Gyöngyös Városi Önkormányzat
KONCESSZIÓS PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ
Gyöngyös Városi Önkormányzat
„Koncessziós szerződés Gyöngyös Városi Önkormányzat által óvodai, általános iskolai, középiskolai korosztály részére biztosított közétkeztetési szolgáltatás ellátására”
tárgyú versenyeztetési eljáráshoz
2021.
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS, ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
I. A VERSENYEZTETÉSI ELJÁRÁS RENDJÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK ÉS INFORMÁCIÓK AZ AJÁNLATTEVŐK RÉSZÉRE
II. AZ AJÁNLAT TARTALMA
III. AZ AJÁNLAT KIDOLGOZÁSÁNAK FELTÉTELEI, AZ AJÁNLAT ELVÁRT
TARTALMA
IV. MELLÉKLETEK, NYILATKOZATMINTÁK
V. SZERZŐDÉSTERVEZET
BEVEZETÉS, ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
Az ajánlatkérő nevében eljáró szervezetnek jelen dokumentáció kiadásával az a célja, hogy a versenysemlegesség lehető legteljesebb biztosításával minden ajánlattevőnek lehetővé tegye a sikeres ajánlattételt. Ezen cél elérése érdekében a jelen dokumentáció - megfelelően csoportosítva, akár ismételve is
- tartalmazza azokat az adatokat és tényeket, melyek elősegíthetik a sikeres ajánlattételt.
Jelen dokumentáció az ajánlatkérő által közzétett pályázati felhívás alapján készült.
A pályázati felhívásban nem szabályozott kérdésekben jelen dokumentáció rendelkezései az irányadóak és kötelezőek az eljárás lefolytatására, az ajánlat összeállítására és benyújtására vonatkozóan; esetleges ellentmondás esetén a pályázati felhívás rendelkezései az irányadóak.
I. A VERSENYEZTETÉSI ELJÁRÁS RENDJÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK ÉS INFORMÁCIÓK AZ AJÁNLATTEVŐK RÉSZÉRE
1. A dokumentációban alkalmazott egyes kifejezések értelmezése
1.1. Ajánlatkérő: a 2. pontban meghatározott szervezet, amely azonos a versenyeztetési eljárás eredményeként létrejövő szerződésben a Koncesszióba adóval.
Az ajánlatkérő és a Koncesszióba adó fogalmakat általában, mint egyezőket alkalmazzuk.
1.2. Xxxxxxxxxxx: az a gazdasági szereplő, amely (aki) a versenyeztetési eljárásban ajánlatot nyújt be.
Az ajánlattevő és a Koncessziós jogosult fogalmakat általában, mint egyezőket alkalmazzuk.
1.3. Dokumentáció: az általános és speciális követelményeket tartalmazó iratanyag, melyet az ajánlattevő a jelen eljáráshoz közzétett pályázati felhívás előírásait betartva átvett. A dokumentáció átvétele az érvényes ajánlattétel feltétele.
A dokumentáció rendelkezéseinek nem megfelelően benyújtott ajánlatot ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja.
1.4. Szerződés: a versenyeztetési eljárás nyertes ajánlattevőjeként kihirdetett ajánlattevő és az ajánlatkérő között létrejövő koncessziós szerződés.
2. Az ajánlatkérő, illetve az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet
2.1. Az ajánlatkérő:
Gyöngyös Városi Önkormányzat
cím: 0000 Xxxxxxxx, Xx xxx 00.
2.2. Az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet:
CORDICT Kft.
cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xx 00. I. em. 7.
telefon: x00 00000000/x00- 000000000
fax: x00 00000000
képviselő: xx. Xxxxxx Xxxxxx kapcsolattartó: xx. Xxxxx Xxxxxx e-mail: xxxxx.xxxxxx@xxxxxxx.xx
Internet cím (URL): xxx.xxxxxxx.xx
3. A kapcsolattartás rendje ajánlatkérő és ajánlattevők között:
3.1. A versenyeztetési eljárás során ajánlatkérő hivatalos közléseit a nevében eljáró szervezet útján küldi meg ajánlattevők részére. Ajánlattevők ajánlatkérő felé megteendő hivatalos közléseiket szintén az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet részére kötelesek megküldeni. Ajánlatkérő ajánlattevő azon közléseit, melyeket a nevében eljáró szervezet részére nem küldd meg, az eljárás során figyelmen kívül hagyja. Az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet adatai a pályázati felhívás 1.2., illetve a jelen dokumentáció I.2.2. pontjában kerültek meghatározásra.
