A GB642 JELŰ MENTŐÖV ÉLETSZÍNVONAL BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA
A GB642 JELŰ MENTŐÖV ÉLETSZÍNVONAL BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA
A GB642 jelű Mentőöv Életszínvonal Biztosítás az OTP Bank Nyrt. (a továb- biakban: szerződő) és a Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) között létrejött csoportos biztosítási szerződés, amelyben a biztosító a biz- tosított keresőképtelensége vagy munkanélkülisége esetén a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére vállal kötelezettséget.
1.§ A biztosító főbb adatai
Név: Groupama Biztosító Zrt.
Székhely: 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Honlap: xxx.xxxxxxxx.xx
Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
ÁBIF engedélyszám: 28/1987 (alapítva: 1987)
A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál bejegyezve.
2.§ Fogalmak
(1) Álláskereső (munkanélküli): az a személy, akit a munkaügyi köz- pont/kirendeltség a vonatkozó jogszabályok alapján álláskeresőként (mun- kanélküliként) nyilvántart.
(2) Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amelyből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal vagy 2 éven belül végleges munkaképtelenséget, maradandó egészségkárosodást (rokkantságot) és/vagy azonnali múlékony sérülést szenved. Jelen feltételekben balesetnek minősülnek az alábbi események is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be:
– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;
– károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szer- vezetbe való kerülése.
A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző betegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek.
(3) Betegség: Az orvostudomány aktuális, általánosan elfogadott állás- pontja szerint a biztosított egészségében bekövetkező rendellenes testi vagy szellemi állapot, mely nem minősül baleseti eredetűnek és objektív tü- neteket mutat.
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 12892/B5 – Hatályos 2018. február 23-ától visszavonásig.
(4) Csatlakozási Nyilatkozat: Az ügyfél által aláírt olyan nyilatkozat melyben az ügyfél hozzájárul a biztosítási fedezet személyére történő kiterjesztéséhez, valamint a biztosítás vonatkozásában felmentést ad az orvosi, illetve biztosí- tási titoktartás alól. Az ügyfél a Csatlakozási Nyilatkozatáról másolatot kap.
(5) Keresőképtelen: az a személy, aki
a. a keresőképtelenség elbírálására és igazolására jogosult orvos vagy kór- ház által igazoltan, saját jogon keresőképtelen állományban van, vagy
b. az a személy, akit közegészségügyi okokból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy
x. xxxx közegészségügyi okokból hatóságilag elkülönítenek, vagy
d. aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
(6) Munkaviszony: legalább heti 30 órás, határozatlan tartamú, a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálya alá tartozó munkavi- szony, továbbá a magyar jog hatálya alá tartozó közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, illetőleg ügyészségi szolgálati viszony, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződé- ses állományú tagjainak szolgálati viszonya.
(7) Ügyfél: A szerződő lakossági forint folyószámlával rendelkező ügyfele.
(8) Hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyenságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
(9) Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe- fogadott, a mostoha és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.
3.§ A szerződés alanyai
(1) Szerződő: A csoportos biztosítási szerződés szerződője az OTP Bank Nyrt., mely a biztosítóval a csoportos biztosítási szerződést megköti. A cso- portos biztosítási szerződéssel kapcsolatos érvényes jognyilatkozatokat a szerződő teszi. A szerződő a csoportos biztosítási szerződés tartama alatt a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változá- sokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
(2) Biztosított: Jelen csoportos szerződés alapján – az alábbi feltételek együttes megléte esetén – biztosított az a természetes személy lehet, aki
a. 20 és 61 év közötti életkorú;
b. a szerződőnél vezetett, lakossági forint folyószámla tulajdonosa;
c. semmilyen jogcímen nem részesül nyugdíjban (kivéve özvegyi, szülői és baleseti hozzátartozói nyugdíj);
d. egészséges (azaz: megállapított krónikus betegség következtében nem áll tartós gyógyszeres kezelést igénylő rendszeres orvosi kezelés alatt);
e. az elmúlt 12 hónap során nem volt több mint 30 egymást követő napon át keresőképtelen állományban;
f. esetében teljesül, hogy a Csatlakozási Xxxxxxxxxxx megtételének idő- pontjáig sem ő, sem a munkáltatója nem kezdeményezte a munkavi- szony megszüntetését sem rendes felmondással, sem rendkívüli fel- mondással, sem közös megegyezéssel;
g. tudomása szerint nem tartozik az alkalmazottak azon körébe, akiknek az elkövetkező 12 hónapban a munkáltatónál végrehajtott átszervezés, alkalmazotti létszámcsökkentés vagy a munkáltató esetleges csődje, vagy felszámolása miatt megszüntetnék a munkaviszonyát;
h. rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik;
i. amennyiben a biztosított a Csatlakozási Nyilatkozat aláírásakor nem rendelkezik munkaviszonnyal, nyilatkoznia kell arról, hogy az itt felso- rolt tulajdonosi és tagsági jogviszonyok egyike sem vonatkozik rá: egyé- ni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, közkereseti társaság tagja, be- téti társaság bel- vagy kültagja vagy egyéb társas vállalkozás meghatá- rozó befolyásolást biztosító tulajdonrészének tulajdonosa;
j. csatlakozási nyilatkozatot tesz és a biztosító a csatlakozási nyilatkozatot elfogadja.
Az ügyfél az a–j. pontokra vonatkozóan Csatlakozási Nyilatkozatban tesz nyilatkozatot. A biztosított a csoportos biztosítási szerződésbe szerződő fél- ként nem léphet be.
(3) Kedvezményezett: A csoportos biztosítási szerződés szolgáltatásainak kedvezményezettje a biztosított.
(4) Biztosító: a Groupama Biztosító Zrt., amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a jelen szerződésben meghatározott biztosí- tási események bekövetkezése esetén a biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
4.§ Tartam
A biztosítás egy éves, határozott tartamú. A biztosítási szerződés tartama további egy évvel automatikusan meghosszabbodik, ha a szerződést a tar- tam lejárata előtt legkésőbb 30 nappal a szerződő vagy a biztosító írásbeli nyilatkozatban a meghosszabbítással ellentétes nyilatkozatot nem tesz, és a meghosszabbításkor esedékes biztosítási díjat a szerződő annak esedé- kességekor befizeti. Ezt a szabályt a hosszabbítás leteltekor is megfelelően alkalmazni kell.
5.§ Csatlakozás
(1) A csoportos biztosítási szerződés egyidejűleg több biztosítottra vonatko- zik, amelyhez a szerződő ügyfelei egyénileg csatlakoznak. A szerződő ügyfe- lei a csatlakozással válnak biztosítottá. Az adott biztosított vonatkozásában a biztosító kockázatviselése a 7.§-ban foglaltak szerint kezdődik. A biztosító jogosult az ügyfél csatlakozási nyilatkozatát annak megtételét követő 15 napon belül elbírálni és ennek eredményéről a biztosítottat írásban tájékoz- tatni. A biztosított jogviszonya létrejön, amennyiben a biztosító a csatlakozá- si nyilatkozatra annak megtételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik.
(2) Amennyiben a biztosított több lakossági forint folyószámla tulaj- donosa a szerződőnél, akkor is csak egyszer csatlakozhat a biztosítá- si szerződéshez, és az általa a Csatlakozási Nyilatkozaton megjelölt lakossági forint folyószámlájához kapcsolódóan igényelheti a bizto- sítási védelmet.
