következtek be, de a károkozó tényezô már a hatályba lépés elôtt fennállt, csak akkor vannak a biztosítással fedezve, ha a biz- tosítottnak nem volt tudomása a biztosítás hatályba lépéséig a károkozó tényezô létezésérôl.
V. Kártérítés
1. A biztosító a szerzôdéssel fedezett károkat a magyar magán- jog szabályai szerint téríti meg.
2. Megtéríti a biztosító azt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kikü- szöböléséhez szükséges.
3. A kármegelôzés és kárenyhítés körébe esô költségeket a biz- tosító – a biztosítási összeg keretein belül – akkor is megté- ríti, ha azok eredményre nem vezettek.
9
4. A kártérítési összeg felsô határa biztosítási eseményenként 10 millió Ft, éves szinten legfeljebb 50 millió Ft.
5. A biztosító kártérítést kizárólag belföldi fizetôeszközben telje- sít.
6. A kártérítés során káreseményként a kár mértékének 10%-a, de minimum 10000 Ft önrész levonásra kerül.
VI. A biztosító megtérítési igénye
1. A biztosító visszakövetelheti a biztosítottól a kifizetett kárté- rítési összeget, ha a biztosított a kárt:
– szándékosan, vagy
– súlyosan gondatlan magatartásával okozta.
2. Súlyosan gondatlan a károkozó magatartása, ha:
a) a biztosított a kárt súlyosan ittas vagy bódult állapotában, vagy ezen állapotával összefüggésben okozta;
b) a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és ez által okozott kárt;
c) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszaté- rôen okozott kárt, s a biztosító felhívása ellenére a károko- zás körülményeit nem szüntette meg, bár az megszüntet- hetô lett volna;
d) a fegyverhasználat hatósági elôírásait megszegi;
e) ha a biztosítottat harmadik személy a káresemény bekö- vetkezésének lehetôségére figyelmeztette, s a káresemény ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be.
3. A többletkár megtérítését követelheti a biztosító a biztosítot- taktól, ha azok a kárenyhítési kötelezettségüknek teljesítését mulasztották el.
VII. Kárigény elévülése
A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények az esedékességtôl szá- mított két éven belül elévülnek.
VIII. Egyebek
Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Komfort & nyugalom lakóépület-biztosítás általános és különös feltételei rendelkezéseit kell alkalmazni.
KF-5.1 Xxxxx Xxxxxxxx: Közös képviselők felelősségbiztosítása
a) Biztosított
Az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve a biztosított ügyeit képviselő intéző- bizottság elnöke aki/amely a biztosított
– ügyeinek ellátására megbízást kapott, és/vagy
– kezelésére szólóan szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést kötött.
b) Biztosítási tevékenység
Nem üzletszerűen (egynél nem több társasháznál vagy lakás- szövetkezetnél) végzett társasházkezelői tevékenység.
c) Kockázatviselés helye
Az Ajánlatban rögzített kockázatviselési hely.
A biztosítás kiterjed azokra az eseményekre, amellyel a biztosí- tott a tevékenységére irányadó és szerződésben rögzített fog- lalkozási szabályok megszegése folytán kárt okoz, illetve a ma- gyar magánjog szabályai szerint a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.
Jelen feltételben nem részletezett esetekre a KF-5 Külön Xxxxxxxx XXX.–VIII. pontjaiban részletezett rendelkezéseket kell alkalmazni. A KF-5 Külön Feltétel V.4. pont vonatkozásában a kártérítés mér- téke jelen feltételen belül személyi sérüléssel járó, illetve dologi károk esetében káreseményenként és évente maximum 3000000 Ft. Tisztán vagyoni károk esetében 300000 Ft kárese- ményenként és évente.
KF-6 Külön Feltétel: Bôvített vezetékes vízkár biztosítás
Jelen Külön Feltétel értelmében a biztosító megtéríti azokat a ká- rokat, amelyeket az épület külsô határoló falába beépített, vagy azon belül lévô, valamint a biztosított telephelyen lévô haszná- lati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezetô vezetékeinek és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvíz-szolgáltató- és köz- ponti fûtés rendszerekbôl, valamint az ezekhez csatlakozó tarto- zékokból, szerelvényekbôl és készülékekbôl kilépô víz vagy gôz okoz.