3.2. A beérkezett ajánlatok bontását követően ajánlattevő által az ajánlatba csatoltandó „Információs adatlap”-on ajánlattevő által kapcsolattartóként megadott személy e-mail címére megküldött dokumentum az ajánlattevő vonatkozásában joghatályos közlésnek minősül.
3.3. Az eljárás bármely szakaszában a kapcsolattartónál megjelölt e-mail címre küldött bármilyen üzenet, dokumentum a sikeres elküldés visszaigazolásának pillanatában az ajánlattevő részére joghatályosan kézbesítettnek tekintendő.
3.4. Az eljárás bármely szakaszában az ajánlatkérő részére küldött bármilyen üzenet, dokumentum csak akkor tekinthető az ajánlatkérő részére joghatályosan kézbesítettnek, ha a megküldött vagy személyesen átadott dokumentumok egy példányát az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet kézhez kapja.
3.5. A kapcsolattartó személyében, illetőleg adataiban bekövetkező változást ajánlattevőnek írásban kell az ajánlatkérő részére bejelenteni. Az ajánlatkérő a kizárólag a nyilatkozat egy példányának kézhezvételét követően köteles a kapcsolattartó személyében, illetőleg adataiban bekövetkező változást figyelembe venni.
4. A versenyeztetési eljárás tárgya, főbb mennyisége
A versenyeztetési eljárás tárgya:
Koncessziós szerződés Gyöngyös Városi Önkormányzat által óvodai, általános iskolai, középiskolai korosztály részére biztosított közétkeztetési szolgáltatás ellátására
A versenyeztetési eljárás mennyisége:
A pályázati felhívás 4. pontja szerint.
5. A nyertes ajánlattevő feladata
A nyertes ajánlattevő köteles a versenyeztetési eljárás tárgyát képező szolgáltatást a felhívásban, a jelen dokumentációban meghatározottak és annak részét képező szerződéstervezet rendelkezései szerint, illetve a vonatkozó jogszabályok, szabványok, egyéb előírások és minőségi követelmények betartása mellett megvalósítani.
Ajánlattevő feladata kiterjed a felhívásban és a dokumentációban, meghatározott valamennyi feladatra, abban az esetben is, ha azt a koncessziós szerződés nem tartalmazza; illetve esetlegesen azon feladatokra is, amelyeket a koncessziós szerződés tartalmaz, azonban a dokumentáció nem.
6. A teljesítés helye és határideje
A teljesítés helye: A pályázati felhívás 6. pontja szerint
Teljesítés határideje: A pályázati felhívás 5. pontja szerint.
7. Többváltozatú ajánlat és részajánlat
Az ajánlatkérő a többváltozatú, illetve a részajánlat lehetőségét kizárja.
Az ajánlattevő csak és kizárólag a dokumentációban meghatározott minőségi és mennyiségi meghatározások szerinti ajánlatot terjeszthet elő.
8. Az ajánlat költségei
8.1 Az ajánlat elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos összes költséget az ajánlattevőnek kell viselnie. Az ajánlattevőnek nincs joga semmilyen, a dokumentációban kifejezetten megadott jogcímen kívül egyéb - így különösen anyagi - igény érvényesítésére. A versenyeztetési eljárás eredményes, vagy eredménytelen befejezésétől függetlenül az ajánlatkérővel és az eljáróval szemben ezen költségekkel kapcsolatban semmilyen követelésnek nincs helye.
8.2 Az ajánlatkérő kifejezetten nyilatkozik, hogy az ajánlatok elkészítésével kapcsolatosan sem a nyertes ajánlattevőnek, sem más ajánlattevőknek semmiféle – esetleges jövőbeni – térítésre nem kötelezhető.
8.3 Az ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokat nem szolgáltatja vissza sem egészben, sem részeiben, azokat nem bontja meg, a versenyeztetési eljárás során keletkezett összes iratot a versenyeztetési eljárás lezárulásától, a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig megőrzi.