(3) A szerződő ügyfele az alábbiakban felsorolt módok valamelyike útján csatlakozhat a csoportos biztosítási szerződéshez:
a. írásbeli csatlakozási nyilatkozat útján, a szerződő bankfiókjában a Csat- lakozási Nyilatkozat aláírásával. Az írásbeli nyilatkozatot a szerződő azonnal nyilvántartásba veszi.
b. Szóbeli csatlakozási nyilatkozat útján:
– a szerződő vagy megbízottja által kezdeményezett és az ügyfélszol- gálata által rögzítésre került telefonhívás során távbeszélő útján tett szóbeli Csatlakozási Nyilatkozattal;
– a szerződő OTPdirekt szerződést kötött ügyfele által – az OTPdirekt Telefonos szolgáltatások keretében, az OTPdirekt Hirdetmény szerint – kezdeményezett, és a szerződő ügyfélszolgálata által rögzítésre került telefonhívás során távbeszélő útján tett szóbeli Csatlakozási Nyilatko- zattal, amennyiben erre az OTPdirekt Hirdetményben foglalt feltételek szerint lehetősége van.
Szóbeli csatlakozás esetén a szerződő a csatlakozást követő három munkanapon belül a biztosítottra vonatkozó biztosítási csomagnak megfelelő írásbeli visszaigazolást küld a biztosított részére, melyhez mellékeli jelen biztosítási feltételeket is.
c. A szerződő OTPdirekt szerződést kötött ügyfele által – az OTPdirekt szer- ződés keretében, az OTPdirekt Hirdetmény szerint kezdeményezett – elektronikus csatornán tett Csatlakozási Nyilatkozattal, amennyiben erre az OTPdirekt Hirdetményben foglalt feltételek szerint lehetősége van. Ez esetben a szerződő a csatlakozás előtt az ügyfél számára elektronikusan rendelkezésre bocsátja jelen biztosítási feltételeket.
6.§ A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei
(1) A csoportos biztosítási szerződés díjának megfizetésére a szerződő kö- teles, valamint szintén a szerződő köteles a csoportos biztosítási szerződés- sel kapcsolatos megfelelő jognyilatkozatok megtételére.
(2) A csoportos biztosítási szerződés havi díját a szerződő fizeti meg a biz- tosító részére. A biztosító részére megfizetett havi biztosítási díjnak a biz- tosítottra jutó arányos részét a szerződő – a biztosított által a csatlakozási nyilatkozatban adott felhatalmazás alapján – áthárítja a biztosítottra.
(3) A szerződő és a biztosított köteles közlési kötelezettségének eleget tenni, valamint a biztosító által feltett, a biztosítás szempontjából szüksé- ges kérdéseket a valóságnak megfelelően és teljes körűen megválaszolni.
(4) A közlési kötelezettség abban áll, hogy a szerződő és a biztosított köte- les a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt, adatot a biztosítóval írásban közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő vála- szokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A szerződő, illetve a biztosított köteles a lényeges körülmények vál- tozását (pl. a biztosított nyugdíjba vonulása) a biztosítónak írásban bejelenteni a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül.
(5) A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötelezettség meg- sértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha:
a. bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerző- déskötéskor (az egyes biztosítottak esetén a 7.§-ban megjelölt időpontban) ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási ese- mény bekövetkezésében;
b. a csoportos biztosítási szerződés megkötésétől, az egyes biztosí- tottak esetén a 7.§-ban megjelölt időponttól a biztosítási ese- mény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
(6) Amennyiben a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség meg- sértése csak egyes biztosítottakkal összefüggésben merül fel, a bizto- sító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.
(7) A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egy- aránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivat- kozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biz- tosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy beje- lentésre köteles lett volna.
(8) Amennyiben a biztosító a szerződéskötést (az egyes biztosítottak esetén a 7.§-ban megjelölt időpontot) követően szerez tudomást a szerződéskötéskor (a csatlakozási nyilatkozat megtételekor) már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a csoportos biztosítási szerződés (biztosított esetén a rá vonatkozó biztosítási jogviszony) fennállásának az első öt évében gyakorolhatja.
(9) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kö- telezettsége, ha a szerződés megkötésétől (az egyes biztosítottak esetén a 7.§-ban megjelölt időponttól) a biztosítási esemény bekö- vetkeztéig öt év már eltelt.
(10) A (8) és a (9) pont rendelkezéseit a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változására vonatkozó bejelentési kötelezett- ség megsértésének következményeire is megfelelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.
(11) A biztosítottat kizárólag a rá vonatkozó biztosítási jogviszony felmon- dásának a joga (ld. 10.§-ban) illeti meg. A biztosítottat nem illeti meg
– a csoportos biztosítási szerződés módosításának és/vagy
– a rá vonatkozó biztosítási jogviszonyra vonatkozó szerződési feltételek módosításának a joga.
A biztosított a csoportos biztosítási szerződésbe szerződő félként nem léphet be.
(12) A biztosított köteles haladéktalanul írásban jelezni a szerződőnek, ha öregségi nyugállományba vonul.
(13) A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a biz- tosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben foglaltak sze- rint biztosítási titokként kezelni.
7.§ A kockázatviselés kezdete
Xxxxx biztosított vonatkozásában a biztosító kockázatviselése a Csatlako- zási Nyilatkozat szerződőnél történő nyilvántartásba vételét követő nap
0. órájától kezdődik.
8.§ A kockázat jelentős növekedése
(1) Amennyiben a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést har- minc napra írásban felmondhatja.
(2) A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül a munka- nélküliségi ráta olyan jelentős (legalább 5%-os) mértékű növekedé- se, mely miatt a biztosító a biztosítási díjat a megváltozott körülmé- nyekkel arányos mértékben módosíthatja. A biztosító a szerződés módosításának jogát a biztosítóra vonatkozó költségek, ezen belül az adóterhek vagy jogszabályoknak való megfelelés miatt fellépő költségek legalább 5%-os változása, illetve kedvezőtlen vagy kedve- ző kártapasztalat esetében alkalmazhatja a biztosítási díj módosítá- sával a változás mértékével arányos mértékben, több tényező együt- tes változása esetén halmozottan is, de legfeljebb a biztosítási díj 50%-os emelésével vagy csökkentésével. Kedvezőtlen kártapaszta- latnak számít az adott naptári évet megelőző és a naptári évben ta- pasztalt kárgyakoriság minimum 10%-os növekedése, kedvezőnek a minimum 10%-os csökkenése. Jelen feltételekben a biztosító kár- gyakoriságnak az adott naptári évben a biztosító által végrehajtott kárkifizetések és az adott naptári évben biztosított ügyfelek átlagos számának hányadosát tekinti. A biztosító a biztosítási díj emelésé- nek jogát legfeljebb évente egy alkalommal gyakorolhatja.