A fentieken túl megtéríti a biztosító:
a) a biztosított csövek kárhelyének felkutatására fordított költ- ségeket;
b) a kárelhárításra, helyreállításra fordított költségeket;
c) törés, repedés, kilyukadás esetén legfeljebb 6 m új csô és an- nak behúzási költségeit;
d) fagy miatti csôtörés esetén a vízcsövek felolvasztási költségeit és legfeljebb 6 m csôhosszig a helyreállítás költségeit.
Nem terjed ki a biztosítási fedezet:
a) A biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott tartozékok, sze- relvények, berendezések, háztartási gépek, készülékek és ezek tartozékainak javítási, pótlási költségeire;
b) a fakorhadási, gombásodási, penészesedési károkra;
c) vízgôz hatására keletkezett károkra;
d) a kiömlô, elfolyt folyadékban keletkezett károkra;
e) a csôvezetékek, armatúrák, tartályok és edényzetek kötelezô karbantartási munkáinak elmulasztása következtében fellépô károkra;
f) az ipari, technológiai vezetékekben keletkezô töréskárokra és az ezekben lévô folyadék vagy anyag által okozott károkra;
g) az átmenetileg nem használt épületek, berendezések és gé- pek vezetékeinek víztelenítésének elmulasztása miatt kelet- kezett fagykárokra, és azok következményi káraira.
KF-7 Külön Feltétel: Lapostetô beázása
Jelen Külön Feltétel értelmében a biztosítási fedezet kiterjed a többlakásos és többszintes épületek legfelsô emeletén található lakásainak a tetôrôl történô, csapadék okozta beázási káraira is.
KF-7.1 Panelhézag kiegészítés
A KF-7 Külön Feltétel fedezetén túl megtéríti a biztosító a füg- gőleges panelszerkezet hézagainak, illetve nyílászáróinak szige- telési problémáiból eredő a biztosított vagyontárgyakban csa- padékvíz okozta beázási kárait is.
A KF-7 Külön Feltétel és KF-7.1 Panelhézag kiegészítés együttes rendelkezései:
– Az alkalmazott kártérítési limit éves szinten legfeljebb az épü- let szerződés szerinti biztosítási összegének a 0,1%-a.
– A kártérítés nem terjed ki
• a beázást előidéző okok megszüntetésének (pl. szigetelés, tetőjavítás) költségeire;
• építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedésének elég- telensége miatt keletkezett károkra;
• a talajvíz, belvíz, árvíz okozta károkra.
10
KF-8 Külön Feltétel: Lakóépület rongálási kárai
Jelen Külön Feltétel értelmében a biztosítási fedezet kiterjed a biztosított lakóépületben az a-e pontokban felsorolt és részlete- zett események során keletkezett rongálási károkra, az alábbi feltételek mellett:
• Az éves kártérítési limit, amelyet rongálás címén e Külön Fel- tétel értelmében a biztosító a biztosított részére fizethet, leg- feljebb a biztosításra feladott épület biztosítási összegének a 0,2%-a.
• A kártérítés során káreseményenként a kár mértékének 10%- a, de minimum 5000 Ft önrész levonásra kerül.
a) Bejárati kapu rongálási kárai
Kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított épület valamennyi be-
, illetve kijárati célt szolgáló, és ilyen funkciót ténylegesen ellátó, épületszerkezetileg beépített kapuinak rongálási káraira, ameny- nyiben azok a károk más biztosítás alapján nem térülnek.
b) Lakások bejárati ajtajainak rongálási kárai
Kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított épületek alapító okira- tában, illetve alapszabályában külön tulajdonként megjelölt al- betéti lakások be-, illetve kijárati célt szolgáló, épületszerkezeti- leg beépített ajtajainak rongálási káraira, ha azok más biztosítás alapján nem térülnek.