9. Az ajánlatok kidolgozásának feltételei
9.1 Az ajánlattevőknek az eljárás során írásos ajánlatot kell elkészíteniük a jelen versenyeztetési eljárást indító felhívás, valamint a dokumentáció előírásaival összhangban.
9.2 Az ajánlattevőnek nyertesként történő kihirdetése esetén nincs lehetősége ajánlata, vagy a jelen dokumentáció bármely, akárcsak rész kérdésének megváltoztatására sem.
10. Az eljárás megindítása
10.1. Ajánlatkérő pályázati felhívást és dokumentációt nyilvánosan közzétette.
10.2. Ajánlatot kizárólag olyan ajánlattevő nyújthat be, a felhívást és a dokumentációt letöltötte és az átvételi igazolás megküldésével jelezte.
10.3. Ajánlatkérő kijelenti, hogy ajánlattevők részére nem ad felvilágosítást a tekintetben, hogy mely gazdasági szereplők töltötték le, illetve vették át a felhívást és dokumentációt.
11. A kiegészítő tájékoztatás
11.1. Bármely gazdasági szereplő a megfelelő ajánlattétel érdekében a jelen felhívásban, valamint a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől.
11.2. A kérdéseket az alábbi elérhetőségekre szükséges eljuttatni: xxxxx.xxxxxx@xxxxxxx.xx. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet, minden esetben szerkeszthető formában is meg szükséges küldeni.
11.3. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét arra, hogy tekintettel arra, hogy tárgyi versenyeztetési eljárás alapvetően nem tárgyalásos, ajánlattevőknek valamennyi szerződéses, pénzügyi, valamint műszaki feltétel vonatkozásában felmerült észrevételeit, kérdéseit kiegészítő tájékoztatás formájában szükséges ajánlatkérő részére eljuttatnia a jelen pontban előírtak figyelembevételével. Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártával áll be.
11.4. Ajánlattevők a kérdéseiket az ajánlattételi határidő lejárta előtti 5. napig tehetik fel. A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően, de legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtti második nap adja meg ajánlatkérő.
11.5. Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet (kérdést) az ajánlattételi határidő lejárta előtti 5. napnál később nyújtották be, a kiegészítő
tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia, de megadhatja, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a későn érkezett kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges.
11.6. Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbítja, ha nem tudja a tájékoztatást legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtti második nap megadni. Ajánlatkérő a határidő meghosszabbításáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti valamennyi gazdasági szereplőt, aki a felhívás és dokumentáció átvételét az átvételi igazolás megküldésével jelezte.
11.7. A kiegészítő tájékoztatást ajánlatkérő úgy adja meg, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát egyidőben, valamennyi gazdasági szereplő részére megküldi, amelyet ajánlattételre a pályázati felhívás megküldésével felhívott.
11.8. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő nem jelöli meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, arra sem tartalmaz információt a tájékoztatás, hogy azt az ajánlatkérő mely gazdasági szereplőknek küldte még meg.
11.9. Amennyiben a dokumentáción belül ugyanaz az adat, információ több ponton eltérően szerepel, vagy a dokumentáció valamely eleme eltér jelen felhívástól, úgy Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban közli, hogy a dokumentáció adott eleme semmis. A dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása az eljárásban és a szerződésben nem alkalmazandó.
12. A pályázati felhívás és dokumentáció módosítása, visszavonása
12.1. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig a pályázati felhívás, illetve a dokumentáció tartalmát módosíthatja. Módosítás esetén ajánlatkérő egyidejűleg tájékoztatja ajánlattevőket a módosítás tényéről, illetve az értesítésben egyértelműen megjelöli ajánlatkérő a felhívás, illetve dokumentáció módosuló pontjait. Amennyiben a módosítás terjedelme indokolja ajánlatkérő a módosításokkal egységes szerkezetű felhívást és dokumentációt készít és küldd ajánlattevők részére.
12.2. Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártától kötve van a pályázati felhívás és dokumentáció rendelkezéseihez, így a felhívás és dokumentáció módosítására kizárólag az ajánlattételi határidő lejártáig van mód. Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejrátakor áll be.
12.3. Ajánlattevők a felhívás és dokumentáció tartalmát érintő észrevételeiket kiegészítő tájékoztatás formájában kötelesek ajánlatkérő részére megküldeni, a kiegészítő tájékoztatás nyújtás
szabályainak megfelelően. Az ajánlattételi határidő lejárát követően felmerült módosítási igényeket ajánlatkérőnek nem áll módjában teljesíteni.