(3) A szerződésmódosításra irányuló javaslatban a biztosító részlete- sen tájékoztatja a szerződőt a szerződésmódosítás okáról, a biztosí-
tási díj emelésére irányuló javaslat esetén a biztosítási díjmódosítás mértékéről és a módosítás elfogadása esetén annak hatályáról. A szerződésmódosításra irányuló javaslatot a biztosító a szerződésmó- dosítás tervezett hatályát legalább 45 nappal megelőzően küldi ki. Amennyiben a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 30 napon belül nem vála- szol, a biztosító jogosult a szerződést a módosító javaslat közlésétől számított 45 nap elteltével 30 napra felmondani. A szerződésmódo- sítás elfogadása esetén a biztosítási kockázatvállalás mértékének vál- tozásáról, illetve a díjmódosításról a szerződő a változás hatályba lé- pése előtt legalább 30 nappal, a jelen biztosítási feltételek aktualizá- lásán keresztül tájékoztatja a biztosítottakat. A mindenkor aktuális biztosítási feltételek a szerződő honlapján, illetve bankfiókjaiban el- érhető.
(4) Amennyiben a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyes biztosítottakkal összefüggésben merül fel, akkor a biztosító csak a megnövekedett kockázatúvá vált biztosítottak vonatkozásá- ban gyakorolhatja a szerződés módosítás vagy szerződés felmondás jelen paragrafus (1) pontjában meghatározott jogát, a többi személy vonatkozásában viszont nem. Ebben az esetben a biztosító a jelen paragrafus (3) pontjában meghatározottak szerint és az ott megha- tározott határidőkkel gyakorolja a módosításra, illetve a jogviszony felmondására vonatkozó jogát.
(5) Felek megállapodnak, hogy a biztosítási díj módosítására irányu- ló javaslat esetén, amennyiben a szerződő vagy a biztosított a javas- latra annak kézhezvételétől számított 30 napon belül nem válaszol, de a következő díjesedékességkor a módosított összegű díjat fizeti meg a biztosító részére, ez a szerződésmódosításra irányuló javaslat szerződő, illetve biztosított általi elfogadásának minősül.
9.§ A biztosító kockázatviselésének megszűnése
(1) A biztosító kockázatviselése az adott biztosítottra vonatkozóan az összes kockázatra megszűnik abban az időpontban, amelyik az alább fel- soroltak közül legkorábban bekövetkezik:
a. a biztosított Csatlakozási Nyilatkozaton megnevezett forint lakossági forint folyószámla szerződésének bármely okból történő megszűnése esetén a díjrendezett biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor;
b. a biztosított folyószámla-tulajdonosi vagy folyószámla-társtulajdonosi jogviszonyának bármely okból történő megszűnése esetén a díjrende- zett biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor;
c. annak a naptári évnek az utolsó napján 24 órakor, amelyben a biztosí- tott a 62. életévét betölti;
x. xxxxxxxxxx a biztosított öregségi vagy előrehozott öregségi nyugállo- mányba vonul, ezt köteles a szerződőnek 8 naptári napon belül bejelen- teni és a biztosítás megszűnik azon a naptári napon 24 órakor, amikor a biztosított öregségi vagy előrehozott öregségi nyugállományba vonult;
e. a biztosított halálának napján 24 órakor;
x. ha a szerződő az adott biztosítottra vonatkozó biztosítási díjat nem fizeti meg, a szerződő által a biztosítottnak küldött írásbeli felszólításában megállapított 30 napos határidő eredménytelen elteltével a határidő napján 24 órakor;
g. a biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása (lásd 10.§) esetén a felmondás hatályba lépésének a napján 24 órakor;
h. ha az arra illetékes rehabilitációs szakértői szerv – komplex minősítés alap- ján – a biztosított egészségi állapotát bármely okból 1-30% vagy 31-50% közöttinek és nem rehabilitálhatónak minősíti, és így a biztosított rokkant- sági ellátásra jogosultságát megállapítja, a biztosított a minősítés megho- zatalát követő 8 napon belül köteles azt a szerződőnek bejelenteni és a biztosítottra vonatkozó kockázatviselés megszűnik azon a naptári napon 24 órakor, amikor a biztosított a bejelentést megtette a szerződő felé.
(2) A biztosító kockázatviselése a teljes biztosítotti állományra vonatkozó- an megszűnik a jelen csoportos biztosítási szerződés bármely okból törté- nő megszűnésekor.
10.§ Az elállás és a biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása
(1) Biztosított elállása
a. Az a biztosított, aki a csoportos biztosítási szerződéshez az 5.§ (3) c.
vagy (3) x. xxxx alapján csatlakozott, a rá vonatkozóan létrejött, adott folyószámlájához kapcsolódó biztosítási jogviszonyról a szerződő által küldött írásbeli visszaigazolás kézhezvételétől számított harminc napos határidőn belül, a biztosítóhoz intézett, de az OTP Bankhoz eljuttatott írásbeli nyilatkozattal elállhat.
b. Elállás esetén a biztosítottra vonatkozóan a kockázatviselés az elállás megtételének napján 24 órakor megszűnik, és nem áll fenn biztosítási díjfizetési kötelezettség.
c. Az elállás jogát akkor kell határidőben érvényesítettnek tekinteni, ha az ügyfél a harminc napos határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon elküldi a szerződés megszűntetésére irányuló írásbe- li nyilatkozatát a szerződő részére.
d. A határidőn túl tett elállás a biztosítottra vonatkozó biztosítási jogvi- szony felmondásának minősül.
(2) A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony felmondása
a. A biztosított bármikor jogosult a rá vonatkozó biztosítási jogviszonyt rendes felmondással megszüntetni a biztosítóhoz intézett, de a szerző- dőhöz eljuttatott írásbeli nyilatkozattal.
b. Felmondás esetén a biztosító kockázatviselése a felmondás hatályba lépésével, az utolsó biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor szűnik meg.
c. A biztosító jogosult az egyes biztosítottak jogviszonyát megszüntetni a 4.§-ban foglaltak alapján naptári év végével, a naptári év vége előtt legalább 30 nappal közölt írásbeli nyilatkozattal.
11.§ Szolgáltatáscsomagok és biztosítási összegek
(1) A biztosító a jelen pontban rögzített és a biztosított által választott szolgáltatáscsomagok szerint nyújt szolgáltatást.
(2) A szerződő ügyfelét csatlakozáskor megilleti a hivatkozott szolgáltatás- csomagok közötti választás joga. A csatlakozás után a biztosítottat megil- leti a választott csomag módosításának joga az alábbiak szerint.
a. A biztosított szolgáltatáscsomag módosításkor csak a biztosító által ak- tuálisan nyújtott szolgáltatáscsomagok közül választhat. Ezeket a min- denkor aktuális GB642 jelű Mentőöv Életszínvonal Biztosítás feltételei tartalmazzák. A biztosított a rá vonatkozó szolgáltatáscsomagot az írás- beli Módosítási Nyilatkozat szerződő bankfiókjában történő aláírásával változtathatja meg.
b. A biztosított a rá vonatkozó szolgáltatáscsomagot a jelen biztosí- tási szerződéshez történő csatlakozását, illetve az utolsó szolgál- tatási csomag módosítását követő harmadik hónap első napjáig nem változtathatja meg. A szolgáltatáscsomag nem módosítható továbbá a biztosított (jelen szerződés alapján történő) biztosítási szolgáltatásra vonatkozó kárigény bejelentését követően a bizto- sító adott biztosítási szolgáltatásának befejezéséig, vagy az adott kárigény elutasításáig.
c. A szolgáltatáscsomag módosítása a Módosítási Nyilatkozat megtételé- nek érvényben lévő biztosítási időszakot követő harmadik biztosítási időszak első napjának 0. órájától lép hatályba.