A lakáson belüli helyiségeket elválasztó ajtók nem térülnek je- len feltétel értelmében.
c) Kaputelefon rongálási kárai
Kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított épület részét képezô és rendeltetésszerû használatban lévô kaputelefon szemmel lát- ható rongálási káraira, ha az más biztosítás alapján nem térül.
d) Közös tulajdonú helyiség falazatának összefirkálása Xxxxxxxx a biztosítási fedezet a biztosított közös tulajdonú helyi- ségek belsô falazatának, illetve burkolatának összefestési, össze- firkálási kárainak tisztítási, újrafestési költségeire, amennyiben az, a lakóközösség karbantartási kötelezettségébe tartozik. Jelen elôírás nem vonatkozik az épületgépészeti berendezések (pl. lif- tek) összefestési, összefirkálási és esztétikai rongálási káraira.
e) Xxxxxxx mûködésképtelenné tétele
Kiterjed a biztosítási fedezet a többszintes, biztosított lakóépü- let személyfelvonójának olyan szándékos, és látható rongálás okozta káraira, amelyek a személyfelvonó rendeltetésszerû hasz- nálatát lehetetlenné teszik. Jelen elôírás nem terjed ki a felvonó napi használatát nem gátoló esztétikai rongálási károkra.
KF-9 Külön Feltétel: Különleges üvegek biztosítása
Jelen Külön Feltétel értelmében a biztosító kockázatviselése kiterjed az alábbiakra:
a) a meghatározott táblaméretet meghaladó és/vagy 10 mm üvegvastagság feletti üvegek;
b) épületszerkezeti üvegek, mint pl. üvegtetôk, üvegfalak, üveg- pultok, tükörfalak, portálüvegezések, veranda és korlátüve- gezés;
c) üveg építô elemek, mint pl. üvegtégla, üveg-tetôcserép, co- polit üvegek;
d) növényházak, télikertek, akváriumok, terráriumok üvege- zése;
e) különleges kivitelezésû üvegek, mint pl. a tükör- és fény- visszaverô, a biztonsági fóliával borított, a plexi és akryl, a savval maratott, homokfúvott üvegek, a díszített és díszüve- gezések, üvegkerámia lapok és tükörcsempék;
f) az üvegfelületen elhelyezett fénytörô és egyéb fóliákban va- lamint az üvegfelületen lévô dekorációban az üvegtörés miatt keletkezett károk.
A biztosító nem téríti meg:
a) az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fény- védô bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;
b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett káro- kat;
c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;
d) az üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;
e) az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, bele- értve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során kelet- kezô károkat.
KF-10 Külön Feltétel: Közös tulajdonú ingóság biztosítása
Jelen Külön Feltétel értelmében a biztosítási fedezet kiterjed a lakóközösség tulajdonát képezô – és a biztosított lakóépületben elzártan tárolt – vagyontárgyakra is (pl. takarítóeszközök, kert- mûvelô eszközök, be nem épített épületszerkezeti, illetve gépé- szeti berendezések stb.), a választott biztosítási csomagban sze- replô kockázatokon túl betöréses lopás kockázatra is, legfeljebb évi 500 ezer Ft összértékig.
Biztosítási eseménynek az minôsül, ha az elkövetô a biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonította el, hogy a biztosított és lezárt helyiségbe:
• erôszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal-, fö- dém-, vagy tetôbontás útján) betört, illetve behatolt;
• álkulccsal, vagy zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával jutott be.
(Ha szemrevételezéssel a behatolás módja egyértelmûen nem meghatározható, az idegen eszköz használatának tényét igaz- ságügyi szakértônek kell igazolnia.)
• eredeti kulccsal, vagy kulcsmásolattal jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz erôszakos módon, betöréses lopás vagy rablás út- ján jutott.
Nem minôsül biztosítási eseménynek a nyitva hagyott, illetve be nem zárt nyílászárón át történô behatolás.
A közös tulajdonú ingóság tárolására szolgáló helyiségnek tel- jesítenie kell az alábbi minimális elvárásokat:
• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 12 cm-es, hagyományos, kisméretû, tömör téglafallal azonos értékû legyen;
• az ajtószerkezetek védettek legyenek reteszhúzás ellen;
• a bejárati ajtók zárását biztonsági zár végezze;
Biztonsági zárnak minôsül a legalább 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûkombinációs zár, amennyiben a variációs le- hetôségek száma meghaladja a tízezret, valamint minden olyan egyedileg minôsített lamellás zár, amely a felsoroltak- kal azonos biztonsági fokozatú.