12.4. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig a pályázati felhívást visszavonhatja az ajánlattételre felhívott szervezetek részére küldött egyidejű tájékoztatással.
13. Az ajánlatok benyújtásának határideje és címe:
13.1 Az ajánlat benyújtásának határideje:
A pályázati felhívás 13. pontja szerint.
13.2. Az ajánlatkérő az ajánlatot akkor tekinti határidőre benyújtottnak, ha az az I.13.1. pontban megjelölt határidőre a megadott címre beérkezett.
Az ajánlat benyújtásának címe:
A pályázati felhívás 14. pontja szerint.
14. Az ajánlatok bontása
14.1. Az ajánlatok bontására az ajánlattételi határidő lejártakor kerül sor. Az ajánlatok felbontásánál csak az Ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, valamint személyek lehetnek jelen.
14.2. Az ajánlatok bontásakor a felolvasólapon szereplő adatok kerülnek felolvasásra. A felolvasólapnak tartalmaznia kell legalább ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint a nettó ajánlati árat, valamint a diétás étkeztetés biztosításának többletköltsége a normál árakhoz képest százalékban megadva.
14.3 Az ajánlatok formai és tartalmi érvényességének további vizsgálatára az értékelési időszakban kerül sor.
14.4. Az ajánlat bontásának helye és ideje:
A pályázati felhívás 17. pontja szerint.
14.5 Ajánlatkérő a beérkezett ajánlatok bontásáról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben feltüntetésre kerül ajánlattevők neve, székhelye, illetve a felolvasólapon szereplő, az ajánlattevő által vállalt nettó ajánlati ár.
16. Az ajánlatok módosítása, ajánlati kötöttség
16.1. Az ajánlattételi határidő lejártával beáll az ajánlati kötöttség. Az ajánlati kötöttség beálltával Ajánlatkérő a felhívás és a dokumentáció feltételein, az ajánlattevő az ajánlat hiánypótlás tárgyát nem képző részein nem módosíthat. A beérkezett ajánlatok bontását követően az ajánlattevő ajánlatához teljeskörűen kötve van.
16.2. Az ajánlattevő ajánlatát az ajánlattételi határidő lejártáig vonhatja
vissza.
16.3. Az ajánlati kötöttség időtartama: az ajánlattételi határidő lejártának időpontjától számított 60 nap.
16.4. Felhívjuk az ajánlattevők figyelmét arra, hogy megajánlásaikat a 60
napos ajánlati kötöttségre tekintettel tegyék meg.
16.5. Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntéséről az ajánlati kötöttség ideje
alatt tájékoztatja ajánlattevőket.
16.6. Ajánlatkérő az ajánlati kötöttséget, ajánlattevők részére egyidőben megküldött, egyoldalú írásbeli jognyilatkozattal, egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja, amennyiben az eljárást lezáró döntéséről nem tudja az eredeti kötöttség ideje alatt ajánlattevőket tájékoztatni.
16.7. Ajánlatkérő az I.16.6. pont szerinti tájékoztatásban határidő tűzésével felkéri ajánlattevőket, hogy nyilatkozzanak ajánlataik fenntartása tekintetében. Amennyiben ajánlattevő az előírt határidőig nem nyilatkozik ajánlata fenntartása tekintetében, úgy ajánlatkérő úgy tekinti, hogy ajánlattevő ajánlatát fenntartotta. Amennyiben ajánlattevő kifejezetten nyilatkozik, hogy az eredeti kötöttség lejárta után ajánlatát nem kívánja fenntartani, úgy ajánlatkérő az értékelés további szakaszaiban ajánlattevő ajánlatát figyelmen kívül hagyja.
16.8. A nyertes ajánlattevő, illetve amennyiben ajánlattevő az eljárás eredményéről szóló tájékoztatásában második helyezett ajánlattevőt megjelölt, úgy a második helyezett ajánlattevő az eljárás eredményéről szóló tájékoztatás megküldésétől számítva 60 napig kötve van az ajánlatához.