(3) A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésekor hatályos, biztosított- ra vonatkozó szolgáltatáscsomag szerint teljesíti a biztosítási szolgáltatást.
(4) A választható szolgáltatáscsomagok által fedezett kockázatokat, bizto- sítási összegeket és az egy biztosítottra eső havi díjat az alábbi táblázatok mutatják be.
1. táblázat: Prémium szolgáltatáscsomag
Biztosítási esemény | Biztosítási összeg |
Munkanélküliség (egyösszegű szolgáltatás) | 400 000 Ft |
Keresőképtelenség (havi szolgáltatás) | 100 000 Ft/hó |
Biztosítási díj biztosítottanként | 3 990 Ft/hó |
2. táblázat: Komfort szolgáltatáscsomag
Biztosítási esemény | Biztosítási összeg |
Munkanélküliség (egyösszegű szolgáltatás) | 200 000 Ft |
Keresőképtelenség (havi szolgáltatás) | 50 000 Ft/hó |
Biztosítási díj biztosítottanként | 1 990 Ft/hó |
3. táblázat: Bázis szolgáltatáscsomag
Biztosítási esemény | Biztosítási összeg |
Munkanélküliség (egyösszegű szolgáltatás) | 100 000 Ft |
Keresőképtelenség (havi szolgáltatás) | 25 000 Ft/hó |
Biztosítási díj biztosítottanként | 990 Ft/hó |
12.§ A biztosítási díj, a biztosítási időszak
(1) A biztosítottra vonatkozóan a biztosítás tartama a kockázatviselés kez- detétől a kockázatviselés megszűnéséig terjedő időszak. Ez az időszak havi biztosítási időszakokra oszlik, az egyes biztosítási időszakok a naptári hó- nap 16. napjának 0 órájától a következő naptári hónap 15. napján 24 órá- jáig tart, kivéve az alábbi eseteket:
a. az első biztosítási időszak a biztosító kockázatviselésének kezdetétől a következő naptári hónap 15. napján 24 óráig tart;
b. az utolsó biztosítási időszak a biztosító biztosítottal szembeni kockázat- viselésének megszűnéséig tart.
(2) A biztosítás a biztosítási időszakok szerinti, havi díjfizetésű. Az egyes szolgáltatáscsomagok esetén fizetendő egy biztosítottra eső havi díjakat a 11.§ (4) található táblázatok tartalmazzák.
(3) A biztosítási díjat a szerződő fizeti meg a biztosítónak. A szerződő az ál- tala megfizetett havi biztosítási díjnak a biztosítottra jutó arányos részét át- hárítja a biztosítottra. Az áthárításra kerülő díjrészt a szerződő szedi be a biztosított szerződőnél vezetett lakossági folyószámlájáról.
(4) A biztosított a rá áthárított biztosítási díjat – biztosítási esemény bekö- vetkezése esetén, a biztosító szolgáltatása alatt is – köteles megfizetni. A biztosított a díjat a szerződő részére fizeti meg úgy, hogy a díjat a szer- ződő a biztosításban érintett folyószámláról havonta levonja. Ha a Csatla- kozási Nyilatkozatot a szerződő tárgyhónap 15-éig nyilvántartásba veszi, akkor az első biztosítási díjat tárgyhó 15-én (ha 15-e munkaszüneti nap, akkor az azt követő első munkanapon), egyébként a csatlakozás nyilván- tartásba vételét követő hónap 15-én (ha 15-e munkaszüneti nap, akkor az azt követő első munkanapon) vonja le. Ezt követően a szerződő a biztosí- tottra vonatkozó, tárgyhónapban esedékes biztosítási díjat minden hónap 15-én (ha 15-e munkaszüneti nap, akkor az azt követő első munkanapon) vonja le a biztosításba bevont folyószámláról.
(5) Amennyiben a biztosított az esedékes biztosítási díjat nem fizeti meg (a szerződő a számlájáról nem tudja az esedékes biztosítási díjat beszedni), a szerződő – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a bizto- sítottat a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tű- zésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen eltelté- vel a szerződés adott biztosítottra vonatkozó része a határidő lejártának napján megszűnik.
(6) Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés meg- szűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését köve- telheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Amennyiben az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díj- többletet köteles visszatéríteni.
A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ÉS A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
13.§ Munkanélküliség
(1) Biztosítási esemény
a. A biztosító munkanélküliségi szolgáltatása szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett 30 (harminc) egymást követő napot meghaladó álláske- resőként (munkanélküliként) történő nyilvántartása.
b. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a biztosított álláske- resőkénti (munkanélkülikénti) nyilvántartásának a 31. napja.
c. A biztosítás jelen feltételei szerint kizárólag a biztosítottnak a kockázat- viselés tartama alatt – a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül – bekövetkezett vétlen és önhibáján kívüli álláskeresővé (munka- nélkülivé) válása minősül biztosítási eseménynek.
d. A munkanélküliségre vonatkozóan a területi hatály Magyarország terü- letén honos munkáltatóval fennálló munkaviszonyra korlátozódik.
(2) A biztosító szolgáltatása
a. Amennyiben a biztosított álláskeresőként (munkanélküliként) történő nyilvántartása eléri a 31 napot, a biztosító egy összegben megfizeti a kedvezményezett részére az adott biztosítottra érvé- nyes biztosítási csomag alapján a vonatkozó biztosítási összeget.
b. Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetében a biztosított újabb jelen pont szerinti szolgáltatásra a szolgáltatási kötelezettség le- járatát követő 12 (tizenkét) havi – díjfizetéssel fedezett – időszak után válik jogosulttá.
(3) Várakozási idő
Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetére a biztosító a biztosított csoporthoz történő csatlakozástól számított 90 (kilencven) napos vá- rakozási időt határoz meg. Ha a biztosított munkaviszonyát megszünte- tő írásbeli jognyilatkozat a várakozási idő alatt kelt, vagy ha a biztosított munkaviszonya a várakozási idő alatt szűnt meg, az nem minősül biztosí- tási eseménynek, és a biztosító az emiatt bekövetkezett álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetében sem a várakozási idő alatt, sem annak le- jártát követően nem nyújt biztosítási szolgáltatást.
(4) A munkanélküliségi szolgáltatásra való jogosultság speciális fel- tételei
Olyan biztosítottak esetében, akik a Csatlakozási Nyilatkozat meg- tételekor nem rendelkeztek legalább 6 hónapos folyamatos, a Munka Törvénykönyve szerinti határozatlan időtartamú munkavi- szonnyal, a biztosító csak abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a biztosított a munkanélkülivé válását megelőzően legalább 6 hóna- pig folyamatosan a Munka Törvénykönyve szerinti határozatlan idő- tartamú munkaviszonnyal rendelkezett.