KF-11 Külön Feltétel: A lakóközösség tagjai részérôl
egymásnak okozott felelôsségi károk
Jelen Külön Feltétel értelmében biztosítási eseménynek minô- sülnek e szerzôdés hatálya alatt okozott és bekövetkezett személysérüléses és dologi károk, amelyekért a biztosítottak (la- kóközösség tagjai), mint a kötvényen megjelölt épület tulajdo- nosai, tulajdonostársai, használatra jogosultak (kivéve vállalko- zások) e minôségükben a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartoznak.
A biztosító azokat a tûz, robbanás, valamint vezetékbôl vagy azok szerelvényeibôl kiömlô víz vagy gôz által elôidézett károkat téríti meg, amelyeket:
11
– a lakóközösség tagjai egymásnak okoztak
– a lakóközösség a lakóközösség tagjainak okozott
– a lakóközösség tagjai a lakóközösségnek okoztak.
A kártérítés során káreseményenként a kár mértékének 10%-a, de minimum 10000 Ft önrész levonásra kerül.
A kártérítési összeg felső határa biztosítási eseményenként 10 millió Ft, éves szinten legfeljebb 50 millió Ft.
KF-12 Külön Feltétel: Teremgarázsban tárolt gépjármûvek
tûzbiztosítása
Jelen Külön Feltétel értelmében a biztosító megtéríti azokat a tûzkárokat, amelyeket a kötvényen feltüntetett kockázatviselési hely teremgarázsában keletkezett tûz az ott tárolt és kizárólag a lakóközösség tagjainak tulajdonát képezô gépjármûvekben okoz.
A biztosító szolgáltatása a casco biztosítással nem rendelkezô gépjármûvek esetében a keletkezett kár mértékéig, de legfeljebb 250000 Ft-ig terjed.
A casco biztosítással rendelkezô gépjármûvek esetében a kárté- rítés felsô határa a keletkezett kár, de legfeljebb az önrész mér- téke, maximum 250000 Ft.
A kártérítés során gépjármûvenként a kár mértékének 10%-a, de minimum 10000 Ft önrész levonásra kerül.
KF-13 Külön Feltétel: Határozott, 3 év tartamra kötött
szerzôdés
Jelen Külön Feltétel értelmében a szerzôdô felek megállapod- nak abban, hogy a biztosítási szerzôdést 3 évre kötik, az évfor- dulóra történô felmondás lehetôségének fenntartása mellett. A 3 évre kötött szerzôdések esetében a biztosító ún. tartamenged- ményt nyújt.
Amennyiben a szerzôdô a kötvényben megjelölt lejárati idô elôtt felmondja a szerzôdést, köteles az engedmény összegét vissza- menôlegesen is megfizetni, kivéve, ha a biztosított lakóépület totálkárt szenved.
T-1. Záradék: Önrész vezetékes víz károkra
A fônyomóvezetékbôl és szennyvízelvezetô gyûjtôvezetékekbôl, illetve szerelvényeikbôl kilépô víz által a közös tulajdonú épület- részekben okozott vezetékes víz károk esetében az önrész 10%, de legalább 10000 Ft., amely káreseményenként levonásra ke- rül.
T-2. Záradék: Önrész vezetékes víz károkra
A fônyomóvezetékbôl és szennyvízelvezetô gyûjtôvezetékekbôl, illetve szerelvényeikbôl kilépô víz által a közös tulajdonú épület- részekben okozott vezetékes víz károk esetében az önrész 20%, de legalább 20000 Ft., amely káreseményenként levonásra ke- rül.
T-3. Záradék: Ajánlott épületértéknél alacsonyabb m2-ár alkalmazása
A szerzôdô/biztosított tudomásul veszi, hogy az általa megha- tározott m2-ár valószínûleg nem fedezi a ház/lakás újraépítési költségét, amely beigazolódása esetén – káresemény során – a biztosító az épületre vonatkozóan alulbiztosítottságot érvénye- sít.
12
UNIQA Biztosító Zrt.s
1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.
Tel.: x00 0 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000
Levelezési cím: 1390 Budapest, 62. Pf. 197
E-mail: xxxx@xxxxx.xx · Internet: xxx.xxxxx.xx
H 5073/2019. 12./205