16.9. Ajánlatkérőt az eljárás eredményeképpen szerződéskötési kötelezettség nem terheli.
17. A hiánypótlás és a felvilágosítás kérése
17.1. Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő, illetve a képviseletében eljáró megbízott az ajánlatokat megvizsgálja abból a szempontból, hogy azok a pályázati felhívásban és dokumentációban tett előírásoknak maradéktalanul megfelelnek-e.
17.2. Amennyiben ajánlatkérő ajánlattevő ajánlatában hiányosságot észlel, írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával hiánypótlásra szólítja fel ajánlattevőt. Ajánlatkérő a hiánypótlásra egyéb körben nem biztosít lehetőséget.
17.3. A hiánypótlási felhívás nem teljesítése, az előírt határidőhöz képest késedelmes teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése esetén ajánlatkérő az eredeti ajánlati példányt (példányokat) veszi figyelembe az elbírálás során. Ebben az esetben, amennyiben az eredeti példány nem felel meg a pályázati felhívás, vagy dokumentáció előírásainak, ajánlatkérő ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné nyilvánítja.
17.4. Amennyiben ajánlatkérő a fenti körben ajánlattevő ajánlatában nem egyértelmű kijelentést talál, esetleg ellentmondást vél felfedezni az ajánlatban szereplő két eltérő dokumentum tartalma között, úgy írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítás megadására, illetve az ellentmondás feloldására szólítja fel ajánlattevőt, a nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében.
17.5. A felvilágosítás meg nem adása, az előírt határidőhöz képest késedelmes megadása, vagy nem megfelelő megadása esetén ajánlatkérő az eredeti ajánlati példányt (példányokat) veszi figyelembe az elbírálás során. Ebben az esetben, amennyiben az eredeti példány nem felel meg a pályázati felhívás, vagy dokumentáció előírásainak, ajánlatkérő ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné nyilvánítja.
17.6. A hiányok pótlása – melynek során az ajánlatban szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet – csak arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen a pályázati felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak.
17.7. Mindaddig, amíg bármely ajánlattevő számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására – az I.17.2, illetve I.17.4. pontja szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt – határidő van folyamatban, az ajánlattevő a felhívás 11. pontja szerinti kizáró okok, valamint az alkalmassági minimumkövetelmények vonatkozásában pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra.
17.8. Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt.
17.9. A hiánypótlás megadása nem járhat a versenyeztetés tárgyára, az értékelés szempontjaira, vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat (a továbbiakban: szakmai ajánlat) módosításával. Amennyiben ajánlattevő hiánypótlás keretében módosítja a fent hivatkozott tilalmi körbe tartozó dokumentumokat, úgy ajánlatkérő az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja.
17.10. Az I.17.9. pontban előírtakkal ellentétben a hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása során javítható az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.
18. A számítási hiba
18.1. Ha az ajánlatkérő a beérkezett ajánlatban az értékelés eredményére kiható számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végzi el.
18.2. Ajánlatkérő a versenyeztetés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat, egységárakat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot.
18.3. A számítási hiba javításáról ajánlatkérő az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatja.
19. Az aránytalanul alacsony ár
19.1. Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást kér írásban és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíti, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony (ajánlati) árat tartalmaz.
19.2. Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, illetve a becsült érték meghatározásához felhasznált egyéb adatokra lesz figyelemmel.
19.3. Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati ár megalapozottságáról, teljesíthetőségéről. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérő írásban tájékoztatást kér az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról.
19.4. Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen:
a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,
b) a választott műszaki megoldásra,
c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,
d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére,
e) környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek való megfelelésre, vagy
f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.
19.5. Az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. Ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot akkor is, ha az I.19.2. pont szerinti indoklást, illetve az I.19.4. pont szerinti tájékoztatást ajánlattevő nem, vagy nem az előírt határidőig nyújtja be.
19.6. A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár – a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel – nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldését megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ezen irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől.
19.7. Amennyiben az ajánlati ár megalapozottságáról az I.19.6. pont szerinti döntés meghozatalához az szükséges, az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat.
20. Az ajánlat érvénytelensége
20.1. A beérkezett ajánlat érvénytelen, ha
a) azt az ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) az ajánlattevőt az eljárásból kizárták;
c) nem felel meg az előírt alkalmassági minimumkövetelményeknek
d) egyéb módon nem felel meg a pályázati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit, vagy ajánlattevővel szemen a felhívásban,
illetve a dokumentációban meghatározott egyéb érvénytelenségi ok következik be.