(5) A biztosító teljesítéséhez szükséges iratok
a. A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához a következő dokumentumokat kéri:
a/1. a kitöltött szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványt; a/2. a Csatlakozási Nyilatkozat másolatát;
a/3. a Módosítási Nyilatkozat másolatát;
a/4. az utolsó munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési já- radék megállapításához” elnevezésű nyomtatvány másolatát;
a/5. az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – a biztosítási jogvi- szonyról és egészségbiztosítási ellátásokról szóló – igazolványá- nak másolatát;
a/6. az utolsó munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munka- viszony megszüntetéséről, illetve megszűnéséről;
a/7. a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (felmondás vagy közös megegyezés, próbaidő alatti megszüntetés) másolatát;
a/8. a munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását, hogy a bizto- sított az adott hónapra vonatkozóan mely időponttól, mely idő- pontig regisztrált álláskereső;
a/9. az álláskeresési járadék iránti kérelem vagy – ha van – annak megállapító esetleg elutasító határozatának másolatát, esetleg a megállapított járadék vagy segély havi összegéről szóló szelvény fénymásolatát;
a/10. a megszűnt, megszüntetett munkaviszonyra vonatkozó munka- szerződés másolatát;
a/11. amennyiben a munkáltató jogutód nélkül szűnt meg, a megszű- nést igazoló nyilatkozat másolatát.
b. Amíg a biztosított az a. pontban felsorolt dokumentumokat maradék- talanul nem nyújtja be, a biztosító a szolgáltatást nem tudja teljesíteni. A biztosító visszamenőleges hatállyal teljesíti a szolgáltatást abban az esetben, ha a biztosított pótolja a teljesítéshez szükséges dokumen- tumokat. Ebben az esetben azonban késedelmi kamatot, egyéb költséget a biztosító nem fizet.
14.§ Keresőképtelenség
(1) Biztosítási esemény
a. Biztosítási eseménynek a biztosított 30 (harminc) napot meghaladó, ki- zárólag a biztosított balesetéből vagy betegségéből eredő folyamatos betegállománya (keresőképtelenség) minősül. A terhességből eredő ke- resőképtelenség nem minősül biztosítási eseménynek, mert a terhesség nem baleset vagy betegség.
b. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a keresőképtelenség
31. napja.
c. A keresőképtelenségre vonatkozóan a területi hatály Magyarország te- rületére korlátozódik.
(2) A biztosító szolgáltatása
a. Biztosítási esemény esetén a biztosító a biztosított keresőképtelensége (táppénzes állománya) alatt havonta az adott biztosítottra vonatkozó biztosítási összeget fizeti meg a kedvezményezett részére legfeljebb 6 (hat) havi időtartamra.
b. A biztosító térítési kötelezettsége addig az időpontig áll fenn, amelyik az alább felsorolt időpontok közül legkorábban bekövetkezik:
b/1. annak a hónapnak a végéig, amelyben a biztosított keresőképte- lensége megszűnik, vagy
b/2. a kockázatviselés megszűnésének időpontjáig (ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a biztosító kockázatvise- lése a díjfizetés elmulasztása miatt szűnt meg, de a biztosítási ese- mény még a kockázatviselés díj nem fizetés miatti megszűnését megelőzően következett be),
b/3. de – egy biztosítási esemény kapcsán – legfeljebb 6 (hat) egy- mást követő hónapig.
(3) Várakozási idő a betegségi keresőképtelenség szolgáltatás vonat- kozásában
Betegségi okból eredő keresőképtelenség esetére a biztosító a biztosított csoporthoz történő csatlakozástól számítandó 90 (kilencven) napos vára- kozási időt határoz meg. Ha a biztosított betegségi okból eredő kereső- képtelensége a várakozási idő alatt következett be, a biztosító e kereső- képtelenség kapcsán sem a várakozási idő alatt, sem annak lejártát köve- tően nem nyújt biztosítási szolgáltatást.
(4) A biztosító teljesítéséhez szükséges iratok
a. A keresőképtelenség szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok: a/1. a kitöltött szolgáltatási igénybejelentő nyomtatvány;
a/2. a Csatlakozási Nyilatkozat másolata; a/3. a Módosítási Nyilatkozat másolata;
a/4. baleset esetén a baleseti jegyzőkönyv, ha ilyen készült;
a/5. a biztosító által meghatározott egyéb dokumentumok vagy azok másolatai (pl. táppénzes lap, műtéti leírás dokumentációja, diag- nosztikus leletek, kórházi zárójelentés, stb.), amelyek a jogosultság és a biztosítási esemény megállapításához szükségesek;
a/6. ha a biztosítási esemény külföldön történik, az idegen nyelven ki- állított dokumentumok hitelesített magyar fordítása;
a/7. az „Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről” elneve- zésű nyomtatvány másolata.
b. Az a/7. pontban hivatkozott igazolást a biztosítottnak havonta kell megküldeni a biztosító részére. Az adott hónapra vonatkozó igazolást abban a hónapban, de legkésőbb az azt követő hónap 15-éig kell el- juttatni, amelyben a biztosított keresőképtelen volt.
c. Amíg a biztosított az a. pontban felsorolt dokumentumokat maradék- talanul nem nyújtja be, a biztosító a szolgáltatást nem tudja teljesíteni. A biztosító visszamenőleges hatállyal teljesíti a szolgáltatást abban az esetben, ha a biztosított pótolja a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumokat. Ebben az esetben késedelmi kamatot, egyéb költséget a biztosító nem fizet.
d. Ha a biztosított a biztosítási szolgáltatás megszűnését követő 30 napon belül a korábbi biztosítási eseményt kiváltó ok vagy annak következmé- nye miatt újból keresőképtelenné válik, akkor az ilyen keresőképtelen- séget a biztosító az előző biztosítási esemény folytatásaként tekinti és az újbóli keresőképtelenség bekövetkezése után azonnal szolgáltat, fel- téve, hogy az addig nyújtott szolgáltatás nem érte el a biztosító kárese- ményenkénti szolgáltatásának felső határát. Harminc napon belül más okból keletkező, vagy a biztosítási szolgáltatás megszűnése után több mint 30 nappal bekövetkező keresőképtelenséget a biztosító új biztosí- tási eseménynek tekinti.
15.§ Kizárások, mentesülések
A biztosító nem nyújt szolgáltatást az alábbi események kapcsán:
a. ha a biztosítási esemény a biztosított vagy a kedvezményezett szándékos, súlyosan gondatlan vagy jogellenes magatartásával összefüggésben következett be;
b. a csatlakozást követő 2 éven belüli öngyilkossággal, öncsonkítás- sal vagy öngyilkossági, öncsonkítási kísérlettel összefüggő esemé- nyekre;
c. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási ké- pesség csökkenése miatt bekövetkező biztosítási eseményekre;
x. xxxxxxxxxxx, lázadásban, zavargásban, terrorcselekményben való aktív részvételből eredő biztosítási eseményekre;
e. az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve a balesetből eredő biztosítási ese- ményre szóló szolgáltatásokat akkor, ha az indítóok biztosítási esemény;
f. a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárásokból, beavatkozásokból fakadó következményekre, ha indítóokuk nem biztosítási esemény;
g. ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta, vagy ha a biztosí- tási esemény nem orvosi szakvégzettségű egyén általi kezeléssel összefüggésben következett be;
h. a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő balesetekre, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légi jármű utasa- ként, a polgári légi forgalomban engedélyezett járművön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légi jár- művön polgári utasként szenved el, ahol utasnak az minősül, aki a légi járműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személy- zethez;
i. a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő balesetek- re, ideértve a teszt-túrákat és a rally versenyeket is;
j. az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (xxxx- xxxxx) a nézőt érő balesetekre;
k. arra a balesetre, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli vagy ittas állapotban történt vasúti, légi, vízi, közúti jármű vezetése közben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is.
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a kockázatviselés kez- dete előtt meglévő betegséggel, kóros állapottal vagy a veleszü- letett rendellenességekkel (együttesen: meglévő betegség) és azok következményeivel okozati összefüggésben álló esemé- nyekre abban az esetben, ha a kockázatviselés kezdetekor a meg- lévő betegségről a biztosított tudomással bírt.
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az olyan szubjektív pa- naszokra épülő betegségekre, amelyek objektív orvosi módszerek- kel nem igazolhatók (például migrén vagy a gerinc egyes degene- ratív betegségei (polidiszkopátia) és azok közvetett vagy közvetlen következményei, stb.). A biztosító szubjektív panasznak tekinti az olyan tünetekre alapuló panaszt, ami kizárólag a beteg beszámo- lójára, érzéseire alapul. Objektív orvosi módszerek azok a módsze- rek, melyek alkalmazásával az orvosi fizikális, eszközös vagy la- boratóriumi vizsgálat által a betegség észlelhető, kimutatható.
n. Jelen biztosítás vonatkozásában súlyosan gondatlan magatartás- nak minősül és így mentesülési ok az is, ha
n/1. a biztosított balesete a biztosított rendszeres alkoholfo- gyasztásával összefüggésben következett be;
n/2. a baleset idején a biztosított alkoholos állapotban volt, ille- tőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt, és ez a tény a baleset bekövetkezésében közrehatott; ha tör- tént véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő a 2,5 ezreléket meghaladó, a gépjárművezetés közben a 0 ez- reléket meghaladó véralkohol-koncentráció;
n/3. a biztosítási esemény amiatt következett be, hogy a biztosított engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett;
n/4. a biztosítási esemény a biztosított munkavégzése során, a munkavédelmi szabályoknak a biztosított általi súlyos meg- sértése miatt következett be;
n/5. diagnosztizált betegség esetén a biztosított az orvosi utasításo- kat nem tartotta be, és ennek következményeként szövődmény, állapotromlás következett be, ami megelőzhető lett volna;
n/6. a biztosított versenyszerűen, díjazásért űzött sporttevékeny- ségére, függetlenül attól, hogy az adott tevékenységre a tár- sadalombiztosítási védelem kiterjed-e vagy sem.
o. A biztosító jogosult a szolgáltatást megtagadni, ha a szolgálta- tást igénylő személy az igénybejelentés alkalmával és/vagy a biz-
tosító szolgáltatása során a biztosítási eseménnyel vagy a szol- gáltatás szempontjából lényeges körülménnyel kapcsolatban va- lótlan információt közöl vagy lényeges körülményt elhallgat, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú okiratot használ, vagy a biztosítót egyéb módon megtéveszti.
p. A biztosító kockázatviselése a munkanélküliségi kockázat tekin- tetében nem terjed ki továbbá:
p/1. a határozott tartamú munkaviszonyra, valamint a munka- erő-kölcsönzés keretén belül létesített munkaviszonyra;
p/2. a nem munkaviszonyban álló biztosítottakra (pl. egyéni vál- lalkozókra, megbízási jogviszony keretében foglalkoztatot- takra vagy egyéb jogviszony alapján folytatott kereső fog- lalkozásokra);
p/3. a munkaviszony megszűnésére, megszüntetésére, ha
– a munkáltatói jogok gyakorlója a biztosított vagy a biz- tosított hozzátartozója, vagy
– a biztosított az adott munkáltatónál többségi tulajdon- nal vagy meghatározó befolyással rendelkezik, vagy
– a biztosított a munkáltató üzletvitelét befolyásoló dönté- sek meghozatalára jogosult vagy egyéb vállalati vezetési befolyással rendelkezik.
p/4. a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszünteté- sére, kivéve, ha az erről szóló megállapodásban kifejezetten megemlítésre kerül, hogy a munkaviszony közös megegye- zéssel történő megszüntetésére az alábbi okok valamelyike miatt került sor:
– a munkáltatónál történt átszervezés, alkalmazotti lét- számcsökkentés;
– a munkáltató jogutód nélküli megszűnése;
– a munkavállaló tartós keresőképtelensége.
A biztosító a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetés fenti p/4. pontban felsoroltak szerinti körül- ményre vonatkozó, de utólag kiállított igazolást nem fogad el.
p/5. a munkaviszonynak a biztosított által kezdeményezett fel- mondás miatti megszüntetésére;
p/6. a munkaviszony próbaidő alatti megszüntetésére;
p/7. a munkaviszonynak a munkáltató által azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésére, illetve, ha a mun- káltató a biztosított magatartása miatt felmondással élt;
p/8. a munkáltató általi felmondásra öregségi nyugdíjazás vagy rokkantsági ellátásra való jogosultság megállapítása esetén;
p/9. a biztosított munkaviszonyának megszüntetésére, ha azt a munkáltató a biztosítás kezdete előtt már írásban közölte vagy bejelentette;
p/10. arra a munkanélküliségre, amely a kockázatviselés kezdete- kor már fennállt;
p/11. olyan biztosítottra, aki az álláskeresővé válását megelőző- en nem állt a 2.§ (6) pont szerinti munkaviszonyban, vagy a 2.§ (6) pont szerinti munkaviszonyban állt ugyan, de a mun- kaviszony megszűnését, illetve megszüntetését megelőző 6 hónap során a munkavégzése – a táppénz, illetve a mun- káltató érdekkörében felmerült ok kivételével – szünetelt;
p/12. a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével megszűnt munkaviszonyra, ha
– a munkáltatói jogok gyakorlója a biztosított vagy a biz- tosított hozzátartozója, vagy
– a biztosított az adott munkáltatónál többségi tulajdon- nal vagy meghatározó befolyással rendelkezik, vagy
– a biztosított a munkáltató üzletvitelét befolyásoló dön- tések meghozatalára jogosult vagy egyéb vállalati ve- zetési befolyással rendelkezik.
q. A biztosító kockázatviselése a keresőképtelenségi kockázat te- kintetében nem terjed ki továbbá:
q/1. aszténiával, depresszióval és más mentális rendellenessé- gekkel kapcsolatos keresőképtelenségre;
q/2. pszichiátriai vagy pszichológiai kezeléssel kapcsolatos kere- sőképtelenségre;
q/3. detoxikálóval, alvásterápiával kapcsolatos keresőképtelen- ségre;
q/4. geriátriai vagy gerontológiai kezeléssel kapcsolatos kereső- képtelenségre;
q/5. rehabilitációval, utógondozással kapcsolatos keresőképte- lenségre;
q/6. gyógypedagógiával, logopédiával kapcsolatos keresőkép- telenségre;
q/7. gyógytornával, fizio- és fizikoterápiával, masszázzsal, für- dőkúrával, fogyókúrával kapcsolatos keresőképtelenségre;
q/8. orvosilag nem indokolt, a biztosított által kezdeményezett beavatkozásokkal (például kozmetikai, plasztikai beavatko- zások) kapcsolatos keresőképtelenségre;
q/9. olyan keresőképtelenségre, amely alatt a biztosított jöve- delemszerző tevékenységet folytat;
q/10. olyan keresőképtelenségre, amely nem a biztosított egész- ségi állapota miatt következett be;
q/11. azon táppénzes esetekre, amikor táppénzen való tartózko- dásra közegészségi, járványügyi vagy állategészségügyi zárlat miatt kerül sor;
q/12. a művi terhességmegszakítás miatti keresőképtelenségre, kivéve a nem szociális, hanem orvos által elrendelt, egész- ségi okú terhességmegszakítást;
q/13. a mesterséges megtermékenyítés, valamint a sterilitás ke- zelésével kapcsolatos keresőképtelenségre.
r. Jelen termék alapján nem minősül balesetnek továbbá:
− megemelés;
− fagyás;
− napszúrás;
− foglalkozási megbetegedés;
− öncsonkítás;
− öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet;
− ejtôernyôzés, sziklamászás, barlangkutatás tevékenységek so- rán bekövetkezô balesetek;
− szívinfarktus, agyvérzés, epilepszia, tudatzavar vagy belátási képesség csökkenése miatt bekövetkezett balesetek.
s. A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerződési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyaror- szág, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik.