20.2. A beérkezett ajánlat szintén érvénytelen, ha
a) aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz és ajánlatkérő a 19.2. pont szerinti indoklásában, illetve a 19.4. pont szerinti tájékoztatásában annak gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét, teljesíthetőségét nem tudja alátámasztani;
20.3. Az ajánlatkérő kizárja az eljárásból azt az ajánlattevőt, alvállalkozót, aki a kizáró okok hatálya alatt áll, vagy amely vonatkozásában valamely kizáró ok az eljárás során következik be.
21. Az eljárás eredménytelensége
Eredménytelen az eljárás, ha
a) egyetlen ajánlattevő sem nyújtott be ajánlatot;
b) kizárólag érvénytelen ajánlat került benyújtásra;
c) minden ajánlat tekintetében lejár az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát;
Ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha
a) szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált vagy a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye;
b) a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel;
c) valamelyik ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el.
Ajánlatkérőt az eljárás eredményeképpen szerződéskötési kötelezettség nem
terheli.
22. Az eljárás lezárása, eredményhirdetés, a szerződés megkötése
22.1. Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésének meghozatalát követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül tájékoztatja ajánlattevőket az eljárás eredményéről.
22.2. Ajánlatkérő az I.22.1. pont szerinti tájékoztatását a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ajánlati kötöttség lejártának napjáig megküldi ajánlattevők részére.
22.3. Az I.22.1. pont szerinti ajánlattevők részére megküldött tájékoztatásban ajánlatkérő ismerteti (egyebek mellett), hogy tárgyi versenyeztetési eljárás eredményes volt-e, felsorolja az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőket, valamint ezen ajánlattevők által vállalt ajánlati árakat, tájékoztatást nyújt az érvénytelen ajánlattevőkről, illetve az érvénytelenség részletes indokairól, a nyertes ajánlattevő nevéről, székhelyéről és a kért ellenszolgáltatás összegéről.
22.4. Ajánlatkérő külön eredményhirdetést tárgyi eljárásban nem tart, az eljárás eredményéről az I.22.1. pont szerint tájékoztatja ajánlattevőket.
23. A szerződés megkötése
23.1. Az eljárás lezárásaként ajánlatkérő, illetve nyertes ajánlattevő a pályázati felhívás, a pályázati dokumentáció és a nyertesként kihirdetett ajánlat feltételei, valamint a jelen dokumentáció részét képző szerződéstervezet tartalmának megfelelő koncessziós szerződést köthet, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő által az
I.22.1. pont szerinti tájékoztatás megküldését követően egyeztetett időpontban. Ajánlatkérőt szerződési kötelezettség azonban nem terheli.
23.2. A külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
II. AZ AJÁNLAT TARTALMA
Általános megjegyzések
Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a dokumentációban megfogalmazottak a szolgáltatás alapfeltételeit, illetve az ajánlatkérő által előírt, valamint az ajánlattevő által ellátandó feladatokat határozzák meg.
Az ajánlattevő nem ajánlhat meg olyan pénzügyi konstrukciót, amelyik akadályozza az ajánlatkérőt a pénzforrások jogszabályok szerinti felhasználásában, így különösen a beruházásnak jogszabályokban előírt pénzügyi lezárásában.
Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy vállalásaikat, elgondolásaikat az előre meghirdetett értékelési rendszer szempontjain belüli értékeléshez szükséges részletességgel fejtsék ki.
1. Ajánlati ár (nettó Ft)
1.1. A szerződés teljesítését a dokumentációban található szerződéstervezet alapján kell végezni.
1.2. Árképzés
1.2.1. Az ajánlatban szereplő áraknak fix áraknak kell lenniük, vagyis az Ajánlattevők semmilyen formában és semmilyen hivatkozással sem tehetnek változó árat tartalmazó ajánlatot.
1.2.2. A nettó árat úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden járulékos költséget, függetlenül azok formájától és forrásától (pl. VÁM, különböző díjak és illetékek, árfolyam kockázatok stb.).
1.2.3. Az ajánlati árnak tartalmaznia kell a szerződés teljesítésének időtartama alatti árváltozásból eredő kockázatot és hasznot is.