A baleseti esemény előtt bármely okból már sérült, csonka vagy funkciójában korlátozott testrészek a biztosításból ki vannak zárva.
KÁRBEJELENTÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 16.§
A kedvezményezett (egyben biztosított) köteles a biztosítási esemény be- következését nyolc naptári napon belül bejelenteni a biztosító bármely szer- vezeti egységénél, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Amennyiben e bejelentés nem történik meg, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötele- zettsége nem áll be.
17.§
A szerződő a biztosító megkeresésére 2 munkanapon belül írásban tájé- koztatja a biztosítót az alábbiakról:
a. hogy a károsult a biztosítási esemény bekövetkeztekor biztosított volt-e;
b. a biztosítottra vonatkozó, a biztosítási esemény bejelentéskor hatályos szolgáltatási csomagról;
c. a biztosítási esemény bejelentését megelőző esetleges szolgáltatáscso- mag változtatásokról (csomag típusáról és módosítás dátumáról);
d. a biztosított csatlakozásának dátumáról és a kockázatviselés kezdetéről;
e. a biztosítottra vonatkozó díjrendezettség végének dátumáról;
f. munkanélküliségre vagy keresőképtelenségre vonatkozó kárigény ese- tén arról az összegről, amelyet a biztosított jelen biztosítással fedezett folyószámláján az adott hónapban csoportos beszedéssel megkíséreltek
terhelni, növelve az adott hónapban a biztosítottra vonatkozó biztosítá- si díjjal.
18.§
A biztosító teljesítésének általános feltétele, hogy
(1) az igénybejelentéssel érintett hónapot vizsgálva a biztosítási szerződés díjrendezett legyen, és
(2) az ügyfél a biztosítotti állomány tagja legyen (a szerződő igénybejelen- téssel érintett hónapra vonatkozó igazolása alapján).
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
19.§ A biztosító teljesítése
A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése és e ténynek a biztosítási szerződés szerinti bejelentése esetén a biztosítási szolgáltatást az elbírálás- hoz szükséges összes dokumentum beérkezését követő 15 napon belül tel- jesíti a biztosított biztosítással érintett lakossági folyószámlájára történő át- utalással, abban az esetben, ha az adott biztosítási esemény tekintetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll.
20.§ Biztosítási feltételek
(1) A Mentőöv Életszínvonal Biztosítás feltételeit az erre vonatkozó csopor- tos biztosítási szerződés és jelen biztosítási feltételek szabályozzák. A cso- portos biztosítási szerződésben és jelen biztosítási feltételekben nem sza- bályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(2) A biztosító és a szerződő jelen feltételeket valamennyi értékesítési he- lyen nyomtatott formában elérhetővé teszik. Ezen feltételek a szerződő in- ternetes honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), valamint a biztosító internetes hon- lapján (xxx.xxxxxxxx.xx) is az ügyfelek rendelkezésére állnak letölthető elektronikus formában.
Ezen felül a szerződő a Mentőöv Életszínvonal Biztosításra vonatkozó cso- portos biztosítási szerződését valamennyi értékesítési helyen az ügyfelek kérésére betekintésre rendelkezésre bocsátja.
21.§
A csoportos biztosítási szerződés feltételeit kizárólag a szerződő és a bizto- sító módosíthatják az általuk aláírt szerződésmódosítás útján.
22.§ Maradékjogok, értékkövetés
Jelen biztosítás maradékjogokkal nem rendelkezik, nyereségrészesedésre nem jogosít, a biztosítás vonatkozásában a biztosító kötvénykölcsönt nem nyújt. A biztosító értékkövetést nem alkalmaz. A biztosításon nincs több- lethozam, így nincs többlethozam visszajuttatás sem.
23.§ A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, valamint
a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók)
(1) Értelmező rendelkezések
a. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző is- meret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó követ- keztetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.
b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.
c. Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvání- tása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.
d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi-
séggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy mások- kal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.
e. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasz- nálása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehango- lása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, vala- mint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására al- kalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, írisz- kép) rögzítése.
f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.
g. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.
h. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alap- ján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskö- tést is – személyes adatok feldolgozását végzi.
i. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.
j. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.
k. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszont- biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
l. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.
m. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X, Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve, európai egyedi azonosí- tója (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000;
n. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.
o. Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt megha- tározás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedé- lyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy szár- maztatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás).
p. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának
2. pontjában meghatározott fogalom.
q. Xxxxxx xxxxx: a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47.§ (1) bekezdésé- ben meghatározott fogalom.
r. Adatvédelmi incidens: személyes adat jogellenes kezelése vagy fel- dolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.
(2) Az adatkezelés célja, jogalapja
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé-
hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta- gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré- szére nem nyújtható előny.
A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő az ügyfelek azon biztosítási tit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntar- tásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől el- térő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő csak az ügyfél előze- tes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügy- felet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes ada- tait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetet- len vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a bizto- sítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érde- kének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdekek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.
Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érin- tett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítése céljából vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a sze- mélyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavo- nását követően is kezelheti.
Az ügyfél a biztosítási ajánlat, csatlakozási nyilatkozat, biztosítási szerző- dés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hoz- zájárul az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meg- határozottak szerinti kezeléséhez.
(3) A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)
a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;
b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;
c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;
d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;
e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény.
Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.
Az adatszolgáltatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§
(1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a döntést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy azt az érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldolgozással kapcso- latos döntés esetén a biztosító az érintettet – kérelmére – tájékoztatja az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint lehetőséget biztosít az érintettnek álláspontja kifejtésére.
A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkereshe-
ti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.
Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.
Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklám küldeményre vonat- kozó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán.
(4) A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító
4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a. a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad;
b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn;
c. a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a ta- núsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
4.3. A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn
a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;
b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyész- séggel;
c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során (2018. január 1-jétől ehelyett közigazgatási perben) eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó- val, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárás- ban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyon- felügyelővel, bírósággal;
d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;
e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;
f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;
j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati esz- közök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel;
k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyil- vántartási szervével;
m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;
n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kap- csolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképvi- selővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárren- dezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károko- zóval;
o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;
p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;
q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;
r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;
s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval;
t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel;
u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal
szemben, ha az a.-j., n., s., t. és u. pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés cél- ját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.
4.4. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;
b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver-
rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;
– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:
a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az Infotv. 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.
4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.
A 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és x. xxxxxxx, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.
A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak sze- rint továbbíthatja.
4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.
4.9. A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó szabályok A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés-
ben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabá- lyoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel for- duljanak más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságai- nak a figyelembevételével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meg- határozott adatok vonatkozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító ada- tai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kap- csolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontár- gyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosító- nál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatok.
Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.
Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüg- gő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utób- biaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biz- tosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kap- csolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár össze- gére vonatkozó adatokat.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.
A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.
A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfelet, kérelmére az Infotv-ben szabályozott módon tájékoz- tatja. Ha a megkereső biztosító az adatok kezelésének törvényi határidejé- re figyelemmel már nem kezeli az adatokat, akkor az Infotv. alapján tájé- koztatást kérő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.
4.11. A Bit. 381.§-a alapján a 4.1.-4.9., valamint az (5) pontban szereplő rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetí- tőt kell érteni.
(5) Az adatkezelés időtartama
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelé- se esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
(6) Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések
6.1. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, szá- mítógépes úton is kezeli.
6.2. A biztosító az adatkezelés során betartja az Infotv., a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.
6.3. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartá- sokban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti, a tör- vényi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot. Az ügyfél kérésére a biztosító tájékoztatást ad az ügyfél általa kezelt, illetve az általa vagy a rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adataitól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamá- ról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő te- vékenységéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az el- hárítására megtett intézkedésekről, továbbá – az ügyfél személyes adatai- nak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.
6.4. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogaival (pl. til- takozási jog, bírósági jogérvényesítés) is.
Az ügyfél tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
a. ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkeze- lőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;
b. ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszer- zés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, va- lamint
c. törvényben meghatározott egyéb esetben.
Az ügyfél a jogainak megsértése esetén, vagy, ha az adatkezelőnek a tilta- kozási jog gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, bírósághoz fordulhat.
6.5. Kártérítés, sérelemdíj
Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adat- biztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett szemé- lyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatke- zelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizeté- sének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett sze- mélyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsérté- sével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.
6.6. A biztosító az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biz- tosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési in- tézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to-
vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a vé- letlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megvál- tozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.
6.7. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok megtekinthetők a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon.
6.8. Az Infotv. 65.§ (1) bekezdése alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatóság az adatkezelő személyes adatokra vonatkozó adat- kezeléseiről az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében hatósági nyilvántartást vezet (adatvédelmi nyilvántartás). A biztosító által bejelentett adatkezeléseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH – 59292-59318/2012., NAIH – 78398/2014., NAIH – 83015/2015., NAIH – 83727-83733/2015., NAIH – 100950/2016., NAIH – 123122/2017. adatkezelési számokon vette nyilvántartásba.
(7) Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók
A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:
Kiszervezett tevékenységet végzők | Adatátadás célja, tevékenység |
nyomdák, posta | az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása és azok ügyfelek felé történő továbbítása |
kárszakértők, autókereskedők, javítók | kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása |
igazságügyi szakértők | szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység |
ügyvédek | a biztosító jogi képviselete |
orvosok | kockázat és szolgáltatási igény elbírálása |
magánnyomozók | kárbejelentés ellenőrzése |
követeléskezelő cégek | követelések kezelése, behajtása |
programozók, számítástechnikai tevékenységet végző cégek | programozás, szoftverkészítés, adatfeldolgozás |
Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekinthető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon is. A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
(8) A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése
Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.
A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorolja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhetőségei:
cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszáma: x00 0 000 0000, a személyes ügyfélszolgálat
nyitvatartási idejében hívható, ingyenes telefonszám: x00 00 000 000, köz-
ponti fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület (személyes ügyfélszolgálati iroda címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., meghallgatások helyszíne: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. (Capital Square Irodaház), levélcím: 1525 Budapest, Pf. 172, központi telefonszám:
x00 0 000 0000, a személyes ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében hívható,
ingyenes telefonszám: x00 00 000 000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) el- járását kezdeményezheti. 2016. október 15-től bármelyik kormányablak- ban is lehetősége van pénzügyi fogyasztóvédelmi panasz, közérdekű beje- lentés vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására irányuló kérelem le- adására.
Amennyiben online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos a jogvitája, az Európai Unió online vitarendezési platformján kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. Az Európai online vitarendezési plat- formról bővebb információkat talál a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon. Az Európai Unió online vitarendezési platformjának elérhetősége: web: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx.
A bíróság eljárására 2017. december 31-ig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak. A bíróság eljárására a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt kell alkalmazni. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes információk és a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthető a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menü- pontjában.
(9) Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.
A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).
A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.
Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.
A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.
Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.
A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelen- tendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosának ada- tairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemze- ti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében. Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.
11
A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.
(10) Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről
A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö- teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).
Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.
Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendelkezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli. Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszer- zett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év jú- nius 30-ig köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automatikus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama vagy más állami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben megha- tározott adatokat.
Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetsé- ges, elektronikus úton – tájékoztatja.
(11) Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről
A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentéssel össze- függő részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi hely- zetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.
24.§ Egyéb rendelkezések
(1) A biztosító a hozzá eljuttatott adatokat, bejelentéseket és jognyilatko- zatokat csak akkor köteles hatályosnak tekinteni, ha azokat a jelen feltéte- lek részét képező Tudnivalókban feltüntetett elérhetőségeken személyesen, írásban vagy elektronikus úton, illetve telefonszámon közölték.
(2) A csoportos biztosítási szerződéssel kapcsolatos, a szerződőhöz küldendő jognyilatkozatokat (pl. rendes felmondás) az alábbi címre
kell küldeni: OTP Bank Nyrt. Betétadminisztrációs és Hatósági Meg- keresések Központ – 8901 Zalaegerszeg, Pf. 1026.
(3) Az OTP Bank Nyrt. a biztosítottak biztosítási szerződéshez törté- nő csatlakozásával összefüggésben a Groupama Biztosító Zrt.-től közvetlen díjazásban részesül.
(4) A biztosításból eredő igények a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított 2 év elteltével elévülnek.
(5) Az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.
25.§ Lényeges eltérés a korábban alkalmazott feltételektől
A jelen feltételekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatályba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. a szerződőnek a biztosítottal szemben fennálló tá- jékoztatási kötelezettsége; a közlésre és változásbejelentésre irányuló köte- lezettség; a biztosított szerződésbe való belépési jogának korlátozása; a díj- fizetési kötelezettség elmulasztásának következménye; a biztosító díjra való jogosultsága a szerződés megszűnésének egyes eseteiben stb.).
Ezeket a módosításokat, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosí- tó szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat jelen szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által 2016. július 1-jétől alkalmazott feltételektől a jelen feltételek eltérnek, mert a biztosító a jelen feltételeket a 2016. július 1-jétől alkalmazott feltételekhez képest az alábbiakban módosította:
– az Általános Biztosítási Feltételek 5.§-ából (A biztosított csatlako- zása a csoportos biztosítási szerződéshez) kikerült a szerződő bank- fiókján kívül történő írásbeli csatlakozási lehetőség;
– az Általános Biztosítási Feltételek 8.§-ában (A kockázat jelentős növekedése) pontosításra került mi minősül lényeges körülmények változásának, illetve kockázat jelentős növekedésének;
– az Általános Biztosítási Feltételek 24.§-a (Egyéb rendelkezések) ki- egészült a biztosítási szerződéssel összefüggésben a közreműködő részére nyújtott javadalmazás jellegével.
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésére, a biztosító szolgáltatása korlátozására és kizárására vonatkozó rendelkezéseket a jelen feltételek figyelemfelhívásra alkalmas módon, félkövér betűtípussal tartalmazzák.