1.2.4. Az ajánlattevők csak magyar forintban (HUF) tehetnek ajánlatot és a szerződéskötés valutaneme is csak ez lehet.
1.2.5. Az ajánlati árnak tartalmaznia kell mindazokat a költségeket, amelyek az szerződés teljesítéséhez, a pályázati felhívásban, valamint dokumentációban, valamint nyertes ajánlattevő ajánlatában rögzített feltételek betartásához szükségesek, így többek között minden illetéket, díjat, bérletet, a szerződés teljesítése során, az azzal kapcsolatban felmerült esetleges hibák kijavításához szükséges költségeket is.
1.2.6. Az ajánlatok kidolgozásakor vegyék figyelembe, hogy az ajánlati árnak teljes körűnek kell lennie, vagyis magába kell foglalni minden ajánlattevői kifizetési igényt.
III. AZ AJÁNLAT KIDOLGOZÁSÁNAK FELTÉTELEI, AZ AJÁNLAT ELVÁRT
TARTALMA, AZ AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSE
1. Általános előírások az ajánlat vonatkozásában
1.1. A versenyeztetési eljárás nyelve magyar. Ennek megfelelően az ajánlatot magyar nyelven kell beadni, az eljárás során mindennemű levelezés és szóbeli kapcsolattartás kizárólag magyar nyelven történik.
1.2. Amennyiben bármely, az ajánlathoz csatolt okirat, igazolás, nyilatkozat stb. nem magyar nyelven kerül kiállításra, úgy azt az ajánlattevő magyar nyelvű fordításban is köteles becsatolni. Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is elfogadja. A fordítás tartalmának helyességéért az ajánlattevő felel.
1.3. Az ajánlat formai előírásai a felhívás 22. a) pontjában, illetve a dokumentáció I.13. pontjában találhatóak.
1.4. Jelen dokumentáció tartalmaz nyilatkozatmintákat, melyek használata nem kötelező, ajánlattevők saját nyilatkozatmintáikat is alkalmazhatják, melyek tartalma megfelel a pályázati felhívás és dokumentáció előírásainak. Xxxxxxxxxxx kizárólagos felelőssége, hogy általa az ajánlatba csatolt valamennyi nyilatkozat tartalma a valóságnak, a pályázati felhívás és dokumentáció előírásainak megfeleljen.
2. Az ajánlat elvárt tartalma
2.1. Az ajánlattevőknek ajánlatukat a dokumentáció 1. sz. mellékletét képező tartalomjegyzékben meghatározott igazolások, nyilatkozatok és egyéb dokumentumok csatolásával kell benyújtaniuk.
2.2. Az ajánlatnak felolvasólapot kell tartalmaznia, amely tartalmazza ajánlattevők nevét, címét, valamint azokat az ajánlati elemeket, amelyek értékelésre kerülnek A felolvasólapot ajánlattevő képviseletére jogosult személy(ek)nek, kell aláírnia.
2.3. Ajánlattevő köteles ajánlatához csatolni az un. „Információs adatlapot”. Ezen dokumentumon ajánlattevő tüntesse fel a nevét, székhelyét, levelezési címét, weblap elérhetőségét, adószámát, cégjegyzékszámát, bankszámla számát, a képviseletre jogosult személy nevét beosztását, továbbá a jelen versenyeztetési eljárásban a kapcsolattartásra kijelölt személy nevét, beosztását, telefonszámát, fax-számát, illetve e-mail címét is. A jelen dokumentáció I. 3.4. pontjának megfelelően a beérkezett ajánlatok bontását követően az „Információs adatlap”-on ajánlattevő által
kapcsolattartóként megadott személy fax számára, vagy e-mail címére megküldött dokumentum az ajánlattevő vonatkozásában joghatályos közlésnek minősül. Az információs adatlap hiánya formai jellegű hiányosságnak minősül.
2.4. Ajánlattevő köteles ajánlatához csatolni az ajánlattételi nyilatkozatot, melyben ajánlattevő köteles kifejezetten nyilatkozni a pályázati felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.
2.5. A pályázati felhívás 11. pontjában kerültek meghatározásra azon kizáró okok, melyek fennállta kizárja ajánlattevőt és az alvállalkozót a tárgyi versenyeztetési eljárásból. Ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja azt az ajánlatot, melyet a kizáró okok hatálya alatt álló ajánlattevő nyújt be, vagy amely ajánlatban a kizáró okok hatálya alá tartozó, alvállalkozó kerül megnevezésre. Ajánlatkérő a pályázati felhívásban meghatározta a kizáró okok hatálya alá nem tartozás igazolásának módját is, amely alapján az alábbi dokumentumok nyújtandóak be az ajánlat részeként:
2.5.1. Az ajánlattevőnek egyszerű nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá.
2.5.2. Az ajánlattevő, az alvállalkozója vonatkozásában nyilatkozatot köteles benyújtani a tekintetben, hogy ezen szervezetek nem állnak kizáró okok hatálya alatt.
2.5.3. A 11.1. b) pont szerinti kizáró ok vonatkozásában a kizáró ok hiányát az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisból az ajánlatkérő ellenőrzi, ha az ajánlattevő az adatbázisban nem szerepel, az illetékes adó- és vámhivatal igazolását vagy az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti adóigazolást az ajánlathoz kell csatolni.
2.6. Az ajánlatban bármilyen nyilatkozatot aláíró személy aláírási címpéldányát, vagy a 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti aláírás-mintáját csatolni szükséges az ajánlathoz. Amennyiben a nyilatkozat nem „cég” nevében kerül benyújtásra, úgy a jelen pont szerinti dokumentum csatolása nem szükséges.
2.7. A cégkivonatban nem szereplő kötelezettségvállaló(k) esetében ajánlattevő vagy az alvállalkozó csatolja a cégjegyzésre jogosult személytől származó, az ajánlat, vagy az ajánlatban csatolandó nyilatkozat aláírására vonatkozó (a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírását is tartalmazó) írásos meghatalmazást.
2.8. Folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében ajánlattevő csatolja a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást is.
2.9. Az ajánlatban meg kell jelölni a versenyeztetésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni, továbbá az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozókat.
2.10. Ajánlattevőnek alkalmasságát a pályázati felhívás 12. pontjában
foglaltak szerint kell igazolni.
3. AZ AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSE
Ajánlatkérő tárgyi versenyeztetési eljárás esetében a benyújtott ajánlatokat az alábbi szempontokra tekintettel értékeli:
Részszempontok meghatározása | Súlyszámok |
1.) részszempont: Nettó egységárak (HUF) normál étkeztetés vonatkozásában | 90 |
2.) részszempont: Diétás étkeztetés biztosításának többletköltsége a normál árakhoz képest százalékban megadva (minimum 0 %) | 10 |
Az értékelés módszere:
Ajánlatkérő az ajánlatok fenti részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során részszempontonként 0-10 ponthatárok között oszt ki pontot, az alábbi módszerek alapján:
Mindkét értékelési részszempont esetében ajánlatkérő a számára legkedvezőbb tartalmi elemre (a legalacsonyabb ajánlati ár forintban) a maximális pontszámot, azaz 10 pontot ad, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig arányosan számolja ki a pontszámokat az alábbi képlet használatával:
A legjobb
P = (P max - P min )+ P min
A vizsgált
A legjobb : a legelőnyösebb ajánlati elem
P max = 10 P min = 0
P = a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma
A vizsgált = a vizsgált ajánlati elem
Az ajánlati árat az 1. részszempont vonatkozásában a pályázati dokumentációban szereplő kalkulációs lap kitöltésével kell ajánlattevőnek megadnia.
A 2. részszempont vonatkozásában ajánlattevőknek a diétás étkeztetés biztosításának többletköltségét egységesen kell megtenni, valamennyi étkezés vonatkozásában.
A 2. részszempont vonatkozásában Ajánlatkérő a 0 % értékű ajánlattevői megajánláshoz a maximális pontszámot, azaz 10 pontot rendel.
Amennyiben a pontok kiosztása során tört szám keletkezik, úgy azt az ajánlatkérő két tizedes jegyig kerekíti, a matematika szabályainak megfelelően.
A fenti képletek alkalmazásával kiszámolt pontszámok a fenti súlyszámmal megszorzásra kerülnek. Az így súlyozott pontszámok összege adja a végső pontszámot. Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki a legmagasabb végső pontszámot ért el.